32019R1239[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1239 rendelete (2019. június 20.) az európai egyablakos tengerügyi ügyintézési környezet létrehozásáról és a 2010/65/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/1239 RENDELETE

(2019. június 20.)

az európai egyablakos tengerügyi ügyintézési környezet létrehozásáról és a 2010/65/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 100. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1) A 2010/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) előírja a tagállamoknak, hogy az Európai Unió kikötőibe érkező és onnan induló hajókra vonatkozó nyilatkozattételi kötelezettségek teljesítését elektronikus formátumban elfogadják, továbbá hogy a tengeri szállítás megkönnyítése és felgyorsítása érdekében biztosítsák a nyilatkozatok egyablakos rendszerben való továbbítását.

(2) A tengeri szállítás az egységes piacon belül és azon kívül is a kereskedelem és a kommunikáció gerincét jelenti. A tengeri szállítás megkönnyítése érdekében, valamint hogy tovább csökkenjenek a hajózási társaságok adminisztrációs terhei, az uniós jogi aktusok, a nemzetközi jogi aktusok és a tagállamok nemzeti jogszabályai által a hajózási társaságokra rótt nyilatkozattételi kötelezettségek teljesítését szolgáló adatszolgáltatási eljárásokat tovább kell egyszerűsíteni és harmonizálni, és azokat technológiasemlegessé kell tenni az időtálló nyilatkozattételi megoldások előmozdítása érdekében.

(3) Mind az Európai Parlament, mind a Tanács több alkalommal is szorgalmazta a nagyobb átjárhatóságot, valamint az átfogóbb, felhasználóbarát kommunikációt és információáramlást a belső piac működésének javítása, valamint a polgárok és a vállalkozások igényeinek teljesítése érdekében.

(4) E rendelet fő célja, hogy harmonizált szabályokat állapítson meg a kikötői megállásokhoz szükséges adatszolgáltatásra vonatkozóan, különösen annak biztosítása révén, hogy ugyanazon adatkészleteket minden egyes nemzeti egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszernek ugyanolyan módon lehessen bejelenteni. E rendelet célja továbbá, hogy megkönnyítse az információk továbbítását a nyilatkozattevők, az érintett hatóságok és a kikötés céljából igénybe veendő kikötőben tevékenykedő kikötői szolgáltatók, valamint más tagállamok között. Nem indokolt, hogy e rendelet alkalmazása módosítsa a nyilatkozattételi kötelezettségekre vonatkozó időtartamokat vagy a nyilatkozattételi kötelezettségek tartalmát, illetve hogy uniós vagy nemzeti szinten hatást gyakoroljon az információk későbbi tárolására és kezelésére.

(5) Az egyes tagállamokban működő nemzeti egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszereket meg kell tartani a technológiasemleges és átjárható európai egyablakos tengerügyi ügyintézési környezet (a továbbiakban: EMSWe) alapjaként. A nemzeti egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszernek egyetlen általános nyilatkozattételi pontot kell alkotnia a tengeri fuvarozók számára, és el kell látnia a nyilatkozattevőktől érkező adatok gyűjtésének, valamint az adatok összes érintett illetékes hatóság és kikötői szolgáltatók részére történő továbbításának feladatát.

(6) A nemzeti egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszerek hatékonyságának növelése és a jövőbeli fejleményekre való felkészülés érdekében lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok fenntarthassák azokat a jelenlegi rendelkezéseiket, amelyek értelmében az egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszert felhasználhatják a más szállítási módokra vonatkozó, hasonló információkról való nyilatkozattételhez, illetve hogy új rendelkezéseket alakíthassanak ki erre a célra.

(7) A nyilatkozattevőknél ezeknek a nemzeti egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszereknek az ügyféloldali interfészeit uniós szinten össze kell hangolni annak érdekében, hogy egyszerűbbé váljon a nyilatkozattétel, valamint hogy tovább csökkenjenek az adminisztrációs terhek. Ezt a harmonizációt minden egyes nemzeti egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszer esetében egy, a rendszerek közötti információcserére szolgáló, uniós szinten kidolgozott közös interfészszoftver használatával kell elérni. A tagállamoknak kell viselniük a felelősséget ennek az interfészmodulnak az integrálásáért és kezeléséért, továbbá a szoftver rendszeres és időben történő frissítéséért minden alkalommal, amikor a Bizottság új verziót bocsát rendelkezésre. A Bizottságnak fejlesztenie kell a modult, és ahhoz szükség esetén frissítéseket kell biztosítania, tekintve, hogy a digitális technológiák gyors ütemben fejlődnek, és az új fejlesztések miatt a technológiai megoldások hamar elavulttá válhatnak.

(8) Opcionális nyilatkozattételi pontként fenn lehet tartani a tagállamok és szolgáltatók által rendelkezésre bocsátott egyéb nyilatkozattételi csatornákat - például kikötői közösségi információs rendszereket -, és azoknak képesnek kell lenniük arra, hogy adatszolgáltatóként eljárjanak.

(9) Annak érdekében, hogy a tenger nélküli, így tengeri kikötőkkel sem rendelkező tagállamokra ne nehezedjen aránytalan adminisztratív teher, e tagállamokat célszerű mentesíteni a nemzeti egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszer kidolgozására, létrehozására, működtetésére és rendelkezésre bocsátására irányuló kötelezettség alól. Ez azt jelenti, hogy amíg élnek ezzel a mentességgel, e tagállamok nem kötelezhetők arra, hogy teljesítsék a nemzeti egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszer kidolgozásához, létrehozásához, működtetéséhez és rendelkezésre bocsátásához kapcsolódó kötelezettségeket.

(10) A nyilatkozattevők általi manuális nyilatkozattételhez a nemzeti egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszereknek egységes funkciókkal rendelkező, könnyen használható grafikus felhasználói felülettel is rendelkezniük kell. A tagállamoknak a harmonizált digitális táblázatok feltöltésével is elérhetővé kell tenniük a nyilatkozattevők általi manuális adatbevitelhez szükséges grafikus felhasználói felületet. Az egységes funkciók biztosításán túl a Bizottságnak és a tagállamoknak összehangolt erőfeszítéseket kell tenniük annak biztosítása céljából, hogy a grafikus felhasználói felületek a lehető leghasonlóbb felhasználói élményt nyújtsanak.

(11) A megjelenő új digitális technológiák folyamatosan bővülő lehetőséget kínálnak a tengeri szállítási ágazatban a hatékonyság növelésére és az adminisztrációs terhek csökkentésére. Ahhoz, hogy az új technológiák előnyeit a lehető legkorábban ki lehessen aknázni, a Bizottságot fel kell hatalmazni a harmonizált nyilatkozattételi környezet műszaki előírásainak, szabványainak és eljárásainak végrehajtási jogi aktusok útján történő módosítására. Ez rugalmasságot kell, hogy biztosítson a piaci szereplők számára az új digitális technológiák kifejlesztése tekintetében, az új technológiákat pedig e rendelet felülvizsgálatakor is figyelembe kell venni.

(12) A nemzeti egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszerek használatához a nyilatkozattevők számára megfelelő támogatást, illetve a folyamatokat és a műszaki követelményeket illetően tájékoztatást kell biztosítani könnyen elérhető és felhasználóbarát nemzeti honlapokon keresztül, általános, a megjelenést és a funkciót bemutató formában.

(13) A nemzetközi tengeri forgalom könnyítéséről szóló egyezmény ("FAL-egyezmény") (4) úgy rendelkezik, hogy a közigazgatási szerveknek minden esetben kizárólag a leglényegesebb nyilatkozattételi adatokat kell megkövetelniük, a kért adattételek számát pedig minimalizálniuk kell. Mindazonáltal a hajózás biztonságának szavatolásához helyi körülmények miatt sajátos információk megadására lehet szükség.

(14) Az EMSWe működésének lehetővé tételéhez egy átfogó EMSWe-adatkészlet létrehozása szükséges, amely kiterjed a nemzeti hatóságok vagy kikötő-üzemeltetők által adminisztrációs vagy üzemeltetési célból, a hajótól a kikötői megálláskor esetlegesen kért összes információs elemre. Az EMSWe-adatkészlet létrehozásakor a Bizottságnak figyelembe kell vennie a nemzetközi szinten végzett idevágó munkát. Mivel a nyilatkozattételi kötelezettségek köre tagállamonként változó, az adott tagállamban a nemzeti egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszert úgy kell kialakítani, hogy az bárminemű módosítás nélkül fogadni tudja az EMSWe-adatkészletet, továbbá figyelmen kívül hagyja az adott tagállam számára nem releváns információkat.

