191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet

az örökségvédelmi bírságról

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kövt.) 93. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. §[1]

(1) A kulturális örökség fogalomkörébe tartozó elemek az örökségvédelmi bírság (a továbbiakban: bírság) megállapításának szempontjából I., II., III. és IV. kategóriába tartoznak.

(2) A kategóriába sorolás során figyelemmel kell lenni a kulturális örökséghez tartozó elemek korára, ritkaságára, a kulturális örökség egészén, valamint az érintett társadalmi (etnikai, kulturális, vallási) közösségen belüli történeti, művészeti, gazdasági és funkcionális jelentőségére.

(3)[2] A bírság szempontjából

a) I. kategóriába kell sorolni a kiemelten védett műemléket,

b) II. kategóriába kell sorolni a védett műemléket.

(4)[3]

2. §

(1)[4] A kategóriába sorolást - a (2)-(4) bekezdésben meghatározottak kivételével - régészeti lelőhelyek és műemlékek esetén a védettségre vonatkozó miniszteri rendelet, kulturális javak esetén a védetté nyilvánítást kimondó határozat tartalmazza.

(2)[5] A bírság megállapítása szempontjából a Kövt. 46. §-ában meghatározott kulturális javak és a nem védett kulturális javak a IV., a nyilvántartott régészeti lelőhelyek és a kulturális örökség ideiglenes védelem alatt álló elemei az I. kategóriába tartoznak.

(3)[6]

(4)[7] A kulturális örökségnek a Kövt. hatálybalépése előtt védetté nyilvánított elemei közül a régészeti lelőhelyek és kulturális javak e rendelet alapján mindaddig az I. kategóriába tartoznak, amíg a védettségükre vonatkozó rendelet, illetve határozat másképp nem rendelkezik.

(5)[8] A bírság megállapítása szempontjából a kulturális javak bejuttatásáról és behozataláról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/880 európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó kulturális javak a IV. kategóriába tartoznak.

3. §

(1)[9] A bírságot - a Kövt. 82. §-ára tekintettel - e rendeletben foglaltak figyelembevételével kell megállapítani.

(1a)[10] Az 1. § (3) bekezdése szerint a műemlékvédelem fogalomkörében a bírságot e rendeletben foglaltak figyelembevételével a védett műemléki érték értékleltárba felvett elemei, műemléki területen a védett műemléki érték megjelenését érintő és érvényesülését befolyásoló tevékenység vonatkozásában, a kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása, a jogszerűtlen vagy szakszerűtlen tevékenység esetén e magatartás elkövetőjével szemben kell megállapítani.

(2)[11] Ha a kötelezettségszegés megszüntetésére vonatkozó határozatot a kötelezettségszegő nem, vagy nem megfelelően hajtja végre, a bírságot ismételten ki kell szabni.

(3)[12] A Kövt. 20. § (2) bekezdése, 24. § (2) bekezdése és 52. § (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén bírság akkor szabható ki, ha a bejelentés elmulasztása miatt a kulturális örökség közvetlen veszélybe került, védetté nyilvánított kulturális javak esetében pedig akkor is, ha a tárgy eltűnt.

(4)[13] Műemléki jelentőségű területen az örökségvédelmi bírságot a 4. § (2) bekezdés c) pontja szerint kell kiszabni.

4. §[14]

(1) A bírság összege a régészeti lelőhelyek és kulturális javak vonatkozásában[15]

a)[16] az I. kategória esetén 13 ezertől 325 millió forintig,

b)[17] a II. kategória esetén 13 ezertől 162,5 millió forintig,

c)[18] a III. kategória esetén 13 ezertől 32,5 millió forintig,

d)[19] a IV. kategória esetén 13 ezertől 325 millió forintig

terjedhet.

(2) A bírság összege a műemlékvédelem tárgyai tekintetében

a)[20] az I. kategória esetén 390 ezertől 325 millió forintig,

b)[21] a II. kategória esetén 225 ezertől 162,5 millió forintig,

c)[22]

terjedhet.

5. §

(1) Védett tárgy- vagy műemlékegyüttes, illetőleg védett gyűjtemény esetén az 1. § szerinti kategóriába sorolás a teljes tárgy- vagy műemlékegyüttesre, illetve a védett gyűjtemény egészére vonatkozik.

