32014R0609[1]

A Tanács 609/2014/EU, Euratom rendelete ( 2014. május 26. ) a tradicionális, a héa- és a GNI-alapú saját források rendelkezésre bocsátásának módszereiről és eljárásáról, valamint a készpénzigények teljesítését célzó intézkedésekről (átdolgozás)

A TANÁCS 609/2014/EU, Euratom RENDELETE

(2014. május 26.)

a tradicionális, a héa- és a GNI-alapú saját források rendelkezésre bocsátásának módszereiről és eljárásáról, valamint a készpénzigények teljesítését célzó intézkedésekről

(átdolgozás)

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

E rendelet a 2014/335/EU, Euratom határozat 2. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett saját források Bizottság számára történő rendelkezésre bocsátásáról szóló szabályokat állapítja meg.

2. cikk

A tradicionális saját források megállapításának időpontja

(1) E rendelet alkalmazása céljából, az Uniónak a 2014/335/EU, Euratom határozat 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett tradicionális saját forrásokra való jogosultsága akkor kerül megállapításra, amikor a jogosultság könyvelésbe vételét és az adós értesítését illetően teljesülnek a vámjogszabályok által előírt feltételek.

(2) A jogosultság megállapításának (1) bekezdésben említett időpontja a vámjogszabályok által előírt nyilvántartásba vétel időpontja.

A cukor piacának közös szervezéséhez kapcsolódó illetékek és egyéb díjak tekintetében az (1) bekezdésben említett időpont a cukorágazatra vonatkozó rendeletek alapján történő értesítés időpontja.

Amennyiben ilyen értesítésről kifejezetten nem rendelkeznek, az időpont azon időpontnak felel meg, amikor a tagállamok megállapítják az adósoktól járó összegeket, adott esetben előleg- vagy egyenlegfizetés útján.

(3) Vitatott esetekben az illetékes közigazgatási hatóságot kell az (1) bekezdésben említett megállapítás céljából olyan helyzetben lévőnek tekinteni, amely a jogosultság összegét legkésőbb az adóst az adósságról értesítő első közigazgatási határozat meghozataláig, vagy - ha ez történik meg először - a bírósági eljárás megindításáig kiszámíthatja.

Az (1) bekezdésben említett megállapítás időpontja a határozat meghozatalának vagy a számítás elvégzésének az említett bírósági eljárás megkezdését követő időpontja.

(4) Amikor egy értesítést helyesbíteni kell, az (1) bekezdés alkalmazandó.

3. cikk

Az igazoló dokumentumok megőrzése

A tagállamok megtesznek minden megfelelő intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy a saját források megállapításával és rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos igazoló dokumentumokat legalább három naptári évig megőrizzék azon év végétől számítva, amelyre ezen igazoló dokumentumok vonatkoznak.

Az 1287/2003/EK, Euratom rendelet 3. cikkében említett statisztikai eljárásokat és alapstatisztikákat alátámasztó dokumentumokat a tagállamok a kérdéses pénzügyi évet követő negyedik év november 30-ig őrzik meg. Ugyanezen időtartamra kell megőrizni a héa-alapú saját forrás alapját alátámasztó dokumentumokat.

Ha az első és második bekezdésben említett igazoló dokumentumok 608/2014/EU, Euratom rendelet 2. cikke (3) bekezdésének vagy az 1553/89/EGK, Euratom tanácsi rendelet ( 1 ) 11. cikkének értelmében elvégzett ellenőrzése azt mutatja, hogy helyesbítésre van szükség, az okmányokat az első bekezdésben előírt határidőn túl, a helyesbítés elvégzését és figyelemmel kísérését lehetővé tevő, elégséges időtartamra kell megőrizni.

Amennyiben egy a Bizottság és valamely tagállam között a saját források bizonyos összegének rendelkezésre bocsátására vonatkozó kötelezettséggel kapcsolatban keletkezett vita kölcsönös megegyezéssel vagy az Európai Bíróság határozatával zárul, a tagállam a pénzügyi követő intézkedésekhez szükséges igazoló dokumentumokat a vita ilyen lezárását követő két hónapon belül eljuttatja a Bizottsághoz.

4. cikk

Adminisztratív együttműködés

(1) Minden tagállam tájékoztatja a Bizottságot a következőkről:

a) a saját források megállapításáért, beszedéséért, rendelkezésre bocsátásáért és ellenőrzéséért felelős szervezeti egységek vagy szervek neve és e szervezeti egységek vagy szervek szerepéről és működéséről szóló alapvető rendelkezések;

b) a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésben megállapított általános rendelkezések és a számviteli eljáráshoz kapcsolódó azon rendelkezések, amelyek a saját források megállapítására, beszedésére, rendelkezésre bocsátására és a Bizottság általi ellenőrzésre vonatkoznak;

c) valamennyi olyan közigazgatási és számviteli nyilvántartás pontos megnevezése, amelybe a megállapított jogosultságokat a 2. cikkben megállapítottak szerint bejegyzik, különösen azok, amelyeket a 6. cikkben meghatározott számlák kiállítására alkalmaznak.

