32000R0824[1]

A Bizottság 824/2000/EK rendelete (2000. április 19.) a gabonafélék intervenciós hivatalok által történő átvételére vonatkozó eljárások létrehozásáról, valamint a gabona minőségének meghatározására szolgáló elemzési módszerek megállapításáról

A BIZOTTSÁG 824/2000/EK RENDELETE

(2000. április 19.)

a gabonafélék intervenciós hivatalok által történő átvételére vonatkozó eljárások létrehozásáról, valamint a gabona minőségének meghatározására szolgáló elemzési módszerek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a legutóbb az 1253/1999/EK rendelettel ( 1 ) módosított, a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 1992. június 30-i 1766/92/EGK tanácsi rendeletre ( 2 ) és különösen annak 5. cikkére,

(1)

A közönséges búza, a durumbúza, az árpa, a rozs, a kukorica és a cirok intervenciós árát a Közösségben betakarított gabonafélék átlagminőségének leginkább megfelelő módon határozzák meg.

(2)

Az intervenciós árakat a különféle minőségek piacon tapasztalt árbeli eltéréseinek figyelembevétele érdekében növelik vagy csökkentik.

(3)

A felhasználásra vagy tárolásra nem alkalmas minőségű gabonaféléket nem szabad befogadni intervencióra.

(4)

Az intervenciós eljárások lefolytatásának egyszerűsítése és különösen az intervencióra felkínált egyes gabonafélék homogén tételeinek kialakítása érdekében olyan minimális mennyiséget kell meghatározni, amely alatt az intervenciós hivatal nem köteles elfogadni az ajánlatot. Egyes tagállamok esetében azonban nagyobb mértékű minimális mennyiségről is lehet rendelkezni annak érdekében, hogy az intervenciós hivatalok figyelembe vehessék a nagykereskedelem korábban már fennálló körülményeit és gyakorlatát ezen országokban.

(5)

A termelők közötti bármiféle diszkrimináció elkerülése érdekében azoknak a feltételeknek, amelyekkel a gabonaféléket az intervenciós hivataloknak felkínálják, illetve azok azt felvásárolják, a lehető legegységesebbnek kell lenniük a Közösség egészén belül.

(6)

A közönséges búza, a durumbúza, az árpa, a rozs, a kukorica és a cirok minőségmeghatározási módszereit meg kell állapítani.

(7)

Azon túlmenően, hogy a 808/1999/EK rendelettel ( 3 ) módosított, a mezőgazdasági termékek intervenciós készleteinek felmérésére és monitoringjára vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1996. november 8-i 2148/96/EK bizottsági rendelet ( 4 ) alapján éves készletbevallást írtak elő, a tagállamoknak ellenőrizniük kell a birtokukban lévő intervenciós készletek minőségmegőrzési állapotát.

(8)

A legutóbb az 1644/1999/EK rendelettel ( 5 ) módosított, az intervenciós hivatalok által történő gabonafelvásárlásra vonatkozó eljárás és feltételek meghatározásáról szóló, 1992. március 19-i 689/92/EGK bizottsági rendelet ( 6 ), valamint a legutóbb a 2507/87/EGK rendelettel ( 7 ) módosított, a gabonafélék minőségének meghatározását szolgáló standard módszerek meghatározásáról szóló, 1984. július 4-i 1908/84/EGK bizottsági rendelet ( 8 ) gyakran módosult. Az egyértelműség érdekében ezek helyébe újakat kell léptetni.

(9)

A Gabonapiaci Irányítóbizottság az elnöke által megállapított határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1784/2003/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében meghatározott időszakok alatt a Közösség területén betakarított közönséges búzából, árpából, kukoricából, cirokból minimum 80 tonna, vagy durumbúzából minimum 10 tonna egységes tétellel rendelkezők e gabonaféléket felajánlhatják az intervenciós hivatalnak.

Az intervenciós hivatalok azonban nagyobb minimális mennyiséget is meghatározhatnak.

2. cikk

(1) Az intervencióra való jogosultsághoz a gabonának épnek, megfelelőnek és forgalmazható minőségűnek kell lennie.

A gabonafélék megfelelnek az ép, megbízható és kifogástalan kereskedelmi minőségnek amennyiben színük az adott gabonafajtára jellemző színű, nincs kellemetlen szaguk, mentesek a bármilyen fejlődési szakaszban lévő élő kártevőktől (beleértve az atkákat), illetve amennyiben megfelelnek az I. mellékletben szereplő minimális minőségre vonatkozó kritériumoknak és nem haladják meg a közösségi szabályozás értelmében alkalmazandó legmagasabb elfogadható szennyezőanyag-szintet, ideértve a radioaktivitási-szintet is. A legmagasabb elfogadható szennyezőanyag-szintek, amelyeket nem szabad meghaladni a következők:

- a közönséges búza és a durumbúza esetében a 315/93/EGK tanácsi rendelet ( 9 ) értelmében meghatározott szintek, ideértve a közönséges búza és a durumbúza tekintetében a Fusarium-toxinok szintjével kapcsolatos, a 466/2001/EK bizottsági rendelet ( 10 ) I. mellékletének 2.4.-2.7. pontjaiban meghatározott követelményeket,

- az árpa, a kukorica és a cirok esetében a 2002/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 11 ) meghatározott szintek.

A tagállamok a kockázatelemzés alapján elvégzik a szennyező anyagok szintjével kapcsolatos ellenőrzést, ideértve a radioaktivitást is, tekintetbe véve különösen az ajánlattevő által nyújtott információkat és annak az előírt szabványok betartásával kapcsolatos kötelezettségvállalásait, többek között az általa elvégzett elemzések tekintetében. Szükség esetén az 1784/2003/EK tanácsi rendelet 25. cikkében előírt eljárás szerint kell meghatározni az ellenőrzési intézkedések ritmusát és kiterjedését, többek között abban az esetben, ha a piaci helyzetben súlyos zavart okozhatnak a szennyező anyagok.

Továbbá, azokban az esetekben, amikor az elemzések azt mutatják, hogy a közönséges búza meghatározott tételének Zeleny-indexe 22 és 30 között van, ahhoz, hogy ez a búza az (1) bekezdés értelmében épnek, megfelelőnek és forgalmazható minőségűnek legyen tekinthető, az abból nyert tésztának nem ragadósnak és gépi feldolgozásra alkalmasnak kell bizonyulnia.

(3) E rendelet alkalmazásában a kifogástalan minőségű alapgabonától eltérő anyagok a II. mellékletben meghatározott anyagok.

Az alapgabona- és egyéb gabonaszemek közül a sérülteket, az anyarozzsal fertőzötteket vagy a romlottakat az "idegenanyag-tartalomhoz" kell sorolni akkor is, ha olyan hibáik vannak, amelyek más kategóriába tartoznak.

3. cikk

Az 1766/92/EGK rendelet 5. és 6. cikke alapján intervencióra felkínált gabona minőségének meghatározásához a következő módszereket kell alkalmazni:

3.1. a kifogástalan minőségű alapgabonától eltérő anyagok meghatározásának standard módszere a III. mellékletben meghatározott módszer;

3.2. a nedvességtartalom meghatározásának standard módszere a IV. mellékletben meghatározott módszer. A tagállamok azonban alkalmazhatnak a IV. mellékletben meghatározott elveken alapuló egyéb módszereket is, az ISO 712:1998 módszert vagy infravörös technológián alapuló módszert. Vitás esetben kizárólag a IV. mellékletben meghatározott módszer alkalmazásával kapott eredményeket lehet elfogadni;

3.3. a cirok tannintartalmának standard meghatározási módszere az ISO 9648:1988 módszer;

3.4. az közönséges búzából nyert tészta nem ragadós mivoltának és gépi feldolgozhatóságának standard meghatározási módszere az V. mellékletben meghatározott módszer;

3.5. az őrölt közönséges búza fehérjetartalmának meghatározására szolgáló standard módszer a Nemzetközi Gabonakémiai Szövetség (International Association for Cereal Chemistry = ICC) - amelynek szabványait a 105/2. számú: "a gabonafélék és gabonatermékek fehérjetartalmának meghatározási módszere" cím alatt határozták meg - által elfogadott módszer.

A tagállamok azonban alkalmazhatnak bármely más módszert is. Ilyen esetben igazolniuk kell a Bizottságnak, hogy az ICC elismerte, hogy a szóban forgó módszer azonos eredményeket ad;

3.6. az őrölt közönséges búza Zeleny-indexe meghatározási módszerének meg kell felelnie az ISO 5529:1992-nek;

3.7. a Hagberg-esésszám (amiláz-aktivitási teszt) meghatározására szolgáló módszernek meg kell felelnie az ISO 3093:2004-nek;

3.8. a durumbúza üveges jellege veszteségrátájának meghatározására szolgáló standard módszer a VI. mellékletben meghatározott módszer;

3.9. a fajsúly meghatározására az ISO 7971/2:1995 módszer, illetve a kukorica esetében az alkalmazott hagyományos módszerek szolgálnak referenciamódszerként;

3.10. a mikotoxin-szint meghatározásához a mintavételi módszerek és a referencia vizsgálati módszerek a 466/2001/EK rendelet I. mellékletében említett módszerek.