(15) Kivételes körülmények között a tagállamoknak képesnek kell lenniük további adatelemek bekérésére a nyilatkozattevőktől. Ilyen kivételes körülmények akkor állhatnak elő, amikor például sürgősen meg kell védeni a belső rendet és biztonságot, vagy sürgősen kezelni kell egy, az emberek vagy az állatok egészségét vagy a környezetet érintő súlyos fenyegetést. A kivételes körülmény fogalmát megszorítóan kell értelmezni.

(16) Az uniós és nemzetközi jogi aktusokban foglalt vonatkozó nyilatkozattételi kötelezettségeket a rendelet mellékletében fel kell sorolni. Ezeknek a nyilatkozattételi kötelezettségeknek kell képezniük az átfogó EMSWe-adatkészlet létrehozásának alapját. A mellékletben továbbá hivatkozni kell a nemzeti szinten teljesítendő nyilatkozattételi kötelezettségek vonatkozó kategóriáira, a tagállamoknak pedig képesnek kell lenniük arra, hogy a Bizottságtól kérhessék az EMSWe-adatkészlet módosítását a nemzeti jogszabályaikban és előírásaikban rögzített nyilatkozattételi kötelezettségek alapján. A nemzeti jogszabályokban és előírásokban meghatározott nyilatkozattételi kötelezettségek alapján az EMSWe-adatkészletet módosító uniós jogi aktusnak egyértelműen hivatkoznia kell az adott nemzeti jogszabályokra és előírásokra.

(17) Amikor a nemzeti egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszerekből információkat osztanak meg az illetékes hatóságokkal, az adattovábbításnak meg kell felelnie a nyilatkozattételi kötelezettségekhez és alakiságokhoz kapcsolódó, az adatokra vonatkozó azon általános követelményeknek, formátumoknak és kódoknak, amelyeket a mellékletben felsorolt uniós jogi aktusok rögzítenek, továbbá az adatok továbbításának az említett jogi aktusokban meghatározott informatikai rendszereken, így például a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 6. cikkének (1) bekezdésében említett elektronikus adatfeldolgozási eljárásokon keresztül kell történnie.

(18) A rendelet végrehajtásakor figyelembe kell venni a nemzeti és uniós szinten létrehozott SafeSeaNet-rendszereket, amelyek továbbra is megkönnyítik a nemzeti egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszereken keresztül kapott információknak a 2002/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) szerinti megosztását és továbbítását a tagállamok között.

(19) A kikötők nem tekinthetőek a tengeren szállított áruk végső célállomásának. A hajók kikötői megállásainak hatékonysága hatással van a kikötőkbe érkező, illetve onnan induló áruk és utasok szállításához kapcsolódó teljes logisztikai láncra. A tengeri szállítás átjárhatóságának, multimodalitásának és a teljes logisztikai lánccal való zavartalan integrációjának a biztosítása érdekében, továbbá más szállítási módok megkönnyítésére a nemzeti egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszereknek lehetővé kell tenniük a vonatkozó információk - például az érkezési és az indulási idők - megosztását a más szállítási módok tekintetében kifejlesztett, hasonló keretrendszerekkel.

(20) A tengeri szállítás hatékonyságának és az üzemeltetési célból a hajók kikötői megállásai alkalmával biztosítandó információk közötti átfedések korlátozása érdekében a nyilatkozattevő által a nemzeti egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszereknek szolgáltatott információkat - amennyiben ezt a nyilatkozattevő engedélyezi, továbbá tekintetbe véve, hogy tiszteletben kell tartani az adatok bizalmas, üzleti szempontból érzékeny jellegét, valamint a jogi korlátokat - bizonyos más jogalanyokkal, például a kikötők vagy a terminálok üzemeltetőivel is meg kell osztani. E rendelet célja, hogy a nyilatkozattételi kötelezettségek teljesítésekor az egyszeri adatszolgáltatás elvét követve javuljon az adatok kezelése.

(21) A 952/2013/EU rendelet értelmében az Unió területére behozott árukra vonatkozóan belépési gyűjtő árunyilatkozatot kell készíteni és azt elektronikusan be kell nyújtani a vámhatóságoknak. Tekintettel a belépési gyűjtő árunyilatkozatok fontosságára a biztonsági és pénzügyi kockázatok kezelése terén, jelenleg is zajlik egy kifejezetten az Unió vámterületén a belépési gyűjtő árunyilatkozatok benyújtására és kezelésére alkalmas, elektronikus rendszer fejlesztése. A belépési gyűjtő árunyilatkozatok benyújtására ezért nem lesz lehetőség a harmonizált nyilatkozattételi interfészmodulon keresztül. Mindazonáltal, figyelembe véve azt, hogy a belépési gyűjtő árunyilatkozattal benyújtott egyes adatelemek egyéb vámügyi és tengeri szállítási nyilatkozattételi kötelezettségek teljesítéséhez is szükségesek, amikor a hajó befut az Unió valamely kikötőjébe, az EMSWe-nek képesnek kell lennie a belépési gyűjtő árunyilatkozatban szereplő adatelemek feldolgozására. Elő kell irányozni továbbá annak lehetőségét is, hogy a belépési gyűjtő árunyilatkozaton keresztül már benyújtott vonatkozó információkat esetlegesen vissza lehessen keresni a nemzeti egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszerek segítségével.

(22) A nyilatkozattételi követelmények teljeskörű összehangolása érdekében a vámhatóságoknak, tengerészeti hatóságoknak és más érintett hatóságoknak együtt kell működniük egymással mind nemzeti, mind uniós szinten. A konkrét feladatokkal rendelkező nemzeti koordinátoroknak javítaniuk kell ezen együttműködés hatékonyságát és a nemzeti egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszerek zökkenőmentes működését.

(23) A nemzeti egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszereken keresztül biztosított információk ismételt felhasználása, valamint az információk nyilatkozattevő általi benyújtásának megkönnyítése érdekében közös adatbázisokat szükséges előirányozni. Egy EMSWe-hajóadatbázist kell létrehozni, amelynek ki kell terjednie a hajók adatainak és nyilatkozattételi mentességeinek referenciajegyzékére az érintett nemzeti egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszerben közöltek szerint. Az információk nyilatkozattevő általi benyújtásának megkönnyítése érdekében egy közös helynévadatbázist kell létrehozni, amelyben szerepelnie kell a helynévkódok referencialistájának, amely lista tartalmazza az ENSZ kereskedelmi és közlekedési helynévkódrendszerének (UN/LOCODE) kódjait, a SafeSeaNet-kódokat, valamint a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) globális integrált hajózási információs rendszerében (GISIS) regisztrált kikötői létesítményi kódokat. Egy közös adatbázist kell továbbá létrehozni, amelynek tartalmaznia kell a nemzeti egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszerbe bejelentendő veszélyes és szennyező áruk listáját a 2002/59/EK irányelvvel, valamint az IMO FAL 7-tel összhangban, figyelembe véve az IMO-egyezményekben és -szabályzatokban előírt vonatkozó adatelemeket.

(24) A személyes adatok e rendelet keretében történő, illetékes hatóságok általi kezelésének összhangban kell állnia az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7). A személyes adatok e rendelet keretében történő, Bizottság általi kezelésének összhangban kell állnia az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (8).

(25) Az EMSWe és a nemzeti egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszerek nem jelenthetnek a saját működésükhöz szükségestől eltérő egyéb jogalapot a személyes adatok kezelésére, továbbá nem használhatók fel személyes adatokra irányuló új hozzáférési jogok biztosítására.

(26) A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek az EMSWe-adatkészletek létrehozása és módosítása, valamint az adatelemek fogalommeghatározásainak, kategóriáinak és adatspecifikációinak a meghatározása révén történő kiegészítése vonatkozásában, valamint arra, hogy a mellékletet oly módon módosítsa, hogy abba beépítse a nemzeti szinten már meglévő nyilatkozattételi kötelezettségeket, továbbá hogy abban figyelembe vegyen az uniós jogi aktusokban elfogadott új nyilatkozattételi kötelezettségeket. A Bizottságnak biztosítania kell a mellékletben felsorolt uniós és nemzetközi jogi aktusokban meghatározott, adatokra vonatkozó általános követelményeknek, formátumoknak és kódoknak a betartását. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (9) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(27) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésekor a Bizottságnak biztosítania kell, hogy a tagállami szakértőkkel és az üzleti világ képviselőivel átlátható módon és időben konzultáljanak.

