BH 2014.5.155 A megismételt taggyűlésre csak akkor kerülhet sor, ha az eredeti taggyűlés összehívása szabályszerűen történt. Nem szabályszerű a taggyűlés összehívása, ha a meghívó elküldése és a taggyűlés napja között a társasági törvényben, illetve a társasági szerződésben meghatározott határidő nem telt el. E körben nincs jelentősége annak, hogy a taggyűlést összehívó tagnak róható fel a fenti rendelkezések megsértése. Amennyiben azt a taggyűlési határozatot, mellyel a társasági szerződés módosításra került, hatályon kívül helyezték, a módosított társasági szerződés érvényessége a Ctv. 70. §-a alapján nem vizsgálható [2006. évi IV. tv. (továbbiakban: 2006. évi Gt.) 9. §, 45. §, 65. §, 144. § (2) bek.; Ptk. 4. § (1), (4) bek.; 2006. évi V. tv. (Ctv.) 70. §].

Az alperes kft. két tagú projekttársaság, amelyben a felperes 147, a másik tag 153 szavazattal rendelkezik.

A felperes, élve a társasági szerződés azon rendelkezésével, hogy a taggyűlést bármelyik tag is összehívhatja, a 2011. július 28-án kelt meghívóval 2011. augusztus 22-ére összehívta a taggyűlést. A napirendi pontok pontos meghatározása mellett a meghívó azt is tartalmazta, hogy a megismételt taggyűlés megtartására 2011. augusztus 26-án kerül sor.

A felperes a meghívót 2011. augusztus 11-én adta postára. A taggyűlésen kizárólag a másik tag jelent meg. A meghívóban megjelölt időpontban megtartott "megismételt taggyűlésen" a felperes ugyancsak nem vett részt. A megjelent másik tag négy taggyűlési határozatot fogadott el. Az 1., 2. számú határozat cégjegyzéki adatot nem érintett, a 3/2011. (08. 26.) számú határozattal új felügyelőbizottsági tagot választott meg, míg a 4/2011. (08. 26.) számú határozat azt tartalmazza, hogy a társaság a társasági szerződését módosítja és "mintás társasági szerződésre tér át".

A felperes keresetében a 2011. augusztus 26-án hozott taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezését, a létesítő okirat módosítása érvénytelenségének megállapítását kérte. Hivatkozott egyrészt a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 45. §-ában, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 70. §-ában foglaltakra. Egyebek mellett előadta, hogy a meghívó postára adása és a taggyűlés időpontja között a törvényben, illetve a társasági szerződésben előírt 15 nap nem telt el. Hangsúlyozta, a meghívó tértivevénye a taggyűlés időpontjáig nem érkezett vissza, így abban a tudatban volt, hogy a másik tag a meghívót nem kapta meg, ezért nem vett részt a taggyűlésen. Álláspontja szerint a szerződésmódosítás nem jött létre, ennek ellenére, figyelemmel a Ctv. 70. §-ában foglaltakra, a szerződésmódosítás érvénytelensége megállapításának van helye. A per során azt is előadta, hogy a szerződés a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (2003. évi Kbt.) egyes rendelkezéseit nem tartalmazza, holott ezek egy projekttársaság esetén szükséges tartalmi elemei a társasági szerződésnek.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Nem vitatta, hogy a 2011. augusztus 22-én megtartott taggyűlés nem volt határozatképes, így az nem volt megtartható. Előadta azonban, hogy a megismételt taggyűlésig a 15 nap eltelt. Kifejtette, a Ctv. 70. § (1) bekezdésére alapított kereseti kérelem alaptalan, hiszen az csak olyan szerződésmódosítással kapcsolatban terjeszthető elő, amely cégjegyzéki adattal nem függ össze, az adott szerződésmódosítás pedig érintett cégjegyzéki adatot.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Kifejtette, a Gt. 144. § (2) bekezdésében szereplő azon rendelkezésre, miszerint a meghívók elküldése és a taggyűlés napja között legalább 15 napnak el kell telnie, a felperes jogainak megvédése érdekében nem hivatkozhat, hiszen ő hívta össze a fenti módon a taggyűlést. A másik tag jogosult volt úgy dönteni, hogy a törvény nyújtotta védelemre nem tart igényt. A meghívó 3.) pontja kifejezetten tartalmazta a társasági szerződés módosítását napirendi pontként. Az nem értelmezhető akként, hogy arra kizárólag a felügyelőbizottsági tag megválasztásával összefüggésben kerül sor. A Gt. 19. § (4) bekezdése alapján a felügyelőbizottsági tag megválasztása nem igényli a társasági szerződés módosítását. A szerződésminta nem tartalmaz a 2003. évi CXXIX. tv. (a továbbiakban: Kbt.) -nek megfelelő rendelkezéseket, de figyelemmel a Kbt. 3. §-ában írtakra, ez szükségtelen is lenne.

