1213/B/2004. AB határozat

Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testületének a települési szilárd hulladék összegyűjtésére, elszállítására és ártalmatlanítására szervezett kötelező helyi közszolgáltatásról szóló 45/2004. (XII. 10.) rendelete 13. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti szabályozás alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány alapján meghozta a következő

határozatot:

1. Az Alkotmánybíróság Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testületének a települési szilárd hulladék összegyűjtésére, elszállítására és ártalmatlanítására szervezett kötelező helyi közszolgáltatásról szóló 45/2004. (XII. 10.) rendelete 13. § (1) bekezdése alkotmányellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

2. Az Alkotmánybíróság Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testületének a települési szilárd hulladék összegyűjtésére, elszállítására és ártalmatlanítására szervezett kötelező helyi közszolgáltatásról szóló 45/2004. (XII. 10.) rendelete 2. § 1. és 8. pontja, 7. § (3) és (4) bekezdése, 11. § (1) és (2) bekezdése, 16. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.

3. Az Alkotmánybíróság Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testületének a települési szilárd hulladék összegyűjtésére, elszállítására és ártalmatlanítására szervezett kötelező helyi közszolgáltatásról szóló 45/2004. (XII. 10.) rendelete 1. § (5) bekezdése, megalkotási eljárása alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványt visszautasítja.

INDOKOLÁS

I.

Az indítványozó első beadványában "több kabai lakos véleményének ismeretében" fordult az Alkotmánybírósághoz, sérelmezve a szemétszállítás városi szabályozását. Az Alkotmánybíróság főtitkára az előkészítő eljárás során tájékoztatta az indítványozót, hogy beadványa nem alkalmas az alkotmányossági eljárás megindítására, mert nem jelölte meg pontosan a kifogásolt rendeletnek azt a rendelkezését, amelyet sérelmesnek tart, nem hivatkozta meg az Alkotmány azon §-át sem, amelyet az önkormányzati rendelet sért.

Az indítványozó a tájékoztatást követően benyújtott kiegészítő beadványában azt állítja, hogy Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testületének a települési szilárd hulladék összegyűjtésére, elszállítására és ártalmatlanítására szervezett kötelező helyi közszolgáltatásról szóló 45/2004. (XII. 10.) rendelete (a továbbiakban: Ör.) az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésébe ütközik, mivel több rendelkezése ellentétes a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) szabályaival. Az indítvány szerint az 1. § (5) bekezdését azért tartja törvénysértőnek, mivel pályázat nélkül jelöli ki a szolgáltatót. Az Ör. 2. § 1. és 8. pontját, azok fogalommeghatározását ellentétesnek véli a Hgt. 3. §-ával, 5. § (2), (3) és (4) bekezdésével, 13. § (1) bekezdésével, 18. §-ával. Az Ör. 13. § (1) és (11) bekezdésében ellentétet lát a Hgt. 25. § (1) és (3) bekezdésével, mert nem felel meg az arányosság elvének. Indokolás nélkül kéri megsemmisíteni az Ör. 7. § (3) és (4) bekezdését, 11. § (1) és (2) bekezdését, 16. § (1) bekezdését.

Sérelmezi, hogy az Ör.-t nem demokratikus eljárásban készítették elő, s fogadta el a képviselő-testület. Szerinte az Ör. nem fejezi ki a helyi közakaratot, emiatt ellentétes az Alkotmány 42. §-ával, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 2. §-ával. Véleménye szerint a törvénysértést igazolja, hogy a rendelet tervezetét nem függesztették ki, pedig azt előírja az önkormányzat szervezeti és működési szabályzata. Azt állítja továbbá, hogy nem tartották meg a Hgt. 24. (2) bekezdését, 27. § -át, 35. § (1) bekezdését, 53. §-át.

Az Ör.-t a 6/2005. (II. 16.) rendelet módosította, a módosítás azonban nem érintette a támadott rendelkezéseket. Az Alkotmánybíróság felhívására a Hajdú-Bihar Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője olyan tájékoztatást adott, hogy elvégezte az Ör. törvényességi ellenőrzését, több törvényességi észrevételt és jelzést tett az önkormányzatnak, az Alkotmánybírósághoz azonban indítványt nem terjesztett elő a rendeletalkotási eljárás tekintetében.

II.

Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következő jogszabályi rendelkezésekre alapozta.

1. Az Alkotmány rendelkezései:

"2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam."

"42. § A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga. A helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása."

"44/A. § (2) A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal".

2. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) rendelkezései:

"2. § (1) A helyi önkormányzat érvényre juttatja a népfelség elvét, helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot."

"16. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot."

3. A Hgt. rendelkezései:

"3. § E törvény alkalmazásában

a) hulladék: bármely, az 1. számú melléklet szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles;

b) veszélyes hulladék: a 2. számú mellékletben felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék;

c) települési hulladék: a háztartásokból származó szilárd vagy folyékony hulladék, illetőleg a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék;

d) folyékony hulladék: az a hulladékká vált folyadék, amelyet nem vezetnek el, és nem bocsátanak ki szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül;"

"5. § (1) Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, illetve a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést, illetve környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, környezetkímélő ártalmatlanítását.

(2) A hulladékképződés megelőzése, valamint a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése érdekében előnyben kell részesíteni:

a) az anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák alkalmazását;

b) az anyagnak, illetőleg a hulladéknak a termelési-fogyasztási körfolyamatban tartását;

c) a legkisebb tömegű és térfogatú hulladékot és szennyező anyagot eredményező termékek előállítását;

d) a hulladékként kockázatot jelentő anyagok kiváltását.

(3) A hulladékban rejlő anyag és energia hasznosítása érdekében törekedni kell a hulladék legnagyobb arányú ismételt felhasználására, a nyersanyagoknak hulladékkal történő helyettesítésére, valamint - ha ezek nem megoldhatóak - a hulladék energiahordozóként való felhasználására.

(4) A keletkezett hulladékot, ha az ökológiailag előnyös, műszakilag lehetséges és gazdaságilag megalapozott, hasznosítani kell."

"13. § (1) A hulladék termelője, birtokosa a tevékenysége gyakorlása során keletkező, illetőleg más módon a birtokába kerülő hulladékot köteles gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni.

(2) A hasznosításra vagy ártalmatlanításra vonatkozó kötelezettségét a kötelezett

a) jogszabályokban meghatározott feltételekkel, megfelelő hasznosító vagy ártalmatlanító eljárás, berendezés, létesítmény alkalmazásával saját maga teljesíti,

vagy

b) az erre feljogosított és engedéllyel rendelkező kezelőnek történő átadással, a kezelés költségeinek megfizetésével teljesíti.

(3) Törvény, kormányrendelet vagy - települési hulladék esetében - önkormányzati rendelet kötelezheti a hulladék termelőjét, birtokosát a hulladék meghatározott anyagminőség szerinti elkülönített gyűjtésére, valamint a hulladék jellegének megfelelő csomagolására és megjelölésére, továbbá az így előkészített hulladék átadására a begyűjtést végző szervezetnek, illetőleg hulladékkezelőnek."

"18. § (1) A hulladék hasznosítása történhet

a) a hulladék anyagának termelésben, szolgáltatásban történő ismételt felhasználásával (újrafeldolgozás);

b) a hulladék valamely újrafeldolgozható összetevőjének leválasztásával és alapanyaggá alakításával (visszanyerés);

c) a hulladék energiatartalmának kinyerésével (energetikai hasznosítás).

(2) A biológiailag lebomló szerves anyagok aerob vagy anaerob lebontása és további felhasználásra alkalmassá tétele hasznosításnak minősül. A tevékenység végzésének és a keletkező termékek felhasználásának feltételeit külön jogszabály tartalmazza."

"24. § (1) A települési önkormányzat a hulladékgazdálkodási feladatainak végrehajtása érdekében hozott önkormányzati rendeleteiben - törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott módon és mértékben - illetékességi területére a más jogszabályokban előírtaknál szigorúbb hulladékgazdálkodási előírásokat is meghatározhat.

(2) A települési önkormányzat hulladékgazdálkodási tárgyú rendeleteinek tervezetét a szomszédos és az intézkedéssel érintett más települési önkormányzatoknak, a megyei önkormányzatnak tájékoztatásul, valamint a környezetvédelmi felügyelőségnek véleményezésre megküldi. A környezetvédelmi felügyelőség szakmai véleményéről harminc napon belül tájékoztatja a települési önkormányzatot."

