T/3369. számú törvényjavaslat indokolással - az állami vagyongazdálkodással és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint egyes önkormányzati vagyont érintő rendelkezésekről
2018. évi ... törvény az állami vagyongazdálkodással és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint egyes önkormányzati vagyont érintő rendelkezésekről
1. A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosítása
1. §
A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB tv.) 2. §-a a következő q) ponttal egészül ki:
(Az MFB Zrt. feladata, hogy a 3. § (1)-(3) bekezdéseiben meghatározott tevékenységi körében - az átláthatóság, a célszerűség, a gazdaságosság, a hatékonyság és a prudencia követelményeinek megfelelően - a Kormány közép- és hosszú távú gazdaságstratégiája által meghatározott gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges fejlesztési források biztosítása érdekében, részben önállóan, részben más hazai és nemzetközi szervezetekkel közösen részt vegyen)
"q) az 1046/2018/EU, EURATOM európai és parlamenti és tanácsi rendelet 62. cikk (1) bekezdés a) vagy c) pontjában meghatározott módon végrehajtott, európai uniós forrásból származó vissza nem térítendő támogatás nyújtásában."
2. §
Az MFB tv. 3. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az MFB Zrt. az (1) bekezdésben meghatározott körben, a (2) bekezdés szerinti pénzügyi szolgáltatási tevékenységeken túlmenően - jogszabály, vagy az érintett minisztériumokkal, vagy más jogi személyekkel kötött szerződés alapján - az elkülönített állami pénzalapokból, a fejezeti kiadási előirányzatokból és európai uniós forrásokból finanszírozott operatív programokhoz kapcsolódó feladatokat láthat el, így különösen:)
"f) visszatérítendő, valamint vissza nem térítendő európai uniós források jogszabálysértő, nem rendeltetésszerű vagy szerződésellenes felhasználásából származó követelések érvényesítését, ide nem értve az adók módjára történő behajtást;"
3. §
(1) Az MFB tv. 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Az MFB Zrt. Magyarországon létrehozott, magyarországi székhelyű befektetési alapkezelő által kezelt befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyet kizárólag a 2. §-ban felsorolt feladataihoz kapcsolódóan, közvetlenül vagy közvetetten szerezhet, ha a befektetés minél magasabb mértékű megtérülése biztosított."
(2) Az MFB tv. 4. §-a a következő (5b) bekezdéssel egészül ki:
"(5b) Az MFB Zrt. Magyarországon létrehozott, magyarországi székhelyű befektetési alapkezelő által kezelt befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyet a 2. §-ban meghatározott feladatai ellátása érdekében végzett pénzügyi szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódóan biztosítékok érvényesítése céljából is szerezhet azzal, hogy ebben az esetben az (5) bekezdésben meghatározott, a befektetés minél magasabb mértékű megtérülésére vonatkozó feltétel nem alkalmazandó."
4. §
Az MFB tv. 5. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állam a központi költségvetés terhére visszavonhatatlanul készfizető kezesként felel az MFB Zrt. által)
"b) a Kormány határozata alapján nyújtott hitelfinanszírozásból, valamint harmadik fél javára vállalt, érvényesített készfizető kezességből, továbbá garanciából származó, az MFB Zrt. felé fennálló fizetési kötelezettségek teljesítéséért;"
5. §
Az MFB tv. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az MFB Zrt. esetében a Hpt. 79. § (2) bekezdés b) pontjában, 102. § (1) bekezdésében, 110. §, 112. §, és 117-121. §-ában, valamint az 575/2013/EU rendelet 89-91., 102-106. és 411-428. cikkében foglaltakat nem kell alkalmazni. A Hpt. 172-176. §-a és az 575/2013/EU rendelet 11-24. cikkének alkalmazásában az MFB Zrt. pénzügyi vállalkozásnak minősül. Az MFB Zrt. esetében a Hpt. 100. § (1) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni, ha az MFB Zrt.-vel szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott, tagsági jogot megtestesítő értékpapír ügyfél általi megvásárlásával az MFB Zrt. és a vele szoros kapcsolatban álló vállalkozás között a szoros kapcsolat megszűnik."
6. §
Az MFB tv.
a) 4. § (5a) bekezdésében a "8. § (3) és (4) bekezdését, valamint a 9. § (1) bekezdését" szövegrész helyébe a "valamint a 8. § (3) és (4) bekezdését" szöveg,
b) 8. § (6) bekezdés c) pontjában a "tőkejegyek" szövegrész helyébe a "befektetési jegyek" szöveg,
c) 10/A. § (1) bekezdésében az "a működési feltételeiket szolgáló ingatlanok" szövegrész helyébe az "a működési feltételeinek biztosítására szolgáló ingatlanok" szöveg,
d) 10/B. §-ában az "a miniszter által vezetett minisztérium" szövegrész helyébe az "a miniszter által vezetett minisztérium, illetve a tárca nélküli miniszter tevékenységének segítésére - a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 35. § (2) bekezdése szerint - kijelölt minisztérium vagy a Miniszterelnöki Kormányiroda" szöveg
lép.
7. §
(1) Az MFB tv. 1. melléklete nyitó szövegrészében az "Az MFB Zrt. a 3. § (5) bekezdése" szövegrész helyébe az "Az MFB Zrt. az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. § (1) bekezdése és e törvény 3. § (5) bekezdése" szöveg lép.
(2) Az MFB tv. 1. melléklete kiegészül a "8. MFB Invest Befektetési és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság" sorral.
8. §
Hatályát veszti az MFB tv.
a) 3. § (4) bekezdésében az "és kockázati tőkealap által kibocsátott kockázati tőkealap-jegyet" szöveg;
b) 8. § (2a) bekezdése;
c) 9. § (1) bekezdése;
d) 9. § (2) bekezdésében a "vagy kockázati tőkealapba" szöveg;
e) 9. § (3) bekezdésében az ", illetve kockázati tőkealapokba" szöveg;
f) 1. melléklet 3. pontja;
g) 1. melléklet 7. pontja.
2. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása
9. §
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 3. §-a a következő (3c) bekezdéssel egészül ki:
"(3c) Az állami részesedéssel működő gazdasági társaság felett tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a (2a) bekezdés alapján gyakorló személy - a 29. § (5) bekezdésére figyelemmel -az Nvtv. 8. § (7) bekezdése szerinti más személynek a tulajdonosi jogok egészének vagy meghatározott részének gyakorlására szóló meghatalmazást nem adhat."
10. §
A Vtv. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"22. §
(1) Az MNV Zrt. rábízott állami vagyonnal való gazdálkodását el kell különíteni a saját vagyonával történő gazdálkodástól.
(2) Az MNV Zrt. rábízott vagyonával való gazdálkodása során az államháztartás központi alrendszerére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel.
(3) Az MNV Zrt. egyes értékesítési tranzakciók esetében a biztosítékok, óvadékok, letétek elhelyezésére, illetve vételár kifizetések lebonyolítása céljából pénzügyi intézménynél, befektetési szolgáltatónál és központi letétkezelőnél, értéktárnál - az adott értékesítési vagy vásárlási tranzakció lebonyolításáig - számlát vezethet."
11. §
A Vtv. III. fejezete a következő 22/A. §-sal egészül ki:
"22/A. §
(1) Az MNV Zrt. szervezetének működéséhez szükséges forrást a központi költségvetés biztosítja.
(2) Az MNV Zrt. saját vagyonával való gazdálkodása körében a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletet nem köthet, kezességet, garanciát nem vállalhat."
3. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása
12. §
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 42. § 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A képviselő testület hatásköréből nem ruházható át)
"16. a helyi önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházására vagy nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átvételére vonatkozó döntés;"
13. §
(1) Az Mötv. 108. § (2) bekezdése helyébe a követkő rendelkezés lép:
"(2) A helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tulajdonjoga ingyenesen átruházható:
a) az állam vagy más helyi önkormányzat javára jogszabályban meghatározott közfeladat ellátásának elősegítése érdekében;
b) egyház, egyházi jogi személy részére hitéleti feladatai elősegítése vagy az általa végzett állami, önkormányzati - így különösen oktatási, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális - feladatok ellátásának elősegítése érdekében vagy
c) közhasznú szervezet javára, az általa átvállalt állami, önkormányzati feladat ellátásának elősegítése érdekében, valamint a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia javára törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt feladatai elősegítése érdekében."