A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és az alperes 2011. augusztus 26. napján megtartott taggyűlésén hozott valamennyi határozatát hatályon kívül helyezte. Megállapította, hogy a 4/2011. (08. 26.) számú határozattal elfogadott 2011. augusztus 26-án kelt szerződésminta érvénytelen és azt 2013. május 31. napjáig hatályossá nyilvánította. Felhívta a cégbíróságot az ítéletben részletezett intézkedések megtételére.

Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. A Gt. 142. § (3) bekezdésében, a Ctv. 70. §-ában, illetve az 1959. évi IV. tv. (a továbbiakban: Ptk.) 4. § (1) és (4) bekezdésében, valamint a Pp. 2. §-ában foglaltak megsértésére hivatkozott.

A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és azt a felhozott okokból részben jogszabálysértőnek találta.

A Kúria egyetértett a másodfokú bírósággal abban, hogy a megismételt taggyűlés érvényes határozatokat az adott tényállás mellett nem hozott, nem hozhatott. A nem vitatott tényállás szerint a meghívó elküldése és a taggyűlés napja között a Gt. és az alperes társasági szerződése által megkövetelt legalább 15 nap nem telt el [Gt. 144. § (2) bekezdés, társasági szerződés 9.4. pont]. A fenti határidő objektív, felróhatóságtól független határidő. Akkor is betartandó, ha a taggyűlést összehívó felperesnek róható fel az időköz betartásának elmulasztása és azt a másik tag nem sérelmezte. Így a fenti körben a Gt. 9. § (2) bekezdése folytán a Ptk. 4. § (1) és (4) bekezdésében írtak nem voltak irányadóak. A perindításra jogosultak körét a Gt. nem korlátozza aszerint, hogy csak a szabálytalan összehívásban vétlen személyt illeti meg a társasági határozat megtámadásának joga. A felperest mint a társaság tagját, a perindítási jog a Gt. 45. § (1) bekezdése alapján megillette.

Az eredeti taggyűlést a felperes nem szabályszerűen hívta össze és a tagok sem éltek, a felperes távolléte miatt nem is élhettek a Gt. 20. § (3) bekezdésében biztosított lehetőséggel. Így a taggyűlés megtartására jogszerűen nem kerülhetett sor, az nem volt összehívottnak tekintendő. A 2011. augusztus 22-ei "taggyűlés" emiatt nem határozatképtelen, hanem szabályosan össze nem hívott taggyűlésnek minősül. Ebből következően a "megismételt taggyűlés" 2011. augusztus 26-án nem volt jogszerűen megtartható. A Gt. 142. § (3) és (4) bekezdése ugyanis egyértelművé teszi, a megismételt taggyűlés megtartásának csak akkor van helye, ha az eredeti taggyűlés nem volt határozatképes. E körben nincs jelentősége, hogy a meghívó a megismételt taggyűlés helyét, időpontját tartalmazta. Annak sincs jelentősége, hogy a meghívó elküldése és a megismételt taggyűlés időpontja között már a 15 nap eltelt. A megismételt taggyűlésre vonatkozó törvényi rendelkezések ugyanis csak arra az esetre irányadóak, ha az eredeti taggyűlés összehívására szabályszerűen került sor.