3112/2023. (III. 14.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a Kúria Pfv.I.20.361/2022/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt előterjesztett alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. Az indítványozó jogi képviselője (dr. Máté Szilárd ügyvéd) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panaszt terjesztett az Alkotmánybíróság elé a Kúria Pfv.I.20.361/2022/2. számú végzése ellen, annak alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérve. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése, a 28. cikk és a XIII. cikk (1) bekezdése megsértését kifogásolta.

[2] Az indítványozó mint az alapügy felperese azért indított pert az alperesekkel szemben, mert elővásárlási joga megszegésével kötött szerződés hatálytalanságából eredő igényét kívánta érvényesíteni.

[3] Az első fokon eljáró Veszprémi Járásbíróság 5.P.20.60/2020/28-I. számú ítéletével elutasította a felperes keresetét, mivel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:223. § (2) bekezdése szerinti objektív határidő jogvesztő természetű, az indítványozó pedig ennek elteltét követően kívánta igényét érvényesíteni.

[4] A másodfokon eljáró Veszprémi Törvényszék 2.Pf.20.558/2021/5. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta, indokolásában kiemelte, hogy a jogvesztő határidőt hivatalból kell figyelembe vennie, ugyanakkor arra az alperesek is hivatkoztak.

[5] A Kúria Pfv.I.20.361/2022/2. számú végzésével visszautasította az indítványozó felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmét, mert az indítványozó nem jelölte meg a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 409. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti konkrét engedélyezési okokat, illetve az engedélyezést megalapozó jogkérdéseket és határozatokat. Mindezek hiányában a Kúria a Pp. 410. § (4) bekezdése alapján visszautasította az indítványozó felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmét.

[6] 2. Az indítványozó az Abtv. 27. §-ára alapított alkotmányjogi panaszában előadta, hogy az alperesek által, a perbeli ingatlanra kötött adásvételi szerződés vele szemben hatálytalan, mert az indítványozó elővásárlási jogának megsértésével kötötték meg. Az indítványozó szerint az ügyében eljáró bíróságok tévesen értékelték a rendelkezésükre álló tényeket, bizonyítékokat, az ítéletek jogszabálysértőek.

[7] Az indítványozó hivatkozása szerint a másodfokú ítéletben hivatkozott Új Ptk. Tanácsadó Testület véleménye ellentétes a jogszabály szövegével. Az indítványozó előadta, hogy továbbra is kénytelen az V. és VI. rendű alperesekkel közös tulajdonban élni a közöttük fennálló rossz viszony ellenére. Az indítványozó előadása szerint az adásvételi szerződést szerkesztő ügyvéd három évig nem nyújtotta be az okiratot a földhivatalhoz, továbbá az alperesek a képviselőjük hibájáért vele szemben helytállni tartoznak.

[8] Az indítványozó érvelése szerint a bírói ítéletek a jogszabályok szövegével ellentétesek, melyek következtében nem tudott élni az elővásárlási jogával, amely sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerinti jogbiztonságot valamint a 28. cikket.

[9] Az indítványozó indítvány-kiegészítésében az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésének a megsértését is kifogásolta, mert álláspontja szerint az ügyében eljáró bíróságok alaptörvény-ellenes módon ellehetetlenítették elővásárlási joga gyakorlását.

[10] 3. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (1) bekezdése értelmében elsőként az alkotmányjogi panasz befogadhatósága törvényi feltételeinek fennállását vizsgálta meg.

[11] Az Abtv. 27. § (1) bekezdés a) és b) pontjai értelmében az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.

[12] A testület megállapította, hogy az indítványozó érintettnek tekinthető és a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségeket kimerítette.

[13] Az indítványozó megjelölte az Alkotmánybíróság hatáskörére vonatkozó törvényi rendelkezésként az Abtv. 27. §-át.

[14] Az indítványozó megjelölte az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezéseként az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését, a 28. cikket és a XIII. cikk (1) bekezdését.

[15] Az Alkotmánybíróság elöljáróban utal a 3222/2020. (VI. 19.) AB végzésben megerősített gyakorlatára, amely szerint az Abtv. 27. §-a és az Ügyrend 32. §-a alapján nem minden, a Kúria felülvizsgálati eljárásában hozott döntése ellen nyújtható be alkotmányjogi panasz, hiszen ezen lehetőséget csak az ügy érdemében hozott, illetve a bírósági eljárást befejező döntésekkel szemben biztosítja az Abtv. (3218/2018. (VI. 21.) AB végzés, 3222/2020. (VI. 19.) AB végzés, Indokolás [14]).

[16] A Kúria az indítványozó felülvizsgálati kérelmét a Pp. 410. § (4) bekezdése alapján utasította vissza, ekként a Kúria végzése nem tekinthető az Abtv. 27. §-a alapján az ügy érdemében hozott döntésnek.

[17] Az indítványozó jogi képviselője a Veszprémi Törvényszék 2.Pf.20.558/2021/5. számú jogerős ítéletét 2022. január 3-án vette kézhez, alkotmányjogi panaszát a Kúria Pfv.I.20.361/2022/2. számú végzésének kézhezvételétől - melynek időpontja 2022. május 5-e - számított 60 napon belül nyújtotta be.

[18] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése alapján az alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet az Alkotmánybíróságnál benyújtani; és ugyan a határidő elmulasztása igazolási kérelemmel kimenthető, a döntés közlésétől számított száznyolcvan nap elteltével nincs helye alkotmánybírósági eljárás megindításának [Abtv. 30. § (3) és (4) bekezdései].

[19] Az indítványozó 2022. június 17-én benyújtott alkotmányjogi panasza és a Veszprémi Törvényszék 2.Pf.20.558/2021/5. számú jogerős ítéletének 2022. január 3-ai kézhezvétele alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz a jogerős döntés kézbesítésétől számított 165. napon került benyújtásra, azonban az indítványozó nem terjesztett elő igazolási kérelmet. Ezen túlmenően az indítványozó indítványában és indítvány-kiegészítésében egyaránt csak a Kúria Pfv.I.20.361/2022/2. számú végzésének megsemmisítését kérte.

[20] Az Ügyrend 32. § (4) bekezdése alapján "[h]a a jogerős döntést megtámadó alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság a Kúria folyamatban lévő eljárására tekintettel visszautasította, majd a Kúria a felülvizsgálati kérelmet, illetve indítványt elutasító döntést hozott a hiánypótlás vagy kiegészítés elmaradása, vagy a felülvizsgálatra nyitva álló határidő indítványozó általi elmulasztása miatt, vagy azért, mert a felülvizsgálat kizárt, akkor a Kúria ezen döntését az Abtv. 26. § (1) bekezdése vagy 27. §-a alapján megtámadó - és az Abtv. 30. § (1) bekezdésében foglalt határidőn belül benyújtott - alkotmányjogi panaszt, amennyiben az a jogerős döntésre is kiterjed, nem lehet elkésettnek tekinteni e határozat vonatkozásában."

[21] Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint "[a] jogerős döntés tehát akkor támadható a Kúria nem érdemi döntésén keresztül, ha az indítványozó korábban, a megfelelő határidőben már nyújtott be alkotmányjogi panaszt a jogerős döntéssel szemben, ám a párhuzamosan benyújtott felülvizsgálati kérelem okán az visszautasítására került. A jelen ügyben az indítványozó korábban, a felülvizsgálati kérelemmel párhuzamosan nem nyújtott be alkotmányjogi panaszt, így az Ügyrend 32. § (4) bekezdése jelen ügyben nem alkalmazható." (3218/2018. (VI. 21.) AB végzés, Indokolás [18])

[22] Mindezekre tekintettel az indítványozó alkotmányjogi panasza a Veszprémi Törvényszék 2.Pf.20.558/2021/5. számú jogerős ítélete vonatkozásában elkésettnek minősül.

[23] Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy az indítvány az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésére hivatkozása esetén nem értelmezhető az Alaptörvényben biztosított jog sérelme, ezért e tekintetben érdemi alkotmányossági vizsgálat lefolytatására indokolás előterjesztése esetében sem lenne lehetőség (3115/2016. (VI. 21.) AB határozat, Indokolás [30]). Ennek oka, hogy az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése vonatkozásában a visszaható hatályú jogalkotás, illetve a felkészülési idő hiányára való hivatkozás kivételével alkotmányjogi panasz benyújtására nincs lehetőség (3059/2016. (III. 22.) AB végzés, Indokolás [11]). Az indítványozó alkotmányjogi panaszát a B) cikk (1) bekezdése vonatkozásában nem ezen esetekre alapította.

[24] Az Alkotmánybíróság megjegyzi továbbá, hogy az Alaptörvény 28. cikkében foglalt, a bíróságoknak címzett jogértelmezési segédszabály nem tekinthető olyan Alaptörvényben biztosított jognak, amelynek sérelmére hivatkozva alkotmányjogi panaszt lehetne benyújtani (3176/2013. (X. 9.) AB határozat, Indokolás [29]).

[25] Az indítványozónak az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésével kapcsolatos kifogása kapcsán az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy "[...] nem vonható az alkotmányos tulajdonvédelem alá minden olyan ügy, melyben az indítványozó állítása szerint jogsértő bírósági határozatok eredményeként pervesztes lett, és ezért vagyonvesztést szenvedett el (vagyoni követeléséhez nem jutott hozzá). Az alkotmányjogi panasz a tulajdonjog sérelmén keresztül nem lehet eszköze vagyonjogi perekben a bíróságok által elkövetett, egyéb alkotmányossági kérdést fel nem vető, egyszerű törvénysértések orvoslásának." (3120/2017. (V. 30.) AB határozat, Indokolás [40]; 3007/2015. (I. 12.) AB végzés, Indokolás [19])

[26] 4. Az Alkotmánybíróság mindezek alapján az alkotmányjogi panaszt - az Abtv. 47. § (1) bekezdése és az 56. § (1) és (2) bekezdései, valamint az Ügyrend 5. § (1) és (2) bekezdése alapján eljárva - az Abtv. 27. § (1) bekezdésére, 30. § (1) és (3) és (4) bekezdéseire, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés d) pontjára, valamint 32. §-ára tekintettel visszautasította.

Budapest, 2023. február 21.

Dr. Sulyok Tamás s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró

Dr. Sulyok Tamás s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott dr. Czine Ágnes alkotmánybíró helyett

Dr. Horváth Attila s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Juhász Imre s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Juhász Miklós s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/1535/2022.