32013D0387[1]
2013/387/EU: A Tanács határozata ( 2013. július 9. ) az euro Lettország általi, 2014. január 1-jén történő bevezetéséről
A TANÁCS HATÁROZATA
(2013. július 9.)
az euro Lettország általi, 2014. január 1-jén történő bevezetéséről
(2013/387/EU)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 140. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Bizottság jelentésére (1),
tekintettel az Európai Központi Bank jelentésére (2),
tekintettel az Európai Parlament véleményére,
tekintettel az Európai Tanácsban folytatott vitára,
tekintettel a Tanács azon tagállamait képviselő tagjai minősített többséggel elfogadott ajánlására, amelyeknek pénzneme az euro,
mivel:
(1) A gazdasági és monetáris unió harmadik szakasza 1999. január 1-jén kezdődött meg. Az állam-, illetve kormányfői összetételben ülésező Tanács 1998. május 3-i brüsszeli határozata (3) szerint Belgium, Németország, Spanyolország, Franciaország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Portugália és Finnország teljesítette az euro 1999. január 1-jei bevezetéséhez szükséges feltételeket.
(2) A Tanács 2000/427/EK határozata (4) szerint Görögország teljesítette az euro 2001. január 1-jén történő bevezetéséhez szükséges feltételeket. A Tanács 2006/495/EK határozata (5) szerint Szlovénia teljesítette az euro 2007. január 1-jén történő bevezetéséhez szükséges feltételeket. A Tanács 2007/503/EK határozata (6) és 2007/504/EK határozata (7) szerint Ciprus és Málta teljesítette az euro 2008. január 1-jén történő bevezetéséhez szükséges feltételeket. A Tanács 2008/608/EK határozata (8) szerint Szlovákia teljesítette az euro bevezetéséhez szükséges feltételeket. A Tanács 2010/416/EU határozata (9) szerint Észtország teljesítette az euro bevezetéséhez szükséges feltételeket.
(3) Az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez (EK-Szerződés) csatolt, egyes, Nagy- Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságára vonatkozó rendelkezésekről szóló jegyzőkönyv (1) bekezdésének megfelelően az Egyesült Királyság bejelentette a Tanácsnak, hogy 1999. január 1-jén nem kíván a gazdasági és monetáris unió harmadik szakaszába lépni. Ezen a bejelentésen nem változtattak. Az EK-Szerződéshez csatolt, egyes, Dániára vonatkozó rendelkezésekről szóló jegyzőkönyv (1) bekezdésének és az állam-, illetve kormányfők 1992. decemberi edinburgh-i határozatának megfelelően Dánia bejelentette a Tanácsnak, hogy nem vesz részt a gazdasági és monetáris unió harmadik szakaszában. Dánia nem kérte, hogy indítsák meg az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 140. cikkének (2) bekezdésében említett eljárást.
(4) Svédországra a 98/317/EK határozat alapján az EUMSZ 139. cikkének (1) bekezdésében meghatározott eltérés vonatkozik. A 2003. évi csatlakozási okmány (10) 4. cikkének megfelelően a Cseh Köztársaságra, Lettországra, Litvániára, Magyarországra és Lengyelországra az EUMSZ 139. cikkének (1) bekezdésében meghatározott eltérés vonatkozik. A 2005. évi csatlakozási okmány (11) 5. cikkének megfelelően Bulgáriára és Romániára az EUMSZ 139. cikkének (1) bekezdésében meghatározott eltérés vonatkozik. Horvátország csatlakozási okmánya (12) 5. cikkének megfelelően Horvátországra az EUMSZ 139. cikkének (1) bekezdésében meghatározott eltérés vonatkozik.
(5) 1998. július 1-jén létrejött az Európai Központi Bank (EKB). Az Európai Monetáris Rendszert egy árfolyam-mechanizmus váltotta fel, amelynek bevezetését a gazdasági és monetáris unió harmadik szakaszában az árfolyam-mechanizmus bevezetéséről szóló, 1997. június 16-i európai tanácsi állásfoglalás (13) állapította meg. A gazdasági és monetáris unió harmadik szakaszában bevezetésre kerülő árfolyam-mechanizmus (ERM II) eljárásait az EKB és az euroövezeten kívüli tagállamok nemzeti központi bankjai között létrejött, a gazdasági és monetáris unió harmadik szakaszában az árfolyam-mechanizmus működési eljárásainak meghatározásáról szóló, 2006. március 16-i megállapodás (14) határozta meg.
(6) Az EUMSZ 140. cikkének (2) bekezdése megállapítja az érintett tagállamokra vonatkozó eltérések megszüntetésének eljárásait. A Bizottság és az EKB legalább kétévente egyszer, illetve valamely eltéréssel rendelkező tagállam kérelmére jelentést tesz a Tanácsnak az EUMSZ 140. cikkének (1) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően. Lettország 2013. március 5-én a konvergencia értékelése iránti hivatalos kérelmet nyújtott be.
