32009R0443[1]
Az Európai Parlament és a Tanács 443/2009/EK rendelete ( 2009. április 23.) a könnyű haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére irányuló közösségi integrált megközelítés keretében az új személygépkocsikra vonatkozó kibocsátási követelmények meghatározásáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 443/2009/EK RENDELETE
(2009. április 23.)
a könnyű haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére irányuló közösségi integrált megközelítés keretében az új személygépkocsikra vonatkozó kibocsátási követelmények meghatározásáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
1. cikk
Tárgy és célok
Ez a rendelet CO2-kibocsátási követelményeket állapít meg az új személygépkocsikra vonatkozóan a belső piac megfelelő működése, valamint az Európai Közösség azon általános céljának elérése érdekében, hogy az új gépjárműflotta átlagos CO2-kibocsátása 120 g/km legyen. E rendelet az új személygépkocsik átlagos CO2-kibocsátását 130 g/km-ben határozza meg, amely a járműmotor-technológia terén megvalósuló - a 715/2007/EK rendelettel és a hozzá kapcsolódó végrehajtási intézkedésekkel összhangban mért - fejlődés és az innovatív technológiák segítségével érhető el.
Ez a rendelet az Unióban nyilvántartásba vett, új személygépkocsiknak a 715/2007/EK rendelettel, a 692/2008/EK rendelet XII. mellékletével és végrehajtási intézkedéseivel összhangban, innovatív technológiák segítségével mért átlagos CO2-kibocsátására alkalmazandó célértéket a 2020. évtől kezdve 95 g/km-ben határozza meg.
Ez a rendelet a közösségi integrált megközelítés keretében további intézkedésekkel fog kiegészülni, amelyek további 10 g/km mértékű CO2-kibocsátás csökkentést irányoznak elő.
2. cikk
Hatály
(1) Ez a rendelet a 2007/46/EK irányelv II. mellékletének meghatározása szerinti M1 kategóriájú gépjárművekre alkalmazandó (a továbbiakban: személygépkocsik), amennyiben e járműveket a Közösségben először veszik nyilvántartásba és korábban a Közösségen kívül nem vették nyilvántartásba őket (a továbbiakban: új személygépkocsik).
(2) Nem kell figyelembe venni a Közösségen kívüli korábbi nyilvántartásba vételt, ha az a Közösségben való nyilvántartásba vétel előtt kevesebb mint három hónappal történt.
(3) Ez a rendelet nem alkalmazandó a 2007/46/EK irányelv II. melléklete A. részének 5. pontjában meghatározott különleges rendeltetésű járművekre.
(4) 2012. január 1-jén kezdődő hatállyal a 4. cikk, a 8. cikk (4) bekezdésének b) és c) pontja, a 9. cikk, valamint a 10. cikk (1) bekezdésének a) és c) pontja nem alkalmazandó az olyan gyártóra, amely minden kapcsolt vállalkozásával együtt az előző naptári évben kevesebb mint 1 000 új személygépkocsi nyilvántartásba vételét eredményezte az Unióban.
3. cikk
Meghatározások
(1) E rendelet alkalmazásában:
a) "átlagos fajlagos CO2-kibocsátás": egy gyártó vonatkozásában az általa gyártott összes új személygépkocsi fajlagos CO2-kibocsátásának átlaga;
b) "megfelelőségi nyilatkozat": a 2007/46/EK irányelv 18. cikke szerinti nyilatkozat;
c) "gyártó": az a személy vagy szervezet, aki vagy amely a jóváhagyó hatóságnak felelősséggel tartozik a 2007/46/EK irányelv szerinti EK-típusjóváhagyási eljárás minden vonatkozásáért és a gyártás megfelelőségének biztosításáért;
d) "tömeg": a menetkész állapotú, teljesen felszerelt személygépkocsinak a megfelelőségi nyilatkozatban szereplő, a 2007/46/EK irányelv I. mellékletének 2.6. pontjában meghatározott tömege;
e) "alapterület": a nyomtáv szorozva tengelytávval, a megfelelőségi nyilatkozatban foglaltak és a 2007/46/EK irányelv I. mellékletének 2.1. és 2.3. szakaszaiban meghatározottak szerint;
f) "fajlagos CO2-kibocsátás": a személygépkocsinak a 715/2007/EK rendelettel összhangban mért és a megfelelőségi nyilatkozatban "CO2-kibocsátás (vegyes)" megjelöléssel feltüntetett CO2-kibocsátása. A 715/2007/EK rendelet szerinti típusjóváhagyással nem rendelkező személygépkocsik esetében fajlagos CO2-kibocsátás a 692/2008/EK rendeletben a személygépkocsikra vonatkozóan megállapított mérési eljárásnak, vagy pedig a Bizottság által az ilyen személygépkocsik CO2-kibocsátásának megállapítása céljára elfogadott eljárásoknak megfelelően mért CO2-kibocsátás;
g) "fajlagos kibocsátási célérték": egy gyártó esetében az általa gyártott összes új személygépkocsi I. melléklet szerinti fajlagos CO2-kibocsátásából kiszámított átlag, vagy - amennyiben a gyártó jogosult a 11. cikk szerinti mentesítésre - a mentesítés alapján meghatározott kibocsátási célérték.
(2) E rendelet alkalmazásában: "kapcsolt gyártók csoportja" a gyártót és kapcsolt vállalkozásait jelenti. A gyártók tekintetében kapcsolt vállalkozások:
a) olyan vállalkozások, amelyekben a gyártó közvetlenül vagy közvetve:
- rendelkezik a szavazati jogok több mint felével, vagy,
- jogosult a felügyelő testület, az ügyvezető testület vagy a vállalkozást jogilag képviselő testületek tagjainak több mint felének kinevezésére, vagy
- jogosult a vállalkozás ügyeinek irányítására;
b) olyan vállalkozások, amelyek a gyártó tekintetében közvetlenül vagy közvetve az a) pontban felsorolt jogokkal vagy hatáskörökkel rendelkeznek;
c) olyan vállalkozások, amelyekben a b) pontban említett vállalkozás közvetlenül vagy közvetve az a) pontban felsorolt jogokkal vagy hatáskörökkel rendelkezik;
d) olyan vállalkozások, amelyekben a gyártó az a), b) vagy c) pontban említett vállalkozások egyikével vagy közülük többel együttesen rendelkezik az a) pontban felsorolt jogokkal vagy hatáskörökkel, valamint az olyan vállalkozások, amelyekben az utóbbi vállalkozások közül kettő vagy több együttesen rendelkezik az a) pontban felsorolt jogokkal vagy hatáskörökkel;
e) olyan vállalkozások, amelyekben az a) pontban felsorolt jogokkal vagy hatáskörökkel együttesen rendelkezik a gyártó vagy az a)-d) pontban említett egy vagy több kapcsolt vállalkozása, és egy vagy több harmadik személy.
4. cikk
Fajlagos kibocsátási célértékek
A 2012. január 1-jén kezdődő naptári évben és a továbbiakban minden naptári évben minden személygépkocsi-gyártónak biztosítania kell, hogy átlagos fajlagos CO2-kibocsátása nem haladja meg az I. melléklettel összhangban meghatározott, vagy - amennyiben a gyártó jogosult a 11. cikk szerinti mentesítésre - a mentesítés szerint meghatározott fajlagos CO2-kibocsátási célértéket.
Az egyes gyártók átlagos fajlagos CO2-kibocsátásának kiszámításához az adott évben agyártó által nyilvántartásba vett új személygépkocsik alábbi arányait kell figyelembe venni:
- 2012-ben 65 %,
- 2013-ban 75 %,
- 2014-ben 80 %,
- 2015-től 2019-ig 100 %,
- 2020-ban 95 %,
- 2020 végéig elérendően és azt követően 100 %.
5. cikk
Extra kibocsátási egységek
Az átlagos fajlagos CO2-kibocsátás kiszámításakor az 50 g/km-nél kisebb fajlagos CO2-kibocsátású új személygépkocsik
- 2012-ben 3,5 gépkocsinak,
- 2013-ben 3,5 gépkocsinak,
- 2014-ben 2,5 gépkocsinak,
- 2015-ben 1,5 gépkocsinak,
- 2016-tól kezdve 1 gépkocsinak számítanak.
5a. cikk
Extra kibocsátási egységek a 95 g/km-es CO2-kibocsátási célérték kiszámításához
Az átlagos fajlagos CO2-kibocsátás kiszámításakor minden egyes, 50 g CO2/km-nél alacsonyabb fajlagos CO2-kibocsátású új személygépkocsi:
- 2020-ban 2 gépkocsinak,
- 2021-ben 1,67 gépkocsinak,
- 2022-ben 1,33 gépkocsinak,
- 2023-tól kezdve pedig 1 gépkocsinak számít,
a 2020 és 2022 közötti időszakban a gépjármű nyilvántartásba vételének éve tekintetében, gyártónként - a teljes időszakra vonatkozóan - 7,5 g CO2/km CO2-kibocsátási felső korlát mellett.
6. cikk
Az alternatív üzemanyaggal működő járművekre vonatkozó fajlagos kibocsátási célérték
A gyártók által a 4. cikkben említett fajlagos kibocsátási célértékmegfelelés megállapítása céljából a benzin és 85 % etanol keverékéből ("E85") álló, és a vonatkozó közösségi jogszabályoknak vagy európai műszaki szabványoknak megfelelő üzemanyaggal működni képes járművek CO2-kibocsátását 2015. december 31-ig 5 %-kal csökkenteni kell, tekintettel a bioüzemanyag-meghajtású járművek jobb technológiai adottságaira és kibocsátás-csökkentési képességére. E csökkentés csak akkor alkalmazandó, ha a jármű nyilvántartásba vétele szerinti tagállamban található üzemanyagtöltő állomások legalább 30 %-a értékesít a bioüzemanyagokra vonatkozóan a vonatkozó közösségi jogszabályok által megállapított fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő ilyen típusú alternatív üzemanyagot.
7. cikk
Csoportosulás
(1) A 11. cikk szerinti mentesítésre nem jogosult gyártók csoportosulást hozhatnak létre a 4. cikk szerinti kötelezettségeik teljesítése céljából.
(2) A csoportosulást létrehozó megállapodás egy vagy több naptári évre vonatkozhat, de az egyes megállapodások összesített lejárati ideje nem haladhatja meg az öt naptári évet; a csoportosuláshoz legkésőbb a kibocsátások kívánt csoportosításának első naptári évében, december 31-ig lehet csatlakozni. A csoportosulást létrehozó gyártók az alábbiakról tájékoztatják a Bizottságot:
a) a csoportosulásban részt vevő gyártók;
b) csoportosulást vezető gyártót, amely a csoportosulás kapcsolattartója lesz, és amely felelni fog azon többletkibocsátási díj befizetéséért, amelyet a csoportosulásra a 9. cikk értelmében kirónak; és
c) annak bizonyítékát, hogy a csoportosulás vezetője képes lesz a b) pontban meghatározott kötelezettségek teljesítésére.
(3) Ha a csoportosulás vezetője nem tesz eleget a csoportosulásra a 9. cikk értelmében kirótt többletkibocsátási díj befizetésére vonatkozó kötelezettségének, a Bizottság erről értesíti a gyártókat.
(4) A csoportosulásban részt vevő gyártók közösen értesítik a Bizottságot mind a csoportosulás vezetőjével vagy annak pénzügyi helyzetével kapcsolatos változásokról - amennyiben ezek befolyásolják csoportosulás vezetőjének azt a képességét, hogy eleget tegyen a csoportosulásra a 9. cikk értelmében kirótt többletkibocsátási díj befizetésére vonatkozó kötelezettségének -, mind pedig a csoportosulás tagságában bekövetkező változásokról, illetve a csoportosulás feloszlásáról.
(5) A gyártók csatlakozhatnak csoportosulásról szóló megállapodásokhoz, amennyiben ezek összhangban vannak a Szerződés 81. és 82. cikkével, és amennyiben üzletileg ésszerű feltételek mellett, nyílt, átlátható és megkülönböztetéstől mentes részvételt biztosítanak bármely csatlakozni kívánó gyártónak. A Közösség versenyszabályainak a csoportosulásra való általános alkalmazhatósága sérelme nélkül a csoportosulás tagjai biztosítják különösen azt, hogy a csoportosulásra vonatkozó megállapodás összefüggésében az alábbi információk kivételével nem kerül sor adatok vagy ismeretek cseréjére:
a) a fajlagos CO2-kibocsátás átlaga;
b) a fajlagos kibocsátási célérték;
c) az összes nyilvántartásba vett jármű száma.
(6) Az (5) bekezdés nem alkalmazandó, ha a csoportosulásban részt vevő valamennyi gyártó kapcsolt gyártók ugyanazon csoportjának a tagja.
(7) A (3) bekezdésben említett értesítés esetét kivéve azon csoportosulásban részt vevő gyártók, amelyről a Bizottsághoz tájékoztatás érkezik, a 4. cikk szerint kötelezettségeiknek való megfelelés alkalmazásában egyetlen gyártónak tekintendők. A gyártókra vonatkozó nyomon követési és bejelentési információkat rögzítik, jelentést készítenek róluk, és hozzáférhetővé teszik őket az egyes gyártók, valamint a csoportosulások számára a 8. cikk (4) bekezdésében említett központi nyilvántartásban.
8. cikk
Az átlagos kibocsátás nyomon követése és bejelentése
(1) A 2010. január 1-jén kezdődő naptári évre és minden későbbi naptári évre vonatkozóan a tagállamok nyilvántartást vezetnek a területükön nyilvántartásba vett összes új személygépkocsi adatairól a II. melléklet A. részével összhangban. Ezeket az adatokat a gyártók, illetve az egyes tagállamokban a gyártók által kijelölt importőrök vagy képviseletek rendelkezésére bocsátják. A tagállamok minden tőlük telhetőt megtesznek annak biztosítására, hogy a nyilvántartó szervek működése átlátható legyen. Minden tagállam biztosítja, hogy megmérjék a 715/2007/EK rendelet szerinti típusjóváhagyással nem rendelkező személygépkocsik fajlagos CO2-kibocsátását, és azt rögzítsék a megfelelőségi nyilatkozatban.
(2) A tagállamok 2011-től kezdődően legkésőbb minden év február 28-áig meghatározzák és a Bizottságnak továbbítják a II. melléklet B. részében felsorolt adatokat az előző naptári év vonatkozásában. Az adatokat a II. melléklet C. részében meghatározott formátumban kell továbbítani.
(3) A Bizottság kérésére a tagállamoknak az (1) bekezdés szerint összegyűjtött teljes adathalmazt is át kell adniuk.
(4) A Bizottság központi nyilvántartást vezet a tagállamok által e cikk alapján bejelentett adatokról, és 2011-től kezdődően legkésőbb minden év június 30-ig gyártónként előzetes számítással meghatározza a következőket:
a) átlagos fajlagos CO2-kibocsátás az előző naptári évben;
b) fajlagos kibocsátási célérték az előző naptári évben; és
c) az előző évi átlagos fajlagos CO2-kibocsátás és az ugyanazon évi fajlagos kibocsátási célérték közötti különbség.
A Bizottság minden gyártót értesít a rá vonatkozó előzetes számításról. Az értesítésben fel kell tüntetni a nyilvántartásba vett új személygépkocsik darabszámára és fajlagos CO2-kibocsátására vonatkozó adatokat tagállamonkénti bontásban.
A nyilvántartásnak hozzáférhetőnek kell lennie a nyilvánosság számára.
(5) A (4) bekezdés szerinti előzetes számításról kapott értesítéstől számítva három hónap áll az adott gyártó rendelkezésére, hogy értesítse a Bizottságot az adatokban talált esetleges hibákról, megjelölve a tagállamot, amelyre a hiba megítélése szerint vonatkozik.
A Bizottság megvizsgálja a gyártóktól kapott összes értesítést és október 31-ig megerősíti vagy módosítja a (4) bekezdés szerinti előzetes számításokat.
(6) A Bizottság értesít minden olyan gyártót, amelyről az (5) bekezdés szerinti számítások alapján a 2010. vagy a 2011. év vonatkozásában a Bizottság azt állapítja meg, hogy átlagos fajlagos CO2-kibocsátása abban az évben meghaladta a gyártó ugyanazon évre vonatkozó fajlagos CO2-kibocsátási célértékét.
(7) A tagállamok kijelölik a nyomon követési adatok e rendelettel összhangban történő összegyűjtéséért és továbbításáért felelős illetékes hatóságot, és 2009. december 8. -ig értesítik a Bizottságot a kijelölt illetékes hatóságról. A Bizottság ezt követően tájékoztatja erről az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(8) A tagállamok minden olyan naptári évre vonatkozóan, amelyre a 6. cikk alkalmazandó, tájékoztatják a Bizottságot a megfelelő üzemanyagtöltő állomások részarányáról, valamint az E85-tel kapcsolatos fenntarthatósági kritériumairól az említett cikkel összhangban.
(9) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén részletes szabályokat fogad el az e cikkben meghatározott adatok ellenőrzésére és bejelentésére vonatkozó eljárásokat, valamint a II. melléklet alkalmazását illetően. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 14. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 14a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. mellékletben szereplő adatszolgáltatási követelmények és adatparaméterek módosítása érdekében.
9. cikk
Többletkibocsátási díj
(1) 2012-től kezdve minden olyan naptári évre vonatkozóan, amelyben a gyártó átlagos fajlagos CO2-kibocsátása meghaladja a gyártó ugyanazon évi fajlagos kibocsátási célértékét, a Bizottság a szóban forgó gyártót, illetőleg csoportosulás esetében a csoportosulás vezetőjét többletkibocsátási díj megfizetésére kötelezi.
(2) Az (1) bekezdés szerinti többletkibocsátási díjat a következő képletekkel kell kiszámítani:
a) 2012 és 2018 között:
i. Ha a gyártó átlagos fajlagos CO2-kibocsátása több mint 3 g CO2/km-rel haladja meg a fajlagos kibocsátási célértéket:
((többletkibocsátás - 3 g CO2/km) × 95 EUR/g CO2/km + 1 g CO2/km × 25 EUR/g CO2/km + 1 g CO2/km × 15 EUR/g CO2/km + 1 g CO2/km × 5 EUR/g CO2/km) × új személygépkocsik száma.
ii. Ha a gyártó átlagos fajlagos CO2-kibocsátása több mint 2 g CO2/km-rel, de legfeljebb 3 g CO2/km-rel haladja meg a fajlagos kibocsátási célértéket:
((többletkibocsátás - 2 g CO2/km) × 25 EUR/g CO2/km + 1 g CO2/km × 15 EUR/g CO2/km + 1 g CO2/km × 5 EUR/g CO2/km) x új személygépkocsik száma.
iii. Ha a gyártó átlagos fajlagos CO2-kibocsátása több mint 1 g CO2/km-rel, de legfeljebb 2 g CO2/km-rel haladja meg a fajlagos kibocsátási célértéket:
((többletkibocsátás - 1 g CO2/km) × 15 EUR/g CO2/km + 1 g CO2/km × 5 EUR/g CO2/km) × új személygépkocsik száma.
iv. Ha a gyártó átlagos fajlagos CO2-kibocsátása legfeljebb 1 g CO2/km-rel haladja meg a fajlagos kibocsátási célértéket:
(többletkibocsátás × 5 EUR/g CO2/km) x új személygépkocsik száma.
b) 2019-tól kezdve:
(többletkibocsátás × 95 EUR/g CO2/km) × új személygépkocsik száma.
E cikk alkalmazásában a 4. cikkben szerint meghatározott "többletkibocsátás" a gyártó átlagos fajlagos kibocsátástöbblete a fajlagos kibocsátási célértékéhez képest - figyelembe véve a jóváhagyott innovatív technológiáknak köszönhető CO2-kibocsátás csökkenését - az adott naptári évben, g/km-ben kifejezve, a harmadik tizedesjegyre kerekített pozitív számként megadva; és az "új személygépkocsik száma" azon új személygépkocsik száma, amelyeknek a szóban forgó gyártó a gyártója, és amelyeket a tárgyévben vettek nyilvántartásba a 4. cikkben említett, a fokozatos bevezetésre vonatkozó kritériumoknak megfelelően.
(3) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza az (1) bekezdés szerinti többletkibocsátási díj beszedésére alkalmazandó eszközöket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 14. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
(4) A többletkibocsátási díjból befolyó összegeket az Európai Unió általános költségvetési bevételének kell tekinteni.
10. cikk
A gyártók teljesítményének közzététele
(1) A Bizottság 2011-től kezdődően legkésőbb minden év október 31-ig jegyzéket tesz közzé, amelyben gyártónként szerepelnek a következők:
a) az előző naptári évre vonatkozó fajlagos kibocsátási célérték;
b) átlagos fajlagos CO2-kibocsátás az előző naptári évben;
c) az előző évi átlagos fajlagos CO2-kibocsátás és az ugyanazon évi fajlagos kibocsátási célérték közötti különbség;
d) az összes új személygépkocsi előző naptári évi fajlagos CO2-kibocsátásának átlaga a Közösségben; és
e) az összes új személygépkocsi átlagos tömege a Közösségben az előző naptári évben.
(2) 2013. október 31-től kezdve az (1) bekezdés értelmében közzétett jegyzékben gyártónként fel kell tüntetni azt is, hogy az adott gyártó az előző naptári év vonatkozásában teljesítette-e a 4. cikkben előírt követelményeket.
11. cikk
Mentesség bizonyos gyártók számára
(1) Az I. melléklet szerint számított fajlagos kibocsátási célérték alóli mentesítésre irányuló kérelmet nyújthat be az a gyártó, amely naptári évenként legfeljebb 10 000 olyan személygépkocsit állít elő, amelyet a Közösségben vesznek nyilvántartásba, és:
a) nem tagja kapcsolt gyártók csoportjának; vagy
b) olyan kapcsolt gyártók csoportjának tagja, amely naptári évenként együttesen legfeljebb 10 000 olyan személygépkocsit állít elő, amelyet a Közösségben vesznek nyilvántartásba; vagy
c) kapcsolt gyártók csoportjának tagja, de saját termelő létesítményt és tervezési központot üzemeltet.
(2) Az (1) bekezdés alapján alkalmazott mentesítés legfeljebb öt naptári évre adható. A kérelmet a Bizottság részére kell benyújtani a következő adatokkal:
a) a gyártó neve és kapcsolattartója;
b) arra vonatkozó bizonyíték, hogy a gyártó jogosult az (1) bekezdés szerinti mentesítés igénylésére;
c) a szóban forgó gyártó által gyártott személygépkocsik részletes adatai, beleértve a tömegüket és a CO2-kibocsátásukat is; és
d) a csökkentési lehetőséggel - többek között a fajlagos CO2-kibocsátás gazdasági és technológiai csökkentési lehetőségével - arányos fajlagos kibocsátási célérték, figyelembe véve a gyártott gépkocsi piacának jellegzetességeit.
(3) Ha a Bizottság arra a megállapításra jut, hogy a gyártó jogosult az (1) bekezdés alapján alkalmazott mentesítésre, és a gyártó által ajánlott kibocsátási célérték összhangban áll kibocsátáscsökkentési lehetőségeivel - így a fajlagos CO2-kibocsátás csökkentésére alkalmas gazdasági és technológiai lehetőségeivel is - figyelembe véve a gyártott gépkocsi piacának jellegzetességeit is, a Bizottság mentesítést ad a gyártónak. -----
(4) Az I. melléklet szerint számított fajlagos kibocsátási célérték alóli mentesítésre irányuló kérelmet nyújthat be az a gyártó, amely az összes kapcsolt vállalkozásával együttesen naptári évenként 10 000 és 300 000 közötti, a Közösségben nyilvántartásba vett új személygépkocsit állít elő.
Ilyen kérelmet a gyártó benyújthat saját magára vonatkozóan, illetve együttesen saját magára és bármely kapcsolt vállalkozására vonatkozóan. A kérelmet a Bizottság részére kell benyújtani a következő adatokkal:
a) a (2) bekezdés a) és c) pontjában említett valamennyi adat, beleértve szükség szerint a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó adatokat is;
b) amennyiben a kérelem az I. melléklet 1. pontjának a) és b) pontjával kapcsolatos, olyan célérték, amely 25 %-os csökkentést jelent a 2007-es átlagos fajlagos CO2-kibocsátáshoz képest, vagy ha több kapcsolt vállalkozásra vonatkozóan nyújtanak be egyetlen kérelmet, akkor olyan célérték, amely 25 %-os csökkentést jelent e vállalkozások 2007-es átlagos fajlagos CO2-kibocsátásának átlagához képest;
c) amennyiben a kérelem az I. melléklet 1. pontjának c) pontjával kapcsolatos, olyan célérték, amely 45 %-os csökkentést jelent a 2007-es átlagos fajlagos CO2-kibocsátáshoz képest, vagy ha több kapcsolt vállalkozásra vonatkozóan nyújtanak be egyetlen kérelmet, akkor olyan célérték, amely 45 %-os csökkentést jelent e vállalkozások 2007-es átlagos fajlagos CO2-kibocsátásának átlagához képest.
Ha a 2007-es évre vonatkozóan nem áll rendelkezésre adat a gyártó átlagos fajlagos CO2-kibocsátásáról, akkor a Bizottság határoz meg egy megfelelő csökkentési célértéket a hasonló tömegű személygépkocsikban alkalmazott lehető legjobb CO2-kibocsátáscsökkentési technológiák alapján, illetve figyelembe véve a gyártott gépkocsi piacának jellegzetességeit. A kérelmezőnek ezt a célértéket kell használnia a b) pont alkalmazásában.
A Bizottság mentesítést ad a gyártónak, ha bebizonyosodik, hogy az e bekezdésben említett mentesítési feltételek teljesültek.
(5) Az e cikk értelmében mentesítésben részesülő gyártó köteles azonnal értesíteni a Bizottságot minden olyan változásról, amely kihat vagy kihathat mentesítésre való jogosultságára.
(6) Ha Bizottság - az (5) bekezdés szerinti értesítés alapján vagy más úton - arra a megállapításra jut, hogy megszűnt a gyártó mentesítésre való jogosultsága, a következő naptári év január 1-i hatállyal visszavonja a mentesítést, és erről értesíti a gyártót.
(7) Ha a gyártó nem éri el a fajlagos kibocsátási célértékét, a Bizottság a gyártóra a 9. cikkben meghatározottak szerint többletkibocsátási díjat róhat ki.
(8) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 14a. cikknek megfelelően végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el olyan szabályok rögzítése érdekében, amelyek a mentesítésre való jogosultság feltételeinek, a kérelmek tartalmának, valamint a fajlagos CO2-kibocsátás csökkentésére irányuló programok tartalmának és értékelésének értelmezése tekintetében kiegészítik az e cikk (1)-(7) bekezdésében foglaltakat.
(9) Az alátámasztó adatokat is tartalmazó mentesítésre irányuló kérelmeket, továbbá az (5) bekezdés szerinti értesítéseket, a mentesítések (6) bekezdés szerinti visszavonásait, a többletkibocsátási díj (7) bekezdés szerinti kiróvását, és a (8) bekezdésben említett rendelkezéseket közzé kell tenni az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek ( 1 ) megfelelően.
12. cikk
Ökoinnováció
(1) A beszállító vagy gyártó kérésére figyelembe kell venni az innovatív technológiáknak vagy az innovatív technológiák kombinációjának ("innovatív technológiai csomagok") az alkalmazása révén elért CO2-csökkentéseket.
E technológiákat csak abban az esetben kell figyelembe venni, ha az értékelés során alkalmazott módszertan ellenőrizhető, megismételhető és összehasonlítható eredményekkel szolgál.
E technológiák az egyes gyártók átlagos fajlagos kibocsátási célértékének legfeljebb 7 g CO2/km-rel való csökkentéséhez járulhatnak hozzá.
(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján részletes rendelkezéseket fogad el az (1) bekezdésben említett innovatív technológiák vagy innovatív technológiai csomagok jóváhagyására szolgáló eljárásról. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az e rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. E részletes szabályok az alábbi innovatív technológiákra vonatkozó kritériumokon alapulnak:
a) a beszállító vagy a gyártó felel az innovatív technológiák használatával elért CO2-csökkentésért;
b) az innovatív technológiák igazoltan hozzájárulnak a CO2-csökkentéshez;
c) az innovatív technológiák nem tartozhatnak a CO2-mérés standard vizsgálati ciklusába, nem vonatkoznak rájuk az 1. cikkben említett 10 g CO2/km-es csökkentés teljesítését előirányzó további kiegészítő intézkedések, illetve nem kötelezőek a közösségi jog más rendelkezései értelmében.
(3) Annak a beszállítónak vagy gyártónak, amelyik valamilyen intézkedést innovatív technológiaként vagy innovatív technológiai csomagként kíván jóváhagyatni, jelentést kell benyújtania a Bizottságnak, amely tartalmaz egy független és tanúsított szervezet által készített ellenőrzési jelentést is. Ha bármilyen esetleges kapcsolat áll fenn az intézkedés és egy már korábban jóváhagyott innovatív technológia vagy innovatív technológiai csomag között, akkor erről a jelentésnek említést kell tennie, az ellenőrzési jelentésnek pedig értékelnie kell, hogy e kapcsolat milyen mértékben módosítja az egyes intézkedések révén elért csökkentéseket.
(4) A Bizottság jóváhagyja az elért csökkentést a (2) bekezdésben megadott kritériumok alapján.
13. cikk
Felülvizsgálat és jelentés
(1) A Bizottság 2010-ben jelent az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a könnyű haszongépjárművek CO2-kibocsátásának mérséklésére irányuló integrált közösségi megközelítés megvalósításában történt előrehaladásról.
(2) 2014. október 31-ig, majd azt követően háromévente az I. mellékletet módosító intézkedéseket kell elfogadni annak biztosítására, hogy az említett M0 értéket az előző három naptári évben készült új személygépkocsik átlagos tömegéhez igazítsa.
Ezek az intézkedések először 2016. január 1-jén lépnek hatályba, majd azt követően minden harmadik évben.
A Bizottság ezeket az intézkedéseket a 14a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok segítségével fogadja el.
(3) 2012-től kezdve a Bizottság hatásvizsgálatot végez, hogy a 715/2007/EK rendelet 14. cikkének (3) bekezdése értelmében 2014-ig felülvizsgálja az említett rendeletben a CO2-kibocsátások mérésére vonatkozóan meghatározott eljárásokat. A Bizottság többek között megfelelő javaslatokat tesz az eljárások kiigazítására vonatkozóan annak érdekében, hogy megfelelően tükrözzék a gépkocsik tényleges CO2-kibocsátási jellemzőit, valamint a 12. cikkben foglaltak szerint jóváhagyott innovatív technológiák alkalmazására vonatkozóan, ami tükröződhet a tesztelési ciklusban. A Bizottság biztosítja, hogy ezeket az eljárásokat a későbbiekben rendszeresen felülvizsgálják.
(4) A Bizottság 2010-ig felülvizsgálja a 2007/46/EK irányelvet annak biztosítása érdekében, hogy minden típus, változat és kivitel innovatív technológiák egyedi kombinációjának feleljen meg.
(5) A Bizottság 2015. december 31-ig felülvizsgálja az e rendelet szerinti fajlagos kibocsátási célértékeket, módozatokat és egyéb vonatkozásokat - ideértve azt is, hogy a rendeltetési paraméterre még mindig szükség van-e, és hogy a tömeg vagy a lábnyom a fenntarthatóbb paraméter -, annak érdekében, hogy a 2020 utáni időszakra megállapítsa az új személygépkocsikra irányadó CO2-kibocsátási célértékeket. E tekintetben a megállapított szükséges mértékű kibocsátáscsökkentésnek összhangban kell lennie az Unió hosszú távú éghajlat-változási céljaival és azzal, hogy milyen hatások várhatók a személygépkocsik CO2-kibocsátását költséghatékonyan csökkentő technológiák fejlesztésére nézve. A Bizottság jelentést nyújt be a felülvizsgálat eredményeiről az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentésnek szükség esetén tartalmaznia kell az e rendelet módosítására irányuló javaslatokat, valamint esetlegesen egy reális és elérhető cél meghatározását is, mégpedig egy olyan átfogó hatásvizsgálat eredménye alapján, amely figyelembe veszi a gépjárműipar és az ahhoz kapcsolódó iparágak töretlen versenyképességének jelentőségét is. A Bizottság a javaslatok kidolgozásakor biztosítja, hogy azok versenyszempontból a lehető leginkább semlegesek, társadalmilag méltányosak és fenntarthatóak legyenek.
(6) A Bizottság hatásvizsgálatot követően 2014-ig jelentést tesz közzé az alapterülettel - mint a fajlagos kibocsátási célértékek meghatározásához szükséges rendeltetési paraméterrel - kapcsolatos adatok rendelkezésre állásáról, és szükség szerint javaslatot nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz az I. melléklet módosítása céljából.
(7) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza az ahhoz szükséges korrelációs paramétereket, hogy a fajlagos CO2-kibocsátás mérésére szolgáló, a 715/2007/EK és a 692/2008/EK rendeletben előírt vizsgálati eljárásban bekövetkező változásokat érvényesítsék. Az említett végrehajtási jogi aktusokat az e rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 14a. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy az első albekezdés alapján elfogadott módszertan alkalmazásával kiigazítsa az I. mellékletben szereplő képleteket, biztosítva azt, hogy a régi és az új vizsgálati eljárás hasonlóan szigorú kibocsátáscsökkentési követelményeket támasszon a gyártókkal és a különböző rendeltetésű járművekkel szemben.
14. cikk
Bizottsági eljárás
(1) A Bizottságot a 280/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat ( 2 ) 9. cikkével létrehozott Éghajlatváltozási Bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 3 ) szerinti bizottság.
(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.
(3) Amennyiben a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.
14a. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.
(2) A Bizottság 8. cikk (9) bekezdésében, a 11. cikk (8) bekezdésében, a 13. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdésében és a 13. cikk (7) bekezdésének második albekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2014. április 8-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 8. cikk (9) bekezdésében, a 11. cikk (8) bekezdésében, a 13. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdésében és a 13. cikk (7) bekezdésének második albekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a határozatban megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.
(5) A 8. cikk (9) bekezdése, a 11. cikk (8) bekezdése, a 13. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdése és a 13. cikk (7) bekezdésének második albekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ezen időtartam két hónappal meghosszabbodik.
15. cikk
Hatályon kívül helyezés
Az 1753/2000/EK határozat 2010. január 1-jén hatályát veszti.
Az említett határozat 4., 9. és 10. cikkét ugyanakkor továbbra is alkalmazni kell mindaddig, amíg a Bizottság jelentést nem terjeszt az Európai Parlament elé a 2009. naptári év nyomon követési adatairól.
16. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
I. MELLÉKLET
FAJLAGOS KIBOCSÁTÁSI CÉLÉRTÉKEK
1. Az új személygépkocsik g/km-ben mért fajlagos CO2-kibocsátását az e mellékletben található számítások céljából az alábbi képlettel kell kiszámítani: a) 2012 és 2015 között: fajlagos CO2-kibocsátás = 130 + a × (M - M0), amelyben: b) 2016-tól kezdve: fajlagos CO2-kibocsátás = 130 + a × (M - M0), ahol: M = a jármű kilogrammban (kg) megadott tömege M0 = 1 392,4 a = 0,0457 ba) 2019-től kezdődően: fajlagos CO2-kibocsátás = 130 + a × (M - M0), Ahol: c) 2020-tól kezdve: ahol: M = a jármű kilogrammban (kg) megadott tömege M0 = 1 379,88 a = 0,0333
M
=
a jármű kilogrammban (kg) megadott tömege
M0
=
1 372,0
a
=
0,0457
M
=
a jármű tömege kilogrammban (kg)
M0
=
1 379,88
a
=
0,0457
2.
A gyártónak az adott naptári évre vonatkozó fajlagos kibocsátási célértéke azon új, az adott évben nyilvántartásba vett személygépkocsik fajlagos CO2-kibocsátásának átlaga, amelyeket az adott gyártó gyárt.
3. A gyártóra 2021-ben vonatkozó fajlagos kibocsátási referencia-célértéket a következőképpen kell kiszámítani: ahol:
az (EU) 2017/1151 bizottsági rendelet ( 4 ) XXI. mellékletével összhangban meghatározott és az e rendelet 4. cikke második bekezdésének hatodik franciabekezdésével összhangban kiszámított, 2020. évi átlagos fajlagos CO2-kibocsátás, az e rendelet 5a. és 12. cikkének alkalmazásából eredő CO2-csökkentések nélkül;
az (EU) 2017/1153 bizottsági végrehajtási rendelettel ( 5 ) összhangban meghatározott és az e rendelet 4. cikke második bekezdésének hatodik franciabekezdésével összhangban kiszámított, 2020. évi átlagos fajlagos CO2-kibocsátás, az e rendelet 5a. és 12. cikkének alkalmazásából eredő CO2-csökkentések nélkül;
NEDC2020célérték
az e melléklet 1. pontjának c) alpontja szerint kiszámított, 2020. évi fajlagos kibocsátási célérték.
4. 2021-től kezdve a gyártóra vonatkozó fajlagos kibocsátási célértéket a következőképpen kell kiszámítani: Fajlagos kibocsátási célérték = WLTPreferencia-célérték + a [(Mø - M0) - (Mø2020 - M0,2020)] ahol:
WLTPreferencia-célérték
a 3. pont szerint kiszámított, 2021. évi fajlagos kibocsátási referencia-célérték;
a
az 1. pont c) alpontjában meghatározott érték;
Mø
a célévben nyilvántartásba vett új járművek 1. pont szerinti tömegének (M) átlaga kilogrammban (kg);
M0
az 1. pont szerinti érték;
Mø2020
a 2020-ban nyilvántartásba vett új járművek 1. pont szerinti tömegének (M) átlaga kilogrammban (kg);
M0,2020
a 2020. referenciaévben alkalmazandó M0 érték.
5. Olyan gyártó esetében, amely számára 2021-ben mentesítést engedélyeznek egy, az új európai menetcikluson alapuló fajlagos kibocsátási célérték tekintetében, a mentesítés által érintett, WLTP-n alapuló célértéket a következőképpen kell kiszámítani: ahol:
a 3. pont szerinti érték;
a 3. pont szerinti érték;
NEDC2021 célérték
a Bizottság által az e rendelet 11. cikke alapján 2021-re meghatározott fajlagos kibocsátási célérték.
II. MELLÉKLET
A KIBOCSÁTÁS NYOMON KÖVETÉSE ÉS BEJELENTÉSE
A. RÉSZ - Adatgyűjtés az új személygépkocsikról és a szén-dioxid-kibocsátás nyomon követése szempontjából lényeges adatok körének meghatározása
1. A tagállamok minden egyes naptári év vonatkozásában tételesen rögzítik az alábbi adatokat a területükön nyilvántartásba vett minden új személygépkocsi vonatkozásában:
a) a gyártó;
b) a típusjóváhagyási szám és kiterjesztése;
c) a jármű típusa, kivitele és változata (adott esetben);
d) a márka és a kereskedelmi név;
e) a típusjóváhagyással rendelkező jármű kategóriája;
f) az új nyilvántartásba vételek összes száma;
g) a jármű menetkész tömege;
h) a fajlagos szén-dioxid-kibocsátás (NEDC és WLTP);
i) az alapterület: a tengelytáv, a kormányzott tengelyek nyomtávja és az egyéb tengelyek nyomtávja;
j) az üzemanyag típusa és az üzemanyag-ellátás elve;
k) a motortérfogat;
l) a villamosenergia-fogyasztás;
m) az alkalmazott innovatív technológia vagy innovatív technológiacsoport, valamint az ilyen technológiákból eredő CO2-kibocsátáscsökkentés kódja (NEDC és WLTP);
n) a legnagyobb hasznos teljesítmény;
o) a jármű-azonosító szám;
p) WLTP-vizsgálati tömeg;
q) az (EU) 2017/1153 végrehajtási rendelet I. mellékletének 3.2.8. pontjában említett eltérési és ellenőrzési tényezők;
r) a nyilvántartásba vett jármű kategóriája.
A 2017-es naptári év vonatkozásában azonban a g) pontban a WLTP szerinti CO2-kibocsátási értékek tekintetében említett adatok, az l) pontban a WLTP szerinti ökoinnovációs csökkentések tekintetében említett adatok, valamint az n), az o) és a q) pontban említett adatok szolgáltatása önkéntes alapon történik.
A tagállamok a 2018-as naptári évtől kezdve kötelesek a 8. cikknek megfelelően a Bizottság rendelkezésére bocsátani az e pontban felsorolt valamennyi paramétert a C. rész 2. szakaszában meghatározott formátumban.
A tagállamok a 2017-es és a 2018-as naptári év vonatkozásában kötelesek rendelkezésre bocsátani az f) pontban említett adatokat.
2. Az 1. pontban említett részletes adatoknak vagy az adott személygépkocsihoz tartozó megfelelőségi nyilatkozatból kell származniuk, vagy összhangban kell lenniük az adott személygépkocsi gyártója által kiadott megfelelőségi nyilatkozattal. Amennyiben az adatok forrása nem a megfelelőségi nyilatkozat, a tagállamok kötelesek a nyomonkövetési eljárás pontosságát biztosító intézkedéseket hatályba léptetni. Ha az 1. pont i) alpontjában említett tömeg- vagy alapterület-érték vonatkozásában minimum és maximum egyaránt meg van határozva egy adott személygépkocsihoz, e rendelet alkalmazása céljából csak a maximális értéket kell a tagállamoknak alapul venniük. Azon kettős üzemű (benzin-/gázüzemű) járművek esetében, amelyek megfelelőségi nyilatkozata mindkét üzemanyagtípusra feltünteti a fajlagos CO2-kibocsátást, a tagállamoknak a gáz üzemmódban mért értéket kell alkalmazniuk.
3. A tagállamok minden naptári év vonatkozásában kötelesek meghatározni az alábbiakat:
a) az 1. pontban részletezett adatok forrásai;
b) az EK-típusjóváhagyási eljárás hatálya alá tartozó új személygépkocsik új nyilvántartásba vételének száma összesen;
c) az egyedileg jóváhagyott új személygépkocsik új nyilvántartásba vételének száma összesen;
d) a kis sorozatban gyártott, nemzeti szinten jóváhagyott új személygépkocsik új nyilvántartásba vételének száma összesen;
e) az etanoltartalmú üzemanyagot (E85) értékesítő töltőállomások részaránya az ország területén.
B. RÉSZ - Az új személygépkocsik szén-dioxid-kibocsátásának nyomon követésére szolgáló adatok meghatározásának módszere
A tagállamok által az A. rész 1. és 3. pontjával összhangban meghatározandó nyomonkövetési adatok körét az ebben a részben ismertetett módszerrel kell meghatározni.
1. A nyilvántartásba vett új személygépkocsik száma
A tagállamoknak meg kell határozniuk a tárgyévben a területükön nyilvántartásba vett új személygépkocsik számát, mégpedig külön kategóriák szerint: az EK-típusjóváhagyási eljárás hatálya alá tartozó, az egyedileg jóváhagyott és a kis sorozatban gyártott, nemzeti szinten jóváhagyott személygépkocsik szerinti lebontásban.
2. Az új személygépkocsik kivitel szerinti megoszlása
Az új személygépkocsik minden típusa minden kivitelének minden változata esetében rögzíteni kell az újonnan nyilvántartásba vett személygépkocsik darabszámát, valamint az A. rész 1. pontjában ismertetett, tételes adatokat.
3. A tagállamok területén működő, E85 üzemanyagot értékesítő töltőállomásokról az 1014/2010/EU bizottsági rendelet ( 6 ) 6. cikkében foglaltaknak megfelelően kell számot adni.
C. RÉSZ - Adattovábbítási formátum
A tagállamok az A. rész 1. és 3. pontjában meghatározott adatokat az alábbi formátum szerint kötelesek évente bejelenteni:
1. szakasz - Összesített nyomonkövetési adatok
Tagállam (1) | |
Tárgyév | |
Adatforrás | |
Az EK-típusjóváhagyási eljárás hatálya alá tartozó új személygépkocsik új nyilvántartásba vételének száma összesen | |
Az egyedileg jóváhagyott új személygépkocsik új nyilvántartásba vételének száma összesen | |
A kis sorozatban gyártott, nemzeti szinten jóváhagyott új személygépkocsik új nyilvántartásba vételének száma összesen | |
(1) ISO 3166 alpha-2 kódok, Görögország és az Egyesült Királyság kivételével, amelyek esetében a kód „EL” és „UK”. |
2. szakasz - Részletes nyomonkövetési adatok - egy járműre vonatkozóan
Utalás az A. rész 1. pontjára | Részletes adatok nyilvántartásba vett járművenként |
a) | A gyártó neve – Uniós standard megnevezés |
A gyártó neve – Az eredetiberendezés-gyártó nyilatkozata szerint | |
A gyártó neve – A nemzeti nyilvántartásba-vételi megnevezés (1) | |
b) | Típusjóváhagyási szám és kiterjesztése |
c) | Típus |
Változat | |
Kivitel | |
d) | A márka és a kereskedelmi név |
e) | A típusjóváhagyással rendelkező jármű kategóriája |
f) | Az új nyilvántartásba vételek száma összesen (2017-ben és 2018-ban) |
g) | A jármű menetkész tömege |
h) | Fajlagos CO2-kibocsátás (vegyes) NEDC szerinti érték |
Fajlagos CO2-kibocsátás (vegyes) WLTP szerinti érték (2019-től) | |
i) | Tengelytáv |
Kormányzott tengely nyomtávja (1. tengely) | |
Egyéb tengely nyomtávja (2. tengely) | |
j) | Üzemanyagtípus |
Az üzemanyag-ellátás elve | |
k) | Motortérfogat (cm3) |
l) | Villamosenergia-fogyasztás (Wh/km) |
m) | Az ökoinnovációs technológia (technológiák) kódja |
Az ökoinnovációs technológia (technológiák) révén elért, NEDC szerinti CO2-kibocsátáscsökkentés összesen | |
Az ökoinnovációs technológia (technológiák) révén elért, WLTP szerinti CO2-kibocsátáscsökkentés összesen (2019-től) | |
n) | Legnagyobb hasznos teljesítmény |
o) | Jármű-azonosító szám (2019-től) |
p) | WLTP-vizsgálati tömeg (2019-től) |
q) | A „De” eltérési tényező (amennyiben rendelkezésre áll) |
Ellenőrzési tényező (amennyiben rendelkezésre áll) | |
r) | A nyilvántartásba vett jármű kategóriája |
(1) A kis sorozatban gyártott, nemzeti szinten jóváhagyott (NSS) vagy az egyedileg jóváhagyott (IVA) járművek esetében a gyártó nevét „A gyártó neve – A nemzeti nyilvántartásba-vételi megnevezés” oszlopban kell feltüntetni, „A gyártó neve – Uniós standard megnevezés” oszlopban pedig a következők egyikének kell szerepelnie: „AA-NSS” vagy „AA-IVA”, az adott esettől függően. |
( 1 ) HL L 145., 2001.5.31., 43. o.
( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2004. február 11-i 280/2004/EK határozata az üvegházhatást okozó gázok Közösségen belüli kibocsátásának nyomon követését szolgáló rendszerről és a Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtásáról (HL L 49., 2004.2.19., 1. o.).
( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
( 4 ) A Bizottság (EU) 2017/1151 rendelete (2017. június 1.) a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 692/2008/EK bizottsági rendelet és az 1230/2012/EU bizottsági rendelet módosításáról, valamint a 692/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 175., 2017.7.7., 1. o.).
( 5 ) A Bizottság (EU) 2017/1153 végrehajtási rendelete (2017. június 2.) a szabályozási vizsgálati eljárás változását tükröző megfeleltetési paraméterek meghatározására szolgáló módszertan megállapításáról és az 1014/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 175., 2017.7.7., 679. o.).
( 6 ) HL L 293., 2010.11.11., 15. o.
Lábjegyzetek:
[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32009R0443 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32009R0443&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 02009R0443-20180517 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:02009R0443-20180517&locale=hu