[1]EH 2001.538 Politikai párt mint egyszemélyes alapító, illetve tulajdonos által működtetett közhasznú társaság jogszerűen nem igényelheti közhasznú szervezetkénti minősítését [Ptk. 57. §, 59. § (2) bek., 60. §, 1988. évi VI. tv. (régi Gt.) 39. § (2) bek., 156. §, 183. § (2) bek. e)-f) pont, 184. §, 189. § (3) bek., 198. §, 209. §, 367. §, 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 298. §, 299. §, 300. § (2) bek., 306. §, 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 50. § (1) bek. c) pont, 60. § (1) bek., 1997. évi CLVI. tv. (továbbiakban: Khsz.) 2. § (1) bek., 3. §, 4. § (1) bek.].

Az 1998. május 25-én érkezett kérelem alapján, az 1998. december 28-án kelt végzésével az elsőfokú bíróság elrendelte a P. Intézet 1998. március 31-én kelt alapító okirata szerinti átalakulása folytán létrejött P. I. Közhasznú Társaság bejegyzését, amelynek alapító tagja a ......Párt volt. Az 1/14/1/001. rovat alatt a cégjegyzékbe bejegyezte a társaság közhasznúsági fokozataként, a kiemelten közhasznú fokozatot.

A cégbíróság 1999. május 6-án kelt végzésével megállapította, hogy a közhasznú társaság bejegyzését elrendelő végzésnek a kiemelten közhasznú jogállásra vonatkozó bejegyzést elrendelő rendelkezése jogszabálysértő. Ezért ennek az adatnak a bejegyzésére vonatkozó rendelkezést 1998. június 16-i hatállyal hatályon kívül helyezte.

Határozatának indokolásában kifejtette, hogy a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. (továbbiakban: Khsz.) 4. §-a (1) bekezdésének d) pontja értelmében a közhasznú társaság közhasznú szervezetté nem nyilvánítható, mert szervezete nem független a ....Párttól, amely alapítója, illetve egyetlen tagja. Utalt a cégbíróság arra is, hogy hivatalbóli törvényességi felügyeleti eljárását az 1997. évi CXLV. tv. (továbbiakban: Ctv.) 50. §-a (1) bekezdés c) pontja alapján folytatta le.

A jogi képviselő a végzéssel szemben benyújtott fellebbezésében kérte az elsőfokú bíróság határozatának megváltoztatását, és a törvényességi felügyeleti intézkedés mellőzését. Álláspontja szerint, tévedett az elsőfokú bíróság, amikor azt állapította meg, hogy a közhasznú társaság szervezete pártoktól nem független. Előadta, hogy a Khsz. 4. §-a (1) bekezdés d) pontja nem azt tartalmazza, hogy párt nem lehet tagja közhasznú szervezetnek. Az elsőfokú bíróság ilyen tartalmú jogértelmezése jogszabályellenes. Hangsúlyozta, hogy a .... Párt szervezetétől független, önálló szervezettel rendelkező közhasznú társaság jött létre, amely a Khsz. 4. §-a (1) bekezdésében írt valamennyi feltételnek megfelel.

A törvényességi felügyeleti eljárás során hozott fellebbezés megalapozatlan.

A bejegyzési kérelem benyújtásának időpontjában hatályos Ptk. 57. § és 60. §-ainak a közhasznú társaságokra vonatkozó rendelkezéseit az 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 298. §-a (1) bekezdése értelmében 1998. június hó 16. napjáig lehetett alkalmazni. A Ptk. 57. §-a (2) bekezdése alapján a közhasznú társaság alapítására és átalakulására, - ugyancsak a Gt. 298. §-a (1) bekezdésére figyelemmel, - az 1988. évi VI. tv. (régi Gt.) szabályai voltak megfelelően irányadók. A közhasznú társaság alapításának a Ptk. 57. §-a (2) bekezdésében és 58. §-a (1) és (2) bekezdésében írt szabályain felül a Gt. 306. §-a (3) bekezdése - a 298. § (1) bekezdés szerint 1998. február hó 1. napjától 1998. június hó 16. napjáig - lehetővé tette az egyes jogi személyek vállalatának - ideértve a társadalmi szervezet önálló jogi személyiséggel rendelkező intézményét is - közhasznú társasággá történő átalakulását. Az átalakulás során a gazdasági társaságok egymás közötti átalakulására vonatkozó rendelkezéseket kellett megfelelően alkalmazni. Ebben az eljárásban a Ptk. mellett a Gt. 299. §-a (1) bekezdése, és 300. §-a (2) bekezdése értelmében tehát a régi Gt. szabályait kellett figyelembe venni. A régi Gt. 367. §-a kimondta, hogy átalakulás esetén a gazdasági társaság létrejöttének időpontja, a társasági szerződés aláírásának napja.