(28) E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (10) megfelelően kell gyakorolni.

(29) A végrehajtási hatásköröket különösen annak érdekében kell a Bizottságra ruházni, hogy meghatározza a harmonizált interfészmodulnak, valamint a nemzeti egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszerek kapcsolódó harmonizált elemeinek a bevezetésére, karbantartására és használatára vonatkozó funkcionális és műszaki előírásokat, minőség-ellenőrzési mechanizmusokat és eljárásokat. Végrehajtási hatásköröket kell ruházni továbbá a Bizottságra abból a célból, hogy meghatározza az EMSWe közös szolgáltatásaira vonatkozó műszaki előírásokat, szabványokat és eljárásokat.

(30) E rendeletnek a 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (11) kell épülnie, amely megállapítja azokat a feltételeket, amelyek mellett a tagállamok elismerik a természetes és jogi személyek más tagállamok által bejelentett elektronikus azonosítási rendszereinek hatálya alá tartozó bizonyos elektronikus azonosító eszközöket. A 910/2014/EU rendelet meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a felhasználók az online közszolgáltatások határokon átnyúló igénybevételéhez használni tudják elektronikus azonosító és hitelesítő eszközeiket.

(31) A Bizottságnak el kell végeznie e rendelet értékelését. E célból információkat kell gyűjteni, amelyek alapul szolgálnak az említett értékeléshez és lehetővé teszik annak felmérését, hogy e rendelet mennyiben teljesíti az általa elérni kívánt célokat. A Bizottságnak egyéb lehetőségek mellett azt is értékelnie kell, hogy milyen értéktöbbletet képviselne egy központosított és harmonizált európai nyilatkozattételi rendszer - például egy központi nyilatkozattételi interfész - kialakítása.

(32) A 2010/65/EU irányelvet ezért e rendelet alkalmazásának kezdőnapján hatályon kívül kell helyezni.

(33) Az európai adatvédelmi biztossal a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultációra került sor,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és hatály

E rendelet meghatározza a harmonizált interfészekkel rendelkező, technológiasemleges és átjárható európai egyablakos tengerügyi ügyintézési környezet (a továbbiakban: EMSWe) keretét, hogy megkönnyítse a hajók uniós kikötőbe való érkezésük, ott-tartózkodásuk és onnan való elindulásuk kapcsán fennálló nyilatkozattételi kötelezettségeivel kapcsolatos információk elektronikus továbbítását.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. "európai egyablakos tengerügyi ügyintézési környezet" (EMSWe): az Unióban a kikötői megállásokkal kapcsolatos nyilatkozattételi kötelezettségekkel összefüggő elektronikus adattovábbítás jogi és technikai kerete, amely a harmonizált nyilatkozattételi interfészekkel rendelkező nemzeti egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszerek hálózatából áll, és magában foglalja a SafeSeaNet és más releváns rendszerek útján történő adatcserét, továbbá a felhasználói regisztrációs, a hozzáférés-kezelési, a címkiosztó, a hajóazonosítási, valamint a helynévkódokra, a veszélyes és szennyező árukra és az egészségre vonatkozó információkat szolgáló közös szolgáltatásokat;

2. "hajó": minden olyan tengerjáró hajó vagy tengeri környezetben üzemelő vízi jármű, amelyre vonatkozik valamely, a mellékletben felsorolt konkrét nyilatkozattételi kötelezettség;

3. "nemzeti egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszer": adatoknak a nyilatkozattételi kötelezettségek teljesítése céljából, elektronikus úton történő fogadását, cseréjét és továbbítását lehetővé tevő, nemzeti szinten létrehozott és működtetett műszaki platform, amely a hozzáférések tekintetében közösen meghatározott jogosultság-kezeléssel rendelkezik, és amely magában foglal egy harmonizált nyilatkozattételi interfészmodult és egy grafikus felhasználói felületet a nyilatkozattevőkkel folytatott kommunikáció céljára, továbbá összeköttetésben áll a vonatkozó hatóságok rendszereivel, valamint nemzeti és uniós szintű adatbázisokkal, emellett lehetővé teszi a részt vevő érintett hatóságok által hozott határozatok legszélesebb körébe tartozó üzenetek vagy visszaigazolások nyilatkozattevők felé történő továbbítását és amely adott esetben az egyéb nyilatkozattételi eszközökhöz való kapcsolódást is lehetővé teheti;

4. "harmonizált nyilatkozattételi interfészmodul": a nemzeti egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszer köztesrétege, amelyen keresztül lehetőség nyílik a nyilatkozattevők által alkalmazott információs rendszerek és az érintett nemzeti egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszer közötti adatcserére;

5. "nyilatkozattételi kötelezettség": a mellékletben felsorolt uniós és nemzetközi jogi aktusokban, valamint a mellékletben felsorolt nemzeti jogszabályokban és előírásokban megkövetelt információk, amelyeket a hajóknak a kikötői megállások kapcsán szolgáltatniuk kell;

6. "kikötői megállás": hajóknak valamely tagállam tengeri kikötőjébe való érkezése, ott-tartózkodása és onnan való elindulása;

7. "adatelem": legkisebb olyan információegység, amely egyedi meghatározással és pontos technikai jellemzőkkel, úgymint formátummal, hosszúsággal és karaktertípussal rendelkezik;

8. "EMSWe-adatkészlet": a nyilatkozattételi kötelezettségekből eredő adatelemek teljes listája;

9. "grafikus felhasználói felület": internetes interfész, amely kétirányú, webalapú, felhasználó-rendszer összeköttetést biztosít a nemzeti egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszer felé történő adatszolgáltatáshoz, és amely egyrészt lehetővé teszi a nyilatkozattevők számára a manuális adatbevitelt, többek között harmonizált digitális táblázatok és olyan funkciók útján, amelyek lehetővé teszik nyilatkozattételi adatelemek kivonatolását a táblázatokból, másrészt pedig olyan egységes funkciókkal és jellemzőkkel rendelkezik, amelyek a nyilatkozattevők számára egységes felhasználói élményt biztosítanak a navigációs folyamat és az adatfeltöltés tekintetében;

10. "egységes címkiosztó szolgáltatás": további önkéntes szolgáltatás, amely lehetővé teszi a nyilatkozattevők számára, hogy közvetlen, rendszerek közötti adatösszeköttetéseket kezdeményezzenek a nyilatkozattevő rendszere és az érintett nemzeti egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszer harmonizált nyilatkozattételi interfészmodulja között;

11. "nyilatkozattevő": a nyilatkozattételi kötelezettségek hatálya alá tartozó bármely természetes vagy jogi személy, illetve az adott nyilatkozattételi kötelezettség keretei között az említett személy nevében eljáró bármely más, megfelelően felhatalmazott természetes vagy jogi személy;

12. "vámhatóságok": a 952/2013/EU rendelet 5. cikkének 1. pontjában meghatározott hatóságok;

13. "adatszolgáltató": a nyilatkozattevőnek a nyilatkozattételi kötelezettségekkel kapcsolatban információs és kommunikációs technológiákkal összefüggő szolgáltatásokat nyújtó természetes vagy jogi személy;

14. "adatok elektronikus továbbítása": digitálisan kódolt információ továbbítási folyamata, amelynek során adattárolásra és számítógéppel való feldolgozásra közvetlenül alkalmas, felülvizsgálható, strukturált formátumot alkalmaznak;

15. "kikötői szolgáltató": az (EU) 2017/352 európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt kikötői szolgáltatások egy vagy több kategóriájába tartozó szolgáltatásokat nyújtó természetes vagy jogi személy.

II. FEJEZET

EMSWe-ADATKÉSZLET

3. cikk

Az EMSWe-adatkészlet létrehozása

(1) A Bizottság az e cikk (3) bekezdése szerint megállapítja és módosítja az EMSWe-adatkészletet.

