Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

BH+ 2010.7.290 A műemlék megrongálásának bűncselekménye kerettényállás, amely nemcsak aktív hanem passzív magatartással, elsősorban a kulturális örökség védelméről szóló törvény rendelkezéseinek a megszegésével követhető el, amelynek eredménye a műemlék megrongálása [Btk. 216. § (1) bek., 2001. évi LXIV. tv. (továbbiakban: Kövt.)].

Az elsőfokú bíróság a 2008. március hó 31. napján kihirdetett ítéletével az I. r. és a II. r. terheltet bűnösnek mondta ki 1-1 rb. műemlék megrongálásának bűntettében. Ezért őket 300-300 napi tétel (400-400 forint egy napi tétel összegű), összesen 120 000-120 000 forint pénzbüntetésre ítélte.

A megállapított tényállás lényege szerint a volt M. kastély a 22509/58. ÉM számú határozat alapján, az 1976-ban nyomtatásban megjelent műemlék jegyzék tanúsága, valamint a 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet melléklete alapján I. bírságkategóriába, tehát a legmagasabb bírságkategóriába besorolt műemléknek minősül. A bejegyzés alapján jelenleg a műemlék jelleg a 0134/1, 0134/2. és a 0134/3. szám alatti hatályos helyrajzi számú ingatlanokon található.

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Védési és Nyilvántartási Irodája által kiadott 7951-es törzsszám a műemlékek nyilvántartására 1962. évben bevezetett rendszerben erre az objektumra kiosztott szám. Az ugyanezen műemlékre vonatkozó 9215. nyilvántartási azonosító az 1992-ben bevezetett elektronikus nyilvántartási rendszerben a műemlékrekord egyedi azonosítási száma. Az 1998. január 1-jén hatályba lépett, a műemlékvédelemről szóló 1997. évi LIV. tv. megszüntette a műemlék jellegű és városképi jellegű kategóriákat. Az 57. §-ának (1) bekezdésében kimondta, hogy "Az e törvényben meghatározott védettség kiterjed mindazon műemléki értékekre, illetőleg a műemléki védelem mindazon tárgyaira, melyek a törvény hatályba lépése előtt - bármely kategóriában - műemléki védettség alatt álltak".

A jelenleg hatályos a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. 91. §-a alapján "e törvény nem érinti a kulturális örökség elemeinek a korábbi jogszabályok alapján megállapított védettségét." Ezen műemléki védettség a jelenleg hatályos jogi helyzetben is fennáll a fenti ingatlan tekintetében.

A terheltek közül az I. r. terhelt a 2001. március 12. és 2003. október 15. napja közötti időszakban, míg a II. r. terhelt 2003. október 15. napja óta a R. Kft. ügyvezetője és cégjegyzésre jogosult tagja.

A V.-i Körzeti Földhivatal tulajdoni lap másolatának tanúsága szerint a 0134/1. helyrajzi számú ingatlan vonatkozásában 2001. március 20. napjával került bejegyzésre a R. Kft. tulajdonszerzése a fenti ingatlanon. A R. Kft. a 0134/1. és 0134/2. helyrajzi számmal jelölt, a már korábban hivatkozott módon 7951 törzsszám alatt bejegyzett műemlék vonatkozásában szerzett tulajdonjogot.

A vádbeli időszakban - 2001. október 10. napjától a jelen időpontig is - hatályos, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. (továbbiakban: Kövt.) 41. §-ának (1) és (2) bekezdése az alábbi kötelezettségeket írja elő a műemlék tulajdonosa számára:

(1) bek.: A műemlék fenntartásáról, jó karbantartásáról a műemlék tulajdonosa, vagyonkezelője, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlója, továbbá az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvényben meghatározott ingyenes használója (a továbbiakban együtt: tulajdonos) e törvény szerint köteles gondoskodni.

(2) bek.: A műemlékeket épségben, jellegük megváltoztatása nélkül kell fenntartani. A fenntartási, jó karbantartási kötelezettség a műemlékek esetében a rendeltetésszerű használathoz szükséges műszaki állapot fenntartásán túlmenően kiterjed az azok sajátos értékeit képező építészeti, képző- és iparművészeti, valamint kertépítészeti alkotó részeire és tartozékaira, felszerelési tárgyaira.

