32001R0995[1]

A Bizottság 995/2001/EK rendelete (2001. május 22.) a Közösségen belüli nemzeti és regionális számlák európai rendszere (ESA 95) közös elveinek az adók és a társadalombiztosítási hozzájárulások tekintetében történő módosításáról szóló 2516/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról

A Bizottság 995/2001/EK rendelete

(2001. május 22.)

a Közösségen belüli nemzeti és regionális számlák európai rendszere (ESA 95) közös elveinek az adók és a társadalombiztosítási hozzájárulások tekintetében történő módosításáról szóló 2516/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a legutóbb a 2516/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel [1] módosított, a Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről (ESA 95) szóló, 1996. június 25-i 2223/96/EK tanácsi rendeletre [2] és különösen annak 2. cikkének (2) bekezdésére, valamint 3. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel az ESA 95 közös elveinek az adók és a társadalombiztosítási hozzájárulások tekintetében történő módosításáról szóló 2516/2000/EK rendeletre és különösen annak 5. cikkére,

mivel:

(1) Az ESA 95-ről szóló 2223/96/EK rendelet meghatározza a tagországok közösségi statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségéhez szükséges beszámolókhoz használatos közös szabványokat, meghatározásokat, osztályozási elveket és számviteli szabályokat tartalmazó referenciakeretet, annak érdekében, hogy a tagállamok között összehasonlítható eredmények szülessenek.

(2) A 2516/2000/EK rendelet biztosítja a tagállamok között az összehasonlíthatóságot és átláthatóságot a túlzott hiány esetén követendő eljáráshoz az ESA 95-ben szereplő adók és társadalombiztosítási hozzájárulások elszámolása tekintetében. Az államháztartás nettó hitelkihelyezése/hitelfelvétele nem tartalmazhat olyan adókat és társadalombiztosítási hozzájárulásokat, amelyek beszedése bizonytalan.

(3) A 2516/2000/EK rendelet alkalmazására annak elfogadásától számított hat hónapon belül a Bizottság bevezeti a 2223/96/EK rendelet A. mellékletébe a szükséges változtatásokat.

(4) A 2223/96/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdése és 3. cikkének (2) bekezdése határozza meg azon feltételeket, amelyek mellett a Bizottság az ESA 95 módosításait elfogadhatja, különös tekintettel a fent említett rendelet B. mellékletében szükséges változtatásokra.

(5) A 96/174/EK határozattal [3] módosított 91/115/EGK tanácsi határozattal [4] létrehozott monetáris, pénzügyi és fizetésimérleg-statisztikákkal foglalkozó bizottság (CMFB) véleményének kikérése megtörtént.

(6) Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozattal [5] létrehozott statisztikai programbizottság (SPB) véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2223/96/EK rendelet A. és B. melléklete e rendelet mellékletével összhangban módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet nem kell alkalmazni a tagállamok számára a 2516/2000/EK rendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban engedélyezhető átmeneti időszak alatt.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2001. május 22-én.

a Bizottság részéről

Pedro Solbes Mira

a Bizottság tagja

[1] HL L 290., 2000.11.17., 1. o.

[2] HL L 310., 1996.11.30., 1. o.

[3] HL L 51., 1996.3.1., 48. o.

[4] HL L 59., 1991.3.6., 19. o.

[5] HL L 181., 1989.6.28., 47. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