3a. cikk

(1) E rendelet 4. cikke sérelme nélkül az intervencióra felajánlható kukoricamennyiségek az 1784/2003/EK rendelet 5. cikke (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban a 2007/2008-as és 2008/2009-es gazdasági években két szakaszban kerülnek odaítélésre ("első szakasz" és "második szakasz"), az e cikk (2)-(5) bekezdésében rögzített feltételek és szabályok szerint.

Az első szakasz Görögországban, Spanyolországban, Olaszországban és Portugáliában augusztus 1-jén, Svédországban december 1-jén, a többi tagállamban november 1-jén kezdődik, és valamennyi tagállam esetében december 31-éig, az e szakaszban tehető ajánlatok benyújtási határidejéig tart.

A második szakasz az e szakaszban intervencióra felkínálható mennyiségnek a (2) bekezdés második albekezdésével összhangban az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követő napon kezdődik. Valamennyi tagállamban ez az ajánlattétel első napja; a szakasz Görögország, Spanyolország, Olaszország és Portugália esetében legkésőbb április 30-áig, Svédország esetében június 30-áig, a többi tagállam esetében pedig május 31-éig tart.

(2) Az első szakasz végén a Bizottság a tagállamok által hetente a 11a. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjával összhangban nyújtott tájékoztatás alapján összesíti a gazdasági szereplők által a kukoricára vonatkozóan a tagállamok intervenciós hivatalaihoz brüsszeli idő szerint december 31-én 12 óráig benyújtott elfogadható ajánlatokat.

Ha a teljes felajánlott mennyiség meghaladja az 1784/2003/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében megállapított maximális mennyiséget, a Bizottság a kérelmezett mennyiségekre legkésőbb január 25-éig hat tizedesjegyig odaítélési együtthatót határoz meg és tesz közzé. Ha a kérelmezett mennyiség nem haladja meg a rendelkezésre álló mennyiséget, az odaítélési együttható 1-gyel egyenlő, és a Bizottság közzéteszi a megmaradt mennyiséget, amely a második szakaszban rendelkezésre áll.

A tagállam intervenciós hivatala legkésőbb január 31-én értesíti az ajánlattevőt ajánlatának elfogadásáról, a felajánlott mennyiség és az odaítélési együttható szorzatával megegyező mennyiség erejéig.

(3) Február első szerdájától kezdve a Bizottság a tagállamok által a 11a. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjával összhangban nyújtott tájékoztatás alapján hetente összesíti a gazdasági szereplők által a kukoricára vonatkozóan a tagállamok intervenciós hivatalaihoz brüsszeli idő szerint legkésőbb az előző héten pénteken 12 óráig benyújtott ajánlatokat.

Ha a felkínált mennyiség meghaladja az intervencióra rendelkezésre álló mennyiséget, a Bizottság a kérelmezett mennyiségekre legkésőbb az ajánlattétel határidejét követő negyedik munkanapon hat tizedesjegyig odaítélési együtthatót határoz meg és tesz közzé. Ha a felkínált mennyiség nem haladja meg a rendelkezésre álló mennyiséget, az odaítélési együttható 1-gyel egyenlő, a felkínált mennyiségeket elfogadottnak kell tekinteni, és a Bizottság internetes oldalán (http://ec.europa.eu/agriculture/markets/crops/index_en.htm) minden héten legkésőbb szerdán közzéteszi a gazdasági szereplők számára az adott héten intervencióra rendelkezésre álló mennyiséget.

A tagállam intervenciós hivatala legkésőbb az ajánlattétel határidejét követő kilencedik munkanapon értesíti az ajánlattevőt ajánlatának elfogadásáról, a felajánlott mennyiség és az odaítélési együttható szorzatával megegyező mennyiség erejéig.

(4) A (2) és (3) bekezdésben említett ajánlatokat az illetékes intervenciós hivatal összesíti beérkezésük időpontjában.

A már megtett ajánlatokat nem lehet módosítani vagy visszavonni.

(5) Az ajánlatokhoz az elutasítás terhe mellett mellékelni kell az ajánlattevő által fizetendő, tonnánként 15 eurós biztosíték letétbe helyezéséről szóló igazolást. Ezt a biztosítékot az ajánlattétel időpontjában kell letétbe helyezni; ha azonban az első szakasz folyamán bankgarancia formájában nyújtották, a biztosíték csak az ajánlattétel (2) bekezdésben megállapított határidejét követő naptól kezdve hívható le.

(6) A biztosíték az ajánlattevő által a (2) vagy (3) bekezdéssel összhangban felkínált mennyiségekre vonatkozik.

A vis maior esetét és a rendkívüli körülményeket kivéve a következő esetekben a biztosíték teljes összege elvész és a közösségi költségvetésbe folyik:

a) ha az ajánlattétel és a kukorica átvételének időpontja között a tárolási helyen található mennyiség alacsonyabb, mint az ajánlattevő által a 4. cikk (1) bekezdésével összhangban tett nyilatkozatban feltüntetett mennyiség, a megengedett 5 %-os tűréshatár sérelme nélkül;

b) ha az ajánlattevő az odaítélt mennyiséget nem szállítja ténylegesen átvételre az intervenciós központba, a 2. és az 5. cikkel összhangban.

E bekezdés második albekezdése a) pontjának alkalmazásában az intervenciós hivatalok ellenőrzik a tárolási helyen található mennyiségeket, értelemszerűen alkalmazva a közraktározási műveletek keretében raktározott termékek mennyiségének ellenőrzésére a 884/2006/EK bizottsági rendeletben ( 12 ) előírt szabályokat és feltételeket, valamint különösen az említett rendelet I. melléklete B. részének III. pontjában rögzített előírásokat. Az ellenőrzéseknek kockázatelemzés alapján legalább az ajánlatok 5 %-ára és a felkínált mennyiségek 5 %-ára kell kiterjedniük. Ez a minimális százalékos arány csak az első szakaszban tett ajánlatok ellenőrzésére vonatkozik.

A biztosíték teljes egészében felszabadul

a) az intervencióra felkínált, de oda nem ítélt mennyiségek tekintetében;

b) az odaítélt mennyiség tekintetében attól kezdve, hogy az intervenciós hivatal a mennyiség 95 %-át ténylegesen átvette.

4. cikk

(1) Az intervenciós ajánlat érvényességéhez azt az intervenciós hivatal által kiadott és a következő adatokat tartalmazó formanyomtatványon kell megtenni:

a) a pályázó neve;

b) a felkínált gabona;

c) a felkínált gabona tárolási helye;

d) a felkínált gabona mennyisége, főbb jellemzői és betakarítási éve;

e) az ajánlattal megkeresett intervenciós központ, valamint e rendelet 5. cikke (1) bekezdése második albekezdésének alkalmazása esetén az ajánlattevő nyilatkozata, amelyben kötelezettséget vállal arra, hogy a raktározóval fenntartott kapcsolataiban az e bekezdés c) pontjában említett tárolási helyre vonatkozóan az ajánlattétel időpontjától kezdve értelemszerűen a 884/2006/EK rendelet 2. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban alkalmazandó raktározási és ellenőrzési előírásokat és feltételeket érvényesíti.

A nyomtatványnak tartalmaznia kell az arra vonatkozó nyilatkozatot is, hogy a termékek közösségi eredetűek, illetve, az intervencióra termesztési övezetük alapján különleges feltételekkel elfogadott gabonafélék esetében, azok termesztési területének adatait.

Az intervenciós hivatal azonban érvényesnek tekintheti az egyéb, írásos formában, különösen távközlés útján benyújtott ajánlatokat is, amennyiben abban az első albekezdésben említett valamennyi, a nyomtatványon feltüntetendő adat szerepel.

A harmadik albekezdés szerint benyújtott ajánlat benyújtásának napjától számított érvényesség sérelme nélkül a tagállamok előírhatják az első albekezdésben szereplő nyomtatványnak az említett benyújtási módot követő, illetékes hivatalhoz történő továbbítását vagy közvetlen benyújtását.

(2) Amennyiben az ajánlat nem elfogadható, az érintett termelőt erről az intervenciós hivatal a beérkezést követő öt munkanapon belül tájékoztatja.

(3) Amennyiben az ajánlat elfogadható, a termelőket mielőbb tájékoztatni kell arról, hogy a gabonát melyik tárolónál veszik át, valamint a szállítás ütemezéséről.

Az ajánlattevőnek vagy a raktár üzemeltetőjének kérelmére az említett ütemezést az intervenciós hivatal módosíthatja.

