Tippek

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

Bővebben

Link jogszabályhelyre

§-ra, bekezdésre, pontra, alpontra mutató linket hozhat létre.

Bővebben

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

Bővebben

1011/B/1999. AB határozat

jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot:

1. Az Alkotmánybíróság a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről szóló 80/1999. (VI. 12.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése, 8. § (2) bekezdése és 10. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat elutasítja.

2. Az Alkotmánybíróság a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről szóló 80/1999. (VI. 12.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást megszünteti.

3. Az Alkotmánybíróság a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről szóló 80/1999. (VI. 12.) Korm. rendelet 6. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.

INDOKOLÁS

I.

Több indítványt nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről szóló 80/1999. (VI. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr) 3. § (2) bekezdésének, 5. § (1) bekezdésének, 6. §-ának, 8. § (2) bekezdésének, 10. § (2) bekezdésének a megsemmisítésére, illetőleg ezen rendelkezések alkotmányellenességének megállapítása esetén a Kr egészének a megsemmisítésére.

Az egyik indítvány alkotmányellenesnek véli, hogy a Kr figyelmen kívül hagyja a telepengedélyezés korábban már szabályozott voltát, azt a körülményt, hogy az érintett vállalkozók egy része a korábbi szabályok szerint telepengedélyt kapott, emiatt az új szabályozás [Kr 10. § (2) bekezdés] az indítványozó szerint sérti a jogbiztonság elvét, a szerzett jogokat. Az indítványozó sérelmezi azt, hogy a Kr 5. § (1) bekezdése szerint a jegyző érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a telepengedély iránti kérelmet, ha az abban megjelölt tevékenység az adott helyen a településrendezési terv új övezeti besorolása miatt nem folytatható. Álláspontja szerint alkotmányellenesen sérül az egyenlő elbánás alkotmányos elve, mert az egyik településen érdemi vizsgálat nélkül elutasíthatják az engedély iránti kérelmet, míg a másik településen megadják azt, mivel ott nincs tiltó övezeti besorolás. Kifogásolja azt is, hogy a Kr 8. § (2) bekezdése alapján a 4. § a) pont szerinti adatban bekövetkezett változás esetén a jegyzőt csupán értesíteni kell. Ezt azért tartja törvénysértőnek, mert - álláspontja szerint - a cím megváltozása a telep áthelyezését jelenti, a telep áthelyezése esetén pedig nem elég a bejelentés, új engedély kiadása szükséges. Véleménye szerint jogbizonytalanságot okoz az is, hogy egy korábbi kormányrendelettől eltérő TEÁOR-számokat is alkalmaz a Kr.

Másik indítványozó a vállalkozáshoz, a tulajdonhoz, a munkához való alkotmányos alapjog sérelmét véli a Korm. rend. rendelkezéseiben. Véleménye szerint a jogbiztonság elvével is ellentétes, hogy a Korm. rend. hatálya alá tartozó, már működő vállalkozás 180 napon belül köteles telepengedélyt kérni, akkor is, ha a korábbi szabályozás alapján már kapott engedélyt. Kifogásolja a szakhatósági állásfoglalások közötti különbségtételt attól függően, hogy azokat 3 éven belül vagy korábban adták ki.

Az indítványok tartalmának azonosságára tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványokat egyesítette és azokat egy eljárásban bírálta el.

II.

Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következő jogszabályi rendelkezésekre alapította.

1. Az Alkotmány értelmében:

"2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam."

"8. § (2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja."

"9. § (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül.

(2) A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát."

"13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot."

"18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez."

"70/B. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a munkához és a foglalkozás szabad megválasztásához."

"70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.

(2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg."

2. A Kr rendelkezései:

"1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra, természetes személyekre (egyéni vállalkozókra, bedolgozókra), bérmunkát, illetve aktív feldolgozást végzőkre, valamint a külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepeire, amelyek e rendelet mellékletében felsorolt olyan ipari, szolgáltató, raktározási tevékenységet folytatnak, ahol a felhasznált és a technológia során keletkezett anyagok, illetőleg üzemeltetett berendezések miatt a végzett munkafolyamatok következményeként egészségártalom, tűz- és robbanásveszély, vagy zavaró környezeti hatásuk miatt levegő-, víz-, talajszennyezés, zajhatás léphet fel."

"2. § (1) A rendelet mellékletében meghatározott tevékenységeket telepen vagy építményben, építményrészben, mint önálló rendeltetési egységben (a továbbiakban együtt: telep) csak telepengedély alapján lehet megkezdeni, vagy folytatni (a továbbiakban: telepengedély)."

