32017L0159[1]

A Tanács (EU) 2017/159 irányelve (2016. december 19.) az Európai Unió Mezőgazdasági Szövetkezeteinek Általános Szövetsége (COGECA), az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) és az Európai Uniós Halászati Vállalkozások Nemzeti Szervezeteinek Szövetsége (Europeche) között 2012. május 21-én megkötött, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 2007. évi, a halászati ágazat munkafeltételeiről szóló egyezményének végrehajtásáról szóló megállapodás végrehajtásáról

A TANÁCS (EU) 2017/159 IRÁNYELVE

(2016. december 19.)

az Európai Unió Mezőgazdasági Szövetkezeteinek Általános Szövetsége (COGECA), az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) és az Európai Uniós Halászati Vállalkozások Nemzeti Szervezeteinek Szövetsége (Europêche) között 2012. május 21-én megkötött, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 2007. évi, a halászati ágazat munkafeltételeiről szóló egyezményének végrehajtásáról szóló megállapodás végrehajtásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 155. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 155. cikke (2) bekezdésének megfelelően a munkaadói és a munkavállalói oldal (a továbbiakban: a szociális partnerek) együttes kérelmet nyújthatnak be arra vonatkozóan, hogy az uniós szinten általuk megkötött megállapodások végrehajtására a Bizottság javaslata alapján hozott tanácsi határozattal sor kerüljön.

(2) 2007. június 14-én a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) elfogadta a halászati ágazat munkafeltételeiről szóló, 2007. évi egyezményt (a továbbiakban: az egyezmény). Az egyezmény célja egy, a szóban forgó ágazat tekintetében a munka- és életkörülményekre vonatkozó nemzetközi standardokat kiegészítő egységes és koherens jogi eszköz létrehozása, és az magában foglalja a halászokra alkalmazandó, meglévő nemzetközi egyezményekben és ajánlásokban foglalt valamennyi felülvizsgált és aktualizált standardot, valamint az egyéb nemzetközi munkaügyi egyezményekben foglalt alapelveket.

(3) A Bizottság az EUMSZ 154. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultált a szociális partnerekkel annak lehetőségéről, hogy előmozdítsák az egyezmény rendelkezéseinek az Unióban történő alkalmazását.

(4) 2012. május 21-én az Európai Unió Mezőgazdasági Szövetkezeteinek Általános Szövetsége (COGECA), az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) és az Európai Uniós Halászati Vállalkozások Nemzeti Szervezeteinek Szövetsége (Europêche) - a tengeri halászati ágazatban az Unió szociális vívmányainak egységes szerkezetbe foglalására irányuló folyamat elindítása érdekében, valamint azért, hogy elősegítsék az uniós tengeri halászati ágazatban az egyenlő versenyfeltételek megteremtését -, megállapodást kötött az egyezmény végrehajtásáról (a továbbiakban: a megállapodás).

(5) Az említett szervezetek 2013. május 10-én felkérték a Bizottságot, hogy a megállapodást az EUMSZ 155. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság javaslatára hozott tanácsi határozattal hajtsák végre.

(6) Az EUMSZ 288. cikkének alkalmazásában a megállapodás végrehajtásának megfelelő jogi eszköze az irányelv.

(7) A Bizottság a közösségi szintű szociális párbeszéd átalakításáról és fejlesztéséről szóló, 1998. május 20-i közleményével összhangban kidolgozta az irányelvre vonatkozó javaslatát, figyelembe véve az aláíró felek reprezentativitását és a megállapodás minden egyes rendelkezésének a jogszerűségét.

(8) Ez az irányelv az egyedibb, vagy a halászok számára nagyobb fokú védelmet biztosító, meglévő uniós rendelkezések sérelme nélkül alkalmazandó.

(9) Ez az irányelv nem adhat alapot a munkavállalók védelmének a megállapodás által érintett területeken biztosított általános szintjéhez képest történő csökkentésére.

(10) Ez az irányelv és az ahhoz mellékelt megállapodás minimumkövetelményeket állapít meg; a tagállamok és a szociális partnerek kedvezőbb rendelkezéseket is fenntarthatnak vagy bevezethetnek.

(11) A Bizottság - a megállapodás rendelkezéseinek az uniós szintű szociális partnerek által történő nyomon követésének és felülvizsgálatának sérelme nélkül - nyomon követi ezen irányelv és a megállapodás végrehajtását, és arról értékelést készít.

(12) A szociális partnerek várakozásai szerint az ezen irányelvet végrehajtó nemzeti rendelkezések nem lépnek előbb hatályba, mint az egyezmény hatálybalépésének napja. Az irányelv ennek megfelelően az egyezménnyel egyidejűleg lép hatályba.

(13) A megállapodás azokra a halászokra alkalmazandó, akik egy tagállam lobogója alatt közlekedő, vagy egy tagállam korlátlan fennhatósága alatt lajstromozott, tengeri halászatot folytató halászhajón bármilyen beosztásban, munkaszerződés keretében vagy munkaviszonyban vannak foglalkoztatva.

(14) Annak érdekében, hogy a munkaszerződés keretében vagy munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségének védelme beosztásuktól függetlenül biztosított legyen, a megállapodás az adott halászhajó fedélzetén jelen lévő összes többi halászra is alkalmazható.

(15) A megállapodásban használt, de abban pontosan meg nem határozott kifejezéseket a tagállamok meghatározhatják a nemzeti jognak és gyakorlatnak megfelelően, csakúgy mint a hasonló kifejezéseket használó, más szociálpolitikai irányelvek esetében is, feltéve, hogy az említett meghatározások tiszteletben tartják a megállapodás tartalmát.

(16) Ennek az irányelvnek és az ahhoz mellékelt megállapodásnak figyelembe kell vennie a halászati kapacitás kezelésére vonatkozó, az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (1) foglalt rendelkezéseket.

(17) A tagállamok - a szociális partnerek erre vonatkozó együttes kérelmére - megbízhatják a szociális partnereket ennek az irányelvnek a végrehajtásával, feltéve, hogy a tagállamok megtesznek minden szükséges lépést annak biztosítására, hogy mindenkor garantálni tudják az ezen irányelv által elérni kívánt eredményeket.

(18) Az EUMSZ 155. cikkének (2) bekezdése alapján a Bizottság a megállapodást tartalmazó irányelvjavaslat szövegének megküldése útján tájékoztatta az Európai Parlamentet.

(19) Ez az irányelv tiszteletben tartja az Európai Unió Alapjogi Chartájában, különösen annak 20., 31. és 32. cikkében elismert alapvető jogokat és elveket.

(20) Mivel ezen irányelv céljait, nevezetesen a - határokon átnyúló jellegű, különböző tagállamok lobogói alatt működő - tengeri halászati ágazatban dolgozó munkavállalók munka- és életkörülményeinek javítását, valamint egészségének és biztonságának védelmét a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(21) Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata (2) értelmében valamely irányelv által előírt meghatározott tevékenység valamely tagállamban való hiánya nem mentesíti e tagállamot azon kötelezettsége alól, hogy az ezen irányelv valamennyi rendelkezésének megfelelő átültetése érdekében meghozza a törvényi és rendeleti intézkedéseket. Mind a jogbiztonság elve, mind az irányelvek teljes jogi, és nemcsak tényleges érvényesülése biztosításának a szükségessége megköveteli, hogy valamennyi tagállam az irányelvvel érintett területen kötelező rendelkezéseket előíró egyértelmű, pontos és átlátható jogi szabályozás keretében átvegye a szóban forgó irányelv előírásait. E kötelezettség azért hárul a tagállamokra, hogy előre lássák az irányelvekben megadott időpontban fennálló helyzet bármely módosítását, és hogy biztosítsák, hogy a Közösség minden jogalanya, beleértve azon tagállamok jogalanyait is, amelyekben az irányelvben említett bizonyos tevékenységek nem léteznek, minden körülmények között egyértelműen és pontosan ismerje jogait és kötelezettségeit. A Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében az irányelvek átültetése csak akkor nem kötelező, amikor az átültetés földrajzi okokból kifolyólag értelmetlen. A tagállamoknak ezekben az esetekben tájékoztatniuk kell a Bizottságot az említett okokról.

(22) A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatával (3) összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben egy vagy több olyan dokumentumot mellékelnek, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszközök megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy ilyen dokumentumok átadása indokolt,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Ez az irányelv végrehajtja az uniós szintű munkaadói és a munkavállalói oldal (a továbbiakban: szociális partnerek), nevezetesen az Európai Unió Mezőgazdasági Szövetkezeteinek Általános Szövetsége (COGECA), az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) és az Európai Uniós Halászati Vállalkozások Nemzeti Szervezeteinek Szövetsége (Europêche) között a tengeri halászati ágazatban 2012. május 21-én megkötött, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 2007. évi, a halászati ágazat munkafeltételeiről szóló egyezményének végrehajtásáról szóló megállapodást.

A megállapodás szövegét ezen irányelv melléklete tartalmazza.

2. cikk

(1) A tagállamok a tengeri halászati ágazatban dolgozó munkavállalók tekintetében az ezen irányelvben megállapítottaknál kedvezőbb rendelkezéseket is fenntarthatnak vagy bevezethetnek.

(2) Ezen irányelv végrehajtása semmilyen körülmények között sem adhat alapot a munkavállalók védelmének az ezen irányelv által szabályozott területeken biztosított általános szintjéhez képest történő csökkentésére. Ez nem érinti a tagállamok és a szociális partnerek azon jogát, hogy a változó körülmények fényében az ezen irányelv elfogadása idején hatályban lévőktől eltérő törvényi, rendeleti vagy szerződéses rendelkezéseket fogadjanak el, feltéve, hogy az ezen irányelvben megállapított minimumkövetelmények teljesülnek

(3) Ennek az irányelvnek az alkalmazása és értelmezése nem sért egyetlen olyan uniós vagy nemzeti rendelkezést, szokást vagy gyakorlatot sem, amely az érintett munkavállalók számára kedvezőbb feltételeket biztosít.

3. cikk

A tagállamok megállapítják az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókat. A szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

4. cikk

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2019. november 15-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal belső joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

5. cikk

A Bizottság a tagállamokkal és az uniós szintű szociális partnerekkel folytatott konzultációt követően legkésőbb 2022. november 15-ig jelentést nyújt be a Tanácsnak ezen irányelv végrehajtásáról, alkalmazásáról és értékeléséről.

6. cikk

Ez az irányelv a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 2007. évi, a halászati ágazat munkafeltételeiről szóló egyezménye hatálybalépésének napján lép hatályba.

A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi az említett egyezmény hatálybalépésének napját.

7. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2016. december 19-én.

a Tanács részéről

az elnök

L. SÓLYMOS

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).

(2) Lásd többek között a Bíróságnak a C-343/08. sz, Bizottság kontra Cseh Köztársaság ügyben 2010. január 14-én hozott ítéletét, ECLI:EU:C:2013:423.

(3) HL C 369., 2011.12.17., 14. o.

