32017R1939[1]

A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről

A TANÁCS (EU) 2017/1939 RENDELETE

(2017. október 12.)

az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről

I. FEJEZET

TÁRGY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet létrehozza az Európai Ügyészséget és meghatározza a működésére vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

"tagállam" : olyan tagállam - kivéve, ha a szövegből más nem következik, különösen a VIII. fejezetben -, amely részt vesz az Európai Ügyészség létrehozását célzó megerősített együttműködésben, akár az EUMSZ 86. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdése értelmében megadottnak tekintett felhatalmazás, akár az EUMSZ 331. cikke (1) bekezdésének második vagy harmadik albekezdése szerint elfogadott határozat alapján;

2.

"személy" : minden természetes és jogi személy;

3.

"az Unió pénzügyi érdekei" : az uniós költségvetés, valamint a Szerződések alapján létrehozott intézmények, szervek és hivatalok költségvetése, továbbá a gazdálkodásuk és ellenőrzésük alá tartozó költségvetések alá tartozó, illetve ezek révén megszerzett vagy ezek részére teljesítendő valamennyi bevétel, kiadás és eszköz;

4.

"az Európai Ügyészség személyzete" : az a központi szinten működő személyzet, amely támogatja az Ügyészi Kollégiumot, az állandó tanácsokat, az Európai Főügyészt, az európai ügyészeket, a delegált európai ügyészeket és az adminisztratív igazgatót az Európai Ügyészség e rendelet szerinti feladatainak teljesítése érdekében végzett napi munkájában;

5.

"eljáró delegált európai ügyész" : az a delegált európai ügyész, aki az általa indított, rá kiosztott, illetve a 27. cikk alapján a saját hatáskörbe vonás jogára hivatkozással általa átvett nyomozásokért és vádhatósági eljárásokért felel;

6.

"segítséget nyújtó delegált európai ügyész" : abban a másik tagállamban hivatalt viselő delegált európai ügyész, amelyben az eljáró delegált európai ügyésznek nyomozási cselekményt vagy egyéb intézkedést kell végrehajtania;

7.

"személyes adat" : azonosított vagy azonosítható természetes személyre ("érintett") vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, azonosító szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy fizikai, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható;

8.

"adatkezelés" : a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így például a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, a közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, az összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés;

9.

"az adatkezelés korlátozása" : a tárolt személyes adatok megjelölése jövőbeli kezelésük korlátozása céljából;

10.

"profilalkotás" : személyes adatok automatizált kezelésének bármely olyan formája, amelynek során a személyes adatokat valamely természetes személyhez fűződő bizonyos személyes jellemzők értékelésére, különösen a munkahelyi teljesítményhez, gazdasági helyzethez, egészségi állapothoz, személyes preferenciákhoz vagy érdeklődéshez, megbízhatósághoz, viselkedéshez, tartózkodási helyhez vagy mozgáshoz kapcsolódó jellemzők elemzésére vagy előrejelzésére használják;

11.

"álnevesítés" : a személyes adatok olyan módon történő kezelése, amelynek következtében további információ felhasználása nélkül a továbbiakban már nem állapítható meg, hogy a személyes adat mely konkrét természetes személyre vonatkozik, feltéve, hogy az ilyen további információt külön tárolják, és technikai és szervezési intézkedések megtételével biztosított, hogy azt azonosított vagy azonosítható természetes személyhez többé nem lehet kapcsolni;

12.

"nyilvántartási rendszer" : a személyes adatok bármely módon - centralizált, decentralizált vagy funkcionális vagy földrajzi szempontok szerint - tagolt állománya, amely meghatározott ismérvek alapján hozzáférhető;

13.

"adatkezelő" : az Európai Ügyészség vagy valamely más illetékes hatóság, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az ilyen adatkezelés céljait és eszközeit az uniós jog vagy az Európai Unió valamely tagállamának joga határozza meg, az adatkezelőt vagy a kijelölésre vonatkozó különös szempontokat az uniós jog vagy az Európai Unió valamely tagállamának joga is meghatározhatja;

14.

"adatfeldolgozó" : az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely más szerv, amely az adatkezelő nevében személyes adatokat kezel;

15.

"címzett" : az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, akivel vagy amellyel a személyes adatot közlik, függetlenül attól, hogy harmadik fél-e. Nem tekintendők azonban címzettnek az uniós tagállamoknak az (EU) 2016/680 irányelv 3. cikke 7. pontjának a) alpontjában meghatározott illetékes hatóságoktól eltérő olyan közhatalmi szervei, amelyek az Európai Ügyészség egyedi vizsgálata keretében kapnak személyes adatokat; az említett adatok e közhatalmi szervek általi kezelése meg kell, hogy feleljen az adatkezelés céljainak megfelelően alkalmazandó adatvédelmi szabályoknak;

16.

"adatvédelmi incidens" : az adatbiztonság olyan sérelme, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, módosítását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi;

17.

"adminisztratív jellegű személyes adat" : az Európai Ügyészség által kezelt valamennyi személyes adat, a műveleti vonatkozású személyes adatok kivételével;

18.

"műveleti vonatkozású személyes adat" : a 49. cikkben megállapított célkitűzések elérése céljából az Európai Ügyészség által kezelt valamennyi személyes adat;

19.

"genetikai adat" : egy természetes személy örökölt vagy szerzett genetikai jellemzőire vonatkozó minden olyan személyes adat, amely az adott személy fiziológiájára vagy egészségi állapotára vonatkozó egyedi információt hordoz, és amely elsősorban az adott természetes személyből vett biológiai minta elemzéséből ered;

20.

"biometrikus adat" : egy természetes személy fizikai, fiziológiai vagy viselkedési jellemzőire vonatkozó olyan, sajátos technikai eljárásokkal nyert személyes adat, amely lehetővé teszi vagy megerősíti a természetes személy egyedi azonosítását, ilyen például az arckép vagy a daktiloszkópiai adat;

21.

"egészségügyi adat" : egy természetes személy testi vagy szellemi egészségi állapotára vonatkozó személyes adat, ideértve a természetes személy számára nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó olyan adatot is, amely információt hordoz a természetes személy egészségi állapotáról;

22.

"felügyeleti hatóság" : az Európai Unió valamely tagállama által az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) 51. cikke vagy az (EU) 2016/680 irányelv 41. cikke alapján létrehozott független közhatalmi szerv;

23.

"nemzetközi szervezet" : a nemzetközi közjog hatálya alá tartozó szervezet vagy annak alárendelt szervei, vagy olyan egyéb szerv, amelyet két vagy több állam közötti megállapodás hozott létre, vagy amely ilyen megállapodás alapján jött létre.

II. FEJEZET

AZ EURÓPAI ÜGYÉSZSÉG LÉTREHOZÁSA, FELADATAI ÉS ALAPELVEI

3. cikk

Létrehozás

4. cikk

Feladatok

Az Európai Ügyészség felelős az (EU) 2017/1371 irányelvben megállapított és az e rendeletben meghatározott, az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények elkövetőivel és azok bűntársaival szembeni nyomozás és vádhatósági eljárás lefolytatásáért, valamint e személyek bíróság elé állításáért. Ebben a vonatkozásban az Európai Ügyészség nyomozásokat folytat és eljárási cselekményeket végez, valamint ellátja az ügyészi feladatokat a tagállamok illetékes bíróságain az egyes ügyek jogerős lezárásáig.

5. cikk

A tevékenységekre vonatkozó alapelvek

6. cikk

Függetlenség és elszámoltathatóság

7. cikk

Jelentéstétel

III. FEJEZET

AZ EURÓPAI ÜGYÉSZSÉG JOGÁLLÁSA, FELÉPÍTÉSE ÉS SZERVEZETE

1. SZAKASZ

Az európai ügyészség jogállása és felépítése

8. cikk

Az Európai Ügyészség felépítése

9. cikk

Az Ügyészi Kollégium

10. cikk

Az állandó tanácsok

Az Európai Ügyészség belső eljárási szabályzatának - az ügyek véletlenszerű kiosztására épülő rendszer révén - biztosítania kell a munkateher egyenletes megoszlását, valamint olyan, kivételes esetekre vonatkozó eljárásokat kell megállapítania, amelyek keretében az Európai Főügyész a döntésével eltérhet az ügyek véletlenszerű kiosztásának elvétől, ha ez az Európai Ügyészség hatékony működése érdekében szükséges.

Az állandó tanácsok az e rendeletben meghatározott feltételeknek és eljárásoknak megfelelően - adott esetben az eljáró delegált európai ügyész által javasolt határozattervezet felülvizsgálatát követően - az alábbiakban felsorolt kérdésekben határoznak:

a) az ügy bíróság elé vitele a 36. cikk (1), (3) és (4) bekezdésének megfelelően;

b) az eljárás megszüntetése a 39. cikk (1) bekezdése a)-g) pontjának megfelelően;

c) az egyszerűsített vádhatósági eljárás alkalmazása és a delegált európai ügyész utasítása a 40. cikknek megfelelően az ügy jogerős lezárása érdekében;

d) az ügy átadása a nemzeti hatóságoknak a 34. cikk (1), (2), (3) vagy (6) bekezdésének megfelelően;

e) a nyomozás újbóli megindítása a 39. cikk (2) bekezdésének megfelelően.

Szükség esetén az állandó tanácsok az alábbiakban felsorolt kérdésekben is határoznak, az e rendeletben meghatározott feltételeknek és eljárásoknak megfelelően:

a) a delegált európai ügyész utasítása arra, hogy a 26. cikk (1)-(4) bekezdésében foglalt szabályoknak megfelelően nyomozást indítson, ha nem indult nyomozás;

b) a delegált európai ügyész utasítása arra, hogy a 27. cikk (6) bekezdésének megfelelően gyakorolja a saját hatáskörbe vonás jogát, ha az ügyet még nem vonták saját hatáskörbe;

c) stratégiai kérdéseknek vagy konkrét ügyek nyomán felmerülő általános kérdéseknek az Ügyészi Kollégium elé terjesztése a 9. cikk (2) bekezdésével összhangban;

d) valamely ügy kiosztása a 26. cikk (3) bekezdésének megfelelően;

e) valamely ügy áthelyezése a 26. cikk (5) bekezdésének vagy a 28. cikk (3) bekezdésének megfelelően;

f) az európai ügyész azon döntésének jóváhagyása, hogy a 28. cikk (4) bekezdésének megfelelően maga folytatja le a nyomozást.

Az ügy aktáját - kérésre - az illetékes állandó tanács részére hozzáférhetővé kell tenni a határozatok előkészítése érdekében.

Az állandó tanács a döntéshozatali hatáskör átruházására vonatkozó határozatairól tájékoztatja az Európai Főügyészt. Az Európai Főügyész az ezen információ kézhezvételétől számított három napon belül határozatának felülvizsgálatára kérheti az állandó tanácsot, ha úgy véli, hogy az Európai Ügyészség által folytatott nyomozások és vádhatósági eljárások összhangja érdekében erre szükség van. Ha az Európai Főügyész az érintett állandó tanács tagja, az Európai Főügyész egyik helyettese gyakorolja az említett felülvizsgálat kérésére vonatkozó jogot. Az ügyet felügyelő európai ügyész beszámol az állandó tanácsnak az ügy jogerős lezárásáról, továbbá minden olyan információról, illetve körülményről, amely megítélése szerint valószínűsíthetően szükségessé teszi, hogy a hatáskör-átruházás fenntartásának lehetőségét újból megvizsgálják, különös tekintettel a 36. cikk (3) bekezdésében említett körülményekre.

A hatáskör-átruházásról szóló határozat bármikor visszavonható az állandó tanács egyik tagjának kérésére, és arról e cikk (6) bekezdésével összhangban kell határozni. A hatáskör-átruházást vissza kell vonni, ha az európai ügyészt a 16. cikk (7) bekezdésével összhangban a delegált európai ügyész helyettesíti.

A hatáskör-átruházási elv következetes alkalmazásának biztosítása érdekében minden állandó tanács évente beszámol az Ügyészi Kollégiumnak a hatáskör-átruházás alkalmazásáról.

A (3), (4), (5) és (7) bekezdés alapján hozott valamennyi határozatot, illetve kiadott utasítást írásban rögzíteni kell és iktatni kell az ügy aktájába.

Az állandó tanácsok - valamely európai ügyész vagy delegált európai ügyész kérésére, vagy saját kezdeményezésükre - az ügyben érintett más európai ügyészeket vagy delegált európai ügyészeket is meghívhatnak az üléseikre, szavazati jog nélkül.

11. cikk

Az Európai Főügyész és helyettesei

12. cikk

Az európai ügyészek

Az Európai Ügyészség belső eljárási szabályzatában - a 16. cikk (7) bekezdésének sérelme nélkül - rendelkezni kell az európai ügyészek helyettesítésének mechanizmusáról arra az esetre, ha az ügyet felügyelő európai ügyész átmenetileg akadályoztatva van feladatai ellátásában, vagy ha más okból kifolyólag nem tudja ellátni az európai ügyészi feladatokat. A helyettes európai ügyész az európai ügyész bármelyik feladatát - a 28. cikk (4) bekezdése szerinti nyomozás folytatásának lehetőségét kivéve - elláthatja.

13. cikk

A delegált európai ügyészek

A delegált európai ügyészek felelnek az általuk indított, nekik kiosztott, illetve a saját hatáskörbe vonás jogára hivatkozással általuk átvett nyomozásokért és vádhatósági eljárásokért. A delegált európai ügyészek követik az adott üggyel megbízott állandó tanács iránymutatásait és utasításait, valamint az ügyet felügyelő európai ügyész utasításait.

A delegált európai ügyészek felelnek továbbá az ügyek bíróság elé viteléért, így különösen jogkörrel rendelkeznek arra, hogy a bírósági eljárás során indítványt tegyenek, a bizonyításfelvételen részt vegyenek, és igénybe vegyék a nemzeti jog alapján rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket.

2. SZAKASZ

Az európai ügyészség tagjainak kinevezése és felmentése

14. cikk

Az Európai Főügyész kinevezése és felmentése

Az Európai Főügyész kiválasztása olyan jelöltek közül történik:

a) akik valamely tagállam ügyészi vagy bírói karának aktív tagjai, vagy aktív európai ügyészek;

b) akiknek a függetlenségéhez nem férhet kétség;

c) akik rendelkeznek a legmagasabb szintű ügyészi vagy bírói tisztségbe történő kinevezéshez - a saját tagállamukban - szükséges képesítéssel, és akik a nemzeti jogrendszereket, a pénzügyi nyomozásokat és a büntetőügyekben folytatott nemzetközi igazságügyi együttműködést illetően releváns gyakorlati tapasztalatra tettek szert, vagy európai ügyészi hivatalt töltöttek be, és

d) akik a tisztség betöltéséhez szükséges mértékben rendelkeznek vezetői tapasztalattal és képesítéssel.

15. cikk

Az Európai Főügyész helyetteseinek kinevezése és felmentése

16. cikk

Az európai ügyészek kinevezése és felmentése

Minden tagállam három személyt jelöl az európai ügyész tisztségére olyan jelöltek közül:

a) akik az adott tagállam ügyészi vagy bírói karának aktív tagjai;

b) akiknek a függetlenségéhez nem férhet kétség; és

c) akik rendelkeznek a magas szintű ügyészi vagy bírói tisztségbe történő kinevezéshez - a saját tagállamukban - szükséges képesítéssel, és akik a nemzeti jogrendszereket, a pénzügyi nyomozásokat és a büntetőügyekben folytatott nemzetközi igazságügyi együttműködést illetően releváns gyakorlati tapasztalatra tettek szert.

Ha az Ügyészi Kollégium szükségesnek látja a helyettesítést, a kijelölt személy - legfeljebb három hónapig - ideiglenes európai ügyészként jár el az európai ügyész tisztségének újbóli betöltéséig vagy az európai ügyész visszatéréséig. Az Ügyészi Kollégium szükség esetén kérésre meghosszabbíthatja ezt az időszakot. Az ideiglenes helyettesítés mechanizmusát és részletes szabályait az Európai Ügyészség belső eljárási szabályzatában kell meghatározni.

17. cikk

A delegált európai ügyészek kinevezése és felmentése

18. cikk

Az adminisztratív igazgató jogállása

19. cikk

Az adminisztratív igazgató feladatköre

Az adminisztratív igazgató felelős az Európai Ügyészség igazgatási feladatainak végrehajtásáért, különösen az alábbiakért:

a) az Európai Ügyészség napi szintű igazgatása és a személyzeti ügyek kezelése;

b) az Európai Főügyész és az Ügyészi Kollégium által elfogadott határozatok végrehajtása;

c) az éves és a többéves programozási dokumentumra irányuló javaslat elkészítése és az Európai Főügyészhez való benyújtása;

d) az éves és a többéves programozási dokumentum végrehajtása, valamint az azok végrehajtásáról való jelentéstétel az Ügyészi Kollégiumnak;

e) az Európai Ügyészség éves tevékenységi jelentése igazgatási és költségvetési részének elkészítése;

f) cselekvési terv készítése a belső vagy külső ellenőrzési jelentésekből, értékelésekből és vizsgálatokból - többek között az európai adatvédelmi biztos és az OLAF vizsgálataiból - levont következtetések nyomon követése céljából, valamint jelentéstétel az említettek és az Ügyészi Kollégium részére évente kétszer;

g) az Európai Ügyészség csalás elleni belső stratégiájának elkészítése és jóváhagyás céljából az Ügyészi Kollégium elé terjesztése;

h) az Európai Ügyészségre alkalmazandó pénzügyi szabályzattervezetre irányuló javaslat elkészítése és az Európai Főügyészhez való benyújtása;

i) az Európai Ügyészség tervezett bevételeire és kiadásaira vonatkozó kimutatás tervezetére irányuló javaslat elkészítése és az Európai Főügyészhez való benyújtása;

j) az Európai Ügyészség operatív munkájának elősegítéséhez szükséges adminisztratív támogatás biztosítása;

k) az Európai Főügyész és helyettesei támogatása feladataik ellátásában.

20. cikk

Az Európai Ügyészségre vonatkozó átmeneti igazgatási szabályok

A saját költségvetésében elkülönített előzetes költségvetési előirányzatok alapján a Bizottság felel az Európai Ügyészség létrehozásáért és annak kezdeti adminisztratív működéséért mindaddig, amíg ez utóbbi kapacitással nem rendelkezik saját költségvetésének végrehajtására. E célból a Bizottság:

a) kijelölhet - a Tanáccsal folytatott egyeztetést követően - egy bizottsági tisztviselőt az ideiglenes adminisztratív igazgatói tisztség betöltésére és az adminisztratív igazgatói feladatok ellátására, ideértve a személyzeti szabályzat és az alkalmazási feltételek által a kinevezésre jogosult hatóságra ruházott hatáskörök gyakorlását az Európai Ügyészség adminisztratív személyzetét illetően, az adminisztratív igazgató 18. cikk szerinti hivatalba lépése előtt betöltendő személyzeti álláshelyek betöltése vonatkozásában;

b) felkínálhatja támogatását az Európai Ügyészségnek, elsősorban úgy, hogy szükség esetén korlátozott számban bizottsági tisztviselőket rendel ki az Európai Ügyészséghez, akik az ideiglenes adminisztratív igazgató felügyelete alatt az Európai Ügyészség adminisztratív tevékenységében vesznek részt.

3. SZAKASZ

Az európai ügyészség belső eljárási szabályzata

21. cikk

Az Európai Ügyészség belső eljárási szabályzata

IV. FEJEZET

AZ EURÓPAI ÜGYÉSZSÉG HATÁSKÖRE ÉS HATÁSKÖRÉNEK GYAKORLÁSA

1. SZAKASZ

Az európai ügyészség hatásköre

22. cikk

Az Európai Ügyészség tárgyi hatásköre

23. cikk

Az Európai Ügyészség területi és személyi hatásköre

Az Európai Ügyészség hatáskörrel rendelkezik a 22. cikkben említett bűncselekmények esetében, ha az adott bűncselekményt:

a) részben vagy egészben egy vagy több tagállam területén követték el;

b) valamely tagállam állampolgára követte el, feltéve, hogy a tagállam joghatósággal rendelkezik e bűncselekmény tekintetében, ha azt a területén kívül követték el; vagy

c) az a) pontban említett területeken kívül olyan személy követte el, akire a bűncselekmény elkövetése idején vonatkozott a személyzeti szabályzat vagy az alkalmazási feltételek, feltéve, hogy a tagállam joghatósággal rendelkezik e bűncselekmény tekintetében, ha azt a területén kívül követték el.

2. SZAKASZ

Az európai ügyészség hatáskörének gyakorlása

24. cikk

Az információk bejelentése, nyilvántartásba vétele és ellenőrzése

Az Európai Ügyészség köteles tájékoztatni azt a hatóságot, amelyik az (1) vagy a (2) bekezdésnek megfelelően bejelentést tett a büntetendő cselekményről, valamint a bűncselekmények sértettjeit, továbbá ha a nemzeti jog azt előírja, a büntetendő cselekményt bejelentő egyéb személyeket.

25. cikk

Az Európai Ügyészség hatáskörének gyakorlása

Ha a 22. cikk hatálya alá tartozó bűncselekmény az Unió pénzügyi érdekeinek 10 000 EUR-nál kisebb kárt okozott vagy okoz valószínűsíthetően, az Európai Ügyészség csak abban az esetben gyakorolhatja hatáskörét, ha:

a) az ügy uniós szinten olyan következményekkel jár, amelyek az Európai Ügyészség nyomozását teszik szükségessé, vagy

b) fennáll a gyanúja annak, hogy az Unió tisztviselői vagy egyéb alkalmazottai, illetve az intézmények tagjai követték el a bűncselekményt.

Az Európai Ügyészség adott esetben egyeztet az illetékes nemzeti hatóságokkal vagy uniós szervekkel annak megállapítása érdekében, hogy teljesülnek-e az első albekezdés a), illetve b) pontjában szereplő kritériumok.

Az Európai Ügyészség tartózkodik a 22. cikk hatálya alá tartozó bűncselekmények vonatkozásában hatásköre gyakorolásától, továbbá az illetékes nemzeti hatóságokkal folytatott egyeztetést követően indokolatlan késedelem nélkül ez utóbbiak elé utalja az ügyet a 34. cikknek megfelelően, ha:

a) a nemzeti jog alapján a 22. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó bűncselekményért kiszabható legsúlyosabb szankció ugyanannyira vagy kevésbé súlyos, mint a 22. cikk (3) bekezdésében említett, elválaszthatatlanul kapcsolódó bűncselekményért kiszabható legsúlyosabb szankció, kivéve, ha az utóbbi bűncselekmény eszközcselekményként szolgált a 22. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó bűncselekmény elkövetéséhez; vagy

b) indokolt azt feltételezni, hogy az a kár, amelyet a 22. cikkben említett bűncselekménnyel az Unió pénzügyi érdekeinek okoztak vagy valószínűsíthetően okoznak, nem nagyobb annak a kárnak a mértékénél, amelyet egy másik sértettnek okoztak vagy valószínűsíthetően okoznak.

E bekezdés első albekezdésének b) pontja nem alkalmazandó a nemzeti jogba átültetett (EU) 2017/1371 irányelv 3. cikke (2) bekezdésének a), b) és d) pontjában említett bűncselekményekre.

V. FEJEZET

A NYOMOZÁSOKRA, A NYOMOZÁSI CSELEKMÉNYEKRE, A VÁDHATÓSÁGI ELJÁRÁSRA ÉS A VÁDHATÓSÁGI ELJÁRÁS ALTERNATÍVÁIRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

1. SZAKASZ

A nyomozásokra vonatkozó szabályok

26. cikk

A nyomozás megindítása és az Európai Ügyészségen belüli hatáskörfelosztás

Főszabályként annak a tagállamnak a delegált európai ügyésze indítja meg a nyomozást és kezeli az ügyet, amelyben a büntetendő tevékenység összpontosul, illetve, ha az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozó több, egymáshoz kapcsolódó bűncselekményt követtek el, annak a tagállamnak a delegált európai ügyésze, amelyben a bűncselekmények többségét követték el. Az ügyben joghatósággal bíró másik tagállam delegált európai ügyésze csak akkor indíthat nyomozást, illetve őt az illetékes állandó tanács csak abban az esetben utasíthatja nyomozás megindítására, ha az előző mondatban megfogalmazott szabálytól való eltérés kellően indokolt, mégpedig a következő, fontossági sorrendben felsorolt szempontok figyelembevételével:

a) a gyanúsított vagy vádlott szokásos tartózkodási helye;

b) a gyanúsított vagy vádlott állampolgársága;

c) az a hely, ahol a legjelentősebb pénzügyi kár bekövetkezett.

Az illetékes állandó tanács a 36. cikk szerinti, a vádhatósági eljárás megindítására vonatkozó határozat meghozatala előtt a több tagállam joghatósága alá tartozó ügyekben az érintett európai ügyészekkel és/vagy delegált európai ügyészekkel folytatott egyeztetést követően határozhat úgy, hogy:

a) az ügyet áthelyezi egy másik tagállam delegált európai ügyészéhez;

b) az ügyeket egyesíti vagy elkülöníti, és minden ügyhöz kijelöli az eljáró delegált európai ügyészt;

ha ezek a határozatok az igazságszolgáltatás általános érdekét szolgálják, és megfelelnek az eljáró delegált európai ügyész kiválasztására vonatkozóan az e cikk (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

27. cikk

A saját hatáskörbe vonás joga

A nemzeti hatóságok a nemzeti jog alapján megteszik az eredményes nyomozás és vádhatósági eljárás biztosításához szükséges bármely sürgősségi intézkedést.

Ha a 24. cikk (2) bekezdése szerinti tájékoztatását követően az adott delegált európai ügyész úgy dönt, hogy nem gyakorolja a saját hatáskörbe vonás jogát, a tagállama szerinti európai ügyészen keresztül tájékoztatja az illetékes állandó tanácsot annak érdekében, hogy az a 10. cikk (4) bekezdésével összhangban határozhasson a kérdésben.

Az Európai Ügyészség az ilyen információk kézhezvételét követően gyakorolhatja a saját hatáskörbe vonás jogát, feltéve, hogy a nemzeti nyomozás még nem fejeződött be, és a vádiratot még nem nyújtották be a bírósághoz. A határozatot az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül kell meghozni.

Az iránymutatásokban a szükséges részletességgel meg kell határozni - egyértelmű szempontok megállapításával - azokat a körülményeket, amelyekre az iránymutatások vonatkoznak, és mindenekelőtt figyelembe véve a bűncselekmény jellegét, a helyzet sürgősségét, valamint az illetékes nemzeti hatóságok az iránti elkötelezettségét, hogy minden szükséges intézkedést megtegyenek az Unió pénzügyi érdekeit ért kár teljes megtérülése érdekében.

28. cikk

A nyomozás lefolytatása

Az illetékes állandó tanács az ügyet felügyelő európai ügyész javaslatára dönthet az ügy áthelyezéséről ugyanazon tagállam másik delegált európai ügyészéhez, ha az eljáró delegált európai ügyész:

a) nem tudja lefolytatni a nyomozást vagy a vádhatósági eljárást, vagy

b) nem követi az illetékes állandó tanács vagy az európai ügyész utasításait.

Az ügyet felügyelő európai ügyész kivételes esetekben - az illetékes állandó tanács jóváhagyásával - indokolással ellátott határozatban dönthet úgy, hogy személyesen folytatja le a nyomozást, vagy oly módon, hogy személyesen végez nyomozási cselekményeket és egyéb intézkedéseket, vagy azok elvégzésére utasítja tagállama illetékes hatóságait, ha ez a nyomozás vagy a vádhatósági eljárás eredményességéhez az alábbi egy vagy több szempont alapján elengedhetetlen:

a) a bűncselekmény súlyossága, különös tekintettel annak lehetséges uniós szintű következményeire;

b) uniós tisztviselők vagy egyéb alkalmazottak, illetve az uniós intézmények tagjainak érintettsége a nyomozásban;

c) a (3) bekezdés szerinti ügyáthelyezési mechanizmus sikertelensége.

A tagállamok biztosítják, hogy ilyen kivételes esetekben az európai ügyész jogosult nyomozási cselekmények és egyéb intézkedések elrendelésére vagy kérelmezésére, valamint hogy rá is vonatkoznak a delegált európai ügyészek e rendelet és a nemzeti jog szerinti hatáskörei, felelősségi körei és kötelezettségei.

Az illetékes nemzeti hatóságokat és az ügyben érintett delegált európai ügyészeket indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatni kell az e bekezdés szerint hozott határozatokról.

29. cikk

Kiváltságok vagy mentességek megvonása

2. SZAKASZ

A nyomozási cselekményekre és az egyéb intézkedésekre vonatkozó szabályok

30. cikk

Nyomozási cselekmények és egyéb intézkedések

A tagállamok biztosítják, hogy legalább azokban az esetekben, amelyekben a maximális büntetési tétel legalább négy év szabadságvesztés, a delegált európai ügyészek jogosultak legyenek elrendelni, illetve kérelmezni az alábbi nyomozási cselekményeket:

a) bármely helyiség, földterület, jármű, magánlakás, ruházat és egyéb személyes vagyontárgy vagy számítástechnikai rendszer átkutatása, illetve átvizsgálása, valamint bármely, ezek épségének megőrzése és a bizonyítékok elvesztésének vagy sérülésének megelőzése érdekében szükséges intézkedés megtétele;

b) bármely jelentőséggel bíró tárgy vagy irat beszerzése akár eredeti, akár más meghatározott formában;

c) számítógépen tárolt, titkosított vagy dekódolt adatok beszerzése akár eredeti, akár más meghatározott formában, ideértve a bankszámlaadatokat és a forgalmi adatokat, azon adatok kivételével, amelyeket kifejezetten a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 2 ) 15. cikke (1) bekezdésének második mondatával összhangban a nemzeti jog alapján őriznek meg;

d) a bűncselekmény elkövetési eszközeinek és az abból származó jövedelemnek a befagyasztása, ideértve a vagyoni eszközöket is, ha az eljáró bíróság várhatóan elrendeli azok elkobzását, és indokolt attól tartani, hogy ezen eszközök és jövedelmek tulajdonosa, birtokosa vagy a felettük való rendelkezésre jogosult személy megkísérli az elkobzást elrendelő határozat végrehajtásának meghiúsítását;

e) a gyanúsított vagy a vádlott által használt bármely elektronikus kommunikációs eszközön keresztül a gyanúsított vagy a vádlott részére és általa küldött elektronikus kommunikáció megszerzése;

f) tárgyak felkutatása és nyomon követése technikai eszközökkel, az ellenőrzött áruszállítást is ideértve.

31. cikk

Határokon átnyúló nyomozások

Ha az átadott intézkedésre vonatkozóan megtagadják a bírói engedélyt, az eljáró delegált európai ügyész visszavonja a megbízást.

Mindazonáltal, ha a segítséget nyújtó delegált európai ügyész tagállamának joga nem ír elő bírói engedélyt, az eljáró delegált európai ügyész tagállamának joga azonban igen, az engedélyt az utóbbi delegált európai ügyész szerzi be, és terjeszti elő a megbízással együtt.

Ha a segítséget nyújtó delegált európai ügyész megítélése szerint

a) a megbízás hiányos vagy nyilvánvaló érdemi hibát tartalmaz;

b) az intézkedés alapos és objektív ok miatt nem hajtható végre a megbízásban megszabott határidőn belül;

c) egy kisebb beavatkozással járó alternatív intézkedéssel is elérhető lenne ugyanaz az eredmény, mint az átadott intézkedéssel; vagy

d) az átadott intézkedés a segítséget nyújtó delegált európai ügyész tagállamának jogában nem létezik, illetve nem lenne alkalmazható egy hasonló belföldi ügyben,

a segítséget nyújtó delegált európai ügyész tájékoztatja az ügyet felügyelő európai ügyészt és az ügy kétoldalú rendezése érdekében egyeztet az eljáró delegált európai ügyésszel.

32. cikk

Az átadott intézkedések végrehajtása

Az átadott intézkedéseket ezzel a rendelettel és a segítséget nyújtó delegált európai ügyész tagállamának jogával összhangban kell végrehajtani. Az eljáró delegált európai ügyész által kifejezetten jelzett alaki követelményeket és eljárásokat be kell tartani, kivéve, ha azok ellentétesek a segítséget nyújtó delegált európai ügyész tagállamának alapvető jogelveivel.

33. cikk

Előzetes letartóztatás és tagállamok közötti átadás

3. SZAKASZ

A vádhatósági eljárásra vonatkozó szabályok

34. cikk

Eljárások átadása és áthelyezése a nemzeti hatóságokhoz

Az említett iránymutatásokban az állandó tanácsok számára azt is lehetővé kell tenni, hogy az ügyet abban az esetben is átadhassák az illetékes nemzeti hatóságoknak, ha az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1371 irányelv 3. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett bűncselekmények tekintetében gyakorolja a hatáskörét, és a kár, amelyet az Unió pénzügyi érdekeinek okoztak vagy valószínűsíthetően okoznak, nem nagyobb annak a kárnak a mértékénél, amelyet egy másik sértettnek okoztak vagy valószínűsíthetően okoznak.

Az iránymutatások egységes alkalmazása érdekében minden egyes állandó tanács évente jelentést tesz az Ügyészi Kollégiumnak az iránymutatások alkalmazásáról.

Az ügyek ilyen átadása a 22. cikk (3) bekezdése szerinti, az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozó elválaszthatatlanul kapcsolódó bűncselekményekre is kiterjed.

35. cikk

A nyomozás lezárása

36. cikk

Nemzeti bíróságok előtti vádhatósági eljárás

37. cikk

Bizonyítékok

38. cikk

Rendelkezés az elkobzott vagyontárgyakról

Ha a nemzeti jog - ideértve a 2014/42/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet ( 4 ) átültető nemzeti jogszabályokat - szerinti követelményeknek és eljárásoknak megfelelően az illetékes nemzeti bíróság jogerős határozattal az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozó bűncselekményhez kapcsolódó bármely vagyontárgy vagy ilyen bűncselekményből származó jövedelem elkobzásáról döntött, akkor az ilyen vagyoni eszközökről vagy jövedelemről az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban kell rendelkezni. Ez nem érintheti hátrányosan az Uniónak vagy a bűncselekmény más sértettjeinek az elszenvedett károk miatti kártalanításhoz való jogát.

4. SZAKASZ

A vádhatósági eljárás alternatíváira vonatkozó szabályok

39. cikk

Az eljárás megszüntetése

Ha a vádhatósági eljárás lefolytatása az eljáró delegált európai ügyész tagállamának joga értelmében lehetetlenné vált, az állandó tanács az eljáró delegált európai ügyész által a 35. cikk (1) bekezdésével összhangban benyújtott jelentés alapján úgy határozhat, hogy valamely személlyel szemben megszünteti az eljárást az alábbi indokok valamelyike alapján:

a) a gyanúsított vagy vádlott halála, illetve a gyanúsított vagy vádlott jogi személy megszűnése;

b) a gyanúsított vagy vádlott kóros elmeállapota;

c) a gyanúsított vagy vádlott kegyelemben részesítése;

d) a gyanúsított vagy vádlott mentelmi joga, kivéve, ha azt felfüggesztették;

e) a vádhatósági eljárásra vonatkozó, a nemzeti jogban előírt elévülési idő lejárta;

f) ugyanazon tényállás tekintetében a gyanúsított vagy vádlott ügyének már jogerős elbírálása;

g) releváns bizonyítékok hiánya.

Ugyanez irányadó arra az esetre is, ha az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1371 irányelv 3. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett bűncselekmények tekintetében gyakorolja hatáskörét, és a kár, amelyet az Unió pénzügyi érdekeinek okoztak vagy valószínűsíthetően okoznak, nem nagyobb annál a kárnál, amelyet egy másik sértettnek okoztak vagy valószínűsíthetően okoznak.

5. SZAKASZ

Az egyszerűsített eljárásokra vonatkozó szabályok

40. cikk

Egyszerűsített vádhatósági eljárások

Ha az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1371 irányelv 3. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett bűncselekmények tekintetében gyakorolja hatáskörét, és a kár, amelyet az Unió pénzügyi érdekeinek okoztak vagy valószínűsíthetően okoznak, nem nagyobb annál a kárnál, amelyet egy másik sértettnek okoztak vagy valószínűsíthetően okoznak, akkor az eljáró delegált európai ügyész egyeztet a nemzeti ügyészségekkel, mielőtt az egyszerűsített vádhatósági eljárás alkalmazását javasolná.

Az állandó tanács a következő indokokat figyelembe véve dönt az eljáró delegált európai ügyész javaslatáról:

a) a bűncselekmény súlyossága, különösen az okozott kár alapján;

b) a gyanúsított elkövető hajlandósága a jogellenes magatartással okozott kár megtérítésére;

c) az eljárás alkalmazása összhangban lenne-e az Európai Ügyészség e rendeletben meghatározott általános céljaival és alapelveivel.

Az Ügyészi Kollégium a 9. cikk (2) bekezdésével összhangban iránymutatásokat fogad el ezen indokok alkalmazására vonatkozóan.

VI. FEJEZET

ELJÁRÁSI BIZTOSÍTÉKOK

41. cikk

A gyanúsítottak és a vádlottak jogai

Az Európai Ügyészség büntetőeljárásaiban érintett valamennyi gyanúsítottat és vádlottat megilletik legalább az uniós jogban - többek között a gyanúsítottakat és vádlottakat a büntetőeljárások során megillető jogokról rendelkező irányelvekben - és az átültető nemzeti jogszabályokban meghatározott eljárási jogok, mint például:

a) a 2010/64/EU irányelv szerinti, tolmácsoláshoz és fordításhoz való jog;

b) a 2012/13/EU irányelv szerinti, a tájékoztatáshoz és az ügy anyagaiba való betekintéshez való jog;

c) a 2013/48/EU irányelv szerinti, ügyvédi segítség igénybevételéhez, valamint őrizetbe vétel esetén harmadik személyek tájékoztatásához és a velük történő kommunikációhoz való jog;

d) az (EU) 2016/343 irányelv szerinti, a hallgatáshoz és az ártatlanság vélelméhez való jog;

e) az (EU) 2016/1919 irányelv szerinti, költségmentességhez való jog.

42. cikk

Bírósági felülvizsgálat

A Bíróság az EUMSZ 267. cikkének megfelelően hatáskörrel rendelkezik előzetes döntés meghozatalára a következő kérdésekben:

a) az Európai Ügyészség eljárási aktusainak érvényessége, annyiban, amennyiben az érvényességre vonatkozó kérdés valamely tagállami bíróság vagy törvényszék előtt közvetlenül az uniós jog alapján merült fel;

b) az uniós jog rendelkezéseinek - beleértve e rendeletet is - értelmezése vagy érvényessége;

c) e rendelet 22. és 25. cikkének értelmezése az Európai Ügyészség és az illetékes nemzeti hatóságok közötti hatásköri összeütközés kapcsán.

VII. FEJEZET

AZ INFORMÁCIÓK KEZELÉSE

43. cikk

Az Európai Ügyészség hozzáférése az információkhoz

44. cikk

Ügyviteli rendszer

Az ügyviteli rendszer célja:

a) az Európai Ügyészség által folytatott nyomozások és vádhatósági eljárások lefolytatásának támogatása, különösen a belső információs munkafolyamatok kezelése és a határokon átnyúló ügyekben végzett nyomozási munka támogatása révén;

b) a nyomozásokra és a vádhatósági eljárásokra vonatkozó információkhoz való biztonságos hozzáférés biztosítása a központi hivatal és a delegált európai ügyészek számára;

c) az információk közötti kereszthivatkozásoknak és az adatok operatív elemzési és statisztikai célú kinyerésének lehetővé tétele;

d) az ellenőrzés megkönnyítése annak biztosítása érdekében, hogy a műveleti vonatkozású személyes adatok kezelése jogszerű legyen, és megfeleljen az e rendeletben előírt vonatkozó rendelkezéseknek.

Az ügyviteli rendszernek a következőkre kell kiterjednie:

a) az Európai Ügyészség által a 24. cikkel összhangban szerzett információk nyilvántartása, az említett információkkal kapcsolatos döntéseket is ideértve;

b) az összes ügyiratot felsoroló tárgymutató;

c) az ügyiratokban szereplő, a 45. cikk (3) bekezdésével összhangban az ügyviteli rendszerben elektronikusan tárolt valamennyi információ.

A tárgymutató az ügyek azonosításához vagy a különböző ügyiratok közötti kereszthivatkozások létrehozásához szükséges adatokon kívül nem tartalmazhat műveleti vonatkozású személyes adatokat.

45. cikk

Az Európai Ügyészség ügyiratai

Az ügyiratban fel kell tüntetni a delegált európai ügyész rendelkezésére álló, az Európai Ügyészség által folytatott nyomozással vagy vádhatósági eljárással kapcsolatos valamennyi információt és bizonyítékot.

A nyomozás megindítását követően a 44. cikk (4) bekezdésének a) pontjában említett nyilvántartásban szereplő információk az ügyirat részévé válnak.

Az Európai Ügyészség belső eljárási szabályzata az ügyiratok rendszerezésére és kezelésére vonatkozó szabályokat is tartalmazhat az annak biztosításához szükséges mértékben, hogy az Európai Ügyészség egységes hivatalként működhessen. A gyanúsítottak és a vádlottak, valamint az adott eljárásban részt vevő egyéb személyek számára az ügyirathoz való hozzáférést az eljáró delegált európai ügyésznek kell engedélyeznie a tagállamának nemzeti jogával összhangban.

46. cikk

Hozzáférés az ügyviteli rendszerhez

Az Európai Főügyésznek, az Európai Főügyész helyetteseinek, a többi európai ügyésznek és a delegált európai ügyészeknek közvetlen hozzáférést kell biztosítani a nyilvántartáshoz és a tárgymutatóhoz.

Az ügyet felügyelő európai ügyész és az illetékes állandó tanács részére hatáskörük 10. és 12. cikk szerinti gyakorlásakor közvetlen hozzáférést kell biztosítani az ügyviteli rendszerben elektronikusan tárolt információkhoz. Az ügyet felügyelő európai ügyész részére az ügyirathoz is közvetlen hozzáférést kell biztosítani. Az illetékes állandó tanács részére kérésére hozzáférést kell biztosítani az ügyirathoz.

A többi delegált európai ügyész is kérhet hozzáférést az ügyviteli rendszerben elektronikusan tárolt, valamint az ügyiratban szereplő információkhoz. Az eljáró delegált európai ügyész az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban dönt annak engedélyezéséről, hogy más delegált európai ügyészek is hozzáférhessenek ezekhez az információkhoz. Ha a hozzáférést nem engedélyezi, a kérdés az illetékes állandó tanács elé utalható. Az illetékes állandó tanácsnak a szükséges mértékben meg kell hallgatnia az érintett delegált európai ügyészeket, majd ezt követően kell meghoznia döntését az alkalmazandó nemzeti joggal és e rendelettel összhangban.

Az Európai Ügyészség belső eljárási szabályzatában további szabályokat kell meghatározni a betekintési jogra vonatkozóan, valamint meg kell határozni azt az eljárást, amelynek keretében az Európai Főügyész, az Európai Főügyész helyettesei, a többi európai ügyész, a delegált európai ügyészek és az Ügyészség személyzete esetében megállapítják az ügyviteli rendszerhez való hozzáférés szintjét, figyelembe véve a feladataik ellátásához szükséges mértéket.

VIII. FEJEZET

ADATVÉDELEM

47. cikk

A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvek

A személyes adatok:

a) kezelését jogszerűen és tisztességesen kell végezni ("jogszerűség és tisztességes eljárás");

b) gyűjtése csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból történhet, és azokat nem lehet ezekkel a célokkal össze nem egyeztethető módon tovább kezelni; nem minősül az eredeti céllal össze nem egyeztethetőnek a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból történő további adatkezelés, feltéve, hogy az Európai Ügyészség az érintettek jogai és szabadságai tekintetében megfelelő garanciákat nyújt ("célhoz kötöttség");

c) az adatkezelés céljai szempontjából megfelelőek és relevánsak kell, hogy legyenek, és a szükségesre kell korlátozódniuk ("adattakarékosság");

d) pontosak és szükség esetén naprakészek kell, hogy legyenek; minden észszerű intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy az adatkezelés céljai szempontjából pontatlan személyes adatokat haladéktalanul töröljék vagy helyesbítsék ("pontosság");

e) tárolásának olyan formában kell történnie, amely az érintettek azonosítását csak a személyes adatok kezelése céljainak eléréséhez szükséges ideig teszi lehetővé; a személyes adatok ennél hosszabb ideig történő tárolására csak akkor kerülhet sor, ha a személyes adatok kezelésére közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból kerül majd sor, feltéve, hogy az Európai Ügyészség - mindenekelőtt az e rendeletben előírt megfelelő technikai és szervezési intézkedések végrehajtása révén - az érintettek jogai és szabadságai tekintetében megfelelő garanciákat nyújt ("korlátozott tárolhatóság");

f) kezelését oly módon kell végezni, hogy megfelelő technikai vagy szervezési intézkedések alkalmazásával biztosítva legyen a személyes adatok megfelelő biztonsága, az adatok jogosulatlan vagy jogellenes kezelésével, véletlen elvesztésével, megsemmisítésével vagy károsodásával szembeni védelmet is ideértve ("integritás és bizalmas jelleg").

Az Európai Ügyészség által a 49. cikkben meghatározott, de a műveleti vonatkozású személyes adatok gyűjtésének céljától eltérő célból végzett adatkezelés akkor megengedett, ha:

a) az Európai Ügyészség e rendelettel összhangban jogosult az említett műveleti vonatkozású személyes adatokat az említett célból kezelni; és

b) az adatkezelés az uniós joggal összhangban, az említett egyéb cél szempontjából szükséges és arányos; és

c) adott esetben, a műveleti vonatkozású személyes adatok felhasználása a 30. cikk szerint elrendelt nyomozási cselekményekre vonatkozó alkalmazandó nemzeti eljárásjog szerint nem tiltott. Az alkalmazandó nemzeti jog annak a tagállamnak az eljárásjoga, amelyből az adatok származnak.

48. cikk

Adminisztratív jellegű személyes adatok

49. cikk

A műveleti vonatkozású személyes adatok kezelése

Az Európai Ügyészségnek a műveleti vonatkozású személyes adatokat e rendelettel összhangban automatizált eszközökkel vagy strukturált manuális adatállományokban kell kezelnie, és ezt kizárólag az alábbi célokból teheti:

a) az e rendelettel összhangban folytatott bűnügyi nyomozások és vádhatósági eljárások; vagy

b) az e rendelettel összhangban valamely uniós tagállam illetékes hatóságaival és más uniós intézményekkel, szervekkel és hivatalokkal folytatott információcsere; vagy

c) az e rendelettel összhangban harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködés.

Rendkívül sürgős esetben az e bekezdésben foglaltak szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra a 116. cikkben előírt eljárást kell alkalmazni.

50. cikk

A műveleti vonatkozású személyes adatok tárolására előírt határidők

51. cikk

Az érintettek különböző kategóriái közötti különbségtétel

Az Európai Ügyészségnek - adott esetben és amennyire lehetséges - világos különbséget kell tennie az érintettek különböző kategóriáinak műveleti vonatkozású személyes adatai között az alábbiak szerint:

a) olyan személyek, akik tekintetében alapos okkal feltételezhető, hogy bűncselekményt követtek el vagy készülnek elkövetni;

b) bűncselekmény elkövetéséért elítélt személyek;

c) bűncselekmény áldozatai, illetve olyan személyek, akikről bizonyos tények alapján okkal feltételezhető, hogy bűncselekmény áldozatai lehetnek; és

d) a bűncselekmény kapcsán érintett egyéb felek, például olyan személyek, akik a bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozás vagy az azt követő büntetőeljárás során felszólíthatók vallomástételre, bűncselekményről információval szolgálhatnak, vagy az a) és b) pontban említett személyekkel kapcsolatban vannak vagy e személyek bűntársai.

52. cikk

A műveleti vonatkozású személyes adatok és a személyes adatok minőségének ellenőrzése közötti különbségtétel

53. cikk

Különös adatkezelési feltételek

54. cikk

A műveleti vonatkozású személyes adatoknak az uniós intézmények, szervek és hivatalok részére történő továbbítása

Az Európai Ügyészség köteles meggyőződni a másik uniós intézmény, szerv vagy hivatal illetékességéről, és a műveleti vonatkozású személyes adatok továbbításának szükségességét előzetesen elbírálni. Ha a szükségességgel kapcsolatban kétségek merülnek fel, az Európai Ügyészség további tájékoztatást kér a címzettől.

A másik uniós intézmény, szerv vagy hivatal gondoskodik arról, hogy a műveleti vonatkozású személyes adatok továbbításának szükségessége utóbb igazolható legyen.

55. cikk

A műveleti vonatkozású személyes adatok különleges kategóriáinak kezelése

56. cikk

Automatizált döntéshozatal egyedi ügyekben, beleértve a profilalkotást

Az érintett jogosult arra, hogy ne terjedjen ki rá az Európai Ügyészség olyan, kizárólag automatizált adatkezelésen - ideértve a profilalkotást is - alapuló döntésének hatálya, amely rá nézve joghatással járna vagy őt hasonlóképpen jelentős mértékben érintené.

57. cikk

Kommunikáció és szabályok az érintett jogainak gyakorlása vonatkozásában

Az Európai Ügyészség előírja, hogy az 58. cikk szerinti információkat, valamint a 56., 59-62. és 75. cikk szerinti tájékoztatást, illetve intézkedést díjmentesen kell biztosítani, illetve meghozni. Ha az érintett kérelme egyértelműen megalapozatlan vagy - különösen ismétlődő jellege miatt - túlzó, az Európai Ügyészség:

a) észszerű összegű díjat számíthat fel, figyelemmel a kért információ vagy tájékoztatás nyújtásával, illetve a kért intézkedés meghozatalával járó adminisztratív költségekre; vagy

b) megtagadhatja a kérelem alapján történő intézkedést.

Annak bizonyítása, hogy a kérelem egyértelműen megalapozatlan vagy túlzó, az Európai Ügyészséget terheli.

58. cikk

Az érintett rendelkezésére bocsátandó vagy számára nyújtandó információk

Az Európai Ügyészség az érintett rendelkezésére bocsátja legalább az alábbi információkat:

a) az Európai Ügyészség megnevezése és elérhetőségei;

b) az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségei;

c) a műveleti vonatkozású személyes adatok tervezett kezelésének célja;

d) az európai adatvédelmi biztosnál való panasztétel joga és az európai adatvédelmi biztos elérhetőségei;

e) az érintett azon joga, hogy kérelmezheti az Európai Ügyészségtől a rá vonatkozó műveleti vonatkozású személyes adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását.

Annak érdekében, hogy az érintett gyakorolni tudja jogait, az Európai Ügyészség meghatározott esetekben az (1) bekezdésben említetteken felül tájékoztatja a címzettet:

a) az adatkezelés jogalapjáról;

b) a műveleti vonatkozású személyes adatok tárolásának időtartamáról, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjairól;

c) adott esetben a műveleti vonatkozású személyes adatok címzettjeinek kategóriáiról, beleértve a harmadik országbeli címzetteket vagy a nemzetközi szervezeteket is;

d) szükség esetén további információkról, különösen akkor, ha a műveleti vonatkozású személyes adatok gyűjtésére az érintett tudomása nélkül került sor.

Az Európai Ügyészség az érintett (2) bekezdés szerinti tájékoztatását annyiban és addig késleltetheti, korlátozhatja vagy mellőzheti, amennyiben és ameddig az említett intézkedés - kellő tekintettel az érintett természetes személy alapvető jogaira és jogos érdekeire - egy demokratikus társadalomban szükséges és arányos intézkedésnek minősül annak érdekében, hogy:

a) ne gördüljenek akadályok a hivatalos vagy jogi vizsgálatok, nyomozások vagy eljárások elé;

b) ne szenvedjen sérelmet a bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása vagy a vádeljárás lefolytatása, illetve a büntetőjogi szankciók végrehajtása;

c) biztosított legyen az Európai Unió tagállamai közbiztonságának védelme;

d) biztosított legyen az Európai Unió tagállamai nemzetbiztonságának védelme;

e) biztosított legyen mások jogainak és szabadságainak védelme.

59. cikk

Az érintett hozzáférési joga

Az érintett számára biztosítani kell a jogot arra, hogy az Európai Ügyészségtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy folyamatban van-e rá vonatkozó műveleti vonatkozású személyes adatok kezelése, és ha folyamatban van ilyen műveleti vonatkozású személyes adatok kezelése, hozzáférést kell biztosítani a részére a személyes adatokhoz és a következő információkhoz:

a) az adatkezelés céljai és jogalapja;

b) az érintett műveleti vonatkozású személyes adatok kategóriái;

c) olyan címzettek vagy címzettek kategóriái, akikkel, illetve amelyekkel a műveleti vonatkozású személyes adatokat közölték, ideértve különösen a harmadik országbeli címzetteket, illetve a nemzetközi szervezeteket;

d) adott esetben, a műveleti vonatkozású személyes adatok tárolásának tervezett időtartama, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjai;

e) az érintett azon joga, hogy kérelmezheti az Európai Ügyészségtől a rá vonatkozó műveleti vonatkozású személyes adatok helyesbítését, törlését, vagy kezelésének korlátozását;

f) az európai adatvédelmi biztosnál való panasztétel joga és az európai adatvédelmi biztos elérhetőségei;

g) tájékoztatás az adatkezelés tárgyát képező műveleti vonatkozású személyes adatokról és az azok forrására vonatkozó minden elérhető információ.

60. cikk

A hozzáférési jog korlátozása

Az Európai Ügyészség teljesen vagy részlegesen korlátozhatja az érintettek hozzáférési jogát annyiban és addig, amennyiben és ameddig e részleges vagy teljes korlátozás - kellő tekintettel az érintett természetes személy alapvető jogaira és jogos érdekeire - egy demokratikus társadalomban szükséges és arányos intézkedésnek minősül annak érdekében, hogy:

a) ne gördüljenek akadályok a hivatalos vagy jogi vizsgálatok, nyomozások vagy eljárások elé;

b) ne szenvedjen sérelmet a bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása vagy a vádeljárás lefolytatása, illetve a büntetőjogi szankciók végrehajtása;

c) biztosított legyen az Európai Unió tagállamai közbiztonságának védelme;

d) biztosított legyen az Európai Unió tagállamai nemzetbiztonságának védelme;

e) biztosított legyen mások jogainak és szabadságainak védelme.

Az Európai Ügyészség tájékoztatja az érintettet arról, hogy az Európai Ügyészség döntése ellen panaszt tehet az európai adatvédelmi biztosnál, illetve bírósági jogorvoslatot kérhet a Bíróságtól.

61. cikk

A műveleti vonatkozású személyes adatok helyesbítéséhez, törléséhez és kezelésének korlátozásához való jog

Az Európai Ügyészség törlés helyett korlátozza az adatkezelést, ha:

a) az érintett vitatja a műveleti vonatkozású személyes adatok pontosságát, és azok pontossága vagy pontatlansága nem állapítható meg egyértelműen; vagy

b) a műveleti vonatkozású személyes adatokat bizonyítás céljából meg kell őrizni.

Az adatkezelés első albekezdés a) pontja szerinti korlátozása esetén az Európai Ügyészség az adatkezelés korlátozásának feloldásáról előzetesen tájékoztatja az érintettet.

Az Európai Ügyészség írásban tájékoztatja az érintettet a műveleti vonatkozású személyes adatok helyesbítésének, törlésének vagy az adatkezelés korlátozásának a megtagadásáról és a megtagadás indokairól. Az Európai Ügyészség teljesen vagy részlegesen korlátozhatja az ilyen információkra vonatkozó tájékoztatási kötelezettséget annyiban, amennyiben e korlátozás - kellő tekintettel az érintett természetes személy alapvető jogaira és jogos érdekeire - egy demokratikus társadalomban szükséges és arányos intézkedésnek minősül ahhoz, hogy:

a) ne gördüljenek akadályok a hivatalos vagy jogi vizsgálatok, nyomozások vagy eljárások elé;

b) ne szenvedjen sérelmet a bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása vagy a vádeljárás lefolytatása, illetve a büntetőjogi szankciók végrehajtása;

c) biztosított legyen az Európai Unió tagállamai közbiztonságának védelme;

d) biztosított legyen az Európai Unió tagállamai nemzetbiztonságának védelme;

e) biztosított legyen mások jogainak és szabadságainak védelme.

Az Európai Ügyészség tájékoztatja az érintettet arról, hogy az Európai Ügyészség döntése ellen panaszt tehet az európai adatvédelmi biztosnál, illetve bírósági jogorvoslatot kérhet a Bíróságtól.

62. cikk

Az érintett jogainak gyakorlása és az európai adatvédelmi biztos általi ellenőrzés

63. cikk

Az Európai Ügyészség kötelezettségei

64. cikk

Közös adatkezelők

65. cikk

Adatfeldolgozó

Az adatfeldolgozó által végzett adatkezelést az uniós jog vagy az Európai Unió valamely tagállamának joga alapján létrejött olyan - az adatkezelés tárgyát, időtartamát, jellegét és célját, a műveleti vonatkozású személyes adatok típusát, az érintettek kategóriáit, valamint az Európai Ügyészség kötelezettségeit és jogait meghatározó - szerződésnek vagy más jogi aktusnak kell szabályoznia, amely köti az adatfeldolgozót az Európai Ügyészséggel szemben. A szerződésnek vagy más jogi aktusnak különösen elő kell írnia, hogy az adatfeldolgozó:

a) kizárólag az adatkezelő utasítása alapján jár el;

b) biztosítja azt, hogy a műveleti vonatkozású személyes adatok kezelésére feljogosított személyek titoktartási kötelezettséget vállalnak vagy jogszabályon alapuló megfelelő titoktartási kötelezettség alatt állnak;

c) minden megfelelő eszközzel segíti az adatkezelőt az érintettek jogaira vonatkozó rendelkezéseknek történő megfelelés érdekében;

d) az adatkezelési szolgáltatás nyújtásának befejezését követően az Európai Ügyészség döntése alapján minden műveleti vonatkozású személyes adatot töröl vagy visszajuttat az Európai Ügyészségnek, és törli a meglévő másolatokat, kivéve, ha az uniós jog vagy az Európai Unió valamely tagállamának joga a műveleti vonatkozású személyes adatok tárolását írja elő;

e) az e cikkben meghatározott kötelezettségek teljesítésének bizonyításához szükséges minden információt az Európai Ügyészség rendelkezésére bocsát;

f) teljesíti a további adatfeldolgozó igénybevételére vonatkozóan a (2) és (3) bekezdésben említett feltételeket.

66. cikk

Az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó irányítása alatt végzett adatkezelés

Az adatfeldolgozó és bármely, az Európai Ügyészség vagy az adatfeldolgozó irányítása alatt eljáró, a műveleti vonatkozású személyes adatokhoz hozzáféréssel rendelkező személy ezeket az adatokat kizárólag az Európai Ügyészség utasításának megfelelően kezelheti, kivéve, ha az ettől való eltérésre őt az uniós jog vagy az Európai Unió valamely tagállamának joga kötelezi.

67. cikk

Beépített és alapértelmezett adatvédelem

68. cikk

Az adatkezelési kategóriák nyilvántartása

Az Európai Ügyészség nyilvántartást vezet a felelőssége mellett végzett adatkezelési tevékenységek minden kategóriájáról. E nyilvántartásnak a következő információkat kell tartalmaznia:

a) az Európai Ügyészség elérhetősége, valamint az adatvédelmi tisztviselő neve és elérhetőségei;

b) az adatkezelés céljai;

c) az érintettek kategóriáinak, valamint a műveleti vonatkozású személyes adatok kategóriáinak ismertetése;

d) olyan címzettek kategóriái, akikkel a műveleti vonatkozású személyes adatokat közölték vagy közölni fogják, ideértve a harmadik országbeli címzetteket vagy nemzetközi szervezeteket;

e) adott esetben a műveleti vonatkozású személyes adatok harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítására vonatkozó információk, ideértve a harmadik ország vagy a nemzetközi szervezet azonosítását is;

f) ha lehetséges, a különböző adatkategóriák törlésére előirányzott határidők;

g) ha lehetséges, a 73. cikkben említett technikai és szervezési biztonsági intézkedések általános leírása.

69. cikk

Az automatizált adatkezelés naplózása

70. cikk

Együttműködés az európai adatvédelmi biztossal

Az Európai Ügyészség kérésre együttműködik az európai adatvédelmi biztossal a tevékenységei ellátása során.

71. cikk

Adatvédelmi hatásvizsgálat

72. cikk

Előzetes egyeztetés az európai adatvédelmi biztossal

Az Európai Ügyészség egyeztet az európai adatvédelmi biztossal az olyan adatkezelést megelőzően, amely egy létrehozandó új nyilvántartási rendszer részévé fog válni, ha:

a) a 71. cikkben előírt adatvédelmi hatásvizsgálat megállapítja, hogy az adatkezelés az Európai Ügyészség által a kockázat mérséklése céljából tett intézkedések hiányában valószínűsíthetően magas kockázattal jár; vagy

b) az adatkezelés típusa, különösen új technológiák, mechanizmusok vagy eljárások alkalmazása esetén magas kockázatot jelent az érintettek jogaira és szabadságaira nézve.

73. cikk

A műveleti vonatkozású személyes adatok kezelésének biztonsága

Az automatizált adatkezelés tekintetében az Európai Ügyészség a kockázatok értékelését követően intézkedéseket tesz a következő célok érdekében:

a) a jogosulatlan személyek számára a hozzáférés megtagadása az adatkezeléshez használt adatkezelő berendezésekhez (berendezésekhez való hozzáférés ellenőrzése);

b) az adathordozók jogosulatlan olvasásának, másolásának, módosításának vagy eltávolításának megakadályozása (adathordozók ellenőrzése);

c) az adatok jogosulatlan bevitelének, valamint a tárolt műveleti vonatkozású személyes adatok jogosulatlan megtekintésének, módosításának vagy törlésének megakadályozása (tárolás ellenőrzése);

d) az automatizált adatkezelő rendszerek jogosulatlan személyek általi, adatátviteli berendezés útján történő használatának megakadályozása (felhasználók ellenőrzése);

e) annak biztosítása, hogy az automatizált adatkezelő rendszer használatára jogosult személyek kizárólag a hozzáférési engedélyben meghatározott műveleti vonatkozású személyes adatokhoz férjenek hozzá (az adatokhoz való hozzáférés ellenőrzése);

f) annak biztosítása, hogy ellenőrizhető és megállapítható legyen, hogy a műveleti vonatkozású személyes adatokat adatátvitel útján mely szervnek továbbították vagy továbbíthatják, illetve bocsátották vagy bocsáthatják rendelkezésre (adatátvitel ellenőrzése);

g) annak biztosítása, hogy utólag ellenőrizhető és megállapítható legyen, hogy mely műveleti vonatkozású személyes adatokat vitték be automatizált adatkezelő rendszerekbe, valamint hogy a műveleti vonatkozású személyes adatokat mikor és ki vitte be (bevitel ellenőrzése);

h) a műveleti vonatkozású személyes adatok átadása vagy az adathordozó szállítása közben történő jogosulatlan adatleolvasás, adatmásolás, adatmódosítás vagy adattörlés megakadályozása (szállítás ellenőrzése);

i) annak biztosítása, hogy üzemzavar esetén a telepített rendszerek helyreállíthatók legyenek (helyreállítás);

j) annak biztosítása, hogy a rendszer teljesítse feladatait, hogy a feladatok során fellépő hibákról jelentés készüljön (megbízhatóság), és hogy a tárolt műveleti vonatkozású személyes adatok a rendszer hibás működése esetén ne sérüljenek (integritás).

74. cikk

Az adatvédelmi incidens bejelentése az európai adatvédelmi biztosnak

Az (1) bekezdésben említett bejelentésben legalább:

a) ismertetni kell az adatvédelmi incidens jellegét, beleértve - ha lehetséges - az érintettek kategóriáit és hozzávetőleges számát, valamint az incidenssel érintett adatok kategóriáit és hozzávetőleges számát;

b) közölni kell az adatvédelmi tisztviselő nevét és elérhetőségeit;

c) ismertetni kell az adatvédelmi incidensből eredő, valószínűsíthető következményeket;

d) ismertetni kell az Európai Ügyészség által az adatvédelmi incidens orvoslására tett vagy tervezett intézkedéseket, beleértve adott esetben az adatvédelmi incidensből eredő esetleges hátrányos következmények enyhítését célzó intézkedéseket.

75. cikk

Az érintett tájékoztatása az adatvédelmi incidensről

Az érintettet nem kell az (1) bekezdésben említettek szerint tájékoztatni, ha a következő feltételek bármelyike teljesül:

a) az Európai Ügyészség megfelelő technikai és szervezési védelmi intézkedéseket vezetett be, és ezeket az intézkedéseket az adatvédelmi incidens által érintett adatok tekintetében alkalmazták, különösen azokat az intézkedéseket - mint például a titkosítás alkalmazása -, amelyek a személyes adatokhoz való hozzáférésre fel nem jogosított személyek számára értelmezhetetlenné teszik az adatokat;

b) az Európai Ügyészség az adatvédelmi incidenst követően olyan további intézkedéseket tett, amelyek biztosítják, hogy az érintett jogaira és szabadságaira jelentett, az (1) bekezdésben említett magas kockázat a továbbiakban valószínűsíthetően nem valósul meg;

c) a tájékoztatás aránytalan erőfeszítést tenne szükségessé. Ilyen esetekben az érintetteket nyilvánosan közzétett információk útján kell tájékoztatni, vagy olyan hasonló intézkedést kell hozni, amely biztosítja az érintettek hasonlóan hatékony tájékoztatását.

76. cikk

Az Európai Ügyészségen belüli engedélyezett hozzáférés a műveleti vonatkozású személyes adatokhoz

Az Európai Ügyészség által kezelt, műveleti vonatkozású személyes adatokhoz csak az Európai Főügyész, az európai ügyészek, a delegált európai ügyészek és az őket segítő személyi állomány erre feljogosított tagjai férhetnek hozzá feladataik ellátása érdekében, az e rendeletben rögzített kereteken belül.

77. cikk

Az adatvédelmi tisztviselő kijelölése

78. cikk

Az adatvédelmi tisztviselő jogállása

79. cikk

Az adatvédelmi tisztviselő feladatai

Az adatvédelmi tisztviselő a személyes adatok kezelése tekintetében különösen az alábbi feladatokat látja el:

a) független módon biztosítja, hogy az Európai Ügyészség megfeleljen az e rendeletben és a 45/2001/EK rendeletben foglalt adatvédelmi rendelkezéseknek, valamint az Európai Ügyészség belső eljárási szabályzatában foglalt, vonatkozó adatvédelmi rendelkezéseknek; ebbe beletartozik az e rendeletnek, valamint az egyéb uniós vagy tagállami adatvédelmi rendelkezéseknek, továbbá az Európai Ügyészség személyes adatok védelmével kapcsolatos belső szabályainak való megfelelés ellenőrzése, ideértve a feladatkörök kijelölését, az adatkezelési műveletekben vevő személyzet tudatosság-növelését és képzését, valamint a kapcsolódó auditokat is;

b) tájékoztatást és szakmai tanácsot ad az Európai Ügyészség, továbbá az adatkezelést végző személyzet részére az e rendelet, valamint az egyéb uniós vagy nemzeti adatvédelmi rendelkezések szerinti kötelezettségeikkel kapcsolatban;

c) kérésre szakmai tanácsot ad az adatvédelmi hatásvizsgálatra vonatkozóan, valamint nyomon követi a hatásvizsgálat 71. cikk szerinti elvégzését;

d) biztosítja, hogy az Európai Ügyészség belső eljárási szabályzatában meghatározandó rendelkezésekkel összhangban nyilvántartást vezessenek a személyes adatok továbbításáról és beérkezéséről;

e) együttműködik az Európai Ügyészség adatkezelési eljárásokért, képzésért és tanácsadásért felelős személyzetével;

f) együttműködik az európai adatvédelmi biztossal;

g) biztosítja, hogy az érintetteket tájékoztassák az e rendelet szerinti jogaikról;

h) az adatkezeléssel összefüggő ügyekben - ideértve a 72. cikkben említett előzetes egyeztetést is - kapcsolattartó pontként szolgál az európai adatvédelmi biztos felé, valamint adott esetben bármely egyéb kérdésben egyeztetést folytat vele;

i) éves jelentést készít, és azt az Európai Főügyész és az európai adatvédelmi biztos elé terjeszti.

80. cikk

A műveleti vonatkozású személyes adatok továbbítására vonatkozó általános elvek

Az Európai Ügyészség csak abban az esetben továbbíthat műveleti vonatkozású személyes adatokat valamely harmadik ország vagy nemzetközi szervezet részére - az e rendeletben foglalt egyéb rendelkezések, különösen az 53. cikk betartása mellett -, ha teljesülnek a 80-83. cikkben rögzített feltételek, nevezetesen:

a) az adattovábbítás feltétlenül szükséges az Európai Ügyészség feladatainak ellátásához;

b) a műveleti vonatkozású személyes adatokat olyan harmadik országbeli adatkezelőhöz vagy olyan nemzetközi szervezet részére továbbítják, amely a 104. cikkben említett célok tekintetében illetékes hatóságnak minősül;

c) ha az e cikkel összhangban továbbítandó műveleti vonatkozású személyes adatokat az Európai Unió valamely tagállama továbbította vagy bocsátotta rendelkezésre az Európai Ügyészség számára, akkor az Európai Ügyészség az adattovábbításhoz beszerzi az Európai Unió említett tagállamában a nemzeti jog alapján illetékes, érintett hatóság előzetes engedélyét, kivéve, ha az Európai Unió említett tagállama általában vagy különös feltételek mellett engedélyezte az adattovábbítást;

d) a Bizottság a 81. cikk szerint megállapította, hogy a szóban forgó harmadik ország vagy nemzetközi szervezet megfelelő védelmi szintet biztosít, vagy ilyen megfelelőségi határozat hiányában a 82. cikk szerint megfelelő garanciákat nyújtottak vagy ilyenek léteznek, vagy mind megfelelőségi határozat, mind ilyen megfelelő garanciák hiányában a 83. cikk szerinti, kivételes esetekben biztosított eltéréseket alkalmazzák; valamint

e) a személyes adatok valamely harmadik országból vagy nemzetközi szervezettől egy további harmadik országba vagy további nemzetközi szervezet részére történő újbóli továbbítása esetén az Európai Ügyészség megköveteli, hogy a harmadik ország vagy a nemzetközi szervezet az adatok újbóli továbbításához az előzetes engedélyét kérje, amelyet az Európai Ügyészség csak azt követően adhat meg, hogy kellőképpen figyelembe vett minden releváns tényezőt, köztük a bűncselekmény súlyosságát, a személyes adat továbbításának eredeti célját, valamint a műveleti vonatkozású személyes adatok védelmének szintjét abban a harmadik országban vagy nemzetközi szervezetnél, amelynek részére a műveleti vonatkozású személyes adatokat újból továbbítják.

81. cikk

Adattovábbítás megfelelőségi határozat alapján

Az Európai Ügyészség abban az esetben továbbíthat műveleti vonatkozású személyes adatokat valamely harmadik ország vagy nemzetközi intézmény részére, ha a Bizottság az (EU) 2016/680 irányelv 36. cikkével összhangban megállapította, hogy a harmadik ország, a harmadik ország valamely területe vagy egy vagy több meghatározott ágazata vagy a szóban forgó nemzetközi szervezet megfelelő védelmi szintet biztosít.

82. cikk

Adattovábbítás megfelelő garanciákkal

Megfelelőségi határozat hiányában az Európai Ügyészség abban az esetben továbbíthat műveleti vonatkozású személyes adatokat valamely harmadik ország vagy nemzetközi intézmény részére, ha:

a) a műveleti vonatkozású személyes adatok védelmére jogilag kötelező erejű jogi eszköz útján megfelelő garanciákat nyújtottak; vagy

b) az Európai Ügyészség a műveleti vonatkozású személyes adatok továbbításának valamennyi körülményét megvizsgálta, és megállapította, hogy a személyes adatok védelme tekintetében megfelelő garanciák állnak fenn.

83. cikk

Kivételes esetekben biztosított eltérések

Megfelelőségi határozat és a 82. cikk szerinti megfelelő garanciák hiányában az Európai Ügyészség csak akkor továbbíthat műveleti vonatkozású személyes adatokat valamely harmadik ország vagy nemzetközi szervezet részére, ha az adattovábbítás az alábbiak valamelyike miatt szükséges:

a) az érintett vagy egy másik személy létfontosságú érdekeinek védelme érdekében;

b) az érintett jogos érdekeinek biztosításához;

c) az Európai Unió valamely tagállama vagy harmadik ország közbiztonságának fenntartását közvetlenül és komolyan fenyegető veszély elhárítása érdekében; vagy

d) az Európai Ügyészség feladatainak ellátásához szükséges egyedi esetekben, kivéve, ha az Európai Ügyészség megállapítja, hogy az érintett alapvető jogai és szabadságai az adattovábbításhoz fűződő közérdekkel szemben elsőbbséget élveznek.

84. cikk

Műveleti vonatkozású személyes adatok továbbítása harmadik országbeli címzettek részére

A 80. cikk (1) bekezdésének b) pontjától eltérve és az e cikk (2) bekezdésében említett bármely nemzetközi megállapodás sérelme nélkül az Európai Ügyészség egyedi és kivételes esetekben továbbíthat műveleti vonatkozású személyes adatokat közvetlenül harmadik országban letelepedett címzettek részére, de kizárólag az e fejezetben foglalt egyéb rendelkezések betartása és a következő feltételek együttes teljesülése esetén:

a) az adattovábbítás feltétlenül szükséges az e rendeletben előírt, a 49. cikk (1) bekezdésében meghatározott célokból végzett feladatai ellátásához;

b) az Európai Ügyészség megállapítja, hogy az adott ügyben, az érintettnek az adattovábbítást igénylő közérdekkel szemben nincs olyan alapvető joga és szabadsága, amely elsőbbséget élvez;

c) az Európai Ügyészség úgy véli, hogy a 49. cikk (1) bekezdésében említett célok tekintetében illetékes harmadik országbeli hatóság számára történő továbbítás nem hatékony vagy nem célszerű, különösen azért, mert arra nem kerülhet kellő időben sor;

d) a 49. cikk (1) bekezdésében említett célok tekintetében illetékes harmadik országbeli hatóságot indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatják, kivéve, ha ez nem hatékony vagy nem célszerű, és

e) az Európai Ügyészség tájékoztatja a címzettet arról a konkrét célról vagy azokról a konkrét célokról, amelyek érdekében a műveleti vonatkozású személyes adatokat a címzett kezelheti, feltéve, hogy az ilyen adatkezelésre szükség van.

85. cikk

Az európai adatvédelmi biztos által gyakorolt felügyelet

Az európai adatvédelmi biztos e rendelet alapján a következő feladatokat látja el:

a) meghallgatja és kivizsgálja a panaszokat, és észszerű időn belül értesíti az érintettet a vizsgálat eredményéről;

b) saját kezdeményezésére vagy panasz alapján vizsgálatokat végez, és észszerű időn belül értesíti az érintettet azok eredményéről;

c) a műveleti vonatkozású személyes adatoknak az Európai Ügyészség általi kezelésével kapcsolatban figyelemmel kíséri és biztosítja a természetes személyek védelmére vonatkozó, e rendeletben foglalt rendelkezések alkalmazását;

d) saját kezdeményezésére vagy egyeztetés keretében válaszolva tanácsokkal látja el az Európai Ügyészséget a műveleti vonatkozású személyes adatok kezelésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, különösen azt megelőzően, hogy az Európai Ügyészség belső szabályokat határoz meg az alapvető jogoknak és szabadságoknak a műveleti vonatkozású személyes adatok kezelése tekintetében történő védelmére vonatkozóan.

Az európai adatvédelmi biztos e rendelet alapján:

a) tanácsot adhat az érintetteknek a jogaik gyakorlásával kapcsolatban;

b) a műveleti vonatkozású személyes adatok kezelését szabályozó rendelkezések feltételezett megsértése esetén az ügyet az Európai Ügyészség elé utalhatja, és szükség esetén javaslatot tehet a rendelkezés megsértésének orvoslására és az érintettek védelmének javítására;

c) egyeztethet az Európai Ügyészséggel, ha a műveleti vonatkozású személyes adatokkal kapcsolatos bizonyos jogok gyakorlására vonatkozó kérelmeket az 56-62. cikk megsértésével elutasították;

d) az ügyet az Európai Ügyészség elé utalhatja;

e) elrendelheti azoknak a műveleti vonatkozású személyes adatoknak az Európai Ügyészség általi helyesbítését, korlátozását vagy törlését, amelyeket az Európai Ügyészség a műveleti vonatkozású személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezések megsértésével kezelt, és elrendelheti azon harmadik személyek értesítését az ilyen intézkedésről, akikkel az ilyen adatokat közölték, feltéve, hogy ez nem akadályozza az Európai Ügyészség által vezetett nyomozásokat és vádhatósági eljárásokat;

f) az ügyet a Szerződésekben meghatározott feltételek szerint a Bíróság elé utalhatja;

g) beavatkozhat a Bíróság elé terjesztett ügyekben.

86. cikk

Az európai adatvédelmi biztos szakmai titoktartási kötelezettsége

Az európai adatvédelmi biztost és személyzetét a hivatali feladataik ellátása során tudomásukra jutott bármely bizalmas információ tekintetében hivatali idejük alatt és annak lejártát követően is szakmai titoktartási kötelezettség terheli.

87. cikk

Együttműködés az európai adatvédelmi biztos és a nemzeti felügyeleti hatóságok között

88. cikk

Az európai adatvédelmi biztosnál történő panasztételhez való jog

89. cikk

Az európai adatvédelmi biztos határozataival szembeni bírósági felülvizsgálathoz való jog

Az európai adatvédelmi biztos határozatai ellen a Bíróság előtt lehet keresetet indítani.

IX. FEJEZET

PÉNZÜGYI ÉS SZEMÉLYZETI RENDELKEZÉSEK

1. SZAKASZ

Pénzügyi rendelkezések

90. cikk

Pénzügyi szereplők

91. cikk

Költségvetés

Az egyéb források sérelme nélkül az Európai Ügyészség bevételei a következőket foglalják magukban:

a) az Uniónak - az Unió általános költségvetésében előirányzott - hozzájárulása, figyelemmel a (7) és (8) bekezdésre is;

b) az Európai Ügyészség által készített kiadványokért és nyújtott szolgáltatásokért felszámított díjak.

Az illetékes nemzeti hatóságok által végzett nyomozási cselekményekkel kapcsolatos költségek és a költségmentesség biztosításából adódó költségek elvben nem sorolhatók az Európai Ügyészség operatív kiadásai közé. Az Európai Ügyészség költségvetésének keretén belül azonban az operatív kiadások közé sorolhatók a (6) bekezdésben foglalt nyomozási és vádhatósági tevékenységekkel kapcsolatos bizonyos költségek.

Az operatív kiadások magukban foglalják továbbá az ügyviteli rendszer felállításával, a képzésekkel, a kiküldetésekkel és az Európai Ügyészség belső működéséhez szükséges fordításokkal, például az állandó tanács számára készített fordításokkal kapcsolatos költségeket is.

Az állandó tanács az adminisztratív igazgatóval folytatott egyeztetést követően, valamint a konkrét körülmények között végrehajtott cselekmény arányos volta és költségeinek kivételes jellege alapján - az e kritériumok vizsgálatára vonatkozóan az Európai Ügyészség belső eljárási szabályzatában megállapítandó szabályokkal összhangban - dönthet a kérés elfogadásáról, illetve elutasításáról. Az adminisztratív igazgató ezt követően a rendelkezésre álló pénzügyi források alapján dönt a megítélendő támogatás összegéről. Az adminisztratív igazgató haladéktalanul tájékoztatja az összegre vonatkozó döntésről az eljáró delegált európai ügyészt.

92. cikk

A költségvetés megállapítása

93. cikk

A költségvetés végrehajtása

94. cikk

A beszámolók benyújtása és a mentesítés

95. cikk

Pénzügyi szabályok

Az Európai Főügyész az adminisztratív igazgató javaslata alapján elkészíti az Európai Ügyészségre alkalmazandó pénzügyi szabályok tervezetét. E szabályokat a Bizottsággal folytatott konzultációt követően az Ügyészi Kollégium fogadja el. A pénzügyi szabályok csak akkor és annyiban térhetnek el az 1271/2013/EU bizottsági rendeletben foglaltaktól, ha és ha ezt az eltérést az Európai Ügyészség működése kifejezetten szükségessé teszi, és az eltéréshez a Bizottság előzetesen hozzájárult.

2. SZAKASZ

Személyzeti rendelkezések

96. cikk

Általános rendelkezések

Az Európai Főügyészt és az európai ügyészeket az alkalmazási feltételek 2. cikkének a) pontjával összhangban az Európai Ügyészség ideiglenes alkalmazottjaiként kell felvenni.

97. cikk

Ideiglenes alkalmazottak és szerződéses alkalmazottak

98. cikk

Kirendelt nemzeti szakértők és egyéb alkalmazottak

X. FEJEZET

AZ EURÓPAI ÜGYÉSZSÉG ÉS PARTNEREI KÖZÖTTI KAPCSOLATOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

99. cikk

Közös rendelkezések

100. cikk

Kapcsolat az Eurojusttal

Az Európai Ügyészség operatív ügyekben bevonhatja az Eurojustot a határokon átnyúló ügyeket érintő tevékenységeibe, többek között az alábbiak révén:

a) a nyomozásokra vonatkozó információk - többek között személyes adatok - megosztása e rendelet vonatkozó rendelkezéseivel összhangban;

b) az Eurojust vagy illetékes nemzeti tagjának (tagjainak) felkérése arra, hogy nyújtson (nyújtsanak) támogatást az Európai Ügyészség határozatainak vagy kölcsönös jogsegély iránti megkereséseinek továbbításához és végrehajtásához az Európai Unió azon tagállamaiban, amelyek az Eurojust tagjai, de nem vesznek részt az Európai Ügyészség létrehozásában, valamint harmadik országokban.

101. cikk

Kapcsolat az OLAF-fal

Az Európai Ügyészség az általa folytatott nyomozás során kérheti az OLAF-tól, hogy az OLAF a megbízatásával összhangban támogassa vagy egészítse ki az Európai Ügyészség tevékenységét különösen az alábbiak révén:

a) információk, (többek közt igazságügyi szakértői) elemzések, szaktudás és operatív támogatás rendelkezésre bocsátása;

b) az illetékes nemzeti közigazgatási hatóságok és az uniós szervek konkrét intézkedései koordinációjának elősegítése;

c) igazgatási vizsgálatok lefolytatása.

102. cikk

Kapcsolat az Europollal

103. cikk

Kapcsolatok egyéb uniós intézményekkel, szervekkel és hivatalokkal

A nyomozások megfelelő lefolytatásának és bizalmas kezelésének sérelme nélkül, az Európai Ügyészség haladéktalanul elegendő információt szolgáltat az érintett uniós intézmény, szerv vagy hivatal, illetve egyéb sértettek számára ahhoz, hogy azok megfelelő intézkedéseket hozhassanak, többek között:

a) igazgatási intézkedéseket - például az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét célzó óvintézkedéseket - hozhassanak e tekintetben. Az Európai Ügyészség konkrét intézkedések meghozatalát ajánlhatja az uniós intézménynek, szervnek, illetve hivatalnak;

b) magánfélként beavatkozhassanak az eljárásokba;

c) az uniós költségvetést illető összegek adminisztratív behajtását célzó intézkedéseket, illetőleg fegyelmi intézkedéseket hozhassanak.

104. cikk

Kapcsolatok harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel

A tagállamok a bűnügyi jogsegélyről szóló, általuk kötött egyéb nemzetközi megállapodások végrehajtása tekintetében is bejelenthetik értesítéssel illetékes hatóságként az Európai Ügyészséget, és ehhez módosíthatják az említett megállapodásokat.

Ha nincs olyan, e cikk (3) vagy (4) bekezdése szerinti vonatkozó nemzetközi megállapodás, amelynek alapján az Európai Ügyészség intézkedni tudna, tárgyi hatáskörének és az adott ügynek a keretein belül bűnügyi jogsegélyt is kérhet a harmadik ország hatóságaitól. Az Európai Ügyészségnek eleget kell tennie azoknak a feltételeknek, amelyeket a harmadik ország hatóságai az általuk ily módon átadott információk felhasználására vonatkozóan esetlegesen meghatároznak.

105. cikk

Kapcsolat az Európai Unió azon tagállamaival, amelyek nem vesznek részt az Európai Ügyészség létrehozását célzó megerősített együttműködésben

XI. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

106. cikk

Jogállás és működési feltételek

107. cikk

Nyelvhasználati szabályok

108. cikk

Bizalmas információkezelés és szakmai titoktartás

109. cikk

Átláthatóság

110. cikk

Az OLAF és a Számvevőszék

111. cikk

A nem minősített különleges adatok és a minősített adatok védelmére vonatkozó szabályok

112. cikk

Igazgatási vizsgálatok

Az Európai Ügyészség igazgatási tevékenységei tekintetében az európai ombudsman vizsgálatot folytathat az EUMSZ 228. cikkének megfelelően.

113. cikk

Általános felelősségi rendszer

114. cikk

Végrehajtási szabályok és programdokumentumok

Az Ügyészi Kollégium az Európai Főügyész javaslata alapján eljárva elfogadja különösen az alábbiakat:

a) évente az Európai Ügyészség éves és többéves programját tartalmazó programdokumentumot;

b) a csalási kockázatokkal arányos csalás elleni stratégiát, figyelembe véve a végrehajtandó intézkedések költségét és hasznát;

c) a delegált európai ügyészek alkalmazási feltételeire, teljesítménykritériumaira, szakmai alkalmatlanságára, valamint jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályokat, ideértve az összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére vonatkozó szabályokat is;

d) az 1049/2001/EK rendeletnek az Európai Ügyészség tevékenysége során történő alkalmazását érintő részletes szabályokat;

e) a 45/2001/EK rendelet 24. cikkének (8) bekezdésében említett végrehajtási szabályokat.

115. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

116. cikk

Sürgősségi eljárás

117. cikk

Értesítések

Mindegyik tagállam kijelöli az e rendelet végrehajtásáért felelős illetékes hatóságokat. A kijelölt hatóságokról és valamennyi őket érintő későbbi változásról egyidejűleg értesíteni kell az Európai Főügyészt, a Tanácsot és a Bizottságot. A tagállamok közlik továbbá az Európai Ügyészséggel azoknak a nemzeti büntető anyagi jogi rendelkezéseknek a kimerítő jegyzékét, amelyek az (EU) 2017/1371 irányelvben meghatározott bűncselekményekre alkalmazandók, valamint nemzeti joguk többi vonatkozó rendelkezését. Az Európai Ügyészség gondoskodik az említett jegyzékeken keresztül kapott információk közzétételéről. Ezenfelül azok a tagállamok, amelyek a 30. cikk (3) bekezdésével összhangban bizonyos meghatározott súlyos bűncselekményekre kívánják korlátozni a 30. cikk (1) bekezdése e) és f) pontjának az alkalmazását, közlik az Európai Ügyészséggel e bűncselekmények jegyzékét.

118. cikk

A személyes adatoknak az Európai Ügyészség által végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelmére vonatkozóan megállapított szabályok felülvizsgálata

A 45/2001/EK rendeletnek az (EU) 2016/679 rendelet 2. cikkének (3) bekezdése és 98. cikke szerinti kiigazítása keretében a Bizottság felülvizsgálja e rendelet azon rendelkezéseit, amelyek a személyes adatoknak az Európai Ügyészség által végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelmére vonatkoznak. A Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be az említett rendelkezések módosítása vagy hatályon kívül helyezése céljából.

119. cikk

Felülvizsgálati záradék

120. cikk

Hatálybelépés

Az Európai Ügyészség az e rendelettel ráruházott nyomozási és vádhatósági feladatokat a Bizottság határozatában megállapítandó időponttól kezdve látja el, mely határozatra az Európai Főügyész az Európai Ügyészség létrehozását követően haladéktalanul javaslatot tesz. A Bizottság határozatát az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

A Bizottság által megállapítandó időpont nem lehet az e rendelet hatálybalépésének időpontjától számított három évnél korábbi időpont.

A megerősített együttműködésben az EUMSZ 331. cikke (1) bekezdésének második vagy harmadik albekezdése szerint hozott határozat alapján részt vevő tagállamok esetében ezt a rendeletet az érintett határozatban megjelölt időponttól kell alkalmazni.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

MELLÉKLET

Az érintettek kategóriái és a műveleti vonatkozású személyes adatok kategóriái a 49. cikk (3) bekezdésében említettek szerint

A. Azon érintettek kategóriái, akiknek műveleti vonatkozású személyes adatai kezelhetők a tárgymutatóban:

a) az Európai Ügyészség büntetőeljárásaiban érintett gyanúsítottak vagy vádlottak;

b) az Európai Ügyészség büntetőeljárásait követően elítélt személyek;

c) azon természetes személyek, akik az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozó bűncselekmények bejelentői vagy sértettjei;

d) az a) és b) pontban említett személyek valamelyikével kapcsolatban álló személyek vagy e személyek bűntársai.

B. Az A. pont a) és b) alpontjában említett kategóriákba tartozó érintettek azon műveleti vonatkozású személyes adatainak kategóriái, amelyek kezelhetők a tárgymutatóban:

a) vezetéknév, leánykori név, utónevek, és bármilyen álnév vagy felvett név;

b) születési hely és idő;

c) állampolgárság;

d) nem;

e) az érintett személy lakóhelye, foglalkozása és tartózkodási helye;

f) társadalombiztosítási azonosító számok, személyazonosító számok, továbbá járművezetői engedélyek, személyazonosító okmányok és útlevél adatai, valamint vám- és adóazonosító számok;

g) a feltételezett bűncselekmények leírása és jellege, elkövetésük időpontja, valamint a bűncselekmények büntetőjogi kategóriája;

h) Az Európai Ügyészség által folytatott nyomozás alatt álló azonosított vagy azonosítható személyekhez kapcsolódó jogi személyekre vonatkozó információk;

i) a bűnszervezethez tartozás gyanúja;

j) bankoknál és egyéb pénzintézeteknél vezetett számlák adatai;

k) telefonszámok, SIM-kártyaszámok, e-mail-címek, IP-címek, valamint online platformokon használt fiók- és felhasználónevek;

l) gépjármű-nyilvántartási adatok;

m) a személy által birtokolt vagy használt azonosítható eszközök, például kriptoeszközök és ingatlanok.

C. Az A. pont c) alpontjában említett kategóriákba tartozó érintettek azon műveleti vonatkozású személyes adatainak kategóriái, amelyek kezelhetők a tárgymutatóban azon szükséges és arányos mértékben, amely lehetővé teszi az Európai Ügyészség számára nyomozati és vádhatósági feladatainak ellátását:

a) vezetéknév, leánykori név, utónevek, és bármilyen álnév vagy felvett név;

b) születési hely és idő;

c) állampolgárság;

d) nem;

e) az érintett személy lakóhelye, foglalkozása és tartózkodási helye;

f) személyazonosító számok, személyazonosító okmányok és útlevél adatai;

g) az érintett személyt érintő vagy általa bejelentett bűncselekmények leírása és jellege, elkövetésük időpontja, valamint a bűncselekmények büntetőjogi kategóriája.

D. Az A. pont d) alpontjában említett kategóriákba tartozó érintettek azon műveleti vonatkozású személyes adatainak kategóriái, amelyek kezelhetők a tárgymutatóban azon szükséges és arányos mértékben, amely lehetővé teszi az Európai Ügyészség számára nyomozati és vádhatósági feladatainak ellátását:

a) vezetéknév, leánykori név, utónevek, és bármilyen álnév vagy felvett név;

b) születési hely és idő;

c) állampolgárság;

d) nem;

e) az érintett személy lakóhelye, foglalkozása és tartózkodási helye;

f) személyazonosító számok, személyazonosító okmányok és útlevél adatai.

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet, HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).

( 3 ) A Tanács 2002/584/IB kerethatározata (2002. június 13.) az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról (HL L 190., 2002.7.18., 1. o.).

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/42/EU irányelve (2014. április 3.) a bűncselekmény elkövetési eszközeinek és az abból származó jövedelemnek az Európai Unión belüli befagyasztásáról és elkobzásáról (HL L 127., 2014.4.29., 39. o.).

( 5 ) A Tanács 2008/976/IB határozata (2008. december 16.) az Európai Igazságügyi Hálózatról (HL L 348., 2008.12.24., 130. o.).

( 6 ) A Tanács 609/2014/EU, Euratom rendelete (2014. május 26.) a tradicionális, a héa- és a GNI-alapú saját források rendelkezésre bocsátásának módszereiről és eljárásáról, valamint a készpénzigények teljesítését célzó intézkedésekről (HL L 168., 2014.6.7., 39. o.).

( 7 ) A Bizottság 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2013. szeptember 30.) a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról (HL L 328., 2013.12.7., 42. o.).

( 8 ) A Tanács 1/58/EGK rendelete az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról (HL L 17., 1958.10.6., 385. o.).

( 9 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).

( 10 ) Intézményközi megállapodás (1999. május 25.) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága között az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól (HL L 136., 1999.5.31., 15. o.).

( 11 ) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

( 12 ) A Tanács 2013/488/EU határozata (2013. szeptember 23.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 274., 2013.10.15., 1. o.).

( 13 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1215/2012/EU rendelete (2012. december 12.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról (HL L 351., 2012.12.20., 1. o.).