Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

32017R1151[1]

A Bizottság (EU) 2017/1151 rendelete (2017. június 1.) a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 692/2008/EK bizottsági rendelet és az 1230/2012/EU bizottsági rendelet módosításáról, valamint a 692/2008/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről

A BIZOTTSÁG (EU) 2017/1151 RENDELETE

(2017. június 1.)

a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 692/2008/EK bizottsági rendelet és az 1230/2012/EU bizottsági rendelet módosításáról, valamint a 692/2008/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet a 715/2007/EK rendelet végrehajtására vonatkozó intézkedéseket határoz meg.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában az (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 1 ) szereplő fogalommeghatározások alkalmazandók.

Ezenkívül a következő fogalommeghatározásokat is alkalmazni kell:

1.

"járműtípus a kibocsátások tekintetében" : olyan járművek csoportja, amelyek: ▼M5 a)

a 154. számú ENSZ-előírás ( 2 ) 6.3.2. szakasza szerinti "interpolációs családot" meghatározó szempontok tekintetében nem különböznek egymástól; b)

a 154. számú ENSZ-előírás B6. mellékletének 2.3.2. szakasza vagy a 154. számú ENSZ-előírás B8. mellékletének 4.5.1. szakasza értelmében egyetlen "CO2-interpolációs tartományba" tartozik; ▼B c)

nem különböznek egymástól a kipufogógáz-kibocsátásra nem elhanyagolható hatást gyakoroló jellemzők tekintetében, mint például többek között a következők: - a kibocsátáscsökkentő berendezések (pl. hármas hatású katalizátor, oxidációs katalizátor, soványkeverékes NOx-csapda, szelektív redukciós katalizátor, soványkeverékes NOx-katalizátor, részecskeszűrő vagy ezek kombinációja egyetlen egységben) típusa és sorrendje; - kipufogógáz-visszavezetés (van vagy nincs, belső/külső, hűtött/nem hűtött, alacsony/magas/kettős nyomáson);

2.

"jármű EK-típusjóváhagyása a kibocsátások tekintetében" : járműveknek a kipufogócsőből származó kibocsátás, a kartergáz-kibocsátás, a párolgási emisszió és a tüzelőanyag-fogyasztás tekintetében történő EU-típusjóváhagyása;

3.

"kilométer-számláló" : olyan műszer, amely a jármű által a gyártása óta megtett teljes távolságot mutatja a járművezetőnek;

4.

"indító segédberendezés" : izzítógyertyák, az injektálás vezérlésének módosítása és más eszközök, amelyek a levegő/tüzelőanyag keverék dúsítása nélkül segítik a motor indítását;

5. "motortérfogat" :

az alábbiak valamelyike: a)

alternáló dugattyús motorok esetében a névleges lökettérfogat; b)

forgódugattyús (Wankel) motorok esetében a névleges teljes lökettérfogat kétszerese;

6.

"periodikusan regeneráló rendszer" : olyan kipufogógáz-kibocsátást szabályozó berendezés (pl. katalitikus átalakító, részecskeszűrő), amely szabályos időközönként regenerálást igényel;

7.

"eredeti kibocsátáscsökkentő csereberendezés" : olyan, az e rendelet I. mellékletének 4. függelékében felsorolt típusú kibocsátáscsökkentő berendezés vagy ilyen kibocsátáscsökkentő berendezésekből álló rendszer, amelyet a járműtípus-jóváhagyás jogosultja a piacon önálló műszaki egységként kínál;

8. "kibocsátáscsökkentő berendezés típusa" :

olyan katalitikus átalakítók és részecskeszűrők, amelyek a következő alapvető szempontokból nem különböznek egymástól: a)

a hordozórétegek száma, fajtája, szerkezete és anyaga; b)

az egyes hordozórétegek működésének típusa; c)

térfogat, a homlokfelület és a hordozóréteg hosszának aránya; d)

a katalizáló anyag mennyisége; e)

a katalizáló anyag aránya; f)

cellasűrűség; g)

méretek és alak; h)

hővédelem; i)

szükséges reagens (adott esetben);

9.

"egyfajta tüzelőanyaggal működő jármű" : olyan jármű, amely tervezése alapján elsődlegesen egyfajta tüzelőanyagot használ;

10.

"egyfajta tüzelőanyaggal működő gázüzemű jármű" : olyan, egyfajta tüzelőanyaggal működő jármű, amelyet elsősorban LPG vagy földgáz/biometán vagy hidrogén tartós használatára terveztek, de vészhelyzet esetére vagy csak az indításhoz rendelkezik benzinüzemű rendszerrel is, amelyhez egy legfeljebb 15 liter névleges űrtartalmú benzintartály tartozik;

11.

"kétfajta tüzelőanyaggal működő jármű" : olyan, két különálló tüzelőanyag-tároló rendszerrel rendelkező jármű, amely tervezése alapján a működési idő nagy részében egyszerre csak az egyik tüzelőanyagot használja elsődlegesen;

12.

"kétfajta tüzelőanyaggal működő gázüzemű jármű" : olyan, kétfajta tüzelőanyaggal működő jármű, amelynek a két tüzelőanyaga benzin (benzinüzem) és vagy LPG, földgáz/biometán, vagy hidrogén;

13.

"rugalmas tüzelőanyag-felhasználású jármű" : olyan jármű, amely egy tüzelőanyag-tároló rendszerrel rendelkezik, és képes két vagy több tüzelőanyag különböző keverékeivel működni;

14.

"rugalmas tüzelőanyag-felhasználású, etanollal működő jármű" : olyan rugalmas tüzelőanyag-felhasználású jármű, amely benzinnel vagy legfeljebb 85 % etanolt tartalmazó benzin/etanol keverékkel (E85) működik;

15.

"rugalmas tüzelőanyag-felhasználású, biodízellel működő jármű" : olyan rugalmas tüzelőanyag-felhasználású jármű, amely ásványi dízellel vagy ásványi dízel-biodízel keverékkel működik;

16.

"hibrid elektromos jármű" (HEV) : olyan hibrid jármű, amelynek az egyik meghajtóenergia-átalakítója egy elektromos gép;

17.

"megfelelően karbantartott és használt" : a vizsgált jármű tekintetében azt jelenti, hogy az ilyen jármű teljesíti a II. melléklet 1. függelékében a kiválasztott jármű álfogadására vonatkozóan megállapított kritériumokat;

18.

"kibocsátáscsökkentő rendszer" : a fedélzeti diagnosztikai rendszerrel (OBD) összefüggésben az elektronikus motorvezérlő egység és a kipufogó- vagy a párolgási rendszerben található, kibocsátással kapcsolatos azon alkatrészek, amelyek adatokat küldenek a motorvezérlő egységhez, illetve adatokat fogadnak tőle;

19.

"hibajelző" (MI) : olyan fény- vagy hangjelző készülék, amely egyértelműen tájékoztatja a jármű vezetőjét bármely, az OBD-rendszerhez csatlakoztatott, a kibocsátással kapcsolatos alkatrésznek vagy magának az OBD-rendszernek a működési hibájáról;

20.

"működési hiba" : a kibocsátással kapcsolatos valamely alkotóelem vagy rendszer meghibásodása, amely a 154. számú ENSZ-előírás 6.8.2. szakaszának 4A. táblázatában megadott küszöbértékeket meghaladó kibocsátást eredményez, vagy olyan eset, amikor az OBD-rendszer nem képes eleget tenni a 154. számú ENSZ-előírás C5. mellékletében meghatározott alapvető ellenőrzési követelményeknek;

21.

"másodlagos levegő" : a kipufogórendszerbe szivattyú, szívószelep vagy más eszköz segítségével bevezetett levegő, amely arra szolgál, hogy segítse a kipufogógáz-áramban lévő szénhidrogén és szén-monoxid oxidációját;

22.

"menetciklus" : a jármű fedélzeti diagnosztikai rendszerei tekintetében olyan folyamat, amely a motor beindításából, egy menetüzemmódból - amelynek során észlelhető az esetleges működési hiba - és a motor leállításából áll;

23a.

"harmadik fél" : az (EU) 2022/163 bizottsági végrehajtási rendelet ( 3 ) követelményeinek megfelelő harmadik fél;

24.

"hiányosság" : a fedélzeti diagnosztikai rendszer szempontjából az, ha az ellenőrzött alkatrészek vagy rendszerek közül legfeljebb kettő olyan ideiglenes vagy tartós működési jellemzőket mutat, amelyek hátrányosan befolyásolják ezeknek az alkatrészeknek vagy rendszereknek a fedélzeti diagnosztika által történő, egyébként hatékony ellenőrzését, vagy nem felelnek meg a fedélzeti diagnosztikai rendszerrel szemben támasztott összes többi részletes követelménynek;

25.

"lerontott kibocsátáscsökkentő csereberendezés" : a 715/2007/EK rendelet 3. cikkének (11) bekezdésében meghatározott olyan kibocsátáscsökkentő berendezés, amelyet a 154. számú ENSZ-előírás C4. melléklete 1. függelékének 1. szakaszában meghatározott követelményeknek megfelelő mértékben elöregítettek vagy mesterségesen lerontottak;

26.

"jármű fedélzeti diagnosztikai információja" : a jármű valamely elektronikus rendszerének fedélzeti diagnosztikai rendszerével kapcsolatos információ;

27.

"reagens" : a járműben tárolt anyag, a tüzelőanyag kivételével, amelynek a kipufogógáz-utókezelő rendszerbe történő adagolását a kibocsátáscsökkentő rendszer szabályozza;

28.

"menetkész tömeg" : a jármű tömege a tüzelőanyag-tartály(ok) legalább a tárolókapacitása (tárolókapacitásuk) 90 %-áig feltöltve, a járművezető, a tüzelőanyag, a folyadékok és a gyártó előírásai szerinti alapfelszerelés tömegével együtt, és adott esetben a felépítmény, a vezetőfülke, a csatlakozó-alkatrész és a pótkerék (pótkerekek), valamint a szerszámok tömegét is beleértve;

29.

"gyújtáskihagyás" : a szikragyújtású motor hengerében szikra hiánya, rossz tüzelőanyag-adagolás, gyenge kompresszió vagy bármely más ok miatt be nem következett elégés;

30.

"hidegindító rendszer vagy berendezés" : olyan rendszer, amely ideiglenesen dúsítja a motor levegő-tüzelőanyag keverékét, ezzel segítve a motor indítását;

31.

"teljesítményleadó tengely vagy egység" : a motor által meghajtott egység, amely a járműre szerelt segédberendezéseket hajtja;

32. "kis sorozatú gyártó" :

olyan járműgyártó, amelynek éves termelése világviszonylatban nem éri el a 10 000 darabot a típusjóváhagyás megadásának évét megelőző évben, és: a)

nem tagja kapcsolt gyártók csoportjának; vagy b)

olyan kapcsolt gyártók csoportjának tagja, amelyek éves termelése világviszonylatban nem éri el a 10 000 darabot a típusjóváhagyás megadásának évét megelőző évben; vagy c)

kapcsolt gyártók csoportjának tagja, de saját gyártóüzemet és tervezési központot üzemeltet;

32a.

"saját gyártóüzem" : a gyártó által a gyártó számára készülő új járművek - beleértve adott esetben a kivitelre szánt járműveket is - gyártásához vagy összeszereléséhez használt gyártó- vagy összeszerelő üzem;

32b.

"saját tervezési központ" : olyan, a gyártó ellenőrzése alatt álló és használatában lévő létesítmény, amelyben a jármű egészének tervezése és fejlesztése történik;

32c.

"ultrakis sorozatú gyártó" : olyan, a 32. pont szerinti kis sorozatú gyártó, amely a típusjóváhagyás megadásának évét megelőző évben 1 000 -nél kevesebb járművét vették nyilvántartásba a Közösségben;

33.

"tisztán belső égésű motorral felszerelt jármű" : olyan jármű, melynek valamennyi meghajtóenergia-átalakítója belső égésű motor;

34.

"tisztán elektromos jármű" (PEV) : olyan erőátviteli rendszerrel felszerelt jármű, amely meghajtóenergia-átalakítóként kizárólag elektromos gépeket és meghajtóenergia-tároló rendszerként kizárólag újratölthető energiatároló rendszereket foglal magában;

35.

"tüzelőanyag-cella" : olyan energiaátalakító, amely a kémiai energiát elektromos energiává alakítja át, vagy fordítva;

36.

"tüzelőanyag-cellás jármű" (FCV) : olyan erőátviteli rendszerrel felszerelt jármű, amely kizárólag tüzelőanyag-cellá(ka)t és meghajtóenergia-átalakítóként elektromos gépe(ke)t foglal magában;

37.

"hasznos teljesítmény" : próbapadon a forgattyústengely vagy annak megfelelője végén, segédberendezéseknek megfelelő motorsebességnél vagy fordulatszámnál, a XX. melléklet (Az elektromos hajtáslánc hasznos teljesítményének és legnagyobb 30 perces teljesítményének mérése) szerint mért és a légköri referenciaviszonyok mellett meghatározott teljesítmény;

38.

"névleges motorteljesítmény" (Prated) : a motor vagy elektromos motor legnagyobb hasznos teljesítménye kW-ban a XX. mellékletben meghatározott követelményeknek megfelelően mérve;

39.

"legnagyobb 30 perces teljesítmény" : az elektromos hajtásláncnak a 85. sz. ENSZ EGB-előírás 5.3.2. szakasza szerint meghatározott, egyenáramon mért legnagyobb hasznos teljesítménye ( 4 );

40.

"hidegindítás" : a fedélzeti diagnosztikai ellenőrző rutinok használat közbeni működési arányával összefüggésben a motor hűtőközegének hőmérséklete (vagy azzal egyenértékű hőmérséklet) a motor indításakor legfeljebb 35 °C, és legfeljebb 7 °C-kal magasabb a környezeti hőmérsékletnél (amennyiben az ismert);

41.

"valós vezetési feltételek melletti kibocsátás" (RDE) : a gépjármű szokásos használati körülmények között keletkező kibocsátása;

42.

"hordozható kibocsátásmérő rendszer" (PEMS) : a IIIA. melléklet 1. függelékében meghatározott követelményeknek megfelelő, hordozható kibocsátásmérő rendszer;

43.

"kibocsátáscsökkentési alapstratégia" (BES) : olyan kibocsátáscsökkentési stratégia, amely a gépjármű teljes sebesség- és terheléstartományában mindaddig kifejti hatását, amíg valamelyik kibocsátáscsökkentési segédstratégia működésbe nem lép;

44.

"kibocsátáscsökkentési segédstratégia" (AES) : olyan kibocsátáscsökkentési stratégia, amely valamely konkrét cél érdekében és a környezeti és/vagy üzemállapotok valamely együttesére válaszként lép működésbe, és kizárólag e feltételek fennállásának ideje alatt felváltja vagy módosítja a kibocsátáscsökkentési alapstratégiát;

45.

"tüzelőanyag-tartály rendszer" : a tüzelőanyag tárolására szolgáló eszközök, beleértve a tüzelőanyag-tartályt, a tüzelőanyag-töltő csövet, a tanksapkát és a tüzelőanyag-szivattyút, amennyiben azt a tüzelőanyag-tartályba vagy a tüzelőanyag-tartályra szerelték fel;

46.

"áteresztési tényező" (PF) : adott időtartam alatti szénhidrogén veszteségek alapján meghatározott és a végleges párolgási kibocsátások meghatározására szolgáló tényező;

47.

"egyrétegű nem fém tartály" : egyetlen nem fém anyagrétegből álló tüzelőanyag-tartály, ideértve a fluorozott/szulfonált anyagokat;

48.

"többrétegű tartály" : legalább két különböző anyagréteg használatával kialakított tüzelőanyag-tartály, melyben a rétegek egyike a szénhidrogének számára áthatolhatatlan;

49.

"tehetetlenségi kategória" : a jármű vizsgálati tömegének az ENSZ EGB 83. sz. előírása 4a. mellékletének A4a/3 táblázatában meghatározottal azonos tehetetlenségnek megfelelő kategóriája, ha a vizsgálati tömeg a referenciatömeggel egyenlő.

3. cikk

A típusjóváhagyásra vonatkozó követelmények

(1) A kibocsátás tekintetében történő EK-típusjóváhagyás megszerzéséhez a gyártónak igazolnia kell, hogy a járművek a IIIA-VIII., XI., XVI., XX., XXI. és XXII. mellékletben meghatározott vizsgálati eljárások szerint vizsgálva megfelelnek e rendelet követelményeinek. A gyártónak arról is gondoskodnia kell, hogy a referencia-tüzelőanyagok megfeleljenek a IX. mellékletben ismertetett specifikációknak.

(2) A járművön az I. melléklet I.2.4. ábráján meghatározott vizsgálatokat kell elvégezni.

A 154. számú ENSZ-előírásra történő valamennyi hivatkozás esetében csak az Európai Unióval kapcsolatos 1A. szintű követelmények alkalmazandók. A 154. számú ENSZ-előírásban a "kritikus kibocsátások" kifejezés jelentése megfelel az ebben a rendeletben szereplő "szennyezőanyag-kibocsátás" kifejezés jelentésével.

(3) A II., V-VIII., XI., XVI. és XXI. melléklet előírásainak alternatívájaként a kis sorozatú gyártók kérhetnek EK-típusjóváhagyást olyan járműtípusra, amelyet egy harmadik ország hatósága már jóváhagyott az I. melléklet 2.1. pontjában szereplő jogszabályok alapján.

A kibocsátások tekintetében történő EK-típusjóváhagyás e bekezdés szerinti megszerzéséhez el kell végezni a IV. mellékletben előírt, a közúti közlekedésre való alkalmasság megállapításához szükséges kibocsátási vizsgálatokat, valamint a tüzelőanyag-fogyasztás és CO2-kibocsátás mérésére vonatkozóan a XXI. mellékletben előírt vizsgálatokat.

A jóváhagyó hatóság tájékoztatja a Bizottságot az e bekezdés alapján megadott minden egyes típusjóváhagyás feltételeiről.

(4) A tüzelőanyag-tartály töltőelemeire és az elektronikus rendszerek biztonságára vonatkozó egyedi előírásokat az I. melléklet 2.2. és 2.3. pontja tartalmazza.

(5) A gyártónak olyan műszaki megoldásokat kell alkalmaznia, amelyek szokásos üzemi körülmények között a jármű teljes szokásos élettartama alatt biztosítják a kipufogógáz- és a párolgási kibocsátások e rendeletnek megfelelő hatékony korlátozását.

Ezek közé tartozik a kibocsátáscsökkentő rendszerekben használt tömlők és csatlakozók biztonsága is, amelyeket úgy kell kialakítani, hogy megfeleljenek az eredetileg tervezett célnak.

(6) A gyártó biztosítja, hogy az e rendeletben meghatározott vizsgálati feltételek mellett végzett kibocsátásvizsgálat eredményei megfeleljenek a vonatkozó határértékeknek.

(7) Az egyfajta tüzelőanyaggal működő gázüzemű járműveknél az 1. típusú vizsgálat során az LPG, illetve földgáz/biometán tüzelőanyag összetételbeli változásait kell vizsgálni (lásd a 154. számú ENSZ-előírás B6. mellékletében a szennyezőanyag-kibocsátás tekintetében előírtakat), a hasznos teljesítménynek az e rendelet XX. melléklete szerinti méréséhez használt tüzelőanyag alkalmazásával.

A kétfajta tüzelőanyaggal működő gázüzemű járműveket benzinnel, és vagy LPG-vel, vagy földgázzal/biometánnal kell vizsgálni. Az LPG-vel vagy földgázzal/biometánnal kapcsolatos vizsgálatok során az LPG vagy földgáz/biometán tüzelőanyag összetételbeli változásait kell vizsgálni (lásd a 154. számú ENSZ-előírás B6. mellékletben a szennyezőanyag-kibocsátás tekintetében előírtakat), a hasznos teljesítménynek az e rendelet XX. melléklete szerinti méréséhez használt üzemanyag alkalmazásával.

(8) A IV. melléklet 1. függelékében ismertetett 2. típusú vizsgálat esetében a normál alapjárati fordulatszámon a legnagyobb megengedett szén-monoxid-tartalom az, amelyet a járműgyártó a kipufogógáz legnagyobb megengedett szén-monoxid-tartalmaként megadott. A legnagyobb megengedett szén-monoxid-tartalom azonban nem haladhatja meg a 0,3 térfogatszázalékot.

Magas alapjárati fordulatszámon a szén-monoxidnak a kipufogógáz térfogatára vonatkoztatott mennyisége nem haladhatja meg a 0,2 térfogatszázalékot akkor, amikor a fordulatszám legalább 2 000 min-1 és a lambda 1 ± 0,03 vagy a gyártó specifikációi szerinti.

(9) A gyártó biztosítja, hogy az V. mellékletben ismertetett 3. típusú vizsgálat esetében a motor szellőztető rendszere ne engedjen kartergázokat a levegőbe.

(10) A VIII. mellékletben ismertetett, alacsony hőmérsékleten kibocsátásokat mérő 6. típusú vizsgálatot dízelüzemű járművekre nem kell alkalmazni.

Ezenkívül a gyártónak információkat kell szolgáltatnia a jóváhagyó hatóság számára a kipufogógáz-visszavezető rendszer működési stratégiájáról, beleértve az alacsony hőmérsékleteken való működéssel kapcsolatos információkat is.

Ezeknek az információknak tartalmazniuk kell a kibocsátásokra gyakorolt hatások leírását is.

A Bizottság kérésére a jóváhagyó hatóság információkat ad az NOx-utókezelő és a kipufogógáz-visszavezető rendszer alacsony hőmérsékleteken való működéséről.

(11) A gyártónak biztosítania kell, hogy a 715/2007/EK rendelet szerinti típusjóváhagyással rendelkező gépjárművek szokásos élettartama alatt a gépjárműveknek a IIIA. mellékletnek megfelelően elvégzett 1a. típusú vizsgálat során keletkező és az említett melléklet szerint meghatározott RDE-kibocsátások végeredményei ne haladják meg az NOx-re és a PN-re vonatkozó határértékeket.

A 715/2007/EK rendelet szerinti típusjóváhagyást csak akkor lehet megadni, ha a gépjármű a IIIA. melléklet 3.3. pontja alapján tagja a hitelesített PEMS-vizsgálati családok valamelyikének.

A IIIA. melléklet követelményei nem alkalmazandók az ultrakis sorozatú gyártók számára a 715/2007/EK rendelet szerint megadott kibocsátási típusjóváhagyásokra.

4. cikk

A fedélzeti diagnosztikai rendszer tekintetében történő típusjóváhagyásra vonatkozó követelmények

(1) A gyártó biztosítja, hogy az összes jármű el legyen látva fedélzeti diagnosztikai rendszerrel.

(2) A fedélzeti diagnosztikai rendszereket úgy kell kialakítani, legyártani és a járműbe beépíteni, hogy képesek legyenek a jármű teljes élettartama alatt a funkciócsökkenések vagy működési hibák típusainak felismerésére.

(3) A fedélzeti diagnosztikai rendszernek a szokásos használati körülmények között meg kell felelnie e rendelet előírásainak.

(4) A 154. számú ENSZ-előírás C5. mellékletének 1. függeléke szerinti, hibás alkotóelemmel végzett vizsgálat során a fedélzeti diagnosztikai rendszer hibajelzőjének be kell kapcsolnia.

E vizsgálat során a fedélzeti diagnosztikai rendszer hibajelzője a 154. számú ENSZ-előírás 6.8.2. szakaszának 4A. táblázatában megadott OBD-küszöbértékek alatti kibocsátások esetében is bekapcsolhat.

(5) A gyártó biztosítja, hogy a fedélzeti diagnosztikai rendszer minden észszerűen feltételezhető vezetési körülmény között megfeleljen a használat közbeni működésre vonatkozóan a XI. melléklet 1. függelékének 1. pontjában előírt követelményeknek.

(6) A gyártó biztosítja a használat közbeni működésre vonatkozó, a jármű fedélzeti diagnosztikai rendszere által a XI. melléklet 1. függelékének 1. pontja szerint tárolt és továbbított adatok kódolás nélküli, könnyű elérhetőségét a nemzeti hatóságok és a független gazdasági szereplők számára.

4a. cikk

A tüzelőanyag- és/vagy elektromosenergia-fogyasztás nyomon követését szolgáló eszközök típusjóváhagyására vonatkozó előírások

A gyártónak gondoskodnia kell arról, hogy a következő M1, N1 és N2 kategóriájú járművek rendelkezzenek a jármű üzemeltetéséhez felhasznált üzemanyag és/vagy elektromos energia mennyiségére vonatkozó adatok meghatározására, tárolására és rendelkezésre bocsátására szolgáló eszközzel:

1. a kizárólag ásványi dízellel, biodízellel, benzinnel, etanollal vagy ezek bármely kombinációjával meghajtott, tisztán belső égésű motorral felszerelt járművek és nem külső feltöltésű hibrid hajtású elektromos járművek (NOVC-HEV);

2. az elektromos árammal és az 1. pontban említett tüzelőanyagok bármelyikével meghajtott, külső feltöltésű hibrid hajtású elektromos járművek (OVC-HEV).

A tüzelőanyag és/vagy elektromosenergia-fogyasztás ellenőrzését szolgáló eszköznek meg kell felelnie a XXII. mellékletben meghatározott előírásoknak.

5. cikk

Kérelem járműnek a kibocsátások tekintetében történő EK-típusjóváhagyása iránt

(1) A gyártó benyújtja a jóváhagyó hatósághoz a járműnek a kibocsátások tekintetében történő EK-típusjóváhagyása iránti kérelmét.

(2) Az (1) bekezdésben említett kérelmet az I. melléklet 3. függelékében mintaként szereplő adatközlő lapnak megfelelően kell összeállítani.

(3) A gyártó benyújtja továbbá a következő információkat:

a) szikragyújtású motorral felszerelt járművek esetében a gyártó nyilatkozata a gyújtáshibáknak arról, az összes gyújtási esemény számához viszonyított legkisebb százalékos arányáról, amelyek - ha a 154. számú ENSZ-előírás C5. mellékletének megfelelően a demonstrálás céljából kiválasztott 1. típusú vizsgálatnál a vizsgálat kezdetétől fogva előfordulnak - a 154. számú ENSZ-előírás 6.8.2. szakaszának 4A. táblázatában megadott OBD-küszöbértékek túllépését okozhatják, vagy pedig a kipufogórendszer katalizátorának vagy katalizátorainak visszafordíthatatlan károsodáshoz vezető túlhevülését eredményezhetik;

b) részletes írásbeli információ, amely teljeskörűen leírja a fedélzeti diagnosztikai rendszer funkcionális működési jellemzőit, beleértve a jármű kibocsátáscsökkentő rendszere minden olyan elemének felsorolását, amelyet a fedélzeti diagnosztikai rendszer ellenőriz;

c) leírás arról a hibajelzőről, amellyel a fedélzeti diagnosztikai rendszer hiba előfordulását jelzi a járművezetőnek;

d) a gyártó nyilatkozata arról, hogy a fedélzeti diagnosztikai rendszer - észszerűen feltételezhető vezetési körülmények között - megfelel a használat közbeni működés tekintetében a XI. melléklet 1. függelékének 1. pontjában előírt követelményeknek;

e) egy terv, amely részletesen leírja a számláló és a nevező megnövelésének műszaki kritériumait és annak indoklását azokban az ellenőrző rutinokban, amelyeknek meg kell felelniük a 154. számú ENSZ-előírás C5. melléklete 1. függelékének 7.2. és 7.3. szakaszában előírt követelményeknek, valamint tartalmazza a számlálóknak, a nevezőknek és az általános nevezőnek a 154. számú ENSZ-előírás C5. melléklete 1. függelékének 7.7. szakaszában ismertetett feltételek miatti letiltásának műszaki kritériumait és annak indoklását;

f) a kibocsátáscsökkentő rendszer, többek között a kibocsátáscsökkentő számítógép, valamint a kilométer-számláló, többek között a XI. és a XVI. mellékletben előírt követelmények céljára történő futásteljesítmény-rögzítés manipulálásának és a beállítások megváltoztatásának megakadályozására tett intézkedések ismertetése;

g) adott esetben a 154. számú ENSZ-előírás 6.8.1. szakaszban említett járműcsalád adatai;

h) adott esetben más típusjóváhagyások másolatai, azokkal az adatokkal, melyek lehetővé teszik a jóváhagyás kiterjesztését és a romlási tényezők meghatározását.

(4) A (3) bekezdés d) pontja alkalmazásában a gyártónak azt a dokumentummintát kell használnia, amelyet az I. melléklet 7. függelékében a fedélzeti diagnosztikai rendszer használat közbeni működésére vonatkozó előírásoknak való megfelelést igazoló gyártói megfelelőségi tanúsítványra megad.

(5) A (3) bekezdés e) pontja alkalmazásában a jóváhagyást megadó jóváhagyó hatóság a szóban forgó pontban említett információkat kérésre a jóváhagyó hatóságok és a Bizottság rendelkezésére bocsátja.

A (3) bekezdés d) és e) pontja alkalmazásában a jóváhagyó hatóságok nem adhatnak jóváhagyást a járműre, ha a gyártó által benyújtott információk nem felelnek meg a XI. melléklet 1.

függelékének 1. pontjában előírt követelményeknek.A 154. számú ENSZ-előírás C5. melléklete 1. függelékének 7.2., 7.3. és 7.7. szakasza alkalmazandó minden észszerűen feltételezhető vezetési körülmény esetén.

Az e bekezdésekben ismertetett előírások végrehajtásának értékelésekor a jóváhagyó hatóságoknak figyelembe kell venniük a technológia mindenkori fejlettségi szintjét.

(7) A (3) bekezdés f) pontja alkalmazásában a kibocsátáscsökkentő számítógép manipulálásának és beállításai megváltoztatásának megakadályozására tett intézkedések között lennie kell olyan frissítési lehetőségnek, amely a gyártó által jóváhagyott programot vagy kalibrációt használja.

(8) Az I. melléklet I.2.4. ábráján ismertetett vizsgálatokhoz a gyártó a típusjóváhagyási vizsgálat végrehajtásáért felelős műszaki szolgálat rendelkezésére bocsát egy, a jóváhagyásra benyújtott típust képviselő járműpéldányt.

(9) Az egyfajta tüzelőanyaggal működő, a kétfajta tüzelőanyaggal működő és a rugalmas tüzelőanyag-felhasználású járművekre vonatkozó típusjóváhagyási kérelemnek meg kell felelnie az I. melléklet 1.1. és 1.2. pontjában előírt kiegészítő követelményeknek.

(10) Egy rendszer, alkatrész vagy önálló műszaki egység gyártmányának a típusjóváhagyás utáni megváltozása nem jár automatikusan a típusjóváhagyás érvénytelenítésével, kivéve, ha eredeti jellemzői vagy műszaki paraméterei oly mértékben megváltoztak, hogy az érinti a motor működését vagy a kibocsátáscsökkentő rendszert.

(11) Annak érdekében, hogy a 715/2007/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében a hatástalanító berendezésekre vonatkozó tilalmat is figyelembe véve a jóváhagyó hatóságok a kibocsátáscsökkentési segédstratégia megfelelő alkalmazását értékelhessék, a gyártók kötelesek az e rendelet I. mellékletének 3a. függelékében ismertetett részletes dokumentációcsomagot is rendelkezésre bocsátani.

Az I. melléklet 6. függelékének 1. táblázatában meghatározott "EB" és "EC" betűjellel jelölt járműkategóriára vonatkozó követelmények szerint jóváhagyott járművek esetében a gyártónak be kell építenie egy olyan jelzőt (AES-jelző vagy -időzítő), amely jelzi, ha a jármű BES-üzemmód helyett AES-üzemmódban üzemel. A jelzőnek egy általános célú kiolvasó által küldött kérésre a szabványos diagnosztikai csatlakozó soros portján keresztül kiolvashatónak kell lennie. A használatban lévő AES-nek a hivatalos dokumentációcsomag alapján azonosíthatónak kell lennie.

A részletes dokumentációcsomagot a jóváhagyó hatóságnak azonosító számmal és keltezéssel kell ellátnia, és a jóváhagyás megadását követően legalább tíz évig meg kell őriznie.

A gyártó kérelmére a jóváhagyó hatóság az új járműtípusok tekintetében elvégzi a kibocsátáscsökkentési segédstratégia előzetes értékelését. Ebben az esetben a vonatkozó dokumentációt a típusjóváhagyási eljárás megkezdése előtt 2-12 hónappal be kell nyújtani a típusjóváhagyó hatósághoz.

A jóváhagyó hatóság a gyártó által szolgáltatott részletes dokumentációcsomag alapján elvégzi az előzetes értékelést az I. melléklet 3a. függelékének b) pontjában írtak szerint. A jóváhagyó hatóság az I. melléklet 3b. függelékében meghatározott módszertannal összhangban elvégzi az értékelést. A jóváhagyó hatóság kivételesen és kellően indokolt esetekben eltérhet ettől a módszertantól.

Az új járműtípusok kibocsátáscsökkentési segédstratégiájának előzetes értékelése 18 hónapig marad érvényben típusjóváhagyás céljára. Ez az időszak további 12 hónappal meghosszabbítható, ha a gyártó igazolja a jóváhagyó hatóság számára, hogy nem vált elérhetővé a piacon olyan új technológia, amely megváltoztatná a kibocsátáscsökkentési segédstratégia előzetes értékelését.

A jóváhagyó hatóság megvizsgálhatja, hogy az AES megfelelően működik-e.

A típusjóváhagyó hatóságok által elfogadhatatlannak ítélt AES-ek jegyzékét a végrehajtással kapcsolatos információcseréért felelős fórum évente összeállítja, és - amennyiben voltak olyan AES-ek, amelyeket elfogadhatatlannak minősítettek - a jegyzéket a Bizottság legkésőbb a következő év márciusának végéig a nyilvánosság rendelkezésére bocsátja.

A gyártónak az I. melléklet 3a. függelékében foglaltak szerint hivatalos dokumentációcsomagot is be kell nyújtania a jóváhagyó hatóságokhoz, amely tartalmazza az AES-re/BES-re vonatkozó azon információkat, amelyek alapján a vizsgálatot végző független szakemberek megállapíthatják, hogy a mért kibocsátások az AES-ből, a BES-ből, vagy esetlegesen egy kiiktató eszköz működéséből adódnak-e. A hivatalos dokumentációcsomagot bármely típusjóváhagyó hatóság, műszaki szolgálat, piacfelügyeleti hatóság, harmadik fél vagy a Bizottság kérésre rendelkezésére kell bocsátani.

Az M1 vagy N1 kategóriájú járművek jóváhagyásánál a kibocsátásra utaló "EA", "EB" vagy "EC" betűjelet kell használni az I. melléklet 6. függelékének 1. táblázatában meghatározottak szerint, figyelembe véve a XXI. melléklet 3.2. pontjának A8.App5/1. táblázatában meghatározott értékekkel összhangban meghatározott használati tényezőket.

(12) A gyártó benyújtja továbbá az e rendelet alapján a kibocsátási típusjóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatósághoz ("típusjóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság") a vizsgálat átláthatóságára vonatkozó dokumentációcsomagot, amely tartalmazza a vizsgálatnak a II. melléklet B. részének 5.9. pontja szerinti lefolytatását lehetővé tevő, szükséges információkat.

Amint az ISC-platform rendelkezésre áll, a gyártónak az összes szükséges adatot a platformra is fel kell töltenie valamennyi járműve tekintetében. Az átláthatósági listákon szereplő információk a II. melléklet 5. függelékében előírt információkra korlátozódnak.

6. cikk

A járműnek a kibocsátások tekintetében történő EK-típusjóváhagyására vonatkozó közigazgatási rendelkezések

(1) Ha az összes vonatkozó követelmény teljesül, a jóváhagyó hatóság megadja az EK-típusjóváhagyást és az (EU) 2020/683 bizottsági végrehajtási rendelet ( 5 ) IV. mellékletében meghatározott számozási rendszerrel összhangban típusjóváhagyási számot ad ki.

Az (EU) 2020/683 rendelet IV. mellékletében foglalt rendelkezések sérelme nélkül a típusjóváhagyási szám 3. részét az e rendelet I. mellékletének 6. függeléke szerint kell meghatározni.

A jóváhagyó hatóság nem adhatja ugyanazt a számot másik járműtípusnak.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseitől eltérően a gyártó kérésére fedélzeti diagnosztikai rendszerrel ellátott jármű akkor is megkaphatja a típusjóváhagyást a kibocsátások tekintetében, ha a rendszernek egy vagy több hiányossága van (például ha a XI. melléklet egyedi előírásai nem teljesülnek maradéktalanul), feltéve, hogy az említett melléklet 3. pontjában előírt egyedi közigazgatási rendelkezések teljesülnek.

A jóváhagyó hatóság az ilyen típusjóváhagyás megadásáról szóló döntéséről az (EU) 2018/858 irányelv 27. cikke szerint tájékoztatja a többi tagország összes jóváhagyó hatóságát.

(3) Az EK-típusjóváhagyásnak az (1) bekezdés szerinti megadásakor a jóváhagyó hatóság az I. melléklet 4. függelékében megadott minta szerint állítja ki az EK-típusbizonyítványt.

7. cikk

A típusjóváhagyások módosításai

A 715/2007/EK rendelet alapján megadott típusjóváhagyások módosításaira az (EU) 2018/858 rendelet 27., 33. és 34. cikke alkalmazandó.

Az I. melléklet 3. pontjában előírt rendelkezések a gyártó kérésére csak akkor alkalmazhatók anélkül, hogy szükség lenne további vizsgálatokra, ha ugyanolyan típusú járművekről van szó.

8. cikk

Gyártásmegfelelőség

(1) A gyártás megfelelőségének biztosítása érdekében hozott intézkedéseknek meg kell felelniük az (EU) 2018/858 rendelet 31. cikkében foglalt rendelkezéseknek.

Az e rendelet I. mellékletének 4. pontjában meghatározott rendelkezéseket és a 154. számú ENSZ-előírás 2. függelékében leírt vonatkozó statisztikai módszereket is alkalmazni kell.

(2) A gyártás megfelelőségét az e rendelet I. mellékletének 4. függelékében meghatározott típusbizonyítványban szereplő leírás alapján kell ellenőrizni.

9. cikk

Használatban lévő járművek megfelelősége

(1) Az e rendelet szerint típusjóváhagyással rendelkező járművek használat közbeni megfelelőségének biztosítására irányuló intézkedéseket az (EU) 2018/858 rendelet 31. cikkében, IV. mellékletében és e rendelet II. mellékletében meghatározott, gyártásmegfelelőséggel kapcsolatos intézkedéseknek megfelelően kell meghozni.

(2) A használatban lévő járművek megfelelősége ellenőrzésének alkalmasnak kell lennie annak igazolására, hogy a kipufogógáz- és párolgási kibocsátásokat hatékony korlátozzák a jármű hasznos élettartama alatt, a szokásos használati körülmények között.

(3) A használatban lévő járművek megfelelőségének ellenőrzését megfelelően karbantartott és használt járműveken kell elvégezni, összhangban a II. melléklet 1. függelékével, 15 000 km futásteljesítmény vagy 6 hónap, amelyik később letelik, és 100 000 km futásteljesítmény vagy 5 év között, amelyik hamarabb letelik. A használatban lévő járművek megfelelőségének ellenőrzését a párolgási kibocsátások tekintetében megfelelően karbantartott és használt járműveken kell elvégezni, összhangban a II. melléklet 1. függelékével, 30 000 km futásteljesítmény vagy 12 hónap, amelyik később letelik, és 100 000 km futásteljesítmény vagy 5 év között, amelyik hamarabb letelik.

A használatban lévő járművek megfelelőségének ellenőrzésére vonatkozó előírások az adott, használat közbeni megfelelőség szerinti családba tartozó járművekre vonatkozó utolsó megfelelőségi nyilatkozat vagy egyedi jóváhagyási bizonyítvány kiadásától számított 5 évig alkalmazandók.

(4) Nem kötelező a használatban lévő járművek megfelelőségének ellenőrzése, ha az adott, használat közbeni megfelelőség szerinti családban az előző évben az Unióban értékesített járművek száma nem érte el az 5 000 darabot. Az ilyen családok tekintetében a gyártónak jelentést kell beadnia a jóváhagyó hatósághoz a kibocsátással kapcsolatos garanciális és egyéb releváns javításokról, e rendelet II. mellékletének 4. pontja szerint. Az ilyen, használat közbeni megfelelőség szerinti családok tekintetében is választható a II. melléklet szerinti vizsgálat.

(5) A gyártó és a típusjóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság elvégzi a használat közbeni megfelelőség ellenőrzését a II. mellékletnek megfelelően. A használat közbeni megfelelőség ellenőrzését részben más típusjóváhagyó hatóságok, műszaki szolgálatok, a Bizottság és harmadik felek is elvégezhetik a II. melléklettel összhangban. Az ilyen ellenőrzések elvégzéséhez szükséges adatokat a 2022/163 bizottsági végrehajtási rendelet ( 6 ) és e rendelet II. melléklete szabályozza.

(6) A jóváhagyást megadó jóváhagyó hatóság a megfelelőség értékelését követően dönt arról, hogy a családot elutasítja-e a használatban lévő járművek megfelelőségére vonatkozó rendelkezések alapján, és a II. melléklettel összhangban jóváhagyja a gyártó által bemutatott korrekciós intézkedési tervet.

(7) Ha egy típusjóváhagyó hatóság, egy műszaki szolgálat, a Bizottság vagy egy harmadik fél megállapítja, hogy egy használat közbeni megfelelőség szerinti család nem felel meg a használat közbeni megfelelőség ellenőrzése során, akkor az (EU) 2018/858 rendelet 54. cikkének (1) bekezdésével összhangban haladéktalanul értesíti a típusjóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóságot.

Az értesítés után és az (EU) 2018/858 rendelet 54. cikkének (5) bekezdésétől függően a típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóság tájékoztatja a gyártót, hogy egy használat közbeni megfelelőség szerinti család nem felel meg a használat közbeni megfelelőség ellenőrzése során, és hogy a II. melléklet 6. és 7. pontjaiban meghatározott eljárásokra kerül sor.

Ha a típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóság arra a következtetésre jut, hogy nem lehet megállapodást elérni azzal a típusjóváhagyó hatósággal, amelyik megállapította, hogy a használat közbeni megfelelőség szerinti család nem felel meg a használat közbeni megfelelőség ellenőrzése során, akkor el kell indítani az (EU) 2018/858 rendelet 54. cikkének (5) bekezdésében előírt eljárást.

(8) A II. melléklet szerint jóváhagyott járműtípusokra az (1)-(7) bekezdésben foglaltakon túlmenően a következők alkalmazandók:

a) az (EU) 2018/858 rendelet 3. cikkének (8) bekezdése szerinti többlépcsős típusjóváhagyásra benyújtott járművek esetében a használat közbeni megfelelőség ellenőrzésére az e rendelet II. mellékletének 5.10.6. pontjában meghatározott, a többlépcsős jóváhagyásra vonatkozó rendelkezések szerint kerül sor;

b) az (EU) 2018/858 rendelet II. melléklete III. részének 1. függelékében meghatározott halottszállító kocsikra, az (EU) 2018/858 rendelet II. melléklete III. részének 2. függelékében meghatározott páncélozott járművekre és az (EU) 2018/858 rendelet II. melléklete III. részének 3. függelékében meghatározott kerekesszékkel használható járművekre nem vonatkoznak e cikk rendelkezései. Az (EU) 2018/858 rendelet II. melléklete III. részének 4. függeléke szerinti minden egyéb különleges rendeltetésű jármű tekintetében a használat közbeni megfelelőség ellenőrzésére a többlépcsős jóváhagyás e rendelet II. mellékletében meghatározott szabályai szerint kerül sor.

10. cikk

Kibocsátáscsökkentő berendezések

(1) A gyártónak biztosítani kell, hogy a 715/2007/EK rendelet hatálya alá tartozó EK-típusjóváhagyással rendelkező járművekbe a 2007/46/EK irányelv 10. cikkének (2) bekezdése értelmében vett önálló műszaki egységként beszerelendő kibocsátáscsökkentő csereberendezések rendelkezzenek EK-típusjóváhagyással, e rendelet 12. és 13. cikkének, valamint XIII. mellékletének megfelelően.

E rendelet alkalmazásában a katalitikus átalakítók és a részecskeszűrők kibocsátáscsökkentő berendezésnek minősülnek.

A vonatkozó követelmények akkor tekinthetők teljesítettnek, ha a kibocsátáscsökkentő csereberendezést a 103. számú ENSZ EGB-előírás ( 7 ) alapján hagyták jóvá.

(2) Az I. melléklet 4. függelékéhez fűzött kiegészítés 2.3. pontjában megadott típusú és a vonatkozó típusbizonyítványban szereplő járműbe való beszerelésre tervezett eredeti kibocsátáscsökkentő csereberendezéseknek nem kell megfelelniük a XIII. melléklet előírásainak, feltéve, hogy eleget tesznek az említett melléklet 2.1. és 2.2. pontja előírásainak.

(3) A gyártónak gondoskodnia kell arról, hogy az eredeti kibocsátáscsökkentő berendezéseken fel legyenek tüntetve az azonosító jelölések.

(4) A (3) bekezdésben említett azonosító jelölések a következőket tartalmazzák:

a) a jármű vagy motor gyártójának neve vagy védjegye;

b) az eredeti kibocsátáscsökkentő berendezés gyártmánya és termékazonosító száma, ahogy az az I. melléklet 3. függelékének 3.2.12.2. pontjában említett információkban szerepel.

11. cikk

Kibocsátáscsökkentő csereberendezés típusának önálló műszaki egységként történő EK-típusjóváhagyására vonatkozó kérelem

(1) A gyártó benyújtja a jóváhagyó hatósághoz a kibocsátáscsökkentő csereberendezés egy típusának önálló műszaki egységként történő EK-típusjóváhagyására vonatkozó kérelmét.

A kérelmet a XIII. melléklet 1. függelékében mintaként megadott adatközlő lapnak megfelelően kell összeállítani.

(2) Az (1) bekezdésben előírtak mellett a gyártó a típusjóváhagyási vizsgálatért felelős műszaki szolgálatnak a következőket nyújtja be:

a) egy vagy több olyan jármű, melynek típusát e rendelet szerint hagyták jóvá, és amely új eredeti kibocsátáscsökkentő berendezéssel van felszerelve;

b) a kibocsátáscsökkentő csereberendezés típusának egy mintapéldánya;

c) a kibocsátáscsökkentő csereberendezés típusának egy további mintapéldánya, ha a kibocsátáscsökkentő csereberendezést fedélzeti diagnosztikai rendszerrel ellátott járműbe tervezik beépíteni.

(3) A (2) bekezdés a) pontja alkalmazásában a vizsgálandó járműveket a műszaki szolgálattal egyeztetve a kérelmező választja ki.

A vizsgálati járműveknek meg kell felelniük a 154. számú ENSZ-előírás B6. mellékletének 2.3. szakaszában előírt követelményeknek.

A vizsgálati járműveknek meg kell felelniük a következő követelmények mindegyikének:

a) nem lehetnek hibák kibocsátáscsökkentő rendszerükben;

b) minden túlzott mértékben elhasználódott vagy hibásan működő, kibocsátással kapcsolatos eredeti alkatrészt meg kell javítani vagy ki kell cserélni,

c) a vizsgálati járművet a kibocsátásvizsgálat előtt a gyártó specifikációinak megfelelően be kell állítani és be kell szabályozni.

(4) A (2) bekezdés b) és c) pontja alkalmazásában a mintapéldányon egyértelműen és eltávolíthatatlanul fel kell tüntetni a kérelmező márkanevét vagy védjegyét, és a kereskedelmi megnevezést.

(5) A (2) bekezdés c) pontja alkalmazásában a mintapéldánynak a 2. cikk 25. pontjában meghatározottak szerint lerontott alkatrésznek kell lennie.

12. cikk

Kibocsátáscsökkentő csereberendezés önálló műszaki egységként történő EK-típusjóváhagyására vonatkozó közigazgatási rendelkezések

(1) Ha az összes vonatkozó követelmény teljesül, a jóváhagyó hatóság megadja a kibocsátáscsökkentő csereberendezésre mint önálló műszaki egységre az EK-típusjóváhagyást és a 2007/46/EK irányelv VII. mellékletében meghatározott számozási rendszerrel összhangban típusjóváhagyási számot ad ki.

A jóváhagyó hatóság nem adhatja ugyanazt a számot a kibocsátáscsökkentő csereberendezés másik típusának.

Ugyanaz a típusjóváhagyási szám vonatkozhat a kibocsátáscsökkentő csereberendezés adott típusának több különböző járműtípuson vagy motortípuson való használatára is.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a jóváhagyó hatóság a XIII. melléklet 2. függelékében megadott minta szerint állítja ki az EK-típusbizonyítványt.

(3) Ha a típusjóváhagyást kérelmező igazolni tudja a jóváhagyó hatóság vagy a műszaki szolgálat számára, hogy a kibocsátáscsökkentő csereberendezés az I. melléklet 4. függelékéhez fűzött kiegészítés 2.3. pontjában meghatározott típusba tartozik, akkor a típusjóváhagyás megadása nem függ a XIII. melléklet 4. pontjában meghatározott követelmények teljesülésének ellenőrzésétől.

15. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) A gyártók az M1 és az M2 kategóriájú járművek, valamint az N1 kategóriájú I. osztályú járművek esetében 2017. augusztus 31-ig, az N1 kategóriájú II. és III. osztályú járművek és az N2 kategóriájú járművek esetében pedig 2018. augusztus 31-ig kérhetik a típusjóváhagyás e rendelet alapján történő megadását. Ilyen kérés esetén a 692/2008/EK rendeletet kell alkalmazni.

(2) Az M1 és az M2 kategóriájú járművek, valamint az N1 kategóriájú I. osztályú járművek esetében 2017. szeptember 1-jétől, az N1 kategóriájú II. és III. osztályú járművek és az N2 kategóriájú járművek esetében pedig 2018. szeptember 1-jétől a nemzeti hatóságok a kibocsátásokkal és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos indokkal megtagadják az EK-típusjóváhagyás és a nemzeti típusjóváhagyás megadását az olyan új járműtípusokra, amelyek nem felelnek meg e rendeletnek.

2019. szeptember 1-jétől a nemzeti hatóságok a kibocsátásokkal és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos indokkal megtagadják az EK-típusjóváhagyás vagy a nemzeti típusjóváhagyás megadását az olyan új járműtípusokra, amelyek nem felelnek meg a VI. mellékletnek. 2019. augusztus 31-ig a gyártó kérésére az ENSZ EGB 83. sz. előírásának 7. mellékletében megállapított párolgásikibocsátás-vizsgálati eljárást vagy a 692/2008/EK rendelet VI. mellékletében megállapított párolgásikibocsátás-vizsgálati eljárást is lehet alkalmazni az e rendelet szerinti típusjóváhagyás céljára.

(3) Az M1 és az M2 kategóriájú járművek, valamint az N1 kategóriájú I. osztályú járművek esetében 2018. szeptember 1-jétől, az N1 kategóriájú II. és III. osztályú járművek és az N2 kategóriájú járművek esetében pedig 2019. szeptember 1-jétől az olyan új járművek esetében, amelyek nem felelnek meg e rendeletnek, a nemzeti hatóságok a kibocsátásokkal és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos indokkal nem tekintik érvényesnek a megfelelőségi bizonyítványokat a 2007/46/EK irányelv 26. cikke alkalmazásában, és megtiltják az ilyen járművek nyilvántartásba vételét, értékesítését és forgalomba helyezését.

A 2019. szeptember 1-je előtt nyilvántartásba vett új járművek esetében a gyártó kérésére a jármű párolgási kibocsátásának meghatározása céljából az e rendelet VI. mellékletében megállapított eljárás helyett az ENSZ-EGB 83. sz. előírásának 7. mellékletében a párolgási kibocsátás mérésére megállapított vizsgálati eljárást is lehet alkalmazni.

A párolgási kibocsátások tekintetében a 692/2008/EK rendelet VI. mellékletében meghatározott eljárás szerint jóváhagyott járművek kivételével, a nemzeti hatóságok 2019. szeptember 1-jétől megtiltják az olyan új járművek nyilvántartásba vételét, értékesítését vagy forgalomba helyezését, amelyek nem felelnek meg e rendelet VI. mellékletének.

(4) Új járműtípusok esetében a 715/2007/EK rendelet 10. cikkének (4) bekezdésében meghatározott dátumoktól számított három évig, új járművek esetében pedig az említett rendelet 10. cikkének (5) bekezdésében meghatározott dátumoktól számított négy évig a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

a) a részecskeszámra (PN) vonatkozó követelmények kivételével a IIIA. melléklet 2.1. pontjának követelményei nem alkalmazandók;

b) a IIIA. mellékletnek a 2.1. pont követelményeitől eltérő követelményeit, beleértve az RDE-vizsgálatok elvégzésére, valamint az adatok rögzítésére és rendelkezésre bocsátására vonatkozó követelményeket a 715/2007/EK rendelet szerint megadott új típusjóváhagyások esetében csak [...][PO, please add date of entry into force of this Regulation]-tól/-től kell alkalmazni;

c) a IIIA. melléklet követelményei nem vonatkoznak a kis sorozatú gyártók számára megadott típusjóváhagyásokra.

Amennyiben a jármű a 715/2007/EK rendelet és annak végrehajtási jogszabályai alapján, az M kategóriába tartozó és az N1 kategóriába tartozó I. osztályú járművek esetében 2017. szeptember 1-je előtt, illetve az N1 kategóriába tartozó II. vagy III. osztályú és az N2 kategóriába tartozó járművek esetében 2018. szeptember 1-je előtt kapott típusjóváhagyást, az első albekezdés alkalmazásában nem minősül új típushoz tartozónak. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha kizárólag az e rendelet 2. cikkének 1. pontja szerinti új típusmeghatározás alkalmazása miatt hoznak létre új típusokat az eredeti típusból. Ezekben az esetekben ezen albekezdés alkalmazását fel kell tüntetni az (EU) 2017/1151 rendelet I. mellékletének 4. függeléke szerinti EK-típusbizonyítvány II. részének Megjegyzések című 5. pontjában.

(5) A 715/2007/EK rendelet 10. cikkének (4) bekezdésében meghatározott dátumoktól számított nyolc évig:

a) a jóváhagyó hatóság a 715/2007/EK rendelet 10. cikkének (4) bekezdésében meghatározott dátumokat követő három évig elfogadja a 692/2008/EK rendelet III. melléklete szerint, azzal a céllal elvégzett 1/I. típusú vizsgálatokat, hogy az e rendelet XI. mellékletében szereplő követelmények értékelésekor hiba szimulációjához elhasználódott vagy hibás alkatrészek álljanak rendelkezésre;

b) a 692/2008/EK rendelet I. mellékletének 3.1.4. pontjában meghatározott kiterjesztési szabályokat teljesítő WLTP interpolációs családba tartozó járművek esetében a 692/2008/EK rendelet III. melléklete 3.13. pontjának megfelelően végrehajtott eljárásokat a jóváhagyó hatóság a 715/2007/EK rendelet 10. cikkének (4) bekezdésében meghatározott dátumoktól számított három évig elfogadja az e rendelet XXI. melléklete 6. almelléklete 1. függeléke követelményeinek teljesítése céljából;

c) a jóváhagyó hatóság a 715/2007/EK rendelet 10. cikkének (4) bekezdésében meghatározott dátumokat követő három évig az e rendelet VII. mellékletében szereplő követelmények teljesítése szempontjából egyenértékűként fogadja el a tartóssági bemutatókat, ha a 692/2008/EK rendelet VII. melléklete szerint az 1/I. típusú első vizsgálatot elvégezték és befejezték.

E pont alkalmazásában, a 692/2008/EK rendelettel összhangban végzett és lefolytatott vizsgálati eredmények használatának lehetősége csak azokra a járművekre alkalmazható, amelyek a 692/2008/EK rendelet I. mellékletének 3.3.1. pontjában meghatározott kiterjesztési szabályokat teljesítő WLTP interpolációs családba tartoznak.

(6) A korábban megadott típusjóváhagyások méltányos kezelésének biztosítása érdekében a Bizottság megvizsgálja, hogy a 2007/46/EK irányelv V. fejezete milyen következményekkel jár az e rendelet alkalmazására nézve.

(7) A 715/2007/EK rendelet 10. cikkének (4) és (5) bekezdésében meghatározott időpontokat követő 5 évig és 4 hónapig a IIIA. melléklet 2.1. pontjának követelményei nem alkalmazandók a 2. cikk 32. pontja szerinti kis sorozatú gyártók számára megadott, 715/2007/EK rendelet szerinti kibocsátási típusjóváhagyásokra. Azonban a 715/2007/EK rendelet 10. cikkének (4) bekezdésében meghatározott időpontok után 3 évvel kezdődő és 5 év 4 hónappal végződő időszakban, valamint a 10. cikkének (5) bekezdésében meghatározott időpontok után 4 évvel kezdődő és 5 év 4 hónappal végződő időszakban a kis sorozatú gyártóknak ellenőrizniük és jelenteniük kell járműveik RDE-értékeit.

(8) A II. melléklet B. részét a 2019. január 1-je után jóváhagyott típusokon alapuló, az M1 kategóriába, az M2 kategóriába és az N1 kategória I. osztályába tartozó, valamint a 2019. szeptember 1-je után jóváhagyott típusokon alapuló, az N1 kategória II. és III. osztályába és az N2 kategóriába tartozó járművekre kell alkalmazni. Valamennyi, 2019. szeptember 1-je után nyilvántartásba vett és az M1 kategóriába, az M2 kategóriába és az N1 kategória I. osztályába tartozó, valamint 2020. szeptember 1-je után nyilvántartásba vett és az N1 kategória II. és III. osztályába és az N2 kategóriába tartozó jármű esetében is alkalmazni kell. Minden más esetben a II. melléklet A. része alkalmazandó.

(9) A 4a. cikkben említett M1 kategóriájú és az N1 kategóriájú I. osztályba tartozó járművek esetében 2020. január 1-jétől, a 4a. cikkben említett N1 kategóriájú II. és III. osztályba tartozó járművek esetében pedig 2021. január 1-jétől a nemzeti hatóságok a kibocsátásokkal és a tüzelőanyag-fogyasztással kapcsolatos indokkal megtagadják az EK-típusjóváhagyás vagy a nemzeti típusjóváhagyás megadását az olyan új járműtípusokra, amelyek nem felelnek meg a 4a. cikkben meghatározott követelményeknek.

A 4a. cikkben említett M1 kategóriájú és az N1 kategóriájú I. osztályba tartozó járművek esetében 2021. január 1-jétől, a 4a. cikkben említett N1 kategóriájú II. és III. osztályba tartozó járművek esetében pedig 2022. január 1-jétől a nemzeti hatóságok megtiltják az említett cikknek meg nem felelő új járművek nyilvántartásba vételét, értékesítését vagy forgalomba helyezését.

(10) 2019. szeptember 1-jétől a nemzeti hatóságok megtiltják az olyan új járművek nyilvántartásba vételét, értékesítését vagy forgalomba helyezését, amelyek nem felelnek meg az (EU) 2018/1832 bizottsági rendelettel ( 8 )) módosított 2007/46/EK irányelv IX. mellékletében meghatározott követelményeknek.

Valamennyi, 2019. január 1. és augusztus 31. között megadott típusjóváhagyással rendelkező és ugyanezen időszakban nyilvántartásba vett jármű esetében, amennyiben a megfelelőségi nyilatkozat még nem tartalmazza az (EU) 2018/1832 rendelettel módosított 2007/46/EK irányelv IX. mellékletében felsorolt információkat, a gyártó ezeket az információkat akkreditált laboratórium vagy műszaki szolgálat kérésére a II. melléklet szerinti vizsgálat céljából 5 munkanapon belül díjmentesen hozzáférhetővé teszi.

(11) A 4a. cikk követelményei nem vonatkoznak a kis sorozatú gyártók számára megadott típusjóváhagyásokra.

(12) A 2023. szeptember 1-je előtt kiadott érvényes típusjóváhagyással rendelkező járműtípusok esetében nincs szükség új típusjóváhagyási vizsgálatra, ha a gyártó a típusjóváhagyó hatóság előtt kijelenti, hogy biztosított az e rendelet követelményeinek való megfelelés. A jármű vizsgálatához nem kapcsolódó követelményeket - ideértve a szükséges nyilatkozattételi és adatszolgáltatási követelményeket - azonban alkalmazni kell.

(13) Ha a gyártó az Euro 6e-bis kibocsátási szabvány ( 9 ) szerinti jóváhagyást kér az Euro 6e kibocsátási szabvány (9) szerinti érvényes típusjóváhagyással rendelkező járműtípusokra, nincs szükség új típusjóváhagyási vizsgálatra, ha a gyártó a típusjóváhagyó hatóság előtt kijelenti, hogy biztosított az Euro 6e-bis kibocsátási szabvány követelményeinek való megfelelés. A jármű vizsgálatához nem kapcsolódó követelményeket - ideértve a szükséges nyilatkozattételi és adatszolgáltatási követelményeket - azonban alkalmazni kell.

(14) Ha a gyártó az Euro 6e-bis-FCM (9) kibocsátási szabvány szerinti jóváhagyást kér az Euro 6e kibocsátási szabvány szerinti érvényes típusjóváhagyással rendelkező járműtípusokra, nincs szükség új típusjóváhagyási vizsgálatra, ha a gyártó a típusjóváhagyó hatóság előtt kijelenti, hogy biztosított az Euro 6e-bis-FCM kibocsátási szabvány követelményeinek való megfelelés. A jármű vizsgálatához nem kapcsolódó követelményeket - ideértve a szükséges nyilatkozattételi és adatszolgáltatási követelményeket - azonban alkalmazni kell.

16. cikk

A 2007/46/EK irányelv módosításai

A 2007/46/EK irányelv e rendelet XVIII. mellékletének megfelelően módosul.

17. cikk

A 692/2008/EK rendelet módosításai

A 692/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

(1) A 6. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

"(1) Ha az összes vonatkozó követelmény teljesül, a jóváhagyó hatóság megadja az EK-típusjóváhagyást és a 2007/46/EK irányelv VII. mellékletében meghatározott számozási rendszerrel összhangban típusjóváhagyási számot ad ki.

A 2007/46/EK irányelv VII. mellékletében foglalt rendelkezések sérelme nélkül a típusjóváhagyási szám 3. részét az e rendelet I. mellékletének 6. függeléke szerint kell meghatározni.

A jóváhagyó hatóság nem adhatja ugyanazt a számot másik járműtípusnak.

A 715/2007/EK rendelet követelményei akkor tekinthetők teljesítettnek, ha az összes alábbi feltétel teljesül:

a) az e rendelet 3. cikkének (10) bekezdésében foglalt előírások teljesülnek;

b) az e rendelet 13. cikkében foglalt előírások teljesülnek;

c) a gépjárművet a 07. módosítássorozattal módosított 83. sz. ENSZ EGB-előírás, a 85. sz. ENSZ EGB-előírás és kiegészítései, a 101. sz. ENSZ EGB-előírás 3. javított változata (amely magában foglalja a 01. módosítássorozatot és annak kiegészítéseit) és kompressziós gyújtású járművek esetében a 03. módosítássorozattal módosított 24. sz. ENSZ EGB-előírás III. része alapján hagyták jóvá;

d) az 5. cikk (11) és (12) bekezdésében foglalt előírások teljesülnek."

(2) a szöveg a következő 16a. cikkel egészül ki:

"16a. cikk

Átmeneti rendelkezések

Az M1 és az M2 kategóriájú járművek, valamint az N1 kategóriájú I. osztályú járművek esetében 2017. szeptember 1-jétől, az N1 kategóriájú II. és III. osztályú járművek és az N2 kategóriájú járművek esetében pedig 2018. szeptember 1-jétől ezt a rendeletet csak az említett időpontok előtt e rendelet alapján típusjóváhagyásban részesített járművek alábbi követelményeknek való megfelelésének értékelésére kell alkalmazni:

a) gyártásmegfelelőség a 8. cikknek megfelelően;

b) a használatban lévő járművek megfelelősége a 9. cikknek megfelelően;

c) hozzáférés a jármű fedélzeti diagnosztikai információihoz, valamint a járműjavítási és -karbantartási információkhoz a 13. cikknek megfelelően;

Ezt a rendeletet kell alkalmazni továbbá az (EU) 2017/1152 ( *1 ) és (EU) 2017/1153 végrehajtási rendeletben meghatározott megfeleltetési eljárás céljából is ( *2 ).

(3) Az I. melléklet e rendelet XVII. mellékletének megfelelően módosul.

18. cikk

Az 1230/2012/EU rendelet módosításai

Az 1230/2012/EU rendelet 2. cikke (5) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

"(5)

»nem kötelező felszerelés tömege« : az alapfelszerelésen kívül a gyártó előírásai szerint a járműbe beszerelhető nem kötelező felszereléskombinációk megengedett legnagyobb tömege;".

19. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 692/2008/EK rendeletet 2022. január 1-jétől hatályon kívül kell helyezni.

20. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

A MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

I. MELLÉKLET

AZ EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSRA VONATKOZÓ KÖZIGAZGATÁSI RENDELKEZÉSEK

1. KIEGÉSZÍTŐ KÖVETELMÉNYEK EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS MEGADÁSÁRA

1.1. Kiegészítő követelmények tiszta gázüzemű járművekre és kétfajta tüzelőanyaggal működő gázüzemű járművekre

1.1.1. Az egyfajta tüzelőanyaggal és a kétfajta tüzelőanyaggal működő gázüzemű járművek esetében a típusjóváhagyás megadására vonatkozó kiegészítő követelmények a 154. számú ENSZ-előírás 5.9. szakaszában meghatározott követelmények. A 154. számú ENSZ-előírás 5.9.1. szakaszában az adatközlő lapra való hivatkozás az e rendelet I. mellékletének 3. függelékére való hivatkozásként értendő.

1.2. A rugalmas tüzelőanyag-felhasználású járművekre vonatkozó kiegészítő követelmények

A rugalmas tüzelőanyag-felhasználású járművek esetében a típusjóváhagyás megadására vonatkozó kiegészítő követelmények a 154. számú ENSZ-előírás 5.8. szakaszában meghatározott követelmények.

2. KIEGÉSZÍTŐ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK ÉS VIZSGÁLATOK

2.1. Kis sorozatú gyártók

2.1.1. A 3. cikk (3) bekezdésében említett jogszabályok felsorolása:

JogszabályKövetelmények
A Kaliforniai Törvénykönyv (California Code of Regulations) 13. címének 1961(a) és 1961(b)(1)(C)(1) bekezdései a 2001-es és későbbi évjáratú járműmodellek esetében, valamint 1968,1., 1968,2., 1968,5., 1976. és 1975. bekezdése (kiadó: Barclay's Publishing).A típusjóváhagyást a Kaliforniai Törvénykönyvnek a könnyűgépjármű legújabb évjáratú modelljére vonatkozó előírásai alapján kell megadni.

2.2. A tüzelőanyagtartály töltőelemei

2.2.1. A tüzelőanyagtartály töltőelemeire vonatkozó követelmények a 154. sz. ENSZ-előírás 6.1.5. és 6.1.6. szakaszában meghatározott követelmények.

2.3. Az elektronikus rendszer biztonságára vonatkozó rendelkezések

2.3.1. Az elektronikus rendszer biztonságára vonatkozóan az 154. sz. ENSZ-előírás 6.1.7. szakaszában meghatározott követelményeknek kell eleget tenni. Az említett stratégiáknak a kibocsátáscsökkentő rendszerek védelme terén történő hatékony alkalmazását a típusjóváhagyás és/vagy a piacfelügyelet során lehet tesztelni.

2.3.2. A gyártóknak hatékonyan meg kell akadályozniuk a kilométer-számláló által jelzett értékeknek a fedélzeti hálózatban, az erőátviteli rendszer bármely vezérlőegységében, valamint adott esetben a táv-adatcserére szolgáló jeladó egységben történő átprogramozását. A gyártóknak manipulálás elleni rendszerszintű védelmet biztosító stratégiákat és írásvédelmi funkciókat kell alkalmazniuk a kilométer-számláló által jelzett értékek integritásának védelme érdekében. A manipulálás elleni megfelelő szintű védelmet nyújtó módszereket a jóváhagyó hatóságnak jóvá kell hagynia. Az említett stratégiáknak a kilométer-számláló védelme terén történő hatékony alkalmazását a típusjóváhagyás és/vagy a piacfelügyelet során lehet tesztelni.

2.4. A vizsgálatok végrehajtása

2.4.1. Az I.2.4. ábrán láthatók a jármű típusjóváhagyásához szükséges vizsgálatok. A konkrét vizsgálati eljárások leírása a II., IIIA., IV., V., VI., VII., VIII., XI., XVI., XX., XXI. és XXII. mellékletben található.

I. 2.4. ábra

A típusjóváhagyásra és kiterjesztésekre vonatkozó vizsgálati követelmények

JárműkategóriaSzikragyújtású motorral felszerelt járművek, ideértve a hibrid járműveket is (2), (3)Kompressziós gyújtású motorral felszerelt járművek, ideértve a hibrid járműveket isTisztán elektromos járművekHidrogéncellás járművek
Egyfajta tüzelőanyagKétfajta tüzelőanyag (4)Rugalmas tüzelőanyag-felhasználás (4)Egyfajta tüzelőanyag
Referencia-tüzelőanyagBenzinCseppfolyósított szénhidrogéngáz (LPG)Földgáz/biometánHidrogén (ICE)BenzinBenzinBenzinBenzinDízelBenzinHidrogén (tüzelőanyag-cella)
LPGFöldgáz/biometánHidrogén
(ICE) (5)
Etanol (E85)
1. típusú vizsgálat (7)IgenIgen (8)Igen (6)Igen (8)Igen
(mindkét tüzelőanyag)
Igen
(mindkét tüzelőanyag)
Igen
(mindkét tüzelőanyag)
Igen
(mindkét tüzelőanyag)
IgenIgen
Környezetihőmérséklet-korrekcióval végzett vizsgálat (ATCT)
(14 °C-on végzett vizsgálat)
IgenIgenIgenIgen (6)Igen
(mindkét tüzelőanyag)
Igen
(mindkét tüzelőanyag)
Igen
(mindkét tüzelőanyag)
Igen
(mindkét tüzelőanyag)
IgenIgen
Gáz-halmazállapotú szennyező anyagok, valós vezetési feltételek melletti kibocsátás (RDE) (1A. típusú vizsgálat)IgenIgenIgenIgen (6)Igen
(mindkét tüzelőanyag)
Igen
(mindkét tüzelőanyag)
Igen
(mindkét tüzelőanyag)
Igen
(mindkét tüzelőanyag)
IgenIgen
Részecskeszám, valós vezetési feltételek melletti kibocsátás (1A. típusú vizsgálat)IgenIgen
(csak benzin)
Igen
(csak benzin)
Igen
(csak benzin)
Igen
(mindkét tüzelőanyag)
IgenIgen
Alapjárati kibocsátások
(2. típusú vizsgálat)
IgenIgenIgenIgen
(mindkét tüzelőanyag)
Igen
(mindkét tüzelőanyag)
Igen
(csak benzin)
Igen
(mindkét tüzelőanyag)
Kartergáz-kibocsátás
(3. típusú vizsgálat)
IgenIgenIgenIgen
(csak benzin)
Igen
(csak benzin)
Igen
(csak benzin)
Igen
(csak benzin)
Párolgási kibocsátások
(4. típusú vizsgálat)
IgenIgen
(csak benzin)
Igen
(csak benzin)
Igen
(csak benzin)
Igen
(csak benzin)
Igen
Tartósság
(5. típusú vizsgálat)
IgenIgenIgenIgenIgen
(csak benzin)
Igen
(csak benzin)
Igen
(csak benzin)
Igen
(csak benzin)
IgenIgen
Kibocsátás alacsony hőmérsékleten
(6. típusú vizsgálat)
IgenIgen
(csak benzin)
Igen
(csak benzin)
Igen
(csak benzin)
Igen
(mindkét tüzelőanyag)
Használat közbeni megfelelőségIgenIgenIgenIgenIgen
(mint típusjóváhagyáskor)
Igen
(mint típusjóváhagyáskor)
Igen
(mint típusjóváhagyáskor)
Igen
(mint típusjóváhagyáskor)
IgenIgen
Fedélzeti diagnosztikai rendszer (OBD)IgenIgenIgenIgenIgenIgenIgenIgenIgenIgen
CO2-kibocsátás/tüzelőanyag-fogyasztás/elektromosenergia-fogyasztás és elektromos hatósugárIgenIgenIgenIgenIgen
(mindkét tüzelőanyag)
Igen
(mindkét tüzelőanyag)
Igen
(mindkét tüzelőanyag)
Igen
(mindkét tüzelőanyag)
IgenIgenIgenIgen
Füst opacitásaIgen (8)
MotorteljesítményIgenIgenIgenIgenIgenIgenIgenIgenIgenIgenIgenIgen
OBFCM-eszközIgenIgen
(mindkét tüzelőanyag)
IgenIgen
(1)
A hidrogénüzemű járművekre és a rugalmas tüzelőanyag-felhasználású, biodízellel működő járművekre vonatkozó konkrét vizsgálati eljárások később kerülnek meghatározásra. (2)
A részecsketömeg- és részecskeszám-határértékek és a vonatkozó mérési eljárások csak a közvetlen befecskendezésű motorokra vonatkoznak. (3)
Egy kétfajta tüzelőanyaggal működő jármű és egy rugalmas tüzelőanyag-felhasználású jármű kombinációja esetén mindkét vizsgálatot el kell végezni. (4)
Ha a jármű hidrogénnel működik, csak az NOx-kibocsátást kell meghatározni. (5)
A részecsketömeg- és részecskeszám-határértékek és a vonatkozó mérési eljárások nem alkalmazandók. (6)
A részecskeszámra vonatkozó RDE-vizsgálatot csak azon járművek esetében kell elvégezni, amelyekre a 715/2007/EK rendelet I. mellékletének 2. táblázatában szereplő Euro 6 részecskeszám-kibocsátási határértékek vonatkoznak. (7)
A mért elemeknek a tüzelőanyagokra és a járműtechnológiára, és így a mérési eljárásokra való alkalmazhatósága tekintetében lásd a 715/2007/EK rendelet I. mellékletének 2. táblázatában meghatározott kibocsátási határértékeket. (8)
Előfordulhat, hogy nincs szükség tényleges vizsgálatra, a részleteket lásd a 24. számú ENSZ-előírásban.

3. A TÍPUSJÓVÁHAGYÁSOK KITERJESZTÉSEI

3.1. Kiterjesztések a kipufogógáz-kibocsátások tekintetében (1. típusú és 2. típusú vizsgálat, valamint OBFCM-eszköz)

3.1.1. A típusjóváhagyás kiterjeszthető a 154. számú ENSZ-előírás 7.4. szakaszában meghatározott követelményeknek megfelelő járművekre. A szennyezőanyag-kibocsátás a 715/2007/EK rendelet I. mellékletének 2. táblázatában meghatározott határértékeken belül kell legyen.

3.2. Kiterjesztések a párolgási kibocsátások tekintetében (4. típusú vizsgálat)

3.2.1. A 83. számú ENSZ EGB-előírás 6. melléklete [1 napos NEDC] vagy a 2017/1221/EK rendelet melléklete [2 napos NEDC] szerint elvégzett vizsgálatok esetén a típusjóváhagyást ki kell terjeszteni a párolgási kibocsátást csökkentő rendszerrel felszerelt olyan járművekre, amelyek megfelelnek az alábbi feltételeknek:

3.2.1.1. A tüzelőanyag-/levegőadagolás alapelve megegyezik.

3.2.1.2. A tüzelőanyag-tartály formája azonos, valamint a tüzelőanyag-tartály és a folyékony tüzelőanyagot szállító tömlők anyaga műszaki szempontból egyenértékű.

3.2.1.3. A tömlők keresztmetszete és megközelítő hosszúsága tekintetében legkedvezőtlenebb járművön vizsgálatokat kell végezni. A típusjóváhagyási vizsgálatokért felelős műszaki szolgálat dönti el, hogy a nem azonos gőz-/folyadékleválasztók elfogadhatók-e.

3.2.1.4. A tüzelőanyag-tartályok térfogata ±10 % tűréssel megegyezik.

3.2.1.5. A tüzelőanyag-tartály megkerülőszelepének beállítása egyforma.

3.2.1.6. A tüzelőanyaggőzök tárolási módja - például a tároló alakja és térfogata, a tárolóközeg, a légszűrő (ha ilyet használnak a párolgási kibocsátás szabályozására) stb. - azonos.

3.2.1.7. A tárolt gőz kifúvatási módszerei azonosak (például levegőáram, kiindulási pont vagy kifúvatási térfogat az előkondicionálási ciklusban).

3.2.1.8. A tüzelőanyag-adagoló rendszer tömítési és szellőztetési módjai azonosak.

3.2.2. A VI. melléklet alapján elvégzett vizsgálatok [2 napos WLTP] esetén a típusjóváhagyást ki kell terjeszteni a 154. számú ENSZ-előírás 6.6.3. szakaszában meghatározottak szerinti, párolgási kibocsátást csökkentő rendszerrel felszerelt járművekre.

3.3. Kiterjesztések a kibocsátáscsökkentő berendezések tartóssága tekintetében (5. típusú vizsgálat)

3.3.1. A romlási tényezőket ki kell terjeszteni különböző járművekre és járműtípusokra, feltéve, hogy megfelelnek az 154. számú ENSZ-előírás 7.6. szakaszának követelményeinek.

3.4. Kiterjesztések fedélzeti diagnosztika tekintetében

3.4.1. A típusjóváhagyást ki kell terjeszteni a 154. számú ENSZ-előírás 6.8.1. szakaszában meghatározottak szerinti jóváhagyott OBD-családba tartozó járművekre.

3.5. Kiterjesztések alacsony környezeti hőmérsékleten végzett vizsgálathoz (6. típusú vizsgálat)

3.5.1. Különböző referenciatömegű járművek

3.5.1.1. A jóváhagyást csak olyan referenciatömegű járművekre lehet kiterjeszteni, amelyeknél a használandó ekvivalens tehetetlenségi nyomaték a két következő nagyobb, vagy bármely kisebb osztályba esik.

3.5.1.2. N kategóriájú járművek esetében a jóváhagyást csak a kisebb referenciatömegű járművekre lehet kiterjeszteni, ha a már jóváhagyott jármű kibocsátásai az arra a járműre előírt határértékeken belül vannak, amelyre a jóváhagyás kiterjesztését kérik.

3.5.2. Különböző összáttételi aránnyal rendelkező járművek

3.5.2.1. A típusjóváhagyást csak bizonyos feltételek mellett lehet kiterjeszteni különböző áttételű járművekre.

3.5.2.2. Annak eldöntéséhez, hogy a típusjóváhagyás kiterjeszthető-e, a 6. típusú vizsgálatnál alkalmazott valamennyi áttételre meg kell határozni az alábbi arányt:

?KÉP?

ahol 1 000 min-1 fordulatszám mellett a V1 a típusjóváhagyást kapott jármű sebessége, a V2 pedig annak a járműtípusnak a sebessége, amelyre a jóváhagyás kiterjesztését kérik.

3.5.2.3. Ha minden áttétel esettében E ≤ 8 %, akkor a kiterjesztés a 6. típusú vizsgálat megismétlése nélkül megadható.

3.5.2.4. Ha legalább egy áttételnél E > 8 %, és ha minden sebességváltó-áttételnél E ≤ 13 %, a 6. típusú vizsgálatot meg kell ismételni. A vizsgálatok elvégezhetők a gyártó által a műszaki szolgálat jóváhagyásával kiválasztott laboratóriumban. A vizsgálati jegyzőkönyvet meg kell küldeni a típusjóváhagyási vizsgálatért felelős műszaki szolgálatnak.

3.5.3. Különböző referenciatömegű és különböző áttételi aránnyal rendelkező járművek

A járműtípus jóváhagyását ki kell terjeszteni a különböző referenciatömegű és különböző áttételi aránnyal rendelkező járműtípusokra, feltéve hogy a 3.5.1. és a 3.5.2. pontban előírt feltétel mindegyike teljesül.

4. GYÁRTÁSMEGFELELŐSÉG

4.1. Bevezetés

4.1.1. Az e rendelet szerinti típusjóváhagyás alapján gyártott valamennyi járművet úgy kell legyártani, hogy megfeleljen az e rendelet típusjóváhagyásra vonatkozó követelményeinek. A gyártónak gondoskodnia kell a megfelelő intézkedések és dokumentált ellenőrzési tervek meglétéről, illetve megvalósításáról, és az ezen rendeletben meghatározott időközönként végre kell hajtania a szükséges kibocsátási, OBFCM és OBD vizsgálatokat a jóváhagyott típusnak való folyamatos megfelelőség igazolása érdekében. A jóváhagyó hatóságnak ellenőriznie kell és el kell fogadnia a gyártó szóban forgó intézkedéseit és ellenőrzési terveit, továbbá ellenőrzéseket kell végrehajtania, és az e rendeletben megadottak szerint meghatározott időközönként kibocsátási, OBFCM és OBD vizsgálatokat kell végeznie a gyártó telephelyein, a gyártó- és vizsgálati létesítményeket is beleértve, az (EU) 2018/858 rendelet IV. mellékletében ismertetett termékmegfelelőségi és folyamatos felülvizsgálati intézkedések részeként.

4.1.2. A gyártónak (a 715/2007/EK rendelet I. mellékletének 2. táblázatában megadott) szennyezőanyag-kibocsátások, a CO2-kibocsátás (az elektromosenergia-fogyasztás mérésével és, ahol alkalmazható, az OBFCM-eszköz pontosságának ellenőrzésével együtt), a kartergáz-kibocsátások, a párolgási kibocsátások és a fedélzeti diagnosztikai rendszer V., VI., XI., XXI. és XXII. mellékletben leírt eljárások szerinti vizsgálatával ellenőriznie kell a gyártásmegfelelőséget. Ennek megfelelően az ellenőrzésnek az 1., a 3. és a 4. típusú vizsgálatokat, valamint az OBFCM-eszköz és a fedélzeti diagnosztikai rendszer vizsgálatát is tartalmaznia kell, a 2.4. pontban ismertetettek szerint.

A típusjóváhagyó hatóság köteles legalább 5 évig nyilvántartani a gyártásmegfelelőségi vizsgálati eredményekkel kapcsolatos valamennyi dokumentációt és azt kérésre a Bizottság rendelkezésére bocsátani.

A gyártásmegfelelőség ellenőrzésére szolgáló konkrét eljárásokat az 154. számú ENSZ-előírás 8. és 9. szakasza, valamint 1-4. függeléke tartalmazza, a következő kivétellel:

A 154. számú ENSZ-előírás 8.1.2. szakaszában a 8/1. táblázat helyébe a következő táblázat lép:

8/1. táblázat

1. típus - A különböző járműtípusokra alkalmazandó 1. típusú gyártásmegfelelőségi követelmények

JárműtípusSzennyezőanyag-kibocsátásCO2-kibocsátásElektromosenergia-fogyasztásAz OBFCM pontossága
Tisztán belső égésű motorral felszerelt járműIgenIgenNem alkalmazandóIgen
NOVC-HEVIgenIgenNem alkalmazandóIgen
OVC-HEVIgen:
CD (1) (töltéslemerítés) és CS (töltésfenntartás)
: Csak CS (töltéslemerítés)Igen: Csak CD (töltéslemerítés)Igen: CS
Tisztán elektromos járműNem alkalmazandóNem alkalmazandóIgenNem alkalmazandó
NOVC-FCHVNem alkalmazandóNem alkalmazandóNem alkalmazandóNem alkalmazandó
OVC-FCHVNem alkalmazandóNem alkalmazandóMentesülNem alkalmazandó
(1)
Csak akkor, ha belső égésű motort működtetnek a gyártásmegfelelőség ellenőrzésére irányuló, érvényes 1. típusú töltéslemerítési vizsgálat során.

A tisztán elektromos járművek (PEV) és a külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (OVC-HEV) esetében a gyártásmegfelelőség ellenőrzéséhez szükséges további elektromosenergia-fogyasztási értékek kiszámítását a 154. ENSZ-előírás B8. mellékletének 8. függeléke tartalmazza.

4.1.8. Meg nem felelés esetén az (EU) 2018/858 rendelet 51. cikkét kell alkalmazni.

4.2.6. Ökoinnovációs technológiákkal felszerelt járművek

4.2.6.1. Egy vagy több, M1 vagy N1 jármű esetében az (EU) 2019/631 rendelet ( 10 ) 11. cikke szerinti ökoinnovációs technológiával felszerelt járműtípus esetében a gyártásmegfelelőséget az ökoinnovációs technológiák tekintetében a szóban forgó megfelelő ökoinnovációs technológia (technológiák) meglétének ellenőrzésével kell igazolni.

4.5. A jármű megfelelőségének ellenőrzése a 3. típusú vizsgálat tekintetében

4.5.1. Ha a 3. típusú vizsgálat ellenőrzése szükséges, akkor azt az alábbi követelmények szerint kell elvégezni:

4.5.1.1. Ha a jóváhagyó hatóság azt állapítja meg, hogy a gyártás minősége nem megfelelő, egy járművet véletlenszerűen ki kell választani a járműcsaládból, és el kell végezni rajta az V. mellékletben leírt vizsgálatokat.

4.5.1.2. A gyártás megfelelőnek minősül, ha ez a jármű megfelel az V. mellékletben leírt vizsgálatok követelményeinek.

4.5.1.3. Ha a vizsgált jármű nem felel meg a 4.5.1.1. pont szerinti követelményeknek, akkor ugyanabból a járműcsaládból véletlenszerűen ki kell választani négy további járművet, és el kell végezni rajtuk az V. mellékletben leírt vizsgálatokat. A vizsgálatokat olyan járműveken is el lehet végezni, amelyek módosítások nélkül legfeljebb 15 000 kilométert futottak.

4.5.1.4. A gyártás megfelelőnek minősül, ha legalább három jármű megfelel az V. mellékletben leírt vizsgálatok követelményeinek.

4.6. A jármű megfelelőségének ellenőrzése a 4. típusú vizsgálat tekintetében

4.6.1. Ha a 4. típusú vizsgálat ellenőrzése szükséges, akkor azt az alábbi követelmények szerint kell elvégezni:

4.6.1.1. Ha a jóváhagyó hatóság úgy határoz, hogy a gyártás minősége nem kielégítő, akkor egy járművet véletlenszerűen ki kell választani a járműcsaládból, és azt alá kell vetni a VI. mellékletben, vagy legalább a 83. sz. ENSZ előírás 7. mellékletének 7. szakaszában leírt vizsgálatoknak.

4.6.1.2. A gyártás megfelelőnek tekinthető, ha ez a jármű a végrehajtott vizsgálat függvényében megfelel a VI. mellékletben vagy a 83. sz. ENSZ előírás 7. mellékletének 7. szakaszában leírt vizsgálatok követelményeinek.

4.6.1.3. Ha a vizsgált jármű nem felel meg a 4.6.1.1. szakasz szerinti követelményeknek, akkor ugyanabból a járműcsaládból véletlenszerűen ki kell választani négy további járművet, és azokat alá kell vetni a VI. mellékletben, vagy legalább a 83. sz. ENSZ előírás 7. mellékletének 7. szakaszában leírt vizsgálatoknak. A vizsgálatokat olyan járműveken is el lehet végezni, amelyek módosítások nélkül legfeljebb 15 000 kilométert futottak.

4.6.1.4. A gyártás megfelelőnek tekinthető, ha legalább három jármű a végrehajtott vizsgálat függvényében megfelel a VI. mellékletben vagy a 83. sz. ENSZ előírás 7. mellékletének 7. szakaszában leírt vizsgálatok követelményeinek

4.7. A jármű megfelelőségének ellenőrzése a fedélzeti diagnosztika tekintetében

4.7.1. Ha a fedélzeti diagnosztikai rendszer teljesítményének ellenőrzése szükséges, akkor azt az alábbi követelmények szerint kell elvégezni:

4.7.1.1. Ha a jóváhagyó hatóság úgy határoz, hogy a gyártás minősége nem tűnik kielégítőnek, akkor egy járművet véletlenszerűen ki kell választani a járműcsaládból, és azt alá kell vetni a XI. melléklet 1. függeléke szerinti vizsgálatoknak.

4.7.1.2. A gyártást megfelelőnek kell tekinteni, ha ez a jármű kielégíti a XI. melléklet 1. függelékében leírt követelményeket.

4.7.1.3. Ha a vizsgált jármű nem teljesíti a 4.7.1.1. pont követelményeit, akkor ugyanabból a járműcsaládból egy további, négy járműből álló véletlen mintát kell venni, és ezeken kell elvégezni a XI. melléklet 1. függelékében leírt vizsgálatot. A vizsgálatokat olyan járműveken is el lehet végezni, amelyek módosítások nélkül legfeljebb 15 000 kilométert futottak.

4.7.1.4. A gyártás megfelelőnek tekinthető, ha legalább három jármű megfelel a XI. melléklet 1. függelékében leírt vizsgálatok követelményeinek.

3. függelék

MINTA

... sz. ADATKÖZLŐ LAP

JÁRMŰ EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSA A KIBOCSÁTÁSOK TEKINTETÉBEN

Az alábbi információkat szükség szerint három példányban, tartalomjegyzékkel együtt kell benyújtani. A rajzokat megfelelő méretben, kellő részletességgel, A4-es formátumban vagy A4-es formátumra összehajtva kell benyújtani. Amennyiben fényképeket is csatolnak, azoknak megfelelően részletesnek kell lenniük.

Ha a rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek elektronikus vezérléssel rendelkeznek, akkor ezek teljesítményére vonatkozóan is kell adatokat szolgáltatni.

SZÖVEG HIÁNYZIK

Magyarázó megjegyzések

(1) A nem kívánt rész törlendő (bizonyos esetekben semmit nem kell törölni, ha egynél több lehetőség is alkalmazható).

(2) Adja meg a tűrést.

(3) Adja meg az egyes változatok felső és alsó értékeit.

(6) -

(7) Adja meg a jármű méreteit befolyásoló nem kötelező felszereléseket.

(c) Az (EU) 2018/858 rendelet 4. cikkében szereplő fogalommeghatározásoknak megfelelően osztályozva.

(f) Ha a rendes vezetőfülkés kivitel mellett van hálóhelyes vezetőfülkés kivitel is, akkor a tömegeket és a méreteket mindkét kivitelre meg kell adni.

(g) ISO 612: 1978 szabvány - Közúti járművek - Gépjárművek és vontatott járművek méretei - fogalmak és meghatározások.

(h) A járművezető tömegét 75 kg-mal kell számolni.

A folyadékot tartalmazó rendszereket (kivéve a szennyvíz tárolására szolgálókat, amelyeket üresen kell hagyni) a gyártó által meghatározott űrtartalom 100 %-áig kell feltölteni.

A 2.6. b) és 2.6.1. b) pontban említett információkat az N2, N3, M2, M3, O3 és O4 kategóriájú járművek esetében nem kell megadni.

(i) Pótkocsik vagy félpótkocsik, illetve olyan járművek esetében, amelyekhez a kapcsolószerkezetre vagy a nyeregszerkezetre jelentős függőleges irányú erőt kifejtő pótkocsit vagy félpótkocsit kapcsoltak, ezt a terhelést is - osztva a gravitációs gyorsulás állandójával - bele kell számítani a műszakilag megengedett legnagyobb tömegbe.

(k) Olyan jármű esetében, amely benzinnel, dízellel stb. vagy ezek és egy másik tüzelőanyag kombinációjával is működik, az adatokat ismételten meg kell adni.

Nem hagyományos motorok és rendszerek esetében a gyártónak az itt említettekkel egyenértékű műszaki jellemzőket kell megadnia.

(l) Ezt az adatot a legközelebbi tizedmilliméterre kell kerekíteni.

(m) Ezt az értéket ki kell számolni (π = 3,1416), és a legközelebbi cm3-re kell kerekíteni.

(n) Értelemszerűen a 715/2007/EK rendelet vagy az 595/2009/EK rendelet előírásainak megfelelően meghatározva.

(o) A 80/1268/EGK tanácsi irányelv előírásai szerint meghatározva (HL L 375., 1980.12.31., 36. o.).

(p) A meghatározott műszaki jellemzőket minden előterjesztett változatra meg kell adni.

(q) Pótkocsik esetében a járműgyártó által megengedett legnagyobb sebesség.

(r) HL L 200., 2009.7.31., 1. o.

(s) HL L 325., 2019.12.16., 1. o.

(t) Adja meg a szigetelés névleges térfogatát és névleges tömegét 2 tizedesjegy pontossággal. A szigetelési térfogatra és a szigetelési tömegre ±10 %-os tűrést kell alkalmazni. Nem kell dokumentálni, ha a 3.2.20.2.5. vagy a 3.2.20.2.7. szakaszban "nem" szerepel.

(w) Ökoinnovációs technológiák.

(w1) Szükség esetén ökoinnovációs technológiánként egy-egy sorral kiegészíthető a táblázat.

(w2) Az ökoinnovációs technológiát jóváhagyó bizottsági határozat száma.

(w3) Az ökoinnovációs technológiát jóváhagyó bizottsági határozatban a technológiához rendelt kód.

(w4) A típusjóváhagyó hatóság beleegyezésével, ha az 1. típusú vizsgálati ciklus helyett a modellezés módszerét választják, ez az érték a modellezéssel kapott érték.

(w5) Az egyes ökoinnovációs technológiák révén megtakarított CO2-kibocsátások összege.

3a. függelék

DOKUMENTÁCIÓCSOMAGOK

Hivatalos dokumentációcsomag:

A gyártó egy hivatalos dokumentációcsomagot használhat több kibocsátási típusjóváhagyáshoz. A hivatalos dokumentációcsomagnak a következő információkat kell tartalmaznia:

PontMagyarázat
1. Kibocsátások típusjóváhagyási száma(i)A kibocsátások e kibocsátáscsökkentési alapstratégiára-kibocsátáscsökkentési segédstratégiára (BES-AES) vonatkozó nyilatkozatban szereplő típusjóváhagyási számának vagy számainak jegyzéke:
beleértve a típusjóváhagyásra történő hivatkozást, a szoftverekre történő hivatkozást, a kalibrálási számot, az egyes verziók és az egyes (motor- és/vagy adott esetben utókezelés-) vezérlőegységek ellenőrzőösszegeit
Szoftver és kalibrálási verzió beolvasásának módszerePl. beolvasó eszközre vonatkozó magyarázat
2. Kibocsátáscsökkentési alapstratégiák
x kibocsátáscsökkentési alapstratégiaAz x stratégia bemutatása
y kibocsátáscsökkentési alapstratégiaAz y stratégia bemutatása
3. Kibocsátáscsökkentési segédstratégiák
A kibocsátáscsökkentési segédstratégiák bemutatásaHierarchikus viszonyok a kibocsátáscsökkentési segédstratégiák között: egynél több használata esetén melyik kibocsátáscsökkentési segédstratégia élvez elsőbbséget
x kibocsátáscsökkentési segédstratégia— A kibocsátáscsökkentési segédstratégia leírása és indoklása
— A kibocsátáscsökkentési segédstratégia aktiválásához használt mért és/vagy modellezett paraméterek
— A kibocsátáscsökkentési segédstratégia aktiválásához használt egyéb paraméterek
— A szennyező anyagok és a CO2-kibocsátás növekedése a kibocsátáscsökkentési segédstratégia használata során a kibocsátáscsökkentési alapstratégiához képest
y kibocsátáscsökkentési segédstratégiaA fentiek szerint.

Részletes dokumentációcsomag

A részletes dokumentációcsomagnak minden kibocsátáscsökkentési segédstratégia vonatkozásában tartalmaznia kell a következő információkat:

a) a gyártó arra vonatkozó nyilatkozata, hogy a járműben nem alkalmaz semmilyen, a 715/2007/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében szereplő kivételek közé nem tartozó hatástalanító berendezést;

b) a motor és az alkalmazott kibocsátáscsökkentési stratégiák, valamint a beépített szoftveres vagy hardveres berendezések és azon feltétel(ek) leírása, amelyek mellett a stratégiák és berendezések nem úgy működnek, mint ahogy a típusjóváhagyási vizsgálatok során szoktak;

c) a kibocsátáscsökkentési segédstratégia/kibocsátáscsökkentési alapstratégia kezeléséhez használt szoftververziókra vonatkozó nyilatkozat, ideértve az említett szoftververziók megfelelő ellenőrző összegeit vagy referenciaértékeit, valamint az ellenőrző összegek vagy referenciaértékek értelmezésére vonatkozóan a hatóságoknak szóló utasításokat; a kibocsátáscsökkentési segédstratégiát/kibocsátáscsökkentési alapstratégiát befolyásoló új szoftververzió megjelenésekor mindig aktualizálni kell a nyilatkozatot, és meg kell küldeni a részletes dokumentációcsomagot őrző típusjóváhagyó hatóságnak. A gyártók kérhetik ellenőrző összeg helyett egy alternatív módszer alkalmazását, amennyiben a másik módszer azonos szintű nyomon követhetőséget biztosít a szoftververziók változásai tekintetében;

d) a kibocsátáscsökkentési segédstratégiák részletes műszaki indokolása, a kibocsátáscsökkentési segédstratégia alkalmazásával és anélkül bekövetkezett becsült hatásokkal, és az alábbiakra vonatkozó információkkal:

i. a 715/2007/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében megadott, a hatástalanító berendezések tilalma alóli valamely kivétel adott esetben miért alkalmazható;

ii. a kibocsátáscsökkentési segédstratégiával védeni kívánt hardverelem(ek), ha vannak;

iii. a rendszeres karbantartással nem megelőzhető, a kibocsátáscsökkentési segédstratégia hiányában a motorban hirtelen keletkező és javíthatatlan sérülésre vonatkozó bizonyíték, ha van ilyen;

iv. indokolással ellátott magyarázat arra vonatkozóan, hogy a motor beindításához miért van szükség kibocsátáscsökkentési segédstratégia alkalmazására, ha van ilyen;

e) a tüzelőanyag-rendszer szabályozásának logikája, az időzítési stratégiák és a "ki-be" kapcsolási pontok valamennyi üzemmódra;

f) a kibocsátáscsökkentési segédstratégiák közötti hierarchikus viszony leírása (vagyis amikor egyidejűleg egynél több kibocsátáscsökkentési segédstratégia is működhet), annak megjelölése, hogy melyik az elsődlegesen reagáló kibocsátáscsökkentési segédstratégia, milyen a stratégiák együttműködési módszere, ideértve az adatfolyam-diagramokat és döntési logikát, illetve hogyan biztosítja a hierarchia azt, hogy a kibocsátáscsökkentési segédstratégiák eredményeként a kibocsátást a lehető legalacsonyabb szinten tartsa;

g) a kibocsátáscsökkentési segédstratégia által mért és/vagy számított paraméterek felsorolása mellett az összes mért vagy számított paraméter célja és az, hogy ezek a paraméterek hogyan befolyásolják a motor sérülését; ideértve a számítási módszert és azt, hogy milyen összefüggés van a számított paraméterek és az éppen ellenőrzött paraméter valós állapota között, és ebből következően az elemzés milyen tűrést vagy biztonsági tényezőket tartalmaz;

h) a mért vagy számított paraméter(ek) függvényében megváltozó motor-/kibocsátáscsökkentő paraméterek felsorolása és az egyes motor-/kibocsátáscsökkentő paraméterek ingadozási tartománya; emellett a motor-/kibocsátáscsökkentő paraméterek és a mért vagy számított paraméterek közötti összefüggés;

i) annak értékelése, hogy a kibocsátáscsökkentési segédstratégia a lehető legalacsonyabb szinten tudja-e tartani a valós kibocsátást, ideértve annak részletes elemzését, hogy a kibocsátáscsökkentési alapstratégiával összehasonlítva a kibocsátáscsökkentési segédstratégia alkalmazása mellett várhatóan mennyivel nő a szabályozás alá eső szennyező anyagok és a CO2 teljes kibocsátása.