MELLÉKLET

Megállapodás a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 2007. évi, a halászati ágazat munkafeltételeiről szóló egyezményének végrehajtásáról

A TENGERI HALÁSZATI ÁGAZATBAN TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ MUNKAADÓI ÉS A MUNKAVÁLLALÓI OLDAL (A TOVÁBBIAKBAN: SZOCIÁLIS PARTNEREK),

(1) Az Európai Unió Mezőgazdasági Szövetkezeteinek Általános Szövetsége (COGECA),

(2) Az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF), valamint

(3) az Európai Uniós Halászati Vállalkozások Nemzeti Szervezeteinek Szövetsége (Europêche),

tekintettel:

(1) az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ) és különösen annak 153-155. cikkére,

(2) a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 2007. évi, a halászati ágazat munkafeltételeiről szóló egyezményére (a továbbiakban: 188. sz. egyezmény vagy egyezmény),

(3) az ILO 2007. évi, a halászati ágazat munkafeltételeiről szóló ajánlására (a továbbiakban: R199),

(4) az ILO 2006. évi, a munkaviszonyról szóló ajánlására (a továbbiakban: R198),

(5) az ILO igazgatótanácsa által a 2010. november 13-19-én tartott 309. ülésen elfogadott, a kikötő szerinti államnak a 2007. évi, a halászati ágazat munkafeltételeiről szóló egyezmény (188. sz. egyezmény) keretében ellenőrzést végző tisztviselőire vonatkozó iránymutatásokra (PSC-F-iránymutatások),

(6) a tagállamoknak a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 2007. évi halászati munkaügyi egyezményének (188. sz. egyezmény) az Európai Unió érdekében történő megerősítésére való felhatalmazásáról szóló, 2010. június 7-i 2010/321/EU tanácsi határozatra,

(7) az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, "A 2003/88/EK irányelvben foglalt, a tengerjáró halászhajókon dolgozó munkavállalókra vonatkozó rendelkezések felülvizsgálata" című, 2011. május 31-i COM(2011) 306 végleges bizottsági közleményre,

mivel:

(1) A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) Nemzetközi Munkaügyi Konferenciájának 96. ülése 2007. június 14-én elfogadta a 2007. évi, a halászati ágazat munkafeltételeiről szóló egyezményt (188. sz. egyezmény).

(2) A 188. sz. egyezmény 437 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 22 tartózkodás mellett került elfogadásra. Az Európai Unió részt vevő 27 tagállamának ("tagállamok") jelen lévő összes kormányképviselője (53 szavazat), munkavállalói képviselője (25 szavazat), valamint munkáltatói képviselője (22 szavazat) az egyezmény elfogadása mellett szavazott.

(3) A globalizáció jelentősen befolyásolja a halászati ágazatot, és a halászok jogai támogatásra és védelemre szorulnak.

(4) Az ILO a halászatot más foglalkozásokkal összehasonlítva veszélyes foglalkozásnak tekinti.

(5) A 188. sz. egyezmény célja, hogy tisztességes munkakörülményeket biztosítson a halászoknak a halászhajókon a fedélzeti munkára vonatkozó minimumkövetelmények, a szolgálati feltételek, a szállás és az étkezés, a munkahelyi biztonság és az egészségvédelem, az egészségügyi ellátás és a szociális biztonság tekintetében.

(6) A 188. sz. egyezmény előírja az ILO tagjai számára, hogy a megállapodás követelményeinek betartását biztosító rendszer létrehozásával - a nemzeti jogszabályokkal vagy előírásokkal összhangban - joghatóságot és ellenőrzést gyakoroljanak a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók felett.

(7) Az EUMSZ 155. cikke (2) bekezdésének rendelkezései értelmében az uniós szociális partnerek együttesen kérhetik, hogy az európai uniós szinten kötött megállapodások végrehajtása az Európai Bizottság javaslatára tanácsi határozat útján történjen. A szociális partnerek e célból úgy döntöttek, hogy tárgyalásokat folytatnak és - az EUMSZ 135. cikkében meghatározott korlátozásokon belül - megállapodást kötnek a 188. sz. egyezmény egyes részeinek végrehajtásáról.

(8) Az uniós szociális partnerek megítélése szerint ez a kezdeményezés kiemelkedően fontos abból a szempontból, hogy ösztönzi a tagállamokat a megállapodás ratifikálására, és ezáltal elősegíti, hogy az EU-n belül, valamint a világ többi részén is egyenlő feltételek jöjjenek létre a halászhajók fedélzetén dolgozó halászok munka- és életkörülményeivel kapcsolatos kérdések tekintetében.

(9) Az uniós szociális partnerek úgy gondolják, hogy a megállapodás az első lépést jelenti a halászati ágazat szociális vívmányainak kodifikációja felé.

(10) A tengerjáró halászhajókon dolgozók munkaidejének megszervezésére vonatkozó egyes szempontokat jelenleg a 2003/88/EK irányelv 21. cikkének rendelkezései szabályoznak. Ugyan a 188. sz. egyezmény 13. és 14. cikke összességében az irányelvnél alacsonyabb szintű védelmet nyújt a halászoknak, a megállapodás 14. cikkének egyes rendelkezései viszont magasabb védelmi szintet biztosítanak. Az uniós szociális partnerek ezért a hivatkozott rendelkezések összevonásáról állapodtak meg. A folyamat eredményeképpen a védelem szintje összességében növekedett. Az érintett rendelkezések a következők: a védelem minimális szintjének meghatározását megelőzően konzultáció az illetékes hatóság és a tagállami uniós szociális partnerek között; a kimerültség mértékének csökkentésére vonatkozó kiegészítő célkitűzés; kompenzáló pihenőidő biztosítása a pihenőidő minimális, illetve a munkaidő maximális időtartama alól engedélyezett kivételek esetén; vészhelyzetek után fokozott védelem.

(11) Indokolt úgy tekinteni, hogy a 188. sz. egyezménynek az egészségügyi ellátás minőségére, a szállásra, az étkezésre, az életkörülményekre, a kockázati tényezők fennállása vagy betegség esetén járó kártérítésre,valamint a szociális védelemre vonatkozó rendelkezései a halászok munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének a hatálya alá tartoznak, tekintettel a halászhajón végzett munka sajátosságaira, többek között a földrajzi elszigeteltségre, a kimerültségre, valamint az elvégzendő munka - leginkább fizikai - jellegére.

(12) A 188. sz. egyezmény minden halászra vonatkozik, vagyis az 1. cikkének e) pontjában meghatározottak szerint minden olyan személyre, akit halászhajó fedélzetén bármilyen minőségben foglalkozás ellátására alkalmaznak vagy foglalkoztatnak, beleértve a fedélzeten dolgozó azon személyeket, akik a fogásban való részesedés alapján részesülnek fizetésben, de leszámítva a révkalauzokat, a haditengerészeket, a kormány állandó szolgálatában álló egyéb személyeket, a halászhajó fedélzetén munkát végző, de szokásosan a szárazföldön dolgozó személyeket, valamint a halászati megfigyelőket. Az EUMSZ-ben meghatározott korlátozások miatt az uniós szociális partnerek nem jogosultak arra, hogy - tanácsi határozat által végrehajtandó - olyan szövegekről állapodjanak meg, amelyek nem munkaszerződéssel, illetve nem munkaviszony keretében foglalkoztatott halászokra vonatkoznak. Ugyanakkor a munkaszerződéssel, illetve munkaviszony keretében foglalkoztatott halászokkal egy hajón lévő említett halászokra vonatkozóan eltérő előírások alkalmazása, illetve az előírások rájuk vonatkozó nem alkalmazása hatással lehet az általános munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre, és ezen belül a munkaszerződéssel, illetve munkaviszony keretében foglalkoztatott halászok élet- és munkakörülményeire. A munkaszerződéssel, illetve munkaviszony keretében foglalkoztatott halászok védelme érdekében az uniós szociális partnerek ezért indokoltnak tartják, hogy ez a megállapodás ne csak a munkaszerződéssel, illetve munkaviszony keretében foglalkoztatott halászokra, hanem a velük egyazon hajón lévő valamennyi halászra alkalmazandó legyen.

(13) A megállapodás végrehajtásának megfelelő eszköze az EUMSZ 288. cikke értelmében az irányelv, amely az elérendő célokat illetően köti a tagállamokat, miközben a forma és eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyja.

felkérik a tagállamokat, hogy:

(1) Ratifikálják a 188. sz. egyezményt, tekintettel arra, hogy az egyezményt a tagállamok egyhangúan elfogadták, és mivel jelentős különbségek vannak egyrészről az egyezmény alkalmazási köre és az általa szabályozott területek, másfelől e megállapodás között.

(2) Dolgozzanak ki a 188. sz. egyezmény 41. cikkében említett, az Európai Unió egészében alkalmazandó egységes, érvényes dokumentumot.

(3) A PSC-F-iránymutatások alapján alakítsanak ki a 188. sz. egyezmény hatálya alá tartozó halászhajóknak a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzésére vonatkozó, az Európai Unió egészében alkalmazandó összehangolt politikát.

közösen kérik:

e megállapodás tanácsi irányelv általi végrehajtását.

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. RÉSZ

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS HATÁLY

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

E megállapodás alkalmazásában:

a) halászati művelet : hal vagy a tengerek más biológiai erőforrásainak kifogása, illetve kifogása és feldolgozása;

b) kereskedelmi halászat : valamennyi halászati művelet a megélhetési halászat és a hobbihorgászat kivételével;

c) illetékes hatóság : az a miniszter, minisztérium, kormányhivatal vagy a tagállam által kijelölt egyéb hatóság, akinek vagy amelynek jogában áll az érintett rendelkezés tárgyára vonatkozóan törvényerejűnek minősülő rendeleteket, utasításokat, illetve egyéb szabályzatokat kibocsátani és érvényre juttatni;

d) konzultáció : az illetékes hatóság által az érintett munkaadók és munkavállalók képviseleti szervezeteivel, különösen - amennyiben vannak - a halászhajó-tulajdonosok és a halászok képviseleti szervezeteivel folytatott konzultáció;

e) halászhajó-tulajdonos vagy tulajdonos : a halászhajó tulajdonosa vagy olyan egyéb szervezet vagy személy - így például üzemben tartó, ügynök, vagy a hajót személyzet nélkül bérlő személy -, amely vagy aki a tulajdonostól átvállalta a hajó üzemeltetésének felelősségét, és e felelősség átvállalásával egyidejűleg elfogadta, hogy magára veszi az e megállapodás értelmében a halászhajó-tulajdonosokra háruló kötelességeket és felelősséget, függetlenül attól, hogy ezen kötelességek és felelősség meghatározott részét rajta kívül a halászhajó-tulajdonos nevében más szervezet vagy személy teljesíti és vállalja;

f) halász : a halászhajókon a 2. cikkben meghatározott feltételekkel, bármilyen beosztásban alkalmazásban álló, foglalkoztatott vagy munkát végző összes személy, a kikötői révkalauzok és a kikötőben horgonyzó halászhajó fedélzetén munkát végző, de szokásosan a szárazföldön dolgozó személyek kivételével;

g) halászati munkaszerződés : a halász fedélzeti élet- és munkakörülményeit szabályozó munkaszerződés, alapokmány vagy egyéb hasonló megállapodás vagy szerződés;

h) halászhajó vagy hajó : valamelyik tagállam lobogója alatt hajózó, vagy valamelyik tagállam korlátlan fennhatósága alatt lajstromozott, a tulajdonviszonyoktól függetlenül bármilyen típusú olyan hajó, amelyet kereskedelmi halászatra használnak vagy e célra szántak;

i) hosszúság (L) : a hajógerinc felső élétől számított legkisebb oldalmagasság 85 %-ánál húzott vízvonalon mért teljes hosszúság 96 %-a vagy az orrtőke elülső élétől a vízvonal síkjában a kormányszár tengelyéig mért hosszúság, amennyiben az a nagyobb; a vízszintestől eltérő lejtésű gerinccel épített hajó hosszúságának mérésére szolgáló vízvonalnak párhuzamosnak kell lennie a tervezési vízvonallal;

j) a függélyek közötti hosszúság (LBP) : az elülső és a hátsó függélyek közötti távolság; az elülső függélynek egybe kell esnie a hosszúság (L) méréséhez használt vízvonal síkjában található orrtőke elülső élével; a hátsó függélynek pedig egybe kell esnie az szóban forgó vízvonal síkjában található kormányszár tengelyével;

k) hajóparancsnok : a halászhajót irányító halász;

l) toborzás vagy munkaközvetítés : olyan köz- vagy magánszektorbeli személy, vállalat, intézmény, ügynökség vagy egyéb szervezet, aki vagy amely halászhajó-tulajdonosok megbízásából halászokat toboroz, illetve a tulajdonosoknak halászokat közvetít ki;

m) magán-munkaközvetítő ügynökség : olyan magánszektorbeli személy, vállalat, intézmény, ügynökség vagy egyéb szervezet, aki vagy amely halászokat alkalmaz vagy bíz meg abból a célból, hogy halászhajó-tulajdonosok rendelkezésére bocsássa; a halászok feladatainak kiosztását és a szóban forgó feladatok elvégzésének felügyeletét a tulajdonos végzi.

HATÁLY

2. cikk

(1) A megállapodás - annak eltérő rendelkezése hiányában - a következőkre alkalmazandó:

a) a kereskedelmi halászatot folytató halászhajókon bármilyen beosztásban, munkaszerződés keretében vagy munkaviszonyban foglalkoztatott halászokra;

b) az a) pontban említett halászokkal egy hajón lévő többi halászra, az általános biztonság és egészségvédelem biztosítása érdekében.

(2) Amennyiben kétség merül fel azt illetően, hogy egy adott hajó kereskedelmi halászatot folytat-e, a kérdésben konzultációt követően az illetékes hatóság dönt.

(3) Az e megállapodás által a 24 méteres és annál hosszabb hajókon dolgozó halászok számára biztosított védelmet a tagállamok konzultációt követően - részben vagy teljesen - a 24 méternél rövidebb hajókon dolgozó halászokra is kiterjeszthetik.

3. cikk

(1) Amennyiben e megállapodás alkalmazása a halászok konkrét szolgálati feltételeire vagy a halászhajó érintett műveleteire tekintettel jelentős egyedi problémákat okoz, a tagállamok konzultációt követően, objektív okokból kizárhatják a halászok vagy halászhajók egyes, korlátozott számú kategóriáját a megállapodás követelményeinek vagy egyes rendelkezéseinek hatálya alól.

(2) Az előző bekezdés szerinti kizárás esetén az illetékes hatóság szükség szerint intézkedéseket hoz abból a célból, hogy az e megállapodás szerinti előírásokat a megállapodás hatálybalépésétől számított legfeljebb 5 éven belül fokozatosan kiterjessze az összes érintett halászra és halászhajóra.

(3) E cikk alkalmazása semmilyen körülmények között sem adhat alapot a munkavállalók védelmének a megállapodás hatálybalépésének időpontjában az uniós jog által szabályozott területeken már elért általános szinthez képest történő csökkentésére.

4. cikk

E megállapodás rendelkezései nem érintik azokat a jogszabályokat, döntéseket, szokásokat vagy a halászhajó-tulajdonosok és halászok között fennálló megállapodásokat, amelyek az e megállapodásban előírtaknál kedvezőbb feltételeket biztosítanak a halászok számára.

2. RÉSZ

ÁLTALÁNOS ALAPELVEK

A HALÁSZHAJÓ-TULAJDONOSOK, A HAJÓPARANCSNOKOK ÉS A HALÁSZOK FELADATAI

5. cikk

(1) Ez a cikk a 93/103/EK irányelv sérelme nélkül alkalmazandó.

(2) A halászhajó-tulajdonost teljes körű felelősség terheli annak biztosításáért, hogy a hajóparancsnok rendelkezzen a megállapodás követelményeinek való megfeleléshez szükséges erőforrásokkal és eszközökkel.

(3) A hajón lévő halászok biztonságának és a hajó biztonságos üzemeltetésének garantálása érdekében a hajóparancsnok többek között a következő feladatokat végzi:

a) felügyeli és biztosítja, hogy a halászok - a lehetőségekhez mérten - a legjobb biztonsági és egészségügyi körülmények mellett végezzék a munkájukat;

b) a halászok munkáját a biztonság és az egészség szem előtt tartásával, és ezen belül a kimerültség megelőzésének biztosításával irányítja;

c) elősegíti a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos ismeretek növelésére irányuló képzéseket; valamint

d) biztosítja a hajózási biztonsági követelményeknek való megfelelést, valamint figyeli a kapcsolódó bevált hajózási módszereket.

(4) A halászhajó-tulajdonos nem korlátozza a hajóparancsnokot abban, hogy a hajón lévő halászok, a hajó, a hajózás vagy a hajó üzemeltetésének biztonsága szempontjából szakmai megítélése szerint szükséges döntéseket meghozza.

(5) A halászok betartják a hajóparancsnok törvényes utasításait és megfelelnek az alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi intézkedéseknek.

3. RÉSZ

A HALÁSZHAJÓN VÉGZETT MUNKÁRA VONATKOZÓ MINIMUMKÖVETELMÉNYEK

ALSÓ KORHATÁR

6. cikk

(1) Ez a cikk a 94/33/EK irányelv sérelme nélkül alkalmazandó.

(2) A halászhajón végzett munka alsó korhatára 16 év, feltéve, hogy az érintett fiatal a nemzeti jog értelmében már nem tanköteles. Az illetékes hatóság ugyanakkor engedélyezhet 15 éves alsó korhatárt a halászati szakképzésben részt vevő, a nemzeti jog értelmében már nem tanköteles személyek számára.

(3) Az illetékes hatóság a nemzeti jogszabályoknak és gyakorlatnak megfelelően engedélyezheti, hogy a 15 évesek könnyű munkát végezzenek az iskolai szünetben. Ebben az esetben konzultációt követően meghatározza az engedélyezett munka típusát, a munkavégzésre vonatkozó feltételeket és a szükséges pihenőidőt.

(4) A halászhajókon végzett olyan tevékenységek esetében, amelyek természetüknél vagy a végzésükre jellemző körülményeknél fogva valószínűleg veszélyeztetik a fiatalok egészségét, biztonságát, testi, szellemi és szociális fejlődését, oktatását vagy erkölcsét, az alsó korhatár legalább 18 év.

(5) Az e cikk (4) bekezdésének hatálya alá tartozó tevékenységtípusok meghatározása nemzeti jogszabályok útján vagy - konzultációt követően - az illetékes hatóság által, az érintett kockázatok és az alkalmazandó nemzetközi előírások figyelembevételével történik.

(6) Nemzeti jogszabályok vagy az illetékes hatóság - konzultációt követően - hozott döntése révén engedélyezhető, hogy az e cikk (4) bekezdésében említett tevékenységeket 16 éves kortól kezdődően lehessen végezni, feltéve, hogy az érintett fiatal a nemzeti jog értelmében már nem tanköteles, és biztosított egészségének, biztonságának, testi, szellemi és szociális fejlődésének, oktatásának és erkölcsének teljes körű védelme, valamint megfelelő tájékoztatásban, illetve szakképzésben részesült és a hajóra szállást megelőzően részt vett alapfokú biztonsági képzésben. Be kell tartani a 94/33/EK irányelv 7. cikke (3) bekezdésének követelményeit.

(7) Tilos 18 évnél fiatalabb halászokat éjszakai munkára alkalmazni. E cikk alkalmazásában az "éjszaka" meghatározása a nemzeti joggal és gyakorlattal összhangban történik. Az éjszaka legalább kilencórás időszakot fed le, amely legkésőbb éjfélkor kezdődhet, és legkorábban hajnali 5 órakor érhet véget. Az illetékes hatóság a 94/33/EK irányelv 9. cikke szerinti követelmények betartása mellett eltekinthet az éjszakai munkavégzésre vonatkozó korlátozás szigorú betartatásától, amennyiben:

a) az károsan befolyásolná az érintett halászok hatékony - az elfogadott programok és időbeosztás alapján történő - képzését; vagy

b) valamely adott feladatkör sajátos jellege vagy valamely jóváhagyott képzési program megköveteli, hogy a kivétel hatálya alá tartozó halászok éjszakai munkát végezzenek, a hatóság pedig - konzultációt követően - úgy ítéli meg, hogy az adott munka nem fogja károsan befolyásolni az érintett halászok egészségét, illetve jólétét.

(8) E cikk rendelkezései nem érintik a tagállamokra az általuk ratifikált olyan nemzetközi munkaügyi egyezményekből eredő kötelezettségeket, amelyek az e cikk hatálya alá tartozó fiatal halászok védelmére vonatkozóan kedvezőbb feltételeket garantálnak.

ORVOSI VIZSGÁLAT

7. cikk

(1) Halász csak a feladatai ellátására való alkalmasságot tanúsító érvényes orvosi igazolással dolgozhat halászhajón.

(2) Az illetékes hatóság konzultációt követően, a halászok biztonságának és egészségének, a hajó méretének, az orvosi ellátás és az evakuálási lehetőségek rendelkezésre állásának, az út időtartamának, a műveleti területnek és a halászati művelet típusának a figyelembevételével mentességet adhat e cikk (1) bekezdésének alkalmazása alól.

(3) Az e cikk (2) bekezdésében említett kivételek nem alkalmazandók a 24 méteres és annál hosszabb hajókon dolgozó, illetve az általában három napnál hosszabb időt a tengeren töltő halászokra. Sürgős esetekben az illetékes hatóság engedélyezheti, hogy egy halász az orvosi igazolás beszerzéséig meghatározott korlátozott ideig a szóban forgó halászhajón dolgozzon, feltéve, hogy a halász rendelkezik nemrég lejárt orvosi igazolással.