(2) A tagállamok 2020. február 15-ig értesítik a Bizottságot a nemzeti jogszabályokból és előírásokból eredő nyilatkozattételi kötelezettségekről, valamint az EMSWe-adatkészletben szerepeltetendő adatelemekről. A tagállamok pontosan azonosítják az ilyen adatelemeket.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet mellékletének annak céljából történő módosítása érdekében, hogy abba beillesszen, abból töröljön vagy abban kiigazítson egy adott nemzeti jogi aktusra vagy követelményre, uniós vagy nemzetközi jogi aktusokra való hivatkozást, valamint annak érdekében, hogy megállapítsa és módosítsa az EMSWe-adatkészletet.

Az első ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktust 2021. augusztus 15-ig kell elfogadni.

A 4. cikkben meghatározottak szerint a tagállamok kérhetik a Bizottságot, hogy a nemzeti jogszabályokban és előírásokban meghatározott nyilatkozattételi kötelezettségeknek megfelelően adatelemeket vezessen be az EMSWe-adatkészletbe vagy módosítsa azokat. Annak értékelésekor, hogy bizonyos adatelemeket fel kell-e venni az EMSWe-adatkészletbe, a Bizottság figyelembe veszi a felmerülő biztonsági aggályokat és a FAL-egyezményben foglalt elveket, nevezetesen annak alapelvét, hogy csak a leglényegesebb nyilatkozattételi adatokat lehet megkövetelni és minimalizálni kell a kért adattételek számát.

A Bizottság a kéréstől számított három hónapon belül dönt arról, hogy az adatelemek beillesztésre kerülnek-e az EMSWe-adatkészletbe. A Bizottság megindokolja a döntését.

Az EMSWe-adatkészletbe adatelemet bevezető vagy abban adatelemet módosító, felhatalmazáson alapuló jogi aktusnak egyértelműen hivatkoznia kell a nemzeti jogszabályokra és előírásokra.

Amennyiben a Bizottság úgy dönt, hogy nem illeszti be a kért adatelemet, megalapozott indokokkal szolgál a beillesztés elutasítására vonatkozóan, és azokban hivatkozik az idevágó hajózásbiztonsági szempontokra és a FAL-egyezményben foglalt elvekre.

4. cikk

Az EMSWe-adatkészlet módosítása

(1) Amennyiben valamely tagállam a nemzeti jogszabályai és előírásai alapján olyan nyilatkozattételi kötelezettséget szándékozik módosítani, amely az EMSWe-adatkészletben szereplőktől eltérő adatok szolgáltatására terjed ki, az adott tagállam haladéktalanul értesíti a Bizottságot. Az említett értesítésében a tagállam pontosan azonosítja az EMSWe-adatkészletben nem szereplő információkat, továbbá jelzi a kérdéses nyilatkozattételi kötelezettség alkalmazásának tervezett időtartamát.

(2) A tagállamok csak abban az esetben vezethetnek be új nyilatkozattételi kötelezettségeket, ha ezt a Bizottság a 3. cikkben meghatározott eljárás útján jóváhagyta, a megfelelő adatok pedig beillesztésre kerültek az EMSWe-adatkészletbe és alkalmazzák őket a harmonizált nyilatkozattételi interfészekben.

(3) A Bizottságnak a 3. cikk (3) bekezdésével összhangban értékelnie kell, hogy szükséges-e az EMSWe-adatkészlet módosítása. Az EMSWe-adatkészlet évente egyszer módosítható, kivéve a kellően indokolt eseteket.

(4) A tagállamok kivételes körülmények között, a Bizottság jóváhagyása nélkül további adatelemeket kérhetnek a nyilatkozattevőktől három hónapnál rövidebb időtartamra. A tagállamok ezen adatelemekről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot. Ha a kivételes körülmények továbbra is fennállnak, a Bizottság hozzájárulhat, hogy a tagállamok a további adatelemek megkérésére vonatkozó időtartamot két esetben három hónapos időszakkal meghosszabbítsák.

Legkésőbb egy hónappal az első albekezdésben említett utolsó három hónapos időszak vége előtt a tagállam - a 3. cikk (3) bekezdése értelmében - kérheti a Bizottságtól, hogy a további adatelemek váljanak az EMSWe-adatkészlet részévé. A tagállamok a Bizottság döntésének meghozataláig továbbra is kérhetik a további adatelemeket a nyilatkozattevőktől, kedvező döntés esetén pedig egészen addig, amíg a módosított EMSWe-adatkészletet létre nem hozták.

III. FEJEZET

ADATSZOLGÁLTATÁS

5. cikk

Nemzeti egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszer

(1) Mindegyik tagállam nemzeti egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszert hoz létre, amelyen keresztül - e rendelettel összhangban, valamint a 7. és a 11. cikk sérelme nélkül - a nyilatkozattételi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges összes információt egyszer kell benyújtani, az EMSWe-adatkészlet segítségével és azzal összhangban, a 6. cikkben meghatározott harmonizált nyilatkozattételi interfészmodul és grafikus felhasználói felület, valamint adott esetben a 7. cikkben meghatározott egyéb nyilatkozattételi eszközök használatával, abból a célból, hogy ezen információk a feladataik ellátásához szükséges mértékben elérhetővé váljanak a tagállamok érintett hatóságai számára.

A nemzeti egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszerük üzemeltetése a tagállamok felelőssége.

A tagállamok az egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszert létrehozhatják egy vagy több tagállammal közösen. Ezek a tagállamok ezt az egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszert jelölik meg a nemzeti egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszerükként, és felelnek annak az e rendeletnek megfelelően történő működtetéséért.

(2) A tengeri kikötőkkel nem rendelkező tagállamok mentesülnek az (1) bekezdésben meghatározott nemzeti egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszer fejlesztésére, létrehozására, működtetésére és rendelkezésre bocsátására irányuló kötelezettség alól.

(3) A tagállamok biztosítják:

a) a nemzeti egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszer kompatibilitását a harmonizált nyilatkozattételi interfészmodullal, valamint az egységes funkciók alkalmazását a nemzeti egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszer grafikus felhasználói felületén, a 6. cikk (2) bekezdésének megfelelően;

b) a harmonizált nyilatkozattételi interfészek időben történő integrálását a 6. cikkben említett végrehajtási jogi aktusban meghatározott végrehajtási határidőknek megfelelően és bármely későbbi frissítés időben történő integrálását a többéves végrehajtási tervben elfogadott határidőknek megfelelően;

c) az illetékes hatóságok megfelelő rendszereihez való kapcsolódást annak érdekében, hogy az adott hatóságoknak jelentendő adatok átvitele a nemzeti egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszeren keresztül az említett rendszerek felé lehetővé váljon, az uniós jogi aktusokkal és nemzeti jogszabályokkal és előírásokkal összhangban, az említett rendszerekre vonatkozó műszaki előírásoknak megfelelően;

d) a 2025. augusztus 15-től kezdődő első 12 hónapban információs szolgálat rendelkezésre állását, valamint online támogató webhelyet a nemzeti egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszerükhöz, amely egyértelmű utasításokat tartalmaz az adott tagállam hivatalos nyelvein, továbbá adott esetben egy nemzetközileg használt nyelven;

e) a nemzeti egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszer működtetésében közvetlenül részt vevő személyzet megfelelő és szükséges képzését.

(4) A tagállamok biztosítják, hogy a szükséges információkat a kérdéses jogszabályok alkalmazásáért felelős hatóságok megkapják, továbbá, hogy azok köre az egyes, említett hatóságok szükségleteire korlátozódjon. Ezzel a tagállamok biztosítják azon információk továbbítására vonatkozó jogi követelmények teljesülését, amelyekre a mellékletben felsorolt uniós jogi aktusok írnak elő rendelkezéseket, illetve - adott esetben - a 952/2013/EU rendelet 6. cikk (1) bekezdésében említett elektronikus adatfeldolgozó eljárások használatát. A tagállamok biztosítják továbbá az érintett hatóságok által használt információs rendszerek átjárhatóságát.

(5) A nemzeti egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszereknek biztosítaniuk kell annak a technikai lehetőségét, hogy a nyilatkozattevők az adatelemek egy nemzeti szinten előre meghatározott alkészletét külön a rendeltetési hely szerinti kikötői szolgáltatók számára is rendelkezésre bocsáthassák.