"25. § (1) A közszolgáltatás díját az elvégzett közszolgáltatással arányosan,

a) a közszolgáltatás jellegét,

b) a kezelt hulladék mennyiségét és minőségét,

c) a közszolgáltatást működtető szolgáltató hatékony működéséhez szükséges folyamatos ráfordításaihoz és a működés fejleszthető fenntartásához szükséges költségeket - beleértve a szolgáltatás megkezdését megelőzően felmerülő, a szolgáltatás ellátásához szükséges beruházások költségeit -, külön-külön meghatározva a szállítás és begyűjtés, illetve az ártalmatlanítás költségeit; utóbbi esetben a díjat, a kezelő létesítmény bezárását és lerakó esetén a bezárást követő utógondozás és harminc évig történő monitorozás költségeit

külön jogszabályban meghatározott módon figyelembe véve kell meghatározni.

(2) Az üdülőingatlan tulajdonosok esetében a közszolgáltatás díját, az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével, tekintettel a település jellegére, az állandó lakóingatlan tulajdonosára meghatározott díjjal arányosan kell megállapítani.

(3) A közszolgáltatás díját meghatározó önkormányzati rendelet elfogadását megelőző, a Kt. 43. §-a szerinti vizsgálati elemzés részeként a közszolgáltatás rendjére és módjára tekintettel részletes költségelemzést kell készíteni. A költségelemzést - a közszolgáltató (1) bekezdésben meghatározottak szerint készített javaslata alapján - a jegyző, Budapesten a főjegyző (a továbbiakban: jegyző) terjeszti elő."

"27. § (1) A települési hulladékkezelési közszolgáltatást ellátó közszolgáltató feladata a környezetvédelmi előírások megtartása mellett - az önkormányzati rendeletben előírt módon - a települési hulladék ingatlantulajdonosoktól történő begyűjtése, elszállítása a települési hulladékkezelő telepre, illetőleg a települési hulladék kezelése, kezelő létesítmény üzemeltetése, a szolgáltatás folyamatosságának biztosítása.

(2) A közszolgáltatás teljesítése csak törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetekben szüneteltethető, illetőleg korlátozható.

(3) Települési hulladékkezelési közszolgáltatást az a hulladékkezelő végezhet, aki

a) biztosítani tudja a közszolgáltatás azon - külön jogszabályban meghatározott - személyi és tárgyi feltételeit, amelyek garantálják a közszolgáltatás tartós, rendszeres és a környezetvédelmi szempontoknak maradéktalanul megfelelő ellátását;

b) a végzendő hulladékkezelési tevékenységnek megfelelő környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkezik;

c) megfelelő - külön jogszabályban meghatározottak szerinti - mértékű biztosíték, garancia meglétét igazolja;

d) az a)-c) pontokban meghatározott feltételek, illetőleg közbeszerzési eljárás alapján a települési önkormányzattal közszolgáltatási szerződést kötött.

(4) A települési önkormányzat az önkormányzati rendeletben a 21. § (3)-(5) bekezdésének figyelembevételével meghatározott közszolgáltatás vagy egyes elemei ellátására közbeszerzési eljárást folytat le, kivéve, ha a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerint nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni (vagy azért, mert nem tartozik a Kbt. alkalmazási körébe a szerződés megkötése, vagy azért mert a Kbt. szerinti kivételi körbe esik). A közszolgáltató kiválasztására irányuló eljárás részletes szabályait külön jogszabályok határozzák meg."

"35. § (1) Az országos és a területi hulladékgazdálkodási tervben foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban a települési önkormányzat illetékességi területére helyi hulladékgazdálkodási tervet dolgoz ki."

"53. § (1) A hulladékgazdálkodási eljárásokban való részvételre a Kt. 97-100. §-ainak rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) A hulladékgazdálkodással kapcsolatos települési önkormányzati döntés meghozatala előtt a lakosság álláspontjának megismerése érdekében közmeghallgatás tartható.

(3) A települési önkormányzat köteles közmeghallgatást tartani

a) hulladék ártalmatlanítását szolgáló telephely létesítését,

b) települési hulladékok egymástól fajtánként elkülönített gyűjtését elrendelő döntése meghozatala előtt."