A Bizottságot haladéktalanul tájékoztatják az e nevekben vagy rendelkezésekben bekövetkező bármilyen változásról.

(2) A Bizottság egy tagállam kérésére minden tagállamnak továbbítja az (1) bekezdésben említett információt.

5. cikk

Alkalmazandó kulcsok

A 2014/335/EU, Euratom határozat 2. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett egységes kulcsot a költségvetési eljárás során kell meghatározni, és a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmére (GNI) vonatkozó előrejelzés összegének százalékaként kell kiszámítani oly módon, hogy teljes mértékben fedezze a költségvetés azon részét, amelyet nem finanszíroz sem a 2014/335/EU, Euratom határozat 2. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett bevétel, sem a kiegészítő kutatási és technológiafejlesztési programokhoz való pénzügyi hozzájárulások, sem egyéb bevétel.

A költségvetésben ezt a kulcsot olyan számmal kell kifejezni, amely annyi tizedes helyiértéket tartalmaz, amennyi szükséges a GNI-alapú saját forrás teljes felosztásához a tagállamok között.

II. FEJEZET

A SAJÁT FORRÁSOK SZÁMLÁI

6. cikk

Számviteli elszámolás és jelentéstétel

(1) A saját forrásokra vonatkozó számlákat az egyes tagállamok államkincstárainak vagy hasonló feladatokat ellátó közhatalmi szervének (a továbbiakban: államkincstár), illetve a tagállamok nemzeti központi bankjainak kell vezetniük. Ezeket a számlákat forrástípusokra lebontva kell vezetni.

(2) A saját források könyvelésében a hónapnak nem lehet korábban vége, mint a saját forrás megállapítása hónapjának utolsó munkanapján 13 óra.

(3) A 2. cikk szerint megállapított jogosultságokat, e bekezdés második albekezdésére is figyelemmel, legkésőbb a megállapításuk hónapját követő második hónap tizenkilencedik napja utáni első munkanapon könyvelik le a számlákon.

Az első albekezdésben említett számlákra a beszedés vagy a biztosíték hiánya miatt le nem könyvelt jogosultságokat elkülönített számlákon mutatják be az első albekezdésben megállapított időtartamon belül. A tagállamok akkor is alkalmazhatják ezt az eljárást, amikor biztosítékkal fedezett, megállapított jogosultságok vita tárgyává váltak, és a vita rendezésétől függően módosulhatnak.

A héaalapú saját forrást és a GNI-alapú saját forrást azonban - figyelembe véve az Egyesült Királyságnak a költségvetési egyensúlyhiányra tekintettel biztosított korrekció, valamint a Dániának, Hollandiának, Ausztriának és Svédországnak biztosított bruttó csökkentés ezen forrásokra gyakorolt hatását - az első albekezdésben megállapítottak szerint kell a számlákra könyvelni a következőknek megfelelően:

- a 10a. cikk (1) bekezdésében említett tizenketted részt minden hónap első munkanapján kell lekönyvelni,

- a 10b. cikk (5) bekezdésének első albekezdésében említett számítás eredményét évente kell könyvelni, kivéve a 10b. cikk (2) bekezdése b) pontjában említett különleges kiigazításokat, amelyeket az érintett tagállam és a Bizottság közötti megállapodást követő hónap első munkanapján kell a számlákra könyvelni.

A cukor piacának közös szervezésével kapcsolatos illetékeket és egyéb díjakat illetően megállapított jogosultságokat az első albekezdésben említett számlákra kell lekönyvelni. Ha a megállapított határidőn belül e jogosultságokat nem szedik be, akkor a tagállamok helyesbíthetik a bejegyzést, és kivételesen a jogosultságot az elkülönített számlákra vezethetik rá.

(4) Az egyes tagállamok a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül megküldik a Bizottság számára a következőket:

a) a (3) bekezdés első albekezdésében említett jogosultságok számláinak havi kimutatása;

b) a (3) bekezdés második albekezdésében említett elkülönített számlák negyedéves kimutatása.

A havi kimutatásokkal együtt az érintett tagállamok részletes adatokat, illetve kimutatásokat nyújtanak be a saját forrásokból történő azon levonásokról, amelyek a külön jogállású területekre vonatkozó rendelkezéseken alapulnak.

Adott évben az utolsó negyedéves kimutatással együtt a tagállamok továbbítják az elkülönített számlán adott év december 31-én szereplő azon jogosultságok teljes becsült összegét, amelyek behajtása valószínűtlenné vált.

A Bizottság végrehajtási aktusokban állapítja meg a havi és negyedéves kimutatásokra vonatkozó részletes szabályokat. E végrehajtási aktusok elfogadása a 16. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban történik.

