32005R0856[1]

A Bizottság 856/2005/EK rendelete (2005. június 6.) a 466/2001/EK rendeletnek a Fusarium-toxinok tekintetében történő módosításáról

A BIZOTTSÁG 856/2005/EK RENDELETE

(2005. június 6.)

a 466/2001/EK rendeletnek a Fusarium-toxinok tekintetében történő módosításáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok ellenőrzésére vonatkozó közösségi eljárások megállapításáról szóló, 1993. február 8-i 315/93/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 2. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1) A 466/2001/EK bizottsági rendelet (2) megállapítja az élelmiszerekben található egyes szennyező anyagok legmagasabb megengedett értékeit.

(2) Egyes tagállamok elfogadták vagy tervezik elfogadni a Fusarium-toxinok, úgymint deoxinivalenol (DON), zearalenon (ZEA) és fumonizin, egyes élelmiszerekben található legmagasabb megengedett értékeit. A tagállamokban megendedett legmagasabb értékek között fennálló különbségekre és a piaci verseny torzulásának ebből származó kockázatára tekintettel közösségi rendelkezések szükségesek a piac egységességének biztosításához az arányosság elvének tiszteletben tartása mellett.

(3) Több Fusarium gomba, melyek közönséges talajban lévő gombák, többféle, a trichotecének osztályába tartozó mikotoxint, úgymint deoxinivalenolt (DON), nivalenolt (NIV), T-2 toxint és HT-2 toxint, illetve bizonyos egyéb toxinokat (zearalenon és fumonizin) termel. A Fusarium gombák általánosan elterjedtek a mérsékeltövi amerikai, európai és ázsiai területeken termelt gabonafélékben. Számos toxintermelő Fusarium gomba, különböző mértékben, képes kettő vagy több ilyen toxin előállítására.

(4) Az élelmiszerügyi tudományos bizottság (ÉTB) a Fusarium-toxinokat többszörös véleményezéssel értékelte: a deoxinivalenolt (DON) 1999 decemberében, a zearalenont 2000 júniusában, a fumonizineket 2000 októberében, melyet 2003 áprilisában frissített, a nivalenolt 2000 októberében, a T-2 és HT-2 toxinokat 2001 májusában; a trichothecének csoportos értékelését 2002 februárjában végezte el.

(5) Az ÉTB úgy találta, hogy a rendelkezésre álló adatokkal nem lehet megállapítani az értékelt trichotecénekre vonatkozó csoportos megengedhető napi bevitel (TDI) értéket, és a következő értékeket határozta meg: A többi Fusarium-toxin vonatkozásában az ÉTB a következőket állapította meg:

- deoxinivalenol (DON) vonatkozásában 1 μg/kg testtömeg/nap TDI

- nivalenol vonatkozásában 0,7 μg/kg testtömeg/nap ideiglenes TDI (t-TDI)

- T-2 és HT-2 toxinok vonatkozásában 0,06 μg/kg testtömeg/nap kombinált ideiglenes TDI

- zearalenon vonatkozásában 0,2 μg/kg testtömeg/nap ideiglenes TDI (t-TDI)

- 2 μg/kg testtömeg/nap TDI a teljes fumonizin B1, B2 és B3 vonatkozásában, külön-külön vagy együtt számítva.

(6) Az élelmiszerekre vonatkozó kérdések tudományos vizsgálatában a tagállamok által a Bizottságnak nyújtott támogatásról és a tagállamok együttműködéséről szóló, 1993. február 25-i 93/5/EGK tanácsi irányelv (3) keretében került sor a "Fusarium-toxinok előfordulási adatainak gyűjteménye és az EU-tagállamok lakossága általi, élelmiszer útján történő bevitel felmérése" című 3.2.10. tudományos együttműködési (SCOOP) (4) feladat elvégzésére, majd 2003. szeptemberben annak véglegesítésére.

A feladat eredményei azt mutatják, hogy a Fusarium-mikotoxinok a közösségi élelmiszerláncban igen elterjedtek. A Fusarium-toxinok élelmiszer útján történő bevitelének legfontosabb forrásai a gabonafélékből, különösen búzából és kukoricából készült termékek. Míg a teljes népesség és a felnőttek esetében a Fusarium-toxinok élelmiszer útján bevitt mennyisége gyakran kisebb, mint az adott toxinra vonatkozó TDI, addig az olyan kockázati csoportok, mint a csecsemők és a kisgyermekek esetében a bevitel TDI-hez közeli, sőt néhány esetben meg is haladja azt.