8. cikk

Valamennyi tagállam elfogadja a következőkről rendelkező jogszabályokat, előírásokat vagy egyéb intézkedéseket:

a) az orvosi vizsgálatok jellege,

b) az orvosi igazolások formai és tartalmi követelményei,

c) az orvosi igazolás megfelelően képesített orvos általi, illetve a kizárólag a látással kapcsolatos igazolás esetében olyan személy általi kiállítása, akit az illetékes hatóság az ilyen igazolás kiállítására megfelelően képesítettnek ismer el; ezek a személyek orvosi szakvéleményük kialakítása során teljes mértékben függetlenek,

d) az orvosi vizsgálatok gyakorisága és az orvosi igazolások érvényességi ideje;

e) a tagállam által szakértőként kinevezett, független orvos által végzendő további vizsgálathoz való jog, amely vizsgálat eredménye véglegesnek tekintendő,

i. abban az esetben, ha valaki számára nem állítottak ki orvosi igazolást vagy ha az általa végezhető feladatokra vonatkozóan korlátozásokat állapítottak meg;

ii. abban az esetben, ha valaki a vizsgálat során jelezte, hogy nem találja magát alkalmasnak a halászhajón végzendő feladatai ellátására, de az orvos szakértő mégis orvosi igazolást állít ki arról, hogy a szóban forgó személy egészségügyi állapota alapján alkalmas halászhajón feladatai ellátására;

iii. abban az esetben, ha valaki számára nem állítottak ki orvosi igazolást vagy ha az általa végezhető feladatokra vonatkozóan korlátozásokat állapítottak meg, és a szóban forgó elutasítás, illetve korlátozás egészségügyi okai megszűntek.

f) egyéb előírt követelmények.

9. cikk

A 24 méteres és annál hosszabb hajókon vagy az általában három napnál hosszabb időt a tengeren töltő halászhajók esetében a 7. és 8. cikkben említett minimumkövetelményeken kívül:

a) az orvosi igazoláson szerepelnie kell legalább annak, hogy:

i. az adott halász hallása és látása megfelelő a hajón végzendő feladatok ellátásához, valamint

ii. az érintett halász nem szenved olyan betegségben, amelyet vélhetően súlyosbítana a tengeri szolgálat, vagy amely alkalmatlanná tenné a tengeri szolgálatra, illetve amely veszélyeztetné a fedélzeten tartózkodó többi személy biztonságát és egészségét;

b) az orvosi igazolás legfeljebb kétéves időtartamra érvényes, kivéve, ha a halász 18. életévét még nem töltötte be, amely esetben az érvényesség időtartama legfeljebb 1 év;

c) ha az igazolás érvényessége egy hajóút során jár le, az igazolás az út végéig érvényes.

4. RÉSZ

SZOLGÁLATI FELTÉTELEK

SZEMÉLYZET

10. cikk

(1) A tagállamok jogszabályokat, előírásokat vagy egyéb intézkedéseket fogadnak el, amelyek előírják a tagállam lobogója alatt hajózó vagy a tagállam korlátlan fennhatósága alatt lajstromozott hajók tulajdonosai számára, hogy a biztonságos hajózás és a hajó biztonságos üzemeltetése érdekében hajóikon gondoskodjanak a hozzáértő hajóparancsnok irányítása alatt álló megfelelő számú és képzettségű személyzetről.

(2) Az illetékes hatóság a 24 méteres és annál hosszabb hajókra az e cikk (1) bekezdésében meghatározott követelményeken túl meghatározza a hajózásbiztonságot garantáló minimális személyzetet, feltüntetve a szükséges halászok számát és képesítésüket.

(3) Az illetékes hatóság konzultációt követően megállapíthat az e cikk (2) cikkében szereplőktől eltérő követelményeket is. A tagállam ugyanakkor megbizonyosodik arról, hogy a szóban forgó alternatív követelmények:

a) eredményeképpen teljes körűen megvalósul ennek és a 11. cikknek a tárgya és általános célja,

b) hatályba léptetik e cikk (2) bekezdését, valamint

c) nem veszélyeztetik a halászok biztonságát és egészségét.

MUNKAIDŐ ÉS PIHENŐIDŐ

11. cikk

(1)

a) A 2003/88/EK irányelv 3-6., 8. és 21. cikke nem vonatkozik az ezen megállapodás hatálya alá tartozó halászokra.

b) A tagállamok ugyanakkor jogszabályokat, előírásokat vagy egyéb intézkedéseket fogadnak el, amelyek értelmében a tagállam lobogója alatt hajózó hajók tulajdonosai kötelesek biztosítani, hogy a halászok elegendő pihenőidőre legyenek jogosultak, valamint hogy heti átlagos munkaidejük - legfeljebb tizenkét hónapos referencia-időszakra számítva - ne haladja meg a 48 órát.

(2)

a) A tagállamok konzultációt követően az (1) bekezdés b) pontjában, valamint a (3) és (4) bekezdésben meghatározott korlátozások mellett meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a halászok biztonságának és egészségének védelmével összhangban és a kimerültség mértékének csökkentése érdekében:

i. meg legyen határozva egy olyan, a munkaórák maximális számában kifejezett munkaidő, amelyet egy adott időtartam során nem lehet túllépni; vagy

ii. meg legyen határozva az egy adott időtartam során biztosítandó minimális pihenőidő.

b) A munkaidő felső és a pihenőidő alsó határát jogszabályok, előírások vagy közigazgatási rendelkezések vagy kollektív szerződések útján, illetve a szociális partnerek közötti megállapodásokban kell meghatározni.

(3) A munkaidőre és a pihenőidőre a következő korlátok vonatkoznak:

a) a maximális munkaidő nem lehet több mint: vagy

i. 24 órás időszak alatt 14 óra;

ii. 7 napos időszak alatt 72 óra;

b) a minimális pihenőidő nem lehet kevesebb mint:

i. 24 órás időszak alatt 10 óra;

ii. 7 napos időszak alatt 77 óra.

(4) A pihenőidőt nem lehet kettőnél több részre osztani, amelyek közül az egyik legalább 6 óra hosszú kell, hogy legyen, és két egymást követő pihenőidő között nem lehet több mint 14 óra.

(5) A munkavállalók biztonság- és egészségvédelmével kapcsolatos általános irányelveknek megfelelően, objektív, technikai vagy munkaszervezési okokból a tagállamok kivételeket tehetnek, és ezen belül referencia-időszakokat állapíthatnak meg, az (1) bekezdés b) albekezdésében, valamint a (3) és (4) bekezdésben említett korlátok tekintetében. Az ilyen kivételeknek - amennyire csak lehet - meg kell felelniük az előírt rendelkezéseknek, azonban lehetővé tehetnek gyakoribb vagy hosszabb szabadságot, vagy a halászoknak nyújtott kompenzáló szabadságot.

A kivételeket a következő módon kell meghatározni:

a) jogszabályok, előírások vagy közigazgatási rendelkezések útján, feltéve, hogy sor kerül konzultációra, és a felek törekednek a szociális párbeszéd valamennyi releváns formájának előmozdítására; vagy

b) kollektív szerződések vagy a szociális partnerek megállapodásai útján.

(6) A (5) bekezdés szerinti kivételeknek a (3) bekezdésben meghatározott korlátozások melletti engedélyezése esetén az érintett halászok a lehető leghamarabb kompenzáló pihenőidőt kapnak.

(7) E cikk rendelkezései nem érintik a hajókapitány azon jogát, hogy a halász számára bármilyen olyan munkaidőt előírjon, amely a hajó, a fedélzeten tartózkodó személyek vagy a fogás közvetlen biztonságához, illetve a tengeren veszélybe került más hajóknak vagy személyeknek való segítségnyújtás céljából szükséges. Ennek megfelelően a hajóparancsnok felfüggesztheti a pihenőidőre vonatkozó beosztást, és a halász számára a helyzet normalizálódásáig bármilyen szükséges munkaidőt előírhat. A helyzet normalizálódását követően - amilyen hamar észszerűen lehetséges - a hajóparancsnok gondoskodik arról, hogy azok a halászok, akik a beosztás szerinti pihenőidőszakban szolgálatot teljesítettek, megfelelő pihenőidőt kapjanak.

(8) A tagállamok előírhatják, hogy a lobogójuk alatt hajózó vagy korlátlan fennhatóságuk alatt lajstromozott olyan halászhajókon tartózkodó halászok, amelyek a nemzeti jogszabályok vagy a szokásos gyakorlat értelmében a naptári év egy hónapnál hosszabb meghatározott időszakában nem üzemelhetnek, a 2003/88/EK irányelv 7. cikkével összhangban éves szabadságot vegyenek ki az érintett időszak alatt.

A LEGÉNYSÉG JEGYZÉKE

12. cikk

A halászhajók a legénységről jegyzéket vezetnek, amelynek egy példányát a szárazföldön tartózkodó meghatalmazott személyeknek a hajó indulása előtt átadják vagy közvetlenül a hajó indulását követően közlik velük. Az illetékes hatóság meghatározza, kinek, mikor és milyen célból kell ezeket az információkat eljuttatni.

HALÁSZATI MUNKASZERZŐDÉS

13. cikk

A 14-18. cikk a 91/533/EK irányelv sérelme nélkül alkalmazandó.

14. cikk

Minden tagállam jogszabályokat, előírásokat vagy egyéb intézkedéseket fogad el, amelyek:

a) előírják, hogy a lobogójuk alatt közlekedő vagy korlátlan fennhatóságuk alatt lajstromozott hajókon dolgozó halászokat egy számukra érthető és e megállapodás rendelkezéseivel összhangban álló halászati munkaszerződésnek kell védeni; valamint

b) meghatározzák azokat a minimális adatokat, amelyeket az e megállapodás I. mellékletében szereplő rendelkezéseknek megfelelően a halászati munkaszerződésnek tartalmaznia kell.

15. cikk

Minden tagállam elfogadja a következőkre vonatkozó jogszabályokat, előírásokat vagy egyéb intézkedéseket:

a) az annak biztosítására vonatkozó eljárások, hogy a halász a halászati munkaszerződés megkötése előtt áttekinthesse az abban foglalt feltételeket és tanácsot kérhessen azokkal kapcsolatban;

b) adott esetben nyilvántartás vezetése a halásznak a munkaszerződés keretében végzett munkájáról; valamint

c) a halászati munkaszerződéssel kapcsolatos viták rendezésére szolgáló eszközök.

16. cikk

A halászati munkaszerződésnek, amelynek egy példánya a halászt illeti meg, a fedélzeten kell tartani, és azt a halász, valamint a nemzeti jognak és gyakorlatnak megfelelően kérésre más érintett felek rendelkezésére kell bocsátani.

17. cikk

E megállapodás 14-16. cikke és I. melléklete nem alkalmazandó a hajót egyedül üzemeltető halászhajó-tulajdonosokra.

18. cikk

A halászhajó-tulajdonos feladata annak biztosítása, hogy minden egyes halász rendelkezzen írásbeli halászati munkaszerződéssel, amelyet annak minden aláíró fele aláír, és amely a halásznak e megállapodás követelményeivel összhangban elfogadható fedélzeti munka- és életkörülményeket biztosít.

