BH 2019.7.194 Nincs a védővel szemben kizárási ok, ha korábban a nyomozó hatóság vezetője volt, de az adott ügyben nem járt el [Be. 43. § (1) bek. b) pont].

[1] A törvényszék a 2014. szeptember 19. napján meghozott és kihirdetett ítéletével a II. r. terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett adócsalás bűntettében [1978. évi IV. tv. (a továbbiakban: korábbi Btk.) 310. § (1) bek., (4) bek.], bűnsegédként elkövetett adócsalás bűntettében [korábbi Btk. 310. § (1) bek., (4) bek.], bűnsegédként elkövetett adócsalás bűntettében [korábbi Btk. 310. § (1) bek., (3) bek.], valamint folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében (korábbi Btk. 276. §).

[2] Ezért őt - halmazati büntetésül - 3 év 2 hónap börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte.

[3] Az elsőfokú ítélet ellen a II. r. terheltet érintően bejelentett ellentétes irányú fellebbezések alapján eljáró ítélőtábla a 2016. február 5. napján tartott tárgyaláson kihirdetett ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta:

[4] a II. r. terheltet az ellene 2 rendbeli adócsalás bűntette [korábbi Btk. 310. § (1) bek., (4) bek.; illetve korábbi Btk. 310. § (1) bek., (3) bek.] miatt emelt vád alól felmentette. Egyebekben az elsőfokú ítéletet e terhelt tekintetében helybenhagyta.

[5] A másodfokú bíróság ítélete ellen a II. r. terhelt és védője által elsősorban a terhelt felmentéséért, másodlagosan a büntetés enyhítéséért bejelentett másodfellebbezés folytán harmadfokon eljárt Kúria a 2016. november 22. napján tartott nyilvános ülésen meghozott ítéletével a másodfokú bíróság ítéletét a II. r. terheltre vonatkozó részében annyiban változtatta meg, hogy az e terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztést 2 év fogházbüntetésre enyhítette.

[6] A II. r. terhelt meghatalmazott védője felülvizsgálati indítványt nyújtott be a jogerős ügydöntő határozat ellen az 1998. évi XIX. törvény (továbbiakban: korábbi Be.) 416. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott okból, a korábbi Be. 373. § (1) bekezdés II. d) pontja alapján.

[7] Az indítvány szerint a harmadfokú eljárásban a korábbi Be. 45. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott okból kizárt védő látta el a II. r. terhelt védelmét. A másodfokú, valamint a harmadfokú bíróság előtt folyamatban volt eljárásban a II. r. terhelt védője dr. G. Z. ügyvéd volt. A Kúria mint harmadfokú bíróság 2016. november 22. napjára kitűzött nyilvános ülése előtt mintegy másfél hónappal (2016. október elején) dr. G. Z. ügyvéd azonban azt jelezte a terheltnek, hogy egyéb elfoglaltsága miatt a Kúria eljárásában nem tudja őt védeni és a Kúria nyilvános ülésén nem tud megjelenni, ezért, őt helyettesítendő, az N. & Sz. Ügyvédi Irodát ajánlja.

[8] A II. r. terhelt dr. Sz. R. ügyvédet nem ismerte. Vele az ügy kapcsán akkor találkozott először, amikor az ügyvédi meghatalmazását aláírta.

[9] Az eljárás jogerős befejezését követően újabb meghatalmazás alapján eljáró ügyvéd az iratok tanulmányozása során észlelte, hogy a büntetőeljárás megindításának az alapját képező feljelentés címzettje, a Vám- és Pénzügyőrség K.-i Regionális Nyomozó Hivatalának a parancsnoka az a dr. Sz. R. nevű pénzügyőr őrnagy volt, aki a felülvizsgálati indítvánnyal támadott ügyben, meghatalmazott védőként, 2016. október 18-án a fellebbezés indokolását a harmadfokon eljáró Kúriához benyújtotta, majd a nyilvános ülésen a II. r. terhelt védelmét ellátta. Ebből következően - a felülvizsgálati indítvány szerint - miután maga a nyomozó hatóság volt parancsnoka járt el a II. r. terhelt védőjeként, ezért a Kúria eljárásában a korábbi Be. 373. § (1) bekezdés II. d) pontja szerinti feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés valósult meg.

[10] Erre tekintettel azt kérte a védő, hogy a Kúria az ítélőtábla másodfokú ítéletét, valamint a Kúria mint harmadfokú bíróság ítéletét helyezze hatályon kívül, ezzel egyidejűleg utasítsa az ítélőtáblát új eljárásra, mivel joghatályosan a Be. szerint ott lehetséges olyan fellebbezést előterjeszteni, ami nem ütközik a Be. 45. § (1) bekezdés a) pontjába. Ennek hiányában azt indítványozta, hogy a harmadfokú ítélet hatályon kívül helyezése mellett a Kúria folytasson le újabb fellebbviteli eljárást, és biztosítson lehetőséget olyan fellebbezés előterjesztésére, amely szintén megfelel a Be. összeférhetetlenségi szabályainak.

[11] A Legfőbb Ügyészség azt indítványozta, hogy a Kúria - a Be. 653. § (1) bekezdésére és a 617. §-ára figyelemmel, a Be. 596. § (1) bekezdés a) pontja alapján - keresse meg a Magyar Ügyvédi Kamarát, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt az érintett személy adatainak megállapítása, továbbá a pénzügyőri szolgálati jogviszony fennállásának idejére vonatkozóan.

[12] A Kúria a Legfőbb Ügyészség átiratban hiányolt adatok tisztázása, illetve közlése érdekében megkereste a harmadfokú bíróság eljárásában védőként eljárt dr. Sz. R. ügyvédet, aki - a személyi adatainak a megjelölése mellett - az alábbiakat közölte:

[13] - A 2010. október 15. napján kelt, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal D.-i Regionális Főigazgatósága által tett feljelentés címzettje ő volt, tekintettel arra, hogy a Vám- és Pénzügyőrség K. Regionális Nyomozó Hivatalának vezetését, annak parancsnokaként ebben az időszakban ő látta el. A nyomozásban azonban nem vett részt, annak általa történt megismerésére nem került sor.

[14] - A hivatkozott feljelentés B. S.-t nevesítette, mint a felmerült bűncselekmény elkövetőjét.

[15] - A Vám- és Pénzügyőrség K. Regionális Nyomozó Hivatal parancsnoki beosztását 2010. december 31. napjáig látta el.

[16] - A II. r. terhelt gyanúsítottként nem került kihallgatásra 2010. december 31. napjáig. Erre, az eljárási cselekményre az ügyek egyesítését követően került sor, immár a NAV D.-i Regionális Bűnügyi Igazgatósága előtt.

[17] Ezért álláspontja szerint a 2010. október 25. és 2010. december 31. közötti időszakban nem ismerhetett meg semmi olyan, a II. r. terheltet terhelő adatot, amely akadályozhatta volna a terhelt védelmét.

[18] A Legfőbb Ügyészség ezek után a felülvizsgálati indítványt alaptalannak találta.

[19] A Legfőbb Ügyészség átirata szerint a nyomozási iratok alapján az ügyben a Vám- és Pénzügyőrség K.-i Regionális Nyomozó Hivatalának a tagjai érdemben nem jártak el, és dr. Sz. R. sem végzett eljárási cselekményt. Az eljárás ezen szakaszában a II. r. terhelt sem volt alanya az eljárásnak.

[20] Erre figyelemmel azt indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványnak ne adjon helyt, és öttagú tanácsban eljárva, tanácsülésen - a Be. 662. § (1) bekezdés a) pontja alapján - a Kúria ítéletét - a II. r. terhelt tekintetében - hatályában tartsa fenn.

[21] A Legfőbb Ügyészség átiratára a II. r. terhelt védője észrevételeket tett. Ebben kifogásolta, hogy a Kúria az ügyészi indítványtól eltérően kizárólag dr. Sz. R.-t kereste meg tájékoztatás adására. A nyomozást végző nyomozó hatóság parancsnoka dr. Sz. R. őrnagy volt, az összes létező, korábban keletkezett nyomozati irat birtokában.

[22] Ezért - álláspontja szerint - nem utólagos mérlegelés kérdése, és főként nem a nyomozó hatóság tagjának megítélése alá eső kérdés az, hogy dr. Sz. R. mint a nyomozó hatóság parancsnoka személyesen részt vett-e a nyomozásban, illetve tudott-e a II. r. terhelt ellen folyamatba tett büntetőeljárás részleteiről.