"3. § (1) A telepengedélyt a telep fekvése szerint illetékes települési önkormányzat (fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat) jegyzőjétől (a továbbiakban: jegyző) kell kérni.

(2) Új telep létesítése, vagy a telepengedéllyel rendelkező telepen folytatott tevékenységi kör bővítése, megváltoztatása vagy módosítása esetén az új telep használatba vételét (építési tevékenység végzése esetén a használatbavételi engedélyezési eljárást követően), illetve a tevékenységi kör bővítésével, megváltoztatásával, módosításával járó tevékenység megkezdését megelőzően kell a telepengedélyt kérni.

Jogerős telepengedély nélkül a tevékenységet megkezdeni, folytatni, illetve módosítani nem lehet.

(3) A telepengedély nem mentesíti a telepengedély jogosultját a szükséges más hatósági (építési, használatbavételi, a rendeltetés megváltoztatására irányuló stb.) engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól."

"4. § A telepengedély kiadására irányuló kérelemben meg kell jelölni, illetve mellékelni kell

a) a telep címét,"

"5. § (1) Abban az esetben, ha a kérelmező nem rendelkezik korábbi telepengedéllyel, illetve ha a telepengedélyezési eljárást nem előzte meg építésügyi hatósági engedélyezési eljárás, úgy a jegyző az építésügyi hatóság szakhatósági állásfoglalása alapján a telepengedély kiadására vonatkozó döntése előtt köteles meggyőződni arról, hogy a településrendezési tervben meghatározott övezeti besorolás alapján a kérelemben feltüntetett telepen az adott tevékenység végezhető-e.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben foglalt övezeti besorolás alapján nem kizárt a tevékenység folytatása, úgy a jegyző köteles helyszíni szemlét tartani a telepen, amelyre az engedély kiadását kérik."

"6. § A jegyző helyszíni szemle megtartása, illetve az 5. § (1) bekezdésében foglaltak vizsgálata nélkül dönthet a telepengedély megadásáról abban az esetben, ha megállapítja, hogy a telepen végzett azonos tevékenységekre adtak telepengedélyt, vagy a tevékenység végzéséhez szükséges - külön jogszabályban meghatározott - rendeltetésmódosításra korábban már engedélyt adtak, az engedélyezés során mérlegelendő körülmények időközben nem változtak, és a folytatni kívánt tevékenység céljára a telep továbbra is alkalmas. A jegyzőnek a szakhatóságok állásfoglalását ebben az esetben is meg kell kérnie, kivéve, ha a szakhatósági hozzájárulások megadásától három év még nem telt el."

"7. § (1) A jegyző a telepengedélyt akkor adja meg, ha a szakhatósági hozzájárulások alapján megállapítja, hogy a telep megfelel a munkavégzésre (munkahelyre) vonatkozó előírásoknak, a tevékenység a telep környezetében élők nyugalmát nem zavarja, a dolgozók, a környezetben élők egészségét és a környezetet nem veszélyezteti."

"8. § (1) A jegyző a telepengedéllyel kapcsolatban az engedély megadásakor - vagy lakossági bejelentésre indított vizsgálat, illetve a hatósági ellenőrzések megállapításai alapján később is - megfelelő határidő kitűzésével kötelezheti a telepengedély jogosultját meghatározott átalakítások vagy változtatások elvégzésére, illetve intézkedések megtételére.

(2) Amennyiben a telepengedély megadását követően a 4. § a)-c) és e)-r) pontjaiban megjelölt adatokban változás következett be, arról a telepengedély jogosultja 30 napon belül köteles a jegyzőt írásban értesíteni.

A jegyző az adatokban bekövetkezett változásról az engedélyezési eljárásban részt vevő szakhatóságoknak, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség területi szervének értesítést küld, illetve megteszi a szükséges további intézkedéseket.

(3) Abban az esetben ha a telepengedély jogosultja

a) tevékenységi körét engedély nélkül változtatta meg, illetve további tevékenységgel bővítette, vagy

b) a tevékenységére vonatkozó jogszabályi előírásoknak nem tesz eleget, vagy

c) telepe a hatályos jogszabályi, valamint az engedély alapját képező feltételeknek nem felel meg, vagy az (1) bekezdésben előírt követelményeket nem teljesíti, továbbá

d) felszólítás ellenére sem teszi meg a szükséges intézkedéseket, a jegyző az észlelt hiányosságok megszüntetéséig, de legfeljebb 90 napra a tevékenység telephelyen történő gyakorlását felfüggesztheti vagy korlátozhatja. A meghatározott időtartam elteltét követően a jegyző a telepengedély visszavonásáról határoz, amelyről értesíti a (2) bekezdésben megjelölt szervezeteket és az egyéni vállalkozói igazolványt kiadó körzetközponti jegyzőt is."

"10. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő negyedik hónap első napján lép hatályba.

(2) Azok, akik e rendelet hatálybalépésekor már működő telepen végzik a rendelet hatálya alá tartozó tevékenységet, kötelesek 2002. december 31. napjáig telepengedélyt kérni."

III.

Az indítványok nem megalapozottak,

1. Az indítványok is utalnak arra, hogy korábban a 20/1982. (X. 12.) IpM rendelet rendelkezett a telepengedély alapján gyakorolható ipari tevékenységek telepengedélyezési rendjéről. Ezt a miniszteri rendeletet 1997. június 2. napjával hatályon kívül helyezte az egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 85/1997. (V. 28.) Korm. rendelet. A jelzett miniszteri rendelet hatályon kívül helyezését követően nem volt hatósági engedélyhez kötött a telep létesítése, ami azonban nem mentesített a más jogszabályokban előírt hatósági engedélyek megszerzési kötelezettsége alól. Két évvel később a Kormány a Kr-ben újraszabályozta a korábbiaknál szélesebb tartalommal és részletesebb eljárásban a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket, valamint a telepengedélyezés rendjét. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványok benyújtását követően a Kormány többször módosította a Kr-t, s e módosítások nyomán az indítványok egy része okafogyottá vált.

A Kr kifogásolt 5. § (1) bekezdését - amely eredeti szövege szerint a jegyző érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a telepengedély iránti kérelmet, ha az abban megjelölt tevékenység nem folytatható a településrendezési terv alapján az adott helyen - megváltoztatta a Kormány. A 20/2000. (II. 2.) Korm. rendelettel megállapított új 5. § (1) bekezdése szerint abban az esetben, ha a kérelmező nem rendelkezik korábbi telepengedéllyel, illetve ha a telepengedélyezési eljárást nem előzte meg építésügyi hatósági engedélyezési eljárás, úgy a jegyző az építésügyi hatóság szakhatósági állásfoglalása alapján a telepengedély kiadására vonatkozó döntése előtt köteles meggyőződni arról, hogy a településrendezési tervben meghatározott övezeti besorolás alapján a kérelemben feltüntetett telepen az adott tevékenység végezhető-e. Megszűnt tehát a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának a lehetősége, amit az egyik indítvány kifogásolt, ezért az Alkotmánybíróság az eljárást ebben a részben megszüntette.

2. Az indítványozók a szerzett jogok sérelmére hivatkozva támadták a Kr 10. § (2) bekezdését, amely alapján azoknak a működő teleppel rendelkezőknek is kell telepengedélyt kérniük, akik a korábbi miniszteri rendelet alapján már kaptak engedélyt.

A szerzett jogok védelmével a Alkotmánybíróság több határozata foglalkozott. Az Alkotmánybíróság már korábban elvi jelentőséggel mutatott rá arra, hogy az Alkotmány 2. §-ának (1) bekezdésében deklarált "jogállamisághoz hozzátartozik a szerzett jogok tiszteletben tartása." [62/1993. (XI. 29.) AB határozat, ABH 1993. 364., 367.] Hangsúlyozta azt is, hogy: "A szerzett jogok védelme a jogállamban szabályként érvényesül, de nem abszolút érvényű, kivételt nem tűrő szabály. A kivételek elbírálása azonban csak esetenként lehetséges. Azt, hogy a kivételes beavatkozás feltételei fennállnak-e, végső fórumként az Alkotmánybíróságnak kell eldöntenie." [32/1991. (VI. 6.) AB határozat, ABH 1991. 146., 154.]

Az Alkotmánybíróság a szerzett jogok sérelmét állító indítványt elutasítva különösen a következőket mérlegelte: "A jogbiztonság és a szerzett jog alkotmányos védelme nem értelmezhető akként, hogy a múltban keletkezett jogviszonyokat nem lehet alkotmányos szabályozásokkal megváltoztatni." (515/B/1997. AB határozat ABH 1998. 977.)

A jelzett ipari miniszteri rendelet megalkotását követően alapvetően megváltoztak a környezetvédelem alkotmányi és törvényi szabályai. Az Alkotmánybíróság alapjogi védelemben részesíti az egészséges környezethez való jogot. A 28/1994. (V. 20.) AB határozatban: "Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Alkotmány 18. §-ában megállapított, az egészséges környezethez való jog a Magyar Köztársaságnak azt a kötelezettségét is magában foglalja, hogy az állam a természetvédelem jogszabályokkal biztosított szintjét nem csökkentheti, kivéve, ha ez más alapjog vagy alkotmányos érték érvényesítéséhez elengedhetetlen. A védelmi szint csökkentésének mértéke az elérni kívánt célhoz képest ekkor sem lehet aránytalan." (ABH 1994. 134.) "Az Alkotmány 18. §-a szerint a Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. A 70/D. § (2) bekezdése értemében a »lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez« való emberi jogot [70/D. § (1) bekezdés] a Magyar Köztársaság - többek közt - az épített és természetes környezet védelmével valósítja meg. Az Alkotmánybíróság a 996/G/1990. AB határozatban megállapította, hogy a fenti alkotmányi rendelkezések alapján az állam köteles az egészséges környezethez való jog megvalósítását szolgáló sajátos intézmények kialakítására és működtetésére." (ABH 1994. 137.)

Az idézett alkotmányos elveket részletezi a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXXIII. törvény. A Kr mindezek érdekében egy eljárásba foglalva azon ipari, szolgáltató, raktározási tevékenységek vizsgálatára terjed ki, ahol a felhasznált és a technológia során keletkezett anyagok, illetőleg üzemeltetett berendezések miatt a végzett munkafolyamatok következményeként egészségártalom, tűz- és robbanásveszély vagy zavaró környezeti hatásuk miatt levegő-, víz-, talajszennyezés, zajhatás léphet fel.

A telepengedélyezési eljárásban a szakhatóságok az anyagi jogi normák érvényesülését, megtartásuk feltételeit stb. ellenőrzik. Az indítványozók az engedélyezési eljárásban érvényesítendő anyagi jogszabályok alkotmányosságát nem vitatták. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az egészséges környezethez való alkotmányos jog érvényesítése indokolja, hogy a már működő, korábbi jogszabály alapján telepengedéllyel rendelkező vállalkozó is kérjen új telepengedélyt. A módosított Kr az engedély megszerzéséhez a határidőt 2002. december 31. napjában állapította meg, így azoknak, akik korábbi engedély alapján vagy engedély nélkül működtetnek telepet, elégséges idő áll rendelkezésükre az engedély megszerzésére, szükség esetén a még hiányzó feltételek megteremtésére.

3. Az egyik indítványozó a tulajdonhoz való alkotmányos alapjog sérelmét is látta a Kr azon rendelkezésében, amely szerint telepengedélyt kell kérniük azoknak is, akik a korábbi szabályozás alapján már kaptak, illetve abban az időben létesítették a telepet, amikor jogszabály nem írta elő a telepengedélyt, s most az új feltételek (pl. új övezeti besorolás) miatt az adott helyen nem folytathatják a Kr hatálya alá tartozó tevékenységet. "Az Alkotmánybíróság visszatérő megállapítása szerint az Alkotmány a tulajdonjogot mint az egyéni cselekvési autonómia hagyományos anyagi alapját részesíti alapjogi védelemben." [64/1993. (XII. 22.) AB határozat, ABH 1993. 380.] A Kr által bevezetett telepengedélyezési eljárás járhat azzal a következménnyel, hogy a telep fekvése szerint illetékes önkormányzat rendezési tervének új övezeti besorolása az adott területen nem engedi meg a tevékenység folytatását. A közérdekből történő korlátozás megfelelő kártalanítással történik, mert az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 30. § (1) bekezdése szerint, ha az ingatlan rendeltetését, használati módját a helyi építési szabályzat, illetőleg a szabályozási terv másként állapítja meg (övezeti előírások változása) vagy korlátozza (telekalakítási vagy építési tilalom), és ebből a tulajdonosnak, haszonélvezőnek kára származik, a tulajdonost, haszonélvezőt kártalanítás illeti meg.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy megalapozatlan az az indítvány, amely szerint a Kr sérti a vállalkozáshoz, a munkához való alkotmányos alapjogot. Az Alkotmánybíróság már több határozatában fejtette ki álláspontját a vállalkozás alkotmányos jogáról. Rámutatott: "A vállalkozás joga a foglalkozás szabad megválasztásához való alkotmányos alapjog [Alkotmány 70/B. § (1) bekezdés] egyik aspektusa, annak egyik, különös szintjén történő megfogalmazása. (...) A vállalkozás joga annyit jelent - de annyit alkotmányos követelményként feltétlenül - hogy az állam ne akadályozza meg a vállalkozóvá válást." [54/1993. (X. 13.) AB határozat, ABH 1993. 341., 342.] A hivatkozott alkotmányos alapjogok és a Kr között nincs tartalmi összefüggés. A Kr nem akadályozza meg a vállalkozóvá válást, mindössze a hatálya alá tartozó tevékenységek folytatása törvényes feltételeinek vizsgálatát írja elő. A Kr 7. § (1) bekezdése szerint a jegyző a telepengedélyt akkor adja meg, ha a szakhatósági hozzájárulások alapján megállapítja, hogy a telep megfelel a munkavégzésre (munkahelyre) vonatkozó előírásoknak, a tevékenység a telep környezetében élők nyugalmát nem zavarja, a dolgozók, a környezetben élők egészségét és a környezetet nem veszélyezteti. Rámutat az Alkotmánybíróság arra, hogy az, akinek a jogát, jogos érdekét sérti a jegyző határozata, jogorvoslati jogával élhet az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény alapján.

4. Az egyik indítványozó törvénysértőnek tartja, s ezért támadja a Kr 4. § a) pontját, mivel az véleménye szerint a telep áthelyezését jelenti. Ez az értelmezés azonban téves. A Kr 8. § (2) bekezdése szerint amennyiben a telepengedély megadását követően a 4. § a)-c) és e)-r) pontjaiban megjelölt adatokban változás következik be, arról a telepengedély jogosultja 30 napon belül köteles a jegyzőt írásban értesíteni. A Kr 4. § a) pontja a telep címét tartalmazza. A Kr rendelkezéseinek egybevetéséből az következik, hogy a telep címében történő változás elnevezésbeli, adatváltozás. A Kr 3. § (2) bekezdése szerint ugyanis - egybevetve a 2. § (1) bekezdésével - egyértelmű, hogy a tevékenység más címen történő folytatása új telep létesítésének minősül, amihez telepengedélyt kell kérni.

5. Alkotmányellenességet - az egyenlő elbánás elvének sérelmét - véli egy másik indítványozó abban, hogy a vállalkozó az egyik településen kaphat telepengedélyt, míg a másik településen tiltó övezet miatt elutasítják az engedély iránti kérelmet. Rámutat az Alkotmánybíróság arra, hogy a telepengedélyezés során a jegyző államigazgatási hatósági jogkörben jár el, de a helyi jogszabályt, az önkormányzati rendeletet is alkalmaznia kell.

Az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján a helyi képviselő-testület önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat. Az önkormányzati autonómiából, önálló szabályozásból következik, hogy az egyes önkormányzatoknál az önkormányzatok méretétől, feltételeitől, feladatkörétől, sajátosságaitól stb. függően szükségképpen eltérőek lehetnek az önkormányzati szabályozások. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az "egyenlő elbánás" elve az adott önkormányzaton belül értelmezhető, önkormányzatok között nem. Ezért az indítvány ezen része sem megalapozott.

6. Az egyik indítvány kifogásolja, hogy "a Kormányrendelet 6. §-a különbséget tesz a szakhatósági állásfoglalások tekintetében attól függően, hogy 3 éven belül, vagy annál régebben kerültek kiadásra. E tekintetben a különbségtételt helytelennek tartom." A Kr 6. §-ában foglalt feltételek esetén dönthet a jegyző a telepengedély megadásáról. A jegyzőnek a szakhatóságok állásfoglalását ebben az esetben is meg kell kérnie, kivéve, ha a szakhatósági hozzájárulások megadásától számított három év még nem telt el. Az indítványozó "helytelenítő" véleménye nem alapoz meg érdemi alkotmányossági vizsgálatot, az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXtI. törvény 1. § b) pontja alapján az Alkotmánybíróság hatáskörébe a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálata tartozik, a 22. § (2) bekezdése szerint az indítványnak a kérelem alapjául szolgáló ok megjelölése mellett határozott kérelmet kell tartalmaznia. Az indítvány ezeknek a feltételeknek nem tett eleget, ezért az Alkotmánybíróság ezt az indítványt visszautasította.

Budapest, 2001. október 16.

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró

Tartalomjegyzék