(2)[23] A valamely kategóriába besorolt egyes örökségi elemek számított értéke eltérhet műszaki, biztosítási vagy forgalmi (piaci) értéküktől.

(3)[24] A bírság megfizetése nem mentesít a bírsággal sújtott tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetve a kulturális örökség elemeinek megóvása érdekében a megfelelő intézkedés megtételére, a védettségi állapot vagy környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.

5/A. §[25]

(1) A bírság kiszabása során meg kell állapítani a bírság alapját.

(2)[26] A bírság alapját

a) a kulturális örökség eleme történeti, eszmei jelentősége és egyedisége,

b) az eredeti állapot hiteles helyreállításának lehetősége, időbeni és pénzügyi mértéke,

c) az okozott kár nagysága, valamint

d) a műemléki védelem alatt álló építmény esetén a beavatkozás készültségi fokának megfelelő számított értéke

figyelembevételével úgy kell meghatározni, hogy az az örökségi elem védelmében okozott sérelemmel és a sérelemmel szerzett haszonnal vagy előnnyel arányos legyen, valamint a kötelezettet a további örökségvédelemre vonatkozó jogszabálysértő magatartástól visszatartsa.

(2a)[27] A (2) bekezdés d) pontja szerinti számított építményértéket - a (2b) bekezdés kivételével - az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épbír. rendelet) mellékletei alapján kell meghatározni.

(2b)[28] A műemlékvédelem sajátos tárgyai esetében a (2) bekezdés d) pontja szerint számított építményértéket vagy történeti kert esetén értéket az 1. melléklet szerint kell meghatározni.

(2c)[29]

(2d)[30] A (2) bekezdés a)-d) pontjában foglaltak megállapításához a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletben kijelölt kulturális örökségvédelmi hatóság (a továbbiakban: örökségvédelmi hatóság) a műemléki érték és a régészeti örökség védelmével kapcsolatos eljárásában a jogszabályban meghatározott örökségvédelmi tanácsadó testületek vagy örökségvédelmi szakértő szerv véleményét kikérheti.

(2e)[31] A műemléken a (2) bekezdés d) pontja szerint számított építményértéket[32]

a) az I. kategóriában legfeljebb 1,7-szeres,

b) a II. kategóriában legfeljebb 1,5-szörös,

c)[33]

értékkel kell szorozni.

(2f)[34] A bírság alapját a (2) bekezdés d) pontja szerinti számított építményértéknek a (2e) bekezdés szerinti szorzott értéke adja, ha az nagyobb, mint a 4. §-ban meghatározott minimális bírságösszeg. A minimális bírságösszegnél kisebb korrigált érték esetén a minimális bírságösszeget kell alapul venni.

(3)[35] Régészeti lelőhelyek esetén a bírságalap meghatározásakor - a (2) bekezdés a)-c) pontjában foglaltakon túl - figyelembe kell venni a jogsértő tevékenységgel érintett területnek a lelőhely kiterjedéséhez viszonyított nagyságát is.

(4) A bírságalap legmagasabb összege:

a)[36] az I. kategóriába tartozó kulturális örökségi elem sérelme esetén 32,5 millió forint,

b)[37] a II. kategóriába tartozó kulturális örökségi elem sérelme esetén 16,25 millió forint,

c)[38] a III. kategóriába tartozó kulturális örökségi elem sérelme esetén 3,25 millió forint,

d)[39] a IV. kategóriába tartozó kulturális örökségi elem sérelme esetén 32,5 millió forint.

5/B. §[40]

(1) Az 5/A. §-ban foglaltak alapján meghatározott bírságalapot meg kell szorozni

a) a kulturális örökségi elem veszélyeztetése esetén 1,5-del,

b) a kulturális örökségi elem megrongálása esetén 3-mal,

c) a kulturális örökségi elem részleges megsemmisítése esetén 6-tal,

d) a kulturális örökségi elem teljes megsemmisítése (eltűnése) esetén 10-zel.

(2) Ha az (1) bekezdésben felsorolt magatartások közül több is megvalósul, a súlyosabb jogsértéshez tartozó szorzószámmal kell a bírságalapot megszorozni.

(3) Amennyiben a hatósági engedély nélkül vagy engedélytől eltérően végzett tevékenységet megelőző, vagy a kulturális örökségi elem sérelme nélküli állapot létrehozása az erre vonatkozó hatósági kötelezésben megállapított határidőben, vagy az örökségvédelmi hatóság és a kulturális javak hatósága (a továbbiakban együtt: hatóság) jóváhagyásával megtörtént, a bírság az 5/A. §-ban foglaltak alapján meghatározott bírságalap %-os értéke:[41]

a) engedély nélkül végzett tevékenység esetén 10-50%,

b) engedélytől eltérően végzett tevékenység esetén 10-40%.

(4)[42] Műemléken

a) örökségvédelmi engedélyhez vagy örökségvédelmi bejelentéshez kötött tevékenység engedély vagy bejelentés nélkül vagy a hatósági engedélyében foglaltaktól, illetve tudomásulvételétől eltérő végzése esetén,

b) a jókarbantartási kötelezettség elmulasztása esetén a Kövt. 67. § (3) bekezdése alapján

az eljáró hatóság e rendelet szerinti örökségvédelmi bírságot szab ki.

(5)[43] Azt a személyt vagy szervezetet, aki vagy amely neki felróható okból szakértői jogosultsághoz kötött tevékenységet szakértői jogosultság nélkül, nyilvántartási jelölés nélkül végzett, 650 ezer forint örökségvédelmi bírsággal kell sújtani.

5/C. §[44]

6. §[45]

(1) A bírság összegét 10 000 forintra, kulturális javak esetén 1000 forintra való kerekítéssel kell megállapítani.

(2) A bírság megfizetésének határideje legfeljebb 90 nap.

(3)[46] A határidő kezdő napja a bírságot kiszabó határozat véglegessé válásának napja.

(4) A teljesítési határidő előtt benyújtott kérelemre halasztás egy alkalommal engedélyezhető legfeljebb 90 napra.

7. §[47]

(1)[48] A bírságot a hatóság állapítja meg.

(2)[49] A hatóság által kiszabott bírságot az azt megállapító végleges határozatban előírt határidőn belül készpénz-átutalási megbízással, átutalási megbízással, bankkártyás átutalással vagy - ha a feltételei fennállnak - elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül kell megfizetni.

(2a)[50] A bírságot - a kulturális javak esetében megállapított bírság kivételével - az illetékes kormányhivatal bírság és egyéb központosított bevétel beszedési számlára kell megfizetni. A kulturális javak vonatkozásában kiszabott örökségvédelmi bírságot a Magyar Államkincstár által vezetett 10032000-01040274-00000000 számú bírság beszedési számlára kell megfizetni.

(3) A befizetés megtörténtét a befizetést követő nyolc napon belül a kötelezett köteles a bírságot megállapító hatóság részére igazolni.

7/A. §[51]

A 2020. szeptember 1-jével védett műemlék kategóriába került nyilvántartott műemléki értékre a nevesített műemléki értéket tartalmazó, védettséget kimondó rendelet módosításáig vagy a műemléki védelem megszüntetéséig az e rendeletben foglaltakat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a bírság összege 50 ezertől 25 millió forintig terjedhet,

b) az 5/A. § (2) bekezdés d) pontja szerint számított építményértéket legfeljebb 1,2-szeres értékkel kell szorozni.

7/B. §[52]

8. §

(1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépése utáni kötelezettségszegésekre kell alkalmazni.

(2)[53]

(3)[54]

9. §[55] Ez a rendelet a kulturális javak bejuttatásáról és behozataláról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/880 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelethez[56]

A műemlékvédelem sajátos tárgyai érték számításának alapjául szolgáló értékek

1. Sírjel, síremlék, sírépítmény esetében a bírság számítási módszere

2. Egyedileg védett műemléki értékű kert, műemlék történeti kert esetében a bírság számítás módszere

3. Az értékleltárban szereplő fák vonatkozásában a bírságszámítás alapja a 4 éves szabadgyökerű faiskolai szabványfa átlagos faiskolai ára, melyet meg kell szorozni a 3.1., 3.2. és a 3.3. pontban foglalt táblázat C oszlopa szerinti szorzószámmal, a B oszlopban szereplő mértékegység, illetve jellemző figyelembevételével.

3.1. Az értékleltárban szereplő fa kora szerinti számítási alap

3.2. A fa fajtájának típusától függő együttható

3.3. A fa állapotától függő együttható

2. melléklet a 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelethez[59]

3. melléklet a 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelethez[60]