A részletes dokumentációcsomag legfeljebb 100 oldal lehet és tartalmaznia kell a kibocsátáscsökkentési segédstratégia típusjóváhagyó hatóság általi értékeléséhez szükséges minden fő elemet. Szükség esetén a csomag kiegészíthető további és kiegészítő elemeket tartalmazó mellékletekkel és más csatolt dokumentumokkal. A kibocsátáscsökkentési segédstratégia bármely változtatása esetén a gyártó köteles a részletes dokumentációcsomag új változatát elküldeni a típusjóváhagyó hatóság részére. Az új változatot a változtatásokra és azok hatásaira kell korlátozni. A kibocsátáscsökkentési segédstratégia új változatát a típusjóváhagyó hatóság értékeli és hagyja jóvá.

A részletes dokumentációcsomag felépítése a következő:

Részletes dokumentációcsomag a YYY/OEM számú kibocsátáscsökkentési segédstratégia alkalmazásához az (EU) 2017/1151 rendelet szerint

RészekBekezdésPontMagyarázat
Bevezető dokumentumokBemutatkozó levél a típusjóváhagyó hatóság részéreA dokumentum verziószámára való hivatkozás, a dokumentum kibocsátásának időpontja, a gyártó szervezet részéről illetékes személy aláírása
Verziókövetési táblázatAz egyes verziómódosítások tartalma: a módosított résszel
Az érintett (kibocsátási) típusok leírása
Csatolt dokumentumok táblázataAz összes csatolt dokumentum listája
Kereszthivatkozásokutalás a 3a. függelék a)–i) pontjára (hol találhatóak a rendelet egyes előírásai)
Hatástalanító berendezés hiányára vonatkozó nyilatkozat+ aláírás
Fődokumentum0.Mozaikszavak/rövidítések
1.ÁLTALÁNOS LEÍRÁS
1.1.A motor általános bemutatásaA fő jellemzők leírása: lökettérfogat, utókezelés, …
1.2.A rendszer általános felépítéseA rendszer elvi rajza: az érzékelők és működtetők felsorolása, a motor általános funkcióinak magyarázata
1.3.Szoftver beolvasása és kalibrálási verzióPl. beolvasó eszközre vonatkozó magyarázat
2.Kibocsátáscsökkentési alapstratégiák
2.x.x kibocsátáscsökkentési alapstratégiaAz x stratégia bemutatása
2.y.y kibocsátáscsökkentési alapstratégiaAz y stratégia bemutatása
3.Kibocsátáscsökkentési segédstratégiák
3,0.A kibocsátáscsökkentési segédstratégiák bemutatásaHierarchikus viszonyok a kibocsátáscsökkentési segédstratégiák között: leírás és indoklás (pl. biztonság, megbízhatóság, stb.)
3.x.x kibocsátáscsökkentési segédstratégia3.x.1. A kibocsátáscsökkentési segédstratégia indokolása
3.x.2. A kibocsátáscsökkentési segédstratégia jellemzéséhez használt mért és/vagy modellezett paraméterek
3.x.3. A kibocsátáscsökkentési segédstratégia működési módja – Alkalmazott paraméterek
3.x.4. A kibocsátáscsökkentési segédstratégia hatása a szennyező anyagokra és a CO2-re
3.y.y kibocsátáscsökkentési segédstratégia3.y.1.
3.y.2.
stb.
Idáig tart a 100 oldalas terjedelmi korlát
MellékletAz e kibocsátáscsökkentési alapstratégia-kibocsátáscsökkentési segédstratégia által lefedett típusok felsorolása: beleértve a típusjóváhagyásra történő hivatkozást, a szoftverekre történő hivatkozást, a kalibrálási számot, az egyes verziók és az egyes (motor- és/vagy adott esetben utókezelés-) vezérlőegységek ellenőrzőösszegeit
Csatolt dokumentumokXxx számú műszaki megjegyzés a kibocsátáscsökkentési segédstratégia indokolásáhozKockázatértékelés vagy vizsgálat útján történő indoklás vagy hirtelen bekövetkező sérülésre vonatkozó példa, ha van ilyen
Yyy számú műszaki megjegyzés a kibocsátáscsökkentési segédstratégia indokolásához
Vizsgálati jegyzőkönyv a kibocsátáscsökkentési segédstratégia egyedi hatásainak mennyiségi meghatározásárólvizsgálati jegyzőkönyv a kibocsátáscsökkentési segédstratégia indoklása érdekében végzett valamennyi egyedi vizsgálatról, a vizsgálati körülmények részletei, a jármű leírása, a vizsgálatok időpontja, kibocsátásra és/vagy CO2-kibocsátásra gyakorolt hatás a kibocsátáscsökkentési segédstratégia aktiválásával és anélkül

3b. függelék

A kibocsátáscsökkentési segédstratégia értékelésének módszertana

A kibocsátáscsökkentési segédstratégia típusjóváhagyó hatóság általi értékelése legalább az alábbiak igazolását tartalmazza:

1. A kibocsátáscsökkentési segédstratégia által okozott kibocsátásnövekedést a lehetséges legalacsonyabb szinten kell tartani:

a) A járművek rendes használata és élettartama alatt a kibocsátáscsökkentési segédstratégia használata melletti összes kibocsátásnövekedést a lehetséges legalacsonyabb szinten kell tartani;

b) Amennyiben a kibocsátáscsökkentési segédstratégia előzetes értékelése idején a piacon elérhetővé válik bármely, a javított kibocsátáscsökkentést lehetővé tevő technológia vagy kialakítás, akkor azt indokolatlan moduláció nélkül használni kell.

2. A kibocsátáscsökkentési segédstratégia indoklásához történő felhasználás esetén a járművek meghajtó rendszerének meghatározásait tartalmazó 1958. és 1998. évi ENSZ EGB megállapodások 2. számú kölcsönösen elfogadott határozatában (M.R.2.) ( 11 ) meghatározott "meghajtóenergia-átalakító és a hajtáslánc" hirtelen keletkező és javíthatatlan sérülésének kockázatát megfelelően be kell mutatni és dokumentálni kell, beleértve az alábbi információkat:

a) a gyártónak bizonyítékot kell rendelkezésre bocsátania a katasztrofális (vagyis hirtelen bekövetkező és javíthatatlan) motorsérülésről egy olyan kockázatértékeléssel együtt, amely tartalmazza a kockázat bekövetkezésének valószínűségét és a lehetséges következmények súlyosságát, beleértve az ilyen hatással járó elvégzett vizsgálatok eredményeit;

b) amikor a kibocsátáscsökkentési segédstratégia alkalmazása idején a piacon elérhetővé válik bármely, az adott kockázat kiküszöbölését vagy csökkentését biztosító technológia vagy kialakítás, akkor azt a műszakilag lehetséges legnagyobb mértékben használni kell (azaz indokolatlan moduláció nélkül);

c) a motor vagy a kibocsátáscsökkentő rendszer alkotórészeinek tartóssága vagy az elhasználódással és a hibás működéssel szembeni hosszú távú védelme nem tekinthető a hatástalanító berendezésre vonatkozó tilalom alóli mentesítés elfogadható indokának.

3. Egy megfelelő műszaki leírásban dokumentálni kell, miért szükséges kibocsátáscsökkentési segédstratégiát használni a jármű biztonságos működtetéséhez:

a) a gyártónak bizonyítékot kell rendelkezésre bocsátania a jármű biztonságos működtetését fenyegető fokozott kockázatról egy olyan kockázatértékeléssel együtt, amely tartalmazza a kockázat bekövetkezésének valószínűségét és a lehetséges következmények súlyosságát, beleértve az ilyen hatással járó elvégzett vizsgálatok eredményeit;

b) amennyiben a kibocsátáscsökkentési segédstratégia alkalmazása idején a piacon elérhetővé válik bármely, az adott biztonsági kockázat csökkentését lehetővé tevő eltérő technológia vagy kialakítás, akkor azt a műszakilag lehetséges legnagyobb mértékben (azaz indokolatlan moduláció nélkül) használni kell.

4. Egy megfelelő műszaki leírásban dokumentálni kell, miért szükséges kibocsátáscsökkentési segédstratégiát használni a motor beindítása során:

a) a gyártónak bizonyítékot kell rendelkezésre bocsátania a kibocsátáscsökkentési segédstratégia motorindítás során történő használatának szükségességére vonatkozóan egy olyan kockázatértékeléssel együtt, amely tartalmazza a kockázat bekövetkezésének valószínűségét és a lehetséges következmények súlyosságát, beleértve az ilyen hatással járó elvégzett vizsgálatok eredményeit;

b) amennyiben a kibocsátáscsökkentési segédstratégia alkalmazása idején a piacon elérhetővé válik bármely, a motor indításakor nagyobb kibocsátáscsökkentést lehetővé tevő eltérő technológia vagy kialakítás, akkor azt a műszakilag lehetséges legnagyobb mértékben használni kell.

4. függelék

EK-TÍPUSBIZONYÍTVÁNY MINTA

(Legnagyobb méret: A4 (210 × 297 mm))

EK-TÍPUSBIZONYÍTVÁNY

A hatóság bélyegzője

Értesítés a következőről:

- EK-típusjóváhagyás (1),

- EK-típusjóváhagyás kiterjesztése (1),

- EK-típusjóváhagyás elutasítása (1),

- EK-típusjóváhagyás visszavonása (1),

- egy rendszertípus/egy járműtípus egy rendszere (1) tekintetében való típusjóváhagyását illetően, a 715/2007/EK rendelet (2) és az (EU) 2017/1151 rendelet (3) alapján.

Az EK-típusjóváhagyás száma: ...

A kiterjesztés indokolása: ...

I. SZAKASZ

0.1. Gyártmány (a gyártó kereskedelmi neve): ...

0.2. Típus: ...

0.2.1. Kereskedelmi név (nevek) (amennyiben van): ...

0.3. Típusazonosítási eszközök, ha a típus jelölve van a járművön (4)

0.3.1. A jelölés helye: ...

0.4. A jármű kategóriája (5)

0.4.2. Alapjármű (5a) (1): van/nincs (1)

0.5. A gyártó neve és címe: ...

0.8. Az összeszerelő üzem/üzemek neve és címe: ...

0.9. A gyártó képviselőjének (ha van) neve és címe: ...

II. SZAKASZ

0. Az interpolációs család azonosítója a 154. számú ENSZ-előírás 6.2.6. szakaszában meghatározottak szerint

1. Kiegészítő adatok (értelemszerűen): (lásd a kiegészítést)

2. A vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálat: ...

3. Az 1. típusú vizsgálati jegyzőkönyv dátuma: ...

4. Az 1. típusú vizsgálati jegyzőkönyv száma: ...

5. Megjegyzések (ha vannak): (lásd a kiegészítés 3. szakaszát)

6. Hely: ...

7. Dátum: ...

8. Aláírás: ...

Mellékletek:Információs csomag (6)
Vizsgálati jegyzőkönyv(ek)

Kiegészítés a ... számú EK-típusbizonyítványhoz

jármű típusjóváhagyása a kibocsátások és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetősége tekintetében a 715/2007/EK rendelet szerint

A típusbizonyítvány kitöltése során kerülni kell a vizsgálati jegyzőkönyvben vagy az adatközlő lapon lévő adatokra történő kereszthivatkozásokat.

0. AZ INTERPOLÁCIÓS JÁRMŰCSALÁD AZONOSÍTÓJA AZ (EU) 2017/1151 RENDELETET XXI. MELLÉKLETÉNEK 5.0. PONTJÁBAN MEGHATÁROZOTTAK SZERINT

0.1.

Azonosító: ...

0.2.

Az alapjármű azonosítója (5a) (1): ...

1. TOVÁBBI INFORMÁCIÓK

1.1. A menetkész jármű tömege:

VL (1): ...

VH: ...

1.2. Megengedett össztömeg:

VL (1): ...

VH: ...

1.3. Referenciatömeg:

VL (1): ...

VH: ...

1.4. Ülések száma: ...

1.6. A karosszéria típusa:

1.6.1. M1, M2 esetében: lépcsőshátú limuzin, ferdehátú limuzin, kombi, kupé, kabrió, többcélú jármű ( 12 )

1.6.2. N1, N2 esetében: teherautó, zárt kisteherautó (12)

1.7. Hajtott kerekek: első, hátsó, 4 × 4 (12)

1.8. Tisztán elektromos jármű: igen/nem (12)

1.9. Hibrid elektromos jármű: igen/nem (12)

1.9.1. Hibrid elektromos jármű kategóriája: külső feltöltésű/nem külső feltöltésű / tüzelőanyag-cellás (12)

1.9.2. Üzemmódkapcsoló: van/nincs (12)

1.10. A motor azonosítása:

1.10.1. Motor lökettérfogata:

1.10.2. Tüzelőanyag-ellátó rendszer: közvetlen befecskendezésű/közvetett befecskendezésű (12)

1.10.3. A gyártó által ajánlott tüzelőanyag:

1.10.4.1. Legnagyobb teljesítmény: kW min-1 fordulatszámon

1.10.4.2. A legnagyobb nyomaték: Nm min-1 fordulatszámon

1.10.5. Feltöltő berendezés: van/nincs (12)

1.10.6. Gyújtásrendszer: kompressziós gyújtás/szikragyújtás (12)

1.11. Erőátviteli rendszer (tisztán elektromos járműnél vagy hibrid elektromos járműnél) (12)

1.11.1. Legnagyobb hasznos teljesítmény: ... kW, az alábbi fordulatszám-tartományban: ... - ... min-1

1.11.2. Legnagyobb 30 perces teljesítmény: ... kW

1.11.3. Legnagyobb hasznos nyomaték: ... Nm, ... min-1 fordulatszámon

1.12. Hajtóakkumulátor (tisztán elektromos járműnél vagy hibrid elektromos járműnél)

1.12.1. Névleges feszültség: V

1.12.2. Kapacitás (2 órás): Ah

1.13. Átvitel: ..., ...

1.13.1. A sebességváltó típusa: kézi/automata/fokozatmentes (12)

1.13.2. Sebességfokozatok száma:

1.13.3. Összáttételi arányok (beleértve a gumiabroncsok terhelés alatti gördülőkerületét is): (járműsebesség (km/h)) / (motorfordulatszám (1 000 (min-1))

Első fokozatban: …Hatodik fokozatban: …
Második fokozatban: …Hetedik fokozatban: …
Harmadik fokozatban: …Nyolcadik fokozatban: …
Negyedik fokozatban: …Gyorsító fokozatban: …
Ötödik fokozatban: …

1.13.4. Végáttétel:

1.14. Gumiabroncsok: ..., ..., ...

Típus: radiál/diagonál/... ( 13 )

Méretek: ...

Gördülőkerület terhelés alatt:

Az 1. típusú vizsgálathoz használt gumiabroncsok gördülőkerülete:

2. VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK

2.1. Az égéstermék-kibocsátások vizsgálati eredményei

A kibocsátások besorolása: ......

Adott esetben az 1. típusú vizsgálat eredményei

A típusjóváhagyás száma, ha nem alapjármű (1): ...

1. vizsgálat

1. típusú vizsgálat eredményeiCO
(mg/km)
THC
(mg/km)
NMHC
(mg/km)
NOx
(mg/km)
THC + NOx
(mg/km)
PM
(mg/km)
PN
(#.1011/km)
Mért érték (8) (9)
Ki × (8) (10)(11)
Ki + (8) (10)(11)
Ki-vel számított átlagérték (M × Ki vagy M + Ki) (9)(12)
DF (+) (8) (10)
DF (×) (8) (10)
Ki-vel és DF-fel számított végső átlagérték (13)
Határérték

2. vizsgálat (adott esetben)

Töltse ki az 1. vizsgálatra vonatkozó táblázatot a második vizsgálat eredményeivel.

3. vizsgálat (adott esetben)

Töltse ki az 1. vizsgálatra vonatkozó táblázatot a harmadik vizsgálat eredményeivel.

Ismételje meg az 1. vizsgálatot, a 2. vizsgálatot (adott esetben) és a 3. vizsgálatot (adott esetben) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású járműre (VL) (adott esetben) és a közepes szén-dioxid-kibocsátású járműre (VM) (adott esetben) vonatkozóan

Környezetihőmérséklet-korrekcióval végzett vizsgálat (ATCT)

CO2-kibocsátás (g/km)Vegyes
ATCT (14 °C) MCO2,Treg
1. típusú vizsgálat (23 °C) MCO2,23°
Járműcsalád korrekciós tényező (FCF)

ATCT-vizsgálat eredményeCO
(mg/km)
THC
(mg/km)
NMHC
(mg/km)
NOx
(mg/km)
THC + NOx
(mg/km)
PM
(mg/km)
PN
(#.1011/km)
Mért (1) (2)
Határértékek
(1)
Adott esetben. (2)
Két tizedesjegyre kerekítve.

A motorhűtőközeg végső hőmérsékletének és a kondicionálási terület utolsó 3 órai átlaghőmérsékletének különbsége, (ΔT_ATCT, °C) a referenciajármű esetében: ...

A legrövidebb megengedett kondicionálási időtartam, tsoak_ATCT (s): ...

A hőmérséklet-érzékelő helye: ...

Környezetihőmérséklet-korrekcióval végzett vizsgálat (ATCT) szerinti járműcsalád-azonosító: ...

2. típus: (a közúti közlekedésre való alkalmasság vizsgálatához szükséges adatokkal együtt):

VizsgálatCO-érték
(térfogat%)
Lambda (1)Motorfordulatszám
(min– 1)
A motorolaj hőmérséklete
(°C)
Alacsony alapjáraton végzett vizsgálatNem alkalmazandó
Magas alapjáraton végzett vizsgálat

3. típus: ...

4. típus: ... g/vizsgálat;

a következők szerinti vizsgálati eljárás: A 83. sz. ENSZ EGB-előírás 6. melléklete [1 napos NEDC] / a 2017/1221/EK rendelet melléklete [2 napos NEDC] / az (EU) 2017/1151 rendeletet VI. melléklete [2 napos WLTP] (1).

5. típus:

- Tartóssági vizsgálat: egészjármű-vizsgálat/próbapadi öregedésvizsgálat/nincs (1)

- Romlási tényező (DF): számított/rögzített (1)

- Adja meg az értékeket: ...

- Alkalmazandó 1. típusú ciklus (az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. mellékletének 4. almelléklete vagy a 83. sz. ENSZ EGB-előírás) (14): ...

6. típusCO (g/km)Összes szénhidrogén (g/km)
Mért érték
Határérték

2.1.1. Kétfajta tüzelőanyaggal üzemelő járművek esetében az 1. típusú táblázatot mindkét tüzelőanyag tekintetében meg kell ismételni. A rugalmas tüzelőanyag-felhasználású járművek esetében az 1. típusú vizsgálatot mindkét tüzelőanyag tekintetében el kell végezni az I. melléklet I.2.4. ábrája szerint, az LPG-vel, illetve földgázzal/biometánnal (vagy egy- vagy kétfajta tüzelőanyaggal) üzemelő járművek esetében a táblázatot meg kell ismételni a vizsgálat során használt különböző referenciagázok tekintetében, és a legrosszabb eredményeket egy külön táblázatban kell összefoglalni. Adott esetben a 83. sz. ENSZ EGB előírás 12. melléklete 3.1.4. szakaszának megfelelően azt is meg kell adni, hogy az eredmények mérésen vagy számításon alapulnak-e.

2.1.2. A hibajelző szöveges leírása és/vagy rajza: ...

2.1.3. A fedélzeti diagnosztikai rendszerrel felügyelt alkotóelemek felsorolása és funkciójuk: ...

2.1.4. Szöveges leírás (általános működési elvek) a következők tekintetében: ...

2.1.4.1. Gyújtáshiba észlelése ( 14 ): ...

2.1.4.2. Katalizátor ellenőrzése (14) : ...

2.1.4.3. Oxigénérzékelő ellenőrzése (14) : ...

2.1.4.4. A fedélzeti diagnosztikai rendszer által felügyelt egyéb alkotóelemek (14) : ...

2.1.4.5. Katalizátor ellenőrzése ( 15 ): ...

2.1.4.6. Részecskeszűrő ellenőrzése (15) : ...

2.1.4.7. Az elektronikusan szabályozott tüzelőanyag-adagoló rendszer ellenőrzése (15) : ...

2.1.4.8. A fedélzeti diagnosztikai rendszer által felügyelt egyéb alkotóelemek: ...

2.1.5. A hibajelző működésbe lépésének feltételei (a menetciklusok állandó száma vagy statisztikai módszer): ...

2.1.6. Az összes használt fedélzeti diagnosztikai kimeneti kód és formátum felsorolása (magyarázattal együtt): ...

2.2. Fenntartva

2.3. Katalitikus átalakító: van/nincs (12)

2.3.1. Az e rendelet összes vonatkozó követelményének megfelelően vizsgált eredeti katalitikus átalakító, igen/nem (12)

2.4. A füst opacitásvizsgálatának eredményei (12)

2.4.1.

Állandósult motorfordulatszámon: lásd a műszaki szolgálat ... sz. vizsgálati jegyzőkönyvét ...

2.4.2. Terhelés nélküli gyorsítással végzett vizsgálatok:

2.4.2.1. A fényelnyelési együttható mért értéke: ... m-1

2.4.2.2. A fényelnyelési együttható korrigált értéke: ... m-1

2.4.2.3. A fényelnyelési együttható jelének helye a járművön: ...

2.5. A CO2-kibocsátás és a tüzelőanyag-fogyasztás vizsgálati eredményei

2.5.1. Tisztán belső égésű motorral felszerelt jármű és nem külső feltöltésű (NOVC) hibrid elektromos jármű

2.5.1.0.

Az interpolációs járműcsaládon belüli minimális és maximális CO2 értékek

2.5.1.1

2.5.1.1.1.

A ciklus energiaigénye: ... J

2.5.1.1.2. Kigurulási menetellenállási együtthatók

2.5.1.1.2.1. f0, N: ...

2.5.1.1.2.2. f1, N/(km/h): ...

2.5.1.1.2.3. f2, N/(km/h)2: ...

2.5.1.1.3. 2 CO2-kibocsátás (g/km) Vizsgálat Alacsony Közepes Magas Rendkívül magas Vegyes MCO2,p,5 / MCO2,c,5 1 2 3 átlag Végső MCO2,p,H / MCO2,c,H

2.5.1.1.4. Tüzelőanyag-fogyasztás (l/100 km) vagy m3/100 km vagy kg/100 km (1) Alacsony Közepes Magas Rendkívül magas Vegyes Végső értékek FCp,H / FCc,H

2.5.1.2.

2.5.1.2.1.

Ciklus-energiaigény: ... J

2.5.1.2.2. Kigurulási menetellenállási együtthatók

2.5.1.2.2.1.

f0, N: ...

2.5.1.2.2.2.

f1, N/(km/h): ...

2.5.1.2.2.3.

f2, N/(km/h) (2): ...

2.5.1.2.3. 2 CO2-kibocsátás (g/km) Vizsgálat Alacsony Közepes Magas Rendkívül magas Vegyes MCO2,p,5 / MCO2,c,5 1 2 3 átlag Végső MCO2,p,L / MCO2,c,L

2.5.1.2.4. Tüzelőanyag-fogyasztás (l/100 km) vagy m3/100 km vagy kg/100 km (1) Alacsony Közepes Magas Rendkívül magas Vegyes Végső értékek FCp,L / FCc,L

2.5.1.3. Közepes szén-dioxid-kibocsátású (VM) nem külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (adott esetben) 2.5.1.3.1. Ciklus-energiaigény: ... J 2.5.1.3.2. Kigurulási menetellenállási együtthatók 2.5.1.3.3. A CO2-kibocsátás tömege (adja meg az egyes vizsgált referencia-tüzelőanyagokra vonatkozó értékeket a különböző szakaszokhoz: a mért értékeket, a vegyes értéket lásd a XXI. melléklet 6. almellékletének 1.2.3.8. és 1.2.3.9. pontjában) CO2-kibocsátás (g/km) Vizsgálat Alacsony Közepes Magas Rendkívül magas Vegyes MCO2,p,5 / MCO2,c,5 1 2 3 átlag Végső MCO2,p,L / MCO2,c,L 2.5.1.3.4. Tüzelőanyag-fogyasztás (adja meg az egyes vizsgált referencia-tüzelőanyagokra vonatkozó értékeket a különböző szakaszokhoz: a mért értékeket, a vegyes értéket lásd a XXI. melléklet 6. almellékletének 1.2.3.8. és 1.2.3.9. pontjában) Tüzelőanyag-fogyasztás (l/100 km) vagy m3/100 km vagy kg/100 km (1) Alacsony Közepes Magas Rendkívül magas Vegyes Végső értékek FCp,L / FCc,L

2.5.1.3.2.1.

f0, N: ...

2.5.1.3.2.2.

f1, N/(km/h): ...

2.5.1.3.2.3.

f2, N/(km/h) (2): ...

2.5.1.4. Az e rendelet 2. cikkének 6. pontja szerinti időszakos regenerálású rendszerrel felszerelt, belső égésű motorral hajtott járműveknél a vizsgálati eredményeket módosítani kell a XXI. melléklet 6. almellékletének 1. függelékében meghatározott Ki tényezővel. 2.5.1.4.1. Információk a regenerálási stratégiáról a CO2-kibocsátás és tüzelőanyag-fogyasztás tekintetében D = a működési ciklusok száma két olyan ciklus között, amelyben regenerálás történt: ... d = a regeneráláshoz szükséges működési ciklusok száma: ... Alkalmazandó 1. típusú ciklus (az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. mellékletének 4. almelléklete vagy a 83. sz. ENSZ EGB-előírás) (14): ... Vegyes Ki (additív / multiplikatív) (1) Értékek a CO2-re és a tüzelőanyag-fogyasztásra (10) Alapjármű esetében ismételje meg a 2.5.1. pontot.

2.5.2. Tisztán elektromos járművek (12)

2.5.2.1. Elektromosenergia-fogyasztás

2.5.2.1.1. Magas szén-dioxid-kibocsátású jármű (VH)

2.5.2.1.1.1.

A ciklus energiaigénye: ... J

2.5.2.1.1.2. Kigurulási menetellenállási együtthatók

2.5.2.1.1.2.1.

f0, N: ...

2.5.2.1.1.2.2.

f1, N/(km/h): ...

2.5.2.1.1.2.3. f2, N/(km/h) (2): ... EC (Wh/km) Vizsgálat Városi Vegyes Számított EC 1 2 3 átlag Gyártó által megadott érték -

2.5.2.1.1.3.

A ciklusban az összes olyan idő, amikor az értékek tűrésen kívül voltak: ... s

2.5.2.1.2. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású jármű (VL) (adott esetben)

2.5.2.1.2.1.

A ciklus energiaigénye: ... J

2.5.2.1.2.2. Kigurulási menetellenállási együtthatók

2.5.2.1.2.2.1.

f0, N: ...

2.5.2.1.2.2.2.

f1, N/(km/h): ...

2.5.2.1.2.2.3. f2, N/(km/h) (2): ... EC (Wh/km) Vizsgálat Városi Vegyes Számított EC 1 2 3 átlag Gyártó által megadott érték -

2.5.2.1.2.3.

A ciklusban az összes olyan idő, amikor az értékek tűrésen kívül voltak: ... s

2.5.2.2. Tisztán elektromos hatósugár

2.5.2.2.1. Magas szén-dioxid-kibocsátású jármű (VH)

PER (km)VizsgálatVárosiVegyes
Mért tisztán elektromos hatósugár1
2
3
átlag
Gyártó által megadott érték

2.5.2.2.2. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású jármű (VL) (adott esetben)

PER (km)VizsgálatVárosiVegyes
Mért tisztán elektromos hatósugár1
2
3
átlag
Gyártó által megadott érték

2.5.3. Külső feltöltésű (OVC) hibrid elektromos jármű: 2.5.3.1. Töltést fenntartó üzemmód CO2-kibocsátásának tömege 2.5.3.1.1. Magas szén-dioxid-kibocsátású jármű (VH) 2.5.3.1.2. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású jármű (VL) (adott esetben) 2.5.3.1.3. Közepes szén-dioxid-kibocsátású jármű (VM) (adott esetben) 2.5.3.2. Töltést fogyasztó üzemmód CO2-kibocsátásának tömege Magas szén-dioxid-kibocsátású jármű (VH) CO2-kibocsátás (g/km) Vizsgálat Vegyes MCO2,CD 1 2 3 Átlagos Végső MCO2,CD,H Alacsony szén-dioxid-kibocsátású jármű (VL) (adott esetben) CO2-kibocsátás (g/km) Vizsgálat Vegyes MCO2,CD 1 2 3 Átlagos Végső MCO2,CD,L Közepes szén-dioxid-kibocsátású jármű (VM) (adott esetben) CO2-kibocsátás (g/km) Vizsgálat Vegyes MCO2,CD 1 2 3 Átlagos Végső MCO2,CD,M

2.5.3.1.1.1.

Ciklus-energiaigény: ... J

2.5.3.1.1.2. Kigurulási menetellenállási együtthatók

2.5.3.1.1.2.1.

f0, N: ...

2.5.3.1.1.2.2.

f1, N/(km/h): ...

2.5.3.1.1.2.3. f2, N/(km/h) (2): ... CO2-kibocsátás (g/km) Vizsgálat Alacsony Közepes Magas Rendkívül magas Vegyes MCO2,p,5 / MCO2,c,5 1 2 3 Átlagos Végső MCO2,p,H / MCO2,c,H

2.5.3.1.2.1.

Ciklus-energiaigény: ... J

2.5.3.1.2.2. Kigurulási menetellenállási együtthatók

2.5.3.1.2.2.1.

f0, N: ...

2.5.3.1.2.2.2.

f1, N/(km/h): ...

2.5.3.1.2.2.3. f2, N/(km/h) (2): ... CO2-kibocsátás (g/km) Vizsgálat Alacsony Közepes Magas Rendkívül magas Vegyes MCO2,p,5 / MCO2,c,5 1 2 3 Átlagos Végső MCO2,p,L / MCO2,c,L

2.5.3.1.3.1.

Ciklus-energiaigény: ... J

2.5.3.1.3.2. Kigurulási menetellenállási együtthatók

2.5.3.1.3.2.1.

f0, N: ...

2.5.3.1.3.2.2.

f1, N/(km/h): ...

2.5.3.1.3.2.3. f2, N/(km/h) (2): ... CO2-kibocsátás (g/km) Vizsgálat Alacsony Közepes Magas Rendkívül magas Vegyes MCO2,p,5 / MCO2,c,5 1 2 3 Átlagos MCO2,p,M / MCO2,c,M

2.5.3.3.

A kibocsátott CO2 tömege (súlyozott, vegyes) ( 16 ): Magas szén-dioxid-kibocsátású jármű (VH): MCO2,weighted ... g/km Alacsony szén-dioxid-kibocsátású jármű (VL) (adott esetben): MCO2,weighted ... g/km Közepes szén-dioxid-kibocsátású jármű (VM) (adott esetben): MCO2,weighted ... g/km

2.5.3.3.1. Az interpolációs járműcsaládon belüli minimális és maximális CO2 értékek.

2.5.3.4. Magas szén-dioxid-kibocsátású jármű (VH) Tüzelőanyag-fogyasztás (l/100 km) Alacsony Közepes Magas Rendkívül magas Vegyes Végső értékek, FCp,H / FCc,H Alacsony szén-dioxid-kibocsátású jármű (VL) (adott esetben) Tüzelőanyag-fogyasztás (l/100 km) Alacsony Közepes Magas Rendkívül magas Vegyes Végső értékek, FCp,L / FCc,L Közepes szén-dioxid-kibocsátású jármű (VM) (adott esetben) Tüzelőanyag-fogyasztás (l/100 km) Alacsony Közepes Magas Rendkívül magas Vegyes Végső értékek, FCp,M / FCc,M

2.5.3.5. Magas szén-dioxid-kibocsátású jármű (VH) Tüzelőanyag-fogyasztás (l/100 km) Vegyes Végső értékek FCCD,H Alacsony szén-dioxid-kibocsátású jármű (VL) (adott esetben) Tüzelőanyag-fogyasztás (l/100 km) Vegyes Végső értékek FCCD,L Közepes szén-dioxid-kibocsátású jármű (VM) (adott esetben) Tüzelőanyag-fogyasztás (l/100 km) Vegyes Végső értékek FCCD,M

2.5.3.6.

Tüzelőanyag-fogyasztás (súlyozott, vegyes) (16) : Magas szén-dioxid-kibocsátású jármű (VH): FCweighted ... l/100 km Alacsony szén-dioxid-kibocsátású jármű (VL) (adott esetben): FCweighted ... l/100 km Közepes szén-dioxid-kibocsátású jármű (VM) (adott esetben): FCweighted ... l/100 km

2.5.3.7. Hatósugarak: 2.5.3.7.1. Teljes elektromos hatósugár (AER) AER (km) Vizsgálat Városi Vegyes AER értékek 1. 2. 3. Átlagos Végső értékek, AER 2.5.3.7.2. Egyenértékű teljes elektromos hatósugár EAER (km) Városi Vegyes EAER értékek 2.5.3.7.3. Tényleges öltést fogyasztó üzemmódhoz tartozó hatósugár, RCDA RCDA (km) Vegyes RCDA értékek 2.5.3.7.4. Töltést fogyasztó üzemmódhoz tartozó hatósugár, RCDC RCDC (km) Vizsgálat Vegyes RCDC értékek 1. 2. 3. Átlagos Végső értékek RCDC

2.5.3.8. 2.5.3.8.1. Elektromosenergia-fogyasztás EC (Wh/km) Alacsony Közepes Magas Rendkívül magas Városi Vegyes Elektromosenergia-fogyasztás értékek 2.5.3.8.2. Használati tényezővel súlyozott elektromosenergia-fogyasztás a töltést fogyasztó üzemmódban, ECAC,CD (vegyes) ECAC,CD (Wh/km) Vizsgálat Vegyes ECAC,CD értékek 1. 2. 3. Átlagos Végső értékek ECAC,CD 2.5.3.8.3. Használati tényezővel súlyozott elektromosenergia-fogyasztás ECAC, weighted (vegyes) ECAC,weighted (Wh/km) Vizsgálat Vegyes ECAC,weighted értékek 1. 2. 3. Átlagos Végső értékek ECAC,weighted Alapjármű esetében ismételje meg a 2.5.3. pontot.

2.5.4. Tüzelőanyag-fogyasztás (kg/100 km) Vegyes Végső értékek FCc Alapjármű esetében ismételje meg a 2.5.4. pontot.

2.5.5.

Eszköz a tüzelőanyag- és/vagy áramfogyasztás ellenőrzésére igen/nem alkalmazandó ....

2.6. Az ökoinnovációs technológiákkal kapcsolatban végzett vizsgálatok eredményei ( 17 ) ( 18 )

Az ökoinnovációs technológiát jóváhagyó határozat (20)Az ökoinnovációs technológia kódja (21)1. típus/I. ciklus (22)1. A viszonyítási alapul vett jármű CO2-kibocsátása (g/km)2. Az ökoinnovációs technológiával felszerelt jármű CO2-kibocsátása (g/km)3. A viszonyítási alapul vett jármű CO2-kibocsátása az 1. típusú vizsgálati ciklusban (23)4. Az ökoinnovációs technológiával felszerelt jármű CO2-kibocsátása az 1. típusú vizsgálati ciklusban5. Használati tényező (usage factor, UF), azaz a technológia használatának időbeli részaránya a szokásos üzemeltetési körülmények közöttMegtakarított CO2-kibocsátás
((1 - 2) - (3 - 4)) * 5
xxx/201x
Az új európai menetciklusban (NEDC) megtakarított CO2-kibocsátás összesen (g/km) (24)
Az új európai menetciklusban (NEDC) megtakarított CO2-kibocsátás összesen (g/km) (25)

2.6.1.

Az ökoinnovációs technológia (technológiák) általános kódja ( 19 ): ...

3. JÁRMŰJAVÍTÁSI INFORMÁCIÓK

3.1. Annak a weboldalnak a címe, ahol a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetők: ...

3.1.1. A rendelkezésre állás kezdő napja (legkésőbb 6 hónappal a típusjóváhagyás napját követően): ...

3.2. A 3.1. pontban említett weboldal elérhetőségének feltételei (azaz meddig érhetők el az információk, az elérhetőség óránkénti, napi, havi, éves és tranzakciónkénti díja): ...

3.3. A 3.1. pontban említett weboldalon keresztül elérhető járműjavítási és -karbantartási információk formátuma: ...

3.4. A gyártó tanúsítványa a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről: ...

4. TELJESÍTMÉNYMÉRÉS

Belső égésű motorok legnagyobb hasznos motorteljesítménye, elektromos hajtóművek hasznos teljesítménye és legnagyobb 30 perces teljesítménye

4.1. A belső égésű motor hasznos teljesítménye

4.1.1. Motorfordulatszám (min-1) ...

4.1.2. Mért tüzelőanyag-áram (g/h) ...

4.1.3. Mért nyomaték (Nm) ...

4.1.4. Mért teljesítmény (kW) ...

4.1.5. Légnyomás (kPa) ...

4.1.6. Gőznyomás (kPa) ...

4.1.7. A beszívott levegő hőmérséklete (K) ...

4.1.8. Teljesítménykorrekciós tényező (adott esetben) ...

4.1.9. Korrigált teljesítmény (kW) ...

4.1.10. A segédberendezések teljesítménye (kW) ...

4.1.11. Hasznos teljesítmény (kW) ...

4.1.12. Hasznos nyomaték (Nm) ...

4.1.13. Korrigált fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás (g/kWh) ...

4.2. Elektromos hajtáslánc(ok):

4.2.1. A gyártó által megadott értékek:

4.2.2.

Legnagyobb hasznos teljesítmény: kW, ... min-1 fordulatszámon

4.2.3.

Legnagyobb hasznos nyomaték: ... Nm, ... min-1 fordulatszámon

4.2.4.

Legnagyobb hasznos nyomaték nulla motorfordulatszámon: ... Nm

4.2.5.

Legnagyobb 30 perces teljesítmény: ... kW

4.2.6. Az elektromos hajtáslánc alapvető jellemzői

4.2.7.

Vizsgálati egyenfeszültség: ... V

4.2.8.

Működési elv: ...

4.2.9.

Hűtőrendszer:

4.2.10. Motor: folyadék/levegő (12)

4.2.11. Variátor: folyadék/levegő (12)

5. MEGJEGYZÉSEK: ...

Magyarázó megjegyzések

(2) HL L 171., 2007.6.29., 1. o.

(3) HL L 175., 2017.7.7., 1. o.

(4) Ha a típusazonosító jelölés olyan karaktereket is tartalmaz, amelyek az az adatközlo lapon megjelölt jármu, alkotóelem vagy önálló muszaki egység leírása szempontjából nem lényegesek, ezeket a karaktereket a dokumentációban kérdojellel kell helyettesíteni (pl. ABC??123??).

(5) A II. melléklet A. részének meghatározása szerint.

(5a) A 2007/46/EK irányelv 3. cikkének 18. pontjában meghatározottak szerint.

(6) A 2007/46/EK irányelv 3. cikkének (39) bekezdésében meghatározottak szerint.

(8) Ha alkalmazható.

(9) 2 tizedesjegyre kerekítve.

(10) 4 tizedesjegyre kerekítve.

(11) Nem alkalmazandó.

(12) A THC-re és NOx-ra kiszámított átlagértékek (M.Ki) összeadásával kapott átlagérték

(13) Kerekítés eggyel több tizedesjegyre, mint a határérték.

(14) Adja meg az alkalmazandó eljárást

(20) Az ökoinnovációs technológiát jóváhagyó bizottsági határozat száma.

(21) Az ökoinnovációs technológiát jóváhagyó bizottsági határozatban a technológiához rendelt kód.

(22) Alkalmazandó 1. típusú ciklus: a XXI. melléklet 4. almelléklete vagy a 83. sz. ENSZ EGB-eloírás.

(23) Ha az 1. típusú vizsgálati ciklus helyett a modellezés módszerét választják, ez az érték a modellezéssel kapott érték.

(24) Az I. típusú vizsgálat során az egyes ökoinnovációs technológiák révén megtakarított kibocsátások összege a 83. sz. ENSZ EGB-eloírás szerint.

(25) Az I. típusú vizsgálat során az egyes ökoinnovációs technológiák révén megtakarított kibocsátások összege az e rendelet XXI. mellékletének 4. almelléklete szerint.

A típusbizonyítvány kiegészítésének függeléke

Átmeneti időszak (korrelációs eredmény)

(Átmeneti rendelkezés):

1. CO2-kibocsátások az (EU) 2017/1152 és az (EU) 2017/1153 végrehajtási rendelet I. mellékletének 3.2. pontja szerint

1. 1 Co2mpas verzió

1.2. Magas szén-dioxid-kibocsátású jármű (VH)

1.2.1. A CO2-kibocsátás tömege (a vizsgálathoz használt minden egyes referencia-tüzelőanyagra)

CO2-kibocsátás (g/km)VárosiOrszágútiVegyes
MCO2,NEDC_H,co2mpas

1.3. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású jármű (VL) (adott esetben)

1.3.1. A CO2-kibocsátás tömege (a vizsgálathoz használt minden egyes referencia-tüzelőanyagra)

CO2-kibocsátás (g/km)VárosiOrszágútiVegyes
MCO2,NEDC_L,co2mpas

2. CO2-kibocsátási vizsgálati eredmények (adott esetben)

2.1. Magas szén-dioxid-kibocsátású jármű (VH)

2.1.1. A CO2-kibocsátás tömege (a vizsgálathoz használt minden egyes referencia-tüzelőanyagra) tisztán belső égésű motorral felszerelt jármű és nem külső feltöltésű (NOVC) hibrid elektromos jármű esetén

CO2-kibocsátás (g/km)VárosiOrszágútiVegyes
MCO2,NEDC_H,test

2.1.2. OVC vizsgálati eredmények

2.1.2.1. Külső feltöltésű hibrid elektromos járművek CO2-kibocsátásának tömege

CO2-kibocsátás (g/km)Vegyes
MCO2,NEDC_H,test,condition A
MCO2,NEDC_H,test,condition B
MCO2,NEDC_H,test,weighted

2.2. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású jármű (VL) (adott esetben)

2.2.1. A CO2-kibocsátás tömege (a vizsgálathoz használt minden egyes referencia-tüzelőanyagra) tisztán belső égésű motorral felszerelt jármű és nem külső feltöltésű (NOVC) hibrid elektromos jármű esetén

CO2-kibocsátás (g/km)VárosiOrszágútiVegyes
MCO2,NEDC_L,test

2.2.2. OVC vizsgálati eredmények

2.2.2.1. Külső feltöltésű hibrid elektromos járművek CO2-kibocsátásának tömege

CO2-kibocsátás (g/km)Vegyes
MCO2,NEDC_L,test,condition A
MCO2,NEDC_L,test,condition B
MCO2,NEDC_L,test,weighted

3. Eltérési és ellenőrzési tényező (az (EU) 2017/1152 és az (EU) 2017/1153 végrehajtási rendelet 3.2.8. pontja szerint)

Eltérési tényező (adott esetben)
Ellenőrzési tényező (adott esetben)„1” vagy „0”
A teljes megfeleltetési dosszié hash kódja (az (EU) 2017/1152 és az (EU) 2017/1153 végrehajtási rendelet I. mellékletének 3.1.1.2. pontja szerint):

4. Végső NEDC CO2 és a tüzelőanyag-fogyasztás értékek

4.1. Végső NEDC szerinti értékek (a vizsgálathoz használt minden egyes referencia-tüzelőanyagra) tisztán belső égésű motorral felszerelt jármű és nem külső feltöltésű (NOVC) hibrid elektromos jármű esetén

VárosiOrszágútiVegyes
CO2-kibocsátás (g/km)MCO2,NEDC_L, final
MCO2,NEDC_H, final
Tüzelőanyag-fogyasztás (l/100 km)FCNEDC_L, final
FCNEDC_H, final

4.2. Végső NEDC szerinti értékek (a vizsgálathoz használt minden egyes referencia-tüzelőanyagra) külső feltöltésű hibrid elektromos járművek esetében

4.2.1.

CO2-kibocsátás (g/km): lásd a 2.1.2.1. és a 2.2.2.1. pontot;

4.2.2.

Elektromosenergia-fogyasztás (Wh/km): lásd a 2.1.2.2. és a 2.2.2.2. pontot;

4.2.3. Tüzelőanyag-fogyasztás (l/100km) Vegyes FCNEDC_L,test,condition A FCNEDC_L,test,condition B FCNEDC_L,test,weighted

6. függelék

Az EK-típusbizonyítványok számozási rendszere

1. A 6. cikk (1) bekezdése alapján kiadott EK-típusjóváhagyási szám 3. része az EK-típusjóváhagyásra vonatkozó végrehajtási jogszabály vagy a legutóbbi módosító jogszabály számából áll. Ezt a számot egy vagy több betűjel követi, amely(ek) a különböző járműkategóriákat jelöli(k), az 1. táblázat szerint. 1. táblázat Betűjel Kibocsátási előírások A fedélzeti diagnosztikára vonatkozó előírás Jármű kategóriája és osztálya Motor Hatálybalépés: új típusok Hatálybalépés: új járművek A nyilvántartásba vétel utolsó dátuma AA Euro 6c Euro 6-1 M, N1 I. osztály PI, CI 2018.8.31. BA Euro 6b Euro 6-1 M, N1 I. osztály PI, CI 2018.8.31. AB Euro 6c Euro 6-1 N1 II. osztály PI, CI 2019.8.31. BB Euro 6b Euro 6-1 N1 II. osztály PI, CI 2019.8.31. AC Euro 6c Euro 6-1 N1 III. osztály, N2 PI, CI 2019.8.31. BC Euro 6b Euro 6-1 N1 III. osztály, N2 PI, CI 2019.8.31. AD Euro 6c Euro 6-2 M, N1 I. osztály PI, CI 2018.9.1. 2019.8.31. AE Euro 6c-EVAP Euro 6-2 N1 II. osztály PI, CI 2019.9.1. 2020.8.31. AF Euro 6c-EVAP Euro 6-2 N1 III. osztály, N2 PI, CI 2019.9.1. 2020.8.31. AG Euro 6d-TEMP Euro 6-2 M, N1 I. osztály PI, CI 2017.9.1. (1) 2019.8.31. BG Euro 6d-TEMP-EVAP Euro 6-2 M, N1 I. osztály PI, CI 2019.8.31. CG Euro 6d-TEMP-ISC Euro 6-2 M, N1 I. osztály PI, CI 2019.1.1. 2019.8.31. DG Euro 6d-TEMP-EVAP-ISC Euro 6-2 M, N1 I. osztály PI, CI 2019.9.1. 2019.9.1. 2020.12.31. AH Euro 6d-TEMP Euro 6-2 N1 II. osztály PI, CI 2018.9.1. (1) 2019.8.31. BH Euro 6d-TEMP-EVAP Euro 6-2 N1 II. osztály PI, CI 2020.8.31. CH Euro 6d-TEMP-EVAP-ISC Euro 6-2 N1 II. osztály PI, CI 2019.9.1. 2020.9.1. 2021.12.31. AI Euro 6d-TEMP Euro 6-2 N1 III. osztály, N2 PI, CI 2018.9.1. (1) 2019.8.31. BI Euro 6d-TEMP-EVAP Euro 6-2 N1 III. osztály, N2 PI, CI 2020.8.31. CI Euro 6d-TEMP-EVAP-ISC Euro 6-2 N1 III. osztály, N2 PI, CI 2019.9.1. 2020.9.1. 2021.12.31. AJ Euro 6d Euro 6-2 M, N1 I. osztály PI, CI 2019.8.31. AK Euro 6d Euro 6-2 N1 II. osztály PI, CI 2020.8.31. AL Euro 6d Euro 6-2 N1 III. osztály, N2 PI, CI 2020.8.31. AM Euro 6d-ISC Euro 6-2 M, N1 I. osztály PI, CI 2020.12.31. AN Euro 6d-ISC Euro 6-2 N1 II. osztály PI, CI 2021.12.31. AO Euro 6d-ISC Euro 6-2 N1 III. osztály, N2 PI, CI 2021.12.31. AP Euro 6d-ISC-FCM Euro 6-2 M, N1 I. osztály PI, CI 2020.1.1. 2021.1.1. 2024.8.31. AQ Euro 6d-ISC-FCM Euro 6-2 N1 II. osztály PI, CI 2021.1.1. 2022.1.1. 2024.8.31. AR Euro 6d-ISC-FCM Euro 6-2 N1 III. osztály, N2 PI, CI 2021.1.1. 2022.1.1. 2024.8.31. EA Euro 6e Euro 6-2 M, N1, N2 PI, CI 2023.9.1. 2024.9.1. 2025.12.31. EB Euro 6e -bis Euro 6-2 M, N1, N2 PI, CI 2025.1.1. 2026.1.1. 2027.12.31. EC Euro 6e-bis-FCM Euro 6-2 M, N1, N2 PI, CI 2027.1.1. 2028.1.1. AX n.a. n.a. Összes jármű Akkumulátor - teljesen elektromos AY n.a. n.a. Összes jármű Tüzelőanyag-cella AZ n.a. n.a. Az I. melléklet 2.1.1. pontja szerinti tanúsítvánnyal rendelkező összes jármű PI, CI (1) A korlátozás nem érvényes akkor, ha a jármű típusjóváhagyása a 715/2007/EK rendelet és a végrehajtási jogszabály előírásai szerint az M kategóriába és az N1 kategória I. osztályába tartozó járművek esetében 2017. szeptember 1-je előtt, az N1 kategória II. és III. osztályába és az N2 kategóriába tartozó járművek esetében pedig 2018. szeptember 1-je előtt történt a 15. cikk (4) bekezdésének utolsó albekezdése szerint. Jelmagyarázat: "Euro 6-1" OBD-előírás = a teljes Euro 6 OBD-előírás, de a XI. melléklet 2.3.4. pontjában meghatározott előzetes OBD-küszöbértékek és részlegesen könnyített IUPR mellett; "Euro 6-2" OBD-előírás = a teljes Euro 6 OBD-előírás, de a XI. melléklet 2.3.3. pontjában meghatározott végleges OBD-küszöbértékek mellett; "Euro 6b" kibocsátási előírás = az Euro 6 kibocsátási előírások, ideértve a részecskékre vonatkozó módosított mérési eljárást, a részecskeszámra vonatkozó előírást (közvetlen befecskendezésű szikragyújtásra vonatkozó előzetes értékek); "Euro 6c" kibocsátási előírás = csak nyomon követésre szolgáló RDE NOx-vizsgálat (a nem túllépendő NTE-határértékek alkalmazása nélkül), minden más tekintetben az égéstermék-kibocsátásra vonatkozó teljes Euro 6 előírás (ideértve a PN RDE-t is); "Euro 6c-EVAP" kibocsátási előírás = csak nyomon követésre szolgáló RDE NOx-vizsgálat (a nem túllépendő NTE-határértékek alkalmazása nélkül), minden más tekintetben az égéstermék-kibocsátásra vonatkozó teljes Euro 6 előírás (ideértve a PN RDE-t is), a párolgási kibocsátás mérésére megállapított módosított vizsgálati eljárás; "Euro 6d-TEMP" kibocsátási előírás = az átmeneti megfelelési tényezőkkel való összevetés révén végzett RDE NOx-vizsgálat, minden más tekintetben az égéstermék-kibocsátásra vonatkozó teljes Euro 6 előírás (ideértve a PN RDE-t is); "Euro 6d-TEMP-ISC" kibocsátási előírás = az átmeneti megfelelési tényezőkkel való összevetés révén végzett RDE vizsgálat, az égéstermék-kibocsátásra vonatkozó teljes Euro 6 előírás (ideértve a PN RDE-t is) és az új ISC-eljárás; "Euro 6d-TEMP-EVAP-ISC"kibocsátási előírás = az átmeneti megfelelési tényezőkkel való összevetés révén végzett RDE NOx-vizsgálat, az égéstermék-kibocsátásra vonatkozó teljes Euro 6 előírás (ideértve a PN RDE-t is), a párolgási kibocsátás mérésére vonatkozó 48 órás vizsgálati eljárás és az új ISC-eljárás; "Euro 6d-TEMP-EVAP" kibocsátási előírás = az átmeneti megfelelési tényezőkkel való összevetés révén végzett RDE NOx-vizsgálat, minden más tekintetben az égéstermék-kibocsátásra vonatkozó teljes Euro 6 előírás (ideértve a PN RDE-t is), a párolgási kibocsátás mérésére megállapított módosított vizsgálati eljárás; "Euro 6d" kibocsátási előírás = a végső megfelelési tényezőkkel való összevetés révén végzett RDE-vizsgálat, minden más tekintetben az égéstermék-kibocsátásra vonatkozó teljes Euro 6 előírás, a párolgási kibocsátás mérésére megállapított módosított vizsgálati eljárás; "Euro 6d-ISC" = a végső megfelelési tényezőkkel való összevetés révén végzett valóskibocsátás-vizsgálat, az égéstermék-kibocsátásra vonatkozó teljes Euro 6 előírás, a párolgási kibocsátás mérésére vonatkozó 48 órás vizsgálati eljárás és az új ISC-eljárás; "Euro 6d-ISC-FCM" = a végső megfelelési tényezőkkel való összevetés révén végzett valóskibocsátás-vizsgálat, az égéstermék-kibocsátásra vonatkozó teljes Euro 6 előírás, a párolgási kibocsátás mérésére vonatkozó 48 órás vizsgálati eljárás, a tüzelőanyag- és/vagy áramfogyasztás ellenőrzését szolgáló eszközök és az új ISC-eljárás; "Euro 6e" = A fentiek szerint + RDE-megfelelőség az aktualizált PEMS-határértékek alapján, OBFCM az N2 kategóriájú járművek esetében; "Euro 6e-bis" = A fentiek szerint + az RDE-megfelelőség kiterjesztett környezeti feltételei + AES-megjelölés + a használati tényező dneb alapján (lásd a XXI. melléklet 3.2. pontját); "Euro 6e-bis-FCM" Euro 6e-bis-FCMA fentiek szerint + a használati tényező dnec alapján (lásd a XXI. melléklet 3.2. pontját).(1)(1) Amennyiben a 2024-ben esedékes felülvizsgálat elvégzését követően a dnec értéke változik, a módosított nec szerint típusjóváhagyott járművek eltérő karaktert kapnak. A fentiek szerint + a használati tényező dnec alapján (lásd a XXI. melléklet 3.2. pontját).(1) (1) Amennyiben a 2024-ben esedékes felülvizsgálat elvégzését követően a dnec értéke változik, a módosított nec szerint típusjóváhagyott járművek eltérő karaktert kapnak.

2. PÉLDÁK AZ EK-TÍPUSBIZONYÍTVÁNYOK SZÁMÁRA

2.1. Az alábbi példában egy Euro 6 könnyű személygépkocsinak az 1. táblázat szerint AJ karakterekkel azonosított "Euro 6d" kibocsátási előírás és "Euro 6-2" OBD előírás szerinti típusjóváhagyása szerepel. A jóváhagyás a 715/2007/EK alaprendelet és annak (EU) 2017/1151 végrehajtási rendelete alapján került kiadásra. Ez a Luxemburg által kiadott, az "e13" kóddal jelölt tizenhetedik ilyen jóváhagyás, kiterjesztés nélkül. Így a bizonyítvány számának negyedik és ötödik eleme "0017", illetve "00".

e13*715/2007*2017/1151AJ*0017*00

2.2. A második példában egy Euro 6 N1 II. osztályú könnyű haszongépjárműnek az 1. táblázat szerint AH karakterekkel azonosított "Euro 6d-TEMP" kibocsátási előírás és "Euro 6-2" OBD előírás szerinti típusjóváhagyása szerepel. A jóváhagyás a 715/2007/EK alaprendelet és annak (az (EU) 2018/1832 rendelettel módosított) végrehajtási jogszabálya alapján került kiadásra. Ez a Románia által kiadott, az "e19" kóddal jelölt első ilyen jóváhagyás, kiterjesztés nélkül. Így a bizonyítvány számának negyedik és ötödik eleme "0001", illetve "00".

e19*715/2007*2018/1832AH*0001*00

2.3. A harmadik példában egy Euro 6 könnyű személygépkocsinak az 1. táblázat szerint EA karakterekkel azonosított "Euro 6e" kibocsátási előírás és "Euro 6-2" OBD előírás szerinti típusjóváhagyása szerepel. A jóváhagyás a 715/2007/EK alaprendelet és annak (az (EU) 2023/443 rendelettel módosított) végrehajtási jogszabálya alapján került kiadásra. Ez a Hollandia által kiadott, az "e4" kóddal jelölt hetedik ilyen jóváhagyás második kiterjesztése. Így a bizonyítvány számának negyedik és ötödik eleme "00007", illetve "02".

e4*715/2007*2023/443EA*00007*02

7. függelék

?KÉP?

8a. függelék

Vizsgálati jegyzőkönyvek

A vizsgálati jegyzőkönyv az e rendelet alapján a vizsgálatok lefolytatásáért felelős műszaki szolgálat által kiadott jegyzőkönyv.

I. RÉSZ

Az alábbi információk az 1. típusú vizsgálathoz adott esetben szükséges minimális adatokat tartalmazzák.

Jegyzőkönyv száma

KÉRELMEZŐ
Gyártó
TÁRGY
A kigurulási menetellenállási járműcsalád(ok) azonosítója (azonosítói):
Az interpolációs család(ok) azonosítója (azonosítói):
Vizsgálatokra átadott jármű
Gyártmány:
IP azonosító:
KÖVETKEZTETÉSA vizsgálatokra átadott jármű megfelel a tárgyban említett követelményeknek.

HELY,ÉÉÉÉ/HH/NN

Általános megjegyzések:

Ha több lehetőség (hivatkozás) is létezik, akkor a vizsgálati jegyzőkönyvben a vizsgáltat kell leírni.

Ellenkező esetben elegendő egyetlen hivatkozást megadni az adatközlő lapra a vizsgálati jegyzőkönyv elején.

Minden műszaki szolgálat saját belátása szerint további adatokat is megadhat

A vizsgálati jegyzőkönyv szakaszaiban a következő karakterek jelzik az egyes járműtípusokat:

"a)" Szikragyújtású motorokkal felszerelt járművek esetében.

"b)" Kompressziós gyújtású motorokkal felszerelt járművek esetében.

1. A VIZSGÁLT JÁRMŰ(VEK) LEÍRÁSA: HIGH, LOW ÉS M (ADOTT ESETBEN)

1.1. Általános adatok

Járműszámok:Prototípusszám és jármű-azonosító szám
Kategória:
Karosszéria:
Hajtott kerekek:

1.1.1. Az erőátviteli rendszer felépítése

Az erőátviteli rendszer felépítése:tisztán belső égésű motorral felszerelt, hibrid, elektromos vagy tüzelőanyag-cellás

1.1.2. BELSŐ ÉGÉSŰ MOTOR (adott esetben)

Egynél több belső égésű motor esetén ismételje meg a pontot

Gyártmány:
Típus:
Működési elv:kétütemű/négyütemű
Hengerek száma és elrendezése:
A motor hengerűrtartalma (cm3):
Alapjárati fordulatszám (min– 1):+
Magas alapjárati fordulatszám (min– 1) (a):+
Névleges motorteljesítmény:kW...fordulatszámon
Legnagyobb hasznos nyomaték:Nm...fordulatszámon
Motorkenőanyag:gyártmány és típus
Hűtőrendszer:Típus: levegő/víz/olaj
Szigetelés:anyaga, mennyisége, elhelyezkedése, névleges térfogata és névleges tömege (1)
(1)
A térfogatra és a tömegre ±10 %-os tűrés vonatkozik.

1.1.3. VIZSGÁLATI TÜZELŐANYAG az 1. típusú vizsgálathoz (adott esetben)

Egynél több vizsgálati tüzelőanyag esetén ismételje meg a pontot

Gyártmány:
Típus:E10 benzin – B7 dízel – LPG – földgáz - …
Sűrűség 15 °C-on:
Kéntartalom:Csak B7 dízel és E10 benzin esetében
Tételszám:
Willans-tényezők (belső égésű motor esetében) a CO2-kibocsátáshoz (gCO2/MJ):

1.1.4. TÜZELŐANYAG-ADAGOLÓ RENDSZER (adott esetben)

Egynél több tüzelőanyag-adagoló rendszer esetén ismételje meg a pontot

Közvetlen befecskendezés:igen/nem vagy leírás
A jármű tüzelőanyagának típusa:egyfajta / kétfajta / rugalmas tüzelőanyag-felhasználás
Vezérlőegység:
Alkatrész-hivatkozás:az adatközlő lappal megegyezően
Vizsgált szoftver:például beolvasó eszközzel beolvasva
Levegő-áramlásmérő:
Fojtószelepház:
Nyomásérzékelő:
Befecskendező szivattyú:
Befecskendező fúvóka/fúvókák:

1.1.5. SZÍVÓRENDSZER (adott esetben)

Egynél több szívórendszer esetén ismételje meg a pontot

Feltöltő:van/nincs
gyártmány és típus (1)
Töltőlevegő-hűtő:van/nincs
típus (levegő–levegő/levegő–víz) (1)
Levegőszűrő (elem) (1):gyártmány és típus
Szíváshangtompító (1):gyártmány és típus

1.1.6. KIPUFOGÓRENDSZER ÉS PÁROLGÁSKIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTŐ RENDSZER (adott esetben)

Egynél több rendszer esetén ismételje meg a pontot

Első katalitikus átalakító:gyártmány és hivatkozás (1)
működési elv: hármas hatású / oxidációs / NOx-csapda / NOx-tároló rendszer / szelektív katalitikus redukció…
Második katalitikus átalakító:gyártmány és hivatkozás (1)
működési elv: hármas hatású / oxidációs / NOx-csapda / NOx-tároló rendszer / szelektív katalitikus redukció…
Részecskeszűrő:van/nincs/nem alkalmazandó
katalizátoros: igen/nem
gyártmány és hivatkozás (1)
Oxigénérzékelő(k) hivatkozásai és elhelyezkedése:katalizátor előtt / katalizátor után
Levegőbefúvás:van/nincs/nem alkalmazandó
Vízbefecskendezés:van/nincs/nem alkalmazandó
Kipufogógáz-visszavezetés:van/nincs/nem alkalmazandó
hűtött/nem hűtött
HP/LP
Párolgásikibocsátás-csökkentő rendszer:van/nincs/nem alkalmazandó
Az NOx-érzékelő(k) hivatkozása és elhelyezkedése:előtte/utána
Általános leírás (1):

1.1.7. HŐTÁROLÓ BERENDEZÉS (adott esetben)

Egynél több hőtároló rendszer esetén ismételje meg a pontot

Hőtároló berendezés:van/nincs
Hőtároló képesség (tárolt entalpia, J):
Hőleadás időtartama (s):

1.1.8. ERŐÁTVITEL (adott esetben)

Egynél több erőátviteli rendszer esetén ismételje meg a pontot

Sebességváltó:kézi/automata/fokozatmentes
Fokozatváltási folyamat
Elsődleges üzemmód (1):van/nincs
normál/vezetés/takarékos/…
A CO2-kibocsátás és a tüzelőanyag-fogyasztás szempontjából legjobb esethez tartozó üzemmód (adott esetben):
A CO2-kibocsátás és a tüzelőanyag-fogyasztás szempontjából legrosszabb esethez tartozó üzemmód (adott esetben):
Legnagyobb elektromosenergia-fogyasztású üzemmód (adott esetben):
Vezérlőegység:
Sebességváltó-kenőanyag:gyártmány és típus
Gumiabroncsok
Gyártmány:
Típus:
Méretek, első/hátsó:
Dinamikus kerület (m):
Gumiabroncsnyomás (kPa):
(1)
Külső feltöltésű hibrid elektromos járművek esetében mind a töltésfenntartó, mind a töltéslemerítő üzemállapotra vonatkozóan meg kell adni.

Az egyes sebességfokozatokhoz (R.B.) tartozó áttételi arány (R.T.), elsődleges arány (R.P.) és (járműsebesség (km/h)) / (motorfordulatszám (1 000 (min- 1)) (V1 000 ).

R.B.R.P.R.T.V1 000
1. fokozat1/1
2. fokozat1/1
3. fokozat1/1
4. fokozat1/1
5. fokozat1/1

1.1.9. ELEKTROMOS GÉP (adott esetben)

Egynél több elektromos gép esetén ismételje meg a pontot

Gyártmány:
Típus:
Csúcsteljesítmény (kW):

1.1.10. ÚJRATÖLTHETŐ ELEKTROMOS HAJTÓENERGIA-TÁROLÓ RENDSZER (adott esetben)

Egynél több újratölthető elektromos hajtóenergia-tároló rendszer esetén ismételje meg a pontot

Gyártmány:
Típus:
Kapacitás (Ah)::
Névleges feszültség (V):

1.1.11. TÜZELŐANYAG-CELLA (adott esetben)

Egynél több tüzelőanyag-cella esetén ismételje meg a pontot

Gyártmány:
Típus:
Legnagyobb teljesítmény (kW):
Névleges feszültség (V):

1.1.12. TELJESÍTMÉNYELEKTRONIKA (adott esetben)

Egynél több teljesítményelektronikai rendszer is lehet (hajtási energiaátalakító, kisfeszültségű rendszer vagy töltő)

Gyártmány:
Típus:
Teljesítmény (kW):

1.2. A High jármű leírása

1.2.1. TÖMEG

A H jármű vizsgálati tömege (kg):

1.2.2. A KIGURULÁSI MENETELLENÁLLÁS PARAMÉTEREI

f0 (N):
f1 (N/(km/h)):
f2 (N/(km/h)2):
Ciklus-energiaigény (J):
Hivatkozás a kigurulási menetellenállási vizsgálati jegyzőkönyvre:
Kigurulási menetellenállási járműcsalád azonosítója:

1.2.3. CIKLUS-VÁLASZTÁSI PARAMÉTEREK

Ciklus (redukálás nélkül):1./2./3a./3b. osztály
A névleges teljesítmény és a menetkész tömeg hányadosa (PMR) (W/kg):(adott esetben)
A mérés során leszabályozott sebességű eljárást alkalmaztak:van/nincs
A jármű legnagyobb sebessége (km/h):
Redukálás (adott esetben):van/nincs
Redukálási tényező, fdsc:
Ciklustávolság (m):
Állandó sebesség (rövidített vizsgálati eljárás esetében):adott esetben

1.2.4. FOKOZATVÁLTÁSI PONT (ADOTT ESETBEN)

A fokozatváltás-számítás verziója(adja meg az (EU) 2017/1151 rendelet vonatkozó módosítását)
Fokozatváltás:átlagos sebességfokozat v ≥ 1 km/h esetén, x,xxxx
nmin hajtás
Első fokozatban:…min–1
Első fokozatból másodikba:…min–1
Második fokozatból álló helyzetbe:…min–1
Második fokozatban:…min–1
Harmadik és további fokozatokban:…min–1
Első fokozat kizárva:van/nincs
n_95_high minden fokozat esetében:…min–1
n_min_drive_set a gyorsulási/állandó sebességű szakaszokban (n_min_drive_up)::…min–1
n_min_drive_set a lassulási szakaszokban (nmin_drive_down):…min–1
t_start_phase:…s
n_min_drive_start:…min–1
n_min_drive_up_start:…min–1
ASM használata:van/nincs
ASM értékek:

1.3. A Low jármű leírása (adott esetben)

1.3.1. TÖMEG

Az L jármű vizsgálati tömege (kg):

1.3.2. A KIGURULÁSI MENETELLENÁLLÁS PARAMÉTEREI

f0 (N):
f1 (N/(km/h)):
f2 (N/(km/h)2):
Ciklus-energiaigény (J):
Δ(CD × Af)LH (m2):
Hivatkozás a kigurulási menetellenállási vizsgálati jegyzőkönyvre:
Kigurulási menetellenállási járműcsalád azonosítója:

1.3.3. CIKLUS-VÁLASZTÁSI PARAMÉTEREK

Ciklus (redukálás nélkül):1./2./3a./3b. osztály
A névleges teljesítmény és a menetkész tömeg –75 kg hányadosa (PMR) (W/kg):adott esetben
A mérés során leszabályozott sebességű eljárást alkalmaztak:van/nincs
A jármű legnagyobb sebessége:
Redukálás (adott esetben):van/nincs
Redukálási tényező, fdsc:
Ciklustávolság (m):
Állandó sebesség (rövidített vizsgálati eljárás esetében):adott esetben

1.3.4. FOKOZATVÁLTÁSI PONT (ADOTT ESETBEN)

Fokozatváltás:átlagos sebességfokozat v ≥ 1 km/h esetén, x,xxxx

1.4. Az M jármű leírása (adott esetben)

1.4.1. TÖMEG

Az L jármű vizsgálati tömege (kg):

1.4.2. A KIGURULÁSI MENETELLENÁLLÁS PARAMÉTEREI

f0 (N):
f1 (N/(km/h)):
f2 (N/(km/h)2):
Ciklus-energiaigény (J):
Δ(CD × Af)LH (m2):
Hivatkozás a kigurulási menetellenállási vizsgálati jegyzőkönyvre:
Kigurulási menetellenállási járműcsalád azonosítója:

1.4.3. CIKLUS-VÁLASZTÁSI PARAMÉTEREK

Ciklus (redukálás nélkül):1./2./3a./3b. osztály
A névleges teljesítmény és a menetkész tömeg –75 kg hányadosa (PMR) (W/kg):adott esetben
A mérés során leszabályozott sebességű eljárást alkalmaztak:van/nincs
A jármű legnagyobb sebessége:
Redukálás (adott esetben):van/nincs
Redukálási tényező, fdsc:
Ciklustávolság (m):
Állandó sebesség (rövidített vizsgálati eljárás esetében):adott esetben

1.4.4. FOKOZATVÁLTÁSI PONT (ADOTT ESETBEN)

Fokozatváltás:átlagos sebességfokozat v ≥ 1 km/h esetén, x,xxxx

2. VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK

2.1. 1. típusú vizsgálat

A görgős fékpad beállításának módszere:rögzített menet/iteratív/alternatív, saját bemelegítési ciklussal
Fékpad kétkerék-meghajtású (2WD)/négykerék-meghajtású (4WD) üzemmódbans:kétkerék-meghajtás/négykerék-meghajtás
Kétkerék-meghajtásnál a nem hajtott tengely forgott:igen/nem/nem alkalmazandó
Fékpadüzemmódvan/nincs
Kigurulási üzemmód:van/nincs
További előkondicionálás:van/nincs
leírás
Romlási tényezők:rögzített/vizsgált

2.1.1. High jármű

A vizsgálat(ok) időpontja(i)::(év/hónap/nap)
A vizsgálat(ok) helyszíne::görgős fékpad, hely, ország
A hűtőventilátor alsó élének föld feletti magassága (cm):
A ventilátor középpontjának oldalirányú helyzete (ha a gyártó kérésére módosításra került):a jármű középvonalában / …
A jármű elejétől mért távolság (cm):
IWR: Tehetetlenségi besorolás (%):x,x
RMSSE: Négyzetes sebességhiba-középérték (km/h):x,xx
A menetciklus elfogadott eltérésének leírása:tisztán elektromos jármű a megszakítási feltételek előtt
vagy
teljesen lenyomott gázpedál

2.1.1.1. Szennyezőanyag-kibocsátás (adott esetben)

2.1.1.1.1. A legalább egy belső égésű motorral felszerelt járművek, a nem külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (NOVC-HEV) és a külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (OVC-HEV) szennyezőanyag-kibocsátása az 1. típusú, töltésfenntartási vizsgálat során

Az alábbi pontokat minden egyes, a járművezető által választható vizsgált üzemmód esetében (elsődleges üzemmód, a legjobb esethez tartozó üzemmód és a legrosszabb esethez tartozó üzemmód, adott esetben) meg kell ismételni.

1. vizsgálat

Szennyező anyagokCOÖsszes szénhidrogén (THC) (a)Nem metán szénhidrogének (NMHC) (a)NOxTHC + NOx (b)Lebegő részecskeRészecskeszám
(mg/km)(mg/km)(mg/km)(mg/km)(mg/km)(mg/km)(#.1011/km)
Mért értékek
Regenerálási tényezők (Ki)(2)
Additív
Regenerálási tényezők (Ki)(2)
Multiplikatív
Romlási tényezők (DF) – additív
Romlási tényezők (DF) – multiplikatív
Végső értékek
Határértékek

(2) Lásd a Ki járműcsalád vizsgálati jegyzőkönyv(ek)et:
Ki meghatározása érdekében elvégzett 1/I. típusú vizsgálat:a 154. számú ENSZ-előírás B4. mellékletének vagy a 83. számú ENSZ EGB-előírásnak megfelelően (1)
A regenerálás szerinti család azonosítója:
(1)
Jelölje meg, melyik alkalmazandó

2. vizsgálat (adott esetben): a CO2 vizsgálata céljából (dCO2 1) / a szennyező anyagok vizsgálata céljából (a határértékek 90 %-a) / mindkét vizsgálat céljából

Rögzítse a vizsgálati eredményeket az 1. vizsgálat táblázata szerint.

3. vizsgálat (adott esetben): a CO2 vizsgálata céljából (dCO2 2)

Rögzítse a vizsgálati eredményeket az 1. vizsgálat táblázata szerint.

2.1.1.1.2. A külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (OVC-HEV) szennyezőanyag-kibocsátása az 1. típusú, töltéslemerítési vizsgálat során

1. vizsgálat

A szennyező anyagokra vonatkozó kibocsátási határértékeknek teljesülniük kell, és az alábbi pontokat meg kell ismételni minden egyes megtett vizsgálati ciklus esetében.

Szennyező anyagokCOÖsszes szénhidrogén (THC) (a)Nem metán szénhidrogének (NMHC) (a)NOxTHC + NOx (b)Lebegő részecskeRészecskeszám
(mg/km)(mg/km)(mg/km)(mg/km)(mg/km)(mg/km)(#.1011/km)
Mért egyedi ciklusértékek
Egyedi ciklushatárértékek

2. vizsgálat (adott esetben): a CO2 vizsgálata céljából (dCO2 1) / a szennyező anyagok vizsgálata céljából (a határértékek 90 %-a) / mindkét vizsgálat céljából

Rögzítse a vizsgálati eredményeket az 1. vizsgálat táblázata szerint.

3. vizsgálat (adott esetben): a CO2 vizsgálata céljából (dCO2 2)

Rögzítse a vizsgálati eredményeket az 1. vizsgálat táblázata szerint.

2.1.1.1.3. KÜLSŐ FELTÖLTÉSŰ HIBRID ELEKTROMOS JÁRMŰVEK (OVC-HEV) HASZNÁLATI TÉNYEZŐVEL SÚLYOZOTT SZENNYEZŐANYAG-KIBOCSÁTÁSA

Szennyező anyagokCOÖsszes szénhidrogén (THC) (a)Nem metán szénhidrogének (NMHC) (a)NOxTHC + NOx (b)Lebegő részecskeRészecskeszám
(mg/km)(mg/km)(mg/km)(mg/km)(mg/km)(mg/km)(#.1011/km)
Számított értékek

2.1.1.2. CO2-kibocsátás (adott esetben)

2.1.1.2.1. A legalább egy belső égésű motorral felszerelt járművek, a nem külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (NOVC-HEV) és a külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (OVC-HEV) CO2-kibocsátása az 1. típusú, töltésfenntartási vizsgálat során

Az alábbi pontokat minden egyes, a járművezető által választható vizsgált üzemmód esetében (elsődleges üzemmód, a legjobb esethez tartozó üzemmód és a legrosszabb esethez tartozó üzemmód, adott esetben) meg kell ismételni.

1. vizsgálat

CO2-kibocsátásAlacsonyKözepesNagyExtranagyVegyes
Mért értékek: MCO2,p,1/ MCO2,c,2
Sebességgel és távolsággal korrigált érték: MCO2,p,2b / MCO2,c,2b
Töltésiegyensúly-korrekciós együttható: (5)
MCO2,p,3 / MCO2,c,3
Regenerálási tényezők (Ki)
Additív
Regenerálási tényezők (Ki)
Multiplikatív
MCO2,c,4
AFKi = MCO2,c,3 / MCO2,c,4
MCO2,p,4 / MCO2,c,4
ATCT korrekció (járműcsaládi korrekciós tényező, FCF) (4)
Átmeneti értékek: MCO2,p,5 / MCO2,c,5
Gyártó által megadott érték
dCO2 1 * gyártó által megadott érték

(4) FCF: járműcsaládi korrekciós tényező a reprezentatív regionális hőmérsékleti viszonyok szerinti korrekcióhoz (környezetihőmérséklet-korrekcióval végzett vizsgálat, ATCT)
Lásd az ATCT szerinti járműcsalád vizsgálati jegyzőkönyvét/jegyzőkönyveit:
Környezetihőmérséklet-korrekcióval végzett vizsgálat (ATCT) szerinti járműcsalád-azonosító:
(5) a 154. számú ENSZ-előírás B6. mellékletének 2. függeléke szerinti korrekció a tisztán belső égésű motorral felszerelt járművek esetében és a 154. számú ENSZ-előírás B8. mellékletének 2. függeléke szerinti korrekció a hibrid elektromos járművek esetében (KCO2 )

2. vizsgálat (adott esetben)

Rögzítse a vizsgálati eredményeket az 1. vizsgálat táblázata szerint.

3. vizsgálat (adott esetben)

Rögzítse a vizsgálati eredményeket az 1. vizsgálat táblázata szerint.

Következtetés

CO2-kibocsátás (g/km)AlacsonyKözepesNagyExtranagyVegyes
Átlagolás: MCO2,p,6 / MCO2,c,6
Igazítás: MCO2,p,7 / MCO2,c,7
Végső értékek: MCO2,p,H / MCO2,c,H

Gyártásmegfelelőségi információ külső feltöltésű hibrid elektromos járművek esetében

Vegyes
CO2-kibocsátás (g/km)
MCO2,CS,COP
AFCO2,CS

2.1.1.2.2. A külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (OVC-HEV) CO2-kibocsátása 1. típusú, töltéslemerítési vizsgálat során

1. vizsgálat

CO2-kibocsátás (g/km)Vegyes
Számított érték: MCO2,CD
Gyártó által megadott érték
dCO2 1

2. vizsgálat (adott esetben)

Rögzítse a vizsgálati eredményeket az 1. vizsgálat táblázata szerint.

3. vizsgálat (adott esetben)

Rögzítse a vizsgálati eredményeket az 1. vizsgálat táblázata szerint.

Következtetés

CO2-kibocsátás (g/km)Vegyes
Átlagolás: MCO2,CD
Végső érték: MCO2,CD

2.1.1.2.3. A külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (OVC-HEV) használati tényezővel súlyozott CO2-kibocsátása

CO2-kibocsátás (g/km)Vegyes
Számított érték: MCO2,weighted

2.1.1.3. TÜZELŐANYAG-FOGYASZTÁS (ADOTT ESETBEN)

2.1.1.3.1. A csak belső égésű motorral felszerelt járművek, a nem külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (NOVC-HEV) és a külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (OVC-HEV) tüzelőanyag-fogyasztása az 1. típusú, töltésfenntartási vizsgálat során

Az alábbi pontokat minden egyes, a járművezető által választható vizsgált üzemmód esetében (elsődleges üzemmód, a legjobb esethez tartozó üzemmód és a legrosszabb esethez tartozó üzemmód, adott esetben) meg kell ismételni

Tüzelőanyag-fogyasztás (l/100 km)AlacsonyKözepesNagyExtranagyVegyes
Végső értékek: FCp,H / FCc,H (1)
(1)
A kiigazított CO2-értékek alapján számítva

A- A járművek tüzelőanyag- és/vagy energiafogyasztásának fedélzeti ellenőrzése a 4a. cikkben hivatkozottak szerint

a. Az adatok hozzáférhetősége

A XXII. melléklet 3. pontjában felsorolt paraméterek hozzáférhetők: igen / nem alkalmazandó

b. Pontosság (adott esetben)

Fuel_ConsumedWLTP (liter) (2)HIGH jármű – 1. vizsgálatx,xxx
HIGH jármű – 2. vizsgálat (adott esetben)x,xxx
HIGH jármű – 3. vizsgálat (adott esetben)x,xxx
LOW jármű – 1. vizsgálat (adott esetben)x,xxx
LOW jármű – 2. vizsgálat (adott esetben)x,xxx
LOW jármű – 3. vizsgálat (adott esetben)x,xxx
Összesenx,xxx
Fuel_ConsumedOBFCM (liter) (3)HIGH jármű – 1. vizsgálatx,xxx (1)
HIGH jármű – 2. vizsgálat (adott esetben)x,xxx (1)
HIGH jármű – 3. vizsgálat (adott esetben)x,xxx (1)
LOW jármű – 1. vizsgálat (adott esetben)x,xxx (1)
LOW jármű – 2. vizsgálat (adott esetben)x,xxx (1)
LOW jármű – 3. vizsgálat (adott esetben)x,xxx (1)
Összesenx,xxx (1)
Pontosság (4)x,xxx
(1)
Abban az esetben, ha az OBFCM-jelet csak két tizedesjegy pontossággal lehet leolvasni, harmadik tizedesjegyként nullát kell megadni. (2)
A XXII. mellékletben foglaltaknak megfelelően (3)
A XXII. mellékletben foglaltaknak megfelelően (4)
A XXII. mellékletben foglaltaknak megfelelően

2.1.1.3.2. A külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (OVC-HEV), illetve a külső feltöltésű tüzelőanyagcellás hibrid járművek (OVC-FCHV) tüzelőanyag-fogyasztása az 1. típusú, töltéslemerítési vizsgálat során

1. vizsgálat:

Tüzelőanyag-fogyasztás (l/100 km vagy 100 kg/100 km)Vegyes
Számított érték: FCCD

2. vizsgálat (adott esetben)

Rögzítse a vizsgálati eredményeket az 1. vizsgálat táblázata szerint.

3. vizsgálat (adott esetben)

Rögzítse a vizsgálati eredményeket az 1. vizsgálat táblázata szerint.

Következtetés

Tüzelőanyag-fogyasztás (l/100 km vagy 100 kg/100 km)Vegyes
Átlagolás: FCCD
Végső érték: FCCD

2.1.1.3.3. A külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (OVC-HEV), illetve a külső feltöltésű tüzelőanyagcellás hibrid járművek (OVC-FCHV) használati tényezővel súlyozott tüzelőanyag-fogyasztása

Tüzelőanyag-fogyasztás (l/100 km vagy 100 kg/100 km)Vegyes
Számított érték: FCweighted

2.1.1.3.4. A nem külső feltöltésű tüzelőanyagcellás hibrid járművek (NOVC-FCHV), illetve a külső feltöltésű tüzelőanyagcellás hibrid járművek (OVC-FCHV) tüzelőanyag-fogyasztása az 1. típusú, töltésfenntartási vizsgálat során

Az alábbi pontokat minden egyes, a járművezető által választható vizsgált üzemmód esetében (elsődleges üzemmód, a legjobb esethez tartozó üzemmód és a legrosszabb esethez tartozó üzemmód, adott esetben) meg kell ismételni

Tüzelőanyag-fogyasztás (kg/100 km)Vegyes
Mért értékek
Töltésiegyensúly-korrekciós együttható
Végső értékek: FCc

2.1.1.4. HATÓTÁVOLSÁGOK (ADOTT ESETBEN)

2.1.1.4.1. A külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (OVC-HEV), illetve a külső feltöltésű tüzelőanyagcellás hibrid járművek (OVC-FCHV) hatótávolsága (adott esetben)

2.1.1.4.1.1. Teljesen elektromos hatótávolság (AER)

1. vizsgálat

AER (km)VárosiVegyes
Mért/számított AER értékek
Gyártó által megadott érték

2. vizsgálat (adott esetben)

Rögzítse a vizsgálati eredményeket az 1. vizsgálat táblázata szerint.

3. vizsgálat (adott esetben)

Rögzítse a vizsgálati eredményeket az 1. vizsgálat táblázata szerint.

Következtetés

AER (km)VárosiVegyes
Átlagolás: AER (adott esetben)
Végső értékek: AER

2.1.1.4.1.2. Egyenértékű teljesen elektromos hatótávolság (EAER)

EAER (km)AlacsonyKözepesNagyExtranagyVárosiVegyes
Végső értékek: EAER

2.1.1.4.1.3. Tényleges töltéslemerítési hatótávolság

RCDA (km)Vegyes
Végső érték: RCDA

2.1.1.4.1.4. A töltéslemerítési ciklus hatótávolsága (RCDC)

1. vizsgálat

RCDC (km)Vegyes
Végső érték: RCDC
Az átmeneti ciklus sorszáma
Az igazolási ciklus relatív elektromosenergia-változásának értéke (%)

2. vizsgálat (adott esetben)

Rögzítse a vizsgálati eredményeket az 1. vizsgálat táblázata szerint.

3. vizsgálat (adott esetben)

Rögzítse a vizsgálati eredményeket az 1. vizsgálat táblázata szerint.

2.1.1.4.2. Tisztán elektromos járművek tisztán elektromos hatótávolsága (adott esetben)

1. vizsgálat

PER (km)AlacsonyKözepesNagyExtranagyVárosiVegyes
Számított PER értékek
Gyártó által megadott érték

2. vizsgálat (adott esetben)

Rögzítse a vizsgálati eredményeket az 1. vizsgálat táblázata szerint.

3. vizsgálat (adott esetben)

Rögzítse a vizsgálati eredményeket az 1. vizsgálat táblázata szerint.

Következtetés

PER (km)VárosiVegyes
Átlagolás: PER
Végső értékek: PER

2.1.1.5. ELEKTROMOSENERGIA-FOGYASZTÁS (ADOTT ESETBEN)

2.1.1.5.1. A külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (OVC-HEV), illetve a külső feltöltésű tüzelőanyagcellás hibrid járművek (OVC-FCHV) elektromosenergia-fogyasztása (adott esetben)

2.1.1.5.1.1. Újratöltött elektromos energia (EAC)

EAC(Wh)

2.1.1.5.1.2. Elektromosenergia-fogyasztás (EC)

EC (Wh/km)AlacsonyKözepesNagyExtranagyVárosiVegyes
Végső értékek: EC

2.1.1.5.1.3. A használati tényezővel súlyozott elektromosenergia-fogyasztás töltéslemerítési üzemmódban

1. vizsgálat

ECAC,CD (Wh/km)Vegyes
Számított érték: ECAC,CD

2. vizsgálat (adott esetben)

Rögzítse a vizsgálati eredményeket az 1. vizsgálat táblázata szerint.

3. vizsgálat (adott esetben)

Rögzítse a vizsgálati eredményeket az 1. vizsgálat táblázata szerint.

Következtetés (adott esetben)

ECAC,CD (Wh/km)Vegyes
Átlagolás: ECAC,CD
Végső érték

2.1.1.5.1.4. A használati tényezővel súlyozott elektromosenergia-fogyasztás

1. vizsgálat

ECAC,weighted (Wh)Vegyes
Számított érték: ECAC,weighted

2. vizsgálat (adott esetben)

Rögzítse a vizsgálati eredményeket az 1. vizsgálat táblázata szerint.

3. vizsgálat (adott esetben)

Rögzítse a vizsgálati eredményeket az 1. vizsgálat táblázata szerint.

Következtetés (adott esetben)

ECAC,weighted (Wh/km)Vegyes
Átlagolás: ECAC,weighted
Végső érték

2.1.1.5.1.5. Gyártásmegfelelőségi információk

Vegyes
Elektromosenergia-fogyasztás (Wh/km) ECDC,CD,COP
AFEC,AC,CD

2.1.1.5.2. Tisztán elektromos járművek elektromosenergia-fogyasztása (adott esetben)

1. vizsgálat

EC (Wh/km)VárosiVegyes
Számított EC értékek
Gyártó által megadott érték

2. vizsgálat (adott esetben)

Rögzítse a vizsgálati eredményeket az 1. vizsgálat táblázata szerint.

3. vizsgálat (adott esetben)

Rögzítse a vizsgálati eredményeket az 1. vizsgálat táblázata szerint.

EC (Wh/km)AlacsonyKözepesNagyExtranagyVárosiVegyes
Átlagolás: EC
Végső értékek: EC

Gyártásmegfelelőségi információk

Vegyes
Elektromosenergia-fogyasztás (Wh/km) ECDC,COP
AFEC

2.1.2. LOW JÁRMŰ (ADOTT ESETBEN)

Ismételje meg a 2.1.1. pontot

2.1.3. M JÁRMŰ (ADOTT ESETBEN)

Ismételje meg a 2.1.1. pontot

2.1.4. VÉGSŐ KRITIKUS KIBOCSÁTÁSI ÉRTÉKEK (ADOTT ESETBEN)

Szennyező anyagokCOÖsszes szénhidrogén (THC) (a)Nem metán szénhidrogének (NMHC) (a)NOxTHC + NOx (b)PMPN
(mg/km)(mg/km)(mg/km)(mg/km)(mg/km)(mg/km)(#.1011/km)
Legmagasabb értékek (1)
(1)
Minden egyes szennyező anyag tekintetében adja meg a H jármű, az L jármű (adott esetben) és az M jármű (adott esetben) átlagolt vizsgálati eredményei közül a legmagasabb értéket.

2.2. 2(a). típusú vizsgálat

A közúti közlekedésre való alkalmasság vizsgálatához szükséges kibocsátási adatokat beleértve

VizsgálatCO (térfogat%)Lambda-érték (1)Motorfordulatszám (min–1)Olajhőmérséklet (°C)
Alapjárat
Magas alapjárat
(1)
A nem kívánt rész törlendő (bizonyos esetekben semmit nem kell törölni, ha egynél több lehetőség is alkalmazható).

2.3. 3(a). típusú vizsgálat

Kartergázok kibocsátása a légkörbe: nincs

2.4. 4(a). típusú vizsgálat

Járműcsalád-azonosító:
Lásd a jegyzőkönyv(ek)et:

2.5. 5. típusú vizsgálat

Járműcsalád-azonosító:
Lásd a tartóssági járműcsaládra vonatkozó vizsgálati jegyzőkönyv(ek)et:
A kritikus kibocsátás vizsgálatára szolgáló 1./I. típusú ciklus:A 154. számú ENSZ-előírás B4. melléklete vagy a 83. sz. ENSZ EGB-előírás szerint (1)
(1)
Jelölje meg, melyik alkalmazandó

2.6. RDE-vizsgálat (1a. típus)

RDE járműcsalád száma:MSxxxx
Lásd a járműcsaládra vonatkozó vizsgálati jegyzőkönyv(ek)et:

2.7. 6. típusú vizsgálat (a)

Járműcsalád-azonosító
A vizsgálatok időpontja:(év/hónap/nap)
A vizsgálatok helyszíne:
Görgős fékpad beállításának módszere:kigurulás (kigurulási menetellenállás referencia)
Tehetetlenségi tömeg (kg):
Ha eltér az 1. típusú vizsgálati járműtől:
Gumiabroncsok:
Gyártmány:
Típus:
Méretek, első/hátsó:
Dinamikus kerület (m):
Gumiabroncsnyomás (kPa):

Szennyező anyagokCO
(g/km)
HC
(g/km)
Vizsgálat1.
2.
3.
Átlagos
Határérték

2.8. Fedélzeti diagnosztikai rendszer

Járműcsalád-azonosító:
Lásd a járműcsaládra vonatkozó vizsgálati jegyzőkönyv(ek)et:

2,9. Füstopacitási vizsgálat (b)

2.9.1. ÁLLANDÓ SEBESSÉGŰ VIZSGÁLAT

Lásd a járműcsaládra vonatkozó vizsgálati jegyzőkönyv(ek)et:

2.9.2. TERHELÉS NÉLKÜL GYORSÍTÁSSAL VÉGZETT VIZSGÁLAT

Mért elnyelési érték (m– 1):
Korrigált elnyelési érték (m– 1):

2.10. Motorteljesítmény

Lásd a vizsgálati jegyzőkönyv(ek)et vagy a jóváhagyási számot:

2.11. A High járműre (H jármű) vonatkozó hőmérsékleti adatok

A legrosszabb eset szerinti megközelítés a jármű szigetelése tekintetében:igen/nem (1)
A legrosszabb eset szerinti megközelítés a jármű lehűtése tekintetében:igen/nem (10)
Az ATCT szerinti járműcsalád egyetlen interpolációs járműcsaládból áll:igen/nem (10)
A motorhűtőközeg hőmérséklete a kondicionálási időszak végén (°C):
A kondicionálási terület utolsó 3 órai átlaghőmérséklete (°C):
A motorhűtőközeg végső hőmérsékletének és a kondicionálási terület utolsó 3 órai átlaghőmérsékletének különbsége, ΔT_ATCT (°C):
Minimális kondicionálási időtartam, tsoak_ATCT (s):
A hőmérséklet-érzékelő helye:
A motor mért hőmérséklete:olaj/hűtőközeg
(1)
Ha az „igent” jelölték meg, akkor az utolsó hat sor nem alkalmazandó.

2.12. A reagenst használó kipufogógáz-utókezelő rendszer

Járműcsalád-azonosító:
Lásd a járműcsaládra vonatkozó vizsgálati jegyzőkönyv(ek)et:

II. RÉSZ

Az alábbi információk a környezetihőmérséklet-korrekcióval végzett vizsgálat (ATCT) esetében adott esetben szükséges minimális adatokat tartalmazzák.

Jegyzőkönyv száma

KÉRELMEZŐ
Gyártó
TÁRGY
A kigurulási menetellenállási járműcsalád(ok) azonosítója (azonosítói):
Az interpolációs család(ok) azonosítója (azonosítói):
ATCT-azonosító(k):
Vizsgálatokra átadott jármű
Gyártmány:
IP azonosító:
KÖVETKEZTETÉSA vizsgálatokra átadott jármű megfelel a tárgyban említett követelményeknek.

HELY,ÉÉÉÉ/HH/NN

Általános megjegyzések:

Ha több lehetőség (hivatkozás) is létezik, akkor a vizsgálati jegyzőkönyvben a vizsgáltat kell leírni.

Ellenkező esetben elegendő egyetlen hivatkozást megadni az adatközlő lapra a vizsgálati jegyzőkönyv elején.

Minden műszaki szolgálat saját belátása szerint további adatokat is megadhat

A vizsgálati jegyzőkönyv szakaszaiban a következő karakterek jelzik az egyes járműtípusokat:

"a)" Szikragyújtású motorokkal felszerelt járművek esetében.

"b)" Kompressziós gyújtású motorokkal felszerelt járművek esetében.

1. A VIZSGÁLT JÁRMŰ LEÍRÁSA

1.1. ÁLTALÁNOS ADATOK

Járműszámok:Prototípusszám és jármű-azonosító szám
Kategória:
Karosszéria:
Hajtott kerekek:

1.1.1. Az erőátviteli rendszer felépítése

Az erőátviteli rendszer felépítése:tisztán belső égésű motorral felszerelt, hibrid, elektromos vagy tüzelőanyag-cellás

1.1.2. BELSŐ ÉGÉSŰ MOTOR (adott esetben)

Egynél több belső égésű motor esetén ismételje meg a pontot

Gyártmány:
Típus:
Működési elv:kétütemű/négyütemű
Hengerek száma és elrendezése:
A motor hengerűrtartalma (cm3):
Alapjárati fordulatszám (min–1):±
Magas alapjárati fordulatszám (min–1) (a):±
Névleges motorteljesítmény:kW...fordulatszámon
Legnagyobb hasznos nyomaték:Nm...fordulatszámon
Motorkenőanyag:gyártmány és típus
Hűtőrendszer:Típus: levegő/víz/olaj
Szigetelés:anyaga, mennyisége, elhelyezkedése, névleges térfogata és névleges tömege (1)
(1)
A térfogatra és a tömegre ±10 %-os tűrés vonatkozik.

1.1.3. VIZSGÁLATI TÜZELŐANYAG az 1. típusú vizsgálathoz (adott esetben)

Egynél több vizsgálati tüzelőanyag esetén ismételje meg a pontot

Gyártmány:
Típus:E10 benzin – B7 dízel – LPG – földgáz - …
Sűrűség 15 °C-on:
Kéntartalom:csak dízel és benzin esetében
IX. melléklet:
Tételszám:
Willans-tényezők (belső égésű motor esetében) a CO2-kibocsátáshoz (gCO2/MJ):
Közvetlen befecskendezés:igen/nem vagy leírás
A jármű tüzelőanyagának típusa:egyfajta / kétfajta / rugalmas tüzelőanyag-felhasználás
Vezérlőegység
Alkatrész-hivatkozás:az adatközlő lappal megegyezően
Vizsgált szoftver:például beolvasó eszközzel beolvasva
Levegő-áramlásmérő:
Fojtószelepház:
Nyomásérzékelő:
Befecskendező szivattyú:
Befecskendező fúvóka/fúvókák:

1.1.4. TÜZELŐANYAG-ADAGOLÓ RENDSZER (adott esetben)

Egynél több tüzelőanyag-adagoló rendszer esetén ismételje meg a pontot

1.1.5. SZÍVÓRENDSZER (adott esetben)

Egynél több szívórendszer esetén ismételje meg a pontot

Feltöltő:van/nincs
gyártmány és típus (1)
Töltőlevegő-hűtő:van/nincs
típus (levegő–levegő/levegő–víz) (1)
Levegőszűrő (elem) (1):gyártmány és típus
Szíváshangtompító (1):gyártmány és típus

1.1.6. KIPUFOGÓRENDSZER ÉS PÁROLGÁSKIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTŐ RENDSZER (adott esetben)

Egynél több rendszer esetén ismételje meg a pontot

Első katalitikus átalakító:gyártmány és hivatkozás (1)
működési elv: hármas hatású / oxidációs / NOx-csapda / NOx-tároló rendszer / szelektív katalitikus redukció…
Második katalitikus átalakító:gyártmány és hivatkozás (1)
működési elv: hármas hatású / oxidációs / NOx-csapda / NOx-tároló rendszer / szelektív katalitikus redukció…
Részecskeszűrő:van/nincs/nem alkalmazandó
katalizátoros: van/nincs
gyártmány és hivatkozás (1)
Oxigénérzékelő(k) hivatkozásai és elhelyezkedése:katalizátor előtt/katalizátor után
Levegőbefúvás:van/nincs/nem alkalmazandó
Kipufogógáz-visszavezetés:van/nincs/nem alkalmazandó
hűtött/nem hűtött
HP/LP
Párolgásikibocsátás-csökkentő rendszer:van/nincs/nem alkalmazandó
Az NOx-érzékelő(k) hivatkozása és elhelyezkedése:előtte/utána
Általános leírás (1):

1.1.7. HŐTÁROLÓ BERENDEZÉS (adott esetben)

Egynél több hőtároló rendszer esetén ismételje meg a pontot

Hőtároló berendezés:van/nincs
Hőtároló képesség (tárolt entalpia, J):
Hőleadás időtartama (s):

1.1.8. ERŐÁTVITEL (adott esetben)

Egynél több erőátviteli rendszer esetén ismételje meg a pontot

Sebességváltó:kézi/automata/fokozatmentes
Fokozatváltási folyamat
Elsődleges üzemmód:van/nincs
normál/vezetés/takarékos/…
A CO2-kibocsátás és a tüzelőanyag-fogyasztás szempontjából legjobb esethez tartozó üzemmód (adott esetben):
A CO2-kibocsátás és a tüzelőanyag-fogyasztás szempontjából legrosszabb esethez tartozó üzemmód (adott esetben):
Vezérlőegység:
Sebességváltó-kenőanyag:gyártmány és típus
Gumiabroncsok
Gyártmány:
Típus:
Méretek, első/hátsó:
Dinamikus kerület (m):
Gumiabroncsnyomás (kPa):

Az egyes sebességfokozatokhoz (R.B.) tartozó áttételi arány (R.T.), elsődleges arány (R.P.) és (járműsebesség (km/h)) / (motorfordulatszám (1 000 (min- 1)) (V1000).

R.B.R.P.R.T.V1000
1.1/1
2.1/1
3.1/1
4.1/1
5.1/1

1.1.9. ELEKTROMOS GÉP (adott esetben)

Egynél több elektromos gép esetén ismételje meg a pontot

Gyártmány:
Típus:
Csúcsteljesítmény (kW):

1.1.10. ÚJRATÖLTHETŐ ELEKTROMOS HAJTÓENERGIA-TÁROLÓ RENDSZER (adott esetben)

Egynél több újratölthető elektromos hajtóenergia-tároló rendszer esetén ismételje meg a pontot

Gyártmány:
Típus:
Kapacitás (Ah)::
Névleges feszültség (V):

1.1.11. -

1.1.12. TELJESÍTMÉNYELEKTRONIKA (adott esetben)

Egynél több teljesítményelektronikai rendszer is lehet (hajtási energiaátalakító, kisfeszültségű rendszer vagy töltő)

Gyártmány:
Típus:
Teljesítmény (kW):

1.2. A JÁRMŰ LEÍRÁSA

1.2.1. TÖMEG

A H jármű vizsgálati tömege (kg):

1.2.2. A KIGURULÁSI MENETELLENÁLLÁS PARAMÉTEREI

f0 (N):
f1 (N/(km/h)):
f2 (N/(km/h)2):
f2_TReg (N/(km/h)2):
Ciklus-energiaigény (J):
Hivatkozás a kigurulási menetellenállási vizsgálati jegyzőkönyvre:
Kigurulási menetellenállási járműcsalád azonosítója:

1.2.3. CIKLUS-VÁLASZTÁSI PARAMÉTEREK

Ciklus (redukálás nélkül):1./2./3a./3b. osztály
A névleges teljesítmény és a menetkész tömeg –75 kg hányadosa (PMR) (W/kg):adott esetben
A mérés során leszabályozott sebességű eljárást alkalmaztak:van/nincs
A jármű legnagyobb sebessége (km/h):
Redukálás (adott esetben):van/nincs
Redukálási tényező, fdsc:
Ciklustávolság (m):
Állandó sebesség (rövidített vizsgálati eljárás esetében):adott esetben

1.2.4. FOKOZATVÁLTÁSI PONT (ADOTT ESETBEN)

A fokozatváltás-számítás verziója(adja meg az (EU) 2017/1151 rendelet vonatkozó módosítását)
Fokozatváltás:A v ≥ 1 km/h sebességhez tartozó átlagos sebességfokozat, négy tizedesjegyre kerekítve
nmin hajtás
Első fokozatban:…min–1
Első fokozatból másodikba:…min–1
Második fokozatból álló helyzetbe:…min–1
Második fokozatban:…min–1
Harmadik és további fokozatokban:…min–1
Első fokozat kizárva:van/nincs
n_95_high minden fokozat esetében:…min–1
n_min_drive_set a gyorsulási/állandó sebességű szakaszokban (n_min_drive_up)::…min–1
n_min_drive_set a lassulási szakaszokban (nmin_drive_down):…min–1
t_start_phase:…s
n_min_drive_start:…min–1
n_min_drive_up_start:…min–1
ASM használata:van/nincs
ASM értékek:

2. VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK

A görgős fékpad beállításának módszere:rögzített menet/iteratív/alternatív, saját bemelegítési ciklussal
Fékpad kétkerék-meghajtású (2WD)/négykerék-meghajtású (4WD) üzemmódban:kétkerék-meghajtás/négykerék-meghajtás
Kétkerék-meghajtásnál a nem hajtott tengely forgott:igen/nem/nem alkalmazandó
Fékpadüzemmódvan/nincs
Kigurulási üzemmód:van/nincs

2.1. 14 °C HŐMÉRSÉKLETEN VÉGZETT VIZSGÁLAT

A vizsgálat(ok) időpontja(i)::(év/hónap/nap)
A vizsgálat(ok) helyszíne::
A hűtőventilátor alsó élének föld feletti magassága (cm):
A ventilátor középpontjának oldalirányú helyzete (ha a gyártó kérésére módosításra került):a jármű középvonalában / …
A jármű elejétől mért távolság (cm):
IWR: Tehetetlenségi besorolás (%):x,x
RMSSE: Négyzetes sebességhiba-középérték (km/h):x,xx
A menetciklus elfogadott eltérésének leírása:teljesen lenyomott gázpedál

2.1.1. A legalább egy belső égésű motorral felszerelt járművek, a nem külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (NOVC-HEV) és a külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (OVC-HEV) szennyezőanyag-kibocsátása töltésfenntartási vizsgálat során

Szennyező anyagokCOÖsszes szénhidrogén (THC) (a)Nem metán szénhidrogének (a)NOxTHC + NOx (b)Lebegő részecskeRészecskeszám
(mg/km)(mg/km)(mg/km)(mg/km)(mg/km)(mg/km)(#.1011/km)
Mért értékek
Határértékek

2.1.2. A legalább egy belső égésű motorral felszerelt járművek, a nem külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (NOVC-HEV) és a külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (OVC-HEV) CO2-kibocsátása töltésfenntartási vizsgálat során

CO2-kibocsátás (g/km)AlacsonyKözepesNagyExtranagyVegyes
Mért érték: MCO2,p,1/ MCO2,c,2
A mért sebességgel és távolsággal korrigált érték: MCO2,p,2b / MCO2,c,2b
Töltésiegyensúly-korrekciós együttható (1)
MCO2,p,3 / MCO2,c,3
(1)
A 154. számú ENSZ-előírás B6. mellékletének 2. függeléke szerinti korrekció belső égésű motorral felszerelt járművek esetében, KCO2 hibrid elektromos járművek esetében.

2.2. 23 °C HŐMÉRSÉKLETEN VÉGZETT VIZSGÁLAT

Adja meg az információkat vagy hivatkozzon az 1. típusú vizsgálat vizsgálati jegyzőkönyvére.

A vizsgálatok időpontja:(év/hónap/nap)
A vizsgálatok helyszíne:
A hűtőventilátor alsó élének föld feletti magassága (cm):
A ventilátor középpontjának oldalirányú helyzete (ha a gyártó kérésére módosításra került):a jármű középvonalában / …
A jármű elejétől mért távolság (cm):
IWR: Tehetetlenségi besorolás (%):x,x
RMSSE: Négyzetes sebességhiba-középérték (km/h):x,xx
A menetciklus elfogadott eltérésének leírása:teljesen lenyomott gázpedál

2.2.1. A legalább egy belső égésű motorral felszerelt járművek, a nem külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (NOVC-HEV) és a külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (OVC-HEV) szennyezőanyag-kibocsátása töltésfenntartási vizsgálat során

Szennyező anyagokCOÖsszes szénhidrogén (THC) (a)Nem metán szénhidrogének (a)NOxTHC + NOx (b)Lebegő részecskeRészecskeszám
(mg/km)(mg/km)(mg/km)(mg/km)(mg/km)(mg/km)(#.1011/km)
Végső értékek
Határértékek

2.2.2. A legalább egy belső égésű motorral felszerelt járművek, a nem külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (NOVC-HEV) és a külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (OVC-HEV) CO2-kibocsátása töltésfenntartási vizsgálat során

CO2-kibocsátás (g/km)AlacsonyKözepesNagyExtranagyVegyes
Mért érték: MCO2,p,1/ MCO2,c,2
A mért sebességgel és távolsággal korrigált érték: MCO2,p,2b / MCO2,c,2b
Töltésiegyensúly-korrekciós együttható (1)
MCO2,p,3 / MCO2,c,3
(1)
Korrekció a 154. számú ENSZ-előírás B6. mellékletének 2. függeléke szerint a tisztán belső égésű motorral felszerelt járművek esetében, illetve a 154. számú ENSZ-előírás B6. mellékletének 2. függeléke szerint a hibrid elektromos járművek esetében (KCO2 ).

2.3. KÖVETKEZTETÉS

CO2-kibocsátás (g/km)Vegyes
ATCT (14 °C) MCO2,Treg
1. típusú vizsgálat (23 °C) MCO2,23 o
A járműcsaládra vonatkozó korrekciós tényező (FCF)

2.4. A REFERENCIAJÁRMŰRE VONATKOZÓ HŐMÉRSÉKLETI ADATOK A 23 °C HŐMÉRSÉKLETEN ELVÉGZETT VIZSGÁLATOT KÖVETŐEN

A legrosszabb eset szerinti megközelítés a jármű szigetelése tekintetében:igen/nem (1)
A legrosszabb eset szerinti megközelítés a jármű lehűtése tekintetében:igen/nem (13)
Az ATCT szerinti járműcsalád egyetlen interpolációs járműcsaládból áll:igen/nem (13)
A motorhűtőközeg hőmérséklete a kondicionálási időszak végén (°C):
A kondicionálási terület utolsó 3 órai átlaghőmérséklete (°C):
A motorhűtőközeg végső hőmérsékletének és a kondicionálási terület utolsó 3 órai átlaghőmérsékletének különbsége, ΔT_ATCT (°C):
Minimális kondicionálási időtartam, tsoak_ATCT (s):
A hőmérséklet-érzékelő helye:
A motor mért hőmérséklete:olaj/hűtőközeg
(1)
Ha az „igent” jelölték meg, akkor az utolsó hat sor nem alkalmazandó.

8b. függelék

A kigurulási menetellenállási vizsgálati jegyzőkönyve

Az alábbi információk a kigurulási menetellenállás meghatározására szolgáló vizsgálat esetében adott esetben szükséges minimális adatokat tartalmazzák.

Jegyzőkönyv száma

KÉRELMEZŐ
Gyártó
TÁRGYJármű kigurulási menetellenállásának meghatározása/…
A kigurulási menetellenállási járműcsalád(ok) azonosítója (azonosítói):
Vizsgálatokra átadott jármű
Gyártmány:
Típus:
KÖVETKEZTETÉSA vizsgálatokra átadott jármű megfelel a tárgyban említett követelményeknek.

HELY,ÉÉÉÉ/HH/NN

1. ÉRINTETT JÁRMŰ(VEK)

Érintett gyártmány(ok):
Érintett típus(ok):
Kereskedelmi leírás:
Jármű legnagyobb sebessége (km/h):
Hajtott tengely(ek):

2. A VIZSGÁLT JÁRMŰ(VEK) LEÍRÁSA

Ha nincs interpoláció: az (energiaigény szempontjából) legrosszabb esethez tartozó járművet kell bemutatni.

2.1. Szélcsatornás eljárás

A következő használatával:Futószalagos fékpad / görgős fékpad

2.1.1. Általános adatok

SzélcsatornaFékpad
HRLRHRLR
Gyártmány
Típus
Változat
A teljes 3. kategóriájú WLTC ciklus energiaigénye (kJ)
Eltérés a sorozatgyártású járművektől
Futásteljesítmény (km)

Vagy (kigurulási menetellenállási mátrix szerinti járműcsalád esetében):

Gyártmány:
Típus:
Változat:
A teljes WLTC ciklus energiaigénye (kJ):
Eltérés a sorozatgyártású járművektől:
Futásteljesítmény (km):

2.1.2. Tömegek

Fékpad
HRLR
Vizsgálati tömeg (kg)
Az mav átlagos tömeg (kg)
mr értéke (tengelyenkénti kg)
M kategóriájú jármű:
a menetkész jármű tömegének az elülső tengelyre eső hányada (%)
N kategóriájú jármű:
tömegeloszlás (kg vagy %)

Vagy (kigurulási menetellenállási mátrix szerinti járműcsalád esetében):

Vizsgálati tömeg (kg):
Az mav átlagos tömeg (kg):(a vizsgálat előtti és utáni érték átlaga)
Műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg:
A nem kötelező felszerelések tömegének becsült számtani középértéke:
M kategóriájú jármű:
a menetkész jármű tömegének az elülső tengelyre eső hányada (%)
:
N kategóriájú jármű:
tömegeloszlás (kg vagy %)
:

2.1.3. Gumiabroncsok

SzélcsatornaFékpad
HRLRHRLR
Méretmegjelölés
Gyártmány
Típus
Gördülési ellenállás
Első (kg/t)
Hátsó (kg/t)
Gumiabroncsnyomás
Első (kPa)
Hátsó (kPa)

Vagy (kigurulási menetellenállási mátrix szerinti járműcsalád esetében):

Méretmegjelölés
Gyártmány:
Típus:
Gördülési ellenállás
Első (kg/t):
Hátsó (kg/t):
Gumiabroncsnyomás
Első (kPa):
Hátsó (kPa):

2.1.4. Karosszéria

Szélcsatorna
HRLR
TípusAA/AB/AC/AD/AE/AF BA/BB/BC/BD
Változat
Aerodinamikai berendezések
Mozgatható aerodinamikai felépítményelemekvannak/nincsenek és adott esetben sorolja fel
A beépített nem kötelező aerodinamikai felszerelések felsorolása
Delta (CD × Af)LH a HR-rel (m2) összehasonlítva

Vagy (kigurulási menetellenállási mátrix szerinti járműcsalád esetében):

A felépítmény alakjának leírása:négyzet (ha a teljes járműre nem határozható meg reprezentatív felépítményalak)
Homlokfelület: Afr (m2):

2.2. KÖZÚTON

2.2.1. Általános adatok

HRLR
Gyártmány
Típus
Változat
A teljes 3. kategóriájú WLTC ciklus energiaigénye (kJ)
Eltérés a sorozatgyártású járművektől
Futásteljesítmény:

Vagy (kigurulási menetellenállási mátrix szerinti járműcsalád esetében):

Gyártmány:
Típus:
Változat:
A teljes WLTC ciklus energiaigénye (kJ):
Eltérés a sorozatgyártású járművektől:
Futásteljesítmény (km):

2.2.2. Tömegek

HRLR
Vizsgálati tömeg (kg)
Az mav átlagos tömeg (kg)
mr értéke (tengelyenkénti kg)
M kategóriájú jármű:
a menetkész jármű tömegének az elülső tengelyre eső hányada (%)
N kategóriájú jármű:
tömegeloszlás (kg vagy %)

Vagy (kigurulási menetellenállási mátrix szerinti járműcsalád esetében):

Vizsgálati tömeg (kg):
Az mav átlagos tömeg (kg):(a vizsgálat előtti és utáni érték átlaga)
Műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg:
A nem kötelező felszerelések tömegének becsült számtani középértéke:
M kategóriájú jármű:
a menetkész jármű tömegének az elülső tengelyre eső hányada (%)
N kategóriájú jármű:
tömegeloszlás (kg vagy %)

2.2.3. Gumiabroncsok

HRLR
Méretmegjelölés
Gyártmány
Típus
Gördülési ellenállás
Első (kg/t)
Hátsó (kg/t)
Gumiabroncsnyomás
Első (kPa)
Hátsó (kPa)

Vagy (kigurulási menetellenállási mátrix szerinti járműcsalád esetében):

Méretmegjelölés:
Gyártmány:
Típus:
Gördülési ellenállás
Első (kg/t):
Hátsó (kg/t):
Gumiabroncsnyomás
Első (kPa):
Hátsó (kPa):

2.2.4. Karosszéria

HRLR
TípusAA/AB/AC/AD/AE/AF BA/BB/BC/BD
Változat
Aerodinamikai berendezések
Mozgatható aerodinamikai felépítményelemekvannak/nincsenek és adott esetben sorolja fel
A beépített nem kötelező aerodinamikai felszerelések felsorolása
Delta (CD × Af)LH a HR-rel (m2) összehasonlítva

Vagy (kigurulási menetellenállási mátrix szerinti járműcsalád esetében):

A felépítmény alakjának leírása:négyzet (ha a teljes járműre nem határozható meg reprezentatív felépítményalak)
Homlokfelület: Afr (m2):

2.3. ERŐÁTVITELI RENDSZER

2.3.1. High jármű (H jármű)

Motorkód:
A sebességváltó típusa:kézi, automata, fokozatmentes
Erőátviteli modell
(a gyártó kódjai)
:(a névleges nyomatékok és tengelykapcsolók számát → meg kell adni az adatközlő lapon)
Lefedett erőátviteli modellek
(a gyártó kódjai)
:
Motorfordulatszám a jármű sebességével elosztva:SebességfokozatÁttételi viszonyszámN/V hányados
1.1/..
2.1/..
3.1/..
4.1/..
5.1/..
6.1/..
..
..
N állásban kapcsolt elektromos gép(ek):nem alkalmazandó (nincs elektromos gép vagy nincs kigurulási üzemmód)
Az elektromos gépek típusa és darabszáma:kialakítás jellege: aszinkron/szinkron…
Hűtőközeg fajtája:levegő, folyadék, …

2.3.2. Low jármű

Ismételje meg a 2.3.1. pontot az L jármű adataival

2.4. VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK

2.4.1. High jármű (H jármű)

A vizsgálatok időpontja:éééé/hh/nn (szélcsatornás eljárás)
éééé/hh/nn (fékpadi vizsgálat)
vagy
éééé/hh/nn (közúti vizsgálat)

KÖZÚTON

Vizsgálati eljárás:kigurulás
vagy nyomatékmérési eljárás
Létesítmény (név, helyszín, útpálya hivatkozása):
Kigurulási üzemmód:i/n
Futómű-beállítás:a kerékösszetartás és a kerékdőlés értéke
Talaj feletti szabad magasság (1):
A jármű magassága (2):
A hajtáslánc kenőanyagai:
A kerékcsapágyak kenőanyagai:
Fékbeállítások a nem reprezentatív káros ellenállások elkerülése érdekében:
Legnagyobb vonatkoztatási sebesség (km/h):
Szélmérés:helyhez kötött
vagy fedélzeti: a szélmérés hatása (CD × A) és az, hogy a korrekciójára sor került-e
Elkülönített menetek száma:
Szél:átlag, csúcsértékek és irány, a vizsgálati útpálya irányával összefüggésben
Légnyomás:
Hőmérséklet (középérték):
Szélkorrekció:i/n
Gumiabroncsnyomás-módosítás:i/n
Nyers eredmények:Nyomatékmérési eljárás:
c0 =
c1 =
c2 =
Kigurulási eljárás:
f0
f1
f2
VégeredményekNyomatékmérési eljárás:
c0 =
c1 =
c2 =
valamint
f0 =
f1 =
f2 =
Kigurulási eljárás:
f0 =
f1 =
f2 =
(1)
Az (EU) 2018/858 rendelet I. melléklete 1. függelékének 4.2. pontjában meghatározottak szerint. (2)
Az ISO 612:1978 szabvány 6.3. pontjában meghatározott méret.

vagy

SZÉLCSATORNÁS ELJÁRÁS

Létesítmény (név/helyszín/fékpad hivatkozása):
A létesítmények minősítése:jegyzőkönyv hivatkozása és dátuma
Fékpad
Fékpad típusa:futószalagos fékpad vagy görgős fékpad
Módszer:stabilizált sebességeket alkalmazó módszer vagy lassulásos módszer
Bemelegítés:bemelegítés fékpaddal vagy a jármű vezetésével
A fékpadgörgő görbéjének korrekciója:(görgős fékpad esetében, adott esetben)
A görgős fékpad beállításának módszere:rögzített menet/iteratív/alternatív, saját bemelegítési ciklussal
A mért aerodinamikai ellenállási tényező a homlokfelülettel megszorozva:Sebesség (km/h)CD × A (m2)
Eredmény:f0 =
f1 =
f2 =

vagy

KIGURULÁSI MENETELLENÁLLÁSI MÁTRIX KÖZÚTON

Vizsgálati eljárás:kigurulás
vagy nyomatékmérési eljárás
Létesítmény (név/helyszín/útpálya hivatkozása):
Kigurulási üzemmód:i/n
Futómű-beállítás:a kerékösszetartás és a kerékdőlés értéke
Talaj feletti szabad magasság (1):
A jármű magassága (2):
A hajtáslánc kenőanyagai:
A kerékcsapágyak kenőanyagai:
Fékbeállítások a nem reprezentatív káros ellenállások elkerülése érdekében:
Legnagyobb vonatkoztatási sebesség (km/h):
Szélmérés:helyhez kötött
vagy fedélzeti: a szélmérés hatása (CD × A) és az, hogy a korrekciójára sor került-e
Elkülönített menetek száma:
Szél:átlag, csúcsértékek és irány, a vizsgálati útpálya irányával összefüggésben
Légnyomás:
Hőmérséklet (középérték):
Szélkorrekció:i/n
Gumiabroncsnyomás-módosítás:i/n
Nyers eredmények:Nyomatékmérési eljárás:
c0r =
c1r =
c2r =
Kigurulási eljárás:
f0r =
f1r =
f2r =
VégeredményekNyomatékmérési eljárás:
c0r =
c1r =
c2r =
valamint
f0r (HM járműre számított) =
f2r (HM járműre számított) =
f0r (LM járműre számított) =
f2r (LM járműre számított) =
Kigurulási eljárás:
f0r (HM járműre számított) =
f2r (HM járműre számított) =
f0r (LM járműre számított) =
f2r (LM járműre számított) =
(1)
Az (EU) 2018/858 rendelet I. melléklete 1. függelékének 4.2. pontjában meghatározottak szerint. (2)
Az ISO 612:1978 szabvány 6.3. pontjában meghatározott méret.

vagy

KIGURULÁSI MENETELLENÁLLÁSI MÁTRIX, SZÉLCSATORNÁS ELJÁRÁS

Létesítmény (név/helyszín/fékpad hivatkozása):
A létesítmények minősítése:jegyzőkönyv hivatkozása és dátuma
Fékpad
Fékpad típusa:futószalagos fékpad vagy görgős fékpad
Módszer:stabilizált sebességeket alkalmazó módszer vagy lassulásos módszer
Bemelegítés:bemelegítés fékpaddal vagy a jármű vezetésével
A fékpadgörgő görbéjének korrekciója:(görgős fékpad esetében, adott esetben)
A görgős fékpad beállításának módszere:rögzített menet/iteratív/alternatív, saját bemelegítési ciklussal
A mért aerodinamikai ellenállási tényező a homlokfelülettel megszorozva:Sebesség (km/h)CD × A (m2)
Eredmény:f0r =
f1r =
f2r =
f0r (HM járműre számított) =
f2r (HM járműre számított) =
f0r (LM járműre számított) =
f2r (LM járműre számított) =

2.4.2. Low jármű

Ismételje meg a 2.4.1. pontot az L jármű adataival.

8c. függelék

A vizsgálati űrlap sablonja

A vizsgálati űrlapon minden olyan rögzített vizsgálati adatot fel kell tüntetni, amely nem kerül felvezetésre a vizsgálati jegyzőkönyvekbe.

A vizsgálati űrlapo(ka)t a műszaki szolgálatnak vagy a gyártónak legalább 10 évig meg kell őriznie.

Az alábbi információk a vizsgálati űrlapok esetében adott esetben szükséges minimális adatokat tartalmazzák.

A 154. számú ENSZ-előírás B4. mellékletében szereplő adatok
A c0, c1 és c2 együtthatók:c0 =
c1 =
c2 =
A görgős fékpadon mért kigurulási idők:Vonatkoztatási sebesség (km/h)Kigurulási idő (s)
130
120
110
100
90
80
70
60
50
40
30
20
További súly helyezhető a járműbe vagy a járműre a gumiabroncsok megcsúszásának kiküszöbölése érdekében:tömeg (kg)
a járművön/a járműben
A járműkigurulási eljárás végrehajtása utáni kigurulási idők:Vonatkoztatási sebesség (km/h)Kigurulási idő (s)
130
120
110
100
90
80
70
60
50
40
30
20
A 154. számú ENSZ-előírás B5. mellékletében szereplő adatok
Az NOx-átalakító hatékonysága
A kijelzett (a), (b), (c), (d) koncentráció, és az NOx-elemző NO-üzemmódjához tartozó koncentráció, amikor a kalibráló gáz nem halad át az átalakítón
:(a) =
(b) =
(c) =
(d) =
Koncentráció NO-üzemmódban=
A 154. számú ENSZ-előírás B6. mellékletében szereplő adatok
A jármű által ténylegesen megtett távolság:
Kézi sebességváltóval felszerelt, a ciklusgörbe követésére képtelen járművek esetében:
Eltérések a menetciklustól
:
Menetgörbe-jelzőszámok:
Az SAE J2951 (2014. januárban felülvizsgált) szabvány értelmében az alábbi jellemzőket kell kiszámítani::
:
IWR: tehetetlenségi besorolás:
RMSSE: négyzetes sebességhiba-középérték:
:
:
A részecske-mintavételi szűrő tömegmérése
Szűrő a vizsgálat előtt:
Szűrő a vizsgálat után:
Referenciaszűrő:
Az egyes vegyületeknek a mérőberendezés stabilizálása után mért tartalma:
A regenerálási tényező meghatározása
Két WLTC ciklus közötti olyan D ciklusok darabszáma, ahol regenerációs eseményre sor kerül:
Azoknak a ciklusoknak az n darabszáma, amelyek során kibocsátásmérésre sor kerül:
Az egyes j ciklusokon belüli, i vegyületre vonatkozó tömegkibocsátás mérése M′sij:
A regenerálási tényező meghatározása
A teljes regenerációhoz tartozó, mért alkalmazandó d vizsgálati ciklusok darabszáma
:
A regenerálási tényező meghatározása
Msi:
Mpi:
Ki:
A 154. számú ENSZ-előírás B6a. mellékletében szereplő adatok
ATCT
A vizsgálati cella levegő-hőmérsékletét és páratartalmát a hűtőventilátor kilépőnyílásánál, legalább 0,1 Hz gyakorisággal kell mérni.
:Beállított hőmérsékletérték = Treg
Tényleges hőmérsékletérték
±3 °C a vizsgálat kezdetén
±5 °C a vizsgálat közben
A kondicionálási terület hőmérsékletét folyamatosan, legalább 0 033 Hz gyakorisággal kell mérni.:Beállított hőmérsékletérték = Treg
Tényleges hőmérsékletérték
±3 °C a vizsgálat kezdetén
±5 °C a vizsgálat közben
Az előkondicionálástól a kondicionálási területre történő átvitel időtartama:≤ 10 perc
Az 1. típusú vizsgálat vége és a hűtési eljárás között eltelt idő:≤ 10 perc
A mért kondicionálási idő, amelyet valamennyi vonatkozó vizsgálati űrlapon szerepeltetni kell.:a végső hőmérséklet mérése és a 23 °C hőmérsékleten elvégzett 1. típusú vizsgálat vége között eltelt idő
A 154. számú ENSZ-előírás C3. mellékletében szereplő adatok
Napi vizsgálat
Környezeti hőmérséklet két napi ciklus alatt (legalább percenként rögzítve)
:
Az aktívszén-tartály kiáramlási veszteségének töltése
Környezeti hőmérséklet az első 11 óra profilja során (legalább 10 percenként rögzítve)
:

8d. függelék

Párolgási kibocsátásokra vonatkozó vizsgálati jegyzőkönyv

Az alábbi információk a párolgásikibocsátás-vizsgálat esetében adott esetben szükséges minimális adatokat tartalmazzák.

JEGYZŐKÖNYV száma

KÉRELMEZŐ
Gyártó
TÁRGY
Párolgási kibocsátás szerinti család azonosítója:
Vizsgálatokra átadott jármű
Gyártmány:
KÖVETKEZTETÉSA vizsgálatokra átadott jármű megfelel a tárgyban említett követelményeknek.

HELY,ÉÉÉÉ/HH/NN

Minden műszaki szolgálat saját belátása szerint további adatokat is megadhat

1. A VIZSGÁLT MAGAS SZÉN-DIOXID-KIBOCSÁTÁSÚ JÁRMŰ (VH) LEÍRÁSA

Járműszámok:Prototípus szám és jármű-azonosító szám
Kategória:

1.1. Az erőátviteli rendszer felépítése

Az erőátviteli rendszer felépítése:belső égésű, hibrid, elektromos vagy tüzelőanyag-cellás

1.2. Belső égésű motor

Egynél több belső égésű motor esetén ismételje meg a pontot

Gyártmány:
Típus:
Működési elv:kétütemű/négyütemű
Hengerek száma és elrendezése:
Motortérfogat (cm3):
Turbófeltöltő:igen/nem
Közvetlen befecskendezés:igen/nem vagy leírás
A jármű tüzelőanyagának típusa:Egyfajta / kétfajta / rugalmas tüzelőanyag-felhasználás
Motorkenőanyag:Gyártmány és típus
Hűtőrendszer:Típus: levegő/víz/olaj

1.4. Tüzelőanyag-rendszer

Befecskendező szivattyú:
Befecskendező(k):
Tüzelőanyag-tartály
Réteg(ek):egyrétegű / többrétegű
Tüzelőanyag-tartály anyaga:fém / …
A tüzelőanyag-rendszer egyéb részeinek anyaga:
Légmentes:igen/nem
A tartály névleges űrtartalma (l):
Aktívszén-tartály
Gyártmány és típus:
Az aktivált szén típusa:
Aktív szén mennyisége (l):
Aktív szén tömege (g):
Megadott BWC (g):xx,x

2. VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK

2.1. Az aktívszén-tartály próbapados öregítése

A vizsgálatok időpontja:(év/hónap/nap)
A vizsgálatok helyszíne:
Az aktívszén-tartály öregítési vizsgálati jegyzőkönyve:
A töltés sebessége:
A tüzelőanyag műszaki adatai
Gyártmány:
Típus:a referencia-tüzelőanyag megnevezése …
Sűrűség 15 °C-on (kg/m3):
Etanoltartalom (%):
Tételszám:

2.2. Az áteresztési tényező (PF) meghatározása

A vizsgálatok időpontja:év/hó/nap:
A vizsgálat helyszíne:
Áteresztési tényező vizsgálati jegyzőkönyv:
A harmadik héten mért HC-érték, HC3W (mg/24h):xxx
A huszadik héten mért HC-érték, HC20W (mg/24h):xxx
Áteresztési tényező, PF (mg/24h):xxx

Többrétegű tartályok vagy fémtartályok esetén

Alternatív áteresztési tényező, PF (mg/24h):igen/nem

2.3. Párolgási vizsgálat

A vizsgálatok időpontja:év/hó/nap:
A vizsgálat helyszíne:
Görgős fékpad beállításának módszere:Rögzített menet / iteratív / alternatív saját bemelegítési ciklussal
Fékpad-üzemmódigen/nem
Kigurulási üzemmód:igen/nem

2.3.1. Tömeg

A VH vizsgálati tömege (kg):

2.3.2. Kigurulási menetellenállási paraméterek

f0 (N):
f1 (N/(km/h)):
f2 (N/(km/h)2):

2.3.3. Ciklus és fokozatváltási pont (adott esetben)

Ciklus (redukálás nélkül):1., 2., 3. osztály
Fokozatváltás:A ≥ 1 km/h sebességhez tartozó átlagos sebességfokozat, négy tizedesjegyre kerekítve

2.3.4. Jármű

A vizsgált jármű:VH vagy leírás
Futásteljesítmény (km):
Kor (hetek):

2.3.5. A vizsgálat módja és eredmények

A vizsgálat menete:Folyamatos (zárt tüzelőanyag-tartály rendszerek) / Folyamatos (nem zárt tüzelőanyag-tartály rendszerek) / Elszigetelt (zárt tüzelőanyag-tartály rendszerek)
A temperálási időszakok ismertetése (idő és hőmérséklet):
Kiáramlási veszteség töltésének értéke (g):xx,x (adott esetben)

Párolgási vizsgálatmelegen tartás MHSElső 24 óra napi, MD1Második 24 óra napi, MD2
Átlaghőmérséklet (°C)
Párolgási kibocsátás (g/vizsgálat)x,xxxx,xxxx,xxx
Végeredmény, MHS + MD1 + MD2 + (2 × PF) (g/vizsgálat)x,xx

2.3.6. Igazolt eljárások a gyártás megfelelőségének alternatív vizsgálatára, ha vannak ilyenek: Szivárgásvizsgálat : Alternatív nyomások és/vagy idő vagy alternatív vizsgálati eljárás A szellőzés vizsgálata : Alternatív nyomás és/vagy idő vagy alternatív vizsgálati eljárás Átöblítési vizsgálat : Alternatív áramlási sebesség vagy vizsgálati eljárás Zárt tartály : Alternatív vizsgálati eljárás

II. MELLÉKLET

A használat közbeni megfelelőség módszertana

1. BEVEZETÉS

Ez a melléklet meghatározza a használat közbeni megfelelőség (ISC) módszertanát a kipufogócsőből származó kibocsátások (beleértve az alacsony hőmérsékleten történőket is), valamint a párolgási kibocsátások határértékeinek való megfelelés ellenőrzésére a jármű szokásos élettartama során.

2. AZ ELJÁRÁS LEÍRÁSA

?KÉP?

1. ábra

A használat közbeni megfelelőségi eljárás szemléltető ábrája (ahol a "GTAA" a típusjóváhagyást megadó hatóságot, az "OEM" a gyártót, az "Egyéb szereplők" pedig a következőket jelentik: "TAA", azaz a szóban forgó típusjóváhagyást megadótól eltérő típusjóváhagyó hatóságok, "TS", azaz a műszaki szolgálatok, "EB", azaz a Bizottság, valamint az (EU) 2022/163 végrehajtási rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő harmadik felek.

3. AZ ISC-JÁRMŰCSALÁD MEGHATÁROZÁSA

Egy ISC-járműcsalád az alábbi járművekből áll:

a) Kipufogógáz-kibocsátások tekintetében (1. típusú, 1a. típusú és 6. típusú vizsgálat) a IIIA. melléklet 3.3. pontjában foglaltak szerint a PEMS-vizsgálati családba tartozó járművek,

b) Párolgási kibocsátások tekintetében (4. típusú vizsgálat) a 154. számú ENSZ-előírás 6.6.3. szakaszában foglaltak szerint a párolgási kibocsátási családba tartozó járművek.

4. INFORMÁCIÓGYŰJTÉS ÉS AZ ELSŐ KOCKÁZATÉRTÉKELÉS

A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság begyűjt minden információt a kibocsátás tekintetében nem megfelelő lehetséges esetekkel kapcsolatban, amelyek alapján döntést tud hozni arról, hogy egy adott évben melyik ISC-járműcsaládot kell ellenőrizni. A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság különösen a valós vezetési körülmények között magas kibocsátást produkáló járműtípusokra utaló információkat veszi figyelembe. Az információk begyűjtését megfelelő módszerrel kell végezni, amely lehet távérzékelés, egyszerűsített fedélzeti kibocsátás-felügyeleti rendszer (SEMS), vagy hordozható kibocsátásmérő rendszer (PEMS) használatával történő vizsgálat. Az említett vizsgálatok során tapasztalt túllépések száma és súlyossága alapján az ISC-vizsgálatokat rangsorolni lehet.

Az ISC-vizsgálatokhoz nyújtott információ részeként az egyes gyártók kötelesek a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság részére jelentést tenni a kibocsátásokkal kapcsolatos garanciális igénybejelentésekről és a szervizelés során végzett vagy feljegyzett, a kibocsátásokkal kapcsolatos garanciális javításról, a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság és a gyártó által a típusjóváhagyáskor megállapított formátumnak megfelelően. Az információknak ISC-járműcsaládokra bontva tartalmazniuk kell a kibocsátással kapcsolatos alkotóelemek és rendszerek észlelt hibáinak gyakoriságára és jellegére vonatkozó részletes adatokat. A 9. cikk (3) bekezdésének megfelelően, a használat közbeni megfelelőség ellenőrzésének végrehajtására szolgáló időszak időtartama alatt mindegyik ISC-járműcsaládra évente legalább egyszer be kell adni egy ISC-jelentést. Az ISC-jelentéseket kérésre rendelkezésre kell bocsátani.

Az első és a második bekezdésekben említett információk alapján a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság elvégzi az ISC-járműcsaládok használat közbeni megfelelőségre vonatkozó szabályoknak való nem megfelelőségét értintő kockázat első értékelését, és ennek alapján dönt arról, mely járműcsaládokat vizsgálja és milyen típusú, az ISC-rendelkezések szerinti vizsgálatokat végez el. Emellett a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság véletlenszerűen is kiválaszthat vizsgálandó ISC-járműcsaládokat.

A vizsgálatok rangsorolása érdekében a többi szereplőnek figyelembe kell vennie az első bekezdés szerint begyűjtött információkat. Ezenkívül véletlenszerűen is kiválaszthatnak vizsgálandó ISC-családokat.

5. ISC VIZSGÁLAT

A gyártó köteles valamennyi ISC-járműcsalád tekintetében elvégezni legalább az 1. típusú vizsgálatból álló, kipufogógáz-kibocsátási ISC vizsgálatot. A gyártó az összes ISC-járműcsalád vagy azok egy része tekintetében elvégezheti az 1a., 4. és 6. típusú vizsgálatokat is. A gyártó köteles az 5.9. pontban bemutatott, a használat közbeni megfelelőséghez alkalmazott elektronikus platformot - vagy ha ez nem lehetséges, más megfelelő platformot - használni az ISC vizsgálatok valamennyi eredményének a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság felé történő jelentéséhez.

A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság évente köteles az 5.4. pontban meghatározottak szerinti megfelelő számú ISC-járműcsaládot ellenőrizni. A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság köteles az 5.9. pontban bemutatott, a használatban lévő járművek megfelelőségéhez alkalmazott elektronikus platformon feltüntetni az ISC vizsgálatok valamennyi eredményét.

Más szereplők évente bármennyi ISC-járműcsaládon végezhetnek ellenőrzéseket. Ők kötelesek az 5.9. pontban bemutatott, a használat közbeni megfelelőséghez alkalmazott elektronikus platformot - vagy ha ez nem lehetséges, más megfelelő platformot - használni az ISC vizsgálatok valamennyi eredményének a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság felé történő jelentéséhez.

5.1. A vizsgálatok minőségbiztosítása

A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság évente köteles ellenőrizni a gyártó által elvégzett ISC vizsgálatokat. A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság a harmadik felek által elvégzett ISC vizsgálatokat is ellenőrizheti. Az ellenőrzés a gyártók, vagy harmadik felek által szolgáltatott információkon alapul, amely tartalmazza legalább a 3. függelék szerinti részletes ISC jelentést. A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság a gyártóktól, vagy a harmadik felektől további információkat kérhet.

5.2. A vizsgálati eredmények közlése

Egy adott ISC-járműcsaládra vonatkozó megfelelésértékelés eredményeit és a korrekciós intézkedéseket, amint azok elérhetővé válnak, a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság közli a vizsgálati eredményeket szolgáltató többi szereplővel.

A vizsgálatok eredményei, beleértve a vizsgált járművek részletes adatait, csak azt követően hozhatók nyilvánosságra, hogy a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság közzétette az éves jelentését vagy egy egyedi ISC eljárás eredményeit, illetve azt követően, hogy a statisztikai eljárás (lásd az 5.10. pontot) eredménytelenül zárult. Az egyéb szereplők által elvégzett ISC vizsgálatok eredményeinek közzétételekor hivatkozni kell a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság azon éves jelentésére, amelyben ezek megtalálhatók.

5.3. A vizsgálatok típusai

ISC vizsgálatok csak az 1. függelék szerint kiválasztott járműveken végezhetők.

Az 1. típusú vizsgálatot tartalmazó ISC vizsgálatokat a XXI. melléklet szerint kell elvégezni.

Az 1a. típusú vizsgálatot tartalmazó ISC vizsgálatokat a IIIA. melléklet szerint, a 4. típusú vizsgálatot e melléklet 2. függeléke szerint, a 6. típusú vizsgálatot pedig a VIII. melléklet szerint kell elvégezni.

5.4. Az ISC vizsgálatok gyakorisága és alkalmazási köre

A gyártó által egy adott ISC-járműcsaládra vonatkozóan elvégzett két használat közbeni megfelelőség-ellenőrzés megkezdése között legfeljebb 24 hónap telhet el.

A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság által végzett ISC vizsgálatok gyakoriságát az ISO 31000:2018 - Kockázatfelmérés és -kezelés. Alap- és irányelvek nemzetközi szabvánnyal összhangban lévő kockázatelemzési módszer alapján kell meghatározni, és a vizsgálatnak magában kell foglalnia a 4. pont szerint elvégzett kezdeti értékelés eredményét.

A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóságok az 1. típusú és az 1a. típusú vizsgálatokat kötelesek gyártónként és évente legalább az ISC-járműcsaládok 5 %-án, vagy, ahol lehetséges, gyártónként és évente legalább két ISC-járműcsaládon elvégezni. A gyártónként és évente legalább az ISC-járműcsaládok 5 %-án vagy két ISC-járműcsaládon elvégzett vizsgálatra vonatkozó követelmény a kis sorozatú gyártókra nem vonatkozik. A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság a 9. cikk (3) bekezdése szerinti megfelelés biztosítása érdekében köteles az ISC-járműcsaládok és a különböző korú járművek lehető legszélesebb lefedettségét biztosítani egy adott használat közbeni megfelelőség szerinti családon belül. A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság köteles valamennyi megkezdett ISC-járműcsalád tekintetében 12 hónapon belül befejezni a statisztikai eljárást.

A 4. típusú és a 6. típusú ISC vizsgálatokra nem vonatkozik minimális gyakorisági követelmény.

5.5. A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóságok által végzett ISC vizsgálatok finanszírozása

A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság köteles biztosítani, hogy elegendő forrás álljon rendelkezésre a használat közbeni megfelelőség vizsgálatának költségeire. A nemzeti jog sérelme nélkül ezeket a költségeket azokból a díjakból kell fedezni, amelyeket a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság számíthat fel a gyártónak. Ezeknek a díjaknak fedezniük kell a gyártónként és évente legalább az ISC-járműcsaládok 5 %-án, vagy gyártónként és évente legalább két ISC-járműcsaládon elvégzett használat közbeni megfelelőségi vizsgálatok költségét.

5.6. Vizsgálati terv

Az ISC keretében végzett vizsgálatok lefolytatása során a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság vizsgálati tervet készít. Az 1a. típusú vizsgálat esetében a tervben szerepelnie kell egy olyan vizsgálatnak, amely a vizsgálati feltételek széles köre szerint ellenőrzi a használat közbeni megfelelést a IIIA. melléklettel összhangban.

5.7. Járművek kiválasztása az ISC vizsgálatokhoz

Az összegyűjtött információnak elegendően átfogónak kell lennie annak biztosítására, hogy a használat közbeni teljesítményt a megfelelően karbantartott és használt járművek tekintetében értékelni lehessen. Az 1. függelékben található táblázatokat kell használni annak eldöntésére, hogy a jármű kiválasztható-e az ISC vizsgálat céljára. Az 1. függelék szerinti ellenőrzések során bizonyos járművek hibásnak minősíthetők és ezek nem vizsgálhatók az ISC során, ha bizonyítható, hogy a kibocsátáscsökkentő rendszer részei sérültek.

Ugyanaz a jármű használható egynél több típusú vizsgálat (1. típusú, 1a. típusú, 4. típusú, 6. típusú) elvégzéséhez és az abból történő jegyzőkönyv készítéséhez, de mindegyik típusból csak az első érvényes vizsgálat vehető figyelembe a statisztikai eljárásban.

5.7.1. Általános követelmények

A járműnek a 3. pontban megjelölt ISC-járműcsaládhoz kell tartoznia és meg kell felelnie az 1. függelékben található táblázatban meghatározott ellenőrzéseknek. A járműnek az Unióban nyilvántartásba vett és legalább a használati idő 90 %-ában az Unióban használt járműnek kell lennie. A kibocsátási vizsgálatot a járművek kiválasztási helyétől eltérő földrajzi régióban is el lehet végezni. A gyártó által a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság beleegyezésével végzett ISC-vizsgálat esetében a nem uniós országban nyilvántartásba vett járművek akkor vizsgálhatók, ha ugyanahhoz az ISC-járműcsaládhoz tartoznak, és rendelkeznek megfelelőségi nyilatkozattal.

A kiválasztott járműveknek rendelkezniük kell olyan karbantartási nyilvántartással, amely igazolja, hogy a járművet megfelelő módon karbantartották és a szervizelése a gyártó ajánlásainak megfelelően történt, a kibocsátásokkal összefüggő alkatrészek cseréje során csak eredeti alkatrészeket felhasználva.

A kibocsátáscsökkentési teljesítményre hatást gyakorolható visszaélésszerű vagy rendeltetésellenes használat, manipulálás vagy a nem biztonságos működés veszélyével járó körülmények jeleit mutató járműveket ki kell zárni az ISC vizsgálatból.

A járműveken nem lehetnek olyan aerodinamikai módosítások, amelyek a vizsgálat előtt nem távolíthatók el.

A járművet ki kell zárni az ISC vizsgálatból, ha a fedélzeti számítógépben tárolt információk azt mutatják, hogy a járművet a hibakód megjelenése után tovább üzemeltették, és nem végezték el a gyártó specifikációja szerinti javításokat.

A járművet ki kell zárni az ISC vizsgálatból, ha a jármű tüzelőanyag-tartályából származó tüzelőanyag nem felel meg a 98/70/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 20 ) megállapított vonatkozó előírásoknak, illetve ha bizonyíték vagy feljegyzés igazolja, hogy nem megfelelő típusú tüzelőanyaggal töltötték fel.

5.7.2. A jármű vizsgálata és karbantartása

Az ISC vizsgálat előtt vagy annak lefolytatása után el kell végezni a vizsgálatra elfogadott járművek hibáinak diagnosztizálását és az 1. függelék szerinti szokásos karbantartását.

A következő ellenőrzéseket kell elvégezni: OBD-ellenőrzések (a vizsgálat előtt vagy után elvégezve) a hibajelző lámpák világításának szemrevételezéses ellenőrzése, a légszűrő, az ékszíjak, az összes folyadékszint, a hűtősapka és a tanksapka, az utókezelő rendszer összes vákuumcsövének, tüzelőanyag-rendszer csövének és elektromos vezetékének ellenőrzése sérülésmentesség szempontjából; a gyújtás, a tüzelőanyag-adagoló és a kibocsátáscsökkentő berendezések alkotóelemeinek ellenőrzése helytelen beállítás és/vagy manipulálás szempontjából.

Ha a jármű esedékes tervezett karbantartásához már csak 800 km vagy kevesebb hiányzik, akkor a szervizelést el kell végezni.

A 4. típusú vizsgálat előtt el kell távolítani az ablakmosó folyadékot és azt meleg vízzel kell helyettesíteni.

Tüzelőanyag-mintát kell begyűjteni és azt a IIIA. melléklet előírásainak megfelelően kell tárolni további elemzés céljára, elutasítás esetén.

Minden hibát fel kell jegyezni. Ha a hiba oka a kibocsátáscsökkentő berendezéssel kapcsolatos, akkor a járművet hibásnak kell jelenteni és nem használható további vizsgálathoz, de a hibát figyelembe kell venni a 6.1. pont szerint végzett megfelelésértékelés során.

5.8. A minta mérete

Az 1. típusú vizsgálat 5.10. pontjában meghatározott statisztikai eljárás gyártók általi alkalmazása esetén a minták számát a használatban lévő járműcsaládba tartozó járműveknek az Unióban egy évben értékesített darabszáma alapján kell meghatározni, az alábbi táblázat szerint:

1. táblázat

Minták száma 1. típusú vizsgálatokat tartalmazó ISC vizsgálatok céljára

A mintavételi időszakban az EU területén nyilvántartásba vett járművek naptári évenkéntMinták száma (1. típusú vizsgálatokhoz)
100 000 -ig1
100 001 -től 200 000 -ig2
200 000 felett3

Mindegyik mintának elegendő járműtípust kell tartalmaznia annak biztosítása érdekében, hogy az előző évben az említett PEMS-járműcsalád összes Európában nyilvántartásba vett példányának legalább 20 %-át lefedje. Ha ugyanaz a PEMS-járműcsalád több márka között oszlik meg, akkor minden márkát meg kell vizsgálni. Ha egy járműcsalád esetében egynél több mintát kell vizsgálni, akkor a második és harmadik mintában az első mintában lévőktől eltérő környezeti és/vagy tipikus használati körülmények mellett használt járműveket kell kiválasztani.

5.9. A használat közbeni megfelelőséghez alkalmazott elektronikus platform használata és a vizsgálatokhoz szükséges adatokhoz történő hozzáférés

A Bizottság létrehoz egy elektronikus platformot annak érdekében, hogy elősegítse az adatok cseréjét egyrészről a gyártók, egyéb szereplők, másrészről pedig a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság között, és hogy elősegítse a minta elutasítására vagy elfogadására vonatkozó döntés meghozatalát.

A gyártó köteles az 5. függelék 1. és 2. táblázatában és az e pont 2. táblázatában meghatározott formátumban összeállítani az 5. cikk (12) bekezdésében említett, a vizsgálat átláthatóságára vonatkozó csomagot, és továbbítani azt a kibocsátási típusjóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóságnak. Az 5. függelék 2. táblázatát kell használni annak érdekében, hogy ugyanazon járműcsaládba tartozó járműveket lehessen vizsgálatra kiválasztani, valamint hogy az 5. függelék 1. táblázatával együtt elegendő információt nyújtson a vizsgálandó járművekről.

Amint az első bekezdésben említett elektronikus platform rendelkezésre áll, a kibocsátási típusjóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóságnak a kézhezvételt követő 5 munkanapon belül fel kell töltenie a platformra az 5. függelék 1. és 2. táblázatában szereplő információkat.

Az 5. függelék 1. és 2. táblázatában szereplő minden információ térítésmentesen nyilvánosan elérhető lesz elektronikus formában.

Az alábbi információk szintén a vizsgálat átláthatóságára vonatkozó dokumentációcsomag részét képezik, és egyéb szereplők kérésére a gyártó köteles azokat 5 munkanapon belül térítésmentesen biztosítani.

2. táblázat

Érzékeny információk

SorszámBejegyzésLeírás
1.A járművek átalakítására vonatkozó különleges eljárás (négykerék-meghajtásúból kétkerék-meghajtásúvá) a fékpadon történő vizsgálat érdekében, adott esetbenA 154. számú ENSZ-előírás B6. mellékletének 2.4.2.4. szakaszában meghatározottak szerint.
2.Fékpad üzemmódjára vonatkozó utasítások, adott esetbenHogyan kapcsolható be a típusjóváhagyási vizsgálatok során szintén alkalmazott fékpad üzemmód
3.A típusjóváhagyási vizsgálatok során használt kigurulási üzemmódHa a jármű rendelkezik kigurulási üzemmóddal, akkor az ennek bekapcsolási módjára vonatkozó utasítások
4.Az akkumulátor lemerítésének eljárása (külső feltöltésű hibrid elektromos járművek, tisztán elektromos járművek)Az eredeti gyártó eljárása az akkumulátor lemerítésére annak érdekében, hogy előkészítsék a külső feltöltésű hibrid elektromos járműveket a töltésfenntartási vizsgálatra, a tisztán elektromos járműveket pedig az akkumulátor feltöltésére
5.Az összes segédberendezés letiltásának eljárásaAmennyiben használták a típusjóváhagyás során
6.Eljárás az összes újratölthető elektromosenergia-tároló rendszer (REESS) áramerősségének és feszültségének külső berendezésekkel történő méréséreA 154. számú ENSZ-előírás B8. mellékletének 3. függelékében meghatározottak szerint.
Az áram és a feszültség fedélzeti adatoktól független méréséhez az eredetiberendezés-gyártó megadja az eljárást, az áram- és feszültséghozzáférési pontok leírását, valamint a típusjóváhagyás során az áram és feszültség mérésére használt eszközök listáját.

5.10. Statisztikai eljárás

5.10.1. Általános információk

A használat közbeni megfelelőség ellenőrzésének a tulajdonságonkénti vizsgálat céljából végzett, sorrendben történő mintavétel általános alapelveit követő statisztikai módszeren kell alapulnia. Az 1. típusú és 1a. típusú vizsgálatok esetén a megfelelő eredményhez egy legalább három járműből álló minta szükséges, a legnagyobb összesített mintaméret pedig tíz jármű.

A 4. típusú és a 6. típusú vizsgálatok során egy egyszerűsített módszer is használható, amelyben a minta három járműből áll, és elutasításra kerül sor, ha mind a három jármű sikertelen a vizsgálaton, és megfelelést állapítanak meg, ha mind a három jármű megfelel a vizsgálaton. Abban az esetben, ha a háromból két jármű megfelelt vagy kettőt elutasítottak, a típusjóváhagyó hatóság határozhat további vizsgálatok folytatásáról vagy arról, hogy a megfelelés értékelését a 6.1. pont szerint folytatják tovább.

A vizsgálati eredményeket nem kell romlási tényezőkkel szorozni.

Azon járművek esetében, amelyeknek, a (EU) 2020/683 rendelet VIII. mellékletében leírtak szerint a megfelelőségi nyilatkozat 48.2. pontjában bejelentett maximális megadott RDE-értékei alacsonyabbak a 715/2007/EK rendelet I. mellékletének 2. táblázatában meghatározott kibocsátási határértékeknél, a megfelelőséget az említett maximális megadott RDE-értékek szerint kell ellenőrizni. Ha azt állapítják meg a mintáról, hogy az nem felel meg a megadott maximális RDE-értékeknek, a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság korrekciós intézkedések megtételére kötelezi a gyártót.

Az első ISC vizsgálat elvégzése előtt a gyártó, vagy más szereplő értesíti a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóságot arról, hogy egy adott járműcsalád tekintetében használat közbeni megfelelőségi vizsgálatot tervez lefolytatni. Az értesítést követően a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság egy új statisztikai mappát nyit az adott fél / vagy felek csoportja tekintetében az alábbi paraméterek minden értékelhető kombinációja eredményeinek feldolgozása érdekében: járműcsalád, kibocsátási vizsgálat típusa és szennyező anyag. E paraméterek valamennyi értékelhető kombinációjához külön statisztikai eljárásokat kell nyitni.

A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság az egyes statisztikai mappákban csak az adott fél által szolgáltatott eredményeket tünteti fel. A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság nyilvántartja a lefolytatott vizsgálatok számát, az elutasított és a megfelelő vizsgálatok számát és a statisztikai eljárást támogató egyéb szükséges adatokat.

Míg a vizsgálati típusok és járműcsaládok egy adott kombinációjára egy időben egynél több statisztikai eljárás is nyitott lehet, egy fél a vizsgálati típusok és járműcsaládok egy adott kombinációjára csak egy nyitott statisztikai eljárásba szolgáltathat vizsgálati eredményeket. Minden vizsgálatot csak egyszer lehet bejelenteni és az összes vizsgálatot (érvényes, érvénytelen, elutasított, megfelelt stb.) be kell jelenteni.

Minden ISC statisztikai eljárás nyitott marad mindaddig, amíg el nem érik azt az eredményt, hogy a statisztikai eljárás egy, az 5.10.5. pont szerinti elutasítási vagy megfelelési döntéshez érkezik a minta tekintetében. Ha azonban a statisztikai mappa megnyitását követő 12 hónapon belül nem érnek el eredményt, a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság lezárja a statisztikai mappát, kivéve, ha úgy dönt, hogy az adott statisztikai mappához tartozó vizsgálatokat az elkövetkező 6 hónapon belül befejezi.

A fent leírt műveleteket közvetlenül az elektronikus platformon kell végrehajtani, amint a vonatkozó műveletek rendelkezésre állnak.

5.10.2. Az ISC eredmények összevonása

Más szereplőktől származó vizsgálati eredmények összevonhatók a közös statisztikai eljárás érdekében. A vizsgálati eredmények összevonásához az összevont eredményekhez vizsgálati eredményeket szolgáltató valamennyi érdekelt fél írásbeli beleegyezése szükséges és a vizsgálat megkezdése előtt értesíteni kell a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóságot, illetve adott esetben az elektronikus platformot. A felek egyikét ki kell jelölni az összevonás vezetőjeként, aki felelős lesz az adatok bejelentéséért és a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatósággal történő kommunikációért.

5.10.3. Egyetlen vizsgálat megfelelő/elutasított/érvénytelen eredménye

Egy ISC kibocsátási vizsgálat akkor minősül "megfelelőnek" egy vagy több szennyező anyag tekintetében, ha a kibocsátási eredmény nem haladja meg a 715/2007/EK rendelet I. mellékletének 2. táblázatában az adott típusú vizsgálatra megállapított kibocsátási határértéket.

Egy ISC kibocsátási vizsgálat akkor minősül "elutasítottnak" egy vagy több szennyező anyag tekintetében, ha a kibocsátási eredmény meghaladja az adott típusú vizsgálatra vonatkozó kibocsátási határértéket. Minden egyes elutasított vizsgálati eredmény 1-gyel növeli az adott statisztikai eset "f" számát (lásd az 5.10.5. pontot).

Egy ISC kibocsátási vizsgálat akkor minősül érvénytelennek, ha nem felel meg a vizsgálat 5.3. pontban említett követelményeinek. Az érvénytelen vizsgálati eredményeket ki kell zárni a statisztikai eljárásból, és a vizsgálatot ugyanazzal a járművel meg kell ismételni az érvényes vizsgálat elvégzése érdekében.

Valamennyi ISC vizsgálat eredményét az egyetlen járművet érintő egyes vizsgálatok végrehajtását követő tíz munkanapon belül be kell nyújtani a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatósághoz. A vizsgálati eredményekhez a vizsgálatok végén csatolni kell egy átfogó vizsgálati jegyzőkönyvet. Az eredményeket a mintában a végrehajtás időbeli sorrendjének megfelelően kell feltüntetni.

A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság az összes érvényes kibocsátási vizsgálati eredményt feltünteti az adott nyitott statisztikai eljárásban, amíg egy, az 5.10.5. pont szerinti "minta elutasítása" vagy "minta megfelelő" eredmény nem születik.

5.10.4. A kiugró értékek kezelése

Kiugró értékű eredményeknek a minta statisztikai eljárásában való jelenléte "elutasítás" eredményhez vezethet az alábbi eljárások szerint:

A kiugró értékeket enyhe, közepes vagy extrém kategóriába kell sorolni.

Egy kibocsátási vizsgálat eredménye akkor minősül enyhén kiugró értékűnek, ha meghaladja a vonatkozó kibocsátási határértéket, de nem éri el annak 1,3-szorosát. Az enyhe kiugró érték csak az alábbi 5.10.5. pontban említett elutasított eredmények számába számít bele.

Egy kibocsátási vizsgálat eredménye akkor minősül közepesen kiugró értékűnek, ha a vonatkozó kibocsátási határérték 1,3-szorosát eléri vagy meghaladja. A minta elutasítását eredményezi, ha a mintában megtalálható két ilyen kiugró érték.

Egy kibocsátási vizsgálat eredménye akkor minősül extrém módon kiugró értékűnek, ha a vonatkozó kibocsátási határérték 2,5-szeresét eléri vagy meghaladja. A minta elutasítását eredményezi, ha a mintában megtalálható egy ilyen kiugró érték. Ilyen esetben a jármű rendszámát közölni kell a gyártóval és a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatósággal. Erre a lehetőségre a vizsgálat előtt fel kell hívni járműtulajdonosok figyelmét.

5.10.5. Egy minta megfelelőségére/elutasítására vonatkozó döntés

Egy minta megfelelőségére/elutasítására vonatkozó döntés tekintetében "p" a megfelelt eredmények száma, "f" pedig az elutasított eredményeké. Minden egyes megfelelt vizsgálati eredmény 1-gyel növeli a "p" számot és minden egyes elutasított vizsgálati eredmény 1-gyel növeli az "f" számot a vonatkozó nyitott statisztikai eljárásban.

Az érvényes kibocsátási vizsgálati eredményeknek a statisztikai eljárás egy nyitott esetébe történő bevitele során a típusjóváhagyó hatóság az alábbi lépéseket végzi el:

- frissíti az adott eset "n" összesített mintaméretét annak érdekében, hogy az tükrözze a statisztikai eljárásba bevont érvényes kibocsátási vizsgálatok teljes számát;

- az eredmények érékelését követően frissíti a megfelelt eredmények "p" számát és az elutasított eredmények "f" számát;

- az 5.10.4. pont szerint kiszámítja a mintában található közepes és extrém módon kiugró értékek számát;

- az alább bemutatott eljárással ellenőrzi, hogy született-e döntés.

A döntés az összesített "n" mintamérettől, a megfelelt és elutasított eredmények "p" és "f" számaitól, valamint a mintában szereplő közepes és/vagy extrém módon kiugró értékek számától függ. Egy ISC minta megfelelőségére/elutasítására vonatkozó döntés során a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóságnak a 2020. január 1-je után jóváhagyott típusokon alapuló járművek tekintetében a 2. ábrában található döntéshozatali folyamatábrát, a 2019. december 31-ig jóváhagyott típusokon alapuló járművek esetében pedig a 2.a. ábrában található döntéshozatali folyamatábrát kell használnia. A folyamatábrák jelzik, hogy egy adott összesített "n" mintaméret és "f" elutasítási eredményszám esetén milyen döntést kell hozni.

A járműcsalád, kibocsátási vizsgálati típus és szennyező anyag adott kombinációjára vonatkozó statisztikai eljárásban két döntés lehetséges.

"Minta megfelelő" eredmény akkor születik, ha a 2. ábra vagy a 2.a. ábra alkalmazandó döntéshozatali folyamatábrája "MEGFELELŐ" eredményt ad az adott összesített "n" mintaméretre és az "f" elutasított eredmények számára.

"Minta elutasítása" döntés akkor születik, ha egy adott összesített "n" mintaméretre az alábbi feltételek közül legalább egy fennáll:

- a 2. ábra vagy a 2.a. ábra alkalmazandó döntéshozatali folyamatábrája "ELUTASÍTÁS" eredményt ad az adott összesített "n" mintaméretre és az "f" elutasított eredmények számára;

- két "ELUTASÍTÁS" döntés születik közepes kiugró értékekkel;

- egy "ELUTASÍTÁS" döntés születik egy extrém módon kiugró értékkel.

Ha nem születik döntés, a statisztikai eljárás nyitva marad és abba további eredményeket kell bevinni, amíg döntés nem születik, vagy az eljárást az 5.10.1. pont szerint le nem zárják.

2. ábra

Döntéshozatali folyamatábra a 2020. január 1-je után jóváhagyott típusokon alapuló járművekre vonatkozó statisztikai eljáráshoz (ahol az "UND" jelentése: eldöntetlen).

?KÉP?

2. a. ábra

Döntéshozatali folyamatábra a 2019. december 31-ig típusjóváhagyásban részesült járművekre vonatkozó statisztikai eljáráshoz (ahol az "UND" jelentése: eldöntetlen).

?KÉP?

5.10.6. ISC befejezett járművek és többlépcsős eljárás alá tartozó különleges rendeltetésű járművek esetén

Az alapjármű gyártója határozza meg a 3. táblázatban felsorolt paraméterek megengedett értékeit. Az egyes járműcsaládok megengedett paraméterértékeit fel kell jegyezni a kibocsátási típusjóváhagyás adatközlő lapján (lásd az I. melléklet 3. függelékét) és az 5. függelékben hivatkozott 1. átláthatósági listán. Az utolsó gyártási lépcsőst végző gyártó csak akkor használhatja az alapjármű kibocsátási értékeit, ha a befejezett jármű a megengedett paraméterértékeken belül marad. Minden végleges jármű paraméterértékeit fel kell jegyezni jármű megfelelőségi nyilatkozatában.

3. táblázat

A többlépcsős és a többlépcsős jóváhagyásra benyújtott különleges rendeltetésű járművek megengedett paraméterértékei az alapjármű kibocsátási típusjóváhagyásának használata tekintetében

Paraméterek értékeiMegengedett értéktartomány
A végleges jármű tényleges tömege (kg)
A végleges jármű műszakilag megengedett legnagyobb össztömege (kg)
A végleges jármű homlokfelülete (cm2)
Gördülési ellenállás (kg/t)
Az elülső belépőlevegő-rács vetített homlokfelülete (cm2)

Ha egy befejezett vagy többlépcsős eljárás alá tartozó különleges rendeltetésű járművet vizsgálnak és a vizsgálat eredménye az alkalmazandó kibocsátási határérték alatt marad, a járművet megfelelőnek kell tekinteni az ISC-járműcsalád tekintetében az 5.10.3. pont alkalmazásában.

Ha egy befejezett vagy többlépcsős eljárás alá tartozó különleges rendeltetésű jármű vizsgálatának eredménye meghaladja az alkalmazandó kibocsátási határértéket, de nem haladja meg az alkalmazandó kibocsátási határérték 1,3-szorosát, a vizsgálónak meg kell vizsgálnia, hogy az adott jármű megfelel-e a 3. táblázatban szereplő értékeknek. Az ezen értékeknek való bármely meg nem felelést jelenteni kell a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóságnak. Ha a jármű nem felel meg ezen értékeknek, a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság kivizsgálja a meg nem felelés okait és megteszi a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a befejezett vagy többlépcsős eljárás alá tartozó különleges rendeltetésű jármű gyártója helyreállítsa a megfelelőséget, beleértve a típusjóváhagyás visszavonását is. Ha a jármű megfelel a 3. táblázatban szereplő értékeknek, akkor a 6.1. pont alkalmazása tekintetében a használat közbeni megfelelőségi járműcsaládja megjelölt járművének kell tekinteni.

Ha a vizsgálat eredménye meghaladja az alkalmazandó kibocsátási határérték 1,3-szorosát, a járművet elutasítottnak kell tekinteni az ISC-járműcsalád tekintetében a 6.1. pont alkalmazásában, de nem minősül kiugró értéknek a vonatkozó ISC-járműcsaládban. Ha a befejezett vagy többlépcsős eljárás alá tartozó különleges rendeltetésű jármű nem felel meg a 3. táblázatban szereplő értékeknek, ezt jelenteni kell a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóságnak, amely kivizsgálja a meg nem felelés okait és megteszi a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a befejezett vagy többlépcsős eljárás alá tartozó különleges rendeltetésű jármű gyártója helyreállítsa a megfelelőséget, beleértve a típusjóváhagyás visszavonását is.

6. MEGFELELÉSÉRTÉKELÉS

6.1. Az 5.10.5. pontban említett minta ISC vizsgálata befejezését követő 10 munkanapon belül a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság részletes vizsgálatot kezd a gyártónál annak megállapítása céljából, hogy az ISC-járműcsalád (vagy annak egy része) megfelel-e az ISC szabályoknak és szükség van-e korrekciós intézkedésekre. Többlépcsős jóváhagyásra benyújtott vagy különleges rendeltetésű járművek esetében a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság akkor is részletes vizsgálatokat folytat le, ha legalább három, ugyanazzal a hibával rendelkező hibás jármű vagy öt megjelölt jármű van ugyanabban az 5.10.6. pontban meghatározott ISC-járműcsaládban.

6.2. A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság köteles biztosítani, hogy elegendő forrás álljon rendelkezésre a megfelelőség értékelésének költségeire. A nemzeti jog sérelme nélkül ezeket a költségeket azokból a díjakból kell fedezni, amelyeket a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság számíthat fel a gyártónak. Ezeknek a díjaknak fedezniük kell minden olyan vizsgálatot vagy ellenőrzést, amely szükséges a megfelelés értékeléséhez.

6.3. A gyártó kérelmére a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság kiterjesztheti a vizsgálatokat ugyanazon gyártó más ISC-járműcsaládba tartozó használatban lévő járműveire, amelyeket feltehetően ugyanez a hibák érintenek.

6.4. A részletes vizsgálat legfeljebb a vizsgálat jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság általi megindításától számított 60 munkanapig tarthat. A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság további ISC vizsgálatokat folytathat le annak megállapítása érdekében, miért kerültek elutasításra a járművek az eredeti ISC vizsgálat során. A további vizsgálatokat az eredeti elutasított ISC vizsgálathoz hasonló körülmények között kell lefolytatni.

A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság kérésére a gyártó további információkat szolgáltat, bemutatva különösen az elutasítások lehetséges okát, azt, hogy a járműcsalád mely részei lehetnek érintettek, érintettek lehetnek-e más járműcsaládok is, vagy pedig adott esetben azt, hogy az eredeti ISC vizsgálatok során elutasítást eredményező probléma miért nem kapcsolódik a használatban lévő járművek megfelelőségéhez. A gyártó számára lehetőséget kell biztosítani annak bizonyítására, hogy a használatban lévő járművek megfelelőségére vonatkozó rendelkezéseket betartották.

6.5. A 6.4. pontban meghatározott határidőn belül a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóságnak döntést kell hoznia a megfelelésről vagy a meg nem felelésről. Meg nem felelés esetén a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság a 7. pontnak megfelelően meghatározza az ISC-járműcsaládra vonatkozó korrekciós intézkedéseket. Erről értesíti a gyártót.

7. KORREKCIÓS INTÉZKEDÉSEK

7.1. A 6.5. pontban említett, megfelelésről vagy meg nem felelésről szóló döntés meghozatalától számítva legkésőbb 45 munkanapon belül a gyártó korrekciós intézkedési tervet készít és nyújt be a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatósághoz. Ez a határidő további 30 munkanappal meghosszabbítható abban az esetben, ha a gyártó a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság számára igazolja, hogy hosszabb időre van szüksége a megfelelés hiányának kivizsgálásához.

7.2. A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság által előírt korrekciós intézkedések magukban foglalják az alkatrészek és járművek indokolt módon megtervezett és szükséges vizsgálatait annak érdekében, hogy a korrekciós intézkedések hatásosságát és tartósságát igazolják.

7.3. A gyártónak egyedi azonosító nevet vagy nyilvántartási számot kell rendelnie korrekciós intézkedési tervéhez. A korrekciós intézkedési tervnek legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) a korrekciós intézkedési tervben szereplő minden egyes kibocsátás szerinti járműtípus leírása;

b) minden olyan egyedi módosítás, változtatás, javítás, korrekció, beállítás vagy más beavatkozás leírása, melynek célja, hogy a jármű ismét megfeleljen az előírásoknak, beleértve azoknak az adatoknak és műszaki vizsgálatoknak a rövid összegzését, amelyek alapján a gyártó a megfelelőség helyreállítását célzó adott korrekciós intézkedések mellett döntött;

c) annak az eljárásnak a leírása, amellyel a gyártó tájékoztatni fogja a járműtulajdonosokat a tervezett korrekciós intézkedésekről;

d) adott esetben a megfelelő karbantartás vagy használat leírása, amelyet a gyártó a korrekciós intézkedések terve szerinti javításra való jogosultság feltételeként köt ki, valamint e feltétel szükségességének magyarázata;

e) annak az eljárásnak a leírása, amelyet a járműtulajdonosoknak követniük kell a meg nem felelés korrekciója érdekében; ennek a leírásnak magában kell foglalnia azt az időpontot, amely után a korrekciós intézkedéseket el kell végezni, a műhely számára a javítási munkák elvégzéséhez szükséges becsült időt, valamint azt, hogy hol végeznek ilyen javításokat;

f) a járműtulajdonosoknak küldött tájékoztató mintája;

g) annak a rendszernek a rövid leírása, melyet a gyártó a korrekciós intézkedés teljesítéséhez szükséges alkatrészekkel vagy rendszerekkel való megfelelő ellátás biztosítása érdekében alkalmaz, beleértve az arra vonatkozó információkat is, hogy mikor állnak majd megfelelő mennyiségben rendelkezésre a korrekciós intézkedések alkalmazásának megkezdéséhez szükséges alkatrészek, szoftverek vagy rendszerek;

h) a javítást végző szervizeknek megküldendő összes utasítás mintája;

i) a javasolt korrekciós intézkedéseknek a korrekciós intézkedési terv által érintett összes kibocsátás szerinti járműtípus károsanyag-kibocsátására, tüzelőanyag-fogyasztására, menettulajdonságára és biztonságára gyakorolt hatásának leírása, az alátámasztó adatokkal és műszaki tanulmányokkal együtt;

j) ha a korrekciós intézkedések terve visszahívást is tartalmaz, a javítás nyilvántartásának módszerét ismertető leírást is be kell terjeszteni a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság részére. Címke használata esetén annak egy mintapéldányát is be kell nyújtani.

A d) pont alkalmazásában a gyártó nem írhat elő olyan karbantartási vagy használati feltételeket, amelyek esetében nem bizonyítható, hogy kapcsolódnának ahhoz a tényhez, hogy a jármű nem felel meg az előírásoknak, valamint a korrekciós intézkedésekhez.

7.4. A javítást a jármű gyártó részére történő átadása után célszerű módon és észszerű határidőn belül kell elvégezni. A javasolt korrekciós intézkedések tervének átvételét követő 15 munkanapon belül a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság azt jóváhagyja, vagy a 7.5. pont szerint új tervet kér.

7.5. Amennyiben a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság nem hagyja jóvá a korrekciós intézkedések tervét, a gyártó a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság döntéséről szóló értesítés keltétől számított 20 munkanapon belül új tervet készít és nyújt be a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatósághoz.

7.6. Ha a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság nem hagyja jóvá a gyártó által benyújtott második tervet, akkor a megfelelőség helyreállítása érdekében megteszi az (EU) 2018/858 rendelet 53. cikke szerinti valamennyi megfelelő intézkedést, beleértve, amennyiben szükséges, a típusjóváhagyás visszavonását is.

7.7. A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság a korrekciós intézkedésekről szóló döntéséről 5 munkanapon belül értesíti az összes tagállamot és a Bizottságot.

7.8. A korrekciós intézkedéseket az ISC-járműcsalád (vagy a gyártó által a 6.2. pont szerint azonosított más vonatkozó járműcsaládok) minden olyan járművére alkalmazni kell, amelyeket valószínűleg ugyanaz a hiba érint. A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság dönt arról, hogy szükséges-e a típusjóváhagyás módosítása.

7.9. A gyártó felelős azért, hogy a jóváhagyott korrekciós intézkedések tervét valamennyi tagállamban végrehajtsák, valamint azért, hogy a piacról eltávolított vagy visszahívott és megjavított minden járműről, illetve a javítást végző műhelyről nyilvántartást vezessenek.

7.10. A gyártó köteles megőrizni az érintett járművek vásárlóival a korrekciós intézkedések tervével kapcsolatban folytatott kommunikációja egy példányát. A gyártó köteles továbbá nyilvántartást vezetni a visszahívást célzó intézkedésekről, beleértve a tagállamonként érintett járművek teljes számát és a tagállamonként már visszahívott járművek teljes számát, valamint a korrekciós intézkedések alkalmazására vonatkozó bármely késedelem magyarázatát. A gyártó kéthavonta a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság, az egyes tagállamok típusjóváhagyó hatóságai és a Bizottság rendelkezésére bocsátja a visszahívást értinő intézkedések említett nyilvántartását.

7.11. A tagállamok intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy a korrekciós intézkedések jóváhagyott tervét két éven belül az adott területen nyilvántartásba vett érintett járművek legalább 90 %-ára alkalmazzák.

7.12. A javítást és módosítást, vagy új komponensek beépítését a jármű tulajdonosának adott bizonylatban fel kell tüntetni, amelyen jelezni kell a korrekciós intézkedés számát.

8. A JÓVÁHAGYÁST MEGADÓ TÍPUSJÓVÁHAGYÓ HATÓSÁG ÉVES JELENTÉSE

A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság legkésőbb minden év március 31-éig köteles egy nyilvánosan hozzáférhető weblapon, ingyenesen és anélkül, hogy a használónak fel kellene fednie a személyazonosságát vagy be kellene jelentkeznie, elérhetővé tenni az előző évben befejezett valamennyi ISC vizsgálat eredményeit tartalmazó jelentést. Amennyiben az adott időpontban még van néhány nyitott előző évi ISC vizsgálat, azokról a vizsgálat befejezését követően haladéktalanul jelentést kell tenni. A jegyzőkönyvnek legalább a 4. függelékben felsorolt tételeket kell tartalmaznia.

1. függelék

A jármű kiválasztására és elutasítására vonatkozó kritériumok

Az ISC vizsgálatra a megfelelően karbantartott és használt járművek kiválasztásához a járműfelmérést kell használni. Azokat a járműveket, amelyek esetében az alábbi kizárási kritériumok közül egy vagy több fennáll, ki kell zárni a vizsgálatból, vagy meg kell javítani és azután kiválasztani őket.

Járművek kiválasztása használat közbeni kibocsátási megfelelőségi vizsgálatra

Bizalmas
Dátum:x
Vizsgáló neve:x
A vizsgálat helye:x
Nyilvántartási ország (csak az EU-ban):x
x = kizárási kritériumokX = ellenőrizve és bejelentve
Járműjellemzők
Rendszám:xx
A jármű futásteljesítménye és kora:
A járműnek meg kell felelnie a 9. cikkben a futásteljesítményre és a korra vonatkozóan meghatározott szabályoknak, ellenkező esetben nem választható ki. A jármű kora az első nyilvántartásba vétel időpontjától számít
x
Az első nyilvántartásba vétel időpontja:x
Járműazonosító szám (VIN):xx
Kibocsátási osztály és betűjel:x
Nyilvántartási ország:
A járműnek az EU-ban nyilvántartásba vettnek kell lennie
xx
Modell:x
Motorkód:x
Motortérfogat (l):x
Motorteljesítmény (kW):x
Sebességváltó típusa (automata/kézi):x
Hajtott tengely (FWD/AWD/RWD):x
A gumiabroncs mérete (első és hátsó, ha eltérő):x
Érintett-e a jármű visszahívási vagy javítási intézkedés tekintetében?
Amennyiben igen: Melyikben? Elvégezték-e már az intézkedésben előírt javításokat?
A javításokat az ISC vizsgálat megkezdése előtt el kell végezni.
xx
A jármű tulajdonosának megkérdezése
(a tulajdonosnak csak a fő kérdéseket kell feltenni és nem tudhat a válaszok következményeiről)
A tulajdonos neve (csak az akkreditált ellenőrző szerv vagy laboratórium/műszaki szolgálat számára hozzáférhető)x
Elérhetőség (cím / telefonszám) (csak az akkreditált ellenőrző szerv vagy laboratórium/műszaki szolgálat számára hozzáférhető)x
Hány tulajdonosa volt a járműnek?x
Nem működött a kilométerszámláló?
Ha igen, nem választható ki a jármű.
x
A járművet használták-e valamelyik alábbi célra?
Bemutatótermi autóként?x
Taxiként?x
Futár járműként?x
Versenyzésre / motorsport céljára?x
Bérautóként?x
Szállítottak-e a járművel a gyártó specifikációjában megadottnál súlyosabb terheket?
Ha igen, nem választható ki a jármű.
x
Történt-e jelentős motor- vagy járműjavítás?x
Történt-e engedély nélküli jelentős motor- vagy járműjavítás?
Ha igen, nem választható ki a jármű.
x
Sor került-e engedély nélküli teljesítménynövelésre/tuningra?
Ha igen, nem választható ki a jármű.
x
Kicserélték-e a kibocsátási utánkezelő és/vagy a tüzelőanyag-rendszer bármely részét? Eredeti alkatrészeket használtak? Ha nem eredeti alkatrészeket használtak, akkor nem választható ki a jármű.xx
Eltávolították-e véglegesen a kibocsátási utánkezelő rendszer bármely részét?
Ha igen, akkor nem választható ki a jármű.
x
Beépítettek-e bármilyen nem engedélyezett eszközt (karbamidgátló, emulátor, stb.)?
Ha igen, akkor nem választható ki a jármű.
x
Volt-e a járműnek súlyos balesete? Sorolja fel a sérüléseket és azt ez követő javításokatx
Használták-e valaha a járművet helytelen típusú tüzelőanyaggal (azaz gázolaj helyett benzinnel)? Használták-e a járművet nem kereskedelmi forgalomból származó EU-minőségű tüzelőanyaggal (feketepiaci vagy keverék tüzelőanyaggal)?
Ha igen, nem választható ki a jármű.
x
Használt-e légfrissítőt, műszerfaltisztító sprayt, féktisztítót vagy más, magas szénhidrogén-kibocsátási forrást a jármű környezetében az elmúlt hónapban? Ha igen, akkor a párolgási kibocsátási vizsgálatra nem választható ki a jármű.x
Történt-e az elmúlt 3 hónapban benzinszivárgás a járművön belül vagy kívül?
Ha igen, akkor a párolgási kibocsátási vizsgálatra nem választható ki a jármű.
x
Dohányzott-e valaki a járműben az elmúlt 12 hónapban?
Ha igen, akkor a párolgási kibocsátási vizsgálatra nem választható ki a jármű.
x
Használt-e korrózióvédőt, ragasztót, alvázvédőt vagy bármely más lehetséges illékonyvegyület-forrást a járművön?
Ha igen, akkor a párolgási kibocsátási vizsgálatra nem választható ki a jármű.
x
Átfestették-e a gépkocsit?
Ha igen, akkor a párolgási kibocsátási vizsgálatra nem választható ki a jármű.
x
Hol használja a leggyakrabban a járművét?
%-ban autópályánx
%-ban országútonx
%-ban városbanx
Használta-e a járművet nem európai uniós tagállamban a vezetési idő 10 %-át meghaladó időtartamban?
Ha igen, akkor nem választható ki a jármű.
x
Melyik országban töltötte fel tüzelőanyaggal a járművet az utolsó két alkalommal?
Nem választható ki a jármű, ha az utolsó két alkalommal nem olyan államban töltötték fel tüzelőanyaggal, amelyik az EU tüzelőanyag-szabványait alkalmazza.
x
Használt-e a gyártó által jóvá nem hagyott tüzelőanyag-adalékot?
Ha igen, akkor nem választható ki a jármű.
x
A gyártó utasításai szerint tartották karban és használták a járművet?
Ha nem, akkor nem választható ki a jármű.
x
Teljes szerviz- és javítástörténet, az esetleges átalakításokat is beleértve
Ha nem áll rendelkezésre a teljes dokumentáció, akkor nem választható ki a jármű.
x
A jármű vizsgálata és karbantartásaX = kizárási kritériumok /
F = hibás jármű
X = ellenőrizve és bejelentve
1A tüzelőanyag-tartály szintje (tele / üres)
A tüzelőanyag tartalék jelzőlámpa VILÁGÍT? Ha igen, a vizsgálat előtt töltse fel tüzelőanyaggal.
x
2Világít-e a műszerfalon bármilyen jelzőlámpa, amely a jármű vagy a kipufogógáz-utókezelő rendszer olyan hibás működését jelzi, amely a szokásos karbantartással nem orvosolható? (Hibajelző lámpa, motorszerviz-lámpa, stb.?)
Ha igen, akkor nem választható ki a jármű.
x
3A motor beindítása után világít az SCR-jelzőlámpa?
Ha igen, akkor fel kell tölteni az AdBlue-t, vagy el kell végezni a javítást, mielőtt a járművet a vizsgálathoz használnák.
x
4A kipufogórendszer vizuális vizsgálata
Ellenőrizze a szivárgásokat a kipufogó-gyűjtőcső és a kipufogócső vége között. Ellenőrizze és dokumentálja (fényképekkel)
Sérülés vagy szivárgás esetén a járművet hibásnak kell nyilvánítani.
F
5A kipufogógázzal kapcsolatos alkatrészek
Ellenőrizze és dokumentálja (fotókkal) a kibocsátással kapcsolatos alkatrészek esetleges sérüléseit.
Sérülés esetén a járművet hibásnak kell nyilvánítani.
F
6Párolgási rendszer
Helyezze nyomás alá a tüzelőanyag-rendszert (az aktívszéntartály oldaláról) és ellenőrizze, hogy tapasztal-e szivárgást állandó környezeti hőmérsékletű környezetben, lángionizációs detektoros (FID) szivárgásfelderítési vizsgálat végzése a jármű körül és a járműben. Ha a jármű nem felel meg a lángionizációs detektoros (FID) szivárgásfelderítési vizsgálaton, akkor a járművet hibásnak kell nyilvánítani.
F
7Tüzelőanyag minta
Gyűjtsön tüzelőanyag mintát a tüzelőanyag-tartályból.
x
8Levegőszűrő és olajszűrő
Ellenőrizze a szűrőket, hogy szennyezettek vagy sérültek-e és cserélje ki őket, ha sérültek, súlyosan szennyezettek vagy kevesebb mint 800 km van vissza a közvetkező ajánlott cseréig.
x
9Ablakmosó folyadék (csak a párolgási kibocsátás vizsgálata esetén)
Távolítsa el az ablakmosó folyadékot és töltse fel a tartályt meleg vízzel.
x
10Kerekek (első és hátsó)
Ellenőrizze, hogy a kerekek szabadon mozgathatók-e, vagy akadályozza őket a fék.
Ha nem, akkor nem választható ki a jármű.
x
11Gumiabroncsok (csak a párolgási kibocsátás vizsgálata esetén)
Távolítsa el a pótkereket, a gumiabroncsokat cserélje ki stabilizált gumiabroncsokra, ha azok cseréjére kevesebb mint 15 000 km-rel korábban került sor. Csak nyári és minden évszakban használható gumiabroncsokat használjon.
x
12Ékszíjak és a hűtő borítása
Sérülés esetén a járművet hibásnak kell minősíteni. Dokumentálja fényképekkel.
F
13Ellenőrizze a folyadékok szintjét
Ellenőrizze a maximális és minimális szinteket (motorolaj, hűtőfolyadék) / töltsön utána, ha minimális szint alatt van
x
14Tanksapkafedél (csak a párolgási kibocsátás vizsgálata esetén)
Ellenőrizze, hogy a tanksapkafedélen belül a túltöltési vonal mentes-e a visszamaradó szennyeződésektől vagy öblítse ki meleg vízzel a tömlőt.
x
15Vákuumcsövek és elektromos vezetékek
Ellenőrizze mindezek sértetlenségét. Sérülés esetén a járművet hibásnak kell minősíteni. Dokumentálja fényképekkel.
F
16Befecskendező szelepek / kábelezés
Ellenőrizzen minden kábelt és tüzelőanyag-vezetéket. Sérülés esetén a járművet hibásnak kell minősíteni. Dokumentálja fényképekkel.
F
17Gyújtáskábel (benzinüzemű járműnél)
Ellenőrizze a gyújtógyertyákat, kábeleket stb. Sérülés esetén cserélje ki ezeket.
x
18Kipufogógáz-visszavezető rendszer és katalizátor, részecskeszűrő
Ellenőrizzen minden kábelt, vezetéket és érzékelőt.
Manipuláció esetén nem választható ki a jármű.
Sérülés esetén a járművet hibásnak kell minősíteni. Dokumentálja fényképekkel.
x/F
19Biztonsági állapot
Ellenőrizze, hogy a gumiabroncsok, a jármű karosszériája, az elektromos és fékrendszere biztonságos állapotban vannak-e a vizsgálathoz, és megfelelnek-e a közúti közlekedés szabályainak.
Ha nem, akkor nem választható ki a jármű.
x
20Félpótkocsi
Rendelkezésre állnak-e elektromos kábelek a félpótkocsi összekapcsolásához a szükséges helyeken?
x
21Aerodinamikai módosítások
Ellenőrizze, hogy nem végeztek a vizsgálat előtt el nem távolítható utópiaci aerodinamikai módosításokat (tetődoboz, tetőcsomagtartó, spoilerek stb.) és nem hiányoznak a szabványos aerodinamikai részegységek (elülső légterelők, diffúzorok, áramlásterelők stb.).
Ha igen, nem választható ki a jármű. Dokumentálja fényképekkel.
x
22Ellenőrizze, hogy kevesebb mint 800 km van-e vissza a következő esedékes szervizig, ha igen, végezze el a szervizt.x
23Valamennyi fedélzeti diagnosztikai csatlakozást igénylő ellenőrzést el kell végezni a vizsgálat előtt és/vagy a befejezése után
24Erőátviteli rendszer vezérlőmoduljának kalibrációs azonosítószáma és ellenőrzőösszegex
25Fedélzeti diagnosztikai diagnózis (a kibocsátások vizsgálata előtt vagy után)
Olvassa le a diagnosztikai hibakódokat, és nyomtassa ki a hibanaplót.
x
26Fedélzeti diagnosztika 09-es szerviz üzemmódjának lekérdezése (a kibocsátások vizsgálata előtt vagy után)
Olvassa le a 09-es szerviz üzemmódot. Jegyezze fel az adatokat.
x
27Fedélzeti diagnosztika 7-es üzemmód (a kibocsátások vizsgálata előtt vagy után)
Olvassa le a 07-es szerviz üzemmódot. Jegyezze fel az adatokat.
Megjegyzések az alábbiakhoz: Javítás / alkatrészek cseréje / azonosítószámok

2. függelék

A használat közbeni megfelelőség ellenőrzése során végzett 4. típusú vizsgálatok lefolytatásának szabályai

A használatban lévő járművek megfelelőségének ellenőrzése során végzett 4. típusú vizsgálatokat az alábbi kivételekkel a VI. melléklet (vagy a 692/2008/EK rendelet VI. melléklete) szerint kell lefolytatni:

- A 4. típusú vizsgálattal vizsgált járművek korának legalább 12 hónaposnak kell lennie.

- Az aktívszéntartályt öregítettnek kell tekinteni, ezért az aktívszéntartály öregítésének eljárását nem kell lefolytatni.

- Az aktívszéntartályt a járművön kívül kell feltölteni, az erre vonatkozóan a VI. mellékletben leírt eljárást követve, és azt a gyártó javítási utasításait követve kell eltávolítani és a járműre felszerelni. A töltés előtt és után az aktívszéntartályhoz a lehető legközelebb lángionizációs detektoros (FID) szivárgásfelderítési vizsgálatot kell végezni (amelynek eredménye 20 °C hőmérsékleten kevesebb mint 100 ppm) annak ellenőrzése céljából, hogy az aktívszéntartályt megfelelően szerelték fel.

- A tartályt öregítettnek kell tekinteni, ezért a 4. típusú vizsgálat eredményéhez a számítás során nem kell áteresztési tényezőt hozzáadni.

3. függelék

ISC-Jelentés

A részletes ISC-jelentésben az alábbi adatoknak kell szerepelniük:

1. A vizsgálat dátuma

2. Az ISC-jelentés egyedi száma

3. A meghatalmazott képviselő általi jóváhagyás dátuma

4. A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóságnak történő továbbítás vagy az elektronikus platformra való feltöltés dátuma

5. a gyártó neve és címe;

6. a felelős vizsgálólaboratórium neve, címe, telefon- és telefaxszáma, valamint e-mail-címe;

7. a vizsgálati tervben szereplő járműmodell(ek) neve(i);

8. adott esetben a gyártó által szolgáltatott információkban szereplő járműtípusok listája, vagyis a kipufogógáz-kibocsátások tekintetében a használatban lévő járműcsalád;

9. a járműcsaládhoz tartozó járműtípusokra vonatkozó típusjóváhagyások száma, beleértve adott esetben a kiterjesztéseket és a területi javításokat/visszahívásokat (átalakításokat);

10. a gyártó által szolgáltatott információkban szereplő járművek típusjóváhagyásaira vonatkozó kiterjesztések és területi javítások/visszavonások részletei (ha a jóváhagyó hatóság kéri);

11. az az időszak, amely alatt összegyűjtötték az adatokat;

12. az ISC ellenőrzési eljárás, beleértve adott esetben az alábbiakat:

i. a járműbeszerzés módszere;

ii. a járművek kiválasztásának és elutasításának kritériumai (beleértve az 1. függelékben található táblázatra adott válaszokat, beleértve a fényképeket);

iii. a programhoz használt vizsgálattípusok és eljárások;

iv. az(ok) a földrajzi terület(ek), ahol a gyártó az információkat gyűjtötte;

v. az alkalmazott mintaszám és mintavételi terv;

13. az ISC-eljárás ellenőrzés eredménye, beleértve az alábbiakat:

i. a programba felvett járművek azonosítása (függetlenül attól, hogy a járművet vizsgálták-e). Az azonosítás magában foglalja az 1. függelékben található táblázatot, a bizalmas tételek nélkül.

ii. kipufogógáz-kibocsátások vizsgálati adatai:

- a méréshez használt tüzelőanyag specifikációi (például referencia-tüzelőanyag vagy kereskedelemben kapható tüzelőanyag),

- vizsgálati körülmények (hőmérséklet, páratartalom, teljesítménymérő fékpad ellensúlya),

- járműfékpad beállításai (pl. kigurulási menetellenállás, teljesítményérték),

- vizsgálati eredmények és a megfelelés/elutasítás kiszámítása;

iii. párolgási kibocsátások vizsgálati adatai:

- a méréshez használt tüzelőanyag specifikációi (például referencia-tüzelőanyag vagy kereskedelemben kapható tüzelőanyag),

- vizsgálati körülmények (hőmérséklet, páratartalom, teljesítménymérő fékpad ellensúlya),

- járműfékpad beállításai (pl. kigurulási menetellenállás, teljesítményérték),

- vizsgálati eredmények és a megfelelés/elutasítás kiszámítása.

4. függelék

A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság éves ISC-jelentése

CÍM

A. Gyors áttekintés és a fő következtetések

B. A gyártó által az előző évben lefolytatott ISC-tevékenységek:

1. A gyártó általi információgyűjtés

2. ISC vizsgálat (beleértve a vizsgálandó járműcsaládok megtervezését és kiválasztását, valamint a vizsgálatok végleges eredményeit)

C. Más szereplők által az előző évben lefolytatott ISC-tevékenységek:

3. Információgyűjtés és kockázatértékelés

4. ISC vizsgálat (beleértve a vizsgálandó járműcsaládok megtervezését és kiválasztását, valamint a vizsgálatok végleges eredményeit)

D. A jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság által az előző évben lefolytatott ISC-tevékenységek:

5. Információgyűjtés és kockázatértékelés

6. ISC vizsgálat (beleértve a vizsgálandó járműcsaládok megtervezését és kiválasztását, valamint a vizsgálatok végleges eredményeit)

7. Részletes vizsgálatok

8. Korrekciós intézkedések

E. Az esetleges ISC korrekciós intézkedések következtében várható éves kibocsátáscsökkenés értékelése

F. A levont tanulságok (a használt eszközök teljesítményével kapcsolatban is)

G. Az egyéb érvénytelen vizsgálatokra vonatkozó jelentés

5. függelék

Átláthatósági Lista

1. táblázat

1. átláthatósági lista

SorszámBejegyzésAdatok típusaMértékegységLeírás
1.Kibocsátások típusjóváhagyási számaSzöveg- -Az I. melléklet 6. függeléke ((EU) 2017/1151 rendelet) szerint
1a.Kibocsátási típusjóváhagyás dátumaDátum- -A kibocsátás típusának dátuma–
2.Interpolációs járműcsalád azonosítója (IP ID)Szöveg- -Az I. melléklet 4. függeléke
II. szakaszának 0. pontja szerint (EU) 2017/1151 rendelet)
és az 154. számú ENSZ EGB-előírás A2. mellékletének kiegészítése a típusjóváhagyásról szóló értesítéshez, 0,1 tétel: Az interpolációs járműcsalád azonosítója ugyanazon előírás 6.2.2. szakaszában meghatározottak szerint
5.ATCT-vizsgálati járműcsalád azonosítójaSzöveg- -Az I. melléklet 3. függelékének 0.2.3.2. pontja szerint ((EU) 2017/1151 rendelet)
7A H jármű RL járműcsalád azonosítója vagy az RM járműcsalád azonosítójaSzöveg- -Az I. melléklet 3. függelékének 0.2.3.4.1. pontja szerint (a kigurulási menetellenállási mátrix szerinti járműcsalád esetében, 0.2.3.5. pont)
(EU) 2017/1151 rendelet)
7a.Az L jármű RL járműcsalád azonosítója (adott esetben)Szöveg- -Az I. melléklet 3. függelékének 0.2.3.4.2. pontja szerint ((EU) 2017/1151 rendelet)
7b.Az M jármű RL járműcsalád azonosítója (adott esetben)Szöveg- -A 154. számú ENSZ EGB-előírás A1. melléklete 1. függelékének 1.4.2. szakasza szerint A kigurulási menetellenállás paraméterei
13.A járműcsoportba tartozó jármű meghajtott kerekeiFelsorolás (első, hátsó, négykerék-meghajtás)- -Az I. melléklet 4. függelékének kiegészítése, 1.7. pont ((EU) 2017/1151 rendelet)
14.Görgős fékpad konfigurációja a típusjóváhagyási vizsgálat soránFelsorolás (egytengelyes, kéttengelyes)- -A 154. számú ENSZ EGB-előírás B6. melléklete szerint; 2.4.2.4. szakasz
18.Járművezető által választható üzemmód(ok) a típusjóváhagyási vizsgálat során (tisztán belső égésű motor) vagy töltésfenntartási vizsgálat során (nem külső feltöltésű hibrid elektromos jármű (NOVC-HEV), külső feltöltésű hibrid elektromos jármű (OVC-HEV), nem külső feltöltésű, tüzelőanyag-cellás hibrid hajtású jármű (NOVC-FCHV))Lehetséges formátumok: pdf, jpg.
A fájl neve univerzális egyedi azonosító (UUID) kell, hogy legyen, a csomagon belül feltüntetve.
- -Adja meg és ismertesse a típusjóváhagyás során használt üzemmódo(ka)t. Az elsődleges üzemmód esetében csak egy bejegyzés kell. Egyéb esetben ismertetni kell a legjobb és a legkedvezőtlenebb esethez tartozó üzemmódokat. A típusjóváhagyási vizsgálatokhoz használandó üzemmódok leírása A 154. számú ENSZ EGB-előírás B6. melléklete szerint; 2.6.6. szakasz
19.Járművezető által választható üzemmód(ok) a töltéslemerítő vizsgálat érdekében végzett típusjóváhagyási vizsgálat során (külső feltöltésű hibrid elektromos jármű (OVC-HEV))Lehetséges formátumok: pdf, jpg.
A fájl neve univerzális egyedi azonosító (UUID) kell, hogy legyen, a csomagon belül feltüntetve.
- -Adja meg és ismertesse a típusjóváhagyás során használt üzemmódo(ka)t. Az elsődleges üzemmód esetében csak egy bejegyzés kell. Egyéb esetben ismertetni kell a legjobb és a legkedvezőtlenebb esethez tartozó üzemmódokat. A típusjóváhagyási vizsgálatokhoz használandó üzemmódok leírása A 154. számú ENSZ EGB-előírás B8. mellékletének 3.2.3. szakasza szerint
20.Alapjárati motorfordulatszám kézi sebességváltóval felszerelt járművek esetében, 1. tüzelőanyag, 2. tüzelőanyag (adott esetben)SzámfordulatszámI. melléklet 3. függelék 3.2.1.6. pont ((EU) 2017/1151 rendelet)
21Sebességfokozatok száma kézi sebességváltóval rendelkező járműveknélSzám- -I. melléklet, 4. függelék kiegészítése, 1.13.2. pont ((EU) 2017/1151 rendelet)
23.A vizsgálati jármű első/hátsó/középső abroncsméretei kézi sebességváltóval rendelkező járművek esetébenSzöveg- -I. melléklet, 8a. függelék, 1.1.8. pont ((EU) 2017/1151 rendelet)
Az első kerekek gumiabroncsméreteinél 1-es, a hátsó kerekek gumiabroncsméreteinél 2-es, a középső kerekek gumiabroncsméreteinél 3-as számot használjon (adott esetben)
24.
+
25.
Teljes terhelési jelleggörbe kiegészítő biztonsági ráhagyással (ASM) kézi sebességváltóval rendelkező járművek esetében, 1. tüzelőanyag, 2. tüzelőanyag (adott esetben)Táblázat értékeirpm kontra kW kontra %A teljes terhelés jelleggörbéje a motor nidle – nrated vagy nmax, vagy ndv(ngvmax) × vmax közötti fordulatszám-tartományában, az ASM-mel együtt mért magasabb érték szerint (sebességváltási pontok számítása esetén) az I. melléklet 8a. függelékének 1.2.4. pontja szerint
((EU) 2017/1151 rendelet)
Példa a táblázat értékeire az 154. számú ENSZ EGB-előírás B2. mellékletének A2/1. táblázatában található.
26.Sebességváltási pontok számítására vonatkozó kiegészítő információk kézi sebességváltóval felszerelt járművek esetében, 1. tüzelőanyag, 2. tüzelőanyag (adott esetben)Lásd a példában szereplő táblázatotLásd a példában szereplő táblázatotI. melléklet, 8a. függelék, 1.2.4. pont ((EU) 2017/1151 rendelet)
29.ATCT FCF 1. tüzelőanyag, 2. tüzelőanyag (adott esetben)Szám- -Tüzelőanyagonként egy-egy érték kétfajta tüzelőanyaggal működő járművek és rugalmas tüzelőanyag-felhasználású járművek esetében. Mindig egyezzen az 1. tüzelőanyag a hozzá tartozó ATCT FCF-vel és a 2. tüzelőanyag a hozzá tartozó ATCT FCF-vel.
A 154. számú ENSZ EGB-előírás B6a. mellékletének 3.8.1. szakasza szerint.
30a.Additív Ki tényező(k) periodikusan regeneráló rendszerrel felszerelt járművek esetébenTáblázat értékeig/km CO2, mg/km minden más esetbenA CO,
NOx, PM, THC értékét (mg/km), valamint a CO2 értékét (g/km)
meghatározó táblázat. Multiplikatív Ki tényezők használata, vagy olyan járművek esetében, amelyek nem rendelkeznek periodikusan regeneráló rendszerrel, üresen kell hagyni. I. melléklet 8a. függelékének 2.1.1.1.1. pontja a szennyező anyagokra és 2.1.1.2.1. pontja a CO2-ra vonatkozóan. ((EU) 2017/1151 rendelet)
30b.Multiplikatív Ki tényező(k) periodikusan regeneráló rendszerrel felszerelt járművek esetébenTáblázat értékeimértékegységek nélkülA CO, NOx, PM, THC értékét,
valamint a CO2 értékét meghatározó táblázat. Additív Ki tényezők használata, vagy olyan járművek esetében, amelyek nem rendelkeznek periodikusan regeneráló rendszerrel, üresen kell hagyni. I. melléklet 8a. függelékének 2.1.1.1.1. pontja a szennyező anyagokra és 2.1.1.2.1. pontja a CO2-ra vonatkozóan
((EU) 2017/1151 rendelet)
31a.Additív romlási tényezők, 1. tüzelőanyag, 2. tüzelőanyag (adott esetben)Táblázat értékei(mg/km, kivéve PN esetében, amely #/km)Az egyes szennyező anyagok romlási tényezőit meghatározó táblázat.
(1) CO, PM, PN, NOx, NMHC és THC egyfajta tüzelőanyaggal működő benzinüzemű járművek, valamint minden kétfajta tüzelőanyaggal működő és rugalmas tüzelőanyag-felhasználású járművek esetében.
(2) CO, NOx, NMHC és THC egyfajta tüzelőanyaggal működő LPG- és földgázüzemű járművek esetében.
(3) NOx egyfajta tüzelőanyaggal működő H2 kategóriájú járművek esetében.
(4) NOx, THC+NOX, CO, PM és PN valamennyi dízelüzemű jármű esetében.
(5) Multiplikatív romlási tényezők használata esetén üresen kell hagyni. I. melléklet, 8a. függelék, 2.1.1.1.1. pont ((EU) 2017/1151 rendelet).
31b.Multiplikatív romlási tényezők, 1. tüzelőanyag, 2. tüzelőanyag (adott esetben)Táblázat értékeimértékegységek nélkülAz egyes szennyező anyagok romlási tényezőit meghatározó táblázat.
— CO, PM, PN, NOx, NMHC és THC egyfajta tüzelőanyaggal működő benzinüzemű járművek, valamint minden kétfajta tüzelőanyaggal működő és rugalmas tüzelőanyag-felhasználású járművek esetében.
— CO, NOx, NMHC és THC egyfajta tüzelőanyaggal működő LPG- és földgázüzemű járművek esetében.
— NOx egyfajta tüzelőanyaggal működő H2 kategóriájú járművek esetében.
— NOx, THC+NOx, CO, PM és PN valamennyi dízelüzemű jármű esetében.
Additív romlási tényezők használata esetén üresen kell hagyni. I. melléklet, 8a. függelék, 2.1.1.1.1. pont
((EU) 2017/1151 rendelet).
32.Akkumulátorfeszültség valamennyi újratölthető elektromosenergia-tároló rendszer esetébenSzámVA 154. számú ENSZ EGB-előírás B6. melléklete 2. függelékének 4.1. szakasza szerint
(DIN EN 60050-482)
33.K korrekciós együttható csak nem külső feltöltésű (NOVC) és külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (OVC-HEV) esetébenTáblázat(g/km)/(Wh/km)Nem külső feltöltésű (NOVC) és külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (OVC-HEV) esetében
a 154. számú ENSZ EGB-előírás B8. melléklete 2. függelékének 2. szakaszában meghatározottak szerinti CS CO2 kibocsátási korrekció
42.Regenerálási elismeréspdf dokumentum vagy jpg
A fájl neve univerzális egyedi azonosító (UUID) kell, hogy legyen, a csomagon belül feltüntetve.
A jármű gyártójának leírása arról, hogyan ismerhető fel, hogy regenerálásra került sor a vizsgálat során
43.Regenerálás befejezésepdf dokumentum vagy jpg
A fájl neve univerzális egyedi azonosító (UUID) kell, hogy legyen, a csomagon belül feltüntetve.
A regenerálás befejező eljárásának leírása
44a.Az átmeneti ciklus sorszáma L jármű esetébenszámCsak külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (OVC-HEV) esetében. A megszakítási feltételek teljesüléséig elvégzett CD vizsgálatok száma. I. melléklet, 8a. függelék, 2.1.1.4.1.4. pont ((EU) 2017/1151 rendelet)
Többlépcsős vagy többlépcsős jóváhagyásra benyújtott különleges rendeltetésű járművek esetén
45.A jármű megengedett össztömege menetkész állapotbanSzámKgAz (EU) 2020/683 rendelet I. mellékletének 0.2.2.1. pontjában foglaltak szerint
Értéktartomány
45a.A végleges jármű megengedett tényleges tömegeSzámkgAz (EU) 2020/683 rendelet I. mellékletének 0.2.2.1. pontjában foglaltak szerint
Értéktartomány
45b.A jármű műszakilag megengedett legnagyobb össztömege (kg)SzámkgAz (EU) 2020/683 rendelet I. mellékletének 0.2.2.1. pontjában foglaltak szerint
Értéktartomány
46.A végleges jármű megengedett homlokfelületeSzámcm2Az (EU) 2020/683 rendelet I. mellékletének 0.2.2.1. pontjában foglaltak szerint
Értéktartomány
47.Megengedett gördülési ellenállásSzámkg/tAz (EU) 2020/683 rendelet I. mellékletének 0.2.2.1. pontjában foglaltak szerint
Értéktartomány
48.Az elülső belépőlevegő-rács vetített homlokfelületének megengedett méreteSzámcm2Az (EU) 2020/683 rendelet I. mellékletének 0.2.2.1. pontjában foglaltak szerint
Értéktartomány
VALAMENNYI JÁRMŰ ESETÉBEN
49.A meghajtás típusaFelsorolás Tisztán belső égésű motorral felszerelt, külső feltöltésű hibrid elektromos (OVC-HEV), nem külső feltöltésű hibrid elektromos jármű (NOVC-HEV)- -Meghajtás típusa a IIIA. melléklet 3.3.1.2. a) pontjában meghatározottak szerint
50.A gyújtás típusaRészletezés
Kompressziós gyújtás, szikragyújtás
- -A gyújtás típusa a 3.2.1.1. pont szerint
I. melléklet 3. függeléke ((EU) 2017/1151 rendelet)
51.Tüzelőanyag üzemmódRészletezés (egyfajta, kétfajta tüzelőanyaggal működő, rugalmas tüzelőanyag-felhasználású)- -A jármű tüzelőanyag-típusa a
3.2.2.4. pont szerint I. melléklet 3. függeléke
((EU) 2017/1151 rendelet)
52.Tüzelőanyag típusa 1. tüzelőanyag, 2. tüzelőanyag (adott esetben)Részletezés (benzin, dízel, LPG, földgáz/biometán, etanol (E85), hidrogén).- -A tüzelőanyag típusa a 3.2.2.1. pont szerint
I. melléklet 3. függeléke ((EU) 2017/1151 rendelet). A kétfajta tüzelőanyaggal működő és a rugalmas tüzelőanyag-felhasználású járművek esetében mindkét tüzelőanyagot meg kell adni.
53.A sebességváltó típusaRészletezés (kézi, automata, fokozatmentes)- -A sebességváltó típusa a 4.5.1. pont szerint I. melléklet 3. függeléke ((EU) 2017/1151 rendelet)
54.Motortérfogat:Számcm3Motortérfogat a 3.2.1.3. pont szerint I. melléklet 3. függeléke ((EU) 2017/1151 rendelet).
55.A tüzelőanyag-adagolás módja, 1. tüzelőanyag, 2. tüzelőanyag (adott esetben)Részletezés Közvetlen/közvetett/közvetlen és közvetettA tüzelőanyag-adagolás módja az eredetiberendezés-gyártó nyilatkozata szerint. Az I. melléklet 4. függeléke kiegészítésének 1.10.2. pontja ((EU)2017/1151 rendelet)

2. táblázat

2. átláthatósági lista

MezőAdatok típusaLeírás
TÍPUS-VÁLTOZAT-KIVITEL (TVV)SzövegA jármű típusának, változatának, kivitelének egyedi azonosítója
I. melléklet B. részének 7.3. és 7.4. pontja ((EU) 2018/858 rendelet)
PEMS-vizsgálati járműcsalád azonosítójaSzövegIIIA. melléklet 3.5.2. pontja
GyártmánySzövegA gyártó által bejegyzett védjegy
I. melléklet 0.1. pontja ((EU) 2020/683 rendelet)
Kereskedelmi névSzövegTípus-változat-kivitel kereskedelmi neve
I. melléklet 0.2.1. pontja ((EU) 2020/683 rendelet)
Egyéb névSzövegSzabadon választott szöveg
Kategória és osztályRészletezés (M1, N1 I. osztály, N1 II. osztály, N1 III. osztály, N2, N3, M2, M3)Járműkategória és -osztály
715/2007 I. melléklete (osztály)
2018/858 I. melléklete (kategória)
KarosszériaRészletezés (AA lépcsőshátú limuzin;
AB ferdehátú limuzin,
AC kombi,
AD kupé,
AE kabrió,
AF többcélú jármű
AG kombi teherautó
BA tehergépjármű,
BB kisteherautó,
BC nyerges vontató
BD közúti vontató
BE furgon
BX Járóképes alváz vezetőfülkével vagy motorházzal)
A felépítmény típusa
I. melléklet 0.3.0.2. pont ((EU) 2020/683 rendelet)
Kibocsátások típusjóváhagyási számaSzövegA 2020/683/EU rendelet IV. melléklete
WVTA számSzövegEgészjárműtípus-jóváhagyás azonosítója az (EU) 2020/683 rendelet IV. mellékletében meghatározottak szerint
Párolgási kibocsátási (Evap) járműcsalád azonosítójaSzövegAz I. melléklet 3. függelékének 0.2.3.7. pontja szerint ((EU) 2017/1151 rendelet)
Névleges motorteljesítmény, 1. tüzelőanyag, 2. tüzelőanyag (adott esetben)SzámI. melléklet 3. függelék 3.2.1.8. pont ((EU) 2017/1151 rendelet)
IkerabroncsokIgen/NemAz eredetiberendezés-gyártó nyilatkozata szerint
Tüzelőanyagtartály térfogata (megadott értékek)SzámTüzelőanyag-tartály(ok) térfogata
I. melléklet 3.2.3.1.1. pontja ((EU) 2020/683 rendelet)
Zárt tartályIgen/NemI. melléklet 3.2.12.2.5.5.3. pontja ((EU) 2020/683 rendelet)
A WVTA+TVV-ben használt WMISzövegAz eredetiberendezés-gyártó nyilatkozata szerint (ISO 3779)

III. MELLÉKLET

Fenntartva

IIIA. MELLÉKLET

1. RÖVIDÍTÉSEK

A rövidítések az adott kifejezés egyes és többes számára is vonatkozhatnak.

CLDKemilumineszcens detektor
CVSÁllandó térfogatú mintavevő rendszer
DCTDuplakuplungos sebességváltó
ECUMotorvezérlő egység
EFMKipufogógáz-tömegárammérő
FIDLángionizációs detektor
FSTeljes skála
GNSSGlobális műholdas navigációs rendszer
HCLDFűtött kemilumineszcens detektor
ICEBelső égésű motor
LPGCseppfolyósított szénhidrogéngáz
NDIRNemdiszperzív infravörös gázelemző készülék
NDUVNem diszperzív ultraibolya gázelemző készülék
NGFöldgáz
NMCMetánkiválasztó
NMC-FIDLángionizációs detektorral kombinált metánkiválasztó
NMHCNem metán szénhidrogének
OBDFedélzeti diagnosztika
PEMSHordozható kibocsátásmérő rendszer
RPARelatív pozitív gyorsulás
SEEBecslés standard hibája
THCÖsszes szénhidrogén
VINJármű-azonosító szám
WLTCA könnyű gépjárművekre vonatkozó, világszinten harmonizált vizsgálati ciklus

2. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

2.1.

E melléklet alkalmazásában a következő általános fogalommeghatározásokat kell alkalmazni: 2.1.1.

"Valós vezetési feltételek melletti kibocsátás szerinti járműtípus": olyan járművek csoportja, amelyek a 3.3.1. szakasz szerinti "PEMS-vizsgálati családot" meghatározó szempontok tekintetében nem különböznek egymástól. 2.1.2.

"Megadott maximális RDE": a gyártó által opcionálisan megadott kibocsátási értékek, amelyeknek szükségszerűen alacsonyabbnak kell lenniük az alkalmazandó kibocsátási határértékeknél, és amelyek az alacsonyabb kibocsátási határértékeknek való megfelelés ellenőrzésére szolgálnak.

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

2.2.

E melléklet alkalmazásában a vizsgálati berendezések tekintetében a következő általános fogalommeghatározásokat kell alkalmazni: 2.2.1.

"Pontosság": a mért érték és a nemzeti vagy nemzetközi szabványra visszavezethető referenciaérték közötti eltérés; az eredmény helyességét írja le (1. ábra). 2.2.2.

"Adapter": e melléklet összefüggésében azok a mechanikus alkatrészek, amelyek lehetővé teszik a jármű csatlakoztatását egy általánosan használt vagy szabványosított mérőeszköz-csatlakozóhoz. 2.2.3.

"Elemzőkészülék": bármely olyan mérőberendezés, amely nem része a járműnek, hanem utólag beépítették a járműbe, és amely a gáz-halmazállapotú vagy szilárd szennyező anyagok koncentrációjának vagy mennyiségének mérésére szolgál. 2.2.4.

"Kalibrálás": a mérőrendszerek válaszainak beállítási eljárása, melynek célja, hogy a mérőrendszer kimeneti jele megegyezzen a referenciajelek tartományával. 2.2.5.

"Kalibráló gáz": a gázelemző készülékek kalibrálására használt gázkeverék. 2.2.6.

"Késedelmi idő": az az idő, amely a mért összetevőnek a vonatkoztatási pontnál történő megváltoztatása és a mért végérték 10 %-ának megfelelő rendszerválasz megjelenése (t10) között eltelik, úgy, hogy a mintavevő szonda a vonatkoztatási pont (2. ábra). 2.2.7.

"Teljes skála": az elemzőkészülék, az áramlásmérő műszernek vagy az érzékelőnek a berendezés gyártója által meghatározott teljes mérési tartománya, vagy az adott vizsgálathoz használt legmagasabb tartomány. 2.2.8.

"Szénhidrogén-választényező": a lángionizációs detektorral mért érték és az adott szénhidrogénnek a referencia-gázpalackban fennálló, ppmC1-ben kifejezett koncentrációja közötti arány. 2.2.9.

"Jelentős karbantartás": olyan alkotóelem vagy modul módosítása, javítása vagy cseréje, amely befolyásolhatja a mérések pontosságát. 2.2.10.

"Zaj": tíz szórás négyzetes középértékének a kétszerese, ahol a szórásokat állandó, 1,0 Hz többszörösének megfelelő adatfelvételi gyakorisággal 30 másodpercen át mért nullpontválaszokból számítják ki. 2.2.11.

"Nem metán szénhidrogének" (NMHC): az összes szénhidrogénnek (THC) a metántartalommal (CH4) csökkentett mennyisége. 2.2.12.

"Ismételhetőség": annak foka, hogy a változatlan körülmények között megismételt mérések eredményei mennyire azonosak (1. ábra). 2.2.13.

"Mért érték": az elemzőkészülék, az áramlásmérő műszer, az érzékelő vagy a jármű kibocsátásának mérése keretében használt bármely más mérőeszköz által kijelzett számérték. 2.2.14.

"Referenciaérték": nemzeti vagy nemzetközi szabványra visszavezethető érték (1. ábra). 2.2.15.

"Válaszidő" (t90): az az idő, amely a mért összetevőnek a vonatkoztatási pontnál történő megváltoztatása és a mért végérték 90 %-ának megfelelő rendszerválasz megjelenése (t90) között eltelik, úgy, hogy a mintavevő szonda a vonatkoztatási pont, és a mért összetevő megváltoztatásának a teljes skála (FS) legalább 60 %-át ki kell tennie, és kevesebb mint 0,1 másodperc alatt kell végbemennie. A rendszer válaszideje - amint azt a 2. ábra szemlélteti - a rendszer késedelmi idejéből és a rendszer felfutási idejéből áll. 2.2.16.

"Felfutási idő": az az idő, amely - amint azt a 2. ábra szemlélteti - a mért végérték 10 %-ának, illetve 90 %-ának megfelelő válaszjel megjelenése között eltelik (t10-t90). 2.2.17.

"Érzékelő": bármely olyan mérőberendezés, amely nem része a járműnek, hanem beépítették a járműbe, és amely a gáz-halmazállapotú vagy szilárd szennyező anyagok koncentrációjától és a kipufogógáz tömegáramától eltérő paraméterek meghatározására szolgál. 2.2.18.

"Beállított érték": az a célérték, amelyet a vezérlőrendszer megpróbál elérni. 2.2.19.

"Mérőtartomány-kalibrálás": a mérőkészülék oly módon történő beállítása, hogy megfelelő választ adjon a készülék mérési tartománya vagy várt használati tartománya legnagyobb értékének 75-100 %-át képviselő hitelesítő etalonra. 2.2.20.

"Mérőtartomány-válasz": a mérőtartomány-kalibrálási jelre egy legalább 30 másodperces időtartam során kapott átlagos válaszérték. 2.2.21.

"Mérőtartomány-eltolódás": a mérőtartomány-kalibrálási jelre adott átlagos válaszérték és a tényleges mérőtartomány-kalibrálási jel közötti különbség, amelynek mérése az elemzőkészülék, az áramlásmérő műszer vagy az érzékelő helyes mérőtartomány-kalibrálása után egy meghatározott időtartam alatt történik. 2.2.22.

"Összes szénhidrogén" (THC): a lángionizációs detektorral (FID) mérhető valamennyi illékony anyag összessége. 2.2.23.

"Visszavezethetőség": egy mérés vagy leolvasás azon tulajdonsága, hogy a mérés vagy a leolvasás összehasonlítások folyamatos láncolata révén egy nemzeti vagy nemzetközi szabvánnyal összekapcsolható. 2.2.24.

"Átalakítási idő": a koncentráció vagy az áramlás vonatkoztatási pontnál való megváltozása (t0) és a mért végérték 50 %-ának megfelelő rendszerválasz (t50) között eltelt - és a 2. ábrán szemléltetett - idő. 2.2.25.

"Elemzőkészülék-típus": azonos gyártó által előállított elemzőkészülékek csoportja, amelyek azonos elv alapján határozzák meg egy adott gáz-halmazállapotú összetevő koncentrációját vagy a részecskék számát. 2.2.26.

"Kipufogógáztömegárammérő-típus": azonos gyártó által előállított olyan tömegárammérők csoportja, amelyek csöve hasonló belső átmérővel rendelkezik, és amelyek azonos elv alapján határozzák meg a kipufogógáz áramlási sebességét. 2.2.27.

"Ellenőrzés": olyan eljárás, melynek célja annak értékelése, hogy egy elemzőkészülék, áramlásmérő műszer, érzékelő, jel vagy módszer által adott, mért vagy számított eredmény egy vagy több előre meghatározott elfogadási küszöbértéken belül megegyezik-e a referenciajellel vagy referenciaértékkel. 2.2.28.

"Nullázás": elemzőkészülék, áramlásmérő műszer vagy érzékelő kalibrálása annak érdekében, hogy a berendezés pontos választ adjon a nullpontjelre. 2.2.29.

"Nullázó gáz": olyan gáz, amely nem tartalmaz elemzendő anyagokat, és amely az elemzőkészülék nullpontválaszának beállítására szolgál. 2.2.30.

"Nullpontválasz": a nullpontjelre egy legalább 30 másodperces időtartam során kapott átlagos válaszérték. 2.2.31.

"Nullponteltolódás": a nullpontjelre adott átlagos válaszérték és a tényleges nullpontjel közötti különbség, amelynek mérése az elemzőkészülék, az áramlásmérő műszer vagy az érzékelő helyes nullázása után meghatározott idővel történik.

1. ábra

A pontosság, az ismételhetőség és a referenciaérték meghatározása

2. ábra

A késleltetési idő, a felfutási idő, átalakítási idő és válaszidő meghatározása

KÉP HIÁNYZIK

2.3.

E melléklet alkalmazásában a jármű jellemzői és a járművezető tekintetében a következő általános fogalommeghatározásokat kell alkalmazni: 2.3.1.

"A jármű tényleges tömege": egy adott járműbe beszerelt nem kötelező felszerelés tömegével megnövelt menetkész tömeg. 2.3.2.

"Kiegészítő berendezések": olyan, nem periférikus energiafogyasztó, -átalakító, -tároló vagy -ellátó berendezések vagy rendszerek, amelyek nem a jármű meghajtásának céljából kerültek beépítésre a járműbe, és emiatt nem számítanak az erőátviteli rendszer részének. 2.3.3.

"Menetkész tömeg": a jármű tömege a legalább a térfogata (térfogatuk) 90 %-áig feltöltött tüzelőanyag-tartály(ok), valamint a járművezető, a tüzelőanyag, a folyadékok és a gyártó előírásai szerinti alapfelszerelés tömegével együtt - adott esetben a felépítmény, a vezetőfülke, a kapcsolószerkezet, a pótkerék (pótkerekek) és a szerszámok tömegét is beleértve. 2.3.4.

"A jármű legnagyobb megengedett tömege": a jármű tényleges tömegének és a műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg és a jármű tényleges tömege közötti különbség 90 %-ának összege (3. ábra). 2.3.5.

"Kilométer-számláló": olyan műszer, amely a jármű által a gyártása óta megtett teljes távolságot mutatja a járművezetőnek. 2.3.6.

"Nem kötelező felszerelés": az alapfelszerelésen kívüli elemek, amelyeket a gyártó felelősségére és a vásárló megbízására szerelnek be a járműbe. 2.3.7.

"A teljesítmény és a vizsgálati tömeg aránya": a belső égésű motor névleges motorteljesítményének a jármű vizsgálati tömegéhez (a jármű tényleges tömegének, a mérőberendezés tömegének, valamint a további utasok tömegének vagy adott esetben a hasznos teher tömegének az összege) viszonyított aránya. 2.3.8.

"Fajlagos teljesítmény": a névleges motorteljesítménynek a menetkész tömeghez viszonyított aránya. 2.3.9.

"Névleges motorteljesítmény" (Prated): a motor vagy elektromos motor legnagyobb hasznos teljesítménye kW-ban a 85. számú ENSZ-előírásban ( 21 ) meghatározott követelmények szerint. 2.3.10.

"Műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg": a járműhöz a szerkezeti jellemzői és a tervezési teljesítménye alapján hozzárendelt megengedett össztömeg. 2.3.11.

"A jármű fedélzeti diagnosztikai információja": a jármű valamely elektronikus rendszerére vonatkozó, a fedélzeti diagnosztikai rendszerrel kapcsolatos információ.

3. ábra A tömeggel kapcsolatos fogalommeghatározások 2.3.12.

"Rugalmas tüzelőanyag-felhasználású jármű": olyan jármű, amely egy tüzelőanyag-tároló rendszerrel rendelkezik, és két vagy több tüzelőanyag különböző keverékeivel működik. 2.3.13.

"Egyfajta tüzelőanyaggal működő jármű": olyan jármű, amely tervezése alapján elsődlegesen egyfajta tüzelőanyagot használ. 2.3.14.

"Nem külső feltöltésű hibrid elektromos jármű" (NOVC-HEV): olyan hibrid elektromos jármű, amely nem tölthető fel külső forrásról. 2.3.15.

"Külső feltöltésű hibrid elektromos jármű" (OVC-HEV): olyan hibrid elektromos jármű, amely feltölthető külső forrásról.

2.4. E melléklet alkalmazásában a számítások tekintetében a következő általános fogalommeghatározásokat kell alkalmazni: 2.4.1. "Determinációs együttható" (r 2) : ahol: a0 a lineáris regressziós egyenes tengelymetszete a1 a lineáris regressziós egyenes meredeksége xi a mért referenciaérték yi az ellenőrizni kívánt paraméter mért értéke az ellenőrizni kívánt paraméter átlagos értéke n az értékek száma 2.4.2. "Keresztkorrelációs együttható" (r): ahol: xi a mért referenciaérték yi az ellenőrizni kívánt paraméter mért értéke a referenciaérték átlaga az ellenőrizni kívánt paraméter átlagos értéke n az értékek száma 2.4.3. "Négyzetes középérték" (xrms ): az értékek négyzetéből számított számtani átlag négyzetgyöke, melynek meghatározása: ahol: xi a mért vagy számított érték n az értékek száma 2.4.4. Egy lineáris regressziós egyenes "meredeksége" (a 1): ahol: xi a referenciaparaméter tényleges értéke yi az ellenőrizni kívánt paraméter tényleges értéke a referenciaparaméter átlagos értéke az ellenőrizni kívánt paraméter átlagos értéke n az értékek száma 2.4.5. "A becslés standard hibája" (SEE): ahol: ý az ellenőrizni kívánt paraméter becsült értéke yi az ellenőrizni kívánt paraméter tényleges értéke n az értékek száma

2.5. E melléklet alkalmazásában az egyéb fogalmak tekintetében a következő általános fogalommeghatározásokat kell alkalmazni: 2.5.1.

"Hidegindítási szakasz": a vizsgálatnak 2.6.5. pontban meghatározott kezdetétől addig az időpontig tartó időszak, amikor a jármű már 5 percet üzemelt. Ha a hűtőközeg hőmérsékletét megállapították, a hidegindítási szakasz akkor ér véget, amikor a hűtőközeg először legalább 70 °C hőmérsékletű, de mindenképp befejeződik legkésőbb a vizsgálat megkezdése után 5 perccel. Amennyiben a hűtőközeg hőmérsékletének mérése nem lehetséges, a gyártó kérésére és a jóváhagyó hatóság jóváhagyásával a hűtőközeg hőmérséklete helyett a motorolaj hőmérséklete is figyelembe vehető. 2.5.2.

"Deaktivált belső égésű motor": olyan belső égésű motor, amelyre igaz az alábbi kritériumok valamelyike: - a rögzített fordulatszám < 50 rpm; - vagy ha a motor fordulatszáma nincs rögzítve, a kipufogógáz mért tömegárama < 3 kg/h. 2.5.3.

"Motorvezérlő egység": az az elektronikus egység, amely többféle működtető vezérlésével biztosítja a motor optimális teljesítményét. 2.5.4.

"Kiterjesztett tényező": olyan tényező, amely figyelembe veszi a környezeti hőmérséklethez vagy a tengerszint feletti magassághoz kapcsolódó kiterjesztett körülményeknek a szennyezőanyag-kibocsátásra gyakorolt hatását. 2.5.5.

"Kibocsátott részecskék száma" (PN): a jármű kipufogójából kibocsátott szilárd részecskék ( 22 )teljes száma, mennyiségileg az ebben a mellékletben meghatározott hígítási, mintavételi és mérési eljárások alapján meghatározva.

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

2.6. E melléklet alkalmazásában a vizsgálati eljárások tekintetében a következő általános fogalommeghatározásokat kell alkalmazni: 2.6.1.

"Hidegindításos PEMS-vizsgálati út": a járműnek az 5.3.2. szakaszban leírt vizsgálat előtti kondicionálása céljából megtett út. 2.6.2.

"Melegindításos PEMS-vizsgálati út": a járműnek az 5.3.2. szakaszban leírt vizsgálat előtti kondicionálása nélküli, de meleg motorral és 70 °C feletti hőmérsékletű hűtőközeggel megtett út. Amennyiben a hűtőközeg hőmérsékletének mérése nem lehetséges, a gyártó kérésére és a jóváhagyó hatóság jóváhagyásával a hűtőközeg hőmérséklete helyett a motorolaj hőmérséklete is használható. 2.6.3.

"Periodikusan regeneráló rendszer": olyan, szennyezőanyag-kibocsátást szabályozó berendezés (pl. katalitikus átalakító, részecskeszűrő), amely szabályos időközönként regenerálást igényel. 2.6.4.

"Reagens": a járműben tárolt anyag, a tüzelőanyag kivételével, amelynek a kipufogógáz-utókezelő rendszerbe történő adagolását a kibocsátáscsökkentő rendszer szabályozza. 2.6.5.

"A vizsgálat kezdete": (4. ábra) attól függően, hogy melyik következik be előbb: - a belső égésű motor első beindítása; - vagy a jármű 1 km/h sebességet meghaladó első mozgása külső feltöltésű hibrid elektromos járművek és nem külső feltöltésű hibrid elektromos járművek esetében.

4. ábra A vizsgálat kezdetének meghatározása 2.6.6.

"A vizsgálat vége": (5. ábra) az az időpont, amikor a jármű megtette a vizsgálati utat, és a következő események közül a későbbi bekövetkezett: - a belső égésű motor végső leállása; - a jármű megáll, és sebessége legfeljebb 1 km/h a vizsgálatot leállított belső égésű motorral befejező külső feltöltésű hibrid elektromos járművek és nem külső feltöltésű hibrid elektromos járművek esetében.

5. ábra A vizsgálat végének meghatározása 2.6.7.

"A PEMS hitelesítés": olyan eljárás, melynek célja egy hordozható kibocsátásmérő rendszer helyes beépítésének és a megadott pontossági határértékein belüli működésének, valamint a kipufogógáz-tömegáramra vonatkozó, egy vagy több nem visszavezethető kipufogógáz-tömegárammérővel végzett mérések, illetve az érzékelők vagy a motorvezérlő egység jelei alapján kiszámított értékek helyességének értékelése egy görgős fékpadon.

3. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

3.1. Megfelelési követelmények

Az e melléklet szerint jóváhagyott járműtípusok esetében az e melléklet követelményeivel összhangban elvégzett bármely RDE-vizsgálat során az e melléklet szerint kiszámított RDE-kibocsátások végeredményei nem lehetnek magasabbak a 715/2007/EK rendelet I. mellékletének 2. táblázatában meghatározott, vonatkozó Euro 6 kibocsátási határértékeknél. Az e rendeletnek való megfelelést a gyártónak a 12. függelékben található RDE-megfelelőségi tanúsítvány kitöltésével kell igazolnia.

A gyártó alacsonyabb kibocsátási határértékeknek való megfelelést is bejelenthet azáltal, hogy a 12. függelékben található gyártói RDE-megfelelőségi tanúsítványban és az egyes járművek megfelelőségi tanúsítványában a NOx-re vagy a PN-re vagy mindkettőre vonatkozóan - megadott maximális RDE-nek nevezett - alacsonyabb értékeket tüntet fel. Ezeket a megadott maximális RDE-értékeket adott esetben a személygépkocsik megfelelőségének ellenőrzésére lesznek felhasználva, többek között a használat közbeni megfelelőség ellenőrzése céljából végzett vizsgálatokhoz és piacfelügyeleti célokra.

Az RDE-teljesítményt az adott PEMS-vizsgálati családba tartozó, a szokásos vezetési módok, a szokásos körülmények és a szokásos hasznos terhelés mellett közúton üzemeltetett járművek vizsgálatával kell igazolni. Az szükséges vizsgálatoknak reprezentatívaknak kell lenniük a járművek valós útvonalakon és szokásos terheléssel való üzemeltetése tekintetében. A kibocsátási határértékekre vonatkozó követelményeknek teljesülniük kell a városi vezetés alatt és a teljes PEMS-vizsgálti úton.

Az e mellékletben előírt RDE-vizsgálatok alapján vélelmezhető a megfelelés. A vélelmezett megfelelés újraértékelhető további RDE-vizsgálatok alapján. A megfelelés ellenőrzését a használatban közbeni megfelelőségre vonatkozó szabályok szerint kell elvégezni.

3.2. A PEMS-vizsgálat elvégzésének megkönnyítése

A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy el lehessen végezni a járművek PEMS-szel való vizsgálatát közúton, a tagállami jogszabályokban előírt eljárásoknak megfelelően, betartva a helyi közlekedési jogszabályokat és biztonsági előírásokat.

A gyártóknak biztosítaniuk kell, hogy lehetséges legyen a járműveket PEMS-szel vizsgálni. Ez az alábbiakat foglalja magában:

a) a kipufogócsöveket úgy kell kialakítani, hogy azok megkönnyítsék a kipufogógázból való mintavételt, vagy a kipufogócsövekhez megfelelő adaptereket kell rendelkezésre bocsátani, hogy a hatóságok elvégezhessék a vizsgálatot;

b) abban az esetben, ha a kipufogócső kialakítása nem könnyíti meg a kipufogógázból való mintavételét, a gyártónak független felek számára is lehetővé kell tennie az adapterek megvásárlását vagy bérlését a pótalkatrészek vagy a szervizeszközök terjesztésére szolgáló hálózatán (pl. a javítási és -karbantartási információkat tartalmazó portálján), a hivatalos forgalmazókon keresztül vagy az említett nyilvános weboldalon megadott kapcsolattartó ponton;

c) online elérhető iránymutatás kell nyújtani regisztráció vagy bejelentkezés nélkül arról, hogyan kell a PEMS-t a járművekhez csatlakoztatni;

d) hozzáférést kell biztosítani az ECU-nak az e melléklet szempontjából releváns jeleihez a 4. függelék A4/1. táblázatában említettek szerint; valamint

e) meg kell tenni a szükséges adminisztratív intézkedéseket.

3.3. Járművek kiválasztása a PEMS-vizsgálatok végzése céljából

A PEMS-vizsgálatok elvégzését nem kell előírni minden egyes "valós vezetési feltételek melletti kibocsátás szerinti járműtípus" esetében. A 3.3.1. pont követelményeinek megfelelően a járműgyártó több kibocsátás szerinti járműtípust is összevonhat egy "PEMS-vizsgálati család" kialakítása céljából, mely családot a 3.4. pont követelményeinek megfelelően kell hitelesíteni.

Szimbólumok, paraméterek és mértékegységek

Na kibocsátás szerinti járműtípusok száma
NTa kibocsátás szerinti járműtípusok minimális száma
PMRHa PEMS-vizsgálati család összes járművének legnagyobb fajlagos motorteljesítménye
PMRLa PEMS-vizsgálati család összes járművének legkisebb fajlagos motorteljesítménye
V_eng_maxa PEMS-vizsgálati család összes járművének legnagyobb motortérfogata

3.3.1. A PEMS-vizsgálati család létrehozása

A PEMS-vizsgálati családnak egy adott gyártó hasonló kibocsátási jellemzőkkel rendelkező, készre szerelt járműveiből kell állnia. A kibocsátás szerinti járműtípusok csak akkor sorolhatók be egy PEMS-vizsgálati családba, ha az egy PEMS-családon belüli befejezett járművek az alábbiakban felsorolt valamennyi adminisztratív és műszaki feltétel tekintetében megegyeznek.

3.3.1.1. Adminisztratív feltételek

a) Az e melléklet szerinti kibocsátási típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóság (a továbbiakban: hatóság).

b) A gyártó, amely számára az e melléklet szerinti kibocsátási típusjóváhagyást megadták (a továbbiakban: gyártó).

3.3.1.2. Műszaki feltételek

a) Meghajtás típusa (például belső égésű motor, NOVC-HEV, OVC-HEV).

b) Tüzelőanyag(ok) típusa(i) (például benzin, dízel, LPG, földgáz stb.). A kétfajta tüzelőanyaggal működő vagy rugalmas tüzelőanyag-felhasználású járművek egy csoportba sorolhatók olyan járművekkel, amelyekkel legalább egy azonos tüzelőanyagot használnak.

c) Égési folyamat (például kétütemű, négyütemű).

d) A hengerek száma.

e) A hengerek elrendezése (például soros, V elrendezésű, csillag elrendezésű, vízszintesen egymással szemben levő stb.).

f) Motortérfogat.

A járműgyártónak meg kell határoznia a V_eng_max (= a PEMS-vizsgálati családba tartozó összes jármű legnagyobb motortérfogata) értékét. A PEMS-vizsgálati családba tartozó járművek motortérfogata nem térhet el - 22 %-nál nagyobb mértékben a V_eng_max-tól, ha V_eng_max ≥ 1500 cm3, és nem térhet el - 32 %-nál nagyobb mértékben a V_eng_max-tól, ha V_eng_max < 1500 cm3.

g) A tüzelőanyag-adagolás módja (például közvetett, közvetlen vagy kombinált befecskendezés).

h) A hűtőrendszer típusa (például levegő, víz, olaj).

i) A levegőbeszívás módja, például természetes beszívás, feltöltés, a feltöltő típusa (például kívülről meghajtott, egyszeres vagy többszörös turbó, változó geometriájú stb.).

j) A kipufogógáz-utókezelő rendszer komponenseinek típusa és sorrendje (például hármas hatású katalizátor, oxidációs katalizátor, szegénykeverékes NOx-csapda, szelektív redukciós katalizátor, szegénykeverékes NOx-katalizátor, részecskeszűrő).

k) Kipufogógáz-visszavezetés (van vagy nincs, belső/külső, hűtött/nem hűtött, alacsony/magas nyomáson).

3.3.1.3. A PEMS-vizsgálati család kiterjesztése

A meglévő PEMS-vizsgálati családok kiterjeszthetők új kibocsátás szerinti járműtípus hozzáadása révén. A kiterjesztett PEMS-vizsgálati családnak és hitelesítésének szintén teljesítenie kell a 3.3. és a 3.4. pont szerinti követelményeket. A kiterjesztett PEMS-vizsgálati család 3.4. pont szerinti hitelesítéséhez további járművek PEMS-vizsgálatára lehet szükség.

3.3.1.4. Alternatív PEMS-vizsgálati család fogalommeghatározása

A 3.3.1.1. és 3.3.1.2. pont rendelkezéseinek alkalmazása helyett a járműgyártó olyan PEMS-vizsgálati családot is meghatározhat, amely egyetlen kibocsátás szerinti járműtípusnak vagy egyetlen WLTP interpolációs családnak felel meg. Ebben az esetben a járműcsaládból csak egy járművet kell vizsgálni, a hatóság választása szerint vagy melegindításos, vagy hidegindításos vizsgálattal, és nincs szükség a PEMS-vizsgálati család 3.4. szakasz szerinti hitelesítésére.

3.4. A PEMS-vizsgálati család hitelesítése

3.4.1. A PEMS-vizsgálati családok hitelesítésére vonatkozó általános követelmények

3.4.1.1. A jármű gyártójának be kell mutatnia a PEMS-vizsgálati családot képviselő reprezentatív járművet a hatóságnak. A járművön a műszaki szolgálatnak PEMS-vizsgálatot kell végrehajtania annak igazolása érdekében, hogy a reprezentatív jármű megfelel az e melléklet szerinti követelményeknek.

3.4.1.2. A hatóságnak a 3.4.3. pontban meghatározott követelmények alapján további járműveket kell kiválasztania a műszaki szolgálat által annak igazolására végzett PEMS-vizsgálathoz, hogy a kiválasztott járművek megfelelnek az e melléklet szerinti követelményeknek. A kiegészítő járművek kiválasztásához alkalmazott, a 3.4.3. pontnak megfelelő műszaki feltételeket a vizsgálati eredményekkel együtt rögzíteni kell.

3.4.1.3. A hatóság engedélyével a PEMS-vizsgálatot más szolgáltató is elvégezheti a műszaki szolgálat jelenlétében, ha legalább a 3.4.3.2. és 3.4.3.6. pontban előírt járművizsgálatokat és a PEMS-vizsgálati család hitelesítéséhez előírt összes PEMS-vizsgálat legalább 50 %-át a műszaki szolgálat végzi el. Ilyen esetben is a műszaki szolgálat felel azért, hogy valamennyi PEMS-vizsgálatot megfelelő módon, az e melléklet követelményei szerint hajtsanak végre.

3.4.1.4. Egy adott jármű PEMS-vizsgálatának eredménye felhasználható más PEMS-vizsgálati családok hitelesítéséhez is a következő feltételek mellett:

- a PEMS-vizsgálat szerinti összes hitelesítendő családba tartozó járművet ugyanaz a hatóság hagyta jóvá e melléklet követelményei alapján, és ez a hatóság hozzájárult ahhoz, hogy a szóban forgó jármű PEMS-vizsgálatának eredményeit felhasználják más PEMS-vizsgálati családok hitelesítéséhez;

- minden hitelesítendő PEMS-vizsgálati család magában foglal egy olyan kibocsátás szerinti járműtípust, amelybe a jármű tartozik.

3.4.2.

Minden egyes hitelesítés esetében a felelősséget az adott családba tartozó járművek gyártója viseli, függetlenül attól, hogy ez a gyártó részt vett-e az adott kibocsátás szerinti járműtípus PEMS-vizsgálatában.

3.4.3. A járműveknek a PEMS-vizsgálati családból való kiválasztásakor biztosítani kell, hogy a szennyező anyagok kibocsátása szempontjából releváns következő műszaki jellemzők le legyenek fedve egy PEMS-vizsgálattal. Egy adott, vizsgálatra kiválasztott jármű több műszaki jellemző szempontjából is lehet reprezentatív. A PEMS-vizsgálati család hitelesítéséhez a járműveket a következő módon kell kiválasztani a vizsgálathoz: 3.4.3.1. Minden olyan tüzelőanyag-kombinációra vonatkozóan (például benzin-LPG, benzin-földgáz, csak benzin), amellyel a PEMS-vizsgálati család egyes járművei üzemelni tudnak, legalább egy olyan járművet kell kiválasztani a PEMS-vizsgálathoz, amely az adott tüzelőanyag-kombinációval üzemel. 3.4.3.2. A gyártónak meg kell határoznia a PMRH (a PEMS-vizsgálati család összes járművének legnagyobb fajlagos motorteljesítménye) és a PMRL (a PEMS-vizsgálati család összes járművének legkisebb fajlagos motorteljesítménye) értékét. A PEMS-vizsgálati családból legalább egy-egy olyan jármű-konfigurációt ki kell választani a vizsgálatra, amely a PMRH, illetve a PMRL meghatározott értékét képviseli. A jármű csak akkor tekinthető az adott értéket képviselő járműnek, ha fajlagos teljesítménymutatója legfeljebb 5 %-kal tér el a PMRH vagy a PMRL meghatározott értékétől. 3.4.3.3. A PEMS-vizsgálati családból az erőátvitel egyes típusai szerint (például manuális, automatikus, duplakuplungos sebességváltó) legalább egy-egy járművet ki kell választani a vizsgálatra. 3.4.3.4. A PEMS-vizsgálati család részét képező járművek esetében a hajtott tengelyek elrendezése szerint minden egyes konfigurációból legalább egy járművet ki kell választani a vizsgálatra. 3.4.3.5. A PEMS-vizsgálati család járműveiben előforduló valamennyi motortérfogatra vonatkozóan legalább egy reprezentatív járművet meg kell vizsgálni. 3.4.3.6. Egy adott PEMS-vizsgálati családból legalább egy járművet melegindításos vizsgálatnak kell alávetni. 3.4.3.7. A 3.4.3.1-3.4.3.6. pontokban foglalt rendelkezésektől függetlenül egy adott PEMS-vizsgálati családból legalább a következő számú kibocsátás szerinti járműtípust ki kell választani a vizsgálatra: A PEMS-vizsgálati családba tartozó kibocsátás szerinti járműtípusok száma (N) A hidegindításos PEMS-vizsgálatra kiválasztott, kibocsátás szerinti járműtípusok minimális száma (NT) A melegindításos PEMS-vizsgálatra kiválasztott, kibocsátás szerinti járműtípusok minimális száma 1 1 1 (1) 2-4 2 1 5-7 3 1 8-10 4 1 11-49 NT = 3 + 0,1 × N (2) 2 több mint 49 NT = 0,15 × N( (2)) 3 (1) Az NT-t a legközelebbi egész számra kell felfelé kerekíteni. (2) Ha egy PEMS-vizsgálati család csak egy kibocsátás szerinti járműtípust tartalmaz, akkor a típusjóváhagyó hatóság határoz arról, hogy a járművön a hideg- vagy melegindításos vizsgálatot kell-e elvégezni.

3.5. Jelentéstétel típusjóváhagyás céljából

3.5.1. A járműgyártónak teljes körű leírást kell adnia a PEMS-vizsgálati családról, amelynek tartalmaznia kell a 3.3.1.2. pont szerinti műszaki feltételeket, és a leírást be kell nyújtania a hatóságnak.

3.5.2. A gyártónak MS-OEM-X-Y formátumú, egyedi azonosító számot kell rendelnie a PEMS-vizsgálati családhoz, és közölnie kell az azonosító számot a hatósággal. Az azonosító számban az MS az EK-típusjóváhagyást megadó tagállam megkülönböztető száma ( 23 ), az OEM a gyártó 3 karakterből álló azonosítója, az X az eredeti PEMS-vizsgálati családot azonosító sorszám, az Y pedig a kiterjesztéseket jelölő szám (ez 0 az olyan PEMS-vizsgálati család esetében, amelyet még nem terjesztettek ki).

3.5.3. A hatóságnak és a járműgyártónak listát kell vezetnie az egy adott PEMS-vizsgálati családba tartozó, kibocsátás szerinti járműtípusokról a kibocsátási típusjóváhagyási szám alapján. Minden kibocsátástípusra vonatkozóan meg kell adni a jármű típusjóváhagyási számából, típusából, változatából és kiviteléből álló valamennyi kombinációt is a jármű EK-megfelelőségi nyilatkozatának 0.10. és 0.2. szakaszában meghatározottak szerint.

3.5.4. A típusjóváhagyó hatóságnak és a járműgyártónak a PEMS-vizsgálati család hitelesítése céljából a PEMS-vizsgálatra a 3.4. pont szerint kiválasztott kibocsátás szerinti járműtípusokról listát kell vezetniük, melyben a 3.4.3. pont szerinti kiválasztási kritériumok teljesülésével kapcsolatban szükséges információkat is fel kell tüntetni. A listában szerepeltetni kell azt is, hogy alkalmazták-e a 3.4.1.3. pont rendelkezéseit az adott PEMS-vizsgálat esetében.

3.6. A kerekítésre vonatkozó követelmények:

A 7. függelék 10. pontjában meghatározott adatcserefájlban szereplő adatok kerekítése nem megengedett. Az előfeldolgozási fájlban az adatok az adott paraméter mérésének pontosságával megegyező nagyságrendre kerekíthetők.

A 11. függelék szerint kiszámított közbenső kibocsátásvizsgálati eredményeket és a kibocsátásvizsgálati végeredményeket egy lépésben, a vonatkozó kibocsátási határértéknek plusz egy szignifikáns számjegynek megfelelő tizedes pontosságra kell kerekíteni. A számítások korábbi lépései során nem alkalmazható kerekítés.

4. A MŰSZEREK TELJESÍTMÉNYÉRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

Az RDE-vizsgálatokhoz használt műszereknek meg kell felelniük az 5. függelék követelményeinek. A hatóságok kérésére a vizsgálónak igazolnia kell, hogy a használt műszerek megfelelnek az 5. függelék követelményeinek.

5. VIZSGÁLATI KÖRÜLMÉNYEK

Csak az e szakasz követelményeinek megfelelő RDE-vizsgálat fogadható el érvényesnek. Eltérő rendelkezés hiányában az e szakaszban meghatározott vizsgálati körülményektől eltérő körülmények között végzett vizsgálatokat érvénytelennek kell tekinteni.

5.1. Környezeti feltételek

A vizsgálatot az e szakaszban meghatározott környezeti feltételek mellett kell végrehajtani. A környezeti feltételek akkor számítanak "kiterjesztettnek", ha a hőmérsékletre vagy a tengerszint feletti magasságra vonatkozó feltételek közül legalább egy kiterjesztett. A 7.5. pontban meghatározott kiterjesztett feltételekre vonatkozó tényezőt csak egyszer kell alkalmazni, még akkor is, ha ugyanabban az időszakban mindkét feltétel ki van terjesztve. E szakasz bevezető bekezdése ellenére, ha a vizsgálat egy részét vagy a teljes vizsgálatot kiterjesztett feltételeken kívül eső feltételek mellett hajtják végre, a vizsgálat csak akkor érvénytelen, ha a 11. függelék szerint kiszámított végső kibocsátások meghaladják a vonatkozó kibocsátási határértékeket. A feltételek a következők:

Az I. melléklet 6. függelékének 1. táblázata szerinti "EA" betűjelű típusjóváhagyások esetében:

Mérsékelt magassági feltételek:700 méteres vagy annál kisebb tengerszint feletti magasság.
Kiterjesztett magassági feltételek:700 méternél nagyobb, de legfeljebb 1300 méteres tengerszint feletti magasság.
Mérsékelt hőmérsékleti feltételek:273,15 K (0 °C) értéknél nagyobb vagy azzal egyenlő és 303,15 K (30 °C) értéknél kisebb vagy azzal egyenlő.
Kiterjesztett hőmérsékleti feltételek:266,15 K (– 7 °C) értéknél nagyobb vagy azzal egyenlő és 273,15 K (0 °C) értéknél kisebb, vagy 303,15 K (30 °C) értéknél nagyobb és 308,15 K (35 °C) értéknél kisebb vagy azzal egyenlő.

Az I. melléklet 6. függelékének 1. táblázata szerinti "EB" és "EC" betűjelű típusjóváhagyások esetében:

Mérsékelt magassági feltételek:700 méteres vagy annál kisebb tengerszint feletti magasság.
Kiterjesztett magassági feltételek:700 méternél nagyobb, de legfeljebb 1300 méteres tengerszint feletti magasság.
Mérsékelt hőmérsékleti feltételek:273,15 K (0 °C) értéknél nagyobb vagy azzal egyenlő és 308,15 K (35 °C) értéknél kisebb vagy azzal egyenlő.
Kiterjesztett hőmérsékleti feltételek:266,15 K (– 7 °C) értéknél nagyobb vagy azzal egyenlő és 273,15 K (0 °C) értéknél kisebb, vagy 308,15 K (35 °C) értéknél nagyobb és 311,15 K (38 °C) értéknél kisebb vagy azzal egyenlő.

5.2. A vizsgálati út dinamikus körülményei

A dinamikus körülmények az út dőlésszögének, az ellenszélnek és a vezetési dinamikának (gyorsításnak, lassításnak), valamint a kiegészítő rendszereknek a vizsgálati jármű energiafogyasztására és kibocsátására gyakorolt hatásait foglalják magukban. Annak ellenőrzését, hogy a vizsgálati út érvényes-e a dinamikus feltételek tekintetében a vizsgálat után, a rögzített adatok alapján kell elvégezni. Az ellenőrzést két lépésben kell végrehajtani:

i. LÉPÉS: A 9. függelékben leírt módszerrel ellenőrizni kell, hogy az út során a vezetési dinamika túl nagy vagy nem elegendő-e.

ii. LÉPÉS: Amennyiben a vizsgálati út az i. LÉPÉS szerinti ellenőrzések alapján érvényesnek bizonyul, a vizsgálati út érvényességének ellenőrzésére a 8. és a 10. függelékben meghatározott módszereket kell alkalmazni.

5.3. A jármű állapota és üzemeltetése

5.3.1. A jármű állapota

A járművet, a kibocsátással kapcsolatos alkotóelemekkel együtt, jó műszaki állapotban, bejáratva kell a vizsgálatra átadni, és a vizsgálat időpontjáig legalább 3 000 km-t kell futnia. Az RDE-vizsgálat céljára használt jármű kilométerórájának állását és a jármű korát fel kell jegyezni.

Valamennyi jármű, különösen a külső feltöltésű hibrid elektromos járművek bármely választható üzemmódban vizsgálhatók, beleértve az akkumulátort töltő üzemmódot is. A gyártó által benyújtott és a felelős hatóság által elfogadott műszaki bizonyíték alapján, a nagyon különleges, korlátozott célokra szolgáló, járművezető által választható üzemmódokat (például karbantartási üzemmód, versenyvezetési üzemmód, kúszó üzemmód) figyelmen kívül lehet hagyni. Az összes többi vezetési üzemmódot figyelembe kell venni, és a károsanyag-kibocsátási határértékeknek valamennyi ilyen üzemmódban teljesülniük kell.

A PEMS beépítése kivételével nem engedélyezett a jármű aerodinamikáját érintő módosítás. A gumiabroncsok típusának és -nyomásának meg kell felelnie a járműgyártó ajánlásainak. A gumiabroncsnyomást az előkondicionálás előtt ellenőrizni kell, és szükség esetén be kell állítani az ajánlott értékekre. A jármű nem vezethető hóláncokkal felszerelve.

A járműveket nem szabad üres indítóakkumulátorral vizsgálni. Abban az esetben, ha a jármű indítása során problémák merülnek fel, az akkumulátort a gyártó ajánlásainak megfelelően ki kell cserélni.

A jármű vizsgálati tömegének magában kell foglalnia a járművezetőt, (adott esetben) a vizsgálati tanút, a mérőkészülékeket, beleértve a rögzítő és áramszolgáltató eszközöket is, valamint minden mesterséges hasznos terhelést. A vizsgálati tömegnek a jármű tényleges tömege és a jármű legnagyobb megengedett vizsgálati tömege közé kell esnie a vizsgálat kezdetén, és nem növekedhet a vizsgálat alatt.

A vizsgálati járműveket nem szabad azzal a szándékkal vezetni, hogy azok a szokásos használati feltételeket nem tükröző extrém vezetés következtében a vizsgálaton megfeleljenek vagy megbukjanak. Szükség esetén a szokásos vezetés igazolása számos adat keresztkorrelációját figyelembe vevő, a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóság által vagy nevében adott szakértői véleményen alapulhat, mely kiterjedhet a kipufogógáz áramára, a kipufogógáz hőmérsékletére, a CO2-, O2- stb. kibocsátásra, összevetve a jármű sebességével, gyorsulásával és a GNSS-adatokkal, valamint esetleg olyan további egyéb járműadatokkal, mint a motorfordulatszám, a sebességfokozat, a gázpedál helyzete stb.

5.3.2. A jármű kondicionálása hidegindításos PEMS-vizsgálati úthoz

Az RDE-vizsgálat előtt a járművet a következőképpen kell előkondicionálni:

A járművet lehetőleg a tervezett RDE-vizsgálattal azonos útvonalon kell végigvezetni, vagy legalább 10 percig kell vezetni üzemeltetési típusonként (pl. városi, országúti, autópálya), vagy legalább 30 percig kell vezetni, legalább 30 km/h átlagos sebességgel. Az e melléklet 6. függeléke szerinti laboratóriumi hitelesítési vizsgálat szintén előkondicionálásnak számít. A járművel ezután le kell parkolni és leállított motorral, zárt ajtókkal és motorházfedéllel az 5.1. pontnak megfelelő, mérsékelt vagy kiterjesztett magassági és hőmérsékleti feltételek között kell tartani 6-72 óra közötti időtartamig. Kerülni kell a szélsőséges légköri viszonyoknak (például sűrű hóesés, vihar, jégeső) és a nagy mennyiségű pornak vagy füstnek való kitettséget.

A vizsgálat megkezdése előtt ellenőrizni kell, hogy a járművön és a berendezéseken nincsenek-e sérülések vagy esetleges működési hibára utaló figyelmeztető jelzések. Működési hiba esetén a hibás működés forrását azonosítani kell és ki kell javítani, vagy el kell utasítani a jármű vizsgálatát.

5.3.3. Segédeszközök

A légkondicionáló rendszert vagy az egyéb kiegészítő berendezéseket oly módon kell működtetni, amely megfelel a tényleges közúti vezetés közbeni szokásos, rendeltetésszerű használatnak. Minden használatot dokumentálni kell. A jármű ablakait zárva kell tartani a légkondicionáló berendezés vagy a fűtés használatának időtartama alatt.

5.3.4. Periodikusan regeneráló rendszerekkel rendelkező járművek

5.3.4.1. Minden eredményt ki kell igazítani a periodikusan regeneráló rendszerrel felszerelt járműtípusok típusjóváhagyására vonatkozó, a 154. számú ENSZ-előírás ( 24 ) B6. mellékletének 1. függelékében meghatározott eljárásokkal kidolgozott Ki tényezőkkel vagy a Ki korrekciós értékekkel. A 11. függelék szerinti értékelést követően a végeredményre a Ki tényezőt vagy a Ki korrekciót kell alkalmazni.

5.3.4.2. Ha a 11. függelék szerint kiszámított végső kibocsátások meghaladják a vonatkozó kibocsátási határértékeket, akkor ellenőrizni kell, hogy végbement-e a regenerálás. A regenerálás ellenőrzése alapulhat szakértői megítélésen a következő jelek közül többel való keresztkorreláció segítségével. Az említett jelek magukban foglalhatják a jármű sebességével és gyorsulásával kombinált kipufogógáz-hőmérsékletet, részecskeszámot, CO2- és O2-méréseket. Ha a jármű rendelkezik regenerációfelismerő funkcióval, azt fel kell használni annak meghatározására, hogy végbement-e a regenerálás. A gyártó arra nézve is tanácsot adhat, hogyan ismerhető fel, hogy történt-e regenerálás, ha nem áll rendelkezésre jelzés.

5.3.4.3. Ha regenerálás történt a vizsgálat során, akkor a Ki tényező vagy a Ki korrekció alkalmazása nélküli kibocsátási végeredményt össze kell vetni a vonatkozó kibocsátási határértékekkel. Ha a végső kibocsátások meghaladják a kibocsátási határértékeket, a vizsgálatot érvénytelennek kell nyilvánítani és egy alkalommal meg kell ismételni. A második vizsgálat kezdete előtt a regenerálásnak be kell fejeződnie, valamint körülbelül egy óra vezetéssel biztosítani kell a stabilizálódást. A második vizsgálat akkor is érvényesnek minősül, ha regenerálás történik a vizsgálat során.

Az 5.3.4.2. pontot követve akkor is ellenőrizhető, hogy végbement-e a regenerálás, ha a kibocsátási végeredmények a vonatkozó kibocsátási határértékek alá esnek. Ha bizonyítható, hogy végbement a regenerálás, a típusjóváhagyó hatóság beleegyezésével a végeredményeket a Ki tényező vagy a Ki korrekció alkalmazása nélkül lehet kiszámítani.

5.4. A PEMS üzemeltetésére vonatkozó követelmények

A vizsgálati utat úgy kell megválasztani, hogy a vizsgálat megszakításmentes, az adatok rögzítése pedig folyamatos legyen a 6.3. pontban meghatározott minimális vizsgálati időtartam eléréséig.

A PEMS áramellátását külső tápegységről kell biztosítani, nem pedig olyan forrásból, melyet közvetlenül vagy közvetve a vizsgált jármű motorja lát el energiával.

A PEMS beépítését oly módon kell végrehajtani, hogy az a lehető legkevésbé befolyásolja a jármű kibocsátását vagy teljesítményét vagy mindkettőt. Ügyelni kell arra, hogy a beépített berendezés tömege, valamint a vizsgálati járművön bekövetkező esetleges aerodinamikai módosítás a lehető legkisebb legyen.

A típusjóváhagyás során a 6. függelék szerinti RDE-vizsgálat elvégzése előtt hitelesítési vizsgálatot kell végezni a laboratóriumban. Külső feltöltésű hibrid elektromos járművek esetében a vizsgálatot a jármű töltésfenntartó üzemeltetése mellett kell elvégezni.

5.5. Kenőolaj, tüzelőanyag és reagens

A típusjóváhagyás során végzett vizsgálat keretében az RDE-vizsgálathoz vagy a 154. számú ENSZ-előírás B3. mellékletében meghatározott referencia-tüzelőanyagot, vagy a gyártó által a jármű használója számára megadott járműüzemeltetési specifikációknak megfelelő tüzelőanyagot kell használni. Az alkalmazott reagensnek (ha van ilyen) és kenőanyagnak meg kell felelnie a gyártó által ajánlott vagy kiadott specifikációknak.

Az ISC során vagy a piacfelügyelethez kapcsolódóan végzett vizsgálatok keretében az RDE-vizsgálathoz használt tüzelőanyag lehet bármely, a piacon törvényesen forgalmazott ( 25 ) és a járműgyártó által a jármű felhasználó általi üzemeltetésére vonatkozóan meghatározott előírásoknak megfelelő tüzelőanyag.

Amennyiben egy RDE-vizsgálatnak elutasítás az eredménye, mintát kell venni a tüzelőanyagból, a kenőanyagból és a reagensből (adott esetben) és azt legalább 1 évig a minta integritását biztosító körülmények között meg kell őrizni. Az elemzések elvégzése után a mintákat nem szükséges megőrizni.

6. VIZSGÁLATI ELJÁRÁS

6.1. A sebességkategóriák típusai

A városi sebességkategória szerinti vezetést a legfeljebb 60 km/h sebesség jellemzi.

Az országúti sebességkategória szerinti vezetést a 60 km/h feletti, de a 90 km/h-t meg nem haladó sebesség jellemzi. A jármű sebességét 90 km/h-ra korlátozó készülékkel felszerelt járművek esetében az országúti sebességkategória szerinti vezetést 60 km/h-nál nagyobb, de 80 km/h-t meg nem haladó sebesség jellemzi.

Az autópálya sebességkategória szerinti vezetést a 90 km/h feletti sebesség jellemzi.

A jármű sebességét 100 km/h-ra korlátozó készülékkel felszerelt járművek esetében az autópálya sebességkategória szerinti vezetést 90 km/h-t meghaladó sebesség jellemzi.

A jármű sebességét 90 km/h-ra korlátozó készülékkel felszerelt járművek esetében az autópálya sebességkategória szerinti vezetést 80 km/h-t meghaladó sebesség jellemzi.

6.1.1. Egyéb követelmények

A városi sebességkategória szerinti vezetés átlagos sebességének (a megállásokat is beleszámítva) 15 és 40 km/h között kell lennie.

Az autópályán történő vezetés sebességtartományának megfelelően le kell fednie a 90 km/h és a legalább 110 km/h közötti tartományt. A jármű sebességének legalább 5 percen át meg kell haladnia a 100 km/h-t.

A jármű sebességét 100 km/h-ra korlátozó készülékkel felszerelt járművek esetében az autópálya sebességkategória sebességtartományának megfelelően le kell fednie a 90 km/h és 100 km/h közötti tartományt. A jármű sebességének legalább 5 percen át meg kell haladnia a 90 km/h-t.

A jármű sebességét 90 km/h-ra korlátozó készülékkel felszerelt járművek esetében az autópálya sebességkategória sebességtartományának megfelelően le kell fednie a 80 km/h és 90 km/h közötti tartományt. A jármű sebességének legalább 5 percen át meg kell haladnia a 80 km/h-t.

Abban az esetben, ha a vizsgált járműre vonatkozó helyi sebességkorlátozások megakadályozzák az e szakasz követelményeinek való megfelelést, a következő bekezdés követelményeit kell alkalmazni:

Az autópályán történő vezetés sebességtartományának megfelelően le kell fednie az X - 10 km/h és az X km/h közötti tartományt. A jármű sebességének legalább 5 percen át meg kell haladnia az X - 10 km/h-t. Ebben az esetben az X = a vizsgált járműre vonatkozó helyi sebességkorlátozás.

6.2. A vizsgálati út egyes sebességkategóriáiban végrehajtott szakaszainak előírt részaránya

Az értékeléshez szükséges feltételek teljesítéséhez az RDE-vizsgálati úton az egyes sebességkategóriák szerinti vezetésnek a következőképpen kell eloszlania: a vizsgálati útnak megközelítőleg 34 % városi sebességkategória, 33 % országúti sebességkategória és 33 % autópálya sebességkategória szerinti vezetésből kell állnia. A "megközelítőleg" kifejezés itt a megadott százalékoktól való ±10 %-os eltérést jelenti. A városi sebességkategória szerinti vezetés aránya azonban soha nem lehet kevesebb, mint a teljes vizsgálati út 29 %-a.

A városi, országúti és autópálya sebességkategória szerinti vezetést arányát a teljes vizsgálati út hosszának százalékában kell kifejezni.

Az egyes vezetési szakaszok hosszának, azaz a városi, az országúti és az autópálya sebességkategóriában megtett távolságnak is el kell érnie legalább a 16 km-t.

6.3. Az elvégzendő RDE-vizsgálat

Az RDE-teljesítményt a szokásos vezetési módok, a szokásos körülmények és a szokásos hasznos terhelés mellett közúton üzemeltetett járművek vizsgálatával kell igazolni. Az RDE-vizsgálatokat szilárd burkolattal ellátott utakon kell elvégezni (vagyis terepen való vezetés nem megengedett). A kibocsátási követelményeknek való megfelelés igazolása érdekében RDE-vizsgálati úton való vezetést kell végrehajtani.

6.3.1. A vizsgálati út kialakításának olyannak kell lennie, hogy olyan vezetésből álljon, amely elvben a megfelelő részarányban tartalmaz a 6.2. pontban meghatározott valamennyi sebességkategória szerinti vezetést, és megfelel a 6.1.1. és 6.3. pontban, a 8. függelék 4.5.1. pontjában és a 9. függelék 4. pontjában meghatározott minden egyéb követelménynek.

6.3.2. A tervezett RDE-vizsgálati útnak mindig a városi vezetéssel kell kezdődnie, majd azt az országúti és az autópályán történő vezetésnek kell követnie, a 6.2. pontban a sebességkategóriákra előírt részarányoknak megfelelően. A városi, országúti és autópályán történő vezetésnek egymást követően kell történnie, de magában foglalhat olyan vizsgálati utat is, amely ugyanazon a ponton kezdődik és végződik. Az országúti vezetést mindazonáltal megszakíthatják rövid, a városi területeken való áthaladás miatti, városi sebességkategória szerinti vezetési szakaszok. Az autópályán történő vezetést is megszakíthatják rövid, a városi vagy az országúti sebességkategória szerinti vezetési szakaszok, például a fizetőkapukon való áthaladás vagy útépítési munkálatok miatt.

6.3.3. A jármű sebessége normális esetben nem haladhatja meg a 145 km/h-t. A legnagyobb sebességet 15 km/h-s tűrés mellett túl lehet lépni az autópályán történő vezetés idejének legfeljebb 3 %-ában. A PEMS-vizsgálat során a helyi sebességkorlátozások érvényesek, függetlenül az egyéb jogi következményektől. A helyi sebességkorlátozások túllépése önmagában nem érvényteleníti a PEMS-vizsgálat eredményét.

A városi vezetés időtartamának 6-30 %-ban megállásokból kell állnia, amelyek alatt az 1 km/h-nál alacsonyabb sebességgel megtett időszakok értendők. A városi vezetés tartalmazhat több, legalább 10 másodperces megállást. A vizsgálatot csak abban az esetben kell érvénytelennek tekinteni, ha a városi vezetési szakasz időtartamának több mint 30 %-át megállás teszi ki, vagy ha egy megállás hossza meghalad 300 egymást követő másodpercet, és a kibocsátási határértékek nem teljesülnek.

A vizsgálati út időtartamának 90 és 120 perc közöttinek kell lennie.

A vizsgálati út kezdő- és végpontjainak tengerszinthez viszonyított magassága közötti különbség nem lehet több 100 méternél. Emellett a teljes vizsgálati útra és a városi vezetésre vonatkozó, a 10. függeléknek megfelelően meghatározott, arányos összesített pozitív magasságnövekedés nem érheti el az 1200 m/100 km-t.

6.3.4. A hidegindítási szakasz alatti átlagos sebességnek (a megállásokat is beleszámítva) 15 és 40 km/h között kell lennie. A hidegindítási szakasz alatt a maximális sebesség nem haladhatja meg a 60 km/h-t.

A vizsgálat kezdetekor a járműnek 15 másodpercen belül mozognia kell. A 2.5.1. pontban meghatározott teljes hidegindítási szakasz alatt járműnek a lehető legrövidebb ideig kell állnia, és a megállások ideje összesen nem haladhatja meg a 90 másodpercet.

6.4. A vizsgálati útra vonatkozó egyéb követelmények

Ha a vizsgálat közben a motor lefullad, újra lehet indítani, de a mintavételnek és az adatrögzítésnek nem szabad megszakadnia. Ha a vizsgálat közben a motor leáll, a mintavételnek és az adatrögzítésnek nem szabad megszakadnia.

A kipufogógáz tömegáramát általában a járműtől függetlenül működő mérőberendezéssel kell meghatározni. A hatóság beleegyezésével a jármű ECU-adatai e tekintetben felhasználhatók az első típusjóváhagyás során.

Ha a jóváhagyó hatóság nem elégedett egy, a 4. függelék szerinti PEMS-vizsgálathoz kapcsolódóan végzett adatminőség-ellenőrzés és hitelesítés eredményeivel, érvénytelennek nyilváníthatja a PEMS-vizsgálatot. Ilyen esetben a jóváhagyó hatóságnak rögzítenie kell a vizsgálat adatait és az érvénytelenítés indokát.

A gyártónak igazolnia kell a típusjóváhagyó hatóság előtt, hogy a választott jármű, a vezetési módok, a feltételek és a hasznos terhelés reprezentatívak a PEMS-vizsgálati család tekintetében. Annak előzetes meghatározására, hogy a körülmények elfogadhatók-e az RDE-vizsgálat elvégzéséhez, a környezeti feltételekre és a hasznos terhelésre vonatkozó, az 5.1., illetve az 5.3.1. pontban megadott követelményeket kell használni.

A jóváhagyó hatóságnak javaslatot kell tennie a 6.2. pont követelményeinek megfelelő városi, országúti és autópályán történő vezetésből álló vizsgálati útra. A vizsgálati út megtervezése céljából - adott esetben - topográfiai térkép alapján kell kiválasztani a vizsgálati út városi, országúti és autópályán történő vezetésből álló szakaszait. Ha egy jármű esetében az ECU adatainak gyűjtése befolyásolja a jármű kibocsátását vagy teljesítményét, akkor azt a PEMS-vizsgálati családot, amelybe a jármű tartozik, teljes egészében nem megfelelőnek kell tekinteni.

A típusjóváhagyás során elvégzett RDE-vizsgálatok tekintetében a típusjóváhagyó hatóság közvetlen vizsgálat vagy az alátámasztó bizonyítékok (pl. fényképek, feljegyzések) elemzése útján ellenőrizheti, hogy a vizsgálati elrendezés és a használt berendezések megfelelnek-e a 4. és az 5. függelékek követelményeinek.

6.5. A szoftvereszközök megfelelősége

A vizsgálati út érvényességének ellenőrzésére és a kibocsátásra vonatkozó, az 5. és a 6. pontban, valamint a 7., 8., 9., 10. és 11. függelékben foglalt rendelkezéseknek való megfelelés kiszámítására használt szoftvereszközöket hitelesítenie kell egy, a tagállam által meghatározott szervezetnek. Ha az említett szoftver be van építve a PEMS-eszközbe, akkor a hitelesítés igazolását az eszközzel együtt kell rendelkezésre bocsátani.

7. A VIZSGÁLATI ADATOK ELEMZÉSE

7.1. A kibocsátások és a vizsgálati út értékelése

A vizsgálatot a 4. függelék szerint kell elvégezni.

7.2.

A vizsgálati út érvényességének ellenőrzését egy háromlépéses eljárás keretében kell értékelni, amely a következőket foglalja magában: A. LÉPÉS A vizsgálati út a 10. függelék 5. és 6. szakaszában meghatározottak szerint megfelel az általános követelményeknek, a határfeltételeknek, a vizsgálati útra vonatkozó és a működési követelményeknek, valamint a kenőolajra, a tüzelőanyagra és a reagensekre vonatkozó előírásoknak. B. LÉPÉS: A vizsgálati megfelel a 9. függelékben meghatározott követelményeknek. C. LÉPÉS: A vizsgálati megfelel a 8. függelékben meghatározott követelményeknek.

Az eljárás lépéseit a 6. ábra ismerteti.

Ha a követelmények közül egy vagy több nem teljesül, a vizsgálati utat érvénytelennek kell nyilvánítani.

6. ábra

A vizsgálati út érvényességének értékelése - sematikus ábra (azaz az ábrán szereplő lépések nem tartalmaznak minden részletet; ezeket a részletekért lásd a megfelelő függelékeket)

?KÉP?

7.3.

Az adatok integritásának megőrzése érdekében - az e mellékletben kifejezetten említett esetek kivételével - nem megengedett a különböző RDE-vizsgálati utak adatainak egyetlen adatkészletbe történő egyesítése, illetve az RDE-vizsgálati út adatainak módosítása vagy eltávolítása.

7.4.

A kibocsátási eredményeket a 7. és a 11. függelékben meghatározott módszerekkel kell kiszámítani. A kibocsátási számításokat a vizsgálat kezdete és vége között kell elvégezni.

7.5.

E melléklet tekintetében a kiterjesztett tényező értéke 1,6. Ha egy adott időtartam alatt a környezeti feltételek az 5.1. pont szerinti kiterjesztett feltételekké válnak, akkor a 7. függelék szerint kiszámított szennyezőanyag-kibocsátást el kell osztani a kiterjesztett tényezővel. Ez a rendelkezés nem alkalmazandó a szén-dioxid-kibocsátásra.

7.6.

A gáz-halmazállapotú szennyező anyagoknak és a részecskeszámnak a hidegindítási szakasz alatti, a 2.6.1. pont szerinti kibocsátását bele kell foglalni a 7. és 11. függelék szerinti, szokásos értékelésbe.

Ha a járművet a vizsgálatot megelőző utolsó három órában olyan átlaghőmérsékleten kondicionálták, amely az 5.1. pont szerinti kiterjesztett tartományba esik, akkor a 7.5. pont rendelkezései vonatkoznak a hidegindítási szakasz alatt gyűjtött adatokra, még akkor is, ha a vizsgálat környezeti feltételei nem a kiterjesztett hőmérsékleti tartományon belül vannak.

7.7. Adatszolgáltatás

7.7.1. Általános rendelkezések

Az egyes RDE-vizsgálatok valamennyi adatát a Bizottság által rendelkezésre bocsátott adatcsere- és adatszolgáltatási fájloknak ( 26 ) megfelelően kell rögzíteni.

7.7.2. Az RDE-típusjóváhagyási vizsgálat adatainak jelentése és megosztása

7.7.2.1. A gyártó által elkészített műszaki jelentést a jóváhagyó hatóság rendelkezésére kell bocsátani. A műszaki jelentés 4 tételből áll: i.

adatcserefájl; ii.

jelentési fájl; iii.

az (EU) 2017/1151 rendelet I. mellékletének 4. függeléke szerinti jármű- és motorleírás; iv.

vizuális alátámasztó anyag (fénykép és/vagy videó) a PEMS beépítéséről a vizsgált járműbe. A képeknek megfelelő mennyiségűnek és minőségűnek kell lenniük a jármű azonosíthatóságához és annak felméréshez, hogy a PEMS főegységét, az EFM-et, a GNSS antennát és az időjárás állomást az eszköz gyártójának ajánlásait és a PEMS-vizsgálatok általános jó gyakorlatait követve építették-e be.

7.7.2.2. A gyártónak gondoskodnia kell arról, hogy a 7.7.2.2.1. pontban felsorolt adatok ingyenesen, a felhasználó személyazonosságának megadása és bejelentkezés nélkül hozzáférhetők legyenek egy nyilvános weboldalon. A gyártónak tájékoztatnia kell a Bizottságot és a típusjóváhagyó hatóságokat a weboldal URL-címéről.

7.7.2.2.1. A weboldalnak lehetővé kell tennie, hogy az alapjául szolgáló adatbázisban helyettesítő karakterekkel lehessen keresést végezni a következő szempontok közül egy vagy több szerint:

gyártmány, típus, változat, kivitel, kereskedelmi név vagy típusjóváhagyási szám, a 2007/46/EK irányelv IX. melléklete vagy az (EU) 2020/683 bizottsági végrehajtási rendelet VIII. melléklete szerinti megfelelőségi nyilatkozatban említettek szerint.

Az alább leírt információkat minden egyes jármű esetében keresés útján hozzáférhetővé kell tenni: - a II. melléklet 5. függelék 1. táblázatában meghatározott 2. átláthatósági lista szerinti PEMS-vizsgálati járműcsalád azonosítója, amelyhez a jármű tartozik, - a gyártó által megadott maximális RDE-értékek az (EU) 2020/683 bizottsági végrehajtási rendelet VIII. melléklete szerinti megfelelőségi nyilatkozat 48.2. pontjában bejelentett adatok alapján.

7.7.2.3. Kérésre a gyártónak 10 napon belül ingyenesen hozzáférhetővé kell tennie a 7.7.2.1. pontban említett műszaki jelentést bármely harmadik fél és a Bizottság számára. A gyártónak a 7.7.2.1. pontban említett műszaki jelentést kérésre másoknak is a rendelkezésére kell bocsátania észszerű és arányos díj ellenében, amely azonban nem lehet olyan mértékű, hogy eltántorítsa a megalapozott érdekeltséggel rendelkező érdeklődőket az információigényléstől, és amelynek összege nem haladhatja meg a gyártónak a kért információk hozzáférhetővé tételével kapcsolatban felmerült belső költségeit.

Kérésre a típusjóváhagyó hatóságnak valamely harmadik fél vagy a Bizottság kérésére ingyenesen hozzáférhetővé kell tennie a 7.7.2.1. és 7.7.2.2. pontban felsorolt információkat a kérés beérkezésétől számított 10 napon belül. A típusjóváhagyó hatóságnak a 7.7.2.1. és a 7.7.2.2. pontban felsorolt adatokat kérésre másoknak is a rendelkezésére kell bocsátania észszerű és arányos díj ellenében, amely azonban nem lehet olyan mértékű, hogy eltántorítsa a megalapozott érdekeltséggel rendelkező érdeklődőket az információigényléstől, és amelynek összege nem haladhatja meg a hatóságnak a kért információk hozzáférhetővé tételével kapcsolatban felmerült belső költségeit.

1. függelék

Fenntartva

2. függelék

Fenntartva

3. függelék

Fenntartva

4. függelék

Vizsgálati eljárás a járművek hordozható kibocsátásmérő rendszerrel (PEMS) történő kibocsátásméréséhez

Vizsgálati eljárás a járművek kibocsátásának hordozható kibocsátásmérő rendszerrel (PEMS) történő méréséhez

1. Bevezetés

Ez a függelék a személy- és könnyű haszongépjárművek kipufogógáz-kibocsátásainak hordozható kibocsátásmérő rendszerrel történő meghatározására szolgáló vizsgálati eljárást ismerteti.

2. Szimbólumok, paraméterek és mértékegységek

p evákuum [kPa]
qvsa rendszer térfogatárama [l/min]
ppmC1milliomodrész szénegyenértékben
V sa rendszer térfogata [l]

3. Általános követelmények

3.1. PEMS

A vizsgálatot PEMS-szel kell elvégezni, és a 3.1.1-3.1.5. pontokban ismertetett részekből áll. Adott esetben összeköttetést lehet létrehozni a jármű ECU-jával a 3.2. pontban meghatározott, vonatkozó motor- és járműparaméterek meghatározása céljából.

3.1.1. A kipufogógázban található szennyező anyagok koncentrációjának meghatározására szolgáló elemzőkészülékek.

3.1.2. A kipufogógáz tömegáramának mérésére vagy meghatározására szolgáló egy vagy több műszer vagy érzékelő.

3.1.3. A jármű helyzetének, tengerszint feletti magasságának és sebességének meghatározására szolgáló GNSS-vevő.

3.1.4. Adott esetben a jármű részét nem képező érzékelők és más berendezések, például a környezeti hőmérséklet, a relatív páratartalom és a légnyomás méréséhez.

3.1.5. A járműtől független energiaforrás a PEMS áramellátásához.

3.2. Vizsgálati paraméterek

Az A4/1. táblázatban meghatározott vizsgálati paramétereket 1,0 Hz-es vagy nagyobb, állandó gyakorisággal kell mérni, és a 7. függelék 10. pontja követelményeinek megfelelően, 1,0 Hz-es mintavételi gyakorisággal kell rögzíteni és jelenteni őket. Ha az ECU paraméterei beolvasásra kerülnek, akkor ezeket be lehet olvasni jelentősen nagyobb gyakorisággal, de a rögzítési rátának 1,0 Hz-nek kell lennie. A PEMS elemzőkészülékeinek, áramlásmérő műszereinek és érzékelőinek meg kell felelniük az 5. és a 6. függelékben foglalt követelményeknek.

A4/1. táblázat

Vizsgálati paraméterek

ParaméterAjánlott mértékegységForrás (1)
THC-koncentráció (2) (3) (adott esetben)ppm C1Elemzőkészülék
CH4-koncentráció (1), (2), (3) (adott esetben)ppm C1Elemzőkészülék
NMHC-koncentráció (1), (2), (3) (adott esetben)ppm C1Elemzőkészülék (4)
CO-koncentráció (1), (2), (3)ppmElemzőkészülék
CO2-koncentráció (2)ppmElemzőkészülék
NOx-koncentráció (2), (3)ppmElemzőkészülék (5)
PN-koncentráció (3)#/m3Elemzőkészülék
Kipufogógáz-tömegáramkg/sKipufogógáz-tömegárammérő, az 5. függelék 7. pontjában leírt bármely módszerrel.
Környezeti páratartalom%Érzékelő
Környezeti hőmérsékletKÉrzékelő
Környezeti légnyomáskPaÉrzékelő
Járműsebességkm/hÉrzékelő, GNSS vagy ECU (6)
A jármű helyzetének földrajzi szélességeFokGNSS
A jármű helyzetének földrajzi hosszúságaFokGNSS
A jármű tengerszint feletti magassága (7) (8)mGNSS vagy érzékelő
A kipufogógáz hőmérséklete (7)KÉrzékelő
A hűtőközeg hőmérséklete (7)KÉrzékelő vagy ECU
Motorfordulatszám (7)fordulat/percÉrzékelő vagy ECU
A motor nyomatéka (7)NmÉrzékelő vagy ECU
A hajtott tengely nyomatéka (7) (adott esetben)NmKerékpántnyomaték-mérő
Pedálhelyzet (7)%Érzékelő vagy ECU
A motor tüzelőanyag-árama (9) (adott esetben)g/sÉrzékelő vagy ECU
A motor által beszívott légáram (9) (adott esetben)g/sÉrzékelő vagy ECU
Hibaállapot (7)ECU
A beszívott levegőáram hőmérsékleteKÉrzékelő vagy ECU
Regenerálási állapot (7) (adott esetben)ECU
A motorolaj hőmérséklete (7)KÉrzékelő vagy ECU
Tényleges sebességfokozat (7)#ECU
Kívánt sebességfokozat (pl. sebességváltás-jelző) (7)#ECU
Egyéb járműadatok (7)nincs meghatározvaECU
(1)
Több paraméterforrás is használható (2)
Nedves alapon kell mérni vagy a 7. függelék 5.1. pontja szerint korrigálni kell. (3)
A paraméter csak akkor kötelező, ha szükséges a mérés a határértékeknek való megfeleléshez. (4)
Kiszámítható a THC és a CH4 koncentrációjából a 7. függelék 6.2. pontja szerint. (5)
Kiszámítható a NO és NO2 koncentrációjának mért értékéből. (6)
Az e függelék 4.7. pontja szerint kiválasztandó módszer. (7)
Csak akkor kell meghatározni, ha a jármű állapotának és üzemállapotának ellenőrzéséhez szükséges. (8)
Ajánlott a környezeti légnyomás érzékelőjét használni forrásként. (9)
Csak akkor kell meghatározni, ha a kipufogógáz-tömegáram kiszámításához a 7. függelék 7.2. és 7.4. pontjában leírt közvetett módszereket alkalmazzák.

3.4. A PEMS beépítése

3.4.1. Általános követelmények

A PEMS beépítése során a rendszer gyártójának utasításai és a helyi egészségügyi és biztonsági előírások szerint kell eljárni. Ha a PEMS be van építve a járműbe, a járművet gázmonitorokkal vagy veszélyes gázok (pl. CO) jelenlétére figyelmeztető rendszerrel kell felszerelni. A PEMS-et oly módon kell beépíteni, hogy a vizsgálat során a lehető legkisebb legyen az elektromágneses interferencia, valamint az a lehető legkevésbé legyen kitéve ütődésnek, rezgésnek, szennyeződésnek és hőmérséklet-változásnak. A PEMS beépítését és működtetését a szivárgást elkerülve és a hőveszteséget a lehető legkisebbre csökkentve kell végrehajtani. A PEMS beépítése és működtetése nem változtathatja meg a kipufogógáz jellegét, és nem növelheti meg túlzottan a kipufogócső hosszát. A részecskék létrehozásának elkerülése érdekében a csatlakozóknak termikusan stabilnak kell lenniük a kipufogógáznak a vizsgálat során várható hőmérsékletén. A jármű kipufogónyílása és az összekötő cső összekapcsolásához nem ajánlott elasztomer anyagú csatlakozókat használni. Amennyiben elasztomer anyagú csatlakozókat használnak, műtermékek keletkezésének elkerülése érdekében a csatlakozókat nem szabad kitenni kipufogógáznak. Ha az elasztomer anyagú csatlakozókkal végzett vizsgálat sikertelen, a vizsgálatot meg kell ismételni elasztomer anyagú csatlakozók használata nélkül.

3.4.2. A megengedett ellennyomás

A PEMS mintavevő szondáinak felszerelése és működtetése nem növelheti olyan mértékben a nyomást a kipufogónyílásnál, ami befolyásolhatja a mérések reprezentativitását. Ezért ajánlott ugyanabba a síkba csak egy mintavevő szondát felszerelni. Amennyiben műszakilag lehetséges, a mintavételt vagy a kipufogógáz-tömegárammérővel való összeköttetést elősegítő bármilyen csőtoldatnak legalább a kipufogócsőével megegyező keresztmetszettel kell rendelkeznie.

3.4.3. A kipufogógáz-tömegárammérő

A kipufogógáz-tömegárammérőt mindig a mérőeszköz gyártójának utasításai alapján kell a jármű kipufogócsövéhez (kipufogócsöveihez) csatlakoztatni. A kipufogógáz-tömegárammérő mérőtartományának illeszkednie kell a kipufogógáz-tömegáramnak a vizsgálat során várható tartományához. Ajánlott a kipufogógáz-tömegárammérőt úgy kiválasztani, hogy a vizsgálat során várható legnagyobb áramlási sebesség elérje a kipufogógáz-tömegárammérő teljes tartományának legalább 75 %-át, de ne haladja meg a kipufogógáz-tömegárammérő teljes tartományát. A kipufogógáz-tömegárammérő és a kipufogócső-toldalékok vagy -elosztók beépítése nem befolyásolhatja kedvezőtlenül a motor vagy a kipufogógáz-utókezelő rendszer működését. Legalább négy csőátmérő vagy 150 mm hosszúságú (attól függően, hogy melyik a nagyobb) egyenes csövet kell helyezni az áramlásérzékelő elem mindkét oldalára. Az elágazó kipufogó-gyűjtőcsővel rendelkező többhengeres motorok vizsgálata során ajánlatos a kipufogógáz-tömegárammérőt a gyűjtőcsövek találkozása után elhelyezni, valamint megnövelni a csövek keresztmetszetét annak érdekében, hogy egyforma vagy nagyobb keresztmetszet jöjjön létre, mint amelyből mintát kell venni. Ha ez nem valósítható meg, több kipufogógáz-tömegárammérővel is lehet végezni a kipufogógáz-áram mérését. A kipufogócsövek változatos konfigurációi és méretei, valamint a számos lehetséges kipufogógáz-tömegáram miatt a kipufogógáz-tömegárammérő kiválasztása és beépítése során a műszaki szempontokat figyelembe vevő kompromisszumokra lehet szükség. Ha javítja a mérés pontosságát, engedélyezett az olyan kipufogógáz-tömegárammérő beépítése, amelynek átmérője kisebb a kipufogónyílásnál vagy a kipufogónyílások összesített keresztmetszeténél, amennyiben ez a 3.4.2. pontnak megfelelően nem érinti hátrányosan a működést vagy a kipufogógáz-utókezelést. Ajánlott fényképekkel dokumentálni a kipufogógáz-tömegárammérő elrendezését.

3.4.4. Globális helymeghatározó rendszer (GNSS).

A műholdas jel megfelelő vételének biztosítása érdekében a GNSS-antennáját a lehető legközelebb kell felszerelni a jármű legmagasabb pontjához. A felszerelt GNSS-antennának a lehető legkisebb mértékben szabad befolyásolnia a jármű működését.

3.4.5. A motorvezérlő egységgel (ECU) való összeköttetés

Az A4/1. táblázatban felsorolt releváns jármű- és motorparaméterek igény szerint rögzíthetők az ECU-hoz, illetve nemzeti vagy nemzetközi szabványok, például az ISO 15031-5 vagy SAE J1979, OBD-II, EOBD vagy WWH-OBD szabvány szerinti járműhálózathoz csatlakoztatott adatgyűjtő egység használatával. A szükséges paraméterek azonosítása érdekében a gyártóknak adott esetben meg kell adniuk a paramétercímkéket.

3.4.6. Érzékelők és kiegészítő eszközök

A járműsebesség-érzékelőket, hőmérséklet-érzékelőket, hűtőközeg-termoelemeket vagy egyéb mérőberendezéseket, amelyek nem részei a járműnek, úgy kell beépíteni, hogy a vizsgálat tárgyát képező paramétert reprezentatívan, megbízhatóan és pontosan mérjék, anélkül hogy indokolatlanul zavarnák a jármű és az egyéb elemzőkészülékek, áramlásmérő műszerek, érzékelők és jelek működését. Az érzékelők és a kiegészítő berendezések áramellátásának függetlennek kell lennie a járműtől. A vezetőfülkén kívül található PEMS-alkotóelemek szerelvényeinek és berendezéseinek biztonsággal összefüggő okokból való világítását megengedett a jármű akkumulátoráról működtetni.

3.5. Kibocsátási mintavétel

A kibocsátási mintavételnek reprezentatívnak kell lennie, jól összekevert kipufogógázból kell történnie, és a mintavételt olyan helyeken kell elvégezni, ahol a mintavételi pont utáni környezeti levegő a lehető legkisebb mértékben befolyásolja a mintavételt. Adott esetben a kibocsátást a kipufogógáz-tömegárammérő után kell mérni, az áramlásérzékelő elemtől legalább 150 mm-es távolságra. A mintavevő szondákat azon pont előtt, ahol a kipufogógáz kilép a PEMS mintavételi rendszerből a környezetbe, legalább 200 mm-es vagy a kipufogócső belső átmérője háromszorosának megfelelő távolságban kell felszerelni, attól függően, hogy melyik a nagyobb.

Ha a PEMS visszavezeti a minta egy részét a kipufogógáz-áramba, ennek a mintavevő szonda után, oly módon kell történnie, hogy az ne befolyásolja a kipufogógáz tulajdonságait a mintavételi pont(ok)on. Ha a mintavevő vezeték hosszát megváltoztatják, ellenőrizni és szükség esetén korrigálni kell a rendszer szállítási idejét. Ha a jármű egynél több kipufogócsővel van felszerelve, akkor a mintavétel és a kipufogógáz-áram mérése előtt valamennyi működő kipufogócsövet csatlakoztatni kell.

Ha a motor kipufogógáz-utókezelő rendszerrel van felszerelve, a kipufogógáz-mintát az utókezelő rendszer utáni szakaszból kell venni. Elágazó kipufogó-gyűjtőcsővel rendelkező járművek vizsgálata során a mintavevő szondát a motortól kellően messze kell elhelyezni ahhoz, hogy a minta az összes henger átlagos szennyezőanyag-kibocsátása vonatkozásában reprezentatív legyen. Különálló kipufogó-gyűjtőcsőrendszerekkel rendelkező többhengeres motoroknál, például a V elrendezésű motoroknál a mintavevő szondát a gyűjtőcsőrendszerek találkozása után kell elhelyezni. Ha ez műszakilag nem megvalósítható, a jól összekevert kipufogógázból több helyen is lehet mintát venni. Ebben az esetben a mintavevő szondák számának és elhelyezkedésének a lehető leginkább illeszkednie kell a kipufogógáz-tömegárammérők számához és elhelyezkedéséhez. Egyenlőtlen kipufogógáz-áramok esetén megfontolandó az arányos mintavétel vagy a több elemzőkészülékkel végzett mintavétel lehetősége.

Részecskék mérése esetén a mintát a kipufogógáz-áram közepéből kell venni. Ha a kibocsátási mintavételhez több szondát használnak, a részecske-mintavevő szondát a többi mintavevő szonda előtt kell elhelyezni. A részecske-mintavevő szonda nem befolyásolhatja a gáz-halmazállapotú szennyező anyagokból való mintavételt. A szonda típusát és jellemzőit, valamint felszerelésétnek módját részletesen dokumentálni kell (pl. L típus vagy 45o-os bevágás, belső átmérő sapkával vagy anélkül stb.).

Szénhidrogének méréséhez a mintavevő vezetéket 463 ± 10 K (190 ± 10 °C) hőmérsékletűre kell melegíteni. A többi gáz-halmazállapotú összetevő hűtővel vagy anélkül való méréséhez a kondenzáció elkerülése és a különböző gázok megfelelő penetrációs hatékonyságának biztosítása érdekében a mintavevő vezeték hőmérsékletét legalább 333 K (60 °C) szinten kell tartani. A kisnyomású mintavevő rendszerek esetében a hőmérséklet a nyomáscsökkenésnek megfelelően csökkenthető, amennyiben a mintavevő rendszer minden szabályozott gáz-halmazállapotú szennyező anyagra vonatkozóan 95 %-os penetrációs hatékonyságot biztosít. A kipufogócsőnél nem hígított részecskék mintavétele esetén a hígítatlan kipufogógázból való mintavételi ponttól a hígítási pontig vagy a részecskeérzékelőig tartó mintavevő vezetéket legalább 373 K (100 °C) hőmérsékletűre kell melegíteni. A mintának a részecske-mintavevő vezetékben való tartózkodási ideje az első hígítás vagy a részecskeérzékelő előtt nem érheti el a 3 másodpercet.

A mintavevő rendszernek a kipufogócső és a részecskeérzékelő közötti minden olyan részét, amely kapcsolatba kerül hígítatlan vagy hígított kipufogógázzal, úgy kell kialakítani, hogy a részecskék lerakódása a lehető legkisebb mértékű legyen. Minden alkatrészt antisztatikus anyagból kell készíteni az elektrosztatikus hatások elkerülése érdekében.

4. A vizsgálat előtti eljárások

4.1. A PEMS szivárgásvizsgálata

A PEMS-nek a járműbe való beépítése után minden esetben legalább egyszer szivárgásvizsgálatot kell végezni a PEMS gyártójának utasításai alapján vagy a következőkben leírt módszerrel. A szondát ki kell venni a kipufogórendszerből, és a végét dugóval le kell zárni. Az elemzőkészülék szivattyúját be kell kapcsolni. A kezdeti stabilizálódási időszak után szivárgásmentes rendszer esetében minden áramlásmérőnek nullához közeli értéket kell mutatnia. Ellenkező esetben a mintavevő vezetékeket ellenőrizni kell, és a hibát el kell hárítani.

A szivárgási sebesség a vákuumoldalon nem haladhatja meg a rendszer vizsgált részén jellemző áramlási sebesség 0,5 %-át. A használat alatti áramlási sebesség becsléséhez használható az elemzőkészüléken és a kerülőn átáramló mennyiség.

Alternatív megoldásként a rendszerben legalább 20 kPa vákuumot (80 kPa abszolút nyomást) kell létrehozni. A kezdeti stabilizációs időszak után a rendszerben a Δp nyomásnövekedés (kPa/min) nem haladhatja meg a következőt:

?KÉP?

ahol:

pe

a vákuum [Pa],

Vs

a rendszertérfogat [l],

qvs

a rendszer térfogatárama [l/min].

Alternatív megoldásként a mintavevő vezeték elején meg kell változtatni a koncentráció szintjét a nullázógázról a mérőtartomány-kalibráló gázra való átváltással, a rendszer szokásos működése melletti nyomást fenntartva. Ha kellő idő eltelte után egy megfelelően kalibrált elemzőkészüléknél a mért érték ≤ 99 %, akkor ez szivárgási problémára utal, amit meg kell szüntetni.

4.2. A PEMS beindítása és stabilizálása

A vizsgálat kezdete előtt a PEMS-et a rendszer gyártójának utasításai szerint be kell kapcsolni, be kell melegíteni és stabilizálni kell addig, amíg a főbb működési paraméterek, például a nyomás, a hőmérséklet és az áramlás el nem éri az üzemi beállítási értéket. A helyes működés biztosítása érdekében a PEMS-t a jármű kondicionálása alatt bekapcsolva lehet tartani, illetve be lehet melegíteni és stabilizálni lehet. A rendszernek hibáktól és kritikus figyelmeztetésektől mentesen kell működnie.

4.3. A mintavevő rendszer előkészítése

A mintavevő szondából és mintavevő vezetékekből álló mintavevő rendszert a PEMS gyártójának utasításai szerint elő kell készíteni a vizsgálathoz. Biztosítani kell, hogy a mintavevő rendszer tiszta és páralecsapódástól mentes legyen.

4.4. A kipufogógáz-tömegárammérő előkészítése

Ha kipufogógáz-tömegárammérőt használnak a kipufogógáz-tömegáram méréséhez, a berendezést át kell öblíteni és elő kell készíteni az üzemeltetéshez a kipufogógáz-tömegárammérő gyártójának utasításai szerint. Adott esetben ennek az eljárásnak el kell távolítania a vezetékekből és a kapcsolódó mérési pontokról a kondenzációt és a lerakódásokat.

4.5. A gáz-halmazállapotú kibocsátások mérésére szolgáló elemzőkészülékek ellenőrzése és kalibrálása

Az elemzőkészülékek nullázását és mérőtartomány-kalibrálását az 5. függelék 5. pontjában foglalt követelményeknek megfelelő kalibráló gáz használatával kell elvégezni. A kalibráló gázokat úgy kell megválasztani, hogy igazodjanak a szennyező anyagoknak az RDE-vizsgálat során várható koncentrációtartományaihoz. Hogy minimalizálni lehessen az elemzőkészülék válaszának eltolódását, ajánlott az elemzőkészülék nullázását és mérőtartomány-kalibrálását a mérőkészülék által az út alatt érzékelt hőmérsékletet a lehető legjobban megközelítő környezeti hőmérsékleten elvégezni.

4.6. A részecskekibocsátás mérésére szolgáló elemzőkészülék ellenőrzése

Az elemzőkészülék nullpontját HEPA-szűrővel szűrt környezeti levegőnek egy megfelelő mintavételi pontban (ideális esetben a mintavevő vezeték bemeneténél) történő mintavételével kell feljegyezni. A jelet 2 percen át állandó, 1,0 Hz többszörösének megfelelő gyakorisággal kell rögzíteni, és átlagolni kell. A végső koncentrációnak a gyártó által előírt értékeken belül kell lennie, de nem haladhatja meg az 5000 részecske/köbcentiméter mértéket.

4.7. A jármű sebességének meghatározása

A jármű sebességét a következő módszerek közül legalább egy használatával kell meghatározni:

a) érzékelővel (például optikai vagy mikrohullámú érzékelővel). Ha a jármű sebességét érzékelővel határozzák meg, a sebességméréseknek teljesíteniük kell az 5. függelék 8. pontjában foglalt követelményeket, vagy alternatív megoldásként a teljes vizsgálati út érzékelővel meghatározott távolságát össze kell vetni egy digitális közúthálózati vagy topográfiai térkép alapján megállapított referenciatávolsággal. A teljes vizsgálati út érzékelővel meghatározott távolsága legfeljebb 4 %-kal térhet el a referenciatávolságtól;

b) az ECU-val. Ha a jármű sebességét az ECU-val határozzák meg, a teljes vizsgálati út hosszát hitelesíteni kell a 6. függelék 3. pontjának megfelelően, és amennyiben a 6. függelék 3. pontja szerinti követelményeknek való megfelelés szükségessé teszi, módosítani kell az ECU sebességjelének beállítását. Alternatív megoldásként a teljes vizsgálati út ECU-val meghatározott hosszát össze lehet hasonlítani egy digitális közúthálózati vagy topográfiai térkép alapján megállapított referenciatávolsággal. A teljes vizsgálati út ECU-val meghatározott távolsága legfeljebb 4 %-kal térhet el a referenciatávolságtól,

c) GNSS-szel. Ha a jármű sebességét GNSS-szel határozzák meg, a teljes vizsgálati út hosszát össze kell vetni a 4. függelék 6.5. pontjában megadott valamelyik másik módszer méréseivel.

4.8. A PEMS beállításainak ellenőrzése

Ellenőrizni kell az összes érzékelővel és adott esetben az ECU-val való kapcsolat megfelelőségét. Ha a motorparaméterek lehívásra kerülnek, biztosítani kell, hogy az ECU helyesen adja ki az értékeket (például nulla motorfordulatszámot [rpm] jelezzen, ha a belső égésű motor állapota "gyújtás bekapcsolva - motor nem jár"). A PEMS-nek hibáktól és kritikus figyelmeztetésektől mentesen kell működnie.

5. Kibocsátásvizsgálat

5.1. A vizsgálat kezdete

A mintavételt, a mérést és a paraméterek rögzítését a vizsgálat megkezdése előtt kell elkezdeni (az e melléklet 2.6.5. pontjában meghatározottak szerint). A vizsgálat megkezdése előtt meg kell győződni arról, hogy az adatgyűjtő egység minden szükséges paramétert rögzít-e.

A szinkronizálás elősegítése érdekében ajánlott a szinkronizálandó paraméterek rögzítését egyetlen adatrögzítő berendezéssel vagy szinkronizált időbélyegzővel végrehajtani.

5.2. Vizsgálat

A mintavételt, a mérést és a paraméterek rögzítését a jármű közúti vizsgálata során végig folytatni kell. A motort le lehet állítani és újra lehet indítani, de a kibocsátási mintavétel és a paraméterek rögzítése nem szakadhat meg. Az RDE-vizsgálati út során kerülni kell a motor ismételt, nem szándékos leállását (lefulladását). Fel kell jegyezni és ellenőrizni kell minden figyelmeztető jelzést, amely a PEMS működési hibájára utal. Ha a vizsgálat során bármilyen hibajelzés jelentkezik, akkor a vizsgálatot érvénytelennek kell tekinteni. A paraméterek rögzítése során 99 %-nál nagyobb adatteljességet kell elérni. A mérést és az adatrögzítést csak a jel nem szándékos elvesztése vagy a PEMS karbantartása esetén lehet megszakítani, a teljes vizsgálati idő 1 %-ánál rövidebb időtartamra, de egybefüggően legfeljebb 30 másodpercre. A megszakításokat közvetlenül a PEMS-szel lehet rögzíteni, de nem megengedett a rögzített paraméteradatokba az adatok előfeldolgozása, cseréje vagy utófeldolgozása révén megszakításokat bevinni. Ha automatikus nullázást végeznek, azt az elemzőkészülék nullázásához használthoz hasonló, visszavezethető nullpontszabvány alapján kell végrehajtani. Erősen ajánlott a PEMS karbantartását olyan időszakokban elindítani, amikor a jármű sebessége nulla.

5.3. A vizsgálat vége

A vizsgálati út befejezését követően kerülni kell a túl hosszú ideig tartó alapjáratot. Az adatrögzítést a vizsgálat befejezése után (az e melléklet 2.6.6. szakaszában meghatározottak szerint) és a mintavevő rendszer válaszidejének lejártáig kell folytatni. Jelészlelő regenerálással rendelkező járművek esetében a fedélzeti diagnosztikai ellenőrzést közvetlenül az adatrögzítés után és a további vezetési távolság megtétele előtt kell lefolytatni.

6. A vizsgálat utáni eljárások

6.1. A gáz-halmazállapotú kibocsátás mérésére szolgáló elemzőkészülékek ellenőrzése

A gáz-halmazállapotú összetevők mérésére szolgáló elemzőkészülékek nullpontjának és eltolódásának a vizsgálat előtti állapothoz viszonyított értékelése céljából ellenőrizni kell az elemzőkészülékek nullpontját és mérőtartományát a 4.5. pontban használt gázokkal megegyező kalibráló gázokkal. A mérőtartomány-eltolódás ellenőrzése előtt le lehet nullázni az elemzőkészüléket, ha a nullponteltolódás a megengedett tartományon belül volt. A vizsgálatot követő eltolódás-ellenőrzést a vizsgálat után a lehető leghamarabb, és mindenképpen azelőtt kell elvégezni, hogy a PEMS-et, az egyes elemzőkészülékeket vagy az érzékelőket kikapcsolnák vagy üzemen kívüli állapotba állítanák. A vizsgálat előtti és utáni eredmények különbségének meg kell felelnie az A4/2. táblázatban előírt követelményeknek.

A4/2. táblázat

Az elemzőkészülék válaszának megengedett eltolódása a PEMS-vizsgálat során

Szennyező anyagAbszolút nullponteltolódásAbszolút mérőtartomány-eltolódás (1)
CO2≤ 2 000 ppm/vizsgálat≤ a mért érték 2 %-a vagy ≤ 2 000 ppm/vizsgálat, attól függően, hogy melyik a nagyobb
CO≤ 75 ppm/vizsgálat≤ a mért érték 2 %-a vagy ≤75 ppm/vizsgálat, attól függően, hogy melyik a nagyobb
NOX≤ 3 ppm/vizsgálat≤ a mért érték 2 %-a vagy ≤3 ppm/vizsgálat, attól függően, hogy melyik a nagyobb
CH4≤ 10 ppm C1/vizsgálat≤ a mért érték 2 %-a vagy ≤10 ppm C1/vizsgálat, attól függően, hogy melyik a nagyobb
THC≤ 10 ppm C1/vizsgálat≤ a mért érték 2 %-a vagy ≤10 ppm C1/vizsgálat, attól függően, hogy melyik a nagyobb
(1)
Ha a nullponteltolódás a megengedett tartományon belül van, akkor megengedett az elemzőkészülék nullázása a mérőtartomány-eltolódás ellenőrzése előtt.

Ha a nullpont- és a mérőtartomány-eltolódásra vonatkozó vizsgálat előtti és utáni eredmények különbsége a megengedettnél nagyobb, minden vizsgálati eredményt érvénytelennek kell tekinteni, és meg kell ismételni a vizsgálatot.

6.2. A részecskekibocsátás mérésére szolgáló elemzőkészülék ellenőrzése

Az elemzőkészülék nullpontját a 4.6. pontnak megfelelően kell feljegyezni.

6.3. A közúti kibocsátásmérés ellenőrzése

Az elemzőkészülékeknek a vizsgálat elején történő kalibrálásához a 4.5. pont szerint használt mérőtartomány-kalibráló gáz koncentrációjának le kell fednie a kibocsátási vizsgálat érvényes részeiben végzett mérések 99 %-ából származó koncentrációértékek legalább 90 %-át. Az értékeléshez használt mérések teljes számának 1 %-a meghaladhatja a mérőtartomány-kalibráló gáz koncentrációját, de legfeljebb annak kétszeresét érheti el. Ha ezek a követelmények nem teljesülnek, akkor a vizsgálatot érvénytelennek kell tekinteni.

6.4. A jármű tengerszint feletti magasságának konzisztencia-ellenőrzése

Amennyiben a tengerszint feletti magasságot csak GNSS segítségével mérik, ellenőrizni kell, hogy a GNSS tengerszint feletti magasságra vonatkozó adatait konzisztensek-e, és szükség esetén helyesbíteni kell őket. Az adatok konzisztenciájának ellenőrzéséhez a földrajzi szélességre, a földrajzi hosszúságra és a tengerszint feletti magasságra vonatkozó GNSS-adatokat egy digitális domborzatmodellnek vagy egy megfelelő léptékű topográfiai térképnek a tengerszint feletti magasságra vonatkozó adataival kell összevetni. A topográfiai térkép által jelzett tengerszint feletti magasságtól több mint 40 méterrel eltérő méréseket manuálisan korrigálni kell. Az eredeti és a korrigálatlan adatokat is meg kell őrizni, és a korrigált adatokat meg kell jelölni.

Ellenőrizni kell a jármű pillanatnyi tengerszint feletti magasságára vonatkozó adatok teljességét. A hiányos adatokat ki kell egészíteni az adatok interpolációja révén. Az interpolált adatok helyességét topográfiai térképpel kell ellenőrizni. A következő feltétel teljesülése esetén ajánlott korrigálni az interpolált adatokat:

?KÉP?

A tengerszint feletti magasság korrigálását a következő módon kell elvégezni:

?KÉP?

ahol:

h(t)a járműnek az adatminőség vizsgálata és elvi alapú ellenőrzése utáni tengerszint feletti magassága a t adatponton [m]
hGNSS(t)a jármű GNSS-szel mért tengerszint feletti magassága a t adatpontnál [m]
hmap(t)a jármű topográfiai térkép szerinti tengerszint feletti magassága a t adatpontnál [m]

6.5. A GNSS által jelzett járműsebesség konzisztencia-ellenőrzése

A GNSS által megállapított járműsebesség konzisztenciáját ellenőrizni kell oly módon a vizsgálati út teljes hosszának kiszámítása és az érzékelők, a hitelesített ECU vagy alternatív megoldásként egy digitális közúthálózati vagy topográfiai térkép alapján végzett referenciamérésekkel való összehasonlítása révén. A GNSS-adatok nyilvánvaló hibáit kötelező kijavítani, például egy közvetlen helyszámító érzékelőnek a konzisztencia-ellenőrzés előtti alkalmazása révén. Az eredeti és a korrigálatlan adatokat is meg kell őrizni, és a korrigált adatokat meg kell jelölni. A korrigált adatok nem vonatkozhatnak 120 másodpercnél hosszabb egybefüggő időszakra vagy összesen 300 másodpercnél hosszabb időszakra. A teljes vizsgálati útnak a korrigált GNSS-adatok alapján kiszámított távolsága legfeljebb 4 %-kal térhet el a referenciatávolságtól. Ha a GNSS-adatok nem teljesítik ezeket a követelményeket, és más megbízható forrás nem áll rendelkezésre a sebesség megállapításához, a vizsgálatot érvénytelennek kell tekinteni.

6.6. A környezeti hőmérséklet konzisztenciájának ellenőrzése

A környezeti hőmérsékletre vonatkozó adatok konzisztenciáját ellenőrizni kell, és az inkonzisztens értékeket úgy kell korrigálni, hogy a kiugró értékeket a szomszédos értékek átlagával helyettesítik. Az eredeti és a korrigálatlan adatokat is meg kell őrizni, és a korrigált adatokat meg kell jelölni.

5. függelék

A PEMS részei és jelei: előírások és kalibrálás

1. Bevezetés

Ez a függelék a PEMS részeire és jeleire vonatkozó előírásokat, valamint azok kalibrálást ismerteti.

2. Szimbólumok, paraméterek és mértékegységek

Ahígítatlan CO2-koncentráció [%]
a 0a lineáris regressziós egyenes y-tengelymetszete
a 1a lineáris regressziós egyenes meredeksége
Bhígított CO2-koncentráció [%]
Chígított NO-koncentráció [ppm]
caz elemzőkészüléknek az oxigéninterferencia vizsgálata során adott válasza
Cba buborékoltatón keresztül mért, hígított NO-koncentráció
c FS,ba szénhidrogén-koncentráció teljes skálája a b) lépésben [ppmC1]
c FS,da szénhidrogén-koncentráció teljes skálája a d) lépésben [ppmC1]
c HC(w/NMC)szénhidrogén-koncentráció, ha a CH4 vagy C2H6 átáramlik a metánkiválasztón [ppmC1]
c HC(w/o NMC)szénhidrogén-koncentráció, ha a CH4 vagy C2H6 elkerüli a metánkiválasztót [ppmC1]
c m,ba b) lépésben mért szénhidrogén-koncentráció [ppmC1]
c m,da d) lépésben mért szénhidrogén-koncentráció [ppmC1]
c ref,breferenciaként használt szénhidrogén-koncentráció a b) lépésben [ppmC1]
c ref,dreferenciaként használt szénhidrogén-koncentráció a d) lépésben [ppmC1]
Dhígítatlan NO-koncentráció [ppm]
D ea várható hígított NO-koncentráció [ppm]
Eabszolút üzemi nyomás [kPa]
E CO2a CO2 százalékos keresztérzékenysége
E(dp)a részecskék számát mérő PEMS elemzőkészülék hatásfoka
E Eetánhatásfok
E H2Oa víz százalékos keresztérzékenysége
E Mmetánhatásfok
EO2oxigéninterferencia
Fvízhőmérséklet [K]
Gtelített gőznyomás [kPa]
Hvízgőz-koncentráció [%]
H ma legnagyobb vízgőz-koncentráció [%]
NOX,drya stabilizált NOX-adatok nedvességgel korrigált átlagos koncentrációja
NOX,ma stabilizált NOX-adatok átlagos koncentrációja
NOX,refa stabilizált NOX-adatok átlagos referenciakoncentrációja
r 2determinációs együttható
t0a gázáram bekapcsolásának időpontja [s]
t10a mért végérték 10 %-ának megfelelő válasz időpontja
t50a mért végérték 50 %-ának megfelelő válasz időpontja
t90a mért végérték 90 %-ának megfelelő válasz időpontja
Tbdkésőbb meghatározandó
Xfüggetlen változó vagy referenciaérték
x minminimális érték
Yfüggő változó vagy mért érték

3. A linearitás ellenőrzése

3.1. Általános rendelkezések

Az elemzőkészülékek, áramlásmérő műszerek, érzékelők és jelek pontosságának és linearitásának visszavezethetőnek kell lennie nemzetközi vagy nemzeti szabványokra. Bármely olyan érzékelőt vagy jelet, amely nem visszavezethető (például az egyszerűsített áramlásmérő műszereket), alternatív megoldásként olyan laboratóriumi görgős fékpad segítségével kell kalibrálni, amelyet nemzetközi vagy nemzeti szabványok alapján kalibráltak.

3.2. Linearitási követelmények

Minden elemzőkészüléknek, áramlásmérő műszernek, érzékelőnek és jelnek teljesítenie kell az A5/1. táblázat linearitási követelményeit. Ha a levegőáram, a tüzelőanyag-áram, a levegő-tüzelőanyag arány vagy a kipufogógáz-tömegáram adatai az ECU-ból származnak, a számított kipufogógáz-tömegáramnak teljesítenie kell az A5/1. táblázat linearitási követelményeit.

A5/1. táblázat

A mérési paraméterek és rendszerek linearitási követelményei

Mérési paraméter/műszerMeredekség
a 1
Becslés standard hibája
SEE
Determinációs együttható r 2
A tüzelőanyag árama (1)≤ 1 % xmax0,98–1,02≤ 2 % xmax≥ 0,990
A levegő árama15≤ 1 % xmax0,98–1,02≤ 2 % xmax≥ 0,990
Kipufogógáz-tömegáram≤ 2 % xmax0,97–1,03≤ 3 % xmax≥ 0,990
Gázelemző készülékek≤ 0,5 % max.0,99–1,01≤ 1 % xmax≥ 0,998
Nyomaték (2)≤ 1 % xmax0,98–1,02≤ 2 % xmax≥ 0,990
PN-elemzőkészülékek (3)≤ 5 % xmax0,85–1,15 (4)≤ 10 % xmax≥ 0,950
(1)
Opcionális a kipufogógáz-tömegáram meghatározásához. (2)
Opcionális paraméter. (3)
A linearitás ellenőrzését az e függelék 6.2. pontjában meghatározott koromszerű részecskékkel kell elvégezni. (4)
A hibaterjedési és nyomonkövethetőségi ábrák alapján aktualizálni kell.

3.3. A linearitás ellenőrzésének gyakorisága

A 3.2. pont szerinti linearitási követelményeket a következők szerint kell ellenőrizni:

a) valamennyi elemzőkészülék esetében legalább tizenkét havonta, vagy minden olyan esetben el kell végezni, amikor a rendszeren olyan javítás vagy csere történt, ami a kalibrálásra hatással lehet;

b) a többi releváns műszer, például a PN-elemzőkészülékek, kipufogógáz-tömegárammérők és a visszavezethető módon kalibrált érzékelők esetében kár észlelése esetén, valamint a belső ellenőrzési eljárásoknak vagy a műszergyártó előírásainak megfelelően, de a tényleges vizsgálat előtt nem több mint egy évvel.

A nem közvetlenül visszavezethető érzékelők vagy ECU-jelek esetében a 3.2. pont szerinti linearitási követelményeket minden egyes PEMS-járműösszeállítás esetében ellenőrizni kell egyszer egy visszavezethető módon kalibrált mérőberendezéssel a görgős fékpadon.

3.4. A linearitás ellenőrzésének eljárása

3.4.1. Általános követelmények

A releváns elemzőkészülékeket, műszereket és érzékelőket a gyártójuk ajánlásainak megfelelő szokásos üzemállapotba kell állítani. Az elemzőkészülékeket, műszereket és érzékelőket a számukra előírt hőmérsékleteken, nyomásokon és anyagáramokkal kell használni.

3.4.2. Általános eljárás

A linearitást minden szokásos üzemi tartományra vonatkozóan a következő lépések végrehajtásával kell ellenőrizni:

a) az elemzőkészüléket, az áramlásmérő műszert vagy az érzékelőt nullpontjellel nullázni kell. A gázelemző készülékek esetében tisztított szintetikus levegőt vagy nitrogént kell bevezetni a készülékbe a lehető legrövidebb és legközvetlenebb útvonalon;

b) el kell végezni az elemzőkészülék, az áramlásmérő műszer vagy az érzékelő mérőtartományának kalibrálását mérőtartomány-kalibrálási jel beadásával. A gázelemző készülékek esetében megfelelő kalibráló gázt kell bevezetni a készülékbe a lehető legrövidebb és legközvetlenebb útvonalon;

c) a nullázást, azaz az a) lépést meg kell ismételni;

d) a linearitás ellenőrzése úgy történik, hogy meg kell adni legalább 10 érvényes referenciaértéket (beleértve a nulla értéket is), amelyek között megközelítőleg azonos különbség van. Az összetevők koncentrációjára, a kipufogógáz-tömegáramra vagy bármely más releváns paraméterre vonatkozó referenciaértékeket úgy kell kiválasztani, hogy igazodjanak a kibocsátási vizsgálat során várható értékek tartományához. A kipufogógáz-tömegáram mérése esetében a legnagyobb kalibrált érték 5 %-ánál kisebb referenciapontok kizárhatók a linearitás ellenőrzéséből;

e) a gázelemző készülékek esetében az ismert gázkoncentrációkat az 5. pontnak megfelelően be kell vezetni az elemzőkészülék bemenetén. Elegendő időt kell biztosítani a jel stabilizálódásához. Részecskeszám-elemző készülékek esetében a részecskeszám-koncentrációnak legalább a - 6.2. pontban meghatározott - kimutatási határ kétszeresének kell lennie;

f) az értékelés tárgyát képező értékeket és szükség esetén a referenciaértékeket 30 másodpercen át (a részecskeszám-elemző készülék esetében 60 másodpercen át) állandó, 1,0 Hz többszörösének megfelelő gyakorisággal rögzíteni kell;

g) a 30 másodperces (vagy 60 másodperces) intervallum számtani átlagaiból ki kell számítani a legkisebb négyzetek módszerén alapuló lineáris regresszió paramétereit a következő képletű regressziós egyenlet segítségével:

?KÉP?

ahol:

y a mérési rendszer tényleges értéke

a 1 a regressziós egyenes meredeksége

x a referenciaérték

a 0 a regressziós egyenes és az y-tengely metszéspontja

Minden mérési paraméterre és rendszerre vonatkozóan ki kell számítani az x alapján becsült y-értékek standard hibáját (SEE) és a determinációs együtthatót (r 2);

h) a lineáris regresszió paramétereinek teljesíteniük kell az A5/1. táblázatban megadott követelményeket.

3.4.3. A linearitás görgős fékpadon végzett ellenőrzésére vonatkozó követelmények

A nem visszavezethető áramlásmérő műszereket, érzékelőket vagy ECU-jeleket, amelyek kalibrálását nem lehet közvetlenül visszavezethető szabványok alapján elvégezni, görgős fékpadon kell kalibrálni. Amennyire csak lehetséges, az eljárásnak a 154. számú ENSZ-előírás szerinti követelményeket kell követnie. Ha szükséges, a kalibrálandó műszert vagy érzékelőt be kell építeni a járműbe és a 4. függelék követelményeinek megfelelően működtetni kell. Amennyire csak lehetséges, a kalibrálási eljárásnak a 3.4.2. pontban foglalt követelményeket kell követnie. Legalább 10 megfelelő referenciaértéket kell kiválasztani úgy, hogy az RDE-vizsgálat során várható legnagyobb érték legalább 90 %-a le legyen fedve.

Kipufogógáz-tömegáram meghatározására szolgáló, nem visszavezethető áramlásmérő műszer, érzékelő vagy ECU-jel kalibrálásakor referenciaként egy visszavezethető módon kalibrált kipufogógáz-tömegárammérőt vagy az állandó térfogatú mintavevő rendszert kell csatlakoztatni a jármű kipufogócsövéhez. Biztosítani kell, hogy a kipufogógáz-tömegárammérő pontos kipufogógáz-mérést végezzen a 4. függelék 3.4.3. pontjának megfelelően. A jármű üzemeltetése közben a fojtószelepállásnak, a sebességfokozatnak és a görgős fékpad terhelésének állandónak kell lennie.

4. A gáz-halmazállapotú összetevők mérésére szolgáló elemzőkészülékek

4.1. Az elemzőkészülékek elfogadott típusai

4.1.1. Szabványos elemzőkészülékek

A gáz-halmazállapotú összetevőket a 154. számú ENSZ-előírás B5. mellékletének 4.1.4. szakaszában meghatározott elemzőkészülékekkel kell mérni. Ha az NDUV elemzőkészülék az NO és az NO2 mérésére is alkalmas, nincs szükség NO2-NO-átalakító használatára.

4.1.2. Alternatív elemzőkészülékek

Megengedhető a 4.1.1. pontban meghatározott tervezési követelményeket nem teljesítő elemzőkészülékek használata is, ha azok megfelelnek a 4.2. pont előírásainak. A gyártónak biztosítania kell, hogy az alternatív elemzőkészülék a szabványos elemzőkészülékekkel egyenértékű vagy magasabb mérési teljesítményt nyújtson azon szennyezőanyag-koncentrációk és a velük együtt jelentkező gázok tartományában, amelyek a megengedett tüzelőanyagokkal, az érvényes RDE-vizsgálatoknak az e függelék 5., 6. és 7. pontjában meghatározott mérsékelt és kiterjesztett feltételei mellett működtetett járművek esetében várhatóan jelentkeznek. Kérésre az elemzőkészülék gyártójának írásos kiegészítő információkat kell benyújtania annak igazolására, hogy az alternatív elemzőkészülék mérési teljesítménye következetesen és megbízhatóan összhangban van a szabványos elemzőkészülékek mérési teljesítményével. A kiegészítő információknak a következőket kell tartalmazniuk:

a) az elemzőkészülék működési elvének és műszaki alkotóelemeinek leírása;

b) a 4.1.1. pontban meghatározott, megfelelő szabványos elemzőkészülékkel való egyenértékűség igazolása a szennyezőanyag-koncentrációk várható tartománya és a 154. számú ENSZ-előírásban meghatározott típus-jóváhagyási vizsgálat környezeti feltételei tekintetében, valamint a szikragyújtású és a kompressziós gyújtású motorral felszerelt járművek esetében a 6. függelék 3. pontja szerinti hitelesítési vizsgálat. Az elemzőkészülék gyártójának igazolnia kell az egyenértékűség szignifikanciáját a 6. függelék 3.3. pontjában megadott megengedett tűréseken belül;

c) a 4.1.1. pontban meghatározott, megfelelő szabványos elemzőkészülékkel való egyenértékűség igazolása a légköri nyomásnak az elemzőkészülék mérési teljesítményére gyakorolt hatása tekintetében. A tengerszint feletti magasságra vonatkozó, az 5.2. pontban meghatározott mérsékelt és kiterjesztett feltételek melletti környezeti légnyomás hatásának ellenőrzése céljából az igazoló vizsgálattal meg kell határozni az elemzőkészülék mérési tartományán belüli koncentrációval rendelkező mérőtartomány-kalibráló gázra adott választ. Ezt a vizsgálatot a tengerszint feletti magasságon uralkodó viszonyokat reprodukáló vizsgálókamrában is el lehet végezni;

d) a 4.1.1. pontban meghatározott, megfelelő szabványos elemzőkészülékkel való egyenértékűség igazolása legalább három olyan közúti vizsgálat során, amelyek megfelelnek e függelék követelményeinek;

e) annak igazolása, hogy a rezgéseknek, a gyorsulásoknak és a környezeti hőmérsékletnek az elemzőkészülék által mért értékre gyakorolt hatása nem haladja meg a 4.2.4. pontban foglalt, az elemzőkészülékre vonatkozóan a zaj tekintetében előírt értékeket.

A jóváhagyó hatóságok további információkat kérhetnek az egyenértékűség alátámasztása érdekében, vagy megtagadhatják a jóváhagyást, ha mérésekkel igazolható, hogy az alternatív elemzőkészülék nem egyenértékű a szabványos elemzőkészülékkel.

4.2. Az elemzőkészülékre vonatkozó előírások

4.2.1. Általános rendelkezések

A 3. pontban meghatározott, valamennyi elemzőkészülékre vonatkozó linearitási követelményeken túl az elemzőkészülék gyártójának azt is igazolnia kell, hogy az elemzőkészülék típusa megfelel a 4.2.2-4.2.8. pont szerinti követelményeknek. Az elemzőkészülékeknek olyan méréstartománnyal és válaszidővel kell rendelkezniük, amelyek alkalmasak a vonatkozó kibocsátási határértékek mellett a kipufogógázban lévő összetevők koncentrációinak megfelelő pontosságú mérésére a motorok mind tranziens, mind állandósult üzemállapotában. Az elemzőkészülék érzékenységének az ütődésekkel, a rezgésekkel, az elhasználódással, a hőmérséklet- és légnyomásváltozással, az elektromágneses interferenciával, valamint a jármű és az elemzőkészülék működésével kapcsolatos egyéb hatásokkal szemben a lehető legkisebbnek kell lennie.

4.2.2. Pontosság

A pontosság, amely definíció szerint a készülék által mért érték és a referenciaérték közötti különbség, nem haladhatja meg a mért érték2 %-át, illetve a teljes skála 0,3 %-át (amelyik nagyobb).

4.2.3. Ismételhetőség

Az ismételhetőség, amely egy kalibráló gázra vagy mérőtartomány-kalibráló gázra adott, 10-szer megismételt válaszból számított szórás 2,5-szerese, a 155 ppm-es (vagy ppmC1) vagy afeletti mérési tartományokban nem lehet nagyobb, mint a teljes skála 1 %-a, a 155 ppm (vagy ppmC1) alatti mérési tartományokban pedig nem lehet nagyobb, mint a teljes skála 2 %-a.

4.2.4. Zaj

A zaj nem haladhatja meg a teljes skála 2 %-át. A 10 mérési időtartam mindegyike után be kell iktatni egy 30 másodperces szakaszt, melynek során az elemzőkészülék a megfelelő mérőtartomány-kalibráló gáznak van kitéve. Minden egyes mintavételi szakasz előtt és minden egyes mérőtartomány-kalibrálási szakasz után elegendő időt kell hagyni az elemzőkészülék és a mintavevő vezetékek átöblítésére.

4.2.5. Nullponteltolódás

A legalább 30 másodpercen át tartó nullázógáz hatására adott átlagos válaszként definiált nullponteltolódásnak teljesítenie kell az A5/2. táblázatban szereplő előírásokat.

4.2.6. Mérőtartomány-eltolódás

A legalább 30 másodpercen át tartó mérőtartomány-kalibráló gáz hatására adott átlagos válaszként definiált mérőtartomány-eltolódásnak teljesítenie kell az A5/2. táblázatban szereplő előírásokat.

A5/2. táblázat

A gáz-halmazállapotú összetevők laboratóriumi körülmények között való elemzésére szolgáló elemzőkészülékek megengedhető nullpont- és mérőtartomány-eltolódása

Szennyező anyagAbszolút nullponteltolódásAbszolút mérőtartomány-eltolódás
CO2≤ 1000 ppm 4 óra alatt≤ a mért érték 2 %-a vagy ≤ 1000 ppm 4 óra alatt (amelyik nagyobb)
CO≤ 50 ppm 4 óra alatt≤ a mért érték 2 %-a vagy ≤ 50 ppm 4 óra alatt (amelyik nagyobb)
PN5 000 részecske/köbcentiméter 4 óra alattA gyártó előírásai szerint.
NOX≤ 3 ppm 4 óra alatt≤ a mért érték 2 %-a vagy 3 ppm 4 óra alatt (amelyik nagyobb)
CH4≤ 10 ppm C1≤ a mért érték 2 %-a vagy ≤ 10 ppm C1 4 óra alatt (amelyik nagyobb)
THC≤ 10 ppm C1≤ a mért érték 2 %-a vagy ≤ 10 ppm C1 4 óra alatt (amelyik nagyobb)

4.2.7. Felfutási idő

A felfutási idő a mért végérték 10 %-ának és 90 %-ának megfelelő válasz között eltelt idő (t 10 - t 90; lásd a 4.4. pontot), nem haladhatja meg a 3 másodpercet.

4.2.8. Gázszárítás

A kipufogógázok nedvesen és szárazon is mérhetők. A gázszárító készülék használata csak a lehető legkisebb mértékben befolyásolhatja a mért gázok összetételét. A kémiai szárítók használata nem megengedett.

4.3. További követelmények

4.3.1. Általános rendelkezések

Mivel a 4.3.2-4.3.5. pont rendelkezései kiegészítő teljesítménykövetelményeket határoznak meg egyes elemzőkészülék-típusokra vonatkozóan, ezeket csak abban az esetekben kell alkalmazni, ha az adott elemzőkészüléket használják a valós vezetési feltételek melletti kibocsátás méréséhez.

4.3.2. Az NOX-átalakítók hatékonysági vizsgálata

Ha NOX-átalakítót használnak például az NO2 NO-vá való átalakítására a kemilumineszcens elemzőkészülékkel történő elemzés céljából, az átalakító hatékonyságát a 154. számú ENSZ-előírás 5B. mellékletének 5.5. szakasza szerinti követelmények alapján kell vizsgálni. Az NOX-átalakító hatékonyságát a kibocsátási vizsgálatot megelőző egy hónapon belül kell ellenőrizni.

4.3.3. A lángionizációs detektor (FID) beállítása

a) A detektor válaszadásának optimalizálása

Szénhidrogének mérése esetén a lángionizációs detektort az eszköz gyártójának előírásai szerint kell beállítani. A leggyakrabban használt mérési tartományban a válaszadás optimalizálására mérőtartomány-kalibráló gázként levegővel kevert propánt vagy nitrogénnel kevert propánt kell használni.

b) Szénhidrogén-választényezők

A szénhidrogének mérésekor a FID szénhidrogén-választényezőjét a 154. számú ENSZ-előírás B5. mellékletének 5.4.3. szakasza szerint kell ellenőrizni, levegővel kevert propánt vagy nitrogénnel kevert propánt használva mérőtartomány-kalibráló gázként, és tisztított szintetikus levegőt vagy nitrogént használva nullázógázként.

c) Az oxigéninterferencia ellenőrzése

Az oxigéninterferenciát az elemzőkészülék üzembe helyezésekor és a jelentős karbantartások után kell ellenőrizni. Olyan mérési tartományt kell kiválasztani, amelynek az oxigéninterferencia ellenőrzésére használt gázok a felső 50 %-ába esnek. A vizsgálatot az előírt fűtőkamra-hőmérsékleten kell elvégezni. Az oxigéninterferencia ellenőrzéséhez használt gázokra vonatkozó előírásokat az 5.3. pont határozza meg.

Az alkalmazandó eljárás a következő:

i. az elemzőkészüléket a nullpontra kell állítani;

ii. az elemzőkészülék mérési tartományát szikragyújtású motorok esetében 0 százalékos oxigénkeverékkel, kompressziós gyújtású motorok esetében 21 százalékos oxigénkeverékkel kell kalibrálni;

iii. meg kell ismételni a nullpontválasz ellenőrzését. Ha a nullpont a teljes skála 0,5 %-át meghaladó mértékben változott, akkor meg kell ismételni az i. és ii. pontban leírt lépéseket;

iv. be kell vezetni a készülékbe az oxigéninterferencia ellenőrzésére szolgáló 5 %-os és 10 %-os gázt;

v. meg kell ismételni a nullpontválasz ellenőrzését. Ha a nullpont a teljes skála ± 1 %-át meghaladó mértékben változott, akkor meg kell ismételni a vizsgálatot;

vi. az E O2 [%] oxigéninterferenciát a iv. lépésben említett mindegyik oxigéninterferencia-ellenőrző gázra vonatkozóan ki kell számítani, a következőképpen:

?KÉP?

ahol az elemzőkészülék válasza:

?KÉP?

ahol:

c ref,ba ii. lépésben használt, szénhidrogén-koncentrációra vonatkozó referenciaérték [ppmC1]
c ref,da iv. lépésben használt, szénhidrogén-koncentrációra vonatkozó referenciaérték [ppmC1]
c FS,ba ii. lépésben szereplő szénhidrogén-koncentráció teljes skálája [ppmC1]
c FS,da iv. lépésben szereplő szénhidrogén-koncentráció teljes skálája [ppmC1]
c m,ba ii. lépésben mért szénhidrogén-koncentráció érték [ppmC1]
c m,da iv. lépésben mért szénhidrogén-koncentráció érték [ppmC1]

vii. Az E O2 oxigéninterferenciának az összes előírt, az oxigéninterferenciát ellenőrző gáz tekintetében kevesebbnek kell lennie ± 1,5 %-nál.

viii. Ha az E O2 oxigéninterferencia nagyobb, mint ± 1,5 %, akkor helyesbíteni lehet úgy, hogy a levegőáramot fokozatosan a gyártó által megadott érték fölé, illetve alá kell állítani, valamint a tüzelőanyag-áramot és a mintaáramot fokozatosan módosítani kell.

ix. az oxigéninterferencia ellenőrzését minden egyes új beállításra meg kell ismételni.

4.3.4. A metánkiválasztó (NMC) átalakítási hatásfoka

Szénhidrogének vizsgálata esetében a metánon kívül minden szénhidrogént oxidáló NMC-vel távolíthatók el a gázmintából a metántól különböző szénhidrogének. Ideális esetben az átalakítás hatásfoka metán esetében 0 %, és az etán által képviselt összes többi szénhidrogén esetében 100 %. Az NMHC pontos méréséhez meg kell határozni a két hatásfokot, és fel kell használni őket az NMHC-kibocsátás kiszámításához (lásd a 7. függelék 6.2. pontját). Ha az NMC-FID-et a 7. függelék 6.2. b) pontjában leírt módszerrel, azaz a metán-levegő keverékből álló mérőtartomány-kalibráló gáznak az NMC-n való áteresztésével kalibrálták, akkor nem szükséges meghatározni a metánátalakítási hatásfokot.

a) A metánátalakítás hatásfoka

Kalibráló gázként metánt kell átvezetni a FID-en, egyszer az NMC-n keresztül és egyszer azt megkerülve; a két koncentráció értékét rögzíteni kell. A metánhatásfokot az alábbi képlettel kell meghatározni:

?KÉP?

ahol:

c HC(w/NMC)szénhidrogén-koncentráció, ha a CH4 átáramlik a metánkiválasztón [ppm C1]
c HC(w/o NMC)szénhidrogén-koncentráció, ha a CH4 elkerüli a metánkiválasztót [ppm C1]

b) Az etánátalakítás hatásfoka

Kalibráló gázként etánt kell átvezetni a FID-en, egyszer az NMC-n keresztül és egyszer azt megkerülve; a két koncentráció értékét rögzíteni kell. Az etánhatásfokot az alábbi képlettel kell meghatározni:

?KÉP?

ahol:

c HC(w/NMC)szénhidrogén-koncentráció, ha a C2H6 átáramlik a metánkiválasztón [ppm C1]
c HC(w/o NMC)szénhidrogén-koncentráció, ha a C2H6 elkerüli a metánkiválasztót [ppm C1]

4.3.5. Az interferencia hatásai

a) Általános rendelkezések

Az éppen elemzett gázoktól különböző gázok befolyásolhatják az elemzőkészülék által mért értéket. Az interferencia hatásainak és az elemzőkészülék helyes működésének ellenőrzését az elemzőkészülék gyártójának kell elvégeznie a piaci forgalomba hozatal előtt, a 4.3.5. b)-f) pontban említett valamennyi elemzőkészülék- vagy berendezéstípus esetében legalább egyszer .

b) Az interferencia ellenőrzése a CO-elemzőkészülékeken

A víz és a CO2 zavarhatja a CO-elemzőkészülék méréseit. Ezért a vizsgálat során használt CO2-elemzőkészülék legszélesebb működési tartományára vonatkozó teljes skálaérték 80-100 %-ának megfelelő koncentrációjú, mérőtartomány-kalibráló gázként használt CO2-t kell szobahőmérsékleten vízen átbuborékoltatni, és rögzíteni kell az elemzőkészülékkel mért értékeket. Az elemzőkészülékkel mért érték nem lehet nagyobb a szokásos közúti vizsgálat alatt várható átlagos CO-koncentráció 2 %-ánál vagy ±50 ppm-nél (amelyik nagyobb). A H2O-ra és a CO2-re vonatkozó interferencia-ellenőrzést két külön eljárással is el lehet végezni. Ha az interferencia ellenőrzéséhez használt H2O- és CO2-szintek magasabbak a vizsgálat során várható maximális szinteknél, a mért interferenciaértéket arányosan csökkenteni kell a mért interferenciának a vizsgálat során várható legnagyobb koncentrációérték és az ellenőrzés során használt tényleges koncentrációérték közötti aránnyal való megszorzásával. Olyan külön interferencia-ellenőrzések is alkalmazhatók, amelyeknél a H2O-koncentrációk alacsonyabbak a vizsgálat során várható legnagyobb koncentrációnál - ilyenkor a mért H2O-interferenciát arányosan növelni kell a mért interferenciának a vizsgálat során várható maximális H2O-koncentrációérték és az ellenőrzés során használt tényleges koncentrációérték közötti aránnyal való megszorzásával. A két arányosított interferenciaérték összegének meg kell felelnie az ebben a pontban meghatározott tűrésnek.

c) Az NOX-elemzőkészülék keresztérzékenységének ellenőrzése

A CLD és a HCLD elemzőkészülékeknél a CO2 és a vízgőz okozhat problémát. Az ezekre a gázokra adott keresztérzékenységi válasz arányos a gázok koncentrációjával. A vizsgálat során várható legnagyobb koncentrációkra adott keresztérzékenységi válasz meghatározása céljából vizsgálatot kell végezni. Ha a CLD és a HCLD elemzőkészülékek olyan keresztérzékenység-kiegyenlítő algoritmusokat használnak, amelyek H2O-t vagy CO2-t vagy mindkettőt mérő elemzőkészülékeken alapulnak, a keresztérzékenység értékelésekor ezeknek az elemzőkészülékeknek aktívnak kell lenniük, és a kiegyenlítési algoritmusokat is alkalmazni kell.

i. CO2 keresztérzékenységi vizsgálata

A legnagyobb működési tartomány 80-100 %-ának megfelelő koncentrációjú mérőtartomány-kalibráló CO2-t kell átereszteni az NDIR elemzőkészüléken. A CO2 értékét A-val jelölve fel kell jegyezni. A CO2 mérőtartomány-kalibráló gázt ezután körülbelül 50 %-ra kell felhígítani NO mérőtartomány-kalibráló gázzal, és át kell ereszteni az NDIR-en és a CLD-n vagy a HCLD-n. A CO2-értéket B-vel, a NO-értéket C-vel jelölve fel kell jegyezni. Ekkor a CO2 gázáramot el kell zárni, és csak a NO mérőtartomány-kalibráló gázt kell a CLD-n vagy a HCLD-n átereszteni. Az NO értékét D-vel jelölve fel kell jegyezni. A százalékos keresztérzékenységet a következőképpen kell kiszámítani:

?KÉP?

ahol:

Aaz NDIR-rel mért hígítatlan CO2-koncentráció [%]
Baz NDIR-rel mért hígított CO2-koncentráció [%]
Ca CLD-vel vagy HCLD-vel mért hígított NO-koncentráció [ppm]
Da CLD-vel vagy HCLD-vel mért hígítatlan NO-koncentráció [ppm]

A CO2 és NO mérőtartomány-kalibráló gáz hígítására és mennyiségi meghatározására más módszerek, pl. a dinamikus keverés is használható, ha azt a jóváhagyó hatóság engedélyezi.

ii. A víz keresztérzékenységi vizsgálata

Ez a vizsgálat csak a nedves alapú gázkoncentrációk mérésére vonatkozik. A víz keresztérzékenységének kiszámításánál figyelembe kell venni a mérőtartomány-kalibráló NO gáz vízgőzzel való hígulását, és el kell végezni a gázkeverék vízgőz-koncentrációjának a kibocsátási vizsgálatok alatt várható koncentrációszintekre való arányosítását. A szokásos működési tartomány teljes skálaértéke 80-100 %-ának megfelelő koncentrációjú mérőtartomány-kalibráló NO-t kell átereszteni a CLD-n vagy a HCLD-n. Az NO értékét D-vel jelölve fel kell jegyezni. Ezután az NO mérőtartomány-kalibráló gázt szobahőmérsékleten vízen kell átbuborékoltatni, át kell ereszteni CLD-n vagy a HCLD-n, és az NO értékét Cb -vel jelölve fel kell jegyezni. Meg kell határozni, és E-vel, illetve F-fel jelölve fel kell jegyezni az elemzőkészülék abszolút üzemi nyomását és a víz hőmérsékletét. Meg kell állapítani a keveréknek a buborékoltató víz F hőmérsékletének megfelelő telített gőznyomását, és G-vel jelölve fel kell jegyezni. A gázkeverék vízgőz-koncentrációját (H [%]) az alábbi módon kell kiszámítani:

?KÉP?

A hígított NO-ból és vízgőzből álló mérőtartomány-kalibráló gáz várható koncentrációját D e-vel jelölve fel kell jegyezni, a következő számítás elvégzése után:

?KÉP?

Dízelmotorok kipufogógázai esetében a kipufogógázban lévő vízgőznek a vizsgálat alatt várható legnagyobb koncentrációját (%) H m-mel jelölve fel kell jegyezni, miután a tüzelőanyagban H:C = 1,8:1 arányt feltételezve a kipufogógáz maximális CO2-koncentrációja (A) alapján a következő képlet segítségével megbecsülték:

?KÉP?

A víz százalékos keresztérzékenységét a következőképpen kell kiszámítani:

?KÉP?

ahol:

D ea várható hígított NO-koncentráció [ppm]
Cba mért hígított NO-koncentráció [ppm]
H ma legnagyobb vízgőz-koncentráció [%]
Ha tényleges vízgőz-koncentráció [%]

iii. A legnagyobb megengedett keresztérzékenység

A CO2 és a víz együttes keresztérzékenysége nem nagyobb mint a teljes skála 2 %-a.

d) Az NDUV elemzőkészülékek keresztérzékenységének ellenőrzése

A szénhidrogének és a víz pozitívan interferálhatnak az NDUV elemzőkészülékekkel azáltal, hogy az NOX-hez hasonló választ váltanak ki. Az NDUV elemzőkészülék gyártójának a következő eljárással kell ellenőriznie, hogy a korlátozottak-e keresztérzékenységi hatások:

i. az elemzőkészüléket és a hűtőt a gyártó használati utasításainak megfelelően kell beállítani; az elemzőkészülék és a hűtő teljesítményének optimalizálása érdekében el kell végezni a szükséges módosításokat;

ii. el kell végezni az elemzőkészülék nullázását és mérőtartomány-kalibrálását a kibocsátási vizsgálat során várható koncentrációértékek mellett;

iii. olyan NO2 kalibráló gázt kell választani, amely a lehető leginkább megfelel a kibocsátási vizsgálat során várható legnagyobb NO2-koncentrációnak;

iv. az NO2 kalibráló gáznak túl kell árasztania a gázmintavevő rendszer szondáját, amíg az elemzőkészülék NOX-válasza stabilizálódik;

v. ki kell számítani a stabilizált NOX-koncentráció 30 másodpercen át rögzített értékeinek átlagát, és NOX,ref-fel jelölve fel kell jegyezni;

vi. az NO2 -kalibráló gáz áramát le kell állítani, és telíteni kell a mintavevő rendszert egy harmatponti generátor által előállított, 50 °C-os harmatpontra állított gázzal. A harmatponti generátor által előállított gázból mintát kell venni a mintavevő rendszerrel, és legalább 10 percen keresztül át kell vezetni a hűtőn, amíg a hűtő egyenletes mennyiségű vizet nem távolít el;

vii. a vi. lépés befejezését követően a mintavevő rendszert ismét el kell árasztani az NOX,ref meghatározásához használt NO2 kalibráló gázzal mindaddig, amíg a teljes NOX-válasz stabilizálódik;

viii. ki kell számítani a stabilizált NOX-koncentráció 30 másodpercen át rögzített értékeinek átlagát, és NOX,m-mel jelölve fel kell jegyezni;

ix. az NOX,m-et NOX,dry-ra kell korrigálni a hűtő kimeneti hőmérséklete és nyomása mellett a hűtőn keresztülhaladó maradék vízgőz alapján.

A kiszámított NOX,dry értékének el kell érni a NOX,ref érték legalább 95 %-át.

e) Mintaszárító

A mintaszárító eltávolítja a vizet, amely egyébként interferálhatna a NOX-méréssel. Száraz CLD elemzőkészülékek esetében igazolni kell, hogy a legnagyobb várható vízgőz-koncentrációnál (H m) a mintaszárító biztosítja, hogy a CLD páratartalma ≤ 5 g víz/kg száraz levegő (azaz mintegy 0,8 % H2O) legyen, ami 3,9 °C hőmérsékleten és 101,3 kPa nyomáson 100 %-os relatív páratartalmat vagy 25 °C hőmérsékleten és 101,3 kPa nyomáson megközelítőleg 25 %-os relatív páratartalmat jelent. A megfelelés igazolható a termikus mintaszárító kimeneténél történő hőmérsékletméréssel vagy a páratartalomnak a közvetlenül a CLD előtt történő mérésével. A CLD kimeneténél is mérhető a páratartalom, feltéve, hogy a CLD-be csak a mintaszárítóból jön anyagáram.

f) A mintaszárító NO2-penetrációja

A nem megfelelően kialakított mintaszárítóban maradó folyékony víz eltávolíthatja a mintából a NO2-t. Ezért ha a mintaszárítót NDUV elemzőkészülékkel használják együtt úgy, hogy előtte nem található NO2-NO átalakító, előfordulhat, hogy a víz a NOX mérése előtt eltávolítja a mintából a NO2-t. A mintaszárítónak lehetővé kell tennie a vízgőzzel telített és a kibocsátási vizsgálat során várható legnagyobb NO2-koncentrációval rendelkező gázban lévő NO2 legalább 95 %-ának mérését.

4.4. Az analitikai rendszer válaszidejének ellenőrzése

A válaszidő ellenőrzéséhez az analitikai rendszer beállításainak (pl. a nyomásnak, a tömegáramoknak, az elemzőkészülékek szűrőbeállításainak és a válaszidőt befolyásoló minden egyéb paraméternek) pontosan meg kell egyezniük a kibocsátási vizsgálat során alkalmazott beállításokkal. A válaszidőt a gáznak közvetlenül a mintavevő szonda bemeneténél történő bekapcsolásával kell meghatározni. A gázt kevesebb mint 0,1 másodperc alatt kell bekapcsolni. A vizsgálathoz használt gázoknak legalább az elemzőkészülék teljes skálájának 60 %-át elérő koncentrációváltozást kell okozniuk.

Az egyes gázösszetevők koncentrációit folyamatosan rögzíteni kell.

Az elemzőkészülék és a kipufogógáz-áram jeleinek szinkronizálásához használandó átalakítási idő az az idő, ami a változástól (t 0) addig telik el, amíg a válasz a mért végérték 50 %-a nem lesz (t 50).

A rendszer válaszidejének az összes összetevő esetében és minden használt tartományban ≤ 12 másodpercnek kell lennie, ≤ 3 másodperc felfutási idővel. Ha az NMHC méréséhez NMC-t használnak, akkor a rendszer válaszideje meghaladhatja a 12 másodpercet.

5. Gázok

5.1. Kalibráló és mérőtartomány-kalibráló gázok az RDE-vizsgálatokhoz

5.1.1. Általános rendelkezések

A kalibráló gázok és mérőtartomány-kalibráló gázok eltarthatósági idejét figyelembe kell venni. A tiszta és kevert kalibráló gázoknak és mérőtartomány-kalibráló gázoknak meg kell felelniük a 154. számú ENSZ-előírás B5. melléklete szerint mellékletének.

5.1.2. NO2 kalibráló gáz

Ezenkívül megengedett a NO2 kalibráló gáz használata. A NO2 kalibráló gáz koncentrációjának a megadott koncentrációérték 2 %-án belül kell lennie. A NO2 kalibráló gázban található NO mennyisége nem haladhatja meg a NO2-tartalom 5 %-át.

5.1.3. Többkomponensű keverékek

Csak az 5.1.1. pontban meghatározott követelményeknek megfelelő többkomponensű keverékek használhatók. E keverékek két vagy több összetevőt tartalmazhatnak. A mind NO-t, mind pedig NO2-t tartalmazó többkomponensű keverékek mentesülnek az 5.1.1. és az 5.1.2. pontokban meghatározott, az NO2 szennyezettségére vonatkozó előírásokról.

5.2. Gázmegosztók

A kalibráló és mérőtartomány-kalibráló gázok előállításához gázmegosztókat, vagyis N2-vel vagy szintetikus levegővel hígító, precíziós keverőberendezéseket lehet használni. A gázosztó pontosságának olyannak kell lennie, hogy a kevert kalibrálógázok koncentrációja ± 2 %-os pontosságú legyen. A hitelesítést a gázmegosztót használó kalibrálások esetében a teljes skála 15 és 50 %-a között kell elvégezni. Ha az első kalibrálás sikertelen, új kalibrálás végezhető más kalibráló gázzal.

A gázmegosztó ellenőrzésére választható olyan műszer is, amely természeténél fogva lineáris, például NO gáz CLD-vel. A műszer mérőtartományát úgy kell beállítani, hogy a mérőtartomány-kalibráló gáz közvetlenül rá van kötve a műszerre. A gázmegosztót a szokásosan használt beállításokkal kell ellenőrizni, és a névleges értéket össze kell hasonlítani a műszer által mért koncentrációval. Az eltérésnek minden pontban a névleges koncentrációérték ± 1 %-án belül kell maradnia.

5.3. Az oxigéninterferencia ellenőrzéséhez használt gázok

Az oxigéninterferencia ellenőrzéséhez használt gázoknak propán, oxigén és nitrogén keverékéből kell állniuk, és 350 ± 75 ppmC1 propánkoncentrációval kell rendelkezniük. A koncentrációt gravimetriás módszerekkel, dinamikus keveréssel vagy az összes szénhidrogén és szennyeződés kromatográfiás elemzésével kell meghatározni. Az oxigéninterferencia ellenőrzéséhez használt gázok oxigénkoncentrációjának meg kell felelnie az A5/3. táblázatban foglalt követelményeknek; az oxigéninterferencia ellenőrzéséhez használt gáz fennmaradó részének pedig tisztított nitrogénből kell állnia.

A5/3. táblázat

Az oxigéninterferencia ellenőrzéséhez használt gázok

Motortípus
Kompressziós gyújtásSzikragyújtás
O2-koncentráció21 ± 1 %10 ± 1 %
10 ± 1 %5 ± 1 %
5 ± 1 %0,5 ± 0,5 %

6. A (szilárd) részecskekibocsátások mérésére szolgáló elemzőkészülékek

Miután a részecskeszám-kibocsátások mérése kötelezővé válik, e szakasz fogja meghatározni a részecskeszám-kibocsátások mérésére szolgáló elemzőkészülékekre vonatkozó követelményeket.

6.1. Általános rendelkezések

A PN-elemző készüléknek egy előkondicionáló egységből és egy körülbelül 23 nm-ről 50 %-os hatásfokú részecskeérzékelőből kell állnia. Megengedhető, hogy a részecskeérzékelő az aeroszolt is előkondicionálja. Az elemzőkészülék érzékenységének az ütődésekkel, a rezgésekkel, az elhasználódással, a hőmérséklet- és légnyomásváltozással, az elektromágneses interferenciával, valamint a jármű és az elemzőkészülék működésével kapcsolatos egyéb hatásokkal szemben a lehető legkisebbnek kell lennie, és az érzékenységet a készülék gyártójának egyértelműen fel kell tüntetnie a készülék használati utasításában. A PN-elemzőkészülék csak a gyártó által megadott működési paramétereken belül használható. A PN-rendszerre vonatkozó vizsgálati eljárást az A5/1. ábra tekinti át.

A5/1. ábra

Példa a PN-elemzőkészülék kialakítására: A szaggatott vonalak a szabadon választható részeket jelölik. EFM = kipufogógáz-tömegárammérő, d = belső átmérő, PND = részecskeszám-hígító.

?KÉP?

A PN-elemzőkészüléket a mintavételi ponthoz egy olyan mintavevő szondán keresztül kell csatlakoztatni, amely a kipufogócső középvonalából vesz mintát. A 4. függelék 3.5. pontjában meghatározottak szerint, ha a részecskéket nem hígítják a kipufogócsőnél, a mintavevő vezetéket legalább 373 K (100 °C) hőmérsékletre kell melegíteni a PN-elemzőkészülék első hígításának vagy az elemzőkészülék részecskeérzékelőjének pontjáig. A mintavevő vezetékben való tartózkodási időnek 3 másodpercnél rövidebbnek kell lennie.

A mintavételnek alávetett kipufogógázzal érintkező valamennyi alkatrészt mindig olyan hőmérsékleten kell tartani, amely megakadályozza a készülékben lévő valamennyi vegyület kondenzációját. Ez elérhető például magasabb hőmérsékletre való melegítéssel és a minta hígításával vagy a (fél-)illékony vegyületek oxidációjával.

A PN-elemzőkészüléknek tartalmaznia kell egy fűtött szakaszt, ahol a fal hőmérséklete ≥ 573 K. A készüléknek a fűtött fázisokat ± 10K tűréssel állandó névleges üzemi hőmérsékleteken kell tartania, és jeleznie kell, hogy a fűtött fázisok a megfelelő üzemi hőmérsékleteken vannak-e. Az alacsonyabb hőmérsékletek elfogadhatók, amennyiben az illékony részecskék eltávolítási hatásfoka megfelel a 6.4. pont előírásainak.

A nyomásérzékelőnek, a hőmérséklet-érzékelőnek és az egyéb érzékelőknek figyelemmel kell kísérniük a készülék üzemeltetés közbeni megfelelő működését, és működési hiba esetén figyelmeztetéssel vagy üzenettel kell jelezniük.

A PN-elemzőkészülék késésének ≤ 5 másodpercnek kell lennie.

A PN-elemzőkészülék (és/vagy a részecskeérzékelő) felfutási idejének ≤ 3,5 másodpercnek kell lennie.

A részecskekoncentráció-méréseket 273 K-ra és 101,3 kPa-ra normalizálva kell feljegyezni. Szükség esetén a nyomást és/vagy a hőmérsékletet az érzékelő bemeneténél meg kell mérni és fel kell jegyezni a részecskekoncentráció normalizálása céljából.

Azok a PN-rendszerek, amelyek megfelelnek a 154. számú ENSZ-előírás szerinti kalibrálási követelményeknek, automatikusan megfelelnek e függelék kalibrálási követelményeinek is.

6.2. A hatásfokra vonatkozó követelmények

A teljes PN-elemző rendszernek, beleértve a mintavevő vezetéket is, teljesítenie kell az A5/3a. táblázatban szereplő, a hatásfokra vonatkozó követelményeket.

A5/3a. táblázat

A PN-elemző rendszer (a mintavevő vezetéket is beleértve) hatásfokára vonatkozó követelmények

dp [nm]23 alatt23305070100200
E(dp) PN-elemzőMeghatározandó0,2–0,60,3–1,20,6–1,30,7–1,30,7–1,30,5–2,0

Az E(dp) hatásfok meghatározása: a PN-elemzőrendszer mért értékének egy referenciaként szolgáló (d50 % = 10 nm vagy kevesebb, ellenőrzött linearitású és elektrométerrel kalibrált) kondenzációs részecskeszámláló (CPC) számkoncentrációjához viszonyított aránya vagy a PN-elemzőrendszer mért értékének egy párhuzamosan monodiszperz, dp mobilitási átmérőjű aeroszolt mérő, referenciaként szolgáló elektrométernek a PN-elemzőrendszerrel megegyező hőmérsékletre és nyomásra normalizált számkoncentrációjához viszonyított aránya.

Az anyagnak termikusan stabil koromszerű anyagnak kell lennie (pl. szikrakisüléses grafit vagy termikusan előkezelt, diffúziós lánggal képzett korom). Ha a hatásfokgörbét más aeroszollal (pl. NaCl-dal) mérik, akkor a koromszerű anyag görbéjével való korrelációt be kell mutatni egy ábrán, amely összehasonlítja a két vizsgálati aeroszol használatával kapott hatásfokokat. A számlálási hatásfokok közötti különbségeket figyelembe kell venni oly módon, hogy a mért hatásfokokat kiigazítják a megadott ábra alapján, hogy koromszerű aeroszolra vonatkozó hatásfokot adjanak eredményül. A többszörösen töltött részecskékre vonatkozóan korrekciót kell alkalmazni és ezt dokumentálni kell, de a korrekció mértéke nem haladhatja meg a 10 %-ot. Ezek a hatásfokok a PN-elemzőkészülék és a mintavevő vezeték együttesére vonatkoznak. A PN-elemzőkészülék részei (például az előkondicionáló egység és a részecskeérzékelő) külön-külön is kalibrálhatók, ha bizonyítható, hogy a PN-elemzőkészülék és a mintavevő vezeték együttesen megfelelnek az A5/3a. táblázatban foglalt követelményeknek. Az érzékelő mért jelének az érzékelési határ (ebben az esetben a nullaszint és 3 szórás összegének) kétszeresénél nagyobbnak kell lennie.

6.3. Linearitási követelmények

A mintavevő vezetéket is magában foglaló PN-elemzőkészüléknek monodiszperz vagy polidiszperz koromszerű részecskék használata mellett teljesítenie kell az 5. függelék 3.2. pontjában foglalt linearitási követelményeket. A részecskeméretnek (mobilitási átmérő vagy számlált medián átmérő) nagyobbnak kell lennie 45 nm-nél. A referenciaeszköznek elektrométernek vagy legfeljebb d50 = 10 nm-es, linearitás szempontjából ellenőrzött kondenzációs részecskeszámlálónak (CPC) kell lennie. Alternatív megoldásként a 154. számú ENSZ-előírásnak megfelelő részecskeszámláló-rendszer is használható.

Ezenkívül a PN-elemzőkészülék által és a referenciakészülék által valamennyi ellenőrzött ponton (a nullpont kivételével) mért érték különbségének az ellenőrzött pontok középértékének 15 %-án belül kell lennie. Legalább 5, egyenlően elosztott pontot (és a nullpontot) kell ellenőrizni. A legnagyobb ellenőrzött koncentrációnak nagyobbnak kell lennie a PN-elemzőkészülék névleges mérési tartományának 90 %-ánál.

Ha a PN-elemzőkészüléket részenként kalibrálják, akkor a linearitást elegendő csak a részecskeérzékelő tekintetében ellenőrizni, de a többi rész és a mintavevő vezeték hatásfokát figyelembe kell venni a meredekség számításánál.

6.4. Az illékony részecskék eltávolítási hatásfoka

A rendszernek 99 %-nál nagyobb hatásfokkal kell eltávolítania a ≥ 30 nm méretű tetrakontán (CH3(CH2)38CH3) részecskéket ≥ 10000 részecske/köbcentiméter bemeneti koncentráció és minimális hígítás mellett.

A rendszernek szintén 99 %-nál nagyobb eltávolítási hatásfokkal kell rendelkeznie az > 50 nm számlált medián átmérőjű és > 1 mg/m3 tömegű tetrakontán tekintetében.

A tetrakontánra vonatkozó illékonyrészecske-eltávolítási hatásfokot csak egyszer kell igazolni a készülékcsalád tekintetében. A műszer gyártójának olyan karbantartási vagy cseregyakoriságot kell garantálnia, amely biztosítja, hogy az eltávolítási hatékonyság ne csökkenjen a műszaki követelményekben meghatározottak alá. Ha ez az információ nincs megadva, az illékonyrészecske-eltávolítási hatékonyságot minden egyes készülék esetében évente ellenőrizni kell.

7. A kipufogógáz-tömegáram mérésére szolgáló műszerek

7.1. Általános rendelkezések

A kipufogógáz-tömegáram mérésére szolgáló műszereknek vagy jeleknek olyan méréstartománnyal és válaszidővel kell rendelkezniük, amely alkalmas a kipufogógáz-tömegáram előírt pontosságú mérésére, tranziens és állandósult üzemállapotban egyaránt. A műszerek és jelek érzékenységének az ütődésekkel, a rezgésekkel, az elhasználódással, a hőmérséklet- és légnyomásváltozással, az elektromágneses interferenciával, valamint a jármű és a műszerek működésével kapcsolatos egyéb hatásokkal szemben olyan mértékűnek kell lennie, hogy a járulékos hibák száma a lehető legkisebb legyen.

7.2. A műszerekre vonatkozó előírások

A kipufogógáz tömegáramát közvetlen méréssel kell megállapítani a következő műszerek valamelyikének alkalmazásával:

a) Pitot-csöves áramlásmérő;

b) nyomáskülönbség-mérő készülékek, például mérőtorok (részletesen lásd az ISO 5167 szabványt);

c) ultrahangos áramlásmérő;

d) örvényáramú áramlásmérő.

Minden egyedi kipufogógáz-tömegárammérőnek teljesítenie kell a 3. pontban foglalt linearitási követelményeket. A műszer gyártójának továbbá igazolnia kell, hogy a kipufogógáz-tömegárammérők minden egyes típusa megfelel a 7.2.3-7.2.9. pontok szerinti követelményeknek.

A kipufogógáz-tömegáramot megengedett a levegő tömegáramának és a tüzelőanyag tömegáramának visszavezethető módon kalibrált érzékelőkkel végzett mérései alapján kiszámítani, amennyiben ezek az érzékelők megfelelnek a 3. pont szerinti linearitási követelményeknek és a 8. pont szerinti pontossági követelményeknek, és amennyiben az eredményként kapott kipufogógáz-tömegáramot a 6. függelék 4. pontja szerint hitelesítik.

Emellett a kipufogógáz-tömegáram meghatározására egyéb olyan módszerek is használhatók, amelyek nem visszavezethető műszereken és jeleken - például egyszerűsített kipufogógáz-tömegárammérőn vagy ECU-jeleken - alapulnak, amennyiben az eredményként kapott kipufogógáz-tömegáram megfelel a 3. pont szerinti linearitási követelményeknek és a 6. függelék 4. pontja szerint hitelesítik.

7.2.1. Kalibrálási és ellenőrzési szabványok

A kipufogógáz-tömegárammérők mérési teljesítményét levegővel vagy kipufogógázzal kell ellenőrizni egy visszavezethető szabvány alapján, például kalibrált kipufogógáz-tömegárammérő vagy teljes áramú hígítórendszerhez tartozó hígítóalagút segítségével.

7.2.2. Az ellenőrzés gyakorisága

A kipufogógáz-tömegárammérőknek a 7.2.3-7.2.9. pont szerinti megfelelőségét a tényleges vizsgálat előtt legfeljebb egy évvel kell ellenőrizni.

7.2.3. Pontosság

A kipufogógáz-tömegárammérő pontossága, amely definíció szerint a kipufogógáz-tömegárammérő által mért érték és a referenciaáram értéke közötti különbség, nem haladhatja meg a mért érték ±3 %-át, illetve a teljes skála 0,3 %-át (amelyik nagyobb).

7.2.4. Ismételhetőség

Az ismételhetőség, amely egy meghatározott névleges tömegáramra adott, 10-szer megismételt válaszból számított szórás 2,5-szerese, a kalibrálási tartománynak körülbelül a közepén nem lehet nagyobb, mint annak a legnagyobb tömegáramnak az 1 %-a, amellyel a kipufogógáz-tömegárammérőt kalibrálták.

7.2.5. Zaj

A zaj nem haladhatja meg a legnagyobb kalibrált tömegáram értékének 2 %-át. A 10 mérési időtartam mindegyike után be kell iktatni egy 30 másodperces szakaszt, melynek során a kipufogógáz-tömegárammérő a legnagyobb kalibrált tömegáramnak van kitéve.

7.2.6. Nullponteltolódás

A nullponteltolódás a legalább 30 másodpercen át tartó nullázó áram hatására adott átlagos válasz. A nullponteltolódás a rögzített elsődleges jelek, például a nyomás alapján ellenőrizhető. Az elsődleges jelek 4 óra alatti eltolódásának kisebbnek kell lennie a kipufogógáz-tömegárammérő kalibrálásához használt tömegáram mellett rögzített elsődleges jel legnagyobb értékének ± 2 %-ánál.

7.2.7. Mérőtartomány-eltolódás

A mérőtartomány-eltolódás a legalább 30 másodpercen át tartó mérőtartomány-kalibráló áram hatására adott átlagos válasz. A mérőtartomány-eltolódás a rögzített elsődleges jelek, például a nyomás alapján ellenőrizhető. Az elsődleges jelek 4 óra alatti eltolódásának kisebbnek kell lennie a kipufogógáz-tömegárammérő kalibrálásához használt tömegáram mellett rögzített elsődleges jel legnagyobb értékének ± 2 %-ánál.

7.2.8. Felfutási idő

A kipufogógáz-tömegáramot mérő műszerek és módszerek felfutási idejének a lehető leginkább meg kell felelnie a gázelemző készülékek 4.2.7. pontban meghatározott felfutási idejének, de nem haladhatja meg az 1 másodpercet.

7.2.9. A válaszidő ellenőrzése

A kipufogógáz-tömegárammérő felfutási idejét a kibocsátási vizsgálatoknál használt paraméterekhez hasonló paraméterek (nyomás, tömegáramok, szűrőbeállítások és minden egyéb, a felfutási időt befolyásoló paraméter) használatával kell meghatározni. A válaszidőt a gáznak közvetlenül a kipufogógáz-tömegárammérő bemeneténél történő bekapcsolásával kell meghatározni. A gázáramot a lehető leggyorsabban kell bekapcsolni, erősen ajánlott, hogy a bekapcsolás ideje kevesebb legyen 0,1 másodpercnél. A gáz vizsgálathoz használt áramlási sebességének legalább a kipufogógáz-tömegárammérő teljes skálájának 60 %-át elérő változást kell kiváltania az áramlási sebességben. A gázáram értékét rögzíteni kell. A késedelmi idő az az időtartam, amely a gázáram átkapcsolásától (t 0) addig eltelik, amíg a válasz eléri a mért végérték 10 százalékát (t 10). A felfutási idő a mért végérték 10 %-ának és 90 %-ának megfelelő válasz között eltelt idő (t 10 - t 90). A válaszidő (t 90) a késedelmi idő és a felfutási idő összege. A kipufogógáz-tömegárammérő válaszideje (t90 ) ≤ 3 másodperc, ≤ 1 másodperc hosszúságú felfutási idővel (t 10 - t 90), a 7.2.8. ponttal összhangban.

8. Érzékelők és kiegészítő berendezések

A például a hőmérséklet, légnyomás, környezeti páratartalom, járműsebesség, tüzelőanyag-áram vagy beszívottlevegő-áram meghatározásához használt érzékelők vagy kiegészítő berendezések nem változtathatják meg és nem befolyásolhatják túlzottan a jármű motorjának és kipufogógáz-utókezelő rendszerének teljesítményét. Az érzékelők és kiegészítő berendezések pontosságának meg kell felelnie az A5/4. táblázat szerinti követelményeknek. Az A5/4. táblázat követelményeinek való megfelelést a műszer gyártója által meghatározott időközönként kell igazolni, a belső ellenőrzési eljárások vagy az ISO 9000 szabvány követelményei szerint.

A5/4. táblázat

A mérési paraméterekre vonatkozó pontossági követelmények

Mérési paraméterPontosság
Tüzelőanyag-áram (1)A mért érték ± 1 %-a (2)
Levegőáram (3)A mért érték ± 2 %-a
Járműsebesség (4)± 1,0 km/h, abszolút érték
Hőmérséklet ≤ 600 K± 2 K, abszolút érték
Hőmérséklet > 600 Ka kelvinben mért érték ± 0,4 %-a
Környezeti légnyomás± 0,2 kPa, abszolút érték
Relatív páratartalom± 5 %, abszolút érték
Abszolút páratartaloma mért érték ± 10 %-a vagy 1 gH2O/kg száraz levegő, attól függően, hogy melyik a nagyobb
(1)
Opcionális a kipufogógáz-tömegáram meghatározásához. (2)
A pontosságnak a mért érték 0,02 %-ának kell lennie, ha a levegőnek és a kipufogógáz-tömegáramnak a tüzelőanyag-áramból való kiszámításához használják a 7. függelék 7. pontja szerint. (3)
Opcionális a kipufogógáz-tömegáram meghatározásához. (4)
Ez a követelmény csak a sebességérzékelőre vonatkozik; ha az olyan paraméterek, mint a gyorsulás, a sebességnek a pozitív gyorsulással való szorzata vagy az RPA (relatív pozitív gyorsulás) meghatározásához a járműsebességet veszik figyelembe, a járműsebességre vonatkozó jelnek 3 km/h felett 0,1 %-os pontosságúnak és 1 Hz-es mintavételi gyakoriságúnak kell lennie. Ez a pontossági követelmény teljesíthető kerékfordulatszám-jel használatával.

6. függelék

A PEMS és a nem visszavezethető kipufogógáz-tömegáram hitelesítése

1. Bevezetés

Ez a függelék azokat a követelményeket ismerteti, amelyek a beépített PEMS tranziens körülmények közötti működésének, valamint a nem visszavezethető kipufogógáz-tömegárammérők által adott vagy ECU-jelek alapján kiszámított kipufogógáz-tömegáram helyességének hitelesítéséhez szükségesek.

2. Szimbólumok, paraméterek és mértékegységek

a 0a regressziós egyenes és az y tengely metszéspontja
a 1a regressziós egyenes meredeksége
r 2determinációs együttható
xa referenciajel tényleges értéke
ya hitelesítendő jel tényleges értéke

3. A PEMS hitelesítési eljárása

3.1. A PEMS hitelesítésének gyakorisága

Ajánlott a PEMS járműbe való helyes beépítésének hitelesítéséhez azt az RDE-vizsgálat előtt vagy alternatív megoldásként a vizsgálat befejezése után, egy görgős fékpadon végzett vizsgálat eredményei alapján összehasonlítani egy laboratóriumba telepített berendezéssel. A hitelesítési vizsgálat szükséges a típusjóváhagyás során elvégzett vizsgálatokhoz.

3.2. A PEMS hitelesítési eljárása

3.2.1. A PEMS beépítése

A PEMS-et a 4. függelék előírásainak megfelelően kell beépíteni és előkészíteni. A PEMS beépítésén nem szabad változtatni a hitelesítés és az RDE-vizsgálat közötti időben.

3.2.2. Vizsgálati körülmények

A hitelesítési vizsgálatot görgős fékpadon kell elvégezni lehetőség szerint a típusjóváhagyásra vonatkozó körülmények között, a 154. számú ENSZ-előírásban foglalt előírásokat követve. A PEMS által a hitelesítési vizsgálat során kivont kipufogógáz-áramot ajánlott visszavezetni az állandó térfogatú mintavevő rendszerbe. Ha ez nem valósítható meg, akkor az állandó térfogatú mintavevő rendszer eredményeit korrigálni kell a kivont kipufogógáz tömegével. Ha a kipufogógáz-tömegáramot kipufogógáz-tömegárammérővel hitelesítették, az érzékelők vagy az ECU adatait ajánlott összehasonlítani a tömegárammérések eredményével.

3.2.3. Az adatok elemzése

A laboratóriumi eszközökkel mért, teljes távolságspecifikus kibocsátást [g/km] a 154. számú ENSZ-előírás szerint kell kiszámítani. A PEMS-szel mért kibocsátásokat a 7. függelék alapján kell kiszámítani: a szennyező anyag teljes tömegét össze kell adni [g], és el kell osztani a görgős fékpad által mért teljes vizsgálati távolsággal [km]. A szennyező anyagoknak a PEMS-szel és a laboratóriumi referenciarendszerrel meghatározott teljes távolságspecifikus tömegét [g/km] a 3.3. pont követelményei alapján értékelni kell. A NOX-kibocsátási mérések hitelesítéséhez páratartalom-korrekciót kell végezni a 154. számú ENSZ-előírás szerint.

3.3. A PEMS hitelesítésénél megengedett tűrések

A PEMS hitelesítésének teljesítenie kell az A6/1. táblázatban megadott követelményeket. Ha bármelyik megengedett tűrés nem teljesül, akkor helyesbítő lépéseket kell alkalmazni, és meg kell ismételni a PEMS hitelesítését.

A6/1. táblázat

Megengedett tűrések

Paraméter [mértékegység]Megengedett abszolút tűrés
Távolság [km] (1)250 m a laboratóriumi referenciától
THC (2) [mg/km]15 mg/km vagy a laboratóriumi referencia 15 %-a, amelyik nagyobb
CH4 (1) [mg/km]15 mg/km vagy a laboratóriumi referencia 15 %-a, amelyik nagyobb
NMHC (1) [mg/km]20 mg/km vagy a laboratóriumi referencia 20 %-a, amelyik nagyobb
PN (1) [#/km]8•1010 p/km vagy a laboratóriumi referencia 42 %-a (3), amelyik nagyobb
CO (1) [mg/km]100 mg/km vagy a laboratóriumi referencia 15 %-a, amelyik nagyobb
CO2 [g/km]10 g/km vagy a laboratóriumi referencia 7,5 %-a, amelyik nagyobb
NOx (1) [mg/km]10 mg/km vagy a laboratóriumi referencia 12,5 %-a, amelyik nagyobb
(1)
csak akkor alkalmazandó, ha a jármű sebességét az ECU állapítja meg; a megengedett tűrés teljesítéséhez az ECU által mért járműsebességet módosítani lehet a hitelesítési vizsgálat eredménye alapján. (2)
A paraméter csak akkor kötelező, ha szükséges a mérés a határértékeknek való megfeleléshez. (3)
PMP-rendszer

4. A nem visszavezethető műszerek és érzékelők által meghatározott kipufogógáz-tömegáram hitelesítési eljárása

4.1. A hitelesítés gyakorisága

Az 5. függelék 3. pontja szerinti, állandósult állapot melletti linearitási követelmények teljesítése mellett a nem visszavezethető kipufogógáz-tömegárammérők vagy a nem visszavezethető érzékelők vagy ECU-jelek alapján számított kipufogógáz-tömegáramok linearitását tranziens körülmények között hitelesíteni kell valamennyi vizsgálati járműre vonatkozóan, egy kalibrált kipufogógáz-tömegárammérő vagy az állandó térfogatú mintavevő rendszer segítségével.

4.2. A hitelesítési eljárás

A hitelesítést görgős fékpadon kell elvégezni, ugyanazon a járművön, mint amelyet az RDE-vizsgálathoz használtak, lehetőség szerint a típusjóváhagyásra vonatkozó körülmények között. Referenciaként visszavezethető módon kalibrált kipufogógáz-tömegárammérőt kell használni. A környezeti hőmérséklet az e melléklet 5.1. pontjában meghatározott tartományon belül bármilyen értéket felvehet. A kipufogógáz-tömegárammérő beépítésének és a vizsgálat végrehajtásának meg kell felelnie a 4. függelékének 3.4.3. pontjában foglalt követelményeknek.

A linearitás hitelesítéséhez a következő számításokat kell elvégezni:

a) a hitelesítendő jelet és a referenciajelet korrigálni kell az idővel, amennyire csak lehetséges, a 7. függelék 3. pontjának követelményeit követve;

b) a legnagyobb áramlási érték 10 %-a alatti értékeket ki kell zárni a további elemzésből;

c) legalább 1,0 Hz-es, állandó gyakoriság mellett a hitelesítendő jelet és a referenciajelet korrelálni kell a következő képletű regressziós egyenlet segítségével:

?KÉP?

ahol:

ya hitelesítendő jel tényleges értéke
a 1a regressziós egyenes meredeksége
xa referenciajel tényleges értéke
a 0a regressziós egyenes és az y tengely metszéspontja

Minden mérési paraméterre és rendszerre vonatkozóan ki kell számítani az x alapján becsült y-értékek standard hibáját (SEE) és a determinációs együtthatót (r 2);

d) a lineáris regresszió paramétereinek teljesíteniük kell az A6/2. táblázatban megadott követelményeket.

4.3. Követelmények

Az A6/2. táblázatban megadott linearitási követelményeknek teljesülniük kell. Ha bármelyik megengedett tűrés nem teljesül, akkor helyesbítő lépéseket kell alkalmazni, és meg kell ismételni a hitelesítést.

A6/2. táblázat

A számított és mért kipufogógáz-tömegáramra vonatkozó linearitási követelmények

Mérési paraméter/rendszera 0a 1 meredekségBecslés standard hibája (SEE)Determinációs együttható
r 2
Kipufogógáz-tömegáram0,0 ± 3,0 kg/h1,00 ± 0,075≤ 10 % max.≥ 0,90

7. függelék

A pillanatnyi kibocsátások meghatározása

1. Bevezetés

Ez a függelék a pillanatnyi tömeg- és a részecskeszám-kibocsátásoknak [g/s; #/s] a 4. függelék szerinti adatkonzisztencia-szabályok alkalmazását követő meghatározásának eljárását ismerteti. A pillanatnyi tömeg- és a részecskeszám-kibocsátások ezt követően az RDE-vizsgálati út értékeléséhez, valamint a közbenső kibocsátási eredmény és a kibocsátási végeredmény kiszámításához kell használni a 11. függelékben leírtak szerint.

2. Szimbólumok, paraméterek és mértékegységek

αa hidrogén moláris aránya (H/C)
βa szén moláris aránya (C/C)
γa kén moláris aránya (S/C)
δa nitrogén moláris aránya (N/C)
Δtt,iaz elemzőkészülék t jelátalakítási ideje [s]
Δtt,ma kipufogógáz-tömegárammérő t jelátalakítási ideje [s]
εaz oxigén moláris arány (O/C)
ρ ea kipufogógáz sűrűsége
ρ gasa „gas” kipufogógáz-összetevő sűrűsége
λlevegőfelesleg-arány
λ ipillanatnyi levegőfelesleg-arány
A/F stsztöchiometrikus levegő–tüzelőanyag arány [kg/kg]
c CH4a metán koncentrációja
c COszáraz CO-koncentráció [%]
c CO2száraz CO2-koncentráció [%]
c dryegy szennyező anyag száraz koncentrációja ppm-ben vagy térfogatszázalékban
c gas,ia „gas” kipufogógáz-összetevő pillanatnyi koncentrációja [ppm]
c HCwnedves szénhidrogén-koncentráció [ppm]
c HC(w/NMC)szénhidrogén-koncentráció, ha a CH4 vagy C2H6 átáramlik a metánkiválasztón [ppmC1]
c HC(w/oNMC)szénhidrogén-koncentráció, ha a CH4 vagy C2H6 elkerüli a metánkiválasztót [ppmC1]
c i,caz i összetevő idővel korrigált koncentrációja [ppm]
c i,raz i összetevő koncentrációja a kipufogógázban [ppm]
c NMHCa metántól különböző szénhidrogének koncentrációja
c wetegy szennyező anyag nedves koncentrációja ppm-ben vagy térfogatszázalékban
E Eetánhatásfok
E Mmetánhatásfok
H aa beszívott levegő páratartalma [g víz/kg száraz levegő]
ia mérés sorszáma
m gas,ia „gas” kipufogógáz-összetevő tömege [g/s]
q maw,ia beszívott levegő pillanatnyi tömegárama [kg/s]
q m,ca kipufogógáz idővel korrigált tömegárama [kg/s]
q mew,ia kipufogógáz pillanatnyi tömegárama [kg/s]
q mf,ia tüzelőanyag pillanatnyi tömegárama [kg/s]
q m,ra kipufogógáz korrigálatlan tömegárama [kg/s]
rkeresztkorrelációs együttható
r2determinációs együttható
r hszénhidrogén-választényező
u gasa „gas” kipufogógáz-összetevő u értéke

3. A paraméterek idővel való korrigálása

A távolságspecifikus kibocsátások helyes kiszámítása érdekében az összetevő-koncentrációk, a kipufogógáz-tömegáram, a járműsebesség és az egyéb járműadatok rögzített értékeit korrigálni kell az idővel. Az idővel való korrigálás megkönnyítése érdekében a szinkronizálandó adatokat vagy egyetlen adatrögzítő berendezés segítségével vagy a 4. függelék 5.1. pontjának megfelelő, szinkronizált időbélyegzővel kell rögzíteni. A paraméterek idővel való korrigálását és szinkronizálását a következő, 3.1-3.3. pont szerinti eljárással kell elvégezni.

3.1. Az összetevők koncentrációjának idővel való korrigálása

Az összes összetevő-koncentráció rögzített értékét korrigálni kell az idővel oly módon, hogy a vonatkozó elemzőkészülékek jelátalakítási idejének megfelelő visszafelé történő eltolást alkalmaznak. Az elemzőkészülékek jelátalakítási idejét az 5. függelék 4.4. pontja szerint kell meghatározni:

?KÉP?

ahol:

c i,caz i összetevő idővel korrigált koncentrációja az idő (t) függvényében
c i,raz i összetevő korrigálatlan koncentrációja az idő (t) függvényében
Δtt,iaz i összetevőt mérő elemzőkészülék jelátalakítási ideje

3.2. A kipufogógáz-tömegáram idővel való korrigálása

A kipufogógáz-tömegárammérővel mért kipufogógáz-tömegáramot korrigálni kell az idővel, a kipufogógáz-tömegárammérő jelátalakítási idejének megfelelő visszafelé történő eltolás alkalmazásával. A tömegárammérő jelátalakítási idejét az 5. függelék 4.4. pontja szerint kell meghatározni:

?KÉP?

ahol:

q m,ca kipufogógáz-tömegáram idővel korrigált értéke az idő (t) függvényében
q m,ra kipufogógáz-tömegáram idővel korrigálatlan értéke az idő (t) függvényében
Δtt,ma kipufogógáz-tömegárammérő t jelátalakítási ideje

Ha kipufogógáz-tömegáram meghatározása az ECU vagy egy érzékelő adatai alapján történik, megfontolandó egy kiegészítő átalakítási idő alkalmazása, amelyet a számított kipufogógáz-tömegáram és a 6. függelék 4. pontja szerint mért kipufogógáz-tömegáram keresztkorrelációjával lehet meghatározni.

3.3. A járműadatok szinkronizálása

Az érzékelők vagy az ECU által adott adatokat keresztkorreláció segítségével szinkronizálni kell a megfelelő kibocsátási adatokkal (pl. az összetevő-koncentrációkkal).

3.3.1. A különböző forrásokból származó járműsebesség-adatok

A jármű sebességének a kipufogógáz-tömegárammal való szinkronizálásához először egy érvényes sebességgörbét kell meghatározni. Ha a jármű sebességére vonatkozóan több forrásból is (pl. a GNSS-től, az érzékelőktől vagy az ECU-tól) származik adat, akkor a sebességértékeket keresztkorreláció segítségével szinkronizálni kell.

3.3.2. A jármű sebessége és a kipufogógáz-tömegáram

A kipufogógáz-tömegáram és a járműsebességnek a pozitív gyorsulással való szorzata közötti keresztkorreláció segítségével szinkronizálni kell a járműsebességet a kipufogógáz-tömegárammal.

3.3.3. További jelek

A lassan és kis tartományon belül változó értékű jelek, például a környezeti hőmérséklet szinkronizálása elhagyható.

4. Kibocsátásmérés leállított belső égésű motor mellett

A leállított belső égésű motor mellett keletkező pillanatnyi kibocsátások vagy kipufogógáz-tömegáram méréseit rögzíteni kell az adatcserefájlban.

5. A mért értékek korrigálása

5.1. Az eltolódás korrigálása

?KÉP?

cref,za nullázógáz referenciakoncentrációja (általában nulla), [ppm]
cref,sa kalibrálógáz referenciakoncentrációja [ppm]
cpre,za nullázógáz vizsgálat előtti koncentrációja a gázelemző készülékben [ppm]
cpre,sa kalibrálógáz vizsgálat előtti koncentrációja a gázelemző készülékben [ppm]
cpost,za nullázógáz vizsgálat utáni koncentrációja a gázelemző készülékben [ppm]
cpost,sa kalibrálógáz vizsgálat utáni koncentrációja a gázelemző készülékben [ppm]
cgasa mintagáz koncentrációja [ppm]

5.2. Száraz/nedves korrekció

Ha a kibocsátások mérése száraz alapon történik, akkor a mért koncentrációkat át kell számítani nedves alapú koncentrációkra az alábbi módon:

?KÉP?

ahol:

c weta szennyező anyag nedves koncentrációja ppm-ben vagy térfogatszázalékban
c drya szennyező anyag száraz koncentrációja ppm-ben vagy térfogatszázalékban
k wa száraz/nedves korrekciós tényező

A k w kiszámításához az alábbi képletet kell használni:

?KÉP?

ahol:

?KÉP?

ahol:

H aa beszívott levegő páratartalma [g víz/kg száraz levegő]
c CO2a száraz CO2-koncentráció [%]
c COa száraz CO-koncentráció [%]
αa hidrogén moláris aránya a tüzelőanyagban (H/C)

5.3. A NOx-kibocsátásoknak a környezeti páratartalommal és hőmérséklettel való korrigálása

A NOx-kibocsátásokat nem szabad korrigálni a környezeti hőmérséklet és a páratartalom függvényében.

5.4. A negatív kibocsátási eredmények korrigálása

A negatív pillanatnyi eredményeket nem szabad korrigálni.

6. A pillanatnyi gáz-halmazállapotú kipufogógáz-összetevők meghatározása

6.1. Bevezetés

A kezeletlen kipufogógáz összetevőit az 5. függelékben leírt mérési módszerrel és mintavevő elemzőkészülékkel kell mérni. A releváns összetevők kezeletlen koncentrációját a 4. függelék alapján kell megmérni. Az adatokat a 3. pontnak megfelelően korrigálni kell az idővel és szinkronizálni kell őket.

6.2. Az NMHC és a CH4 koncentrációjának kiszámítása

Az NMC-FID-del végzett metánmérések esetében az NMHC számítási módszere a nullázási/kalibrálási beállításhoz használt kalibráló gáztól és módszertől függ. Ha a FID-et NMC nélkül használják a THC mérésére, a FID-et propán és levegő vagy propán és N2 keverékével kell kalibrálni a szokásos módon. Az NMC-vel sorba kapcsolt FID kalibrálásához a következő módszerek használhatók:

a) a propánból és levegőből álló kalibráló gáz kikerüli az NMC-t;

b) a metánból és levegőből álló kalibráló gáz áthalad az NMC-t.

Erősen ajánlott, hogy a FID kalibrálását az NMC-n áthaladó metán-levegő keverékkel végezzék el.

Az a) módszer esetében a CH4 és az NMHC koncentrációját a következőképpen kell kiszámítani:

?KÉP?

?KÉP?

A b) módszer esetében a CH4 és az NMHC koncentrációját a következőképpen kell kiszámítani:

?KÉP?

?KÉP?

ahol:

c HC(w/oNMC)a szénhidrogén-koncentráció, ha a CH4 vagy C2H6 elkerüli a metánkiválasztót [ppmC1]
c HC(w/NMC)a szénhidrogén-koncentráció, ha a CH4 vagy C2H6 átáramlik a metánkiválasztón [ppmC1]
r haz 5. függelék 4.3.3. b) pontja szerinti, szénhidrogénre vonatkozó választényező
E Maz 5. függelék 4.3.4. a) pontja szerinti metánhatásfok
E Eaz 5. függelék 4.3.4. b) pontja szerinti etánhatásfok

Ha a FID kalibrálását a metánkiválasztón áthaladó gázzal (a b) módszer szerint) végezték, akkor a metánátalakításnak az 5. függelék 4.3.4. a) pontja szerinti hatásfoka nulla. Az NMHC tömegének kiszámításához használt sűrűség egyenlő az összes szénhidrogén 273,15 K és 101,325 kPa melletti sűrűségével, és függ a tüzelőanyagtól.

7. A kipufogógáz-tömegáram meghatározása

7.1. Bevezetés

A pillanatnyi tömegkibocsátásoknak a 8. és 9. pont szerinti kiszámításához szükség van a kipufogógáz-tömegáram meghatározására. A kipufogógáz tömegáramát az 5. függelék 7.2. pontja szerinti közvetlen mérési módszerek valamelyikével kell megállapítani. Alternatív megoldásként megengedett a kipufogógáz-tömegáramot az e függelék 7.2-7.4. pontjának megfelelően kiszámítani.

7.2. A levegő és a tüzelőanyag tömegáramát használó számítási módszer

A kipufogógáz pillanatnyi tömegáramát a levegő és a tüzelőanyag tömegáramából a következőképpen lehet kiszámítani:

?KÉP?

ahol:

q mew,ia kipufogógáz pillanatnyi tömegárama [kg/s]
q maw,ia beszívott levegő pillanatnyi tömegárama [kg/s]
q mf,ia tüzelőanyag pillanatnyi tömegárama [kg/s]

Ha a levegő és a tüzelőanyag tömegáramát vagy a kipufogógáz-tömegáramot az ECU rögzített adatai alapján határozzák meg, a számított pillanatnyi kipufogógáz-tömegáramnak teljesítenie kell az 5. függelék 3. pontjában a kipufogógáz-tömegáramra vonatkozóan meghatározott linearitási követelményeket és a 6. függelék 4.3. pontjában meghatározott hitelesítési követelményeket.

7.3. A levegő tömegáramát és a levegő-tüzelőanyag arányt használó számítási módszer

A kipufogógáz pillanatnyi tömegáramát a levegő tömegáramából és a levegő-tüzelőanyag arányból a következőképpen lehet kiszámítani:

?KÉP?

ahol:

?KÉP?

?KÉP?

ahol:

q maw,ia beszívott levegő pillanatnyi tömegárama [kg/s]
A/F sta sztöchiometrikus levegő–tüzelőanyag arány [kg/kg]
λ ia pillanatnyi levegőfelesleg-arány
c CO2a száraz CO2-koncentráció [%]
c COa száraz CO-koncentráció [ppm]
c HCwa nedves HC-koncentráció [ppm]
αa hidrogén moláris aránya (H/C)
βa szén moláris aránya (C/C)
γa kén moláris aránya (S/C)
δa nitrogén moláris aránya (N/C)
εaz oxigén moláris aránya (O/C)

Az együtthatók Cβ Hα Oε Nδ Sγ tüzelőanyagra vonatkoznak, ahol β = 1 a széntartalmú tüzelőanyagok esetében. A HC-kibocsátások koncentrációja jellemzően alacsony, és a λ i számítása során figyelmen kívül hagyható.

Ha a levegő tömegáramát és a levegő-tüzelőanyag arányt az ECU által rögzített adatok alapján határozzák meg, a számított pillanatnyi kipufogógáz-tömegáramnak teljesítenie kell az 5. függelék 3. pontjában a kipufogógáz-tömegáramra vonatkozóan meghatározott linearitási követelményeket és a 6. függelék 4.3. pontjában meghatározott hitelesítési követelményeket.

7.4. A tüzelőanyag tömegáramát és a levegő-tüzelőanyag arányt használó számítási módszer

A pillanatnyi kipufogógáz-tömegáram a következőképpen számítható ki a tüzelőanyag tömegáramából és a levegő-tüzelőanyag arányból (amelyet a 7.3. pont szerint, az A/Fst és λ i használatával számoltak ki):

?KÉP?

?KÉP?

A számított pillanatnyi kipufogógáz-tömegáramnak teljesítenie kell az 5. függelék 3. pontjában a kipufogógáz-tömegáramra vonatkozóan meghatározott linearitási követelményeket és a 6. függelék 4.3. pontjában meghatározott hitelesítési követelményeket.

8. A gáz-halmazállapotú összetevők pillanatnyi tömegkibocsátásának kiszámítása

A pillanatnyi tömegkibocsátások [g/s] meghatározásához az adott szennyező anyag pillanatnyi koncentrációját [ppm] meg kell szorozni a pillanatnyi kipufogógáz-tömegárammal [kg/s] - miután a pillanatnyi koncentrációt és a tömegáramot is korrigálták és szinkronizálták az átalakítási idővel -, majd meg kell szorozni az A7/1. táblázat vonatkozó u értékével. Ha a mérés száraz alapon történik, akkor az 5.1. pont szerinti száraz/nedves korrekciót el kell végezni az összetevők pillanatnyi koncentrációértékén a további számítások megkezdése előtt. Adott esetben a negatív pillanatnyi kibocsátásértékeket is be kell vonni minden további adatértékelésbe. A paraméterértékeket úgy kell bevonni a pillanatnyi kibocsátások számításaiba [g/s; #/s], ahogy az elemzőkészülék, az áramlásmérő műszer, az érzékelő vagy az ECU kiadja őket. Az alábbi egyenletet kell használni:

?KÉP?

ahol:

m gas,ia „gas” kipufogógáz-összetevő tömege [g/s]
u gasa „gas” kipufogógáz-összetevő sűrűségének és a kipufogógáz A7/1. táblázat szerinti összesített sűrűségének aránya
c gas,ia „gas” kipufogógáz-összetevő mért koncentrációja a kipufogógázban [ppm]
q mew,ia kipufogógáz mért tömegárama [kg/s]
gasaz adott összetevő
ia mérés sorszáma

A7/1. táblázat

A korrigálatlan kipufogógázra vonatkozó, az i kipufogógáz-összetevő vagy szennyező anyag sűrűsége [kg/m3] és a kipufogógáz sűrűsége [kg/m3] közötti arányt kifejező u értékek

Tüzelőanyagρ e [kg/m3]Az i összetevő vagy szennyező anyag
NOxCOHCCO2O2CH4
ρ gas [kg/m3]
2,0521,249(1)1,96301,42760,715
u gas (2) (6))
Dízel (B0)1,28930,0015930,0009690,0004800,0015230,0011080,000555
Dízel (B5)1,28930,0015930,0009690,0004800,0015230,0011080,000555
Dízel (B7)1,28940,0015930,0009690,0004800,0015230,0011080,000555
Etanol (ED95)1,27680,0016090,0009800,0007800,0015390,0011190,000561
CNG (3)1,26610,0016210,0009870,000528 (4)0,0015510,0011280,000565
Propán1,28050,0016030,0009760,0005120,0015330,0011150,000559
Bután1,28320,0016000,0009740,0005050,0015300,0011130,000558
LPG (5)1,28110,0016020,0009760,0005100,0015330,0011150,000559
Benzin (E0)1,29100,0015910,0009680,0004800,0015210,0011060,000554
Benzin (E5)1,28970,0015920,0009690,0004800,0015230,0011080,000555
Benzin (E10)1,28830,0015940,0009700,0004810,0015240,0011090,000555
Etanol (E85)1,27970,0016040,0009770,0007300,0015340,0011160,000559
(1)
A tüzelőanyagtól függően (2)
Ha λ = 2, száraz levegő, 273 K, 101,3 kPa (3)
Az u értékek 0,2 %-os pontosságúak a következő tömegösszetételek esetében: C=66–76 %; H=22–25 %; N=0–12 % (4)
NMHC a CH2,93 alapján (a THC-re a CH4 u gas tényezőjét kell használni). (5)
Az u értékek 0,2 %-os pontosságúak a következő tömegösszetételek esetében: C3=70–90 %; C4=10–30 % (6)
Az ugas mértékegység nélküli paraméter; az u gas értékek magukban foglalják a mértékegységek átváltását annak biztosítása érdekében, hogy a pillanatnyi kibocsátások a meghatározott fizikai mértékegységben, azaz g/s-ben legyenek megadva.

9. A pillanatnyi részecskeszám-kibocsátások kiszámítása

A pillanatnyi részecskeszám-kibocsátások [részecskeszám/s] meghatározásához az adott szennyező anyag pillanatnyi koncentrációját [részecskeszám/cm3] meg kell szorozni a pillanatnyi kipufogógáz-tömegárammal [kg/s], miután a pillanatnyi koncentrációt és a tömegáramot is korrigálták és szinkronizálták az átalakítási idővel, majd el kell osztani az A7/1. táblázat szerinti sűrűséggel [kg/m3]. Adott esetben a negatív pillanatnyi kibocsátásértékeket is be kell vonni minden további adatértékelésbe. A korábbi eredmények minden értékes számjegyét be kell vonni a pillanatnyi kibocsátások számításába. Az alábbi egyenletet kell használni:

?KÉP?

ahol:

PNia részecskeszámáram [részecskeszám/s]
cPN,ia mért részecskeszám-koncentráció [#/m3] 0 °C-on normalizálva
qmew,ia kipufogógáz mért tömegárama [kg/s]
ρea kipufogógáz sűrűsége [kg/m3] 0 °C-on (lásd az A7/1. táblázatot)

10. Adatcsere

Adatcsere: A mérési rendszerek és az adatértékelő szoftverek közötti adatcserét a Bizottság által biztosított szabványos adatcserefájl6 segítségével kell megvalósítani.

Az adatok mindenfajta előfeldolgozását (pl. a 3. pont szerinti, idővel való korrigálását, a jármű sebességének a 4. függelék 4.7. pontja szerinti korrigálását vagy a GNSS járműsebességre vonatkozó jelének a 4. függelék 6.5. pontja szerinti korrigálását) a mérési rendszerek vezérlőszoftverével kell végrehajtani, és az adatcserefájl létrehozása előtt kell elvégezni.

8. függelék

A vizsgálati út általános érvényességének mozgóablakos átlagolási módszerrel történő ellenőrzése

1. Bevezetés

A vizsgálati út általános dinamikájának értékelésére a mozgóablakos átlagolási módszert kell használni. A vizsgálat szakaszokra (ablakokra) tagolódik, az ezt követő elemzés pedig annak megállapítását célozza, hogy a vizsgálati út érvényes-e az RDE céljára. Az ablakok "normalitását" az ablakok távolságspecifikus CO2-kibocsátásának a jármű WLTP-vizsgálat szerint mért CO2-kibocsátásából eredő referenciagörbével való összehasonlítása révén kell értékelni.

2. Szimbólumok, paraméterek és mértékegységek

Az (i) index az időközre utal.

A (j) index az ablakra utal.

A (k) index a kategóriára (t=összes, ls=alacsony sebesség, ms=közepes sebesség, hs=nagy sebesség) vagy a CO2-jelleggörbére (cc) utal.

a 1,b 1

-

a CO2-jelleggörbe együtthatói

a 2,b 2

-

a CO2-jelleggörbe együtthatói

M CO2

-

a CO2 tömege [g]

M CO2j

-

a CO2 tömege a j ablakban, [g]

t i

-

az i időköz teljes hossza, [s]

t t

-

a vizsgálat időtartama [s]

v i

-

a jármű tényleges sebessége az i időközben [km/h]

KÉP HIÁNYZIK

-

a jármű átlagos sebessége a j ablakban [km/h]

tol 1H

-

a jármű CO2-jelleggörbéjének felső tűrése [%]

tol 1L

-

a jármű CO2-jelleggörbéjének alsó tűrése [%]

3. Mozgó átlagolási ablakok

3.1. Az átlagoló mozgóablakok meghatározása

A 7. függelék szerint kiszámított pillanatnyi CO2-kibocsátásokat a mozgóablakos átlagolási módszerrel kell integrálni, a CO2 referenciatömege alapján.

A CO2 referenciatömegének használatát az A8/2. ábra szemlélteti. A számítás elve a következő: A távolságspecifikus RDE CO2-kibocsátások tömegét nem a teljes adatkészletre, hanem annak részeire kell kiszámítani, a részadatkészletek hosszúságát úgy meghatározva, hogy a jármű által a vonatkozó WLTP-vizsgálat során kibocsátott CO2-tömegnek mindig ugyanazon részével egyezzenek meg (adott esetben az összes megfelelő korrekció, pl. ATCT alkalmazása után). A mozgóablakos számításokat az adat-mintavételezési gyakoriságnak megfelelő időnöveléssel Δt kell elvégezni. A következő szakaszokban a jármű közúti CO2 kibocsátásának és átlagsebességének kiszámításához használt ezen részadatkészletek megnevezése "átlagolási ablak". Az ebben a pontban leírt számítást az első adatponttól (előrefelé) kell elvégezni, az A8/1. ábrán látható módon.

A következő adatokat nem kell figyelembe venni a CO2 tömegének, a távolságnak és a jármű átlagsebességének az egyes átlagoló ablakokban való kiszámítása során:

a műszerek időszakos ellenőrzésének adatai és/vagy a nullpontválasz eltolódásának ellenőrzése utáni adatok;

a jármű földhöz viszonyított sebessége < 1 km/h.

A számítás akkor kezdődik, amikor a jármű földhöz viszonyított sebessége legalább 1 km/h és kiterjed minden olyan meneteseményre, melynek során nem történik CO2-kibocsátás és a jármű földhöz viszonyított sebessége legalább 1 km/h.

A kibocsátások tömegét (MCO2,j) a g/s-ban megadott, a 7. függelék szerint kiszámított pillanatnyi kibocsátások integrálásával kell meghatározni.

A8/1. ábra

Járműsebesség az idő függvényében - A jármű átlagolt kibocsátásai az idő függvényében, az első átlagolási ablaktól kezdve

?KÉP?

A8/2. ábra

A CO2-tömeg meghatározása az átlagolási ablakok alapján

?KÉP?

A j sorszámú átlagolási ablak időtartamának (t 2,j - t 1,j ) meghatározása az alábbi egyenlettel történik:

M CO 2 (t 2,j ) - M CO 2 (t 1,j ) ≥ M CO 2,ref

Ahol:

M CO2(t i,j ) a vizsgálat kezdete és az időpont (t i,j ) között mért CO2-kibocsátás tömege, [g];

M CO2,ref a CO2 referenciatömege (a vonatkozó WLTP-vizsgálat során a jármű által kibocsátott CO2 tömegének fele).

A típusjóváhagyás során CO2-referenciaértéként azokat a CO2-értékeket kell alkalmazni, amelyeket az egyes járművek WLTP vizsgálata során, a 154. számú ENSZ-előírás szerint, az összes megfelelő korrekció alkalmazásával határoztak meg.

ISC vagy piacfelügyeleti vizsgálat céljából a CO2 referenciatömegét az egyedi járműre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatból ( 27 ) kell beszerezni. A külső feltöltésű hibrid elektromos járművekre vonatkozó értéket a töltést fenntartó üzemmódban végzett WLTP-vizsgálatból kell venni.

a t 2,j -t a következőképpen kell megválasztani:

M CO 2 (t 2,j - Δt) - M CO 2 (t 1,j ) < M CO 2,ref ≤ M CO 2 (t 2,j ) - M CO 2 (t 1,j )

Ahol Δt az adatmintavételi időszak.

Az ablakokban a CO2-kibocsátás tömegének ( ?KÉP? ) kiszámítása a 7. függeléke szerint kiszámított pillanatnyi kibocsátások integrálásával történik.

3.2. Az ablakok paramétereinek kiszámítása

- A 3.1. pont szerint meghatározott valamennyi ablakra vonatkozóan a következőket kell kiszámítani. A távolságspecifikus CO2-kibocsátások (MCO2,d,j);

- ?KÉP?

4. Az ablakok értékelése

4.1. Bevezetés

A vizsgálati jármű dinamikai referenciaviszonyait a járműnek a WLTP-vizsgálatban a típusjóváhagyás során mért átlagos sebességéhez viszonyított CO2-kibocsátása, más néven "a jármű CO2-jelleggörbéje" alapján kell meghatározni.

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

4.2.

A CO2-jelleggörbe referenciapontjai

A típusjóváhagyás során azokat a CO2-értékeket kell alkalmazni, amelyeket az egyes járművek WLTP vizsgálata során, a 154. számú ENSZ-előírás szerint, az összes megfelelő korrekció alkalmazásával határoztak meg.

Az ISC vagy a piacfelügyeleti vizsgálat céljából e pontban a referenciagörbe meghatározásához az egyes járművekre vonatkozó megfelelőségi tanúsítványban szereplő távolságspecifikus CO2-kibocsátást kell figyelembe venni.

A jármű CO2-jelleggörbéjének meghatározásához szükséges P1, P2 és P3 referenciapontokat a következőképpen kell megállapítani: 4.2.1.

P1 pont

(a WLTP ciklus alacsony sebességű szakaszának átlagos sebessége)

= a járműnek a WLTP ciklus alacsony sebességű szakasza alatti CO2-kibocsátása [g/km] 4.2.2.

P2 pont

(a WLTP ciklus nagy sebességű szakaszának átlagos sebessége)

= a járműnek a WLTP ciklus nagy sebességű szakasza alatti CO2-kibocsátása [g/km] 4.2.3.

P3 pont

(a WLTP ciklus extranagy sebességű szakaszának átlagos sebessége)

= a járműnek a WLTP ciklus extranagy sebességű szakasza alatti CO2-kibocsátása [g/km]

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

4.3. A CO2-jelleggörbe meghatározása

A 4.2. pont szerinti referenciapontok segítségével a CO2-kibocsátások jelleggörbéjét az átlagos sebesség függvényeként, két lineáris szakasz (P1, P2) és (P2, P3) használatával kell kiszámítani. A (P2, P3) szakasz a jármű sebességét ábrázoló tengelyen 145 km/h-ra van korlátozva. A jelleggörbét a következő képletek alapján kell meghatározni:

A (P 1,P 2 szakaszra vonatkozóan:

with:

and:

A (P 2,P 3) szakaszra vonatkozóan:

with:

and:

A8/3. ábra

A jármű CO2-jelleggörbéje és tűrései belső égésű motorral felszerelt és nem külső feltöltésű hibrid elektromos járművek esetében

A8/4. ábra

A jármű CO2-jelleggörbéje és tűrései külső feltöltésű hibrid elektromos járművek esetében

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

4.4. Alacsony, közepes és nagy sebességű szakaszok ablakai

4.4.1. Az ablakokat átlagos sebességük alapján alacsony, közepes és nagy sebességű sebességkategóriákba kell sorolni.

4.4.1.1. Az alacsony sebességű szakasz ablakai Az alacsony sebességű szakasz ablakait 45 km/h-nál alacsonyabb átlagos járműsebesség (

) jellemzi.

4.4.1.2. A közepes sebességű szakasz ablakai A közepes sebességű szakasz ablakait legalább 45 km/h és 80 km/h-nál alacsonyabb átlagos járműsebesség (

) jellemzi.Azon járművek esetében, amelyeket a jármű sebességét 90 km/h-ra korlátozó készülékkel szereltek fel, a közepes sebességű szakasz ablakait 70 km/h-nál alacsonyabb átlagos járműsebesség (

) jellemzi.

4.4.1.3. A magas sebességű szakasz ablakai A magas sebességű szakasz ablakait legalább 80 km/h és 145 km/h-nál alacsonyabb átlagos járműsebesség (

) jellemzi.Azon járművek esetében, amelyeket a jármű sebességét 90 km/h-ra korlátozó készülékkel szereltek fel, a magas sebességű szakasz ablakait legalább 70 km/h és 90 km/h-nál alacsonyabb átlagos járműsebesség (

) jellemzi.

A8/5. ábra

A jármű CO2-jelleggörbéje: az alacsony, a közepes és a magas sebesség fogalommeghatározásai (belső égésű motorral rendelkező és nem külső feltöltésű hibrid elektromos járművek példáján), azon N2 kategóriájú járművek kivételével, amelyeket a jármű sebességét 90 km/h-ra korlátozó készülékkel szereltek fel

A8/6. ábra

A jármű CO2-jelleggörbéje: az alacsony, a közepes és a magas sebességű vezetés fogalommeghatározásai (külső feltöltésű hibrid elektromos járművek példáján), azon járművek kivételével, amelyeket a jármű sebességét 90 km/h-ra korlátozó készülékkel szereltek fel

4.5.1. A vizsgálati út érvényességének ellenőrzése

4.5.1.1. A jármű CO2-jelleggörbéjének tűrései

A jármű CO2-jelleggörbéjének felső tűrése tol 1H = 45 % alacsony sebességű vezetés esetén, valamint tol 1H = 40 % közepes és nagy sebességű vezetés esetén.

A jármű CO2-jelleggörbéjének alsó tűrése tol 1L = 25 % belső égésű motorral rendelkező és nem külső feltöltésű hibrid elektromos járművek és tol 1L = 100 % külső feltöltésű hibrid elektromos járművek esetében.

4.5.1.2. A vizsgálat érvényességének ellenőrzése

A vizsgálat akkor érvényes, ha a részét képező alacsony, közepes és nagy sebességű szakaszoknak legalább 50 %-a a CO2-jelleggörbére vonatkozóan meghatározott tűrésen belül van.

Nem külső feltöltésű hibrid elektromos járművek és külső feltöltésű hibrid elektromos járművek esetében, ha a tol 1H és tol 1L közötti 50 %-os minimális követelmény nem teljesül, a tol 1H felső pozitív tűrést meg lehet növelni, amíg a tol 1H értéke el nem éri az 50 %-ot.

Külső feltöltésű hibrid hajtású elektromos járművek esetében a vizsgálat továbbra is érvényes, ha a belső égésű motor nem indul be, és ennek következtében nem kerül sor a mozgó átlagolási ablakok kiszámítására.

9. függelék

A vizsgálati út dinamikatúllépésének vagy hiányának értékelése

1. Bevezetés

Ez a függelék a vizsgálati út dinamikájának ellenőrzésére szolgáló számítási eljárásokat mutatja be, meghatározva, hogy az RDE-vizsgálati út során a dinamika túl nagy, vagy nem volt-e elegendő.

2. Szimbólumok, paraméterek és mértékegységek

agyorsulás [m/s2]
aigyorsulás az i időközben [m/s2]
apos0,1 m/s2-nél nagyobb pozitív gyorsulás [m/s2]
apos,i,ka 0,1 m/s2-nél nagyobb pozitív gyorsulás az i időközben a városi, országúti és autópályán történő vezetés szakaszait figyelembe véve [m/s2]
aresgyorsulási felbontás [m/s2]
diaz i időközben megtett távolság [m]
di,kaz i időközben megtett távolság a városi, országúti és autópályán történő vezetés szakaszait figyelembe véve [m]
index (i)diszkrét időköz
index (j)a pozitív gyorsulást tartalmazó adatkészletek diszkrét időköze
index (k)a megfelelő kategóriára (t=összes, u=város, r=országút, m=autópálya) utal
Mka 0,1 m/s2-nél nagyobb pozitív gyorsulást tartalmazó városi, országúti és autópályán történő vezetési szakaszok mintáinak száma
Nka városi, országúti és autópályán történő vezetési szakaszok és a teljes vizsgálati út mintáinak teljes száma
RPAka városi, országúti és autópályán történő vezetési szakaszokra vonatkozó relatív pozitív gyorsulás [m/s2 vagy kWs/(kg*km)]
tka városi, országúti és autópályán történő vezetési szakaszok és a teljes vizsgálati út időtartama [s]
va jármű sebessége [km/h]
via jármű tényleges sebessége az i időközben [km/h]
vi,ka jármű tényleges sebessége az i időközben a városi, országúti és autópályán történő vezetés szakaszait figyelembe véve [km/h]
(v × a)ia gyorsulásra jutó tényleges járműsebesség az i időközben [m2/s3 vagy W/kg]
(v × a)j,ka 0,1 m/s2-nél nagyobb pozitív gyorsulásra jutó tényleges járműsebesség a j időközben a városi, országúti és autópályán történő vezetés szakaszait figyelembe véve [m2/s3 vagy W/kg]
(v × apos)k- [95]a 0,1 m/s2-nél nagyobb pozitív gyorsulásra jutó járműsebesség szorzatának 95 %-os percentilise a városi, országúti és autópályán történő vezetés szakaszaira vonatkozóan [m2/s3 vagy W/kg]
a városi, országúti és autópályán történő vezetés szakaszaira vonatkozó átlagos járműsebesség [km/h]

3. A vizsgálati út mutatói

3.1. Számítások

3.1.1. Az adatok előfeldolgozása

A dinamikus paraméterek, például a gyorsulás, a (v × aapos ) vagy az RPA meghatározásához a járműsebességre vonatkozó jelnek a 3 km/h feletti minden sebességen 0,1 %-os pontosságúnak és 1 Hz-es mintavételi gyakoriságúnak kell lennie. Egyébként a gyorsulást 0,01 m/s2 pontossággal és 1 Hz-es mintavételi gyakorisággal kell meghatározni. Ebben az esetben a (v × aapos ) meghatározásához különálló sebességjel szükséges, melynek pontossága legalább 0,1 km/h kell hogy legyen. A sebességgörbe képezi a további számítások és a 3.1.2. és a 3.1.3. pontban ismertetett kategorizálás alapját.

3.1.2. A távolság, a gyorsulás és a (v × a) kiszámítása

A következő számításokat a teljes időn alapuló sebességgörbén kell elvégezni, a vizsgálati adatok kezdetétől a végéig.

Az adatmintánkénti távolságnövekményt a következőképpen kell kiszámítani:

?KÉP?

ahol:

diaz i időközben megtett távolság [m]
ν ia jármű tényleges sebessége az i időközben [km/h]
N ta minták teljes száma

A gyorsulást a következőképpen kell számítani:

?KÉP?

ahol:

aia gyorsulás az i időközben [m/s2].
Ha i = 1: vi–1 = 0,
i = Nt esetén: vi+1 =0.

A gyorsulásra jutó tényleges járműsebesség szorzatát a következőképpen kell kiszámítani:

?KÉP?

ahol:

(v × a)ia gyorsulásra jutó tényleges járműsebesség szorzata az i időközben [m2/s3 vagy W/kg].

3.1.3. Az eredmények kategorizálása

3.1.3.1. Az eredmények kategorizálása

Az ai és a (v × a)i kiszámítása után vi , di , ai és (v × a)i értékeket a járműsebesség alapján növekvő sorrendbe kell állítani.

A (vi ≤ 60 km/h) által jellemzett valamennyi adatkészlet a "városi" sebességkategóriába, a (60 km/h < vi ≤ 90 km/h) által jellemzett valamennyi adatkészlet az "országúti" és a (vi > 90 km/h) által jellemzett valamennyi adatkészlet az "autópályán történő vezetési" sebességkategóriába tartozik.

Azon N2 kategóriájú járművek esetében, amelyeket a jármű sebességét 90 km/h-ra korlátozó készülékkel szereltek fel, a vi ≤ 60 km/h által jellemzett valamennyi adatkészlet a "városi" sebességkategóriába, a 60 km/h < vi ≤ 80 km/h által jellemzett valamennyi adatkészlet az "országúti" és a vi > 80 km/h által jellemzett valamennyi adatkészlet az "autópályán történő vezetési" sebességkategóriába tartozik.

Az ai 0,1 m/s2 gyorsulási értékekkel rendelkező adatkészletek száma egyik sebességkategóriában sem lehet kisebb 100-nál.

Az átlagos járműsebességet (

?KÉP?

) a következőképpen kell kiszámítani valamennyi sebességkategóriában:

?KÉP?

ahol:

Nka városi, országúti és autópályán történő vezetési szakaszok mintáinak teljes száma.

3.1.4. A (v × apos)k-[95] sebességkategóriánkénti kiszámítása

A (v × apos) értékek 95 %-os percentilisét a következőképpen kell kiszámítani:

Minden egyes sebességkategória (v × apos)i,k értékeit növekvő sorrendbe kell rendezni valamennyi olyan adatkészletre vonatkozóan, amely ai,k > 0,1m/s2 értékkel rendelkezik, és meg kell határozni ezen minták teljes számát (Mk ).

Ezután az ai,k ≥ 0,1 m/s2 értékkel rendelkező (v × apos)i,k értékekhez hozzá kell rendelni a percentilisértékeket a következőképpen:

A legkisebb (v × apos) értékhez az 1/Mk percentilist, a második legkisebb értékhez a 2/Mk percentilist, a harmadik legkisebb értékhez a 3/Mk percentilist, a legnagyobb értékhez pedig az (Mk/Mk = 100 %) percentilist kell hozzárendelni.

A (v × apos)k-[95] értéke (v × apos)j,k, ahol j/Mk = 95 %. Ha a j/Mk = 95 % feltétel nem teljesül, a (v × apos)k-[95] értékét a j és a j+1 egymást követő minták lineáris interpolációjával kell kiszámítani, ahol j/Mk < 95 % és (j+1)/Mk > 95 %.

A sebességkategóriánkénti relatív pozitív gyorsulást a következőképpen kell kiszámítani:

?KÉP?

ahol:

RPAka városi, országúti és autópályán történő vezetés szakaszaira vonatkozó relatív pozitív gyorsulás [m/s2 vagy kWs/(kg*km)]
Mka pozitív gyorsulást tartalmazó városi, országúti és autópályán történő vezetési szakaszok mintáinak száma
Nka városi, országúti és autópályán történő vezetési szakaszok mintáinak teljes száma

4. A vizsgálati út érvényességének ellenőrzése

4.1.1. A (v × apos)k-[95] sebességkategóriánkénti ellenőrzése (ahol v [km/h]-ban van megadva)

Ha a ?KÉP? ≤ 74,6 km/h és

(v × apos)k-[95] > (0,136 × ?KÉP? + 14,44)

feltétel teljesül, akkor a vizsgálati út érvénytelen.

Ha a ?KÉP? > 74,6 km/h és

(v × apos)k-[95] > (0,0742 × ?KÉP? + 18,966)

feltétel teljesül, akkor a vizsgálati út érvénytelen.

A gyártó kérésére, és csak azon N1 vagy N2 járművek esetében, amelyek esetében a teljesítmény és a vizsgálati tömeg aránya nem haladja meg a 44 W/kg értéket:

Ha a ?KÉP? ≤ 74,6 km/h és

(v × apos)k-[95] > (0,136 × ?KÉP? + 14,44)

feltétel teljesül, akkor a vizsgálati út érvénytelen.

Ha a ?KÉP? > 74,6 km/h és

(v × apos)k-[95] > (- 0,097 × ?KÉP? + 31,365)

feltétel teljesül, akkor a vizsgálati út érvénytelen.

4.1.2. Az RPA sebességkategóriánkénti ellenőrzése

Ha ?KÉP? ≤ 94,05 km/h és a

RPAk < (- 0,0016 ?KÉP? + 0,1755)

feltétel teljesül, akkor a vizsgálati út érvénytelen.

Ha a ?KÉP? > 94,05 km/h és RPAk < 0,025 feltétel teljesül, akkor a vizsgálati út érvénytelen.

10. függelék

A PEMS-vizsgálati út összesített pozitív magasságnövekedésének meghatározására szolgáló eljárás

1. Bevezetés

Ez a függelék a PEMS-vizsgálati út összesített magasságnövekedésének meghatározására szolgáló eljárást ismerteti.

2. Szimbólumok, paraméterek és mértékegységek

d(0)távolság a vizsgálati út kezdetén [m]
daz út figyelembe vett diszkrét pontjáig megtett összesített távolság [m]
d 0az út vonatkozó d pontja előtt közvetlenül végzett mérésig megtett összesített távolság [m]
d 1az út vonatkozó d pontja után közvetlenül végzett mérésig megtett összesített távolság [m]
d aaz út referenciapontja d(0)-nál [m]
d eaz út utolsó diszkrét pontjáig megtett összesített távolság [m]
d ipillanatnyi távolság [m]
d tota vizsgálati út teljes hossza [m]
h(0)a járműnek az adatminőség vizsgálata és elvi alapú ellenőrzése utáni tengerszint feletti magassága a vizsgálati út kezdetén [m]
h(t)a járműnek az adatminőség vizsgálata és elvi alapú ellenőrzése utáni tengerszint feletti magassága a t ponton [m]
h(d)a jármű tengerszint feletti magassága az út d pontján [m]
h(t-1)a járműnek az adatminőség vizsgálata és elvi alapú ellenőrzése utáni tengerszint feletti magassága a t-1 ponton [m]
hcorr(0)a jármű korrigált tengerszint feletti magassága közvetlenül az út vonatkozó d pontja előtt [m]
hcorr(1)a jármű korrigált tengerszint feletti magassága közvetlenül az út vonatkozó d pontja után [m]
hcorr(t)a jármű korrigált pillanatnyi tengerszint feletti magassága a t adatpontnál [m]
hcorr(t-1)a jármű korrigált pillanatnyi tengerszint feletti magassága a t-1 adatpontnál [m]
hGNSS,ia jármű GNSS-szel mért pillanatnyi tengerszint feletti magassága [m]
hGNSS(t)a jármű GNSS-szel mért tengerszint feletti magassága a t adatpontnál [m]
h int (d)interpolált tengerszint feletti magasság az út vizsgált diszkrét d pontján [m]
h int,sm,1 (d)simított és interpolált tengerszint feletti magasság az első simítás elvégzése után az út vizsgált diszkrét d pontján [m]
h map (t)a jármű topográfiai térkép szerinti tengerszint feletti magassága a t adatpontnál [m]
roadgrade,1(d)az út simított lejtése az első simítás elvégzése után az út vizsgált diszkrét d pontján [m/m]
roadgrade,2(d)az út simított lejtése a második simítás elvégzése után az út vizsgált diszkrét d pontján [m/m]
sintrigonometriai szinuszfüggvény
ta vizsgálat kezdete óta eltelt idő [s]
t0az út vonatkozó d pontja előtt közvetlenül végzett mérésig eltelt idő [s]
via jármű pillanatnyi sebessége [km/h]
v(t)a jármű sebessége a t adatpontnál [km/h]

3. Általános követelmények

Az RDE-vizsgálati út összesített pozitív magasságnövekedését a következő három paraméter alapján kell meghatározni: a jármű GNSS-szel mért pillanatnyi tengerszint feletti magassága (hGNSS,i , [m]), a jármű 1 Hz-es gyakorisággal rögzített pillanatnyi sebessége ( v i, [km/h]) és a vizsgálat kezdete óta eltelt idő (t, [s]).

4. Az összesített pozitív magasságnövekedés kiszámítása

4.1. Általános rendelkezések

Az RDE-vizsgálati utak összesített pozitív magasságnövekedését egy kétlépéses eljárással kell kiszámítani, melynek lépései: i. a jármű pillanatnyi tengerszint feletti magasságára vonatkozó adatok korrigálása, és ii. az összesített pozitív magasságnövekedés kiszámítása.

4.2. A jármű pillanatnyi tengerszint feletti magasságára vonatkozó adatok korrigálása

A vizsgálat kezdetén GNSS-szel meg kell állapítani a d(0) pont h(0) tengerszint feletti magasságát, és a topográfiai térkép alapján ellenőrizni kell az adat helyességét. Az eltérés nem lehet nagyobb 40 m-nél. A pillanatnyi tengerszint feletti magasságra vonatkozó valamennyi h(t) értéket korrigálni kell, ha a következő feltétel teljesül:

?KÉP?

A tengerszint feletti magasság korrigálását a következő módon kell elvégezni:

?KÉP?

ahol:

h(t)a járműnek az adatminőség vizsgálata és elvi alapú ellenőrzése utáni tengerszint feletti magassága a t adatponton [m]
h(t-1)a járműnek az adatminőség vizsgálata és elvi alapú ellenőrzése utáni tengerszint feletti magassága a t-1 adatponton [m]
v(t)a jármű sebessége a t adatpontnál [km/h]
hcorr(t)a jármű korrigált pillanatnyi tengerszint feletti magassága a t adatpontnál [m]
hcorr(t-1)a jármű korrigált pillanatnyi tengerszint feletti magassága a t-1 adatpontnál [m]

A korrigálási eljárás után megkapjuk a tengerszint feletti magasság érvényes adatkészletét. Ezt az adatkészletet kell használni az alábbiakban ismertetett módon az összesített pozitív magasságnövekedés kiszámításához.

4.3. Az összesített pozitív magasságnövekedés végső kiszámítása

4.3.1. Egységes térbeli felbontás meghatározása

Az összesített magasságnövekedést 1 m-es állandó térbeli felbontású adatokból kell kiszámítani, a vizsgálati út kezdetén, d(0)-nál végzett első méréstől kezdve. Az 1 m-es felbontású diszkrét adatpontokat, más néven az út pontjait, meghatározott távolsági érték (például 0, 1, 2, 3 m stb.) és az annak megfelelő tengerszint feletti magasság (h(d), [m]) jellemzi.

Az út egyes diszkrét d pontjainak tengerszint feletti magasságát a pillanatnyi hcorr(t) tengerszint feletti magasság interpolációjával kell kiszámítani a következőképpen:

?KÉP?

Ahol:

hint(d)interpolált tengerszint feletti magasság az út vizsgált diszkrét d pontján [m]
hcorr(0)a jármű korrigált tengerszint feletti magassága közvetlenül az út vonatkozó d pontja előtt [m]
hcorr(1)a jármű korrigált tengerszint feletti magassága közvetlenül az út vonatkozó d pontja után [m]
daz út figyelembe vett d diszkrét pontjáig megtett összesített távolság [m]
d0az út vonatkozó d pontja előtt közvetlenül végzett mérésig megtett összesített távolság [m]
d1az út vonatkozó d pontja után közvetlenül végzett mérésig megtett összesített távolság [m]

4.3.2. Kiegészítő adatsimítás

Az út egyes diszkrét pontjaira kapott, a tengerszint feletti magasságra vonatkozó adatokat egy kétlépéses eljárással simítani kell, ahol d a jelöli az első, d e pedig az utolsó adatpontot (lásd az A10/1. ábrát). Az első simítást a következőképpen kell elvégezni:

?KÉP?

?KÉP?

?KÉP?

?KÉP?

?KÉP?

Ahol:

roadgrade,1(d)az út simított lejtése az első simítás elvégzése után az út vizsgált diszkrét pontján [m/m]
hint(d)interpolált tengerszint feletti magasság az út vizsgált diszkrét d pontján [m]
hint,sm,1(d)simított interpolált tengerszint feletti magasság az első simítás elvégzése után az út vizsgált diszkrét d pontján [m]
daz út figyelembe vett diszkrét pontjáig megtett összesített távolság [m]
daaz út referenciapontja d(0)-nál [m]
deaz út utolsó diszkrét pontjáig megtett összesített távolság [m]

A második simítást a következőképpen kell elvégezni:

?KÉP?

?KÉP?

?KÉP?

Ahol:

roadgrade,2(d)az út simított lejtése a második simítás elvégzése után az út vizsgált diszkrét pontján [m/m]
hint,sm,1(d)simított interpolált tengerszint feletti magasság az első simítás elvégzése után az út vizsgált diszkrét d pontján [m]
daz út figyelembe vett diszkrét pontjáig megtett összesített távolság [m]
daaz út referenciapontja d(0)-nál [m]
deaz út utolsó diszkrét pontjáig megtett összesített távolság [m]

A10/1. ábra

A tengerszint feletti magasságra vonatkozó interpolált jelek simítási eljárásának bemutatása

?KÉP?

4.3.3. A végleges eredmény kiszámítása

A vizsgálati út összesített pozitív magasságnövekedését az út összes pozitív, interpolált és simított lejtésadatának (roadgrade,2(d)) integrálásával kell kiszámítani. Az eredményt normalizálni kell a vizsgálati út d tot teljes távolságára, és az összesített magasságnövekedést méterben kell megadni a távolság száz kilométerére vetítve.

Ezután ki kell számítani a jármű útszakaszonkénti vw sebességét minden szakasz 1 m-es diszkrét pontjára:

?KÉP?

A vizsgálati út városi részének összesített pozitív magasságnövekedését ezután az útszakasz diszkrét pontjain mért járműsebesség alapján kell kiszámítani. Minden olyan adatkészlet, amely esetében v w ≤ 60 km/h, az út városi részéhez tartozik. Az összes olyan pozitív, interpolált és simított lejtésadatot integrálni kell, amely városi adatkészlethez tartozik.

A durban városi vizsgálati távolság [km] kiszámításához integrálni kell a városi adatkészleteknek megfelelő 1 m-es szakaszpontokat, és át kell váltani km-re.

Az út városi részének pozitív összesített magasságnövekedését ezután úgy kell kiszámítani, hogy a városi magasságnövekedést el kell osztani a városi vizsgálati távolsággal, és a távolság száz kilométerére vetített, összesített magasságnövekedésként kell méterben kifejezni.

11. függelék

Az RDE-kibocsátások végeredményeinek kiszámítása

1. Ez a függelék a teljes RDE-vizsgálati útra és annak városi szakaszára vonatkozó végső szennyezőanyag-kibocsátás kiszámítására szolgáló eljárást ismerteti.

2. Szimbólumok, paraméterek és mértékegységek

(k) index a kategóriára (t=összes, u=város, 1 - 2 = a WLTP ciklus első két szakasza) utal

ICkkülső feltöltésű hibrid elektromos jármű belső égésű motorhasználatának a távolsággal arányos részesedése az RDE-vizsgálati út során
dICE,kkülső feltöltésű hibrid elektromos jármű működő belső égésű motorral megtett távolsága [km] az RDE-vizsgálati út során
dEV,kkülső feltöltésű hibrid elektromos jármű leállított belső égésű motorral megtett távolsága [km] az RDE-vizsgálati út során
MRDE,ka gáz-halmazállapotú szennyező anyagok végső RDE távolságspecifikus tömege [mg/km] vagy részecskeszáma [#/km]
mRDE,ka teljes RDE-vizsgálati út során, az e függelék szerinti bármilyen korrekció előtt kibocsátott gáz-halmazállapotú szennyező anyagok távolságspecifikus tömege [mg/km] vagy részecskeszáma [#/km]
az RDE-vizsgálati út során kibocsátott CO2 távolságspecifikus tömege [g/km]
a WLTC-ciklus során kibocsátott CO2 távolságspecifikus tömege [g/km]
töltésfenntartó üzemmódban vizsgált külső feltöltésű hibrid elektromos jármű WLTC-ciklus során kibocsátott távolságspecifikus CO2 tömege [g/km]
rkaz RDE-vizsgálat és a WLTP-vizsgálat során mért CO2-kibocsátások aránya
RFkaz RDE-vizsgálati útra számított eredményértékelési tényező
RFL1az eredményértékelési tényező kiszámításához használt függvény első paramétere
RFL2az eredményértékelési tényező kiszámításához használt függvény második paramétere

3. Az RDE-kibocsátások közbenső eredményeinek kiszámítása

Belső égésű motorral rendelkező, nem külső feltöltésű hibrid elektromos járművek és külső feltöltésű hibrid elektromos járművek esetében a közbenső RDE-eredményeket az alábbiak szerint kell kiszámítani az érvényes vizsgálati utakra.

Az e melléklet 2.5.2. pontjában meghatározottak szerinti leállított belső égésű motor mellett keletkező pillanatnyi kibocsátásokra vagy kipufogógáz-tömegáramra vonatkozó méréseket nullára kell állítani.

A pillanatnyi szennyezőanyag-kibocsátást az e melléklet 5.1., 7.5. és 7.6. szakasza szerint, a kiterjesztett feltételeknek megfelelően korrigálni kell.

A teljes RDE-vizsgálati útra és az RDE-vizsgálati út városi részére (k = t = total, k = u = urban):

?KÉP?

Az eredményértékelési tényező kiszámításához használt függvény RFL1 és RFL2 paraméterének értékei a következők:

RFL1 =1.30 és RFL2 =1.50

Az RFk (k=t=total, k=u=urban) RDE-eredményértékelési tényezőket belső égésű motorral rendelkező, valamint nem külső feltöltésű hibrid elektromos járművek esetében a 3.1. pontban, külső feltöltésű hibrid elektromos járművek esetében pedig a 3.2. pontban meghatározott függvény használatával kell meghatározni. A módszer grafikai ábrázolását az alábbi A11/1. ábra szemlélteti, míg a matematikai képletek az AA11/1. táblázatban találhatók:

A11/1. ábra

Az eredményértékelési tényező kiszámításához használt függvény

?KÉP?

A11/1. táblázat

Az eredményértékelési tényezők kiszámítása

Ha:Akkor az RFk eredményértékelési tényező:Ahol:

3.1. Az RDE-eredményértékelési tényező belső égésű motorral rendelkező, valamint nem külső feltöltésű hibrid elektromos járművek esetében

Az RDE-eredményértékelési tényező értéke az RDE-vizsgálat során mért távolságspecifikus CO2-kibocsátás és az adott jármű által az azon végzett validálási WLTP-vizsgálat során kibocsátott távolságspecifikus CO2 megfelelően korrigált értéke közötti rk aránytól függ.

A városi közlekedési kibocsátások tekintetében a WLTP-vizsgálat releváns szakaszai a következők:

a) belső égésű motorral rendelkező járművek esetében a WLTC-menetciklus első két, azaz az alacsony és a közepes sebességű szakasza;

?KÉP?

b) nem külső feltöltésű hibrid hajtású elektromos járművek esetében a WLTC-menetciklus valamennyi szakasza.

?KÉP?

3.2. Az RDE-eredményértékelési tényező külső feltöltésű hibrid elektromos járművek esetében

Az RDE-eredményértékelési tényező értéke az RDE-vizsgálat során mért távolságspecifikus CO2-kibocsátás és az adott jármű által a töltésfenntartó üzemmódban végzett, vonatkozó validálási WLTP-vizsgálat során kibocsátott távolságspecifikus CO2 megfelelően korrigált értéke közötti rk aránytól függ. Az rk arányt korrigálni kell a belső égésű motornak a töltésfenntartó üzemmódban lefolytatott RDE-vizsgálati út, illetve a WLTP-vizsgálat során történő használatát tükröző arányszámmal.

A városi szakasz, illetve a teljes út esetében:

?KÉP?

ahol az ICk a városi szakasz, illetve a teljes út során működő belső égésű motorral megtett távolság és a teljes városi szakasz vagy a teljes vizsgálati út hányadosaként kifejezett arány:

?KÉP?

ahol a belső égésű motor működését e melléklet 2.5.2. pontja szerint kell megállapítani.

4. Az RDE kibocsátási végeredmények a PEMS-határértékek figyelembevételével

Annak érdekében, hogy az alkalmazandó WLTP-vizsgálat tekintetében figyelembe lehessen venni a PEMS-méréseknek a laboratóriumban végzett mérésekhez viszonyított bizonytalanságát, a közbenső számított kibocsátási értékeket (MRDE,k ) el kell osztani 1+marginpollutant. értékkel, ahol a marginpollutant. az A11/2. táblázatban meghatározott érték:.

Az egyes szennyező anyagok PEMS-határértékei a következők:

A11/2. táblázat

Szennyező anyagNitrogén-oxidok tömege (NOx)Részecskék száma (PN)Szén-monoxid tömege (CO)Összes szénhidrogén tömege (THC)Az összes szénhidrogén és a nitrogén-oxid együttes tömege (THC + NOx)
Marginpollutant0,100,34Még nincs meghatározvaMég nincs meghatározvaMég nincs meghatározva

A negatív végeredményeket nullának kell tekinteni.

Az e melléklet 5.3.4. pontja szerint alkalmazandó Ki tényezőket alkalmazni kell.

Ezeket az értékeket az NOx-re és a részecskeszámra vonatkozó RDE-kibocsátási végeredményeknek kell tekinteni.

12. függelék

A gyártó RDE-megfelelőségi tanúsítványa

A gyártó megfelelőségi tanúsítványa a valós vezetési feltételek melletti kibocsátásokra vonatkozó követelmények teljesüléséről

(Gyártó): .............................................................................

(A gyártó címe): ....................................................................

tanúsítja, hogy:

Az e tanúsítvány mellékletében felsorolt járműtípusok valamennyi érvényes, e melléklet követelményeinek megfelelően elvégzett RDE-vizsgálat tekintetében megfelelnek az (EU) 2017/1151 rendelet IIIA. mellékletének 3.1. pontjában meghatározott követelményeknek.

Kelt [...................... (Hely)]

[..............(Dátum)]

[...]..........................................................[...]

...............................................

(A gyártó képviselőjének pecsétje és aláírása)

Melléklet:

- Azon járműtípusok listája, amelyekre e tanúsítvány vonatkozik

- Az egyes járműtípusok tekintetében megadott maximális RDE-értékek jegyzéke mg/km-ben vagy adott esetben részecskeszám/km-ben kifejezve.

IV. MELLÉKLET

A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSRE VALÓ ALKALMASSÁG TEKINTETÉBEN TÖRTÉNŐ TÍPUSJÓVÁHAGYÁSHOZ SZÜKSÉGES KIBOCSÁTÁSI ADATOK

1. függelék

(A SZÉN-MONOXID-KIBOCSÁTÁSOK MÉRÉSE ÜRESJÁRATI FORDULATSZÁMOKON)

(2. TÍPUSÚ VIZSGÁLAT)

1. BEVEZETÉS

1.1. Ez a függelék a 2. típusú vizsgálat eljárását írja le, amely a szén-monoxid-kibocsátásokat méri üresjárati fordulatszámokon (normál és nagy üresjárati fordulatszám).

2. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

2.1. Az általános követelmények megegyeznek a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 5.3.2., valamint 5.3.7.1-5.3.7.6. szakaszában foglalt követelményekkel, a 2.2. pontban meghatározott kivétellel.

2.2. A 83. sz. ENSZ EGB-előírás 5.3.7.5. szakaszában említett táblázat e rendelet I. melléklete 4. függeléke kiegészítésének 2.1. pontjában említett 2. típusú vizsgálat céljaira szolgáló táblázatként értendő.

3. MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK

3.1. A műszaki követelmények megegyeznek a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 5. mellékletében foglalt követelményekkel, a 3.2. és a 3.3. pontban felsorolt kivételekkel.

3.2. A 83. sz. ENSZ EGB-előírás 5. mellékletének 2.1. szakaszában említett referenciatüzelőanyag-specifikációk az e rendelet IX. mellékletében foglalt megfelelő referenciatüzelőanyag-specifikációkra való hivatkozásként értendők.

3.3. A 83. sz. ENSZ EGB-előírás 5. mellékletének 2.2.1. szakaszában említett I. típusú vizsgálatra való hivatkozás az e rendelet XXI. mellékletében foglalt 1. típusú vizsgálatra való hivatkozásként értendő.

2. függelék

A FÜST OPACITÁSÁNAK MÉRÉSE

1. BEVEZETÉS

1.1. Ez a függelék a kibocsátott kipufogógáz opacitásának mérésére vonatkozó követelményeket írja le.

2. A KORRIGÁLT FÉNYELNYELÉSI EGYÜTTHATÓ JELE

2.1. A korrigált fényelnyelési együttható jelét minden olyan járművön el kell helyezni, amely megfelel annak a járműtípusnak, amelyre ez a vizsgálat vonatkozik. A jel egy téglalapban elhelyezett szám, amely a jóváhagyáskor a terhelés nélküli gyorsítással végzett vizsgálattal kapott korrigált fényelnyelési együttható m-1-ben kifejezve. A vizsgálati módszert a 4. szakasz írja le.

2.2. A jelnek jól olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie. A jelet szembetűnő és könnyen hozzáférhető helyen kell rögzíteni, amelyet az I. melléklet 4. függelékében bemutatott típusjóváhagyási tanúsítványhoz fűzött kiegészítésben fel kell tüntetni.

2.3. A IV.2.1. ábrán példa látható a fényelnyelési együttható jelére.

IV. 2.1. ábra

?KÉP?

A fenti jel azt mutatja, hogy a korrigált fényelnyelési együttható 1,30 m-1.

3. ELŐÍRÁSOK ÉS VIZSGÁLATOK

3.1. Az előírások és vizsgálatok megegyeznek a 24. sz. ENSZ EGB-előírás ( 28 ) III. részének 24. szakaszában leírtakkal, az ezen eljárások alól a 3.2. pontban megadott kivétellel.

3.2. A 24. ENSZ EGB-előírás 24.1. szakaszában a 2. mellékletre való hivatkozás az e rendelet I. mellékletének 4. függelékére való hivatkozásként értendő.

4. MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK

4.1.

A műszaki követelmények megegyeznek a 24. sz. ENSZ EGB-előírás 4., 5., 7., 8., 9. és 10. mellékletében foglalt követelményekkel, a 4.2., a 4.3. és a 4.4. pontban felsorolt kivételekkel.

4.2. Vizsgálat állandósult motorfordulatszámok mellett, a teljes terhelési görbe mentén

4.2.1. A 24. sz. ENSZ EGB-előírás 4. mellékletének 3.1. szakaszában az 1. mellékletre való hivatkozás az e rendelet I. mellékletének 3. függelékére való hivatkozásként értendő.

4.2.2. A 24. sz. ENSZ EGB-előírás 4. mellékletének 3.2. szakaszában ismertetett referencia-tüzelőanyag az e rendelet IX. mellékletében ismertetett azon referencia-tüzelőanyagra való hivatkozásként értendő, amely megfelelő a jármű típusjóváhagyásának alapját képező kibocsátási határértékek szempontjából.

4.3. Vizsgálat terhelés nélküli gyorsítással

4.3.1. A 24. sz. ENSZ EGB-előírás 5. mellékletének 2.2. szakaszában a 2. melléklet 2. táblázatára való hivatkozások az e rendelet I. melléklete 4. függelékének 2.4.2.1. pontja alatti táblázatra való hivatkozásként értendők.

4.3.2. A 24. sz. ENSZ EGB-előírás 5. mellékletének 2.3. szakaszában az 1. melléklet 7.3. szakaszára való hivatkozások az e rendelet I. mellékletének 3. függelékére való hivatkozásokként értendők.

4.4. A kompressziós gyújtású motorok hasznos teljesítményének mérésére szolgáló EGB-módszer

4.4.1. A 24. sz. ENSZ EGB-előírás 10. mellékletének 7. szakaszában az "e melléklet függeléke" hivatkozások és a 24. sz. ENSZ EGB-előírás 10. mellékletének 7. és 8. szakaszában az "1. melléklet" hivatkozások az e rendelet I. mellékletének 3. függelékére való hivatkozásokként értendők.

V. MELLÉKLET

A KARTERGÁZ-KIBOCSÁTÁS VIZSGÁLATA

(3. TÍPUSÚ VIZSGÁLAT)

1. BEVEZETÉS

1.1. Ez a melléklet a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 5.3.3. szakaszában leírt, a kartergáz-kibocsátások vizsgálatára szolgáló 3. típusú vizsgálati eljárást ismerteti.

2. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

2.1. A 3. típusú vizsgálat elvégzésre vonatkozó általános követelmények megegyeznek a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 6. mellékletének 1. és 2. szakaszában szereplő követelményekkel, a lenti 2.2. és 2.3. pontban felsorolt kivételekkel.

2.2. A 83. sz. ENSZ EGB-előírás 6. mellékletének 2.1. szakaszában említett I. típusú vizsgálatra való hivatkozás az e rendelet XXI. mellékletében foglalt 1. típusú vizsgálatra való hivatkozásként értendő.

2.3. A Low járművekre (L jármű) vonatkozó kigurulási menetellenállási együtthatókat kell alkalmazni. L jármű hiányában a H járművekre vonatkozó kigurulási menetellenállást kell alkalmazni. Ebben az esetben a H járművet az 154. számú ENSZ-előírás B4. mellékletének 4.2.1.1.1. szakasza határozza meg. Interpolációs módszer használata esetén az L járművet és a H járművet az 154. számú ENSZ-előírás B4. mellékletének 4.2.1.1.2. pontja határozza meg. A gyártó dönthet úgy is, hogy az interpolációs családba tartozó járműre vonatkozóan a 83. számú ENSZ EGB-előírás 4a. mellékletének 7a. függelékében vagy 7b. függelékében foglalt rendelkezések szerint meghatározott kigurulási menetellenállásokat alkalmazza.

3. MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK

3.1. A műszaki előírások megegyeznek a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 6. mellékletének 3-6. szakaszában szereplő előírásokkal, az alábbi 3.2. pontban meghatározott kivétellel.

3.2. A 83. sz. ENSZ EGB-előírás 6. mellékletének 3.2. szakaszában említett I. típusú vizsgálatra való hivatkozás az e rendelet XXI. mellékletében foglalt 1. típusú vizsgálatra való hivatkozásként értendő.

VI. MELLÉKLET

A PÁROLGÁSI KIBOCSÁTÁSOK MEGHATÁROZÁSA

(4. TÍPUSÚ VIZSGÁLAT)

1. Bevezetés

E melléklet határozza meg a könnyű haszongépjárművek párolgási kibocsátási szintjei ismételhető és reprodukálható módon történő meghatározásának a jármű valós körülmények között történő üzemeltetését megjelenítő módszerét.

2. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

A 4. típusú vizsgálat végrehajtására vonatkozó általános követelmények a 154. számú ENSZ-előírás 6.6. szakaszában meghatározott követelmények. A határérték a 715/2007/EK rendelet I. mellékletének 3. táblázatában meghatározott határérték.

3. MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK

A 4. típusú vizsgálat végrehajtására vonatkozó műszaki követelmények a 154. számú ENSZ-előírás C3. mellékletében meghatározott követelmények.

VII. MELLÉKLET

A KIBOCSÁTÁSCSÖKKENTŐ RENSZEREK TARTÓSSÁGÁNAK ELLENŐRZÉSE

(5. TÍPUSÚ VIZSGÁLAT)

1. BEVEZETÉS

1.1. Ez a melléklet a kibocsátáscsökkentő rendszerek tartósságának ellenőrzésére szolgáló vizsgálatokat írja le, a 154. számú ENSZ-előírás C4. mellékletében foglaltaknak megfelelően.

2. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

2.1. Az 5. típusú vizsgálat végrehajtására vonatkozó általános követelmények a 154. számú ENSZ-előírás 6.7. szakaszában meghatározott követelmények.

3.

Az 5. típusú vizsgálat végrehajtására vonatkozó műszaki követelmények a 154. számú ENSZ-előírás C4. mellékletében meghatározott követelmények.

VIII. MELLÉKLET

AZ ÁTLAGOS KIBOCSÁTÁS ELLENŐRZÉSE ALACSONY KÖRNYEZETI HŐMÉRSÉKLETEN

(6. TÍPUSÚ VIZSGÁLAT)

1. BEVEZETÉS

1.1. Ez a melléklet az alacsony környezeti hőmérséklet melletti átlagos kibocsátások ellenőrzésére szolgáló 6. típusú vizsgálati eljárást és az ahhoz szükséges berendezéseket írja le.

2. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

2.1. A 6. típusú vizsgálat elvégzésre vonatkozó általános követelmények megegyeznek a 83. számú ENSZ EGB-előírás 5.3.5. szakaszában szereplő követelményekkel, a lenti 2.2. és 2.3. pontban felsorolt kivételekkel.

2.2. A 83. sz. ENSZ EGB előírás 5.3.5.2. szakaszában említett határértékek a 715/2007/EK rendelet 1. mellékletének 4. táblázatában megállapított határértékekként értendők.

2.3. A 83. számú ENSZ EGB-előírás 5.3.5.1. szakasza helyébe a következő szöveg lép: "5.3.5.1. Ezt a vizsgálatot az 1. szakaszban említett valamennyi járművön el kell végezni, a kompressziós gyújtású motorral felszerelt járművek kivételével."

3. MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK

3.1. A műszaki követelmények és specifikációk megegyeznek a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 8. mellékletének 2-6. szakaszában megállapítottakkal, az alábbi 3.2. pontban meghatározott kivétellel.

3.2. A 83. sz. ENSZ EGB-előírás 8. mellékletének 3.4.1. szakaszában a 10. melléklet 2. szakaszára való hivatkozás az e rendelet IX. mellékletének B. szakaszára való hivatkozásként értendő.

3.3. A Low járművekre (L jármű) vonatkozó kigurulási menetellenállási együtthatókat kell alkalmazni. L jármű hiányában a High járművek (H jármű) kigurulási menetellenállását kell alkalmazni. Ebben az esetben a H járművet a 154. számú ENSZ-előírás B4. melléklete 4.2.1.1.1. szakaszának megfelelően kell meghatározni. Interpolációs módszer használata esetén az L járművet és a H járművet a 154. számú ENSZ-előírás B4. melléklete 4.2.1.1.2. szakaszának megfelelően kell meghatározni. A fékpadot úgy kell beállítani, hogy az szimulálja a jármű - 7 °C hőmérsékleten történő közúti üzemelését. Ezt a - 7 °C hőmérséklet melletti kigurulási menetellenállási erőérték profil meghatározása alapján lehet beállítani. A meghatározott menetellenállást a kigurulási idő 10 %-os csökkenésével is be lehet állítani. A műszaki szolgálat jóváhagyhatja a menetellenállás meghatározására szolgáló más módszerek használatát.

IX. MELLÉKLET

A REFERENCIA-TÜZELŐANYAGOK SPECIFIKÁCIÓI

A. REFERENCIA-TÜZELŐANYAGOK

A használandó referencia-tüzelőanyagok specifikációja megegyezik a 154. számú ENSZ-előírás B3. mellékletében meghatározottakkal.

B. AZ ÁTLAGOS KIBOCSÁTÁSOK ALACSONY KÖRNYEZETI HŐMÉRSÉKLETEN TÖRTÉNŐ VIZSGÁLATÁHOZ (6. TÍPUSÚ VIZSGÁLAT) HASZNÁLANDÓ REFERENCIA-TÜZELŐANYAGOK

Típus: Benzin (E10):

ParaméterMértékegységHatárértékek (1)Vizsgálati módszer
alsófelső
Kísérleti oktánszám, RON (2)95,098,0EN ISO 5164
Motoroktánszám, MON (3)85,089,0EN ISO 5163
Sűrűség 15 °C-onkg/m3743,0756,0EN ISO 12185
Gőznyomás (DVPE)kPa56,095,0EN 13016-1
Víztartalommax. 0,05 térf.%
Megjelenés –7 °C-on: tiszta és átlátszó
EN 12937
Desztilláció:
– 70 °C-ig átdesztillálttérf. %34,046,0EN ISO 3405
– 100 °C-ig átdesztillálttérf. %54,062,0EN ISO 3405
– 150 °C-ig átdesztillálttérf. %86,094,0EN ISO 3405
– végső forráspont°C170195EN ISO 3405
Maradéktérf. %2,0EN ISO 3405
Szénhidrogén-elemzés:
– olefinektérf. %6,013,0EN 22854
– aromás vegyületektérf. %25,032,0EN 22854
– benzoltérf. %1,00EN 22854
EN 238
– telített szénhidrogénektérf. %jegyzőkönyvEN 22854
Szén–hidrogén arányjegyzőkönyv
Szén–oxigén arányjegyzőkönyv
Indukciós periódus (4)perc480EN ISO 7536
Oxigéntartalom (5)tömeg%3,33,7EN 22854
Oldószerrel kimosott gyanta
(Gyantamaradvány)
mg/100 ml4EN ISO 6246
Kéntartalom (6)mg/kg10EN ISO 20846
EN ISO 20884
Rézkorrózió, 3 óra, 50 °C1. osztályEN ISO 2160
Ólomtartalommg/l5EN 237
Foszfortartalom (7)mg/l1,3ASTM D 3231
Etanol (8)térf. %9,010,0EN 22854
(1)
A specifikációban szereplő értékek „valós értékek”. A határértékek megállapításánál az „Olajtermékek – Pontossági adatok meghatározása és alkalmazása a vizsgálati módszerek viszonylatában” című ISO 4259 szabvány előírásait alkalmazzák, és a legkisebb érték meghatározásához a nulla érték feletti 2R legkisebb különbséget, a felső és alsó határérték meghatározásához pedig a 4R (R = reprodukálhatóság) legkisebb különbséget veszik figyelembe. E műszaki okokból szükséges megoldástól függetlenül a tüzelőanyag gyártójának a nulla értékre kell törekednie, ha a megadott legnagyobb érték 2R, illetve az átlagértékre, ha felső és alsó határértékek vannak megadva. Ha nem egyértelmű, hogy egy tüzelőanyag megfelel-e a specifikációknak, akkor az ISO 4259 szabvány előírásait kell alkalmazni. (2)
A motoroktánszámra és a kísérleti oktánszámra vonatkozó végső eredmény kiszámításakor 0,2 korrekciós tényezőt ki kell vonni az EN 228:2008 szabványnak megfelelően. (3)
A motoroktánszámra és a kísérleti oktánszámra vonatkozó végső eredmény kiszámításakor 0,2 korrekciós tényezőt ki kell vonni az EN 228:2008 szabványnak megfelelően. (4)
A tüzelőanyag tartalmazhat rendes körülmények között a finomítókban a benzin stabilizálására használt antioxidánsokat és fémdezaktivátorokat, de detergens/diszpergáló adalékokat és oldó olajokat tilos hozzáadni. (5)
Az etanol az egyetlen olyan oxigéntartalmú vegyület, amelyet szándékosan hozzá szabad adni a referencia-tüzelőanyaghoz. A felhasznált etanolnak meg kell felelnie az EN 15376 szabványnak. (6)
A 6. típusú vizsgálathoz használt tüzelőanyag tényleges kéntartalmát kell megadni. (7)
Ehhez a referencia-tüzelőanyaghoz tilos szándékosan olyan vegyületeket adni, amelyek foszfort, vasat, mangánt vagy ólmot tartalmaznak. (8)
Az etanol az egyetlen olyan oxigéntartalmú vegyület, amelyet szándékosan hozzá szabad adni a referencia-tüzelőanyaghoz. A felhasznált etanolnak meg kell felelnie az EN 15376 szabványnak.

(2) Amint a fenti tulajdonságokra egyenértékű EN/ISO-módszereket tesznek közzé, ezeket át fogjuk venni.

Típus: Etanol (E75)

ParaméterMértékegységHatárértékek (1)Vizsgálati módszer (2)
alsófelső
Kísérleti oktánszám, RON95EN ISO 5164
Motoroktánszám, MON85EN ISO 5163
Sűrűség 15 °C-onkg/m3jegyzőkönyvEN ISO 12185
GőznyomáskPa5060EN ISO 13016-1 (DVPE)
Kéntartalom (3) (4)mg/kg10EN ISO 20846
EN ISO 20884
Oxidációs stabilitásperc360EN ISO 7536
Gyantamaradvány (oldószerrel kimosva)mg/100 ml4EN ISO 6246
Megjelenés: környezeti hőmérsékleten, illetve 15 °C hőmérsékleten (amelyik nagyobb) kell meghatározni.Tiszta és átlátszó, lebegő vagy lecsapódott szennyező anyagoktól szemmel láthatóan mentesSzemrevételezés
Etanol és nagyobb szénatomszámú alkoholok (5)térf. %7080EN 1601
EN 13132
EN 14517
Nagyobb szénatomszámú alkoholok (C3 – C8)térf. %2
Metanol0,5
Benzin (6)térf. %A többiEN 228
Foszformg/l0,30 (7)EN 15487
ASTM D 3231
Víztartalomtérf. %0,3ASTM E 1064
EN 15489
Szervetlenklorid-tartalommg/l1ISO 6227 — EN 15492
pHe6,509ASTM D 6423
EN 15490
Rézszalagos korrózió (3 óra 50 °C-on)besorolás1. osztályEN ISO 2160
Savasság (ecetsavban kifejezve – CH3COOH)tömeg%0,005ASTM D1613
EN 15491
mg/l40
Szén-hidrogén arányjegyzőkönyv
Szén–oxigén arányjegyzőkönyv
(1)
A specifikációban szereplő értékek „valós értékek”. A határértékek megállapításánál az „Olajtermékek – Pontossági adatok meghatározása és alkalmazása a vizsgálati módszerek viszonylatában” című ISO 4259 szabvány előírásait alkalmazták. A legkisebb érték meghatározásához a nulla érték feletti 2R legkisebb különbséget vették figyelembe. A felső és alsó érték meghatározásához a 4R (R = reprodukálhatóság) legkisebb különbséget használták. E műszaki okokból szükséges eljárástól függetlenül a tüzelőanyag gyártójának a nulla értékre kell törekednie, ha a megadott legnagyobb érték 2R, illetve az átlagértékre, ha felső és alsó határértékek vannak megadva. Ha nem egyértelmű, hogy egy tüzelőanyag megfelel-e a specifikációknak, akkor az ISO 4259 szabvány előírásait kell alkalmazni. (2)
Vita esetén a vita rendezésére és az eredményeknek a vizsgálati módszer pontossága alapján való értelmezésére az EN ISO 4259 szabványban leírt eljárások alkalmazandóak. (3)
A kéntartalmat illető nemzeti viták esetében az EN 228 szabvány nemzeti mellékletében szereplő hivatkozáshoz hasonlóan az EN ISO 20846 szabványt vagy az EN ISO 20884 szabványt kell alkalmazni. (4)
A 6. típusú vizsgálathoz használt tüzelőanyag tényleges kéntartalmát kell megadni. (5)
Az EN 15376 szabvány specifikációinak megfelelő etanol az egyetlen olyan oxigéntartalmú vegyület, amelyet szándékosan hozzá szabad adni a referencia-tüzelőanyaghoz. (6)
Az ólmozatlan benzin részarányának meghatározásához 100-ból ki kell vonni a víz és az alkoholok százalékos részarányának összegét. (7)
Ehhez a referencia-tüzelőanyaghoz tilos szándékosan olyan vegyületeket adni, amelyek foszfort, vasat, mangánt vagy ólmot tartalmaznak.

X. MELLÉKLET

Fenntartva

XI. MELLÉKLET

Fedélzeti diagnosztikai rendszer (obd) gépjárművekhez

1. BEVEZETÉS

1.1. Ez a melléklet a gépjárművekből származó kibocsátások csökkentésére szolgáló fedélzeti diagnosztikai rendszerekre vonatkozó működési szempontokat írja le.

2. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

E melléklet alkalmazásában a fedélzeti diagnosztikai rendszerekre vonatkozóan az 154. számú ENSZ-előírás 6.8. szakaszában meghatározott követelményeket kell alkalmazni.

3. A FEDÉLZETI DIAGNOSZTIKAI RENDSZEREK HIÁNYOSSÁGAIRA VONATKOZÓ KÖZIGAZGATÁSI RENDELKEZÉSEK

3.1. A 6. cikk (2) bekezdésében a fedélzeti diagnosztikai rendszerek hiányosságaira vonatkozóan megállapított közigazgatási rendelkezések megegyeznek a 154. számú ENSZ-előírás C5. mellékletének 4. részében megállapított rendelkezésekkel, az alábbi kivételekkel.

3.2. A 154. számú ENSZ-előírás C5. mellékletének 4.2.2. szakaszában az "OBD-küszöbértékek" hivatkozás a 154. számú ENSZ-előírás 6.8.2. szakaszának 4A. táblázatában megadott OBD-küszöbértékekre való hivatkozásként értendő.

3.3. A 154. számú ENSZ-előírás C5. melléklete 4.6. szakaszának második albekezdése a következőképpen értelmezendő:

"A jóváhagyó hatóság a 6. cikk (2) bekezdése szerint értesítést küld a hiányossági kérelmet elfogadó döntéséről."

4. MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK

E melléklet alkalmazásában a fedélzeti diagnosztikai rendszerekre vonatkozóan a 154. számú ENSZ-előírás C5. mellékletének 3.10., 4., 5.10. és 6.8. szakaszában meghatározott fogalommeghatározásokat, követelményeket és vizsgálatokat kell alkalmazni. A használat közbeni működésre vonatkozó követelményeket az 1. függelék határozza meg.

1. függelék

HASZNÁLAT KÖZBENI MŰKÖDÉS

1.1. Általános követelmények

A műszaki követelmények és specifikációk megegyeznek a 83. számú ENSZ EGB-előírás 11. mellékletének 1. függelékében megállapítottakkal, az 1.1.1.-1.1.6. pontokban meghatározott kivételekkel és kiegészítő követelményekkel.

1.1.1. A 83. számú ENSZ EGB-előírás 11. melléklete 1. függelékének 7.1.5. szakaszában foglalt követelményeket a következőképpen kell érteni:

Az új típusjóváhagyások és az új járművek esetében a 83. számú ENSZ EGB-előírás 11. mellékletének 3.3.4.7. szakasza által előírt ellenőrző rutin IUPR értékének a 715/2007/EK rendelet 10. cikkének (4) és (5) bekezdésében megállapított időpontokat követő 3 évig legalább 0,1-nek kell lennie.

1.1.2. A 83. számú ENSZ EGB-előírás 11. melléklete 1. függelékének 7.1.7. szakaszában foglalt követelményeket a következőképpen kell érteni:

A gyártónak egy fedélzeti diagnosztikai családban a használat közbeni működési arány ellenőrzésének funkciójával ellátott első járműtípus forgalomba hozatala után legkésőbb 18 hónappal, majd azt követően 18 havonta bizonyítania kell a jóváhagyó hatóságnak és kérésre a Bizottságnak, hogy ezek a statisztikai feltételek a 83. számú ENSZ EGB-előírás 11. melléklete 1. függelékének 7.6. szakasza szerint a fedélzeti diagnosztikai rendszerbe tartozó összes ellenőrző rutin tekintetében teljesülnek. E célra az Unióban 1000-nél több regisztrációval rendelkező azon fedélzeti diagnosztikai családok esetében, amelyekből a mintavételi időszak alatt mintát kell venni, a II. mellékletben leírt eljárást kell követni a 83. számú ENSZ EGB-előírás 11. melléklete 1. függelékének 7.1.9. szakaszában foglalt rendelkezések sérelme nélkül.

A II. mellékletben megállapított követelményeken kívül és a II. melléklet 2. szakaszában leírt ellenőrzés eredményeitől függetlenül az engedélyt kiadó jóváhagyó hatóság a II. melléklet 1. függelékében leírt, használat közbeni működési arány vizsgálatához megfelelő számú, véletlenszerűen kiválasztott esetben elvégzi a használatban lévő járművek megfelelőségének vizsgálatát. A "megfelelő számú, véletlenszerűen kiválasztott eset" azt jelenti, hogy az e melléklet 3. szakaszában megállapított követelmények nem teljesítése és az ellenőrzés céljára szolgáló manipulált, hamis vagy nem reprezentatív adatok szolgáltatása tekintetében ez az intézkedés visszatartó erővel bír. Amennyiben semmilyen különleges körülmény nem merül fel, és a típusjóváhagyó hatóság sem tud ilyet bizonyítani, e követelménynek való megfeleléshez elegendőnek tekintendő, ha a használat közbeni működési arányt a típusjóváhagyással rendelkező fedélzeti diagnosztikai családok véletlenszerűen kiválasztott 5 %-án vizsgálják. Ebből a célból a típusjóváhagyó hatóságok megállapodást köthetnek a gyártóval a fedélzeti diagnosztikai családok kétszeri vizsgálatának csökkentése érdekében, amennyiben ezek a megállapodások nem gyengítik az e melléklet 3. szakaszában megállapított követelményeknek való meg nem felelés felderítése érdekében maga a típusjóváhagyó hatóság által végrehajtott, a használatban lévő járművek megfelelőségét vizsgáló ellenőrzés visszatartó erejét. A tagállamok által a felügyeleti vizsgálati programok során gyűjtött adatok felhasználhatók a használatban lévő járművek megfelelőségét vizsgáló ellenőrzéshez. A típusjóváhagyó hatóságok kérésre átadják a Bizottságnak és más típusjóváhagyó hatóságoknak az ellenőrzésekre és a használat közbeni megfelelőséget vizsgáló, véletlenszerűen elvégzett ellenőrzésekre vonatkozó adatokat, beleértve a használat közbeni megfelelőséget vizsgáló, véletlenszerűen elvégzett ellenőrzések tárgyát képező esetek kiválasztására alkalmazott módszertant.

1.1.3. A 83. számú ENSZ EGB-előírás 11. melléklete 1. függelékének 7.1.6. szakaszában foglalt követelményeknek való meg nem felelés, melyet az e függelék 1.1.2. szakaszában vagy a 83. számú ENSZ EGB-előírás 11. melléklete 1. függelékének 7.1.9. szakaszában leírt vizsgálatok igazolnak, jogsértésnek tekintendő, amelyre a 715/2007/EK rendelet 13. cikkében megállapított szankciók alkalmazandók. Ez a hivatkozás nem korlátozza az említett szankcióknak abban az esetben történő alkalmazását, ha a 715/2007/EK rendelet vagy e rendelet egyéb olyan rendelkezései sérülnek, amelyek nem hivatkoznak kifejezetten a 715/2007/EK rendelet 13. cikkére.

1.1.4. A 83. számú ENSZ EGB-előírás 11. melléklete 1. függeléke 7.6.1. szakasza szövegének helyébe a következő szöveg lép:

"7.6.1. A fedélzeti diagnosztikai rendszernek a 154. számú ENSZ-előírás C5. melléklete 6.5.3.2. szakaszának a) pontjában említett szabvány szerint ki kell adnia a gyújtási ciklusok számlálójának és az általános nevezőnek az értékét, valamint külön-külön a következő ellenőrző rutinok számlálóinak és nevezőinek értékét, ha e melléklet előírja azok meglétét a járműben:

a) katalizátorok (mindegyik hengersort külön kell jegyzőkönyvezni);

b) oxigén-/kipufogógáz-érzékelők, ideértve a másodlagos oxigénérzékelőket is (mindegyik érzékelőt külön kell jegyzőkönyvezni);

c) párolgási kibocsátásokat csökkentő rendszer;

d) kipufogógáz-visszavezető rendszer;

e) állítható szelepvezérlő rendszer;

f) másodlagoslevegő-rendszer;

g) részecskecsapda/szűrő;

h) NOx-utókezelő rendszer (pl. NOx-elnyelő, NOx-reagens/katalizátor rendszer);

i) feltöltőnyomást szabályozó rendszer."

1.1.5. A 83. számú ENSZ EGB-előírás 11. melléklete 1. függelékének 7.6.2. szakaszát a következőképpen kell érteni:

"7.6.2. Olyan konkrét alkatrészek vagy rendszerek esetében, melyekhez több olyan ellenőrző rutin is van, amelyek adatait e szakasz szerint jegyzőkönyvezni kell (például az 1. hengersor oxigénérzékelőjének lehet több ellenőrző rutinja az érzékelők válaszára vagy az érzékelők más jellemzőjére), a fedélzeti diagnosztikai rendszernek külön kell követnie az egyes ellenőrző rutinok számlálóit és nevezőit, és csak azon ellenőrző rutin megfelelő számlálójának és nevezőjének értékét kell kiadnia, amelyiknek a legkisebb a számaránya. Ha két vagy több ellenőrző rutinnak azonosak a számarányai, akkor a fedélzeti diagnosztikai rendszernek azon ellenőrző rutin megfelelő számlálójának és nevezőjének az értékét kell kiadnia az adott alkatrészre, amelyiknek a legnagyobb a nevezője."

1.1.6. A 83. számú ENSZ EGB-előírás 11. melléklete 1. függeléke 7.6.2. szakaszában meghatározott követelmények mellett a következőket kell alkalmazni:

Azon alkatrészek vagy rendszerek meghatározott ellenőrző rutinjainak számlálóiról és nevezőiről, amelyek folyamatosan rövidzárlat vagy nyitott áramkör előfordulását ellenőrzik, nem kell adatokat szolgáltatni.

A "folyamatosan" szó ebben az összefüggésben azt jelenti, hogy az ellenőrző rutin mindig be van kapcsolva, és az ellenőrizendő jel mintavételi gyakorisága legalább két minta/másodperc, valamint a rendszernek 15 másodpercen belül meg kell állapítania, hogy fennáll-e az ellenőrző rutin szempontjából releváns hiba.

Ha a számítógép bemeneti alkatrészének az ellenőrzési célú mintavételi gyakorisága ennél kisebb, az adott alkatrész jelét ehelyett elegendő akkor értékelni, amikor mintavétel történik.

A kimeneti alkotóelemet/rendszert nem szükséges csak azért bekapcsolni, hogy el lehessen rajta végezni az ellenőrzést.

XII. MELLÉKLET

ÖKOINNOVÁCIÓS TECHNOLÓGIÁVAL RENDELKEZŐ JÁRMŰVEK TÍPUSJÓVÁHAGYÁSA, VALAMINT CO2-KIBOCSÁTÁS ÉS TÜZELŐANYAG-FOGYASZTÁS MEGHATÁROZÁSA TÖBBLÉPCSŐS TÍPUSJÓVÁHAGYÁSRA VAGY EGYEDI JÁRMŰJÓVÁHAGYÁSRA BENYÚJTOTT JÁRMŰVEK ALAPJÁN

1. AZ ÖKOINNOVÁCIÓS TECHNOLÓGIÁKKAL FELSZERELT JÁRMŰVEK TÍPUSJÓVÁHAGYÁSA

1.1. M1 kategóriájú járművek esetében a 725/2011/EU rendelet 11. cikkének (1) bekezdése, illetve N1 kategóriájú járművek esetében a 427/2014/EU rendelet 11. cikkének (1) bekezdése szerint annak a gyártónak, amely élni kíván az átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátásának a járműbe szerelt egy vagy több ökoinnovációs technológia alkalmazásából adódó csökkentésének lehetőségével, EK-típusbizonyítvány iránti kérelmet kell benyújtania valamely jóváhagyó hatósághoz az adott ökoinnovációs technológiával felszerelt gépjármű vonatkozásában.

1.2. A járműbe szerelt ökoinnovációs technológia révén megtakarított szén-dioxid-kibocsátásokat a típusjóváhagyás céljára az ökoinnovációs technológiát jóváhagyó bizottsági határozatban meghatározott eljárásnak és vizsgálati módszertannak megfelelően kell meghatározni, M1 kategóriájú járművek esetében a 725/2011/EU rendelet 10. cikke, N1 kategóriájú járművek esetében pedig a 427/2014/EU rendelet 10. cikke szerint.

1.3. Az ökoinnovációs technológiák révén megtakarított szén-dioxid-kibocsátások meghatározásához szükséges vizsgálatok elvégzése nem érinti azt a kötelezettséget, hogy adott esetben igazolni kell, hogy az ökoinnovációs technológiák megfelelnek a 2007/46/EK irányelvben meghatározott műszaki előírásoknak.

2. A TÖBBLÉPCSŐS TÍPUSJÓVÁHAGYÁSRA VAGY EGYEDI JÁRMŰJÓVÁHAGYÁSRA BENYÚJTOTT JÁRMŰVEK CO2-KIBOCSÁTÁSÁNAK ÉS TÜZELŐANYAG-FOGYASZTÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA

2.1. Az (EU) 2018/858 rendelet 3. cikkének (8) bekezdése szerinti többlépcsős típusjóváhagyásra benyújtott járművek szén-dioxid-kibocsátása és tüzelőanyag-fogyasztása meghatározásának céljára a XXI. mellékletben megállapított eljárások alkalmazandók. A gyártó választása szerint és tekintet nélkül a műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömegre, alkalmazható azonban a 2.2-2.6. pontokban leírt alternatíva, ha az alapjármű nem teljes.

2.2. A 154. számú ENSZ-előírás 6.3.4. szakaszában meghatározott kigurulási menetellenállási mátrixcsaládot a 154. számú ENSZ-előírás B4. mellékletének 4.2.1.4. szakasza szerinti többlépcsős jóváhagyásra benyújtott járművet képviselő jármű vonatkozásában meghatározott paraméterek alapján kell megállapítani.

2.3. Az alapjármű gyártója a 154. számú ENSZ-előírás B4. mellékletének 5. szakaszában foglaltak szerint kiszámítja a kigurulási menetellenállási mátrix szerinti család HM és LM járművének kigurulási menetellenállási együtthatóját, majd egy 1. típusú vizsgálat során meghatározza mindkét jármű CO2-kibocsátását és tüzelőanyag-fogyasztását. Az alapjármű gyártója közzéteszi a 154. számú ENSZ-előírás B7. mellékletében meghatározottak szerint a végleges tüzelőanyag-fogyasztási és CO2-értékeknek a befejezett járművek paraméterei alapján történő megállapításához szükséges számítási eszközt.

2.4. Egy többlépcsős jóváhagyásra benyújtott egyedi jármű kigurulási menetellenállását és menetellenállását a 154. számú ENSZ-előírás B4. mellékletének 5.1. szakaszában foglaltak szerint kell kiszámítani.

2.5. A végleges tüzelőanyag-fogyasztást és a CO2-értékeket az utolsó gyártási lépcsőt végző gyártónak kell kiszámítania, a 154. számú ENSZ-előírás B7. mellékletének 3.2.4. szakaszában a befejezett járműre meghatározott paraméterek alapján és az alapjármű gyártója által biztosított eszköz használatával.

2.6. A befejezett jármű gyártójának a megfelelőségi nyilatkozatban fel kell tüntetnie a befejezett járművekre vonatkozó információkat, továbbá az (EU) 2020/683 bizottsági végrehajtási rendeletben foglaltaknak megfelelően az alapjárművekre vonatkozó információkat is.

2.7. Egyedi járműjóváhagyásra benyújtott többlépcsős előállítású járművek esetében az egyedi jóváhagyási bizonyítványban a következő adatoknak kell szerepelniük:

a) a 2.1-2.6. pontban megadott módszertan szerint mért CO2-kibocsátási értékek;

b) a menetkész befejezett jármű tömege;

c) az alapjármű típusának, változatának és kivitelének megfelelő azonosító kód;

d) az alapjármű típusjóváhagyási száma, beleértve a kiterjesztés számát;

e) az alapjármű gyártójának neve és címe;

f) a menetkész alapjármű tömege.

2.8. Többlépcsős típusjóváhagyások és olyan egyedi járműjóváhagyások esetében, ahol az alapjármű egy érvényes megfelelőségi nyilatkozattal rendelkező teljes jármű, az utolsó gyártási lépcsőt végző gyártónak konzultálnia kell az alapjármű gyártójával, hogy az új CO2-értéket a befejezett jármű megfelelő adatait felhasználva, a CO2-értékek interpolációjával állapítsa meg, vagy az új CO2-értéket a 154. számú ENSZ-előírás B7. mellékletének 3.2.4. szakaszában a befejezett járműre meghatározott paraméterek alapján számítsa ki az alapjármű gyártója által biztosított, a fenti 2.3. pontban említett eszköz használatával. Ha az eszköz nem áll rendelkezésre, vagy a CO2-interpoláció nem lehetséges, akkor a jóváhagyó hatóság beleegyezésével az alapjárműnek a High járműhöz tartozó CO2-értékét kell használni.

XIII. MELLÉKLET

KIBOCSÁTÁSCSÖKKENTŐ CSEREBERENDEZÉSEK ÖNÁLLÓ MŰSZAKI EGYSÉGKÉNT TÖRTÉNŐ EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSA

1. BEVEZETÉS

1.1. Ez a melléklet a kibocsátáscsökkentő berendezések önálló műszaki egységként való EK-típusjóváhagyására vonatkozó kiegészítő követelményeket tartalmazza.

2. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

2.1. Jelölés

Az eredeti kibocsátáscsökkentő csereberendezésen azonosítás céljából fel kell tüntetni legalább a következőket:

a) a jármű gyártójának neve vagy védjegye;

b) az eredeti kibocsátáscsökkentő csereberendezés gyártmánya és termékazonosító száma, a 2.3. pontban említett információkra vonatkozó adatközlési formában.

2.2. Dokumentáció

Az eredeti kibocsátáscsökkentő csereberendezéseket a következő információknak kell kísérniük:

a) a jármű gyártójának neve vagy védjegye;

b) az eredeti kibocsátáscsökkentő csereberendezés gyártmánya és termékazonosító száma, a 2.3. pontban említett információkra vonatkozó adatközlési formában;

c) azon járművek felsorolása, amelyek eredeti kibocsátáscsökkentő csereberendezése olyan típusú, amelyre az I. melléklet 4. függelékéhez fűzött kiegészítés 2.3. pontja kiterjed, valamint adott esetben egy arra vonatkozó jelölés is, hogy az eredeti kibocsátáscsökkentő csereberendezés felszerelhető-e fedélzeti diagnosztikai rendszerrel rendelkező járműre;

d) a berendezés beépítésére vonatkozó utasítások szükség esetén.

Ezeknek az információknak szerepelniük kell a járműgyártó által az értékesítési helyekre elküldött termékkatalógusokban.

2.3.

A jármű gyártója elektronikus formában a műszaki szolgálat, illetve a jóváhagyó hatóság rendelkezésére bocsátja az annak azonosításához szükséges információkat, hogy az adott alkatrészszámokra melyik típusjóváhagyási dokumentáció vonatkozik.

Ezek az információk az alábbiakat tartalmazzák: a)

a jármű(vek) gyártmánya és típusa, b)

az eredeti kibocsátáscsökkentő csereberendezés(ek) gyártmánya és típusa, c)

az eredeti kibocsátáscsökkentő csereberendezés(ek) termékazonosító száma, d)

a vonatkozó járműtípus(ok) típusjóváhagyási száma.

3. ÖNÁLLÓ MŰSZAKI EGYSÉG EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI JELE

3.1. Az e rendelet alapján önálló műszaki egységként jóváhagyott típusnak megfelelő minden kibocsátáscsökkentő csereberendezést EK-típusjóváhagyási jellel kell ellátni.

3.2. Ez a jel a következőkből áll: egy téglalap, benne a nyomtatott kis "e" betű, amelyet azon tagállam egyedi azonosító száma követ, amely az EK-típusjóváhagyását az (EU) 2020/683 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott számozási rendszernek megfelelően megadta.

Az EK-típusjóváhagyási jelnek a téglalap közelében az (EU) 2020/683 bizottsági végrehajtási rendelet IV. mellékletében említett típusjóváhagyási szám 4. részében található "alapjóváhagyási számot" is tartalmaznia kell, amelyet az EK-típusjóváhagyás megadása időpontjához képest a 715/2007/EK rendelet vagy e rendelet legutóbbi jelentős műszaki módosításának sorszámát jelölő két szám előz meg. E rendelet esetében ez a szám a 00.

3.3. Az EK-típusjóváhagyási jelet jól olvashatóan és eltávolíthatatlanul kell elhelyezni a kibocsátáscsökkentő csereberendezésen. Lehetőség szerint láthatónak kell lennie akkor is, ha a kibocsátáscsökkentő csereberendezést már beépítették a járműbe.

3.4. E melléklet 3. függeléke példákat tartalmaz az EK-típusjóváhagyási jelekre.

4. MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK

4.1. A kibocsátáscsökkentő csereberendezésekre vonatkozó követelmények megegyeznek a 103. számú ENSZ EGB-előírás1 5. részében megadottakkal, a 4.1.1-4.1.5. pontban felsorolt kivételekkel.

4.1.1. A 103. számú ENSZ EGB-előírás 5. részében említett "vizsgálati ciklus" úgy értendő, hogy az megegyezik a jármű eredeti típusjóváhagyása során használt I. típusú/1. típusú vizsgálattal, illetve I. típusú/1. típusú vizsgálati ciklussal.

4.1.2. A 103. számú ENSZ EGB-előírás 5. részében használt "katalitikus átalakító" és "katalizátor" kifejezés "kibocsátáscsökkentő berendezésként" értendő.

4.1.3. A 715/2007/EK rendelet alapján típusjóváhagyást kapott járművekbe szerelendő kibocsátáscsökkentő csereberendezések esetében a 103. számú ENSZ EGB-előírás 5.2.3. szakaszában többször említett "szabályozott szennyező anyagok" helyett a 715/2007/EK rendelet 1. mellékletének 2. táblázatában megadott összes szennyező anyag értendő.

4.1.4. A 715/2007/EK rendelet alapján típusjóváhagyást kapott járművekbe szerelendő kibocsátáscsökkentő csereberendezések esetében a 103. számú ENSZ EGB-előírás 5. részében meghatározott tartóssági követelmények és a kapcsolódó romlási tényezők az e rendelet VII. mellékletében meghatározott tartóssági előírásokként és romlási tényezőkként értendők.

4.2. Szikragyújtású motorral felszerelt járművek esetében, ha az új eredeti katalitikus átalakító a 103. számú ENSZ EGB-előírás 5.2.1. szakasza szerinti igazoló mérése során a metántól különböző szénhidrogének mért kibocsátásai nagyobbak a jármű típusjóváhagyásakor mért értékeknél, akkor a különbséget hozzá kell adni a fedélzeti diagnosztikai küszöbértékekhez. A fedélzeti diagnosztikai küszöbértékeket az 154. számú ENSZ-előírás 4A. táblázata határozza meg.

4.3. A 103. számú ENSZ EGB-előírás 5.5-5.5.5. szakaszában meghatározott OBD-kompatibilitási vizsgálatokra a felülvizsgált fedélzeti diagnosztikai küszöbértékek vonatkoznak. Különösen a 154. számú ENSZ EGB-előírás C5. melléklete 1. függelékének 1. szakaszában megengedett határérték-túllépés alkalmazása esetén.

4.4. A csereberendezésként használandó periodikusan regeneráló rendszerekre vonatkozó követelmények

4.4.1. Kibocsátási követelmények

4.4.1.1. A 11. cikk (3) bekezdésében említett járműveken, amelyek ugyanolyan típusú, csereberendezésként használt periodikusan regeneráló rendszerrel vannak felszerelve, mint amelyre a típusjóváhagyást kérik, a 154. számú ENSZ EGB-előírás B6. mellékletének 1. függelékében leírt vizsgálatokat el kell végezni, hogy a teljesítményüket össze lehessen hasonlítani az eredeti periodikusan regeneráló rendszerrel felszerelt ugyanazon jármű teljesítményével.

4.4.1.2. A 154. számú ENSZ-előírás B6. mellékletének 1. függelékében szereplő "I. típusú vizsgálat" és "I. típusú vizsgálati ciklus" hivatkozás, valamint a 103. számú ENSZ-előírás 5. részében említett "vizsgálati ciklus" úgy értendő, hogy az megegyezik a jármű eredeti típusjóváhagyása során használt I. típusú/1. típusú vizsgálattal, illetve I. típusú/1. típusú vizsgálati ciklussal.

4.4.2. Az összehasonlítási alap meghatározása

4.4.2.1. A járművet fel kell szerelni új eredeti periodikusan regeneráló rendszerrel. A rendszer kibocsátáscsökkentési teljesítményét a 154. számú ENSZ-előírás B6. mellékletének 1. függelékében leírt vizsgálati eljárással kell meghatározni.

4.4.2.1.1. A 154. számú ENSZ-előírás B6. mellékletének 1. függelékében szereplő "I. típusú vizsgálat" és "I. típusú vizsgálati ciklus" hivatkozás, valamint a 103. számú ENSZ-előírás 5. részében említett "vizsgálati ciklus" úgy értendő, hogy az megegyezik a jármű eredeti típusjóváhagyása során használt I. típusú/1. típusú vizsgálattal, illetve I. típusú/1. típusú vizsgálati ciklussal.

4.4.2.2. A csereberendezés jóváhagyási kérelmét benyújtó kérelmező kérésére a jóváhagyó hatóság megkülönböztetésmentes módon rendelkezésre bocsátja mindegyik vizsgált jármű tekintetében az e rendelet I. mellékletének 3. függelékében szereplő adatközlő lap 3.2.12.2.10.2. pontjában említett információkat.

4.4.3. Kipufogógáz-vizsgálat csereberendezésként használandó periodikusan regeneráló rendszerrel

4.4.3.1. A vizsgált jármű(vek) eredeti periodikusan regeneráló rendszerét ki kell cserélni a csereberendezésként használandó periodikusan regeneráló rendszerrel. A rendszer kibocsátáscsökkentési teljesítményét a 154. számú ENSZ-előírás B6. mellékletének 1. függelékében leírt vizsgálati eljárással kell meghatározni.

4.4.3.1.1. A 154. számú ENSZ-előírás B6. mellékletének 1. függelékében szereplő "I. típusú vizsgálat" és "I. típusú vizsgálati ciklus" hivatkozás, valamint a 103. számú ENSZ-előírás 5. részében említett "vizsgálati ciklus" úgy értendő, hogy az megegyezik a jármű eredeti típusjóváhagyása során használt I. típusú/1. típusú vizsgálattal, illetve I. típusú/1. típusú vizsgálati ciklussal.

4.4.3.2. A csereberendezésként használandó periodikusan regeneráló rendszer romlási tényezőjének meghatározásához a 154. számú ENSZ-előírás B6. mellékletének 1. függelékében említett bármelyik motorfékpados módszer használható.

4.4.4. Egyéb követelmények

A 103. számú ENSZ EGB-előírás 5.2.3., 5.3., 5.4. és 5.5. szakaszában előírt követelmények vonatkoznak a csereberendezésként használandó periodikusan regeneráló rendszerekre. Az említett szakaszokban használt "katalitikus átalakító" kifejezés "periodikusan regeneráló rendszerként" értendő. Az e melléklet 4.1. pontjában leírt szakaszok alóli kivételek is vonatkoznak a periodikusan regeneráló rendszerekre.

5. DOKUMENTÁCIÓ

5.1. Mindegyik kibocsátáscsökkentő csereberendezésen egyértelműen és eltávolíthatatlanul fel kell tüntetni a gyártó nevét vagy védjegyét, és a következő információknak kell kísérniük a berendezést:

a) azon járművek felsorolása (a gyártás évével együtt), amelyekhez a kibocsátáscsökkentő csereberendezést jóváhagyták, valamint adott esetben egy arra vonatkozó jelölés is, hogy az eredeti kibocsátáscsökkentő csereberendezés felszerelhető-e fedélzeti diagnosztikai rendszerrel rendelkező járműre;

b) a berendezés beépítésére vonatkozó utasítások szükség esetén.

Ezeknek az információknak szerepelniük kell a kibocsátáscsökkentő csereberendezések gyártója által az értékesítési helyekre elküldött termékkatalógusokban.

6. GYÁRTÁSMEGFELELŐSÉG

6.1.

A 2007/46/EK irányelv 12. cikkében megállapított rendelkezéseknek megfelelően intézkedéseket kell hozni a gyártásmegfelelőség biztosítására.

6.2. Különleges rendelkezések

6.2.1. A 2007/46/EK irányelv X. mellékletének 2.2. pontjában említett ellenőrzéseknek ki kell terjedniük az e rendelet 2. cikkének 8. pontjában meghatározott jellemzőknek való megfelelés vizsgálatára is.

6.2.2. A 2007/46/EK irányelv 12. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában az e melléklet 4.4.1. pontjában és a 103. sz. ENSZ EGB-előírás 5.2. szakaszában leírt vizsgálatokat (a szennyezőanyag-kibocsátásra vonatkozó követelmények) lehet elvégezni. Ebben az esetben a jóváhagyás jogosultja az eredeti kibocsátáscsökkentő berendezés helyett kérheti a típusjóváhagyási vizsgálat során használt kibocsátáscsökkentő csereberendezés összehasonlítási alapként történő figyelembevételét is (vagy más mintáét, amely bizonyítottan megfelelt a jóváhagyott típusnak). Ebben az esetben a vizsgált mintával mért kibocsátási értékek átlagban nem haladhatják meg 15 %-nál nagyobb mértékben a referenciaként szolgáló mintával mért átlagértékeket.

1. függelék

MINTA

... sz. adatközlő lap

kibocsátáscsökkentő csereberendezés EK-típusjóváhagyásához

Az alábbi információkat szükség szerint három példányban, tartalomjegyzékkel együtt kell benyújtani. A rajzokat megfelelő méretben, kellő részletességgel, A4-es formátumban vagy A4-es formátumra összehajtogatva kell beadni. Amennyiben vannak fényképek, azoknak megfelelően részletesnek kell lenniük.

Ha a rendszerek, alkatrészek vagy az önálló műszaki egységek elektromos vezérléssel működnek, ezek teljesítményére vonatkozóan is kell adatokat szolgáltatni.

0. ÁLTALÁNOS ADATOK

0.1. Gyártmány (a gyártó márkaneve): ...

0.2. Típus: ...

0.2.1. Kereskedelmi név vagy nevek, ha van(nak): ...

0.5. A gyártó neve és címe: ...

A gyártó meghatalmazott képviselőjének (ha van ilyen) neve és címe: ...

0.7. Alkatrészek és önálló műszaki egységek esetében az EK-típusjóváhagyási jel helye és felerősítésének módja: ...

0.8. Az összeszerelő üzem(ek) címe: ...

1. A BERENDEZÉS LEÍRÁSA

1.1. A kibocsátáscsökkentő csereberendezés gyártmánya és típusa: ...

1.2. A kibocsátáscsökkentő csereberendezés rajzai, amelyek részletesen ismertetik az e rendelet 2. cikkének 8. pontjában említett összes jellemzőt: ...

1.3. Annak a járműnek a típusa vagy típusai, amelyhez a kibocsátáscsökkentő csereberendezést tervezték: ...

1.3.1. A motor- és járműtípus(oka)t) jelölő szám(ok) és/vagy jel(ek): ...

1.3.2. A kibocsátáscsökkentő csereberendezést úgy tervezték, hogy kompatibilis legyen a fedélzeti diagnosztikával? (Igen/nem) ( 29 )

1.4. A kibocsátáscsökkentő csereberendezésnek a motor kipufogó-gyűjtőcsövéhez (csöveihez) viszonyított helyzetét megadó leírás és rajzok: ...

2. függelék

AZ EK-TÍPUSBIZONYÍTVÁNY MINTÁJA

(Legnagyobb méret: A4 (210 mm × 297 mm))

EK-TÍPUSBIZONYÍTVÁNY

A hatóság bélyegzője

Értesítés a következőről:

- EK-típusjóváhagyás megadása ( 30 ), ...,

- EK-típusjóváhagyás kiterjesztése ( 31 ), ...,

- EK-típusjóváhagyás elutasítása ( 32 ), ...,

- EK-típusjóváhagyás visszavonása ( 33 ), ...,

alkatrész/önálló műszaki egység típusára vonatkozóan ( 34 )

tekintettel az (EU) 2017/1151 rendelettel végrehajtott 715/2007/EK rendeletre.

A legutóbb a ... módosított 715/2007/EK rendelet vagy (EU) 2017/1151 rendelet.

EK-típusjóváhagyási szám: ...

A kiterjesztés indoklása: ...

I. SZAKASZ

0.1. Gyártmány (a gyártó márkaneve): ...

0.2. Típus: ...

0.3. Típusazonosító jelölések, amennyiben vannak, az alkatrészen/önálló műszaki egységen ( 35 ): ...

0.3.1. A jelölés helye: ...

0.5. A gyártó neve és címe: ...

0.7. Alkatrészek és önálló műszaki egységek esetében az EK-típusjóváhagyási jel helye és felerősítésének módja: ...

0.8. Az összeszerelő üzem(ek) neve és címe: ...

0.9. A gyártó képviselőjének (ha van) neve és címe: ...

II. SZAKASZ

1. További információk

1.1. A kibocsátáscsökkentő csereberendezés gyártmánya és típusa: ...

1.2. Az(ok) a járműtípus(ok), amely(ek)hez a kibocsátáscsökkentő berendezés típusa csereberendezésként minősítve lett: ...

1.3. Az(ok) a járműtípus(ok), amely(ek)en a kibocsátáscsökkentő csereberendezést vizsgálták: ...

1.3.1. Igazolták-e a kibocsátáscsökkentő csereberendezéssel kapcsolatban, hogy kompatibilis a fedélzeti diagnosztikai követelményekkel? (igen/nem) ( 36 ): ...

2. A vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálat: ...

3. A vizsgálati jegyzőkönyv dátuma: ...

4. A vizsgálati jegyzőkönyv száma: ...

5. Megjegyzések: ...

6. Hely: ...

7. Dátum: ...

8. Aláírás: ...

Mellékletek:Információs csomag.

3. függelék

Példa az EK-típusjóváhagyási jelre

(lásd e melléklet 3.2. pontját)

?KÉP?

A kibocsátáscsökkentő csereberendezés valamely alkatrészén elhelyezett fenti jóváhagyási jel azt mutatja, hogy az adott típust e rendelet alapján Franciaországban (e 2) hagyták jóvá. A jóváhagyási szám első két számjegye (00) azt jelzi, hogy ezt az alkatrészt e szerint a rendelet szerint hagyták jóvá. Az ezt követő négy számjegy (1234) a jóváhagyó hatóság által a kibocsátáscsökkentő csereberendezéshez rendelt alapjóváhagyási szám.

XV. MELLÉKLET

Fenntartva

XVI. MELLÉKLET

A kipufogógáz-utókezelő rendszerükben reagenst használó járművekre vonatkozó követelmények

1. BEVEZETÉS

Ez a melléklet azokra a járművekre állapít meg követelményeket, amelyek a kibocsátások csökkentése érdekében reagenst használnak az utókezelő rendszerükben.

2. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

A kipufogógáz-utókezelő rendszerükben reagenst használó járművekre vonatkozó követelmények megegyeznek a 154. számú ENSZ-előírás 6.9. szakaszában meghatározott követelményekkel.

3. MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK

A kipufogógáz-utókezelő rendszerükben reagenst használó járművekre vonatkozó műszaki követelmények megegyeznek a 154. számú ENSZ-előírás 6. függelékében meghatározott követelményekkel.

3.1. A 154. számú ENSZ EGB-előírás 6. függelékének 4.1. szakaszában az A1. mellékletre való hivatkozás az e rendelet I. mellékletének 3. függelékére való hivatkozásként értendő.

XVII. MELLÉKLET

A 692/2008/EK RENDELET MÓDOSÍTÁSAI

1. A 692/2008/EK rendelet I. mellékletének 3. függeléke a következőképpen módosul:

a) A 3-3.1.1. pont a következőképpen módosul:

"3. MEGHAJTÓENERGIA-ÁTALAKÍTÓ (k)

3.1. A meghajtóenergia-átalakító(k) gyártója: ...

3.1.1. A gyártó kódja (a meghajtóenergia-átalakítón feltüntetett jelölés szerint vagy más azonosító jelölés): ..."

b) A 3.2.1.8. pont a következőképpen módosul:

"3.2.1.8. Névleges motorteljesítmény (n): ... kW ... min-1 fordulatszámon (a gyártó által megadott érték)"

c) A 3.2.2.2. pont számozása 3.2.2.1.1. pontra változik, és helyébe a következő szöveg lép:

"3.2.2.1.1. Kísérleti oktánszám (RON), ólmozatlan: ..."

d) A 3.2.4.2.1. pont a következőképpen módosul:

"3.2.4.2.1. A rendszer leírása (közös nyomócső/egyedi befecskendezők/elosztószivattyú stb.): ..."

e) A 3.2.4.2.3. pont a következőképpen módosul:

"3.2.4.2.3. Befecskendező/továbbítószivattyú"

f) A 3.2.4.2.4. pont a következőképpen módosul:

"3.2.4.2.4. Motorfordulatszám-szabályozó"

g) A 3.2.4.2.9.3. pont a következőképpen módosul:

"3.2.4.2.9.3. A rendszer leírása"

h) A 3.2.4.2.9.3.6-3.2.4.2.9.3.8. pont a következőképpen módosul:

"3.2.4.2.9.3.6. A vízhőmérséklet-érzékelő gyártmánya és típusa vagy működési elve: ...

3.2.4.2.9.3.7. A levegőhőmérséklet-érzékelő gyártmánya és típusa vagy működési elve: ...

3.2.4.2.9.3.8. A levegőnyomás-érzékelő gyártmánya és típusa vagy működési elve: ..."

i) A 3.2.4.3.4.3. pont a következőképpen módosul:

"3.2.4.3.4.3. A levegőáramlás-érzékelő gyártmánya és típusa vagy működési elve: ..."

j) A 3.2.4.3.4.9-3.2.4.3.4.11. pont a következőképpen módosul:

"3.2.4.3.4.9. A vízhőmérséklet-érzékelő gyártmánya és típusa vagy működési elve: ...

3.2.4.3.4.10. A levegőhőmérséklet-érzékelő gyártmánya és típusa vagy működési elve: ...

3.2.4.3.4.11. A levegőnyomás-érzékelő gyártmánya és típusa vagy működési elve: ..."

k) A 3.2.4.3.5. pont a következőképpen módosul:

"3.2.4.3.5. Befecskendező fúvókák"

l) A 3.2.12.2-3.2.12.2.1. pont a következőképpen módosul:

"3.2.12.2. Kibocsátáscsökkentő berendezések (amennyiben más pontban nem szerepelnek)

3.2.12.2.1. Katalitikus átalakító"

m) A 3.2.12.2.1.11-3.2.12.2.1.11.10. pontot el kell hagyni.

n) A 3.2.12.2.2-3.2.12.2.2.5. pontot el kell hagyni, helyükbe a következő szöveg lép:

"3.2.12.2.2. Érzékelők

3.2.12.2.2.1. Oxigénérzékelő: van/nincs (1)

3.2.12.2.2.1.1. Gyártmány: ...

3.2.12.2.2.1.2. Hely: ...

3.2.12.2.2.1.3. Szabályozási tartomány: ...

3.2.12.2.2.1.4. Típus vagy működési elv: ...

3.2.12.2.2.1.5. Termékazonosító szám: ..."

o) A 3.2.12.2.4.1-3.2.12.2.4.2. pont a következőképpen módosul:

"3.2.12.2.4.1. Jellemzők (gyártmány, típus, áramlás, magas nyomás/alacsony nyomás/kettős nyomás stb.): ...

3.2.12.2.4.2. Vízhűtéses rendszer (minden egyes pl. alacsony nyomású/magas nyomású/kettős nyomású kipufogógáz-visszavezetési rendszerre meg kell adni): van/nincs (1)"

p) A 3.2.12.2.5-3.2.12.2.5.6. pont a következőképpen módosul:

"3.2.12.2.5. Párolgási kibocsátást csökkentő rendszer (csak benzinnel és etanollal működő motorok esetében): van/nincs (1)

3.2.12.2.5.1. A berendezések részletes leírása: ...

3.2.12.2.5.2. A párolgási kibocsátást csökkentő rendszer rajza: ...

3.2.12.2.5.3. Az aktívszéntartály rajza: ...

3.2.12.2.5.4. A száraz aktív szén tömege: ... g

3.2.12.2.5.5. A tüzelőanyag-tartály vázlatos rajza, a befogadóképesség és a tartályanyag feltüntetésével (csak benzinnel és etanollal működő motorok esetében): ...

3.2.12.2.5.6. A tüzelőanyag-tartály és a kipufogórendszer közötti hőpajzs leírása és vázlatos rajza: ..."

q) A 3.2.12.2.6.4-3.2.12.2.6.4.4. pontot el kell hagyni.

r) A 3.2.12.2.6.5. és a 3.2.12.2.6.6. pontot a következőképpen át kell számozni:

"3.2.12.2.6.4. A részecskeszűrő gyártmánya: ...

3.2.12.2.6.5. Termékazonosító szám: ..."

s) A 3.2.12.2.8. pont a következőképpen módosul:

"3.2.12.2.8. Egyéb rendszer: ..."

t) A szöveg a következő új, 3.2.12.2.10-3.2.12.2.11.8. ponttal egészül ki:

"3.2.12.2.10. Periodikusan regeneráló rendszer: (az alábbi adatokat meg kell adni minden önálló egységre)

3.2.12.2.10.1. A regenerálás módja vagy rendszere, leírás és/vagy rajz: ...

3.2.12.2.10.2. Az 1. típusú működési ciklusok vagy hasonló próbapadi ciklusok száma, amelyek két olyan ciklus között játszódnak le, amelyek alatt regenerálás történik az 1. típusú vizsgálatnak megfelelő körülmények között (a «D» távolság az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. melléklet 6. almelléklete 1. függelékének A6.App1/1. ábráján vagy (adott esetben) a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 13. mellékletének A13/1. ábráján): ...

3.2.12.2.10.2.1. Az alkalmazandó 1. típusú ciklus: (adja meg az alkalmazandó eljárást: a 83. sz. ENSZ EGB-előírás XXI. mellékletének 4. almelléklete): ...

3.2.12.2.10.3. A regenerálási fázist tartalmazó két ciklus közötti ciklusok számának megállapítására használt módszer leírása: ...

3.2.12.2.10.4. Azok a paraméterek, amelyek meghatározzák a regenerálás kiváltásához szükséges terhelés mértékét (azaz hőmérséklet, nyomás stb.): ...

3.2.12.2.10.5. A 83. sz. ENSZ EGB-előírás 13. mellékletének 3.1. szakasza szerinti vizsgálati eljárásban a rendszer terhelésére alkalmazott módszer leírása: ...

3.2.12.2.11. Fogyó reagenseket használó katalitikus átalakító rendszerek (az információkat az alábbiakban minden egységre külön meg kell adni): vannak/nincsenek (1)

3.2.12.2.11.1. A szükséges reagens típusa és koncentrációja: ...

3.2.12.2.11.2. A reagens szokásos üzemi hőmérsékleti tartománya: ...

3.2.12.2.11.3. Nemzetközi szabvány: ...

3.2.12.2.11.4. A reagens újratöltési gyakorisága: folyamatos/karbantartáskor (adott esetben):

3.2.12.2.11.5. Reagenskijelző: (leírás és elhelyezkedés)

3.2.12.2.11.6. Reagenstartály

3.2.12.2.11.6.1. Befogadóképesség: ...

3.2.12.2.11.6.2. Fűtési rendszer: van/nincs (1)

3.2.12.2.11.6.2.1. Leírás vagy rajz

3.2.12.2.11.7. Reagensadagoló egység: van/nincs (1)

3.2.12.2.11.7.1. Gyártmány: ...

3.2.12.2.11.7.2. Típus: ...

3.2.12.2.11.8. Reagensbefecskendező (gyártmány, típus és elhelyezkedés): ..."

u) A 3.2.15.1. pont a következőképpen módosul:

"3.2.15.1. Típusjóváhagyási szám a 661/2009/EK rendelet szerint (HL L 200., 2009.7.31., 1. o.)"

v) A 3.2.16.1. pont a következőképpen módosul:

"3.2.16.1. Típusjóváhagyási szám a 661/2009/EK rendelet szerint (HL L 200., 2009.7.31., 1. o.)"

w) A 3.3. pont a következőképpen módosul:

"3.3. Elektromos gép"

x) A 3.3.2. pont a következőképpen módosul:

"3.3.2. REESS"

y) A 3.4. pont a következőképpen módosul:

"3.4. Meghajtóenergia-átalakítók kombinációi"

z) A 3.4.4. pont a következőképpen módosul:

"3.4.4. Az energiatároló eszköz leírása: (REESS, kondenzátor, lendkerék/generátor)"

aa) A 3.4.4.5. pont a következőképpen módosul:

"3.4.4.5. Energia: ... (REESS esetében: feszültség és kapacitás, amperóra 2 órára, kondenzátor esetében: J, ...)"

bb) A 3.4.5. pont a következőképpen módosul:

"3.4.5. Villamos gép (külön részletezze az egyes villamos gépek típusát)"

cc) A 3.5. pont a következőképpen módosul:

"3.5. A szén-dioxid-kibocsátás/tüzelőanyag-fogyasztás/elektromos fogyasztás/elektromos hatósugár meghatározásához a gyártó által megadott értékek és (adott esetben) az ökoinnovációk adatai (o)"

dd) A 4.4. pont a következőképpen módosul:

"4.4. Tengelykapcsoló(k)"

ee) A 4.6. pont a következőképpen módosul:

"4.6. Áttételi viszonyszámok

SebességfokozatBelső áttételi viszonyszámok (a sebességváltó kimenőtengelyének fordulatszáma a motoréhoz viszonyítva)Végáttételi arány(ok) (a sebességváltó kimenőtengelyének fordulatszáma a hajtott kerék fordulatszámához viszonyítva)Összáttételi viszonyszám
CVT váltó esetében a legnagyobb érték
1
2
3
CVT váltó esetében a legkisebb érték”

ff) A 6.6-6.6.3. pont helyébe a következő szöveg lép:

"6.6. Gumiabroncsok és kerekek

6.6.1. Gumiabroncs/keréktárcsa kombináció(k)

6.6.1.1. Tengelyek

6.6.1.1.1. 1. tengely: ...

6.6.1.1.1.1. Gumiabroncs méretjelölése

6.6.1.1.2. 2. tengely: ...

6.6.1.1.2.1. Gumiabroncs méretjelölése

stb.

6.6.2. A gördülési sugarak alsó és felső határértékei

6.6.2.1. 1. tengely: ...

6.6.2.2. 2. tengely: ...

stb.

6.6.3. A jármű gyártója által ajánlott abroncsnyomásérték(ek): ... kPa"

gg) A 9.1. pont a következőképpen módosul:

"9.1. A felépítmény típusa a 2007/46/EK irányelv II. mellékletének C. részében meghatározott kódok szerint: ..."

2. A 692/2008/EK rendelet I. melléklete 6. függeléke 1. táblázatának ZD-ZL, valamint ZX és ZY sora a következőképpen módosul:

„ZDEuro 6cEuro 6-2M, N1 I. osztályPI, CI2018.8.31.
ZEEuro 6cEuro 6-2N1 II. osztályPI, CI2019.8.31.
ZFEuro 6cEuro 6-2N1 III. osztály, N2PI, CI2019.8.31.
ZGEuro 6d-TEMPEuro 6-2M, N1 I. osztályPI, CI2018.8.31.
ZHEuro 6d-TEMPEuro 6-2N1 II. osztályPI, CI2019.8.31.
ZIEuro 6d-TEMPEuro 6-2N1 III. osztály, N2PI, CI2019.8.31.
ZJEuro 6dEuro 6-2M, N1 I. osztályPI, CI2018.8.31.
ZKEuro 6dEuro 6-2N1 II. osztályPI, CI2019.8.31.
ZLEuro 6dEuro 6-2N1 III. osztály, N2PI, CI2019.8.31.
ZXn. a.n. a.Összes járműAkkumulátor – teljesen elektromos2009.9.1.2011.1.1.2019.8.31.
ZYn. a.n. a.Összes járműAkkumulátor – teljesen elektromos2009.9.1.2011.1.1.2019.8.31.
ZZn. a.n. a.Az I. melléklet 2.1.1. pontja szerinti tanúsítvánnyal rendelkező összes járműPI, CI2009.9.1.2011.1.1.2019.8.31.”

XVIII. MELLÉKLET

A 2007/46/EK IRÁNYELV I., II., III., VIII. ÉS IX. MELLÉKLETÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK

A 2007/46/EK irányelv I. mellékletének módosításai

1. A 2007/46/EK irányelv I. melléklete a következőképpen módosul:

a) A 2.6.1. pont a következőképpen módosul:

"2.6.1. E tömeg tengelyek közötti megoszlása, valamint félpótkocsi, merev vonórudas pótkocsi vagy középtengelyes pótkocsi esetében a kapcsolási pontra eső tömeg:

a) a legnagyobb és a legkisebb érték mindegyik változat esetében: ...

b) az egyes kivitelek tömege (táblázatban): ..."

b) A 3-3.1.1. pont a következőképpen módosul:

"3. MEGHAJTÓENERGIA-ÁTALAKÍTÓ (k)

3.1. A meghajtóenergia-átalakító(k) gyártója: ...

3.1.1. A gyártó kódja (a meghajtóenergia-átalakítón feltüntetett jelölés szerint vagy más azonosító jelölés): ..."

c) A 3.2.1.8. pont a következőképpen módosul:

"3.2.1.8. Névleges motorteljesítmény (n): ... kW ... min-1 fordulatszámon (a gyártó által megadott érték)"

d) A szöveg a következő új, 3.2.2.1.1. ponttal egészül ki:

"3.2.2.1.1. Kísérleti oktánszám (RON), ólmozatlan: ..."

e) A 3.2.4.2.1. pont a következőképpen módosul:

"3.2.4.2.1. A rendszer leírása (közös nyomócső/egyedi befecskendezők/elosztószivattyú stb.): ..."

f) A 3.2.4.2.3. pont a következőképpen módosul:

"3.2.4.2.3. Befecskendező/továbbítószivattyú"

g) A 3.2.4.2.4. pont a következőképpen módosul:

"3.2.4.2.4. Motorfordulatszám-szabályozó"

h) A 3.2.4.2.9.3. pont a következőképpen módosul:

"3.2.4.2.9.3. A rendszer leírása"

i) A szöveg a következő új, 3.2.4.2.9.3.1.1. ponttal egészül ki:

"3.2.4.2.9.3.1.1. A motorvezérlő egység szoftververziója: ..."

j) A 3.2.4.2.9.3.6-3.2.4.2.9.3.8. pont a következőképpen módosul:

"3.2.4.2.9.3.6. A vízhőmérséklet-érzékelő gyártmánya és típusa vagy működési elve: ...

3.2.4.2.9.3.7. A levegőhőmérséklet-érzékelő gyártmánya és típusa vagy működési elve: ...

3.2.4.2.9.3.8. A levegőnyomás-érzékelő gyártmánya és típusa vagy működési elve: ..."

k) A szöveg a következő új, 3.2.4.3.4.1.1. ponttal egészül ki:

"3.2.4.3.4.1.1. A motorvezérlő egység szoftververziója: ..."

l) A 3.2.4.3.4.3. pont a következőképpen módosul:

"3.2.4.3.4.3. A levegőáramlás-érzékelő gyártmánya és típusa vagy működési elve: ..."

m) A 3.2.4.3.4.9-3.2.4.3.4.11. pont a következőképpen módosul:

"3.2.4.3.4.9. A vízhőmérséklet-érzékelő gyártmánya és típusa vagy működési elve: ...

3.2.4.3.4.10. A levegőhőmérséklet-érzékelő gyártmánya és típusa vagy működési elve: ...

3.2.4.3.4.11. A levegőnyomás-érzékelő gyártmánya és típusa vagy működési elve: ..."

n) A 3.2.4.3.5. pont a következőképpen módosul:

"3.2.4.3.5. Befecskendező fúvókák"

o) A szöveg a következő új, 3.2.4.4.2. és 3.2.4.4.3. ponttal egészül ki:

"3.2.4.4.2. Gyártmány(ok): ...

3.2.4.4.3. Típus(ok): ..."

p) A 3.2.12.2-3.2.12.2.1. pont a következőképpen módosul:

"3.2.12.2. Kibocsátáscsökkentő berendezések (amennyiben más cím alatt nem szerepelnek)

3.2.12.2.1. Katalizátor"

q) A 3.2.12.2.1.11-3.2.12.2.1.11.10. pontot el kell hagyni, helyükbe a következő szöveg lép:

"3.2.12.2.1.11. Szokásos üzemi hőmérsékleti tartomány: ... °C"

r) A 3.2.12.2.2-3.2.12.2.2.5. pontot el kell hagyni, helyükbe a következő szöveg lép:

"3.2.12.2.2. Érzékelők

3.2.12.2.2.1. Oxigénérzékelő: van/nincs (1)

3.2.12.2.2.1.1. Gyártmány: ...

3.2.12.2.2.1.2. Helye: ...

3.2.12.2.2.1.3. Szabályozási tartomány: ...

3.2.12.2.2.1.4. Típus vagy működési elv: ...

3.2.12.2.2.1.5. Termékazonosító szám: ...

3.2.12.2.2.2. NOx-érzékelő: van/nincs (1)

3.2.12.2.2.2.1. Gyártmány: ...

3.2.12.2.2.2.2. Típus: ...

3.2.12.2.2.2.3. Helye: ...

3.2.12.2.2.3. Részecskeérzékelő: van/nincs (1)

3.2.12.2.2.3.1. Gyártmány: ...

3.2.12.2.2.3.2. Típus: ...

3.2.12.2.2.3.3. Helye:..."

s) A 3.2.12.2.4.1-3.2.12.2.4.2. pont a következőképpen módosul:

"3.2.12.2.4.1. Jellemzők (gyártmány, típus, áramlás, magas nyomás/alacsony nyomás/kettős nyomás stb.): ...

3.2.12.2.4.2. Vízhűtéses rendszer (minden egyes pl. alacsony nyomású/magas nyomású/kettős nyomású kipufogógáz-visszavezetési rendszerre meg kell adni): van/nincs (1)"

t) A 3.2.12.2.5-3.2.12.2.5.6. pont a következőképpen módosul:

"3.2.12.2.5. Párolgási kibocsátást csökkentő rendszer (csak benzinnel és etanollal működő motorok esetében): van/nincs (1)

3.2.12.2.5.1. A berendezések részletes leírása: ...

3.2.12.2.5.2. A párolgási kibocsátást csökkentő rendszer rajza: ...

3.2.12.2.5.3. Az aktívszéntartály rajza: ...

3.2.12.2.5.4. A száraz aktív szén tömege: ... g

3.2.12.2.5.5. A tüzelőanyag-tartály vázlatos rajza, a befogadóképesség és a tartályanyag feltüntetésével (csak benzinnel és etanollal működő motorok esetében): ...

3.2.12.2.5.6. A tüzelőanyag-tartály és a kipufogórendszer közötti hőpajzs leírása és vázlatos rajza: ..."

u) A 3.2.12.2.6.4-3.2.12.2.6.4.4. pontot el kell hagyni.

v) A 3.2.12.2.6.5. és a 3.2.12.2.6.6. pontot a következőképpen át kell számozni:

"3.2.12.2.6.4. A részecskeszűrő gyártmánya: ...

3.2.12.2.6.5. Termékazonosító szám: ..."

w) A 3.2.12.2.7-3.2.12.2.7.0.6. pont a következőképpen módosul:

"3.2.12.2.7. Fedélzeti diagnosztikai (OBD-) rendszer: van/nincs (1): ...

3.2.12.2.7.0.1. (Csak az Euro VI esetében) Az OBD szerinti motorcsaládok száma a motorcsaládon belül

3.2.12.2.7.0.2. (Csak az Euro VI esetében) Az OBD szerinti motorcsaládok jegyzéke (adott esetben)

3.2.12.2.7.0.3. (Csak az Euro VI esetében) Az OBD szerinti azon motorcsalád száma, amelybe az alapmotor/a motorcsalád tagja tartozik: ...

3.2.12.2.7.0.4. (Csak az Euro VI esetében) A gyártó hivatkozásai az 582/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének c) pontjában és 9. cikkének (4) bekezdésében előírt, az említett rendelet X. mellékletében a fedélzeti diagnosztikai rendszer jóváhagyása céljából meghatározott fedélzeti diagnosztikai dokumentációra

3.2.12.2.7.0.5. (Csak az Euro VI esetében) Adott esetben a gyártó hivatkozása a fedélzeti diagnosztikai rendszerrel ellátott motorrendszer járműbe történő beépítésének dokumentációjára

3.2.12.2.7.0.6. (Csak az Euro VI esetében) Adott esetben a gyártó hivatkozása a jóváhagyott motor fedélzeti diagnosztikai rendszerének járműbe történő beépítésével kapcsolatos dokumentációcsomagra"

x) A 3.2.12.2.7.6.4.1. pontban a "Könnyű haszongépjárművek" cím helyébe a "Könnyű személy- és haszongépjárművek" cím lép.

y) A 3.2.12.2.8. pont a következőképpen módosul:

"3.2.12.2.8. Egyéb rendszer: ..."

z) A szöveg a következő új, 3.2.12.2.8.2.3-3.2.12.2.8.2.5. ponttal egészül ki:

"3.2.12.2.8.2.3. A használatkorlátozó rendszer típusa: visszaszámlálás után nincs motor-újraindítás/a motor tankolás után nem indul/tüzelőanyag-kizárás/teljesítménykorlátozás

3.2.12.2.8.2.4. A használatkorlátozó rendszer leírása

3.2.12.2.8.2.5. Annak az átlagos távolságnak megfelelő szint, amelyet a jármű teli tankkal meg tud tenni, azaz: ... km"

aa) A szöveg a következő új, 3.2.12.2.8.4. ponttal egészül ki:

"3.2.12.2.8.4. (Csak az Euro VI esetében) Az OBD szerinti motorcsaládok jegyzéke (adott esetben): ..."

bb) A szöveg a következő új, 3.2.12.2.10-3.2.12.2.11.8. ponttal egészül ki:

"3.2.12.2.10. Periodikusan regeneráló rendszer: (az alábbi adatokat meg kell adni minden önálló egységre)

3.2.12.2.10.1. A regenerálás módja vagy rendszere, leírás és/vagy rajz: ...

3.2.12.2.10.2. Az 1. típusú üzemi ciklusok vagy hasonló próbapadi ciklusok száma, amelyek két olyan ciklus között játszódnak le, amelyek alatt regenerálás történik az 1. típusú vizsgálatnak megfelelő körülmények között (a "D" távolság az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. melléklet 6. almelléklete 1. függelékének A6.App1/1. ábráján vagy (adott esetben) a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 13. mellékletének A13/1. ábráján): ...

3.2.12.2.10.2.1. Az alkalmazandó 1. típusú ciklus (adja meg az alkalmazandó eljárást: a XXI. melléklet 4. almelléklete vagy a 83. sz. ENSZ EGB-előírás): ...

3.2.12.2.10.3. A regenerálási fázist tartalmazó két ciklus közötti ciklusok számának megállapítására használt módszer leírása: ...

3.2.12.2.10.4. A regenerálás kiváltásához szükséges terhelés mértékét meghatározó paraméterek (azaz hőmérséklet, nyomás stb.): ...

3.2.12.2.10.5. A 83. sz. ENSZ EGB-előírás 13. mellékletének 3.1. szakasza szerinti vizsgálati eljárásban a rendszer terhelésére alkalmazott módszer leírása: ...

3.2.12.2.11. Fogyó reagenseket használó katalizátorrendszerek (az információkat az alábbiakban minden egységre külön meg kell adni): vannak/nincsenek (1)

3.2.12.2.11.1. A szükséges reagens típusa és koncentrációja: ...

3.2.12.2.11.2. A reagens szokásos üzemi hőmérsékleti tartománya: ...

3.2.12.2.11.3. Nemzetközi szabvány: ...

3.2.12.2.11.4. A reagens újratöltési gyakorisága: folyamatos/karbantartáskor (adott esetben):

3.2.12.2.11.5. Reagenskijelző (leírás és elhelyezkedés): ...

3.2.12.2.11.6. Reagenstartály

3.2.12.2.11.6.1. Űrtartalom: ...

3.2.12.2.11.6.2. Fűtési rendszer: van/nincs

3.2.12.2.11.6.2.1. Leírás vagy rajz: ...

3.2.12.2.11.7. Reagensadagoló egység: van/nincs (1)

3.2.12.2.11.7.1. Gyártmány: ...

3.2.12.2.11.7.2. Típus: ...

3.2.12.2.11.8. Reagensbefecskendező (gyártmány, típus és elhelyezkedés): ..."

cc) A 3.2.15.1. pont a következőképpen módosul:

"3.2.15.1. Típusjóváhagyási szám a 661/2009/EK rendelet (HL L 200., 2009.7.31., 1. o.) szerint: ..."

dd) A 3.2.16.1. pont a következőképpen módosul:

"3.2.16.1. Típusjóváhagyási szám a 661/2009/EK rendelet (HL L 200., 2009.7.31., 1. o.) szerint: ..."

ee) A szöveg a következő új, 3.2.20-3.2.20.2.4. ponttal egészül ki:

"3.2.20. Hőtárolásra vonatkozó információ

3.2.20.1. Aktív hőtároló berendezés: van/nincs

3.2.20.1.1. Entalpia: ... (J)

3.2.20.2. Szigetelőanyagok

3.2.20.2.1. Szigetelőanyag: ...

3.2.20.2.2. Szigetelés térfogata: ...

3.2.20.2.3. Szigetelés tömege: ...

3.2.20.2.4. Szigetelés helye: ..."

ff) A 3.3. pont a következőképpen módosul:

"3.3. Elektromos gép"

gg) A 3.3.2. pont a következőképpen módosul:

"3.3.2. REESS"

hh) A 3.4. pont a következőképpen módosul:

"3.4. Meghajtóenergia-átalakítók kombinációi"

ii) A 3.4.4. pont a következőképpen módosul:

"3.4.4. Az energiatároló eszköz leírása: (REESS, kondenzátor, lendkerék/generátor)"

jj) A 3.4.4.5. pont a következőképpen módosul:

"3.4.4.5. Energia: ... (REESS esetében: feszültség és kapacitás, amperóra 2 órára, kondenzátor esetében: J, ...)"

kk) A 3.4.5. pont a következőképpen módosul:

"3.4.5. Elektromos gép (külön részletezze az egyes elektromos gépek típusát)"

ll) A 3.5. pont a következőképpen módosul:

"3.5. A szén-dioxid-kibocsátás/tüzelőanyag-fogyasztás/elektromos fogyasztás/elektromos hatósugár meghatározásához a gyártó által megadott értékek és (adott esetben) az ökoinnovációk adatai (o)"

mm) A szöveg a következő új, 3.5.7-3.5.8.3. ponttal egészül ki:

"3.5.7. A gyártó által megadott értékek

3.5.7.1. A vizsgálati jármű paraméterei

3.5.7.1.1. Magas szén-dioxid-kibocsátású jármű

3.5.7.1.1.1. A ciklus energiaigénye: ... J

3.5.7.1.1.2. Kigurulási menetellenállási együtthatók

3.5.7.1.1.2.1. f0: ... N

3.5.7.1.1.2.2. f1: ...N/(km/h)

3.5.7.1.1.2.3. f2: ... N/(km/h)2

3.5.7.1.2. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású jármű (VL) (adott esetben)

3.5.7.1.2.1. A ciklus energiaigénye: ... J

3.5.7.1.2.2. Kigurulási menetellenállási együtthatók

3.5.7.1.2.2.1. f0: ... N

3.5.7.1.2.2.2. f1: ...N/(km/h)

3.5.7.1.2.2.3. f2: ... N/(km/h)2

3.5.7.1.3. Közepes szén-dioxid-kibocsátású jármű (VM) (adott esetben)

3.5.7.1.3.1. A ciklus energiaigénye: ... J

3.5.7.1.3.2. Kigurulási menetellenállási együtthatók

3.5.7.1.3.2.1. f0: ... N

3.5.7.1.3.2.2. f1: ... N/(km/h)

3.5.7.1.3.2.3. f2: ... N/(km/h)2

3.5.7.2. A vegyes CO2-kibocsátás tömege

3.5.7.2.1. Belső égésű motor CO2-kibocsátásának tömege

3.5.7.2.1.1. Magas szén-dioxid-kibocsátású jármű (VH): ... g/km

3.5.7.2.1.2. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású jármű (VL) (adott esetben): ... g/km

3.5.7.2.2. Külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (OVC-HEV) és nem külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (NOVC-HEV) CO2-kibocsátásának tömege a töltést fenntartó üzemmódban

3.5.7.2.2.1. Magas szén-dioxid-kibocsátású jármű (VH): ... g/km

3.5.7.2.2.2. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású jármű (VL) (adott esetben): ... g/km

3.5.7.2.2.3. Közepes szén-dioxid-kibocsátású jármű (VM) (adott esetben): ... g/km

3.5.7.2.3. Külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (OVC-HEV) CO2-kibocsátásának tömege a töltést fogyasztó üzemmódban

3.5.7.2.3.1. Magas szén-dioxid-kibocsátású jármű (VH): ... g/km

3.5.7.2.3.2. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású jármű (VL) (adott esetben): ... g/km

3.5.7.2.3.3. Közepes szén-dioxid-kibocsátású jármű (VM) (adott esetben): ... g/km

3.5.7.3. Elektromos járművek elektromos hatósugara

3.5.7.3.1. Tisztán elektromos járművek hatósugara tisztán elektromos hajtással

3.5.7.3.1.1. Magas szén-dioxid-kibocsátású jármű (VH): ... km

3.5.7.3.1.2. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású jármű (VL) (adott esetben): ... km

3.5.7.3.2. Külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (OVC-HEV) teljes elektromos hatósugara (All Electric Range, AER)

3.5.7.3.2.1. Magas szén-dioxid-kibocsátású jármű (VH): ... km

3.5.7.3.2.2. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású jármű (VL) (adott esetben): ... km

3.5.7.3.2.3. Közepes szén-dioxid-kibocsátású jármű (VM) (adott esetben): ... km

3.5.7.4. Tüzelőanyag-cellás hibrid járművek (FCHV) tüzelőanyag-fogyasztása a töltést fenntartó üzemmódban

3.5.7.4.1. Magas szén-dioxid-kibocsátású jármű (VH): ... kg/100 km

3.5.7.4.2. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású jármű (VL) (adott esetben): ... kg/100 km

3.5.7.4.3. Közepes szén-dioxid-kibocsátású jármű (VM) (adott esetben): ... kg/100 km

3.5.7.5. Elektromos járművek elektromosenergia-fogyasztása

3.5.7.5.1. Tisztán elektromos járművek vegyes elektromosenergia-fogyasztása (ECWLTC)

3.5.7.5.1.1. Magas szén-dioxid-kibocsátású jármű (VH): ... Wh/km

3.5.7.5.1.2. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású jármű (VL) (adott esetben): ... Wh/km

3.5.7.5.2. Használati tényezővel súlyozott elektromosenergia-fogyasztás a töltést fogyasztó üzemmódban, ECAC,CD (vegyes)

3.5.7.5.2.1. Magas szén-dioxid-kibocsátású jármű (VH): ... Wh/km

3.5.7.5.2.2. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású jármű (VL) (adott esetben): ... Wh/km

3.5.7.5.2.3. Közepes szén-dioxid-kibocsátású jármű (VM) (adott esetben): ... Wh/km

3.5.8. M1 kategóriájú járművek esetében a 443/2009/EK rendelet 12. cikke, illetve N1 kategóriájú járművek esetében az 510/2011/EU rendelet 12. cikke szerinti ökoinnovációs technológiával felszerelt jármű: igen/nem (1)

3.5.8.1. M1 kategóriájú járművek esetében a 725/2011/EU rendelet 5. cikkében, illetve N1 kategóriájú járművek esetében a 427/2014/EU rendelet 5. cikkében említett, viszonyítási alapul vett gépjármű típusa/változata/kivitele (adott esetben): ...

3.5.8.2. Kölcsönhatások a különböző ökoinnovációs technológiák között: vannak/nincsenek (1)

3.5.8.3. Az ökoinnovációs technológiák használatával kapcsolatos kibocsátási adatok (a táblázatot mindegyik vizsgált referencia-tüzelőanyagra vonatkozóan meg kell ismételni) (w1)

Az ökoinnovációs technológiát jóváhagyó határozat (w2)Az ökoinnovációs technológia kódja (w3)1. A viszonyítási alapul vett jármű CO2-kibocsátása (g/km)2. Az ökoinnovációs technológiával felszerelt jármű CO2-kibocsátása (g/km)3. A viszonyítási alapul vett jármű CO2-kibocsátása az 1. típusú vizsgálati ciklusban (w4)4. Az ökoinnovációs technológiával felszerelt jármű CO2-kibocsátása az 1. típusú vizsgálati ciklusban5. Használati tényező (usage factor, UF), azaz a technológia használatának időbeli részaránya a szokásos üzemeltetési körülmények közöttA megtakarított CO2-kibocsátások ((1 – 2) – (3 – 4))*5
xxxx/201x
A megtakarított CO2-kibocsátás összesen (g/km) (w5)”

nn) A 4.4. pont a következőképpen módosul:

"4.4. Tengelykapcsoló(k): ..."

oo) A szöveg a következő új, 4.5.1.1-4.5.1.5. ponttal egészül ki:

"4.5.1.1. Uralkodó jellegű üzemmód: van/nincs (1)

4.5.1.2. Legjobb üzemmód (ha nincs uralkodó jellegű üzemmód): ...

4.5.1.3. Legrosszabb üzemmód (ha nincs uralkodó jellegű üzemmód): ...

4.5.1.4. Névleges nyomaték: ...

4.5.1.5. A tengelykapcsolók száma: ..."

pp) A 4.6. pont a következőképpen módosul:

"4.6. Áttételi viszonyszámok

SebességfokozatBelső áttételi viszonyszámok (a sebességváltó kimenőtengelyének fordulatszáma a motoréhoz viszonyítva)Végső áttételi viszonyszám(ok) (a sebességváltó kimenőtengelyének fordulatszáma a hajtott kerék fordulatszámához viszonyítva)Összáttételi viszonyszám
CVT (fokozatmentes sebességváltó) esetében a legnagyobb érték
1
2
3
CVT (fokozatmentes sebességváltó) esetében a legkisebb érték
Hátramenet”

qq) A 6.6-6.6.5. pont helyébe a következő szöveg lép:

"6.6. Gumiabroncsok és keréktárcsák

6.6.1. Gumiabroncs/keréktárcsa kombináció(k)

6.6.1.1. Tengelyek

6.6.1.1.1. 1. tengely: ...

6.6.1.1.1.1. Gumiabroncs méretjelölése: ...

6.6.1.1.1.2. Terhelhetőségi jelzőszám: ...

6.6.1.1.1.3. Sebességkategória-jel (r): ...

6.6.1.1.1.4. Kerékpánt mérete(i): ...

6.6.1.1.1.5. Besajtolási mélység(ek): ...

6.6.1.1.2. 2. tengely: ...

6.6.1.1.2.1. Gumiabroncs méretjelölése: ...

6.6.1.1.2.2. Terhelhetőségi jelzőszám: ...

6.6.1.1.2.3. Sebességkategória-jel: ...

6.6.1.1.2.4. Kerékpánt mérete(i): ...

6.6.1.1.2.5. Besajtolási mélység(ek): ...

stb.

6.6.1.2. Tartalékkerék, ha van: ...

6.6.2. A gördülési sugarak alsó és felső határértékei

6.6.2.1. 1. tengely: ... mm

6.6.2.2. 2. tengely: ... mm

6.6.2.3. 3. tengely: ... mm

6.6.2.4. 4. tengely: ... mm

stb.

6.6.3. A jármű gyártója által ajánlott abroncsnyomásérték(ek): ... kPa

6.6.4. Az első és/vagy hátsó tengelyen a gyártó ajánlása szerint a járműtípushoz alkalmazható lánc/abroncs/keréktárcsa-kombináció: ...

6.6.5. Az ideiglenes használatra szánt tartalék kerék rövid ismertetése (amennyiben van ilyen): ..."

rr) A 9.1. pont a következőképpen módosul:

"9.1. A felépítmény típusa a 2007/46/EK irányelv II. mellékletének C. részében meghatározott kódok szerint: ..."

ss) A 9.9.2.1. pont a következőképpen módosul:

"9.9.2.1. A berendezés típusa és leírása: ..."

A 2007/46/EK irányelv II. mellékletének módosításai

2. A II. melléklet a következőképpen módosul:

a) A II. melléklet B. részének 1.3.1. és 3.3.1. pontja, amelyek az M1, illetve az N1 kategóriájú járművek "járműváltozataira" vonatkozó kritériumokat határozzák meg, a következő szöveggel egészülnek ki:

"A h), i) és j) kritériumok alternatívájaként az ugyanazon változatba besorolt járművek CO2-kibocsátásának, elektromosenergia-fogyasztásának és tüzelőanyag-fogyasztásának kiszámítására valamennyi vizsgálatot az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. melléklete 6. almellékletének rendelkezései szerint kell elvégezni."

b) A II. melléklet B. részének 3.3.1. pontja a végén a következő szöveggel egészül ki:

"k) az 510/2011/EU rendelet ( *3 ) 12. cikkében meghatározott, innovatív technológiák egyedi kombinációjának megléte."

A 2007/46/EK irányelv III. mellékletének módosításai

3. A 2007/46/EK irányelv III. melléklete a következőképpen módosul:

a) A 3-3.1.1. pont a következőképpen módosul:

"3. MEGHAJTÓENERGIA-ÁTALAKÍTÓ (k)

3.1. A meghajtóenergia-átalakító(k) gyártója: ...

3.1.1. A gyártó kódja (a meghajtóenergia-átalakítón feltüntetett jelölés szerint vagy más azonosító jelölés): ..."

b) A 3.2.1.8. pont a következőképpen módosul:

"3.2.1.8. Névleges motorteljesítmény (n): ... kW... min-1 fordulatszámon (a gyártó által megadott érték)"

c) A 3.2.12.2-3.2.12.2.1. pont a következőképpen módosul:

"3.2.12.2. Kibocsátáscsökkentő berendezések (amennyiben más cím alatt nem szerepelnek)

3.2.12.2.1. Katalizátor"

d) A 3.2.12.2.1.11. pontot el kell hagyni.

e) A 3.2.12.2.1.11.6-3.2.12.2.1.11.7. pontot el kell hagyni.

f) A 3.2.12.2.2. pontot el kell hagyni, helyébe a következő új pont lép:

"3.2.12.2.2.1. Oxigénérzékelő: van/nincs (1)"

g) A 3.2.12.2.5. pont a következőképpen módosul:

"3.2.12.2.5. Párolgási kibocsátást csökkentő rendszer (csak benzinnel és etanollal működő motorok esetében): van/nincs (1)"

h) A 3.2.12.2.8. pont a következőképpen módosul:

"3.2.12.2.8. Egyéb rendszer"

i) A szöveg a következő új, 3.2.12.2.10-3.2.12.2.10.1. ponttal egészül ki:

"3.2.12.2.10. Periodikusan regeneráló rendszer: (az alábbi adatokat meg kell adni minden önálló egységre)

3.2.12.2.10.1. A regenerálás módja vagy rendszere, leírás és/vagy rajz: ..."

j) A szöveg a következő új, 3.2.12.2.11.1. ponttal egészül ki:

"3.2.12.2.11.1. A szükséges reagens típusa és koncentrációja: ..."

k) A 3.3. pont a következőképpen módosul:

"3.3. Elektromos gép"

l) A 3.3.2. pont a következőképpen módosul:

"3.3.2. REESS"

m) A 3.4. pont a következőképpen módosul:

"3.4. Meghajtóenergia-átalakítók kombinációi"

n) A 3.5.4-3.5.5.6. pontot el kell hagyni.

o) A 4.6. pont a következőképpen módosul:

"4.6. Áttételi viszonyszámok

SebességfokozatBelső áttételi viszonyszámok (a sebességváltó kimenőtengelyének fordulatszáma a motoréhoz viszonyítva)Végső áttételi viszonyszám(ok) (a sebességváltó kimenőtengelyének fordulatszáma a hajtott kerék fordulatszámához viszonyítva)Összáttételi viszonyszám
CVT (fokozatmentes sebességváltó) esetében a legnagyobb érték
1
2
3
CVT (fokozatmentes sebességváltó) esetében a legkisebb érték
Hátramenet”

p) A 6.6.1. pont a következőképpen módosul:

"6.6.1. Gumiabroncs/keréktárcsa kombináció(k)"

q) A 9.1. pont a következőképpen módosul:

"9.1. A felépítmény típusa a 2007/46/EK irányelv II. mellékletének C. részében meghatározott kódok szerint: ..."

A 2007/46/EK irányelv VIII. mellékletének módosításai

4. A 2007/46/EK irányelv VIII. melléklete a következőképpen módosul:

"VIII. MELLÉKLET

VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK

(A típusjóváhagyó hatóságnak kell kitöltenie és a jármű EK-típusbizonyítványához mellékelnie)

Minden esetben világosan meg kell adni, hogy az adatok melyik változatra és kivitelre vonatkoznak. Egy adott kivitel tekintetében nem adható meg több eredmény. Azonban több eredmény kombinációját is meg lehet adni egy kivitelhez abban az esetben, ha jelölik, hogy az eredmények közül melyik a legkedvezőtlenebb. Ez utóbbi esetben megjegyzésben kell utalni arra, hogy a (*)-gal jelölt jellemzők tekintetében csak a legkedvezőtlenebb esetre vonatkozó eredmények vannak feltüntetve.

1. A zajszintvizsgálatok eredményei

A jóváhagyás tekintetében alkalmazandó szabályozási alapaktus és a legutolsó módosító szabályozási aktus száma. Több szakaszban történő végrehajtást előíró szabályozási aktus esetében meg kell adni a végrehajtási szakaszt is: ...

Változat/kivitel:
Mozgó jármű (dB(A)/E):
Álló jármű (dB(A)/E):
fordulatszám (min–1):

2. A kipufogógáz-kibocsátási vizsgálatok eredményei

2.1. A könnyű személy- és haszongépjárművekre vonatkozó vizsgálati eljárás szerint vizsgált gépjárművek kibocsátása

Adja meg a jóváhagyás tekintetében alkalmazandó legutolsó módosító szabályozási aktus számát. Több szakaszban történő végrehajtást előíró szabályozási aktus esetében meg kell adni a végrehajtási szakaszt is: ...

Tüzelőanyag(ok) ( 37 ) ... (gázolaj, benzin, LPG, földgáz; kettős tüzelőanyag-felhasználás: benzin/földgáz, LPG, földgáz/biometán; rugalmas tüzelőanyag-felhasználás: benzin/etanol...)

2.1.1. 1. típusú vizsgálat ( 38 ), ( 39 ) (a jármű hidegindítása utáni vizsgálati ciklusban mért kibocsátások)

Az új európai menetciklus (NEDC) szerinti átlagos értékek, a könnyűgépjárművekre vonatkozó, világszinten harmonizált vizsgálati eljárás (WLTP) szerinti legmagasabb értékek

Változat/kivitel:
CO (mg/km)
Összes szénhidrogén (mg/km)
Nem metán szénhidrogének (mg/km)
NOx (mg/km)
Összes szénhidrogén + NOx (mg/km)
Részecskék tömege (PM) (mg/km)
Részecskék száma (PN) (#/km) (1)

Környezetihőmérséklet-korrekcióval végzett vizsgálat (ATCT)

ATCT szerinti családInterpolációs családKigurulási menetellenállási mátrix szerinti család

Családi korrekciós tényezők

ATCT szerinti családCsaládi korrekciós tényező

2.1.2. 2. típusú vizsgálat ( 40 ), ( 41 ) (a közúti közlekedésre való alkalmasság tekintetében történő típusjóváhagyáshoz szükséges kibocsátási adatok)

2. típusú vizsgálat, alapjáraton, alacsony fordulatszámon:

Változat/kivitel:
CO (térfogat%)
Motorfordulatszám (min–1)
A motorolaj hőmérséklete (°C)

2. típusú vizsgálat, alapjáraton, magas fordulatszámon:

Változat/kivitel:
CO (térfogat%)
Lambda érték
Motorfordulatszám (min–1)
A motorolaj hőmérséklete (°C)

2.1.3.

3. típusú vizsgálat (kartergáz-kibocsátás): ...

2.1.4.

4. típusú vizsgálat (párolgási kibocsátások): ... g/vizsgálat

2.1.5. 5. típusú vizsgálat (a kibocsátáscsökkentő berendezések tartóssága): - Lefutott távolság (km) (pl. 160 000 km): ... - Romlási tényező (DF): számított/rögzített ( 42 ) - Értékek: Változat/kivitel: ... ... ... CO ... ... ... Összes szénhidrogén ... ... ... Nem metán szénhidrogének ... ... ... NOx ... ... ... Összes szénhidrogén + NOx ... ... ... Részecskék tömege (PM) ... ... ... Részecskék száma (PN) (1) ... ... ...

2.1.6. 6. típusú vizsgálat (átlagos kibocsátás alacsony környezeti hőmérsékleten): Változat/kivitel: ... ... ... CO (g/km) ... ... ... Összes szénhidrogén (g/km) ... ... ...

2.1.7.

OBD: van/nincs ( 43 )

2.2. A nehéz haszongépjárművekre vonatkozó vizsgálati eljárás szerint vizsgált motorok kibocsátása.

Adja meg a jóváhagyás tekintetében alkalmazandó legutolsó módosító szabályozási aktus számát. Több szakaszban történő végrehajtást előíró szabályozási aktus esetében meg kell adni a végrehajtási szakaszt is: ...

Tüzelőanyag(ok) ( 44 ): ... (gázolaj, benzin, LPG, földgáz, etanol ...)

2.2.1. Az ESC-vizsgálat eredményei ( 45 ), ( 46 ), ( 47 )

Változat/kivitel:
CO (mg/kWh)
Összes szénhidrogén (mg/kWh)
NOx (mg/kWh)
NH3 (ppm) (1)
Részecskék tömege (mg/kWh)
Részecskék száma (#/kWh) (1)

2.2.2. Az ELR-vizsgálat eredménye ( 48 )

Változat/kivitel:
Füstérték: … m–1

2.2.3. Az ETC-vizsgálat eredménye ( 49 ), ( 50 )

Változat/kivitel:
CO (mg/kWh)
Összes szénhidrogén (mg/kWh)
Nem metán szénhidrogének (mg/kWh) (1)
CH4 (mg/kWh) (1)
NOx (mg/kWh)
NH3 (ppm) (1)
Részecskék tömege (mg/kWh)
Részecskék száma (#/kWh) (1)

2.2.4. Alapjárati vizsgálat ( 51 )

Változat/kivitel:
CO (térfogat%)
Lambda érték (1)
Motorfordulatszám (min–1)
A motorolaj hőmérséklete (K)

2.3. Dízelfüst

Adja meg a jóváhagyás tekintetében alkalmazandó legutolsó módosító szabályozási aktus számát. Több szakaszban történő végrehajtást előíró szabályozási aktus esetében meg kell adni a végrehajtási szakaszt is: ....

2.3.1. A szabadgyorsítási vizsgálat eredményei

Változat/kivitel:
Az elnyelési együttható korrigált értéke (m–1)
A motor rendes alapjárati fordulatszáma
A motor legnagyobb fordulatszáma
Olajhőmérséklet (min./max.)

3. A CO2-kibocsátási vizsgálat, a tüzelőanyag-/elektromosenergia-fogyasztási vizsgálat és a jármű hatósugarára (elektromos hajtás esetében) vonatkozó vizsgálat eredményei

A jóváhagyás tekintetében alkalmazandó szabályozási alapaktus és a legutolsó módosító szabályozási aktus száma: ...

3.1. Belső égésű motorok, ideértve a nem külső feltöltésű, hibrid hajtású elektromos járműveket (NOVC) ( 52 ) ( 53 )

Változat/kivitel:
A kibocsátott CO2 tömege (városi körülmények) (g/km)
A kibocsátott CO2 tömege (városon kívüli körülmények) (g/km)
A kibocsátott CO2 tömege (vegyes) (g/km)
Tüzelőanyag-fogyasztás (városi körülmények) (l/100 km) (1)
Tüzelőanyag-fogyasztás (városon kívüli körülmények) (l/100 km) (2)
Tüzelőanyag-fogyasztás (vegyes) (l/100 km) (3)
(1)
A földgázzal, illetve hidrogén-földgáz keverékkel üzemelő járművek esetében a »l/100 km« mértékegység helyébe a »m3/100 km« mértékegység, a hidrogénnel üzemelő járművek esetében pedig a »kg/100 km« mértékegység lép. (2)
A földgázzal, illetve hidrogén-földgáz keverékkel üzemelő járművek esetében a »l/100 km« mértékegység helyébe a »m3/100 km« mértékegység, a hidrogénnel üzemelő járművek esetében pedig a »kg/100 km« mértékegység lép. (3)
A földgázzal, illetve hidrogén-földgáz keverékkel üzemelő járművek esetében a »l/100 km« mértékegység helyébe a »m3/100 km« mértékegység, a hidrogénnel üzemelő járművek esetében pedig a »kg/100 km« mértékegység lép.

Interpolációscsalád-azonosító (1)Változat/kivitelek
(1)
Az interpolációscsalád-azonosító formátuma a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 692/2008/EK bizottsági rendelet és az 1230/2012/EU bizottsági rendelet módosításáról, valamint a 692/2008/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. június 1-jei (EU) 2017/1151 bizottsági rendelet XXI. mellékletének 5.0. pontjában van megadva.

Kigurulási menetellenállási mátrix szerinti család azonosítója (1)Változat/kivitelek
(1)
A kigurulási menetellenállási mátrix szerinti család azonosítójának formátuma az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. mellékletének 5.0. pontjában van megadva.

Eredmények:Interpolációscsalád-azonosítóKigurulási menetellenállási mátrix szerinti család azonosítója
VHVM (adott esetben)VL (adott esetben)V reprezentatív
A LOW fázisban kibocsátott CO2 tömege (g/km)
A MID fázisban kibocsátott CO2 tömege (g/km)
A HIGH fázisban kibocsátott CO2 tömege (g/km)
Az EXTRA-HIGH fázisban kibocsátott CO2 tömege (g/km)
A kibocsátott CO2 tömege (vegyes) (g/km)
Tüzelőanyag-fogyasztás a LOW fázisban (l/100 km vagy m3/100 km vagy kg/100 km)
Tüzelőanyag-fogyasztás a MID fázisban (l/100 km vagy m3/100 km vagy kg/100 km)
Tüzelőanyag-fogyasztás a HIGH fázisban (l/100 km vagy m3/100 km vagy kg/100 km)
Tüzelőanyag-fogyasztás az EXTRA-HIGH fázisban (l/100 km vagy m3/100 km vagy kg/100 km)
Tüzelőanyag-fogyasztás (vegyes) (l/100 km vagy m3/100 km vagy kg/100 km)
f0
f1
f2
RR
Delta Cd*A (a VL esetében (adott esetben), a VH-val összehasonlítva)
Vizsgálati tömeg

A táblázatot mindegyik interpolációs és kigurulási menetellenállási mátrix szerinti családra vonatkozóan meg kell ismételni.

3.2. Külső feltöltésű hibrid hajtású elektromos járművek (OVC) ( 54 )

Változat/kivitel:
A kibocsátott CO2 tömege (A feltétel, vegyes) (g/km)
A kibocsátott CO2 tömege (B feltétel, vegyes) (g/km)
A kibocsátott CO2 tömege (súlyozott, vegyes) (g/km)
Tüzelőanyag-fogyasztás (A feltétel, vegyes) (l/100 km) (g)
Tüzelőanyag-fogyasztás (B feltétel, vegyes) (l/100 km) (g)
Tüzelőanyag-fogyasztás (súlyozott, vegyes) (l/100 km) (g)
Elektromosenergia-fogyasztás (A feltétel, vegyes) (Wh/km)
Elektromosenergia-fogyasztás (B feltétel, vegyes) (Wh/km)
Elektromosenergia-fogyasztás (súlyozott és vegyes) (Wh/km)
Hatósugár tisztán elektromos hajtással (km)

Interpolációs család számaVáltozat/kivitelek

Kigurulási menetellenállási mátrix szerinti család azonosítójaVáltozat/kivitelek

Eredmények:Interpolációscsalád-azonosítóKigurulási menetellenállási mátrix szerinti család azonosítója
VHVM (adott esetben)VL (adott esetben)V reprezentatív
A LOW fázisban kibocsátott CO2 tömege a töltést fenntartó üzemmódban (g/km)
A MID fázisban kibocsátott CO2 tömege a töltést fenntartó üzemmódban (g/km)
A HIGH fázisban kibocsátott CO2 tömege a töltést fenntartó üzemmódban (g/km)
Az EXTRA-HIGH fázisban kibocsátott CO2 tömege a töltést fenntartó üzemmódban (g/km)
A kibocsátott CO2 tömege a töltést fenntartó üzemmódban (vegyes) (g/km)
A kibocsátott CO2 tömege a töltést fogyasztó üzemmódban (vegyes) (g/km)
A kibocsátott CO2 tömege (súlyozott, vegyes) (g/km)
Tüzelőanyag-fogyasztás a LOW fázisban a töltést fenntartó üzemmódban (l/100 km)
Tüzelőanyag-fogyasztás a MID fázisban a töltést fenntartó üzemmódban (l/100 km)
Tüzelőanyag-fogyasztás a HIGH fázisban a töltést fenntartó üzemmódban (l/100 km)
Tüzelőanyag-fogyasztás az EXTRA-HIGH fázisban a töltést fenntartó üzemmódban (l/100 km)
Tüzelőanyag-fogyasztás a töltést fenntartó üzemmódban (vegyes) (l/100 km)
Tüzelőanyag-fogyasztás a töltést fogyasztó üzemmódban (vegyes) (l/100 km)
Tüzelőanyag-fogyasztás (súlyozott, vegyes) (l/100 km)
EFAC,weighted
EAER (vegyes)
EAERcity
f0
f1
f2
RR
Delta Cd*A (a VL vagy VM esetében, a VH-val összehasonlítva)
Vizsgálati tömeg
A reprezentatív jármű homlokfelülete (m2)

A táblázatot mindegyik interpolációs családra vonatkozóan meg kell ismételni.

3.3. Tisztán elektromos járművek ( 55 )

Változat/kivitel:
Elektromosenergia-fogyasztás (Wh/km)
Hatósugár (km)

Interpolációs család számaVáltozat/kivitelek

Kigurulási menetellenállási mátrix szerinti család azonosítójaVáltozat/kivitelek

Eredmények:Interpolációscsalád-azonosítóMátrix szerinti család azonosítója
VHVLV reprezentatív
Elektromosenergia-fogyasztás (vegyes) (Wh/km)
Hatósugár tisztán elektromos hajtással (vegyes) (km)
Hatósugár tisztán elektromos hajtással (város) (km)
f0
f1
f2
RR
Delta Cd*A (a VL esetében, a VH-val összehasonlítva)
Vizsgálati tömeg
A reprezentatív jármű homlokfelülete (m2)

3.4. Hidrogénalapú tüzelőanyag-cellával működő járművek ( 56 )

Változat/kivitel:
Tüzelőanyag-fogyasztás (kg/100 km)

Változat/kivitel:Változat/kivitel:
Tüzelőanyag-fogyasztás (vegyes) (kg/100 km)
f0
f1
f2
RR
Vizsgálati tömeg

3.5. A korrelációs eszközzel az (EU) 2017/1152 végrehajtási rendelet szerint a teljesítményről készített jegyzőkönyv(ek)

A táblázatot mindegyik interpolációs és kigurulási menetellenállási mátrix szerinti családra vonatkozóan meg kell ismételni.

Interpolációscsalád-azonosító vagy kigurulási menetellenállási mátrix szerinti család [Lábjegyzet: »Típusjóváhagyási szám + Interpolációscsalád-azonosító sorszám«]: ...

VH jegyzőkönyv: ...

VL jegyzőkönyv (adott esetben): ...

V reprezentatív: ...

4. Az ökoinnovációs technológiával (technológiákkal) felszerelt járműveken végzett vizsgálatok eredményei ( 57 ) ( 58 ) ( 59 )

A 83. sz. ENSZ EGB-előírás szerint (adott esetben)

Változat/kivitel …
Az ökoinnovációs technológiát jóváhagyó határozat (1)Az ökoinnovációs technológia kódja (2)1. típus/I. ciklus (NEDC/WLTP)1. A viszonyítási alapul vett jármű CO2-kibocsátása (g/km)2. Az ökoinnovációs technológiával felszerelt jármű CO2-kibocsátása (g/km)3. A viszonyítási alapul vett jármű CO2-kibocsátása az 1. típusú vizsgálati ciklusban (3)4. Az ökoinnovációs technológiával felszerelt jármű CO2-kibocsátása az 1. típusú vizsgálati ciklusban (= az I. melléklet 3.5.1.3. pontja)5. Használati tényező (usage factor, UF), azaz a technológia használatának időbeli részaránya a szokásos üzemeltetési körülmények közöttMegtakarított CO2-kibocsátás ((1 – 2) – (3 – 4)) * 5
(EU) xxx/201x
Az új európai menetciklusban (NEDC) megtakarított CO2-kibocsátás összesen (g/km) (4)
(1)
(h4) Az ökoinnovációs technológiát jóváhagyó bizottsági határozat száma (2)
(h5) Az ökoinnovációs technológiát jóváhagyó bizottsági határozatban a technológiához rendelt kód (3)
(h6) Ha az 1. típusú vizsgálati ciklus helyett a modellezés módszerét választják, ez az érték a modellezéssel kapott érték. (4)
(h7) Az I. típusú vizsgálat során az egyes ökoinnovációs technológiák révén megtakarított CO2-kibocsátások összege a 83. sz. ENSZ EGB-előírás szerint.

Az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. melléklete szerint (adott esetben)

Változat/kivitel …
Az ökoinnovációs technológiát jóváhagyó határozat (1)Az ökoinnovációs technológia kódja (2)1. típus/I. ciklus (NEDC/WLTP)1. A viszonyítási alapul vett jármű CO2-kibocsátása (g/km)2. Az ökoinnovációs technológiával felszerelt jármű CO2-kibocsátása (g/km)3. A viszonyítási alapul vett jármű CO2-kibocsátása az 1. típusú vizsgálati ciklusban (3)4. Az ökoinnovációs technológiával felszerelt jármű CO2-kibocsátása az 1. típusú vizsgálati ciklusban5. Használati tényező (usage factor, UF), azaz a technológia használatának időbeli részaránya a szokásos üzemeltetési körülmények közöttMegtakarított CO2-kibocsátás ((1 – 2) – (3 – 4)) * 5
(EU) xxx/201x
A könnyűgépjárművekre vonatkozó, világszinten harmonizált vizsgálati eljárásban (WLTP) megtakarított CO2-kibocsátás összesen (g/km) (4)
(1)
(h4) Az ökoinnovációs technológiát jóváhagyó bizottsági határozat száma (2)
(h5) Az ökoinnovációs technológiát jóváhagyó bizottsági határozatban a technológiához rendelt kód (3)
(h6) Ha az 1. típusú vizsgálati ciklus helyett a modellezés módszerét választják, ez az érték a modellezéssel kapott érték. (4)
(h7) Az I. típusú vizsgálat során az egyes ökoinnovációs technológiák révén megtakarított CO2-kibocsátások összege az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. mellékletének 4. almelléklete szerint.

4.1. Az ökoinnovációs technológia (technológiák) általános kódja ( 60 ): ...

Magyarázó megjegyzések

(h) Ökoinnovációs technológiák.

A 2007/46/EK irányelv IX. mellékletének módosításai

5. A 2007/46/EK irányelv IX. mellékletének helyébe a következő szöveg lép:

"IX. MELLÉKLET

EK-MEGFELELŐSÉGI NYILATKOZAT

0. CÉLKITŰZÉSEK

A megfelelőségi nyilatkozat a jármű gyártója által a vásárlónak átadott nyilatkozat, melyben biztosítja a vásárlót arról, hogy az általa vásárolt jármű megfelel a gyártása időpontjában hatályos uniós jogszabályoknak.

A megfelelőségi nyilatkozat azt a célt is szolgálja, hogy lehetővé tegye a tagállami illetékes hatóságok számára a járművek nyilvántartásba vételét anélkül, hogy a kérelmező számára kiegészítő műszaki dokumentáció benyújtását kellene előírniuk.

E célból a megfelelőségi nyilatkozatnak a következőket kell tartalmaznia:

a) jármű-azonosító szám;

b) a jármű pontos műszaki jellemzői (azaz a különböző rovatokban értéktartományok feltüntetése nem megengedett).

1. ÁLTALÁNOS LEÍRÁS

1.1. A megfelelőségi nyilatkozat két részből áll.

a) 1. OLDAL, amely a gyártó megfelelőségi nyilatkozatát tartalmazza. Ez a sablon ugyanaz minden jármű-kategóriára.

b) 2. OLDAL, amely a jármű fő jellemzőinek műszaki leírása. A 2. oldalon szereplő sablon az egyes jármű-kategóriákhoz igazodik.

1.2. A megfelelőségi nyilatkozatot legfeljebb A4-es formátumban (210 × 297 mm) vagy legfeljebb A4-esre hajtogatható formátumban kell kiállítani.

1.3. Az O. szakasz b) pontjában foglalt rendelkezések sérelme nélkül, a második részben feltüntetett értékeknek és mértékegységeknek a vonatkozó szabályozási aktusok típusjóváhagyási dokumentációjában megadott értékeknek és mértékegységeknek kell lenniük. A gyártás megfelelőségének ellenőrzése esetén az értékeket a vonatkozó szabályozási aktusokban megállapított módszereknek megfelelően kell ellenőrizni. Az említett szabályozási aktusokban megengedett tűréshatárokat figyelembe kell venni.

2. KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK

2.1. A megfelelőségi nyilatkozat A. mintája (teljes jármű) olyan járművekre vonatkozik, amelyek a közúton anélkül használhatók, hogy a jóváhagyásukhoz további gyártási lépcsőt igényelnének.

2.2. A megfelelőségi nyilatkozat B. mintája (befejezett járművek) olyan járművekre vonatkozik, amelyek jóváhagyásukhoz további lépcsőn mentek át.

Ez a többlépcsős jóváhagyási folyamat szokásos eredménye (pl. járműgyártó által épített alvázra második lépcsős gyártó által épített busz).

A többlépcsős folyamat során hozzáadott további jellemzőket röviden ismertetni kell.

2.3. A megfelelőségi nyilatkozat C. mintája (nem teljes járművek) olyan járművekre vonatkozik, amelyek jóváhagyásához további gyártási lépcső szükséges (pl. tehergépkocsi-alváz).

A félpótkocsikhoz tartozó vontatók kivételével az N kategóriájú, járóképes alvázzal ellátott járművekre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatokat a C. minta szerint kell kiállítani.

I. RÉSZ

TELJES ÉS BEFEJEZETT JÁRMŰVEK

A1. MINTA - 1. OLDAL

TELJES JÁRMŰVEK

EK-MEGFELELŐSÉGI NYILATKOZAT

1. oldal

Alulírott [... (teljes név és beosztás)] ezúton igazolom, hogy a jármű:

0.1. Gyártmány (a gyártó márkaneve): ...

0.2. Típus: ...

- Változat ( 61 ): ...

- Kivitel (61) : ...

0.2.1. Kereskedelmi név: ...

0.4. Jármű-kategória: ...

0.5. A gyártó vállalat neve és címe: ...

0.6. A hatóságilag előírt táblák helye és rögzítésük módja: ...

A jármű-azonosító szám helye: ...

0.9. A gyártó képviselőjének (ha van) neve és címe: ...

0.10. Jármű-azonosító szám: ...

minden tekintetben megfelel a(z) ...-án/-én kiadott, ... (kiterjesztési számot is tartalmazó típusjóváhagyási szám) számú jóváhagyásban leírt típusnak, és

állandó nyilvántartásba vehető a jobb oldali/bal oldali ( 62 ) közlekedési rendű, metrikus/angolszász ( 63 ) mértékegységet használó sebességmérőt és (adott esetben) metrikus/angolszász (63) mértékegységet használó kilométer-számlálót ( 64 ) alkalmazó tagállamokban.

(Hely) (Dátum): …(Aláírás): …

A2. MINTA - 1. OLDAL

KIS SOROZATBAN KIADOTT TÍPUSJÓVÁHAGYÁSSAL RENDELKEZŐ TELJES JÁRMŰVEK

[Év][Sorszám]

EK-MEGFELELŐSÉGI NYILATKOZAT

1. oldal

Alulírott [... (teljes név és beosztás)] ezúton igazolom, hogy a jármű:

0.1. Gyártmány (a gyártó márkaneve): ...

0.2. Típus: ...

- Változat (61) : ...

- Kivitel (61) : ...

0.2.1. Kereskedelmi név: ...

0.4. Jármű-kategória: ...

0.5. A gyártó vállalat neve és címe: ...

0.6. A hatóságilag előírt táblák helye és rögzítésük módja: ...

A jármű-azonosító szám helye: ...

0.9. A gyártó képviselőjének (ha van) neve és címe: ...

0.10. Jármű-azonosító szám: ...

minden tekintetben megfelel a(z) ...-án/-én kiadott, ... (kiterjesztési számot is tartalmazó típusjóváhagyási szám) számú jóváhagyásban leírt típusnak, és

állandó nyilvántartásba vehető a jobb oldali/bal oldali (62) közlekedési rendű, metrikus/angolszász (63) mértékegységet használó sebességmérőt és (adott esetben) metrikus/angolszász (63) mértékegységet használó kilométer-számlálót (64) alkalmazó tagállamokban.

(Hely) (Dátum): …(Aláírás): …

B. MINTA - 1. OLDAL

BEFEJEZETT JÁRMŰVEK

EK-MEGFELELŐSÉGI NYILATKOZAT

1. oldal

Alulírott [... (teljes név és beosztás)] ezúton igazolom, hogy a jármű:

0.1. Gyártmány (a gyártó márkaneve): ...

0.2. Típus: ...

- Változat (61) : ...

- Kivitel (61) : ...

0.2.1. Kereskedelmi név: ...

0.2.2. A több lépcsőben jóváhagyott járművek esetében az alapjármű/előző lépcsőkben jóváhagyott jármű típusjóváhagyására vonatkozó információk (az egyes lépcsőkre vonatkozó információk felsorolása):

- Típus: ...

- Változat (61) : ...

- Kivitel (61) : ...

Típusjóváhagyási szám, kiterjesztés száma ...

0.4. Jármű-kategória: ...

0.5. A gyártó vállalat neve és címe: ...

0.5.1. A több lépcsőben jóváhagyott járművek esetében az alapjármű/előző lépcső(k)ben jóváhagyott jármű gyártójának cégneve és címe...

0.6. A hatóságilag előírt táblák helye és rögzítésük módja: ...

A jármű-azonosító szám helye: ...

0.9. A gyártó képviselőjének (ha van) neve és címe: ...

0.10. Jármű-azonosító szám: ...

a) az alábbiak szerint fejezték be és módosították ( 65 ): ... és

b) minden tekintetben megfelel a(z) ...-án/-én kiadott, ... (kiterjesztési számot is tartalmazó típusjóváhagyási szám) számú jóváhagyásban leírt típusnak, és

c) állandó nyilvántartásba vehető a jobb oldali/bal oldali (62) közlekedési rendű, metrikus/angolszász (63) mértékegységet használó sebességmérőt és (adott esetben) metrikus/angolszász (63) mértékegységet használó kilométer-számlálót (64) alkalmazó tagállamokban.

(Hely) (Dátum): …(Aláírás): …

Csatolmányok: Az egyes korábbi gyártási szakaszokban kiadott megfelelőségi nyilatkozat.

2. OLDAL

M1 JÁRMŰ-KATEGÓRIA

(teljes és befejezett járművek)

2. oldal

Általános szerkezeti jellemzők

1. Tengelyek száma: ... és kerekek száma: ...

3. Hajtott tengelyek (száma, helyzete, összekapcsolása): ... ...

Fő méretek

4. Tengelytáv ( 66 ): ... mm

4.1. Tengelytávolság:

1-2.: ... mm

2-3.: ... mm

3-4.: ... mm

5. Hosszúság: ... mm

6. Szélesség: ... mm

7. Magasság: ... mm

Tömegek

13. Menetkész tömeg: ... kg

13.2. A jármű tényleges tömege: ... kg

16. Műszakilag megengedett legnagyobb tömegek

16.1. Műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeg: ... kg

16.2. Az egyes tengelyekre jutó, műszakilag megengedett tömeg:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg stb.

16.4. A járműszerelvény műszakilag megengedett legnagyobb tömege: ... kg

18. Műszakilag megengedett legnagyobb vontatható tömeg a következők esetében:

18.1. Vonórudas pótkocsi: ... kg

18.3. Középtengelyes pótkocsi: ... kg

18.4. Fékezetlen pótkocsi: ... kg

19. A kapcsolási pontra eső, műszakilag megengedett legnagyobb statikus függőleges terhelés: ... kg

Motor

20. A motor gyártója: ...

21. Motorkód a motoron feltüntetett jelölés szerint: ...

22. Működési elv: ...

23. Tisztán elektromos: igen/nem (65)

23.1. Hibrid [elektromos] jármű osztálya: OVC-HEV/NOVC-HEV/OVC-FCHV/ NOVC-FCHV (65)

24. A hengerek száma és elrendezése: ...

25. Motor hengerűrtartalma: ... cm3

26. Tüzelőanyag: Gázolaj/benzin/LPG/sűrített földgáz-biometán/LNG/etanol/biodízel/hidrogén (65)

26.1. Egyfajta tüzelőanyag/kétfajta tüzelőanyag/rugalmas felhasználás/vegyes üzem (65)

26.2. (Csak vegyes üzem esetében) 1A típus/1B típus/2A típus/2B típus/3B típus (65)

27. Legnagyobb teljesítmény

27.1. Legnagyobb hasznos teljesítmény ( 67 ): ... kW ... min-1 fordulatszámon (belső égésű motor) (65)

27.2. Legnagyobb óránkénti teljesítmény: ... kW (elektromos motor) (65) ( 68 )

27.3. Legnagyobb hasznos teljesítmény: ... kW (elektromos motor) (65) (68)

27.4. Legnagyobb 30 perces teljesítmény: ... kW (elektromos motor) (65) (68)

Legnagyobb sebesség

29. Legnagyobb sebesség: ... km/h

Tengelyek és felfüggesztés

30. Nyomtáv(ok):

1. ... mm

2. ... mm

3. ... mm

35. Gumiabroncs/kerék kombinációja/gördülési ellenállási osztály (adott esetben) ( 69 ): ...

Fékek

36. Pótkocsihoz csatlakozó fékkapcsolatok: mechanikus/elektromos/pneumatikus/hidraulikus (65)

Felépítmény

38. Felépítmény kódja ( 70 ): ...

40. A jármű színe ( 71 ): ...

41. Az ajtók száma és kialakítása: ...

42. Az ülőhelyek száma (beleértve a vezetőülést is) ( 72 ): ...

42.1. Kizárólag a jármű álló helyzetében használható ülés(ek): ...

42.3. A kerekes széket használó személyek által megközelíthető ülőhelyek száma: ...

Környezetvédelmi jellemzők

46. Zajszint

- Álló helyzetben: ... dB(A) ... min-1 motorfordulatszámon

- Elhaladási zaj: ... dB(A)

47. Kipufogógáz-kibocsátási szint ( 73 ): Euro ...

47.1. Kibocsátásvizsgálati paraméterek

47.1.1. Vizsgálati tömeg, kg: ...

47.1.2. Homlokfelület, m2: ...

47.1.3. Kigurulási menetellenállási együtthatók

47.1.3.0. f0, N:

47.1.3.1. f1, N/(km/h):

47.1.3.2. f2, N/(km/h)2

48. Kipufogógáz-kibocsátás ( 74 ) ( 75 ) ( 76 ):

Az alkalmazandó szabályozási alapaktus és a legutolsó módosító szabályozási aktus száma: ...

1.1. vizsgálati eljárás: I. vagy ESC típusú (65)

CO: .... CH: ..... NOx: .... CH + NOx: .... Részecskék: .....

Füstopacitás (ELR): ... (m-1)

1.2. vizsgálati eljárás: 1. típus (NEDC szerinti átlagos értékek, WLTP szerinti legmagasabb értékek) vagy WHSC (EURO VI) (65)

CO: ... Összes szénhidrogén: ... Nem metán szénhidrogének: ... NOx: ... Összes szénhidrogén + NOx: ... NH3: ... Részecskék (tömeg): ...

Részecskék (darabszám): ...

2.1. vizsgálati eljárás: ETC (adott esetben)

CO: ... NOx: ... Nem metán szénhidrogének: ... Összes szénhidrogén: ... CH4: ... Részecskék: ...

2.2. vizsgálati eljárás: WHTC (EURO VI)

CO: ... NOx: ... Nem metán szénhidrogének: ... Összes szénhidrogén: ... CH4: ... NH3: ... Részecskék (tömeg): ... Részecskék (darabszám): ...

48.1. Füst (az elnyelési együttható korrigált értéke): ... (m-1)

49. CO2-kibocsátás/tüzelőanyag-fogyasztás/elektromosenergia-fogyasztás (74) ( 77 ):

1. Minden erőátviteli rendszer, kivéve a tisztán elektromos járműveket (adott esetben)

NEDC szerinti értékekCO2-kibocsátásTüzelőanyag-fogyasztás a 692/2008/EK rendelet szerinti kibocsátásvizsgálat esetében
Városi körülmények (1):… g/km… l/100 km vagy m3/100 km vagy kg/100 km (1)
Városon kívüli körülmények (1):… g/kml/100 km vagy m3/100 km vagy kg/100 km (1)
Vegyes (1):… g/km… l/100 km vagy m3/100 km vagy kg/100 km (1)
Súlyozott (1), vegyes… g/km… l/100 km vagy m3/100 km vagy kg/100 km
Eltérési tényező (adott esetben)
Ellenőrzési tényező (adott esetben)„1” vagy „0”

2. Tisztán elektromos járművek és külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (adott esetben)

Elektromosenergia-fogyasztás (súlyozott, vegyes (1))… Wh/km
Elektromos hatósugár:… km

3. Ökoinnovációs technológiával (technológiákkal) felszerelt jármű: van/nincs (65)

3.1. Az ökoinnovációs technológia (technológiák) általános kódja ( 78 ): ...

3.2. Az ökoinnovációs technológia (technológiák) révén megtakarított CO2-kibocsátás összesen ( 79 ) (mindegyik vizsgált referencia-tüzelőanyagra vonatkozóan meg kell ismételni):

3.2.1. NEDC szerinti megtakarítás: ...g/km (adott esetben)

3.2.2. WLTP szerinti megtakarítás: ...g/km (adott esetben)

4. Minden erőátviteli rendszer, kivéve a tisztán elektromos járműveket, az (EU) 2017/1151 rendelet szerint (adott esetben)

WLTP szerinti értékekCO2-kibocsátásTüzelőanyag-fogyasztás
Alacsony (1):… g/km… l/100 km vagy m3/100 km vagy kg/100 km (1)
Közepes (1):… g/km… l/100 km vagy m3/100 km vagy kg/100 km (1)
Magas (1):… g/km… l/100 km vagy m3/100 km vagy kg/100 km (1)
Rendkívül magas (1):… g/km… l/100 km vagy m3/100 km vagy kg/100 km (1)
Vegyes:… g/km… l/100 km vagy m3/100 km vagy kg/100 km (1)
Súlyozott, vegyes (1)… g/km… l/100 km vagy m3/100 km vagy kg/100 km (1)

5. Tisztán elektromos járművek és külső feltöltésű hibrid elektromos járművek az (EU) 2017/1151 rendelet szerint (adott esetben)

5.1. Tisztán elektromos járművek

Elektromosenergia-fogyasztás… Wh/km
Elektromos hatósugár:… km
Elektromos hatósugár városban… km

5.2. Külső feltöltésű hibrid elektromos járművek

Elektromosenergia-fogyasztás (ECAC,weighted)… Wh/km
Elektromos hatósugár (EAER)… km
Elektromos hatósugár városban (EAER város)… km

Egyéb

51. Különleges rendeltetésű járművek esetében: a II. melléklet 5. szakaszának megfelelő megnevezés: ...

52. Megjegyzések ( 80 ): ...

További gumiabroncs/kerék kombinációk: műszaki paraméterek (nincs hivatkozás az RR-re)

2. OLDAL

M2 JÁRMŰ-KATEGÓRIA

(teljes és befejezett járművek)

2. oldal

Általános szerkezeti jellemzők

1. Tengelyek száma: ... és kerekek száma: ...

1.1. Az ikerkerekekkel felszerelt tengelyek száma és helyzete: ...

2. Kormányzott tengelyek (száma, helyzete): ...

3. Hajtott tengelyek (száma, helyzete, összekapcsolása): ... ...

Fő méretek

4. Tengelytáv (66) : ... mm

4.1. Tengelytávolság:

1-2.: ... mm

2-3.: ... mm

3-4.: ... mm

5. Hosszúság: ... mm

6. Szélesség: ... mm

7. Magasság: ... mm

9. A jármű eleje és a vonószerkezet középpontja közötti távolság: ... mm

12. Hátsó túlnyúlás: ... mm

Tömegek

13. Menetkész tömeg: ... kg

13.1. E tömeg tengelyek közötti megoszlása:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg stb.

13.2. A jármű tényleges tömege: ... kg

16. Műszakilag megengedett legnagyobb tömegek

16.1. Műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeg: ... kg

16.2. Az egyes tengelyekre jutó, műszakilag megengedett tömeg:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg stb.

16.3. Az egyes tengelycsoportokra jutó, műszakilag megengedett tömeg:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg stb.

16.4. A járműszerelvény műszakilag megengedett legnagyobb tömege: ... kg

17. Tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési megengedett legnagyobb tömegek nemzeti/nemzetközi forgalomban (65) ( 81 )

17.1. Tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési megengedett legnagyobb terhelt tömeg: ... kg

17.2. Az egyes tengelyekre jutó, tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési megengedett legnagyobb terhelt tömeg:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg stb.

17.3. Az egyes tengelycsoportokra jutó, tervezett nyilvántartásbavételi/ forgalombahelyezési megengedett legnagyobb terhelt tömeg:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg stb.

17.4. A járműszerelvény tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési megengedett legnagyobb tömege: ... kg

18. Műszakilag megengedett legnagyobb vontatható tömeg a következők esetében:

18.1. Vonórudas pótkocsi: ... kg

18.3. Középtengelyes pótkocsi: ... kg

18.4. Fékezetlen pótkocsi: ... kg

19. A kapcsolási pontra eső, műszakilag megengedett legnagyobb statikus terhelés: ... kg

Motor

20. A motor gyártója: ...

21. Motorkód a motoron feltüntetett jelölés szerint: ...

22. Működési elv: ...

23. Tisztán elektromos: igen/nem (65)

23.1. Hibrid [elektromos] jármű osztálya: OVC-HEV/NOVC-HEV/OVC-FCHV/ NOVC-FCHV (65)

24. A hengerek száma és elrendezése: ...

25. Motor hengerűrtartalma: ... cm3

26. Tüzelőanyag: Gázolaj/benzin/LPG/sűrített földgáz-biometán/LNG/etanol/biodízel/hidrogén (65)

26.1. Egyfajta tüzelőanyag/kétfajta tüzelőanyag/rugalmas felhasználás/vegyes üzem (65)

26.2. (Csak vegyes üzem esetében) 1A típus/1B típus/2A típus/2B típus/3B típus (65)

27. Legnagyobb teljesítmény

27.1. Legnagyobb hasznos teljesítmény (67) : ... kW ... min-1 fordulatszámon (belső égésű motor) (65)

27.2. Legnagyobb óránkénti teljesítmény: ... kW (elektromos motor) (65) (68)

27.3. Legnagyobb hasznos teljesítmény: ... kW (elektromos motor) (65) (68)

27.4. Legnagyobb 30 perces teljesítmény: ... kW (elektromos motor) (65) (68)

28. Sebességváltó (típus): ...

Legnagyobb sebesség

29. Legnagyobb sebesség: ... km/h

Tengelyek és felfüggesztés

30. Nyomtáv(ok):

1. ... mm

2. ... mm

3. ... mm stb.

33. Légrugózással vagy azzal egyenértékű felfüggesztéssel ellátott hajtott tengely(ek): van/nincs (65)

35. Gumiabroncs/kerék kombinációja/gördülési ellenállási osztály (adott esetben) (69) : ...

Fékek

36. Pótkocsihoz csatlakozó fékkapcsolatok: mechanikus/elektromos/pneumatikus/hidraulikus (65)

37. Nyomás a pótkocsi fékrendszerének tápvezetékében: ... bar

Felépítmény

38. Felépítmény kódja (70) : ...

39. Járműosztály: I. osztály/II. osztály/III. osztály/A osztály/B osztály (65)

41. Az ajtók száma és kialakítása: ...

42. Az ülőhelyek száma (beleértve a vezetőülést is) (72) : ...

42.1. Kizárólag a jármű álló helyzetében használható ülés(ek): ...

42.3. A kerekes széket használó személyek által megközelíthető ülőhelyek száma: ...

43. Az állóhelyek száma: ...

Vonószerkezet

44. Vonószerkezet (ha van) jóváhagyási száma vagy jóváhagyási jele: ...

45.1. Jellemző értékek (65) : D: .../ V: .../ S: .../ U: ...

Környezetvédelmi jellemzők

46. Zajszint

Álló helyzetben: ... dB(A) ... min-1 motorfordulatszámon

Elhaladási zaj: ... dB(A)

47. Kipufogógáz-kibocsátási szint (73) : Euro ...

47.1. Kibocsátásvizsgálati paraméterek

47.1.1. Vizsgálati tömeg, kg: ...

47.1.2. Homlokfelület, m2: ...

47.1.3. Kigurulási menetellenállási együtthatók

47.1.3.0. f0, N:

47.1.3.1. f1, N/(km/h):

47.1.3.2. f2, N/(km/h)2

48. Kipufogógáz-kibocsátás (74) (75) (76) :

Az alkalmazandó szabályozási alapaktus és a legutolsó módosító szabályozási aktus száma: ...

1.1. vizsgálati eljárás: 1. vagy ESC típusú (65)

CO: .... CH: ..... NOx: .... CH + NOx: .... Részecskék: .....

Füstopacitás (ELR): ... (m-1)

1.2. vizsgálati eljárás: 1. típus (NEDC szerinti átlagos értékek, WLTP szerinti legmagasabb értékek) vagy WHSC (EURO VI) (65)

CO: ... Összes szénhidrogén: ... Nem metán szénhidrogének: ... NOx: ... Összes szénhidrogén + NOx: ... NH3: ... Részecskék (tömeg): ...

Részecskék (darabszám): ...

2.1. vizsgálati eljárás: ETC (adott esetben)

CO: ... NOx: ... Nem metán szénhidrogének: ... Összes szénhidrogén: ... CH4: ... Részecskék: ...

2.2. vizsgálati eljárás: WHTC (EURO VI)

CO: ... NOx: ... Nem metán szénhidrogének: ... Összes szénhidrogén: ... CH4: ... NH3: ... Részecskék (tömeg): ... Részecskék (darabszám): ...

48.1. Füst (az elnyelési együttható korrigált értéke): ... (m-1)

49. CO2-kibocsátás/tüzelőanyag-fogyasztás/elektromosenergia-fogyasztás (74) (77) :

1. Minden erőátviteli rendszer, kivéve a tisztán elektromos járműveket (adott esetben)

NEDC szerinti értékekCO2-kibocsátásTüzelőanyag-fogyasztás az új európai menetciklusban (NEDC), a 692/2008/EK rendelet szerinti kibocsátásvizsgálat esetében
Városi körülmények (1):… g/km… l/100 km vagy m3/100 km vagy kg/100 km (1)
Városon kívüli körülmények (1):… g/kml/100 km vagy m3/100 km vagy kg/100 km (1)
Vegyes (1):… g/km… l/100 km vagy m3/100 km vagy kg/100 km (1)
Súlyozott (1), vegyes… g/km… l/100 km vagy m3/100 km vagy kg/100 km
Eltérési tényező (adott esetben)
Ellenőrzési tényező (adott esetben)„1” vagy „0”

2. Tisztán elektromos járművek és külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (adott esetben)

Elektromosenergia-fogyasztás (súlyozott, vegyes (1))… Wh/km
Elektromos hatósugár:… km

3. Ökoinnovációs technológiával (technológiákkal) felszerelt jármű: van/nincs (65)

3.1. Az ökoinnovációs technológia (technológiák) általános kódja (78) : ...

3.2. Az ökoinnovációs technológia (technológiák) révén megtakarított CO2-kibocsátás összesen (79) (mindegyik vizsgált referencia-tüzelőanyagra vonatkozóan meg kell ismételni):

3.2.1. NEDC szerinti megtakarítás: ...g/km (adott esetben)

3.2.2. WLTP szerinti megtakarítás: ...g/km (adott esetben)

4. Minden erőátviteli rendszer, kivéve a tisztán elektromos járműveket, az (EU) 2017/1151 rendelet szerint (adott esetben)

WLTP szerinti értékekCO2-kibocsátásTüzelőanyag-fogyasztás
Alacsony (1):… g/km… l/100 km vagy m3/100 km vagy kg/100 km (1)
Közepes (1):… g/km… l/100 km vagy m3/100 km vagy kg/100 km (1)
Magas (1):… g/km… l/100 km vagy m3/100 km vagy kg/100 km (1)
Rendkívül magas (1):… g/km… l/100 km vagy m3/100 km vagy kg/100 km (1)
Vegyes:… g/km… l/100 km vagy m3/100 km vagy kg/100 km (1)
Súlyozott, vegyes (1)… g/km… l/100 km vagy m3/100 km vagy kg/100 km (1)

5. Tisztán elektromos járművek és külső feltöltésű hibrid elektromos járművek az (EU) 2017/1151 rendelet szerint (adott esetben)

5.1. Tisztán elektromos járművek

Elektromosenergia-fogyasztás… Wh/km
Elektromos hatósugár:… km
Elektromos hatósugár városban… km

5.2. Külső feltöltésű hibrid elektromos járművek

Elektromosenergia-fogyasztás (ECAC,weighted)… Wh/km
Elektromos hatósugár (EAER)… km
Elektromos hatósugár városban (EAER város)… km

Egyéb

51. Különleges rendeltetésű járművek esetében: a II. melléklet 5. szakaszának megfelelő megnevezés: ...

52. Megjegyzések (80) : ...

2. OLDAL

M3 JÁRMŰ-KATEGÓRIA

(teljes és befejezett járművek)

2. oldal

Általános szerkezeti jellemzők

1. Tengelyek száma: ... és kerekek száma: ...

1.1. Az ikerkerekekkel felszerelt tengelyek száma és helyzete: ...

2. Kormányzott tengelyek (száma, helyzete): ...

3. Hajtott tengelyek (száma, helyzete, összekapcsolása): ... ...

Fő méretek

4. Tengelytáv (66) : ... mm

4.1. Tengelytávolság:

1-2.: ... mm

2-3.: ... mm

3-4.: ... mm

5. Hosszúság: ... mm

6. Szélesség: ... mm

7. Magasság: ... mm

9. A jármű eleje és a vonószerkezet középpontja közötti távolság: ... mm

12. Hátsó túlnyúlás: ... mm

Tömegek

13. Menetkész tömeg: ... kg

13.1. E tömeg tengelyek közötti megoszlása:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg stb.

13.2. A jármű tényleges tömege: ... kg

16. Műszakilag megengedett legnagyobb tömegek

16.1. Műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeg: ... kg

16.2. Az egyes tengelyekre jutó, műszakilag megengedett tömeg:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg stb.

16.3. Az egyes tengelycsoportokra jutó, műszakilag megengedett tömeg:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg stb.

16.4. A járműszerelvény műszakilag megengedett legnagyobb tömege: ... kg

17. Tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési megengedett legnagyobb tömegek nemzeti/nemzetközi forgalomban (65) (81)

17.1. Tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési megengedett legnagyobb terhelt tömeg: ... kg

17.2. Az egyes tengelyekre jutó, tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési megengedett legnagyobb terhelt tömeg:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg

17.3. Az egyes tengelycsoportokra jutó, tervezett nyilvántartásbavételi/ forgalombahelyezési megengedett legnagyobb terhelt tömeg:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg

17.4. A járműszerelvény tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési megengedett legnagyobb tömege: ... kg

18. Műszakilag megengedett legnagyobb vontatható tömeg a következők esetében:

18.1. Vonórudas pótkocsi: ... kg

18.3. Középtengelyes pótkocsi: ... kg

18.4. Fékezetlen pótkocsi: ... kg

19. A kapcsolási pontra eső, műszakilag megengedett legnagyobb statikus terhelés: ... kg

Motor

20. A motor gyártója: ...

21. Motorkód a motoron feltüntetett jelölés szerint: ...

22. Működési elv: ...

23. Tisztán elektromos: igen/nem (65)

23.1. Hibrid [elektromos] jármű: van/nincs (65)

24. A hengerek száma és elrendezése: ...

25. Motor hengerűrtartalma: ... cm3

26. Tüzelőanyag: Gázolaj/benzin/LPG/sűrített földgáz-biometán/LNG/etanol/biodízel/hidrogén (65)

26.1. Egyfajta tüzelőanyag/kétfajta tüzelőanyag/rugalmas felhasználás/vegyes üzem (65)

26.2. (Csak vegyes üzem esetében) 1A típus/1B típus/2A típus/2B típus/3B típus (65)

27. Legnagyobb teljesítmény

27.1. Legnagyobb hasznos teljesítmény (67) : ... kW ... min-1 fordulatszámon (belső égésű motor) (65)

27.2. Legnagyobb óránkénti teljesítmény: ... kW (elektromos motor) (65) (68)

27.3. Legnagyobb hasznos teljesítmény: ... kW (elektromos motor) (65) (68)

27.4. Legnagyobb 30 perces teljesítmény: ... kW (elektromos motor) (65) (68)

28. Sebességváltó (típus): ...

Legnagyobb sebesség

29. Legnagyobb sebesség: ... km/h

Tengelyek és felfüggesztés

30.1. Az egyes kormányzott tengelyek nyomtávja: ... mm

30.2. Az összes többi tengely nyomtávja: ... mm

32. A terhelhető tengely(ek) helyzete: ...

33. Légrugózással vagy azzal egyenértékű felfüggesztéssel ellátott hajtott tengely(ek): van/nincs (65)

35. Gumiabroncs/kerék kombinációja (69) : ...

Fékek

36. Pótkocsihoz csatlakozó fékkapcsolatok: mechanikus/elektromos/pneumatikus/hidraulikus (65)

37. Nyomás a pótkocsi fékrendszerének tápvezetékében: ... bar

Felépítmény

38. Felépítmény kódja (70) : ...

39. Járműosztály: I. osztály/II. osztály/III. osztály/A osztály/B osztály (65)

41. Az ajtók száma és kialakítása: ...

42. Az ülőhelyek száma (beleértve a vezetőülést is) (72) : ...

42.1. Kizárólag a jármű álló helyzetében használható ülés(ek): ...

42.2. Ülőhelyek száma: ... (alsó szint) ... (felső szint) (beleértve a vezetőülést is)

42.3. A kerekes széket használó személyek által megközelíthető ülőhelyek száma: ...

43. Az állóhelyek száma: ...

Vonószerkezet

44. Vonószerkezet (ha van) jóváhagyási száma vagy jóváhagyási jele: ...

45.1. Jellemző értékek (65) : D: .../ V: .../ S: .../ U: ...

Környezetvédelmi jellemzők

46. Zajszint

Álló helyzetben: ... dB(A) ... min-1 motorfordulatszámon

Elhaladási zaj: ... dB(A)

47. Kipufogógáz-kibocsátási szint (73) : Euro ...

47.1. Kibocsátásvizsgálati paraméterek

47.1.1. Vizsgálati tömeg, kg: ...

47.1.2. Homlokfelület, m2: ...

47.1.3. Kigurulási menetellenállási együtthatók

47.1.3.0. f0, N:

47.1.3.1. f1, N/(km/h):

47.1.3.2. f2, N/(km/h)2

48. Kipufogógáz-kibocsátás (74) (75) (76) :

Az alkalmazandó szabályozási alapaktus és a legutolsó módosító szabályozási aktus száma: ...

1.1. vizsgálati eljárás: ESC

CO: ... CH: ... NOx: ... CH + NOx: ... Részecskék: ...

Füstopacitás (ELR): ... (m-1)

1.2. vizsgálati eljárás: WHSC (EURO VI)

CO: ... Összes szénhidrogén: ... Nem metán szénhidrogének: ... NOx: ... Összes szénhidrogén + NOx: ... NH3: ... Részecskék (tömeg): ... Részecskék (darabszám): ...

2.1. vizsgálati eljárás: ETC (adott esetben)

CO: ... NOx: ... Nem metán szénhidrogének: ... Összes szénhidrogén: ... CH4: ... Részecskék: ...

2.2. vizsgálati eljárás: WHTC (EURO VI)

CO: ... NOx: ... Nem metán szénhidrogének: ... Összes szénhidrogén: ... CH4: ... NH3: ... Részecskék (tömeg): ... Részecskék (darabszám): ...

48.1. Füst (az elnyelési együttható korrigált értéke): ... (m-1)

Egyéb

51. Különleges rendeltetésű járművek esetében: a II. melléklet 5. szakaszának megfelelő megnevezés: ...

52. Megjegyzések (80) : ...

2. OLDAL

N1 JÁRMŰ-KATEGÓRIA

(teljes és befejezett járművek)

2. oldal

Általános szerkezeti jellemzők

1. Tengelyek száma: ... és kerekek száma: ...

1.1. Az ikerkerekekkel felszerelt tengelyek száma és helyzete: ...

3. Hajtott tengelyek (száma, helyzete, összekapcsolása): ... ...

Fő méretek

4. Tengelytáv (66) : ... mm

4.1. Tengelytávolság:

1-2.: ... mm

2-3.: ... mm

3-4.: ... mm

5. Hosszúság: ... mm

6. Szélesség: ... mm

7. Magasság: ... mm

8. Nyeregpont távolsága a jármű leghátsó tengelyétől (legnagyobb és legkisebb): ... mm

9. A jármű eleje és a vonószerkezet középpontja közötti távolság: ... mm

11. A rakfelület hosszúsága: ... mm

Tömegek

13. Menetkész tömeg: ... kg

13.1. E tömeg tengelyek közötti megoszlása:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg

13.2. A jármű tényleges tömege: ... kg

14. Az alapjármű menetkész tömege: ... kg (65) ( 82 )

16. Műszakilag megengedett legnagyobb tömegek

16.1. Műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeg: ... kg

16.2. Az egyes tengelyekre jutó, műszakilag megengedett tömeg:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg stb.

16.4. A járműszerelvény műszakilag megengedett legnagyobb tömege: ... kg

18. Műszakilag megengedett legnagyobb vontatható tömeg a következők esetében:

18.1. Vonórudas pótkocsi: ... kg

18.2. Félpótkocsi: ... kg

18.3. Középtengelyes pótkocsi: ... kg

18.4. Fékezetlen pótkocsi: ... kg

19. A kapcsolási pontra eső, műszakilag megengedett legnagyobb statikus terhelés: ... kg

Motor

20. A motor gyártója: ...

21. Motorkód a motoron feltüntetett jelölés szerint: ...

22. Működési elv: ...

23. Tisztán elektromos: igen/nem (65)

23.1. Hibrid [elektromos] jármű osztálya: OVC-HEV/NOVC-HEV/OVC-FCHV/ NOVC-FCHV (65)

24. A hengerek száma és elrendezése: ...

25. Motor hengerűrtartalma: ... cm3

26. Tüzelőanyag: Gázolaj/benzin/LPG/sűrített földgáz-biometán/LNG/etanol/biodízel/hidrogén (65)

26.1. Egyfajta tüzelőanyag/kétfajta tüzelőanyag/rugalmas felhasználás/vegyes üzem (65)

26.2. (Csak vegyes üzem esetében) 1A típus/1B típus/2A típus/2B típus/3B típus (65)

27. Legnagyobb teljesítmény

27.1. Legnagyobb hasznos teljesítmény (67) : ... kW ... min-1 fordulatszámon (belső égésű motor) (65)

27.2. Legnagyobb óránkénti teljesítmény: ... kW (elektromos motor) (65) (68)

27.3. Legnagyobb hasznos teljesítmény: ... kW (elektromos motor) (65) (68)

27.4. Legnagyobb 30 perces teljesítmény: ... kW (elektromos motor) (65) (68)

28. Sebességváltó (típus): ...

Legnagyobb sebesség

29. Legnagyobb sebesség: ... km/h

Tengelyek és felfüggesztés

30. Nyomtáv(ok):

1. ... mm

2. ... mm

3. ... mm

35. Gumiabroncs/kerék kombinációja/gördülési ellenállási osztály (adott esetben) (69) : ...

Fékek

36. Pótkocsihoz csatlakozó fékkapcsolatok: mechanikus/elektromos/pneumatikus/hidraulikus (65)

37. Nyomás a pótkocsi fékrendszerének tápvezetékében: ... bar

Felépítmény

38. Felépítmény kódja (70) : ...

40. A jármű színe (71) : ...

41. Az ajtók száma és kialakítása: ...

42. Az ülőhelyek száma (beleértve a vezetőülést is) (72) : ...

Vonószerkezet

44. Vonószerkezet (ha van) jóváhagyási száma vagy jóváhagyási jele: ...

45.1. Jellemző értékek (65) : D: .../ V: .../ S: .../ U: ...

Környezetvédelmi jellemzők

46. Zajszint

Álló helyzetben: ... dB(A) ... min-1 motorfordulatszámon

Elhaladási zaj: ... dB(A)

47. Kipufogógáz-kibocsátási szint (73) : Euro ...

47.1. Kibocsátásvizsgálati paraméterek

47.1.1. Vizsgálati tömeg, kg: ...

47.1.2. Homlokfelület, m2: ...

47.1.3. Kigurulási menetellenállási együtthatók

47.1.3.0. f0, N:

47.1.3.1. f1, N/(km/h):

47.1.3.2. f2, N/(km/h)2

48. Kipufogógáz-kibocsátás (74) (75) (76) :

Az alkalmazandó szabályozási alapaktus és a legutolsó módosító szabályozási aktus száma: ...

1.1. vizsgálati eljárás: 1. vagy ESC típusú (65)

CO: ... CH: ... NOx: ... CH + NOx: ... Részecskék: ...

Füstopacitás (ELR): ... (m-1)

1.2. vizsgálati eljárás: 1. típus (NEDC szerinti átlagos értékek, WLTP szerinti legmagasabb értékek) vagy WHSC (EURO VI) (65)

CO: ... Összes szénhidrogén: ... Nem metán szénhidrogének: ... NOx: ... Összes szénhidrogén + NOx: ... NH3: ... Részecskék (tömeg): ... Részecskék (darabszám): ...

2.1. vizsgálati eljárás: ETC (adott esetben)

CO: ... NOx: ... Nem metán szénhidrogének: ... Összes szénhidrogén: ... CH4: ... Részecskék: ...

2.2. vizsgálati eljárás: WHTC (EURO VI)

CO: ... NOx: ... Nem metán szénhidrogének: ... Összes szénhidrogén: ... CH4: ... NH3: ... Részecskék (tömeg): ... Részecskék (darabszám): ...

48.1. Füst (az elnyelési együttható korrigált értéke): ... (m-1)

49. CO2-kibocsátás/tüzelőanyag-fogyasztás/elektromosenergia-fogyasztás (74) (77) :

1. Minden erőátviteli rendszer, kivéve a tisztán elektromos járműveket (adott esetben)

NEDC szerinti értékekCO2-kibocsátásTüzelőanyag-fogyasztás a 692/2008/EK rendelet szerinti kibocsátásvizsgálat esetében
Városi körülmények (1):… g/km… l/100 km vagy m3/100 km vagy kg/100 km (1)
Városon kívüli körülmények (1):… g/kml/100 km vagy m3/100 km vagy kg/100 km (1)
Vegyes (1):… g/km… l/100 km vagy m3/100 km vagy kg/100 km (1)
Súlyozott (1), vegyes… g/km… l/100 km vagy m3/100 km vagy kg/100 km
Eltérési tényező (adott esetben)

2. Tisztán elektromos járművek és külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (adott esetben)

Elektromosenergia-fogyasztás (súlyozott, vegyes (1))… Wh/km
Elektromos hatósugár:… km

3. Ökoinnovációs technológiával (technológiákkal) felszerelt jármű: van/nincs (65)

3.1. Az ökoinnovációs technológia (technológiák) általános kódja (78) : ...

3.2. Az ökoinnovációs technológia (technológiák) révén megtakarított CO2-kibocsátás összesen (79) (mindegyik vizsgált referencia-tüzelőanyagra vonatkozóan meg kell ismételni):

3.2.1. NEDC szerinti megtakarítás:...g/km (adott esetben)

3.2.2. WLTP szerinti megtakarítás:...g/km (adott esetben)

4. Minden erőátviteli rendszer, kivéve a tisztán elektromos járműveket, az (EU) 2017/1151 rendelet szerint

WLTP szerinti értékekCO2-kibocsátásTüzelőanyag-fogyasztás
Alacsony (1):… g/km… l/100 km vagy m3/100 km vagy kg/100 km (1)
Közepes (1):… g/km… l/100 km vagy m3/100 km vagy kg/100 km (1)
Magas (1):… g/km… l/100 km vagy m3/100 km vagy kg/100 km (1)
Rendkívül magas (1):… g/km… l/100 km vagy m3/100 km vagy kg/100 km (1)
Vegyes:… g/km… l/100 km vagy m3/100 km vagy kg/100 km (1)
Súlyozott, vegyes (1)… g/km… l/100 km vagy m3/100 km vagy kg/100 km (1)

5. Tisztán elektromos járművek és külső feltöltésű hibrid elektromos járművek az (EU) 2017/1151 rendelet szerint (adott esetben)

5.1. Tisztán elektromos járművek (65) (adott esetben)

Elektromosenergia-fogyasztás… Wh/km
Elektromos hatósugár:… km
Elektromos hatósugár városban… km

5.2. Külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (65) (adott esetben)

Elektromosenergia-fogyasztás (ECAC,weighted)… Wh/km
Elektromos hatósugár (EAER)… km
Elektromos hatósugár városban (EAER város)… km

Egyéb

50. A veszélyes áruk szállítására vonatkozó tervezési követelmények szerint megadott típusjóváhagyás: igen/osztály(ok): .../nem (73) :

51. Különleges rendeltetésű járművek esetében: a II. melléklet 5. szakaszának megfelelő megnevezés: ...

52. Megjegyzések (80) : ...

Gumiabroncsok listája: műszaki paraméterek (nincs hivatkozás az RR-re)

2. OLDAL

N2 JÁRMŰ-KATEGÓRIA

(teljes és befejezett járművek)

2. oldal

Általános szerkezeti jellemzők

1. Tengelyek száma: ... és kerekek száma: ...

1.1. Az ikerkerekekkel felszerelt tengelyek száma és helyzete: ...

2. Kormányzott tengelyek (száma, helyzete): ...

3. Hajtott tengelyek (száma, helyzete, összekapcsolása): ... ...

Fő méretek

4. Tengelytáv (66) : ... mm

4.1. Tengelytávolság:

1-2.: ... mm

2-3.: ... mm

3-4.: ... mm

5. Hosszúság: ... mm

6. Szélesség: ... mm

7. Magasság: ... mm

8. Nyeregpont távolsága a jármű leghátsó tengelyétől (legnagyobb és legkisebb): ... mm

9. A jármű eleje és a vonószerkezet középpontja közötti távolság: ... mm

11. A rakfelület hosszúsága: ... mm

12. Hátsó túlnyúlás: ... mm

Tömegek

13. Menetkész tömeg: ... kg

13.1. E tömeg tengelyek közötti megoszlása:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg

13.2. A jármű tényleges tömege: ... kg

16. Műszakilag megengedett legnagyobb tömegek

16.1. Műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeg: ... kg

16.2. Az egyes tengelyekre jutó, műszakilag megengedett tömeg:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg stb.

16.3. Az egyes tengelycsoportokra jutó, műszakilag megengedett tömeg:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg stb.

16.4. A járműszerelvény műszakilag megengedett legnagyobb tömege: ... kg

17. Tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési megengedett legnagyobb tömegek nemzeti/nemzetközi forgalomban (65) (81)

17.1. Tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési megengedett legnagyobb terhelt tömeg: ... kg

17.2. Az egyes tengelyekre jutó, tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési megengedett legnagyobb terhelt tömeg:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg

17.3. Az egyes tengelycsoportokra jutó, tervezett nyilvántartásbavételi/ forgalombahelyezési megengedett legnagyobb terhelt tömeg:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg

17.4. A járműszerelvény tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési megengedett legnagyobb tömege: ... kg

18. Műszakilag megengedett legnagyobb vontatható tömeg a következők esetében:

18.1. Vonórudas pótkocsi: ... kg

18.2. Félpótkocsi: ... kg

18.3. Középtengelyes pótkocsi: ... kg

18.4. Fékezetlen pótkocsi: ... kg

19. A kapcsolási pontra eső, műszakilag megengedett legnagyobb statikus terhelés: ... kg

Motor

20. A motor gyártója: ...

21. Motorkód a motoron feltüntetett jelölés szerint: ...

22. Működési elv: ...

23. Tisztán elektromos: igen/nem (65)

23.1. Hibrid [elektromos] jármű osztálya: OVC-HEV/NOVC-HEV/OVC-FCHV/ NOVC-FCHV (65)

24. A hengerek száma és elrendezése: ...

25. Motor hengerűrtartalma: ... cm3

26. Tüzelőanyag: Gázolaj/benzin/LPG/sűrített földgáz-biometán/LNG/etanol/biodízel/hidrogén (65)

26.1. Egyfajta tüzelőanyag/kétfajta tüzelőanyag/rugalmas felhasználás/vegyes üzem (65)

26.2. (Csak vegyes üzem esetében) 1A típus/1B típus/2A típus/2B típus/3B típus (65)

27. Legnagyobb teljesítmény

27.1. Legnagyobb hasznos teljesítmény (67) : ... kW ... min-1 fordulatszámon (belső égésű motor) (65)

27.2. Legnagyobb óránkénti teljesítmény: ... kW (elektromos motor) (65) (68)

27.3. Legnagyobb hasznos teljesítmény: ... kW (elektromos motor) (65) (68)

27.4. Legnagyobb 30 perces teljesítmény: ... kW (elektromos motor) (65) (68)

28. Sebességváltó (típus): ...

Legnagyobb sebesség

29. Legnagyobb sebesség: ... km/h

Tengelyek és felfüggesztés

31. A felemelhető tengely(ek) helyzete: ...

32. A terhelhető tengely(ek) helyzete: ...

33. Légrugózással vagy azzal egyenértékű felfüggesztéssel ellátott hajtott tengely(ek): van/nincs (65)

35. Gumiabroncs/kerék kombinációja/gördülési ellenállási osztály (adott esetben) (69) : ...

Fékek

36. Pótkocsihoz csatlakozó fékkapcsolatok: mechanikus/elektromos/pneumatikus/hidraulikus (65)

37. Nyomás a pótkocsi fékrendszerének tápvezetékében: ... bar

Felépítmény

38. Felépítmény kódja (70) : ...

41. Az ajtók száma és kialakítása: ...

42. Az ülőhelyek száma (beleértve a vezetőülést is) (72) : ...

Vonószerkezet

44. Vonószerkezet (ha van) jóváhagyási száma vagy jóváhagyási jele: ...

45.1. Jellemző értékek (65) : D: .../ V: .../ S: .../ U: ...

Környezetvédelmi jellemzők

46. Zajszint

Álló helyzetben: ... dB(A) ... min-1 motorfordulatszámon

Elhaladási zaj: ... dB(A)

47. Kipufogógáz-kibocsátási szint (73) : Euro ...

47.1. Kibocsátásvizsgálati paraméterek

47.1.1. Vizsgálati tömeg, kg: ...

47.1.2. Homlokfelület, m2: ...

47.1.3. Kigurulási menetellenállási együtthatók

47.1.3.0. f0, N:

47.1.3.1. f1, N/(km/h):

47.1.3.2. f2, N/(km/h)2

48. Kipufogógáz-kibocsátás (74) (75) (76) :

Az alkalmazandó szabályozási alapaktus és a legutolsó módosító szabályozási aktus száma: ...

1.1. vizsgálati eljárás: 1. vagy ESC típusú (65)

CO: ... CH: ... NOx: ... CH + NOx: ... Részecskék: ...

Füstopacitás (ELR): ... (m-1)

1.2. vizsgálati eljárás: 1. típus (NEDC szerinti átlagos értékek, WLTP szerinti legmagasabb értékek) vagy WHSC (EURO VI) (65)

CO: ... Összes szénhidrogén: ... Nem metán szénhidrogének: ... NOx: ... Összes szénhidrogén + NOx: ... NH3: ... Részecskék (tömeg): ... Részecskék (darabszám): ...

2.1. vizsgálati eljárás: ETC (adott esetben)

CO: ... NOx: ... Nem metán szénhidrogének: ... Összes szénhidrogén: ... CH4: ... Részecskék: ...

2.2. vizsgálati eljárás: WHTC (EURO VI)

CO: ... NOx: ... Nem metán szénhidrogének: ... Összes szénhidrogén: ... CH4: ... NH3: ... Részecskék (tömeg): ... Részecskék (darabszám): ...

48.1. Füst (az elnyelési együttható korrigált értéke): ... (m-1)

49. CO2-kibocsátás/tüzelőanyag-fogyasztás/elektromosenergia-fogyasztás (74) (77) :

1. Minden erőátviteli rendszer, kivéve a tisztán elektromos járműveket (adott esetben)

NEDC szerinti értékekCO2-kibocsátásTüzelőanyag-fogyasztás a 692/2008/EK rendelet szerinti kibocsátásvizsgálat esetében
Városi körülmények (1):… g/km… l/100 km vagy m3/100 km vagy kg/100 km (1)
Városon kívüli körülmények (1):… g/kml/100 km vagy m3/100 km vagy kg/100 km (1)
Vegyes (1):… g/km… l/100 km vagy m3/100 km vagy kg/100 km (1)
Súlyozott (1), vegyes… g/km… l/100 km vagy m3/100 km vagy kg/100 km
Eltérési tényező (adott esetben)

2. Tisztán elektromos járművek és külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (adott esetben)

Elektromosenergia-fogyasztás (súlyozott, vegyes (1))… Wh/km
Elektromos hatósugár:… km

3. Ökoinnovációs technológiával (technológiákkal) felszerelt jármű: van/nincs (65)

3.1. Az ökoinnovációs technológia (technológiák) általános kódja (78) : ...

3.2. Az ökoinnovációs technológia (technológiák) révén megtakarított CO2-kibocsátás összesen (79) (mindegyik vizsgált referencia-tüzelőanyagra vonatkozóan meg kell ismételni):

3.2.1. NEDC szerinti megtakarítás:...g/km (adott esetben)

3.2.2. WLTP szerinti megtakarítás:...g/km (adott esetben)

4. Minden erőátviteli rendszer, kivéve a tisztán elektromos járműveket, az (EU) 2017/1151 rendelet szerint

WLTP szerinti értékekCO2-kibocsátásTüzelőanyag-fogyasztás
Alacsony (1):… g/km… l/100 km vagy m3/100 km vagy kg/100 km (1)
Közepes (1):… g/km… l/100 km vagy m3/100 km vagy kg/100 km (1)
Magas (1):… g/km… l/100 km vagy m3/100 km vagy kg/100 km (1)
Rendkívül magas (1):… g/km… l/100 km vagy m3/100 km vagy kg/100 km (1)
Vegyes:… g/km… l/100 km vagy m3/100 km vagy kg/100 km (1)
Súlyozott, vegyes (1)… g/km… l/100 km vagy m3/100 km vagy kg/100 km (1)

5. Tisztán elektromos járművek és külső feltöltésű hibrid elektromos járművek az (EU) 2017/1151 rendelet szerint (adott esetben)

5.1. Tisztán elektromos járművek (65) (adott esetben)

Elektromosenergia-fogyasztás… Wh/km
Elektromos hatósugár:… km
Elektromos hatósugár városban… km

5.2. Külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (65) (adott esetben)

Elektromosenergia-fogyasztás (ECAC,weighted)… Wh/km
Elektromos hatósugár (EAER)… km
Elektromos hatósugár városban (EAER város)… km

Egyéb

50. A veszélyes áruk szállítására vonatkozó tervezési követelmények szerint megadott típusjóváhagyás: igen/osztály(ok): .../nem (73) :

51. Különleges rendeltetésű járművek esetében: a II. melléklet 5. szakaszának megfelelő megnevezés: ...

52. Megjegyzések (80) : ...

2. OLDAL

N3 JÁRMŰ-KATEGÓRIA

(teljes és befejezett járművek)

2. oldal

Általános szerkezeti jellemzők

1. Tengelyek száma: ... és kerekek száma: ...

1.1. Az ikerkerekekkel felszerelt tengelyek száma és helyzete: ...

2. Kormányzott tengelyek (száma, helyzete): ...

3. Hajtott tengelyek (száma, helyzete, összekapcsolása): ... ...

Fő méretek

4. Tengelytáv (66) : ... mm

4.1. Tengelytávolság:

1-2.: ... mm

2-3.: ... mm

3-4.: ... mm

5. Hosszúság: ... mm

6. Szélesség: ... mm

7. Magasság: ... mm

8. Nyeregpont távolsága a jármű leghátsó tengelyétől (legnagyobb és legkisebb): ... mm

9. A jármű eleje és a vonószerkezet középpontja közötti távolság: ... mm

11. A rakfelület hosszúsága: ... mm

12. Hátsó túlnyúlás: ... mm

Tömegek

13. Menetkész tömeg: ... kg

13.1. E tömeg tengelyek közötti megoszlása:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg

13.2. A jármű tényleges tömege: ... kg

16. Műszakilag megengedett legnagyobb tömegek

16.1. Műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeg: ... kg

16.2. Az egyes tengelyekre jutó, műszakilag megengedett tömeg:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg stb.

16.3. Az egyes tengelycsoportokra jutó, műszakilag megengedett tömeg:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg stb.

16.4. A járműszerelvény műszakilag megengedett legnagyobb tömege: ... kg

17. Tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési megengedett legnagyobb tömegek nemzeti/nemzetközi forgalomban (65) (81)

17.1. Tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési megengedett legnagyobb terhelt tömeg: ... kg

17.2. Az egyes tengelyekre jutó, tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési megengedett legnagyobb terhelt tömeg:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg

17.3. Az egyes tengelycsoportokra jutó, tervezett nyilvántartásbavételi/ forgalombahelyezési megengedett legnagyobb terhelt tömeg:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg

17.4. A járműszerelvény tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési megengedett legnagyobb tömege: ... kg

18. Műszakilag megengedett legnagyobb vontatható tömeg a következők esetében:

18.1. Vonórudas pótkocsi: ... kg

18.2. Félpótkocsi: ... kg

18.3. Középtengelyes pótkocsi: ... kg

18.4. Fékezetlen pótkocsi: ... kg

19. A kapcsolási pontra eső, műszakilag megengedett legnagyobb statikus terhelés: ... kg

Motor

20. A motor gyártója: ...

21. Motorkód a motoron feltüntetett jelölés szerint: ...

22. Működési elv: ...

23. Tisztán elektromos: igen/nem (65)

23.1. Hibrid [elektromos] jármű: igen/nem (65)

24. A hengerek száma és elrendezése: ...

25. Motor hengerűrtartalma: ... cm3

26. Tüzelőanyag: Gázolaj/benzin/LPG/sűrített földgáz-biometán/LNG/etanol/biodízel/hidrogén (65)

26.1. Egyfajta tüzelőanyag/kétfajta tüzelőanyag/rugalmas felhasználás/vegyes üzem (65)

26.2. (Csak vegyes üzem esetében) 1A típus/1B típus/2A típus/2B típus/3B típus (65)

27. Legnagyobb teljesítmény

27.1. Legnagyobb hasznos teljesítmény (67) : ... kW ... min-1 fordulatszámon (belső égésű motor) (65)

27.2. Legnagyobb óránkénti teljesítmény: ... kW (elektromos motor) (65) (68)

27.3. Legnagyobb hasznos teljesítmény: ... kW (elektromos motor) (65) (68)

27.4. Legnagyobb 30 perces teljesítmény: ... kW (elektromos motor) (65) (68)

28. Sebességváltó (típus): ...

Legnagyobb sebesség

29. Legnagyobb sebesség: ... km/h

Tengelyek és felfüggesztés

31. A felemelhető tengely(ek) helyzete: ...

32. A terhelhető tengely(ek) helyzete: ...

33. Légrugózással vagy azzal egyenértékű felfüggesztéssel ellátott hajtott tengely(ek): van/nincs (65)

35. Gumiabroncs/kerék kombinációja (69) : ...

Fékek

36. Pótkocsihoz csatlakozó fékkapcsolatok: mechanikus/elektromos/pneumatikus/hidraulikus (65)

37. Nyomás a pótkocsi fékrendszerének tápvezetékében: ... bar

Felépítmény

38. Felépítmény kódja (70) : ...

41. Az ajtók száma és kialakítása: ...

42. Az ülőhelyek száma (beleértve a vezetőülést is) (72) : ...

Vonószerkezet

44. Vonószerkezet (ha van) jóváhagyási száma vagy jóváhagyási jele: ...

45.1. Jellemző értékek (65) : D: .../ V: .../ S: .../ U: ...

Környezetvédelmi jellemzők

46. Zajszint

Álló helyzetben: ... dB(A) ... min-1 motorfordulatszámon

Elhaladási zaj: ... dB(A)

47. Kipufogógáz-kibocsátási szint (73) : Euro ...

47.1. Kibocsátásvizsgálati paraméterek

47.1.1. Vizsgálati tömeg, kg: ...

47.1.2. Homlokfelület, m2: ...

47.1.3. Kigurulási menetellenállási együtthatók

47.1.3.0. f0, N:

47.1.3.1. f1, N/(km/h):

47.1.3.2. f2, N/(km/h)2

48. Kipufogógáz-kibocsátás (74) (75) (76) :

Az alkalmazandó szabályozási alapaktus és a legutolsó módosító szabályozási aktus száma: ...

1.1. vizsgálati eljárás: ESC

CO: ... CH: ... NOx: ... CH + NOx: ... Részecskék: ...

Füstopacitás (ELR): ... (m-1)

1.2. vizsgálati eljárás: WHSC (EURO VI)

CO: ... Összes szénhidrogén: ... Nem metán szénhidrogének: ... NOx: ... Összes szénhidrogén + NOx: ... NH3: ... Részecskék (tömeg): ... Részecskék (darabszám): ...

2.1. vizsgálati eljárás: ETC (adott esetben)

CO: ... NOx: ... Nem metán szénhidrogének: ... Összes szénhidrogén: ... CH4: ... Részecskék: ...

2.2. vizsgálati eljárás: WHTC (EURO VI)

CO: ... NOx: ... Nem metán szénhidrogének: ... Összes szénhidrogén: ... CH4: ... NH3: ... Részecskék (tömeg): ... Részecskék (darabszám): ...

48.1. Füst (az elnyelési együttható korrigált értéke): ... (m-1)

Egyéb

50. A veszélyes áruk szállítására vonatkozó tervezési követelmények szerint megadott típusjóváhagyás: igen/osztály(ok): .../nem (73) :

51. Különleges rendeltetésű járművek esetében: a II. melléklet 5. szakaszának megfelelő megnevezés: ...

52. Megjegyzések (80) : ...

2. OLDAL

O1 ÉS O2 JÁRMŰ-KATEGÓRIA

(teljes és befejezett járművek)

2. oldal

Általános szerkezeti jellemzők

1. Tengelyek száma: ... és kerekek száma: ...

1.1. Az ikerkerekekkel felszerelt tengelyek száma és helyzete: ...

Fő méretek

4. Tengelytáv (66) : ... mm

4.1. Tengelytávolság:

1-2.: ... mm

2-3.: ... mm

3-4.: ... mm

5. Hosszúság: ... mm

6. Szélesség: ... mm

7. Magasság: ... mm

10. A vonószerkezet központja és a jármű hátulja közötti távolság: ... mm

11. A rakfelület hosszúsága: ... mm

12. Hátsó túlnyúlás: ... mm

Tömegek

13. Menetkész tömeg: ... kg

13.1. E tömeg tengelyek közötti megoszlása:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg

13.2. A jármű tényleges tömege: ... kg

16. Műszakilag megengedett legnagyobb tömegek

16.1. Műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeg: ... kg

16.2. Az egyes tengelyekre jutó, műszakilag megengedett tömeg:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg stb.

16.3. Az egyes tengelycsoportokra jutó, műszakilag megengedett tömeg:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg stb.

19. A félpótkocsi vagy a középtengelyes pótkocsi kapcsolási pontjára eső, műszakilag megengedett legnagyobb statikus terhelés: ... kg

Legnagyobb sebesség

29. Legnagyobb sebesség: ... km/h

Tengelyek és felfüggesztés

30.1. Az egyes kormányzott tengelyek nyomtávja: ... mm

30.2. Az összes többi tengely nyomtávja: ... mm

31. A felemelhető tengely(ek) helyzete: ...

32. A terhelhető tengely(ek) helyzete: ...

34. Légrugózással vagy azzal egyenértékű felfüggesztéssel ellátott tengely(ek): van/nincs (65)

35. Gumiabroncs/kerék kombinációja (69) : ...

Fékek

36. Pótkocsihoz csatlakozó fékkapcsolatok: mechanikus/elektromos/pneumatikus/hidraulikus (65)

Felépítmény

38. Felépítmény kódja (70) : ...

Vonószerkezet

44. Vonószerkezet (ha van) jóváhagyási száma vagy jóváhagyási jele: ...

45.1. Jellemző értékek (65) : D: .../ V: .../ S: .../ U: ...

Egyéb

50. A veszélyes áruk szállítására vonatkozó tervezési követelmények szerint megadott típusjóváhagyás: igen/osztály(ok): .../nem (73) :

51. Különleges rendeltetésű járművek esetében: a II. melléklet 5. szakaszának megfelelő megnevezés: ...

52. Megjegyzések (80) : ...

2. OLDAL

O3 ÉS O4 JÁRMŰ-KATEGÓRIA

(teljes és befejezett járművek)

2. oldal

Általános szerkezeti jellemzők

1. Tengelyek száma: ... és kerekek száma: ...

1.1. Az ikerkerekekkel felszerelt tengelyek száma és helyzete: ...

2. Kormányzott tengelyek (száma, helyzete): ...

Fő méretek

4. Tengelytáv (66) : ... mm

4.1. Tengelytávolság:

1-2.: ... mm

2-3.: ... mm

3-4.: ... mm

5. Hosszúság: ... mm

6. Szélesség: ... mm

7. Magasság: ... mm

10. A vonószerkezet központja és a jármű hátulja közötti távolság: ... mm

11. A rakfelület hosszúsága: ... mm

12. Hátsó túlnyúlás: ... mm

Tömegek

13. Menetkész tömeg: ... kg

13.1. E tömeg tengelyek közötti megoszlása:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg

13.2. A jármű tényleges tömege: ... kg

16. Műszakilag megengedett legnagyobb tömegek

16.1. Műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeg: ... kg

16.2. Az egyes tengelyekre jutó, műszakilag megengedett tömeg:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg stb.

16.3. Az egyes tengelycsoportokra jutó, műszakilag megengedett tömeg:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg stb.

17. Tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési megengedett legnagyobb tömegek nemzeti/nemzetközi forgalomban (65) (81)

17.1. Tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési megengedett legnagyobb terhelt tömeg: ... kg

17.2. Az egyes tengelyekre jutó, tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési megengedett legnagyobb terhelt tömeg:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg

17.3. Az egyes tengelycsoportokra jutó, tervezett nyilvántartásbavételi/ forgalombahelyezési megengedett legnagyobb terhelt tömeg:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg

19. A félpótkocsi vagy a középtengelyes pótkocsi kapcsolási pontjára eső, műszakilag megengedett legnagyobb statikus terhelés: ... kg

Legnagyobb sebesség

29. Legnagyobb sebesség: ... km/h

Tengelyek és felfüggesztés

31. A felemelhető tengely(ek) helyzete: ...

32. A terhelhető tengely(ek) helyzete: ...

34. Légrugózással vagy azzal egyenértékű felfüggesztéssel ellátott tengely(ek): van/nincs (65)

35. Gumiabroncs/kerék kombinációja (69) : ...

Fékek

36. Pótkocsihoz csatlakozó fékkapcsolatok: mechanikus/elektromos/pneumatikus/hidraulikus (65)

Felépítmény

38. Felépítmény kódja (70) : ...

Vonószerkezet

44. Vonószerkezet (ha van) jóváhagyási száma vagy jóváhagyási jele: ...

45.1. Jellemző értékek (65) : D: .../ V: .../ S: .../ U: ...

Egyéb

50. A veszélyes áruk szállítására vonatkozó tervezési követelmények szerint megadott típusjóváhagyás: igen/osztály(ok): .../nem (73) :

51. Különleges rendeltetésű járművek esetében: a II. melléklet 5. szakaszának megfelelő megnevezés: ...

52. Megjegyzések (80) : ...

II. RÉSZ

NEM TELJES JÁRMŰVEK

C1. MINTA - 1. OLDAL

NEM TELJES JÁRMŰVEK

EK-MEGFELELŐSÉGI NYILATKOZAT

1. oldal

Alulírott [... (teljes név és beosztás)] ezúton igazolom, hogy a jármű:

0.1. Gyártmány (a gyártó márkaneve): ...

0.2. Típus: ...

Változat (61) : ...

Kivitel (61) : ...

0.2.1. Kereskedelmi név: ...

0.2.2. A több lépcsőben jóváhagyott járművek esetében az alapjármű/előző lépcsőkben jóváhagyott jármű típusjóváhagyására vonatkozó információk

(az egyes lépcsőkre vonatkozó információk felsorolása):

Típus: ...

Változat (61) : ...

Kivitel (61) : ...

Típusjóváhagyási szám, kiterjesztés száma

0.4. Jármű-kategória: ...

0.5. A gyártó vállalat neve és címe: ...

0.5.1. A több lépcsőben jóváhagyott járművek esetében az alapjármű/előző lépcső(k)ben jóváhagyott jármű gyártójának cégneve és címe

0.6. A hatóságilag előírt táblák helye és rögzítésük módja: ...

A jármű-azonosító szám helye: ...

0.9. A gyártó képviselőjének (ha van) neve és címe: ...

0.10. Jármű-azonosító szám: ...

minden tekintetben megfelel a(z) ...-án/-én kiadott, ... (kiterjesztési számot is tartalmazó típusjóváhagyási szám) számú jóváhagyásban leírt típusnak, és

további jóváhagyás nélkül állandó nyilvántartásba nem vehető.

(Hely) (Dátum): …(Aláírás): …

C2. MINTA - 1. OLDAL

KIS SOROZATBAN KIADOTT TÍPUSJÓVÁHAGYÁSSAL RENDELKEZŐ NEM TELJES JÁRMŰVEK

[Év][Sorszám]

EK-MEGFELELŐSÉGI NYILATKOZAT

1. oldal

Alulírott [... (teljes név és beosztás)] ezúton igazolom, hogy a jármű:

0.1. Gyártmány (a gyártó márkaneve): ...

0.2. Típus: ...

Változat (61) : ...

Kivitel (61) : ...

0.2.1. Kereskedelmi név: ...

0.4. Jármű-kategória: ...

0.5. A gyártó vállalat neve és címe: ...

0.6. A hatóságilag előírt táblák helye és rögzítésük módja: ...

A jármű-azonosító szám helye: ...

0.9. A gyártó képviselőjének (ha van) neve és címe: ...

0.10. Jármű-azonosító szám: ...

minden tekintetben megfelel a(z) ...-án/-én kiadott, ... (kiterjesztési számot is tartalmazó típusjóváhagyási szám) számú jóváhagyásban leírt típusnak, és

további jóváhagyás nélkül állandó nyilvántartásba nem vehető.

(Hely) (Dátum): …(Aláírás): …

2. OLDAL

M1 JÁRMŰ-KATEGÓRIA

(nem teljes járművek)

2. oldal

Általános szerkezeti jellemzők

1. Tengelyek száma: ... és kerekek száma: ...

3. Hajtott tengelyek (száma, helyzete, összekapcsolása): ... ...

Fő méretek

4. Tengelytáv (66) : ... mm

4.1. Tengelytávolság:

1-2.: ... mm

2-3.: ... mm

3-4.: ... mm

5.1. Legnagyobb megengedett hosszúság: ... mm

6.1. Legnagyobb megengedett szélesség: ... mm

7.1. Legnagyobb megengedett magasság: ... mm

12.1. Legnagyobb megengedett hátsó túlnyúlás: ... mm

Tömegek

14. A nem teljes jármű menetkész tömege: ... kg

14.1. E tömeg tengelyek közötti megoszlása:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg

15. A jármű befejezéskori legkisebb tömege: ... kg

15.1. E tömeg tengelyek közötti megoszlása:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg

16. Műszakilag megengedett legnagyobb tömegek

16.1. Műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeg: ... kg

16.2. Az egyes tengelyekre jutó, műszakilag megengedett tömeg:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg stb.

16.4. A járműszerelvény műszakilag megengedett legnagyobb tömege: ... kg

18. Műszakilag megengedett legnagyobb vontatható tömeg a következők esetében:

18.1. Vonórudas pótkocsi: ... kg

18.3. Középtengelyes pótkocsi: ... kg

18.4. Fékezetlen pótkocsi: ... kg

19. A kapcsolási pontra eső, műszakilag megengedett legnagyobb statikus függőleges terhelés: ... kg

Motor

20. A motor gyártója: ...

21. Motorkód a motoron feltüntetett jelölés szerint: ...

22. Működési elv: ...

23. Tisztán elektromos: igen/nem (65)

23.1. Hibrid [elektromos] jármű: igen/nem (65)

24. A hengerek száma és elrendezése: ...

25. Motor hengerűrtartalma: ... cm3

26. Tüzelőanyag: Gázolaj/benzin/LPG/sűrített földgáz-biometán/LNG/etanol/biodízel/hidrogén (65)

26.1. Egyfajta tüzelőanyag/kétfajta tüzelőanyag/rugalmas felhasználás/vegyes üzem (65)

26.2. (Csak vegyes üzem esetében) 1A típus/1B típus/2A típus/2B típus/3B típus (65)

27. Legnagyobb teljesítmény

27.1. Legnagyobb hasznos teljesítmény (67) : ... kW ... min-1 fordulatszámon (belső égésű motor) (65)

27.2. Legnagyobb óránkénti teljesítmény: ... kW (elektromos motor) (65) (68)

27.3. Legnagyobb hasznos teljesítmény: ... kW (elektromos motor) (65) (68)

27.4. Legnagyobb 30 perces teljesítmény: ... kW (elektromos motor) (65) (68)

Legnagyobb sebesség

29. Legnagyobb sebesség: ... km/h

Tengelyek és felfüggesztés

30. Nyomtáv(ok):

1. ... mm

2. ... mm

3. ... mm

35. Gumiabroncs/kerék kombinációja (69) : ...

Fékek

36. Pótkocsihoz csatlakozó fékkapcsolatok: mechanikus/elektromos/pneumatikus/hidraulikus (65)

Felépítmény

41. Az ajtók száma és kialakítása: ...

42. Az ülőhelyek száma (beleértve a vezetőülést is) (72) : ...

Környezetvédelmi jellemzők

46. Zajszint

Álló helyzetben: ... dB(A) ... min-1 motorfordulatszámon

Elhaladási zaj: ... dB(A)

47. Kipufogógáz-kibocsátási szint (73) : Euro ...

47.1. Kibocsátásvizsgálati paraméterek

47.1.1. Vizsgálati tömeg, kg: ...

47.1.2. Homlokfelület, m2: ...

47.1.3. Kigurulási menetellenállási együtthatók

47.1.3.0. f0, N:

47.1.3.1. f1, N/(km/h):

47.1.3.2. f2, N/(km/h)2

48. Kipufogógáz-kibocsátás (74) (75) (76) :

Az alkalmazandó szabályozási alapaktus és a legutolsó módosító szabályozási aktus száma: ...

1.1. vizsgálati eljárás: 1. vagy ESC típusú (65)

CO: ... CH: ... NOx: ... CH + NOx: ... Részecskék: ...

Füstopacitás (ELR): ... (m-1)

1.2. vizsgálati eljárás: 1. típus (NEDC szerinti átlagos értékek, WLTP szerinti legmagasabb értékek) vagy WHSC (EURO VI) (65)

CO: ... Összes szénhidrogén: ... Nem metán szénhidrogének: ... NOx: ... Összes szénhidrogén + NOx: ... NH3: ... Részecskék (tömeg): ... Részecskék (darabszám): ...

2.1. vizsgálati eljárás: ETC (adott esetben)

CO: ... NOx: ... Nem metán szénhidrogének: ... Összes szénhidrogén: ... CH4: ... Részecskék: ...

2.2. vizsgálati eljárás: WHTC (EURO VI)

CO: ... NOx: ... Nem metán szénhidrogének: ... Összes szénhidrogén: ... CH4: ... NH3: ... Részecskék (tömeg): ... Részecskék (darabszám): ...

48.1. Füst (az elnyelési együttható korrigált értéke): ... (m-1)

49. CO2-kibocsátás/tüzelőanyag-fogyasztás/elektromosenergia-fogyasztás (74) (77) :

1. Minden erőátviteli rendszer, kivéve a tisztán elektromos járműveket, az (EU) 2017/1151 rendelet szerint

CO2-kibocsátásTüzelőanyag-fogyasztás
Városi körülmények:… g/km… l/100 km/m3/100 km (1)
Városon kívüli körülmények:… g/km… l/100 km/m3/100 km (1)
Vegyes:… g/km… l/100 km/m3/100 km (1)
Súlyozott, vegyes… g/km… l/100 km

2. Tisztán elektromos járművek és külső feltöltésű hibrid elektromos járművek

Elektromosenergia-fogyasztás (súlyozott, vegyes (1))… Wh/km
Elektromos hatósugár:… km

Egyéb

52. Megjegyzések (80) : ...

2. OLDAL

M2 JÁRMŰ-KATEGÓRIA

(nem teljes járművek)

2. oldal

Általános szerkezeti jellemzők

1. Tengelyek száma: ... és kerekek száma: ...

1.1. Az ikerkerekekkel felszerelt tengelyek száma és helyzete: ...

2. Kormányzott tengelyek (száma, helyzete): ...

3. Hajtott tengelyek (száma, helyzete, összekapcsolása): ... ...

Fő méretek

4. Tengelytáv (66) : ... mm

4.1. Tengelytávolság:

1-2.: ... mm

2-3.: ... mm

3-4.: ... mm

5.1. Legnagyobb megengedett hosszúság: ... mm

6.1. Legnagyobb megengedett szélesség: ... mm

7.1. Legnagyobb megengedett magasság: ... mm

12.1. Legnagyobb megengedett hátsó túlnyúlás: ... mm

Tömegek

14. A nem teljes jármű menetkész tömege: ... kg

14.1. E tömeg tengelyek közötti megoszlása:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg stb.

15. A jármű befejezéskori legkisebb tömege: ... kg

15.1. E tömeg tengelyek közötti megoszlása:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg

16. Műszakilag megengedett legnagyobb tömegek

16.1. Műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeg: ... kg

16.2. Az egyes tengelyekre jutó, műszakilag megengedett tömeg:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg stb.

16.3. Az egyes tengelycsoportokra jutó, műszakilag megengedett tömeg:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg stb.

16.4. A járműszerelvény műszakilag megengedett legnagyobb tömege: ... kg

17. Tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési megengedett legnagyobb tömegek nemzeti/nemzetközi forgalomban (65) (81)

17.1. Tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési megengedett legnagyobb terhelt tömeg: ... kg

17.2. Az egyes tengelyekre jutó, tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési megengedett legnagyobb terhelt tömeg:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg

17.3. Az egyes tengelycsoportokra jutó, tervezett nyilvántartásbavételi/ forgalombahelyezési megengedett legnagyobb terhelt tömeg:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg

17.4. A járműszerelvény tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési megengedett legnagyobb tömege: ... kg

18. Műszakilag megengedett legnagyobb vontatható tömeg a következők esetében:

18.1. Vonórudas pótkocsi: ... kg

18.3. Középtengelyes pótkocsi: ... kg

18.4. Fékezetlen pótkocsi: ... kg

19. A kapcsolási pontra eső, műszakilag megengedett legnagyobb statikus terhelés: ... kg

Motor

20. A motor gyártója: ...

21. Motorkód a motoron feltüntetett jelölés szerint: ...

22. Működési elv: ...

23. Tisztán elektromos: igen/nem (65)

23.1. Hibrid [elektromos] jármű: igen/nem (65)

24. A hengerek száma és elrendezése: ...

25. Motor hengerűrtartalma: ... cm3

26. Tüzelőanyag: Gázolaj/benzin/LPG/sűrített földgáz-biometán/LNG/etanol/biodízel/hidrogén (65)

26.1. Egyfajta tüzelőanyag/kétfajta tüzelőanyag/rugalmas felhasználás/vegyes üzem (65)

26.2. (Csak vegyes üzem esetében) 1A típus/1B típus/2A típus/2B típus/3B típus (65)

27. Legnagyobb teljesítmény

27.1. Legnagyobb hasznos teljesítmény (67) : ... kW ... min-1 fordulatszámon (belső égésű motor) (65)

27.2. Legnagyobb óránkénti teljesítmény: ... kW (elektromos motor) (65) (68)

27.3. Legnagyobb hasznos teljesítmény: ... kW (elektromos motor) (65) (68)

27.4. Legnagyobb 30 perces teljesítmény: ... kW (elektromos motor) (65) (68)

28. Sebességváltó (típus): ...

Legnagyobb sebesség

29. Legnagyobb sebesség: ... km/h

Tengelyek és felfüggesztés

30. Nyomtáv(ok):

1. ... mm

2. ... mm

3. ... mm

33. Légrugózással vagy azzal egyenértékű felfüggesztéssel ellátott hajtott tengely(ek): van/nincs (65)

35. Gumiabroncs/kerék kombinációja (69) : ...

Fékek

36. Pótkocsihoz csatlakozó fékkapcsolatok: mechanikus/elektromos/pneumatikus/hidraulikus (65)

37. Nyomás a pótkocsi fékrendszerének tápvezetékében: ... bar

Vonószerkezet

44. Vonószerkezet (ha van) jóváhagyási száma vagy jóváhagyási jele: ...

45. A felszerelhető vonószerkezetek típusai vagy osztályai: ...

45.1. Jellemző értékek (65) : D: .../ V: .../ S: .../ U: ...

Környezetvédelmi jellemzők

46. Zajszint

Álló helyzetben: ... dB(A) ... min-1 motorfordulatszámon

Elhaladási zaj: ... dB(A)

47. Kipufogógáz-kibocsátási szint (73) : Euro ...

47.1. Kibocsátásvizsgálati paraméterek

47.1.1. Vizsgálati tömeg, kg: ...

47.1.2. Homlokfelület, m2: ...

47.1.3. Kigurulási menetellenállási együtthatók

47.1.3.0. f0, N:

47.1.3.1. f1, N/(km/h):

47.1.3.2. f2, N/(km/h)2

48. Kipufogógáz-kibocsátás (74) (75) (76) :

Az alkalmazandó szabályozási alapaktus és a legutolsó módosító szabályozási aktus száma: ...

1.1. vizsgálati eljárás: 1. vagy ESC típusú (65)

CO: ... CH: ... NOx: ... CH + NOx: ... Részecskék: ...

Füstopacitás (ELR): ... (m-1)

1.2. vizsgálati eljárás: 1. típus (NEDC szerinti átlagos értékek, WLTP szerinti legmagasabb értékek) vagy WHSC (EURO VI) (65)

CO: ... Összes szénhidrogén: ... Nem metán szénhidrogének: ... NOx: ... Összes szénhidrogén + NOx: ... NH3: ... Részecskék (tömeg): ... Részecskék (darabszám): ...

2.1. vizsgálati eljárás: ETC (adott esetben)

CO: ... NOx: ... Nem metán szénhidrogének: ... Összes szénhidrogén: ... CH4: ... Részecskék: ...

2.2. vizsgálati eljárás: WHTC (EURO VI)

CO: ... NOx: ... Nem metán szénhidrogének: ... Összes szénhidrogén: ... CH4: ... NH3: ... Részecskék (tömeg): ... Részecskék (darabszám): ...

48.1. Füst (az elnyelési együttható korrigált értéke): ... (m-1)

Egyéb

52. Megjegyzések (80) : ...

2. OLDAL

M3 JÁRMŰ-KATEGÓRIA

(nem teljes járművek)

2. oldal

Általános szerkezeti jellemzők

1. Tengelyek száma: ... és kerekek száma: ...

1.1. Az ikerkerekekkel felszerelt tengelyek száma és helyzete: ...

2. Kormányzott tengelyek (száma, helyzete): ...

3. Hajtott tengelyek (száma, helyzete, összekapcsolása): ... ...

Fő méretek

4. Tengelytáv (66) : ... mm

4.1. Tengelytávolság:

1-2.: ... mm

2-3.: ... mm

3-4.: ... mm

5.1. Legnagyobb megengedett hosszúság: ... mm

6.1. Legnagyobb megengedett szélesség: ... mm

7.1. Legnagyobb megengedett magasság: ... mm

12.1. Legnagyobb megengedett hátsó túlnyúlás: ... mm

Tömegek

14. A nem teljes jármű menetkész tömege: ... kg

14.1. E tömeg tengelyek közötti megoszlása:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg stb.

15. A jármű befejezéskori legkisebb tömege: ... kg

15.1. E tömeg tengelyek közötti megoszlása:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg

16. Műszakilag megengedett legnagyobb tömegek

16.1. Műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeg: ... kg

16.2. Az egyes tengelyekre jutó, műszakilag megengedett tömeg:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg stb.

16.3. Az egyes tengelycsoportokra jutó, műszakilag megengedett tömeg:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg stb.

16.4. A járműszerelvény műszakilag megengedett legnagyobb tömege: ... kg

17. Tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési megengedett legnagyobb tömegek nemzeti/nemzetközi forgalomban (65) (81)

17.1. Tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési megengedett legnagyobb terhelt tömeg: ... kg

17.2. Az egyes tengelyekre jutó, tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési megengedett legnagyobb terhelt tömeg:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg

17.3. Az egyes tengelycsoportokra jutó, tervezett nyilvántartásbavételi/ forgalombahelyezési megengedett legnagyobb terhelt tömeg:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg

17.4. A járműszerelvény tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési megengedett legnagyobb tömege: ... kg

18. Műszakilag megengedett legnagyobb vontatható tömeg a következők esetében:

18.1. Vonórudas pótkocsi: ... kg

18.3. Középtengelyes pótkocsi: ... kg

18.4. Fékezetlen pótkocsi: ... kg

19. A kapcsolási pontra eső, műszakilag megengedett legnagyobb statikus terhelés: ... kg

Motor

20. A motor gyártója: ...

21. Motorkód a motoron feltüntetett jelölés szerint: ...

22. Működési elv: ...

23. Tisztán elektromos: igen/nem (65)

23.1. Hibrid [elektromos] jármű: igen/nem (65)

24. A hengerek száma és elrendezése: ...

25. Motor hengerűrtartalma: ... cm3

26. Tüzelőanyag: Gázolaj/benzin/LPG/sűrített földgáz-biometán/LNG/etanol/biodízel/hidrogén (65)

26.1. Egyfajta tüzelőanyag/kétfajta tüzelőanyag/rugalmas felhasználás/vegyes üzem (65)

26.2. (Csak vegyes üzem esetében) 1A típus/1B típus/2A típus/2B típus/3B típus (65)

27. Legnagyobb teljesítmény

27.1. Legnagyobb hasznos teljesítmény (67) : ... kW ... min-1 fordulatszámon (belső égésű motor) (65)

27.2. Legnagyobb óránkénti teljesítmény: ... kW (elektromos motor) (65) (68)

27.3. Legnagyobb hasznos teljesítmény: ... kW (elektromos motor) (65) (68)

27.4. Legnagyobb 30 perces teljesítmény: ... kW (elektromos motor) (65) (68)

28. Sebességváltó (típus): ...

Legnagyobb sebesség

29. Legnagyobb sebesség: ... km/h

Tengelyek és felfüggesztés

30.1. Az egyes kormányzott tengelyek nyomtávja: ... mm

30.2. Az összes többi tengely nyomtávja: ... mm

32. A terhelhető tengely(ek) helyzete: ...

33. Légrugózással vagy azzal egyenértékű felfüggesztéssel ellátott hajtott tengely(ek): van/nincs (65)

35. Gumiabroncs/kerék kombinációja (69) : ...

Fékek

36. Pótkocsihoz csatlakozó fékkapcsolatok: mechanikus/elektromos/pneumatikus/hidraulikus (65)

37. Nyomás a pótkocsi fékrendszerének tápvezetékében: ... bar

Vonószerkezet

44. Vonószerkezet (ha van) jóváhagyási száma vagy jóváhagyási jele: ...

45. A felszerelhető vonószerkezetek típusai vagy osztályai: ...

45.1. Jellemző értékek (65) : D: .../ V: .../ S: .../ U: ...

Környezetvédelmi jellemzők

46. Zajszint

Álló helyzetben: ... dB(A) ... min-1 motorfordulatszámon

Elhaladási zaj: ... dB(A)

47. Kipufogógáz-kibocsátási szint (73) : Euro ...

47.1. Kibocsátásvizsgálati paraméterek

47.1.1. Vizsgálati tömeg, kg: ...

47.1.2. Homlokfelület, m2: ...

47.1.3. Kigurulási menetellenállási együtthatók

47.1.3.0. f0, N:

47.1.3.1. f1, N/(km/h):

47.1.3.2. f2, N/(km/h)2

48. Kipufogógáz-kibocsátás (74) (75) (76) :

Az alkalmazandó szabályozási alapaktus és a legutolsó módosító szabályozási aktus száma: ...

1.1. vizsgálati eljárás: ESC

CO: ... CH: ... NOx: ... CH + NOx: ... Részecskék: ...

Füstopacitás (ELR): ... (m-1)

1.2. vizsgálati eljárás: WHSC (EURO VI)

CO: ... Összes szénhidrogén: ... Nem metán szénhidrogének: ... NOx: ... Összes szénhidrogén + NOx: ... NH3: ... Részecskék (tömeg): ... Részecskék (darabszám): ...

2.1. vizsgálati eljárás: ETC (adott esetben)

CO: ... NOx: ... Nem metán szénhidrogének: ... Összes szénhidrogén: ... CH4: ... Részecskék: ...

2.2. vizsgálati eljárás: WHTC (EURO VI)

CO: ... NOx: ... Nem metán szénhidrogének: ... Összes szénhidrogén: ... CH4: ... NH3: ... Részecskék (tömeg): ... Részecskék (darabszám): ...

48.1. Füst (az elnyelési együttható korrigált értéke): ... (m-1)

Egyéb

52. Megjegyzések (80) : ...

2. OLDAL

N1 JÁRMŰ-KATEGÓRIA

(nem teljes járművek)

2. oldal

Általános szerkezeti jellemzők

1. Tengelyek száma: ... és kerekek száma: ...

1.1. Az ikerkerekekkel felszerelt tengelyek száma és helyzete: ...

3. Hajtott tengelyek (száma, helyzete, összekapcsolása): ... ...

Fő méretek

4. Tengelytáv (66) : ... mm

4.1. Tengelytávolság:

1-2.: ... mm

2-3.: ... mm

3-4.: ... mm

5.1. Legnagyobb megengedett hosszúság: ... mm

6.1. Legnagyobb megengedett szélesség: ... mm

7.1. Legnagyobb megengedett magasság: ... mm

8. Nyeregpont távolsága a jármű leghátsó tengelyétől (legnagyobb és legkisebb): ... mm

12.1. Legnagyobb megengedett hátsó túlnyúlás: ... mm

Tömegek

14. A nem teljes jármű menetkész tömege: ... kg

14.1. E tömeg tengelyek közötti megoszlása:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg stb.

15. A jármű befejezéskori legkisebb tömege: ... kg

15.1. E tömeg tengelyek közötti megoszlása:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg

16. Műszakilag megengedett legnagyobb tömegek

16.1. Műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeg: ... kg

16.2. Az egyes tengelyekre jutó, műszakilag megengedett tömeg:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg stb.

16.4. A járműszerelvény műszakilag megengedett legnagyobb tömege: ... kg

18. Műszakilag megengedett legnagyobb vontatható tömeg a következők esetében:

18.1. Vonórudas pótkocsi: ... kg

18.2. Félpótkocsi: ... kg

18.3. Középtengelyes pótkocsi: ... kg

18.4. Fékezetlen pótkocsi: ... kg

19. A kapcsolási pontra eső, műszakilag megengedett legnagyobb statikus terhelés: ... kg

Motor

20. A motor gyártója: ...

21. Motorkód a motoron feltüntetett jelölés szerint: ...

22. Működési elv: ...

23. Tisztán elektromos: igen/nem (65)

23.1. Hibrid [elektromos] jármű: igen/nem (65)

24. A hengerek száma és elrendezése: ...

25. Motor hengerűrtartalma: ... cm3

26. Tüzelőanyag: Gázolaj/benzin/LPG/sűrített földgáz-biometán/LNG/etanol/biodízel/hidrogén (65)

26.1. Egyfajta tüzelőanyag/kétfajta tüzelőanyag/rugalmas felhasználás/vegyes üzem (65)

26.2. (Csak vegyes üzem esetében) 1A típus/1B típus/2A típus/2B típus/3B típus (65)

27. Legnagyobb teljesítmény

27.1. Legnagyobb hasznos teljesítmény (67) : ... kW ... min-1 fordulatszámon (belső égésű motor) (65)

27.2. Legnagyobb óránkénti teljesítmény: ... kW (elektromos motor) (65) (68)

27.3. Legnagyobb hasznos teljesítmény: ... kW (elektromos motor) (65) (68)

27.4. Legnagyobb 30 perces teljesítmény: ... kW (elektromos motor) (65) (68)

28. Sebességváltó (típus): ...

Legnagyobb sebesség

29. Legnagyobb sebesség: ... km/h

Tengelyek és felfüggesztés

30. Nyomtáv(ok):

1. ... mm

2. ... mm

3. ... mm

35. Gumiabroncs/kerék kombinációja (69) : ...

Fékek

36. Pótkocsihoz csatlakozó fékkapcsolatok: mechanikus/elektromos/pneumatikus/hidraulikus (65)

37. Nyomás a pótkocsi fékrendszerének tápvezetékében: ... bar

Vonószerkezet

44. Vonószerkezet (ha van) jóváhagyási száma vagy jóváhagyási jele: ...

45. A felszerelhető vonószerkezetek típusai vagy osztályai: ...

45.1. Jellemző értékek (65) : D: .../ V: .../ S: .../ U: ...

Környezetvédelmi jellemzők

46. Zajszint

Álló helyzetben: ... dB(A) ... min-1 motorfordulatszámon

Elhaladási zaj: ... dB(A)

47. Kipufogógáz-kibocsátási szint (73) : Euro ...

47.1. Kibocsátásvizsgálati paraméterek

47.1.1. Vizsgálati tömeg, kg: ...

47.1.2. Homlokfelület, m2: ...

47.1.3. Kigurulási menetellenállási együtthatók

47.1.3.0. f0, N:

47.1.3.1. f1, N/(km/h):

47.1.3.2. f2, N/(km/h)2

48. Kipufogógáz-kibocsátás (74) (75) (76) :

Az alkalmazandó szabályozási alapaktus és a legutolsó módosító szabályozási aktus száma: ...

1.1. vizsgálati eljárás: 1. vagy ESC típusú (65)

CO: ... CH: ... NOx: ... CH + NOx: ... Részecskék: ...

Füstopacitás (ELR): ... (m-1)

1.2. vizsgálati eljárás: 1. típus (NEDC szerinti átlagos értékek, WLTP szerinti legmagasabb értékek) vagy WHSC (EURO VI) (65)

CO: ... Összes szénhidrogén: ... Nem metán szénhidrogének: ... NOx: ... Összes szénhidrogén + NOx: ... NH3: ... Részecskék (tömeg): ... Részecskék (darabszám): ...

2.1. vizsgálati eljárás: ETC (adott esetben)

CO: ... NOx: ... Nem metán szénhidrogének: ... Összes szénhidrogén: ... CH4: ... Részecskék:

2.2. vizsgálati eljárás: WHTC (EURO VI)

CO: ... NOx: ... Nem metán szénhidrogének: ... Összes szénhidrogén: ... CH4: ... NH3: ... Részecskék (tömeg): ... Részecskék (darabszám):

48.1. Füst (az elnyelési együttható korrigált értéke): ... (m-1)

49. CO2-kibocsátás/tüzelőanyag-fogyasztás/elektromosenergia-fogyasztás (74) (77) :

1. Minden erőátviteli rendszer, kivéve a tisztán elektromos járműveket, az (EU) 2017/1151 rendelet szerint

CO2-kibocsátásTüzelőanyag-fogyasztás
Városi körülmények:… g/km… l/100 km/m3/100 km (1)
Városon kívüli körülmények:… g/km… l/100 km/m3/100 km (1)
Vegyes:… g/km… l/100 km/m3/100 km (1)
Súlyozott, vegyes… g/km… l/100 km

2. Tisztán elektromos járművek és külső feltöltésű hibrid elektromos járművek

Elektromosenergia-fogyasztás (súlyozott, vegyes (1))… Wh/km
Elektromos hatósugár:… km

3. Ökoinnovációs technológiával (technológiákkal) felszerelt jármű: van/nincs (65)

3.1. Az ökoinnovációs technológia (technológiák) általános kódja (78) : ...

3.2. Az ökoinnovációs technológia (technológiák) révén megtakarított CO2-kibocsátás összesen (79) (mindegyik vizsgált referencia-tüzelőanyagra vonatkozóan meg kell ismételni): ...

Egyéb

52. Megjegyzések (80) : ...

2. OLDAL

N2 JÁRMŰ-KATEGÓRIA

(nem teljes járművek)

2. oldal

Általános szerkezeti jellemzők

1. Tengelyek száma: ... és kerekek száma: ...

1.1. Az ikerkerekekkel felszerelt tengelyek száma és helyzete: ...

2. Kormányzott tengelyek (száma, helyzete): ...

3. Hajtott tengelyek (száma, helyzete, összekapcsolása): ... ...

Fő méretek

4. Tengelytáv (66) : ... mm

4.1. Tengelytávolság:

1-2.: ... mm

2-3.: ... mm

3-4.: ... mm

5.1. Legnagyobb megengedett hosszúság: ... mm

6.1. Legnagyobb megengedett szélesség: ... mm

8. Nyeregpont távolsága a jármű leghátsó tengelyétől (legnagyobb és legkisebb): ... mm

12.1. Legnagyobb megengedett hátsó túlnyúlás: ... mm

Tömegek

14. A nem teljes jármű menetkész tömege: ... kg

14.1. E tömeg tengelyek közötti megoszlása:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg stb.

15. A jármű befejezéskori legkisebb tömege: ... kg

15.1. E tömeg tengelyek közötti megoszlása:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg

16. Műszakilag megengedett legnagyobb tömegek

16.1. Műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeg: ... kg

16.2. Az egyes tengelyekre jutó, műszakilag megengedett tömeg:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg stb.

16.3. Az egyes tengelycsoportokra jutó, műszakilag megengedett tömeg:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg stb.

16.4. A járműszerelvény műszakilag megengedett legnagyobb tömege: ... kg

17. Tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési megengedett legnagyobb tömegek nemzeti/nemzetközi forgalomban (65) (81)

17.1. Tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési megengedett legnagyobb terhelt tömeg: ... kg

17.2. Az egyes tengelyekre jutó, tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési megengedett legnagyobb terhelt tömeg:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg

17.3. Az egyes tengelycsoportokra jutó, tervezett nyilvántartásbavételi/ forgalombahelyezési megengedett legnagyobb terhelt tömeg:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg

17.4. A járműszerelvény tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési megengedett legnagyobb tömege: ... kg

18. Műszakilag megengedett legnagyobb vontatható tömeg a következők esetében:

18.1. Vonórudas pótkocsi: ... kg

18.2. Félpótkocsi: ... kg

18.3. Középtengelyes pótkocsi: ... kg

18.4. Fékezetlen pótkocsi: ... kg

19. A kapcsolási pontra eső, műszakilag megengedett legnagyobb statikus terhelés: ... kg

Motor

20. A motor gyártója: ...

21. Motorkód a motoron feltüntetett jelölés szerint: ...

22. Működési elv: ...

23. Tisztán elektromos: igen/nem (65)

23.1. Hibrid [elektromos] jármű: igen/nem (65)

24. A hengerek száma és elrendezése: ...

25. Motor hengerűrtartalma: ... cm3

26. Tüzelőanyag: Gázolaj/benzin/LPG/sűrített földgáz-biometán/LNG/etanol/biodízel/hidrogén (65)

26.1. Egyfajta tüzelőanyag/kétfajta tüzelőanyag/rugalmas felhasználás/vegyes üzem (65)

26.2. (Csak vegyes üzem esetében) 1A típus/1B típus/2A típus/2B típus/3B típus (65)

27. Legnagyobb teljesítmény

27.1. Legnagyobb hasznos teljesítmény (67) : ... kW ... min-1 fordulatszámon (belső égésű motor) (65)

27.2. Legnagyobb óránkénti teljesítmény: ... kW (elektromos motor) (65) (68)

27.3. Legnagyobb hasznos teljesítmény: ... kW (elektromos motor) (65) (68)

27.4. Legnagyobb 30 perces teljesítmény: ... kW (elektromos motor) (65) (68)

28. Sebességváltó (típus): ...

Legnagyobb sebesség

29. Legnagyobb sebesség: ... km/h

Tengelyek és felfüggesztés

31. A felemelhető tengely(ek) helyzete: ...

32. A terhelhető tengely(ek) helyzete: ...

33. Légrugózással vagy azzal egyenértékű felfüggesztéssel ellátott hajtott tengely(ek): van/nincs (65)

35. Gumiabroncs/kerék kombinációja (69) : ...

Fékek

36. Pótkocsihoz csatlakozó fékkapcsolatok: mechanikus/elektromos/pneumatikus/hidraulikus (65)

37. Nyomás a pótkocsi fékrendszerének tápvezetékében: ... bar

Vonószerkezet

44. Vonószerkezet (ha van) jóváhagyási száma vagy jóváhagyási jele: ...

45. A felszerelhető vonószerkezetek típusai vagy osztályai: ...

45.1. Jellemző értékek (65) : D: .../ V: .../ S: .../ U: ...

Környezetvédelmi jellemzők

46. Zajszint

Álló helyzetben: ... dB(A) ... min-1 motorfordulatszámon

Elhaladási zaj: ... dB(A)

47. Kipufogógáz-kibocsátási szint (73) : Euro ...

47.1. Kibocsátásvizsgálati paraméterek

47.1.1. Vizsgálati tömeg, kg: ...

47.1.2. Homlokfelület, m2: ...

47.1.3. Kigurulási menetellenállási együtthatók

47.1.3.0. f0, N:

47.1.3.1. f1, N/(km/h):

47.1.3.2. f2, N/(km/h)2

48. Kipufogógáz-kibocsátás (74) (75) (76) :

Az alkalmazandó szabályozási alapaktus és a legutolsó módosító szabályozási aktus száma: ...

1.1. vizsgálati eljárás: 1. vagy ESC típusú (65)

CO: ... CH: ... NOx: ... CH + NOx: ... Részecskék: ...

Füstopacitás (ELR): ... (m-1)

1.2. vizsgálati eljárás: 1. típus (NEDC szerinti átlagos értékek, WLTP szerinti legmagasabb értékek) vagy WHSC (EURO VI) (65)

CO: ... Összes szénhidrogén: ... Nem metán szénhidrogének: ... NOx: ... Összes szénhidrogén + NOx: ... NH3: ... Részecskék (tömeg): ... Részecskék (darabszám): ...

2.1. vizsgálati eljárás: ETC (adott esetben)

CO: ... NOx: ... Nem metán szénhidrogének: ... Összes szénhidrogén: ... CH4: ... Részecskék:

2.2. vizsgálati eljárás: WHTC (EURO VI)

CO: ... NOx: ... Nem metán szénhidrogének: ... Összes szénhidrogén: ... CH4: ... NH3: ... Részecskék (tömeg): ... Részecskék (darabszám): ...

48.1. Füst (az elnyelési együttható korrigált értéke): ... (m-1)

Egyéb

52. Megjegyzések (80) : ...

2. OLDAL

N3 JÁRMŰ-KATEGÓRIA

(nem teljes járművek)

2. oldal

Általános szerkezeti jellemzők

1. Tengelyek száma: ... és kerekek száma: ...

1.1. Az ikerkerekekkel felszerelt tengelyek száma és helyzete: ...

2. Kormányzott tengelyek (száma, helyzete): ...

3. Hajtott tengelyek (száma, helyzete, összekapcsolása): ... ...

Fő méretek

4. Tengelytáv (66) : ... mm

4.1. Tengelytávolság:

1-2.: ... mm

2-3.: ... mm

3-4.: ... mm

5.1. Legnagyobb megengedett hosszúság: ... mm

6.1. Legnagyobb megengedett szélesség: ... mm

8. Nyeregpont távolsága a jármű leghátsó tengelyétől (legnagyobb és legkisebb): ... mm

12.1. Legnagyobb megengedett hátsó túlnyúlás: ... mm

Tömegek

14. A nem teljes jármű menetkész tömege: ... kg

14.1. E tömeg tengelyek közötti megoszlása:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg stb.

15. A jármű befejezéskori legkisebb tömege: ... kg

15.1. E tömeg tengelyek közötti megoszlása:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg

16. Műszakilag megengedett legnagyobb tömegek

16.1. Műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeg: ... kg

16.2. Az egyes tengelyekre jutó, műszakilag megengedett tömeg:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg stb.

16.3. Az egyes tengelycsoportokra jutó, műszakilag megengedett tömeg:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg stb.

16.4. A járműszerelvény műszakilag megengedett legnagyobb tömege: ... kg

17. Tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési megengedett legnagyobb tömegek nemzeti/nemzetközi forgalomban (65) (81)

17.1. Tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési megengedett legnagyobb terhelt tömeg: ... kg

17.2. Az egyes tengelyekre jutó, tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési megengedett legnagyobb terhelt tömeg:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg

17.3. Az egyes tengelycsoportokra jutó, tervezett nyilvántartásbavételi/ forgalombahelyezési megengedett legnagyobb terhelt tömeg:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg

17.4. A járműszerelvény tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési megengedett legnagyobb tömege: ... kg

18. Műszakilag megengedett legnagyobb vontatható tömeg a következők esetében:

18.1. Vonórudas pótkocsi: ... kg

18.2. Félpótkocsi: ... kg

18.3. Középtengelyes pótkocsi: ... kg

18.4. Fékezetlen pótkocsi: ... kg

19. A kapcsolási pontra eső, műszakilag megengedett legnagyobb statikus terhelés: ... kg

Motor

20. A motor gyártója: ...

21. Motorkód a motoron feltüntetett jelölés szerint: ...

22. Működési elv: ...

23. Tisztán elektromos: igen/nem (65)

23.1. Hibrid [elektromos] jármű: igen/nem (65)

24. A hengerek száma és elrendezése: ...

25. Motor hengerűrtartalma: ... cm3

26. Tüzelőanyag: Gázolaj/benzin/LPG/sűrített földgáz-biometán/LNG/etanol/biodízel/hidrogén (65)

26.1. Egyfajta tüzelőanyag/kétfajta tüzelőanyag/rugalmas felhasználás/vegyes üzem (65)

26.2. (Csak vegyes üzem esetében) 1A típus/1B típus/2A típus/2B típus/3B típus (65)

27. Legnagyobb teljesítmény

27.1. Legnagyobb hasznos teljesítmény (67) : ... kW ... min-1 fordulatszámon (belső égésű motor) (65)

27.2. Legnagyobb óránkénti teljesítmény: ... kW (elektromos motor) (65) (68)

27.3. Legnagyobb hasznos teljesítmény: ... kW (elektromos motor) (65) (68)

27.4. Legnagyobb 30 perces teljesítmény: ... kW (elektromos motor) (65) (68)

28. Sebességváltó (típus): ...

Legnagyobb sebesség

29. Legnagyobb sebesség: ... km/h

Tengelyek és felfüggesztés

31. A felemelhető tengely(ek) helyzete: ...

32. A terhelhető tengely(ek) helyzete: ...

33. Légrugózással vagy azzal egyenértékű felfüggesztéssel ellátott hajtott tengely(ek): van/nincs (65)

35. Gumiabroncs/kerék kombinációja (69) : ...

Fékek

36. Pótkocsihoz csatlakozó fékkapcsolatok: mechanikus/elektromos/pneumatikus/hidraulikus (65)

37. Nyomás a pótkocsi fékrendszerének tápvezetékében: ... bar

Vonószerkezet

44. Vonószerkezet (ha van) jóváhagyási száma vagy jóváhagyási jele: ...

45. A felszerelhető vonószerkezetek típusai vagy osztályai: ...

45.1. Jellemző értékek (65) : D: .../ V: .../ S: .../ U: ...

Környezetvédelmi jellemzők

46. Zajszint

Álló helyzetben: ... dB(A) ... min-1 motorfordulatszámon

Elhaladási zaj: ... dB(A)

47. Kipufogógáz-kibocsátási szint (73) : Euro ...

47.1. Kibocsátásvizsgálati paraméterek

47.1.1. Vizsgálati tömeg, kg: ...

47.1.2. Homlokfelület, m2: ...

47.1.3. Kigurulási menetellenállási együtthatók

47.1.3.0. f0, N:

47.1.3.1. f1, N/(km/h):

47.1.3.2. f2, N/(km/h)2

48. Kipufogógáz-kibocsátás (74) (75) (76) :

Az alkalmazandó szabályozási alapaktus és a legutolsó módosító szabályozási aktus száma: ...

1.1. vizsgálati eljárás: ESC

CO: ... CH: ... NOx: ... CH + NOx: ... Részecskék: ...

Füstopacitás (ELR): ... (m-1)

1.2. vizsgálati eljárás: WHSC (EURO VI)

CO: ... Összes szénhidrogén: ... Nem metán szénhidrogének: ... NOx: ... Összes szénhidrogén + NOx: ... NH3: ... Részecskék (tömeg): ... Részecskék (darabszám): ...

2.1. vizsgálati eljárás: ETC (adott esetben)

CO: ... NOx: ... Nem metán szénhidrogének: ... Összes szénhidrogén: ... CH4: ... Részecskék:

2.2. vizsgálati eljárás: WHTC (EURO VI)

CO: ... NOx: ... Nem metán szénhidrogének: ... Összes szénhidrogén: ... CH4: ... NH3: ... Részecskék (tömeg): ... Részecskék (darabszám): ...

48.1. Füst (az elnyelési együttható korrigált értéke): ... (m-1)

Egyéb

52. Megjegyzések (80) : ...

2. OLDAL

O1 ÉS O2 JÁRMŰ-KATEGÓRIA

(nem teljes járművek)

2. oldal

Általános szerkezeti jellemzők

1. Tengelyek száma: ... és kerekek száma: ...

1.1. Az ikerkerekekkel felszerelt tengelyek száma és helyzete: ...

Fő méretek

4. Tengelytáv (66) : ... mm

4.1. Tengelytávolság:

1-2.: ... mm

2-3.: ... mm

3-4.: ... mm

5.1. Legnagyobb megengedett hosszúság: ... mm

6.1. Legnagyobb megengedett szélesség: ... mm

7.1. Legnagyobb megengedett magasság: ... mm

10. A vonószerkezet központja és a jármű hátulja közötti távolság: ... mm

12.1. Legnagyobb megengedett hátsó túlnyúlás: ... mm

Tömegek

14. A nem teljes jármű menetkész tömege: ... kg

14.1. E tömeg tengelyek közötti megoszlása:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg

15. A jármű befejezéskori legkisebb tömege: ... kg

15.1. E tömeg tengelyek közötti megoszlása:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg

16. Műszakilag megengedett legnagyobb tömegek

16.1. Műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeg: ... kg

16.2. Az egyes tengelyekre jutó, műszakilag megengedett tömeg:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg stb.

16.3. Az egyes tengelycsoportokra jutó, műszakilag megengedett tömeg:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg stb.

19.1. A félpótkocsi vagy a középtengelyes pótkocsi kapcsolási pontjára eső, műszakilag megengedett legnagyobb statikus terhelés: ... kg

Legnagyobb sebesség

29. Legnagyobb sebesség: ... km/h

Tengelyek és felfüggesztés

30.1. Az egyes kormányzott tengelyek nyomtávja: ... mm

30.2. Az összes többi tengely nyomtávja: ... mm

31. A felemelhető tengely(ek) helyzete: ...

32. A terhelhető tengely(ek) helyzete: ...

34. Légrugózással vagy azzal egyenértékű felfüggesztéssel ellátott tengely(ek): van/nincs (65)

35. Gumiabroncs/kerék kombinációja (69) : ...

Vonószerkezet

44. Vonószerkezet (ha van) jóváhagyási száma vagy jóváhagyási jele: ...

45. A felszerelhető vonószerkezetek típusai vagy osztályai: ...

45.1. Jellemző értékek (65) : D: .../ V: .../ S: .../ U: ...

Egyéb

52. Megjegyzések (80) : ...

2. OLDAL

O3 ÉS O4 JÁRMŰ-KATEGÓRIA

(nem teljes járművek)

2. oldal

Általános szerkezeti jellemzők

1. Tengelyek száma: ... és kerekek száma: ...

1.1. Az ikerkerekekkel felszerelt tengelyek száma és helyzete: ...

2. Kormányzott tengelyek (száma, helyzete): ...

Fő méretek

4. Tengelytáv (66) : ... mm

4.1. Tengelytávolság:

1-2.: ... mm

2-3.: ... mm

3-4.: ... mm

5.1. Legnagyobb megengedett hosszúság: ... mm

6.1. Legnagyobb megengedett szélesség: ... mm

7.1. Legnagyobb megengedett magasság: ... mm

10. A vonószerkezet központja és a jármű hátulja közötti távolság: ... mm

12.1. Legnagyobb megengedett hátsó túlnyúlás: ... mm

Tömegek

14. A nem teljes jármű menetkész tömege: ... kg

14.1. E tömeg tengelyek közötti megoszlása:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg stb.

15. A jármű befejezéskori legkisebb tömege: ... kg

15.1. E tömeg tengelyek közötti megoszlása:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg

16. Műszakilag megengedett legnagyobb tömegek

16.1. Műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeg: ... kg

16.2. Az egyes tengelyekre jutó, műszakilag megengedett tömeg:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg stb.

16.3. Az egyes tengelycsoportokra jutó, műszakilag megengedett tömeg:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg stb.

17. Tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési megengedett legnagyobb tömegek nemzeti/nemzetközi forgalomban (65) (81)

17.1. Tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési megengedett legnagyobb terhelt tömeg: ... kg

17.2. Az egyes tengelyekre jutó, tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési megengedett legnagyobb terhelt tömeg:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg

17.3. Az egyes tengelycsoportokra jutó, tervezett nyilvántartásbavételi/ forgalombahelyezési megengedett legnagyobb terhelt tömeg:

1. ... kg

2. ... kg

3. ... kg

19.1. A félpótkocsi vagy a középtengelyes pótkocsi kapcsolási pontjára eső, műszakilag megengedett legnagyobb statikus terhelés: ... kg

Legnagyobb sebesség

29. Legnagyobb sebesség: ... km/h

Tengelyek és felfüggesztés

31. A felemelhető tengely(ek) helyzete: ...

32. A terhelhető tengely(ek) helyzete: ...

34. Légrugózással vagy azzal egyenértékű felfüggesztéssel ellátott tengely(ek): van/nincs (65)

35. Gumiabroncs/kerék kombinációja (69) : ...

Vonószerkezet

44. Vonószerkezet (ha van) jóváhagyási száma vagy jóváhagyási jele: ...

45. A felszerelhető vonószerkezetek típusai vagy osztályai: ...

45.1. Jellemző értékek (65) : D: .../ V: .../ S: .../ U: ...

Egyéb

52. Megjegyzések (80) : ...

A IX. melléklethez kapcsolódó magyarázó megjegyzések

- -

(p) Ökoinnovációs technológiák.

XIX. MELLÉKLET

AZ 1230/2012/EU RENDELET MÓDOSÍTÁSA

Az 1230/2012/EU rendelet a következőképpen módosul:

1. A 2. cikk 5. pontjának helyébe a következő szöveg lép:

"»nem kötelező felszerelés tömege«: az alapfelszerelésen kívül a gyártó előírásai szerint a járműbe beszerelhető nem kötelező felszereléskombinációk megengedett legnagyobb tömege;".

XX. MELLÉKLET

A HASZNOS TELJESÍTMÉNY ÉS AZ ELEKTROMOS HAJTÁSLÁNCOK 30 PERCES LEGNAGYOBB TELJESÍTMÉNYÉNEK MÉRÉSE

1. BEVEZETÉS

E melléklet az elektromos hajtásláncok hasznos motorteljesítményének, hasznos teljesítményének és legnagyobb 30 perces teljesítményének mérésére vonatkozó követelményeket határozza meg.

Utóbbi mérés olyan vezérlőkből és motorokból álló elektromos hajtásláncok esetére vonatkozik, amelyeket kizárólagos meghajtási módként használnak, legalábbis részben.

2. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

2.1.

A vizsgálatok lefolytatására és az eredmények értelmezésére vonatkozó általános előírások megegyeznek a 85. sz. ENSZ EGB-előírás ( 83 ) 5. szakaszában leírtakkal, az e mellékletben felsorolt kivételekkel.

2.2. A vizsgálati tüzelőanyag

A 85. sz. ENSZ EGB-előírás 5.2.3.1., 5.2.3.2.1., 5.2.3.3.1. és 5.2.3.4. szakasza a következőképpen értendő:

kereskedelmi forgalomban beszerezhető tüzelőanyagot kell használni. Vitás esetben a tüzelőanyagnak az e rendelet IX. mellékletében meghatározott, megfelelő referencia-tüzelőanyagnak kell lennie.

2.3. Teljesítménykorrekciós tényezők

Abban az esetben, ha a turbófeltöltős motort olyan rendszerrel szerelik fel, amely lehetővé teszi a környezeti viszonyok (hőmérséklet és magasság) ellensúlyozását, akkor a gyártó kérésére a 85. sz. ENSZ EGB-előírás 5. mellékletének 5.1. szakaszától eltérve az αa vagy αd korrekciós tényező értéke 1 lesz.

XXI. MELLÉKLET

1. Típusú kibocsátásvizsgálati eljárások

1. BEVEZETÉS

E melléklet a könnyűgépjárművek által kibocsátott gáz-halmazállapotú vegyületek és lebegő részecskék szintjeinek, a részecskék számának, CO2-kibocsátásának, valamint e járművek tüzelőanyag-fogyasztásának, elektromosenergia-fogyasztásának és elektromos hatótávolságának meghatározására szolgáló eljárást írja le.

2. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

2.1. Az 1. típusú vizsgálat végrehajtására vonatkozó általános követelmények megegyeznek a 154. számú ENSZ-előírásban meghatározott követelményekkel.

2.2. A 154. számú ENSZ-előírás 6.3.10. szakaszának 1A. táblázatában említett határértékek helyébe a 715/2007/EK rendelet I. mellékletének 2. táblázatában megállapított határértékek lépnek.

3. MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK

Az 1. típusú vizsgálat elvégzésre vonatkozó műszaki követelmények megegyeznek a 154. számú ENSZ-előírás 6.3. szakaszában és B. részéhez tartozó mellékleteiben szereplő követelményekkel, a lenti pontokban felsorolt kivételekkel.

3.1. A 154. számú ENSZ-előírás B4. mellékletének 4.2.2.1. szakaszában található A4/2 táblázatban foglaltak a következőképpen értendők:

Energiahatékonysági osztályAz RRC tartománya C1 gumiabroncsoknálAz RRC tartománya C2 gumiabroncsoknálAz RRC tartománya C3 gumiabroncsoknál
ARRC ≤ 6,5RRC ≤ 5,5RRC ≤ 4,0
B6,6 ≤ RRC ≤ 7,75,6 ≤ RRC ≤ 6,74,1 ≤ RRC ≤ 5,0
C7,8 ≤ RRC ≤ 9,06,8 ≤ RRC ≤ 8,05,1 ≤ RRC ≤ 6,0
D9,1 ≤ RRC ≤ 10,58,1 ≤ RRC ≤ 9,06,1 ≤ RRC ≤ 7,0
ERRC ≥ 10,6RRC ≥ 9,1RRC ≥ 7,1
Energiahatékonysági osztályA C1 gumiabroncsok interpolációjához használandó RRC-értékA C2 gumiabroncsok interpolációjához használandó RRC-értékA C3 gumiabroncsok interpolációjához használandó RRC-érték
ARRC = 5,9 (1)RRC = 4,9 (1)RRC = 3,5 (1)
BRRC = 7,1RRC = 6,1RRC = 4,5
CRRC = 8,4RRC = 7,4RRC = 5,5
DRRC = 9,8RRC = 8,6RRC = 6,5
ERRC = 11,3RRC = 9,9RRC = 7,5
(1)
Abban az esetben, ha a tényleges RRC-érték alacsonyabb ennél az értéknél, az interpolációhoz a gumiabroncs tényleges gördülési ellenállási értékét vagy az itt megadott RRC-értékig bezárólag bármely nagyobb értéket kell használni.

3.2. A 154. számú ENSZ-előírás B8. mellékletének 5. függeléke a következőképpen értendő:

5. függelék

A külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (OVC-HEV) és a külső feltöltésű tüzelőanyag-cellás hibrid járművek (OVC-FCHV) használati tényezői (adott esetben)

1. Fenntartva

2. Az I. melléklet 6. függelékének 1. táblázatában említett EA, EB vagy EC kibocsátási karakterekkel rendelkező M1 vagy N1 kategóriájú külső feltöltésű hibrid elektromos járművek vagy külső feltöltésű tüzelőanyag-cellás hibrid járművek jóváhagyásához a j időszak súlyozására vonatkozó UFj részhasználati tényezőt az alábbi egyenlettel kell kiszámítani:

?KÉP?

ahol:

UFj

a j időszak használati tényezője;

dj

a j időszak végén mért megtett távolság (km);

Ci

i-edik együttható (lásd az A8.App5/1. táblázatot);

dnx

dnea, dneb, dnec, normalizált távolság (lásd az A8.App5/1. táblázatot) (km);

k

a kitevőben lévő kifejezések és együtthatók száma;

j

a vizsgált időszak száma;

i

a vizsgált kifejezés/együttható száma;

KÉP HIÁNYZIK

a (j-1) időszakig kiszámolt használati tényezők összege.

A »dnx« normalizált távolságot a A8.App5/1. táblázat alapján kell beállítani, ahol a dneb értéket 2025. január 1-jétől, a dnec értéket 2027. január 1-jétől kell alkalmazni.

A dnec értéket adott esetben legkésőbb 2024. december 31-ig felül kell vizsgálni, figyelembe véve a külső feltöltésű hibrid elektromos járművek vagy külső feltöltésű tüzelőanyag-cellás hibrid járművek tüzelőanyag-fogyasztását ellenőrző eszközök által rögzített és az (EU) 2021/392 végrehajtási rendelet alapján rendelkezésre bocsátott valós tüzelőanyag-fogyasztási adatokat.

A8.App5/1. táblázat

A részhasználati tényezők (adott esetben) meghatározására szolgáló paraméterek

ParaméterÉrték
dnea (1)800 km
dneb (1)2 200 km
dnec (1)4 260 km
C126,25
C2– 38,94
C3– 631,05
C45 964,83
C5– 25 095
C660 380,2
C7– 87 517
C875 513,8
C9– 35 749
C107 154,94
(1)
Az alkalmazandó érték az I. melléklet 6. függelékének 1. táblázatában meghatározott EA, EB és EC kibocsátási karaktereknek megfelelő érték.

XXII. MELLÉKLET

A jármű tüzelőanyag- és/vagy elektromosenergia-fogyasztásának fedélzeti ellenőrzésére szolgáló eszközök

1. BEVEZETÉS

Ez a melléklet a jármű tüzelőanyag- és/vagy áramfogyasztásának fedélzeti ellenőrzésére szolgáló eszközökre vonatkozó fogalommeghatározásokat és követelményeket tartalmazza.

2. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

A fedélzeti tüzelőanyag- és/vagy energiafogyasztás-ellenőrző eszközökre (OBFCM-eszközök) vonatkozó általános követelmények megegyeznek a 154. számú ENSZ-előírás 6.3.9. szakaszában meghatározott követelményekkel.

3. MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK

A fedélzeti tüzelőanyag- és/vagy energiafogyasztás-ellenőrző eszközökre (OBFCM-eszközök) vonatkozó műszaki követelmények megegyeznek a 154. számú ENSZ-előírás 5. függelékében meghatározott követelményekkel.

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/858 rendelete (2018. május 30.) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 151., 2018.6.14., 1. o.).

( 2 ) 154. számú ENSZ-előírás - Egységes rendelkezések a könnyű személy- és haszongépjárműveknek a kritikus kibocsátások, a szén-dioxid-kibocsátás és az üzemanyag-fogyasztás tekintetében és/vagy az elektromosenergia-fogyasztás és az elektromos hatótávolság mérése tekintetében történő jóváhagyásáról (WLTP) (HL L 290., 2022.11.10., 1. o.).

( 3 ) A Bizottság (EU) 2022/163 végrehajtási rendelete (2022. február 7.) az (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek piacfelügyeletére vonatkozó funkcionális követelmények tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 27., 2022.2.8., 1. o.).

( 4 ) Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) 85. számú előírása - Egységes rendelkezések az M és N kategóriájú gépjárművek meghajtására szánt belső égésű motoroknak és elektromos hajtásláncoknak a hasznos teljesítmény és az elektromos hajtásláncok 30 perces legnagyobb teljesítménye tekintetében történő jóváhagyására vonatkozóan (HL L 323., 2014.7.11., 52. o.).

( 5 ) A Bizottság (EU) 2020/683 végrehajtási rendelete (2020. április 15.) az (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszerei, alkotóelemei és önálló műszaki egységei jóváhagyására és piacfelügyeletére vonatkozó közigazgatási követelmények tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 163., 2020.5.26., 1. o.).

( 6 ) A Bizottság (EU) 2022/163 végrehajtási rendelete (2022. február 7.) az (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek piacfelügyeletére vonatkozó funkcionális követelmények tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 27., 2022.2.8., 1. o.).

( 7 ) Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ EGB) 103. számú előírása - Egységes rendelkezések a gépjárművek kibocsátáscsökkentő csereberendezései tekintetében történő jóváhagyásáról (HL L 207., 2017.8.10., 30. o.).

( 8 ) A Bizottság (EU) 2018/1832 rendelete (2018. november 5.) a 2007/46/EK irányelvnek, a 692/2008/EK bizottsági rendeletnek és az (EU) 2017/1151 bizottsági rendeletnek a könnyű személy- és haszongépjárművek kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyása céljából alkalmazott vizsgálatok és eljárások, ezen belül a használatban lévő járművek megfelelőségére és a valós vezetési feltételek melletti kibocsátásokra vonatkozó vizsgálatok és eljárások továbbfejlesztése, valamint a tüzelőanyag- és elektromosenergia-fogyasztás nyomon követésére szolgáló berendezések bevezetése érdekében történő módosításáról (HL L 301., 2018.11.27., 1. o.).

( 9 ) A kibocsátási szabvány az I. melléklet 6. függelékében van meghatározva.

( *1 ) A Bizottság (EU) 2017/1152 végrehajtási rendelete (2017. június 2.) a szabályozási vizsgálati eljárásnak a könnyű haszongépjárművek tekintetében történő változását tükröző megfeleltetési paraméterek meghatározására szolgáló módszertan megállapításáról és a 293/2012/EU végrehajtási rendelet módosításáról (Lásd e Hivatalos Lap 644 oldalát).

( *2 ) A Bizottság (EU) 2017/1153 végrehajtási rendelete (2017. június 2.) a szabályozási vizsgálati eljárás változását tükröző megfeleltetési paraméterek meghatározására szolgáló módszertan megállapításáról és az 1014/2010/EU rendelet módosításáról (Lásd e Hivatalos Lap 679 oldalát)."

( 10 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/631 rendelete (2019. április 17.) az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírások meghatározásáról, valamint a 443/2009/EK és az 510/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 111., 2019.4.25., 13. o.).

( 11 ) Az ECE/TRANS/WP.19/1121 dokumentum az alábbi weboldalon található: https://ec.europa.eu/docsroom/documents/31821

( 12 ) A nem kívánt rész törlendő (bizonyos esetekben semmit nem kell törölni, ha egynél több lehetőség is alkalmazható).

( 13 ) Gumiabroncs típusa a 117. sz. ENSZ EGB-előírás szerint.

( 14 ) Szikragyújtású motorral felszerelt járműveknél.

( 15 ) Kompressziós gyújtású motorral felszerelt járműveknél.

( 16 ) A vegyes ciklusban mérve

( 17 ) A táblázatot mindegyik vizsgált referencia-tüzelőanyagra vonatkozóan meg kell ismételni.

( 18 ) A táblázatot szükség esetén ökoinnovációs technológiánként egy-egy sorral ki kell egészíteni.

( 19 ) Az ökoinnovációs technológia (technológiák) általános kódjának a következő, szóközzel elválasztott elemekből kell állnia:

- a jóváhagyó hatóság kódja a 2007/46/EK irányelv VII. melléklete szerint;

- a járműbe szerelt egyes ökoinnovációs technológiák kódja külön-külön, a Bizottság jóváhagyó határozatainak időrendi sorrendjében megadva.

(Pl. az időrendi sorrendben 10., 15. és 16. számon jóváhagyott, a német típusjóváhagyó hatóság által a járműbe szerelt és minősített három ökoinnovációs technológia általános kódja: "e1 10 15 16".)

( 20 ) Az Európai Parlament és a Tanács 98/70/EK irányelve (1998. október 13.) a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről, valamint a 93/12/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 350., 1998.12.28., 58. o.).

( 21 ) Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ EGB) 85. számú előírása - Egységes rendelkezések az M és N kategóriájú gépjárművek meghajtására szánt belső égésű motoroknak és elektromos hajtásláncoknak a hasznos teljesítmény és az elektromos hajtásláncok 30 perces legnagyobb teljesítménye tekintetében történő jóváhagyására vonatkozóan (HL L 323., 2014.11.7., 52. o.).

( 22 ) A "részecske" kifejezés több értelemben, hagyományosan egyrészt a levegőben szálló állapotában jellemzett (mért) anyagra (szuszpendált anyagra), másrészt a lerakódott anyagra vonatkozóan használatos.

( 23 ) 1 Németország esetében; 2 Franciaország esetében; 3 Olaszország esetében; 4 Hollandia esetében; 5 Svédország esetében; 6 Belgium esetében; 7 Magyarország esetében; 8 a Cseh Köztársaság esetében; 9 Spanyolország esetében; 12 Ausztria esetében; 13 Luxemburg esetében; 17 Finnország esetében; 18 Dánia esetében; 19 Románia esetében; 20 Lengyelország esetében; 21 Portugália esetében; 23 Görögország esetében; 24 Írország esetében; 25 Horvátország esetében; 26 Szlovénia esetében; 27 Szlovákia esetében; 29 Észtország esetében; 32 Lettország esetében; 34 Bulgária esetében; 36 Litvánia esetében; 49 Ciprus esetében; 50 Málta esetében.

( 24 ) 154. számú ENSZ-előírás - Egységes rendelkezések a könnyű személy- és haszongépjárműveknek a kritikus kibocsátások, a szén-dioxid-kibocsátás és a tüzelőanyag-fogyasztás tekintetében és/vagy az elektromosenergia-fogyasztás és az elektromos hatótávolság mérése tekintetében történő jóváhagyásáról (WLTP) [2022/2124] (HL L 290., 2022.11.10., 1. o.).

( 25 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/30/EK irányelve (2009. április 23.) a benzinre, a dízelolajra és a gázolajra vonatkozó követelmények, illetőleg az üvegházhatású kibocsátott gázok mennyiségének nyomon követését és mérséklését célzó mechanizmus bevezetése tekintetében a 98/70/EK irányelv módosításáról, a belvízi hajókban felhasznált tüzelőanyagokra vonatkozó követelmények tekintetében az 1999/32/EK irányelv módosításáról, valamint a 93/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 140., 2009.6.5., 88. o.).

( 26 ) A CIRCABC-n található, a következő helyen: https://circabc.europa.eu/ui/group/f4243c55-615c-4b70-a4c8-1254b5eebf61/library/a0be83ba-89bd-4499-8189-2696362d2f72?p=1

( 27 ) Az (EU) 2020/638 rendelet VIII. mellékletében foglaltak szerint.

( 28 ) HL L 326., 2006.11.24.

( 29 ) A nem kívánt rész törlendő.

( 30 ) A nem kívánt rész törlendő.

( 31 ) A nem kívánt rész törlendő.

( 32 ) A nem kívánt rész törlendő.

( 33 ) A nem kívánt rész törlendő.

( 34 ) A nem kívánt rész törlendő.

( 35 ) Ha a típusazonosító jelölés olyan karaktereket is tartalmaz, amelyek nem lényegesek azon jármű, alkatrész vagy önálló műszaki egység leírása szempontjából, amelyre e típusjóváhagyási tanúsítvány vonatkozik, ezeket a karaktereket a dokumentumban kérdőjellel ("?") kell helyettesíteni (pl. ABC??123??).

( 36 ) A nem kívánt rész törlendő.

( *3 ) HL L 145., 2011.5.31., 1. o.

( 37 ) Amennyiben a tüzelőanyagra korlátozások vonatkoznak, ezen korlátozások feltüntetése (pl. földgáz esetében az L tartomány vagy a H tartomány).

( 38 ) Kétfajta tüzelőanyaggal üzemelő járművek esetében a táblázatot mindkét tüzelőanyagra vonatkozóan meg kell ismételni.

( 39 ) A rugalmas tüzelőanyag-felhasználású járművek esetében, ahol a vizsgálatot mindkét tüzelőanyag tekintetében el kell végezni az (EU) 2017/1151 rendelet I. mellékletének I.2.4. ábrája szerint, valamint az LPG-vel vagy földgázzal/biometánnal (akár egy, akár kétfajta tüzelőanyaggal) üzemelő járművek esetében a táblázatot meg kell ismételni a vizsgálathoz használt különböző referenciagázok tekintetében, és a legrosszabb eredményeket egy külön táblázatban kell bemutatni. Adott esetben a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 12. melléklete 3.1.4. szakaszának megfelelően azt is meg kell adni, hogy az eredmények mérésen vagy számításon alapulnak-e.

( 40 ) Kétfajta tüzelőanyaggal üzemelő járművek esetében a táblázatot mindkét tüzelőanyagra vonatkozóan meg kell ismételni.

( 41 ) A rugalmas tüzelőanyag-felhasználású járművek esetében, ahol a vizsgálatot mindkét tüzelőanyag tekintetében el kell végezni az (EU) 2017/1151 rendelet I. mellékletének I.2.4. ábrája szerint, valamint az LPG-vel vagy földgázzal/biometánnal (akár egy, akár kétfajta tüzelőanyaggal) üzemelő járművek esetében a táblázatot meg kell ismételni a vizsgálathoz használt különböző referenciagázok tekintetében, és a legrosszabb eredményeket egy külön táblázatban kell bemutatni. Adott esetben a 83. sz. ENSZ EGB-előírás 12. melléklete 3.1.4. szakaszának megfelelően azt is meg kell adni, hogy az eredmények mérésen vagy számításon alapulnak-e.

( 42 ) A nem kívánt rész törlendő.

( 43 ) A nem kívánt rész törlendő.

( 44 ) Amennyiben a tüzelőanyagra korlátozások vonatkoznak, ezen korlátozások feltüntetése (pl. földgáz esetében az L tartomány vagy a H tartomány).

( 45 ) Adott esetben.

( 46 ) Az Euro VI esetében az ESC WHSC-nek, az ETC pedig WHTC-nek értendő.

( 47 ) Az Euro VI esetében, ha a sűrített földgázzal vagy LPG-vel üzemelő motorokat különböző referencia-tüzelőanyagokkal vizsgálják, a táblázatot mindegyik vizsgált referencia-tüzelőanyag tekintetében meg kell ismételni.

( 48 ) Adott esetben.

( 49 ) Az Euro VI esetében az ESC WHSC-nek, az ETC pedig WHTC-nek értendő.

( 50 ) Az Euro VI esetében, ha a sűrített földgázzal vagy LPG-vel üzemelő motorokat különböző referencia-tüzelőanyagokkal vizsgálják, a táblázatot mindegyik vizsgált referencia-tüzelőanyag tekintetében meg kell ismételni.

( 51 ) Adott esetben.

( 52 ) Adott esetben.

( 53 ) A táblázatot mindegyik vizsgált referencia-tüzelőanyagra vonatkozóan meg kell ismételni.

( 54 ) Adott esetben.

( 55 ) Adott esetben.

( 56 ) Adott esetben.

( 57 )

(h1) A táblázatot mindegyik változatra/kivitelre vonatkozóan meg kell ismételni.

( 58 )

(h2) A táblázatot mindegyik vizsgált referencia-tüzelőanyagra vonatkozóan meg kell ismételni.

( 59 )

(h3) A táblázatot szükség esetén ökoinnovációs technológiánként egy-egy sorral ki kell egészíteni.

( 60 )

(h8) Az ökoinnovációs technológia (technológiák) általános kódjának a következő, szóközzel elválasztott elemekből kell állnia:

- a jóváhagyó hatóság kódja a VII. melléklet szerint,

- a járműbe szerelt egyes ökoinnovációs technológiák kódja külön-külön, a Bizottság jóváhagyó határozatainak időrendi sorrendjében megadva.

(Pl. az időrendi sorrendben 10, 15 és 16 számon jóváhagyott, a német típusjóváhagyó hatóság által minősített járműbe szerelt három ökoinnovációs technológia általános kódja: »e1 10 15 16«.)"

( 61 ) Meg kell adni az azonosító kódot.

( 62 ) Meg kell adni, hogy a jármű jobb vagy bal oldali közlekedésre alkalmas-e, vagy jobb és bal oldali közlekedésre egyaránt alkalmas.

( 63 ) Meg kell adni, hogy a beszerelt sebességmérőnek és/vagy kilométer-számlálónak metrikus vagy angolszász mértékegységei vannak-e.

( 64 ) Ez a nyilatkozat nem korlátozza a tagállamok azon jogát, hogy műszaki átalakításokat írjanak elő valamely járműnek a rendeltetési helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban történő nyilvántartásba vételéhez, ha ott a forgalom az út ellenkező oldalán halad.

( 65 ) A nem kívánt rész törlendő.

( 66 ) A 4. és a 4.1. pontot az 1230/2012/EU rendelet 25. fogalommeghatározásának (tengelytáv) és 26. fogalommeghatározásának (tengelytávolság) megfelelően kell kitölteni.

( 67 ) Hibrid elektromos járművek esetében mindkét teljesítményt meg kell adni.

( 68 ) Több elektromos motor megléte esetén adja meg a motorok együttes hatását."

( 69 ) Az e betűjelzés alá tartozó nem kötelező berendezések a "Megjegyzések" rovatba vehetők fel.

( 70 ) A II. melléklet C. részében ismertetett kódokat kell használni.

( 71 ) Csak a következő alapszín(ek) adható(k) meg: fehér, sárga, narancssárga, piros, bíbor/lila, kék, zöld, szürke, barna, fekete.

( 72 ) Kivéve a kizárólag a jármű álló helyzetében használható üléseket és a kerekes székek helyének számát.

Az M3 kategóriájú távolsági autóbuszok esetében a személyzet tagjainak száma beleértendő az utaslétszámba.

( 73 ) Egészítse ki az Euro szint számával és a típusjóváhagyás során alkalmazott előírásokhoz tartozó karakterrel.

( 74 ) A különböző használható tüzelőanyagok esetében meg kell ismételni. Azok a járművek, amelyek benzinnel vagy gáz-halmazállapotú tüzelőanyaggal egyaránt üzemeltethetőek, de olyan, csak vészhelyzet esetén vagy csak indításhoz használható benzinüzemű rendszerrel vannak felszerelve, amelyhez egy legfeljebb 15 literes benzintartály tartozik, olyan járműveknek minősülnek, amelyek csak gáz-halmazállapotú tüzelőanyaggal működtethetők.

( 75 ) Az EURO VI vegyes üzemű motorok és járművek esetében szükség szerint meg kell ismételni.

( 76 ) Kizárólag a vonatkozó szabályozási aktus(ok) szerint értékelt kibocsátások tüntethetők fel.

( 77 ) Csak akkor alkalmazandó, ha a jármű jóváhagyása a 715/2007/EK rendelet alapján történik.

( 78 ) Az ökoinnovációs technológia (technológiák) általános kódjának a következő, szóközzel elválasztott elemekből kell állnia:

- a jóváhagyó hatóság kódja a VII. melléklet szerint,

- a járműbe szerelt egyes ökoinnovációs technológiák kódja külön-külön, a Bizottság jóváhagyó határozatainak időrendi sorrendjében megadva.

(Pl. az időrendi sorrendben 10, 15 és 16 számon jóváhagyott, a német típusjóváhagyó hatóság által minősített járműbe szerelt három ökoinnovációs technológia általános kódja: "e1 10 15 16".)

( 79 ) Az egyes ökoinnovációs technológiák révén megtakarított CO2-kibocsátások összege

( 80 ) Amennyiben a jármű a 2005/50/EK bizottsági határozattal (HL L 21., 2005.1.25., 15. o.) összhangban fel van szerelve 24 GHz-es, rövid hatótávolságú radarkészülékkel, a gyártónak fel kell tüntetnie a következőt: "24 GHz-es, rövid hatótávolságú radarkészülékkel felszerelt jármű".

( 81 ) A gyártó ezeket a rovatokat kitöltheti csak a nemzetközi forgalom, csak a nemzeti forgalom, vagy mindkettő vonatkozásában.

A nemzeti forgalom esetében fel kell tüntetni a jármű tervezett nyilvántartásba vételi helye szerinti ország kódját. A kódnak összhangban kell lennie az ISO 3166-1:2006 szabvánnyal.

A nemzetközi forgalom esetében hivatkozni kell az irányelv számára (pl. a 96/53/EK tanácsi irányelv esetében ez a szám "96/53/EK").

( 82 ) A 715/2007/EK rendelet hatálya alá tartozó, N1 kategóriájú befejezett járművek esetében.

( 83 ) HL L 323., 2014.11.7., 52. o..

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32017R1151 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32017R1151&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 02017R1151-20230901 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:02017R1151-20230901&locale=hu

Tartalomjegyzék