32012R1230[1]

A Bizottság 1230/2012/EU rendelete ( 2012. december 12. ) a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gépjárművek és azok pótkocsijainak tömegével és méreteivel kapcsolatos típus-jóváhagyási előírások tekintetében történő végrehajtásáról és a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról

A BIZOTTSÁG 1230/2012/EU RENDELETE

(2012. december 12.)

a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gépjárművek és azok pótkocsijainak tömegével és méreteivel kapcsolatos típus-jóváhagyási előírások tekintetében történő végrehajtásáról és a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

1. cikk

Célkitűzés és hatály

(1) E rendelet a gépjárművek és pótkocsijaik tömegével és méreteivel, valamint az ezen járművekre szerelhető egyes önálló műszaki egységekkel kapcsolatos EK-típusjóváhagyási előírásokat határozza meg.

(2) Ez a rendelet az M, N és O kategóriájú nem teljes, teljes és befejezett gépjárművekre vonatkozik.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a 2007/46/EK irányelvben és a 661/2009/EK rendeletben meghatározottak mellett az alábbi fogalommeghatározásokat kell használni:

"járműtípus" : a 2007/46/EK irányelv II. mellékletének B. részében meghatározott járművek csoportja;

"alapfelszerelés" : a jármű alapkonfigurációja, amely fel van szerelve valamennyi, a 2007/46/EK irányelv IV. és XI. mellékletében meghatározott jogi aktus szerinti kötelező jellemzővel, beleértve minden olyan jellemzőt, amelynek felszerelése esetén a konfiguráció vagy a berendezések szintjén nincs szükség további műszaki adatok megadására;

"nem kötelező felszerelés" : az alapfelszerelésnek nem részét képező jellemzők, amelyeket a vásárló megbízására, illetve a gyártó felelősségére szerelnek be a járműbe;

"menetkész tömeg" : a)

gépjármű esetében:

a jármű tömege a tüzelőanyag-tartály(ok) legalább a tárolókapacitása (tárolókapacitásuk) 90 %-áig feltöltve, a járművezető, a tüzelőanyag, a folyadékok és a gyártó előírásai szerinti alapfelszerelés tömegével együtt, és adott esetben a felépítmény, a vezetőfülke, a csatlakozó-alkatrész és a pótkerék (pótkerekek), valamint a szerszámok tömegét is beleértve; b)

pótkocsi esetében:

a jármű tömege a tüzelőanyag, a folyadékok és a gyártó előírásai szerinti alapfelszerelés tömegével együtt, és adott esetben a felépítmény, a csatlakozó-alkatrész(ek) és a pótkerék (pótkerekek), valamint a szerszámok tömegét is beleértve;

"nem kötelező felszerelés tömege" : az alapfelszerelésen kívül a gyártó előírásai szerint a járműbe beszerelhető nem kötelező felszereléskombinációk megengedett legnagyobb tömege;

"jármű tényleges tömege" : az egyes járművekbe beszerelt nem kötelező felszerelés tömegével megnövelt menetkész tömeg;

"műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeg (M)" : a szerkezeti jellemzői és a tervezési teljesítménye alapján a járműhöz rendelt legnagyobb tömeg; egy pótkocsi vagy félpótkocsi műszakilag megengedett terhelt tömegének magában kell foglalnia az összekapcsoláskor a vontatójárműre átvitt statikus tömeget;

"járműszerelvény műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömege (MC)" : a szerkezeti jellemzői és tervezési teljesítménye alapján a gépjármű és egy vagy több pótkocsi alkotta szerelvényhez rendelt megengedett legnagyobb össztömeg vagy a vontatóegység és félpótkocsi alkotta szerelvényhez rendelt megengedett legnagyobb össztömeg;

"műszakilag megengedett legnagyobb vontatható össztömeg (TM)" : a vontatójármű által vontatott egy vagy több pótkocsi legnagyobb tömege, amely megfelel a vontatójárművel összekapcsolt bármely pótkocsi tengelye vagy tengelycsoportjának kerekei által a talajra gyakorolt legnagyobb terhelésnek;

10.

"tengely" : két vagy több, hajtott vagy szabadon forgó kerék közös forgástengelye, amely a jármű hosszanti középsíkjához viszonyított egyazon merőleges síkban egy vagy több szegmensben található;

11.

"tengelycsoport" : a 96/53/EK irányelv I. mellékletében "d" távként hivatkozott tengelytávok egyikére korlátozott tengelytávval rendelkező tengelyek csoportja, amelyek felfüggesztésük sajátos kialakítása következtében egymással kölcsönhatásban állnak;

12.

"egyes tengely" : tengelycsoport részének nem tekinthető tengely;

13.

"az egyes tengelyekre jutó, műszakilag megengedett legnagyobb tömeg (m)" : a tengely és a jármű szerkezeti jellemzői és tervezési teljesítménye alapján a tengely kerekei által a talajra gyakorolt legnagyobb megengedett statikus függőleges terhelésnek megfelelő tömeg;

14.

"az egyes tengelycsoportokra jutó, műszakilag megengedett legnagyobb tömeg (μ)" : a tengelycsoport és a jármű szerkezeti jellemzői és tervezési teljesítménye alapján a tengelycsoport kerekei által a talajra gyakorolt legnagyobb megengedett statikus függőleges terhelésnek megfelelő össztömeg;

15.

"csatlakozóberendezés" : mechanikus berendezés, beleértve a járműszerelvények mechanikus csatlakozó-alkatrészeinek jóváhagyására vonatkozó egységes rendelkezésekről ( 1 ) szóló 55. számú ENSZ-EGB-előírás 2.1-2.6. szakaszában meghatározott alkatrészeket, és az "Egységes rendelkezések a következők jóváhagyására vonatkozóan: I. Rövid vonószerkezetek (CCD) II. Járművek, jóváhagyott típusú rövid vonószerkezettel való felszerelés tekintetében" című 102. számú ENSZ-EGB-előírás ( 2 ) 2.1.1. szakaszában meghatározott rövid vonószerkezeteket;

16.

"összekapcsolási pont" : a vontatójárműre szerelt csatlakozóberendezésben a vontatott járműre szerelt csatlakozóberendezés középpontja;

17.

"csatlakozóberendezés tömege" : a csatlakozóberendezés saját tömege és a csatlakozó járműhöz való csatlakoztatásához szükséges alkatrészek tömege együttesen;

18.

"műszakilag megengedett legnagyobb tömeg az összekapcsolási ponton" : a)

vontatójármű esetében a csatlakozóberendezés és a vontatójármű szerkezeti jellemzői alapján a vontatójármű összekapcsolási pontjára gyakorolt megengedett statikus függőleges terhelésnek megfelelő tömeg ("S" vagy "U" érték); b)

félpótkocsi, középtengelyes vagy merev vonórúddal felszerelt pótkocsi esetében a csatlakozóberendezés és a pótkocsi szerkezeti jellemzői alapján a pótkocsi által a vontatóra az összekapcsolási ponton gyakorolt megengedett statikus függőleges terhelésnek megfelelő tömeg ("S" vagy "U" érték);

19.

"utasok tömege" : a jármű-kategóriától függő névleges tömeg megszorozva az üléshelyek számával, beleértve az esetleges személyzeti üléshelyek és állóhelyek számát a járművezető tömegének kivételével;

20.

"járművezető tömege" : a vezetőülés vonatkoztatási pontjában 75 kg-ban meghatározott tömeg;

21.

"többletterhelés tömege" : a műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeg és a jármű utasokkal és nem kötelező felszereléssel megnövelt menetkész tömege közötti különbség;

22.

"hosszúság" : az ISO 612:1978 szabvány 6.1.1., 6.1.2. és 6.1.3. pontjában meghatározott méret; ez a meghatározás a két vagy több tagból álló csuklós járművekre is érvényes;

23.

"szélesség" : az ISO 612:1978 szabvány 6.2. pontjában meghatározott méret;

24.

"magasság" : az ISO 612:1978 szabvány 6.3. pontjában meghatározott méret;

25.

"tengelytáv" : a)

gépjárművek és vonórudas pótkocsik esetén az első és a hátsó tengely középvonala közötti vízszintes távolság; b)

középtengelyes pótkocsik, félpótkocsik és merev vonórudas pótkocsik esetében a csatlakozóberendezés függőleges tengelye és a hátsó tengely középvonala közötti távolság;

26.

"tengelytávolság" : két egymás utáni tengely közötti távolság; középtengelyes pótkocsik, félpótkocsik és merev vonórudas pótkocsik esetében az első tengelytávolság az első csatlakozóberendezés függőleges tengelye és az első tengely középvonala közötti vízszintes távolság;

27.

"nyomtáv" : az ISO 612:1978 szabvány 6.5. pontjában említett távolság;

28.

"nyeregpont távolsága" : az ISO 612:1978 szabvány 6.19.2. pontjában említett távolság, figyelembe véve az ugyanezen szabvány 6.19. pontjában említett megjegyzést;

29.

"félpótkocsi elülső szerelvényének sugara" : a királycsap tengelye és a félpótkocsi elejének bármely pontja közötti vízszintes távolság;

30.

"mellső kinyúlás" : az első tengelyen vagy félpótkocsi esetében a királycsap tengelyén áthaladó függőleges sík és a jármű legelülső pontja közötti vízszintes távolság;

31.

"hátsó kinyúlás" : az utolsó hátsó tengelyen áthaladó függőleges sík és a jármű leghátsó pontja közötti vízszintes távolság; ha a jármű nem eltávolítható csatlakozó-alkatrésszel van ellátva, a jármű leghátsó pontja az összekapcsolási pont;

32.

"a rakfelület hossza" : a raktér legelső és leghátsó belső pontja közötti távolság a jármű hosszanti síkján;

33.

"hátsó kilendülés" : a jármű hátsó végének kezdeti pozíciója és tényleges szélső pontja közötti távolság az I. melléklet B. részének 8. szakaszában vagy C. részének 7. szakaszában meghatározott feltételek között végzett mozgás során;

34.

"tengelyemelő berendezés" : a tengely talajtól történő elemelése és visszaengedése céljából a járműre felszerelt szerkezet;

35.

"emelhető tengely" : az tengelyemelő berendezéssel alaphelyzetéből megemelhető és újra visszaengedhető tengely;

36.

"terhelésátcsoportosító tengely" : olyan tengely, amelynek terhelése a tengelyemelő berendezés segítségével történő megemelés nélkül változtatható;

37.

"légrugózás" : olyan felfüggesztési rendszer, amely esetében a rugózási hatást legalább 75 %-ban légrugó biztosítja;

38.

"autóbusz osztálya" : az M2 vagy M3 kategóriájú járművek általános kialakítása tekintetében történő jóváhagyására vonatkozó egységes feltételekről szóló 107. ENSZ-EGB-előírás ( 3 ) 2.1.1. és 2.1.2. szakaszában meghatározott járművek csoportja;

39.

"csuklós jármű" : a 107. ENSZ-EGB-előírás 2.1.3. szakaszának értelmében az M2 vagy M3 kategóriába tartozó jármű;

40.

"oszthatatlan rakomány" : olyan rakomány, amely közúti fuvarozás céljából, aránytalanul nagy költségráfordítás vagy sérülés kockázata nélkül nem osztható két vagy több részre, és amely tömege vagy méretei miatt nem fuvarozható olyan járművön, amelynek tömeg- és méretadatai az adott tagállamban alkalmazandó, legnagyobb megengedett tömegnek és méreteknek felelnek meg;

41.

"áramvonalasító berendezés vagy felszerelés" : olyan berendezés vagy felszerelés, amelyet közúti járművek légellenállásának csökkentésére terveztek, kivéve a hosszított vezetőfülkét.

3. cikk

A gyártók kötelezettségei

(1) A gyártónak, függetlenül a jármű készültségi állapotától, a következő tömegeket kell meghatároznia a járműtípusokon belüli egyes változatok esetében:

a) a műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeg;

b) a járműszerelvény műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömege;

c) a műszakilag megengedett legnagyobb vontatható össztömeg;

d) az egyes tengelyekre jutó, műszakilag megengedett legnagyobb tömeg vagy az egyes tengelycsoportokra jutó, műszakilag megengedett legnagyobb tömeg;

e) a műszakilag megengedett legnagyobb tömeg az összekapcsolási pont(ok)on, a járműre felszerelt vagy az esettől függően felszerelhető csatlakozók műszaki jellemzőit figyelembe véve.

(2) Az (1) bekezdésben említett tömegeket a gyártónak a bevált gyártási módszerek és a rendelkezésre álló legpontosabb műszaki ismeretek felhasználásával kell meghatároznia a műszaki meghibásodás kockázatának minimalizálása (különösen az anyagfáradásból eredő kockázatok) és a közúti infrastruktúra károsodásának megelőzése érdekében.

(3) Az (1) bekezdésben említett tömegeket a gyártónak a jármű szerkezetéből adódó legnagyobb megengedett sebesség figyelembevételével kell meghatároznia.

Abban az esetben, ha a járművet a gyártó sebességkorlátozó berendezéssel látta el, a szerkezetből adódó legnagyobb megengedett sebességnek meg kell egyeznie a sebességkorlátozó készülék által megengedett tényleges sebességgel.

(4) Az (1) bekezdésben említett tömegek meghatározása során a gyártó nem határozhat meg korlátozásokat a jármű használatát illetően, a gumiabroncs azon tulajdonságaira vonatkozó korlátozások kivételével, amelyek a szerkezetből adódó legnagyobb sebességhez igazíthatók, lásd a haszongépjárművek és pótkocsijuk gumiabroncsainak jóváhagyására vonatkozó egységes rendelkezésekről szóló 54. ENSZ-EGB-előírást ( 4 ) és a 458/2011/EU bizottsági rendelet II. mellékletének 5. szakaszát ( 5 ).

(5) A további gyártási szakaszt igénylő nem teljes járművek esetében, ideértve a járóképes alvázas járműveket is, a gyártó e rendelet követelményeinek teljesítése érdekében valamennyi lényeges információt a következő szakaszért felelős gyártók rendelkezésére bocsátja.

Az első albekezdés alkalmazásában a gyártó meghatározza a terhelések összegének megfelelő tömegközéppont helyzetét.

(6) Az M2, M3, N2 és N3 kategóriába tartozó, felépítmény nélküli nem teljes járműveket olyan módon kell kialakítani, hogy a gyártók a következő szakaszokban teljesíteni tudják az I. melléklet B. részének 7. és 8. szakaszának, valamint a C. rész 6. és 7. szakaszának előírásait.

4. cikk

Rendelkezések a járműtípusok súly és méret tekintetében történő EK-típusjóváhagyására

(1) A gyártó vagy képviselője a típusjóváhagyó hatósághoz nyújtja be a járműtípus súly és méret tekintetében történő EK-típusjóváhagyására vonatkozó kérelmét.

(2) A kérelmet az V. melléklet A. részében mintaként megadott adatközlő lapnak megfelelően kell összeállítani.

(3) A tengelyterhelés-elosztás kiszámítása érdekében a gyártó a típusjóváhagyó hatóság rendelkezésére bocsátja az V. melléklet alkalmazandó pontjaiban az értékek csoportja által meghatározott módon a járműtípus minden műszaki konfigurációja esetében az alábbi tömegek meghatározásához szükséges adatokat:

a) a műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeg;

b) az egyes tengelyekre vagy tengelycsoportokra jutó, műszakilag megengedett legnagyobb tömeg;

c) a műszakilag megengedett legnagyobb vontatható össztömeg;

d) a műszakilag megengedett legnagyobb tömeg az összekapcsolási pont(ok)on;

e) a járműszerelvény műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömege.

Az információt a típusjóváhagyó hatósággal való megegyezés alapján táblázatos vagy egyéb megfelelő formátumban kell rendelkezésre bocsátani.

(4) Amennyiben a nem kötelező felszerelés jelentősen befolyásolja a jármű tömegeit és méreteit, a gyártó megadja a műszaki szolgálatnak a járműre felszerelhető nem kötelező felszerelés helyét és tömegét, valamint a tömegközéppont tengelyekhez viszonyított mértani helyzetét.

(5) Amennyiben a nem kötelező felszerelés a (4) bekezdés rendelkezéseitől eltérve több részből tevődik össze, amelyek a jármű különböző pontjain helyezkednek el, elég, ha a gyártó csupán a nem kötelező felszerelés tengelyek közötti tömegeloszlását adja meg a műszaki szolgálatnak.

(6) Tengelycsoportok esetében a gyártónak meg kell adnia a tengelycsoportra ható összterhelés eloszlását az egyes tengelyek között.

Szükség esetén a gyártónak meg kell adnia a terheléselosztási képleteket, illetve be kell mutatnia az alkalmazandó terheléselosztási diagramokat.

(7) Ha a jóváhagyó hatóság vagy a műszaki szolgálat szükségesnek találja, a gyártó ellenőrzés céljára egy, a jóváhagyásra benyújtott típust képviselő járműpéldányt is átad.

(8) A jármű gyártója kérelmet nyújthat be a típusjóváhagyó hatósághoz a légrugózással egyenértékű felfüggesztés elismerésére.

A típusjóváhagyó hatóság abban az esetben ismeri el a légrugózással egyenértékű felfüggesztést, ha teljesülnek a III. melléklet követelményei.

Amennyiben a műszaki szolgálat elismerte az egyenértékűséget, vizsgálati jegyzőkönyvet ad ki. A típusjóváhagyó hatóság csatolja a vizsgálati jegyzőkönyvet és a felfüggesztés műszaki leírását az EK-típusbizonyítványhoz.

(9) Amennyiben az e rendelet I.-IV. mellékletében foglalt követelmények teljesülnek, a jóváhagyó hatóság a 2007/46/EK irányelv VII. mellékletében megállapított számozási rendszer szerint megadja a típusjóváhagyást.

A tagállamok ugyanazt a számot nem rendelhetik hozzá más járműtípushoz.

(10) A (9) bekezdés alkalmazásában a típusjóváhagyó hatóság az V. melléklet B. részében megállapított mintának megfelelően kiállított EK-típusbizonyítványt ad ki.

(11) Az I. melléklet 2. függelékében említett megengedett eltérések a 2007/46/EK irányelv 12. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában érvényesek.

4a. cikk

Áramvonalasító berendezések és felszerelések önálló műszaki egységekre vonatkozó EK-típusjóváhagyása

(1) A gyártó vagy képviselője a típusjóváhagyó hatósághoz nyújtja be az áramvonalasító berendezés vagy felszerelés önálló műszaki egységként történő EK-típusjóváhagyására vonatkozó kérelmet.

A kérelmet az V. melléklet C. részében mintaként megadott adatközlő lapnak megfelelően kell összeállítani.

(2) Az e rendeletben szereplő vonatkozó előírások teljesülése esetén a típusjóváhagyó hatóság megadja az önálló műszaki egységre érvényes EK-típusjóváhagyást, és a 2007/46/EK irányelv VII. mellékletében meghatározott számozási rendszer szerint kiad egy típusjóváhagyási számot.

Ugyanazon tagállam nem adhatja ugyanazt a számot többféle önálló műszaki egységnek.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában a típusjóváhagyó hatóság az V. melléklet D. részében megállapított mintának megfelelően kiállított EK-típusbizonyítványt ad ki.

4b. cikk

Önálló műszaki egység EK-típusjóváhagyásának jelölése

Minden olyan, adott típusnak megfelelő önálló műszaki egységen, amelyre e rendelet szerint megadták az önálló műszaki egységre vonatkozó EK-típusjóváhagyást, fel kell tüntetni az V. melléklet E. részében megállapított, önálló műszaki egységre vonatkozó EK-típusjóváhagyási jelet.

5. cikk

A nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési legnagyobb megengedett össztömeg

(1) Az e rendelet értelmében típusjóváhagyást kapott járművek nyilvántartásba vételének és használatba vételének alkalmazásában a nemzeti hatóságok a jármű típusában minden egyes változatra és kivitelre meghatározzák a következő tömegek közül azokat, amelyek a 96/53/EK irányelv alapján nemzeti vagy nemzetközi forgalomban engedélyezettek:

a) a nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési legnagyobb megengedett terhelt tömeg;

b) a tengely(ek)re jutó nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési legnagyobb megengedett tömeg;

c) a tengelycsoportokra jutó nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési legnagyobb megengedett tömeg;

d) a nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési legnagyobb megengedett vontatható össztömeg;

e) a járműszerelvény nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési legnagyobb megengedett terhelt tömege.

A nemzeti hatóságok megállapítják az első albekezdésben említett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési legnagyobb megengedett össztömegek meghatározásának módszerét. Ezenfelül kijelölik az e tömegek meghatározásával megbízott illetékes hatóságot, és meghatározzák azokat az információkat, amelyeket az említett illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátani.

(2) Az (1) bekezdésben említett folyamattal összhangban meghatározott nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési legnagyobb megengedett össztömegek nem haladhatják meg a 3. cikk (1) bekezdésében említett legnagyobb tömegeket.

(3) Annak érdekében, hogy a jármű rendszerei megfelelően működjenek - különösen ami a fék- és kormányrendszert illeti - az illetékes hatóság konzultál a gyártóval a tömeg tengelyekre vagy tengelycsoportokra eső eloszlásával kapcsolatban.

(4) A nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési legnagyobb megengedett össztömegek meghatározása során a nemzeti hatóságok biztosítják a 2007/46/EK irányelv IV. és XI. mellékletében felsorolt szabályozási aktusok követelményeinek teljesülését.

(5) Ha a nemzeti hatóságok arra a következtetésre jutnak, hogy a 2007/46/EK irányelv IV. és XI. mellékletében felsorolt szabályozási aktusok egyikének követelményei - e rendelet kivételével - többé már nem teljesülnek, új vizsgálatok elvégzését és új típusjóváhagyást, vagy az esettől függően annak kiterjesztését követelhetik, amelyet a szóban forgó szabályozási aktus alapján a kezdeti típusjóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság készít el.

6. cikk

Eltérések

(1) A 96/53/EGK irányelv 4. cikke (3) bekezdésének sérelme nélkül, az e rendelet követelményeit meghaladó méretekkel rendelkező oszthatatlan rakomány szállítására alkalmas járművekre adható EK-típusjóváhagyás. Ilyen esetben a típus-jóváhagyási tanúsítványban és a megfelelőségi nyilatkozatban egyértelműen fel kell tüntetni, hogy a jármű kizárólag oszthatatlan rakomány szállítására szolgál.

(2) Az e rendelet I. melléklete B., C. és D. részének 1.1. pontjában megállapított legnagyobb megengedett méreteket meghaladó járművekre a tagállamok a 2007/46/EK irányelv 23. és 24. cikke alapján adhatnak jóváhagyást.

A 2007/46/EK irányelv 23. cikke alapján kiadott típusjóváhagyásokra az ugyanazon irányelv XII. melléklete A. részének 3. szakaszában megállapított mennyiségi korlátozásokat kell alkalmazni.

7. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) A nemzeti hatóságok engedélyezik a 661/2009/EK rendelet 13. cikkének (2) bekezdésében említett időpont előtt típusjóváhagyásban részesült járművek értékesítését és használatba vételét, és a 92/21/EGK és 97/27/EK irányelv feltételei szerint megadott jóváhagyásokat továbbra is kiterjesztik.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, a 97/27/EK irányelv 7. cikkének értelmében megadott EK-típusjóváhagyások érvényüket veszítik a 661/2009/EK rendelet 19. cikke (1) bekezdésében említett napon.

A tagállamok ugyanakkor nyilvántartásba vehetik és engedélyezhetik az érvényes EK-típusjóváhagyással nem rendelkező, kifutó gyártási sorozatokból származó járművek eladását vagy használatba vételét a gyártó kérésére a 2007/46/EK irányelv 27. cikkének megfelelően.

(3) 2014. január 10-től a gyártók az e rendeletnek megfelelő típus-jóváhagyási tanúsítványokat adnak ki.

2014. január 9-ig a gyártók a megfelelőségi nyilatkozat 52. tételében -amennyiben más tételben nincs megadva - feltüntetik a jármű tényleges tömegét.

8. cikk

A 2007/46/EK irányelv módosításai

A 2007/46/EK irányelv I., III., IX. és XVI. melléklete e rendelet VI. mellékletének megfelelően módosul.

A 2007/46/EK irányelv XII. mellékletének helyébe e rendelet VII. melléklete lép.

9. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Azokra az új járműtípusokra érvényes, amelyek típusjóváhagyását 2012. november 1-jétől kezdve adják meg.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

I. MELLÉKLET

MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK

A. RÉSZ

M1 és N1 kategóriájú járművek

1. Legnagyobb megengedett méretek

1.1. A méretek nem léphetik túl az alábbi értékeket:

1.1.1. Hosszúság: 12,00 m

1.1.2. Szélesség: M1 : 2,55 m N1 : 2,55 m N1 : 2,60 m a legalább 45 mm szigetelt falvastagságú felépítménnyel rendelkező járművek esetében a 2007/46/EK irányelv II. melléklete C. részének 2. függeléke szerint.

1.1.3. Magasság: 4,00 m

1.2. A hosszúság, a szélesség és a magasság megmérése során a jármű menetkész tömegű kell, hogy legyen, vízszintes és sík talajon kell állnia, a gumiabroncsokat a gyártó által javasolt nyomásra kell felfújni.

1.3. Az 1. függelékben említett berendezéseket és felszereléseket a hossz, a szélesség és a magasság meghatározásakor nem kell figyelembe venni.

2. Tömegeloszlás

2.1.

A tengelyekre jutó, műszakilag megengedett legnagyobb tömegek összege nem lehet kisebb a jármű műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömegénél.

2.2.

A jármű műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömege nem lehet kevesebb a menetkész jármű tömegénél, hozzáadva az utasok, a választható berendezések és a csatlakozók tömegét, amennyiben azok nem képezik a menetkész tömeg részét.

2.3.

Ha a jármű a műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeg mértékéig van megterhelve, akkor az egyes tengelyekre jutó terhelés nem haladhatja meg az adott tengelyre vonatkozó, műszakilag megengedett legnagyobb tömeget.

2.4. Ha a jármű a műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeg mértékéig van megterhelve, akkor az elülső tengelyre ható terhelés egyetlen esetben sem lehet alacsonyabb, mint a járműre vonatkozó műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeg 30 %-a.

2.4.1.

Ha a jármű a műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg és az összekapcsolási ponton műszakilag megengedett legnagyobb tömeg mértékéig van megterhelve, akkor az elülső tengelyre ható terhelés egyetlen esetben sem lehet alacsonyabb, mint a járműre vonatkozó műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeg 20 %-a.

2.5.

A kiszerelhető ülésekkel ellátott járművek esetében a vizsgálat menetét az ülőhelyek legnagyobb számának vizsgálatára kell korlátozni.

2.6. A 2.2., 2.3. és 2.4. pontban leírt követelmények vizsgálatának alkalmazásában: a) az üléseket a 2.6.1. pontban előírt módon kell beállítani; b) az utasok, a többletterhelés és a nem kötelező felszerelések tömegét a 2.6.2-2.6.4.2.3. pontban előírt módon kell elosztani. 2.6.1. Az ülések beállítása 2.6.2. Az utasok tömegének eloszlása 2.6.3. A nem kötelező felszerelések tömegének eloszlása 2.6.4. A többletterhelés tömegének elosztása 2.6.4.1. M1 kategóriájú járművek 2.6.4.1.1. Ami az M1 kategóriájú járműveket illeti, a többletterhelés tömegét a műszaki szolgálattal való megegyezés alapján a gyártó előírásainak megfelelően kell elosztani. 2.6.4.1.2. A motoros lakóautókat illetően a legkisebb többletterhelés tömege (PM) az alábbi követelményeknek kell, megfeleljen: ahol: 2.6.4.2. N1 kategóriájú járművek 2.6.4.2.1. Felépítménnyel rendelkező járművek esetében a többletterhelés tömegét egyenletesen kell elosztani a raktérben. 2.6.4.2.2. Felépítménnyel nem rendelkező járművek (például járóképes alváz) esetében a gyártó megadja a többletteher tömegközéppontjának megengedett szélső helyzeteit (például 0,50 métertől 1,30 méterig az első hátsó tengely előtt); a többletteherbe bele kell számítani azoknak a felszereléseknek a tömegét is, amelyeket azért szerelnek a járműre, hogy azon el lehessen helyezni az árut (pl. felépítmény, tartály stb.). 2.6.4.2.3. A nyeregszerkezettel tervezett járműveket illetően a gyártó megadja a nyeregpont legkisebb és legnagyobb távolságát.

2.6.1.1.

Az állítható üléseket a leghátsó helyzetbe kell állítani.

2.6.1.2.

Ha az ülést másképp is lehet állítani (függőleges irányban, szögben, háttámladöntéssel stb.), akkor a gyártó által meghatározott helyzeteket kell beállítani.

2.6.1.3.

Rugózott ülések esetében az ülést a gyártó által megadott helyzetben kell rögzíteni.

2.6.2.1.

Az utasok tömege személyenként 75 kg.

2.6.2.2.

Az egyes utasokat helyettesítő tömeget az ülés vonatkoztatási pontjában (vagyis az ülés "R pontjában") kell elhelyezni.

2.6.2.3.

A különleges rendeltetésű járművek esetében értelemszerűen a 2.6.2.2. pont követelményei érvényesülnek (például mentőjármű esetében a hordágyon fekvő sérült személy tömege).

2.6.3.1.

A nem kötelező felszerelés tömegét a gyártó előírásainak megfelelően kell elosztani.

KÉP HIÁNYZIK

"n"

az utasok legnagyobb megengedett száma, hozzáadva a járművezetőt és

"L"

a jármű teljes hossza méterben kifejezve

2.7.

2.7.1.

A 2.2., 2.3. és 2.4. pontban említett követelményeket kell alkalmazni, figyelembe véve a csatlakozóberendezés tömegét és az összekapcsolási ponton műszakilag megengedett legnagyobb tömeget.

2.7.2. A 2.4. pont követelményeinek sérelme nélkül a hátsó tengely(ek)en műszakilag megengedett legnagyobb tömeget legfeljebb 15 %-kal lehet túllépni.

2.7.2.1.

Ha a hátsó tengely(ek)en műszakilag megengedett legnagyobb tömeget legfeljebb 15 %-kal lépik túl, a 458/2011/EU ( 6 ) bizottsági rendelet II. melléklete 5.2. pontjának követelményeit kell alkalmazni.

2.7.2.2.

Ha az adott tagállamban a közúti szállításra vonatkozó jogszabályok lehetővé teszik azt, a gyártó jelezheti a használati utasításhoz vagy a karbantartási kézikönyvhöz hasonló szükséges kísérő dokumentumban, hogy a jármű műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömegét legfeljebb 10 %-kal, vagy - ha ez a kisebb - 100 kg-mal haladják meg.

Ez csak abban az esetben lehetséges, ha a pótkocsi vontatására a 2.7.2.1. pontban megállapított feltételeknek megfelelően kerül sor, feltéve, hogy az üzemi sebességet 100 km/órára, vagy ez alatti értékre korlátozták.

3. Vontatható tömeg és a csatlakozót terhelő tömeg

3.1.

A műszakilag megengedett legnagyobb vontatható össztömeg esetében a következő követelményeket kell alkalmazni:

3.1.1. Üzemi fékrendszerrel felszerelt pótkocsi esetében

3.1.1.1. A jármű műszakilag megengedett legnagyobb vontatható össztömege az alábbi értékek közül a legalacsonyabb: a)

a jármű szerkezeti jellemzőire és a csatlakozóberendezés szilárdságára alapozott műszakilag megengedett legnagyobb vontatható össztömeg; b)

a vontatójármű műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömege; c)

terepjárók esetében a vontatójármű műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömegének 1,5-szerese a 2007/46/EK irányelv II. mellékletében meghatározottak szerint.

3.1.1.2. A műszakilag megengedett legnagyobb vontatható össztömeg ugyanakkor semmi esetre sem lépheti túl a 3 500 kg-ot.

3.1.2. Üzemi fékrendszerrel nem rendelkező pótkocsi esetében

3.1.2.1. A megengedett legnagyobb vontatható össztömeg az alábbi értékek közül a legalacsonyabb: a)

a jármű szerkezeti jellemzőire és a csatlakozóberendezés szilárdságára alapozott műszakilag megengedett legnagyobb vontatható össztömeg; b)

a menetkész vontatójármű tömegének fele.

3.1.2.2. A műszakilag megengedett legnagyobb vontatható össztömeg ugyanakkor semmi esetre sem lépheti túl a 750 kg-ot.

3.2.

A műszakilag megengedett legnagyobb tömeg az összekapcsolási ponton a megengedett legnagyobb vontatható össztömeg legalább 4 %-a, és legalább 25 kg.

3.3.

A gyártónak a használati utasításban meg kell határoznia az összekapcsolási pontot terhelő műszakilag megengedett legnagyobb tömeget, a csatlakozóberendezés rögzítési pontját a vontatójárművön és az összekapcsolási pont legnagyobb megengedett hátsó kinyúlását.

3.4.

A műszakilag megengedett legnagyobb vontatható össztömeget nem az utasok számának függvényében adják meg.

4. A járműszerelvény tömege

A járműszerelvény műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömege nem haladhatja meg a műszakilag megengedett legnagyobb vontatható össztömeggel növelt műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeget.

KÉP HIÁNYZIK

5. Hegymeneti elindulási képesség

5.1. A vontatójárműnek öt percen belül legalább ötször el kell tudnia mozdítani a járműszerelvényt egy legalább 12 %-os emelkedőn.

5.2. Az 5.1. pontban leírt vizsgálat elvégzésének érdekében a vontatójárművet és a pótkocsit a járműszerelvény műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömegével egyenlő mértékben kell megterhelni.

B. RÉSZ

M2 és M3 kategóriájú járművek

1. Legnagyobb megengedett méretek

1.1. A méretek nem léphetik túl az alábbi értékeket:

1.1.1. Hosszúság a) Kéttengelyes egytagú járművek: 13,50 m b) Három- vagy többtengelyes egytagú járművek: 15,00 m c) Csuklós járművek: 18,75 m

1.1.2. Szélesség: 2,55 m

1.1.3. Magasság: 4,00 m

1.3. Az 1. függelékben említett berendezéseket és felszereléseket a hossz, a szélesség és a magasság meghatározásakor nem kell figyelembe venni.

1.3.1. Az 1. függelékben említett áramvonalasító berendezésekre vonatkozó további követelmények

1.3.1.1. Az 500 mm-nél nem hosszabb áramvonalasító berendezések és felszerelések üzemi helyzetükben nem növelhetik az általános használható rakteret. Úgy kell őket kialakítani, hogy rögzíteni lehessen őket behúzott vagy behajtott helyzetben és üzemi helyzetben is. Az ilyen berendezéseket és felszereléseket ezenkívül úgy kell kialakítani, hogy a jármű álló helyzetében olyan mértékben behúzhatóak vagy behajthatóak legyenek, hogy a jármű egyik oldalán se nyúljanak túl 25 mm-nél többel a jármű 1.1.2. pontban említett megengedett legnagyobb szélességén, és 200 mm-nél többel a jármű 1.1.1. pontban említett megengedett legnagyobb hosszán, továbbá talaj feletti magasságuk legalább 1 050 mm legyen annak érdekében, hogy ne rontsák a jármű intermodális fuvarozásra való alkalmasságát. Ezenkívül teljesíteniük kell az 1.3.1.1.1 és 1.3.1.1.3. pontban leírt követelményeket.

1.3.1.1.1. A berendezéseknek és felszereléseknek e rendelet szerinti típusjóváhagyással kell rendelkezniük.

1.3.1.1.2. Lehetővé kell tenni az üzemeltető számára, hogy megváltoztassa az áramvonalasító berendezések és felszerelések helyzetét, behúzza vagy behajtsa őket, és ehhez ne kelljen 40 daN-nál nagyobb kézi erőt kifejtenie. Emellett ez a művelet lehet automatikusan elvégezhető is.

1.3.1.1.3. Nem követelmény, hogy a berendezések és a felszerelések behúzhatóak vagy behajthatóak legyenek, ha a legnagyobb méretre vonatkozó követelmények minden körülmények között maradéktalanul teljesülnek.

1.3.1.2. Az 500 mm-nél hosszabb áramvonalasító berendezések és felszerelések üzemi helyzetükben nem növelhetik az általános használható rakteret. Úgy kell őket kialakítani, hogy akár behúzott vagy behajtott, akár üzemi helyzetben is rögzíteni lehessen őket. Az ilyen berendezéseket ezenkívül úgy kell kialakítani, hogy a jármű álló helyzetében olyan mértékben behúzhatóak vagy behajthatóak legyenek, hogy a jármű egyik oldalán se nyúljanak túl 25 mm-nél többel a jármű 1.1.2. pontban említett megengedett legnagyobb szélességén, és 200 mm-nél többel a jármű 1.1.1. pontban említett megengedett legnagyobb hosszán, továbbá talaj feletti magasságuk legalább 1 050 mm legyen annak érdekében, hogy ne rontsák a jármű intermodális fuvarozásra való alkalmasságát. Ezenkívül teljesíteniük kell az 1.3.1.2.1-1.3.1.2.4. pontban leírt követelményeket.

1.3.1.2.1. A berendezéseknek és felszereléseknek e rendelet szerinti típusjóváhagyással kell rendelkezniük.

1.3.1.2.2. Lehetővé kell tenni az üzemeltető számára, hogy megváltoztassa az áramvonalasító berendezések és felszerelések helyzetét, behúzza vagy behajtsa őket, és ehhez ne kelljen 40 daN-nál nagyobb kézi erőt kifejtenie. Emellett ez a művelet lehet automatikusan elvégezhető is.

1.3.1.2.3. A berendezést vagy felszerelést alkotó mindegyik fő függőleges elemnek vagy elemkombinációnak, valamint fő vízszintes elemnek vagy elemkombinációnak a járműre építve, üzemi helyzetben, maximum 2,0 MPa nyomáson ellen kell állnia a megfelelő merőlegesen kiálló felületének mértani középpontjára egymás után felfelé, lefelé, balra és jobbra irányban statikusan kifejtett 200 daN ± 10 % nagyságú függőleges és vízszintes vonó- és tolóerőnek. A berendezés vagy felszerelés deformálódhat, de a beállító- és rögzítőrendszer nem oldhat ki a rá kifejtett erő hatására. A deformáció legfeljebb akkora lehet, hogy a berendezés vagy felszerelés az ellenőrzés során és után a jármű egyik oldalán se nyúljon túl 25 mm-nél többel a jármű megengedett legnagyobb szélességén.

1.3.1.2.4. A berendezést vagy felszerelést alkotó mindegyik fő függőleges elemnek vagy elemkombinációnak, valamint fő vízszintes elemnek vagy elemkombinációnak behúzott vagy behajtott helyzetben is ellen kell állnia maximum 2,0 MPa nyomáson a megfelelő merőlegesen kiálló felületének mértani középpontjára hosszirányban hátrafelé statikusan kifejtett 200 daN ± 10 % nagyságú vízszintes tolóerőnek. A berendezés vagy felszerelés deformálódhat, de a beállító- és rögzítőrendszer nem oldhat ki a rá kifejtett erő hatására. A deformáció legfeljebb akkora lehet, hogy a berendezés vagy felszerelés a jármű egyik oldalán se nyúljon túl 25 mm-nél többel a jármű megengedett legnagyobb szélességén és 200 mm-nél többel a jármű megengedett legnagyobb hosszán.

1.3.1.3. A műszaki szolgálatnak a típusjóváhagyást végző hatóság számára kielégítően igazolnia kell, hogy az áramvonalasító berendezések és felszerelések sem üzemi, sem behúzott vagy behajtott helyzetben nem rontják jelentősen az erőátviteli rendszer, a kipufogórendszer és a vezetőfülke hűtését és szellőzését. A járműrendszerekre vonatkozó összes többi követelménynek is kötelezően meg kell felelni, akár üzemi, akár behúzott vagy behajtott helyzetben vannak a berendezések és felszerelések.

Ami a hátsó aláfutásgátlásra vonatkozó követelményektől való eltérést illeti, a hátsó aláfutásgátló berendezés hátulja és az áramvonalasító berendezésekkel és felszerelésekkel ellátott jármű leghátsó pontja közötti vízszintes távolság mérhető a berendezések és felszerelések figyelembevétele nélkül, amennyiben hosszuk meghaladja a 200 mm-t, üzemi állapotban vannak, és az elemeknek a jármű terheletlen állapotában mérve a talajtól legfeljebb 2,0 m magasan lévő alapvető részei olyan anyagból készültek, amelynek a Shore A keménységértéke kevesebb, mint 60. Az elemek alapszerkezetét képező keretet vagy tartót alkotó vékony bordákat, csöveket és fémhuzalokat a keménység meghatározásakor nem kell figyelembe venni. Az ütközés esetén más járművekbe való behatolás és a sérülések kockázatának kiküszöbölése érdekében azonban egyetlen ilyen borda, cső és fémhuzal vége sem irányulhat hátrafelé, sem a berendezés és a felszerelés behúzott vagy behajtott, sem üzemi helyzetében.

Az előző bekezdésben említett eltérés alternatívájaként a hátsó aláfutásgátló berendezés hátulja és az áramvonalasító berendezésekkel és felszerelésekkel ellátott jármű leghátsó pontja közötti vízszintes távolság mérhető az áramvonalasító berendezések és felszerelések figyelembevétele nélkül, amennyiben hosszuk meghaladja a 200 mm-t, üzemi állapotban vannak, és a szóban forgó berendezések és felszerelések teljesítik a 4. függelékben előírt ellenőrzési feltételeket.

A hátsó aláfutásgátló berendezés hátulja és a jármű leghátsó pontja közötti vízszintes távolságot azonban az áramvonalasító berendezések és felszerelések behúzott vagy behajtott helyzetében kell mérni, vagy a 4. függelék 1.6.1. pontja szerint kapott kinyúlási hosszt kell figyelembe venni, ha e hossz meghaladja a behúzott vagy behajtott helyzetben mért hosszt.

2. Tömegeloszlás felépítménnyel rendelkező járművek esetében

2.1. Számítási eljárás

Jelölési rendszer

"M"

műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeg;

"TM"

műszakilag megengedett legnagyobb vontatható össztömeg;

"MC"

a járműszerelvény műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömege;

"mi"

a műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeg az egyes tengelyen "i"-vel jelölve, ahol az "i" értéke 1-től a jármű összes tengelyének számáig változhat;

"mc"

a műszakilag megengedett legnagyobb tömeg az összekapcsolási ponton;

"μj"

a műszakilag megengedett legnagyobb tömeg a tengelycsoporton "j"-vel jelölve, ahol a "j" értéke 1-től az összes tengelycsoport számáig változhat.

2.1.1.

Megfelelő számítások elvégzésével ellenőrizni kell, hogy az adott típuson belüli műszaki konfigurációk megfelelnek-e az alábbi követelményeknek.

2.1.2.

Terhelésátcsoportosító tengelyekkel felszerelt járművek esetében a következő számításokat kell elvégezni a rendes működési konfigurációval terhelt tengelyek felfüggesztésén.

2.1.3.

Alternatív üzemanyagot használó vagy nulla kibocsátású gépjárművek esetében:

2.1.3.1. Az alternatív üzemanyagot használó és a nulla kibocsátású technológiához szükséges, a 96/53/EK irányelv I. mellékletének 2.3. és 2.4. pontja szerinti tömegnövekményt a gyártó által adott dokumentáció alapján kell meghatározni. A megadott adatok helyességét a műszaki szolgálatnak kell igazolnia a típusjóváhagyást végző hatóság számára kielégítő módon.

2.1.3.2. A gyártónak fel kell tüntetnie az alábbi jelölést, valamint tömegnövekmény értékét a gyártó által a járművön elhelyezett adattáblán kötelezően szereplő értékek alatt vagy azok valamelyik oldalán, a kizárólag a kötelező adatokat keretbe foglaló, jól látható téglalapon kívül.

"MEGFELEL A 96/53/EK IRÁNYELV 10B. CIKKÉNEK - XXXX KG"

A jelölés és a megadott értékek karaktereinek magassága legalább 4 mm.

Ezenkívül a megfelelőségi tanúsítványban kifejezetten erre szolgáló rovat bevezetéséig a tömegnövekmény értékét a megfelelőségi tanúsítvány "Megjegyzések" rovatában kell feltüntetni, hogy fel lehessen venni ezt az adatot a járműben tartandó nyilvántartásba vételi dokumentumokba.

2.2. Általános követelmények

KÉP HIÁNYZIK

2.2.1.

Az egyes tengelyekre jutó, műszakilag megengedett legnagyobb tömeg és a tengelycsoportra jutó műszakilag megengedett legnagyobb tömeg együttesen nem lehet kisebb, mint a jármű műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömege.

2.2.2.

A nem kötelező felszerelések, az utasok, a 2.2.3. pontban említett "WP" és "B" tömegével, továbbá a csatlakozóberendezés tömegével (ha az nem tartozik a menetkész tömeghez) és az összekapcsolási pontot terhelő műszakilag megengedett legnagyobb össztömeggel növelt menetkész jármű tömege nem haladhatja meg a műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeget.

2.2.3. 2.2.3.1. Jelölési rendszer

"P"

az ülőhelyek száma, nem beleszámítva a járművezető és a személyzet üléseit;

"Q"

egy utas tömege kg-ban;

"Qc"

a személyzet egy tagjának tömege kg-ban;

"S1"

az álló utasok által elfoglalt terület m2-ben;

"SP"

a gyártó által megállapított állóutas-szám;

"Ssp"

egy álló utas által elfoglalt névleges terület m2-ben;

"WP"

a kerekes székek számára rendelkezésre álló helyek száma szorozva a kerekesszék és a használója tömegét képező 250 kg-mal;

"V"

a csomagterek teljes térfogata (m3-ben), beleértve a csomagtartókat, a tárolókat és a síléctartókat;

"B"

a csomagok gyártó által megállapított megengedett tömege kg-ban mérve, beleértve az esetleges síléctartókban szállított csomagok legnagyobb megengedett tömegét is ("B").

2.2.3.2.

Az ülő utasokat helyettesítő Q és Qc tömeget az ülés vonatkoztatási pontjában (vagyis az ülés "R pontjában") kell elhelyezni.

2.2.3.3.

Az SP számú álló utasnak megfelelő Q tömeget egyenletesen kell elosztani az S1 számú álló utasoknak fenntartott területen.

2.2.3.4.

Indokolt esetben a WP tömeget egyenletesen kell elosztani a kerekesszékesek számára fenntartott területen.

2.2.3.5.

A B (kg) tömeget egyenletesen kell elosztani a csomagterekben.

2.2.3.6.

A B (kg) tömeget a síléctartó tömegközéppontjában kell elhelyezni.

2.2.3.7.

Az összekapcsolási ponton ható műszakilag megengedett legnagyobb tömeget az összekapcsolási ponton kell elhelyezni, amelynek megengedett hátsó kinyúlását a jármű gyártója állapítja meg.

2.2.3.8. Jármű tömege Q (kg) Ssp (m2) I. és A. osztály 68 0,125 m2 II. osztály 71 0,15 m2 III. és B. osztály 71 Nem alkalmazandó A személyzet tömege személyenként 75 kg.

2.2.3.9.

Az álló utasok száma nem lehet nagyobb, mint S1/Ssp, ahol Ssp a 2.2.3.8. pont táblázata szerint az egy álló utas részére megállapított névleges terület.

KÉP HIÁNYZIK

2.2.3.10. A csomagok megengedett össztömegének értéke nem lehet kevesebb, mint:

2.2.4.

2.2.4.1

A 2.2.2. pont követelményeit az utastér elrendezésének minden konfigurációjában ellenőrizni kell.

2.2.4.2.

A 2.2.3. pontban meghatározott feltételek szerint a tömeg az egyes tengelyen és tengelycsoporton nem lehet nagyobb, mint az adott tengelyre vagy tengelycsoportra jutó, műszakilag megengedett legnagyobb tömeg.

2.2.4.3.

Amennyiben a jármű változó üléskapacitással rendelkezik és az álló utasok számára fenntartott területet (S1) és a kerekesszékesek szállításához felszerelt területet magában foglalja, akkor a 2.2.2. és a 2.2.4.2. pontban szereplő követelményeknek való megfelelést ellenőrizni kell az alábbi feltételekre vonatkozóan, amennyiben alkalmazható: a)

az összes elfoglalható ülés, majd az álló utasok számára fennmaradó terület (a gyártó által a szállítható álló utasok számára megadott férőhelyig, ha meg van adva ez az adat), és ha még marad szabad terület, a kerekesszékesek által elfoglalható területek; b)

az összes elfoglalható álló terület (a gyártó által a szállítható álló utasok számára megállapított férőhelyig), majd az ülő utasok által használható fennmaradó ülések, és ha még marad szabad terület, a kerekesszékesek által elfoglalható területek; c)

a kerekesszékesek által elfoglalható összes hely, majd az álló utasok számára fennmaradó terület (a gyártó által a szállítható álló utasok számára megállapított férőhelyig, ha meg van adva ez az adat) és a fennmaradó elfoglalható ülések.

2.2.5. Ha a jármű a 2.2.2. pontban meghatározott mértékig van megterhelve, az elülső kormányzott tengely(ek)en jelenlevő terhelésnek megfelelő tömeg semmi esetre sem lehet kisebb, mint a műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeg ("M") 20 %-a.

2.2.5.1.

Az I. osztályba sorolt, legalább 4 tengelyű, két kormányzott tengellyel rendelkező nyerges vagy csuklós járművek vagy járműszerelvények esetében az első kormányzott tengely(ek)re eső terhelésnek megfelelő tömeg semmiképp sem lehet kevesebb, mint a műszakilag megengedhető legnagyobb "M" össztömeg 15 %-a.

2.2.6.

Amennyiben a jármű egynél több osztályára kérnek típusjóváhagyást, minden osztályra a 2. szakasz előírásai érvényesek.

3. Vonóképesség

3.1. A járműszerelvény műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömege nem haladhatja meg a műszakilag megengedett legnagyobb vontatható össztömeggel növelt műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeget.

KÉP HIÁNYZIK

3.2. A műszakilag megengedett legnagyobb vontatható össztömeg nem lépheti túl a 3 500 kg-ot.

4. A műszakilag megengedett legnagyobb tömeg az összekapcsolási ponton

4.1. A műszakilag megengedett legnagyobb tömeg az összekapcsolási ponton legalább a műszakilag megengedett legnagyobb vontatható össztömeg 4 %-a vagy 25 kg közül a nagyobb érték.

4.2. A gyártó a használati utasításban meghatározza a csatlakozóberendezés gépjárműhöz való csatlakoztatásának feltételeit.

4.2.1. Indokolt esetben a 4.2. pontban említett feltételek magukban foglalják a vontatójármű műszakilag megengedett legnagyobb tömegét az összekapcsolási ponton, a csatlakozóberendezés legnagyobb megengedett tömegét, a csatlakozóberendezés rögzítési pontjait, valamint a csatlakozóberendezés legnagyobb megengedett hátsó kinyúlását.

5. Hegymeneti elindulási képesség

5.1. A pótkocsik vontatására tervezett járműveknek öt percen belül legalább ötször el kell tudnia indulni egy legalább 12 %-os emelkedőn.

6. Motor teljesítménye

6.1. A motor leadott teljesítményének tonnánként legalább 5 kW-nak kell lennie a járműszerelvény műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömegére vonatkoztatva, vagy ha a járművet nem pótkocsi vontatására tervezték, akkor az egyes jármű műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömegére vonatkoztatva. Az e pontban foglalt követelmények nem vonatkoznak a hibrid elektromos járművek kizárólag elektromos menetüzemmódjára.

6.2. A motor teljesítményét a 85. sz. ENSZ EGB-előírás ( 7 ) alapján kell mérni.

7. Fordulékonyság

7.1. A járműnek meg kell tudnia tenni egy teljes, 360 °-os körívet az e melléklet 3. függelékének 1. ábráján bemutatott módon anélkül, hogy a jármű legszélső pontja az esettől függően túlnyúlna a külső körön vagy belógna a belső körbe.

7.1.1. A vizsgálatot a jármű terheletlen (vagyis menetkész) és a műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömegével is el kell végezni. Ha a jármű fel van szerelve az 1.3.1.1. és 1.3.1.2. pontban említett áramvonalasító berendezéssel vagy felszereléssel, annak felszerelt és üzemi helyzetben kell lennie.

7.1.2. A 7.1. pont alkalmazásában nem veszik figyelembe azokat az alkatrészeket, amelyek esetében engedélyezett, hogy az e melléklet 1. függelékében említett járműhosszon túlnyúljanak.

7.2. A terhelésátcsoportosító tengellyel felszerelt járművek esetében is a 7.1. pont követelményeit kell alkalmazni a használatban levő terhelésátcsoportosító tengelyekre vonatkozóan.

7.3. A 7.1. szakasz követelményeit a következőképpen kell ellenőrizni:

7.3.1. A járműnek mozgás közben belül kell maradnia egy külső, 12,50 m, illetve egy belső, 5,30 m sugarú koncentrikus kör által határolt területen.

7.3.2. A jármű elején lévő legszélső pontot végig kell vezetni a külső kör vonalán (lásd e melléklet 3. függelékének 1. ábráját).

7.4. A kormányozhatósági követelményeket a műszaki szolgálat és a típusjóváhagyást végző hatóság egyetértésével számítógépes szimulációval is lehet bizonyítani a 2007/46/EK irányelv XVI. mellékletével összhangban. Ha valamilyen kétség merülne fel, a műszaki szolgálat és a típusjóváhagyást végző hatóság megkövetelheti teljeskörű fizikai ellenőrzés végrehajtását.

8. Hátsó kilendülés

8.1. Egytagú járművek

8.1.1.

A járművet a 8.1.2. pontban meghatározott behajtásos vizsgálati módszernek megfelelően ellenőrzik. Ha a jármű fel van szerelve az 1.3.1.1. és 1.3.1.2. pontban említett áramvonalasító berendezéssel vagy felszereléssel, annak felszerelt és üzemi helyzetben kell lennie.

8.1.2. Behajtásos vizsgálati módszer

A jármű nyugalmi helyzetében meg kell határozni egy, a jármű oldalát érintő függőleges síkot, amely a körből kifelé néz, és meg kell jelölni vonallal a talajon.

A jármű egyenes vonalú helyzetből halad be az 1. ábrán leírt kör alakú területre első kerekei olyan elfordításával, hogy az elülső legkülső pontja a külső kör vonalát követi (lásd az e melléklet 3. függelékének 2a. ábráját).

8.1.3.

A jármű tömegének a menetkész állapot tömegével kell megegyeznie.

8.1.4.

A legnagyobb hátsó kilendülés nem lehet több mint 0,60 m.

8.2. Két vagy több tagból álló járművek

8.2.1.

A két vagy több tagból álló járművek vonatkozásában értelemszerűen a 8.1. pont követelményeit kell alkalmazni.

Ilyen esetben a két vagy több merev tagot az e melléklet 3. függelékének 2b. ábrájában bemutatott módon kell a síkhoz képest beállítani.

8.3. A legnagyobb hátsó kilendülésre vonatkozó követelményeket a műszaki szolgálat és a típusjóváhagyást végző hatóság egyetértésével számítógépes szimulációval is lehet bizonyítani a 2007/46/EK irányelv XVI. mellékletével összhangban. Ha valamilyen kétség merülne fel, a műszaki szolgálat és a típusjóváhagyást végző hatóság megkövetelheti teljeskörű fizikai ellenőrzés végrehajtását.

C. RÉSZ

N2 és N3 kategóriájú járművek

1. Legnagyobb megengedett méretek

1.1. A méretek nem léphetik túl az alábbi értékeket:

1.1.1. Hosszúság: 12,00 m

1.1.2. Szélesség: a) 2,55 m bármely jármű esetében; b) 2,60 m a legalább 45 mm szigetelt falvastagságú felépítménnyel rendelkező, a 2007/46/EK irányelv II. mellékletének 2. függelékében szereplő 04 vagy 05 felépítménykódnak megfelelő járművek esetében.

1.1.3. Magasság: 4,00 m

1.3. Az 1. függelékben említett berendezéseket és felszereléseket a hossz, a szélesség és a magasság meghatározásakor nem kell figyelembe venni.

1.3.1. Az 1. függelékben említett áramvonalasító berendezésekre vonatkozó további követelmények

1.3.1.1. Az 500 mm-nél nem hosszabb áramvonalasító berendezések és felszerelések üzemi helyzetükben nem növelhetik a raktér használható hosszát. Úgy kell őket kialakítani, hogy akár behúzott vagy behajtott, akár üzemi helyzetben is rögzíteni lehessen őket. Az ilyen berendezéseket és felszereléseket ezenkívül úgy kell kialakítani, hogy a jármű álló helyzetében olyan mértékben behúzhatóak vagy behajthatóak legyenek, hogy a jármű egyik oldalán se nyúljanak túl 25 mm-nél többel a jármű megengedett legnagyobb szélességén, és 200 mm-nél többel a jármű megengedett legnagyobb hosszán, továbbá talaj feletti magasságuk legalább 1 050 mm legyen annak érdekében, hogy ne rontsák a jármű intermodális fuvarozásra való alkalmasságát. Ezenkívül teljesíteniük kell az 1.3.1.1.1 és 1.3.1.1.3. pontban leírt követelményeket.

1.3.1.1.1. A berendezéseknek és felszereléseknek e rendelet szerinti típusjóváhagyással kell rendelkezniük.

1.3.1.2. Az 500 mm-nél hosszabb áramvonalasító berendezések és felszerelések üzemi helyzetükben nem növelhetik a raktér használható hosszát. Úgy kell őket kialakítani, hogy akár behúzott vagy behajtott, akár üzemi helyzetben is rögzíteni lehessen őket. Az ilyen berendezéseket ezenkívül úgy kell kialakítani, hogy a jármű álló helyzetében olyan mértékben behúzhatóak vagy behajthatóak legyenek, hogy a jármű egyik oldalán se nyúljanak túl 25 mm-nél többel a jármű megengedett legnagyobb szélességén, és 200 mm-nél többel a jármű megengedett legnagyobb hosszán, továbbá talaj feletti magasságuk legalább 1 050 mm legyen annak érdekében, hogy ne rontsák a jármű intermodális fuvarozásra való alkalmasságát. Ezenkívül teljesíteniük kell az alábbi 1.3.1.2.1-1.3.1.2.4. pontban leírt követelményeket.

1.3.1.2.1. A berendezéseknek és felszereléseknek e rendelet szerinti típusjóváhagyással kell rendelkezniük.

1.3.1.3. A vezetőfülkét áramvonalasító berendezéseket és felszereléseket - ha csak lehetséges - úgy kell kialakítani, hogy sem behúzott vagy behajtott, sem üzemi helyzetben a jármű egyik oldalán se nyúljanak túl 25 mm-nél többel a jármű megengedett legnagyobb szélességén, és ne rontsák a jármű intermodális fuvarozásra való alkalmasságát. Ezenkívül teljesíteniük kell az alábbi 1.3.1.3.1-1.3.1.3.4. pontban leírt követelményeket.

1.3.1.3.1. A vezetőfülkét áramvonalasító berendezéseknek és felszereléseknek e rendelet szerinti típusjóváhagyással kell rendelkezniük.

1.3.1.3.2. Ha járműre szerelik, akkor gondoskodni kell arról, hogy - amennyiben releváns - sem behúzott vagy behajtott, sem üzemi helyzetben ne nyúljon a berendezés vagy felszerelés egy része sem a szélvédő alsó széle fölé, kivéve, ha azt a vezető a műszerfal vagy más szokványos belső felszerelés miatt nem láthatja közvetlenül.

1.3.1.3.3. A berendezést vagy felszerelést energiaelnyelő anyaggal kell bevonni. A másik lehetőség, hogy a berendezés vagy felszerelés olyan anyagból készül, amelynek a Shore A keménységértéke az 1.3.1.4. ponttal összhangban kevesebb, mint 60.

1.3.1.3.4. A berendezés vagy felszerelés nem lehet olyan anyagból, amely hajlamos éles szilánkokra vagy egyenetlen élűre törni.

1.3.1.4. A műszaki szolgálatnak a típusjóváhagyást végző hatóság számára kielégítően igazolnia kell, hogy az 1.3.1.1., 1.3.1.2. és 1.3.1.3. pontban említett áramvonalasító berendezések és felszerelések sem üzemi, sem behúzott vagy behajtott helyzetben nem csökkentik a vezető előre irányuló látómezejét, valamint az ablakmosó és az ablaktörlő működési hatékonyságát, és nem rontják jelentősen erőátviteli rendszer, a kipufogórendszer, a fékrendszer, a vezetőfülke és a raktér hűtését és szellőzését. A járműrendszerekre vonatkozó összes többi követelménynek is kötelezően meg kell felelni, akár üzemi, akár behúzott vagy behajtott helyzetben vannak a berendezések és felszerelések.

Ami az első aláfutásgátlásra vonatkozó követelményektől való eltérést illeti, az áramvonalasító berendezésekkel és felszerelésekkel ellátott jármű legelső pontja és első aláfutásgátló berendezése, valamint a hátsó aláfutásgátló berendezés hátulja és az áramvonalasító berendezésekkel és felszerelésekkel ellátott jármű leghátsó pontja közötti vízszintes távolság mérhető a berendezések és felszerelések figyelembevétele nélkül, amennyiben hosszuk hátul meghaladja a 200 mm-t, és üzemi állapotban vannak, továbbá amennyiben az elemeknek a jármű terheletlen állapotában mérve a talajtól legfeljebb 2,0 m magasan lévő alapvető részei mind elöl, mind hátul olyan anyagból készültek, amelynek a Shore A keménységértéke kevesebb, mint 60. Az elemek alapszerkezetét képező keretet vagy tartót alkotó vékony bordákat, csöveket és fémhuzalokat a keménység meghatározásakor nem kell figyelembe venni. Az ütközés esetén más járművekbe való behatolás és a sérülések kockázatának kiküszöbölése érdekében azonban egyetlen ilyen borda, cső és fémhuzal vége sem irányulhat a jármű elején előre, a jármű hátulján hátrafelé, sem a berendezés és a felszerelés behúzott vagy behajtott, sem üzemi helyzetében.

A hátsó aláfutásgátló berendezésre vonatkozó, előző bekezdésben említett eltérés alternatívájaként a hátsó aláfutásgátló berendezés hátulja és az áramvonalasító berendezésekkel és felszerelésekkel ellátott jármű leghátsó pontja közötti vízszintes távolság mérhető az áramvonalasító berendezések és felszerelések figyelembevétele nélkül, amennyiben hosszuk meghaladja a 200 mm-t, üzemi állapotban vannak, és a szóban forgó berendezések és felszerelések teljesítik a 4. függelékben előírt ellenőrzési feltételeket.

1.4. Hosszított vezetőfülkék

1.4.1. Ha a gépjármű homlokrésze a vezetőfülke pozíciójában például az alváz, a lökhárító, a kerékdobok és a kerekek valamennyi kiálló részével együtt az 5. függelékével összhangban teljes mértékben megfelel a háromdimenziós burkológörbére vonatkozó paramétereknek, és a raktér hossza nem haladja meg a 10,5 m-t, a jármű hossza meghaladhatja az 1.1.1. pontban előírt megengedett legnagyobb hosszt.

1.4.2. Az 1.4.1. pontban említett esetben a gyártónak fel kell tüntetnie az alábbi jelölést a gyártó által a járművön elhelyezett adattáblán kötelezően szereplő értékek alatt vagy azok valamelyik oldalán, a kizárólag a kötelező adatokat keretbe foglaló, jól látható téglalapon kívül.

"MEGFELEL A 96/53/EK IRÁNYELV 9A. CIKKÉNEK"

A karakterek magassága legalább 4 mm. A "MEGFELEL A 96/53/EK IRÁNYELV 9A. CIKKÉNEK" szöveget a megfelelőségi tanúsítvány "Megjegyzések" rovatában is fel kell tüntetni, hogy fel lehessen venni ezt az adatot a járműben tartandó nyilvántartásba vételi dokumentumokba.

2. Tömegeloszlás felépítménnyel rendelkező járművek esetében

2.1. Számítási eljárás

Jelölési rendszer

"M"

műszakilag megengedett terhelt legnagyobb tömeg;

"TM"

műszakilag megengedett legnagyobb vontatható össztömeg;

"MC"

a járműszerelvény műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömege;

"mi"

az egyes tengelyekre jutó, műszakilag megengedett legnagyobb tömeg az egyes tengelyen "i"-vel jelölve, ahol az "i" értéke 1-től a jármű összes tengelyének számáig változhat;

"mc"

a műszakilag megengedett legnagyobb tömeg az összekapcsolási ponton;

"μj"

a műszakilag megengedett legnagyobb tömeg a tengelycsoporton "j"-vel jelölve, ahol a "j" értéke 1-től az összes tengelycsoport számáig változhat.

2.1.1. Megfelelő számítások elvégzésével ellenőrizni kell, hogy az adott típuson belüli műszaki konfigurációk megfelelnek-e a 2.2. és 2.3. pontban megállapított követelményeknek.

2.1.2. A terhelésátcsoportosító tengellyel felszerelt járművek esetében a 2.2. és 2.3. pontban előírt számításokat kell elvégezni olyan módon, hogy a tengelyek felfüggesztését a normál üzemi konfigurációnak megfelelően kell terhelni.

2.1.3. Emelhető tengelyekkel felszerelt járműveknél leengedett tengelyek mellett a 2.2. és 2.3. pontban előírt számításokat kell végrehajtani.

2.1.4. Alternatív üzemanyagot használó vagy nulla kibocsátású gépjárművek esetében:

2.1.4.1. Az alternatív üzemanyagot használó és a nulla kibocsátású technológiához szükséges, a 96/53/EK irányelv I. mellékletének 2.3. pontja szerinti tömegnövekményt a gyártó által adott dokumentáció alapján kell meghatározni. A megadott adatok helyességét a műszaki szolgálatnak kell igazolnia a típusjóváhagyást végző hatóság számára kielégítő módon.

2.1.4.2. A gyártónak fel kell tüntetnie az alábbi jelölést, valamint tömegnövekmény értékét a gyártó által a járművön elhelyezett adattáblán kötelezően szereplő értékek alatt vagy azok valamelyik oldalán, a kizárólag a kötelező adatokat keretbe foglaló, jól látható téglalapon kívül.

"MEGFELEL A 96/53/EK IRÁNYELV 10B. CIKKÉNEK - XXXX KG"

A jelölés és a megadott értékek karaktereinek magassága legalább 4 mm.

2.2. Általános követelmények

2.2.1. Az egyes tengelyekre jutó, műszakilag megengedett legnagyobb tömeg és a tengelycsoportra jutó műszakilag megengedett legnagyobb tömeg együttesen nem lehet kisebb, mint a jármű műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömege.

KÉP HIÁNYZIK

2.2.2. A "j"-vel jelölt tengelycsoportokhoz tartozó tengelyekre jutó, műszakilag megengedett legnagyobb tömegek összege nem lehet kisebb, mint a tengelycsoportra jutó, műszakilag megengedett legnagyobb tömeg.

Ezenkívül egyetlen mi tömeg sem lehet kisebb, mint a μj tömeg azon része, amely az "i" tengelyt terheli, az adott tengelycsoportra vonatkozó tömegeloszlás által meghatározottak szerint.

2.3. Különleges követelmények

2.3.1. A nem kötelező felszerelések és utasok tömegével, továbbá a csatlakozóberendezés tömegével (ha az nem tartozik a menetkész tömeghez) és az összekapcsolási pontot terhelő műszakilag megengedett legnagyobb tömeggel növelt menetkész jármű tömege nem haladhatja meg a jármű műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömegét.

2.3.2. Ha a jármű a műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömegéig van megterhelve, az egy tengelyre elosztott "i" tömeg nem lehet nagyobb, mint ugyanazon tengely mi tömege, illetve a tengelycsoportra eső tömeg nem lehet nagyobb, mint a μj tömege.

2.3.3. A 2.3.2. pont követelményeit a következő terhelési konfigurációk esetében teljesíteni kell:

2.3.3.1. A többletterhelés tömegének egyenletes elosztása: a menetkész jármű tömege hozzáadva a nem kötelező felszerelések és az ülés vonatkoztatási pontjában elhelyezett utasok tömegét, a csatlakozóberendezés tömegét (ha az nem tartozik a menetkész tömeghez) és az összekapcsolási pontot terhelő megengedett össztömeget, valamint a raktérben egyenletesen elosztott többletterhelés tömegét.

2.3.3.2. A többletterhelés tömegének egyenetlen elosztása: a menetkész jármű tömege hozzáadva a nem kötelező felszerelések és az ülés vonatkoztatási pontjában elhelyezett utasok tömegét, a csatlakozóberendezés tömegét (ha az nem tartozik a menetkész tömeghez) és az összekapcsolási pontot terhelő megengedett össztömeget és a gyártó előírásaival összhangban elhelyezett többletterhelés tömegét. Ennek érdekében a gyártó megadja a többletteher és/vagy a felépítmény és/vagy a tartozékok vagy belső szerelvények tömegközéppontjának megengedett szélső helyzeteit (például 0,50 métertől 1,30 méterig az első hátsó tengely előtt).

2.3.3.3. Az egyenletes és egyenetlen terheléselosztás kombinációja: A 2.3.3.1. és a 2.3.3.2. pont követelményeit egyidejűleg kell teljesíteni. Erre példa egy daruval (lokális teher) felszerelt billenőplatós teherautó (elosztott teher).

2.3.3.4. A nyeregszerkezet által átvitt tömeg (félpótkocsi vontatója): A menetkész jármű tömege hozzáadva a nem kötelező felszerelések és az ülés vonatkoztatási pontjában elhelyezett utasok tömegét, a csatlakozóberendezés tömegét (ha az nem tartozik a menetkész tömeghez), a gyártó (a nyeregpont legnagyobb és legkisebb távolságára vonatkozó) előírásaival összhangban elhelyezett nyeregpontot terhelő megengedett össztömeget.

2.3.3.5. A 2.3.3.1. pont követelményeit sík felületű raktérrel felszerelt járművek esetében mindig teljesíteni kell.

2.3.4. Ha a jármű a műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömegéig van megterhelve, hozzáadva a csatlakozóberendezés tömegét, ha az nem képezi a menetkész tömeg részét, valamint hozzáadva a megengedett össztömeget az összekapcsolási ponton olyan módon, hogy az elérje a megengedett össztömeget a hátsó tengelycsoporton (μ) vagy a megengedett össztömeget a hátsó tengelyen (m), az elülső kormányzott tengely(eke)t terhelő tömeg nem lehet kisebb, mint a jármű műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömegének 20 %-a.

2.3.5. Az N2 és N3 kategóriájú különleges rendeltetésű járművek tekintetében a műszaki szolgálat a gyártóval történő egyeztetésnek megfelelően ellenőrzi a 2. szakasz követelményeit a jármű sajátos kialakításának figyelembevételével (például mobil daruk).

3. Vonóképesség

KÉP HIÁNYZIK

4. Hegymeneti elindulási képesség és kapaszkodóképesség

4.1. Pótkocsi vontatására tervezett járműveknek a járműszerelvény műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömegével terhelve öt perc alatt legalább ötször el kell tudnia indulni egy legalább 12 %-os emelkedőn.

4.2. A kapaszkodóképességet illetően a terepjárókat a II. melléklet műszaki követelményei vonatkozásában kell ellenőrizni.

4.2.1. A 2007/46/EK irányelv II. melléklete 1. függelékének 5. szakaszában meghatározott követelmények alkalmazása szintén szükséges.

5. Motorteljesítmény

5.1. A jármű motorjának leadott teljesítménye a járműszerelvény műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömegére számítva el kell, hogy érje a legalább 5 kW/t-t.

5.1.1. Közúti vontató vagy oszthatatlan rakomány szállítására szolgáló félpótkocsi vontatója esetében a motor teljesítménye a járműszerelvény műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömegére számítva el kell, hogy érje a legalább 2 kW/t-t.

5.1.2. Az 5.1 és 5.1.1. pontban foglalt követelmények nem vonatkoznak a hibrid elektromos járművek kizárólag elektromos menetüzemmódjára.

5.2. A motor teljesítményét a 85. sz. ENSZ EGB-előírás* alapján kell mérni.

6. Fordulékonyság

6.1. A járműnek meg kell tudnia tenni egy teljes, 360°-os körívet az e melléklet 3. függelékének 1. ábráján bemutatott módon anélkül, hogy a jármű legszélső pontja az esettől függően túlnyúlna a külső körön vagy belógna a belső körbe.

6.1.1. A vizsgálatot a jármű terheletlen (vagyis menetkész) és a műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömegével is el kell végezni. Ha a jármű fel van szerelve az 1.3.1.1., 1.3.1.2. és 1.3.1.3. pontban említett áramvonalasító berendezéssel vagy felszereléssel, az 1.3.1.3. pont által érintett berendezéseknek vagy felszereléseknek felszerelt és üzemi helyzetben vagy rögzített üzemi helyzetben kell lenniük, ahol ez megoldható.

6.1.2. A 6.1. pont követelményeinek alkalmazásában nem veszik figyelembe azokat az alkatrészeket, amelyek esetében engedélyezett, hogy az e melléklet 1. függelékében említett járműszélességen túlnyúljanak.

6.2. A tengelyemelő berendezéssel felszerelt járművek esetében is a 6.1. pont követelményeit kell alkalmazni, ha a felemelhető tengely(ek) felemelt állapotban van(nak) és a terhelésátcsoportosító tengely(ek) üzemel(nek).

6.3. A 6.1. pont követelményeit a következőképpen kell ellenőrizni:

6.3.1. A járműnek mozgás közben belül kell maradnia egy külső, 12,50 m, illetve egy belső, 5,30 m sugarú koncentrikus kör által határolt területen.

6.3.2. A jármű elején lévő legszélső pontot végig kell vezetni a külső kör vonalán (lásd e melléklet 3. függelékének 1. ábráját).

6.4. A kormányozhatósági követelményeket a műszaki szolgálat és a típusjóváhagyást végző hatóság egyetértésével számítógépes szimulációval is lehet bizonyítani a 2007/46/EK irányelv XVI. mellékletével összhangban. Ha valamilyen kétség merülne fel, a műszaki szolgálat és a típusjóváhagyást végző hatóság megkövetelheti teljeskörű fizikai ellenőrzés végrehajtását.

7. Legnagyobb hátsó kilendülés

7.1.

A járművet a 7.1.1. pontban meghatározott álló helyzetű vizsgálati módszernek megfelelően ellenőrzik. Ha a jármű fel van szerelve az 1.3.1.1., 1.3.1.2. és 1.3.1.3. pontban említett áramvonalasító berendezéssel vagy felszereléssel, annak felszerelt és üzemi helyzetben kell lennie.

7.1.1. Álló helyzetű vizsgálati módszer

7.1.1.2. A jármű álló helyzetben van, kerekei pedig olyan módon vannak beállítva, hogy mozgáskor a jármű legszélső pontja egy 12,50 m sugarú körívet írjon le.

Meg kell határozni egy, a jármű oldalát érintő függőleges síkot, amely a körből kifelé néz, és meg kell jelölni vonallal a talajon.

A járműnek úgy kell elindulnia előre, hogy az elülső legszélső pontja a 12,50 m sugarú külső kör vonalát kövesse.

7.2. A legnagyobb hátsó kilendülés nem lehet több, mint: (Lásd a melléklet 3. függelékében lévő 3. ábrát.) a)

0,80 m; b)

1,00 m, ha a jármű tengelyemelő berendezéssel van felszerelve és a tengely el van emelve a talajtól; c)

1,00 m, ha a leghátsó tengely kormányzott tengely.

7.3. A legnagyobb hátsó kilendülésre vonatkozó követelményeket a műszaki szolgálat és a típusjóváhagyást végző hatóság egyetértésével számítógépes szimulációval is lehet bizonyítani a 2007/46/EK irányelv XVI. mellékletével összhangban. Ha valamilyen kétség merülne fel, a műszaki szolgálat és a típusjóváhagyást végző hatóság megkövetelheti teljeskörű fizikai ellenőrzés végrehajtását.

D. RÉSZ

Az O kategóriájú járművek

1. Legnagyobb megengedett méretek

1.1. A méretek nem léphetik túl az alábbi értékeket:

1.1.1. Hosszúság a) Pótkocsi: 12,00 m a vonórúddal együtt. b) Félpótkocsi: 12,00 m hozzáadva a mellső kinyúlást.

1.1.2. Szélesség: a) 2,55 m bármely jármű esetében. b) 2,60 m a legalább 45 mm szigetelt falvastagságú felépítménnyel rendelkező, a 2007/46/EK irányelv II. mellékletének 2. függelékében szereplő 04 vagy 05 felépítménykódú járművek esetében.

1.1.3. Magasság: 4,00 m

1.1.4. Félpótkocsi elülső szerelvényének sugara: 2,04 m

1.3. A hosszúsági, a magassági és az elülső szerelvény sugarának a mérését abban az esetben kell lefolytatni, ha a raktér felülete vagy az 55. ENSZ-EGB-előírás 7. melléklete második albekezdésének 1.2.1. szakaszában említett vonatkoztatási felület vízszintes.

Az állítható vonórudakat vízszintes helyzetbe és a jármű függőleges középsíkjához kell igazítani. Mindegyik vonórudat vízszintes és egyenes helyzetbe kell állítani.

1.4. Az 1. függelékben említett berendezéseket és felszereléseket a hossz, a szélesség és a magasság meghatározásakor nem kell figyelembe venni.

1.4.1. Az 1. függelékben említett áramvonalasító berendezésekre vonatkozó további követelmények

1.4.1.1. Az 500 mm-nél nem hosszabb áramvonalasító berendezések és felszerelések üzemi helyzetükben nem növelhetik a raktér használható hosszát. Úgy kell őket kialakítani, hogy akár behúzott vagy behajtott, akár üzemi helyzetben is rögzíteni lehessen őket. Az ilyen berendezéseket és felszereléseket ezenkívül úgy kell kialakítani, hogy a jármű álló helyzetében olyan mértékben behúzhatóak vagy behajthatóak legyenek, hogy a jármű egyik oldalán se nyúljanak túl 25 mm-nél többel a jármű megengedett legnagyobb szélességén, és 200 mm-nél többel a jármű megengedett legnagyobb hosszán, továbbá talaj feletti magasságuk legalább 1 050 mm legyen annak érdekében, hogy ne rontsák a jármű intermodális fuvarozásra való alkalmasságát. Ezenkívül teljesíteniük kell az 1.4.1.1.1-1.4.1.1.3. pontban leírt követelményeket.

1.4.1.1.1. A berendezéseknek és felszereléseknek e rendelet szerinti típusjóváhagyással kell rendelkezniük.

1.4.1.1.2. Lehetővé kell tenni az üzemeltető számára, hogy megváltoztassa az áramvonalasító berendezések és felszerelések helyzetét, behúzza és behajtsa őket, és ehhez ne kelljen 40 daN-nál nagyobb kézi erőt kifejtenie. Emellett ez a művelet lehet automatikusan elvégezhető is.

1.4.1.1.3. Nem követelmény, hogy a berendezések és a felszerelések behúzhatóak vagy behajthatóak legyenek, ha a legnagyobb méretre vonatkozó követelmények minden körülmények között maradéktalanul teljesülnek.

1.4.1.2. Az 500 mm-nél hosszabb áramvonalasító berendezések és felszerelések üzemi helyzetükben nem növelhetik a raktér használható hosszát. Úgy kell őket kialakítani, hogy akár behúzott vagy behajtott, akár üzemi helyzetben is rögzíteni lehessen őket. Az ilyen berendezéseket ezenkívül úgy kell kialakítani, hogy a jármű álló helyzetében olyan mértékben behúzhatóak vagy behajthatóak legyenek, hogy a jármű egyik oldalán se nyúljanak túl 25 mm-nél többel a jármű megengedett legnagyobb szélességén, és 200 mm-nél többel a jármű megengedett legnagyobb hosszán, továbbá talaj feletti magasságuk legalább 1 050 mm legyen annak érdekében, hogy ne rontsák a jármű intermodális fuvarozásra való alkalmasságát. Ezenkívül teljesíteniük kell az 1.4.1.2.1-1.4.1.2.4. pontban leírt követelményeket.

1.4.1.2.1. A berendezéseknek és felszereléseknek e rendelet szerinti típusjóváhagyással kell rendelkezniük.

1.4.1.2.2. Lehetővé kell tenni az üzemeltető számára, hogy megváltoztassa az áramvonalasító berendezések és felszerelések helyzetét, behúzza vagy behajtsa őket, és ehhez ne kelljen 40 daN-nál nagyobb kézi erőt kifejtenie. Emellett ez a művelet lehet automatikusan elvégezhető is.

1.4.1.2.3. A berendezést vagy felszerelést alkotó mindegyik fő függőleges elemnek vagy elemkombinációnak, valamint fő vízszintes elemnek vagy elemkombinációnak a járműre építve, üzemi helyzetben, maximum 2,0 MPa nyomáson ellen kell állnia a megfelelő merőlegesen kiálló felületének mértani középpontjára egymás után felfelé, lefelé, balra és jobbra irányban statikusan kifejtett 200 daN ± 10 % nagyságú függőleges és vízszintes vonó- és tolóerőnek. A berendezés vagy felszerelés deformálódhat, de a beállító- és rögzítőrendszer nem oldhat ki a rá kifejtett erő hatására. A deformáció legfeljebb akkora lehet, hogy a berendezés vagy felszerelés az ellenőrzés során és után a jármű egyik oldalán se nyúljon túl 25 mm-nél többel a jármű megengedett legnagyobb szélességén.

1.4.1.2.4. A berendezést vagy felszerelést alkotó mindegyik fő függőleges elemnek vagy elemkombinációnak, valamint fő vízszintes elemnek vagy elemkombinációnak behúzott vagy behajtott helyzetben is ellen kell állnia maximum 2,0 MPa nyomáson a megfelelő merőlegesen kiálló felületének mértani középpontjára hosszirányban hátrafelé statikusan kifejtett 200 daN ± 10 % nagyságú vízszintes tolóerőnek. A berendezés vagy felszerelés deformálódhat, de a beállító- és rögzítőrendszer nem oldhat ki a rá kifejtett erő hatására. A deformáció legfeljebb akkora lehet, hogy a berendezés vagy felszerelés a jármű egyik oldalán se nyúljon túl 25 mm-nél többel a jármű megengedett legnagyobb szélességén és 200 mm-nél többel a jármű megengedett legnagyobb hosszán.

1.4.1.3. A műszaki szolgálatnak a típusjóváhagyást végző hatóság számára kielégítően igazolnia kell, hogy az áramvonalasító berendezések és felszerelések sem üzemi, sem behúzott vagy behajtott helyzetben nem zárják el teljesen a raktér szellőzését. A járműrendszerekre vonatkozó összes többi követelménynek is kötelezően meg kell felelni, akár üzemi, akár behúzott vagy behajtott helyzetben vannak a berendezések és felszerelések.

Ami a hátsó aláfutásgátlásra vonatkozó követelményektől való eltérést illeti, a hátsó aláfutásgátló berendezés hátulja és az áramvonalasító berendezésekkel és felszerelésekkel ellátott jármű leghátsó pontja közötti vízszintes távolság mérhető a berendezések és felszerelések figyelembevétele nélkül, amennyiben hosszuk meghaladja a 200 mm-t, üzemi állapotban vannak, és az elemeknek a jármű terheletlen állapotában mérve a talajtól legfeljebb 2,0 m magasan lévő alapvető részei olyan anyagból készültek, amelynek a Shore A keménységértéke kevesebb, mint 60. Az elemek alapszerkezetét képező keretet vagy tartót alkotó vékony bordákat, csöveket és fémhuzalokat a keménység meghatározásakor nem kell figyelembe venni. Az ütközés esetén más járművekbe való behatolás és a sérülések kockázatának kiküszöbölése érdekében azonban egyetlen ilyen borda, cső és fémhuzal vége sem irányulhat a jármű hátulján hátrafelé, sem a berendezés és a felszerelés behúzott vagy behajtott, sem üzemi helyzetében.

2. Tömegeloszlás felépítménnyel rendelkező járművek esetében

2.1. Számítási eljárás

Jelölési rendszer

"M"

műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeg;

"m0"

a műszakilag megengedett legnagyobb tömeg az elülső összekapcsolási ponton;

"mi"

az egyes tengelyekre jutó, műszakilag megengedett legnagyobb tömeg, "i"-vel jelölve, ahol az "i" értéke 1-től a jármű összes tengelyének számáig változhat;

"mc"

a műszakilag megengedett legnagyobb tömeg a hátsó összekapcsolási ponton;

"μj"

a műszakilag megengedett legnagyobb tömeg a tengelycsoporton "j"-vel jelölve, ahol a "j" értéke 1-től az összes tengelycsoport számáig változhat.

2.1.1.

Megfelelő számítások elvégzésével ellenőrizni kell, hogy az adott típuson belüli műszaki konfigurációk megfelelnek-e a 2.2. és 2.3. pontban megállapított követelményeknek.

2.1.2.

A terhelésátcsoportosító tengellyel felszerelt járművek esetében a 2.2. és 2.3. pontban előírt számításokat kell elvégezni olyan módon, hogy a tengelyek felfüggesztését a normál üzemi konfigurációnak megfelelően kell terhelni.

2.1.3.

Emelhető tengelyekkel felszerelt járműveknél leengedett tengelyek mellett a 2.2. és 2.3. pontban előírt számításokat kell végrehajtani.

2.2. Általános követelmények

2.2.1.

Az első csatlakozópontra ható, műszakilag megengedhető legnagyobb össztömeg, az önálló tengelyeket és/vagy a tengelycsoportokat terhelő, műszakilag megengedhető legnagyobb össztömeg és a hátsó csatlakozópontra ható, műszakilag megengedhető legnagyobb össztömeg összege nem lehet kevesebb, mint a jármű megengedhető legnagyobb össztömege.

M ≤ Σ [m0 + mi + mc] vagy M ≤ Σ [m0 + μj + mc]

2.2.2.

A "j"-vel jelölt tengelycsoportokhoz tartozó tengelyeket terhelő mi tömegek összege nem lehet kisebb, mint a μj tömeg.

Ezenkívül egyetlen mi tömeg sem lehet kisebb, mint a μj tömeg azon része, amely az "i" tengelyt terheli, az adott tengelycsoportra vonatkozó tömegeloszlás által meghatározottak szerint.

2.3. Különleges követelmények

2.3.1.

A nem kötelező felszerelések tömegével és az összekapcsolási pont(ok)on műszakilag megengedett legnagyobb tömeggel növelt menetkész jármű tömege nem haladhatja meg a jármű műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömegét.

2.3.2.

Ha a jármű a műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömegéig van megterhelve, az "i" egyes tengelyre elosztott tömeg nem lehet nagyobb, mint ugyanazon tengely mi tömege, vagy mint a tengelycsoport μj tömege, vagy mint a műszakilag megengedett legnagyobb tömeg az m0 összekapcsolási ponton.

2.3.3. A 2.3.2. pont követelményeit a következő terhelési konfigurációk esetében teljesíteni kell: 2.3.3.1. A többletterhelés tömegének egyenletes elosztása. A menetkész jármű tömegéhez hozzá kell adni a nem kötelező felszerelések tömegét és a raktérben egyenletesen elosztott többletterhelés tömegét. 2.3.3.2. A többletterhelés tömegének egyenetlen elosztása. A menetkész jármű tömegéhez hozzá kell adni a nem kötelező felszerelések tömegét és a gyártó előírásaival összhangban elhelyezett többletterhelés tömegét. Ennek érdekében a gyártó megadja a többletteher és/vagy a felépítmény és/vagy a tartozékok vagy belső szerelvények tömegközéppontjának megengedett szélső helyzeteit (például 0,50 métertől 1,30 méterig az első hátsó tengely előtt).

2.3.3.3

Az egyenletes és egyenetlen terheléselosztás kombinációja:

A 2.3.3.1. és a 2.3.3.2. pont követelményeit egyidejűleg kell teljesíteni.

2.3.3.4.

A 2.3.3.1. pont követelményeit sík felületű raktérrel felszerelt járművek esetében mindig teljesíteni kell.

2.3.4.

2.3.4.1. A legkisebb többletterhelés tömege (PM) az alábbi követelményeknek kell, megfeleljen: ahol:

KÉP HIÁNYZIK

"n"

a fekvőhelyek megengedett száma és

"L"

a teljes testhossz az ISO 7237:1981 szabvány 6.1.2. pontjában meghatározottak szerint.

3. Fordulékonyságra vonatkozó követelmények

3.1. A pótkocsikat és félpótkocsikat úgy kell kialakítani, hogy a vontatójárművel összekapcsolva a járműszerelvénynek képes legyen egy külső, 12,50 m, illetve egy belső, 5,30 m sugarú koncentrikus kör által határolt területen belül maradva mindkét irányban egy teljes, 360°-os körív megtételére anélkül, hogy a vontatójármű legszélső pontjai túlnyúlnának a külső körön, vagy a pótkocsi vagy félpótkocsi legszélső pontjai belógnának a belső körbe. Ha a pótkocsi vagy félpótkocsi fel van szerelve az 1.4.1.1. vagy 1.4.1.2. pontban említett áramvonalasító berendezéssel vagy felszereléssel, annak felszerelt és üzemi helyzetben kell lennie.

3.2. Az 1.4.1.1. vagy 1.4.1.2. pontban említett áramvonalasító berendezéssel vagy felszereléssel fel nem szerelt félpótkocsit a 3.1. pontban leírt követelményeknek megfelelőnek kell tekinteni, ha annak "RWB" vonatkoztatási tengelytávja megfelel az alábbi követelménynek:

RWB ≤ [(12,50 - 2,04)2 - (5,30 + ½ W)2]1/2

ahol

RWB:

a függőcsapszeg tengelye és a nem kormányzott tengelyek középvonala közötti távolság.

a félpótkocsi szélessége

3.3. Ha egy vagy több nem kormányzott tengely felemelhető, akkor a felemelt vagy lesüllyesztett tengellyel mért tengelytáv közül mindig a nagyobb tengelytávot kell figyelembe venni.

1. függelék

Azon berendezések és felszerelések jegyzéke, amelyeket a legkülső méretek meghatározása során nem kell figyelembe venni

1. Az alábbi táblázatokban megadott további korlátozások függvényében az I., II. és III. táblázatban felsorolt berendezéseket és felszereléseket nem kell figyelembe venni a legkülső méretek meghatározása és számítása során, amennyiben a következő feltételek teljesülnek:

a) amennyiben a berendezések a jármű elejére vannak felszerelve, a vezetőfülke áramvonalasító berendezéseit és felszereléseit kivéve a teljes kinyúlásuk nem haladja meg a 250 mm-t;

b) a jármű hosszát megnövelő berendezések és felszerelések teljes kinyúlása az áramvonalasító berendezéseket és felszereléseket kivéve nem haladja meg a 750 mm-t;

c) a jármű szélességét megnövelő berendezések és felszerelések teljes kinyúlása nem haladja meg a 100 mm-t.

2. Az 1. a), b) és c) pontban meghatározott követelmények a közvetett látást biztosító eszközökre nem vonatkoznak.

I. táblázat

Járműhossz

Darab		Jármű-kategóriák
		M1	M2	M3	N1	N2	N3	O1	O2	O3	O4
1.	A 46. ENSZ-EGB-előírás 2.1. szakaszában meghatározott közvetett látást biztosító rendszerek (1)	x	x	x	x	x	x	x	x	x	x
2.	Törlő- és mosóberendezések	x	x	x	x	x	x
3.	Külső napellenzők	—	—	—	—	x	x	—	—	—	—
4.	A 78/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) alapján jóváhagyott típusú elülső védelmi rendszerek	x			x
5.	Fellépők és kapaszkodók	—	x	x	x	x	x	x	x	x	x

6.	Mechanikus kapcsolószerkezetek	X	X	X	X	X	X	-	-	-	-

7.	További csatlakozók a vontató hátulján (ha levehetők)	—	—	—	—	—	—	x	x	x	x
8.	Kerékpártartók (ha levehetők vagy visszahúzhatók)	x			x	—	—	—	—	—	—
9.	A (bevont állapotban járműből legfeljebb 300 mm-rel túlnyúló) emelőpadozatok, felhajtórámpák vagy hasonló felszerelések, feltéve, hogy a jármű teherbírása nem növekszik	x	x	x	x	x	x	x	x	x	x
10.	Megfigyelő- és érzékelőrendszerek, beleértve a radarokat is	—	x	x	—	x	x	x	x	x	x
11.	Rugalmas ütközők és hasonló felszerelések	—	—	—	—	x	x	x	x	x	x
12.	Vámzár és annak védelme	—	—	—	x	x	x	x	x	x	x
13.	Ponyvarögzítő rendszerek és azok védelme	—	—	—	x	x	x	x	x	x	x
14.	Leszerelhető felépítmények hosszütközője	—	—	—	—	x	x	x	x	x	x
15.	Elektromos meghajtású járművek áramszedő karjai	—	—	x	—	—	—	—	—	—	—
16.	Első és hátsó jelzőtáblák	—	x	x	—	x	x	x	x	x	X
17.	A 48. ENSZ-EGB-előírás 2. szakaszában meghatározott kiegészítő lámpák (3)	x	x	x	x	x	x	x	x	x	x

18.	Áramvonalasító berendezések és felszerelések	-	X	X	-	X	X	-	-	X	X

19.	A járművek közötti, illetve a járművek és az infrastruktúra közötti kommunikációra használt antennák	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X

(1) HL L 177., 2010.7.10., 211. o. (2) HL L 35., 2009.2.4., 1. o. (3) HL L 135., 2008.5.23., 1. o.

II. táblázat

A jármű szélessége

Darab		Jármű-kategóriák
		M1	M2	M3	N1	N2	N3	O1	O2	O3	O4
1.	A 46. ENSZ-EGB-előírás 2.1. szakaszában meghatározott közvetett látást biztosító rendszerek	x	x	x	x	x	x	x	x	x	x
2.	A gumiabroncsok oldalfalának kihajló része a talajjal való érintkezési ponton	x	x	x	x	x	x	x	x	x	x
3.	Gumiabroncs-hibajelző berendezések	—	—	x	x	x	x	x	x	x	x
4.	Abroncsnyomás-érzékelők	—	—	x	x	x	x	x	x	x	x
5.	Oldalsó helyzetjelző lámpák	x	x	x	x	x	x	x	x	x	x
6.	Világítótestek
	6.1. Méretjelző lámpák	x	x	x	x	x	x	x	x	x	x
	6.2. Oldalsó fényvisszaverők	x	x	x	x	x	x	x	x	x	x
	6.3. Irányjelző lámpák	x	x	x	x	x	x	x	x	x	x
	6.4. Hátsó helyzetjelző lámpa	—	—	—	—	x	x	x	x	x	x
	6.5. Utasajtó-világítási rendszerek	—	x	x	—	—	—	—	—	—	—
7.	Felhajtórámpák, emelőpadozatok és hasonló felszerelések (feltéve, hogy bevont állapotban nem nyúlnak ki 10 mm-t meghaladó mértékben a jármű oldalából, és a rámpák előrefelé vagy hátrafelé néző sarkai legalább 5 mm-es sugárral le vannak kerekítve; a széleket legalább 2,5 mm-es sugárral kell lekerekíteni)	—	x	x	—	x	x	x	x	x	x
8.	Visszahúzható, oldalsó vezető rendszerek irányított buszrendszerben, nem visszahúzott állapotban	—	—	x	—	—	—	—	—	—	—
9.	Bevont állapotú visszahúzható lépcsők a jármű álló helyzetében	x	x	x	x	x	x	x	x	x	x
10.	Megfigyelő- és érzékelőrendszerek, beleértve a radarokat is	—	x	x		x	x	x	x	x	x

11.	Áramvonalasító berendezések és felszerelések A jármű szélessége – beleértve a szigetelt falakkal rendelkező kondicionált felépítmény szélességét is – a mért kinyúlásokkal együtt sem haladhatja meg a 2 600 mm-t, beleértve a behúzott vagy behajtott, illetve üzemi helyzetben lévő a berendezéseket és felszereléseket is.	-	X	X	-	X	X	-	-	X	X

12.	A vámzár és annak védelme	—	—	—	x	x	x	x	x	x	x
13.	A felületből legfeljebb 20 mm-rel kiemelkedő ponyvarögzítő rendszerek és azok védelme, ha a talajszinttől legfeljebb 2,0 m-re helyezkednek el, illetve a felületből legfeljebb 50 mm-rel kiemelkedő ilyen rendszerek, ha a talajszinttől legalább 2,0 m-re helyezkednek el. Az éleket legalább 2,5 mm-es sugárral kell lekerekíteni	—	—	—	x	x	x	x	x	x	x
14.	A 109/2011/EU bizottsági rendeletben említett, a felcsapódó víz elleni védőrendszerekhez tartozó kinyúló, rugalmas alkatrészek (1)	—	—	—	—	x	x	—	—	x	x
15.	A 14. tétel által nem érintett rugalmas sárfogók.	—	x	x	x	x	x	x	x	x	x
16.	Hólánc	x	x	x	x	x	x	x	x	x	x
17.	Biztonsági korlát járműszállítókon Kizárólag a legalább két másik jármű szállítására tervezett és gyártott járművek esetében, amelyeken a biztonsági korlát a talajszinttől legalább 2,0 m, de legfeljebb 3,7 m magasságban helyezkedik el, és a jármű legszélső oldalából legfeljebb 50 mm-re emelkedik ki A jármű szélessége a 2 650 mm-t nem haladhatja meg.	—	—	—	—	x	x	—	—	x	x

18.	A járművek közötti, illetve a járművek és az infrastruktúra közötti kommunikációra használt antennák	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
19.	Az abroncsnyomás-figyelő rendszer hajlékony csövei, feltéve, hogy egyik oldalon sem nyúlnak túl 70 mm-nél többel a jármű legkülső szélességén						X			X	X
(1) HL L 34., 2011.2.9., 2. o.

III. TÁBLÁZAT

A jármű magassága

		M1	M2	M3	N1	N2	N3	O1	O2	O3	O4
1.	A rádiózásra, navigációra, a járművek közötti, illetve a járművek és az infrastruktúra közötti kommunikációra használt antennák	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
2.	Ollós áramszedők vagy áramszedő karok felemelt helyzetben	-	-	X	-	-	X	-	-	-	-

2. függelék

A típusjóváhagyásra és a gyártásmegfelelőségre vonatkozó megengedett eltérések

1. Méretek

1.1. A teljes hosszúságot, szélességet és magasságot az e melléklet A-D. részének 1.2. pontjával összhangban kell megmérni.

1.2. Feltéve, hogy az e melléklet A-D. részének 1.1. pontjában megállapított határokat nem lépik túl, a tényleges méretek a gyártó által megadottaktól legfeljebb 3 %-kal térhetnek el.

2. A menetkész jármű tömege és a jármű tényleges tömege

2.1. A menetkész jármű tömegének ellenőrzéséhez a jármű tényleges, mért tömegéből ki kell vonni a nem kötelező felszerelt berendezések tömegét. Az e célra használt mérlegnek meg kell felelnie a 2009/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglalt követelményeknek ( 8 ).

2.2. A 2.1. pont követelményeinek megfelelően meghatározott menetkész tömeg a 2007/46/EK irányelv I. mellékletének 2.6. b) pontjában vagy az irányelv III. melléklete A. vagy B. szakaszának I. részében, illetve a megfelelőségi nyilatkozat idevágó bejegyzésében megállapított névleges értéktől legfeljebb az alábbi mértékben térhet el:

a) 3 %-kal a megengedett alsó és felső eltéréstől (vagyis a megadott értéktől való negatív vagy pozitív irányú eltérés) az M, N és O kategóriájú járművek esetében, kivéve a különleges rendeltetésű járműveket;

b) 5 %-kal a megengedett alsó és felső eltéréstől (vagyis a megadott értéktől való negatív vagy pozitív irányú eltérés) a különleges rendeltetésű járművek esetében

c) 5 %-kal a megengedett alsó és felső eltéréstől (vagyis a megadott értéktől való negatív vagy pozitív irányú eltérés) a 2007/46/EK irányelv 12. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában.

3. függelék

A fordulékonysági követelményekre vonatkozó adatok

1. ábra

Fordulékonyságmérő kör - ;

KÉP HIÁNYZIK

2. ábra

Behajtásos módszer M2 és M3 járművek esetében

2a. ábra:
hátsó kilendülés (nem csuklós járművek)

2b. ábra:
hátsó kilendülés (csuklós járművek)

3. ábra

N2 és N3 járművekre vonatkozó álló helyzetű módszer

KÉP HIÁNYZIK

4. függelék

Áramvonalasító berendezések és felszerelések töréstesztje

1. Az áramvonalasító berendezések és felszerelések tesztfeltételei

1.1. A gyártó kérésére a tesztet az alábbiak egyikén kell végrehajtani:

1.1.1. olyan járműtípuson, amelyre az áramvonalasító berendezést vagy felszerelést szánták;

1.1.2. a járműtípus kocsiszekrényének olyan részén, amelyre az áramvonalasító berendezést vagy felszerelést szánták; ennek az alkatrésznek a szóban forgó járműtípusra jellemzőnek kell lennie;

1.1.3. rugalmatlan falon.

1.2. Ha a tesztet az 1.1.2. és 1.1.3. pont alapján végzik, az áramvonalasító berendezést vagy felszerelést a jármű kocsiszekrényéhez vagy a merev falhoz rögzítő alkatrészeknek az ezen áramvonalasító berendezést vagy felszerelést a járműhöz rögzítő alkatrészekkel azonosaknak kell lenniük. Minden berendezéshez vagy felszereléshez felszerelési és üzemeltetési utasítást kell mellékelni, amely hozzáértő szakember számára elegendő tájékoztatást ad a berendezés vagy felszerelés helyes felszereléséhez.

1.3. A gyártó kérésére az 1.5. pontban leírt tesztelési eljárást számítógépes szimulációval is el lehet végezni a 2007/46/EK irányelv XVI. mellékletével összhangban.

A matematikai modellt csak akkor szabad jóváhagyni, ha összehasonlítható a fizikai vizsgálati körülményekkel. Ennek értelmében egy fizikai vizsgálatot kell lefolytatni abból a célból, hogy a matematikai modell alkalmazásával kapott eredményeket össze lehessen hasonlítani a fizikai vizsgálat eredményeivel. Bizonyítani kell a vizsgálatok eredményeinek összehasonlíthatóságát. A gyártónak egy ellenőrzési jelentést kell összeállítania.

A matematikai modellen vagy a szoftveren végzett minden olyan módosítás, amely nagy valószínűség szerint érvényteleníti az ellenőrzési jelentést, az előző bekezdés szerinti új ellenőrzést igényel.

1.4. A vizsgálatok vagy szimulációk végrehajtási feltételei.

1.4.1. A járműnek vízszintes, sík, merev és sima felületen kell állnia.

1.4.2. Az első kerekeknek egyenes helyzetben kell állniuk.

1.4.3. A gumiabroncsokat fel kell fújni a járműgyártó által ajánlott nyomásra.

1.4.4. A járműnek terheletlennek kell lennie.

1.4.5. A járművet, ha az 1.5.1.2. pontban megkövetelt vizsgálati erőhatás eléréséhez szükséges, bármilyen módszerrel lehet fékezni. Ezt a módszert a jármű gyártójának kell megadnia.

1.4.6. Hidropneumatikus, hidraulikus vagy pneumatikus felfüggesztéssel vagy a magasságot a terhelés függvényében automatikusan szabályozó szerkezettel ellátott járműveknél a vizsgálatot úgy kell elvégezni, hogy a felfüggesztés vagy a szabályozó szerkezet a gyártó által megadott szokásos üzemi állásban legyen.

1.5. Vizsgálati eljárás

1.5.1. A vizsgálatokat annak megállapítására kell elvégezni, hogy az áramvonalasító berendezés vagy felszerelés a megadott mértékben deformálódik-e az 1.6.1. pontban leírt módon a jármű hossztengelyével párhuzamosan rá kifejtett erőhatások következtében. A másik lehetőség, hogy a berendezés behúzott vagy behajtott állapotba is kerülhet a rá kifejtett erő hatására. Az 1.6.2. pontban leírt követelmények teljesítését a törésteszt céljára kialakított megfelelő tesztberendezéssel kell ellenőrizni. A vizsgálati erőnek az említett sík felületen való elosztására használt berendezést egy forgócsuklóval kell a terhelő szerkezethez csatlakoztatni. Alakbeli összeegyeztethetetlenség esetén a sík felületű berendezés helyett lehet megfelelő adaptert használni.

1.5.1.1. Az erőt a jármű hossztengelyével párhuzamosan kell kifejteni egy legfeljebb 250 mm magas és 200 mm széles, függőleges széleinél 5 ± 1 mm sugarú görbületű felületen vagy adapteren keresztül. A felületet tilos mereven az áramvonalasító berendezéshez vagy felszereléshez rögzíteni, és minden irányban elcsukló szerkezettel kell ellátni. A vizsgálatnak a járművön az 1.1.1. pontban említett módon történő végrehajtásakor a felület vagy adapter alsó szélének magasságát a gyártónak kell megadnia, és ennek olyan területre kell esnie, amely az áramvonalasító berendezés vagy felszerelés legalsó széle és a felület vagy adapter felső szélének egy pontja között található, és a járműre felszerelve legfeljebb 2,0 m magasan van a talajtól (lásd: 1. ábra). Ezt a pontot a jármű műszakilag megengedhető legnagyobb össztömegével leterhelt járművet figyelembe véve kell megadni.

Ha a vizsgálatot a járműtípus kocsiszekrényének valamelyik részén végzik az 1.1.2. pontban leírtak szerint, vagy merev falon az 1.1.3. pontban leírtak szerint, a felület vagy adapter középpontjának magasságát a gyártónak kell megadnia, és ennek olyan területre kell esnie, amely az áramvonalasító berendezés vagy felszerelés legalsó széle és egy járműre szerelt állapotban a talajtól legfeljebb 2,0 m magasan lévő pont között található, a jármű műszakilag megengedhető legnagyobb össztömegével leterhelt járművet figyelembe véve (lásd: 2. ábra).

A felület vagy adapter középpontjának pontos helyét az erőkifejtés területén a gyártónak kell megadnia. Ha az áramvonalasító berendezés vagy felszerelés merevségi foka az erőkifejtés területén eltérő (például merevítés, más anyagok használata vagy más anyagvastagság stb. következtében), a felület vagy adapter középpontjának pontos helyét a külső erőkkel szemben a jármű hosszirányában legnagyobb ellenállású területen kell kijelölni.

1. ábra

Az ellenőrző pont magassága

KÉP HIÁNYZIK

2. ábra

Példa a vizsgálati összeállításra

KÉP HIÁNYZIK

1.5.1.2. A jármű középvonalához, illetve a berendezés vagy felszerelés középvonalához képest szimmetrikusan elhelyezkedő két pontra egymás után legfeljebb 4 000 N ±400 N erőt kell kifejteni vízszintes irányban az áramvonalasító berendezés vagy felszerelés leghátsó külső szélén, annak teljesen kinyitott vagy üzemi helyzetében (lásd: 3. ábra). Az erőhatások kifejtésének sorrendjét a gyártó határozhatja meg.

3. ábra

Erőhatás kifejtése

KÉP HIÁNYZIK

1.6. Követelmények

1.6.1. Az áramvonalasító berendezést vagy felszerelést úgy kell felszerelni, hogy a vizsgálati erőhatások 1.5.1.2. pontban meghatározott kifejtésének hatására a berendezés vagy felszerelés a kinyúlási hosszából az erőkifejtés támadáspontjain mérve hosszirányban vízszintesen legfeljebb 200 mm-nyit deformálódjon, húzódjon vagy hajtódjon be. Az így kapott kinyúlási hosszt fel kell jegyezni.

1.6.2. Az áramvonalasító berendezés vagy felszerelés nem veszélyeztetheti más járművek utasait hátulról történő ütközés (ráfutás) esetén, és nem befolyásolhatja a hátsó aláfutásgátló berendezés működését.

5. függelék

A vezetőfülke háromdimenziós burkológörbéje

1. Általános eljárás annak ellenőrzésére, hogy a gépjárművek megfelelnek-e a vezetőfülke háromdimenziós burkológörbéjére vonatkozó paramétereknek

1.1. A vezetőfülke értékelési zónájának függőleges határai

1.1.1. A járműnek a vezetőfülke pozíciójában mért legnagyobb Wc szélességét a gépjármű első tengelyének függőleges keresztirányú síkja előtti részen kell mérni. Az 1. függelékben felsorolt elemeket e mérés céljaira tilos figyelembe venni.

1.1.2. A gépjármű vezetőfülke-pozíciójának értékelési zónáját úgy kell figyelembe venni, hogy az megegyezik a Wc legnagyobb szélességgel. A zónát a gépjármű hosszirányú középsíkjával párhuzamos, egymástól Wc távolságban lévő hosszirányú függőleges síkokkal kell határolni.

1.1.3. Az Lt hosszirányú vízszintes távolságot a gépjármű vezetőfülke-pozíciójának a jármű terheletlen állapotában a talajtól legfeljebb 2 000 mm magasan lévő legelső pontjától kell mérni.

Az Lt távolságot jelen értékelés céljából 200 mm-re kell beállítani (lásd: 1. ábra).

Az értékelési zóna hátoldalát egy függőleges keresztirányú síkkal kell határolni, amely merőleges a gépjármű hosszirányú középsíkjára, és a fent említett legelső ponttól Lt távolságra hátrafelé található.

1. ábra

3D burkológörbe

KÉP HIÁNYZIK

1.1.4. Az 1.3.3.2. pontban leírtakhoz az értékelési zóna oldalát alkotó hátsó síknak a szögben elhelyezkedő két külső síkkal való metszésvonalait, a bal oldali Tleft és a jobb oldali Tright vonalat kell használni. (lásd: 2. ábra).

2. ábra

3D burkológörbe

KÉP HIÁNYZIK

1.2. A vezetőfülke értékelési zónájának vízszintes határai

1.2.1. Az értékelési zónában a homlokrész alsó határvonalát a jármű terheletlen állapotában a talaj szintjére, a homlokrész felső határvonalát pedig a talajtól 2 000 mm magasra kell állítani.

1.3. A vezetőfülke értékelési zónájára vonatkozó különleges rendelkezések

1.3.1. E függelék alkalmazásában az anyagtípustól függetlenül figyelembe kell venni a gépjármű vezetőfülke-pozíciójának homlokrészét. Az 1. függelékben felsorolt elemeket azonban nem kell figyelembe venni.

1.3.2. A vezetőfülke elejének dőlésszöge

1.3.2.1. E függelék alkalmazásában figyelembe kell venni a "dőlésszöget", amely a gépjármű homlokrészének a függőlegestől hátrafelé való eltérése a vezetőfülke pozíciójában, ahol minden fentebb lévő pont hátrébb helyezkedik el az alatta lévő ponttól.

1.3.2.2. A dőlésszög értékelési zónájában a gépjármű vezetőfülke-pozíciójának az 1.1.3. pontban említett legelső pontját kell figyelembe venni.

Azt kell megállapítani, hogy a vezetőfülkének a jármű terheletlen állapotában legfeljebb 2 000 mm magasságban felvett egyetlen legelső pontján áthaladó keresztirányú függőleges sík hol metszi az 1 000 mm magasságban elhelyezkedő vízszintes síkot. A vezetőfülke dőlésszögének az adott értékelési zónában való megállapításához ezt a metszésvonalat kell a burkológörbe alapvonalának tekinteni.

1.3.2.3. Az 1.3.2.2. pont második bekezdésében említett burkológörbe alapvonala körül a függőlegestől 3°-kal hátrafelé döntött síkot kell figyelembe venni (lásd: 3. ábra).

3. ábra

Dőlésszög

KÉP HIÁNYZIK

1.3.2.4. A homlokrész tényleges felületének a dőlésszög értékelési zónájában lévő egyetlen pontja sem eshet az 1.3.2.3. pontban említett, hátrafelé döntött sík elé, amikor a gépjármű vezetőfülke-pozíciójának legelső pontja érinti a függőleges keresztirányú síkot.

1.3.3. A vezetőfülke oldalainak keskenyedése.

1.3.3.1. A gépjármű vezetőfülke-pozíciójának értékelési zónájában a homlokrésznek úgy kell keskenyednie, hogy a megfelelő függőleges felületek mind egy közös terület felé tartsanak, amely a vezetőfülke előtt, a gépjármű hosszirányú középsíkjában helyezkedik el.

1.3.3.2. A bal és a jobb oldalon egy-egy szimmetrikus síkot kell felvenni, amelyek mindegyike vízszintes irányban kevesebb mint 20°-kal tér el a gépjármű hosszirányú középsíkjától, ami együtt 40°-ot ad ki. Ezek a síkok úgy helyezkednek el, hogy metszik az 1.1.3. pontban említett bal oldali Tleft és a jobb oldali Tright vonalat is (értelemszerűen).

1.3.3.3. A homlokrész tényleges felületének a bal és jobb oldali külső zónában lévő egyetlen pontja sem eshet az 1.3.3.2. pontban említett megfelelő függőleges síkon kívülre, amikor a gépjármű vezetőfülke-pozíciójának legelső pontja érinti az 1.3.2.4. pontban említett függőleges keresztirányú síkot.

2. Ha az e függelékben leírt bármely feltétel nem teljesül, úgy kell tekinteni, hogy a gépjármű vezetőfülkéje nem felel meg a jelen melléklet C részének 1.4.1. pontjában említett háromdimenziós burkológörbére vonatkozó paramétereknek.

II. MELLÉKLET

A TEREPJÁRÓK KAPASZKODÓKÉPESSÉGE

1. Általános előírások

1.1.

A jármű a 2007/46/EK irányelv II. melléklete A. részének 4. szakaszában foglaltaknak megfelelően terepjáróként való besorolásának érdekében e melléklet meghatározza a járművek kapaszkodóképességének ellenőrzésére alkalmazandó műszaki követelményeket.

1.2.

A műszaki szolgálatnak meg kell vizsgálnia, hogy a teljes vagy befejezett jármű, illetve a félpótkocsi vontatója a 2007/46/EK irányelv II. mellékletében foglalt követelményeknek megfelelően terepjáróként van-e besorolva.

1.3.

Nem teljes járművek esetében ezt a vizsgálatot csak a gyártó kérésére kell elvégezni.

2. Vizsgálati feltételek

2.1. A jármű állapota

2.1.1. A járművet a gyártó által ajánlott állapotba kell beállítani és a 2007/46/EK irányelv I. mellékletében említett felszerelésekkel kell ellátni.

2.1.2. A fékeket, a tengelykapcsolót (vagy ezzel egyenértékű berendezést), a motort és a sebességváltót a gyártó szokásos közúti használaton kívüli közlekedésre tett ajánlásainak megfelelően kell beállítani.

2.1.3. Terepen való használatra ajánlott abroncsokat kell használni. Az abroncsok futófelület-mintázatának mélysége az új abroncsok mélységének legalább 90 %-a kell legyen. Az abroncsnyomást az abroncsgyártó által ajánlott értékre kell beállítani.

2.1.4. A járművet a műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömegéig kell megterhelni olyan módon, hogy a teher eloszlása arányos legyen a tengelyekre jutó legnagyobb tömeg gyártó által megállapított eloszlásával.

Egy 7,5 tonna legnagyobb össztömegű jármű esetében például, amelyben az elülső tengelyt legfeljebb 4, a hátsó tengelyt legfeljebb 6 tonna tömeg terhelheti, az elülső tengelyt 3 tonna (40 %), a hátsó tengelyt 4,5 tonna (60 %) tömeggel kell vizsgálni.

2.2. A próbapályára vonatkozó feltételek

2.2.1. A próbapálya felületének száraznak kell lennie, a felszínnek pedig aszfaltból vagy betonból kell készülnie.

2.2.2. Az emelkedő folyamatosan 25 %-os kell legyen, ettől 3 %-os eltérés megengedett (θ = 14 fok).

2.2.3. A gyártóval való megegyezésnek megfelelően a vizsgálatokat 25 %-ot meghaladó emelkedőn is el lehet végezni. A vizsgálatot a vizsgálati feltételekhez képest csökkentett legnagyobb össztömegekkel kell elvégezni.

E körülmények leírását csatolni kell.

2.2.4. A próbapálya felületének megfelelő tapadási együtthatóval kell rendelkeznie.

A felszín csúszás-ellenállási mutatóját (SRI) a közúti és repülőtéri felszínek jellemzőiről és azok vizsgálati módszereiről szóló CEN/TS 13036-2:2010 szabvány "Az útburkolat felszíni csúszásellenállásának értékelése dinamikus mérési módszerekkel" című 2. részének megfelelően kell vizsgálni.

Az SRI középértékét szintén csatolni kell.

3. A vizsgálat menete

3.1.

A járművet először vízszintes felületre kell állítani.

3.2.

A hajtás módját terepen való használatra kell állítani. Az adott sebességfokozatban a sebességnek állandónak kell lennie.

3.3.

A 2007/46/EK irányelv II. melléklete 1. függeléke 4. és 5. szakaszának alkalmazása szükséges.

III. MELLÉKLET

A LÉGRUGÓZÁSSAL EGYENÉRTÉKŰ FELFÜGGESZTÉS FELTÉTELEI

E melléklet meghatározza a jármű hajtott tengelyének/tengelyeinek légrugózással egyenértékű felfüggesztésre vonatkozó műszaki feltételeit.

Egy felfüggesztési rendszer akkor tekinthető légrugós rendszerrel egyenértékűnek, ha megfelel az alábbi feltételeknek: 2.1.

A rugózott tömeg hajtott tengely vagy tengelycsoport feletti rövid idejű, kis frekvenciájú, függőleges irányú szabadlengési folyamatának mért frekvenciája és csillapítása legnagyobb terhelésnél nem lépheti túl a 2.3-2.6. pontban meghatározott határértékeket. 2.2.

Minden tengelyt hidraulikus lengéscsillapítóval kell felszerelni. Tengelycsoport esetében a hidraulikus lengéscsillapítókat úgy kell elhelyezni, hogy a tengelycsoport lengése a legkisebb legyen. 2.3.

A Dm közepes csillapítási aránynak szokásos feltételek mellett, azaz felszerelt és működő hidraulikus lengéscsillapítókkal, meg kell haladnia a rugózás kritikus csillapításának több mint 20 %-át. 2.4.

Hidraulikus lengéscsillapító nélkül, illetve nem működő lengéscsillapítóval a rugózás Dr csillapítási aránya nem lehet nagyobb, mint a Dm 50 %-a. 2.5.

A rugózott tömeg frekvenciája a hajtott tengely vagy tengelycsoport feletti rövid ideig tartó, függőleges irányú lengésfolyamat esetében nem lehet nagyobb 2,0 Hz-nél. 2.6.

A frekvencia és csillapítás értékeinek mérésére szolgáló vizsgálati eljárást a 3. pont írja le.

KÉP HIÁNYZIK

3. A vizsgálat menete

3.1. Frekvencia és csillapítás

3.1.1. A rugózott tömeg szabadlengését a következő egyenlettel lehet megadni:

ahol: M a rugózott tömeg (kg) Z a rugózott tömeg függőleges elmozdulása (m) C a teljes csillapítási együttható (N.s/m), valamint K az út felülete és a rugózott tömeg közötti teljes függőleges rugómerevség (N/m).

3.1.2. A rugózott tömeg lengésének "F" (Hz) frekvenciája a következő egyenlettel határozható meg:

3.1.3. A csillapítás kritikus, ha C = Co

ahol:

A csillapítási arány a csillapítási együttható és a kritikus csillapítási együttható hányadosa (C/Co).

3.1.4. A rugózott tömeg rövid idejű, függőleges szabadlengésének kitérése a 2. ábrán bemutatott csillapított szinuszgörbe alakú. A frekvencia az összes lengési ciklus lejátszódásához szükséges idő méréséből adható meg. A csillapítás az egymást követő, azonos irányú amplitúdók méréséből határozható meg.

3.1.5. Ha az első és a második rezgési ciklus amplitúdócsúcsa A1 és A2, akkor a D csillapítási arány a következő egyenlettel határozható meg:

ahol "ln" az amplitúdóarány természetes logaritmusa.

3.2. A vizsgálat menete

A hidraulikus lengéscsillapítóval szerelt futómű a Dm csillapítási arányának, az eltávolított lengéscsillapító esetében adódó Dr csillapítási aránynak, valamint a rugózás F frekvenciájának meghatározásához a)

a terhelt járműnek kis sebességgel (5 ± 1 km/h) kell áthaladnia egy, az 1. ábra szerinti profilú 80 mm magasságú küszöbön; a frekvencia és a csillapítás meghatározásához azt a rövid idejű lengést kell vizsgálni, amely akkor keletkezik, miután a hajtott tengely kerekei lehajtottak a küszöbről; b)

a terhelt járművet az alvázánál fogva le kell húzni olyan módon, hogy a hajtott tengelyre nehezedő terhelés a legnagyobb statikus érték másfélszeresét tegye ki; ezután a jármű lehúzását hirtelen megszüntetik, és az ekkor kialakuló lengést vizsgálják; c)

a terhelt járművet az alvázánál fogva fel kell emelni annyira, hogy a rugózott tömeg a hajtott tengely fölött 80 mm-rel megemelkedjen; ezután a járműre ható emelőerőt hirtelen meg kell szüntetni, és az ekkor kialakuló lengést kell vizsgálni; d)

a terhelt járművet egyéb vizsgálati eljárásnak kell alávetni, amennyiben a gyártó a műszaki szolgálat számára igazolni tudja, hogy ezek az eljárások a fentiekkel egyenértékűek.

3.3. A jármű vizsgálóberendezései és a terhelési állapotok

3.3.1. A jármű hajtott tengelye és alváza közé, közvetlenül a tengely fölé függőlegesen, elmozdulásérzékelő berendezést kell felszerelni. Az első és a második összenyomás irányú amplitúdó közti időintervallum alapján kell meghatározni a csillapítási arányt.

Hajtott ikertengelyek esetében mindegyik hajtott tengely és az alváz közé, közvetlenül a hajtott tengelyek fölé függőlegesen, elmozdulásérzékelő berendezéseket kell elhelyezni.

3.3.2. A gumiabroncsokat a gyártó által ajánlott megfelelő nyomásra kell felfújni.

3.3.3 A felfüggesztés egyenértékűségének vizsgálatakor a tengelyt vagy tengelycsoportot a műszakilag megengedett legnagyobb tömeggel kell terhelni; kisebb tengelyterhelésnél a felfüggesztés egyenértékűsége feltételezhető.

1. ábra

Küszöb a felfüggesztés vizsgálatához

2. ábra

Rövid idejű, csillapodó szabadlengés

IV. MELLÉKLET

AZ EMELHETŐ VAGY TERHELÉSÁTCSOPORTOSÍTÓ TENGELY(EK) JÁRMŰVEKBE VALÓ BEÉPÍTÉSÉRE VONATKOZÓ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK

1. Ha a jármű egy vagy több emelhető vagy terhelésátcsoportosító tengellyel van felszerelve, biztosítani kell, hogy rendes menetállapotban az egyes tengelyekre vagy tengelycsoportokra nehezedő nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési legnagyobb megengedett össztömeget ne haladják meg. Az emelhető vagy terhelésátcsoportosító tengelyt le kell engedni a talajra, vagy automatikusan terhelődnie kell, ha a csoport legközelebbi tengelye(i) vagy a gépjármű elülső tengelye(i) a nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési legnagyobb megengedett össztömegig terhelt(ek).

Az emelhető tengely felemelt állapotában biztosítani kell azt is, hogy az elülső kormányzott tengely(ek)re nehezedő tömeg továbbra is elegendő legyen a jármű minden körülmények közötti biztonságos irányításának biztosításához. Ennek érdekében a járműgyártó megállapítja a nem teljes járművek esetében a kormányzott tengely(ek)re jutó legkisebb tömeget.

2. A járművön felszerelt tengelyemelő berendezéseket, valamint az üzemeltetésükhöz szükséges rendszereket olyan módon kell kialakítani és beépíteni, hogy védve legyenek a szakszerűtlen használattól és a szakszerűtlen beavatkozásoktól.

3. A járművek síkos úton történő elindulásával és a fordulékonyságuk javításával kapcsolatos követelmények

3.1. Az 1. pont követelményeitől eltérően a járművek vagy járműszerelvények síkos úton történő indulásának megkönnyítése, a megfelelő abroncstapadás növelése, illetve a fordulékonyságuk javítása érdekében a tengelyemelő berendezés a gépjármű hajtott tengelyére nehezedő terhelés növelése vagy csökkentése céljából működésbe hozhatja a gépjármű vagy félpótkocsi emelhető vagy terhelésátcsoportosító tengelyét. Ilyenkor a következő feltételeket kell figyelembe venni:

a) a jármű egyes tengelyeire jutó tengelyterhelés legfeljebb 30 %-kal lehet nagyobb, mint a tagállamban érvényes megengedett legnagyobb tengelyterhelés, amennyiben ezáltal nem lépi túl a gyártó által erre a különleges esetre megállapított értéket;

b) az első tengelyen megmaradó tengelyterhelésnek megfelelő tömegnek nagyobbnak kell maradnia, mint nulla (ez azt jelenti, hogy hátulra hosszan kinyúló, terhelhető hátsó tengellyel felszerelt járművek nem billenhetnek hátra);

c) a felemelhető, illetve terhelésátcsoportosító tengely(eke)t csak egyedi vezérlőberendezéssel szabad működtetni;

d) a jármű indulása után a tengelyt ismét le kell automatikusan süllyeszteni vagy meg kell terhelni, mielőtt a jármű eléri a 30 km/h sebességet.

V. MELLÉKLET

A. RÉSZ

A gépjárművek és pótkocsijaik tömegével és méreteivel kapcsolatos EK-típusjóváhagyás

Adatközlő lap

MINTA

... számú adatközlő lap a gépjárművek és pótkocsijaik tömegével és méretével kapcsolatos EK-típusjóváhagyásra.

Az alábbi adatokat három példányban, tartalomjegyzékkel együtt kell benyújtani. A rajzokat megfelelő méretben, kellő részletességgel, A4-es formátumban vagy A4-es formátumra összehajtogatva kell beadni. A csatolt fényképeknek kellően részletesnek kell lenniük.

0. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

0.1.

Gyártmány (gyártó kereskedelmi neve): ...

0.2. Típus: ...

0.2.1.

Kereskedelmi név (nevek) (ha vannak ilyenek): ...

0.4.

Jármű-kategória ( 9 ): ...

0.5.

A gyártó vállalat neve és címe: ...

0.8.

Az összeszerelő üzem(ek) neve és címe: ...

0.9.

A gyártó képviselőjének (ha van) neve és címe: ...

1. A JÁRMŰ ÁLTALÁNOS FELÉPÍTÉSÉNEK JELLEMZŐI

1.1.

A reprezentatív járműről készült fényképek és/vagy rajzok: ...

1.2.

A teljes jármű méretezett rajza: ...

1.3. Tengelyek és kerekek száma: ...

1.3.1.

Ikerkerékkel ellátott tengelyek száma és helyzete: ...

1.3.2.

Kormányzott tengelyek száma és helyzete: ...

1.3.3.

Meghajtott tengelyek (számuk, helyzetük, összekapcsolásuk módja): ...

1.4.

Alváz (ha van) (átfogó rajz): ...

1.7.

Vezetőfülke (motor feletti vagy motorházas) ( 10 ): ...

1.9.

Tüntesse fel, ha a vontatójármű félpótkocsik vagy egyéb pótkocsik vontatására szolgál, valamint ha a pótkocsi félpótkocsi, vonórudas, középtengelyes vagy merev vonórúddal felszerelt pótkocsi: ...

1.10.

Tüntesse fel, ha a járműveket speciálisan áruk szabályozott hőmérsékleti feltételekkel történő szállítására tervezték: ...

2. TÖMEGEK ÉS MÉRETEK ( 12 ) ( 13 ) ( 14 )

(kg-ban és mm-ben) (adott esetben utalva a rajzokra)

2.1. Tengelytáv(ok) (maximálisan megterhelt állapotban) ( 15 ): ...

2.1.1.

Kéttengelyes járművek: ...

2.1.2. Három- vagy többtengelyes járművek

2.1.2.1.

Az egymást követő tengelyek távolsága a legelsőtől a leghátsó tengelyig: ...

2.1.2.2.

Teljes tengelytávolság: ...

2.2. Nyereg 2.2.1. Félpótkocsik használata esetén 2.2.2. Nyerges vontatók használata esetén

2.2.1.1.

A királycsap tengelye és a félpótkocsi leghátsó vége közötti távolság: ...

2.2.1.2.

A királycsap tengelye és a félpótkocsi elejének tetszőleges pontja közötti legnagyobb távolság: ...

2.2.1.3.

Félpótkocsi vonatkozási tengelytávja (az 1230/2012/EU rendelet I. melléklete D. része 3.2. pontjának megfelelően): ...

2.2.2.1.

Nyeregpont távolsága a jármű leghátsó tengelyétől (legnagyobb és legkisebb; nem teljes jármű használata esetén jelezni kell a megengedett értékeket) ( 16 ): ...

2.3. A tengelyek nyomtávja(i) és szélessége(i)

2.3.1.

Az egyes kormányzott tengelyek nyomtávja ( 17 ): ...

2.3.2.

Az összes többi tengely nyomtávja (17) : ...

2.4. A jármű mérettartománya (teljes): 2.4.1. A felépítmény nélküli alvázra 2.4.2. Felépítménnyel ellátott alvázra 2.4.3. Az alváz nélkül jóváhagyott felépítményre (M2 és M3)

2.4.1.1. Hossz ( 18 ): ...

2.4.1.1.1.

Legnagyobb megengedett hossz: ...

2.4.1.1.2.

Legkisebb megengedett hossz: ...

2.4.1.1.3.

Pótkocsi használata esetén a legnagyobb megengedett vonórúdhossz ( 19 ): ...

2.4.1.2. Szélesség ( 20 ): ...

2.4.1.2.1.

Legnagyobb megengedett szélesség: ...

2.4.1.2.2.

Legkisebb megengedett szélesség: ...

2.4.1.3.

Magasság ( 21 ) (beállítható szintmagasságú járművek esetében a rendes üzemi állapotnak megfelelő helyzetet kell megadni): ...

2.4.1.4. Mellső kinyúlás ( 22 ): ...

2.4.1.4.1.

Megközelítési szög ( 23 ) ( 24 ): ... fok.

2.4.1.5. Hátsó kinyúlás ( 25 ): ...

2.4.1.5.1.

Elhagyási szög ( 26 ) (24) : ... fok.

2.4.1.5.2.

Az összekapcsolási pontban a kinyúlás megengedett legkisebb és legnagyobb mértéke ( 27 ): ...

2.4.1.6.

2.4.1.6.1.

a tengelyek között: ...

2.4.1.6.2.

az első tengely(ek) alatt: ...

2.4.1.6.3.

a hátsó tengely(ek) alatt: ...

2.4.1.8.

A felépítmény és/vagy a belső szerelvények és/vagy a tartozékok és/vagy a többletterhelés tömegközéppontjának szélső helyzetei: ...

2.4.2.1. Hossz (18) : ...

2.4.2.1.1.

Rakfelület hossza: ...

2.4.2.1.3.

A 96/53/EK irányelv 9a. cikkének megfelelő hosszított fülke: igen/nem(1)

2.4.2.2. Szélesség (20) : ...

2.4.2.2.1.

A falak vastagsága (áruk szabályozott hőmérsékleti feltételek között történő szállítására tervezett járművek esetében): ...

2.4.2.3.

Magasság (21) (beállítható szintmagasságú járművek esetében a rendes üzemi állapotnak megfelelő helyzetet kell megadni): ...

2.4.2.4. Mellső kinyúlás (22) : ...

2.4.2.4.1.

Megközelítési szög (23) (24) : ... fok.

2.4.2.5. Hátsó kinyúlás (25) : ...

2.4.2.5.1.

Elhagyási szög (26) (24) : ... fok.

2.4.2.5.2.

Az összekapcsolási pontban a kinyúlás megengedett legkisebb és legnagyobb mértéke (27) : ...

2.4.2.6. (24)

2.4.2.6.1.

a tengelyek között: ...

2.4.2.6.2.

az első tengely(ek) alatt: ...

2.4.2.6.3.

a hátsó tengely(ek) alatt: ...

2.4.2.8.

A többletteher tömegközéppontjának szélső helyzetei (nem egyenletes terheléseloszlás esetében): ...

2.4.3.1.

Hossz (18) : ...

2.4.3.2.

Szélesség (20) : ...

2.4.3.3.

Magasság (21) a tervezett váztípus(ok)on (állítható magasságú felfüggesztés esetében jelölni kell a rendeltetésszerű használat szerinti menethelyzetet): ...

2.5.

Nem teljes jármű esetében a kormányzott tengely(ek)re jutó legkisebb tömeg: ...

2.6. Menetkész tömeg 28

a) legnagyobb és legkisebb mindegyik változatra: ...

2.6.1.

E tömeg tengelyek közötti megoszlása, valamint félpótkocsi, középtengelyes vagy merev vonórúddal felszerelt pótkocsi esetében a tömeg az összekapcsolási ponton: ...

a) legnagyobb és legkisebb mindegyik változatra: ...

2.6.2.

A nem kötelező felszerelések tömege (lásd az 1230/2012/EU rendelet 2. cikkének (5) bekezdésében megadott fogalommeghatározást): ...

2.6.4.

Az alternatív meghajtásból adódó tömegnövekmény: ... kg

2.8. Műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeg ( 29 ): ...

2.8.1.

E tömeg tengelyek közötti megoszlása, és félpótkocsi, középtengelyes vagy merev vonórúddal felszerelt pótkocsi esetében a terhelés az összekapcsolási ponton: ...

2.9.

Az egyes tengelyekre jutó, műszakilag megengedett legnagyobb tömeg: ...

2.10.

Az egyes tengelycsoportokra jutó, műszakilag megengedett legnagyobb tömeg: ...

2.11. A vontatójármű által vontatható, műszakilag megengedett össztömeg Az alábbiak esetében:

2.11.1.

Vonórudas pótkocsi: ...

2.11.2.

Félpótkocsi: ...

2.11.3.

Középtengelyes pótkocsi: ...

2.11.4. Merev vonórúddal felszerelt pótkocsi:

2.11.4.1.

A vonószerkezet kinyúlásának ( 30 ) legnagyobb aránya a tengelytávhoz képest: ...

2.11.4.2.

Legnagyobb V érték: ... kN.

2.11.5.

A járműszerelvény műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömege: ...

2.11.6.

A fékezetlen pótkocsi megengedett legnagyobb tömege: ...

2.12. A műszakilag megengedett legnagyobb tömeg az összekapcsolási ponton:

2.12.1.

Vontatójármű használata esetén: ...

2.12.2.

Félpótkocsi, középtengelyes vagy merev vonórúddal felszerelt pótkocsi esetében: ...

2.12.3.

A csatlakozóberendezés legnagyobb megengedett össztömege (amennyiben nem a gyártó szerelte be): ...

2.16. Tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési legnagyobb megengedett össztömeg (nem kötelező):

2.16.1.

Nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési legnagyobb megengedett terhelt tömeg ( 31 ): ...

2.16.2.

Az egyes tengelyekre jutó, nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési legnagyobb megengedett tömeg, illetve félpótkocsi vagy középtengelyes pótkocsi használata esetén az összekapcsolási pontra eső tervezett, gyártó által meghatározott terhelés, amennyiben az kisebb, mint az összekapcsolási pontra eső műszakilag megengedett legnagyobb tömeg (31) : ...

2.16.3.

Az egyes tengelycsoportokra jutó, nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési legnagyobb megengedett tömeg (31) : ...

2.16.4.

Nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési legnagyobb megengedett vontatható össztömeg (31) : ...

2.16.5.

A járműszerelvény nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési legnagyobb megengedett össztömege (31) : ...

3. MOTOR ( 32 )

3.1.

A motor gyártója: ...

3.2. Belső égésű motor.

3.2.1.8.

Legnagyobb teljesítmény ( 33 ): ... kW/ ... min-1 (a gyártó által megadott érték)

Megjegyzés: E rendelet alkalmazásában lehetőség van a legalacsonyabb teljesítményt leadó motorra hivatkozni.

3.3. Villanymotor:

3.3.1.1.

Legnagyobb óránkénti teljesítmény: ... kW

3.4. Belső égésű vagy elektromos motor kombinációja

3.4.1.

Hibrid elektromos jármű: igen/nem ( 35 )

3.4.5.4.

Legnagyobb teljesítmény: ... kW

3.9. Az alternatív meghajtás céljára szolgáló berendezések felsorolása (az alkatrészek tömegének feltüntetésével): ...

4. ERŐÁTVITEL ( 36 )

4.1.

Az erőátviteli rendszer rajza (24) : ...

5. TENGELYEK

5.1.

Az egyes tengelyek leírása: ...

5.2.

Gyártmány: ...

5.3.

Típus: ...

5.4.

Felemelhető tengely(ek) elhelyezkedése: ...

5.5.

Terhelésátcsoportosító tengely(ek) elhelyezkedése: ...

6. FELFÜGGESZTÉS

6.1.

A felfüggesztés elrendezési rajza: ...

6.2. Az egyes tengelyek, tengelycsoportok vagy kerekek felfüggesztésének típusa és kivitelezése: ...

6.2.3. Légrugózás a hajtott tengely(ek)en: van/nincs (35)

6.2.3.1.

A hajtott tengely(ek) felfüggesztése a légrugózással egyenértékű: igen/nem (35)

6.2.3.2.

A rugózott tömeg lengésének frekvenciája és csillapítása: ...

6.2.4. Légrugózás a nem hajtott tengely(ek)en: van/nincs (35)

6.2.4.1.

A nem hajtott tengely(ek) felfüggesztése a légrugózással egyenértékű: igen/nem (35)

6.2.4.2.

A rugózott tömeg lengésének frekvenciája és csillapítása: ...

6.3.

A tengelycsoportokba tartozó tengelyek közötti tömegeloszlás (szükség esetén mellékelje a megfelelő diagramokat): ...

6.6. 6.6.1. Gumiabroncs/kerék kombináció(k) ( 37 ) a) a gumiabroncsok következő adatait kell megadni i. Méretjelölés: ... ii. Terhelhetőségi jelzőszám: ... iii. Sebességkategória-jel: ... 6.6.1.1. Tengelyek

6.6.1.1.1.

1. tengely: ...

6.6.1.1.2.

2. tengely: ...

stb.

9. FELÉPÍTMÉNY

9.1. A felépítmény típusa a II. melléklet C. részében meghatározott kódok szerint: ... 9.10.3. Ülések

9.10.3.1. Ülőhelyek száma ( 38 ): ...

9.10.3.1.1.

Elhelyezése és elrendezése: ...

9.10.3.5. 39

9.10.3.5.1.

Vezetőülés: ...

9.10.3.5.2.

A többi ülőhely: ...

9.25. A 96/53/EK irányelv 9a. cikkének megfelelő hosszított fülkék:

9.25.1. Az 1230/2012/EU rendelet I. melléklete C. részének 1.4. pontja szempontjából lényeges járműrészek részletes műszaki leírása (fényképekkel és rajzokkal, valamint az anyagok ismertetésével együtt): ...

9.26. A jármű elejére szerelt áramvonalasító berendezés vagy felszerelés

9.26.1. Az elejére szerelt áramvonalasító berendezéssel vagy felszereléssel rendelkező jármű: igen/nem(1)

9.26.2. Az áramvonalasító berendezés vagy felszerelés típusjóváhagyási száma, ha van: ... Ha nincs, akkor:

9.26.3. Az áramvonalasító berendezés vagy felszerelés részletes leírása (fényképekkel vagy rajzokkal együtt):

9.26.3.1. Kialakítás és anyagok: ...

9.26.3.2. Rögzítő és beállító rendszer: ...

9.26.3.3. A járműre való felszerelés: ...

9.27. A jármű hátuljára szerelt áramvonalasító berendezés vagy felszerelés

9.27.1. A hátuljára szerelt áramvonalasító berendezéssel vagy felszereléssel rendelkező jármű: igen/nem(1)

9.27.2. Az áramvonalasító berendezés vagy felszerelés típusjóváhagyási száma, ha van: ... Ha nincs, akkor:

9.27.3. Az áramvonalasító berendezés vagy felszerelés részletes leírása (fényképekkel vagy rajzokkal együtt)

9.27.3.1. Kialakítás és anyagok: ...

9.27.3.2. Rögzítő és beállító rendszer: ...

9.27.3.3. A járműre való felszerelés: ...

11. VONTATÓK ÉS PÓTKOCSIK, VALAMINT FÉLPÓTKOCSIK KÖZÖTTI CSATLAKOZTATÁS

11.1.

Felszerelt vagy felszerelendő csatlakozóberendezés(ek) osztálya és típusa: ...

11.2.

Felszerelt csatlakozóberendezés(ek) D, U, S és V jellemzői vagy a felszerelendő csatlakozóberendezés(ek) minimális D, U, S és V jellemzői: ... daN

13. HELYI ÉS TÁVOLSÁGI AUTÓBUSZOKRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK

13.1. Járműosztály: I. osztály/II. osztály/III. osztály/A. osztály/B. osztály (35)

13.2. Utastér (m2)

13.2.1.

Összesen (S0): ...

13.2.2.

Felső szint (S0a) (35) : ...

13.2.3.

Alsó szint (S0b) (35) : ...

13.2.4.

Álló utasok rendelkezésére álló terület (S1): ...

13.3. Az (ülő és álló) utasok száma

13.3.1.

Összesen (N): ...

13.3.2.

Felső szint (Na) (35) : ...

13.3.3.

Alsó szint (Nb) (35) : ...

13.4. Ülő utasok száma

13.4.1.

Összesen (A): ...

13.4.2.

Felső szint (Aa) (35) : ...

13.4.3.

Alsó szint (Ab) (35) : ...

13.4.4.

Kerekesszékeknek fenntartott helyek száma az M2 és M3 kategóriájú járművek esetében: ...

13.7.

Csomagtér térfogata (m3): ...

13.12. Az ülőhelyek, az állóhelyek, a kerekesszéket használó(k) helyének, valamint a csomagtér (ideértve az esetleges csomagtartókat és síléctartókat) vonatkozásában a belső elrendezést bemutató, méretekkel ellátott rajz

Magyarázó megjegyzések

(b) Ha a típusazonosító ismertetőjel olyan karaktereket is tartalmaz, amelyek az ezen adatközlő lapon megjelölt jármű, alkatrész vagy önálló műszaki egység leírása szempontjából nem lényegesek, ezeket a karaktereket a dokumentációban kérdőjellel kell helyettesíteni (például ABC??123??).

(

)

- 6.20. fogalom

(

)

- 6.9. fogalom

(l) Ezt az adatot a legközelebbi tizedmilliméterre kell kerekíteni.

(o) Meghatározás a 80/1268/EGK irányelv ( 41 ) szerint.

B. RÉSZ

A gépjárművek és pótkocsijaik tömegével és méreteivel kapcsolatos EK-típusbizonyítvány

MINTA

Méret: A4 (210 mm × 297 mm)

EK-TÍPUSBIZONYÍTVÁNY

Tárgy:

SZÖVEG HIÁNYZIK

a legutóbb a(z) (EU) 2019/1892 rendelettel módosított 1230/2012/EU rendelet alapján,

Az EK-típusjóváhagyás száma:

A kiterjesztés indokolása:

I. SZAKASZ

0.1.

Gyártmány (gyártó kereskedelmi neve):

0.2. Típus:

0.2.1.

Kereskedelmi név (nevek) (ha vannak ilyenek):

0.4.

Jármű-kategória (2):

0.5.

A gyártó vállalat neve és címe:

0.8.

Az összeszerelő üzem(ek) neve és címe:

0.9.

A gyártó képviselőjének (ha van) neve és címe:

II. SZAKASZ

Kiegészítő információk (szükség esetén): lásd a kiegészítést

A vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálat:

A vizsgálati jegyzőkönyv kelte:

A vizsgálati jegyzőkönyv száma:

Megjegyzések (ha van):

Hely:

Dátum:

Aláírás:

Mellékletek

: 1.

Információs csomag (minden oldalon szerepel a típusjóváhagyó hatóság bélyegzője). 2.

Vizsgálati jegyzőkönyv. 3.

A légrugós rendszerrel egyenértékűnek minősített felfüggesztési rendszerrel felszerelt járművek esetében a felfüggesztés vizsgálati jegyzőkönyve és műszaki leírása.

Kiegészítés

a(z) ... számú EK-típusbizonyítványhoz..

1. Eltérések

1.1. A járműre e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének megfelelően adtak ki típusjóváhagyást (vagyis a jármű legkülső méretei meghaladják az I. melléklet A., B., C. vagy D. pontjában említett legnagyobb méreteket): igen/nem ( 42 )

1.2. A járműre a 96/53/EK irányelv 8b. cikkének alkalmazásában adtak ki típusjóváhagyást (azaz áramvonalasító berendezés vagy felszerelés van felszerelve a jármű hátuljára): igen/nem (42)

1.3. A járműre a 96/53/EK irányelv 9a. cikkének alkalmazásában adtak ki típusjóváhagyást (azaz hosszított vezetőfülkével vagy a vezetőfülkét áramvonalasító berendezéssel vagy felszereléssel van felszerelve): igen/nem (1)

1.4. A járműre a 96/53/EK irányelv 10b. cikkének alkalmazásában adtak ki típusjóváhagyást:

1.4.1. Az alternatív üzemanyagot használó járművek tömegnövekménye: igen/nem (42)

1.4.2. A nulla kibocsátású járművek tömegnövekménye: igen/nem (42)

2. A jármű légrugós felfüggesztéssel van ellátva: igen/nem (42)

3. A jármű a légrugós felfüggesztéssel egyenértékűnek minősített felfüggesztéssel van ellátva: igen/nem (42)

4. A jármű megfelel a terepjárókra vonatkozó követelményeknek: igen/nem (42)

5. Megjegyzések: ...

C. RÉSZ

Áramvonalasító berendezés vagy felszerelés önálló műszaki egységként történő EK-típusjóváhagyása Adatközlő lap

MINTA

... sz. adatközlő lap áramvonalasító berendezés vagy felszerelés önálló műszaki egységként történő EK-típusjóváhagyásához.

Az alábbi adatokat három példányban, tartalomjegyzékkel együtt kell benyújtani. A rajzokat megfelelő méretarányban, kellő részletességgel, A4-es formátumban vagy A4-es formátumra összehajtogatva kell beadni. Amennyiben fényképeket is csatolnak, azoknak megfelelően részleteseknek kell lenniük.

Ha az ezen az adatközlő lapon említett önálló műszaki egység elektronikus vezérlőeszközökkel rendelkezik, azok teljesítményére vonatkozóan is kell adatokat szolgáltatni.

0. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

0.1. Gyártmány (a gyártó kereskedelmi neve): ...

0.2. Típus: ...

0.3. Típusazonosító jelölések, amennyiben azok fel vannak tüntetve az önálló műszaki egységen (b): ...

0.3.1. A jelölés helye: ...

0.5. A gyártó neve és címe: ...

0.7. Az EK-típusjóváhagyási jel elhelyezésének helye és módja: ...

0.8. Az összeszerelő üzem(ek) neve és címe: ...

0.9. A gyártó képviselőjének (ha van) neve és címe: ...

9.26. A jármű elejére szerelt áramvonalasító berendezés vagy felszerelés

9.26.1. Az elejére szerelt áramvonalasító berendezéssel vagy felszereléssel rendelkező jármű: igen/nem (1)

9.26.2. Az áramvonalasító berendezés vagy felszerelés típusjóváhagyási száma, ha van: ... Ha nincs, akkor:

9.26.3. Az áramvonalasító berendezés vagy felszerelés részletes leírása (fényképekkel vagy rajzokkal együtt):

9.26.3.1. Kialakítás és anyagok: ...

9.26.3.2. Rögzítő és beállító rendszer: ...

9.26.3.3. A járműre való felszerelés: ...

9.27. A jármű hátuljára szerelt áramvonalasító berendezés vagy felszerelés

9.27.1. A hátuljára szerelt áramvonalasító berendezéssel vagy felszereléssel rendelkező jármű: igen/nem (1)

9.27.2. Az áramvonalasító berendezés vagy felszerelés típusjóváhagyási száma, ha van: ... Ha nincs, akkor:

9.27.3. Az áramvonalasító berendezés vagy felszerelés részletes leírása (fényképekkel vagy rajzokkal együtt):

9.27.3.1. Kialakítás és anyagok: ...

9.27.3.2. Rögzítő és beállító rendszer: ...

9.27.3.3. A járműre való felszerelés: ...

Magyarázó megjegyzések

b) Ha a típusazonosító olyan karaktereket is tartalmaz, amelyek az ezen adatközlő lapon megjelölt önálló műszaki egység típusának leírása szempontjából nem lényegesek, ezeket a karaktereket a dokumentációban kérdőjellel kell helyettesíteni (pl.: ABC??123??).

(1) A nem kívánt rész törlendő.

D. RÉSZ

Áramvonalasító berendezésre vagy felszerelésre mint önálló műszaki egységre kiadott EK-típusbizonyítvány

MINTA

Méret: A4 (210 mm × 297 mm)

EK-TÍPUSBIZONYÍTVÁNY

A típusjóváhagyó hatóság bélyegzője

Az értesítés tárgya:

–EK-típusjóváhagyás (1)
–EK-típusjóváhagyás kiterjesztése (1)
–EK-típusjóváhagyás elutasítása (1)
–EK-típusjóváhagyás visszavonása (1)

áramvonalasító berendezés vagy felszerelés adott típusa mint önálló műszaki egység esetében

tekintettel a legutóbb az (EU) 2019/1892 rendelettel módosított 1230/2012/EU rendeletre. ( 43 )

EK-típusjóváhagyás száma: ...

A kiterjesztés indoklása: ...

I. SZAKASZ

0.1. Gyártmány (a gyártó kereskedelmi neve): ...

0.2. Típus: ...

0.3. Típusazonosító jelölések, amennyiben azok fel vannak tüntetve az önálló műszaki egységen ( 44 ): ...

0.3.1. A jelölés helye: ...

0.5. A gyártó neve és címe: ...

0.7. Az EK-típusjóváhagyási jel elhelyezésének helye és módja: ...

0.8. Az összeszerelő üzem(ek) neve és címe: ...

0.9. A gyártó képviselőjének (ha van) neve és címe: ...

II. SZAKASZ

1. További információk: lásd a Kiegészítést.

2. A vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálat: ...

3. A vizsgálati jegyzőkönyv dátuma: ...

4. A vizsgálati jegyzőkönyv száma: ...

5. Megjegyzések (ha vannak): lásd a Kiegészítést.

6. Hely: ...

7. Dátum: ...

8. Aláírás: ...

Mellékletek: Információs csomag

Vizsgálati jegyzőkönyv

Kiegészítés

a(z) ... számú EK-típusbizonyítványhoz..

1. Az önálló műszaki egység típusának rövid leírása: ...

2. Az áramvonalasító berendezés vagy felszerelés részletes leírása:

2.1. Önálló elemek száma: ...

2.2. A kialakítás és az anyagok ismertetése: ...

2.3. A rögzítő és beállító rendszer ismertetése: ...

2.4. A járműre való felszerelés ismertetése: ...

2.5. Önálló műszaki egység: félig egyetemes/járműspecifikus (1)

3. Azon konkrét járműtípusok felsorolása, amelyekhez az önálló műszaki egységet jóváhagyták (ha vannak ilyenek): ...

4. A félig egyetemes áramvonalasító berendezés vagy felszerelés felszerelési területére vonatkozó egyedi előírások részletes ismertetése (ha vannak ilyenek): ...

5. Megjegyzések: ...

6. Típusjóváhagyási jel és helye: ...

E. RÉSZ

Önálló műszaki egység EK-típusjóváhagyásának jelölése

1. Az önálló műszaki egységek EK-típusjóváhagyási jele az alábbiakból áll:

1.1. Egy téglalap és benne egy kis "e" betű, amelyet az önálló műszaki egységre vonatkozó EK-típusjóváhagyást kiadó tagállam megkülönböztető száma követ:

1	Németország esetében	19	Románia esetében
2	Franciaország esetében	20	Lengyelország esetében
3	Olaszország esetében	21	Portugália esetében
4	Hollandia	23	Görögország esetében
5	Svédország esetében	24	Írország esetében
6	Belgium esetében	25	Horvátország esetében
7	Magyarország esetében	26	Szlovénia esetében
8	Csehország esetében	27	Szlovákia esetében
9	Spanyolország esetében	29	Észtország esetében
11	az Egyesült Királyság esetében	32	Lettország esetében
12	Ausztria esetében	34	Bulgária esetében
13	Luxemburg esetében	36	Litvánia esetében
17	Finnország esetében	49	Ciprus esetében
18	Dánia esetében	50	Málta esetében

1.2. A téglalap közelében a típusjóváhagyási szám 4. szakaszában foglalt "alap jóváhagyási szám", amely előtt az e rendelethez vagy e rendeletet lényeges műszaki tartalommal legutóbb módosító módosításhoz rendelt sorszámot jelölő két számjegy áll. A sorszám jelenleg a "00".

1.3. Vezetőfülkét áramvonalasító berendezés vagy felszerelés esetében a sorszám előtt a "MEGFELEL A 96/53/EK IRÁNYELV 9A. CIKKÉNEK" jelölésnek kell állnia.

1.4. Ha az áramvonalasító berendezést vagy felszerelést a jármű hátuljára kell felszerelni, a sorszám előtt a "MEGFELEL A 96/53/EK IRÁNYELV 8B. CIKKÉNEK" jelölésnek kell állnia.

2. Az önálló műszaki egység EK-típusjóváhagyási jelét eltávolíthatatlanul kell elhelyezni az áramvonalasító berendezés vagy felszerelés valamely fő elemén úgy, hogy az akkor is tisztán és jól olvasható legyen, amikor a berendezés vagy felszerelés fel van szerelve a járműre.

3. Az 1. ábra az önálló műszaki egységek EK-típusjóváhagyási jelét szemlélteti.

1. ábra

Példa önálló műszaki egység EK-típusjóváhagyási jelére

KÉP HIÁNYZIK

Magyarázó megjegyzés

Ezt az önálló műszaki egységre vonatkozó EK-típusjóváhagyási jelet Románia adta ki jármű hátuljára felszerelendő áramvonalasító berendezésre vagy felszerelésre (a 96/53/EK irányelv 8b. cikkének való megfelelés céljából), 0046-os sorszámmal. Az első két számjegy (00) azt jelzi, hogy az önálló műszaki egységet e rendeletnek megfelelően hagyták jóvá.

VI. MELLÉKLET

A 2007/46/EK irányelv I., III., IX. és XVI. mellékletének módosításai

A 2007/46/EK irányelv a következőképpen módosul:

1. Az I. melléklet az alábbiak szerint módosul: a) A 0.5. pont helyébe a következő szöveg lép: "0.5. A gyártó vállalat neve és címe: ..." b) Az 1.9. pont helyébe a következő szöveg lép: "1.9. Tüntesse fel, ha a vontatójármű félpótkocsik vagy egyéb pótkocsik vontatására szolgál, valamint ha a pótkocsi félpótkocsi, vonórudas, középtengelyes vagy merev vonórúddal felszerelt pótkocsi: ..." c) A cikk a következő 1.10. ponttal egészül ki: "1.10. Tüntesse fel, ha a járművet speciálisan áruk szabályozott hőmérsékleti feltételekkel történő szállítására tervezték: ..." d) A 2. pont helyébe a következő szöveg lép: "2. TÖMEGEK ÉS MÉRETEK (f) (g) (7) (kg-ban és mm-ben) (adott esetben utalva a rajzokra)" e) A 2.1.1.1., a 2.1.1.1.1. és a 2.1.1.1.2. pont helyébe a következő szöveg lép: "2.1.2. Három- vagy többtengelyes járművek 2.1.2.1. A tengelytávolság az egymást követő tengelyek között a legelső tengelytől a leghátsó tengelyig: ... 2.1.2.2. Teljes tengelytávolság: ..." f) A 2.5. és 2.5.1. pont helyébe a következő szöveg lép: "2.5. Nem teljes jármű esetében a kormányzott tengely(ek)re jutó legkisebb tömeg: ..." g) A 2.6. és 2.6.1. pont helyébe a következő szöveg lép: "2.6. Menetkész tömeg (h) a) legnagyobb és legkisebb mindegyik változatra: ... b) az egyes kivitelek tömege (táblázatban): ... 2.6.1. E tömeg tengelyek közötti megoszlása, valamint félpótkocsi, középtengelyes vagy merev vonórúddal felszerelt pótkocsi esetében a tömeg az összekapcsolási ponton: ... a) legnagyobb és legkisebb mindegyik változatra: ... b) az egyes kivitelek tömege (táblázatban): ..." h) A szöveg a következő, új 2.6.2. ponttal egészül ki: "2.6.2. A nem kötelező felszerelések tömege (lásd az 1230/2012/EU bizottsági rendelet 2. cikkének (5) bekezdésében megadott fogalommeghatározást) ( *1 ): ... i) A 2.10. pont helyébe a következő szöveg lép: "2.10. Az egyes tengelycsoportokra jutó műszakilag megengedett tömeg: ..." j) A 2.11. pont helyébe a következő szöveg lép: "2.11. A vontatójármű által vontatható, műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg Az alábbiak esetében:" k) A 2.11.4. pont helyébe a következő szöveg lép: "2.11.4. Merev vonórúddal felszerelt pótkocsi: ..." l) A 2.11.5. pont helyébe a következő szöveg lép: "2.11.5. A járműszerelvény műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömege (3): ..." m) A 2.12., 2.12.1. és 2.12.2. pont helyébe a következő szöveg lép: "2.12. A műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg az összekapcsolási ponton: 2.12.1. Vontatójármű használata esetén: ... 2.12.2. Félpótkocsi, középtengelyes vagy merev vonórúddal felszerelt pótkocsi esetében: ..." n) A 2.16. és a 2.16.5. pont helyébe a következő szöveg lép: "2.16. Nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési legnagyobb megengedett össztömeg (nem kötelező) 2.16.1. Nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési legnagyobb megengedett terhelt tömeg: ... 2.16.2. Az egyes tengelyekre jutó, nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési legnagyobb megengedett tömeg, illetve félpótkocsi vagy középtengelyes pótkocsi használata esetén az összekapcsolási pontra eső tervezett, gyártó által meghatározott terhelés, amennyiben az kisebb, mint az összekapcsolási pontra eső műszakilag megengedett legnagyobb tömeg: ... 2.16.3. Az egyes tengelycsoportokra jutó, nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési legnagyobb megengedett tömeg: ... 2.16.4. Nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési legnagyobb megengedett vontatható össztömeg: ... 2.16.5. A járműszerelvény nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési legnagyobb megengedett össztömege: ..." o) A cikk a 13.12. ponttal egészül ki: "13.12. Az ülőhelyek, az állóhelyek, a kerekesszéket használó(k) helyének, valamint a csomagtér (ideértve az esetleges csomagtartókat és síléctartókat) vonatkozásában a belső elrendezést bemutató, méretekkel ellátott rajz." p) A magyarázó megjegyzések a következőképpen módosulnak: i. A következő (7) felgyezéssel egészülnek ki: "(7) A jármű méreteit befolyásoló nem kötelező felszereléseket meg kell határozni." ii. A (h) megjegyzés helyébe a következő szöveg lép: "(h) A járművezető tömegét 75 kg-mal kell számolni. A folyadékot tartalmazó rendszereket (kivéve a szennyvíz tárolására szolgálókat, amelyeket üresen kell hagyni) a gyártó által meghatározott űrtartalom 100 %-áig kell feltölteni. A 2.6. b) és 2.6.1. b) pontban említett információkat az N2, N3, M2, M3, O3 és O4 kategóriájú járművek esetében nem kell megadni."

2. A III. melléklet I. része a következőképpen módosul: a) Az A. rész a következőképpen módosul: i. A 0.5. pont helyébe a következő szöveg lép: "0.5. A gyártó vállalat neve és címe: ..." ii. A szöveg az 1.9. és 1.10. ponttal egészül ki: "1.9. Tüntesse fel, ha a vontatójármű félpótkocsik vagy egyéb pótkocsik vontatására szolgál, valamint ha a pótkocsi félpótkocsi, vonórudas, középtengelyes vagy merev vonórúddal felszerelt pótkocsi: ... 1.10. Tüntesse fel, ha a járművet speciálisan áruk szabályozott hőmérsékleti feltételekkel történő szállítására tervezték: ..." iii. A 2. pont helyébe a következő szöveg lép: "2. TÖMEGEK ÉS MÉRETEK (f) (g) (7) (kg-ban és mm-ben) (adott esetben utalva a rajzokra)" iv. A szöveg a 2.5. ponttal egészül ki. "2.5. Nem teljes jármű esetében a kormányzott tengely(ek)re jutó legkisebb tömeg: ..." v. A 2.6. és 2.6.1. pont helyébe a következő szöveg lép: "2.6. Menetkész tömeg (h) a) legnagyobb és legkisebb mindegyik változatra: ... b) az egyes kivitelek tömege (táblázatban): ... 2.6.1. E tömeg tengelyek közötti megoszlása, valamint félpótkocsi, merev vonórúddal felszerelt, vagy középtengelyes pótkocsi esetében a terhelés a csatlakozónál: a) legnagyobb és legkisebb mindegyik változatra: ... b) az egyes kivitelek tömege (táblázatban): ..." vi. A szöveg a 2.6.2. ponttal egészül ki: "2.6.2. A nem kötelező felszerelések tömege (lásd az 1230/2012/EU rendelet 2. cikkének (5) bekezdésben található fogalommeghatározást): ..." vii. A 2.10. pont helyébe a következő szöveg lép: "2.10. Az egyes tengelycsoportokra jutó műszakilag megengedett tömeg: ..." viii. A 2.11. pont helyébe a következő szöveg lép: "2.11. A vontatójármű által vontatható, műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg Az alábbiak esetében:" ix. A 2.11.4. pont helyébe a következő szöveg lép: "2.11.4. Merev vonórúddal felszerelt pótkocsi: ..." x. A 2.11.5. pont helyébe a következő szöveg lép: "2.11.5. A járműszerelvény műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömege (3): ..." xi. A 2.12., 2.12.1. és 2.12.2. pont helyébe a következő szöveg lép: "2.12. A műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg az összekapcsolási ponton: 2.12.1. Vontatójármű használata esetén: ... 2.12.2. Félpótkocsi, középtengelyes vagy merev vonórúddal felszerelt pótkocsi esetében: ..." xii. A 2.16. és a 2.16.5. pont helyébe a következő szöveg lép: "2.16. Nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési legnagyobb megengedett össztömeg (nem kötelező) 2.16.1. Nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési legnagyobb megengedett terhelt tömeg: ... 2.16.2. Az egyes tengelyekre jutó, nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési legnagyobb megengedett tömeg, illetve félpótkocsi vagy középtengelyes pótkocsi használata esetén az összekapcsolási pontra eső tervezett, gyártó által meghatározott terhelés, amennyiben az kisebb, mint az összekapcsolási pontra eső műszakilag megengedett össztömeg: ... 2.16.3. Az egyes tengelycsoportokra jutó, nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési legnagyobb megengedett tömeg: ... 2.16.4. Nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési legnagyobb megengedett vontatható össztömeg: ... 2.16.5. A járműszerelvény nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési legnagyobb megengedett össztömege: ..." b) A B. rész a következőképpen módosul: i. A 0.5. pont helyébe a következő szöveg lép: "0.5. A gyártó vállalat neve és címe: ..." ii. A szöveg az 1.9. és 1.10. ponttal egészül ki: "1.9. Tüntesse fel, ha a vontatójármű félpótkocsik vagy egyéb pótkocsik vontatására szolgál, valamint ha a pótkocsi félpótkocsi, vonórudas, középtengelyes vagy merev vonórúddal felszerelt pótkocsi: ... 1.10. Tüntesse fel, ha a járművet speciálisan áruk szabályozott hőmérsékleti feltételekkel történő szállítására tervezték: ..." iii. A 2. pont helyébe a következő szöveg lép: "2. TÖMEGEK ÉS MÉRETEK (f) (g) (7) (kg-ban és mm-ben) (adott esetben utalva a rajzokra)" iv. A 2.6. és 2.6.1. pont helyébe a következő szöveg lép: "2.6. Menetkész tömeg (h) a) legnagyobb és legkisebb mindegyik változatra: ... b) az egyes kivitelek tömege (táblázatban): ... 2.6.1. E tömeg tengelyek közötti megoszlása, valamint félpótkocsi, merev vonórúddal felszerelt, vagy középtengelyes pótkocsi esetében a terhelés a csatlakozónál: ... a) legnagyobb és legkisebb mindegyik változatra: ... b) az egyes kivitelek tömege (táblázatban): ..." v. A szöveg a 2.6.2. ponttal egészül ki: "2.6.2. A nem kötelező felszerelések tömege (lásd az 1230/2012/EU rendelet 2. cikkének (5) bekezdésében található fogalommeghatározást): ..." vi. A 2.10. pont helyébe a következő szöveg lép: "2.10. Az egyes tengelycsoportokra jutó, műszakilag megengedett legnagyobb tömeg: ..." vii. A 2.12. és 2.12.2. pont helyébe a következő pontok lépnek: "2.12. A műszakilag megengedett legnagyobb tömeg az összekapcsolási ponton: 2.12.2. Félpótkocsi, középtengelyes vagy merev vonórúddal felszerelt pótkocsi esetében: ..." viii. A 2.16-2.16.3. pont helyébe a következő szöveg lép: "2.16. Nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési legnagyobb megengedett össztömeg (nem kötelező) 2.16.1. Nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési legnagyobb megengedett terhelt tömeg: ... 2.16.2. Az egyes tengelyekre jutó nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési legnagyobb megengedett össztömeg, illetve félpótkocsi vagy középtengelyes pótkocsi használata esetén az összekapcsolási pontra eső tervezett, gyártó által meghatározott terhelés, amennyiben az kisebb, mint az összekapcsolási pontra eső műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg: ... 2.16.3. Az egyes tengelycsoportokra jutó, nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési legnagyobb megengedett össztömeg: ..." ix. A 2.16.5. pontot el kell hagyni.

3. A IX. melléklet a következőképpen módosul: a) A 0.5. pont szövege ("A1. minta - 1. oldal - Teljes járművek - EK-megfelelőségi nyilatkozat") helyébe a következő szöveg lép: "0.5. A gyártó vállalat neve és címe: ..." b) A 0.5. pont szövege ("A2. minta - 1. oldal - Kis sorozatban kiadott típusjóváhagyással rendelkező teljes járművek - [Év] - [Sorozatszám] - EK-megfelelőségi nyilatkozat") helyébe a következő szöveg lép: "0.5. A gyártó vállalat neve és címe: ..." c) A 0.5. pont szövege ("B. minta - 1. oldal - Teljes járművek - EK-megfelelőségi nyilatkozat") helyébe a következő szöveg lép: "0.5. A gyártó vállalat neve és címe: ..." d) A 0.5. pont szövege ("C1. minta - 1. oldal - Nem teljes járművek - EK-megfelelőségi nyilatkozat") helyébe a következő szöveg lép: "0.5. A gyártó vállalat neve és címe: ..." e) A 0.5. pont szövege ("C2. minta - 1. oldal - Kis sorozatban kiadott típusjóváhagyással rendelkező nem teljes járművek - [Év] - [Sorozatszám] - EK-megfelelőségi nyilatkozat") helyébe a következő szöveg lép: "0.5. A gyártó vállalat neve és címe: ..." f) A megfelelőségi nyilatkozat mintájában a 13. pontnak ("2. oldal - M1 jármű-kategória [teljes és befejezett járművek]") a helyébe a következő szöveg lép: "13. Tömeg menetkész állapotban: ...kg" g) A megfelelőségi nyilatkozat mintájában a 13.2. pontnak ("2. oldal - M1 jármű-kategória [teljes és befejezett járművek]") a következővel egészül ki: "13.2. A jármű tényleges tömege: ...kg" h) A megfelelőségi nyilatkozat mintájában a 13. pontnak ("2. oldal - M2 jármű-kategória [teljes és befejezett járművek]") a helyébe a következő szöveg lép: "13. Tömeg menetkész állapotban: ...kg" i) A megfelelőségi nyilatkozat mintájában a 13.2. pontnak ("2. oldal - M2 jármű-kategória [teljes és befejezett járművek]") a következővel egészül ki: "13.2. A jármű tényleges tömege: ...kg" j) A megfelelőségi nyilatkozat mintájában a 13. pontnak ("2. oldal - M3 jármű-kategória [teljes és befejezett járművek]") a helyébe a következő szöveg lép: "13. Tömeg menetkész állapotban: ...kg" k) A megfelelőségi nyilatkozat mintájában a 13.2. pontnak ("2. oldal - M3 jármű-kategória [teljes és befejezett járművek]") a következővel egészül ki: "13.2. A jármű tényleges tömege: ...kg" l) A megfelelőségi nyilatkozat mintájában a 13. pontnak ("2. oldal - N1 jármű-kategória [teljes és befejezett járművek]") a helyébe a következő szöveg lép: "13. Tömeg menetkész állapotban: ...kg" m) A megfelelőségi nyilatkozat mintájában a 13.2. pontnak ("2. oldal - N1 jármű-kategória [teljes és befejezett járművek]") a következővel egészül ki: "13.2. A jármű tényleges tömege: ...kg" n) A megfelelőségi nyilatkozat mintájában a 13. pontnak ("2. oldal - N2 jármű-kategória [teljes és befejezett járművek]") a helyébe a következő szöveg lép: "13. Tömeg menetkész állapotban: ...kg" o) A megfelelőségi nyilatkozat mintájában a 13.2. pontnak ("2. oldal - N2 jármű-kategória [teljes és befejezett járművek]") a következővel egészül ki: "13.2. A jármű tényleges tömege: ...kg" p) A megfelelőségi nyilatkozat mintájában a 13. pontnak ("2. oldal - N3 jármű-kategória [teljes és befejezett járművek]") a helyébe a következő szöveg lép: "13. Tömeg menetkész állapotban: ...kg" q) A megfelelőségi nyilatkozat mintájában a 13.2. pontnak ("2. oldal - N3 jármű-kategória [teljes és befejezett járművek]") a következővel egészül ki: "13.2. A jármű tényleges tömege: ...kg" r) A megfelelőségi nyilatkozat mintájában a 13. pontnak ("2. oldal - O1 és O2 jármű-kategória [teljes és befejezett járművek]") a helyébe a következő szöveg lép: "13. Tömeg menetkész állapotban: ...kg" s) A megfelelőségi nyilatkozat mintájában a 13.2. pontnak ("2. oldal - O1 és O2 jármű-kategória [teljes és befejezett járművek]") a következővel egészül ki: "13.2. A jármű tényleges tömege: ...kg" t) A megfelelőségi nyilatkozat mintájában a 13. pontnak ("2. oldal - O3 és O4 jármű-kategória [teljes és befejezett járművek]") a helyébe a következő szöveg lép: "13. Tömeg menetkész állapotban: ...kg" u) A megfelelőségi nyilatkozat mintájában a "2. oldal - M1 jármű-kategória (nem teljes járművek)" a következő 13.2. ponttal egészül ki: "13.2. A jármű tényleges tömege: ...kg" v) A megfelelőségi nyilatkozat mintájában a 14. pontnak ("2. oldal - M1 jármű-kategória [nem teljes járművek]") a helyébe a következő szöveg lép: "14. A jármű tényleges tömege: ...kg" w) A megfelelőségi nyilatkozat mintájában a 14. pontnak ("2. oldal - M2 jármű-kategória [nem teljes járművek]") a helyébe a következő szöveg lép: "14. A jármű tényleges tömege: ...kg" x) A megfelelőségi nyilatkozat mintájában a 14. pontnak ("2. oldal - M3 jármű-kategória [teljes és befejezett járművek]") a helyébe a következő szöveg lép: "14. A jármű tényleges tömege: ...kg" y) A megfelelőségi nyilatkozat mintája ("2. oldal - N1 jármű-kategória [nem teljes járművek]") a következő 13. ponttal egészül ki: "13. Tömeg menetkész állapotban: ...kg" z) A megfelelőségi nyilatkozat mintájában a 14. pontnak ("2. oldal - N1 jármű-kategória [nem teljes járművek]") a helyébe a következő szöveg lép: "14. A jármű tényleges tömege: ...kg" aa) A megfelelőségi nyilatkozat mintájában a 14. pontnak ("2. oldal - N2 jármű-kategória [nem teljes járművek]") a helyébe a következő szöveg lép: "14. A jármű tényleges tömege: ...kg" ab) A megfelelőségi nyilatkozat mintájában a 14. pontnak ("2. oldal - N3 jármű-kategória [nem teljes járművek]") a helyébe a következő szöveg lép: "14. A jármű tényleges tömege: ...kg" ac) A megfelelőségi nyilatkozat mintájában a 14. pontnak ("2. oldal - O1 és O2 jármű-kategória [nem teljes járművek]") a helyébe a következő szöveg lép: "14. A jármű tényleges tömege: ...kg" ad) A megfelelőségi nyilatkozat mintájában a 14. pontnak ("2. oldal - O3 és O4 jármű-kategória [nem teljes járművek]") a helyébe a következő szöveg lép: "14. A jármű tényleges tömege: ...kg" ae) A IX. melléklet magyarázó megjegyzéseiből az (f) megjegyzést el kell hagyni.

4. A XVI. melléklet a következőképpen módosul: a) A szabályozási aktusok listája a 44. ponttal egészül ki: "44. Az 1230/2012/EU rendelet" b) A 2. függelék a 44. ponttal egészül ki: Szabályozási aktus száma Melléklet és bekezdés Különleges követelmények "44. Az 1230/2012/EU rendelet I. melléklet, B. rész, 7. és 8. szakasz a) Ellenőrizze a fordulékonysági követelmények betartását, beleértve a felemelhető, illetve terhelésátcsoportosító tengellyel felszerelt járművek fordulékonyságát is. I. melléklet, C. rész, 6. és 7. szakasz b) A legnagyobb hátsó kilendülés ellenőrzése."

VII. MELLÉKLET

"XII. MELLÉKLET

A KIS SOROZATOKRA ÉS KIFUTÓ SOROZATOKRA VONATKOZÓ MEGENGEDETT DARABSZÁMOK

A. A KIS SOROZATOK MEGENGEDETT DARABSZÁMAI

1. A 22. cikk értelmében az Európai Unióban egy járműtípusból évente nyilvántartásba vehető, értékesíthető vagy üzembe helyezhető egységek darabszáma nem haladhatja meg az alább feltüntetett értékeket a szóban forgó jármű-kategória vonatkozásában:

Kategória	Darabszám
M1	1 000
M2, M3	0
N1	0
N2, N3	0
O1, O2	0
O3, O4	0

2. A 23. cikk értelmében a tagállamokban egy járműtípusból évente nyilvántartásba vehető, értékesíthető vagy üzembe helyezhető egységek darabszámát a tagállam határozza meg, de ez a darabszám nem haladhatja meg az alább feltüntetett értékeket a szóban forgó jármű-kategória vonatkozásában:

Kategória	Darabszám
M1	75
M2, M3	250
N1	500
N2, N3	250
O1, O2	500
O3, O4	250

3. A 1230/2012/EU rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában az egyes tagállamokban egy járműtípusból évente nyilvántartásba vehető, értékesíthető vagy üzembe helyezhető egységek darabszámát a tagállam határozza meg, de ez a darabszám nem haladhatja meg az alább feltüntetett értékeket a szóban forgó jármű-kategória vonatkozásában:

Kategória	Darabszám
M2, M3	1 000
N2, N3	1 200
O3, O4	2 000

B. KIFUTÓ SOROZATOKRA MEGENGEDETT LEGNAGYOBB DARABSZÁMOK

Egy adott tagállamban a »kifutó sorozatokra« vonatkozó eljárással használatba vehető teljes és befejezett járművek megengedett számát az alábbi lehetőségek közül a tagállam által választott módon korlátozni kell:

1. a járművek egy vagy több típusának megengedett száma nem haladhatja meg az M1 kategória esetében a 10 %-ot, minden más kategória esetében a 30 %-ot, az adott tagállamban az előző évben az összes típusból használatba vett járműnek. Ha a 10 %, illetve a 30 % kevesebb, mint 100 jármű, a tagállam legfeljebb 100 jármű használatba vételét engedélyezheti; vagy

2. a járművek típusait azokra kell korlátozni, amelyekre érvényes megfelelőségi nyilatkozatot állítottak ki a gyártás időpontjában vagy azt követően, és az a kiállítás napjától legalább három hónapig érvényes volt, azonban egy szabályozási aktus hatálybalépése miatt ezután megszűnt az érvényessége."

( 1 ) HL L 227., 2010.8.28., 1. o.

( 2 ) HL L 351., 2008.12.20., 44. o.

( 3 ) HL L 255., 2010.9.29., 1. o.

( 4 ) HL L 183., 2008.7.11., 41. o.

( 5 ) HL L 124., 2011.5.13., 11. o.

( 6 ) HL L 124., 2011.5.13., 11. o.

( 7 ) HL L 326., 2006.11.24., 55. o.

( 8 ) HL L 122., 2009.5.16., 6. o.

( 9 ) A II. melléklet A. részében felsorolt meghatározásoknak megfelelően osztályozva.

( 10 ) "Motor feletti vezetőfülke" a 74/297/EGK tanácsi irányelv ( 11 ) I. mellékletének 2.7. pontjában meghatározottak szerint.

( 11 ) HL L 165., 1974.6.20., 16. o.

( 12 ) A rendes vezetőfülkével és a hálóhelyes vezetőfülkével készülő változatnál mindkét esetben meg kell adni a tömeget és a méreteket.

( 13 ) ISO 612:1978 szabvány - Közúti járművek - Gépjárművek és vontatott járművek méretei - fogalmak és meghatározások.

( 14 ) A jármű méreteit befolyásoló nem kötelező felszereléseket meg kell határozni.

( 15 )

(

)

- 6.4. fogalom

( 16 )

(

)

- 6.19.2. fogalom

( 17 )

(

)

- 6.5. fogalom

( 18 )

(

)

- 6.1. fogalom és a nem az M1 kategóriába tartozó járművek esetében: Pótkocsik esetében az ISO 612:1978 szabványban szereplő 6.1.2. fogalom szerint kell meghatározni a hosszúságot.

( 19 )

(

)

- 6.17. fogalom

( 20 )

(

)

- 6.2. fogalom és a nem az M1 kategóriába tartozó járművek esetében:

( 21 )

(

)

- 6.3. fogalom és a nem az M1 kategóriába tartozó járművek esetében:

( 22 )

(

)

- 6.6. fogalom

( 23 )

(

)

- 6.10. fogalom

( 24 ) Kizárólag a terepjárók meghatározásának céljára.

( 25 )

(

)

- 6.7. fogalom

( 26 )

(

)

- 6.11. fogalom

( 27 )

(

)

- 6.18.1. fogalom

( 28 ) A járművezető tömegét 75 kg-mal kell számolni.

A folyadékot tartalmazó rendszereket (kivéve a szennyvíz tárolására szolgálókat, amelyek üresen kell hagyni) a gyártó által meghatározott űrtartalom 100 %-áig kell feltölteni.

A 2.6. a) és 2.6.1. a) pontban említett információkat a N2, N3, M2, M3, O3 és O4 kategóriájú járművek esetében nem kell megadni.

( 29 ) Pótkocsik vagy félpótkocsik, illetve olyan járművek esetében, amelyekhez a csatlakozóberendezésre vagy a nyeregszerkezetre jelentős függőleges irányú erőt kifejtő pótkocsit vagy félpótkocsit kapcsoltak, ezt a terhelést, osztva a gravitációs gyorsulás állandójával, a műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg tartalmazza.

( 30 ) A "csatlakozóberendezés kinyúlása": a középtengelyes pótkocsi csatlakozója és a hátsó tengely(ek) középvonala közötti vízszintes távolság.

( 31 ) Olyan módon kell meghatározni, hogy a járműtípus valamennyi műszaki kialakítása vonatkozásában világos legyen a tényleges érték.

( 32 ) A benzinnel, gázolajjal stb. vagy bármely más tüzelőanyag keverékével egyaránt működő járműveknél az adatokat meg kell ismételni.

Nem hagyományos motorok és rendszerek esetében a gyártónak az itt említettekkel egyenértékű műszaki jellemzőket kell megadnia.

( 33 ) Meghatározás a 80/1269/EGK irányelv ( 34 ) szerint.

( 34 ) HL L 375., 1980.12.31., 46. o.

( 35 ) A nem kívánt rész törlendő (bizonyos esetekben a lehetőségek egyikét sem kell törölni, ha egynél több lehetőség is alkalmazható).

( 36 ) A meghatározott műszaki jellemzőket minden előterjesztett változatra meg kell adni.

( 37 ) A 300 km/h sebességet meghaladó gépjárművekre rászerelendő "Z" kategóriás gumiabroncsok vonatkozásában fel kell tüntetni az egyenértékű információkat.

( 38 ) A feltüntetendő ülőhelyszám mozgó járműre vonatkozik. Moduláris elrendezés esetén tartomány is megadható.

( 39 ) "R pont" vagy az "ülés vonatkozási pontja": az a tervezési pont, amelyet a jármű gyártója minden üléshelyzettel kapcsolatban meghatároz, és amelyet a 77/649/EGK irányelv ( 40 ) III. mellékletében meghatározott háromdimenziós vonatkozási rendszerre tekintettel állapítanak meg.

( 40 ) HL L 267., 1977.10.19., 1. o.

( 41 ) HL L 375., 1980.12.31., 36. o.

( 42 ) A nem kívánt rész törlendő.

( 43 ) A nem kívánt rész törlendő.

( 44 ) Ha a típusazonosító olyan karaktereket is tartalmaz, amelyek az ezen adatközlő lapon megjelölt önálló műszaki egység típusának leírása szempontjából nem lényegesek, ezeket a karaktereket a dokumentációban kérdőjellel kell helyettesíteni (pl.: ABC??123??).

( *1 ) HL L 353., 2012.12.21., 31. o."

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32012R1230 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32012R1230&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 02012R1230-20191202 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:02012R1230-20191202&locale=hu

Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bíró, ügytárgy keresése

Közhiteles cégkivonat

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

Keresés "elvi tartalomban"

Mínuszjel keresésben

Link jogszabályhelyre

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

Egy bíró ítéletei

Jogszabály paragrafusára ugrás

Önnek 2 Jogkódexe van!

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Változásfigyelési funkció

Módosult §-ok megtekintése

Iratminták a Pp. szövegéből

32012R1230[1]

I. MELLÉKLET

II. MELLÉKLET

III. MELLÉKLET

IV. MELLÉKLET

V. MELLÉKLET

VI. MELLÉKLET

VII. MELLÉKLET

Tartalomjegyzék