Tippek

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

Bővebben

Egy bíró ítéletei

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét! Érdemes hangot ráadni. Bővebben

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

Bővebben

3205/2020. (VI. 11.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a sportról szóló 2004. évi I. törvény 47. § (8) bekezdése és 78/I. §-a, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 75. § (4) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. Az indítványozó gazdasági társaság jogi képviselője (dr. Gyülvészi Zsuzsanna ügyvéd) útján 2018. október 29-én alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz.

[2] Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdése alapján előterjesztett alkotmányjogi panaszában a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakba: Sport tv.) 47. § (8) bekezdése és 78/I. §-a, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) 75. § (4) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte.

[3] Az indítványozó az ügy előzményeként előadta, hogy jogelődje, egy részvénytársaság, egy sportegyesülettel 2003. szeptember 23-án szerződést kötött (a továbbiakban: Megállapodás), amelyben a felek meghatározták a részleges kereskedelmi jogok körét. E jogok 2005. december 31-től egy, az indítványozó kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság tulajdonába kerültek alaptőkén felüli vagyonként, majd az indítványozó 2014 szeptemberében visszavásárolta azokat. Az indítványozó 2012. június 25-én az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján eljárást kezdeményezett az Ectv. 8. § (1) bekezdésével és 75. § (3) bekezdésével kapcsolatosan, amelyet az Alkotmánybíróság a 3035/2013. (II. 12.) AB végzésében visszautasított. Emellett az Ectv. 2012. január 1-jével hatályos rendelkezései alapján az érintett vagyoni értékű jogok tisztázása érdekében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbírósághoz fordult, amely fórum VB/16046 számú határozatában döntött a tárgykörben. Az indítványozó és a sportegyesület között, a kártalanítási megállapodás elmaradására tekintettel az indítványozó pert kezdeményezett az Ectv. 75. § (3) bekezdése alapján őt megillető kártalanítás iránt. A perben első fokon eljáró bíróság az Abtv. 25. §-ára tekintettel az Alkotmánybírósághoz fordult. A testület a konkrét normakontroll eljárásban 3190/2017. (VII. 21.) AB határozatával döntött. Ezzel együtt azonban a kártalanítással összefüggő per értelemszerűen folyamatban maradt, amely tényre az indítványozó maga is hivatkozott indítványában.

[4] Ilyen előzmények után az indítványozó az Abtv. 26. § (2) bekezdésére alapozott alkotmányjogi panasz eljárást kezdeményezett a Sport tv. 47. § (8) bekezdésével, a 78/I. § (1) bekezdés b) pontjával összefüggésben, valamint az Ectv. 75. § (4) bekezdésével kapcsolatban. A támadott törvényi rendelkezések 2018. július 31-én léptek hatályba.

[5] A Sport tv. 78/I. §-ával kapcsolatban az indítványozó azt állította, hogy a rendelkezés törvényalkotás útján vonta el a fentiekben hivatkozott Megállapodás szerint őt illető vagyoni értékű jogait. Kifogásolta ennek kapcsán a szerződéses viszonyokba való állami beavatkozás tényét, valamint a teljes körű kártalanítás biztosításának hiányát. Ebben a körben a jogállamiság elvét [Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése], a vállalkozás szabadságának elvét [M) cikk (1) bekezdése], valamint az Alaptörvény XIII. cikk (2) bekezdését sérelmezte. A kártalanítás hiányára hivatkozva előadta, hogy az Ectv. 2012. január 1-jét követően módosult 75. § (3) bekezdése által elvont "közvetítési jogokkal" kapcsolatban sem kapott semmilyen kártalanítást. Indítványában egyebekben utalt az Emberi Jogok Európai Egyezménye (a továbbiakban: EJEE) Első Kiegészítő Jegyzőkönyvének 1. cikkére is, állította, hogy a tulajdonhoz való jog sérelme körében előadott érvei miatt az EJEE vonatkozó rendelkezése is sérült.

[6] A Sport tv. 47. § (8) bekezdése kapcsán indítványát azzal indokolta, hogy a választottbíróság hatáskörének megállapítása "növeli a jogbizonytalanságot" tekintettel arra, hogy a jogszabály hatálybalépése előtt kötött szerződésekből eredő jogvitákra vonatkozó rendelkezést tartalmaz. Ez sérti a vállalkozás szabadságát [M) cikk (1) bekezdése], valamint a jogállamiság elvét [B) cikk (1) bekezdése].

