24/2012. (V. 31.) BM utasítás

a vízügyi igazgatási szervek jégtörő hajóparkjának üzemeltetéséről

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § x) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a jeges árvíz és a jég elleni védekezést szolgáló jégtörő hajók és jégtörő kisgéphajók üzemeltetésének, fenntartásának, valamint a védekezésre történő rendelkezésre állásának szabályozására a következő utasítást adom ki:

1. Az utasítás hatálya

1. § Az utasítás a Belügyminisztérium (a továbbiakban: BM) feladatkör szerint érintett szervezeti egységeire, az Országos Vízügyi Főigazgatóságra (a továbbiakban: OVF), valamint a jégtörő hajókat és a jégtörő kisgéphajókat (a továbbiakban együtt: jégtörő hajók) fenntartó, az 1. mellékletben meghatározott vízügyi igazgatóságokra terjed ki.

2. §[1] Ezt az utasítást kell alkalmazni azokra a magyar jégtörő hajókra is, amelyek jégvédekezési szempontból közös érdekű folyószakaszokon végeznek jég elleni védekezési munkát.

2. Értelmező rendelkezések

3. § Jelen utasítás alkalmazásában

1. rendelkezésre állási időszak: minden év november 15-től március 1-jéig terjedő időtartam,

2. védekezési időszak: az árvíz- és belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet (a továbbiakban: R.) 17. § (4)-(6) bekezdése szerint elrendelt védekezési készültség időszaka,

3. tartózkodási állomáshely: a fenntartó saját vagy bérelt kikötője, telephelye, valamint a jégtörő hajó üzemi tartózkodási helye,

4. védekezésre kijelölt állomáshely: a jeges árvíz elleni védekezési tervben az R. 3. § (4) bekezdés g) pontja szerint kijelölt hely,

5.[2] I. fokú készültség (melegen tartás): ezen utasítás 1. mellékletében felsorolt a jégtörő hajópark és szükség szerint bevonásra kerülő, a jégtörő hajóparkon kívüli hajók I. fokú készültségbe helyezése a tartózkodási vagy a védekezésre kijelölt állomáshely adottságait és a mindenkori biztonságtechnikai szabályozásokat figyelembe véve a legkisebb létszámú és összetételű hajós személyzet felügyelete alatt, akik a hajók I. fokú készültségi feladatait ellátják, és szükség esetén a gyors intézkedéseket meghozzák.

6.[3] jégvédekezési szempontból közös érdekű folyószakasz: a folyónak az a szakasza, amelyet az érdekelt országok jégvédekezés szempontjából közös érdekűvé nyilvánítottak.

3. A jégtörő hajópark

4. § A jégtörő hajópark a dunai és a tiszai jégtörő flottából áll. A jégtörő hajókat fenntartó vízügyi igazgatóságokat, valamint a jégtörő hajókat az 1. melléklet határozza meg.

5. §[4] Valamely hajónak a flottából való kivonására vagy besorolására az OVF tesz javaslatot a BM közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkárának.

4. A jégtörő flották felkészítése

6. § A rendelkezésre állási időszak kezdetére a fenntartó

a) a flottákba besorolt jégtörő hajókat védekezésre alkalmas állapotra műszakilag felkészíti, továbbá

b) gondoskodik

ba) az érvényes hajóokmányokról,

bb) a személyzetről,

bc) az olyan hírközlő eszköz rendelkezésre állásáról, amely biztosítani tudja a hajók egymás közötti és az irányító központok közötti összeköttetését és

bd) a jégtörő hajópark minimum 30% üzemanyaggal történő feltöltöttségéről.

7. §[5] A legalább II. fokú védekezési készültség elrendelése esetén a védekezésbe bevont vízügyi igazgatóság gondoskodik a hajók üzemanyagtartályainak teljes feltöltéséről és a hajók bevetéséhez szükséges, a hajólevelekben feltüntetett teljes személyzet biztosításáról.

8. § Az OVF évente, a tárgyév november 15-ig helyszíni szemlén ellenőrzi a jégtörő hajók jégtörésre alkalmas felkészítettségét. Az ellenőrzés a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet alapján, a vízkárelhárítási művek rendszeres évenkénti felülvizsgálata során is elvégezhető.

9. § A Duna közös érdekű szakaszaira beosztott jégtörő hajók személyzete hajós okmányainak érvényességéről a fenntartó gondoskodik.

5. A jégtörő hajók rendelkezésre állása

10. § Az OVF minden év november 20-ig jelenti a BM közfoglalkoztatási helyettes államtitkárának - védekezésre kijelölt állomáshelyenként - a rendelkezésre álló jégtörő hajók név szerinti csoportbeosztását.

11. §[6] A 8. § szerinti szemlén alkalmasnak minősített jégtörő hajókat a december 15. és március 1. közötti időszakban, az Országos Műszaki Irányító Törzs (a továbbiakban: OMIT) utasítása alapján a fenntartó I. fokú készültség elrendelésével készenlétbe helyezi. Hajózásra alkalmatlan vízállás vagy egyéb hajózást akadályozó korlátozás esetén - a korlátozással érintett hajókra vonatkozóan - az OMIT a fenntartó kérésére eltérhet az I. fokú védekezési készültség elrendelésének vagy visszavonásának napjától.

12. § A rendelkezésre állási időszakban a jégtörő hajókkal az OMIT rendelkezik. Ezen időszakban a jégtörő hajók egyéb célra csak az OMIT vezetőjének engedélyével vehetők igénybe.

13. § A jégtörő hajók védekezésre kijelölt állomáshelyre történő irányítását az OMIT vezetője rendeli el.

13/A. §[7] Az I. fokú védekezési készültségben lévő hajókra, az azonnali beavatkozást igénylő jeges árvíz elleni védekezési feladatok végrehajtására az OMIT tájékoztatásával egyidejűleg a védelemvezető ad utasítást.

14. §[8] Amennyiben a jégtörő hajók I. foknál magasabb fokozatban elrendelt jég elleni védekezésben vettek részt, akkor a védekezési időszak végén, de legkésőbb a védekezés befejezését követő 3 héten belül az OVF szemlét tart a hajókon keletkezett károk felmérése céljából.

15. §[9] A jégtörő hajók tevékenységéről az OMIT Vízkárelhárítási Védekezési Információs Rendszerében rendszeresített jeges árvíz elleni védekezési napi jelentést kell vezetni az elrendelt folyószakaszra, pontszerű létesítményre vagy a védekezési készültségbe helyezett hajócsoportra.

6. Költségek

16. §[10] A jégtörő hajók fenntartásának, felkészítésének forrása a fenntartó költségvetésében kerül megtervezésre.

17. §[11] A fenntartó - lehetőségeitől függően - gondoskodik a jégtörő hajók egyéb célú (termelés, szolgáltatás) hasznosításáról, amelyből adódó nyereség felhasználására a jogszabályi rendelkezések keretei között kerülhet sor.

18. §[12] (1) A védekezési készültség elrendelésétől annak megszüntetéséig a hajók üzemeltetésének minden költségét védekezési költségként kell elszámolni, ideértve a tartózkodási állomáshelyre vagy a védekezésre kijelölt állomáshelyre történő vonulás vagy szállítás költségeit, továbbá védekezés idején a hajók üzemképességének fenntartásához szükséges javítások és a védekezés utáni közvetlen helyreállítás költségeit is a fokozat elrendelésekor fennálló műszaki állapotra történő visszaállítás mértékéig.

(2) Készültség elrendelése esetén védekezési költségként elszámolható:

a) az utasítás mellékletében feltüntetett tartózkodási és védekezésre kijelölt állomáshelyen tartózkodó hajókra beosztott dolgozók intézményi költségvetésben nem finanszírozott, teljes személyi juttatása és hozzá kapcsolódó szociális hozzájárulási adó, a fokozat elrendelésétől a fokozat megszüntetéséig;

b) a hajók közvetlen kiszolgálását végző dolgozók intézményi költségvetésben nem finanszírozott, teljes személyi juttatása és hozzá kapcsolódó szociális hozzájárulási adó, a fokozat elrendelésétől a fokozat megszüntetéséig;

c) a hajók előírás szerinti üzemeltetéséhez szükséges, vállalkozási szerződés keretében igénybe vett létszám biztosításának költsége;

d) a szolgálatot teljesítő személyzet váltásához szükséges, a védekezésre kijelölt állomáshelyekre történő szállítás költségei;

e) a hajók üzemanyag, segédanyag és üzemeltetéshez szükséges felszerelések szállítási költségei;

f) a hajókra elrendelt II. fok vagy annál magasabb fokozat esetén a védekezési ügyelet költségei.

19. § A jégtörő hajók személyzetének szerződéssel történő rendelkezésre állása körében felmerülő költségeket a védekezési fokozatnak megfelelően kell elszámolni.

20. §[13] A védekezési időszak végén a hajókat ugyanolyan ellátmánnyal - így különösen felszereléssel és üzemanyaggal -kell a tartózkodási állomáshelyre visszaállítani, illetve az I. fokú készültség visszavonása után leállítani, mint amilyennel a jég elleni védekezés, illetve az I. fokú készültség elrendelése előtt rendelkeztek. Az ellátmány visszaállításával kapcsolatos költségeket védekezési költségként kell elszámolni.

7. Záró rendelkezések

21. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

22. § Hatályát veszti a vízügyi szolgálat jégtörő hajóparkjának üzemeltetéséről szóló 5/1999. (K. H. V. Ért. 24. ) KHVM utasítás.

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter

1. melléklet a 24/2012. (V. 31.) BM utasításhoz[14]

A jégtörőhajó-park és fenntartói