(2) Az Mötv. 108. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A helyi önkormányzat képviselő-testületének nemzeti vagyon ingyenes átadására vonatkozó határozatában meg kell jelölni azt a jogszabályban meghatározott feladatot vagy egyházi hitéleti feladatot, amelynek ellátását az átadás elősegíti."
14. §
Az Mötv. 50. §-ában az "a 42. § 1., 2., 5., 6., 7. pontjában foglalt" szövegrész helyébe az "a 42. § 1., 2., 5., 6., 7. és 16. pontjában foglalt" szöveg lép.
4. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosítása
15. §
A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 1. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nemzeti vagyonba tartozik:)
"g) állami vagy helyi önkormányzati fenntartású közgyűjtemény (muzeális intézmény, levéltár, közgyűjteményként működő kép- és hangarchívum, valamint könyvtár) saját gyűjteményében nyilvántartott kulturális javak körébe tartozó dolog, kivéve, ha a dolog más tulajdonában áll,"
16. §
Az Nvtv. 6. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) Az állam és a helyi önkormányzat közös tulajdonában álló, az 1. mellékletben meghatározott csatornák, tározók, árvízvédelmi fővédvonalak, egyéb vízi létesítmények és vízi közművek, valamint terek és parkok tulajdonközössége - közös tulajdon megszüntetés jogcímén -megszüntethető. A közös tulajdon megszüntetésére kizárólag az egyik tulajdonostárs tulajdoni hányadának ingyenesen, nyilvántartási értéken a másik tulajdonostárs részére történő átruházásával kerülhet sor, feltéve, ha a tulajdon átruházása a közfeladat ellátását nem veszélyezteti."
17. §
(1) Az Nvtv. 8. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A 100%-os állami vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság azon közfeladat végzésére, amelynek ellátására alapították - az állami vagyonról szóló törvény szerinti tulajdonosi joggyakorló társaságok, valamint a (8) bekezdés szerinti eset kivételével - gazdasági társaságot nem alapíthat."
(2) Az Nvtv. 8. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:
"(15) Azon gazdasági társaság, amelyben az állam vagy helyi önkormányzat külön-külön vagy együttesen e törvény szerinti többségi befolyással rendelkezik - ide nem értve a kockázati tőkebefektetéssel üzletszerűen foglalkozó állami vagy önkormányzati többségi befolyással rendelkező gazdasági társaságokat, valamint azon gazdasági társaságokat, amelyekben a részesedésszerzés fejlesztési célú tőkefinanszírozás útján valósul meg -, az állami vagy a helyi önkormányzati tulajdonoson kívül más tulajdonosnak szavazatelsőbbséget vagy más olyan különleges jogot nem biztosíthat, amely a tulajdoni arányoktól eltérő mértékű szavazati jogot eredményez. Az ezzel ellentétes létesítő okiratban lévő vagy más szerződés kikötés semmis."
18. §
Az Nvtv. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség elmulasztása esetén a tulajdonosi joggyakorló a szerződést kártalanítás nélkül és azonnali hatállyal felmondja."
19. §
(1) Az Nvtv. 6. § (1) bekezdésében a "(2) és (3) bekezdésben" szövegrész helyébe a "(2)-(3a) bekezdésben" szöveg lép.
(2) Az Nvtv. 2. melléklet I. pontjában foglalt táblázat a "Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. 100%" sorral egészül ki.
20. §
Az Nvtv. 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
5. A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosítása
21. §
(1) A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Posta tv.) 53. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A Hatóság felhívhatja a postai tevékenységet végzőt, a postai szolgáltatót minden olyan adat szolgáltatására, amely a Hatóság - e törvényben, e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, valamint a határokon átnyúló csomagkézbesítési szolgáltatásokról szóló 2018. április 18-i 2018/644 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott - hatósági hatáskörébe utalt feladatainak ellátásához szükséges, abban az esetben is, ha az - a minősített adatok kivételével - üzleti titoknak minősül. E felhívás ellen jogorvoslatnak helye nincs, a felhívás a (2) bekezdésben foglalt esetben kibocsátott hatósági határozat elleni jogorvoslati kérelemben támadható."
(2) A Posta tv. 79. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) E törvény a határokon átnyúló csomagkézbesítési szolgáltatásokról szóló 2018. április 18-i 2018/644 európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg."
6. Az egyes ingatlanok fővárosi önkormányzat részére történő átadásáról, valamint önkormányzatokat érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXC. törvény módosítása
22. §
Az egyes ingatlanok fővárosi önkormányzat részére történő átadásáról, valamint önkormányzatokat érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXC. törvény 1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
7. A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény módosítása
23. §
(1) A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Szhitv.) 1. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
"a) egységes informatikai rendszer: az Integrációs Szervezet 1. § (4) bekezdése szerinti egyetemleges felelősség mellett működő tagjai, valamint a szövetkezeti hitelintézetek, illetve a Központi Bank ellenőrző befolyása alatt működő pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, befektetési vállalkozás, biztosító, ABAK és ÁÉKBV-alapkezelő részére a Központi Bank irányításával, az Integrációs Szervezet prudenciális kontrollja mellett összeállított és fejlesztett, a Központi Adatfeldolgozó által üzemeltetett adatbázis és ahhoz kapcsolódó egyedi rendszerek együttese;"
(2) Az Szhitv. 1. § (1) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
"m) Központi Bank: az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendeletének 10. cikkében meghatározott központi szerv feladatainak ellátásában e törvény felhatalmazása alapján közreműködő, szövetkezeti hitelintézetnek nem minősülő hitelintézet;"
(3) Az Szhitv. 1. § (1) bekezdés v) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
"v) tőkepozíciója rossz: nem felel meg az Integrációs Szervezet által a 17/C. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően előírt tőkekövetelménynek;"
(4) Az Szhitv. 1. § (5b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5b) A szövetkezeti hitelintézet, illetve a Központi Bank az (5a) bekezdés szerinti állományátruházását megelőzően az átruházás szándékát köteles előzetesen bejelenteni a Felügyelet felé, megjelölve az állományátruházás időpontját. Az átvevő hitelintézet a 17/U. § (7)-(9) bekezdés alkalmazásával jogosult az érintett szerződések módosítására azzal, hogy a módosításra a 15. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott üzletszabályzat alkalmazása vagy annak történő megfelelés érdekében is sor kerülhet. Betétállomány és más visszafizetendő pénzeszköz, valamint pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés-állomány átruházása esetén a Felügyelet által jogszabályi rendelkezés alapján a belföldi fizetési rendszerek közvetlen és közvetett résztvevőiről vezetett nyilvántartásban, hitelesítő táblában az átadó hitelintézet mint pénzforgalmi szolgáltató azonosító kódját az átvevő hitelintézet az átruházás időpontjától kezdődően jogosult sajátjaként használni. A Hpt. állományátruházásra vonatkozó szabályainak alkalmazása tekintetében az állományátruházás bejelentésben megjelölt időpontját kell figyelembe venni az átruházás Felügyelet által engedélyezett időpontja helyett."
24. §
Az Szhitv. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az Integrációs Szervezet tagja a szövetkezeti hitelintézet, a Központi Bank, az MFB, valamint az Integrációs Szervezet tagjai közé felvett személy vagy szervezet."
25. §
Az Szhitv. 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A közgyűlés határozatait a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozza meg. A közgyűlésen az MFB - az Integrációs Szervezeti tagságára tekintettel - a szavazatok 51 százalékával rendelkezik, a fennmaradó szavazatok az Integrációs Szervezet további tagjait egymás között egyenlő arányban illetik meg."
26. §
(1) Az Szhitv. 11. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1b) Az Integrációs Szervezet igazgatósága meghatározza a szövetkezeti hitelintézeti integráció tagjai, valamint azok ellenőrző befolyása alatt működő szervezetek (a továbbiakban: Kapcsolt Vállalkozások) prudens és biztonságos működését szolgáló, a szövetkezeti hitelintézeti integráció tagjaira - az MFB kivételével - kötelező irányelveket, valamint a Központi Bank, a szövetkezeti hitelintézetek és a Kapcsolt Vállalkozások e törvényben meghatározott integrációs célok elérését biztosító tevékenységének keretrendszerét (a továbbiakban együtt: irányelvek)."
(2) Az Szhitv. 11. § (1c) bekezdése a következő g)-i) ponttal egészül ki:
(Az Integrációs Szervezet igazgatósága irányelvekben rögzíti különösen)
"g) a Kapcsolt Vállalkozások irányítását, ellenőrzését, átláthatóságát és könyvvizsgálatát, a Kapcsolt Vállalkozásokkal kapcsolatos jelentéstételt, a Kapcsolt Vállalkozások által vállalható kockázatokat és az általuk végezhető tevékenység prudenciális szempontú korlátozásának szabályait;
h) a szövetkezeti hitelintézetek és a Kapcsolt Vállalkozások ellenőrzése és folyamatos felügyelése rendjét, valamint a szövetkezeti hitelintézetek és a Kapcsolt Vállalkozások együttműködési kötelezettségét;
i) a követeléskezelés és a követelések értékesítésének rendjét."
27. §
(1) Az Szhitv. 11/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az Integrációs Szervezet a szövetkezeti hitelintézeti integráció egységes működése és irányítása, továbbá a szövetkezeti hitelintézeti integráció céljainak elérése érdekében olyan - az e törvényben meghatározott rendelkezéseken és az Integrációs Szervezet szabályzatán és irányelvén alapuló - ellenőrző és felügyelési rendszert működtet, amely lehetővé teszi a szövetkezeti hitelintézet és a Központi Bank, valamint a Kapcsolt Vállalkozások (a továbbiakban együtt: ellenőrzés alá vont szervezet) tevékenységének az integráció keretein belül történő ellenőrzését és folyamatos felügyelését. Az Integrációs Szervezet jogosult ellenőrizni és folyamatosan felügyelni a szövetkezeti hitelintézetnek és a Központi Banknak azon tevékenyégét is, amelyet a Hpt., illetve Bszt. szerinti közvetítő útján végez."
(2) Az Szhitv. 11/A. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A folyamatos felügyelés helyszíni ellenőrzéssel, a rendszeres és rendkívüli adatszolgáltatásból származó adatok, az Integrációs Szervezet részére megküldött dokumentumok, valamint a hivatalosan ismert tények vizsgálatával és elemzésével valósul meg.
(1b) Az Integrációs Szervezet a folyamatos felügyeléshez szükséges információk beszerzése érdekében az ellenőrzés alá vont szervezet számára rendszeres vagy rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő."
(3) Az Szhitv. 11/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az ellenőrzés alá vont szervezetet az Integrációs Szervezet az ellenőrzés lefolytatásáról -annak megkezdése előtt legalább tíz nappal - írásban értesíti, kivéve, ha az előzetes értesítés az ellenőrzés eredményességét veszélyezteti. Folyamatos felügyelés keretében történő eljárás esetén az Integrációs Szervezetet előzetes értesítési kötelezettség nem terheli."
(4) Az Szhitv. 11/A. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(11) Az Integrációs Szervezet az ellenőrzés során tett megállapításait a vizsgálati jelentésben rögzíti. Az Integrációs Szervezet az ellenőrzés eredményéről - a vizsgálati jelentés elkészítésétől számított 8 napon belül - a vizsgálati jelentés megküldésével értesíti a Felügyeletet. Az Integrációs Szervezet a folyamatos felügyelés keretében tett megállapításokról nem készít vizsgálati jelentést, azonban a megállapításokról - a megtételüktől számított 8 napon belül - értesíti a Felügyeletet."
28. §
Az Szhitv. 11/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az integrációs biztos átveszi a szövetkezeti hitelintézet igazgatóságának teljes jogkörét - ideértve a munkáltatói jogok gyakorlását is -, e körben vezető tisztségviselőnek tekintendő."
29. §
Az Szhitv. 15. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A Központi Bank igazgatósága az Integrációs Szervezet igazgatóságának előzetes jóváhagyását követően valamennyi szövetkezeti hitelintézetre vonatkozóan kötelező szabályzatot fogad el)
"e) az egyes pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, valamint befektetési és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység általános szerződési feltételeit tartalmazó üzletszabályzatokról."
30. §
Az Szhitv. 17/C. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Az egyes szövetkezeti hitelintézetek, valamint a Központi Bank egyedi alapon csak az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően előírt tőkekövetelménynek köteles megfelelni."
31. §
(1) Az Szhitv. 17/F. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2a) Ha a szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézetben egy tulajdonosnak a közvetett és közvetlen tulajdoni hányada (részesedése) meghaladja az ötven százalékot, akkor az e tulajdonost megillető szavazati arány a mindenkor hatályos tagnyilvántartásban szereplő összes tagot megillető szavazat ötven százaléka."
(2) Az Szhitv. 17/F. §-a a következő (2b) és (2c) bekezdéssel egészül ki:
"(2b) Ha a szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézetben egy tulajdonosnak a közvetett és közvetlen tulajdoni hányada (részesedése) meghaladja az ötven százalékot, akkor e tulajdonos jogosult a küldöttgyűlés egy tagját közvetlenül kijelölni és a küldöttgyűlésen az e tulajdonost megillető szavazati arány az összes szavazat ötven százaléka.
(2c) A (2a) és (2b) bekezdésben írt esetekben a többi tagot, illetőleg küldöttet a fennmaradó szavazatok egymás között egyenlő arányban illetik meg."
32. §
(1) Az Szhitv. 17/H. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A szövetkezeti hitelintézet a tudomásszerzéstől számított 45 napon belül, de legkésőbb a mulasztástól számított 90 napon belül köteles megszüntetni a Kapcsolt Vállalkozásban fennálló befolyását, amennyiben a Kapcsolt Vállalkozás nem felel meg az Integrációs Szervezet Kapcsolt Vállalkozásra vonatkozó irányelvében foglaltaknak. Ennek elmulasztása esetén az Integrációs Szervezet a 11/B. § (2) bekezdésében meghatározott intézkedéseket alkalmazza."
(2) Az Szhitv. 17/H. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet esetében a tag csak a szövetkezeti hitelintézet tagját hatalmazhatja meg a közgyűlésen történő képviseletre azzal, hogy egy tag kizárólag egy további tagot képviselhet. A küldött csak a szövetkezeti hitelintézet tagját hatalmazhatja meg a küldöttgyűlésen történő képviseletre azzal, hogy a meghatalmazott csak egy küldöttet képviselhet."
33. §
Az Szhitv. 17/S. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A szövetkezeti hitelintézet átalakulása, egyesülése vagy szétválása az Integrációs Szervezet igazgatóságának előzetes hozzájárulásához kötött. Az Integrációs Szervezet igazgatósága az előzetes hozzájárulással kapcsolatos döntését a Központi Bank igazgatóságának beleegyezését követően adhatja meg. Az Integrációs Szervezet igazgatóságának meg kell adnia az előzetes hozzájárulást, ha az átalakulás, az egyesülés vagy a szétválás a szövetkezeti hitelintézet fizetőképességét, üzleti tervének teljesítését vagy az egyedi alapon megállapított szavatolótőke-szint elérését nem veszélyezteti."
34. §
(1) Az Szhitv. 17/U. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A Központi Bank egységes informatikai rendszer kialakításáról szóló szabályzata határozza meg
a) az egységes informatikai rendszer modularitását,
b) az egyes modulok funkcionalitását,
c) az egységes informatikai rendszer szolgáltatói hátterét,
d) az egységes informatikai rendszerhez csatlakozott tagok (a továbbiakban: csatlakozott tagok), valamint a szövetkezeti hitelintézetek vagy a Központi Bank ellenőrző befolyása alatt működő pénzügyi intézmények, pénzforgalmi intézmények, elektronikuspénz-kibocsátó intézmények, befektetési vállalkozások, biztosítók, ABAK-ok és ÁÉKBV-alapkezelők (a továbbiakban: hozzáféréssel rendelkező szervezetek) és felhasználóik - szükség szerint - eltérő szintű jogosultságait, valamint
e) az egységes informatikai rendszerre vonatkozó elektronikus információbiztonsági és adatvédelmi követelményeket, valamint a d) pont szerinti szervezetek és személyek által kötelezően megvalósítandó, a rendszer használatához kapcsolódó védelmi intézkedéseket.
(3) Az egységes informatikai rendszerben kezelt személyes adatokat, bank-, értékpapír-, fizetési, illetve biztosítási titoknak is minősülő adatokat a csatlakozott tagok és a hozzáféréssel rendelkező szervezetek tevékenységi körük ellátásával összefüggésben - ha az ügyfél nem tett a (3a) bekezdés szerinti korlátozó vagy tiltó nyilatkozatot - az Integrációs Szervezet adatvédelmi szabályzatában és a Központi Bank (2) bekezdés szerinti szabályzatában foglaltak betartásával, tevékenységi körük ellátásával összefüggésben a szolgáltatásaik nyújtásához szükséges mértékben kölcsönösen megismerhetik, az egyedi szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása céljából egymásnak továbbíthatják, felhasználhatják, módosíthatják és a jelen törvényben meghatározott feltételek mellett az így átvett adatokat az ügyfélkapcsolat létrehozásának és fennállásának időtartamában kezelhetik."
(2) Az Szhitv. 17/U. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) Az ügyfél kifejezett nyilatkozatával jogosult korlátozni vagy megtiltani a (3) bekezdés szerinti adattovábbítást. A csatlakozott tagok és a hozzáféréssel rendelkező szervezetek az ügyféllel kötendő szerződés megkötését megelőzően kötelesek az ügyfél részére az e §-ban foglalt közös adatkezelés érdekében történő kölcsönös adatátadás lehetőségéről igazolható módon tájékoztatást adni. A tájékoztatásban egyértelműen fel kell hívni az ügyfél figyelmét arra, hogy az adatai e §-ban foglalt kezelésének lehetőségét kifejezett nyilatkozatával bármikor korlátozhatja vagy megtilthatja."
(3) Az Szhitv. 17/U. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(9) A pénzforgalmi szolgáltatásra vonatkozó szerződés módosítása esetén a (7) bekezdés c) pontjában foglalt első tájékoztatásban a csatlakozott tag, valamint a hozzáféréssel rendelkező szervezet bemutatja, hogy az ügyfélnek milyen összegű fizetési kötelezettségekkel kellene számolnia a módosítást megelőzően, illetve azt követően hatályos szerződési feltételek figyelembevételével, továbbá, hogy az összehasonlítás alapján a módosítás az ügyfél számára kedvező, közömbös vagy kedvezőtlen. A csatlakozott tag, valamint a hozzáféréssel rendelkező szervezet köteles a tájékoztatásban felhívni a fogyasztó figyelmét a szabályozott fizetési számlaváltás lehetőségére."
(4) Az Szhitv. 17/U. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(11) Az egységes informatikai rendszer alkalmazása során a kamatnapok számítása a 15. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott üzletszabályzatok hatálya alá tartozó egyes szolgáltatások tekintetében - az ezen dokumentumokban meghatározott módon - minden szövetkezeti hitelintézet és a Központ Bank vonatkozásában is egységesen történik."
35. §
Az Szhitv.
a) 1. § (5a) bekezdésében az "az egymás közötti egyesüléséhez" szövegrész helyébe az "az egymás közötti egyesüléséhez, szétválásához" szöveg,
b) 11. § (1) bekezdés d) pontjában és 11. § (1c) bekezdés b) pontjában a "meghatározott ellenőrzés" szövegrész helyébe a "meghatározott ellenőrzés és folyamatos felügyelés" szöveg,
c) 11/A. § (3) bekezdésében és 11/B. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "az ellenőrzés során" szövegrész helyébe az "az ellenőrzés vagy a folyamatos felügyelés során" szöveg,
d) 11/A. § (10) bekezdésében az "az ellenőrzés során" szövegrész helyébe az "az ellenőrzés vagy a folyamatos felügyelés során" szöveg és az "az ellenőrzés lefolytatásának" szövegrész helyébe az "az ellenőrzés vagy a folyamatos felügyelés lefolytatásának" szöveg,
e) 11/A. § (13) bekezdésében az "az ellenőrzési eljárás" szövegrész helyébe "az ellenőrzési eljárás vagy a folyamatos felügyelés" szöveg és az "egyes ellenőrzési feladatainak" szövegrész helyébe az "egyes ellenőrzési vagy folyamatos felügyeléssel kapcsolatos feladatainak" szöveg,
f) 15. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az "A Központi Bank igazgatósága" szövegrész helyébe az "A Központi Bank" szöveg és az "az Integrációs Szervezet igazgatóságának" szövegrész helyébe az "az Integrációs Szervezet" szöveg,
g) 17/C. § (1) bekezdésében az "a szövetkezeti hitelintézet" szövegrész helyébe az "a szövetkezeti hitelintézet, valamint a Központi Bank" szöveg, valamint az "időről időre megállapított" szövegrész helyébe az "időről időre - egységes szempontok szerint -megállapított" szöveg,
h) 17/H. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében az "egymást követő közgyűlése is határozatképtelen" szövegrész helyébe az "egymást követő közgyűlésén sem született érvényes döntés" szöveg, a "gazdasági társasággá történő átalakulása" szövegrész helyébe a "gazdasági társasággá történő átalakulása vagy jogutód nélküli megszűnésének elhatározása" szöveg és az "az utóbbi közgyűlés legfeljebb 3 napon belül megismételt közgyűlésén ezen kérdésekben" szövegrész helyébe "az utóbbi megismételt közgyűlést követő legfeljebb 3 napon belül megtartott újabb megismételt közgyűlésen ezen kérdésekben érvényes határozat meghozatalához az újabb megismételt közgyűlésen" szöveg,
i) 17/H. § (5) bekezdés a) pontjában az "a megismételt közgyűlésen" szövegrész helyébe "az újabb megismételt közgyűlésen" szöveg,
j) 17/H. § (5) bekezdés b) pontjában az "a megismételt közgyűlés" szövegrész helyébe "az újabb megismételt közgyűlés" szöveg és a "szavazatával döntés hozható" szövegrész helyébe a "szavazatával érvényes döntés hozható" szöveg,
k) 17/L. § (1) bekezdésében az "a Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapjával, valamint a szövetkezeti hitelintézeti integrációval kapcsolatos feladatkörében eljáró kormánybiztossal szemben" szövegrész helyébe a "valamint a Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapjával szemben" szöveg,
l) 17/L. § (2) bekezdésében az "az Integrációs Szervezettel" szövegrész helyébe az "az Integrációs Szervezettel - ideértve az Integrációs Szervezet által a 11/A. § (13) bekezdése alapján igénybevett közreműködő szakértőt is -" szöveg és az "az Integrációs Szervezet a szövetkezeti hitelintézetek integrációjával kapcsolatos feladatai ellátása," szövegrész helyébe "az Integrációs Szervezet a szövetkezeti hitelintézetek integrációjával kapcsolatos feladatai ellátása, az Integrációs Szervezet által a 11/A. § (13) bekezdése alapján igénybevett közreműködő szakértő az e törvényben meghatározott feladatai ellátása," szöveg,
m) 17/U. § (1) bekezdésében az "az informatikai alkalmazást igénylő tevékenységüket" szövegrész helyébe az "a Központi Bank által meghatározott informatikai alkalmazást igénylő tevékenységüket"szöveg,
n) 17/U. § (4) bekezdésében az "A csatlakozott tagok" szövegrész helyébe az "A csatlakozott tagok, valamint a hozzáféréssel rendelkező szervezetek" szöveg és az "a Központi Bank szabályzatában" szövegrész helyébe az "a Központi Bank (2) bekezdés szerinti szabályzatában" szöveg,
o) 17/U. § (5) bekezdésében az "a csatlakozott tagok" szövegrész helyébe az "a csatlakozott tagok, valamint a hozzáféréssel rendelkező szervezetek" szöveg,
p) 17/U. § (7) bekezdés nyitó szövegrészében az "A csatlakozott tag" szövegrész helyébe az "A csatlakozott tag, valamint a hozzáféréssel rendelkező szervezet" szöveg,
q) 17/U. § (7) bekezdés c) pontjában és a 17/U. § (8) bekezdésében az "a csatlakozott tag" szövegrész helyébe az "a csatlakozott tag, valamint a hozzáféréssel rendelkező szervezet" szöveg
lép.
36. §
A Csorna 1431 helyrajzi számú, kivett közpark megnevezésű ingatlan tulajdonjogát a tulajdonos helyi önkormányzat a Csornai Premontrei Prépostság javára a Mötv. 108. § (2) bekezdés b) pontja alapján ingyenesen átruházhatja. Az ingyenes átruházás tekintetében az Nvtv. 6. § (1) bekezdését nem kell alkalmazni.
37. §
(1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1-4. §, a 6. §, a 7. § (1) bekezdése, a 8. § a)-e) és g) pontja, a 9-17. §, valamint a 19-36. § 2019. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 7. § (2) bekezdése és a 8. § f) alpontja 2019. december 31-én lép hatályba.
(4) A 18. § 2019. július 1-jén lép hatályba.
38. §
E törvény 12-14. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján, 15-20. §-a és 36. §-a, valamint az 1. melléklete az Alaptörvény 38. cikk (1)-(2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
39. §
(1) A 21. § a határokon átnyúló csomagkézbesítési szolgáltatásokról szóló 2018. április 18-i 2018/644 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek való megfelelést szolgálja.
(2) A 34. § a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek való megfelelést szolgálja.
1. melléklet a 2018. évi ... törvényhez
az állami vagyongazdálkodással és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint egyes önkormányzati vagyont érintő rendelkezésekről szóló ... törvényhez
Hatályát veszti a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. melléklet I. pontjában foglalt táblázat "ExVÁ Robbanásbiztos Berendezések Vizsgáló Állomása Kft. 100%", a "Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. 50%+1 szavazat" és a "TIG Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft. 100%" sora.
2. melléklet a 2018. évi ... törvényhez
az állami vagyongazdálkodással és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint egyes önkormányzati vagyont érintő rendelkezésekről szóló ... törvényhez
Az egyes ingatlanok fővárosi önkormányzat részére történő átadásáról, valamint önkormányzatokat érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXC. törvény 1. mellékletében foglalt táblázat a következő 2. ponttal egészül ki:
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az állami vagyongazdálkodással és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint egyes önkormányzati vagyont érintő rendelkezésekről szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Törvényjavaslat) egyik alapvető célja a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB tv.) módosítása által az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MFB Zrt.) fejlesztési banki tevékenységi kereteinek kiszélesítése annak érdekében, hogy az MFB Zrt. hatékonyabban láthassa el a Kormány közép- és hosszú távú gazdaságstratégiája által meghatározott gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges fejlesztési források biztosításához kapcsolódó feladatait.
A Törvényjavaslat a fentiek mellett a nemzeti vagyonnal és a nemzeti vagyongazdálkodással kapcsolatban a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény a (továbbiakban: Nvtv.), az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.), valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) módosítását tartalmazza. A módosítások célja a jogalkalmazói tapasztalatok alapján az egységes jogértelmezés érdekében szükséges módosító rendelkezések megalkotása, valamint az elmúlt időszakban a nemzeti vagyont, a vagyongazdálkodás szereplőit érintően bekövetkezett változások jogszabályi átvezetése. Az egyházak az oktatás, szociális ellátás, család-, gyermek- és ifjúságvédelem, valamint a kultúra közvetítése terén biztosítják (kiegészítik, pótolják) az állam és az önkormányzatok részére előírt feladatok ellátását, az ehhez szükséges infrastruktúrát a módosítás révén már az önkormányzatok is az egyházak rendelkezésére bocsáthatják az önkormányzati vagyon terhére, a megfelelő garanciális szabályok figyelembevételével. A Vtv. már most is tartalmaz állami vagyon egyházak, közhasznú szervezetek részére, ingyenesen történő tulajdonátadásra vonatkozó szabályokat. Az önkormányzati gazdálkodásra vonatkozó szabályok kiegészítése az állami és önkormányzati vagyon ingyenes juttatására vonatkozó szabályozás egységesítését, a két törvény (Mötv., Vtv.) közötti összhang megteremtését is szolgálják.
A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény kiegészül a határokon átnyúló csomagkézbesítési szolgáltatásokról szóló 2018. április 18-i 2018/644 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott foglaltak végrehajtásához szükséges rendelkezésekkel, így kiegészítésre, pontosításra kerül a postai tevékenységet végzők és a postai szolgáltatók adatszolgáltatási kötelezettsége.
A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Szhitv.) módosításának célja legfőképpen a szövetkezeti hitelintézeti integráció (a továbbiakban: Integráció) egységes üzleti működésének biztosítása, aminek részét képezi az Integráción belüli portfóliók koncentrációja is. A Központi Bank, mint az Integráción belüli egységes üzletpolitikát megvalósító szervezet a Törvényjavaslat alapján jogosult az egységes termékszabályozás mellett egyes szolgáltatások általános szerződési feltételeinek illetőleg üzletszabályzatainak meghatározására és kötelező alkalmazásának szabályzattal történő előírására. Ehhez kapcsolódóan indokolt az Szhitv. 17/U. § (7)-(9) bekezdései szerinti prudens szabályok alkalmazásának lehetőségét a Központi Bank által elfogadott üzletszabályzat alkalmazása vagy az annak történő megfelelés érdekében biztosítani.
A Törvényjavaslat - az egységes banki működés részeként - lehetővé teszi, hogy az Integráció egyetemlegességben részt vevő tagjainak ellenőrző befolyása alatt álló szervezetek a tevékenységük ellátása érdekében az egységes informatikai rendszerhez hozzáférjenek, amelynek eredményeként e szervezetek a tevékenységük ellátásához szükséges valamennyi ügyfél- és ügyletinformációt a teljes integrációs ügyfélkör vonatkozásában megismerhetik.
A Törvényjavaslat további célja, hogy a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (a továbbiakban: Integrációs Szervezet) hatékonyabban láthassa el intézményvédelmi feladatait a szövetkezeti hitelintézeti integráció tagjainak ellenőrző befolyása alatt álló szervezetek (a továbbiakban: Kapcsolt Vállalkozások) tekintetében is, így a törvényjavaslat biztosítja az Integrációs Szervezet részére a Kapcsolt Vállalkozásokra vonatkozóan is az irányelvi szabályozói kompetenciát a prudens működés biztosítása érdekében.
Az Integráció tagjainak hosszú távú prudens és biztonságos működésének hatékonyabb biztosítása érdekében a Törvényjavaslat lehetőséget biztosít arra, hogy az Integrációs Szervezet -a folyamatos ellenőrzés mellett - a gyors reagálás érdekében folyamatos felügyelés keretében, de külön ellenőrzési eljárás lefolytatása és vizsgálati jelentés nélkül is megtehesse a szükséges intézkedéseket az Integráción belül tapasztalt nem megfelelő működés észlelése esetében, amennyiben a tényállás teljes körűen tisztázható.
Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendeletének 10. cikk (1) bekezdése alapján a rendeletnek való egyedi megfelelés alól teljes egészében mentesülnek az Integráció tagjai, és ennek megfelelően összevontan - a központi szervnek a központi szerv és kapcsolt intézmények egészét tekintve - kötelesek teljesíteni a rendelet második-nyolcadik rész követelményeit, így többek között a tőkemegfelelésre vonatkozó követelményeket is. Mindezekkel összhangban és az Integráción belül fennálló kockázatközösségre tekintettel a Törvényjavaslatban rögzítésre kerül, hogy az egyes szövetkezeti hitelintézeteknek, valamint a Központi Banknak az Integrációs Szervezet által az Szhitv. 17/C. § (1) bekezdés alapján előírt egyedi szintű tőkekövetelményeknek való megfelelését szükséges biztosítani.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
Az MFB tv. 2. §-át egészíti ki egy új q) alponttal, ily módon szabályozva az MFB Zrt. által végezhető, európai uniós forrásból megvalósuló forrásnyújtás kereteit, így megteremti a szükséges jogszabályi felhatalmazást az 1046/2018/EU, EURATOM európai és parlamenti és tanácsi rendelet 62. cikk (1) bekezdés a), vagy c) pontjában meghatározott módon végrehajtott, európai uniós forrásból származó vissza nem térítendő támogatás nyújtásához.
2. §
A módosítás pontosítást tartalmaz az MFB törvény új 2. § q) pontjának beiktatásával összhangban, mely szerint az MFB Zrt. részt vehet - a 2. § q) pontjában meghatározott körben -a vissza nem térítendő európai uniós források nyújtásában is. A javaslat változatlan tartalommal rögzíti azon korábbi jogalkotói szándékot, hogy az MFB Zrt. a 2007-2013, valamint a 2014-2020 közötti programozási időszakban forráskezelő szervezetként, illetve az európai strukturális és beruházási alapokból támogatott pénzügyi eszközök végrehajtó szervezeteként továbbra is elláthat az irányító hatóságok által meghatározott feladatokat is, ide értve többek között az európai uniós források jogszabálysértő, nem rendeltetésszerű vagy szerződésellenes felhasználásából származó követelések peres és peren kívüli eljárásban való érvényesítését is.
3. §
Az MFB tv. 4. § (5) bekezdésének módosítása a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény fogalomhasználatával való összhang megteremtését célozza, amely törvény a kockázati tőkealap-jegy fogalmat külön nem nevesíti.
Az MFB tv. 4. § új (5b) bekezdése a szélesebb körű és ezáltal nagyobb garanciát jelentő biztosítéki kör igénybevételi lehetősége által hivatott fokozni az MFB Zrt. törvényi feladatai ellátása érdekében végzett pénzügyi szolgáltatási tevékenységét, ily módon előmozdítva az ügyletek minél eredményesebb magvalósítását, illetve az MFB Zrt. hatékony és prudens működését.
4. §
Jogtechnikai pontosítás.
5. §
Az MFB Zrt. esetében a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 100. § (1) bekezdésében foglalt, a betétesek védelmét szolgáló korlátozás nem alkalmazandó, ha az MFB Zrt.-vel szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott tagsági jogot megtestesítő értékpapír ügyfél által történő megvásárlásával az MFB Zrt. és a tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt kibocsátó vállalkozás közötti szoros kapcsolat megszűnik, tekintettel arra, hogy ebben az esetben fiktív tőkeemelés nem valósul meg.
6. §
A Javaslat technikai jellegű, szövegcserés módosításokat tartalmaz.
7. §
Az (1) bekezdés technikai pontosítást tartalmaz.
A (2) bekezdés módosítása nyomán bővül az MFB Zrt. tulajdonosi joggyakorlói tevékenysége.
8. §
A Javaslat hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
9. §
Az Nvtv. 8. § (7) bekezdése szerint a társasági részesedés tulajdonosi joggyakorlója nevében és helyett más személy megbízáson alapuló meghatalmazással járhat el a tulajdonosi jogok egészének vagy meghatározott részének gyakorlása során. Ugyanakkor a Vtv. 29. § (5) bekezdése alapján központi költségvetési szerv vagy más személy állami tulajdonú gazdálkodó szervezetben az állam nevében tulajdonosi (tagsági, részvényesi stb.) jogokat törvény vagy a 3. § (2a) bekezdése szerinti miniszteri rendelet vagy az MNV Zrt.-vel kötött szerződés alapján gyakorolhat. A rendelkezés azt a célt szolgálja, hogy egyértelműen kimondásra kerüljön, hogy a miniszteri rendelettel kijelölt tulajdonosi joggyakorló a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló társasági részesedés tekintetében más személy részére a tulajdonosi jogok egészének vagy meghatározott részének gyakorlására meghatalmazást nem adhat.
10-11. §
A Vtv. 2007. évi megalkotása óta lényegében változatlan előírásokat összhangba szükséges hozni az államháztartási jogszabályokkal. Az állami vagyonnal való gazdálkodás ügyletei az államháztartás központi alrendszerébe tartoznak, ennek kereteit a vonatkozó jogszabályok, illetve az éves költségvetési törvények határozzák meg. A módosítás e viszonyrendszerbe helyezi az előírásokat, és egyértelműen különválasztja a rábízott és a saját vagyonra vonatkozó előírásokat. Emellett a módosítással a jövőre nézve megszűnik az MNV Zrt. kötvény kibocsátási, hitelfelvételi jogosultsága és kezesség- és garanciavállalásának lehetősége, figyelemmel arra, hogy a Magyar Állam és a központi költségvetés kiadásainak finanszírozását szolgáló műveletek végrehajtása a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 13-14/A. §-ai alapján az ÁKK Zrt. feladata.
12. §
Az önkormányzati vagyon ingyenes átruházására vonatkozó döntést indokolt a képviselő-testület kizárólagos hatáskörében tartani.
13. §
Az Nvtv. szerint a nemzeti vagyon átruházására ingyenesen csak törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel kerülhet sor. Az ingyenes vagyonátadás keretszabályait az Nvtv. rögzíti, pl.: ingatlan vagyon esetén az átruházó javára 15 éves elidegenítési tilalom kerül bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba, a vagyont célhoz kötötten kell hasznosítani, és e hasznosításról a kedvezményezettnek beszámolási kötelezettség áll fenn, ezen előírások megsértése esetére pedig szankciót is tartalmaz, végső esetben a vagyon visszaszáll a vagyonjuttatóra.
Az állami vagyon ingyenes átruházásra vonatkozó szabályokat a Vtv. és végrehajtási rendelete tartalmazzák, így indokolt, hogy az önkormányzati tulajdonban álló vagyon ingyenes átruházására vonatkozó szabályok a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben kerüljenek rögzítésre. Az önkormányzatok a jelenleg hatályos szabályok szerint az állam és más helyi önkormányzat részére adhatnak át vagyont ingyenesen, ugyanakkor az elmúlt időszak tapasztalatai alapján az önkormányzatok vagyonátruházási jogosultságát indokolt kiterjeszteni az egyházi jogi személyek és közhasznú szervezetek kedvezményezettként történő meghatározásával, akik szintén önkormányzati feladat segítése, átvállalása érdekében juthatnak hozzá forgalomképes önkormányzati vagyonhoz.
A vagyonjuttatás kedvezményezettjei körének bővítése okán említést érdemel, hogy a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon körébe tartozhat a mező-, erdőgazdasági hasznosítású földnek (a továbbiakban: föld) minősülő ingatlan is [a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) 5. § 17. pontja értelmében]. Amennyiben föld képezi a Mötv. 108. § (2) bekezdésében foglalt ingyenes átruházás tárgyát, akkor következő korlátok figyelembe vétele indokolt.
Föld tulajdonjogának átruházására elsődlegesen a Földforgalmi törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A Földforgalmi törvény a jogi személyek és a jogi személyiség nélküli szervezetek földszerzését nem teszi lehetővé. A jogi személyek földtulajdon-szerzési tilalma ugyanakkor ténylegesen nem általános, hiszen nem vonatkozik a Földforgalmi törvény 11. § (2) bekezdésében meghatározott jogi személyekre, ha azok az ott felsorolt jogcímen, illetve célok megvalósítása érdekében szereznek a földre tulajdonjogot. Ennek megfelelően - a Földforgalmi törvényben rögzített korlátok között - a települési önkormányzat, a bevett egyház, illetve annak belső jogi személye, továbbá a jelzálog-hitelintézet szerezhet földtulajdont.
Ebből következően a Mötv. módosítani kívánt 108. § (2) bekezdés c) pontjában felsorolt jogi személyek - azaz a közhasznú szervezetek, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia - föld tulajdonjogát nem szerezhetik meg.
14. §
Az önkormányzat képviselő-testületének kizárólagos hatáskörébe utalt ingyenes vagyonátruházásra vonatkozó döntés elfogadásához minősített többség szükséges.
15. §
A módosítási javaslat megerősíti, hogy önmagában az a tény, hogy valamely vagyontárgy egy állami vagy helyi önkormányzati közgyűjtemény nyilvántartásában szerepel, nem elégséges feltétele a nemzeti vagyoni körbe tartozásnak, így az érintett vagyontárgyak körében kizáró feltételnek minősül, ha a dolog más tulajdonában áll.
16. §
Az Nvtv. 6. § módosításának célja olyan törvényi szabályozás elfogadása, amely lehetővé teszi az állam és önkormányzat közös tulajdonában álló vagyontárgyak tulajdoni hányadának - nemzeti vagyoni minőségének megtartásával - a közös tulajdon megszüntetése érdekében történő ingyenes átruházását.
Általános feltételként azonban indokolt előírni, hogy az ilyen vagyonátadás az állami vagy önkormányzati feladatok (együtt: közfeladat) ellátását nem veszélyeztetheti, hiszen mind a forgalomképtelen állami vagyon, mind a forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó (kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgáló) önkormányzati vagyon védelmének elsődleges indoka a közfeladatok ellátására való képesség folyamatos fenntartása.
17. §
Az Nvtv. 8. § (6) bekezdésében a jogalkalmazói tapasztalatok alapján pontosításra kerül, hogy állami, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, mely esetekben alapíthatnak maguk is gazdasági társaságot. Az Nvtv. 8. § (6) bekezdése kimondja a 100 %-os állami, illetve önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságokra vonatkozó társaságalapítási tilalmat. Ugyanakkor e tilalom alól a törvény kivételi szabályt is meghatároz a 8. § (8) bekezdésében. A kivételi szabályra figyelemmel egyértelműsítésre kerül az Nvtv. 8. § (6) bekezdése jelenleg hatályos rendelkezésekre utalással, mely - bizonyos szűk körben - lehetőséget biztosít nonprofit gazdasági társaság alapítására.
Az Nvtv. 8. § új (15) bekezdésének beiktatását indokolja, hogy bizonyos, nemzeti vagyoni körbe tartozó többségi tulajdonában álló, kizárólag vállalkozási tevékenységet folytató gazdasági társaságok, amelyek megfelelnek az általános jogszabályi követelményeknek, illetve a köztulajdonban álló gazdasági társaságokra vonatkozó speciális szabályoknak, a Ptk. III. könyve biztosította lehetőséggel elve olyan konstrukcióban működnek, melyek nem teszik lehetővé az állami, önkormányzati érdekek maradéktalan érvényesítését. Ez azt jelenti, hogy létezik olyan több mint 99 %-os önkormányzati tulajdonban álló zártkörűen működő részvénytársaság, amelyben a nemzeti vagyon tulajdonosa a vezető tisztségviselőnek is megválasztott kisebbségi tulajdonos szavazatelsőbbségi részvénye miatt nem képes az önkormányzati érdekeket megfelelően érvényesíteni, a köztulajdon védelmét biztosítani, és a felelős gazdálkodás szabályainak megfelelő társasági működést kikényszeríteni.
A hatályos szabályozásban nincs olyan lehetőség, mely alapján a szavazatelsőbbségi részvény tulajdonosa az önkormányzati érdek figyelembevételére lenne kényszeríthető. A javaslat úgy biztosítaná a közvagyon védelmét, hogy - a jövőre nézve - korlátozást állapít meg a létesítőokiratok (esetleg konzorcionális-vállalatirányítási szerződések) tartalmának megállapítására, és emellett a szabályozás rögzíti, hogy az ezzel ellentétes kikötés semmis.
Indokolt ugyanakkor az általános szabály alóli kivétel alkalmazását bevezetni olyan speciális esetkör kapcsán, amikor egy tőkebefektetéssel üzletszerűen foglalkozó állami vagy önkormányzati többségi befolyással rendelkező gazdasági társaság - alapításban való részvétel vagy tőkeemelés útján - üzleti alapon, befektetési célból történő részesedésszerzése esetére a céltársaságban olyan különleges jog kerül biztosításra, amely a tulajdoni arányoktól eltérő mértékű szavazati jogot eredményez, amennyiben a részesedésszerzés kifejezett célja a céltársaságnak nyújtott tőke felhasználásával valamilyen fejlesztési cél (például beruházás) megvalósítása.
18. §
Az Nvtv. átmeneti rendelkezései alapján annak, aki nemzeti vagyonnak 2012. január 1-jét megelőzően kötött és 2012. január 1-jén is fennálló szerződés alapján a használója, 2012. december 31-éig köteles volt feltárni a 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerint a tulajdonosi szerkezetét. E kötelezettség elmulasztása esetére a jogalkotó nem állapított meg jogkövetkezményt, melynek pótlására, oly módon kerül most sor, hogy aki e kötelezettség teljesítését elmulasztotta, a szerződést vele szemben a tulajdonosi joggyakorló azonnali hatállyal és kártalanítás nélkül felmondja. Annak érdekében, hogy jogalkalmazók számára a megfelelő felkészülési idő biztosított legyen a hátrányos jogkövetkezmény alkalmazására, e szakasz fél évvel a törvény általános hatályba lépését követően lép hatályba.
19. §
A módosítás kiegészíti az Nvtv. 6. § (1) bekezdésébe foglalt kivételi szabályok körét az Nvtv. új 6. § (3a) bekezdésére történő hivatkozással.
A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 8. § (2) bekezdése szerint a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság az MNV Zrt. által alapított egyszemélyes közhasznú nonprofit zártkörűen működő részvénytársaság, amelynek részvénye forgalomképtelen. Erre tekintettel indokolt e társaság Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó állami tulajdonban álló társasági részesedések körébe történő felvétele.
20. §
Az Nvtv. 2. mellékletének módosításával érintett társaságok megszüntetési eljárás alá kerültek, illetve a továbbiakban nem indokolt a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyoni körbe tartozó állami tulajdonban álló társasági részesedések körében történő szerepeltetésük.
21. §
A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény kiegészül a határokon átnyúló csomagkézbesítési szolgáltatásokról szóló 2018. április 18-i 2018/644 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott foglaltak végrehajtásához szükséges rendelkezésekkel, így kiegészítésre, pontosításra kerül a postai tevékenységet végzők és a postai szolgáltatók adatszolgáltatási kötelezettsége.
22. §
A Duna meder részét képező Budapest, belterület 23809/4 helyrajzi számú ingatlan természetbeni állapot szerinti megosztása következtében kialakításra került a Budapest, belterület 23809/7 helyrajzi számú, kivett közterület megnevezésű, 357 m2 térmértékű ingatlan (a továbbiakban: Ingatlan). Az Ingatlan vagyonjogi helyzetének rendezése érdekében szükséges az egyes ingatlanok fővárosi önkormányzat részére történő átadásáról, valamint önkormányzatokat érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXC. törvény 1. mellékletének módosítása.
23. §
Az Szhitv. 1. § (1) bekezdés a) pontjának módosítása lehetővé teszi, hogy az Integráció egyetemleges felelősség mellett működő tagjainak ellenőrző befolyása alatt álló szervezetek a tevékenységük ellátása érdekében az egységes informatikai rendszerhez hozzáférjenek az egységes banki működés részeként.
A Törvényjavaslat a Központi Bank fogalmát pontosítva rögzíti, hogy a Központi Bank, mint a szövetkezeti hitelintézeti integráció speciális irányítói és szabályozói szerepkörrel felruházott résztvevője, nem minősül szövetkezeti hitelintézetnek.
A tőkepozícióra vonatkozó értelmező rendelkezés pontosítása - az Szhitv. 1. § (5) bekezdésében foglaltakkal összhangban - a szövetkezeti hitelintézeteknek, valamint a Központi Banknak az Integrációs Szervezet által az Szhitv. alapján előírt egyedi szintű tőkekövetelményeknek való megfelelési kötelezettségét teszi egyértelművé.
Az Szhitv. 1. § (5b) bekezdésének módosítására az Integráció egységes működésének biztosítása érdekében került sor, amelynek részét képezi az Integráción belüli portfóliók koncentrációja is. E folyamat során - hasonlóan az egységes informatikai rendszerre érvényes szabályokhoz -szükséges az egységes üzleti működés kialakítása, melynek eszközeként indokolt a 17/U. § (7)-(9) bekezdései szerinti prudens szabályok alkalmazásának lehetőségét a Központi Bank által elfogadott üzletszabályzat alkalmazása vagy annak történő megfelelés érdekében biztosítani. Emellett az Integráció ügyfeleinek zavartalan kiszolgálása körében fontos szempont, hogy a pénzforgalmi azonosító kód - és ezen keresztül az állományátruházással érintett valamennyi számlaszám - fenntartható legyen akkor is, ha az érintett állományok a csoporton belül átruházásra kerülnek.
24. §
Nyelvhelyességi pontosítás.
25. §
Jogtechnikai pontosítás.
26. §
A javasolt módosítás az Integráció szabályszerű működésének erősítése érdekében biztosítja az Integrációs Szervezet részére nem csupán a tagok - azaz a szövetkezeti hitelintézetek és a Központi Bank -, hanem az azok ellenőrző befolyása alatt működő vállalkozások tekintetében is az irányelvi szabályozói kompetenciát, továbbá felhatalmazza az Integrációs Szervezetet arra, hogy a folyamatos felügyelés rendjét meghatározza.
27. §
Az Integráció tagjainak hosszú távú prudens és biztonságos működésének hatékonyabb biztosítása érdekében az Integrációs Szervezet a folyamatos ellenőrzés mellett a gyors és hatékony beavatkozás érdekében folyamatos felügyelés keretében - külön ellenőrzési eljárás lefolytatása és vizsgálati jelentés készítése nélkül - is megteheti a szükséges intézkedéseket az Integráción belül tapasztalt nem megfelelő működés észlelése esetében, amennyiben a tényállás teljes körűen tisztázható.
28. §
A módosítás célja az integrációs biztos jogkörének pontosítása.
29. §
A Központi Bank egységes üzletpolitikát megvalósító szerepének lényeges eleme az egységes termékszabályozás mellett egyes szolgáltatások általános szerződési feltételeinek illetőleg üzletszabályzatainak meghatározása és kötelező alkalmazásának szabályzattal történő előírása.
30. §
Az Szhitv. 1. § (5) bekezdése értelmében az Integráció mentesült az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendeletének második-nyolcadik részében meghatározott követelmények -így az egyedi tőkemegfelelés - egyedi alkalmazása alól. Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendeletének 10. cikk (1) bekezdése alapján a Felügyelet kimondta, hogy a rendeletnek való egyedi megfelelés alól teljes egészében mentesülnek az Integráció tagjai, és ennek megfelelően összevontan - a központi szerv és kapcsolt intézmények egészét tekintve - kötelesek teljesíteni a rendelet második-nyolcadik részének követelményeit, így többek között a tőkemegfelelésre vonatkozó követelményeket is. Mindezekkel összhangban és az Integráción belüli kockázatközösségre tekintettel az Szhitv. 17/C. §-ának új (1a) bekezdése rögzíti, hogy az egyes szövetkezeti hitelintézeteknek, valamint a Központi Banknak az Integrációs Szervezet által az Szhitv. 17/C. § (1) bekezdés alapján előírt egyedi szintű tőkekövetelményeknek való megfelelését szükséges biztosítani, és ezzel összefüggésben a prudencális ellenőrzés hatókörét teszi egyértelművé a javasolt kiegészítés.
31. §
A Törvényjavaslat pontosítja a szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézetben ötven százalékot meghaladó tulajdoni hányaddal (részesedéssel) rendelkező tulajdonost a közgyűlésen, illetve a küldöttgyűlésen megillető szavazati jogosultsággal kapcsolatos rendelkezéseket.
32. §
Az Szhitv. 17/H. § új (1a) bekezdése biztosítja, hogy a szövetkezeti hitelintézet csak olyan Kapcsolt Vállalkozásban rendelkezzen tulajdonosi részesedéssel, amely megfelel az Integrációs Szervezet által - egyebek mellett - a működésére, átláthatóságára, kockázatvállalására vonatkozóan kiadott irányelveknek.
A Törvényjavaslat pontosítja a szövetkezeti formában működő hitelintézetek küldöttgyűlései tekintetében a képviselet szabályait.
33. §
Jogtechnikai pontosítás.
34. §
Az egységes informatikai rendszerrel is támogatott egységes banki működés részét képezi, hogy az Integráció egyetemlegességben részt vevő tagjai, valamint az azok ellenőrző befolyása alatt működő pénzügyi szervezetek a tevékenységük ellátásához szükséges valamennyi ügyfél- és ügyletinformációt a teljes integrációs ügyfélkör vonatkozásában megismerhessék. E célt erősíti a Törvényjavaslat, amely egyértelművé teszi az Integráció tagjai közötti információk átadásának, felhasználásának és módosításának jogszerűségét.
Az Szhitv. 17/U. § (9) bekezdésének módosítása a fogyasztóvédelmi követelményeket megtartva biztosítja, hogy az ügyfél-tájékoztatás az aktuális és a módosítás esetén érvényes szerződéses feltételek összehasonlításán keresztül kerüljenek bemutatásra a tervezett változtatás hatásai, mellőzve azonban az 1 éves számlatörténet alapulvételének kötelezettségét, amely olyan magas költség- és időigényű rendszerfejlesztési művelet, amely a szövetkezeti hitelintézetek számára e lehetőség gyakorlásának a kiüresedését eredményezi.
Az Szhitv. 17/U. § (11) bekezdésének módosításával létrejöhet az integrációs szintű egységes termékstruktúra, amely feltétele annak, hogy az egységes kamatnap-számítás alkalmazható legyen. Emellett a rendelkezés pontosítja, hogy az egységes kamatnap-számítás nem valamennyi szolgáltatásra és annak valamennyi termékére, hanem egyes szolgáltatásokra külön-külön értelmezendő.
35. §
A javaslat technikai jellegű, szövegcserés módosításokat tartalmaz.
36. §
A rendelkezés Csorna 1431 helyrajzi számú, Csorna Város Önkormányzata 1/1 tulajdonában álló, kivett közpark megnevezésű ingatlannak a Csornai Premontrei Prépostság javára történő átadására teremt lehetőséget. Az önkormányzati tulajdonban álló park ingatlan az Nvtv. 5. § (3) bekezdés b) pontja szerint az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon részét képezi. Ez a vagyonelem forgalomképtelen és az Nvtv. 6. § (1) bekezdése szerint nem idegeníthető el. A rendelkezés tehát azt is kimondja, hogy a vagyonátadásnál nem kell alkalmazni az Nvtv. elidegenítési tilalomra vonatkozó rendelkezését. Az ingyenes átruházás feltételeként a Mötv. 108. § (3) bekezdése rögzíti, hogy az ingyenes vagyonátadás az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Az ingyenes vagyonátadásra vonatkozó döntés előkészítése során tehát a tulajdonos önkormányzatnak arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ingatlan átadás nem veszélyeztetheti a kötelező önkormányzati feladatok ellátását. Az ingatlan eredetileg a Prépostság tulajdonában állt, a rend feloszlatását követően 1950-ben államosították, majd a kilencvenes években az önkormányzat tulajdonába került. Az ingatlan jelenleg a Csornai Premontrei Prépostság vagyonkezelésében van, a tulajdonos önkormányzattal kötött vagyonkezelési szerződés alapján.
37. §
Hatályba léptető rendelkezések.
38. §
Sarkalatossági záradék.
39. §
Jogharmonizációs záradék.