(4) Az intervencióra felkínált, kukoricától eltérő gabonafélék tekintetében az utolsó szállításnak legkésőbb az ajánlat beérkezésének hónapját követő negyedik hónap végéig, de Spanyolország, Görögország, Olaszország és Portugália esetében legkésőbb július 1-jéig, a többi tagállam esetében legkésőbb július 31-éig meg kell történnie.

A kukorica tekintetében az első szakasz során benyújtott ajánlatok esetében a szállításnak február 1-je és április 30-a között, a második szakasz során benyújtott ajánlatok esetében pedig az ajánlat beérkezésének hónapját követő harmadik hónap végéig, de Spanyolország, Görögország, Olaszország és Portugália esetében legkésőbb július 1-jéig, a többi tagállam esetében legkésőbb július 31-éig meg kell történnie.

5. cikk

(1) A felkínált gabonát az intervenciós hivatal akkor veszi át, amikor az intervenciós hivatal vagy annak képviselője az intervenciós központba szállított árutétel egészének vonatkozásában megállapította a mennyiséget és a mellékletben meghatározottak szerint minimálisan előírt szabványokat.

Az átvétel akkor történhet abban a raktárban, ahol a gabonaféléket az ajánlat idején tárolják, ha a raktározást a 884/2006/EK rendelet 2. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti raktározók végzik, és a raktárra az ajánlattétel időpontjától kezdve ugyanazok a szabályok és feltételek vonatkoznak, mint amelyeket a gabona intervenciós átvételét követően alkalmaznak.

A kukorica esetében az átvett mennyiség nem haladhatja meg a 3a. cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban odaítélt mennyiséget.

(2) A minőségi jellemzőket a felkínált árutétel reprezentatív mintája alapján kell megállapítani, amely minden szállítás alkalmával legalább minden 60 tonna után vett mintákból áll.

(3) A leszállított mennyiséget az ajánlattevő és az intervenciós hivatal képviselője - akinek az ajánlattevőtől függetlennek kell lennie - jelenlétében kell lemérni.

Az intervenciós hivatal képviselője a raktár üzemeltetője is lehet. Ebben az esetben:

a) az átvételtől számított 45 napon belül maga az intervenciós hivatal vizsgálatot végez, mely legalább a térfogat ellenőrzését tartalmazza; a méréssel meghatározott mennyiség és a térfogat szerinti módszerrel megbecsült mennyiség közötti különbség nem haladhatja meg az 5 %-ot;

b) amennyiben nem lépték át a tűréshatárt, a raktár üzemeltetője viseli a gabona átvételekor lekönyvelt tömegtől való, a későbbi ellenőrzés során tapasztalt tömegbeli eltérés költségeit;

c) amennyiben a tűréshatárt átlépték, a gabonát azonnal le kell mérlegelni. Ha az így megállapított tömeg kevesebb, mint a nyilvántartásban szereplő, akkor a raktár üzemeltetője, ha pedig több, akkor a tagállam viseli a mérlegelés költségét.

(4) Ha az átvétel abban a raktárban történik, ahol a gabonaféléket tárolják az ajánlat idején, a mennyiség megállapítható a készletnyilvántartás - amelynek meg kell felelnie a szakmai követelményeknek és az intervenciós hivatal előírásainak - alapján is, amennyiben:

a) a készletnyilvántartás feltünteti a mérlegelés során feljegyzett tömeget, a mérlegeléskori tényleges minőségi jellemzőket, a nedvességtartalmat és adott esetben az esetleges átsilózást és az elvégzett kezeléseket; a mérlegelés nem történhetett 10 hónapnál régebben;

b) a raktár üzemeltetője kijelenti, hogy a felkínált tétel minden tekintetben megfelel a készletnyilvántartásban szereplő adatoknak;

c) a mérlegeléskor megállapított minőségi jellemzők megegyeznek a reprezentatív mintáéival, amely az intervenciós hivatal vagy annak képviselője által minden 60 tonna után vett mintákból áll.

(5) A (4) bekezdés alkalmazása esetén:

a) a feljegyzendő tömegnek meg kell egyeznie a készletnyilvántartásban feltüntetett tömeggel, adott esetben - a mérlegelés során feljegyzett, illetve a reprezentatív minta alapján meghatározott nedvességtartalom és/vagy idegenanyag-tartalom százaléka (Schwarzbesatz) közötti különbség figyelembevétele érdekében - kiigazítva. Az idegenanyag-tartalom százaléka közötti különbséget csak a készletnyilvántartásban szereplő tömeg csökkentésénél lehet figyelembe venni;

b) az átvételtől számított 45 napon belül az intervenciós hivatalnak további térfogat-ellenőrzést kell végeznie; a méréssel meghatározott mennyiség és a térfogat szerinti módszerrel becsült mennyiség közötti különbség nem haladhatja meg az 5 %-ot;

c) amennyiben nem lépték át a tűréshatárt, akkor a raktár üzemeltetője viseli az átvételkor lekönyvelt tömeg és a későbbi ellenőrzés során tapasztalt tömeg közötti eltérés költségeit;

d) a tűréshatár átlépése esetén a gabonát azonnal le kell mérni. Ha az így megállapított tömeg kevesebb, mint a nyilvántartásban szereplő, a raktárkezelő, ha pedig több, akkor az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap viseli a mérlegelés költségeit, figyelembe véve a 147/91/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének első francia bekezdésében foglalt tűréshatárt.

(6) Az utolsó átvételnek a kukoricától eltérő gabonafélék esetében legkésőbb a 4. cikk (4) bekezdésének első albekezdésében említett utolsó szállítást követő második hónap végéig, a kukorica esetében legkésőbb a 4. cikk (4) bekezdésének második albekezdésében említett szállítási határidőket követő második hónap végéig meg kell történnie; ez a határidő azonban Spanyolország, Görögország, Olaszország és Portugália esetében július 31-nél, a többi tagállam esetében augusztus 31-nél későbbi időpontra nem eshet.

6. cikk

1. Az intervenciós hivatal saját felelősségére elemezteti a vett minták fizikai és technológiai tulajdonságait a reprezentatív minta vételétől számított húsz munkanapon belül.

2. Az ajánlattevőt terhelik az alábbiakkal kapcsolatban felmerülő költségek:

a) a cirok tannintartalmának meghatározása;

b) amiláz-aktivitási teszt (Hagberg);

c) a közönséges búza és a durumbúza fehérjetartalmának meghatározása;

d) Zeleny-teszt;

e) gépi feldolgozhatósági teszt;

f) szennyezőanyag-tartalom elemzései.

3. Ha az (1) bekezdésben említett elemzések kimutatják, hogy a felkínált gabonafélék nem felelnek meg az intervenció esetében előírt minimális minőségi előírásoknak, akkor a szóban forgó gabonaféléket az ajánlattevő költségén vissza kell vonni. A felmerült költségeket szintén az ajánlattevő viseli.

4. Vitás esetben az intervenciós hivatalnak újból el kell végeztetni a szóban forgó gabonán a szükséges teszteket, amelynek költségeit a vesztes fél fedezi.

7. cikk

Az átvételi jegyzéket az intervenciós hivatalnak minden egyes tételnél el kell készítenie. A jegyzéknek fel kell tüntetnie:

a) a mennyiségre és a minimális jellemzőkre vonatkozóan elvégzett ellenőrzés időpontját;

b) a leszállított tömeget;

c) a reprezentatív minta összeállításához vett minták számát;

d) a megállapított fizikai jellemzőket;

e) a technológiai kritériumok elemzéséért és az annak eredményéért felelős hivatalt.

A jegyzéken fel kell tüntetni az időpontot, és azt meg kell küldeni a raktár üzemeltetőjének ellenjegyzésre.

8. cikk

(1) A (2) bekezdés rendelkezéseinek sérelme nélkül, az ajánlattevőnek fizetendő ár az 1766/92/EGK rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében említett intervenciós ár, amely az ajánlat elfogadásáról szóló értesítetéskor a szállítás első napjaként meghatározott napon érvényes a raktárhoz leszállított árukra, kirakodás előtt. Ezt az árat a 9. cikkben említett emeléseknek és csökkentéseknek megfelelően kell kiigazítani.

Ha azonban a szállítás olyan hónapban történik, amikor az intervenciós ár alacsonyabb az ajánlat havában érvényes intervenciós árnál, a magasabb árat kell fizetni. E rendelkezés nem alkalmazható az augusztus és szeptember során felkínált cirokra.

(2) Az ajánlat beérkezésekor az 1766/92/EGK rendelet 4. cikkének megfelelően az intervenciós hivatal határozza meg a gabona átvételének helyét és első időpontját.

Az áruk szállításának költségét arról a helyről, ahol az intervenciós hivatalnak történő felajánlás idején tárolták őket, abba az intervenciós központba, ahova a legkisebb költség mellett szállíthatók, az ajánlattevő fizeti.