4. Az Ör. rendelkezései:

"1. § (5) A település működési területén a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatás teljesítésére jogosult, illetőleg kötelezett közszolgáltató az A.K.S.D. Városgazdálkodási Rt. Debrecen (továbbiakban: közszolgáltató)."

"2. § E rendelet alkalmazásában

1. települési szilárd hulladék: a háztatásokból származó - rendszeresen vagy alkalmilag képződő - szilárd hulladék, illetőleg a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék, kivéve az egyéb jogszabályokban meghatározott veszélyes hulladékot és a radioaktív hulladékot. Háztartási hulladéknak minősül a lakásban, a lakás, üdülés, pihenés céljára használt egyéb helyiségben és területen rendszeresen keletkező hulladék (szemét), a kisebb mennyiségű vakolat, kerti és gazdasági hulladék, továbbá az ingatlanon folytatott vállalkozási tevékenységből keletkező hulladék, a háztartásokból származó elkülönített gyűjtött hulladék kivételével.

Egyéb szilárd hulladéknak az ingatlanon folytatott ipari, szolgáltató és egyéb gazdasági tevékenység során, valamint az önkormányzati és más közintézményekben rendszeresen keletkező szilárd hulladék, illetőleg a közterületen keletkező vagy felhalmozódó szilárd hulladék, az újra használatra kerülő hulladék kivételével.

(...)

8. hulladékgazdálkodás: a hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszere, beleértve a hulladék keletkezésének megelőzését, mennyiségének és veszélyességének csökkentését, kezelését, ezek tervezését és ellenőrzését, a kezelő berendezések és létesítmények üzemeltetését, bezárását, utógondozását, a működés felhagyását követő vizsgálatokat, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást és oktatást."

"7. § (3) A gyűjtőedények méretének és számának meghatározásakor két ürítés közötti időszakra legkevesebb 4 liter/fő/nap hulladékmennyiséget kell figyelembe venni.

(4) A hulladék ürítésének minimális gyakorisága: egyheti ürítés."

"11. § (1) Kaba város területén keletkező települési szilárd hulladék csak és kizárólag a Közszolgáltató által e célra kijelölt hulladéklerakó létesítményben helyezhető el.

(2) A hulladék ártalmatlanításáról, illetve hasznosításáról a Közszolgáltató köteles gondoskodni."

"13. § (1) A hulladékkezelési közszolgáltatás egységnyi díját az Önkormányzat e rendelet 2. sz. mellékletében állapítja meg, a díjak meghatározásában a 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglalt előírásokat köteles figyelembe venni.

(...)

(11) A közszolgáltatási díjat az Önkormányzat egyéves díjfizetési időszakra állapítja meg. Ezen díjakat kell figyelembe venni e rendelet 7. § (7)-(8) bekezdései szerinti többlet közszolgáltatás teljesítése esetén is."

"16. (1) Jelen rendelet 2005. január 1. napján lép hatályba."

III.

Az indítvány nem megalapozott.

1. Az indítványozó az Ör. 13. § (1) bekezdésének a megsemmisítését kéri, úgy látja, hogy az ellentétes a Hgt. 25. § (1) és (3) bekezdésében foglaltakkal, miszerint a díjat az elvégzett közszolgáltatással arányosan, a kezelt hulladék mennyiségét és minőségét figyelembe véve kell megállapítani. "Ugyanannyit fizet, akitől hetenként tele kukát szállítanak, mint akitől két hetenként vagy havonta (vagy ritkábban) félig lévőt, nem társulhat 1 kukára több lakos."

Az Ör. támadott 13. § (1) bekezdése a közszolgáltatás egységnyi díját állapítja meg az Ör. mellékletében, a (11) bekezdés szerint az Önkormányzat a díjat egyéves fizetési időszakra állapítja meg. Azt is kimondja, hogy ezt a díjat kell figyelembe venni a többlet közszolgáltatás teljesítése esetén is.