(7) Különösen a deoxinivalenol esetében, a kisgyermekek és serdülők körében az élelmiszer útján bevitt mennyiség közel áll a TDI-hez. A T-2 és HT-2 toxinok vonatkozásában az élelmiszer útján bevitt becsült mennyiség a legtöbb esetben meghaladja a t-TDI-t. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a T-2 és HT-2 toxinok esetében az előfordulási adatok legnagyobb részéhez nagy kimutathatósági határral dolgozó vizsgálati módszerek alkalmazásával jutottak, és figyelembe véve, hogy a kimutathatósági határ feletti minták mennyisége 20 % alatt volt, az élelmiszer útján bevitt mennyiséget nagyban befolyásolta az alkalmazott vizsgálati módszerek kimutathatósági határa. A nivalenol esetében minden bevitel messze a TDI alatt volt. A fent említett SCOOP-feladatban vizsgált egyéb trichotecének tekintetében, úgymint 3-acetil-deoxinivalenol, 15-acetil-deoxinivalenol, fuzarenon-X, T2-triol, diacetoxiscirpenol, neosolaniol, monoacetoxiscirpenol és verrucol, a rendelkezésre álló információk szerint valamennyi bevitel alacsony.

(8) A zearalenon esetében, az élelmiszer útján történő átlagos napi bevitel jelentősen a TDI alatti, de figyelmet kell fordítani azokra a feladatban nem azonosított népességcsoportokra, ahol előfordulhat a zearalenonnal erősen szennyezett termékek nagy mennyiségben történő rendszeres fogyasztása, illetve figyelemmel kell lenni a gyermekek számára készült termékekre, mivel a kisgyermekek étrendjének változatossága behatárolt.

(9) A legtöbb népességcsoport esetében a fumonizinek élelmiszerrel történő becsült bevitele messze a TDI alatt van. A fumonizinek élelmiszerrel történő bevitele akkor növekszik jelentősen, amikor csak a fogyasztókat vizsgálják. Mindazonáltal az élelmiszerrel történő bevitel a fogyasztók ezen csoportjának esetében is a TDI alatt van. Ugyanakkor a 2003-as betakarítás felügyeleti ellenőrzésének eredményei azt mutatják, hogy a kukorica és kukoricakészítmények fumonizinekkel erősen szennyezettek. Ezért helyénvaló intézkedéseket hozni az elfogadhatatlanul magasan szennyezett kukorica és kukoricakészítmények élelmiszerláncba történő bejutásának megakadályozására.

(10) A Fusarium fajok betakarítás előtt fertőzik a gabonaszemeket. A Fusarium-fertőzéshez és a mikotoxin-képződéshez kapcsolódóan számos kockázati tényezőt állapítottak meg. A növekedés alatti éghajlati körülmények, különösen virágzáskor, nagyban befolyásolják a mikotoxintartalmat. Ugyanakkor a helyes mezőgazdasági gyakorlattal, a kockázati tényezők minimálisra csökkentésével a Fusarium gombák általi szennyezés bizonyos fokig megelőzhető.

(11) A közegészség védelmében fontos, hogy a legmagasabb megengedett értékek feldolgozatlan gabonafélék esetében kerüljenek megállapításra, annak érdekében, hogy ne kerülhessenek az élelmiszerláncba magasan szennyezett gabonafélék, illetve annak elősegítésére és biztosítására, hogy a termelési láncban a táblákon, a betakarítás és tárolás során minden intézkedést megtegyenek (helyes mezőgazdasági, betakarítási és tárolási gyakorlatot alkalmazva). Helyénvaló a feldolgozatlan gabonafélékre vonatkozó legmagasabb megengedett értéket az első szintű feldolgozás céljából forgalomba hozott gabonafélékre alkalmazni, mivel a gabonafélék rendeltetése (élelmiszer, takarmány vagy ipari) ebben a fázisban ismert. A tisztítási, válogatási, szárítási eljárások nem számítanak első szintű feldolgozásnak, amennyiben a gabonaszemen nem történik fizikai beavatkozás, míg a hántolás már első szintű feldolgozásnak tekintendő.