Amennyiben az intervenciós hivatal az árukat attól az intervenciós központtól, ahova a legkisebb költség mellett szállíthatók, eltérő helyen veszi át, meg kell határoznia, és fedeznie kell a további szállítási költségeket. Ebben az esetben az előző albekezdésben említett szállítási költségeket az intervenciós hivatal határozza meg.

Ha az intervenciós hivatal, az ajánlattevővel egyetértésben, azon a helyen tárolja az árukat, ahol azok az ajánlat megtételekor voltak, az előző albekezdés második mondatában említett költségeket és a raktárból való kitárolás költségeit, mely utóbbit az adott tagállamban az adott időpontban jegyzett árak alapján számítanak, le kell vonni az intervenciós árból.

(3) A kifizetés az átvétel napját követő 30. és 35. nap között történik, az 5. cikkben említettek szerint.

9. cikk

Az árnövekedéseket vagy -csökkenéseket, amelyekkel az intervenciós ár nő vagy csökken, euró/tonnában kell kifejezni, és közösen alkalmazni az alábbiak szerint:

a) ha az intervencióra felkínált gabona nedvességtartalma a kukorica és a cirok esetében 13 %-nál, az egyéb gabonafélék esetében pedig 14 %-nál alacsonyabb, a VII. melléklet I. táblázatában szereplő árnövekedési értékeket kell alkalmazni. Ha az intervencióra felkínált gabona nedvességtartalma 13 %-nál, illetve 14 %-nál magasabb, a VII. melléklet II. táblázatában foglalt árcsökkentési értékeket kell alkalmazni;

b) ha az intervencióra felkínált gabonafélék fajsúlya eltér a közönséges búza esetében a 76 kg/hl, a kukorica esetében a 73 kg/hl, illetve az árpa esetében a 64 kg/hl tömeg/térfogat aránytól, a VII. melléklet III. táblázatában meghatározott árcsökkentési értékeket kell alkalmazni;

c) ha a tört szemek százalékos aránya durumbúza, közönséges búza és árpa esetében meghaladja a 3 %-ot, illetve kukorica és cirok esetében a 4 %-ot, úgy 0,05 euró csökkentést kell alkalmazni minden egyes további 0,1 %-ra;

d) ha a szemszennyezettség aránya meghaladja durumbúzánál a 2 %-ot, kukoricánál és ciroknál a 4 %-ot, illetve közönséges búzánál és árpánál az 5 %-ot, úgy 0,05 euró csökkentést kell alkalmazni minden egyes további 0,1 %-ra;

e) ha a csírázott szemek aránya meghaladja a 2,5 %-ot, úgy 0,05 EUR csökkentést kell alkalmazni minden egyes további 0,1 százalékpontra;

f) ha az idegenanyag-tartalom (Schwarzbesatz) aránya meghaladja durumbúzánál a 0,5 %-ot, közönséges búzánál, árpánál, kukoricánál és ciroknál pedig az 1 %-ot, akkor 0,1 euró csökkentést kell alkalmazni minden egyes további 0,1 %-ra;

g) ha a durumbúzánál a tarka szemek aránya meghaladja a 20 %-ot, úgy 0,2 EUR csökkentést kell alkalmazni minden egyes további százalékpontra vagy annak törtrészére;

h) ha a közönséges búza fehérjetartalma kevesebb, mint 11,5 %, az alkalmazandó csökkentések a VII. melléklet IV. táblázatában felsoroltak;

i) ha az intervencióra felkínált cirok tannintartalma a szárazanyag 0,4 %-ánál magasabb, az alkalmazandó csökkentést a VIII. mellékletben meghatározott módszer szerint kell kiszámítani.

10. cikk

(1) Bármely üzemeltetőnek, aki felvásárolt termékeket tárol az intervenciós hivatal nevében, rendszeresen figyelemmel kell kísérnie azok meglétét és minőségmegőrzését, valamint haladéktalanul tájékoztatnia kell a fent említett hivatalt bármely e vonatkozásban felmerült problémáról.

(2) Az intervenciós hivatal évente legalább egyszer ellenőrzi a tárolt termék minőségét. Ennek érdekében mintát vehet a leltárkészítéskor a 2148/96/EK rendelet 4. cikkének rendelkezései szerint.

3. Ha az e rendelet értelmében előírt ellenőrzéseket a 2. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében említett kockázatelemzés alapján el kell végezni, a legmagasabb elfogadható szennyezőanyag-szintek be nem tartásából eredő pénzügyi következmények a tagállamot terhelik. Ez a pénzügyi felelősség a tagállam által az ajánlattevő vagy a raktár üzemeltetője ellen a kötelezettségvállalásaik vagy kötelezettségeik be nem tartása miatt indított keresettől függetlenül fennáll.

Ugyanakkor az ochratoxin-A és az aflatoxin esetében ha az érintett tagállam - a Bizottság megelégedésére - bizonyítani tudja, hogy tiszteletben tartotta az intervenciós rendszerbe való bekerüléssel kapcsolatos szabványokat és a raktározás normál feltételeit, valamint a raktár üzemeltetőjének egyéb kötelezettségeit, a pénzügyi felelősség a közösségi költségvetést terheli.

11. cikk

Az intervenciós hivatalok szükség esetén további, e rendelettel összhangban levő eljárásokat és feltételeket vezethetnek be az átvételre a szóban forgó tagállamban fennálló bármiféle speciális körülmény figyelembevétele érdekében; különösen időszaki készletjelentéseket írhatnak elő.

11a. cikk

(1) Az 1784/2003/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében említett valamennyi gabonafélét illetően valamennyi tagállam elektronikus úton közli a Bizottsággal az intervenciós rendszer igazgatásához szükséges adatokat, nevezetesen:

a) minden héten legkésőbb szerda 12.00 óráig (brüsszeli idő szerint) a következőket:

i. a gazdasági szereplők által az előző hét folyamán legkésőbb pénteken brüsszeli idő szerint 12 óráig e rendelet 4. és 3a. cikkével összhangban intervencióra felkínált gabonamennyiségek;

ii. az ajánlattevők által az intervenciós időszak kezdete óta visszavont ajánlatokban szereplő, a kukoricától eltérő gabonafélék mennyisége;

iii. az intervenciós időszak kezdete óta intervencióra felkínált teljes gabonamennyiségek a ii. alpontban említett mennyiségek levonása után;

iv. az intervenciós időszak kezdete óta e rendelet 5. cikkével összhangban átvett teljes mennyiségek;

b) a pályázati felhívás közzétételét követő szerdán a 2131/93/EGK bizottsági rendelet ( 13 ) 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban pályázati felhívás útján meghirdetett mennyiségeket;

c) az azon időpontot követő szerdán, amikor a tagállam meghatározta az érintett tételeket, a 3730/87/EGK tanácsi rendeletnek ( 14 ) megfelelően a Közösség leginkább rászoruló személyei között térítésmentesen szétosztásra szánt gabonamennyiségeket;

d) legkésőbb az e rendelet 5. cikkének (6) bekezdésében említett átvételi határidőt követő hónap végéig a 837/90/EGK tanácsi rendelet ( 15 ) III. mellékletében meghatározott régiók szerinti bontásban a fajsúlyra, a nedvesség-, a törtszem- és a fehérjetartalomra vonatkozóan az átvett tételek esetében megállapított átlagértékeket.

(2) Az (1) bekezdésben említett adatközlést akkor is teljesíteni kell, ha nem nyújtottak be ajánlatot. Amennyiben a tagállam nem közli az (1) bekezdés a) pontjának i. alpontjában említett adatokat, a Bizottság úgy tekinti, hogy az adott tagállamban nem nyújtottak be ajánlatot.

(3) Az (1) bekezdésben említett adatközlés formáját és tartalmát a Bizottság a tagállamok rendelkezésére bocsátandó formanyomtatvány alapján határozza meg. A formanyomtatványok kizárólag a Gabonapiaci Irányítóbizottság előzetes tájékoztatását követően alkalmazhatók. Ezeket a formanyomtatványokat a Bizottság ugyanezen feltételek mellett igazítja ki és aktualizálja.

12. cikk

A 689/92/EGK és az 1908/84/EGK rendelet 2000. július 1-jével hatályát veszti.

13. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Rendelkezéseit 2000. július 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

II. MELLÉKLET

1. A KIFOGÁSTALAN MINŐSÉGŰ ALAPGABONÁN KÍVÜLI ANYAGOK MEGHATÁROZÁSA

1.1. Tört szemek

Az olyan szemeket, amelyeknek endospermiuma részlegesen fedetlen, tört szemeknek kell tekinteni. A cséplés során károsodott szemek, valamint azok a szemek, melyekből a csírát eltávolították, szintén ebbe a csoportba tartoznak.

Kukorica esetében a "tört szem" olyan szemdarabokat vagy szemeket jelent, amelyek a 4,5 mm kör lyukbőségű hálós rostán átmennek.