HAZAUTAZTATÁS

19. cikk

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a lobogójuk alatt hajózó vagy korlátlan fennhatóságuk alatt lajstromozott, idegen kikötőbe belépő halászhajókon tartózkodó halászok jogosultak legyenek a hazautaztatásra abban az esetben, ha halászati munkaszerződésük lejárt vagy legalább egy aláíró fele azt alapos indokokkal felmondja, illetve ha a halász többé nem képes ellátni a halászati munkaszerződése értelmében fennálló feladatait, illetve az adott sajátságos körülmények között már nem várható el tőle, hogy ellássa azokat. Ez az említett hajón dolgozó azon halászokra is vonatkozik, akiket ugyanazon okokból a hajóról az idegen kikötőbe helyeznek át.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett hazautaztatás költségét a halászhajó-tulajdonos viseli, kivéve abban az esetben, ha a halászról - a nemzeti jogszabályoknak, előírásoknak vagy egyéb intézkedéseknek megfelelően - bebizonyosodott, hogy a halászati munkaszerződéséből eredő kötelezettségeit illetően súlyos mulasztást követett el.

(3) A tagállamok jogszabályok, előírások vagy más intézkedések útján meghatározzák azokat a pontos körülményeket, amelyek feljogosítják az e cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó halászokat a hazautaztatásra, a hajón töltendő szolgálati időszak azon maximális hosszát, amelynek alapján az említett halászok jogosultak a hazautaztatásra, valamint azokat a célállomásokat, ahová a halászok a hazautaztatás keretében küldhetők.

(4) Ha a halászhajó-tulajdonos nem gondoskodik az e cikkben említett hazautaztatásról, a hajó lobogója szerinti tagállamnak kell megszerveznie az érintett halász hazautaztatását és jogosult annak költségeit a halászhajó-tulajdonossal megtéríttetni.

(5) A nemzeti jogszabályok nem érinthetik a halászhajó tulajdonosának arra vonatkozó jogát, hogy harmadik személyekkel fennálló szerződéses megállapodások értelmében megtéríttessék a hazautaztatás költségeit.

MUNKAERŐ-PIACI MAGÁNSZOLGÁLTATÁSOK

20. cikk

(1) Ez a cikk a 2008/104/EK irányelv sérelme nélkül alkalmazandó.

(2) E cikk alkalmazásában a munkaerő-piaci magánszolgáltatások a magánszektorbeli toborzást és munkaközvetítést, valamint a magán-munkaközvetítő ügynökségek szolgáltatásait jelentik.

(3) A tagállamok:

a) megtiltják, hogy a munkaerő-piaci magánszolgáltatások keretében olyan eszközöket, mechanizmusokat vagy jegyzékeket használjanak, amelyek célja meggátolni a halászok foglalkoztatását; valamint

b) megtiltják, hogy a halászra közvetlenül vagy közvetve, részben vagy teljesen a munkaerő-piaci magánszolgáltatásokkal összefüggő díj vagy egyéb költség háruljon.

(4) E cikk rendelkezései nem akadályozhatják a 188. sz. egyezményt ratifikáló tagállamokat azon lehetséges joguk gyakorlásában, hogy a 188. sz. egyezmény keretében egyes feladataikat - az egyezmény által előírt korlátokon belül - magán-munkaközvetítő ügynökségekhez utalják.

5. RÉSZ

MUNKAHELYI BIZTONSÁG ÉS EGÉSZSÉGVÉDELEM

ÉTKEZTETÉS ÉS ELSZÁLLÁSOLÁS

21. cikk

(1) A 22-25. cikk a 93/103/EK irányelv sérelme nélkül alkalmazandó.

(2) A 22-25. cikket végrehajtó nemzeti rendelkezéseknek kellőképpen figyelemmel kell lenniük a higiéniai, valamint az általános biztonsági, egészségügyi és kényelmi feltételekre.

22. cikk

Minden tagállam jogszabályokat, előírásokat vagy egyéb intézkedéseket fogad el a lobogója alatt hajózó vagy korlátlan fennhatósága alatt lajstromozott halászhajókon biztosított fedélzeti szállásra, étkezésre és ivóvízellátásra vonatkozóan.

23. cikk

A tagállamok jogszabályokat, előírásokat vagy egyéb intézkedéseket fogadnak el, amelyek előírják, hogy az adott tagállam lobogója alatt hajózó vagy korlátlan fennhatósága alatt lajstromozott halászhajókon a fedélzeti szállásnak a hajón teljesített szolgálathoz és a halászok fedélzeten töltött tartózkodási idejéhez mérten kellő méretűnek, színvonalúnak és megfelelően felszereltnek kell lennie. Az említett intézkedéseknek esettől függően különösen a következőkre kell vonatkozniuk:

a) a halászhajó építési vagy átalakítási tervének elfogadása a szállás tekintetében;

b) a lakóterek és a konyha karbantartása;

c) szellőztetés, fűtés, hűtés és világítás;

d) a túlzott zaj és rezgés csökkentése;

e) helyszín, méret, építési anyagok, a hálóhelyiségek berendezése és felszerelése, étkezők és más lakóterek;

f) szaniterhelyiségek, többek között mosdók és mosóhelyiségek, valamint elégséges mennyiségű meleg- és hidegvízellátás; valamint

g) az e megállapodás követelményeinek nem megfelelő szállással kapcsolatos panaszok megválaszolására szolgáló eljárások.

24. cikk

Minden tagállam elfogadja a következőket előíró jogszabályokat, előírásokat vagy egyéb intézkedéseket:

a) a hajóra vitt és ott felszolgált étel megfelelő minőségű, tápértékű és mennyiségű legyen;

b) az ivóvíz elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű legyen; valamint

c) az ételt és a vizet a halászhajó-tulajdonos a halászoknak díjmentesen biztosítsa; ugyanakkor a nemzeti jogszabályoknak megfelelően lehetőség legyen a költségek működési költségként való megtéríttetésére, ha a költségmegosztási rendszert szabályozó kollektív szerződés vagy a halászati munkaszerződés úgy rendelkezik.

25. cikk

A tagállamok által a 22-24. cikknek megfelelően elfogadandó jogszabályok, előírások és egyéb intézkedések maradéktalanul hatályba léptetik e megállapodás II. mellékletét.

EGÉSZSÉGVÉDELEM ÉS ORVOSI ELLÁTÁS, VÉDELEM A MUNKÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ MEGBETEGEDÉSEK, SÉRÜLÉS VAGY HALÁL ESETÉN

26. cikk

A tagállamok jogszabályokat, előírásokat vagy egyéb intézkedéseket fogadnak el, amelyek előírják, hogy az adott tagállam lobogója alatt hajózó vagy korlátlan fennhatósága alatt lajstromozott halászhajókon tartózkodó halászok:

a) jogosultak legyenek a szárazföldön történő orvosi ellátás igénybevételére, valamint az őket érő súlyos sérülés vagy betegség esetén arra, hogy ellátás céljából időben a szárazföldre kerüljenek;

b) a halászhajó-tulajdonos által biztosított egészségvédelemben és orvosi ellátásban részesüljenek:

i. a fedélzeten, vagy

ii. amíg a halász a társadalombiztosítási védelméért felelős országon kívüli kikötőben tartózkodik; valamint

c) munkával összefüggő betegség vagy sérülés esetén hozzáférjenek megfelelő orvosi ellátáshoz a nemzeti jogszabályoknak, előírásoknak és gyakorlatnak megfelelően.

27. cikk

A tagállamok jogszabályokat, előírásokat vagy egyéb intézkedéseket fogadnak el, amelyek előírják, hogy a 26. cikk b) pontjában említett egészségvédelem és orvosi ellátás:

a) a 92/29/EGK irányelv és az alábbi 28. cikk rendelkezéseinek hatálya alá tartozzon a halász fedélzeti tartózkodása esetén; valamint

b) magában foglalja az orvosi kezelést, valamint az orvosi ellátás ideje alatt a kapcsolódó anyagi segítségnyújtást és támogatást, ha a halász a társadalombiztosítási védelméért felelős országon kívüli kikötőben tartózkodik.

28. cikk

Minden tagállam elfogadja a következőket előíró jogszabályokat vagy egyéb intézkedéseket:

a) a halászhajón tartandó gyógyszerek és az orvosi eszközök tekintetében a 92/29/EGK irányelv 2. cikke (1) bekezdése b) pontjának követelményein túlmenően a műveleti terület is irányadó;

b) a 92/29/EGK irányelv 5. cikke (3) bekezdésének követelményein túlmenően a halászok előírt speciális képzése keretében figyelembe kell venni a hajón tartózkodó halászok számát, a műveleti területet és az út hosszát;

c) a 92/29/EGK irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében említett útmutató az e cikk b) pontjában említett képzett halász számára érthető nyelven és formátumban legyen elkészítve;

d) a 92/29/EGK irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében említett orvosi konzultáció műholdas összeköttetés révén is rendelkezésre álljon, valamint az adott tagállam lobogója alatt hajózó vagy korlátlan fennhatósága alatt lajstromozott halászhajók az említett konzultáció megszervezése céljából fel legyenek szerelve rádiós vagy műholdas kommunikációs rendszerrel; valamint

e) az adott tagállam lobogója alatt hajózó vagy korlátlan fennhatósága alatt lajstromozott halászhajókon legyen egy példány az illetékes hatóság által elfogadott vagy jóváhagyott orvosi kézikönyv vagy a hajókra vonatkozó nemzetközi orvosi kézikönyv (International Medical Guide for Ships) legutolsó kiadásából.

29. cikk

Minden tagállam elfogadja a következőket előíró jogszabályokat vagy egyéb intézkedéseket:

a) a 26. cikk b) pontjában és a 28. cikkben előírt orvosi ellátást a tagállam nemzeti jogszabályaival és gyakorlatával összeegyeztethető mértékben a halász ingyen vehesse igénybe; valamint

b) a halászhajó-tulajdonos a halász hazautaztatásáig állja az orvosi ellátás azon költségeit, amely alól a halász e cikk a) bekezdése értelmében mentesül, amennyiben a halász társadalombiztosítási védelméért felelős ország e költségeket társadalombiztosítási rendszere keretében nem fedezi; valamint

c) a halászhajó-tulajdonos a halász hazautaztatásáig állja az orvosi ellátás azon költségeit, amely alól a halász e cikk a) bekezdése értelmében mentesül, amennyiben a halász társadalombiztosítási védelméért felelős ország e költségeket társadalombiztosítási rendszere keretében nem fedezi.

30. cikk

A nemzeti jogszabályok megengedhetik, hogy a halászhajó-tulajdonos ne viselje a 29. cikk b) és c) pontjában említett orvosi ellátás költségét, ha a sérülés nem a halászhajón teljesített szolgálat során következett be vagy ha a betegséget, illetve fogyatékosságot a felvételnél eltitkolták vagy ha a halászhajó-tulajdonos bizonyítja, hogy a sérülés vagy betegség a halász szándékos kötelességszegésének tudható be.

31. cikk

(1) A tagállamok intézkedéseket hoznak, hogy a halászok számára a munkával összefüggő megbetegedés, sérülés vagy halál esetén - a nemzeti jogszabályoknak, előírásoknak és gyakorlatnak megfelelően - védelmet biztosítsanak.

(2) A munkahelyi balesetek miatti sérülés vagy betegség esetén a halász a nemzetközi jogszabályoknak és előírásoknak megfelelően megfelelő kártérítésben részesül.

(3) Amennyiben a halász társadalombiztosítási védelméért felelős ország a társadalombiztosítási rendszere keretében nem fedezi az e cikk (1) bekezdésében, ebből következően pedig a (2) bekezdésében említett védelmet, a halászhajó-tulajdonosának kell arról gondoskodnia.

32. cikk

Figyelemmel a halászati ágazat jellegzetességeire, a halászhajó-tulajdonost a 29. és 31. cikk alapján terhelő pénzügyi felelősség biztosítható a következők révén:

a) a halászhajó-tulajdonosok felelősségén alapuló rendszer, vagy

b) kötelező biztosítási, üzemi balesetbiztosítási vagy egyéb rendszerek.

MUNKAHELYI BIZTONSÁG ÉS EGÉSZSÉGVÉDELEM, BALESETMEGELŐZÉS

33. cikk

A 34-36. cikk a 89/391/EGK, a 92/29/EGK és a 93/103/EK irányelv sérelme nélkül alkalmazandó.

34. cikk

Minden tagállam elfogadja a következőkre vonatkozó jogszabályokat, előírásokat vagy egyéb intézkedéseket:

a) a munkavégzéshez kapcsolódó balesetek, a foglalkozási megbetegedések és a halászhajón végzett munkával kapcsolatos kockázatok megelőzése, és ennek részeként kockázatértékelés és -kezelés, a halászok képzése és fedélzeti irányítása;

b) a halászok képzése az általuk használandó halászeszközök egyes típusainak kezeléséről, valamint a végrehajtandó halászati műveletekkel kapcsolatos tudnivalókról;

c) a halászhajó-tulajdonosok, halászok és egyéb érintettek kötelezettségei, kellő figyelemmel a 18 évnél fiatalabb halászok biztonságára és egészségére;

d) az adott tagállam lobogója alatt hajózó vagy korlátlan fennhatósága alatt lajstromozott halászhajókon bekövetkező balesetek bejelentése és vizsgálata; valamint

e) a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel foglalkozó vegyes bizottságok vagy egyéb megfelelő szervek létrehozása.

35. cikk

(1) E cikk követelményei minden halászhajóra alkalmazandóak, figyelemmel a hajón tartózkodó halászok számára, a műveleti területre és az út hosszára.

(2) Az illetékes hatóság:

a) konzultációt követően előírja a halásztulajdonosok számára, hogy a nemzeti jogszabályoknak, előírásoknak, kollektív szerződéseknek és gyakorlatnak megfelelően, az érintett halászhajóhoz kötődő sajátos veszélyek és kockázatok figyelembevételével alakítsanak ki fedélzeti eljárásokat a munkavégzéshez kapcsolódó balesetek, sérülések és megbetegedések megelőzésére; valamint

b) előírja, hogy a halászhajó-tulajdonosok, hajóparancsnokok, halászok és más érintett személyek elégséges és megfelelő iránymutatást, oktatási anyagot vagy más megfelelő információt kapjanak arról, hogyan kell felmérni és kezelni a fedélzeti biztonsággal és egészséggel összefüggő kockázatokat.

(3) A halászhajó-tulajdonosok:

a) biztosítják, hogy a hajón lévő összes halász megfelelő egyéni védőöltözetet és -felszerelést kapjon;

b) biztosítják, hogy a hajón lévő összes halász részesüljön az illetékes hatóság által jóváhagyott alapszintű biztonsági képzésben; valamint

c) biztosítják, hogy a halászok megfelelően és kellőképpen megismerjék az eszközöket és azok működtetésének módszereit, beleértve a releváns biztonsági intézkedéseket még a felszerelés használatát vagy az érintett műveletben való részvételt megelőzően.

36. cikk

A halászattal kapcsolatos kockázatértékelés elvégzésére a halászok, illetve adott esetben képviselőik részvételével kerül sor.

6. RÉSZ

MÓDOSÍTÁSOK

37. cikk

(1) Az egyezmény bármely rendelkezésének bármilyen módosítását követően, amennyiben e megállapodás aláíró feleinek bármelyike kéri, e megállapodás és mellékleteinek alkalmazását felül kell vizsgálni.

(2) Az uniós jogszabályoknak az e megállapodást érintő módosulásait követően, e megállapodás valamely aláíró felének kérésére bármikor el kell végezni e megállapodás értékelését és felülvizsgálatát.

7. RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

38. cikk

Az aláíró felek azzal a feltétellel kötik meg ezt a megállapodást, hogy az csak az egyezmény hatálybalépését követően lép hatályba. Az egyezmény tizenkét hónappal azt követően lép hatályba, hogy azt az ILO tagállamaiból - amelyek közül nyolc rendelkezik tengerparttal - tíz ratifikálta és azt a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatója nyilvántartásba vette.

FENTIEK HITELÉÜL az alulírottak aláírták e megállapodást.

KELT Göteborgban (Svédország), kétezertizenkettő május huszonegyedikén.

Javier Garat, az Europêche elnöke

Giampaolo Buonfiglio, a COPA-COGECA halászati munkacsoport elnöke

Eduardo Chagas, az ETF főtitkára

I. MELLÉKLET

A HALÁSZATI MUNKASZERZŐDÉS

A halászati munkaszerződés a következő adatokat tartalmazza, kivéve, ha ezek közül egy vagy több feltüntetése felesleges, mivel az adott kérdést nemzeti jogszabályok, előírások vagy adott esetben kollektív szerződés más módon már szabályozza:

a) a halász családneve és utóneve(i), születési ideje vagy életkora, és születési helye;

b) a munkaszerződés megkötésének helye és ideje;

c) a halászhajó(k) neve, valamint annak a hajó(k)nak a lajstromozási száma, amelyen, illetve amelyeken a halász munkavégzést vállal;

d) a munkaadó vagy a halászhajó-tulajdonos vagy a halásszal kötött munkaszerződés más aláíró felének neve;

e) a vállalandó út, illetve utak, ha meghatározható(k) a munkaszerződés megkötésekor;

f) a munkakör, amelyben a halász foglalkoztatva lesz;

g) ha lehetséges, az a hely és dátum, ahol, illetve amikor a halásznak meg kell jelennie, hogy munkába álljon a hajón;

h) a halásznak biztosítandó ellátás, kivéve, ha a nemzeti jogszabályok rendelkeznek egyéb rendszerről;

i) a halász munkabérének összege, vagy ha a fogásban való részesedés alapján részesül fizetésben, a részesedés összege és kiszámításának módja, vagy ha a díjazás e két módszer kombinálásával történik, a munkabér és a részesedés összege és a részesedés kiszámítási módja;

j) a szerződés megszűnése és annak feltételei, különösen:

i. amennyiben a szerződés határozott időre jött létre, akkor a lejártának napjaként meghatározott időpont;

ii. amennyiben a szerződés egyetlen hajóútra szólóan jött létre, akkor a rendeltetési kikötő neve, és annak az időnek a hossza, amelynek a megérkezés után el kell telnie, mielőtt a halászt el lehet bocsátani;

iii. amennyiben a szerződés határozatlan időre jött létre, akkor azok a feltételek, amelyek szerint az egyes felek a szerződést megszüntethetik, a kötelező felmondási idő megjelölésével együtt, amely időszak nem lehet rövidebb a munkáltató, a halászhajó-tulajdonos, illetve a munkaszerződés más aláíró fele számára, mint a halász számára;

k) a fizetett éves szabadság mennyisége vagy adott esetben az annak kiszámítására szolgáló képlet;

l) a munkáltató, a halászhajó-tulajdonos, illetve a halászati munkaszerződés más aláíró fele által a halász részére biztosítandó egészségügyi ellátás és társadalombiztosítás;

m) a halász hazautaztatásra való jogosultsága;

n) adott esetben utalás a kollektív szerződésre;

o) a minimális pihenőidő a nemzeti jogszabályoknak, előírásoknak vagy más intézkedéseknek megfelelően; valamint

p) a nemzeti jogszabályok által előírt egyéb követelmények.

II. MELLÉKLET

A HALÁSZHAJÓK FEDÉLZETÉN BIZTOSÍTOTT SZÁLLÁS

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

(1) Ezt a mellékletet a 92/29/EGK irányelv és a 93/103/EK irányelv sérelme nélkül kell alkalmazni.

(2) E melléklet alkalmazásában: a) megállapodás : az Európai Unió Mezőgazdasági Szövetkezeteinek Általános Szövetsége (COGECA), az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) és az Európai Uniós Halászati Vállalkozások Nemzeti Szervezeteinek Szövetsége (Europêche) által 2012. május 21-én kötött megállapodás a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 2007. évi, a halászati ágazat munkafeltételeiről szóló egyezményének végrehajtásáról; b) új halászhajó : olyan hajó, amelyre vonatkozóan: c) meglévő hajó : olyan hajó, amely nem minősül új halászhajónak.

i. az építési vagy jelentős átalakításra vonatkozó szerződést a megállapodás hatálybalépésének időpontjában vagy azt követően kötötték meg; vagy

ii. az építési vagy jelentős átalakításra vonatkozó szerződést a megállapodás hatálybalépésének időpontját megelőzően kötötték meg, és amelyet az említett időpont után három évvel vagy hosszabb idő elteltével szállítanak le; vagy

iii. építési szerződés hiányában a megállapodás hatálybalépésének időpontjában vagy azt követően:

a) fektetik le a gerincet, vagy

b) kezdik meg az adott hajóra jellemző építést, vagy

c) kezdődik meg az összeszerelés legalább ötven tonna vagy a becsült szerkezeti építőanyag-igény legalább 1 %-át kitevő anyagmennyiség beépítésével, attól függően, hogy melyik a kevesebb;

(3) A következő rendelkezések minden új, fedélzettel rendelkező halászhajóra vonatkoznak az e megállapodás 3. cikkével összhangban megengedett kizárások kivételével. Az illetékes hatóság konzultációt követően e melléklet követelményeit a meglévő hajókra is alkalmazhatja, amennyiben megítélése szerint ez észszerű és kivitelezhető.

(4) Az illetékes hatóság konzultációt követően engedélyezhet e melléklet rendelkezéseitől való eltérést az általában 24 óránál rövidebb időt tengeren töltő halászhajók esetében, ha a halászok nem laknak a hajón, amikor a hajó a kikötőben tartózkodik. Az ilyen hajók esetében az illetékes hatóság gondoskodik arról, hogy az érintett halászok pihenése, étkezése és higiéniája céljából megfelelő helyiségek álljanak rendelkezésre.

(5) A 24 méteres és annál hosszabb hajókra vonatkozó követelmények alkalmazhatók a 15-24 méteres hajókra abban az esetben, ha az illetékes hatóság konzultációt követően megerősíti, hogy ez észszerű és kivitelezhető.

(6) Az anyahajóhoz kapcsolódó kisebb, megfelelő szállás és szaniterhelyiségek nélküli hajókon dolgozó halászok az anyahajón lévő szállást és szaniterhelyiségeket vehetik igénybe.

(7) A tagállamok e melléklet zajra és rezgésre, szellőztetésre, fűtésre és hűtésre, valamint világításra vonatkozó követelményeit kiterjeszthetik zárt munkahelyiségkre és tárolásra használt helyiségekre, ha konzultációt követően a szóban forgó alkalmazás megfelelőnek minősül, és nem befolyásolja hátrányosan a munkakörülményeket és a fogások minőségét.

TERVEZÉS ÉS ELLENŐRZÉS

(8) Minden alkalommal, amikor új hajó épül vagy egy hajó személyzeti lakóterét felújítják, az illetékes hatóság ellenőrzi, hogy a szóban forgó hajó megfelel-e melléklet követelményeinek. Az illetékes hatóság - a megvalósíthatóság korlátain belül - előírja, hogy egy hajó személyzeti lakóterének lényeges megváltoztatása esetén meg kell felelni e melléklet követelményeinek, valamint amikor korábban másik ország lobogója alatt hajózó hajó áttér az adott tagállam lobogójára, az e melléklet 3. pontjának megfelelően alkalmazandó követelményeinek.

(9) A 8. pontban említett helyzetekben a 24 méteres és annál hosszabb hajók esetében az illetékes hatóság előírja, hogy jóváhagyás céljából részletes terveket és információkat kell benyújtani hozzá vagy az általa felhatalmazott hatósághoz.

(10) A 24 méteres és annál hosszabb hajók esetében minden alkalommal, amikor egy hajó személyzeti lakóteret felújítják vagy lényegesen megváltoztatják, az illetékes hatóság ellenőrzi, hogy a szóban forgó hajó megfelel-e e melléklet követelményeinek, valamint amikor korábban másik ország lobogója alatt hajózó hajó áttér az adott tagállam lobogójára, az e melléklet 3. pontjának megfelelően alkalmazandó követelményeinek. Az illetékes hatóság saját belátása szerint további ellenőrzéseket végezhet a személyzeti lakótér tekintetében.

(11) Abban az esetben, ha korábban másik ország lobogója alatt hajózó hajó áttér valamely tagállam lobogójára vagy egy tagállam korlátlan fennhatósága alatt kerül lajstromozásra, annak a harmadik országnak az illetékes hatósága által, amelynek lobogója alatt a hajó korábban hajózott, a 188. sz. egyezmény III. mellékletének 15., 39., 47., illetve 62. pontjának megfelelően elfogadott követelményeket többé nem kell alkalmazni a hajóra.

TERVEZÉS ÉS GYÁRTÁS

(12) Minden lakótérnek megfelelő belső magassággal kell rendelkeznie. Az illetékes hatóság meghatározza a minimális belső magasságot azon terekre vonatkozóan, ahol a halászoknak hosszabb időt kell állva eltölteniük.

(13) A 24 méteres és annál hosszabb hajók esetében a teljes mozgásszabadságot igénylő lakótér megengedett legkisebb belső magassága legalább 200 centiméter.

Lakóterekbe való bejutás és a lakóterek közötti összeköttetés

(14) A hálóhelyiségek, valamint a halraktárak és gépterek között nem lehet közvetlen összeköttetés, kivéve a vészkijáratokat. Észszerű és kivitelezhető esetben - kifejezett eltérő rendelkezés hiányában - el kell kerülni a hálóhelyiségek, valamint a konyha, a tárolóhelyiségek, a szárítóhelyiségek, illetve a közös szaniterhelyiségek közötti közvetlen összeköttetést.

(15) A 24 méteres és annál hosszabb hajók esetében a vészkijáratok kivételével nem lehet közvetlen összeköttetés a hálóhelyiségek, valamint a halraktárak és gépterek, továbbá a konyha, a tárolóhelyiségek, a szárítóhelyiségek, illetve a közös szaniterhelyiségek között; A válaszfalnak az említett helyeket a hálóhelyiségektől, valamint a külső válaszfalaktól elválasztó része megfelelő felépítésű, acélból vagy egyéb engedélyezett anyagból készül, vízálló és gázbiztos. Ez a rendelkezés nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a szaniterhelyiségeket két kabin között meg lehessen osztani.

Szigetelés

(16) A lakótereket megfelelő szigeteléssel kell ellátni. A belső válaszfalak és burkolatok, valamint a padlóburkolatok és összeillesztések építéséhez használt anyagoknak meg kell felelniük a célnak és alkalmasnak kell lenniük az egészséges környezet biztosítására. Biztosítani kell minden lakótér megfelelő vízelvezetését.

(17) Minden megvalósítható intézkedést meg kell hozni azért, hogy a legyek és más rovarok ne jussanak be a halászhajó legénységének lakóterébe, különösen akkor, amikor a hajó szúnyogok által ellepett területen üzemel.

(18) Minden legénységi lakótérnek rendelkeznie kell a szükséges vészkijárattal.

ZAJ ÉS REZGÉS

(19) A 20. pontot a 2003/10/EK irányelv és a 2002/44/EK irányelv sérelme nélkül kell alkalmazni.

(20) Az illetékes hatóság elfogadja a zaj és rezgés lakóterekben megengedett szintjére vonatkozó szabványokat, amelyek révén biztosítható a halászoknak a zaj és a rezgés hatásaival, többek között a zaj és rezgés okozta kimerültséggel szembeni megfelelő védelme.

SZELLŐZÉS

(21) A lakótereket az éghajlati feltételek figyelembevételével szellőztetni kell. A szellőztető rendszernek biztosítania kell a helyiségek friss levegővel való kielégítő és állandó ellátását, amikor a halászok a hajón vannak.

(22) A szellőztető rendszert úgy kell kialakítani, hogy a nemdohányzókat megvédje a dohányfüsttől, illetve ennek hiányában egyéb erre alkalmas intézkedést kell hozni.

(23) A 24 méteres és annál hosszabb hajókon a lakóhelyiségeket szabályozható szellőztető rendszerrel kell felszerelni, amely révén biztosítható, hogy az időjárási feltételektől és az éghajlattól függetlenül a levegő megfelelő állapotú maradjon és a légmozgás kielégítő legyen. A szellőztető rendszereknek folyamatosan kell működniük, amikor halászok vannak a hajón.

FŰTÉS ÉS LÉGKONDICIONÁLÁS

(24) A lakótereket az éghajlati feltételek figyelembevételével megfelelő hőmérsékleten kell tartani.

(25) A 24 méteres és annál hosszabb hajók esetében - a kizárólag trópusi éghajlaton üzemelő halászhajók kivételével - alkalmas fűtőrendszerekkel megfelelő fűtést kell biztosítani. A fűtőrendszernek minden körülmények között biztosítania kell a szükséges meleget, és üzemel, amikor a halászok a hajón laknak vagy dolgoznak, valamint a körülmények azt szükségessé teszik.

(26) A 24 méteres és annál hosszabb hajók esetében biztosítani kell a lakóterek, a híd, a rádióhelység és a központosított vezérlőtermek légkondicionálását, kivéve azokat a hajókat, amelyek rendszeresen olyan területen vannak, ahol a mérsékelt éghajlati viszonyoknak köszönhetően erre nincs szükség.

VILÁGÍTÁS

(27) Minden lakótérnek megfelelő világítással kell rendelkeznie.

(28) Kivitelezhető esetben a mesterséges fényen túl biztosítani kell a lakóterek természetes fénnyel való megvilágítását. Abban az esetben, ha a hálóhelyiségek természetes fényt kapnak, gondoskodni kell a helyiség besötétítéséről.

(29) A hálóhelyiség szokásos megvilágításán kívül minden fekhely esetében gondoskodni kell megfelelő olvasófényről.

(30) A hálóhelyiséget vészvilágítással kell ellátni.

(31) Amennyiben egy hajón az étkezők, a folyosók és a személyzet vészhelyzetben való kimenekítését szolgáló vagy arra alkalmas más helyiségek nincsenek felszerelve vészvilágítással, az említett helységekben gondoskodni kell éjszakai állandó világításról.

(32) A 24 méteres és annál hosszabb hajók esetében a lakóterek megvilágításának meg kell felelnie az illetékes hatóság által meghatározott szabványoknak. A lakóterek szabad mozgásra alkalmas valamennyi részén a világításra vonatkozó minimális szabványt úgy kell meghatározni, hogy egy rendesen látó személy szép időben el tudjon olvasni egy hagyományos nyomtatott újságot.

HÁLÓHELYISÉGEK

Általános rendelkezések

(33) Amennyiben a hajó kialakítása, mérete, illetve rendeltetése megengedi, a hálóhelyiségeket úgy kell elhelyezni, hogy a mozgás és a gyorsulás hatásait a legkevésbé lehessen érezni, de semmi esetre sem az ütközési válaszfalak elé.

Alapterület

(34) Figyelembe véve a hajó rendeltetését, a hálóhelyiségre eső személyek száma és az egy főre eső alapterület - a fekhelyek és a szekrények által elfoglalt területet leszámítva - révén megfelelő teret és kényelmet kell biztosítani a hajón lévő halászok számára.

(35) A 24 méteres és annál hosszabb, de 45 méternél rövidebb hajók esetében a hálóhelyiségek egy főre eső alapterülete - a fekhelyek és a szekrények által elfoglalt területet leszámítva - nem lehet 1,5 négyzetméternél kisebb.

(36) A 45 méteres és annál hosszabb hajók esetében a hálóhelyiségek egy főre eső alapterülete - a fekhelyek és a szekrények által elfoglalt területet leszámítva - nem lehet 2 négyzetméternél kisebb.

A hálóhelyiségre eső személyek száma

(37) Kifejezett egyébirányú rendelkezés hiányában az egy hálóhelyiségben elhelyezhető személyek megengedett száma legfeljebb hat.

(38) A 24 méteres és annál hosszabb hajók esetében az egy hálóhelyiségben elhelyezhető személyek megengedett száma legfeljebb négy. Az illetékes hatóság egyes esetekben megengedhet az e követelménytől való eltérést, amennyiben a hajó mérete, típusa vagy rendeltetése következtében a követelmény nem észszerű vagy nem kivitelezhető.

(39) Kifejezett egyébirányú rendelkezés hiányában a tisztek - lehetőség szerint - külön hálóhelyiséget, illetve helyiségeket kapnak.

(40) A 24 méteres és annál hosszabb hajók esetében a tisztek hálóhelyiségei lehetőség szerint egyszemélyesek, de semmi esetre sem lehet bennük két fekhelynél több. Az illetékes hatóság egyes esetekben megengedhet az e pont követelményeitől való eltérést, amennyiben a hajó mérete, típusa vagy rendeltetése következtében a követelmények nem észszerűek vagy nem kivitelezhetők.

Egyéb

(41) Az egy hálóhelyiségben elhelyezhető személyek megengedett számát jól olvasható és letörölhetetlen módon fel kell tüntetni a helyiség megfelelően látható részén.

(42) A fekvőhelyeknek megfelelő méretűnek kell lenniük. A matracoknak megfelelő anyagból kell lenniük. Minden egyes fekvőhelyet helyi világítással kell ellátni.

(43) A 24 méteres és annál hosszabb hajók esetében a fekvőhely minimális belső mérete legalább 198-szor 80 centiméter.

(44) A hálóhelyiségeket úgy kell megtervezni és felszerelni, hogy megfelelő kényelmet biztosítsanak a használóinak és könnyen rendben lehessen azokat tartani. A rendelkezésre bocsátandó felszerelések többek között a következők: fekvőhelyek, a ruházat és egyéb személyes használati tárgyak elhelyezéséhez elégséges nagyságú zárható szekrények, valamint írásra alkalmas felület.

(45) A 24 méteres és annál hosszabb hajók esetében írásra alkalmas asztalt és széket kell biztosítani.

(46) A hálóhelyiségeket lehetőleg úgy kell elhelyezni, illetve felszerelni, hogy a férfiak és nők magánszférája ne sérüljön.

ÉTKEZŐK

(47) Az étkezőknek a lehető legközelebb kell lenniük a konyhához, de semmi esetre sem lehetnek az ütközési válaszfalak előtt.

(48) A hajónak a rendeltetésének megfelelő étkezővel kell rendelkeznie. Kifejezett egyébirányú rendelkezés hiányában az étkezőnek lehetőleg el kell különülnie a hálóhelyiségektől.

(49) A 24 méteres és annál hosszabb hajók esetében az étkezőnek el kell különülnie a hálóhelyiségektől.

(50) Az egyes étkezők méretének és felszereltségének elégségesnek kell lennie ahhoz, hogy be tudjon fogadni annyi személyt, amennyi várhatóan azokat egy időben használni fogja.

(51) A 15 méteres és annál nagyobb függélyek közötti hosszúságú (LBP) hajók esetében folyamatosan a halászok rendelkezésére kell állnia egy megfelelő kapacitású hűtőnek, valamint hideg és meleg italok készítésére alkalmas eszközöknek.

FÜRDŐKÁDAK VAGY ZUHANYOK, WC-K ÉS MOSDÓKAGYLÓK

(52) A hajón lévő összes személy rendelkezésére kell állnia a hajó rendeltetésének megfelelő szaniterhelyiségeknek, amelyben wc-k, mosdókagylók, fürdőkádak vagy zuhanyok találhatók. E helyiségeknek meg kell felelniük legalább az egészségügyi és higiéniai minimumkövetelményeknek, valamint elfogadható minőségűnek kell lenniük.

(53) A szaniterhelyiségeket úgy kell kialakítani, hogy onnan más helyiségekbe ne jusson ki semmi. A szaniterhelyiségeknek biztosítaniuk kell a magánélet észszerű védelmét.

(54) A halászoknak és a hajón lévő más személyeknek a megfelelő higiénia biztosításához elegendő mennyiségű hideg és meleg folyó édesvizet kell biztosítani. Az illetékes hatóság konzultációt követően megállapíthatja a víz minimális szükséges mennyiségét.

(55) Amennyiben rendelkezésre állnak szaniterhelyiségek, azok szellőztetése a hajón kívülre történik, a lakóterek részeitől függetlenül.

(56) A lakóterek teljes felületének könnyen megfelelően tisztíthatónak kell lennie. A padlót csúszásmentes burkolattal kell ellátni.

(57) A 24 méteres és annál hosszabb hajókon az olyan halászok számára, akik nem rendelkeznek szaniterhelyiséggel ellátott helyiséggel, legfeljebb négy személyre legalább egy kádnak vagy zuhanynak, illetve mindkettőnek, egy WC-nek, valamint egy mosdónak kell jutnia.

MOSÓKONYHA

(58) Kifejezett egyébirányú rendelkezés hiányában biztosítani kell - figyelembe véve a hajó rendeltetését - a ruházat mosásához és szárításához szükséges berendezéseket.

(59) A 24 méteres és annál hosszabb hajók esetében a ruházat mosásához, szárításához és vasalásához megfelelő eszközöket kell biztosítani.

(60) A 45 méteres és annál hosszabb hajók esetében a ruházat mosásához, szárításához és vasalásához megfelelő eszközöket kell biztosítani a hálóhelyiségektől, étkezőktől, WC-ktől elkülönülő helyiségben, amelyet megfelelő szellőzéssel és fűtéssel, valamint szárítókötéllel vagy a ruhák szárítására alkalmas más eszközzel kell ellátni.

BERENDEZÉSEK A BETEG ÉS SÉRÜLT HALÁSZOK SZÁMÁRA

(61) A 92/29/EGK irányelv követelményein túlmenően szükség esetén a beteg vagy sérült halászok részére egy helyiséget kell biztosítani.

(62) A 92/29/EGK irányelv 2. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelmények helyett a következők alkalmazandók: az 500 bruttó regisztertonna (BRT) feletti olyan hajókon, amelyeken legalább 15 halász három napnál hosszabb úton van, valamint a 24 méteres és annál hosszabb halászhajókon - tekintet nélkül a legénység nagyságára és az út időtartamára - orvosi ellátás nyújtására alkalmas elkülönített betegszobának kell rendelkezésre állnia. A helyiséget megfelelően fel kell szerelni és higiénikus állapotban kell tartani.

EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK

(63) A vihar esetén hordható és az egyéb védőfelszerelések felakasztására a hálóhelyiségeken kívül, de onnan nem messze helyet kell biztosítani.

ÁGYNEMŰ, KONYHAI FELSZERELÉSEK ÉS KÜLÖNBÖZŐ FELSZERELÉSEK

(64) A hajón lévő halászok rendelkezésére kell bocsátani megfelelő asztali és konyhai edényeket, ágyneműt és egyéb textíliákat. Ugyanakkor lehetőség van a textília költségeinek működési költségként való megtéríttetésére, ha a kollektív szerződés vagy a halászati munkaszerződés úgy rendelkezik.

SZABADIDŐS LÉTESÍTMÉNYEK

(65) A 24 méteres és annál hosszabb hajók esetében a hajón lévő halászok számára megfelelő szabadidős létesítményeket, felszereléseket és szolgáltatásokat kell biztosítani. A szabadidős tevékenységekhez adott esetben használható az étkező.

TÁVKÖZLÉSI ESZKÖZÖK

(66) A lehetőségekhez mérten a hajón lévő halászok számára észszerű és a halászhajó-tulajdonos teljes költségét nem meghaladó áron észszerű hozzáférést kell biztosítani a távközlési eszközökhöz

KONYHA ÉS ÉLELMISZERRAKTÁR

(67) A hajón biztosítani kell sütő-főző berendezéseket. Kifejezett egyébirányú rendelkezés hiányában e berendezéseket lehetőleg elkülönített konyhában kell felszerelni.

(68) A konyhának, illetve elkülönített konyha hiányában a főzőrésznek a célnak megfelelő méretűnek kell lennie, jó világítással és szellőztetéssel kell rendelkeznie, valamint megfelelően felszereltnek és karbantartottnak kell lennie.

(69) A 24 méteres és annál hosszabb hajóknak külön konyhával kell rendelkezniük.

(70) A hajókonyhán főzéshez használt propán- vagy butángáz palackokat a nyílt fedélzeten, a külső hőforrásoktól és hatásoktól védett helyen kell tartani.

(71) Az élelmiszerkészletek számára megfelelő nagyságú és a célnak megfelelő, szárazon és hidegen tartható, jól szellőztethető helyet kell biztosítani, hogy a készletek ne romoljanak meg. Ehhez kifejezett egyébirányú rendelkezés hiányában lehetőleg hűtőket vagy más, alacsony hőmérsékleten történő tárolást szolgáló eszközöket kell alkalmazni.

(72) A 15 méteres és annál nagyobb függélyek közötti hosszúságú (LBP) hajók esetében tárolóhelyiséget és hűtőt, valamint egy további alacsony hőmérsékletű tárolóhelyiséget kell biztosítani.

ÉLELMISZER ÉS IVÓVÍZ

(73) Figyelemmel a halászok számára, valamint az út időtartamára és jellegére, elegendő élelmiszert és ivóvizet kell biztosítani. Az élelmiszernek és az ivóvíznek továbbá megfelelőnek kell lennie a tápérték, a minőség, a mennyiség és a változatosság szempontjából, és figyelembe kell venni a halászok vallási előírásait és az étellel kapcsolatos kulturális szokásait.

(74) Az illetékes hatóság követelményeket határozhat meg a hajón rendelkezésre bocsátandó élelmiszer és víz vonatkozásában a minimális szabványokról és mennyiségről.

TISZTASÁG ÉS LAKHATÓSÁG

(75) A lakótereket tiszta és lakható állapotban kell tartani, valamint nem lehetnek bennük olyan áruk és készletek, amelyek nem a helyiségben lakók személyes tulajdonát képezik vagy biztonságukat, illetve megmentésüket szolgálják.

(76) A konyhát és az élelmiszerraktárakat higiénikus állapotban kell tartani.

(77) A szemetet zárt, jól záródó tartályban kell tartani, és amikor szükséges, el kell távolítani azokról a helyekről, amelyek élelmiszerrel érintkeznek.

A HAJÓPARANCSONOK ÁLTAL VAGY FELÜGYELETE MELLETT VÉGZETT ELLENŐRZÉSEK

(78)

a) A 24 méteres és annál hosszabb hajók esetében az illetékes hatóság előírja, hogy a hajóparancsnok végezzen vagy a felügyelete mellett végezzenek gyakori ellenőrzéseket annak biztosítása érdekében, hogy:

i. a lakótér tiszta, megfelelően lakható, biztonságos és jó állapotban tartott legyen;

ii. elegendő élelmiszer- és vízkészlet álljon rendelkezésre; valamint

iii. a konyha és az élelmiszerraktárak higiénikusak és megfelelő állapotúak legyenek.

b) Az ellenőrzések eredményeit és a feltárt hiányosságok orvoslására hozott intézkedéseket fel kell jegyezni és felülvizsgálat céljából rendelkezésre kell bocsátani.

ELTÉRÉSEK

(79) Az illetékes hatóság konzultációt követően engedélyezhet e melléklet rendelkezéseitől való eltérést, hogy - megkülönböztetés nélkül - figyelembe lehessen venni az eltérő és sajátos vallási és társadalmi gyakorlatot követő tengerészek érdekeit, azzal a feltétellel, hogy az ilyen eltérések nem eredményeznek összességükben annál kedvezőtlenebb feltételeket, mint amelyek a melléklet alkalmazásából adódnának.