(6) Amennyiben valamely tagállam a nyilatkozattételi kötelezettségek teljesítéséhez nem teszi szükségessé az EMSWe-adatkészlet minden elemét, a nemzeti egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszernek el kell fogadnia az adott tagállam által előírt adatelemekre korlátozódó adatszolgáltatást. A nemzeti egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszernek el kell fogadnia a nyilatkozattevő általi olyan adatszolgáltatásokat is, amelyek az EMSWe-adatkészletből további elemeket tartalmaznak; az említett a további elemeket azonban nem kell kezelnie és tárolnia.

(7) A tagállamok a nemzeti egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszerük felé benyújtott adatokat csupán annyi ideig tárolják, ami az e rendeletben előírt követelmények teljesítéséhez, illetve a mellékletben felsorolt uniós, nemzetközi és nemzeti jogi aktusoknak való megfelelés biztosításához szükséges. A tagállamoknak ezt követően haladéktalanul törölnie kell az ilyen információkat.

(8) A tagállamok a nyilatkozattevők által a nemzeti egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszer felé benyújtott adatok alapján egy uniós szinten harmonizált elektronikus formátumban közzéteszik a hajók rendelkezésre álló becsült és tényleges érkezési és indulási idejét. Ez a kötelezettség nem vonatkozik az érzékeny rakományt szállító hajókra, amelyek esetében ennek az információnak a nemzeti egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszeren keresztül történő közzététele biztonsági fenyegetést jelenthet.

(9) A nemzeti egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszereknek egységes internetes címmel kell rendelkezniük.

(10) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza a (3) bekezdés d) pontjában említett a támogató webhelyek harmonizált struktúráját, az érkezési és indulási idők elérhetővé tétele érdekében a (8) bekezdésben említett műszaki előírásokat és a (9) bekezdésben említett internetes címek egységes formátumát. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 24. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Az első ilyen végrehajtási jogi aktus 2021. augusztus 15-ig kell elfogadni.

6. cikk

Harmonizált nyilatkozattételi interfészek

(1) A Bizottság a tagállamokkal szoros együttműködésben végrehajtási jogi aktusokat fogad el a nemzeti egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszerek harmonizált nyilatkozattételi interfészmoduljára vonatkozó funkcionális és műszaki előírások megállapítása érdekében. A funkcionális és műszaki előírásoknak arra kell törekedniük, hogy elősegítsék a felhasználók által használt különböző technológiák és nyilatkozattételi rendszerek közötti átjárhatóságot.

Az első ilyen végrehajtási jogi aktust 2021. augusztus 15-ig kell elfogadni.

(2) A Bizottság a tagállamokkal szoros együttműködésben 2022. augusztus 15-ig kidolgozza, azt követően pedig naprakésszé teszi a nemzeti egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszerek harmonizált nyilatkozattételi interfészmodulját, az e cikk (1) és (5) bekezdésében említett előírásokkal összhangban.

(3) A Bizottság a tagállamok rendelkezésére bocsátja a harmonizált nyilatkozattételi interfészmodult és valamennyi releváns információt, hogy beépíthessék azokat a nemzeti egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszerükbe.

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza a grafikus felhasználói felület egységes funkcióit és a 2. cikk 9. pontjában említett harmonizált digitális táblázatok mintáit.

Az első ilyen végrehajtási jogi aktust 2021. augusztus 15-ig kell elfogadni.

(5) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a műszaki előírások, szabványok és eljárások módosítása céljából annak biztosítása érdekében, hogy a harmonizált nyilatkozattételi interfészek nyitottak legyenek a jövőbeli technológiák irányába.

(6) Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 24. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

7. cikk

Egyéb nyilatkozattételi eszközök

(1) A tagállamok engedélyezik a nyilatkozattevők számára, hogy önkéntes alapon olyan adatszolgáltatókon keresztül nyújtsanak be adatokat a nemzeti egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszerbe, amelyek megfelelnek a harmonizált nyilatkozattételi interfészmodul előírásainak.

(2) A tagállamok lehetővé tehetik a nyilatkozattevők számára, hogy az adatokat más nyilatkozattételi csatornákon keresztül nyújtsák be, amennyiben az ilyen csatornák használata a nyilatkozattevők számára önkéntes. Ilyen esetben a tagállamok biztosítják, hogy az ilyen egyéb csatornák a vonatkozó információkat elérhetővé tegyék a nemzeti egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszerek számára.

(3) A tagállamok az 5 és a 6. cikkben, valamint a 12-17. cikkben meghatározott elektronikus rendszerek bármelyikének az átmeneti meghibásodása esetén alternatív adatszolgáltatási eszközöket alkalmazhatnak.

8. cikk

Az egyszeri adatszolgáltatás elve

(1) A 11. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül és az uniós jog által előírt eltérő rendelkezés hiányában a tagállamok biztosítják, hogy a nyilatkozattevőtől kikötői megállásonként csak egyszer kérjenek e rendelet szerinti adatszolgáltatást, illetve hogy az EMSWe-adatkészlet vonatkozó adatelemeit az e cikk (3) bekezdésének megfelelően rendelkezésre bocsássák és újra felhasználják.

(2) A Bizottság gondoskodik arról, hogy a hajónak a nemzeti egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszerben megadott azonosító információi, adatai és a rá vonatkozó mentességek rögzítésre kerüljenek a 14. cikkben említett EMSWe-hajóadatbázisban, és hogy azok elérhetők legyenek az Unión belüli későbbi kikötői megállások alkalmával.

(3) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az EMSWe-adatkészletnek a valamely uniós kikötőből történő elinduláskor átadott adatelemei a nyilatkozattételi kötelezettségek teljesítése céljából a következő uniós kikötőbe való megérkezéskor a nyilatkozattevők rendelkezésére álljanak, feltéve, hogy a hajó az útja során nem állt meg az Unión kívüli kikötőben. Ez a bekezdés nem vonatkozik a 952/2013/EU rendelet értelmében kapott információkra, kivéve, ha az ilyen információk rendelkezésre bocsátásának a lehetőségét az említett rendelet biztosítja.

(4) Az EMSWe-adatkészletnek bármely, e rendelettel összhangban kapott vonatkozó adatelemét elérhetővé kell tenni más nemzeti egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszerek számára is a SafeSeaNet-en keresztül.

(5) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az e cikk (3) és (4) bekezdésében említett vonatkozó adatelemek jegyzékének megállapítása érdekében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 24. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

9. cikk

A benyújtott adatokért való felelősség

A nyilatkozattevő felel az adatelemeknek a vonatkozó jogi és műszaki követelményekkel összhangban történő benyújtásáért. Az adatokért és a nemzeti egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszer részére való benyújtás óta esetlegesen megváltozott információk naprakésszé tételéért továbbra is a nyilatkozattevőt terheli a felelősség.

10. cikk

Adatvédelem és titoktartás

(1) A személyes adatok e rendelet keretében történő, illetékes hatóságok általi kezelésének összhangban kell állnia az (EU) 2016/679 rendelettel.

(2) A személyes adatok e rendelet keretében történő, Bizottság általi kezelésének összhangban kell állnia az (EU) 2018/1725 rendelettel.

(3) A tagállamok és a Bizottság megteszik a szükséges intézkedéseket az alkalmazandó uniós vagy nemzeti joggal összhangban az e rendelet alapján cserélt üzleti információk és más különleges adatok bizalmas kezelésének biztosítása érdekében.

11. cikk

További vámügyi rendelkezések

(1) E rendelet nem akadályozhatja az információcserét a tagállamok vámhatóságai, illetve a vámhatóságok és a 952/2013/EU rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében említett elektronikus adatfeldolgozási eljárást alkalmazó gazdasági szereplők között.

(2) A 952/2013/EU rendelet 127. cikkében említett belépési gyűjtő árunyilatkozatban foglalt vonatkozó információkat - amennyiben ez összhangban áll az uniós vámjogszabályokkal - hivatkozásként a nemzeti egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszer rendelkezésére kell bocsátani, illetve - adott esetben - ismételten fel kell használni a mellékletben felsorolt egyéb nyilatkozattételi kötelezettségekhez.

(3) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az e cikk (2) bekezdésében említett vonatkozó információk jegyzékének megállapítása érdekében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 24. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Az első ilyen végrehajtási aktust 2021. augusztus 15-ig kell elfogadni.

IV. FEJEZET

KÖZÖS SZOLGÁLTATÁSOK

12. cikk

Az EMSWe felhasználói regisztrációs és hozzáférés-kezelő rendszere

(1) A Bizottság közös felhasználói regisztrációs és hozzáférés-kezelő rendszert hoz létre és biztosítja annak rendelkezésre állását a nemzeti egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszereket használó nyilatkozattevők és adatszolgáltatók, valamint a nemzeti egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszerekhez hozzáférő nemzeti hatóságok számára olyan esetekre, amikor a felhasználó azonosítására van szükség. Az említett közös felhasználói regisztrációs és hozzáférés-kezelő rendszernek lehetővé kell tennie a meglévő uniós regisztrációs rendszeren keresztül végzett, uniós szinten elismert egyszeri felhasználói regisztrációt, a decentralizált felhasználókezelést és a felhasználók uniós szintű nyomon követését.

(2) Minden tagállam kijelöl egy, az (1) bekezdésben említett rendszerben az új felhasználók azonosításáért és regisztrációjáért, valamint a meglévő felhasználói fiókok módosításáért és megszüntetéséért felelős nemzeti hatóságot.

(3) A különböző tagállamokban a nemzeti egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszerekhez való hozzáférés céljából az EMSWe felhasználói regisztrációs és hozzáférés-kezelő rendszerében regisztrált nyilatkozattevőket vagy adatszolgáltatókat úgy kell tekinteni, mint akik vagy amelyek az összes tagállam nemzeti egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszerébe regisztráltak, és e felhasználóknak az egyes tagállamok által a nemzeti szabályoknak megfelelően adott hozzáférési jogok keretein belül kell tevékenykedniük.

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az (1) bekezdésben említett közös felhasználói regisztrációs és hozzáférés-kezelő rendszer - beleértve a (2) bekezdésben említett funkciókat is - létrehozására vonatkozó műszaki előírások, szabványok és eljárások megállapítása érdekében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 24. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Az első ilyen végrehajtási jogi aktust 2021. augusztus 15-ig kell elfogadni.

13. cikk

Egységes címkiosztó szolgáltatás

(1) A Bizottság a tagállamokkal szoros együttműködésben létrehoz egy további önkéntes egységes címkiosztó szolgáltatást, feltéve, hogy a 6. cikknek megfelelően teljeskörűen bevezetésre került a harmonizált nyilatkozattételi interfészmodul.

(2) A Bizottság a tagállamokkal szoros együttműködésben végrehajtási jogi aktusokat fogad el az egységes címkiosztó szolgáltatás bevezetésére, karbantartására és használatára vonatkozó funkcionális és műszaki előírások, minőség-ellenőrzési mechanizmusok és eljárások meghatározása érdekében. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 24. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Az első ilyen végrehajtási jogi aktust 2024. augusztus 15-ig kell elfogadni.

14. cikk

EMSWe-hajóadatbázis

(1) A 8. cikk (2) bekezdésével összhangban a Bizottság egy EMSWe-hajóadatbázist hoz létre, amely tartalmazza a hajók azonosító információinak és adatainak a listáját, valamint a hajók nyilatkozattételi mentességére vonatkozó feljegyzéseket.

(2) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az (1) bekezdésben említett adatokat a nemzeti egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszer felé a nyilatkozattevők által benyújtott adatok alapján megküldjék az EMSWe-hajóadatbázisnak.

(3) A Bizottság biztosítja, hogy a hajóadatbázisban szereplő adatok a hajók nyilatkozattételének megkönnyítése érdekében rendelkezésre álljanak a nemzeti egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszerek számára.

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az (1) bekezdésben említett, a hajók azonosító információinak és adatainak, valamint a hajók nyilatkozattétele alóli mentességre vonatkozó adatoknak a gyűjtésére, tárolására, frissítésére és benyújtására szolgáló adatbázis létrehozására vonatkozó műszaki előírások, szabványok és eljárások meghatározására vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 24. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Az első ilyen végrehajtási jogi aktust 2021. augusztus 15-ig kell elfogadni.

15. cikk

Közös helynévadatbázis

(1) A Bizottság közös helynévadatbázist hoz létre, amely tartalmazza a helynévkódok (14) referencialistáját, valamint a kikötői létesítmények kódjait az IMO globális integrált hajózási információs rendszerében (GISIS) regisztráltak szerint.

(2) A Bizottság biztosítja, hogy a helynévadatbázis a hajók nyilatkozattételének megkönnyítése érdekében rendelkezésre álljon a nemzeti egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszerek számára.

(3) A tagállamok a helynévadatbázisból származó információkat nemzeti szinten a nemzeti egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszereken keresztül teszik elérhetővé.

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az (1) bekezdésben említett közös helynévadatbázis létrehozására vonatkozó műszaki előírások, szabványok és eljárások meghatározása érdekében, a helynévkódoknak és a kikötői létesítmények kódjainak gyűjtése, tárolása, frissítése és benyújtása érdekében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 24. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Az első ilyen végrehajtási jogi aktust 2021. augusztus 15-ig kell elfogadni.

16. cikk

Veszélyes anyagok közös adatbázisa

(1) A Bizottság közös adatbázist hoz létre azon veszélyes és szennyező áruk listájának rögzítésére, amelyeket a 2002/59/EK irányelvnek, valamint az IMO FAL 7. sz. formanyomtatványának megfelelően kell bejelenteni, figyelembe véve az IMO-egyezményekben és -szabályzatokban előírt vonatkozó adatelemeket.

(2) A Bizottság biztosítja, hogy a veszélyes anyagok közös adatbázisa a hajók nyilatkozattételének megkönnyítése érdekében rendelkezésre álljon a nemzeti egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszerek számára.

(3) Az adatbázist össze kell kapcsolni az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség (EMSA) által kidolgozott, a veszélyes és szennyező árukkal összefüggő veszélyekre és kockázatokra vonatkozó információkat tartalmazó MAR-CIS adatbázis vonatkozó bejegyzéseivel.

(4) Az adatbázis nemzeti és uniós szinten, a nemzeti egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszeren keresztüli nyilatkozattételi folyamat során hivatkozásként és ellenőrző eszközként egyaránt használandó.

(5) A tagállamok a közös adatbázisból származó információkat nemzeti szinten a nemzeti egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszeren keresztül teszik elérhetővé.

(6) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az (1) bekezdésben említett közös adatbázis létrehozására vonatkozó műszaki előírások, szabványok és eljárások meghatározására vonatkozóan, a veszélyes anyagokra vonatkozó referenciainformációk gyűjtése, tárolása és rendelkezésre bocsátása érdekében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 24. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Az első ilyen végrehajtási jogi aktust 2021. augusztus 15-ig kell elfogadni.

17. cikk

Közös hajóhigiéniai adatbázis

(1) A Bizottság közös hajóhigiéniai adatbázist tesz elérhetővé, amelynek alkalmasnak kell lennie a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok (2005) 37. cikkében említett hajózási egészségügyi nyilatkozatokhoz kapcsolódó adatok fogadására és tárolására. A fedélzeten tartózkodó beteg személyekkel kapcsolatos személyes adatok nem tárolhatók ebben az adatbázisban.

A tagállamok illetékes egészségügyi hatóságai adatok fogadása vagy cseréje céljából hozzáférhetnek az adatbázishoz.

(2) A hajóhigiéniai adatbázist használó tagállamok közlik a Bizottsággal, hogy mely nemzeti hatóságok felelősek az említett adatbázis felhasználóinak kezeléséért, többek között az új felhasználók regisztrációjáért, valamint a felhasználói fiókok módosításáért és lezárásáért.

(3) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az (1) bekezdésben említett adatbázis létrehozására vonatkozó műszaki előírások, szabványok és eljárások megállapítása érdekében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 24. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

V. FEJEZET

AZ EMSWe-TEVÉKENYSÉGEK KOORDINÁCIÓJA

18. cikk

Nemzeti koordinátorok

Az egyes tagállamok kijelölnek egy egyértelmű jogi felhatalmazással rendelkező illetékes nemzeti hatóságot, amely az EMSWe tekintetében nemzeti koordinátorként jár el. A nemzeti koordinátor:

a) nemzeti kapcsolattartóként jár el a felhasználók és a Bizottság számára az e rendelet végrehajtásával összefüggő minden kérdésben;

b) koordinálja e rendeletnek az adott tagállamon belüli illetékes nemzeti hatóságok általi alkalmazását és az e hatóságok közötti együttműködést;

c) az 5. cikk (3) bekezdésének c) pontjában foglaltaknak megfelelően koordinálja az adatok terjesztésének, valamint az említett illetékes hatóságok megfelelő rendszereihez való kapcsolódásnak a biztosítására irányuló tevékenységeket;

19. cikk

Többéves végrehajtási terv

E rendelet időben történő végrehajtásának megkönnyítése, valamint a harmonizált interfészmodul és az EMSWe kapcsolódó harmonizált elemeinek telepítésére, kezelésére és frissítésére irányuló minőség-ellenőrzési mechanizmusok és eljárások biztosítása érdekében a Bizottság a tagállami szakértőkkel folytatott megfelelő konzultációt követően többéves végrehajtási tervet fogad el, amelyet évente felülvizsgál és amelyben meghatározza a következőket:

a) a következő 18 hónapra tervezett, a harmonizált nyilatkozattételi interfészek és az EMSWe kapcsolódó harmonizált elemeinek fejlesztésére és frissítésére irányuló terv;

b) az egységes címkiosztó szolgáltatás 2024. augusztus 15-ig történő létrehozására irányuló terv;

c) az érintett felekkel folytatandó konzultáció indikatív időpontja;

d) indikatív határidők, amelyek lejártát követően a tagállamok beépítik a harmonizált nyilatkozattételi interfészeket a nemzeti egyablakos tengerügyi ügyintézési rendszerekbe;

e) indikatív határidők a Bizottság számára ahhoz, hogy a harmonizált nyilatkozattételi interfészmodul megvalósítását követően létrehozzon egy egységes címkiosztó szolgáltatást;

f) tesztelési időszak a tagállamok és a nyilatkozattevők számára, hogy ellenőrizzék a kapcsolódásukat a harmonizált nyilatkozattételi interfészek bármely új verziójához;

g) tesztelési időszak az egységes címkiosztó szolgáltatás számára;

h) indikatív határidők a tagállamok és a nyilatkozattevők számára a harmonizált nyilatkozattételi interfészek régebbi verzióinak a fokozatos kivezetésére.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20. cikk

Költségek

Az Európai Unió általános költségvetése fedezi a következők költségeit:

a) az e rendelet uniós szintű végrehajtását támogató IKT-eszközöknek a Bizottság és az EMSA általi fejlesztése és karbantartása;

b) az EMSWe népszerűsítése uniós szinten, többek között az érintett felek körében, valamint a megfelelő nemzetközi szervezetek szintjén.

21. cikk

Együttműködés más, a kereskedelmet és szállítást könnyítő rendszerekkel vagy szolgáltatásokkal

Amennyiben más uniós jogi aktusok a kereskedelmet és szállítást könnyítő rendszereket vagy szolgáltatásokat hoztak létre, a Bizottság a szinergiák megvalósítása és a párhuzamosságok elkerülése érdekében koordinálja az ezekhez a rendszerekhez vagy szolgáltatásokhoz kapcsolódó tevékenységeket.

22. cikk

Felülvizsgálat és jelentés

A tagállamok nyomon követik az EMSWe alkalmazását, és megállapításaikról jelentést küldenek a Bizottságnak. A jelentésnek tartalmaznia kell a következő mutatókat:

a) a harmonizált nyilatkozattételi interfészmodul használata;

b) a grafikus felhasználói felület használata;

c) a 7. cikkben említett egyéb nyilatkozattételi eszközök használata.

A tagállamok az említett jelentést a Bizottság által megadandó sablon alapján évente benyújtják a Bizottságnak.

A Bizottság 2027. augusztus 15-ig, felülvizsgálja a rendelet alkalmazását, és az összegyűjtött adatok és statisztikák alapján értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az EMSWe működéséről. Az értékelő jelentés szükség szerint kiterjed az olyan újonnan megjelenő technológiák értékelésére, amelyek nyomán a harmonizált nyilatkozattételi interfészmodul adott esetben módosításra vagy cserére szorul.

23. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 3. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása négyéves időtartamra szól 2019. augusztus 14-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal a négyéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál a tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásakor haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 3. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

24. cikk

A bizottsági eljárás

(1) A Bizottság munkáját a szállítás és a kereskedelem digitális megkönnyítésével foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

25. cikk

A 2010/65/EU irányelv hatályon kívül helyezése

A 2010/65/EU irányelv 2025. augusztus 15-től hatályát veszti.

A 2010/65/EU irányelvre való hivatkozásokat e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.

26. cikk

Hatálybalépés

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2) Ezt a rendeletet 2025. augusztus 15-től kell alkalmazni.

(3) A 11. cikk (2) bekezdésében említett funkciók, valamint a melléklet A. részének 7. pontjában meghatározott vámügyi nyilatkozattételi kötelezettségekhez kapcsolódó funkciók akkor lépnek hatályba, amikor a 952/2013/EU rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében említett, e nyilatkozattételi kötelezettségek alkalmazásához szükséges elektronikus rendszerek működőképessé válnak, a Bizottság által a 952/2013/EU rendelet 280. és 281. cikke alapján kidolgozott munkaprogrammal összhangban. A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában (C sorozat) kihirdeti azt a napot, amikor teljesültek e bekezdés feltételei.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. június 20-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

A. TAJANI

a Tanács részéről

az elnök

G. CIAMBA

(1) HL C 62., 2019.2.15., 265. o.

(2) Az Európai Parlament 2019. április 18-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2019. június 13-i határozata.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/65/EU irányelve (2010. október 20.) a tagállamok kikötőibe érkező vagy onnan induló hajókra vonatkozó nyilatkozattételi követelményekről és a 2002/6/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 283., 2010.10.29., 1. o.).

(4) A Nemzetközi Tengerészeti Szervezetnek (IMO) az 1965. április 9-én elfogadott, majd 2016. április 8-án módosított, a nemzetközi tengeri forgalom könnyítéséről szóló egyezménye ("FAL-egyezmény"), 1.1. szabvány.

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/59/EK irányelve (2002. június 27.) a közösségi hajóforgalomra vonatkozó megfigyelő és információs rendszer létrehozásáról és a 93/75/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 208., 2002.8.5., 10. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(9) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 73. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/352 rendelete (2017. február 15.) a kikötői szolgáltatások nyújtását és a kikötők pénzügyi átláthatóságára vonatkozó közös szabályokat biztosító keretrendszer létrehozásáról (HL L 57., 2017.3.3., 1. o.).

(14) "Az ENSZ kereskedelmi és közlekedési helynévkódrendszere".

MELLÉKLET

NYILATKOZATTÉTELI KÖTELEZETTSÉGEK

A. Uniós jogi aktusokból fakadó nyilatkozattételi kötelezettségek

A nyilatkozattételi kötelezettségek e kategóriájába azon információk tartoznak, amelyeket az alábbi rendelkezésekkel összhangban kell nyújtani:

1. A tagállamok kikötőibe érkező és onnan induló hajókra vonatkozó értesítés

A közösségi hajóforgalomra vonatkozó megfigyelő és információs rendszer létrehozásáról szóló, 2002. június 27-i 2002/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 208., 2002.8.5., 10. o.) 4. cikke.

2. A személyek ellenőrzése a határátkelőhelyeken

A személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet (Schengeni határellenőrzési kódex) (HL L 77., 2016.3.23., 1. o.) 8. cikke.

3. A hajókon szállított veszélyes vagy szennyező áruk bejelentése

A közösségi hajóforgalomra vonatkozó megfigyelő és információs rendszer létrehozásáról szóló, 2002. június 27-i 2002/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 208., 2002.8.5., 10. o.) 13. cikke.

4. A hulladék és a rakománymaradványok bejelentése

A hajókon keletkező hulladék és a rakománymaradványok fogadására alkalmas kikötői létesítményekről szóló, 2000. november 27-i 2000/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 332., 2000.12.28., 81. o.) 6. cikke.

5. Védelmi információk bejelentése

A hajók és kikötőlétesítmények védelmének fokozásáról szóló, 2004. március 31-i 725/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 129., 2004.4.29., 6. o.) 6. cikke.

Az e melléklet függelékében rögzített formanyomtatványt kell használni a 725/2004/EK rendelet 6. cikkében előírt adatelemek azonosítására.