Cirok esetében a "tört szem" olyan szemdarabokat vagy szemeket jelent, amelyek az 1,8 mm kör lyukbőségű hálós rostán átmennek.

1.2. Szemszennyeződések

a) Aszalódott szemek:

az aszalódott szemek olyan szemek, amelyek az e mellékletben említett összes egyéb anyag mintájának eltávolítása után átmennek a következő lyukbőségű rostákon: közönséges búza 2,0 mm, durumbúza 1,9 mm, árpa 2,2 mm.

Ezzel a meghatározással szemben azonban:

- a Észtországból, Lettországból, Finnországból és Svédországból származó, legalább 64 kilogramm/hektoliter fajsúlyú árpa esetében, melyet e tagállamokban intervencióra felkínálnak, vagy

- a 12,5 % vagy annál kisebb nedvességtartalmú árpa esetében

az "aszalódott szemek" azokat a szemeket jelentik, amelyek az e mellékletben említett összes egyéb anyag mintájának eltávolítása után átmennek a 2 mm-es nyílású rostán.

Továbbá a fagy által károsított vagy éretlen (zöld) szemek is ebbe a csoportba tartoznak.

b) Egyéb gabonafélék:

minden olyan szem, amely nem a mintát alkotó gabona fajához tartozik.

c) A kártevők által károsított szemek:

megrágott szemek. A bogaras szemek szintén ebbe a csoportba tartoznak.

d) Szemek, amelyekben a csíra elszíneződött, foltos szemek, fuzáriózis által megtámadott szemek:

elszíneződött csírájú szemeknek azok tekinthetők, amelyekben a maghártya barna vagy barnásfekete színű, és amelynek csírája normális, és nem csírázik. A közönséges búza esetében az elszíneződött csírákat 8 %-os mértékig figyelmen kívül hagyják.

Durumbúza esetében:

- a csírától eltérő helyen barna vagy barnásfekete elszíneződést mutató szemeket foltos szemeknek tekintik,

- azok a szemek fertőzöttek fuzáriózissal, amelyeknek magháza Fusarium myceliummal szennyezett; e szemek enyhén aszalódottnak és ráncosnak látszanak, és rózsaszín vagy fehér szétszórt, határozatlan körvonalú foltok találhatók rajtuk.

e) A szárítás során túlhevített szemeken külső égésnyomok láthatók, de nem károsodottak.

1.3. Csírázott szemek

Csírázott szemek azok, amelyeken a gyököcske vagy a csírarügy szabad szemmel jól látható. Csírázott szem tartalmának értékelésekor azonban figyelembe kell venni a minta általános megjelenését. Bizonyos gabonaféléknél a csíra kidomborodó, például a durumbúzánál, és a csírahártya elhasad, amikor a gabonakupacot összerázzák. Ezek a szemek csírázott szemekhez hasonlítanak, de nem szabad abba a csoportba sorolni őket. Csak azok tekinthetők csírázott szemnek, melyeknél a csíra olyan egyértelműen látható változáson ment keresztül, amely könnyűvé teszi a csírázott szemek megkülönböztetését a normális szemektől.

1.4. Idegenanyag-tartalom (Schwarzbesatz):

a) Idegen magvak

Az "idegen magvak" a gabonaféléktől eltérő kultúr- vagy nem kultúrnövények magvai. Tartalmazzák az összegyűjtésre nem érdemes magvakat, az állatok számára adható magvakat és a káros magvakat.

A "káros magvak" az emberek és állatok számára mérgező magvak, a gabona őrlését hátráltató vagy nehezítő magvak, valamint a gabonafélékből készült termékek minőségét befolyásoló magvak.

b) Károsodott szemek

A "károsodott szemek" azok, amelyeket emberi fogyasztásra, illetve a takarmánygabonafélék esetében a szarvasmarhák által történő fogyasztásra alkalmatlannak tartanak rothadás, penészesedés, bakteriális vagy egyéb okok miatt.

A károsodott szemekhez tartoznak a spontán hőtermelődés vagy a szárítás során túlzott hevítés által károsodott szemek. Ezek a "hevített" vagy "kormos" szemek teljes szemek, amelyekben a hártya szürkésbarnára vagy feketére színeződött, miközben a szem keresztmetszete sárgásszürkére vagy barnásfeketére színeződött.

A búzamuslinca által megtámadott szemek csak akkor tekintendők károsodott szemeknek, ha a szem felszínének több mint fele szürkétől feketéig színeződött a másodlagos spórás támadás eredményeként. Ha az elszíneződés a szem felszínének kevesebb mint felét fedi le, a kártevők által károsított szemek közé kell sorolni őket.

c) Idegen anyagok

A 3,5 mm nyílású rostán a gabonafélék mintáiból fennmaradó valamennyi anyag (más gabonafélék szemei és különösen az alapgabona nagyobb szemei kivételével) és az 1,0 mm lyukbőségű rostán átjutó anyag idegen anyagnak tekinthető. Ide tartoznak a kövek, homok, szalmadarabkák és a minták egyéb szennyeződései is, amelyek a 3,5 mm lyukbőségű rostán átjutnak, és az 1,0 mm lyukbőségű rostán fennmaradnak.

Ez a meghatározás nem vonatkozik a kukoricára. A kukorica esetében az első albekezdésben említetteken túlmenően a mintában az 1 mm lyukbőségű rostán átjutó valamennyi anyag idegen anyagnak tekintendő.

d) Pelyva (kukorica esetében: csutkadarabok).

e) Anyarozs.

f) Romlott szemek.

g) Elpusztult rovarok és rovarok darabjai.

1.5. Élő kártevők

1.6. Foltos szemek, amelyek elvesztették üvegességüket (mitadiné vagy foltos)

A durumbúza mitadinészemei azok a szemek, melyeknek magva nem tekinthető egészen üvegesnek.

2. A GABONAFÉLÉK EGYES TÍPUSAINÁL A SZENNYEZŐDÉSEK MEGHATÁROZÁSAKOR FIGYELEMBE VEENDŐ SPECIÁLIS TÉNYEZŐK

2.1. Durumbúza

A szemszennyeződések közé tartoznak az aszalódott szemek, egyéb gabonafélék szemei, a kártevők által károsított szemek, az elszíneződött csírájú szemek, a fuzáriózis által fertőzött foltos szemek és a szárítás során túlhevített szemek.

Az idegenanyag-tartalom közé tartoznak az idegen magvak, a károsodott magvak, az idegen anyagok, pelyva, anyarozs, romlott szemek, elpusztult rovarok és rovarok darabjai.

2.2. Közönséges búza

A szemszennyeződések közé tartoznak az aszalódott szemek, egyéb gabonafélék szemei, a kártevők által károsított szemek, az elszíneződött csírájú szemek és a szárítás során túlhevített szemek.

Az idegenanyag-tartalom közé tartoznak az idegen magvak, a károsodott magvak, az idegen anyagok, pelyva, anyarozs, romlott szemek, elpusztult rovarok és rovarok darabjai.

2.4. Árpa

A szemszennyeződések közé tartoznak az aszalódott szemek, egyéb gabonafélék szemei, a kártevők által károsított szemek és a szárítás során túlhevített szemek.

Az idegenanyag-tartalom közé tartoznak az idegen magvak, a károsodott magvak, az idegen anyagok, pelyva, anyarozs, elpusztult rovarok és rovarok darabjai.

2.5. Kukorica

A szemszennyeződések közé tartoznak az egyéb gabonafélék szemei, a kártevők által károsított szemek és a szárítás során túlhevített szemek.

A kukorica esetében a mintákban lévő valamennyi anyag, amely az 1,0 mm lyukbőségű rostán átmegy, idegen anyagnak tekintendő.

Valamennyi idegen magvat, károsodott magvat, idegen anyagot, pelyvát, anyarozst, elpusztult rovart és rovarok darabjait egyéb szennyeződésnek kell tekinteni.

2.6. Cirok

A szemszennyeződések közé tartoznak az egyéb gabonafélék szemei, a kártevők által károsított szemek és a szárítás során túlhevített szemek.

Az idegenanyag-tartalom közé tartoznak az idegen magvak, a károsodott magvak, az idegen anyagok, pelyva, elpusztult rovarok és rovarok darabjai.

III. MELLÉKLET

A KIFOGÁSTALAN MINŐSÉGŰ ALAPGABONÁN KÍVÜLI ANYAGOK MEGHATÁROZÁSÁNAK STANDARD MÓDSZERE

1.

A közönséges búza, durumbúza, és árpa esetében átlagosan 250 grammos mintát engednek át két rostán, amelyeknek egyike 3,5 mm-es lyukbőségű, míg a másik 1,0 mm-es lyukbőségű, mindegyiken fél percen át.

A folyamatos rostálás biztosítása érdekében tanácsos mechanikus rostát alkalmazni, pl. egy rázóasztalt rászerelt rostákkal.

