191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet

az örökségvédelmi bírságról

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kövt.) 93. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. §[1]

(1) A kulturális örökség fogalomkörébe tartozó elemek az örökségvédelmi bírság (a továbbiakban: bírság) megállapításának szempontjából I., II., III. és IV. kategóriába tartoznak.

(2) A kategóriába sorolás során figyelemmel kell lenni a kulturális örökséghez tartozó elemek korára, ritkaságára, a kulturális örökség egészén, valamint az érintett társadalmi (etnikai, kulturális, vallási) közösségen belüli történeti, művészeti, gazdasági és funkcionális jelentőségére.

(3)[2]

(4)[3]

2. §

(1)[4] A kategóriába sorolást - a (2)-(4) bekezdésben meghatározottak kivételével - régészeti lelőhelyek esetén a védettségre vonatkozó miniszteri rendelet, kulturális javak esetén a védetté nyilvánítást kimondó határozat tartalmazza.

(2)[5] A bírság megállapítása szempontjából a Kövt. 46. §-ában meghatározott kulturális javak és a nem védett kulturális javak a IV., a nyilvántartott régészeti lelőhelyek és a kulturális örökség ideiglenes védelem alatt álló elemei az I. kategóriába tartoznak.

(3)[6]

(4)[7] A kulturális örökségnek a Kövt. hatálybalépése előtt védetté nyilvánított elemei közül a régészeti lelőhelyek és kulturális javak e rendelet alapján mindaddig az I. kategóriába tartoznak, amíg a védettségükre vonatkozó rendelet, illetve határozat másképp nem rendelkezik.

(5)[8] A bírság megállapítása szempontjából a kulturális javak bejuttatásáról és behozataláról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/880 európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó kulturális javak a IV. kategóriába tartoznak.

3. §

(1)[9] A bírságot - a Kövt. 82. §-ára tekintettel - e rendeletben foglaltak figyelembevételével kell megállapítani.

(1a)[10]

(2)[11] Ha a kötelezettségszegés megszüntetésére vonatkozó határozatot a kötelezettségszegő nem, vagy nem megfelelően hajtja végre, a bírságot ismételten ki kell szabni.

(3)[12] A Kövt. 20. § (2) bekezdése, 24. § (2) bekezdése és 52. § (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén bírság akkor szabható ki, ha a bejelentés elmulasztása miatt a kulturális örökség közvetlen veszélybe került, védetté nyilvánított kulturális javak esetében pedig akkor is, ha a tárgy eltűnt.

(4)[13]

4. §[14]

(1) A bírság összege a régészeti lelőhelyek és kulturális javak vonatkozásában[15]

a)[16] az I. kategória esetén 13 ezertől 325 millió forintig,

b)[17] a II. kategória esetén 13 ezertől 162,5 millió forintig,

c)[18] a III. kategória esetén 13 ezertől 32,5 millió forintig,

d)[19] a IV. kategória esetén 13 ezertől 325 millió forintig

terjedhet.

(2)[20]

5. §

(1)[21] Védett tárgyegyüttes, illetőleg védett gyűjtemény esetén az 1. § szerinti kategóriába sorolás a teljes tárgyegyüttesre, illetve a védett gyűjtemény egészére vonatkozik.

(2)[22] A valamely kategóriába besorolt egyes örökségi elemek számított értéke eltérhet műszaki, biztosítási vagy forgalmi (piaci) értéküktől.

(3)[23] A bírság megfizetése nem mentesít a bírsággal sújtott tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetve a kulturális örökség elemeinek megóvása érdekében a megfelelő intézkedés megtételére, a védettségi állapot vagy környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.

5/A. §[24]

(1) A bírság kiszabása során meg kell állapítani a bírság alapját.

(2)[25] A bírság alapját

a) a kulturális örökség eleme történeti, eszmei jelentősége és egyedisége,

b) az eredeti állapot hiteles helyreállításának lehetősége, időbeni és pénzügyi mértéke,

c) az okozott kár nagysága, valamint

d)[26]

figyelembevételével úgy kell meghatározni, hogy az az örökségi elem védelmében okozott sérelemmel és a sérelemmel szerzett haszonnal vagy előnnyel arányos legyen, valamint a kötelezettet a további örökségvédelemre vonatkozó jogszabálysértő magatartástól visszatartsa.

(2a)[27]

(2b)[28]

(2c)[29]

(2d)[30]

(2e)[31]

(2f)[32]

(3)[33] Régészeti lelőhelyek esetén a bírságalap meghatározásakor - a (2) bekezdés a)-c) pontjában foglaltakon túl - figyelembe kell venni a jogsértő tevékenységgel érintett területnek a lelőhely kiterjedéséhez viszonyított nagyságát is.

(4) A bírságalap legmagasabb összege:

a)[34] az I. kategóriába tartozó kulturális örökségi elem sérelme esetén 32,5 millió forint,

b)[35] a II. kategóriába tartozó kulturális örökségi elem sérelme esetén 16,25 millió forint,

c)[36] a III. kategóriába tartozó kulturális örökségi elem sérelme esetén 3,25 millió forint,

d)[37] a IV. kategóriába tartozó kulturális örökségi elem sérelme esetén 32,5 millió forint.

5/B. §[38]

(1) Az 5/A. §-ban foglaltak alapján meghatározott bírságalapot meg kell szorozni

a) a kulturális örökségi elem veszélyeztetése esetén 1,5-del,

b) a kulturális örökségi elem megrongálása esetén 3-mal,

c) a kulturális örökségi elem részleges megsemmisítése esetén 6-tal,

d) a kulturális örökségi elem teljes megsemmisítése (eltűnése) esetén 10-zel.

(2) Ha az (1) bekezdésben felsorolt magatartások közül több is megvalósul, a súlyosabb jogsértéshez tartozó szorzószámmal kell a bírságalapot megszorozni.

(3) Amennyiben a hatósági engedély nélkül vagy engedélytől eltérően végzett tevékenységet megelőző, vagy a kulturális örökségi elem sérelme nélküli állapot létrehozása az erre vonatkozó hatósági kötelezésben megállapított határidőben, vagy az örökségvédelmi hatóság és a kulturális javak hatósága (a továbbiakban együtt: hatóság) jóváhagyásával megtörtént, a bírság az 5/A. §-ban foglaltak alapján meghatározott bírságalap %-os értéke:[39]

a) engedély nélkül végzett tevékenység esetén 10-50%,

b) engedélytől eltérően végzett tevékenység esetén 10-40%.

(4)[40]

(5)[41] Azt a személyt vagy szervezetet, aki vagy amely neki felróható okból szakértői jogosultsághoz kötött tevékenységet szakértői jogosultság nélkül, nyilvántartási jelölés nélkül végzett, 650 ezer forint örökségvédelmi bírsággal kell sújtani.

5/C. §[42]

6. §[43]

(1) A bírság összegét 10 000 forintra, kulturális javak esetén 1000 forintra való kerekítéssel kell megállapítani.

(2) A bírság megfizetésének határideje legfeljebb 90 nap.

(3)[44] A határidő kezdő napja a bírságot kiszabó határozat véglegessé válásának napja.

(4) A teljesítési határidő előtt benyújtott kérelemre halasztás egy alkalommal engedélyezhető legfeljebb 90 napra.

7. §[45]

(1)[46] A bírságot a hatóság állapítja meg.

(2)[47] A hatóság által kiszabott bírságot az azt megállapító végleges határozatban előírt határidőn belül készpénz-átutalási megbízással, átutalási megbízással, bankkártyás átutalással vagy - ha a feltételei fennállnak - elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül kell megfizetni.

(2a)[48] A bírságot - a kulturális javak esetében megállapított bírság kivételével - az illetékes kormányhivatal bírság és egyéb központosított bevétel beszedési számlára kell megfizetni. A kulturális javak vonatkozásában kiszabott örökségvédelmi bírságot a Magyar Államkincstár által vezetett 10032000-01040274-00000000 számú bírság beszedési számlára kell megfizetni.

(3) A befizetés megtörténtét a befizetést követő nyolc napon belül a kötelezett köteles a bírságot megállapító hatóság részére igazolni.

7/A. §[49]

7/B. §[50]

8. §

(1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépése utáni kötelezettségszegésekre kell alkalmazni.

(2)[51]

(3)[52]

9. §[53] Ez a rendelet a kulturális javak bejuttatásáról és behozataláról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/880 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelethez[54]

2. melléklet a 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelethez[55]

3. melléklet a 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelethez[56]