6. A hajón tartózkodó személyekre vonatkozó információk

A Közösség tagállamainak kikötőibe érkező vagy onnan induló személyhajókon utazó személyek nyilvántartásáról szóló, 1998. június 18-i 98/41/EK tanácsi irányelv (HL L 188., 1998.7.2., 35. o.) 4. cikkének (2) bekezdése és 5. cikkének (2) bekezdése.

7. Vámalakiságok

a) Alakiságok érkezéskor:

- Az érkezés bejelentése (a 952/2013/EU rendelet 133. cikke);

- Az áruk vám elé állítása (a 952/2013/EU rendelet 139. cikke);

- Átmeneti megőrzési árunyilatkozat (a 952/2013/EU rendelet 145. cikke);

- Az áruk uniós vámjogi státusza (a 952/2013/EU rendelet 153-155. cikke);

- Árutovábbításban használt elektronikus fuvarokmányok (a 952/2013/EU rendelet 233. cikk (4) bekezdés e) pontja).

b) Alakiságok induláskor:

- Az áruk uniós vámjogi státusza (a 952/2013/EU rendelet 153-155. cikke);

- Árutovábbításban használt elektronikus fuvarokmányok (a 952/2013/EU rendelet 233. cikk (4) bekezdés e) pontja);

- Kilépés bejelentése (a 952/2013/EU rendelet 267. cikke);

- Kilépési gyűjtő árunyilatkozat (a 952/2013/EU rendelet 271-272. cikke);

- Újrakiviteli értesítés (a 952/2013/EU rendelet 274-275. cikke).

8. Ömlesztettáru-szállító hajók biztonságos be- és kirakodása

Az ömlesztettáru-szállító hajók biztonságos be- és kirakodására vonatkozó harmonizált követelmények és eljárások megállapításáról szóló, 2001. december 4-i 2001/96/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 13., 2002.1.16., 9. o.) 7. cikke.

9. A kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzés

A kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzésről szóló, 2009. április 23-i 2009/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 131., 2009.5.28., 57. o.) 9. cikke és 24. cikkének (2) bekezdése.

10. Tengeri szállítási statisztikák

A tengeri áru- és személyszállításban használt statisztikai adatszolgáltatásról szóló, 2009. május 6-i 2009/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 141., 2009.6.6., 29. o.) 3. cikke.

B. FAL-dokumentumok és nemzetközi jogi eszközökből fakadó nyilatkozattételi kötelezettségek

A nyilatkozattételi kötelezettségek e kategóriájába azon információk tartoznak, amelyeket a FAL-egyezménnyel és egyéb releváns nemzetközi jogi eszközökkel összhangban kell nyújtani.

1. FAL 1: Általános nyilatkozat

2. FAL 2: Rakománynyilatkozat

3. FAL 3: A hajó készleteire vonatkozó nyilatkozat

4. FAL 4: A személyzet ingóságaira vonatkozó nyilatkozat

5. FAL 5: Személyzeti jegyzék

6. FAL 6: Utasjegyzék

7. FAL 7: Veszélyes áruk

8. Hajózási egészségügyi nyilatkozat

C. Nemzeti jogszabályokból és előírásokból fakadó nyilatkozattételi kötelezettségek

FÜGGELÉK

UNIÓS TAGÁLLAM KIKÖTŐJÉBE VALÓ BELÉPÉS ELŐTT MINDEN HAJÓ ÁLTAL KITÖLTENDŐ FORMANYOMTATVÁNY A HAJÓ ÉRKEZÉS ELŐTTI BIZTONSÁGI INFORMÁCIÓIRÓL

(A tengeri élet biztonságáról szóló 1974-es nemzetközi egyezmény (SOLAS) XI-2. fejezet 9. szabálya és a 725/2004/EK rendelet 6. cikkének (3) bekezdése)

A hajó adatai és elérhetőségek

IMO-szám

A hajó neve

Lajstromozási kikötő

Lobogó szerinti állam

A hajó típusa

Hívójel

Bruttó űrtartalom

Inmarsat-hívószámok (ha vannak)

A vállalat neve és a vállalati azonosító szám

A biztonságért felelős fő tisztviselő (CSO) neve és 24 órás elérhetőségei

Rendeltetési kikötő

Érkezési kikötőlétesítmény (ha ismert)

A kikötő és kikötői létesítmény adatai

A hajó kikötőbe érkezésének várható napja és időpontja (ETA)

A megállás elsődleges célja

A SOLAS XI-2. fejezet 9.2.1. rendelkezésében előírt információk

A hajó rendelkezik érvényes nemzetközi hajóvédelmi bizonyítvánnyal (ISSC)?

IGEN

ISSC

NEM - miért nem?

Kiadta (közigazgatási szerv vagy elismert biztonsági szervezet (RSO) neve)

Lejárat napja (éééé/hh/nn)

A hajó fedélzetén található jóváhagyott hajóvédelmi terv (SSP)?

IGEN

NEM

A védelmi szint, amely szerint az adott időpontban a hajó üzemel?

Biztonság 1. szint

Biztonság 2. szint

Biztonság 3. szint

A hajó helyzete e jelentés elkészítésének időpontjában

A kikötői létesítményekben való legutóbbi tíz megállás felsorolása időrendi sorrendben (a legutóbbi megállással kezdve):

Szám

Kezdőnap (éééé/hh/nn)

Zárónap (éééé/hh/nn)

Kikötő

Ország

ENSZ/LOCODE (ha van)

Kikötői létesítmény

Védelmi szint (SL)

1

SL =

2

SL =

3

SL =

4

SL =

5

SL =

Szám

Kezdőnap (éééé/hh/nn)

Zárónap (éééé/hh/nn)

Kikötő

Ország

ENSZ/LOCODE (ha van)

Kikötői létesítmény

Védelmi szint (SL)

6

SL =

7

SL =

8

SL =

9

SL =

10

SL =

A hajó tett-e bármilyen különleges vagy további védelmi intézkedést a hajóvédelmi tervben jóváhagyottakon túl?

Ha a válasz IGEN, a lentiekben jelezze a hajó által tett különleges vagy további védelmi intézkedést.

IGEN

NEM

Szám (lásd fent)

A hajó által tett különleges vagy további védelmi intézkedés

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Sorolja fel időrendi sorrendben (a legutóbbival kezdve) azon, hajók közötti tevékenységeket, melyeket a fentebb felsorolt, kikötői létesítményekben való legutóbbi tíz megállás során végeztek. Szükség szerint adjon a táblázathoz sorokat, vagy folytassa a következő oldalon - adja meg a hajók közötti tevékenységek teljes számát:

A jóváhagyott hajóvédelmi tervben meghatározott hajóvédelmi intézkedéseket fenntartották minden egyes szóban forgó, hajók közötti tevékenység folyamán?

Ha NEM, a lenti utolsó oszlopban részletezze az ehelyett alkalmazott védelmi intézkedéseket.

IGEN

NEM

Szám

Kezdőnap (éééé/hh/nn)

Zárónap (éééé/hh/nn)

Helyzet, vagy földrajzi szélesség és hosszúság

Hajók közötti tevékenység

Pótlólag alkalmazott védelmi intézkedések

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

A hajón található rakomány általános leírása

A hajó rakományként szállít az IMDG-szabályzat 1., 2.1., 2.3., 3., 4.1., 5.1., 6.1., 6.2., 7. vagy 8. osztálya bármelyikéhez tartozó veszélyes anyagokat?

IGEN

NEM

Amennyiben IGEN, erősítse meg, hogy mellékelte a veszélyes árukra vonatkozó rakományjegyzéket (vagy annak kivonatát)

Ellenőrizze, hogy a hajó személyzeti jegyzékét csatolták-e

IGEN

Ellenőrizze, hogy a hajó utasjegyzékét csatolták-e

IGEN

Egyéb biztonsággal kapcsolatos információ

Van bármilyen biztonsággal kapcsolatos kérdés, amelyről be kíván számolni?

IGEN

Adja meg a részleteket:

NEM

A hajó megbízottja a tervezett rendeltetési kikötőben

Név:

Elérhetőségek (telefonszám):

Az adatszolgáltató személy megnevezése

Jogcím vagy beosztás (szükség szerint törlendő):

Parancsnok/SSO/CSO/hajó megbízottja (lásd fentebb)

Név:

Aláírás:

A jelentés teljesítésének napja/időpontja/helye