A 3,5 mm-es hasított nyílással rendelkező rostán fennmaradó anyagot, valamint az 1,0 mm-es hasított nyílással rendelkező rostán átmenő anyagot együtt kell mérni, és idegen anyagnak kell tekinteni. Amennyiben a 3,5 mm-es hasított nyílással rendelkező rostán fennmaradó anyag az "egyéb gabonafélék" csoportba tartozó részeket vagy az alapgabona különösen nagy szemeit tartalmazza, ezeket a részeket vagy szemeket vissza kell juttatni a rostált mintába. A rostálás során az 1,0 mm-es hasított nyílásokkal rendelkező rostánál alaposan ellenőrizni kell, hogy vannak-e élő kártevők.

Egy szeparátor segítségével 50-100 grammos mintát kell kivenni a rostált mintából. E részminta tömegét le kell mérni.

A részmintát ezt követően csipesszel vagy egy szaruspatulával szét kell teríteni egy asztalon, és a tört szemeket, egyéb gabonaféléket, csírázott szemeket, kártevők által károsított szemeket, fagy által károsított szemeket, elszíneződött csírájú szemeket, foltos szemeket, idegen magvakat, anyarozst, károsodott szemeket, romlott szemeket, pelyvát, élő kártevőket és elpusztult rovarokat el kell távolítani.

Amennyiben a részminta még pelyvás szemeket tartalmaz, ezekről a pelyvát kézzel le kell szedni, az így keletkezett pelyvát pelyvadaraboknak kell tekinteni. A köveket, homokot és szalmatöredékeket idegen anyagnak kell tekinteni.

A részmintát fél percen át rostálják egy 2,0 mm-es lyukbőségű rostán a közönséges búza, 1,9 mm-esen a durumbúza, 2,2 mm-esen az árpa esetében. Azt az anyagot, amely ezen a rostán átmegy, aszalódott szemeknek tekintik. A fagy által károsodott szemek és az éretlen zöld szemek az "aszalódott szemek" csoportba tartoznak.

2.

A kukorica esetében egy 500 grammos, illetve a cirok esetében egy 250 grammos átlagmintát fél percen át ráznak egy 1,0 mm-es hasított nyílásokkal rendelkező rostában. Ellenőrizni kell az élő kártevők és az elpusztul rovarok jelenlétét.

Csipesz vagy szaruspatula alkalmazásával el kell távolítani az 1,0 mm-es hasított nyílásokkal rendelkező rostán fennmaradó anyagokból a köveket, homokot, a szalmatöredékeket és egyéb idegen anyagokat.

Az így eltávolított idegen anyagokat hozzá kell adni az 1,0 mm-es hasított nyílásokkal rendelkező rostán átmenő anyagokhoz, és tömegüket együtt kell lemérni.

A szeparátor alkalmazásával a rostán átmenő mintából el kell készíteni a kukorica esetében egy 100-200 grammos, illetve a cirok esetében egy 25-50 grammos részmintát. E részminta tömegét le kell mérni. A mintát az asztalon vékony rétegben szét kell teríteni. Csipesz vagy szaruspatula alkalmazásával el kell távolítani az egyéb gabonafélék darabjait, a kártevők által károsított szemeket, fagy által károsított szemeket, csírázott szemeket, idegen magvakat, a károsodott szemeket, pelyvát, élő kártevőket és elpusztult rovarokat.

Ezt követően e részleges mintát át kell engedni a kukorica esetében egy 4,5 mm-es, illetve a cirok esetében egy 1,8 mm-es, kerek, hálószemű rostán. Az e rostán átmenő anyagot tört szemeknek kell tekinteni.

3.

A kifogástalan minőségű alapgabonaféléktől eltérő anyagok csoportjainak, melyeket az 1. és 2. pontokban említett módszerek szerint határoztak meg, tömegét rendkívül alaposan, 0,01 gramm pontossággal le kell mérni, és százalékos arányuk szerint szét kell osztani az átlagmintában. Az elemzési jelentés során bevitt adatoknak 0,1 százalék pontosságúaknak kell lenniük. Ellenőrizni kell az élő kártevők jelenlétét.

Általános szabályként minden egyes mintát kétszer kell elemezni. A fent említett anyagok összességét tekintve a két elemzés nem különbözhet egymástól 10 %-nál nagyobb mértékben.

4.

Az 1., 2. és 3. pontban említett műveletek során alkalmazandó készülékek az alábbiak:

a) minta szeparátor, pl. egy kúp alakú vagy barázdált készülék;

b) precíziós vagy analitikai mérleg;

c) 1,0 mm-es, 1,8 mm-es, 1,9 mm-es, 2,0 mm-es, 2,2 mm-es és 3,5 mm-es hasított nyílásokkal rendelkező rosták, valamint 1,8 mm-es és 4,5 mm-es, kerek, hálószemű rosták. A rosták rázóasztalra szerelhetők.

IV. MELLÉKLET

A NEDVESSÉGTARTALOM MÉRÉSÉNEK STANDARD MÓDSZERE

1. Alapelv

A terményt 130-133 °C hőmérsékleten szárítják normális légköri nyomáson a részecskék méretének megfelelő ideig.

2. Tárgy

Ez a szárítási módszer a darabokra zúzott gabonafélékre vonatkozik, amelyeknek legalább 50 %-a átmegy a 0,5 mm-es hálószemű rostán, és kevesebb mint 10 % maradványt hagy az 1,0 mm-es, kerek, hálószemű rostán. A módszer a lisztre is vonatkozik.

3. Eszközök

Precíziós mérleg.

Egy nedvességet magába nem szívó anyagból készült zúzó, amely könnyen tisztítható, lehetővé teszi a gyorsan és egyenletesen végezhető zúzást túlmelegedés nélkül, a minimumra csökkenti a külső levegővel való érintkezést, és megfelel a 2. pontban említett követelményeknek (pl. leemelhető görgős malom).

Rozsdamentes fémből vagy üvegből készült tartály, amely kellőképp szorosan záródó fedővel rendelkezik; a tesztminta 0,3 gramm per cm2 eloszlatását lehetővé tévő munkafelület.

Elektronikusan fűtött, hőszigetelt fűtőkamra, 130-133 °C-ra ( 16 ) beállítva, megfelelő szellőztetéssel ( 17 ) ellátva.

Egy szárító fém- vagy annak hiányában porcelántányérral (vastag, perforált), amely valamilyen alkalmas szárítószert tartalmaz.

4. Eljárás

Szárítás

Az összezúzott apró szemű gabonafélékből 5 grammnál, az összezúzott kukoricából 8 grammnál kicsit nagyobb mennyiséget kell kimérni, 1 mg pontossággal egy előre lemért tömegű tartályba. Helyezzük a tartályt a 130-133 °C hőmérsékletre melegített fűtőkamrába. Ezt a lehető leggyorsabban kell tenni a túlzott hőmérséklet-csökkenés megelőzése érdekében. Az apró szemű gabonaféléket két órán át, a kukoricát négy órán át kell száradni hagyni, miután a fűtőkamra újra elérte a 130-133 °C hőmérsékletet. A tartályt el kell távolítani a fűtőkamrából, gyorsan vissza kell helyezni a fedelét, majd 30-45 percig hűlni kell hagyni egy szárítóban, és tömegét le kell mérni (1 mg pontossággal).

5. Számítási módszer és képlet

E

=

a tesztminta eredeti tömege grammokban

M

=

a tesztminta tömege kezelés után grammokban

M'

=

a tesztminta tömege zúzás után grammokban

m

=

a száraz tesztminta tömege grammokban

A nedvességtartalom a termék százalékában kifejezve egyenlő:

- előzetes kezelés nélkül (E - m) x 100/E,

- előzetes kezeléssel (M' - m)M/M' + E - M) x 100/E = 100 (1 - Mm/EM').

A tesztet legalább egyszer meg kell ismételni.

6. Ismétlés

Az azonos elemző által egy időben vagy gyors egymásutánban végzett két meghatározás során nyert értékek közötti különbség nem haladhatja meg a 0,15 g nedvességet a minta 100 grammjában. Ha meghaladja, a meghatározásokat meg kell ismételni.

V. MELLÉKLET

A KÖZÖNSÉGES BÚZÁBÓL NYERT TÉSZTA NEM RAGACSOS MIVOLTÁNAK ÉS GÉPI FELDOLGOZHATÓSÁGÁNAK MEGHATÁROZÁSI MÓDSZERE

1. Cím

A búzaliszt tesztsütésének módszere.

2. Tárgy

A módszer lisztre vonatkozik, amelyet kísérletileg őröltek búzából az élesztős kenyér előállítása céljából.

3. Alapelv

A tészta lisztből, vízből, élesztőből, sóból és cukorból készül egy meghatározott keverőben. A szétadagolást és gömbölyítést követően a darabokat 30 percig pihentetik; formázzák őket, sütőlapokra helyezik és kisütik egy rögzített időtartamú végső próba után. A tésztakezelési körülményeket feljegyzik. A vekniket térfogat és magasság alapján bírálják.