A Ctv. 60. §-a (1) bekezdése értelmében a Ctv. hatálybalépését megelőzően benyújtott cégbejegyzési kérelmeket az 1989. évi 23. tvr. szerint kellett elbírálni. A Khsz. 1998. január hó 1. napján lépett hatályba. A Khsz. 2. §-a (1) bekezdésének d) pontja akként rendelkezik, hogy közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett közhasznú társaság. A 2. § (2) bekezdése lehetővé teszi annak a szervezetnek a közhasznú szervezetté minősítését is, amely e minősítését a nyilvántartásba vétel iránti kérelmével egyidejűleg kéri. A 3. § kimondja, hogy a közhasznú szervezetté minősíthető szervezet közhasznú jogállását a nyilvántartásba vétellel szerzi meg.

A Khsz. 4. §-a (1) bekezdésének d) pontja a közhasznúsági nyilvántartásba vételhez megköveteli, hogy a 2. § (1) bekezdése szerinti valamely szervezet közvetlen politikai tevékenységet ne folytasson, szervezete pártoktól független legyen, és azoknak anyagi támogatást ne nyújtson.

A régi Gt. 156. §-a (1) bekezdése értelmében korlátolt felelősségű társaságot egy tag is alapíthat. A 184. § szerint egyszemélyes társaságnál taggyűlés nem működik, hatáskörét az alapító gyakorolja. A 189. § (3) bekezdésnek megfelelően taggyűlés összehívása helyett az alapító döntését kell kérni.

A régi Gt. 39. §-a (2) bekezdése szerinti könyvvizsgáló, 198. § szerinti ügyvezető, a 209. § (1) bekezdés szerinti felügyelő bizottság kijelölése, a 183. § (2) bekezdés e)-f) pontja szerint kizárólag az alapító - egyszemélyes tulajdonos - jogkörébe tartozik. A Ptk. 59. §-a (2) bekezdése értelmében közhasznú társaság esetében felügyelő bizottság létrehozása, és könyvvizsgáló választása kötelező.

A fenti szabályok egybevetése alapján egyértelmű, hogy politikai párt, mint egyszemélyes alapító, illetve tulajdonos által működtetett közhasznú társaság, jogszerűen nem igényelheti közhasznú szervezetenkénti minősítését is, mert az sérti a Khsz. 4. §-a (1) bekezdés d) pontjában megfogalmazott tilalmi rendelkezéseket. Nem tekinthető ugyanis pártoktól függetlennek az olyan szervezet, amelynek kizárólagos tulajdonosa, a vagyoni hozzájárulás teljesítője politikai párt, amely egyben gyakorolja a tulajdonosi jogokat, kijelöli vezető tisztségviselőit, ellenőrző testületének tagjait, a pénzügyi, számviteli, és egyéb gazdálkodási szabályok betartásának ellenőrzésére hivatott személyt (szervezetet).

A Ctv. 50. §-a (1) bekezdés c) pontja alapján helyesen járt el ezért az elsőfokú bíróság, amikor a cégjegyzékbe bejegyzett adat jogszabálysértő jellegét észlelve, annak törlése felől intézkedett.

A társaság cégbejegyzését követően, a közhasznú jogállás bejegyzésének hatályára nézve, jogorvoslati kérelem nem érkezett, és erre hivatalból lefolytatott törvényességi felügyeleti eljárás sem terjedt ki. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 253. §-a (2) bekezdése alapján, - annak rendelkező része szerint - hagyta helyben.

(Legf. Bír. Cgf. VII. 31.594/1999. sz.)