Az I. r. és a II. r. terhelt a R. Kft. ügyvezetőjeként a kastély tulajdonjogának megszerzése után a fenti törvényi kötelezettségekben foglaltakat nem teljesítették. Bizonyíthatóan egészen 2006. május 22. napjáig, amikor a II. r. terhelt, mint a R. Kft. ügyvezetője vállalkozói szerződést kötött Sz. N. egyéni vállalkozóval a kastély tetőszerkezetének megóvása, javítása céljából.

A terheltek ezen mulasztásai következtében a műemlék károsodása (azaz a téglaszerkezetek fagykára, azok átázása nyomán, valamint az épület födémeinek, a tetőzetnek, a nyílászáróknak és padlóburkolatának korhadása, gombásodása) következett be, amely azonban megfelelő szakértelemmel és ráfordítással még helyrehozható.

A fenti állagromlást, megrongálódást P. V. I. r. és a II. r. terhelt a 2001. március 20. és 2006. május 22. napja közötti időszakban oly módon idézték elő, hogy a kulturális örökség védelméről szóló 2001. LXIV. törvény hivatkozott 41. §-ának (1) és (2) bekezdésében írt kötelezettségének nem tettek eleget.

Az elsőfokú bíróság nem értett egyet azzal a védői érveléssel, hogy a bűncselekmény csak aktív magatartással követhető el, mulasztással nem. Álláspontja szerint a vizsgált bűncselekmény törvényi tényállása a kulturális örökség védelméről szóló törvénybe foglalt kötelezettség szándékos megszegése folytán bekövetkezett rongálódással valósul meg, ezért a terheltek bűnösségét 1-1 rb., a Btk. 216. §-ának (1) bekezdésében meghatározott és aszerint büntetendő műemlék megrongálásának bűntettében megállapította.

Az ítélet ellen a terheltek és védőik által felmentés végett bejelentett fellebbezés folytán másodfokon eljárt bíróság a 2008. szeptember hó 2. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozott végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét mindkét terhelt vonatkozásában helybenhagyta.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az I. r. és a II. r. terhelt védői nyújtottak be felülvizsgálati indítványt arra hivatkozással, hogy a terheltek bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak a megsértésével került sor.

Az indítvány szerint az eljárt bíróságok a jogalkotói szándékkal ellentétesen a törvényi tényállást keretdiszpozíciónak minősítették, a Kövt.-t pedig a keretet kitöltő jogszabályként alkalmazták. A törvényhozó akkor alkotott volna kerettényállást, ha a szándéka arra irányult volna, hogy a műemlék tulajdonosának mulasztásából eredő károsodás esetére ne pusztán a közigazgatási szankciók vonatkozzanak, hanem ezek mellett büntetőjogi jogkövetkezmények is háruljanak a mulasztó műemlék-tulajdonosokra. Ebben az esetben azonban nem így fogalmazta volna meg a tényállást, hanem például úgy, hogy: aki a tulajdonában álló műemlék tekintetében a jogszabály által előírt műemlék-fenntartási kötelezettségének nem tesz eleget. Ilyen megfogalmazás esetén lenne igaz az az állítás, hogy a bűncselekményt nem csak aktív, hanem passzív, mulasztásban megnyilvánuló elkövetési magatartással is meg lehet valósítani. A tényállás helyes értelmezése alapján az állapítható meg, hogy a jogalkotói szándék egyértelműen nem arra irányult, hogy a műemlék-fenntartási kötelezettség elmulasztása is elkövetési magatartás legyen.

A Btk. 216. §-át módosító, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény indokolása a Btk.-ra vonatkozóan mindössze annyit tartalmaz, hogy a nemzeti értékek kiemelt jelentősége indokolja a fokozott büntetőjogi védelmet, így a Btk. új tényállásokkal egészül ki, továbbá több bűncselekmény büntetési tételének határai megemelkednek.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!