[7] Az Ectv. 75. § (4) bekezdésének megsemmisítését az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése sérelme miatt kérte az indítványozó. Állította ugyanis, hogy a Sport tv. 78/I. § (1) bekezdés utolsó mondatának utaló rendelkezése miatt alkalmazandó Ectv. 75. § (4) bekezdése nem biztosít elegendő időt a kártalanítási perekre való felkészüléshez. Indítványozó szerint az Ectv. 75. § (4) bekezdésében meghatározott elévülési idő (2018. december 30.) a Sport tv. 78/I. § (1) bekezdésében nevesített közvetítési jogok elvételéből keletkező igények érvényesítésére vonatkozik. Az indítványozó értelmezése szerint a Sport tv. 78/I. § (1) bekezdésének hatálybalépése és az elévülés ideje közötti idő nem elegendő az igényérvényesítésre való felkészülésre.

[8] Az indítványozó ezen indokok alapján alaptörvény-ellenesnek véli mind a Sport tv. anyagi szabályát, amely - szól az indokolás - a magánjogi jogalanyok között létrejött szerződésbe való beavatkozás révén, kártalanítás nélkül sajátítja ki a tulajdonát képező vagyoni értékű jogokat [78/I. § (1) bekezdése]. Emellett sérelmezi a jogérvényesítés módját [a választottbíróság hatáskörét megállapító Sport tv. 47. § (8) bekezdése, a kártalanítási igény elévülését kimondó Ectv. 75. § (4) bekezdése is.

[9] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése előírja, hogy az alkotmányjogi panasz érdemi elbírálása előtt dönteni kell annak befogadásáról. Az alkotmányjogi panasz befogadásáról az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján - figyelemmel az Abtv. 47. § (1) bekezdésére, 50. § (1) bekezdésére, valamint az Alkotmánybíróság Ügyrendjének 5. § (1) és (2) bekezdéseire - tanácsban eljárva dönt. A panaszt akkor lehet befogadni, ha az megfelel a törvényben előírt formai és tartalmi követelményeknek, különösen az Abtv. 26-27. és 29-31. §-aiban foglalt feltételeknek. Ezeken kívül az Abtv. 52. § (1) bekezdése értelmében az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia. A kérelem akkor határozott, ha megfelel az Abtv. 52. § (1b) bekezdés a)-f) pontjaiban foglalt kritériumoknak.

[10] 2.1. Az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerint az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 26. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan napon belül lehet írásban benyújtani. Az Abtv. 30. § (4) bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy a 26. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan nap elteltével alkotmánybírósági eljárás megindításának nincs helye.

[11] A Sport tv. indítvánnyal támadott 47. § (8) bekezdését, és 78/I. §-át 2018. július 31-étől iktatta be a sportról szóló 2004. évi I. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosításáról szóló 2018. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 3. §-a és 9. §-a. Az Ectv. 75. § (4) bekezdését szintén 2018. július 31-étől iktatta be a Módtv. 11. §-a. Következésképpen az indítványozó 2018. október 31-én, határidőben adta be panaszát.

[12] 2.2. Az Abtv. 26. § (2) bekezdése értelmében, az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, és nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy a jogorvoslati lehetőségeit az indítványozó már kimerítette. Hangsúlyozandó, hogy az Abtv. 26. § (2) bekezdésén alapuló panasz kivételes jellegű. Az Abtv. rendelkezése értelmében az alkotmányjogi panasz e típusa csak akkor kezdeményezhető, ha az indítványozó számára egyéb jogvédelem, jellemzően és végső fokon bíróság előtti perindítási lehetőség nem áll rendelkezésre. Abban az esetben, amennyiben a perindítás joga és lehetősége fennáll, úgy az megoldást jelenthet a felmerülő jogvitákra nézve, emellett pedig utat nyit az indítványozók számára úgy a perben meghozott bírói döntés, mint a bírói döntés alapjául szolgáló jogszabály alkotmányosságának vitatására. Az Alkotmánybíróság e kivételes jellegnek a figyelembe vételével alakította ki a "közvetlen", azaz a bírósági eljárást nélkülöző panaszok esetében a gyakorlatát.

[13] Az Abtv. 26. § (2) bekezdés a) pontja szerint alkotmányjogi panasszal élhet az, akinek Alaptörvényben biztosított jogát az alkalmazott, illetve közvetlenül hatályosuló jogszabályi rendelkezés sérti. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján benyújtott alkotmányjogi panasz befogadásának központi kérdése az indítványozó (közvetlen és aktuális, vagyis a panasz benyújtásakor fennálló) érintettsége, amelynek alkotmányos tartalmát az Alkotmánybíróság a következőképpen határozta meg: "a panasz befogadhatóságának feltétele az érintettség, nevezetesen az, hogy a panaszos által alaptörvény-ellenesnek ítélt jogszabály a panaszos személyét, konkrét jogviszonyát közvetlenül és ténylegesen, aktuálisan érintő rendelkezést állapít meg, s ennek következtében a panaszos alapjogai sérülnek" (33/2012. (VII. 17.) AB határozat, Indokolás [61]; 3053/2018. (II. 13.) AB végzés, Indokolás [10]).

[14] Az érintettségének indítványozó általi bizonyítása az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján folyó alkotmánybírósági eljárásban kulcsfontosságú, ugyanis "[a] panaszos alapjogában való személyes, közvetlen és aktuális sérelme különbözteti meg a kivételes panaszt az actio popularis-tól.

A személyes érintettség az érintett saját alapjogában való sérelmét jelenti. [...] Az Abtv. 26. § (2) bekezdése által kifejezetten nevesített közvetlenség követelménye szempontjából az a meghatározó, hogy a kifogásolt jogszabály maga érinti-e az indítványozó alapjogát. [...]

Az aktuális érintettség követelménye azt jelenti, hogy az érintettségnek az alkotmányjogi panasz benyújtásakor fenn kellett állnia." (3110/2013. (VI. 4.) AB határozat, Indokolás [27]-[31])

[15] Ezek alapján az Alkotmánybíróságnak az indítványozó jelen ügyben meglévő érintettségét kellett vizsgálnia, összevetve az indítványozó által támadott normák tartalmát, valamint az érintettsége igazolásaként előadottakat.

[16] A jelen indítvánnyal támadott törvényi rendelkezések a 2012. január 1-jétől hatályos Ectv. és Sport tv. által korábban kialakított - egyebek mellett a sportegyesületek és szövetségek önálló anyagi alapját megteremteni szándékozó -, időközben több alkalommal is módosított jogszabályi környezetét egészítik ki. A Sport tv. támadott 78/I. §-a tartalmilag megegyezik az Ectv. 75. § (3) bekezdésében foglaltakkal a nem a sportszervezetek által birtokolt, de a sportszervezet tevékenységével kapcsolatos vagyoni értékű jogok sorsát illetően. Ezen túl a Sport tv. támadott rendelkezése értelmében a labdarúgó sporttevékenység, sportversenyek közvetítésére vonatkozó szerződések hatálya 2018. december 30. napjával megszűnik és amennyiben e napon e jogokkal a sportszervezeten kívüli más szervezet rendelkezik, azok kártalanítás ellenében szállnak vissza a sportszervezetre.

[17] Az indítványozó közvetítésekkel összefüggő jogosítványait mindezek alapján már az Ectv. 2012. január 1-jétől hatályos 75. § (3) bekezdése érintette. Úgy az Ectv. mint a Sport tv. a jogok ellenértékeként kártalanítási kötelezettséget írt/ír elő, amely a felek közötti megállapodás hiányában mindkét törvényi szabály szerint bírósági eljárásban kényszeríthető ki. Az indítvány maga is utalt arra, hogy a közvetítési jogok átszállása kapcsán keletkezett kártalanítás tárgyában per van folyamatban közte és a szerződéses partnere között (lásd indítvány 5. oldala).

[18] A Sport tv. 47. § (8) bekezdése ugyanis sportszervezetek jogvitáira irányadó speciális választottbírósági eljárást állapít meg, amely eljárás a korábbi rendelkezések alapján az indítványozó esetében - általa is igazolt módon -már lezajlott. Az Ectv. támadott 75. § (4) bekezdése a 75. § (3) bekezdése beiktatását követően, vagyis 2012. január 1-je után keletkezett kártalanítási igények elévüléséről rendelkezik, valamint az elévülés kereset benyújtásával történő megszakadásáról.

[19] Az alkotmányjogi panasszal támadott normák tartalmának vizsgálatát követően az Alkotmánybíróság áttért az indítványozó érintettségének vizsgálatára.

[20] E körben az Alkotmánybíróság elsődlegesen utal arra, hogy az Abtv. 52. § (4) bekezdése alapján az alkotmánybírósági eljárás feltételeinek fennállását (jelen esetben az indítványozói jogosultságot, a közvetlen és aktuális érintettséget, a sérelmezett jogszabály közvetlen hatályosulását) az indítványozónak kell igazolnia (erről lásd: 3053/2018. (II. 13.) AB végzés [13]; 3165/2017. (VI. 26.) AB végzés [11]).

[21] Az indítványozó panaszában előadta, hogy a Sport tv. és az Ectv. támadott rendelkezései őt érintő szabályok, mivel azok labdarúgó tevékenységre vonatkoznak. Érintettsége igazolásaként indítványához csatolta a Megállapodást, valamint a Kúria 2017. június 13-án született Gfv.VII.30.182/2017/4. számú ítéletét. Megjegyzendő, hogy a Kúria Gfv.VII.30.182/2017/4. számú ítélete az azt megelőző VB/14120. számú választottbírósági döntés keretei között az indítványozó által működtetett labdarúgó csapatok mérkőzéseire nyolc darab VIP hely és egy darab Sky-Box kizárólagos használata, valamint a választottbíróság hatáskörének megállapítása és ezzel összefüggésben a választottbírósági ítélet érvénytelenítése tárgyában született.

[22] Emellett az indítványozó cégkivonattal igazolta azt, hogy nem sportegyesületi vagy sportszövetségi formában működik, és vagyoni értékű jogait érintették a Sport tv. támadott rendelkezései. Mindebből személyes érintettsége következik.

[23] Az indítványozó hivatkozott továbbá a VB/16046 számú ítéletre, amely az Ectv. 75. § (3) bekezdéséhez fűződően a "visszaszálló jogok körének" megállapítására irányult, ugyanakkor arra nem tért ki, hogy a választottbírósági döntéshez képest jelen indítvánnyal támadott és az Ectv. 75. § (3) bekezdésével szövegszerűen egyező Sport tv. 78/I. §-a mely vagyoni értékű jogait sérti közvetlenül.

[24] Figyelemmel ugyanis az indítványozó és a sportszervezet közötti választottbírósági eljárásra és a már folyamatban lévő kártalanítási perre is, aktuális érintettsége - és ezzel konkrét jogviszonyait érintő sérelme - igazolására azon tényleges vagyoni veszteségeit kellett volna megjelölnie, amelyek 2018. július 31-ével, a Sport tv. támadott új rendelkezéseivel álltak elő. Különös tekintettel arra a tényre, hogy a Sport tv. maga is visszautal az Ectv. 75. §-ában foglaltakra.

[25] Emlékeztet továbbá az Alkotmánybíróság arra is, hogy az indítványozó - a hiánypótlási felhívásra benyújtott beadványában - a Sport tv. támadott rendelkezései alapján nyitva álló bírói utat a visszaszálló vagyoni értékű jogok ellenértékének megállapítására nem tartotta "tényleges jogorvoslatnak". Mindazonáltal mind eredeti indítványában, mind a főtitkári hiánypótló felhívásra benyújtott beadványában igazolás nélkül maradt, hogy a Sport tv. támadott 78/I. § (1) bekezdése az Ectv. 75. § (3) bekezdésében foglaltakhoz képest aktuálisan - és az indítványában hivatkozott bírósági eljáráshoz képest immár - mely vagyoni elemeket érinti, illetve a kártalanítás összegét illetően van-e/volt-e az érintettek között megállapodás. Ezen kérdés azonban igazolást igényeltek volna ahhoz, hogy a bírósági eljárást nélkülöző, "közvetlen" alkotmányjogi panasz érdemben elbírálható legyen az Alkotmánybíróság döntést hozó valamely fóruma által.

[26] A kifejtettek értelmében az indítványozó nem igazolta, hogy a támadott jogszabályi rendelkezések hatályosulása őt aktuálisan érintette, vagyis indítványában - a hiánypótlási felhívás ellenére - nem tért ki annak alátámasztására, hogy az indítvány benyújtása időpontjában mely vagyoni értékű jogok voltak a tulajdonában, amelyeket érintette a Sport tv. által történő tulajdon átszállás és az Ectv.-beli elévülés.

[27] 3. Az indítványt ezért az Alkotmánybíróság a befogadhatóság egyéb feltételei vizsgálatának mellőzésével - figyelemmel az Abtv. 56. § (3) bekezdésére - az Ügyrend 30. § (2) bekezdés c) pontja alapján visszautasította.

[28] Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés f) pontja alapján (nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata) a jogszabályok vizsgálatát az indítványozók kezdeményezésére, illetve bármely eljárása során hivatalból végzi. Az eljárást az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kormány, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, valamint az alapvető jogok biztosa indítványozhatja. A bíró - a bírósági eljárás felfüggesztése mellett - az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezi, ha az előtte folyamatban levő egyedi ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmazni, amelynek nemzetközi szerződésbe ütközését észleli [Abtv. 32. § (2) bekezdés]. Mivel a fentiek alapján a jogszabály nemzetközi egyezménybe ütközésének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány nem a jogosulttól származó, az Alkotmánybíróság azt visszautasította [Abtv. 55. § (4) bekezdés b) pont, Ügyrend 30. § (2) bekezdése].

Budapest, 2020. május 19.

Dr. Szabó Marcel s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró

Dr. Szabó Marcel s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott

dr. Dienes-Oehm Egon

alkotmánybíró helyett

Dr. Szabó Marcel s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott

dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó

előadó alkotmánybíró helyett

Dr. Szabó Marcel s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott

dr. Salamon László

alkotmánybíró helyett

Dr. Szabó Marcel s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott

dr. Szalay Péter

alkotmánybíró helyett

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/1627/2018.

Tartalomjegyzék