(12) A legmagasabb megengedett értékeket a kérdéses toxin megengedhető bevitelével kapcsolatos jelenlegi humán expozíció figyelembevételével határozzák meg, valamint oly módon, hogy az a termelés és elosztás minden fázisában a helyes gyakorlatok követésével ésszerűen elérhető legyen. Ez a megközelítés biztosítja, hogy élelmiszeripari vállalkozó a közegészség védelme érdekében megtegyen minden lehető intézkedést a szennyeződés megelőzése/csökkentése érdekében.

(13) A kukorica esetében nem ismert pontosan valamennyi, a Fusarium-toxinok, különösen a zearalenon és a fumonizin B1 és B2 képződésében szerepet játszó tényező. Ezért az élelmiszerláncban résztvevő élelmiszer-ipari vállalkozók kellő időt kapnak arra, hogy vizsgálatokat végezzenek ezen mikotoxinok képződésének forrásaira vonatkozóan, illetve arra, hogy meghatározzák azokat a kezelési intézkedéseket, melyekkel jelenlétük a lehető legjobban megelőzhető. A jelenleg rendelkezésre álló előfordulási adatokon alapuló legmagasabb megengedett értékeket 2007-től javasolják alkalmazni, amennyiben ezen időpontot megelőzően nem kerül megállapításra az előfordulással és toxinképződéssel kapcsolatos új információn alapuló, egyedi legmagasabb megengedett érték.

(14) A nyers gabonában lévő Fusarium-toxin-tartalom tisztítással és feldolgozással bizonyos fokig csökkenthető a feldolgozott gabonakészítményekben. A csökkentés változó foka miatt a fogyasztó védelme érdekében helyénvaló a végső, fogyasztóhoz kerülő gabonakészítményre vonatkozó legmagasabb megengedett értékek meghatározása, és végrehajtható jogi szabályozásra is szükség van. A végső fogyasztóhoz kerülő gabonakészítményekre vonatkozó legmagasabb megengedett értékek meghatározásakor gyakorlati megközelítést kell alkalmazni. Továbbá helyénvaló a gabonafélékből származó főbb élelmiszer-összetevőkre vonatkozó legmagasabb megengedett értékek meghatározása is, a közegészség védelmét célzó hatékony végrehajtás biztosítása érdekében.

(15) Mivel a rizsben alacsony Fusarium-toxin fertőzöttségi szintet találtak, ezért a rizsre és a rizskészítményekre nem vonatkozik legmagasabb megengedett érték.

(16) Az együttes előfordulás miatt szükségtelen egyedi intézkedések meghozatala a 3-acetil-deoxinivalenol, 15-acetil-deoxinivalenol és fumonizin B3 vonatkozásában, hiszen a lehetséges intézkedések, különösen deoxinivalenol és fumonizin B1 és B2 tekintetében védenék a lakosságot 3-acetil-deoxinivalenol, 15-acet-il deoxinivalenol és fumonizin B3 váratlan expozícióitól. Ugyanez vonatkozik a nivalenolra, melynél szintén megfigyelhető a deoxinivalenollal való együttes előfordulás, és a nivalenolnak történő humán expozíció a becslések szerint jelentősen a t-TDI alatt van.

(17) A T-2 és a HT-2 toxinok jelenlétére vonatkozó adatok egyelőre korlátozottak. Sürgősen szükséges a vizsgálat érzékeny módszerének kidolgozása és validálása is. Ugyanakkor a becsült beviteli értékek világosan jelzik, hogy a T-2 és a HT-2 jelenléte közegészségügyi szempontból aggodalomra adhat okot. Ezért egy érzékeny módszer kidolgozása, további előfordulási adatok gyűjtése, a T-2 és HT-2 gabonafélékben és gabonakészítményekben való jelenlétéhez kapcsolódó tényezők további vizsgálata/kutatása, különösen a zab és zabkészítmények esetében, szükséges és elsődleges fontosságú.

(18) Ezért a 466/2001/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(19) Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 466/2001/EK rendelet a következőképpen módosul:

(1) A 2. cikk (3) bekezdése helyébe a következő lép: "3. A 3. cikk (1) bekezdésének és a 4. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül tilos:

a) olyan termékeket élelmiszer-összetevőként összetett élelmiszerek előállítására felhasználni, amelyek nem felelnek meg az I. mellékletben szereplő legmagasabb megengedett értéknek;

b) a legmagasabb megengedett értékeknek megfelelő termékeket az I. mellékletben megállapított legmagasabb megengedett értékeket meghaladó termékekkel keverni;

c) az I. melléklet 2. részében (mikotoxinok) felsorolt szennyező anyagok esetében szándékosan méregteleníteni a terméket kémiai kezeléssel."

(2) Az 5. cikk a következő, (5) bekezdéssel egészül ki:

"5. A Bizottság 2008. július 1-jéig felülvizsgálja az I. melléklet 2. szakaszának 2.4., 2.5., 2.6. és 2.7. pontjait a deoxinivalenol, zearalenon és fumonizin B1 és B2 legmagasabb megengedett értékeinek szempontjából és tekintettel a gabonafélékben és gabonakészítményekben lévő T-2 és HT-2 toxinok legmagasabb megengedett értékeire is.

Ebből a célból a tagállamok és az érdekelt felek évente tájékoztatják a Bizottságot a végzett vizsgálatok eredményeiről, beleértve a deoxinivalenol, zearalenon, T-2 és HT-2 toxin és fumonizin B1 és B2 előfordulási adatait, és az általuk történő szennyeződést megelőző intézkedések alkalmazásában történt előrehaladást."

(3) Az I. melléklet e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösség Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

Ez a rendelet 2006. július 1-jétől alkalmazandó. Ez a rendelet nem vonatkozik azokra a termékekre, melyeket 2006. július 1-jét megelőzően hoztak forgalomba a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően. A termékek forgalomba hozatala időpontjának bizonyításához kapcsolódó terhet az élelmiszer-ipari vállalkozó viseli.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. június 6-án.

a Bizottság részéről

Markos KYPRIANOU

a Bizottság tagja

(1) HL L 37., 1993.2.13., 1. o. Az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 77., 2001.3.16., 1. o. A legutóbb a 208/2005/EK rendelettel (HL L 34., 2005.2.8., 3. o.) módosított rendelet.

(3) HL L 52., 1993.3.4., 18. o. Az 1882/2003/EK rendelettel módosított irányelv.

(4) A beszámoló elérhető az Európai Bizottság Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságának weboldalán (http://europa.eu.int/comm/food/fs/scoop/task3210.pdf).

MELLÉKLET

A 466/2001/EK rendelet I. mellékletének 2. szakasza (mikotoxinok) a következő, 2.4., 2.5., 2.6. és 2.7. pontokkal egészül ki:

(1) Lásd e Hivatalos Lap 18 oldalát.

(2) A 2.4., 2.5., 2.6. és 2.7. pontban megfogalmazott deoxinivalenol, zearalenon, fumonizinek, B1 és B2, T-2 és HT-2 toxinok legmagasabb megengedett értékeinek alkalmazásában a rizs nem tartozik a »gabonafélék« közé, és a rizstermékek sem tartoznak a »gabonakészítmények« közé.

(3) A »feldolgozatlan gabonafélékre« vonatkozó legmagasabb megengedett értékek az első szintű feldolgozás céljából forgalomba hozott gabonafélékre vonatkoznak. A legmagasabb megengedett értékek azonban a betakarított és átvett gabonafélék esetén a 2005/2006-os gazdasági évtől alkalmazandók a gabonafélék intervenciós hivatalok által történő átvételére vonatkozó eljárások létrehozásáról, valamint a gabona minőségének meghatározására szolgáló vizsgálati módszerek megállapításáról szóló, legutóbb a 777/2004/EK rendelettel módosított (HL L 123., 2004.4.27., 50. o.) 2000. április 19-i 824/2000/EK rendelet (HL L 100., 2000.4.20., 31. o.) szerint.

»Első szintű feldolgozás« bármilyen fizikai vagy hőkezelést jelent, kivéve a gabonaszemek szárítását.

A tisztítási, válogatási, szárítási eljárások nem számítanak »első szintű feldolgozásnak«, amennyiben a gabonaszemen nem történik fizikai beavatkozás, és az egész gabonaszem épen marad a tisztítást és válogatást követően.

(4) Ha 2007. július 1-je előtt nem állapítanak meg egyedi szintet, az ebben a pontban hivatkozott kukoricára azt követően 1 750 μg/kg érték vonatkozik.

(5) Ez a kategória más névvel ellátott hasonló termékeket is magába foglal, például búzadara.

(6) A legutóbb a 2003/13/EK irányelvvel (HL L 41., 2003.2.14., 33. o.) módosított, csecsemők és a kisgyermekek számára készült feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekről és bébiételekről szóló, 1996. február 16-i 96/5/EK bizottsági irányelv 1. cikkében meghatározott, csecsemőknek, kisgyermekeknek és bébiétel céljára szánt feldolgozottgabona-alapú élelmiszerek (HL L 49., 1996.2.28., 17. o.)

A feldolgozottgabona-alapú, csecsemőknek, kisgyermekeknek és bébiételnek szánt élelmiszerek legmagasabb megengedett értéke a szárazanyagra vonatkozik.

(7) A 2.4., 2.5., 2.6. és 2.7. pontban megfogalmazott deoxinivalenol, zearalenon, fumonizinek, B1 és B2, T-2 és HT-2 toxinok legmagasabb megengedett értékeinek alkalmazásában a rizs nem tartozik a »gabonafélék« közé, és a rizstermékek sem tartoznak a »gabonakészítmények« közé.

(8) A »feldolgozatlan gabonafélékre« vonatkozó legmagasabb megengedett értékek az első szintű feldolgozás céljából forgalomba hozott gabonafélékre vonatkozik. A legmagasabb megengedett értékek azonban a betakarított és átvett gabonafélék esetén a 2005/2006-os gazdasági évtől alkalmazandók a gabonafélék intervenciós hivatalok által történő átvételére vonatkozó eljárások létrehozásáról, valamint a gabona minőségének meghatározására szolgáló vizsgálati módszerek megállapításáról szóló, legutóbb a 777/2004/EK rendelettel módosított (HL L 123., 2004.4.27., 50. o.) 824/2000/EK rendelet (HL L 100., 2000.4.20., 31. o.) szerint.

»Első szintű feldolgozás« bármilyen fizikai vagy hőkezelést jelent, kivéve a gabonaszemek szárítását.

A tisztítási, válogatási, szárítási eljárások nem számítanak »első szintű feldolgozásnak«, amennyiben a gabonaszemen nem történik fizikai beavatkozás, és az egész gabonaszem épen marad a tisztítást és válogatást követően.

(9) Amennyiben 2007. július 1előtt. nem állapítanak meg egyedi értéket, attól kezdődően:

- 200 μg/kg érték vonatkozik a feldolgozatlan kukoricára,

- 200 μg/kg érték vonatkozik a kukoricalisztre, kukoricakorpára, kukoricadarára és finomított kukoricaolajra,

- 50 μg/kg érték vonatkozik a kukoricaszeletekre és kukoricaalapú reggeli müzlire,

- 20 μg/kg érték vonatkozik a csecsemők és kisgyermekek fogyasztására szánt feldolgozott kukorica alapú élelmiszerekre.

(10) Ez a kategória még másképp elnevezett hasonló termékeket is magába foglal, úgymint búzadara.

(11) A legutóbb a 2003/13/EK rendelettel (HL L 41., 2003.2.14., 33. o.) módosított, csecsemők és a kisgyermekek számára készült feldolgozottgabona-alapú élelmiszerekről és bébiételekről szóló, 1996. február 16-i 96/5/EK irányelv 1. cikkében meghatározott, csecsemőknek, kisgyermekeknek és bébiétel céljára szánt feldolgozottgabona-alapú élelmiszerek (HL L 49., 1996.2.28., 17. o.).

A feldolgozottgabona-alapú, csecsemőknek, kisgyermekeknek és bébiételnek szánt élelmiszerek legmagasabb megengedett értéke a szárazanyagra vonatkozik.

(12) A legmagasabb megengedett érték a fumonizin B1 (FB1) és Fumonizin B2 (FB2) összességére vonatkozik.

(13) A »feldolgozatlan kukoricára« vonatkozó legmagasabb megengedett értékek az első szintű feldolgozás céljából forgalomba hozott kukoricára vonatkozik. A legmagasabb megengedett értékek azonban a betakarított és átvett kukorica esetén a 2006/2007-es gazdasági évtől alkalmazandók a gabonafélék intervenciós hivatalok által történő átvételére vonatkozó eljárások létrehozásáról, valamint a gabona minőségének meghatározására szolgáló vizsgálati módszerek megállapításáról szóló, legutóbb a 777/2004/EK rendelettel módosított (HL L 123., 2004.4.27., 50. o.) 824/2000/EK rendelet (HL L 100., 2000.3.20., 31. o.) szerint.

»Első szintű feldolgozás« bármilyen fizikai vagy hőkezelést jelent, kivéve a gabonaszemek szárítását.

A tisztítási, válogatási, szárítási eljárások nem számítanak »első szintű feldolgozásnak«, amennyiben a gabonaszemen nem történik fizikai beavatkozás, és az egész gabonaszem épen marad a tisztítást és válogatást követően.

(14) Amennyiben 2007. október 1-je előtt nem állapítanak meg egyedi értéket, attól kezdődően

- 2 000 μg/kg érték vonatkozik a feldolgozatlan kukoricára,

- 1 000 μg/kg érték vonatkozik a kukoricalisztre, kukoricakorpára, kukoricadarára és a kukoricagrízre,

- 400 μg/kg érték vonatkozik a közvetlen fogyasztásra szánt kukorica alapú élelmiszerekre,

- 200 μg/kg érték vonatkozik a csecsemők és kisgyermekek fogyasztására szánt feldolgozott kukorica alapú élelmiszerekre és bébiételekre.

(15) Ez a kategória még másképp elnevezett hasonló termékeket is magába foglal, úgymint búzadara.

(16) A legutóbb a 2003/13/EK rendelettel (HL L 41., 2003.2.14., 33. o.) módosított, csecsemők és a kisgyermekek számára készült feldolgozottgabona-alapú élelmiszerekről és bébiételekről szóló, 1996. február 16-i 96/5/EK irányelv 1. cikkében meghatározott, csecsemőknek, kisgyermekeknek és bébiétel céljára szánt feldolgozottgabona-alapú élelmiszerek (HL L 49., 1996.2.28., 17. o.)

A feldolgozottgabona-alapú, csecsemőknek, kisgyermekeknek és babaételnek szánt élelmiszerek legmagasabb megengedett értéke a szárazanyagra vonatkozik.

(17) A legmagasabb megengedett érték a T-2 és HT-2 toxin összességére utal.

(18) A 2.4., 2.5., 2.6. és 2.7. pontban megfogalmazott deoxinivalenol, zearalenon, fumonizinek, B1 és B2, T-2 és HT-2 toxinok legmagasabb megengedett értékeinek alkalmazásában a rizs nem tartozik a »gabonafélék« közé, és a rizstermékek sem tartoznak a »gabonakészítmények« közé.

(19) A »feldolgozatlan gabonafélékre« vonatkozó legmagasabb megengedett értékek az első szintű feldolgozás céljából forgalmazott gabonafélékre vonatkozik.

»Első szintű feldolgozás« bármilyen fizikai vagy hőkezelést jelent, kivéve a gabonaszemek szárítását.

A tisztítási, válogatási, szárítási eljárások nem számítanak »első szintű feldolgozásnak«, amennyiben a gabonaszemen nem történik fizikai beavatkozás, és az egész gabonaszem épen marad a tisztítást és válogatást követően.

(20) Amennyiben helyénvaló, 2007. július 1-jét megelőzően meghatározásra kerül egy legmagasabb megengedett érték.

A T-2 és a HT-2 toxinok jelenlétére vonatkozó adatok egyenlőre korlátozottak. Ugyanakkor a becsült beviteli értékek világosan jelzik, hogy a T-2 és a HT-2 jelenléte közegészségügyi szempontból aggodalomra adhat okot. Ezért egy érzékeny módszer kidolgozására, további előfordulási adatok gyűjtése, a T-2 és HT-2 gabonafélékben és gabonakészítményekben való jelenlétéhez kapcsolódó tényezők további vizsgálata/kutatása, különösen a zabban és termékeiben, szükséges és elsődleges fontosságú."