A Hgt. 25. § (1) bekezdése szerint a közszolgáltatás díját az elvégzett közszolgáltatással arányosan kell meghatározni, több tényező figyelembevételével (például: közszolgáltatás jellege, a kezelt hulladék mennyisége és minősége, a közszolgáltatás működtetésének különböző költségei). Az Ör. 2. számú melléklete a gyűjtőtartály méretét 120 literben határozza meg, ennek heti egyszeri ürítési díját 2005. évre 214,59 forintban állapítja meg. Az Alkotmánybíróság hasonló ügyben korábban már megállapította, hogy "a szerződött űrtartalmú szeméttároló edénynek a gyűjtési gyakoriságon alapuló szolgáltatási díja okkal vélelmezhetően a szolgáltatás és ellenszolgáltatás tényleges egyenértékűségéhez vezet. (...) Mivel a tárolóedények űrtartalma és a szemétszállítás gyakorisága a kibocsátott szemét tényleges mennyiségét tükröző normaszámítási mód, az erre alapított szolgáltatási díjmegállapítás tehát a szolgáltatás és ellenszolgáltatás arányosságát tükrözi". [48/2000. (XII. 18.) AB határozat, ABH 2000, 484, 489.] Mindezzel nem ellentétes, ha a tulajdonos a rendelkezésére álló edény űrtartalmát nem teljes mértékig használja ki, míg mások azt teljes mértékig megtöltik. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az Ör. kapcsolódó rendelkezéseinek egybevetése alapján az Ör. eleget tett annak a követelménynek, hogy a közszolgáltatás díja arányos legyen az elvégzett közszolgáltatással. Az Ör. 13. § (1) bekezdése nem ellentétes a Hgt. 25. § (1) bekezdésével, ezért az Alkotmánybíróság az indítványt ebben a részében elutasította.

2. Az indítványozó úgy véli, hogy az Ör. 2. § (1) bekezdés 1. és 8. pontjában foglalt fogalommeghatározások ellentétesek a Hgt. 3. §-ával, 5. § (2)-(4) bekezdésével, 13. § (1) bekezdésével és 18. §-ával. Ezt a vélekedését azonban semmivel nem indokolja. Ugyancsak indokolás nélkül kéri megsemmisíteni a 7. § (3) és (4) bekezdését, 11. § (1) és (2) bekezdését, 16. § (1) bekezdését.

Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 22. § (2) bekezdése szerint az indítványnak a kérelem alapjául szolgáló ok megjelölése mellett határozott kérelmet kell tartalmaznia. Az indítványozó második beadványa határozott kérelmeket tartalmaz ugyan az Ör. általa megjelölt rendelkezéseinek a megsemmisítésére, de továbbra sem jelöli meg azokat az okokat, amelyek indokolnák, hogy az Ör. 2. § (1) bekezdés 1. és 8. pontja miért, miben ellentétes a Hgt. megjelölt rendelkezéseivel, továbbá semmiféle indokot nem jelöl meg az Ör. 7. § (3) és (4) bekezdésének, 11. § (1) és (2) bekezdésének, 16. § (1) bekezdésének megsemmisítésére.

Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat 29. § d) pontja szerint az Alkotmánybíróság visszautasítja az indítványt, ha "az indítványozó hiánypótlás végett neki visszaadott indítványt a kitűzött határidőre nem adta be, vagy újból hiányosan adta be, és emiatt az érdemben nem bírálható el". Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó a kiegészítő beadványának fenti részeiben továbbra sem jelölte meg a kérelem alapjául szolgáló okot, ezért az indítványt ezen részeiben visszautasította.

3. Az indítványozó sérelmezi az Ör. megalkotásának eljárását, mert véleménye szerint azt nem demokratikusan készítették elő, ezért az nem fejezi ki a helyi közakaratot, a rendelet tervezetét nem függesztették ki, pedig azt előírja az önkormányzat szervezeti és működési szabályzata, a szolgáltatót pályázat nélkül jelöli ki az Ör. 1. § (5) bekezdése. Nem dolgozták ki - írja - a hulladékgazdálkodási tervet sem. Azt állítja továbbá az indítványozó, hogy a rendelet tervezetét nem egyeztették a Hgt. 24. § (2) bekezdésében jelzett szervekkel, nem tartották meg a közszolgáltató kiválasztásánál a Hgt. 27. §-ában meghatározott eljárást, a Hgt. 53. § (3) bekezdése ellenére nem tartottak közmeghallgatást.

Az Alkotmánybíróság a 30/1999. (X. 13.) AB határozatában elvi jelleggel állapította meg: "az önkormányzati rendeletalkotás eljárási szabályainak megsértéséből adódó törvényellenesség vizsgálatát csak a közigazgatási hivatal vezetője kezdeményezheti. E tekintetben az alkotmánybírósági eljárás megindítására való jogosultság kizárólag a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 99. § (2) bekezdés a) pontján alapul." (ABH 1999, 411.)

