1792/B/1991. AB határozat
az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény 46. § (3) bekezdése és 64. § (3) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabályi előírás alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány alapján meghozta a következő
határozatot.
Az Alkotmánybíróság az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény 46. § (3) bekezdése és 64. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
INDOKOLÁS
I.
Indítványozó az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény (a továbbiakban: Ot.) 46. § (3) bekezdése és 64. § (3) bekezdése utolsó előtti mondatai alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte. Azt kifogásolta, hogy ezek az előírások felhatalmazást adnak az óvodavezetői, illetve iskolaigazgatói megbízás, valamint a pályázati eljárás szabályai külön jogszabályban való megállapítására. Álláspontja szerint a sérelmezett rendelkezések ellentétesek az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdésében, valamint a 44/C. §-ában foglalt előírásokkal.
II.
Az Ot. kifogásolt 46. § (3) bekezdése a következőket állapítja meg:
"Az óvodavezetői megbízás - a három vagy annál kevesebb csoportból álló óvodák vezetői kivételével - öt tanévre szól. A megbízás újabb öt tanévre több alkalommal meghosszabbítható. A megbízás, valamint a pályázati eljárás szabályait külön jogszabály állapítja meg. Az óvodavezető személyének kiválasztásában a nevelőtestület és az érdekképviseleti szervek részvételét biztosítani kell."
A 64. § (3) bekezdése így rendelkezik: "Az igazgatói megbízás öt tanévre szól. A megbízás újabb öt tanévre több alkalommal meghosszabbítható. A megbízás, valamint a pályázati eljárás szabályait külön jogszabály állapítja meg. Az igazgató személyének kiválasztásában a nevelőtestület és az érdekképviseleti szervek részvételét biztosítani kell".
Az Alkotmánynak az indítványban hivatkozott 44/A. § (1) bekezdése az önkormányzati alapjogokat tartalmazza.
A 44/C. § pedig ezt írja elő: "A helyi önkormányzatokról szóló törvény elfogadásához a jelenlevő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Ugyanilyen szavazataránnyal elfogadott törvényben korlátozhatók az önkormányzatok alapjogai".
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 8. § (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében - egyebek között - az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról való gondoskodás. Az Ötv. 9. § (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a képviselőtestület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, vállalatot, más szervezetet alapíthat, kinevezi a vezetőiket. A 10. § b) pontja előírja, hogy a képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás.
Az Ötv. 107. § (1) bekezdés d) pontja értelmében a tanácsok kezelésében, illetőleg tulajdonosi irányítása alatt álló oktatási intézmények önkormányzati intézményekké váltak.
III.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az indítvány nem megalapozott.
Az Alkotmány és az Ötv. előbbiekben idézett rendelkezéseinek összevetéséből megállapítható, hogy az önkormányzati intézmények vezetői kinevezésére vonatkozó jog nem tekinthető önkormányzati alapjognak, hanem a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó, törvény által meghatározott önkormányzati jogosultság. Ezért az intézményvezetői megbízás, valamint a pályázati eljárás szabályairól nem szükséges az Alkotmány 44/C. §-ában meghatározottak szerinti, a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvényt alkotni.
Az Ot. sérelmezett rendelkezései szerint az óvodavezetői, illetve iskolaigazgatói megbízás, valamint a pályázati eljárás szabályainak megállapításáról külön jogszabály rendelkezik. Az Alkotmány és az Ötv. hivatkozott előírásaira tekintettel ez a jogalkotási felhatalmazás önmagában nem alkotmányellenes. Amint arra az Alkotmánybíróság az óvodavezetők, egyes nevelési oktatási intézmények, valamint a nevelőotthonok igazgatóinak megbízása és az állás betöltésével kapcsolatos pályázati eljárás szabályairól szóló 27/1986. (VIII. 31.) MM rendeletet megsemmisítő 47/1991. (IX. 24.) AB határozatában is rámutatott, a vizsgált esetben alkotmányellenességet az önkormányzatok döntési jogainak nem törvényi szintű korlátozása jelentett. Az Alkotmány 43. § (2) bekezdése szerint ugyanis a "helyi önkormányzati jogokat és kötelezettségeket törvény határozza meg."
A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény (a továbbiakban: Htv.) 103. §-a az Ot. 46. § (2) bekezdését, a 104. §-a pedig az Ot. 64. § (2) bekezdését egészítette ki azzal, hogy az óvodavezető, illetve az igazgató tekintetében "a munkáltatói jogokat a fenntartó önkormányzat képviselő-testülete, közgyűlése gyakorolja".
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a megbízás, illetve a pályázati eljárás szabályainak megállapítására adott felhatalmazás nem jelenti a képviselő-testületnek az óvodavezető, illetve igazgató megbízására vonatkozó döntési joga alkotmányellenes korlátozását. A döntési jog épsége nem szenved sérelmet azáltal, ha a döntésre irányuló eljárás szabályait, s a döntés során figyelembe veendő szakmai követelményeket jogszabály állapítja meg. E megállapítás megalapozottságát támasztja alá a Htv. 147. § (2) bekezdésének első mondata is, amely a következőket írja elő: "Felhatalmazást kap a Kormány és a miniszterek, hogy az e törvény alapján szükséges jogszabálymódosításokat elvégezzék."
Az Alkotmánybíróság az üggyel összefüggésben azt is megjegyzi, hogy az Ot. eljárás alá vont rendelkezései megfelelnek az Ötv.-ben a miniszter számára az önkormányzatokkal kapcsolatosan megállapított szabályozási hatáskörre vonatkozó előírásoknak. Az Ötv. 97. § b) pontja ugyanis arra hatalmazza fel a minisztert, hogy "rendeletben szabályozza a helyi önkormányzatok által fenntartott intézmények működésének szakmai követelményeit, az intézmények dolgozóinak képesítési előírásait".
Mivel a vizsgált ügyben az Alkotmánybíróság sem önkormányzati alapjogoknak, sem törvényben biztosított önkormányzati hatásköri jogosítványnak sérelmét nem állapította meg, ezért az alkotmányellenesség utólagos megállapítására irányuló indítványt elutasította.
Budapest, 1992. május 26.
Dr. Sólyom László s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Adám Antal s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Herczegh Géza s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lábady Tamás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szabó András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Zlinszky János s. k.,
alkotmánybíró