4. Alkotórészek

4.1. Élesztő

Saccharomyces cerevisiae DHW-Hamburg-Wansbeck típusú aktív száraz élesztő vagy ehhez hasonló termék.

4.2. Csapvíz

4.3. Cukor-só-aszkorbinsav oldat

Oldjunk fel 30 ± 0,5 g nátrium-kloridot (kereskedelmi osztályú), 30 ± 0,5 g cukrot (kereskedelmi osztályú) és 0,040 ± 0,001 g aszkorbinsavat 800 ± 5 g vízben. Naponta friss készítendő.

4.4. Cukoroldat

Oldjunk fel 5 ± 0,1 g cukrot (kereskedelmi osztályú) 95 ± 1 g vízben. Naponta friss készítendő.

4.5. Enzimaktív malátaliszt

Kereskedelmi osztályú.

5. Felszerelés és készülék

5.1. Sütőterem

22-25°C hőmérséklet fenntartására szabályozott.

5.2. Hűtőgép

4 ± 2 °C hőmérséklet fenntartásához.

5.3. Mérleg

Maximális terhelése 2 kg, pontossága 2 g.

5.4. Mérleg

Maximális terhelése 0,5 kg, pontossága 0,1 g.

5.5. Analitikai mérleg

Pontossága 0,1 x 10-3 g.

5.6. Keverő

Stephan UMTA 10, keverőkaros "Detmold" modell (Stephan Soehne GmbH) vagy ugyanilyen jellemzőkkel rendelkező hasonló berendezés.

5.7. Kísérleti szekrény

30 ± 1°C hőmérséklet fenntartására szabályozott.

5.8. Nyitott műanyag dobozok

Polimetil-metakrilátból készültek (plexiüveg, perspex). Belső méreteik: 25 x 25 x 15 cm magas, falvastagság 0,5 ± 0,05 cm.

5.9. Négyszögletes műanyag lepedők

Polimetil-metakrilátból készültek (plexiüveg, perspex). Legalább 30 x 30 cm-esek, vastagságuk 0,5 ± 0,05 cm.

5.10. Formázó

Brabender golyós homogenizáló (Brabander OHG) vagy ugyanilyen jellemzőkkel rendelkező hasonló berendezés.

6. Mintavétel

Az ICC No 101 szabvány szerint.

7. Eljárás

7.1. A vízfelvétel meghatározása

A vízabszorpció meghatározása az ICC No 115/1 szabvány szerint.

7.2. A malátaliszt-hozzáadás meghatározása

A liszt "esésszámának" meghatározása az ISO 3093-1982 szerint. Ha az "esésszám" magasabb, mint 250, a liszt és növekvő mennyiségű malátaliszt keverékei sorozatának felhasználásával meg kell határozni a hozzáadandó malátaliszt mennyiségét, amely a 200-250 tartományba való jutásához szükséges (4.5.). Ha az "esésszám" kevesebb mint 250, nincs szükség malátalisztre.

7.3. Az aktív száraz élesztő újraaktiválása

A cukoroldat (4.4.) hőmérsékletét 35 ± 1 °C-ra kell igazítani. Tömegben mérve egy rész aktív száraz élesztőt kell beönteni négy rész ilyen módon temperált cukoroldatba. Ne keverjük. Szükség esetén körkörösen mozgassuk.

Hagyjuk állni 10 ± 1 percig, majd keverjük addig, míg egy homogén oldatot kapunk. Ezt az oldatot 10 percen belül fel kell használni.

7.4. A liszt és a tésztafolyadék hőmérsékletének beállítása

A liszt és a víz hőmérsékletét úgy kell beállítani, hogy keverés után a tészta hőmérséklete 27 ± 1 °C legyen.

7.5. A tészta összetétele

Mérjen ki 2 g-os pontossággal 10 y/3 g lisztet adott nedvességtartalom mellett (1 kg 14 % nedvességtartalom melletti lisztnek megfelelően), amelyben "y" a farinográfteszthez felhasznált liszt mennyisége (lásd a No 115 ICC szabvány 9.1. cikkét). Mérje ki 0,2 g-os pontossággal az "esésszám" 200-250 tartományba történő beállításához szükséges malátaliszt mennyiségét (7.2.).

Mérjen ki 430 ± 5 g cukor-só-aszkorbinsav oldatot (4.3.), és adjon hozzá vizet egy (x - 9) 10 y/3 g teljes tömeghez (lásd 10.2.), ahol az "x" a farinográftesztben használt víz mennyisége (lásd a No 115 ICC szabvány 9.1. cikkét). Ezt a teljes tömeget (általában 450 és 650 g közötti) 1,5 g pontossággal kell elérni.

Mérjen ki 90 ± 1 g élesztőoldatot (7.3.).

Jegyezze fel a tészta teljes tömegét (P), ami a liszt, a cukor-só-aszkorbinsav oldat, valamint a víz, az élesztőoldat és a malátaliszt tömegeinek összege.

7.6. Keverés

A keverés megkezdése előtt a keverőt 27 ± 1 °C-ra kell beállítani megfelelő mennyiségű temperált víz alkalmazásával.

Helyezzük a tészta folyékony alkotóelemeit a keverőbe, majd tegyük rá a lisztet és a malátalisztet.

Indítsuk be a keverőt (1-es sebesség, 1 400 fordulat/perc), és járassuk 60 másodpercig. Húsz másodperccel a keverés megkezdése után fordítsuk el a keverőedény fedeléhez erősített vakarót két fordulattal.

Mérjük meg a tészta hőmérsékletét. Amennyiben ez a 26-28°C-os tartományon kívül esik, dobjuk ki a tésztát, és keverjünk újat az alkotóelemek hőmérsékletének beállítása után.

Jegyezzük fel a tészta jellemzőit az alábbi kifejezések egyikének alkalmazásával:

- nem ragadós és gépileg feldolgozható, vagy

- ragadós és gépileg nem feldolgozható. Ahhoz, hogy a tésztát "nem ragadósnak és gépileg feldolgozhatónak" tekinthessük, egyöntetű masszának kell lennie, amely alig ragad a keverőedény oldalához és orsójához. A tészta kézzel felszedhető és a keverőtálból egyetlen mozdulattal eltávolítható legyen észrevehető veszteség nélkül.

7.7. Szétadagolás és kerekítés

Mérjen ki 2 g pontossággal 3 darabot a tésztából az alábbi képlet szerint:

p = 0,25 P, ahol:

p

=

a lemért tésztadarab tömege

P

=

a tészta teljes tömege.

Azonnal gömbölyítse a darabokat 15 másodpercen át egy formázóban (5.10.), és helyezze azokat 30 ± 2 percre a négyszögletes műanyag lepedőkre (5.9.) a kísérleti szekrényben (5.7.), és fedje le a felfordított műanyag dobozokkal (5.8.).

Ne hintse be liszttel.

7.8. Formázás

Vigye a műanyag lepedőkön levő, felfordított dobozokkal lefedett tésztadarabokat a formázóhoz (5.10.), és gömbölyítsen újra minden darabot 15 másodpercig. Ne vegye le a fedőt a tésztadarabokról közvetlenül a kerekítés előttig. Jegyezze fel újból a tészta jellemzőit az alábbi kifejezések egyikének alkalmazásával:

- nem ragadós és gépileg feldolgozható, vagy

- ragadós és gépileg nem feldolgozható.

Ahhoz, hogy a tészta "nem ragadósnak és gépileg feldolgozhatónak" minősüljön, alig vagy egyáltalán nem ragadhat a kamra oldalaihoz úgy, hogy szabadon foroghasson maga körül, és a gép működése során szabályos golyót alkosson. A művelet végén, amikor a kamra fedelét felemelik, a tészta nem ragadhat a tésztaformázó kamra oldalaihoz.

(7.9.; 7.10.; 8.)

9. Tesztjelentés

A tesztjelentésben meg kell említeni az alábbiakat:

- a tésztakezelés jellege a keverés végén és a formázáskor,

- a liszt "esésszáma" a malátaliszt hozzáadása nélkül,

- bármiféle megfigyelt rendellenesség.

Tartalmaznia kell továbbá:

- az alkalmazott módszert,

- a minta azonosításához szükséges valamennyi részletet.

10. Általános megjegyzések

10.1.

10.2.

A tésztafolyadék mennyiségének számítására szolgáló képlet az alábbi megfontolásokon alapszik:

X ml víz hozzáadása a 300 g 14 % nedvességtartalmú liszt egyenértékéhez eredményezi a kívánt állományt. A sütőteszthez hasonlóan 1 kg lisztet (14 % nedvességtartalmú) használnak fel, mivel x 300 g liszten alapszik, a sütőteszthez az x-et hárommal el kell osztani, és 10 g vízzel be kell szorozni, azaz 10 x/3 g.