Az Alkotmánybíróság e határozatának az indokolásában rámutatott arra, hogy "az önkormányzati működés jogszerűségének vizsgálata az Ötv. 98. §-a szerint nem az Alkotmánybíróság, hanem a közigazgatási hivatalok feladata. Az Ötv. a közigazgatási hivatal vezetője számára számos, a törvénysértést megelőző, kiküszöbölő jogi eszközt biztosít. Ennek keretében lehetőség van a valós tényállás feltárására [az Ötv. 17. §-ának (2) bekezdése szerint a jegyző köteles megküldeni a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet a közigazgatási hivatal vezetőjének]; lehetőség van az esetleges törvénysértés megszüntetésének kezdeményezésére [az Ötv. 99. §-ának (1) bekezdése szerint a közigazgatási hivatal vezetője ennek érdekében felhívja az érintettet], és végső soron arra, hogy [az Ötv. 99. § (2) bekezdés a) pontja alapján] a hivatal vezetője az Alkotmánybíróságnál kezdeményezze a törvénysértő önkormányzati rendelet felülvizsgálatát. A közigazgatási hivatal az önkormányzati működés jogszerűségének vizsgálata során vizsgálja, hogy az önkormányzat betartotta-e a rendeletalkotási eljárás szabályait, ha e tekintetben alkotmány- vagy törvénysértést észlel, kezdeményezi az Alkotmánybíróság eljárását (lásd pl. az 1038/H/1997. AB határozatot, ABH 1998, 1038.).

Mindezeket figyelembe véve az Alkotmánybíróság a következőket jegyzi meg. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. § b) pontja értelmében az Alkotmánybíróság hatáskörébe a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének vizsgálata tartozik. Az Abtv. 1. §-ának h) pontja lehetővé teszi, hogy az Abtv.-be foglalt hatáskörökön kívül, törvény egyéb hatásköröket is megállapítson az Alkotmánybíróság számára. Ennek alapján az Ötv. 99. §-a (2) bekezdés a) pontja a közigazgatási hivatal vezetőjének biztosít indítványozási jogot a törvénysértő önkormányzati rendelet vizsgálatára. Az Abtv. és az Ötv. vonatkozó rendelkezéseinek összevetése alapján megállapítható, hogy a törvényi szabályozás külön kezeli az alkotmányellenesség [Abtv. 1. § b) pont] és az önkormányzati rendelet törvényellenességének [Ötv. 99. § (2) bekezdés a) pontja] vizsgálatát. Az előbbi esetben az Alkotmánybíróság eljárását az Abtv. 21. § (2) bekezdése szerint bárki indítványozhatja, az utóbbi esetben az eljárás kezdeményezője a közigazgatási hivatal vezetője. Arra tekintettel, hogy az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint a törvénysértő önkormányzati rendelet egyben alkotmánysértő, az Alkotmánybíróság bárki indítványára lefolytatja az érdemi vizsgálatot akkor is, ha az indítványozó valamely önkormányzati rendelet normatív tartalma tekintetében törvénysértést állít (annak ellenére, hogy a közigazgatási hivatal vezetője szerint a törvénysértés nem áll fenn).

Az indítványozási jog vonatkozásában más a megítélése annak, ha az indítványozó azt állítja, hogy az önkormányzati rendelet magasabb szintű jogszabállyal ellentétes [Alkotmány 44/A. § (2) bekezdés] és más, ha azt, hogy az önkormányzat a rendeletalkotás eljárási szabályaitól eltért. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az önkormányzati rendeletalkotás szabályainak betartásával kapcsolatos indít-ványozási jog a közigazgatási hivatal vezetőjének - az Ötv.-ben biztosított tájékozódási, intézkedési lehetőségeit is figyelembe véve - kizárólag az Ötv. 99. § (2) bekezdés a) pontján alapul." (ABH 1999, 411-415.)

A hivatalvezető azonban indítványt nem terjesztett elő, az indítványozói jogosultság hiányában az indítványt ebben a részében az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat 29. § c) pontja alapján visszautasította.

Budapest, 2005. december 12.

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró