T/33. számú törvényjavaslat indokolással - A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról

1994. évi LXIV. törvény a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról

A polgármester foglalkoztatási jogviszonyának létesítése és megszüntetése

1. §

(1) A polgármesteri foglalkoztatási jogviszony a képviselő-testület, a fővárosi, megyei, megyei jogú városi közgyűlés (a továbbiakban együtt: képviselő-testület) és a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester) között - a (2) bekezdés b) pontja kivételével - választással létrejövő, sajátos közszolgálati jogviszony.

(2) A polgármester foglalkoztatási jogviszonya

a) a megválasztásával jön létre a háromezer vagy annál több lakosú helyi önkormányzatnál, továbbá a háromezernél kevesebb lakosú községi önkormányzatnál, ha főállású polgármesterként választották meg;

b) a szervezeti és működési szabályzat módosításával jön létre a háromezernél kevesebb lakosú községben, ha a képviselő-testület a társadalmi megbízatást -a polgármesterrel egyetértésben - főállásúra változtatja.

(3) Az alpolgármester, a főpolgármester-helyettes, a megyei közgyűlési alelnök (a továbbiakban együtt: alpolgármester) foglalkoztatási jogviszonya a háromezernél több lakosú helyi önkormányzat képviselő-testületének a tisztség főállásban történő betöltéséről szóló döntését követően, az alpolgármester megválasztásával jön létre.

(4) A polgármestert kérésére - foglalkoztatási jogviszonyának időtartamára - a megválasztásakor fennálló munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya szerinti munkáltatója - közalkalmazottak esetében az intézményvezetői megbízás egyidejű visszavonásával - köteles fizetés nélküli szabadságban részesíteni. E rendelkezést a szövetkezet és tagja között létrejött munkaviszony jellegű jogviszonyra is alkalmazni kell.

(5) Ha a polgármester megválasztása előtt ügyész, köztisztviselő, a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja volt, a polgármesteri tisztség megszünésétől számított 30 napon belül benyújtott írásbeli kérelmére őt közszolgálati, illetve hivatásos szolgálati viszonyába vissza kell helyezni.

(6) A polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyban töltött időtartam közszolgálati, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött időnek, illetőleg nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.

2. §

(1) A polgármester e tisztsége megszűnik:

a) a helyi önkormányzati képviselő-testület megbízatásának lejártát követően az új polgármester megválasztásával;

b) új község alakulása esetén az új polgármester megválasztásával, ha a településen időközi választást kell tartani;

c) az Országgyűlésnek a helyi önkormányzat képviselő-testülete feloszlatását kimondó határozatával;

d) a képviselő-testület feloszlásának kimondását követően az új polgármester megválasztásával;

e) a polgármester halálával;

f) a tisztségről történő lemondással;

g) az összeférhetetlenség kimondásával;

h) a polgármester - sorozatosan törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatti - jogi felelősségének jogerős bírósági ítéletben történő megállapításával;

i) választójoga elvesztésével;

j) a polgármesternek e tisztségével összefüggő bűncselekménye miatt, a büntetőjogi felelősség jogerős megállapításával.

(2) A polgármester foglalkoztatási jogviszonya megszűnik:

a) tisztségének megszűnésével, a tisztség megszűnése napján;

b) közös megegyezéssel, a megegyezés szerinti napon.

(3) A polgármestert három havi illetményének megfelelő összeg illeti meg, ha foglalkoztatási jogviszonya az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerint szűnik meg, kivéve, ha országgyűlési képviselő, vagy újraválasztását követően polgármesteri, alpolgármesteri foglalkoztatási jogviszonyt létesít. A képviselő-testület a polgármesternek további három havi illetményének megfelelő összeget adhat.

Díjazás

3. §

(1) A képviselő-testület a polgármester illetményéről alakuló ülésén, illetőleg a polgármester megválasztását követő első ülésen dönt.

(2) A képviselő-testület a polgármester illetményét a vezetői pótlék nélkül számított miniszteri illetmény (továbbiakban: miniszteri illetmény) következő keretei között összegszerűen állapítja meg:

a 3000-nél kevesebb lakosú településen 35-50 %-a,

a 3000- 10000 lakosú településen 40-60 %-a,

a 10000- 50000 lakosú településen 50-70 %-a,

a 50000-100000 lakosú településen 60-80 %-a,

a 100000-nél több lakosú településen 70-90 %-a;

a megyei közgyűlés elnökének 70-90 %-a,

a főváros főpolgármesterének 90-100 %-a

között.

(3) Ha a polgármester országgyűlési képviselő, az országgyűlési képviselői megbízatásának időtartama alatt a megállapított polgármesteri illetményének 50 %-a illeti meg.

(4) A polgármester illetményének emelését - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottság javaslatára - a képviselő-testület állapítja meg.

(5) A foglalkoztatási jogviszonyban álló alpolgármester illetményét és illetményének emelését a képviselő-testület úgy állapítja meg, hogy az ne érje el a polgármester illetményét.

(6) A polgármester illetményéhez kapcsolódó - a munkáltatót terhelő - járulékfizetési kötelezettség a képviselőtestületet terheli.

4. §

(1) A társadalmi megbízatású polgármester tiszteletdíját - miniszteri illetmény 10-35 %-a közötti összegben - az alakuló, illetőleg a megválasztását követő első ülésen a képviselő-testület összegszerűn állapítja meg.

(2) A társadalmi megbízatású alpolgármester tiszteletdíjáról és emeléséről a képviselő-testület dönt úgy, hogy az ne érje el a társadalmi megbízatású polgármester tiszteletdíját.

Pihenőidő

5. §

A foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester évi 25 munkanap alapszabadságra és 14 munkanap pótszabadságra jogosult.

Fegyelmi és kártérítési felelősség

6. §

(1) Fegyelmi vétséget követ el a polgármester, ha tisztségéből, illetőleg foglalkoztatási jogviszonyából eredő kötelezettségét vétkesen megszegi.

(2) A polgármesterrel szemben kiszabható fegyelmi büntetések:

a) megrovás,

b) meghatározott kedvezmények és juttatások csökkentése, illetőleg megvonása,

c) illetményének, tiszteletdíjának legfeljebb 20 %-kal történő csökkentése.

(3) A kedvezmények és juttatások csökkentése, illetőleg megvonása, valamint az illetménynek és tiszteletdíjnak a csökkentése egy évnél hosszabb időszakra nem vonatkozhat.

7. §

(1) A polgármester ellen a fegyelmi eljárást a képviselő-testület rendeli el. A fegyelmi eljárás kezdeményezésére a képviselő-testület tagja, bizottsága és a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője jogosult. A fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetőjének kezdeményezésére a képviselő-testület a fegyelmi eljárást köteles megindítani.

(2) A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani, amelynek lefolytatására a képviselő-testület tagjai közül háromtagú vizsgáló bizottságot kell megbízni.

8. §

(1) A polgármester a tisztségéből eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik.

(2) Szándékos károkozás esetén a polgármester a teljes kárt köteles megtéríteni.

(3) Gondatlan károkozás esetén a polgármester egyhavi illetménye, illetőleg tiszteletdíja erejéig felel. Háromhavi illetménye, illetve tiszteletdíja erejéig felelős a polgármester, amennyiben

a) a gazdálkodásra vonatkozó szabályok súlyos megsértésével,

b) az ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével,

c) hatósági intézkedés során a jogszabályok megsértésével okozott kárt, vagy

d) a kár olyan jogszabályba ütköző utasítása teljesítéséből keletkezett, amelynek következményeire az utasított előzőleg felhívta a figyelmét.

A polgármesterre vonatkozó egyéb rendelkezések és a közszolgálati szabályok

9. §

A társadalmi megbízatású polgármester hivatali munkarendjét - figyelemmel a polgármester más foglalkoztatási jogviszonyára - a képviselő-testület határozza meg.

10. §

E törvénynek a polgármesterre vonatkozó rendelkezéseit - eltérő rendelkezés hiányában - az alpolgármesterre is alkalmazni kell.

11. §

A képviselő-testület a polgármester foglalkoztatási jogviszonyával, díjazásának, tiszteletdíjának meghatározásával, fegyelmi és kártérítési felelősségének megállapításával kapcsolatos hatáskörét nem ruházhatja át.

12. §

A jegyző, körjegyző, főjegyző kezeli a polgármester személyi anyagát, továbbá ellátja foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos ügyviteli feladatokat.

13. §

(1) A polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyra megfelelően alkalmazni kell a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992.évi XXIII. törvény (Ktv.) következő rendelkezéseit: 37. §-át; 39. (1), (2), (4) bekezdését; 40. § (1), (2), (4) bekezdését; 47. § (1), (2), (4) bekezdését; 48-49. §át; 51. § (1), (4)-(8) bekezdését; 52. §-át (az 51-52. § alkalmazásánál a vizsgálóbiztos helyett a vizsgáló bizottság jár el); 54-55. §-át (az 54. § alkalmazásánál a fegyelmi tanácson a képviselő-testület értendő), 56. § (1) bekezdését, 58-59. §át és a 71. § (2) bekezdését, kivéve a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénynek a bekezdésben felsorolt következő rendelkezéseit: 85. §-át, 90-91. §-át, 105-106. §-át, 110-114. §-át, 140. §-át, 167-168. §-át.

(2) A foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármesterre megfelelően alkalmazni kell a polgármesteri hivatal köztisztviselőinek jubileumi jutalmára és napidíjára vonatkozó szabályokat, továbbá alkalmazható - ha az így rendelkezik az önkormányzatnak a köztisztviselőkre vonatkozó rendelete (Ktv. 4. §).

(3) Ahol jogszabály munkaviszonyt említ, ott - eltérő rendelkezés hiányában - a foglalkoztatási jogviszonyt is érteni kell.

A helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíja, juttatása, költségtérítése

14. §

(1) A képviselő-testület az önkormányzati képviselő (a továbbiakban: képviselő), a bizottság elnöke, tagja és a tanácsnok részére - megválasztásának időpontjától megbízatása megszűnéséig - tiszteletdíjat és természetbeni juttatást állapíthat meg.

(2) A képviselő részére, ha két képviselő-testületnek is tagja, mindkét testület megállapíthat tiszteletdíjat, természetbeni juttatást.

(3) A polgármester képviselőként tiszteletdíjat nem kaphat.

15. §

(1) A képviselő havi tiszteletdíja nem haladhatja meg a polgármester részére megállapított illetmény, illetőleg tiszteletdíj 25 %-át (továbbiakban: alapdíj).

(2) Ha a képviselő bizottságnak tagja, a tiszteletdíja az alapdíjon felül -több bizottsági tagság esetén is - legfeljebb az alapdíj 50 %-ával növelhető.

(3) A bizottság nem képviselő tagja az alapdíj 50 %-át meg nem haladó tiszteletdíjban részesíthető.

(4) A bizottság elnökének, a tanácsnoknak tiszteletdíja az alapdíjon felül -több tisztség, bizottsági tagság esetén is - legfeljebb az alapdíj 100 %-ával növelhető.

16. §

(1) A képviselő-testület a képviselőt és a bizottság nem képviselőtestületi tagját a következő természetbeni juttatásban részesítheti: a) az önkormányzat közigazgatási területén a tömegközlekedési eszközök igénybevételére jogosító utazási bérlet, amely a képviselő választása szerint pénzben is kifizethető,

b) önkormányzati intézmény által nyújtott szolgáltatás kedvezményes vagy térítésmentes igénybevétele, a közüzemi szolgáltatások kivételével,

c) a képviselői tevékenységet segítő közlöny, kiadvány, szakfolyóirat előfizetése.

(2) Az (1) bekezdés szerinti természetbeni juttatás mentes a személyi jövedelemadó fizetés alól.

17. §

(1) A képviselő-testület a tiszteletdíj mértékét, a természetbeni juttatást rendeletben szabályozhatja.

(2) A képviselő-testület a tiszteletdíjat és a természetbeni juttatást a rendeletében meghatározott esetekben mérsékelheti és megvonhatja.

18. §

A képviselőnek a képviselői tevékenységgel összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költségét meg kell téríteni. A költségek kifizetését a polgármester engedélyezi.

19. §

(1) E törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 1994. évi általános választásának napján lép hatályba. Rendelkezéseit az 1994. évi önkormányzati általános választásokon és azt követő választásokon megválasztottakra kell alkalmazni.

(2) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló 1990. évi LXVII. törvény (Ptv.);

b) a Ptv. módosításáról szóló 1990. évi LXIX. törvény;

c) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 79. §-a;

d) a Ptv. módosításáról szóló 1994. évi LVII. törvény.

INDOKOLÁS

Általános indokolás

A polgármester az önkormányzati rendszer kiemelkedő szereplője. A megválasztásával, jogállásával kapcsolatos alapvető szabályokat az Alkotmány, a helyi önkormányzati képviselők, polgármesterek választásáról és a helyi önkormányzatokról szóló törvény tartalmazza.

A polgármesteri tisztség ellátásával kapcsolatos szabályozási tárgyak mindegyikét azonban e törvények 1990-ben nem rendezték. Emiatt szükséges volt egyes kérdések külön törvényben, a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló 1990. évi LXVII. törvényben (Ptv.) történő szabályozása. E törvény a választott funkcióval összefüggő sajátos munkajogi kérdéseket rendezte. Az eltérő szabályozást nem igénylő kérdésekben az államigazgatási dolgozókra vonatkozó munkajogi rendelkezések alkalmazását rendelte el.

Az államigazgatási dolgozókra vonatkozó munkajogi szabályok az elmúlt években alapvetően megváltoztak. Az Országgyűlés megalkotta az 1992. évi XXII. törvényt a Munka Törvénykönyvéről (Mt.), valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992.évi XXIII. törvényt (Ktv.). Az új munkajogi szabályozás mellett a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. (Ötv.) módosítása a Ptv. egyes szabályai korszerűsítését igényli. Garanciális okokból a polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi eseteit a helyi önkormányzatokról szóló törvényben indokolt szabályozni. Az önkormányzatok működésének 4 éves tapasztalatai felvetettek megoldásra váró, törvényi szabályozást igénylő kérdéseket. Mindezek következtében a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről új törvény alkotása indokolt. A Javaslat megtartja a korábbi törvény bevált elemeit. A Javaslat a polgármester foglalkoztatási jogviszonyára, annak keletkezésére, megszűnésére, a tisztség megszűnésére, a díjazásra, a pihenőidőre, a fegyelmi és kártérítési felelősségre vonatkozó szabályokat, valamint a társadalmi megbízatású polgármesterekre vonatkozó sajátos rendelkezéseket tartalmazza. A polgármesterre vonatkozó szabályok mellett a Javaslat a képviselő-testület tagjaira is tartalmaz rendelkezéseket. A helyi önkormányzati képviselők tisztségükből eredő feladataikat társadalmi megbízatásban végzik. Tevékenységük alapvető feltételeit, garanciáit a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.tv. szabályozza.

Az Ötv. módosításának javasolt 20. § (2) bekezdése lehetővé teszi, hogy a képviselő-testület a települési képviselőnek, bizottsági elnöknek és bizottság tagjának, a tanácsnoknak - törvény keretei között -rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapítson meg.

Az ország különböző területei között tapasztalható nagymértékű eltérések, a helyi szabályozások ellentmondásossága és eseti túlméretezettsége szükségessé teszik, hogy törvény határozza meg - keret jelleggel - a tiszteletdíj és juttatás alapvető szabályait és mértékét.

Részletes indokolás

1. §-hoz

A törvény személyi hatálya a települési önkormányzat képviselő-testületét vezető polgármesteren túl kiterjed a fővárosi főpolgármesterre, a megyei közgyűlés elnökére, az alpolgármesterre, a főpolgármester helyettesére és a közgyűlés alelnökére.

A hatályos törvény munkaviszonyként határozza meg a polgármester főállását. Az új Munka Törvénykönyve a munkaviszonyt túlnyomórészt a gazdasági versenyszféra területén lévő munkavégzésként jelöli, így a polgármesterek vonatkozásában a "munkaviszony" ma már nem a foglalkoztatás lényegét kifejező kategória. A polgármester a köz szolgálatában álló, de nem köztisztviselőnek minősülő személy. A polgármesteri tisztség speciális jellegéből, választott politikai funkciójából adódóan sajátos szabályozásra van szükség, amely azonban nem zárja ki a köztisztviselőkre vonatkozó - eltérést nem igénylő szabályok -alkalmazását.

A Javaslat a polgármester munkavégzésére irányuló jogviszonyát polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyként határozza meg, amely a testület és a megválasztott polgármester között létrejövő, határozott időre szóló sajátos közszolgálati jogviszony.

A helyi önkormányzatok jelentős részénél a törvény alapján, a törvény erejénél fogva a választás egyidejűleg létrehozza a polgármester foglalkoztatási jogviszonyát. Az Ötv. lehetőséget ad arra is, hogy a képviselő-testület a társadalmi megbízatású tisztségre választott polgármester megbízatását később, a megbízatás további időtartamára - a polgármesterrel egyetértésben - főállásúra változtassa. Ilyen esetben a polgármesteri foglalkoztatási jogviszony a szervezeti és működési szabályzat e rendelkezése hatálybalépésének időpontjával keletkezik.

A feladatok jellemzően a 3000-nél több lakosú településen olyan mennyiségűek, amelyek indokolhatják, hogy az alpolgármester főállású legyen. Ezért az Ötv. lehetőséget biztosít a képviselő-testületnek, hogy a 3000-nél több lakosú településen a helyi viszonyok ismeretében a tisztség főállásban történő betöltéséről döntsön az alpolgármester megválasztását megelőzően. A képviselőtestület e döntése után megválasztott alpolgármester a megválasztásától a képviselő-testülettel foglalkoztatási jogviszonyba kerül.

A Javaslat - megerősítve az 1990. évi szabályokat - a főállásúként megválasztott polgármestereknek lehetővé kívánja tenni eredeti munkaviszonyukhoz, közszolgálati, hivatásos szolgálati jogviszonyukhoz való visszatérésüket. Ezért kötelezi a munkáltatókat a polgármesteri megbízatás időtartamára a polgármesteri tisztséget ellátó munkavállaló állományban tartására, illetőleg a közszolgálati, hivatásos szolgálati jogviszonyba visszahelyezésükre.

2. §-hoz

A polgármesteri tisztség megszűnési eseteinek többsége nem változik. Két irányban szükséges azonban a kiegészítés, amelyet elsősorban az Ötv. módosítása indokol. Az Ötv. lehetővé teszi egyrészt a képviselő-testület feloszlásának kimondását, másrészt a polgármester jogi felelősségének bírói megállapítását. Mindkét esetben a polgármester tisztsége is megszűnik, így a Javaslat ezeket a megszűnési eseteket is magába foglalja. A polgármesteri tisztség megszűnésével egyidejűleg a polgármester foglalkoztatási jogviszonya is megszűnik. A gyakorlati tapasztalatok bizonyítják azt, hogy a polgármesteri tisztség megszűnése nélkül is indokolt lehet a foglalkoztatási jogviszony megszüntetése. A polgármesteri megbízatás időtartamán belül változathatnak úgy a körülmények, amelyek miatt a tisztséget a megbízatás további részében társadalmi megbízatásban indokolt betölteni.

Ezért a Javaslat lehetőséget biztosít - az általános közszolgálati szabályokkal összhangban - a foglalkoztatási jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére is.

A polgármester megbízatása határozott időre szól. A hatályos Ptv. szerint, ha a polgármester munkaviszonya az önkormányzati képviselő-testület megbízatásának lejártát követően az új polgármester megválasztásával szűnik meg, hat havi munkabérének megfelelő összegre jogosult. Ez a rendelkezés rendkívüli módon megterheli főleg a kis önkormányzatok költségvetését, mivel a "végkielégítés" fizetése mellett az új polgármester illetményét is fizetni kell. A Javaslat a jövőben három havi illetmény kifizetését továbbra is kötelezővé teszi a polgármester részére, ha újraválasztására nem kerül sor, s lehetővé teszi a képviselő-testületnek, hogy anyagi helyzetétől függően további legfeljebb három havi illetményt fizessen ki. A kötelező három havi "végkielégítés" méltányos és lehetőséget teremt a polgármesternek helyzete átmeneti rendezésére. A magasabb összegű végkielégítés azért sem indokolt, mert a törvény meghatározott körben az eredeti munkaviszonyhoz, közszolgálati, szolgálati jogviszonyhoz való visszatérést biztosítja.

Ha a polgármester a megbízatása lejártakor országgyűlési képviselő, illetőleg újra választják főállású polgármesteri vagy alpolgármesteri tisztségre, foglalkoztatási helyzete folyamatos, így a "végkielégítés" részére nem indokolt. Az 1990-ben megválasztott polgármesterek - ha nem választják újra 1994-ben - még a korábbi törvény rendelkezései szerint a hat havi illetményre jogosultak.

3-5. §-hoz

A megoldandó polgármesteri feladatok nagysága, összetettsége alapvetően összefügg a település lakosságszámával, emiatt a képviselő-testület által megállapítható polgármesteri illetmény kereteit a Javaslat a lakosságszámhoz igazodó településkategóriák szerint a vezetői pótlék nélkül számított miniszteri illetmény (a korábbi 30-80 %-os keretet megemelve) 35-100 %-a között állapíthatja meg.

A Javaslat a képviselő-testületnek az önkormányzat sajátosságai és lehetőségei függvényében mérlegelési lehetőséget ad, ugyanakkor garanciát kíván biztosítani a polgármestereknek azzal, hogy emelkedő mértékben határozza meg az illetmény minimumát.

Ha a főállású polgármester országgyűlési képviselő, e feladatának is maradéktalanul meg kell felelnie. Ezért az országgyűlési képviselői tiszteletdíj teljes összegben megilleti. A polgármesteri feladatoknak azonban ez esetben csak részben tud eleget tenni. Ez indokolja, hogy e kettős feladatellátás esetén a polgármesteri illetmény 50 %-át kapja meg. A Javaslat az alpolgármester illetményének, valamint a társadalmi megbízatású polgármester tiszteletdíjának megállapítására a korábbi szabályokat átveszi.

6-8. §-hoz

Az Ötv. módosítása több rendelkezéssel növelte a polgármester feladat- és hatáskörét, a megnövekedett önkormányzati önállóság megnövekedett felelősséggel jár, amely szükségessé teszi a felelősségre vonás szabályozását is.

A polgármesteri feladatokban, hatáskörökben a törvény nem tesz különbséget attól függően, hogy a polgármester főállású vagy társadalmi megbízatású. Az azonos feladat-hatáskör azonos felelősséget is jelent. A Javaslat ezért lehetővé teszi a polgármesterek fegyelmi felelősségre vonását, függetlenül attól, hogy a tisztséget főállásban vagy társadalmi megbízatásban látják el. A kártérítési felelősség megállapításánál a Javaslat a köztisztviselőkre vonatkozó szabályokat veszi át.

9-13. §-hoz

A polgármester foglalkoztatási jogviszonya sajátos közszolgálati jogviszony. A választott funkcióval összefüggő sajátos kérdések külön törvényi rendezése után a köztisztviselői jogviszony szabályozási logikáját követve a Javaslat meghatározza a polgármesterre is vonatkozó Ktv., valamint Mt. szabályok körét. Eddig szabályozatlan volt az, hogy a társadalmi megbízatású polgármester, alpolgármester feladatai ellátása érdekében milyen időtartamot, milyen gyakorisággal tölt (köteles tölteni) az önkormányzatnál. Országosan ez egységesen nem rendezhető, ezért szükséges, hogy a képviselő-testület határozza meg a munkarendet. Ezzel arányban állóan állapítható meg a polgármester tiszteletdíja is.

14-19. §-hoz

A Javaslat a tiszteletdíj felső határának a meghatározásánál a polgármester illetményét, illetőleg tiszteletdíját veszi alapul, ezzel összhangot kíván teremteni az adott önkormányzatoknál jelentkező önkormányzati teendők anyagi elismerésénél.

A Javaslat lehetővé teszi, hogy a képviselő-testület a munkateher nagyságának ismeretében, valamint anyagi lehetőségei szerint állapítsa meg a tiszteletdíjakat.

A felső határ meghatározását az teszi szükségessé, hogy az ne legyen túlzott mértékű, (a közvélemény által is okkal kifogásolhatóan indokolatlanul magas) és ne legyen irreális eltérés az ország különböző területein.

A szabályozás nem kíván arra ösztönözni, hogy a képviselőtestületek mindenütt állapítsanak meg tiszteletdíjat, juttatást. Erre csak akkor kerüljön sor, ha a képviselő munkaterhe, tényleges tevékenysége indokolja a tiszteletdíjban is megnyilvánuló elismerést és az önkormányzat anyagi ereje lehetővé teszi annak megállapítását.

Ha a képviselő bizottságban tagként vagy elnökként is tevékenykedik, indokolt, hogy tiszteletdíja magasabb összegű legyen.

A Javaslat biztosítja, hogy a képviselő-testület a nem képviselő-testületi bizottsági tagoknak is adjon tiszteletdíjat, de csak a tényleges munkájuk elismeréseként.

A képviselő-testület e törvény keretei között rendeletében állapíthatja meg a tiszteletdíj mértékét és a természetbeni juttatásokat. A Javaslat lehetőséget biztosít a képviselőtestületnek, hogy rendeletében meghatározott esetekben (pl. ha a képviselő üléseket mulaszt el távolmaradásával, nem vesz részt a döntéshozatalban, nem vesz részt a bizottsági munkában, vagy más feladatát nem látja el) a képviselői tiszteletdíjat, illetve a természetbeni juttatást megvonja vagy összegét (értékét) mérsékelje.

A képviselőknek a képviselői tevékenységgel összefüggő ténylegesen felmerült kiadásokat számla alapján meg kell téríteni. A költségtérítés kifizetése a polgármester engedélyével történhet.

A polgármester és alpolgármester - a tisztsége betöltése módjától függően -illetményt, illetőleg tiszteletdíjat kap, emiatt külön képviselői tiszteletdíjra nem jogosult.