(7) A tagállamok nemzeti jogszabályait, ezen belül a nemzeti központi bankok alapokmányait szükség esetén úgy kell módosítani, hogy összeegyeztethetők legyenek az EUMSZ 130. és 131. cikkével és a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányával (a továbbiakban: a KBER és az EKB alapokmánya). A Bizottság és az EKB jelentéseiben részletesen értékeli, hogy Lettország jogszabályai összeegyeztethetők-e az EUMSZ 130. és 131. cikkével, valamint a KBER és az EKB alapokmányával.
(8) Az EUMSZ 140. cikkében említett konvergenciakritériumokról szóló 13. jegyzőkönyv 1. cikke szerint az EUMSZ 140. cikke (1) bekezdésének első francia bekezdésében említett árstabilitási kritérium azt jelenti, hogy egy tagállam fenntartható árstabilitással és a vizsgálatot megelőző egyéves időszakon keresztül az árstabilitást illetően legjobb eredményt felmutató legfeljebb három tagállam átlagos inflációs rátáját legfeljebb 1,5 százalékponttal meghaladó inflációs rátával rendelkezett. Az árstabilitási kritérium alkalmazásában az inflációt a harmonizált fogyasztói árindexekről szóló, 1995. október 23-i 2494/95/EK tanácsi rendeletben (15) meghatározott harmonizált fogyasztói árindex (HICP) segítségével határozzák meg. Az árstabilitási kritérium értékelésekor a tagállam inflációját az adott időszak 12 havi indexének számtani átlaga, valamint a megelőző időszak 12 havi indexének számtani átlaga közötti százalékos változásként mérik. A Bizottság és az EKB jelentéseiben használt referenciaérték kiszámításakor a három legjobb árstabilitási eredményt felmutató tagállam inflációs rátájának egyszerű számtani közepéhez 1,5 százalékpontot adtak hozzá. A 2013 áprilisát megelőző egyéves időszakban az inflációs referenciaérték 2,7 százalék volt, Svédországgal, Lettországgal és Írországgal, mint az árstabilitást illetően legjobb eredményt felmutató három tagállammal számolva, amelyek inflációs rátája 0,8 százalék, 1,3 százalék és 1,6 százalék volt.
Indokolt a legjobb teljesítményű országok közül kizárni azokat, amelyeknek az inflációs rátája nem tekinthető érdemi viszonyítási alapnak a többi tagállam számára. Ilyen, kiugró értékeket felmutató országokat korábban a 2004. és a 2010. évi konvergenciajelentésben azonosítottak. A jelenlegi helyzetben indokolt kizárni Görögországot a legjobban teljesítő országok közül, mivel inflációs rátája és profilja jelentős mértékben eltér az euroövezet átlagától, főként a komoly kiigazítási igényeket és a görög gazdaság rendkívüli helyzetét tükrözve, és bevonása helytelenül befolyásolná a referenciaértéket és így a kritérium méltányosságát (16).
(9) A 13. jegyzőkönyv 2. cikke szerint az EUMSZ 140. cikke (1) bekezdésének második francia bekezdésében említett állami költségvetési helyzetre vonatkozó kritérium azt jelenti, hogy a vizsgálat időpontjában a tagállam nem áll a Tanács által a túlzott hiány fennállásáról az EUMSZ 126. cikke (6) bekezdésének értelmében hozott határozat hatálya alatt.
(10) A 13. jegyzőkönyv 3. cikke szerint az EUMSZ 140. cikke (1) bekezdésének harmadik francia bekezdésében említett, az Európai Monetáris Rendszer árfolyam-mechanizmusában történő részvételre vonatkozó kritérium azt jelenti, hogy egy tagállam a vizsgálatot megelőző legalább két éven keresztül komoly feszültségek nélkül az Európai Monetáris Rendszer árfolyam-mechanizmusa (ERM) által előírt normál ingadozási sávokon belül maradt. Így különösen azt, hogy ugyanezen időszak alatt a tagállam saját kezdeményezésére nem értékelte le valutájának bilaterális középárfolyamát az euróval szemben. 1999. január 1-je óta az árfolyam-kritérium teljesítését az ERM II keretében értékelik. A Bizottság és az EKB jelentéseiben e kritérium teljesítésének értékelésekor a 2013. május 16-át megelőző kétéves időszakot vette alapul.
(11) A 13. jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az EUMSZ 140. cikke (1) bekezdésének negyedik francia bekezdésében említett kamatokra vonatkozó konvergenciakritérium azt jelenti, hogy egy tagállam a vizsgálatot megelőző egyéves időszakon keresztül az árstabilitást illetően legjobb eredményt felmutató legfeljebb három tagállam átlagos nominális hosszú távú kamatát legfeljebb két százalékponttal meghaladó kamattal rendelkezett. A kamatlábakra vonatkozó konvergenciakritérium alkalmazásában a tízéves referencia-államkötvények összehasonlítható kamatlábait használták. A Bizottság és az EKB jelentéseiben a kamatláb-kritérium teljesítésének értékelésekor használt referenciaértéket úgy számították ki, hogy a három legjobb árstabilitási eredményt felmutató tagállam nominális hosszú távú kamatlábának egyszerű számtani közepéhez két százalékpontot adtak hozzá. Ennek alapján a 2013 áprilisát megelőző egyéves időszak referenciaértéke 5,5 százalék volt.
(12) A 13. jegyzőkönyv 5. cikkének megfelelően a konvergenciakritériumok teljesítésére vonatkozó értékelés során felhasznált adatokat a Bizottság biztosítja. E határozat elkészítéséhez a Bizottság biztosította az adatokat. A költségvetési adatokat a Bizottság azt követően biztosította, hogy a tagállamok 2013. április 1-jéig jelentést készítettek a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 1993. november 22-i 3605/93/EK tanácsi rendeletnek (17) megfelelően.
(13) A Bizottság az általa és az EKB által benyújtott, Lettország gazdasági és monetáris unió megvalósítására vonatkozó kötelezettségeinek teljesítésében megtett előrehaladásról szóló jelentések alapján az alábbi következtetésekre jutott:
a) Lettország nemzeti jogszabályai, ezen belül a nemzeti központi bank alapokmánya összeegyeztethető az EUMSZ 130. és 131. cikkével, valamint a KBER és az EKB alapokmányával;
b) azzal kapcsolatban, hogy Lettország teljesítette-e az EUMSZ 140. cikke (1) bekezdésének négy francia bekezdésében említett konvergenciakritériumokat, a következőket kell figyelembe venni:
- Lettország átlagos inflációs rátája a 2013 áprilisát megelőző egy évben 1,3 százalék volt, ami jóval a referenciaérték alatt van, és az valószínűleg a következő hónapokban sem haladja meg a referenciaértéket,
- Lettországban 2012 végére a költségvetési hiány hitelt érdemlően és tartósan csökkent a GDP 3 %-a alá. A Bizottság ajánlása alapján a Tanács a 2013. június 21-i 2013/317/EU határozatával (18) hatályon kívül helyezte a Lettországban fennálló túlzott hiányról szóló 2009/591/EK határozatát (19),
- Lettország 2005. május 2. óta az ERM II tagja; az ERM II-be történő belépéskor a hatóságok egyoldalú kötelezettséget vállaltak arra, hogy a lat árfolyamát a középárfolyamhoz képest ± 1 %-os lebegtetési sávban tartják. A jelen értékelést megelőző két évben a lat árfolyama nem tért el ± 1 %-nál nagyobb mértékben a középárfolyamtól és nem alakult ki árfolyamfeszültség,
- Lettországban a 2013 áprilisát megelőző egy évben az átlagos hosszú távú kamatláb 3,8 százalék volt, ami a referenciaérték alatt van;
c) a jogszabályok összeegyeztethetőségére és a konvergenciakritériumok teljesítésére vonatkozó értékelésre figyelemmel és az egyéb tényezőket is tekintetbe véve Lettország teljesíti az euro bevezetésére vonatkozó szükséges feltételeket,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Lettország teljesíti az euro bevezetéséhez szükséges feltételeket. A 2003. évi csatlakozási okmány 4. cikkében említett, Lettországra vonatkozó eltérés 2014. január 1-jei hatállyal megszűnik.
2. cikk
Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.
3. cikk
Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában kell kihirdetni.
Kelt Brüsszelben, 2013. július 9-én.
a Tanács részéről
az elnök
R. ŠADŽIUS
(1) 2013. június 5-i jelentés (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
(2) 2013. június 5-i jelentés (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
(3) 1998/317/EK határozat (HL L 139., 1998.5.11., 30. o.).
(4) HL L 167., 2000.7.7., 19. o.
(5) HL L 195., 2006.7.15., 25. o.
(6) HL L 186., 2007.7.18., 29. o.
(7) HL L 186., 2007.7.18., 32. o.
(8) HL L 195., 2008.7.24., 24. o.
(9) HL L 196., 2010.7.28., 24. o.
(10) HL L 236., 2003.9.23., 33. o.
(11) HL L 157., 2005.6.21., 203. o.
(12) HL L 112., 2012.4.24., 21. o.
(13) HL C 236., 1997.8.2., 5. o.
(14) HL C 73., 2006.3.25., 21. o.
(15) HL L 257., 1995.10.27., 1. o.
(16) 2013 áprilisában Görögország 12 havi átlagos inflációs rátája 0,4 % volt, az euroövezeté pedig 2,2 %, és az előrejelzések szerint a kettő közötti különbség a következő hónapokban tovább növekszik.
(17) HL L 332., 1993.12.31., 7. o.
(18) HL L 173., 2013.6.26., 48. o.
(19) HL L 202., 2009.8.4., 50. o.
Lábjegyzetek:
[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32013D0387 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32013D0387&locale=hu