ÍH 2021.27 A FELSZÁMOLÓ ÖNÁLLÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE A VAGYONTÁRGY VEVŐJE FELÉ

Az adós vagyonának felmérésérére és értékesítésre vonatkozó kötelezettsége teljesítése kapcsán a felszámoló önálló felelősséggel tartozik a nem gondos eljárása miatt a vevőt ért kárért, függetlenül attól, hogy az értékesítési eljárás végeredményeként az adásvételi szerződést a felszámoló az adós és nem saját nevében köti meg [Cstv. 48. §, 54. §, 27/A. § (12) bekezdés, Ptk. 6:519. §].

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a Győri Törvényszék eredménytelenül zárult csődeljárást követően a perben nem álló P. F.T. Kft. "f. a." - a továbbiakban adós - fizetésképtelenségét hivatalból megállapította és a felszámolását elrendelte. Az alperes a perben nem álló adós felszámolója.

A felszámoló 2014 áprilisában nyilvános pályázatot írt ki - egyebek mellett - az adós tulajdonában lévő gépek megvételére. Az ajánlattételi felhívás "Gépek" megnevezésű 3. pontjának 3.2. alpontja egy 303 tételből álló, "Egyéb berendezések" címen nevesített listára utalt 36 431 000 Ft irányár mellett, mely lista "beépített" megjegyzéssel tartalmazott egy KTS-MG-0016 leltári számú, "klímaberendezés" megnevezésű, 100 000 Ft irányárú tételt.

A felperes képviselői a meghirdetett vagyontárgyakat, berendezéseket a helyszínen megtekintették. A telephelyi bejárást követően a felperes képviselője (N. S.) elektronikus levélben érdeklődött a KTS-MG-0016 leltári számú "klímaberendezés" megnevezésű tételt illetően, tisztázandó azt, hogy a bejáráskor a telephelyen bemutatott légkezelő berendezés a meghirdetett berendezéssel azonos-e, mivel az valójában egy LUWA típusú textilipari berendezés volt. Miután a felperes megerősítette, hogy a helyszínen megtekintett berendezés és az értékesítendő áru azonos, a felperes - egyebek mellett - erre is vételi ajánlatot tett. Az alperes a felperes vételi ajánlatát elfogadta, majd a meghirdetett gépek egy részére - így a klímaberendezés néven meghirdetett berendezésre is - adásvételi szerződést kötöttek 2014. július 17. napján. A légtisztító berendezés vételára 300 000 Ft volt.

Az adásvételi szerződés megkötését követően a felperes a klímaberendezést leszerelte és elszállította, azzal a céllal, hogy azt majd később saját üzemébe beszereli. Csak jóval ezután derült ki, hogy a légtisztító berendezés nem az adós tulajdonát, hanem annak a perben nem álló és az üzemcsarnokot az adósnak bérbeadó P. Zrt. a tulajdonosa. A P. Zrt. felszólította a felperest a leszerelt berendezés visszaszállítására és visszaszerelésére, azonban a felperes ettől - költségei megtérítéséig - elzárkózott. A felperes a berendezést jelenleg is szétszedett állapotban telephelyén tárolja.

A felperes a légtisztító berendezés leszerelésével és elszállításával kapcsolatban felmerült 6 138 056 Ft követelést jelentett be az adós felszámolási eljárásban. A felszámoló a hitelezői igényt 2017. január 11. napján nyilvántartásba vette, kifizetésére fedezet nincs. A berendezés leszerelésének és elszállításának költségei a következőek: betonbontási költség 60 000 Ft, targonca- és törmelékszállítás 28 914 Ft, fuvardíj 254 450 Ft, a felhasznált faanyag 80 315 Ft. A berendezés leszerelését a felperes saját dolgozóival végeztette, az ezzel kapcsolatban felmerült és elszámolható kiadás összege nettó 2 481 453 Ft. A berendezés vételára 300 000 Ft. Valamennyi tétel együttesen: 3 205 132 Ft.

Felperes módosított keresetében 3 205 132 Ft + áfa kártérítés és annak 2014. július 14. napjától számított késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest a Cstv. 54. §-a és a Ptk. 6:519. §-a (másodsorban a Ptk. 6:142. §-a) alapján.

Arra hivatkozott, hogy az alperes felszámolóként olyan vagyontárgyat értékesített a részére, mely nem képezte az adós tulajdonát, a Cstv. 54. §-a szerinti gondossági szabály megsértésével okozott kárért köteles helytállni. A maga részéről mindent megtett az értékesített berendezés jogi helyzetének tisztázása érdekében. Kárigénye külső kiadásain és alkalmazottai munkájának önköltség számításán alapul.

A felek levelezése során (pontatlanul) csak "klímának", "klímaberendezésnek", vagy gyártója/típusa után "LUWA klímaközpont" elnevezett berendezés egy komplex textilipari légkezelő berendezés, melyben hűtőegység nem található, az a textilpihe levegőből való kiszűrésére szolgál, s egy konkrét technológiához készült. Emiatt tipikusan olyan berendezés, mely egy felszámolás során nem bevételt eredményez, hanem költséget generál a kiépítés magas költsége miatt. Erre figyelemmel hitelesnek tűnt számára a felszámoló által meghatározott alacsony irányár.

Az alperes mint felszámoló a pályázati felhívás közzétételét megelőzően nem tanúsított kellő gondosságot az adós vagyonának felmérésében. Az adós leltárában lévő berendezés egyértelműen egy 20 évvel korábbi aktiválású gép, mely nem lehet azonos a vétel tárgyát képező berendezéssel. Az alperes a kellő gondosság hiánya miatt nem látta előre, hogy - tulajdonjog hiányában - érvénytelen szerződést köt vele. Az viszont előre látható volt az alperes részéről is, hogy amennyiben nem az adós tulajdonát képező eszközt értékesít, abból a vevőnek kára származhat.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Vitatta, hogy a perbeli igény vele szemben érvényesíthető lenne. Ha mégis, akkor állította, hogy fennálnak a kimentés feltételei. Másodsorban kérte értékelni a felperes közrehatását.

I.: Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a Cstv. 27/A. § (12) bekezdése értelmében az adós képviseletében járt el, a Ptk. 6:11. §-a szerint az általa képviselőként tett jognyilatkozat közvetlenül a képviseltet (az adóst) jogosítja és kötelezi, így a felperesi jogszavatossági (illetőleg hibás teljesítésből fakadó) kártérítési igény is vele szemben érvényesíthető. A BH 2000.417. számon közzétett döntés értelmében felszámolóként kártérítési felelősség akkor terhelhetné, ha a felszámolói jogkörétől függetlenül, illetve azt túllépve okozott volna kárt, ami a konkrét esetben nem áll fenn. A jogviszonynak nem alanya, a felperesnek kárt nem okozott, szerződésszegéssel okozott kárért felelőssé nem tehető. Ez a jogi álláspont jelent meg abban is, hogy a felperes az adóssal szemben jelentette be a felszámolási eljárásban a követelését. Annak fedezetlensége nem teremti meg helytállási kötelezettségét.

II.: Másodsorban arra alapította védekezését, hogy magatartása és a felperest ért kár közötti kapcsolat az oksági láncolatban túl távoli, előre nem látható volt (BDT 2016.3577.; EBH 2008.1868.).

III.: Harmadsorban - a kimentés körében - arra mutatott rá, hogy eljárása megfelel a Ptk. 6:519. és 6:520. §-ában foglaltaknak. Magatartása nem volt felróható, az adós nyilvántartását készen kapta, azt nem ő készítette el. E nyilvántartásban egy klímaberendezés szerepelt, nem pedig egy komplett textilipari légkezelő berendezés. Az adósnak volt tehát olyan vagyoni eleme a nyilvántartás szerint, mely megfelelt a kiírásnak, így azt alappal hirdette meg értékesítésre. A problémát az okozta, hogy a peres felek eltérő tudattartalommal bírtak arról, hogy ez a berendezés a valóságban mit jelent.