A 430 g cukor-só-aszkorbinsav oldat 15 g sót és 15 g cukrot tartalmaz. Ezt a 430 g oldatot a tésztafolyadék tartalmazza. Így ahhoz, hogy 10 x/3 g vizet adjunk a tésztához, (10 x/3 + 30) grammnyi, a 430 g cukor-só-aszkorbinsav oldatból és egy további vízmennyiségből álló tésztafolyadékot kell hozzáadni.

Habár az élesztőoldattal hozzáadott víz egy részét az élesztő magába szívja, ez az oldat tartalmaz "szabad" vizet is. Önkényesen feltételezett, hogy 90 g élesztőoldat 60 g "szabad" vizet tartalmaz. A tésztafolyadék mennyiségét erre az élesztőoldatban levő 60 g "szabad" vízre kell módosítani, ezért végül 10 x/3 plusz 30 mínusz 60 g mennyiséget kell hozzáadni. Ez a következőképp alakítható át: (10 x3 + 30) - 60 = 10 x/3 - 30 = (x/3 - 3) 10 = (x - 9) 10/3, a képletet a 7.5. pont tartalmazza. Ha pl. az x víz hozzáadása a farinográfteszt során 165 ml volt, ezt az értéket kell behelyettesíteni a képletbe, úgy a 430 g cukor-só-aszkorbinsav oldathoz vizet kell hozzáadni a következő összes tömeghez:

10.3. A módszer nem vonatkozik közvetlenül a búzára. A búza sütési jellemzőinek megállapításához követendő eljárás a következő: Tisztítsa meg a búzát, és határozza meg a tisztított búza nedvességtartalmát. Ha a nedvességtartalom a 15,0-16,0 % tartományon belül van, a búzát nem kell kezelni. Ha a nedvességtartalom e tartományon kívül esik, a nedvességtartalmat legalább három órával az őrlés előtt 15,5 ± 0,5 %-ra kell beállítani. Őrölje a búzát lisztté egy Buehler MLU 202 laboratóriumi malommal, egy Brabender Quadrumat Senior malommal vagy egy hasonló jellemzőkkal rendelkező berendezéssel. Minimum 72 % lisztet eredményező őrlési eljárást válasszon, a hamutartalom a szárazanyag 0,50-0,60 %-a legyen. Határozza meg a liszt hamutartalmát a Bizottság 1501/95/EK rendeletének I. melléklete szerint (HL L 147., 1995.6.30., 7. o.), illetve a nedvességtartalmát e rendelet szerint. A kinyerési rátát az alábbi egyenlettel számítsa: ahol E = kinyerési ráta f = a liszt nedvességtartalma w = a búza nedvességtartalma F = f nedvességtartalommal előállított liszt tömege W = a w nedvességtartalommal őrölt búza tömege. Megjegyzés: Az alkalmazandó alkotórészekre és berendezésekre vonatkozó információkat az Instituut voor Graan, Meel en Brood, TNO - Postbus 15, Wageningen, Netherlands által kiadott 1977. március 31-i T 77/300 dokumentum tartalmazza.

VI. MELLÉKLET

A VESZTESÉGRÁTA MEGHATÁROZÁSA AZ ÜVEGESSÉG SZEMPONTJÁBÓL

1. Alapelv

Csak a minta egy részét használják fel azon szemek százalékának meghatározásához, amelyek egészben vagy részben elvesztették üveges vonásukat. A szemeket Pohl-szemvágó vagy hasonló eszköz alkalmazásával vágják el.

2. Felszerelés és készülék

- Pohl-szemvágó vagy hasonló eszköz,

- csipesz, szike,

- tálca vagy edény.

3. Eljárás

a) A meghatározást egy 100 g-os mintán végzik a kifogástalan minőségű alapgabonaféléktől eltérő bármiféle anyag eltávolítása után.

b) Terítse szét a mintát egy tálcán, és jól homogenizálja.

c) Helyezze a tálat a gabonavágóba, és terítsen egy maréknyi szemet a hálóra. Határozottan ütögesse meg, hogy biztosítsa azt, hogy csak egy szem legyen minden egyes lukban. Engedje le a mozgatható részt, hogy helyben tartsa a szemeket, majd vágja el őket.

d) Készítsen elegendő tálat annak biztosításához, hogy minimum 600 szem legyen elvágva.

e) Számolja meg azokat a szemeket, amelyek részben vagy teljesen elvesztették üvegességüket ("mitadiné").

f) Számítsa ki azoknak a szemeknek a százalékát, amelyek részben vagy teljesen elvesztették üvegességüket ("mitadiné").

4. Az eredmények kifejezése

l

=

a kifogástalan minőségű alapgabonaféléktől eltérő anyagok tömege grammokban

M

=

a vizsgált tisztított szemek százaléka, amelyek részben vagy egészben elvesztették üvegességüket ("mitadiné").

5. Eredmény

Azoknak a szemeknek a százaléka, amelyek részben vagy egészben elvesztették üvegességüket ("mitadiné") a tesztadagban:

(M x (100 - l))/100 = ...

VII. MELLÉKLET

I. TÁBLÁZAT

Árnövekedések a nedvességtartalom függvényében

II. TÁBLÁZAT

Árcsökkentések a nedvességtartalom függvényében

III. TÁBLÁZAT

Árcsökkentések a fajsúlyok függvényében

IV. TÁBLÁZAT

Árcsökkentések a fehérjetartalom függvényében

VIII. MELLÉKLET

A csökkentés meghatározásának gyakorlati módszere, amelyet az intervenciós hivataloknak a cirok áránál kell alkalmazni

1. Alapadatok

P

=

a tannin százaléka a nyerstermékben

0,4

=

a tannin százaléka, amely felett a csökkentés alkalmazandó

11 % ( 18 )

=

a szárazanyagban mért 1 % tanninnak megfelelő csökkentés

2. A csökkentés számítása

Az intervenciós árra vonatkozó, euróban kifejezett csökkentést az alábbi képlet szerint kell számítani:

( 1 ) HL L 160., 1999.6.26., 18. o.

( 2 ) HL L 181., 1992.7.1., 21. o.

( 3 ) HL L 102., 1999.4.17., 70. o.

( 4 ) HL L 288., 1996.11.9., 6. o.

( 5 ) HL L 197., 1999.7.29., 28. o.

( 6 ) HL L 74., 1992.3.20., 18. o.

( 7 ) HL L 235., 1987.8.20., 10. o.

( 8 ) HL L 178., 1984.7.5., 22. o.

( 9 ) HL L 37., 1993.2.13., 1. o.

( 10 ) HL L 77., 2001.3.16., 1. o. A legutóbb a 856/2005/EK rendelettel (HL L 143., 2005.6.7., 3. o.) módosított rendelet.

( 11 ) HL L 140., 2002.5.30., 10. o.

( 12 ) HL L 171., 2006.6.23., 35. o.

( 13 ) HL L 191., 1993.7.31., 76. o.

( 14 ) HL L 352., 1987.12.15., 1. o.

( 15 ) HL L 88., 1990.4.3., 1. o.

( 16 ) A fűtőkamrában mért léghőmérséklet.

( 17 ) A fűtőkapacitásnak olyannak kell lenni, hogy ha előre be lett állítva 130-133 °C-os hőmérsékletre, akkor kevesebb mint 45 percen belül visszaálljon ez a hőmérséklet, miután a maximális számú tesztmintát behelyezték a kamrába szimultán szárításra.

A szellőztetésnek olyannak kell lenni, hogy ha az apró szemű gabonaféléket (közönséges búza, durumbúza, árpa és cirok) 2 órán át, illetve a kukoricát 4 órán át szárítják, akkor a dara vagy esetleg a kukorica valamennyi tesztmintájának eredménye, amelyet a fűtőkamrába lehet helyezni, 0,15 %-nál kisebb mértékben térjen el a 3 órán át szárított apró szemű gabonafélék, illetve az 5 órán át szárított kukorica eredményeitől.

( 18 ) 1 000 g szárazanyag tannintartalma alapján a cirok áránál alkalmazandó csökkentés:

a) 0 % elméleti tannin tartalmú 1 000 g cirok szárazanyag baromfik által metabolizálható energiája: 3 917 kcal.

b) 1 000 g cirok szárazanyag baromfik által metabolizálható energiájának csökkenése további tannin-százalékpontonként: 419 kcal.

c) Az intervencióra elfogadható cirokra meghatározott maximális tannintartalom és a standard minőségre meghatározott tannintartalom közötti különbség százalékpontokban kifejezve: 1,0 - 0,30 = 0,70.

d) Az 1,0 % tannint tartalmazó cirok baromfik által metabolizálható energiája és a standard minőséggel azonos tannintartalmú cirok baromfik által metabolizálható energiája közötti különbség százalékban kifejezve (0,30 %):

e) A szárazanyag 1 % tannintartalmának megfelelő csökkentés, 0,30 % felett: