BH 1988.10.353 Az egyenruha viselésére kötelezett személyek részére fizetett ruházati illetményt a gyermek tartásánál irányadó szempontok szerint nem az átlagkereset, hanem a gyermektartásdíj mértékének meghatározásánál lehet figyelembe venni [módosított Csjt. 69/A-E. §-ai, 4/1987. (VI. 14.) IM sz. r. 10-13. §-ai].
A peres felek 1981. április 11-én kötöttek házasságot, amelyből 1981. október 5. napján Róbert nevű gyermekük született. A felek az életközösséget 1987. júniusában megszakították, a felperes 1987. július 1. napjától a közös gyermeket háztartásában egyedül neveli..
A felperes keresetében 1987. július 1. napjától kezdődően kérte tartásdíj megállapítását az alperessel szemben, majd a tartásdíj fizetésének kezdő időpontját - az alperes időközbeni teljesítésére figyelemmel - 1987. október 1. napjával kérte megállapítani. Az alperes a gyermektartásdíj fizetési kötelezettségének jogalapját nem vitatta.
A városi bíróság a felek kereseti kimutatásának beszerzése után ítéletével arra kötelezte az alperest, hogy az 1981. október 5-én született Róbert nevű gyermeke tartására 1987. október 1. napjától kezdődően, havonta előre esedékesen a bérköltség terhére kifizetésre kerülő minden díjazás 20 %-át, legalább azonban havi 1428 forintot, továbbá a rendelkezési és érdekeltségi alap terhére kifizetésre kerülő minden díjazás, így a prémium, célprémium, jutalék, nyereségrészesedés, illetményen kívül ruházati illetmény stb. 20 %-át tartásdíjként fizesse meg. A fenti rendelkezéseknek megfelelően a tartásdíjat az alperes munkáltatójánál letiltotta. Az ítélet fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A felperes a gyermektartásdíj megállapítására irányuló kereseti kérelmét 1987. július 8. napján terjesztette elő, az elsőfokú bíróság az ügyben 1987. október 17-én hozott ítéletet. A gyermektartásdíj megállapítását tartalmazó döntését a Csjt. 60. §-ára, illetve a 12/1974. (V. 14.) MT számú rendeletre utalással indokolta.
1987. július 1. napján azonban hatályba lépett a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról szóló 1986. évi IV. törvény, melynek 24. §-a a Csjt. VII. fejezetében foglalt rendelkezéseket a gyermektartásdíj mértékére vonatkozó 69/A-E. §-okkal egészítette ki. Ugyanezen jogszabály 39. §-ának (2) bekezdése pedig hatályon kívül helyezte a gyermektartásdíjról szóló 12/1974. (V. 14.) MT számú rendeletet.
Tévedett tehát a bíróság akkor, amikor a pert hatályon kívül helyezett jogszabályok alkalmazásával bírálta el.
A 12/1974. (V. 14.) MT számú rendelet végrehajtásáról szóló 8/1974. (VI. 27.) IM számú rendeletet a módosított Csjt. végrehajtása tárgyában megjelent 4/1987. (VI. 14.) IM számú rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 57. §-ának (2) bekezdése helyezte hatályon kívül. A korábbi jogszabályban rendezett kérdéseket ugyanezen rendelet 10-13. §-ai szabályozzák.
A Vhr. 10. §-ának (2) bekezdése szerint a megállapítandó tartásdíj alapja elsősorban a tartásra kötelezett személy főállásban elért és a bérköltség terhére kifizetett összes munkabére, valamint az érdekeltségi, rendelkezési vagy más hasonló alap terhére kifizetett egyéb juttatása, illetve ha ez a gyermek tartását nem fedezi, a (3) bekezdés alapján más, munkaviszonyból származó rendszeres jövedelem is.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!