7. cikk

Számviteli helyesbítések

Egy adott évet követő harmadik év december 31-e után semmilyen további helyesbítést nem lehet tenni a tagállamok által az adott évre vonatkozóan a 6. cikk (4) bekezdésének megfelelően megküldött havi kimutatások összegén, kivéve azon pontokat, amelyekre vonatkozóan a Bizottság vagy az érintett tagállam ezen időpont előtt bejelentést tett.

8. cikk

A megállapításokat érintő korrekciók

A 2. cikk (4) bekezdése alapján elvégzett helyesbítéseket hozzáadják a megállapított jogosultságok teljes összegéhez, vagy levonják abból. Ezeket, a helyesbítések időpontja szerint, rávezetik a 6. cikk (3) bekezdésének első és második albekezdésében említett számlákra és a 6. cikk (4) bekezdésében említett kimutatásokra.

III. FEJEZET

A SAJÁT FORRÁSOK RENDELKEZÉSRE BOCSÁTÁSA

9. cikk

Államkincstári és számviteli rendelkezések

(1) A 10., a 10a. és a 10b. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően minden tagállam a Bizottság nevében az államkincstárnál vagy a nemzeti központi banknál megnyitott számlán írja jóvá a saját forrásokat. Ez a számla - a harmadik albekezdésben említett negatív kamat alkalmazására is figyelemmel - csak a Bizottság utasítására terhelhető meg.

A számla vezetése a nemzeti pénznemben történik, és a számla díj- és kamatmentes.

Ha a számlára negatív kamatot kell alkalmazni, az érintett tagállam legkésőbb a negatív kamat alkalmazását követő második hónap első munkanapján a számlán jóváír egy, az alkalmazott negatív kamat összegének megfelelő összeget.

(2) A tagállamok elektronikusan továbbítják, vagy a nemzeti központi bankjuk elektronikusan továbbítja a Bizottságnak a következőket:

a) azon a munkanapon, amelyen a saját forrást jóváírták a Bizottság számláján, a saját forrás jóváírását igazoló számlakimutatást vagy jóváírási értesítést;

b) az a) pont sérelme nélkül legkésőbb a számlán történő jóváírást követő második munkanapon a saját források jóváírását igazoló számlakimutatást.

(3) A jóváírt összegeket a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 2 ) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet), és az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel ( 3 ) összhangban, euróban kell elszámolni.

10. cikk

A tradicionális saját források rendelkezésre bocsátása

(1) A beszedési költségeknek a 2014/335/EU, Euratom határozat 2. cikkének (3) bekezdése és 10. cikkének (3) bekezdése szerinti levonása után az említett határozat 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett tradicionális saját források jóváírását legkésőbb azon hónapot követő második hónap tizenkilencedik napját követő első munkanapon kell elvégezni, amelyben a jogosultságot - e rendelet 2. cikkének megfelelően - megállapították.

A 6. cikk (3) bekezdésének második albekezdése szerinti elkülönített számlákon szereplő jogosultságok tekintetében azonban a jóváírást legkésőbb azon hónapot követő második hónap tizenkilencedik napját követő első munkanapon kell elvégezni, amelyben a jogosultság tárgyát képező összegeket beszedték.

(2) Szükség esetén a Bizottság felkérheti a tagállamokat arra, hogy a számukra az ugyanazon hónap tizenötödik napján rendelkezésre álló információ alapján egy hónappal hozzák előre a héa- és a GNI-alapú saját forráson kívüli források jóváírását.

Minden előrehozott jóváírást ki kell igazítani a következő hónapban, az (1) bekezdésben említett jóváírás elvégzésekor. Ez a kiigazítás az előrehozott jóváírásban megadott összeggel egyenlő összeg negatív előjelű könyvelését jelenti.

10a. cikk

A héa- és a GNI-alapú saját források rendelkezésre bocsátása

(1) A héa- és a GNI-alapú saját forrásokat - az Egyesült Királyságnak a költségvetési egyensúlyhiányra tekintettel biztosított korrekció, valamint a Dániának, Hollandiának, Ausztriának és Svédországnak biztosított bruttó csökkentés e forrásokra gyakorolt hatását figyelembe véve - minden hónap első munkanapján kell jóváírni úgy, hogy az összegek a költségvetésben erre vonatkozóan meghatározott teljes összegek egytizenkettedét tegyék ki, e tizenkettedeket pedig nemzeti pénznemre kell átváltani az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, az adott költségvetési évet megelőző naptári év utolsó árfolyamjegyzési napján érvényes átváltási árfolyamon.

(2) Az EMGA kiadásainak az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 4 ) szerinti kifizetésével kapcsolatos sajátos igényekre tekintettel és az Unió készpénzpozíciójától függően a Bizottság felkérheti a tagállamokat arra, hogy a pénzügyi év első negyedéve során legfeljebb két hónappal hozzák előre a költségvetésben a héa- és a GNI-alapú saját forrásként szereplő összegek egytizenkettedének vagy az egytizenketted törtrészének a jóváírását, az Egyesült Királyságnak a költségvetési egyensúlyhiányra tekintettel biztosított korrekció, valamint a Dániának, Hollandiának, Ausztriának és Svédországnak biztosított bruttó csökkentés e forrásokra gyakorolt hatását figyelembe véve.

A harmadik albekezdésre figyelemmel az európai strukturális és beruházási alapok kiadásainak az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 5 ) szerinti kifizetésével kapcsolatos sajátos igényekre tekintettel és az Unió készpénzpozíciójától függően a Bizottság felkérheti a tagállamokat arra, hogy a pénzügyi év első hat hónapja során hozzák előre a költségvetésben a héa- és a GNI-alapú saját forrásként szereplő összegek egytizenkettedének legfeljebb felét kitevő további összegnek a jóváírását, az Egyesült Királyságnak a költségvetési egyensúlyhiányra tekintettel biztosított korrekció, valamint a Dániának, Hollandiának, Ausztriának és Svédországnak biztosított bruttó csökkentés e forrásokra gyakorolt hatását figyelembe véve.

A Bizottság felkérésére a tagállamok által az első és a második albekezdés alapján ugyanabban a hónapban előrehozott teljes összeg semmi esetben sem haladhatja meg a további két tizenketted résznek megfelelő összeget.

Az első hat hónap után a kért havi jóváírás nem haladhatja meg a héa- és a GNI-alapú saját források egytizenkettedének összegét úgy, hogy mindeközben a költségvetésben az erre a célra beállított összegek határain belül marad.

Az első és a második albekezdés szerint kért előrehozott jóváírás esetében a Bizottság előre, legkésőbb két héttel annak időpontja előtt értesíti erről a tagállamokat.

A második albekezdés szerint kért előrehozott jóváírás esetében a Bizottság jóval előre, legkésőbb hat héttel annak időpontja előtt értesíti a tagállamokat arról, hogy szándékában áll felkérni őket az említett előrehozott jóváírásra.

Ezekre az előrehozott jóváírásokra kell alkalmazni az egyes évek januárjában jóváírandó összegről szóló (4) bekezdést, és ha a költségvetést a pénzügyi év kezdete előtt nem fogadják el véglegesen, az (5) bekezdést.

(3) Bármely változás, amely a héa-alapú saját forrás egységes kulcsában, a GNI-alapú saját forrás kulcsában, a 2014/335/EU, Euratom határozat 4. és 5. cikkében említett, az Egyesült Királyságnak a költségvetési egyensúlyhiányra tekintettel biztosított korrekcióban és annak finanszírozásában, valamint a Dániának, Hollandiának, Ausztriának és Svédországnak biztosított bruttó csökkentés finanszírozásában következik be, költségvetés-módosítás végleges elfogadását teszi szükségessé, és alapot szolgáltat a pénzügyi év eleje óta elszámolt egytizenketted részek újbóli kiigazítására.

Ezeket az újbóli kiigazításokat a költségvetés-módosítás végleges elfogadását követő első jóváírás alkalmával kell végrehajtani, ha a költségvetés-módosítást a hónap tizenhatodik napja előtt fogadják el. Egyéb esetben a kiigazításokat a végleges elfogadást követő második jóváírás alkalmával kell végrehajtani. A költségvetési rendelet 11. cikkétől eltérve ezeket az újbóli kiigazításokat a szóban forgó költségvetés-módosítással érintett pénzügyi évre vonatkozóan kell elszámolni.

(4) A tizenkettedek kiszámítása az egyes pénzügyi évek január hónapjára nézve az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 314. cikkének (2) bekezdésében említett költségvetési tervezetben előírt összegeken alapul, és azokat nemzeti pénznemre kell átváltani a költségvetési évet megelőző naptári év december 15-ét követő első árfolyamjegyzési napon érvényes átváltási árfolyamon; a kiigazítást a következő havi elszámoláskor kell elvégezni.

(5) Ha a következő pénzügyi év januárjára vonatkozó jóváírás előtt legkésőbb két héttel nem kerül sor a költségvetés végleges elfogadására, a tagállamok az egyes hónapok - a januárt is beleértve - első munkanapján az utolsó véglegesen elfogadott költségvetésben szereplő héa- és GNI-alapú saját források összegének egytizenketted részét írják jóvá, az Egyesült Királyságnak a költségvetési egyensúlyhiányra tekintettel biztosított korrekció, valamint a Dániának, Hollandiának, Ausztriának és Svédországnak biztosított bruttó csökkentés e forrásokra gyakorolt hatását figyelembe véve; amennyiben a végleges költségvetés a hónap tizenhatodik napja előtt kerül elfogadásra, a kiigazítást az elfogadást követő első esedékességi időpontban kell elvégezni. Egyéb esetben a kiigazítást a költségvetés végleges elfogadását követő második esedékességi időpontban kell elvégezni.

(6) A GNI-adatoknak az 1287/2003/EK, Euratom rendelet 2. cikkének (2) bekezdése szerinti módosítása esetén a Dániának, Hollandiának, Ausztriának és Svédországnak biztosított bruttó csökkentés finanszírozása később nem vizsgálható felül.

10b. cikk

A korábbi pénzügyi évek héa- és GNI-alapú saját forrásainak a kiigazítása

(1) A héa-alapú saját források alapjára vonatkozó, az 1553/89/EGK, Euratom rendelet 7. cikke (1) bekezdésében előírt éves kimutatás alapján a kimutatás továbbítását követő évben minden tagállamot megterhelnek a kimutatásban foglalt információk alapján - a kimutatás pénzügyi évét megelőző pénzügyi évre elfogadott egységes kulcs alkalmazásával - kiszámított összeggel, egyúttal jóváírják számukra az adott pénzügyi év vonatkozásában teljesített tizenkét kifizetést. Mindazonáltal az egyes tagállamok héa-alapú saját forrásainak alapja, amelyre az említett kulcsot alkalmazzák, nem haladhatja meg a tagállam GNI-jének a 2014/335/EU, Euratom határozat 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott százalékát, ahogyan azt az említett határozat 2. cikke (7) bekezdésének első albekezdése említi.

(2) Abban az esetben, ha az 1553/89/EGK, Euratom rendelet 9. cikkének (1) bekezdése szerinti korrekcióra kerül sor a héa-alapú saját források alapjában, minden olyan érintett tagállam, amelynek az említett korrekciókkal módosított alapja nem haladja meg a 2014/335/EU, Euratom határozat 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában és 10. cikke (2) bekezdésében meghatározott százalékos arányokat, a következő kiigazításokat kell, hogy elvégezze az e cikk (1) bekezdésének megfelelően megállapított egyenleg tekintetében:

a) az 1553/89/EGK, Euratom rendelet 9. cikke (1) bekezdésének első albekezdése szerinti, július 31-ig elvégzett korrekciók alapján a következő évben általános kiigazítást kell alkalmazni;

b) különleges kiigazítás azonban bármikor végezhető, ha erről az érintett tagállam és a Bizottság az 1553/89/EGK, Euratom rendelet 9. cikke (1) bekezdése első albekezdésének megfelelően megállapodik;

c) ha azok az intézkedések, amelyeket a Bizottság az 1553/89/EGK, Euratom rendelet 9. cikke (1) bekezdésének második albekezdése alapján tesz az alap korrekciója érdekében, az összegek különleges kiigazításához vezetnek az e rendelet 9. cikke (1) bekezdésében említett számlán, akkor a kiigazítást a Bizottság által az említett intézkedések alapján meghatározott időpontban kell elvégezni.

Az e cikk (4) bekezdésében említett GNI-változások is alapot adnak bármely tagállam egyenlegének kiigazításához, amelyek esetében a héa-alapú saját források alapja az e bekezdés első albekezdésében említett korrekciókkal eléri a 2014/335/EU, Euratom határozat 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában és 10. cikkének (2) bekezdésében meghatározott százalékokat.

(3) A tagállamok által az 1287/2003/EK, Euratom rendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban megküldött, az előző év piaci árakon számított GNI-aggregátumára vonatkozó számadatok és azok összetevői alapján az egyes tagállamokat a számadatok megküldésének évét követő évben egyrészt megterhelik azzal az összeggel, amelynek kiszámítását úgy végzik, hogy a GNI-jükre alkalmazzák a számadatok megküldésének évét megelőző évre elfogadott kulcsot, másrészt pedig jóváírják számukra a számadatok megküldésének évét megelőző évben történt kifizetéseket.

(4) Amennyiben a korábbi pénzügyi évek GNI-adataiban az 1287/2003/EK, Euratom rendelet 2. cikkének (2) bekezdése szerinti változás következett be, a rendelet 5. cikkére figyelemmel minden érintett tagállam számára alapot ad arra, hogy kiigazítsa az e cikk (3) bekezdése alapján megállapított egyenleget. Az adott pénzügyi évet követő negyedik év november 30. után a GNI változását többé nem veszik figyelembe, kivéve azon pontokat, amelyekről e határidőn belül vagy a Bizottság vagy a tagállam értesítést nyújtott be.

(5) A Bizottság minden tagállam esetében kiszámítja az (1)-(4) bekezdésben említett kiigazításokból eredő összegeket, kivéve a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti különleges kiigazításokat, valamint a kiigazítások teljes összege és az adott tagállam GNI-jének az összes tagállam GNI-jéhez viszonyított (a kiigazításra vonatkozó adatok megküldésének évét követő évben hatályos költségvetésre január 15-én alkalmazandó) százalékos aránya szorzatának eredménye közötti különbséget (nettó összeg).

Ehhez a számításhoz az összegeket a nemzeti pénznemek és az euro között kell átváltani, mégpedig az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, a számviteli elszámolás évét megelőző naptári év utolsó árfolyamjegyzési napján érvényes átváltási árfolyamon.

A Bizottság a kiigazításokra vonatkozó adatok megküldésének évét követő év február 1-jéig tájékoztatja a tagállamokat az e számítás eredményeként megállapított összegekről. Minden tagállam ugyanezen év júniusának első munkanapján írja jóvá a nettó összeget a 9. cikk (1) bekezdésében említett számlán.

(6) Az e cikk (1)-(5) bekezdésben említett műveletek azon pénzügyi év bevételi műveleteinek minősülnek, amelyben azokat a 9. cikk (1) bekezdésében említett számlán jóvá kell írni.

11. cikk

Kívülmaradási (opt-out) kiigazítás

(1) Amennyiben egy tagállam az EUMSZ és annak 21. és 22. jegyzőkönyve alapján nem vesz részt valamely konkrét uniós fellépés vagy szakpolitika finanszírozásában, ez a tagállam az e cikk (2) bekezdésével összhangban számított kiigazításra jogosult a saját forrásként befizetett összeg tekintetében minden olyan évben, amelynek során a kérdéses fellépésben vagy szakpolitikában nem vett részt.

(2) A Bizottság a kiigazítást az érintett pénzügyi évet követő évben számítja ki.

A számítás alapját a vonatkozó pénzügyi évhez kapcsolódó következő számadatok képezik:

a) a tagállamok által az 1287/2003/EK, Euratom rendelet 2. cikke (2) bekezdésével összhangban szolgáltatott, piaci áron számított GNI-aggregátum és annak összetevői;

b) a szóban forgó intézkedéshez vagy szakpolitikához kapcsolódó operatív kiadások költségvetési eredmény kimutatása.

A kiigazítás kiszámításához a kérdéses kiadás teljes összegét - a harmadik országok által finanszírozott kiadások kivételével - meg kell szorozni azzal a százalékkal, amelyet a kiigazításra jogosult tagállam GNI-je jelent az összes tagállam GNI-jéhez képest. A kiigazítást a részt vevő tagállamok finanszírozzák egy olyan skála szerint, amelyet úgy állapítanak meg, hogy az adott tagállam GNI-jét elosztják az összes részt vevő tagállam GNI-jével. A kiigazítás kiszámításához az összegeket a nemzeti pénznemek és az euro között az érintett költségvetési évet megelőző naptári év utolsó árfolyamjegyzési napján érvényes átváltási árfolyamon kell átváltani az Európai Unió Hivatalos Lapjának C. sorozatában közzétettek szerint.

Az egyes érintett évekre vonatkozó kiigazításra csak egyszer kerül sor, és az a GNI összegének későbbi módosítása esetén is végleges.

(3) A Bizottság időben értesíti a tagállamokat a kiigazítás összegéről, hogy azok azt december első munkanapján jóváírhassák az e rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében említett számlán.

12. cikk

A késedelmesen rendelkezésre bocsátott összegek után fizetendő kamat

(1) A 9. cikk (1) bekezdésében említett számlára történő jóváírás késedelme az érintett tagállam kamatfizetési kötelezettségét vonja maga után.

(2) A héa- és a GNI-alapú saját források esetében kamatfizetési kötelezettség csak a következők elszámolásának késedelmével összefüggésben merül fel:

a) a 10a. cikkben említett összegek;

b) a 10b. cikk (5) bekezdésének első albekezdése szerint kiszámított összegek, a harmadik albekezdésben meghatározott időpontban;

c) a héa-alapú saját forrásokat érintő, az e rendelet 10b. cikk (2) bekezdésének c) pontja szerinti különleges kiigazításokból eredő összegek, a Bizottság által az 1553/89/EGK, Euratom rendelet 9. cikke (1) bekezdésének második albekezdése alapján végrehajtott intézkedések alapján meghatározott időpontban;

d) az abból eredő összegek, ha valamely tagállam a Bizottság által megállapított konkrét határidőig elmulasztotta benyújtani GNI-adatainak azoknak a kérdéseknek a rendezéséhez szükséges, a 10b. cikk (4) bekezdése szerinti korrekcióját, amelyekre vonatkozóan a Bizottság vagy az adott tagállam értesítést nyújtott be. Az említett korrekciókból eredő kiigazításokat terhelő kamatokat az azt követő év júniusának első munkanapjától kell számítani, amelynek során a Bizottság által megállapított konkrét határidő lejárt.

(3) Az 500 EUR-nál alacsonyabb kamatösszegek beszedését el kell engedni.

(4) A gazdasági és monetáris unióba tartozó tagállamok esetében a kamatláb megegyezik az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, az Európai Központi Bank fő refinanszírozási műveleteire az esedékesség hónapjának első napján alkalmazott kamatláb vagy 0 százalék - amelyik a két érték közül a magasabb - 2,5 százalékponttal megnövelt értékével.

A kamatláb a késedelem minden egyes hónapja után 0,25 százalékponttal növekszik.

Az első és a második albekezdés szerinti teljes növekedés nem haladhatja meg a 16 százalékpontot. A megnövelt kamatlábat a késedelem teljes időtartamára alkalmazni kell.

(5) A gazdasági és monetáris unióba nem tartozó tagállamok esetében, a kamatláb megegyezik a kérdéses hónap első napján a központi bankok által a fő refinanszírozási műveleteikre alkalmazott kamatláb vagy 0 százalék - amelyik a két érték közül a magasabb - 2,5 százalékponttal megnövelt értékével. Azon tagállamok esetében, ahol nem áll rendelkezésre a központi bank által közzétett kamatláb, a kamatláb megegyezik az ehhez legközelebb álló, a tagállam pénzpiacán az adott hónap első napján alkalmazott kamatláb vagy 0 százalék - amelyik a két érték közül a magasabb - 2,5 százalékponttal megnövelt értékével.

A kamatláb a késedelem minden egyes hónapja után 0,25 százalékponttal növekszik.

Az első és a második albekezdés szerinti teljes növekedés nem haladhatja meg a 16 százalékpontot. A megnövelt kamatlábat a késedelem teljes időtartamára alkalmazni kell.

(6) Az e cikk (1) és (2) bekezdésben említett kamatfizetésre a 9. cikk (2) és (3) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.

13. cikk

Behajthatatlan összegek

(1) A tagállamok megteszik az összes szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy a 2. cikk alapján megállapított jogosultságoknak megfelelő összegeket az e rendeletben meghatározottak szerint a Bizottság rendelkezésére bocsássák.

(2) A tagállamok mentesülnek azon kötelezettség alól, hogy a Bizottság rendelkezésére bocsássák a 2. cikk alapján megállapított jogosultságoknak megfelelő azon összegeket, amelyek beszedése nem lehetséges:

a) vis maior okán;

b) más, a tagállamoknak fel nem róható okokból.

A tagállamok mentesülhetnek azon kötelezettség alól, hogy a Bizottság rendelkezésére bocsássák a 2. cikk szerint megállapított jogosultságoknak megfelelő összegeket, amennyiben az említett jogosultságok amiatt bizonyulnak behajthatatlannak, hogy a vámtartozások könyvelésbe vételét vagy közlését annak érdekében halasztották el, hogy az ne veszélyeztesse az Unió pénzügyi érdekeit érintő bűnügyi nyomozásokat.

A megállapított jogosultságok összegeit az illetékes közigazgatási hatóság a behajthatóság lehetetlenségét megállapító határozata útján kell behajthatatlannak nyilvánítani.

A megállapított jogosultságok összegeit legkésőbb a jogosultság 2. cikkel összhangban történt megállapításának, illetőleg közigazgatási vagy peres eljárás esetén a jogerős határozat kihirdetésének, az arról szóló értesítésnek vagy közzétételnek az időpontjától számított öt év elteltével behajthatatlannak kell tekinteni.

Amennyiben részletfizetésre vagy részletfizetésekre került sor, a legfeljebb ötéves időtartam az utolsó kifizetés időpontjában kezdődik meg, amennyiben ez a kifizetés nem az adósság törlesztésére szolgál.

A behajthatatlannak nyilvánított vagy tekintett összegeket véglegesen törölni kell a 6. cikk (3) bekezdésében említett elkülönített számláról. Ezen összegeket a 6. cikk (4) bekezdésének első albekezdésében említett negyedéves kimutatás mellékletében, valamint adott esetben a 608/2014/EU, Euratom rendelet 5. cikkében említett negyedéves leírásban kell feltüntetni.

(3) A (2) bekezdésben említett közigazgatási határozattól számított három hónapon belül, vagy az ugyanabban a bekezdésben említett határidővel összhangban a tagállamok jelentést tesznek a Bizottságnak az olyan esetekről, amelyekben a (2) bekezdés alkalmazására került sor, feltéve, hogy a megállapított jogosultságok értéke meghaladja a 100 000 EUR-s összeghatárt.

A jelentés tartalmaz az e cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett okok átfogó vizsgálatához szükséges minden olyan tényt, amely megakadályozta az érintett tagállamot abban, hogy rendelkezésre bocsássa a kérdéses összegeket, valamint tartalmazza a tagállam által a kérdéses esetben vagy esetekben tett, behajtásra irányuló intézkedéseket.

Ezt a jelentést a Bizottság által megállapított nyomtatványon kell benyújtani. A Bizottság végrehajtási aktusokat állapít meg ennek céljára. E végrehajtási aktusok elfogadása a 16. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban történik.

(4) A Bizottság a (3) bekezdésben megállapított jelentés kézhezvételétől számított hat hónapon belül közli észrevételeit az érintett tagállammal.

Amennyiben a Bizottság további információ kérését tartja szükségesnek, a hat hónapos határidő a kért kiegészítő információ kézhezvételének időpontjától kezdődik.

IV. FEJEZET

A KÉSZPÉNZFORRÁSOK KEZELÉSE

14. cikk

A készpénzforrások kezelésére vonatkozó követelmények

(1) A Bizottság abban a mértékben hívja le a 9. cikk (1) bekezdésében említett számlákra jóváírt összegeket, amilyen mértékben azok a költségvetés végrehajtásából származó készpénzigényeinek fedezéséhez szükségesek.

(2) Ha a készpénzigény meghaladja a számlán lévő eszközöket, a Bizottság ezen eszközök összességét meghaladó összeget is lehívhat, feltéve, hogy a költségvetésben rendelkezésre állnak az előirányzatok és, hogy figyelembe vették a költségvetésben szereplő saját források felső határát. Ez esetben előre tájékoztatja a tagállamokat az előre látható többletigényekről.

(3) A Tanács, illetve az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott rendeletek vagy határozatok alapján kizárólag a felvett vagy garantált hiteleket érintő nemfizetés esetében, ha a Bizottság nem tehet meg az ilyen hitelekre vonatkozó pénzügyi rendelkezések által előírt más intézkedést időben ahhoz, hogy biztosítsa az Unió jogi kötelezettségeinek teljesítését a hitelezőkkel szemben, az Unió tartozásainak törlesztése érdekében a (2) és (4) bekezdések - a (2) bekezdésben meghatározott feltételekre tekintet nélkül - ideiglenesen alkalmazhatóak.

(4) A második albekezdésre figyelemmel, a teljes eszközérték és a készpénzigények közötti különbözetet fel kell osztani a tagállamok között, mégpedig - amennyiben lehetséges - a tőlük származó becsült költségvetési bevétel arányában.

Készpénzigényeinek biztosítása érdekében a Bizottság arra törekszik, hogy mérsékelje a tagállamok azon kötelezettségének a hatását, hogy a 9. cikk (1) bekezdése harmadik albekezdésének megfelelően negatív kamatot írjanak jóvá, és ennek érdekében először az érintett számlákon a negatív kamat miatt jóváírt összegeket hívja le.

15. cikk

A fizetési meghagyások végrehajtása

(1) A tagállamok vagy a nemzeti központi bankok a Bizottság utasításainak megfelelően és legkésőbb a beérkezéstől számított három munkanapon belül végrehajtják a Bizottság fizetési meghagyásait. Készpénzügyletek esetében a tagállamok vagy a nemzeti központi bankok a fizetési meghagyásokat a Bizottság által kért időtartamon belül végrehajtják; ehhez a Bizottság - egyes kivételes esetektől eltekintve - legalább egy nappal a fizetési meghagyás végrehajtásának időpontját megelőzően értesíti a tagállamokat vagy a nemzeti központi bankokat.

(2) A tagállamok vagy a nemzeti központi bankok elektronikusan és legkésőbb az adott ügylet teljesítését követő második munkanapon megküldik a Bizottságnak a vonatkozó műveleteket igazoló számlakimutatást.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

16. cikk

Bizottsági eljárás

1. A Bizottságot a 608/2014/EU, Euratom rendelet 7. cikkében említett saját forrásokkal foglalkozó tanácsadó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében létrehozott bizottság.

2. Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 4. cikke alkalmazandó.

17. cikk

A kamatlábra vonatkozó átmeneti rendelkezés

Az 1150/2000/EK, Euratom rendelet 11. cikkében - annak a 2028/2004/EK, Euratom tanácsi rendelet ( 6 ) hatálybalépését megelőző szövegében - megállapított mértéket a késedelmi kamat kiszámításakor továbbra is alkalmazni kell, ha az esedékesség időpontja 2004. december 1-jét megelőző időpontra esik.

18. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) A (2) bekezdésre figyelemmel, az 1150/2000/EK, Euratom rendelet 2014. január 1-jével hatályát veszti.

(2) Az 1150/2000/EK, Euratom rendelet 10. cikkének (7a) bekezdése e rendelet hatálybalépésének napjától veszti hatályát.

(3) A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat e rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni és a II. mellékletben szereplő megfelelési táblázatnak megfelelően kell értelmezni.

19. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet a 2014/335/EU, Euratom határozat hatálybalépésének napján lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

A HATÁLYON KÍVÜL HELYEZETT RENDELET ÉS UTÓLAGOS MÓDOSÍTÁSAINAK LISTÁJA

II. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

( 1 ) A Tanács 1989. május 29-i 1553/89/EGK, Euratom rendelete a hozzáadottérték-adóból származó saját források beszedésének végleges egységes rendszeréről (HL L 155., 1989.6.7., 9. o., magyar nyelvű különkiadás: 1. fejezet, 1. kötet, 197. o.).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

( 3 ) A Bizottság 2012. október 29-i 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.).

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1307/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 608. o.).

( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).

( 6 ) A Tanács 2004. november 16-i 2028/2004/EK, Euratom rendelete a Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló 94/728/EK, Euratom határozat végrehajtásáról szóló 1150/2000/EK, Euratom rendelet módosításáról (HL L 352., 2004.11.27., 1. o.).