A 2223/96/EK RENDELET A. MELLÉKLETÉNEK MÓDOSÍTÁSAI

1.57

| A szöveg az "Ebből adódóan ezekben az esetekben közelítéseket kell alkalmazni." mondat után a következő szöveggel egészül ki : "A túlzott hiány esetén követendő eljárással kapcsolatos gyakorlati okokból az elszámolás időpontjának tekintetében tanúsított rugalmasságon túlmenően azért volt szükség a kormányzati szektornak fizetendő adók és társadalombiztosítási hozzájárulások elszámolására vonatkozó külön eljárás meghatározására, hogy az államháztartás (valamint a partnerszektorok) nettó hitelkihelyezése/hitelfelvétele ne tartalmazza olyan adók és társadalombiztosítási hozzájárulások összegét, amelyek beszedése valószínűtlen. A gazdasági műveletek elszámolásának általános elvétől eltérően, az államháztartásnak fizetendő adókat és társadalombiztosítási hozzájárulásokat el lehet számolni nettó módon, a feltételezhetően be nem szedhető rész nélkül is, ha pedig ez a rész is beszámításra kerül, akkor azt még ugyanazon elszámolási időszakban ellensúlyozni kell az államháztartásból a megfelelő szektorokba irányuló tőketranszferrel." |

3.48

| A 4.27 pont a referencia-alapár meghatározásával egészül ki : "Az alapár az az ár, amit a termelő az előállított termék vagy szolgáltatás egy egységéért a vevőtől kap, az adott egységre a termelésre vagy eladásra tekintettel fizetendő adók (azaz termékadók) levonása után (lásd a 4.27 pontot), de az adott egységre annak termelése vagy értékesítése folyományaként kapott valamennyi támogatással (vagyis terméktámogatással) együtt." |

4.17

| Az utolsó mondat a 4.27 pontra való hivatkozással egészül ki : "A nemzetgazdaság szintjén a HÉA összege megegyezik az összes kiszámlázott HÉA és az összes visszaigényelhető HÉA különbözetével (lásd a 4.27 pontot)." |

4.27

A következő szövegrészt el kell hagyni : "Az adókivetéssel igazolt, de (például csődbejelentés miatt) soha ki nem fizetett adókat úgy kell kezelni, mintha kifizették volna azokat; erre két lehetőség létezik:a)a kormányzat által behajthatatlan követelésként történő egyoldalú leírás, amely elismeri, hogy a követelés már nem behajtható; ez a leírás a kormányzat és a nem fizető adós eszközök egyéb volumenváltozásai számláján kerülnek elszámolásra;b)az adósságnak a kormányzat és az adós kölcsönös megállapodása alapján történő törlése. Ezt a törlést a kormányzat által az adós tőkeszámlája javára átadott tőketranszferként kell kezelni, ezzel egyidejűleg a követelést a pénzügyi számlán törölni kell." | Az elhagyott rész helyébe a következő szöveg lép : "A számlában elszámolt adók két forrásból származhatnak: lehetnek adókivetéssel, illetve adóbevallással megállapított adók vagy készpénzbevételek.a)Az adókivetés, illetve adóbevallás alkalmazása esetén az összegeket a kivetett vagy bevallott, de egyáltalán be nem szedett összegeket tükröző együtthatóval kell módosítani. Alternatív megoldásként, a módosítással megegyező összegű, a megfelelő szektorba irányuló tőketranszfer is elszámolható. Az együtthatók becslése a kivetett, illetve bevallott, de be nem szedett összegekre vonatkozó múltbeli tapasztalatok és jelenlegi várakozások alapján történik. Az együtthatók az egyes adókra egyediek.b)Készpénzbevételek esetén időkülönbséggel történő korrekciót kell végezni, amely során a készpénzt ahhoz az időszakhoz kell rendelni, amikor az adókötelezettséget keletkeztető tevékenységet folytatták. Az ilyen kiigazítás történhet a tevékenység folytatása és az adó befizetése közötti átlagos időeltérés alapján." |

4.82.

A következő szövegrészt el kell hagyni : "Az adókivetéssel igazolt, de (például csőd miatt) soha ki nem fizetett adókat úgy kell kezelni, mintha kifizették volna azokat; erre két lehetőség létezik:a)a kormányzat által behajthatatlan követelésként történő leírás, amely elismeri, hogy a követelés már nem behajtható; ez a leírás a kormányzat és a nem fizető adós eszközök egyéb volumenváltozásai számláján kerül elszámolásra;b)az adósságnak a kormányzat és az adós közötti kölcsönös megállapodás alapján történő törlése. Ezt a törlést a kormányzat által az adós tőkeszámlájára teljesített tőketranszferként kell kezelni, miközben a követelés a pénzügyi számlán egyidejűleg kiegyenlítésre kerül." | Az elhagyott rész helyébe a következő szöveg lép : "A számlákon nyilvántartott adók két forrásból származhatnak: lehetnek adókivetéssel, illetve adóbevallással megállapított adók vagy készpénzbevételek.a)Az adókivetés, illetve adóbevallás alkalmazása esetén az összegeket a kivetett vagy bevallott, de egyáltalán be nem szedett összegeket tükröző együtthatóval kell módosítani. Alternatív megoldásként a módosítással megegyező összegű, a megfelelő szektorba irányuló tőketranszfer is elszámolható. Az együtthatók becslése a kivetett, illetve bevallott, de be nem szedett összegekre vonatkozó múltbeli tapasztalatok és jelenlegi várakozások alapján történik. Az együtthatók az egyes adókra egyediek.b)Készpénzbevételek esetén időarányos kiigazítást kell végezni, amely során a készpénzt ahhoz az időszakhoz kell rendelni, amikor az adókötelezettséget keletkeztető tevékenységet folytatták (vagy egyes jövedelemadók esetén, amikor az adó összegét megállapították). Az ilyen kiigazítás történhet a tevékenység folytatása (vagy a fizetendő adó megállapítása) és az adó befizetése közötti átlagos időeltérés alapján.A munkaadó által forrásoldalon levont aktuális jövedelemadót, vagyonadót stb. be kell számítani a bérekbe és keresetekbe még akkor is, ha azt a munkaadó ténylegesen nem utalta át az államháztartásnak. Ebben az esetben a kimutatás szerint a háztartási szektor fizeti meg az államháztartásnak a teljes összeget. A ténylegesen be nem fizetett összegeket a D.995 sorban az államháztartástól a munkaadók szektorához irányuló tőketranszferként kell rendezni." |

4.96.

| A bekezdés a végén a következő szöveggel egészül ki : "A számlákon nyilvántartott, az államháztartásnak fizetendő társadalombiztosítási hozzájárulások két forrásból származhatnak: lehetnek adókivetéssel, illetve adóbevallással megállapított adók vagy készpénzbevételek.a)Az adókivetés, illetve adóbevallás alkalmazása esetén az összegeket a kivetett vagy bevallott, de egyáltalán be nem szedett összegeket tükröző együtthatóval kell módosítani. Alternatív megoldásként, a módosítással megegyező összegű, a megfelelő szektorba irányuló tőketranszfer is elszámolható. Az együtthatók becslése a kivetett, illetve bevallott, de be nem szedett összegekre vonatkozó múltbeli tapasztalatok és jelenlegi várakozások alapján történik. Az együtthatók az egyes társadalombiztosítási hozzájárulásokra egyediek.b)Készpénzbevételek esetén időarányos kiigazítást kell végezni, amely során a készpénzt ahhoz az időszakhoz kell rendelni, amikor a szociális járulékfizetési kötelezettséget keletkeztető tevékenységet folytatták (vagy amikor a kötelezettség keletkezett). Az ilyen kiigazítás történhet a tevékenység folytatása (vagy a kötelezettség létrehozása) és a befizetés közötti átlagos időeltérés alapján.A munkaadó által forrásoldalon levont, az államháztartásnak fizetendő társadalombiztosítási hozzájárulásokat be kell számítani a bérekbe és keresetekbe még akkor is, ha azt a munkaadó ténylegesen nem utalta át az államháztartásnak. Ebben az esetben a kimutatás szerint a háztartási szektor fizeti meg az államháztartásnak a teljes összeget. A ténylegesen be nem fizetett összegeket a D.995 sorban az államháztartástól a munkaadók szektorához irányuló tőketranszferként kell rendezni." |

4 150

A 4 150 bekezdést el kell hagyni : "A számbavétel időpontja: A tőkeadókat az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában kell elszámolni." | Az elhagyott bekezdés helyébe a következő szöveg lép : "A számlákon nyilvántartott adók két forrásból származhatnak: lehetnek adókivetéssel, illetve adóbevallással megállapított adók vagy készpénzbevételek.a)Az adókivetés, illetve adóbevallás alkalmazása esetén az összegeket a kivetett vagy bevallott, de egyáltalán be nem szedett összegeket tükröző együtthatóval kell módosítani. Alternatív megoldásként, a módosítással megegyező összegű, a megfelelő szektorba irányuló tőketranszfer is elszámolható. Az együtthatók becslése a kivetett, illetve bevallott, de be nem szedett összegekre vonatkozó múltbeli tapasztalatok és jelenlegi várakozások alapján történik. Az együtthatók az egyes adókra egyediek.b)Készpénzbevételek esetén időkülönbséggel történő korrekciót kell végezni, amely során a készpénzt ahhoz az időszakhoz kell rendelni, amikor az adókötelezettséget keletkeztető tevékenységet folytatták (vagy amikor az adó összegét megállapították). Az ilyen kiigazítás történhet a tevékenység folytatása (vagy az adó összegének megállapítása) és az adóbefizetés közötti átlagos időeltérés alapján." |

4 165

| Az f) alpont első mondatának vége az új j) alpontra történő hivatkozással egészül ki : "-kivéve az államháztartásnak fizetendő adók és társadalombiztosítási hozzájárulások konkrét esetét (lásd a 4 165 pont j) alpontját)." A pont vége a következő szöveggel egészül ki : "j)Amennyiben az államháztartásnak fizetendő adókat és társadalombiztosítási hozzájárulásokat kivetés, illetve bevallás alapján tartják nyilván, akkor azt a részt, amely behajtása valószínűtlen, azonos elszámolási időszakban kell rendezni. Ez "Egyéb tőketranszfer" (D. 99) formájában, konkrétan a D.995 sorban végezhető el, az államháztartás és az érintett szektorok között. Ezt a D.995 forgalmat meg kell bontani a különféle érintett adónemek és szociális járuléktípusok kódjai szerint." |

5 129

| A pont vége a következő szöveggel egészül ki : "Az AF.79 alá tartozó, az államháztartásnak fizetendő adók és társadalombiztosítási hozzájárulások nem tartalmazhatják az adók és társadalombiztosítási hozzájárulások azon részét, amelynek beszedése valószínűtlen, és amely ezért tényleges értéket nem képviselő államháztartási követelésnek minősül." |

6.27

| A d) alpont vége a következő szöveggel egészül ki : "Az általános elvtől való eltéréssel ez a rovat nem tartalmazza az államháztartásnak fizetendő azon adókat és társadalombiztosítási hozzájárulásokat, amelyekről az államháztartás egyoldalúan megállapítja, hogy beszedésük valószínűtlen. A valószínűleg be nem szedhető, az államháztartásnak fizetendő adók és társadalombiztosítási hozzájárulások - ugyanabban az elszámolási időszakban, amikor a tartozás keletkezett - rendezésre kerülnek az államháztartás és a hasonló szektorok nettó hitelkihelyezéseinek/hitelfelvételeinek kiszámítása során. (lásd az 1.57 pontot)." |

7.61

| A bekezdés vége a következő szöveggel egészül ki : "Az AF.79 alá tartozó, az államháztartásnak fizetendő adók és társadalombiztosítási hozzájárulások nem tartalmazhatják az adók és társadalombiztosítási hozzájárulások azon részét, amelyek beszedése valószínűtlen, és amely ezért tényleges értéket nem képviselő államháztartási követelésnek minősül." |

9.47

Az első mondatot el kell hagyni : "A termékadókat és a terméktámogatásokat vagy az adókivetés és adóbevallás szerint esedékes összegként, vagy mint ténylegesen kifizetett összegeket lehet meghatározni (lásd a 4.27. pontot)." A b) alpont (2) pontjából a következő részt el kell hagyni : "az ilyet a pénzügyi eszközök és kötelezettségek egyéb volumenváltozásaként kell számba venni, tehát nem a forrás-felhasználás táblában." . | Az első mondat helyébe a következő szöveg lép : "A termékekre vonatkozó adók és támogatások nyilvántartásának módját a 4.27. és 4.40. pont határozza meg." |

IV. melléklet - Osztályozás és számlák

| A tranzakciók és egyéb pénzmozgások osztályozásán belül a "D.99. - Egyéb tőketranszferek" című fejezet a következő kódokkal egészül ki : "D.995Az államháztartásból az érintett szektorokba irányuló tőketranszferek, amelyek a kivetett, de valószínűleg be nem szedhető adókat és társadalombiztosítási hozzájárulásokat képviselikD.99521Kivetett, de valószínűleg be nem szedhető termékadókD.99529Kivetett, de valószínűleg be nem szedhető egyéb termelési adókD.99551Kivetett, de valószínűleg be nem szedhető jövedelemadókD.99559Kivetett, de valószínűleg be nem szedhető egyéb folyó adókD.9956111A munkaadókra kivetett, de valószínűleg be nem szedhető társadalombiztosítási hozzájárulásokD.9956112A munkavállalókra kivetett, de valószínűleg be nem szedhető társadalombiztosítási hozzájárulásokD.9956113Önálló vállalkozókra és munkanélküliekre kivetett, de valószínűleg be nem szedhető társadalombiztosítási hozzájárulásokD.99591Kivetett, de valószínűleg be nem szedhető tőkeadók." |

A 2223/96/EK RENDELET B. MELLÉKLETÉNEK MÓDOSÍTÁSAI

2. tábla: Az államháztartás fő aggregátumai

| A tábla vége a következő kóddal egészül ki : "D.995Az államháztartásból az érintett szektorokba irányuló tőketranszferek, amelyek a kivetett, de valószínűleg be nem szedhető adókat és társadalombiztosítási hozzájárulásokat képviselik" |

9. táblázat: Részletes adóbevétel szektoronként

| A táblázat végén a következő D.995 folyamattal és alosztályával egészül ki, a kedvezményezett alszektorok meghatározása nélkül : "D.995Az államháztartásból az érintett szektorokba irányuló tőketranszferek, amelyek a kivetett, de valószínűleg be nem szedhető adókat és társadalombiztosítási hozzájárulásokat képviselikD.99521Kivetett, de valószínűleg be nem szedhető termékadókD.99529Kivetett, de valószínűleg be nem szedhető egyéb termelési adókD.99551Kivetett, de valószínűleg be nem szedhető jövedelemadókD.99559.Kivetett, de valószínűleg be nem szedhető egyéb folyó adókD.9956111A munkaadókra kivetett, de valószínűleg be nem szedhető társadalombiztosítási hozzájárulásokD.9956112A munkavállalókra kivetett, de valószínűleg be nem szedhető társadalombiztosítási hozzájárulásokD.9956113Önálló vállalkozókra és munkanélküliekre kivetett, de valószínűleg be nem szedhető társadalombiztosítási hozzájárulásokD.99591__NEWLINE__Kivetett, de valószínűleg be nem szedhető tőkeadók__NEWLINE__D.2 + D.5 + D.91 + D.611 - D.995__NEWLINE__Az adókból és társadalombiztosítási hozzájárulásokból származó összes bevétel, a kivetett, de valószínűleg be nem szedhető összegek levonása után" |

--------------------------------------------------

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32001R0995 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32001R0995&locale=hu

Tartalomjegyzék