32018R1046[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU, Euratom) 2018/1046 RENDELETE

(2018. július 18.)

az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről

ELSŐ RÉSZ

KÖLTSÉGVETÉSI RENDELET

I. CÍM

TÁRGY, FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS ÁLTALÁNOS ELVEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet meghatározza az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség általános költségvetésének (a továbbiakban: a költségvetés) megállapítására és végrehajtására, valamint az elszámolások bemutatására és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

"pályázó" : az a természetes személy, illetve jogi személyiséggel rendelkező vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely pályázatot nyújtott be vissza nem térítendő támogatás odaítélésére vonatkozó eljárásban vagy pénzdíjas versenypályázatra;

2.

"pályázati dokumentum" : az ajánlat, a részvétel iránti jelentkezés, a vissza nem térítendő támogatás iránti pályázat vagy a pénzdíjas versenypályázatra benyújtott pályázat;

3.

"odaítélési eljárás" : a közbeszerzési eljárás, a vissza nem térítendő támogatás odaítélésére vonatkozó eljárás, a pénzdíjas versenypályázat, illetve a szakértők vagy a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja szerint költségvetést végrehajtó személyek vagy szervezetek kiválasztására irányuló eljárás;

4.

"alap-jogiaktus" :

az ajánlástól és véleménytől eltérő olyan jogi aktus, amely jogalapot biztosít az intézkedésekhez és a költségvetésbe beállított kapcsolódó megfelelő kiadások, illetve a költségvetés által támogatott költségvetési biztosítékok vagy pénzügyi támogatás végrehajtásához, és amely a következő formák valamelyikét öltheti: a)

az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés (az Euratom-Szerződés) végrehajtása tekintetében az EUMSZ 288. cikke értelmében vett rendelet, irányelv vagy határozat; vagy b)

az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) V. címének végrehajtása tekintetében az EUSZ 28. cikkének (1) bekezdésében és 31. cikkének (2) bekezdésében, 33. cikkében, 42. cikkének (4) bekezdésében, valamint 43. cikkének (2) bekezdésében meghatározott formák valamelyike;

5.

"kedvezményezett" : az a természetes személy, illetve jogi személyiséggel rendelkező vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akivel vagy amellyel vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodást írtak alá;

6.

"vegyes finanszírozási eszköz vagy platform" : a Bizottság és a fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézmények között létrejött olyan együttműködési keret, amelynek célja, hogy ötvözze a költségvetésből nyújtott nem visszafizetendő támogatási formákat és/vagy pénzügyi eszközöket és/vagy költségvetési biztosítékokat, valamint a fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézményektől, továbbá a magánszektorbeli pénzügyi intézményektől és a magánszektorbeli befektetőktől származó visszafizetendő támogatási formákat;

7.

"költségvetés-végrehajtás" : a költségvetési előirányzatoknak a 62. cikkben előírt módszerekkel összhangban való kezelésével, monitoringjával, kontrolljával és ellenőrzésével kapcsolatos tevékenységek végzése;

8.

"költségvetési kötelezettségvállalás" : az a művelet, amelynek során az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő előjegyzi a költségvetésben azokat az előirányzatokat, amelyek a jogi kötelezettségvállalások teljesítését célzó későbbi kifizetések fedezéséhez szükségesek;

9.

"költségvetési biztosíték" : az Unió olyan jogi kötelezettségvállalása, amelyben vállalja valamely különböző fellépésekből álló program támogatását a költségvetésre vonatkozó pénzügyi kötelezettség felvállalása útján, amely a program végrehajtása során egy meghatározott esemény bekövetkezése esetén lehívható, és érvényes marad a támogatott program keretében tett kötelezettségvállalások lejáratáig;

10.

"ingatlanszerződés" : olyan szerződés, amely földterület, épületek vagy egyéb ingatlan vételére, cseréjére, hosszú lejáratú lízingjére, haszonélvezetére, lízingjére, bérletére vagy részletre történő vásárlására vonatkozik, vételi opcióval vagy anélkül. A szerződés vonatkozhat mind meglévő, mind befejezés előtt álló épületre, feltéve, hogy a részvételre jelentkező beszerezte a rá vonatkozó érvényes építési engedélyt. Nem vonatkozik azonban e fogalom az építési beruházásra irányuló szerződésekben foglalt, az ajánlatkérő szerv által meghatározott kiírási feltételekkel összhangban kialakított épületekre;

11.

"részvételre jelentkező" : a meghívásos eljárásban, tárgyalásos versenyeljárásban, versenypárbeszédben, innovációs partnerségben, tervpályázaton vagy tárgyalásos eljárásban való részvételre történő meghívásért folyamodó, vagy részvételre meghívott gazdasági szereplő;

12.

"központi beszerző szerv" : olyan ajánlatkérő szerv, amely központosított és - adott esetben - járulékos beszerzési tevékenységet végez;

13.

"műveletellenőrzés" : a bevételi vagy kiadási műveletek egy meghatározott aspektusának vizsgálata;

14.

"koncessziós szerződés" :

egy vagy több gazdasági szereplő és egy vagy több, a 174. és 178. cikk értelmében vett ajánlatkérő szerv által, írásban megkötött visszterhes szerződés, amelynek tárgya valamely gazdasági szereplőnek építési beruházás kivitelezésével, illetve szolgáltatások nyújtásával és irányításával való megbízása (a továbbiakban: a koncesszió) és amelyben: a)

az ellenszolgáltatás vagy kizárólag az építmény vagy szolgáltatás hasznosítási joga, vagy ez a jog pénzbeli ellenszolgáltatással kiegészítve; b)

a koncessziós szerződés elnyerésével a koncessziós jogosultra hárul a szóban forgó építmények vagy szolgáltatások hasznosításával járó működési kockázat, beleértve a keresleti kockázatot vagy kínálati kockázatot, vagy mindkettőt. Abban az esetben, ha rendes működési feltételek mellett nincs garancia arra, hogy megtérülnek az érintett építmény vagy szolgáltatás hasznosítása során végzett beruházások, illetve felmerült költségek, úgy tekintendő, hogy a koncessziós jogosult viseli a működési kockázatot;

15.

"függő kötelezettség" : olyan lehetséges pénzügyi kötelezettség, amely egy jövőbeli esemény eredményétől függően merülhet fel;

16.

"szerződés" : a közbeszerzési szerződés vagy a koncessziós szerződés;

17.

"szerződő fél" : az a gazdasági szereplő, akivel, illetve amellyel közbeszerzési szerződést írtak alá;

18.

"hozzájárulási megállapodás" : olyan megállapodás, amelyet uniós forrásokat felhasználó személyekkel vagy szervezetekkel kötöttek meg a 62. cikk (1) bekezdése c) pontjának ii-viii. alpontja alapján;

19.

"kontroll" : minden, a műveletek hatékonyságáról, eredményességéről és gazdaságosságáról, a jelentések megbízhatóságáról, az eszközök és információk védelméről, a csalás és a szabálytalanságok megelőzéséről, feltárásáról és korrekciójáról, valamint az azok nyomán hozott intézkedésekről megalapozott bizonyosságot adó intézkedés, és az alapul szolgáló ügyletek jogszerűségéhez és szabályszerűségéhez kapcsolódó kockázat megfelelő kezelése, figyelembe véve a programok többéves jellegét, valamint az érintett kifizetések jellegét. A kontroll több műveletellenőrzésből is állhat, valamint az első mondatban említett célkitűzések megvalósításához szükséges szakpolitikák és eljárások végrehajtását is magában foglalhatja;

20.

"partner" : az a fél, amelynek részére költségvetési biztosítékot nyújtanak;

21.

"válsághelyzet" : a)

olyan helyzet, amely fegyveres konfliktussal vagy az ország vagy annak környezete destabilizálásával fenyegető, azonnali vagy közvetlen veszélyt jelent; b)

olyan helyzet, amelyet természeti katasztrófák okozhatnak, olyan ember okozta válságok, mint a háborúk vagy más konfliktusok, vagy hasonló hatásokat kiváltó az éghajlatváltozáshoz, a környezetkárosodáshoz, az energia és a természeti erőforrások szűkössé válásához vagy a szélsőséges szegénységhez kapcsolódó különleges körülmények is;

22.

"a kötelezettségvállalás visszavonása" : olyan művelet, amelynek során az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő részben vagy egészben töröl egy költségvetési kötelezettségvállalással előzőleg lefoglalt előirányzatot;

23.

"dinamikus beszerzési rendszer" : a piacon általában elérhető tételek gyakori beszerzésének lebonyolítására szolgáló, teljes mértékben elektronikus folyamat;

24.

"gazdasági szereplő" : bármely természetes vagy jogi személy - beleértve a közjogi szerveket is -, illetve ezek csoportja, aki vagy amely árubeszerzést, építési beruházások kivitelezését, szolgáltatások nyújtását vagy ingatlanok értékesítését kínálja;

25.

"tulajdonviszonyt megtestesítő befektetés" : közvetlen vagy közvetett tőkejuttatás egy cég számára a cég teljes vagy részleges tulajdonlása ellenében, ahol a tőkebefektető bizonyos irányítási jogkört is szerezhet a cégben, és részesülhet a cég nyereségéből;

26.

"európai hivatal" : olyan, a Bizottság által vagy a Bizottság és egy vagy több egyéb uniós intézmény által létrehozott adminisztratív struktúra, amelyet meghatározott horizontális feladatok elvégzésére hoztak létre;

27.

"jogerős közigazgatási határozat" : valamely közigazgatási hatóság olyan határozata, amely jogerővel bír és kötelező érvényű az alkalmazandó jogszabályok szerint;

28.

"pénzügyi instrumentum" : minden olyan instrumentum, amely lehet készpénz, egy magán- vagy köztulajdonban lévő szervezet tulajdonviszonyt megtestesítő eszköze, vagy egy ilyen szervezettől származó készpénz vagy egyéb pénzügyi instrumentum átvételére vonatkozó szerződéses jog;

29.

"pénzügyi eszköz" : a költségvetésből nyújtott olyan uniós pénzügyi támogatási intézkedés, amelynek célja, hogy egy vagy több konkrét uniós szakpolitikai célkitűzést szolgáljon, amely tulajdonviszonyt, illetve részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések, kölcsönök vagy biztosítékok, vagy más kockázatmegosztó eszközök formáját öltheti, és adott esetben a pénzügyi támogatás egyéb formáival vagy megosztott irányítás alá tartozó forrásokkal vagy az Európai Fejlesztési Alapból (EFA) származó forrásokkal kombinálhatók;

30.

"pénzügyi felelősségvállalás" : olyan szerződéses kötelezettség, amely készpénz vagy egyéb pénzügyi instrumentum egy másik szervezet részére való átadására vonatkozik;

31.

"keretszerződés" : egy vagy több gazdasági szereplő és egy vagy több ajánlatkérő szerv között létrejött közbeszerzési szerződés, amelynek célja az egy adott időszakban odaítélendő, a keretszerződésen alapuló egyedi szerződésekre irányadó feltételek megállapítása, különösen az árra és adott esetben a tervezett mennyiségre vonatkozóan;

32.

"globális tartalék" : az a teljes erőforrás-mennyiség, amely egy költségvetési biztosíték teljes időtartama alatt szükségesnek minősül, és amely a 211. cikk (1) bekezdésében említett tartalékfeltöltési rátának a költségvetési biztosíték 210. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett, alap-jogiaktusban engedélyezett összegére való alkalmazásával határozható meg;

33.

"vissza nem térítendő támogatás" : adományozás útján nyújtott pénzügyi hozzájárulás. A közvetlen irányítás keretében nyújtott ilyen jellegű hozzájárulásokra a VIII. cím alkalmazandó;

34.

"biztosíték" : egy harmadik fél adósságának vagy kötelezettségének egészére vagy egy részére, illetve a kötelezettségek e harmadik fél általi sikeres teljesítéséért való felelősség írásban rögzített vállalása a biztosíték érvényesíthetővé válásának - például a tartozás meg nem fizetésének - esetére;

35.

"azonnal lehívható biztosíték" : az a biztosíték, amelyet a kezesnek a partner kérésére teljesítenie kell, az alapul szolgáló kötelezettség végrehajthatóságának hiányosságai ellenére is;

36.

"természetbeni hozzájárulás" : kedvezményezett részére harmadik fél által ingyenesen rendelkezésre bocsátott nem pénzügyi erőforrás;

37.

"jogi kötelezettségvállalás" : az az aktus, amellyel az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő vállal vagy megállapít egy kötelezettséget, amely későbbi kifizetést vagy kifizetéseket, valamint a költségvetésre terhelt kiadások elismerését eredményezi, ide tartoznak a pénzügyikeret-partnerségi megállapodások és keretszerződések keretében megkötött konkrét megállapodások és szerződések is;

38.

"Tőkeáttételi hatás" : a támogatható végső kedvezményezettek számára nyújtott visszatérítendő finanszírozás összegének az uniós hozzájárulással elosztott összege;

39.

"likviditási kockázat" : az a kockázat, hogy a közös tartalékalapban tartott valamely pénzügyi instrumentum nem adható el egy adott időszakban jelentős veszteség nélkül;

40.

"kölcsön" : olyan megállapodás, mely kötelezi a kölcsön folyósítóját, hogy a megállapodásban szereplő időtartamra bocsássa rendelkezésre a hitel felvevője számára a megállapodásban szereplő pénzösszeget, és amely alapján a kölcsön felvevője az említett összeget köteles a megállapodásban szereplő időtartamon belül visszafizetni;

41.

"kis értékű vissza nem térítendő támogatás" : az a vissza nem térítendő támogatás, amely nem haladja meg a 60 000 EUR-t;

42.

"tagállami szervezet" : olyan szervezet, amelyet egy tagállamban közjogi szervként hoztak létre, vagy olyan magánjog alapján működő szerv, amely közfeladatot lát el, és amelynek a tagállam megfelelő pénzügyi biztosítékokat nyújt;

43.

"végrehajtási módszer" : a 62. cikkben említett bármilyen költségvetés-végrehajtási módszer, vagyis a közvetlen irányítás, a közvetett irányítás és a megosztott irányítás;

44.

"több támogatót tömörítő fellépések" : minden olyan fellépés, amelyek esetében az uniós forrásokat legalább egy másik támogató forrásaival vonják össze;

45.

"beruházási multiplikátorhatás" : a támogatható végső kedvezményezettek általi befektetésnek az uniós hozzájárulással elosztott összege;

46.

"kimenet" : a tevékenység révén megvalósuló, az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban meghatározott elérendő célok összessége;

47.

"résztvevő" : közbeszerzési eljárásban a részvételre jelentkező vagy ajánlattevő, vissza nem térítendő támogatás odaítélésére vonatkozó eljárásban a pályázó, szakértők kiválasztására irányuló eljárásban a szakértő, pénzdíjas versenypályázaton a pályázó, illetve a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja szerint uniós források felhasználására irányuló eljárásban részt vevő személy vagy szervezet;

48.

"pénzdíj" : versenyt követően díjként odaítélt pénzügyi hozzájárulás. A közvetlen irányítás keretében nyújtott ilyen jellegű hozzájárulásokra a IX. cím alkalmazandó;

49.

"közbeszerzés" : építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás szerződés útján történő kivitelezése, megvalósítása, illetve nyújtása valamint földterület, épületek vagy egyéb ingatlan megszerzése vagy bérlése szerződés útján, egy vagy több ajánlatkérő szerv által, az ezen ajánlatkérő szervek által kiválasztott gazdasági szereplőktől;

50.

"közbeszerzési dokumentum" :

minden olyan dokumentum, amelyet az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési eljárás elemeinek leírása vagy meghatározása érdekében hoz létre, illetve amelyre ennek érdekében hivatkozik, beleértve az alábbiakat: a)

a 163. cikkben megállapított közzétételi intézkedések; b)

az ajánlattételi felhívás; c)

a kiírási feltételek, ezen belül a műszaki leírás és a vonatkozószempontok, vagy versenypárbeszéd esetén az ismertető; d)

a szerződéstervezet;

51.

"közbeszerzési szerződés" :

egy vagy több gazdasági szereplő és egy vagy több, a 174. és 178. cikk értelmében vett ajánlatkérő szerv által, írásban megkötött olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya az árnak részben vagy egészben a költségvetésből történő megfizetése ellenében ingó vagy ingatlan javak szerzése, építési beruházás kivitelezése vagy szolgáltatás nyújtása, és amelyek a következőkből állhatnak: a)

ingatlanszerződés; b)

árubeszerzésre irányuló szerződés; c)

építési beruházásra irányuló szerződés; d)

szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés;

52.

"részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetés" : a saját tőke és az idegen tőke között álló finanszírozási forma, amely az elsőhelyi adósságnál magasabb, de a törzsrészvénynél alacsonyabb kockázattal jár, és amely strukturálható jellemzően biztosíték nélküli és alárendelt, és egyes esetekben tőkévé vagy elsőbbségi tőkévé alakítható adósságként;

53.

"címzett" : az a kedvezményezett, szerződő fél, javadalmazott külső szakértő, illetve személy vagy szervezet, aki vagy amely pénzdíjat vagy egy finanszírozási eszköz révén forrásokat kap, illetve aki vagy amely uniós forrásokat használ fel a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja szerint;

54.

"repómegállapodás" : értékpapírok készpénzért történő értékesítése az értékpapírok egy előre meghatározott vagy előre meg nem határozott későbbi időpontban való visszavásárlására irányuló megállapodással;

55.

"kutatási és technológiafejlesztési előirányzat" : a költségvetés "Közvetett kutatás" vagy "Közvetlen kutatás" elnevezésű szakpolitikai területekhez kapcsolódó címeinek egyikébe, vagy egy másik címben a kutatási tevékenységekhez kapcsolódó alcímbe bevitt előirányzat;

56.

"eredmény" : az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban meghatározott fellépések végrehajtásának a hatásai;

57.

"kockázatmegosztási eszköz" : olyan pénzügyi eszköz, amely lehetővé teszi egy meghatározott kockázat két vagy több szervezet közötti megosztását, adott esetben megállapodás szerinti díjazás ellenében;

58.

"szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés" : az a szerződés, amelynek tárgyát olyan szellemi és nem szellemi szolgáltatások képezik, amelyekre nem terjed ki az árubeszerzésre irányuló szerződés, az építési beruházásra irányuló szerződés és az ingatlanszerződés fogalma;

59.

"hatékony és eredményes pénzgazdálkodás" : a költségvetésnek a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elvével összhangban való végrehajtása;

60.

"személyzeti szabályzat" : a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendeletben meghatározott, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek;

61.

"alvállalkozó" : olyan gazdasági szereplő, akit vagy amelyet egy részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő vagy a szerződő fél által a szerződés egy részének teljesítése, illetve a kedvezményezett által a vissza nem térítendő támogatás révén társfinanszírozott feladatok egy részének teljesítése céljából javasol;

62.

"tagdíjak" : az Uniót a tagjaik között tudó szerveknek fizetett összegek, amelyek megfelelnek a költségvetési határozatoknak és az érintett szerv által megállapított fizetési feltételeknek;

63.

"árubeszerzésre irányuló szerződés" : olyan szerződés, amelynek tárgya termék megvásárlása, lízingje, bérlete vagy részletvétele, vételi joggal vagy anélkül, és amely mellékesen beállítási és üzembe helyezési műveletekre is kiterjedhet;

64.

"technikai segítségnyújtás" : az ágazatspecifikus szabályok sérelme nélkül egy program vagy egy fellépés végrehajtásához szükséges támogatási és kapacitásépítési tevékenységek, különösen előkészítési, irányítási, nyomonkövetési, értékelési, ellenőrzési és kontrolltevékenységek;

65.

"ajánlattevő" : ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő;

66.

"Unió" : az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség, vagy - a szövegkörnyezettől függően - mindkettő;

67.

"uniós intézmény" : az Európai Parlament, az Európai Tanács, a Tanács, a Bizottság, az Európai Unió Bírósága, a Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az európai ombudsman, az európai adatvédelmi biztos és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ); az Európai Központi Bank nem tekintendő uniós intézménynek;

68.

"értékesítő" : olyan gazdasági szereplő, aki vagy amely szerepel a részvétel iránti kérelem vagy ajánlat benyújtására felkérendő értékesítők jegyzékén;

69.

"önkéntes" : olyan személy, aki anyagi ellenszolgáltatás nélkül egy szervezet számára nem kötelező jelleggel munkát végez;

70.

"építmény" : magas- vagy mélyépítési munkálatok olyan, azok összességében vett eredménye, amely önmagában alkalmas valamely gazdasági vagy műszaki funkció betöltésére;

71.

"építési beruházásra irányuló szerződés" :

olyan szerződés, amelynek tárgya az alábbiak egyike: a)

építési beruházás kivitelezése, illetve tervezése és kivitelezése együtt; b)

a 2014/24/EU irányelv a II. mellékletében szereplő tevékenységek valamelyikéhez tartozó építési beruházás kivitelezése, illetve tervezése és kivitelezése együtt; vagy c)

az építmény típusa vagy tervezése tekintetében döntő befolyással rendelkező ajánlatkérő szerv által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel történő kivitelezése;

3. cikk

A másodlagos jogszabályok megfeleltetése e rendeletnek

4. cikk

Időtartamok, időpontok és határidők

E rendeletben meghatározott eltérő rendelkezés hiányában az e rendeletben megállapított határidőkre az 1182/71/EGK, Euratom tanácsi rendelet ( 1 ) rendelkezései alkalmazandók.

5. cikk

A személyes adatok védelme

Ez a rendelet nem érinti a 45/2001/EK és az (EU) 2016/679 rendeletet.

II. CÍM

KÖLTSÉGVETÉS ÉS KÖLTSÉGVETÉSI ALAPELVEK

6. cikk

A költségvetési alapelvek tiszteletben tartása

A költségvetést az egységesség, a teljesség, az évenkéntiség, az egyensúly, az elszámolási egység, a globális fedezet, az egyediség, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és az átláthatóság e rendeletben megállapított elvével összhangban kell elkészíteni és végrehajtani.

1. FEJEZET

Az egységesség és a teljesség elve

7. cikk

A költségvetés hatálya

A költségvetés minden pénzügyi évre előrejelzi és engedélyezi az Unió számára szükségesnek tartott összes bevételt és kiadást. A költségvetés a következőket foglalja magában:

a) az Unió bevételei és kiadásai, beleértve a közös kül- és biztonságpolitikával (KKBP) kapcsolatosan az EUSZ rendelkezéseinek végrehajtásából eredő igazgatási kiadásokat, valamint az említett rendelkezések végrehajtása által előidézett operatív kiadásokat, amennyiben azok a költségvetést terhelik;

b) az Európai Atomenergia-közösség bevételei és kiadásai.

Az egy adott pénzügyi évre engedélyezett előirányzatok a következőket foglalják magukban:

a) a költségvetésben és a költségvetés-módosításokban előírt előirányzatok;

b) előző pénzügyi évekről áthozott előirányzatok;

c) a 15. cikkel összhangban újból rendelkezésre bocsátott előirányzatok;

d) a 12. cikk (4) bekezdésének b) pontjával összhangban visszafizetett előfinanszírozási kifizetésekből keletkező előirányzatok;

e) azon előirányzatok, amelyek azt követően nyílnak meg, hogy az adott pénzügyi év, illetve az előző pénzügyi években áthozott bevétel befolyt.

8. cikk

Az egységesség és a teljesség elvére vonatkozó különös rendelkezések

2. FEJEZET

Az évenkéntiség elve

9. cikk

Fogalommeghatározás

A költségvetésbe beállított előirányzatok egy pénzügyi évre engedélyezendők, amely január 1-jétől december 31-ig tart.

10. cikk

A bevételek és az előirányzatok költségvetési számvitele

A (3) és (4) bekezdéstől eltérve:

a) az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) kiadásait a Bizottság által a tagállamoknak az adott év december 31-ig teljesített visszafizetések alapján kell a pénzügyi évre lekönyvelni, feltéve, hogy a számvitelért felelős tisztviselő a következő pénzügyi év január 31-ig megkapta a fizetési megbízást;

b) az EMGA kivételével a megosztott irányítás keretében végrehajtott kiadásokat a Bizottság által a tagállamoknak az adott év december 31-éig teljesített visszafizetések alapján kell a pénzügyi év elszámolásaira lekönyvelni, ideértve a következő pénzügyi év január 31-ig lekönyvelt kiadásokat is a 30. és 31. cikkben megállapítottak szerint.

11. cikk

Kötelezettségvállalás az előirányzatokra

A következő kiadásokat a pénzügyi év október 15-étől előre le lehet kötni a következő pénzügyi évre meghatározott előirányzatok terhére:

a) a rendszeres igazgatási kiadások, feltéve, hogy az ilyen kiadásokat az előző szabályszerűen elfogadott költségvetésben jóváhagyták, és legfeljebb az Európai Parlament és a Tanács által a folyó pénzügyi évre elfogadott összes megfelelő előirányzat egynegyedéig;

b) az EMGA rendszeres irányítási kiadásai, feltéve, hogy az ilyen kiadások egy meglévő alap-jogiaktuson alapulnak, és legfeljebb az Európai Parlament és a Tanács által a folyó pénzügyi évre elfogadott összes megfelelő előirányzat háromnegyedéig.

12. cikk

Előirányzatok megszüntetése és átvitele

A következő előirányzatok átvihetőek egy a (3) bekezdés alapján hozott határozattal, de kizárólag a következő pénzügyi évre:

a) az olyan kötelezettségvállalási előirányzatok vagy nem differenciált előirányzatok, amelyekre vonatkozóan a kötelezettségvállalási eljárás előkészítő szakaszainak legnagyobb része pénzügyi év december 31-ig lezajlott. Az ilyen előirányzatokat a következő pénzügyi év március 31-ig lehet lekötni, az ingatlanprojektekkel kapcsolatos nem differenciált előirányzatok kivételével, amelyeket a következő pénzügyi év december 31-ig lehet kötni;

b) azon előirányzatok, amelyek akkor szükségesek, ha a jogalkotó hatóság a pénzügyi év utolsó negyedévében fogadott el alap-jogiaktust, és a Bizottság nem tudta lekötni az e célra meghatározott előirányzatokat az adott év december 31-ig. Ezeket az előirányzatokat a következő pénzügyi év december 31-ig lehet lekötni;

c) olyan kifizetési előirányzatok, amelyek meglévő kötelezettségvállalások vagy az átvitt kötelezettségvállalási előirányzatokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalások fedezéséhez szükségesek, amennyiben a következő pénzügyi évi költségvetésben a vonatkozó költségvetési sorokon meghatározott kifizetési előirányzatok nem fedezik a szükségleteket;

d) az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 2 ) 4. cikkének (1) bekezdésében említett intézkedésekhez kapcsolódó, le nem kötött előirányzatok.

Az első albekezdés c) pontja tekintetében az érintett uniós intézmény először a folyó költségvetési évre engedélyezett előirányzatokat használja fel, és az átvitt előirányzatokat nem használja fel addig, amíg az előbbieket ki nem meríti.

Az e bekezdés első albekezdésének d) pontjában említett le nem kötött előirányzatok átvitele nem haladhatja meg az 1306/2013/EU rendelet 26. cikkében említett, az előző pénzügyi évben a közvetlen kifizetésekre alkalmazott kiigazítás összegét, és legfeljebb az Európai Parlament és a Tanács által megszavazott eredeti előirányzatok 2 %-a lehet. Az átvitt előirányzatokat az 1306/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett intézkedéseket fedező költségvetési sorokba kell visszahelyezni;

Az előirányzatokat automatikusan át kell vinni a következők tekintetében:

a) a sürgősségisegély-tartalékra és az Európai Unió Szolidaritási Alapjára vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatok. Ezeket az előirányzatokat csak a következő pénzügyi évre lehet átvinni, és az adott év december 31-ig lehet lekötni;

b) a belső címzett bevételnek megfelelő előirányzatok. Az ilyen előirányzatokat kizárólag a következő pénzügyi évre lehet átvinni és az adott év december 31-ig lehet lekötni, kivéve a bérleti jogviszonyból, valamint épületek és földterületek értékesítéséből származó belső címzett bevételeket, amelyeket át lehet vinni mindaddig, amíg azokat teljes mértékben fel nem használják. Az 1303/2013/EU és az 514/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 3 ) említett, az előfinanszírozási kifizetések visszafizetéséből keletkező azon kötelezettségvállalási előirányzatok, amelyek december 31-én rendelkezésre állnak, átvihetők a program lezárásáig, és szükség esetén felhasználhatók, feltéve, hogy más kötelezettségvállalási előirányzatok már nem állnak rendelkezésre;

c) külső címzett bevételnek megfelelő előirányzatok. Az ilyen előirányzatokat teljes mértékben fel kell használni az azon programhoz vagy fellépéshez kapcsolódó műveletek lezárásáig, amelyhez azokat hozzárendelték, vagy átvihetőek és felhasználhatóak a következő programra vagy fellépésre. Ez nem alkalmazandó a 21. cikk (2) bekezdése g) pontjának iii. alpontjában említett bevételre, amelynek vonatkozásában az öt éven belül le nem kötött előirányzatokat meg kell szüntetni;

d) az 1306/2013/EU rendelet 41. cikkével összhangban a felfüggesztésekből származó, az EMGA-hoz kapcsolódó kifizetési előirányzatok.

13. cikk

Az előirányzatok megszüntetésével és átvitelével kapcsolatos részletes rendelkezések

A 12. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett előkészítő szakaszok, amelyeknek az adott pénzügyi év december 31. előtt le kell zárulniuk ahhoz, hogy lehetővé váljék a következő pénzügyi évre való átvitel, a következők:

a) a 112. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontja szerinti egyedi kötelezettségvállalás esetén a potenciális ajánlattevők, kedvezményezettek, díjnyertesek vagy küldöttek kiválasztásának befejezése;

b) a 112. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontja szerinti globális költségvetési kötelezettségvállalás esetén a finanszírozási határozat elfogadása vagy az egyes uniós intézményekben az érintett szervezeti egységek finanszírozási határozatra vonatkozó konzultációs folyamatának lezárása.

A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az első albekezdéssel összhangban megszüntetett előirányzatokról a megszüntetéstől számított egy hónapon belül.

14. cikk

Kötelezettségvállalások visszavonása

15. cikk

A visszavont kötelezettségvállalásoknak megfelelő előirányzatok újbóli rendelkezésre bocsátása

E célból a Bizottság megvizsgálja az előző pénzügyi évben visszavont kötelezettségvállalásokat, és - a szükségletek alapján - a folyó pénzügyi év február 15-ig határoz a szóban forgó előirányzatok újbóli rendelkezésre bocsátásának szükségességéről.

Az e cikk (1) bekezdésében említett eseten túl a visszavont kötelezettségvállalásoknak megfelelő előirányzatokat újból rendelkezésre kell bocsátani a következő esetekben:

a) olyan program esetében, ahol a kötelezettségvállalások visszavonására az 1303/2013/EU rendelet 20. cikkében létrehozott eredményességi tartalék végrehajtására vonatkozó szabályok alapján került sor;

b) az 1303/2013/EU rendelet 39. cikk (2) bekezdése hetedik albekezdésében említetteknek megfelelően a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára létrehozott egyedi pénzügyi eszközhöz kapcsolódó program esetében, ahol a kötelezettségvállalások visszavonására annak folytán került sor, hogy a tagállam megszüntette részvételét a pénzügyi eszközben.

16. cikk

A költségvetés késői elfogadása esetén alkalmazandó szabályok

Az előirányzatok költségvetési tervezetben meghatározott felső korlátja nem léphető túl.

Kifizetéseket havonta alcímenként a megelőző pénzügyi év költségvetésének megfelelő alcímében lévő engedélyezett előirányzatok legfeljebb egy tizenkettedére lehet vállalni. Ennek során azonban nem lehet túllépni a költségvetési tervezet ugyanazon alcímében meghatározott előirányzatok egy tizenketted részét.

Az első albekezdésben említett határozat az elfogadásától számított harmincadik napon lép hatályba, kivéve, ha az Európai Parlament:

a) a képviselők többségével a 30 napos határidő lejárta előtt a kiadás csökkentéséről határoz, amely esetben a Bizottságnak új javaslatot kell benyújtania; vagy

b) a Tanácsot és a Bizottságot arról tájékoztatja, hogy nem kívánja csökkenteni a kiadást, mely esetben a határozat a harminc napos határidő lejárta előtt hatályba lép.

A további tizenkettedeket egyben kell engedélyezni, és azok nem oszthatók fel.

3. FEJEZET

Az egyensúly elve

17. cikk

Fogalommeghatározás és hatály

18. cikk

A pénzügyi év egyenlege

4. FEJEZET

Az elszámolási egység elve

19. cikk

Az euro használata

Ha ilyen napi árfolyamot nem tesznek közzé, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a (3) bekezdésben említett árfolyamot alkalmazza.

5. FEJEZET

A globális fedezet elve

20. cikk

Hatály

A 21. cikk sérelme nélkül, az összes bevételnek fedeznie kell az összes kifizetési előirányzatot. A 27. cikk sérelme nélkül, minden bevételt és kiadást teljes egészében, egymással szembeni kiigazítás nélkül kell beállítani.

21. cikk

Címzett bevétel

A külső címzett bevételek közé a következők tartoznak:

a) a tagállamok által az alábbi típusú fellépésekre és programokra nyújtott konkrét pénzügyi többlethozzájárulások: i. egyes kiegészítő kutatási és technológiafejlesztési programok; ii. az Unió által finanszírozott és a Bizottság által irányított egyes külső támogatási fellépések vagy programok;

b) az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az ESZAK -Szerződés lejártának pénzügyi következményeiről és a Szén- és Acélipari Kutatási Alapról szóló 37. jegyzőkönyv által létrehozott Szén- és Acélipari Kutatási Alap által képzett bevételekhez kapcsolódó előirányzatok;

c) az 1467/97/EK tanácsi rendeletben ( 5 ) előírt letétek kamata és az ugyanazon rendelet alapján beszedett pénzbírságok;

d) meghatározott rendeltetésű bevételek, úgymint az alapítványoktól, támogatásokból, ajándékokból és hagyatékokból származó jövedelem, beleértve az egyes uniós intézményekhez rendelt címzett bevételeket;

e) harmadik országok vagy nem az EUMSZ vagy az Euratom-Szerződés alapján létesített szervek által uniós tevékenységekhez nyújtott pénzügyi hozzájárulások;

f) a (3) bekezdésben említett belső címzett bevételek, amennyiben kiegészítik az e bekezdésben említett külső címzett bevételt;

g) bevételek a Közös Kutatóközpont (JRC) által szervezett, az alábbiak bármelyikéből álló, verseny jellegű tevékenységekből: i. a JRC részvételével zajló, vissza nem térítendő támogatásra irányuló és közbeszerzési eljárások; ii. a JRC által harmadik felek nevében végzett tevékenységek; iii. az 59. cikkel összhangban egyéb uniós intézményekkel vagy a Bizottság más szervezeti egységeivel műszaki-tudományos szolgáltatások nyújtásáról kötött igazgatási megállapodás keretében végzett tevékenységek.

A belső címzett bevételek közé a következők tartoznak:

a) harmadik felektől származó áruk, szolgáltatások vagy a harmadik fél kérésére elvégzett munka tekintetében keletkező bevételek;

b) a jogtalanul kifizetett összegeknek a 101. cikkel összhangban történő visszafizetéséből származó bevételek;

c) áru, szolgáltatás vagy munkavégzés uniós intézményen belüli más szervezeti egységek vagy egyéb uniós intézmények vagy szervek részére történő biztosításából származó bevételek, beleértve az egyéb uniós intézmények vagy szervek által a nevükben megfizetett kiküldetési ellátmányok visszatérítését is;

d) befolyt biztosítási díjak;

e) bérleti jogviszonyból származó bevételek, valamint épületek és földterületek értékesítéséből származó bevételek;

f) pénzügyi eszközök vagy költségvetési biztosítékok visszafizetése a 209. cikk (3) bekezdésének második albekezdése értelmében;

g) későbbi adó-visszatérítések nyomán keletkező bevételek a 27. cikk (3) bekezdése első albekezdésének b) pontja értelmében.

22. cikk

A címzett bevételek beállítására szolgáló struktúra és a megfelelő előirányzatok képzése

Az e cikk (2) bekezdése első albekezdése c) pontjának és a 24. cikknek a sérelme nélkül, a címzett bevételek beállítására szolgáló költségvetési struktúra a következőkből áll:

a) az egyes uniós intézményekre vonatkozó szakaszok bevételi kimutatásaiban egy, a bevételek beállítására szolgáló költségvetési sor;

b) a kiadási kimutatásban a megjegyzések - ideértve az általános megjegyzéseket is -, amelyek jelzik, hogy mely költségvetési sorokba állíthatók be a címzett bevételeknek megfelelő, rendelkezésre bocsátott előirányzatok.

Az első albekezdés a) pontjában említett esetben "pro memoria" bejegyzést kell feltüntetni, a tervezett bevételt pedig tájékoztató jelleggel a megjegyzések között kell közölni.

A címzett bevételeknek megfelelő előirányzatokat mind kötelezettségvállalási előirányzatként, mind kifizetési előirányzatként automatikusan rendelkezésre kell bocsátani, amikor a bevétel befolyt az uniós intézményhez, az alábbi esetek kivételével:

a) a 21. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett esetben a tagállamok általi pénzügyi hozzájárulásra vonatkozóan, amennyiben a hozzájárulási megállapodást euróban fejezik ki, a kötelezettségvállalási előirányzatok a hozzájárulási megállapodás tagállam általi aláírását követően rendelkezésre bocsáthatók;

b) a 21. cikk (2) bekezdésének b) pontjában, valamint a 21. cikk (2) bekezdése g) pontjának i. és iii. alpontjában említett esetekben a kötelezettségvállalási előirányzatokat rendelkezésre kell bocsátani, amint a követelés összegének előzetes felmérése megtörtént;

c) a 21. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett esetben az összegek bevitele a bevételi kimutatásba egyúttal kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok képzését eredményezi a kiadási kimutatásban.

Az e bekezdés c) pontjának első albekezdésében említett előirányzatokat a 20. cikkel összhangban kell teljesíteni.

23.cikk

A tagállamok hozzájárulása a kutatási programokhoz

A tagállamok egyes, az 609/2014/EU, Euratom rendelet 5. cikke szerinti egyes kiegészítő kutatási programok finanszírozásához az alábbiak szerint teljesítik hozzájárulásukat:

a) a költségvetésbe beállított összeg hét tizenketted része a folyó pénzügyi év január 31-ig fizetendő;

b) a fennmaradó öt tizenketted rész a folyó pénzügyi év július 15-ig fizetendő.

24. cikk

Az EFTA-államok egyes uniós programokban való részvételéből eredő címzett bevételek

Az EFTA-államok egyes uniós programokban való részvételéből eredő bevételek beállítására szolgáló költségvetési struktúra a következő:

a) a bevételi kimutatásban "pro memoria" bejegyzéssel ellátott költségvetési sort kell beállítani, amely magában foglalja az egyes EFTA-államok pénzügyi évre vonatkozó hozzájárulásainak teljes összegét;

b) a kiadási kimutatásban egy, a költségvetés szerves részét képező mellékletben meg kell határozni azokat a költségvetési sorokat, amelyek az EFTA-államok részvételével folyó uniós tevékenységekre vonatkoznak, és e mellékletnek tartalmaznia kell az egyes EFTA-államok részvételének tervezett összegére vonatkozó információkat is.

25. cikk

Adományok

26. cikk

Vállalati szponzorálás

Az uniós intézmények és szervek konkrét belső szabályok alapján, amelyeket saját weboldalukon közzé kell tenniük, kivételesen elfogadhatnak vállalati szponzorálás keretében nyújtott hozzájárulást, feltéve, hogy:

a) a vállalati szponzorálás elfogadására irányuló eljárás minden szakaszában kellő figyelmet szentelnek a megkülönböztetésmentesség, az arányosság, az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elvének;

b) a vállalati szponzorálás keretében nyújtott természetbeni hozzájárulás hozzájárul az Unióról kialakított kedvező képhez, és közvetlenül kapcsolódik egy esemény vagy tevékenység alapcélkitűzéséhez;

c) a vállalati szponzorálás keretében nyújtott természetbeni hozzájárulás nem eredményez összeférhetetlenséget, és nem kizárólag társas eseményekre irányul;

d) az esemény vagy tevékenység finanszírozása nem kizárólag vállalati szponzorálás útján történik;

e) a vállalati szponzorálás ellenértékeként nyújtott szolgáltatás kizárólag abból áll, hogy a szponzor védjegyének vagy nevének nyilvánosságot biztosítanak;

f) a szponzor a szponzorálási eljárás idején nincs a 136. cikk (1) bekezdésében és a 141. cikk (1) bekezdésében említett helyzetek egyikében sem, és a 142. cikk (1) bekezdésében említett adatbázisban nem tartják őt nyilván kizártként.

27. cikk

A levonások és árfolyam-kiigazítások szabályai

A kifizetési kérelmekből az alábbi levonásokra kerülhet sor, azzal, hogy azokat ezután a nettó összeggel kell kifizetésre továbbítani:

a) a szerződésekben részt vevő felekre vagy kedvezményezettekre kirótt szankciók;

b) a számlánként és a költségkimutatásonként alkalmazandó engedmények, visszatérítések és egyéb levonások;

c) az előfinanszírozási kifizetésekből származó kamat;

d) a jogtalanul kifizetett összegek miatti kiigazítások.

Az első albekezdés d) pontjában említett kiigazítások történhetnek közvetlen levonással, az ugyanazon fizetési kedvezményezett részére teljesített új időközi vagy egyenlegkifizetés útján, ugyanazon alcím, jogcímcsoport és pénzügyi év keretében, amelynek keretében a többletkifizetésre is sor került.

Az első albekezdés c) és d) pontjában említett levonásokra az uniós számviteli szabályokat kell alkalmazni.

Az Unió számára értékesített termékeknek és nyújtott szolgáltatásoknak a vonatkozó megállapodások alapján harmadik országok által visszatérített adókat is tartalmazó költségei esetében az alábbi összegek bármelyike elszámolható a költségvetéssel szemben:

a) az adó nélküli összeg;

b) az adót tartalmazó összeg.

Az első albekezdés b) pontjában említett esetben a későbbi adó-visszatérítéseket belső címzett bevételként kell kezelni.

6. FEJEZET

Az egyediség elve

28. cikk

Általános rendelkezések

Az előirányzatokat kizárólag azon költségvetési sorokra lehet átcsoportosítani, amelyekre a költségvetés engedélyezett előirányzatokat tartalmaz, vagy amelyeknél a "pro memoria" bejegyzés szerepel.

A 29., a 30. és a 31. cikkben említett értékhatárok kiszámítására az átcsoportosítási kérelem benyújtásának időpontjában kerül sor, utalva a költségvetés-módosításokat is magában foglaló költségvetésben rendelkezésre álló előirányzatokra.

A 29., a 30. és a 31. cikkben említett értékhatárok kiszámításának céljából figyelembe veendő összeg megegyezik a korábbi átcsoportosításokkal kapcsolatos kiigazítást követően az érintett költségvetési sorból elvégzendő átcsoportosítások összegével. A Bizottság vagy az érintett bármely egyéb uniós intézmény által saját hatáskörben végzett, az Európai Parlament és a Tanács határozata nélkül végrehajtott átcsoportosítások összege nem vehető figyelembe.

Az átcsoportosítási javaslatokat, valamint az Európai Parlament és a Tanács részére a 29., a 30. és a 31. cikk szerinti átcsoportosításokról nyújtott valamennyi információt megfelelő és kellő részletességű bizonylatokkal kell alátámasztani, amelyek bemutatják az előirányzatok teljesítésére vonatkozó legfrissebb információkat és az átcsoportosítási kérelmeknek a pénzügyi év végéig tervezett összegét azon költségvetési sorok tekintetében, amelyekre az előirányzatok átcsoportosítandók, illetve amelyekről az átcsoportosítást kérik.

29. cikk

A Bizottságtól eltérő uniós intézmények által végzett átcsoportosítások

A Bizottságtól eltérő bármely uniós intézmény a költségvetésben a saját szakaszán belül átcsoportosíthat előirányzatokat:

a) egyik címből a másikba az azon a költségvetési soron szereplő pénzügyi éves előirányzatok 10 %-át meg nem haladó mértékig, amelyről az átcsoportosítás történik;

b) korlátozás nélkül egyik alcímből a másikba.

30. cikk

A Bizottság által végzett átcsoportosítások

A Bizottság a költségvetésben a saját szakaszán belül saját hatáskörben:

a) előirányzatokat csoportosíthat át az egyes alcímeken belül;

b) a több címben is szereplő személyzeti és igazgatási kiadások tekintetében előirányzatokat csoportosíthat át egyik címből a másikba azon előirányzatok legfeljebb 10 %-áig, amelyek az adott pénzügyi évben azon a költségvetési soron szerepelnek, amelyről az átcsoportosítás történik, és azon előirányzatok legfeljebb 30 %-áig, amelyek az adott pénzügyi évben azon a költségvetési soron szerepelnek, amelybe az átcsoportosítás történik;

c) az operatív kiadások tekintetében ugyanazon címen belül az alcímek között előirányzatokat csoportosíthat át azon előirányzatok legfeljebb 10 %-áig, amelyek az adott évben azon a költségvetési soron szerepelnek, amelyről az átcsoportosítás történik;

d) a JRC által teljesített kutatási és technológiafejlesztési előirányzatok tekintetében a "Közvetlen kutatás" elnevezésű szakpolitikai területre vonatkozó költségvetési címen belül előirányzatokat csoportosíthat át az alcímek között, legfeljebb az azon a költségvetési soron szereplő előirányzatok legfeljebb15 %-áig, amelyről az átcsoportosítás történik;

e) a kutatás és technológiafejlesztés tekintetében operatív előirányzatokat csoportosíthat át egyik címből a másikba, feltéve, hogy az előirányzatok felhasználása azonos célt szolgál;

f) az EMGA kivételével a megosztott irányítás keretében végrehajtott alapok operatív kiadásai tekintetében előirányzatokat csoportosíthat át egyik címből a másikba, feltéve, hogy az érintett előirányzatok az érintett alapot létrehozó rendelet szerinti ugyanazon célkitűzésre vonatkoznak, vagy technikai segítségnyújtási kiadások;

g) előirányzatokat csoportosíthat át egy költségvetési biztosíték költségvetési tételéről egy másik költségvetési biztosíték költségvetési tételére azokban a rendkívüli esetekben, amikor az utóbbi költségvetési biztosíték tekintetében a közös tartalékalapba feltöltött források nem elegendőek a biztosítéklehívás kifizetéséhez és azzal a feltétellel, hogy az átcsoportosított összeget később a 212. cikk (4) bekezdésében meghatározott eljárással vissza kell állítani.

Az e bekezdés első albekezdésének b) pontjában említett kiadások valamennyi szakpolitikai terület esetében a 47. cikk (4) bekezdésében említett tételekre vonatkoznak.

Ha a Bizottság december 31-ét követően az első albekezdés szerint EMGA-előirányzatokat csoportosít át, döntését a következő pénzügyi év január 31-ig hozza meg. A Bizottság az ezen átcsoportosításokról szóló határozatát követő két héten belül tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

Három héttel az e bekezdés első albekezdésének b) pontjában említett átcsoportosítások végrehajtása előtt a Bizottság tájékoztatja ezirányú szándékáról az Európai Parlamentet és a Tanácsot. Abban az esetben, ha ezen időszakon belül az Európai Parlament vagy a Tanács kellően megalapozott kifogást emel, a 31. cikkben megállapított eljárást kell alkalmazni.

A negyedik albekezdéstől eltérően, a pénzügyi év utolsó két hónapjában a Bizottság saját hatáskörben a személyzettel, külső személyzettel és egyéb alkalmazottakkal kapcsolatos kiadásokat érintő, egyik címből a másikba történő átcsoportosításokat saját hatáskörben hajthat végre az adott év előirányzatainak 5 %-án belül. A Bizottság az ezen átcsoportosításokról szóló határozatát követő két héten belül tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

A Bizottság a költségvetés rá vonatkozó szakaszában dönthet az előirányzatok egyik címből egy másikba történő alábbi átcsoportosításáról, amennyiben döntéséről haladéktalanul értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot:

a) előirányzatok átcsoportosítása az e rendelet 49. cikkében említett "előzetes előirányzatok" címből, ha a tartalék felszabadításának egyetlen feltétele az EUMSZ 294. cikke szerinti alap-jogiaktus elfogadása;

b) a pénzügyi év december 1-je után előforduló olyan kellően indokolt, kivételes esetekben, mint például a nemzetközi humanitárius katasztrófák és válságok, a többéves pénzügyi keretnek az Unió külső fellépésével foglalkozó fejezetéhez tartozó címek keretében még rendelkezésre álló, az adott évre vonatkozó fel nem használt költségvetési előirányzatokat átcsoportosíthatja a válságkezelési segélyre és humanitárius segítségnyújtási műveletekre vonatkozó címekhez.

31. cikk

Az uniós intézmények által az Európai Parlament és a Tanács elé terjesztett átcsoportosítási javaslatok

Ha az Európai Parlament és a Tanács nem, vagy csak részben hagyja jóvá az átcsoportosítást, a 10. cikk (5) bekezdésének b) pontjában említett kiadás megfelelő részét a következő pénzügyi év kifizetési irányzataira kell terhelni.

Egy átcsoportosítási javaslatot jóvá kell hagyni, illetve jóváhagyottnak minősül, ha a hathetes időszakon belül a következők valamelyike megtörténik:

a) az Európai Parlament és a Tanács jóváhagyja azt;

b) az Európai Parlament vagy a Tanács jóváhagyja azt, a másik intézmény tartózkodik az intézkedéstől;

c) sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem hoz az átcsoportosítási javaslat módosítására vagy elutasítására irányuló határozatot.

Kivéve, ha az Európai Parlament vagy a Tanács ezzel ellentétes tartalmú kérést terjeszt elő, a (4) bekezdésben említett hathetes időszak a következő esetekben három hétre csökken:

a) az átcsoportosítás az abban a költségvetési sorban szereplő előirányzatoknak, amelyből az átcsoportosítás történik, a 10 %-ánál kevesebbre vonatkozik, és nem haladja meg az 5 000 000 EUR-t;

b) az átcsoportosítás csak kifizetési előirányzatokra vonatkozik, és teljes összege nem haladja meg a 100 000 000 EUR-t.

32. cikk

Különös rendelkezések alapján végrehajtott átcsoportosítások

E bekezdés alkalmazásában a 31. cikk (3) és (4) bekezdésében előírt eljárásokat kell alkalmazni. Ha az Európai Parlament és a Tanács nem ért egyet a bizottsági javaslattal, és nem jutnak közös álláspontra a sürgősségisegély-tartalék felhasználásáról, úgy tartózkodnak az említett javaslat ügyében való intézkedéstől.

A sürgősségisegély-tartalékból történő átcsoportosításokra vonatkozó javaslatokat megfelelő és kellő részletességű bizonylatokkal kell alátámasztani, amelyek bemutatják:

a) az átcsoportosítás költségvetési sora tekintetében az előirányzatok teljesítésére és az átcsoportosítási kérelmek pénzügyi év végéig tervezett összegére vonatkozóan rendelkezésre álló legfrissebb információkat;

b) az előirányzatok újraelosztásával kapcsolatos lehetőségek elemzését.

7. FEJEZET

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve és a teljesítmény

33. cikk

Teljesítmény, valamint a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség elvei

Az előirányzatokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően kell felhasználni, és így azokat a következő elvek tiszteletben tartásával kell teljesíteni:

a) a gazdaságosság elve, amely megköveteli, hogy az uniós intézmény által a tevékenységei folytatására felhasznált források a megfelelő időben, a megfelelő mennyiségben és minőségben, illetve a legjobb áron álljanak rendelkezésre;

b) a hatékonyság elve, amely az igénybe vett erőforrások, a végzett tevékenységek és a célkitűzések megvalósítása közötti legjobb kapcsolatra vonatkozik;

c) az eredményesség elve, amely arra vonatkozik, hogy a tevékenységek végzésével milyen mértékben sikerül megvalósítani a kitűzött célokat.

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban az előirányzatok felhasználása során a teljesítményre kell összpontosítani, és e célból:

a) a programokra és tevékenységekre vonatkozó célkitűzéseket előzetesen meg kell állapítani;

b) a célkitűzések megvalósítása során elért előrehaladást teljesítménymutatókkal ellenőrizni;

c) a célkitűzések elérése terén tett előrelépésről és a felvetődő problémákról jelentést kell tenni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 41. cikk (3) bekezdése első albekezdésének h) pontjával és a 247. cikk (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjával összhangban.

34. cikk

Értékelések

Az olyan nagyobb programok vagy tevékenységek esetében, amelyek várhatóan jelentős gazdasági, környezeti vagy társadalmi hatásokkal járnak, az előzetes értékelésre sor kerülhet hatásvizsgálat keretében, amely az első albekezdésben foglaltkövetelményeknek való megfelelésen túl elemzi a különböző lehetséges végrehajtási módszereket is.

35. cikk

Kötelező pénzügyi kimutatás

A jogalkotó hatóságnak benyújtott javaslat vagy kezdeményezés bármely olyan módosításához, amely jelentős hatással lehet a költségvetésre, beleértve az álláshelyek számában történő változásokat is, a módosítást javasló uniós intézménynek pénzügyi kimutatást kell mellékelnie.

A pénzügyi kimutatásnak tartalmaznia kell azon pénzügyi és gazdasági adatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a jogalkotó hatóság fel tudja mérni az uniós fellépés szükségességét. Megfelelő információt nyújt továbbá az Unió egyéb tevékenységeivel fennálló koherenciáról és a lehetséges szinergiáról.

Több évet felölelő műveletek esetében a pénzügyi kimutatás tartalmazza a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokkal és az álláshelyekkel - ideértve a külső személyzetet is - kapcsolatos éves igények előrelátható ütemtervét, és azok közép- és lehetőség szerint hosszú távú pénzügyi hatásainak elemzését is.

Az elemzésnek figyelembe kell vennie a hibák valószínűsíthető nagyságrendjét és típusát, valamint az érintett szakpolitikai területre jellemző konkrét feltételeket és az azokra alkalmazandó szabályokat.

36. cikk

A költségvetés végrehajtásának belső kontrollja

A költségvetés végrehajtásának alkalmazásában a belső kontroll az irányítás minden szintjén alkalmazandó folyamat, amelynek célja a következő célkitűzések elérésének észszerű biztosítása:

a) a műveletek hatékonysága, eredményessége és gazdaságossága;

b) a jelentéstétel megbízhatósága;

c) az eszközök és az információk védelme;

d) a csalás és a szabálytalanságok megelőzése, felderítése, korrekciója és nyomon követése;

e) az alapul szolgáló ügyletek jogszerűségéhez és szabályszerűségéhez kapcsolódó kockázatok megfelelő kezelése, figyelembe véve a programok többéves jellegét, valamint az érintett kifizetések jellegét.

Az eredményes belső kontroll a legjobb nemzetközi gyakorlatra épül és különösen a következő elemekből áll:

a) a feladatok elkülönítése;

b) megfelelő kockázatkezelési és kontrollstratégia, ideértve a címzett szintjén alkalmazott kontrollokat is;

c) az összeférhetetlenség elkerülése;

d) megfelelő ellenőrzési nyomok, az adatok sértetlensége az adatrendszerekben;

e) a hatékonyság és eredményesség figyelemmel kísérésére szolgáló eljárások;

f) a belső kontroll azonosított hiányosságainak és kivételeinek kezelésére szolgáló eljárások;

g) a belső kontrollrendszer hatékony és eredményes működésének időszakos értékelése.

A hatékony belső kontroll a következő elemekre épül:

a) az ellenőrzési lánc valamennyi érintett résztvevőjével egyeztetett megfelelő kockázatkezelési és kontrollstratégia végrehajtása;

b) az elvégzett kontrollok eredményeinek hozzáférhetősége az ellenőrzési lánc valamennyi érintett szereplője számára;

c) adott esetben a végrehajtó partnerek vezetői nyilatkozataira és független ellenőrzési véleményekre való támaszkodás, feltéve, hogy az ezek alapjául szolgáló munka minősége megfelelő és elfogadható, és azt az elfogadott standardoknak megfelelően teljesítették;

d) a korrekciós intézkedések időben történő alkalmazása, adott esetben beleértve a visszatartó erejű szankciókat is;

e) világos és egyértelmű jogi szabályozás megléte a vonatkozó szakpolitikák hátterében, ideértve többek között a belső kontroll elemeire vonatkozó alap-jogiaktusokat is;

f) a többszörös kontrollok megszüntetése;

g) a kontrollok költség-haszon arányának javítása.

8. FEJEZET

Az átláthatóság elve

37. cikk

A beszámolók és a költségvetés közzététele

A költségvetéseket a véglegesen elfogadottá nyilvánításuk időpontját követő három hónapon belül kell közzétenni.

Az Európai Unió Hivatalos Lapjában való hivatalos közzétételig a költségvetés végleges, részletes számadatait - a Bizottság kezdeményezésére - a lehető leghamarabb, de legkésőbb a költségvetés végleges elfogadását követően négy héten belül minden nyelven közzé kell tenni az uniós intézmények weboldalán.

Az összevont éves beszámolót közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, valamint az uniós intézmények weboldalán.

38. cikk

A címzettekre vonatkozó és egyéb információk közzététele

E bekezdés első albekezdése a többi uniós intézményre is vonatkozik, amennyiben azok a költségvetést hajtják végre az 59. cikk (1) bekezdésével összhangban.

A (3) és (4) bekezdésben említett esetek kivételével az alábbi információkat a titoktartás és a biztonság követelményeire és különösen a személyes adatok védelmére kellő figyelemmel kell közzétenni:

a) a címzett neve;

b) a címzett földrajzi helye, nevezetesen: i. a címzett címe, amennyiben a címzett jogi személy; ii. a NUTS 2 szintű régió, amennyiben a címzett természetes személy;

c) az összeg, amelyre jogi kötelezettséget vállaltak;

d) az intézkedés jellege és célja.

Az e bekezdés első albekezdésében említett információkat a 237. cikk (2) bekezdésének értelmében kiválasztott szakértők és csak azon pénzdíjak, vissza nem térítendő támogatások és szerződések esetében kell közzétenni, amelyeket versenypályázatok, vissza nem térítendő támogatás odaítélésére vonatkozó eljárások vagy közbeszerzési eljárások eredményeként ítéltek oda.

A (2) bekezdés első albekezdésében említett információkat nem kell közzétenni az alábbiak tekintetében:

a) a természetes személyeknek fizetett oktatási támogatások és a 191. cikk (4) bekezdésének b) pontjában említett, a leginkább rászoruló természetes személyeknek fizetett egyéb közvetlen támogatások;

b) a 237. cikk (2) bekezdése alapján kiválasztott szakértők részére odaítélt nagyon alacsony értékű szerződések, valamint azon nagyon alacsony értékű szerződések, amelyek összege nem éri el az I. melléklet 14.4. pontjában említett összeget.

c) a pénzügyi eszközök révén nyújtott, 500 000 EUR-nál alacsonyabb összegű pénzügyi támogatások;

d) ha a közzététel veszélyeztetheti az érintett személyeknek és szervezeteknek az Európai Unió Alapjogi Chartája által védett jogait és szabadságait, vagy ha sérti a címzettek üzleti érdekeit;

Az első albekezdés c) pontjában említett esetekben a közzétett információkat az összesített statisztikai adatokra kell korlátozni, az összesítést a releváns kritériumok - mint például a földrajzi hely, a címzettek gazdasági tipológiája, a kapott támogatás típusa, valamint azon uniós szakpolitikai terület, amely alapján a támogatást nyújtották - szerint elvégezve.

Természetes személyek esetében a (2) bekezdés első albekezdésében említett információk közzétételének releváns kritériumokon, például a gyakoriságon, az intézkedés típusán, illetve a szóban forgó összegeken kell alapulnia.

A 63. cikk (3) bekezdésével összhangban kijelölt szerveknek az ágazatspecifikus szabályok szerint kell közzétenniük az információkat. Ezek az ágazatspecifikus szabályok a vonatkozó jogalappal összhangban eltérhetnek e cikk (2) és (3) bekezdésétől, különösen ami a személyes adatok közzétételét illeti, amennyiben ez az e cikk (3) bekezdésének harmadik albekezdésében említett kritériumok alapján indokolt, figyelembe véve a szóban forgó ágazat sajátosságait is.

Az uniós intézmények weboldalán hivatkozni kell az (1) bekezdésben említett információkat tartalmazó weboldal címére, ha az információkat nem teszik közzé közvetlenül az uniós intézmények erre a célra létrehozott weboldalán.

A Bizottság megfelelő módon és időben közzéteszi az arra az egységes weboldalra vonatkozó tájékoztatást - ideértve a weboldal címére vonatkozó hivatkozást is -, ahol a (4) bekezdésben említett személyek, szervezetek, illetve szervek által szolgáltatott információk megtalálhatók.

III. CÍM

A KÖLTSÉGVETÉS MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS SZERKEZETE

1. FEJEZET

A költségvetés megállapítása

39. cikk

Tervezett bevételek és kiadások

40. cikk

A 70. cikkben említett uniós szervek tervezett költségvetése

A 70. cikkben említett valamennyi uniós szerv, összhangban a létrehozásáról szóló eszközzel, minden év január 31. napjáig elküldi a Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak egységes programozási dokumentumának tervezetét, amely tartalmazza éves és többéves programozását, valamint az ahhoz kapcsolódó, emberi erőforrásokra és pénzügyi forrásokra vonatkozó tervet.

41. cikk

Költségvetési tervezet

A költségvetési tervezet tartalmazza az Unió bevételei és kiadásai általános kimutatásának összefoglalóját, és összevonja a 39. cikkben említett tervezett összegeket. A tervezet az uniós intézmények által tervezett összegektől eltérő tervezett összegeket is tartalmazhat.

A költségvetési tervezet szerkezete és tartalma követi a 47-52. cikkben foglaltakat.

A költségvetési tervezet minden szakaszát az érintett uniós intézmény által összeállított bevezetés előzi meg.

A költségvetési tervezet általános bevezetését a Bizottság állítja össze. Az általános bevezetés a címek szerint csoportosított főbb pénzügyi adatokat bemutató táblázatokat és az előirányzatok egyik pénzügyi évről a következőre történő változásait indokoló szövegrészeket tartalmaz a többéves pénzügyi keret kiadási kategóriái szerinti bontásban.

Az indikatív pénzügyi programozást a költségvetés elfogadását követően naprakésszé kell tenni, belefoglalva a költségvetési eljárás eredményeit és bármely egyéb releváns döntést.

A Bizottság a költségvetési tervezethez a következőket csatolja:

a) egy összehasonlító táblázatot, amely tartalmazza a többi uniós intézményre vonatkozó költségvetési tervezetet és a többi uniós intézménynek a Bizottsághoz megküldött eredeti tervezeteit, valamint adott esetben annak indokolását, hogy költségvetési tervezet miért tartalmaz a többi uniós intézmény által tervezett összegektől eltérő összegeket;

b) bármely olyan munkadokumentumot, amelyet hasznosnak tekint az uniós intézmények létszámterveivel kapcsolatban, és amely tartalmazza a legutolsó jóváhagyott létszámtervet és ismerteti: i. az Unió által alkalmazott teljes személyzet létszámát, kimutatva a munkaszerződés-típusokat; ii. az álláshelyekre és a külső személyzetre vonatkozó politikáról, valamint a nemek közötti egyensúlyról szóló nyilatkozatot; iii. a költségvetési tervezet benyújtási évét megelőző év utolsó napján ténylegesen betöltött álláshelyek számát, valamint erre a megelőző évre vonatkozóan a ténylegesen foglalkoztatott teljes munkaidős egyenértékek éves átlagos számát, feltüntetve a besorolási fokozatok, nemek és igazgatási egységek szerinti felosztásukat; iv. az álláshelyek felsorolását szakpolitikai területek szerint; v. a külső személyzet egyes besorolási osztályai tekintetében a teljes munkaidős egyenértékre történő eredeti átszámítást a jóváhagyott előirányzatok alapján, valamint a költségvetési tervezet benyújtási évének elején ténylegesen foglalkoztatott személyek számát, feltüntetve a besorolási csoport és adott esetben a besorolási fokozat szerinti megoszlást;

c) a 70. és 71. cikkben említett uniós szervekre vonatkozóan a bevételeket és a kiadásokat, valamint a személyzetre vonatkozó, ezen albekezdés b) pontjában említett valamennyi információt tartalmazó munkadokumentumot;

d) az adott pénzügyi évre vonatkozó előirányzatok tervezett végrehajtásával és a fennálló kötelezettségvállalásokkal foglalkozó munkadokumentumot;

e) az igazgatási előirányzatok tekintetében a költségvetés Bizottságra vonatkozó szakaszában szereplő, a Bizottság által teljesítendő igazgatási kiadásokat tartalmazó munkadokumentumot;

f) a kísérleti projektekre és előkészítő intézkedésekre vonatkozó munkadokumentumot, amely tartalmazza az eredmények értékelését és a tervezett követő intézkedéseket is;

g) a nemzetközi szervezetek finanszírozása tekintetében a következőket tartalmazó munkadokumentumot: i. összefoglaló valamennyi hozzájárulásról uniós programok vagy alapok szerinti bontásban és nemzetközi szervezetenként; ii. egy indokolás, amely megmagyarázza, hogy az Unió számára miért volt hatékonyabb e nemzetközi szervezetek finanszírozása, mint a közvetlen fellépés;

h) programindokolások vagy a következőket tartalmazó egyéb releváns dokumentumok: i. azon uniós szakpolitikák és célkitűzések megjelölése, amelyekhez a program hozzájárul; ii. az uniós szintű intézkedés szabatos indokolása, többek között a szubszidiaritás elvével összhangban; iii. a program célkitűzéseinek megvalósítása során elért előrehaladást, a 33. cikkben meghatározottak szerint; iv. az előirányzatok szintjével kapcsolatosan javasolt változtatások teljeskörű indokolása, ideértve a költség-haszon elemzést is; v. a program folyó évi és előző pénzügyi évi végrehajtási arányaira vonatkozó információk;

i) az előző pénzügyi években vállalt, a költségvetési tervezetben javasolt költségvetési kötelezettségvállalások teljesítéséhez szükséges, az elkövetkező költségvetési években esedékes kifizetések ütemtervének a kifizetéseket programonként és címenként feltüntető, összefoglaló beszámolója.

Ha a köz- és magánszféra közötti partnerségek finanszírozási eszközöket vesznek igénybe, a (4) bekezdésben említett munkadokumentumnak tartalmaznia kell az eszközökre vonatkozó információkat.

Ha a Bizottság pénzügyi eszközöket vesz igénybe, munkadokumentumot kell csatolnia a költségvetési tervezethez, amely minden egyes pénzügyi eszközre vonatkozóan tartalmazza a következőket:

a) a pénzügyi eszközre és annak alap-jogiaktusára való hivatkozás, valamint az eszköznek, a költségvetésre gyakorolt hatásának, időtartamának és az Uniós hozzájárulás hozzáadott értékének általános ismertetése;

b) a felhasználásban érintett pénzügyi intézmények, ideértve bármely, a 155. cikk (2) bekezdésének alkalmazásával kapcsolatos kérdést;

c) a pénzügyi eszköz hozzájárulása a szóban forgó program célkitűzéseinek eléréséhez, meghatározott mutatók, adott esetben többek között a földrajzi diverzifikáció alapján;

d) a tervezett műveletek, ideértve az előirányzott támogatási multiplikátorhatáson és a várhatóan mozgósítható magántőke nagyságán vagy - amennyiben az nem áll rendelkezésre - a meglévő pénzügyi eszközökből eredő tőkeáttételi hatáson alapuló célvolumeneket is;

e) az érintett műveleteknek megfelelő költségvetési sorok és az összesített költségvetési kötelezettségvállalás és költségvetési kifizetés;

f) a pénzügyi eszközökre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás és az egyes projektekre vonatkozó, tulajdon- vagy hitelviszony formájában tett jogi kötelezettségvállalások közötti átlagos időtartamot, amennyiben az meghaladja a három évet;

g) a 209. cikk (3) bekezdése szerinti bevétel és visszafizetések külön feltüntetve, ideértve azok felhasználásának értékelését is;

h) a tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések értéke az előző évekhez képest;

i) a kockázati és kötelezettségvállalási tartalékok teljes összege, valamint az Unió pénzügyi kockázati kitettségére, többek között az esetleges függő kötelezettségekre vonatkozó bármely információ;

j) az eszközök értékvesztése és a lehívott biztosítékok, mind az előző évre, mind kumulált összegben;

k) a pénzügyi eszköz teljesítménye, ideértve a megvalósított beruházásokat, az előirányzott és az elért támogatási és beruházási multiplikátorhatást és a mozgósított magántőke nagyságát is;

l) a közös tartalékalapban tartalékolt források és adott esetben a vagyonkezelői számla egyenlege.

Az első albekezdésben említett munkadokumentumnak tartalmaznia kell továbbá a pénzügyi eszközök kezelésére kifizetett igazgatási díjakból és egyéb pénzügyi és működési költségekből adódó igazgatási kiadások teljes összegének, valamint kezelő felenként és pénzügyi eszközönként lebontott összegeinek áttekintését.

A Bizottság megindokolja az első albekezdés f) pontjában említett időtartamot, és adott esetben cselekvési tervet javasol ezen időtartam lerövidítésére az éves mentesítési eljárás keretében.

Az első albekezdésében említett munkadokumentumban egy egyértelmű és tömör táblázatban pénzügyi eszközök szerinti bontásban össze kell foglalni az információkat.

Ha az Unió költségvetési biztosítékot nyújtott, a Bizottság munkadokumentumot csatol a költségvetési tervezethez, amely minden egyes költségvetési biztosítékra és a közös tartalékalapra vonatkozóan tartalmazza a következőket:

a) a költségvetési biztosítékra és annak alap-jogiaktusára való hivatkozás, valamint a költségvetési biztosítéknak, a költségvetés pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt hatásának, időtartamának és az Uniós támogatás hozzáadott értékének általános ismertetése;

b) a költségvetési biztosíték partnerei, ideértve bármely, a 155. cikk (2) bekezdésének alkalmazásával kapcsolatos kérdést;

c) a költségvetési biztosíték hozzájárulása a költségvetési biztosíték célkitűzéseinek eléréséhez, meghatározott mutatók, adott esetben többek között a földrajzi diverzifikáció és a magánforrások mozgósítása alapján;

d) a költségvetési biztosítékkal fedezett műveletekre vonatkozó információk összevont alapon, ágazatok, országok és eszközök szerint, ideértve adott esetben a portfóliókat és a más uniós fellépésekkel kombinált támogatást;

e) a címzetteknek átutalt összeg, valamint a költségvetési biztosíték keretében támogatott projektek által elért tőkeáttételi hatás értékelése;

f) a d) pontban említettel azonos alapon összevont információk a lehívott költségvetési biztosítékról, a veszteségekről, a visszatérítésekről, a beszedett összegekről és az egyéb befizetésekről;

g) a közös tartalékalap pénzügyi irányítására, teljesítményére és kockázatára vonatkozó információk az előző naptári év vége tekintetében;

h) a közös tartalékalap tényleges tartalékfeltöltési rátája és adott esetben a 213. cikk (4) bekezdése szerinti későbbi műveletek;

i) a közös tartalékalapot érintő pénzmozgások az előző naptári évben, valamint a jelentős ügyletek és az Unió pénzügyi kockázati kitettségére vonatkozó releváns információk.

j) a költségvetési biztosítékokból vagy a pénzügyi támogatásból származó, a költségvetés által viselt függő kötelezettségek fenntarthatóságának értékelése a 210. cikk (3) bekezdése szerint.

Ha a Bizottság a külső fellépésekre elkülönített uniós vagyonkezelői alapokat vesz igénybe, a költségvetési tervezethez részletes munkadokumentumot is csatol az említett pénzalapok által támogatott tevékenységekről, amely tartalmazza:

a) a vagyonkezelői alapok végrehajtását, amely többek között információkat tartalmaz a forrásokat felhasználó szervezetekkel kialakított nyomonkövetési mechanizmusokról;

b) a vagyonkezelői alapok irányítási költségeit;

c) az Uniótól eltérő más támogatók által nyújtott hozzájárulásokat;

d) a 234. cikk (3) bekezdésében meghatározott feltételek alapján a vagyonkezelői alapok teljesítményéről kialakított előzetes értékelését;

e) annak leírását, hogy tevékenységeik miként járultak hozzá az azon eszköz alap-jogiaktusában lefektetett célok eléréséhez, amelyből a vagyonkezelői alapok uniós támogatásban részesültek.

A Bizottság a költségvetési tervezethez munkadokumentumot csatol, amelyben minden olyan költségvetési sor esetében, amelyen belső vagy külső címzett bevételt könyvelnek, feltünteti:

a) az ilyen bevételek tervezett összegét;

b) az előző évekről átvitt ilyen bevételek tervezett összegét.

A 2010/427/EU tanácsi határozat ( 7 ) 8. cikkének (5) bekezdésével összhangban a Bizottság a költségvetési tervezettel együtt egy olyan munkadokumentumot is továbbít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely összesített formában tartalmazza:

a) az Unió külső fellépéseivel kapcsolatos, a költségvetésből finanszírozott valamennyi igazgatási és operatív kiadást, ideértve a KKBP és a közös biztonság- és védelempolitikával kapcsolatos feladatokat is;

b) az EKSZ előző évi összes igazgatási kiadását az uniós küldöttségek kiadásai és az EKSZ központi igazgatásának kiadásai szerinti bontásban; valamint az operatív kiadások kimutatását földrajzi területek (régiók, országok), témák, valamint uniós küldöttségek és missziók szerinti bontásban.

A (10) bekezdésben említett munkadokumentum emellett:

a) minden besorolási osztály minden besorolási fokozata esetében részletezi az Unió egyes küldöttségeiben és az EKSZ központi igazgatásában található álláshelyek számát, valamint az állandó és ideiglenes álláshelyek számát, beleértve az előirányzatok keretei között engedélyezett szerződéses és helyi alkalmazottakat is;

b) besorolási fokozatok és osztályok szerint feltünteti az álláshelyek számának bármilyen, az előző pénzügyi évhez viszonyított növekedését vagy csökkenését az EKSZ központi igazgatásában és az Unió küldöttségeinek összességében;

c) feltünteti az adott pénzügyi évre és az előző pénzügyi évre engedélyezett álláshelyek számát, valamint a tagállamokból kirendelt diplomaták és az uniós tisztviselők által betöltött álláshelyek számát;

d) részletesen ismerteti a költségvetési tervezet bemutatásakor az Unió küldöttségeiben alkalmazott személyi állományt földrajzi területenkénti, nemenkénti, országonkénti és misszió szerinti bontásban, megkülönböztetve a létszámtervben szereplő álláshelyeket, a szerződéses alkalmazottakat, a helyi alkalmazottakat és a kirendelt nemzeti szakértőket, továbbá a költségvetési tervezetben az ilyen típusú személyzet számára kért előirányzatokat, a kért előirányzatokon alapuló, a teljes munkaidős egyenértékre vonatkozó becslésekkel együtt.

42. cikk

A költségvetési tervezethez benyújtott módosító indítvány

Ha olyan új információ merül fel, amely a költségvetési tervezet elkészítésekor még nem állt rendelkezésre, a Bizottság annak alapján saját kezdeményezésére vagy egy másik uniós intézmény saját szakaszára vonatkozó kérésére az EUMSZ 314. cikkében említett egyeztetőbizottság összehívása előtt egy vagy több módosító indítványt nyújthat be egyidejűleg az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a költségvetési tervezethez. Az ilyen indítványok magukban foglalhatnak olyan módosító indítványt is, amely különösen a mezőgazdasági kiadási előirányzatok aktualizálására irányul.

43. cikk

A költségvetés elfogadásából fakadó tagállami kötelezettségek

44. cikk

Költségvetés-módosítási tervezetek

A Bizottság túlnyomóan bevételvezérelt költségvetés-módosítási tervezeteket terjeszthet elő a következő esetekben:

a) az előző pénzügyi év egyenlegének a költségvetésbe történő bevezetése céljából, a 18. cikkben megállapított eljárással összhangban,

b) a saját forrásokra vonatkozó előrejelzésnek az aktualizált gazdasági előrejelzések tükrében történő felülvizsgálata céljából;

c) a saját forrásokra és egyéb bevételekre vonatkozó felülvizsgált előrejelzés aktualizálása, valamint a kifizetési előirányzatok rendelkezésre állásának és azok iránti igényeknek a felülvizsgálata céljából.

Elkerülhetetlen, kivételes vagy előre nem látható körülmények felmerülése esetén, különösen az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevétele céljából, a Bizottság túlnyomóan kiadásvezérelt költségvetés-módosítási tervezeteket terjeszthet elő.

A költségvetés-módosítási tervezet benyújtása előtt a Bizottság és a többi érintett uniós intézmény - különös tekintettel az előirányzatok várhatóan nem teljes mértékű felhasználására is - megvizsgálja a vonatkozó előirányzatok újraelosztásának lehetőségét.

A 43. cikk alkalmazandó a költségvetés-módosításokra. A költségvetés-módosításokat azon költségvetésre való hivatkozással kell alátámasztani, amelynek a tervezett összegeit módosítják.

45. cikk

A tervezett összegek és a költségvetési tervezetek korai továbbítása

A Bizottság, az Európai Parlament és a Tanács megegyezhet abban, hogy előrehoz bizonyos, a tervezett összegek továbbítására, valamint a költségvetési tervezet elfogadására és továbbítására vonatkozó időpontokat. E megállapodás azonban nem vezethet az említett szövegek mérlegelésére az EUMSZ 314. cikke és az Euratom-Szerződés 106a. cikke szerint biztosított időszakok lerövidítéséhez vagy meghosszabbításához.

2. FEJEZET

A költségvetés szerkezete és tartalma

46. cikk

A költségvetés szerkezete

A költségvetésnek a következőkből kell állnia:

a) általános bevételi és kiadási kimutatás;

b) az egyes uniós intézmények bevételi és kiadási kimutatásaira tagolódó különálló szakaszok, az Európai Tanács és a Tanács kivételével, amelyek a költségvetés ugyanazon szakaszában szerepelnek.

47. cikk

A költségvetési nómenklatúra

Valamennyi cím egy szakpolitikai területnek, valamennyi alcím pedig rendszerint egy programnak vagy tevékenységnek felel meg.

Minden cím tartalmazhat operatív előirányzatokat és igazgatási előirányzatokat. Az egy címhez tartozó igazgatási előirányzatokat egyetlen alcímben kell csoportosítani.

A költségvetési nómenklatúrának meg kell felelnie az egyediség, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, valamint az átláthatóság elveinek. Biztosítania kell a költségvetési folyamathoz szükséges egyértelműséget és átláthatóságot, megkönnyítve a vonatkozó jogalapokban foglalt főbb célkitűzések azonosítását, lehetővé téve a politikai prioritásokat érintő választásokat, valamint elősegítve a hatékony és eredményes végrehajtást.

Az egyes címek alatti, célmegjelöléssel feltüntetett igazgatási előirányzatokat a következőképpen kell besorolni:

a) a létszámtervben jóváhagyott személyzeti kiadások, amelyekben fel kell tüntetni az előirányzatok összegét és az e kiadásoknak megfelelő létszámtervi álláshelyek számát;

b) a külső személyzettel kapcsolatos kiadások, és a 30. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett, a többéves pénzügyi keret "igazgatás" fejezete alatt finanszírozott egyéb kiadások;

c) az ingatlanokkal kapcsolatos és egyéb vonatkozó kiadások, beleértve a takarítást, a karbantartást, a különböző bérleti díjakat, a távközlési szolgáltatásokat, valamint a víz, a gáz és a villamosenergia-ellátás díját is;

d) a programok végrehajtásához közvetlenül kapcsolódó külső személyzeti és technikai támogatási kiadások.

A Bizottság több cím tekintetében azonos típusú igazgatási kiadásait kiadási típus szerint osztályozott, külön kimutatásban kell összegezni.

48. cikk

Negatív bevétel

49. cikk

Előzetes előirányzatok

A költségvetés valamennyi szakasza tartalmazhat egy "előzetes előirányzatok" címet. Az előirányzatokat e címen kell megjeleníteni a következő esetek bármelyikében:

a) a költségvetés megállapításakor nincs az érintett fellépésre vonatkozó alap-jogiaktus;

b) komolyan megkérdőjelezhető az előirányzatok megfelelősége vagy az érintett költségvetési sorokon szereplő előirányzatoknak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban álló feltételek szerinti felhasználásának lehetősége.

Azokban az esetekben, amelyekben az alap-jogiaktust az EUMSZ 294. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni, az e cím alatt szereplő előirányzatokat csak az e rendelet 30. cikke (1) bekezdése első albekezdésének c) pontjában megállapított eljárással összhangban elvégzett átcsoportosítást követően lehet felhasználni; minden egyéb esetben azonban ezek az előirányzatok az e rendelet 31. cikkében megállapított eljárással összhangban elvégzett átcsoportosítást követően használhatók fel.

50. cikk

Negatív tartalék

A költségvetés Bizottságra vonatkozó szakasza legfeljebb 200 000 000 EUR összegben tartalmazhat "negatív tartalékot". Az ilyen tartalék, amelyet külön címben kell megjeleníteni, kizárólag kifizetési előirányzatokat tartalmazhat.

E negatív tartalékot a pénzügyi év vége előtt át kell csoportosítani a 30. és 31. cikkben megállapított eljárással összhangban.

51. cikk

Sürgősségisegély-tartalék

52. cikk

A költségvetés tartalma

A költségvetésnek a következőket kell magában foglalnia:

a) az általános bevételi és kiadási kimutatásban: i. az Unió folyó pénzügyi évre (n. évre) vonatkozó tervezett bevételei; ii. az előző pénzügyi évre vonatkozó tervezett bevételek és az n-2. évi bevételek; iii. az n. évre vonatkozó kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok; iv. az előző pénzügyi évre vonatkozó kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok; v. az n-2. évben vállalt és kifizetett kiadások, ez utóbbi az n. év költségvetésének százalékában is kifejezve; vi. a megfelelő megjegyzések minden alfejezet tekintetében, a 47. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint, ideértve az alap-jogiaktusra való hivatkozásokat is, amennyiben van ilyen, valamint az előirányzatok jellegével és céljával kapcsolatos összes megfelelő magyarázatot is;

b) minden egyes szakaszban a bevételek és a kiadások az a) pontban meghatározottal azonos struktúrában;

c) a személyi állomány tekintetében: i. létszámterv minden szakaszra vonatkozóan, amely besorolási fokozatonként megállapítja az álláshelyek számát besorolási osztályok és szolgálatok szerinti bontásban, valamint megállapítja az előirányzatok keretein belül engedélyezett állandó és ideiglenes álláshelyek számát; ii. létszámterv a kutatási és technológiafejlesztési előirányzatok közvetlen fellépésekre elkülönített összegeiből fizetett személyi állományra vonatkozóan, és létszámterv az ugyanezen előirányzatok közvetett fellépésekre elkülönített összegeiből fizetett személyi állományra vonatkozóan; a létszámterveket besorolási fokozatonként és osztályonként kell felosztani, és azokban különbséget kell tenni az előirányzatokon belül engedélyezett állandó és ideiglenes álláshelyek között; iii. egy olyan létszámterv, amely az álláshelyek számát besorolási fokozat és osztály alapján állapítja meg minden olyan, a 70. cikkben említett uniós szervre vonatkozóan, amely a költségvetést terhelő hozzájárulást kap. A létszámtervekben a pénzügyi évre engedélyezett álláshelyek száma mellett fel kell tüntetni az előző évre engedélyezett számot is. Az Euratom Ellátási Ügynökség személyzetét külön kell feltüntetni a Bizottság létszámtervében;

d) a pénzügyi támogatás és a költségvetési biztosítékok vonatkozásában: i. az általános bevételi kimutatásban az érintett műveletekre vonatkozó azon költségvetési sorok, amelyek a kezdetben nem teljesítő címzettektől kapott visszafizetések feltüntetésére szolgálnak. E sorokat "pro memoria" bejegyzéssel és megfelelő megjegyzésekkel kell ellátni; ii. a költségvetés Bizottságra vonatkozó szakaszában: - a szóban forgó műveletek tekintetében nyújtott költségvetési biztosítékokat tartalmazó költségvetési sorok. Ezeket a sorokat "pro memoria" bejegyzéssel kell ellátni, amennyiben nem merült fel olyan tényleges költség, amelyet végleges forrásokkal kell fedezni, - az alap-jogiaktusra és a tervezett műveletek volumenére, az időtartamra és az Unió által az ilyen műveletek tekintetében nyújtott pénzügyi biztosítékra vonatkozó megjegyzések; iii. a költségvetés Bizottságra vonatkozó szakaszához mellékelt dokumentumban, tájékoztató jelleggel, a kapcsolódó kockázatokra vonatkozóan is: - a folyamatban lévő tőkeműveletek és adósságkezelés; - az n. évre vonatkozó tőkeműveletek és adósságkezelés;

e) az alap-jogiaktus nélkül létrehozandó pénzügyi eszközök tekintetében: i. az érintett műveletekre vonatkozó költségvetési sorok; ii. a pénzügyi eszközök általános ismertetése, ideértve futamidejüket és költségvetési vonzatukat; iii. a tervezett műveletek, ideértve a várt támogatási és tőkeáttételi hatáson alapuló célvolumeneket is;

f) a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja szerint személyek vagy szervezetek által végrehajtott források tekintetében: i. hivatkozás az adott program alap-jogiaktusára; ii. a vonatkozó költségvetési sorok; iii. a tevékenység általános ismertetése, ideértve annak időtartamát és költségvetési vonzatait is;

g) a KKBP kiadásainak teljes összege egy - "KKBP" elnevezésű - külön jogcímcsoportokat tartalmazó alcímben, amely lefedi a KKBP-kiadásokat, és legalább a nagyobb különálló missziókra vonatkozóan külön költségvetési sorokat tartalmaz.

53. cikk

A személyzeti létszámtervekre vonatkozó szabályok

Az AD 14, AD 15 és AD 16 besorolási fokozat kivételével azonban minden uniós intézmény vagy szerv az engedélyezett álláshelyek 10 %-ának erejéig módosíthatja a létszámterveit, figyelembe véve az alábbi feltételeket:

a) ez nem befolyásolja a teljes pénzügyi évre vonatkozó személyzeti előirányzatok mértékét;

b) az egyes létszámtervek által engedélyezett álláshelyek teljes számára vonatkozó határ túllépésére nem kerül sor;

c) az uniós intézmény vagy szerv részt vett a Bizottság személyzeti átvilágítása keretében kezdeményezett, az Unió más intézményeivel és szerveivel végrehajtott teljesítményértékelésben.

A második albekezdésben említett módosítások végrehajtása előtt három héttel az uniós intézmények tájékoztatják az Európai Parlamentet és a Tanácsot erről a szándékukról. Abban az esetben, ha ezen időszakon belül az Európai Parlament vagy a Tanács kellően megalapozott kifogást emel, az uniós intézmények tartózkodnak a módosítások végrehajtásától, és a 44. cikkben meghatározott eljárást kell alkalmazni.

3. FEJEZET

Költségvetési fegyelem

54. cikk

A többéves pénzügyi kerettel és a 2014/335/EU, Euratom határozattal való összhang

A költségvetésnek összhangban kell lennie a többéves pénzügyi kerettel és a 2014/335/EU, Euratom határozattal.

55. cikk

Az uniós jogi aktusok összhangja a költségvetéssel

Ha egy uniós jogi aktus végrehajtása túllépi a költségvetésben rendelkezésre álló előirányzatokat, az ilyen jogi aktust pénzügyi értelemben nem lehet végrehajtani addig, amíg a költségvetést megfelelően nem módosították.

IV. CÍM

A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA

1. FEJEZET

Általános rendelkezések

56. cikk

A költségvetés végrehajtása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban

57. cikk

Tájékoztatás a személyes adatok ellenőrzési célokra történő átadásáról

A közvetlen irányítás keretében végrehajtott valamennyi vissza nem térítendő támogatáshoz, közbeszerzéshez vagy pénzdíjhoz kapcsolódó felhívásban a lehetséges kedvezményezetteket, részvételre jelentkezőket, ajánlattevőket és résztvevőket a 45/2001/EK rendelettel összhangban tájékoztatni kell arról, hogy az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából személyes adataikat továbbíthatják belső ellenőrzési szolgálatokhoz, a Számvevőszékhez vagy az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF), valamint a Bizottság, az e rendelet 69. cikkében említett végrehajtó ügynökségek és az e rendelet 70. és 71. cikkében említett uniós szervek engedélyezésre jogosult tisztviselői között.

58. cikk

Alap-jogiaktus és kivételek

Az (1) bekezdéstől eltérve, és a (3), (4) és (5) bekezdésben meghatározott feltételek mellett az alábbi előirányzatok alap-jogiaktus nélkül is felhasználhatók, amennyiben az ezekkel finanszírozandó intézkedések az Unió hatáskörébe tartoznak:

a) kísérleti jellegű, valamely intézkedés végrehajthatóságát és hasznosságát vizsgáló kísérleti projektek előirányzatai;

b) az EUMSZ és az Euratom-Szerződés hatálya alá tartozó, a jövőben elfogadandó intézkedésekre vonatkozó javaslatok előkészítését célzó előkészítő intézkedések előirányzatai;

c) az EUSZ V. címének területén hozott előkészítő intézkedések előirányzatai;

d) a Bizottság által az EUMSZ és az Euratom-Szerződés értelmében ráruházott, az e bekezdés b) pontjában említett, a jogalkotási kezdeményezésekre vonatkozó javaslatok benyújtásának jogától eltérő intézményi szintű előjogai, valamint az EUMSZ 154., 156., 159. és 160. cikke, az EUMSZ 168. cikkének (2) bekezdése, 171. cikkének (2) bekezdése és 173. cikkének (2) bekezdése, az EUMSZ 175. cikkének második bekezdése, az EUMSZ 181. cikkének (2) bekezdése, az EUMSZ 190. cikke, az EUMSZ 210. cikkének (2) bekezdése és 214. cikkének (6) bekezdése, valamint az Euratom-Szerződés 70. és 77.-85. cikke által közvetlenül ráruházott különleges hatáskörök alapján végrehajtott egyszeri, vagy határozatlan időtartamú fellépések előirányzatai;

e) az egyes uniós intézmények működtetésére vonatkozó előirányzatok, azok igazgatási autonómiája alapján.

A (2) bekezdés b) pontjában említett új előkészítő intézkedések előirányzatainak teljes összege egyetlen pénzügyi évben sem haladhatja meg az 50 000 000 EUR-t, és az előkészítő intézkedésekre ténylegesen lekötött előirányzatok teljes összege nem haladhatja meg a 100 000 000 EUR-t.

Az uniós válságkezelési műveletek alkalmazásában az előkészítő intézkedések célja többek között az operatív követelmények értékelése, az első erőforrások gyors rendelkezésre bocsátásának biztosítása vagy a műveletek megkezdéséhez szükséges helyi feltételek megteremtése. Az előkészítő intézkedéseket - a főképviselő javaslatára - a Tanács fogadja el.

Az előkészítő intézkedések gyors végrehajtása érdekében a főképviselő a lehető leghamarabb tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Bizottságot a Tanács előkészítő intézkedés meghozatalára irányuló szándékáról, valamint különösen az ehhez szükséges források tervezett mértékéről. A Bizottság meghoz minden szükséges intézkedést a források gyors kifizetésének biztosítása érdekében.

Az EUSZ V. címe alá tartozó uniós válságkezelési műveletek előkészítése érdekében a Tanács által elfogadott intézkedések finanszírozásának magában kell foglalnia azokat a többletköltségeket, amelyek a helyszínen többek között az uniós intézmények személyzetének részvételével végrehajtott misszióból vagy csapatbevetésből erednek, ideértve a nagy kockázatra nyújtott biztosítást, az utazási és szállásköltségeket, illetve a napidíjakat is.

59. cikk

A költségvetés végrehajtása a Bizottságtól eltérő uniós intézmények által

Ezeknek a megállapodásoknak lehetővé kell tenniük az előirányzatok átcsoportosítását, illetve a felhasználásuk során felmerülő költségek beszedését.

60. cikk

A költségvetés végrehajtási hatáskörének átruházása

A Bizottság az első albekezdésben említett hatáskör-átruházást saját szabályai szerint visszavonhatja.

Az első albekezdés alkalmazásában a főképviselő meghozza az Unió küldöttségei és a Bizottság szervezeti egységei közötti együttműködés megkönnyítéséhez szükséges intézkedéseket.

Az EKSZ az első albekezdésben említett hatáskör-átruházást saját szabályai szerint visszavonhatja.

61. cikk

Összeférhetetlenség

2. FEJEZET

Végrehajtási módszerek

62. cikk

A költségvetés végrehajtásának módszerei

A Bizottság a költségvetést bármely alábbi módon hajtja végre:

a) a 125-153. cikkben foglaltak szerint közvetlenül (a továbbiakban: közvetlen irányítás) szervezeti egységein, többek között az 60. cikk (2) bekezdésének megfelelően az illetékes küldöttségvezető felügyelete mellett az Unió küldöttségein dolgozó alkalmazottain, vagy a 69. cikkben említett végrehajtó ügynökségeken keresztül;

b) a 63. cikkben és a 125-129. cikkben foglaltak szerint a tagállamokkal megosztott irányításban (a továbbiakban: megosztott irányítás);

c) a 125-149. és a 154-159. cikkben foglaltak szerint közvetetten (a továbbiakban: közvetett irányítás), amennyiben az alap-jogiaktus így rendelkezik, illetve az 58. cikk (2) bekezdésének a)-d) pontjában említett esetekben a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával: i. harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek; ii. a 156. cikk szerinti nemzetközi szervezetek vagy ügynökségeik; iii. az Európai Beruházási Bank (EBB), az Európai Beruházási Alap (EBA) vagy mindkettő, csoportként eljárva (a továbbiakban: az EBB csoport); iv. a 70. és a 71. cikkben említett uniós szervek; v. közjogi szervek, beleértve a tagállami szervezeteket; vi. magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, beleértve a tagállami szervezeteket, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi biztosítékokat nyújtanak számukra; vii. a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi biztosítékokat nyújtó szervek; viii. az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban ekként megjelölt szervek vagy személyek.

Az első albekezdés c) pontjának vi. pontját illetően a szükséges pénzügyi garancia összege rögzíthető a vonatkozó alap-jogiaktusban, és az érintett szerv számára nyújtott Uniós hozzájárulás maximális összegére korlátozható. Abban az esetben, ha többen nyújtanak garanciát, a garanciával fedezendő teljes kötelezettség összegének felosztását a hozzájárulási megállapodásban kell meghatározni, amelyben előírható, hogy az egyes garancianyújtók kötelezettsége arányos legyen az adott szerv számára nyújtott hozzájárulásuk mértékével.

A megosztott irányítás céljából a költségvetés végrehajtásának eszközeit ágazatspecifikus szabályok határozzák meg.

A Bizottság a közvetett irányítás céljából a VI. címet alkalmazza, a pénzügyi eszközök és költségvetési biztosítékok esetében pedig a VI. és X. címet. A végrehajtó szervezeteknek az érintett hozzájárulási megállapodásban meghatározott költségvetés-végrehajtási eszközöket kell alkalmazniuk.

E rendelet VII. címével összhangban a Bizottság szerződéseken keresztül nem szervezhet ki olyan feladatokat, amelyek hatósági vagy mérlegelési jogkör gyakorlásával járnak.

63. cikk

Tagállamokkal megosztott irányítás

A tagállamok a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatok elvégzése során megtesznek minden, az Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez szükséges - többek között jogalkotási, szabályozási és igazgatási - intézkedést, különösen:

a) biztosítják, hogy a költségvetésből finanszírozott műveleteket szabályosan és hatékonyan, a vonatkozó ágazatspecifikus szabályoknak megfelelően hajtsák végre;

b) kijelölik az uniós források kezeléséért és kontrolljáért felelős szerveket a (3) bekezdéssel összhangban, és felügyelik az ilyen szerveket;

c) megelőzik, felderítik és korrigálják a szabálytalanságokat és a csalást;

d) e rendelettel és az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban együttműködnek a Bizottsággal, az OLAF-fal, a Számvevőszékkel, és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelet ( 8 ) szerinti megerősített együttműködésben résztvevő tagállamok esetében az Európai Ügyészséggel is.

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében a tagállamok az arányosság elvét tiszteletben tartva, valamint e cikknek és a vonatkozó ágazatspecifikus szabályoknak megfelelően a tranzakciók reprezentatív és/vagy kockázatalapú mintáin szükség szerint helyszíni ellenőrzéseket is magukban foglaló előzetes és utólagos kontrollokat végeznek. Emellett visszafizettetik a jogosulatlanul kifizetett összegeket, és amennyiben e tekintetben szükséges, bírósági eljárásokat indítanak.

A tagállamok az ágazatspecifikus szabályoknak vagy a nemzeti jogszabályok különös rendelkezéseinek megfelelő, hatékony, visszatartó erejű és arányos szankciókkal sújtják a végső kedvezményezetteket.

A kockázatelemzés részeként és az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban a Bizottság nyomon követi a tagállamokban létrehozott irányítási és kontrollrendszereket. Az ellenőrzési tevékenység során a Bizottság tiszteletben tartja az arányosság elvét, és figyelembe veszi az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban értékelt kockázati szintet.

A szervek kijelölésére vonatkozó döntés során a tagállamok döntésüket alapozhatják arra is, hogy az irányítási és kontrollrendszerek lényegüket tekintve megegyeznek-e a korábbi időszakokban már meglévő rendszerekkel, és hogy azok megfelelően működtek-e.

Ha az ellenőrzési és kontrollmegállapítások szerint a kijelölt szervek már nem felelnek meg az ágazatspecifikus szabályokban megállapított feltételeknek, a tagállamok meghozzák az annak biztosítása érdekében szükséges intézkedéseket, hogy az említett szervekre bízott feladatok végrehajtása során tapasztalt hiányosságokat - többek között a kijelölésnek az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban történő visszavonása révén - orvosolják.

Ágazatspecifikus szabályokban kell meghatározni a Bizottságnak az ebben a bekezdésben meghatározott folyamatban játszott szerepét.

A (3) bekezdés értelmében kijelölt szervek:

a) eredményes és hatékony belső kontrollrendszert hoznak létre, és biztosítják annak működését;

b) pontos, teljeskörű és megbízható információkat időben biztosító számviteli rendszert alkalmaznak;

c) benyújtják az (5), (6) és (7) bekezdésben említett információkat;

d) a 38. cikk (2)-(6) bekezdésének megfelelően biztosítják az utólagos közzétételt.

A személyes adatokat az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban kell kezelni.

A (3) bekezdés értelmében kijelölt szervek a következő pénzügyi év február 15. napjáig benyújtják a Bizottságnak a következőket:

a) az ágazatspecifikus szabályokban meghatározottak szerinti, adott referencia-időszakban feladataik végrehajtása során teljesített, és a Bizottságnak visszatérítésre benyújtott kifizetések elszámolását;

b) a végső ellenőrzési jelentések és az elvégzett kontrollok éves összefoglalóját - beleértve a rendszerekben azonosított hibák és gyengeségek jellegének és mértékének elemzését is -, valamint a megtett vagy megtenni tervezett korrekciós intézkedéseket.

Az (5) bekezdés a) pontjában említett elszámolásoknak tartalmazniuk kell az előfinanszírozást, és azokat az összegeket, amelyek miatt a visszafizettetési eljárás folyamatban van vagy lezárult. Az elszámoláshoz mellékelni kell egy vezetői nyilatkozatot, mely megerősíti, hogy a források kezeléséért felelős személyek véleménye szerint:

a) az információ megfelelő módon feltüntetett, teljeskörű és pontos;

b) a kiadásokat az eredetileg tervezett célra fordították, az ágazatspecifikus szabályokban meghatározottak szerint;

c) a bevezetett kontrollrendszerek biztosítják az alapul szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét.

A Bizottság az érintett tagállam tájékoztatása nyomán az (5) bekezdésben meghatározott február 15-i határidőt kivételes esetben március 1-jéig meghosszabbíthatja.

A tagállamok a megfelelő szinten közzé tehetik az (5) és (6) bekezdésben, valamint az ebben a bekezdésben említett információkat.

A tagállamok ezen túlmenően a megfelelő szinten aláírt nyilatkozatokat is benyújthatnak az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak az (5) és a (6) és az ebben a bekezdésben említett információk kapcsán.

Annak biztosítása érdekében, hogy az uniós forrásokat az alkalmazandó szabályokkal összhangban használják fel, a Bizottság:

a) a kijelölt szervek elszámolásainak vizsgálatára és elfogadására vonatkozóan olyan eljárásokat alkalmaz, amelyek biztosítják, hogy az elszámolások hiánytalanok, pontosak és a valóságnak megfelelőek legyenek;

b) kizárja az uniós finanszírozásból azokat a kiadásokat, amelyek tekintetében az alkalmazandó jog megsértésével teljesítettek kifizetéseket;

c) megszakítja a kifizetési határidőket, vagy felfüggeszti a kifizetéseket, amennyiben az ágazatspecifikus szabályok így rendelkeznek.

A Bizottság teljesen vagy részben feloldja a kifizetési határidők megszakítását vagy a kifizetések felfüggesztését, miután a tagállam benyújtotta észrevételeit, és amint megtette a szükséges intézkedéseket. A 74. cikk (9) bekezdésében említett éves tevékenységi jelentésben ki kell térni az ezen bekezdés szerinti összes kötelezettségre.

3. FEJEZET

Európai hivatalok és uniós szervek

1. SZAKASZ

EURÓPAI HIVATALOK

64. cikk

Az európai hivatalok hatásköre

Hatáskörükön belül az európai hivatalok:

a) a létesítő jogi aktusukban vagy az Unió egyéb jogi aktusaiban meghatározott kötelező feladatokat hajtanak végre;

b) a 66. cikknek megfelelően nem kötelező feladatokat is végrehajthatnak, amennyiben ezt igazgatási bizottságuk a költségek és hasznok, valamint a részt vevő partnerek tekintetében jelentkező, kapcsolódó kockázatok vizsgálatát követően engedélyezi.

65. cikk

Az európai hivatalokra vonatkozó előirányzatok

Az első albekezdésben említett mellékletnek bevételi és kiadási kimutatás formáját kell öltenie, a költségvetés szakaszaival azonos módon tovább bontva.

Az említett mellékletben feltüntetett előirányzatoknak:

a) fedezniük kell az egyes európai hivatalok összes olyan pénzügyi igényét, amely a létesítő jogi aktusukban vagy az Unió egyéb jogi aktusaiban meghatározott kötelező feladatok végrehajtásához szükséges;

b) fedezhetik az európai hivatal azon pénzügyi igényeit, amelyek a Szerződésekkel vagy a Szerződések alapján létrehozott uniós intézmények, uniós szervek, más európai hivatalok és ügynökségek által kért és a hivatal létesítő jogi aktusának megfelelően engedélyezett feladatok végrehajtásához szükségesek.

66. cikk

Nem kötelező feladatok

A 64. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett nem kötelező feladatok tekintetében az európai hivatal:

a) igazgatójára uniós intézmények, uniós szervek és egyéb európai hivatalok hatáskört ruházhatnak át, valamint átruházhatják rá az uniós intézményre, uniós szervre vagy egyéb európai hivatalra vonatkozó költségvetési szakaszban megjelenített előirányzatok tekintetében az engedélyezésre jogosult tisztviselői hatáskört is;

b) uniós intézményekkel, uniós szervekkel, egyéb európai hivatalokkal vagy harmadik felekkel szolgáltatási szintre vonatkozó eseti megállapodást köthet.

67. cikk

Az európai hivatalok számviteli nyilvántartása

2. Szakasz

Ügynökségek és uniós szervek

68. cikk

Az Euratom Ellátási Ügynökségre való alkalmazás

A rendelet alkalmazandó az Euratom Ellátási Ügynökség költségvetésének végrehajtására.

69. cikk

Végrehajtó ügynökségek

70. cikk

Az EUMSZ és az Euratom-Szerződés alapján létrehozott szervek

71. cikk

A köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek

Az alap-jogiaktussal létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező és a köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott szervek elfogadják saját pénzügyi szabályaikat.

E szabályoknak magukban kell foglalniuk az uniós forrásokkal való hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához szükséges elveket.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 269. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy e rendeletet a 154. cikken alapuló olyan, a köz- és magánszféra közötti partnerségre vonatkozó pénzügyiszabályzat-mintával egészítse ki, amely meghatározza az uniós forrásokkal való hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához szükséges elveket.

A köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek pénzügyi szabályai nem térhetnek el a pénzügyiszabályzat-mintától, kivéve amennyiben sajátos szükségleteik ezt megkívánják, és a Bizottság előzetes hozzájárulását adta.

A 70. cikk (4)-(7) bekezdése a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervekre is alkalmazandó.

4. FEJEZET

Pénzügyi szereplők

1. szakasz

A feladatok elkülönítésének elve

72. cikk

A feladatok elkülönítése

2. szakasz

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő

73. cikk

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő

74. cikk

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő jogköre és feladatai

Az előzetes kontrollok gyakoriságának és intenzitásának fokát az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő határozza meg a korábbi kontrollok eredményei, valamint a kockázattal és költséghatékonysággal kapcsolatos megfontolások figyelembevételével, az engedélyezésre jogosult tisztviselő saját kockázatelemzése alapján. Kétség esetén az érintett műveletek jóváhagyásáért felelős engedélyezésre jogosult tisztviselő az előzetes kontroll részeként kiegészítő információkat kér vagy helyszíni kontrollt végez annak érdekében, hogy észszerű bizonyosságot szerezzen.

Egy adott művelet ellenőrzését a műveletet kezdeményezőktől eltérő személyzetnek kell végeznie. Az ellenőrzést végző személyzet nem lehet alárendeltje a műveletet kezdeményező személyzetnek.

Az utólagos kontrollt a személyzet olyan tagjának kell végeznie, aki az előzetes kontrollért nem felelős. Az utólagos kontrollért felelős személyzet nem lehet alárendeltje az előzetes kontrollt végző személyzetnek.

A kedvezményezetteknél végzett ellenőrzések elvégzésére vonatkozó szabályoknak és mechanizmusoknak - így többek között az alkalmazott időkeretnek is - egyértelműeknek, következeteseknek és átláthatóaknak kell lenniük, és az ezekre vonatkozó tájékoztatást a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás aláírásakor a kedvezményezettek rendelkezésére kell bocsátani.

Minden uniós intézményben a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő biztosítja, hogy:

a) a közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők és beosztottjaik megkapják a kontrollokra vonatkozó standardokkal és a kapcsolódó módszerekkel és technikákkal kapcsolatos megfelelő, rendszeresen naprakésszé tett információkat, valamint erre vonatkozóan képzésben részesüljenek;

b) szükség esetén meghozzák a kontrollrendszerek (2) bekezdés szerinti eredményes és hatékony működését biztosító intézkedéseket.

Az Unió érdekeit esetlegesen sértő jogellenes tevékenység, csalás vagy korrupció esetén a személyzet tagja tájékoztatja a személyzeti szabályzatban, valamint az uniós intézmények csalás, korrupció és az Unió érdekeit sértő egyéb jogellenes tevékenységek megelőzésével kapcsolatos belső vizsgálatok szabályairól hozott határozataiban kijelölt hatóságokat és szerveket. Az Unió pénzgazdálkodását ellenőrző külső ellenőrökkel kötött szerződések kötelezik a külső ellenőrt arra, hogy tájékoztassa a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőt, amennyiben az Unió érdekeit esetlegesen sértő jogellenes tevékenység, csalás vagy korrupció gyanúja merül fel.

A megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő az adott uniós intézmény felé feladatai teljesítéséről éves tevékenységi jelentés formájában számol be, amely jelentés a kontrollok eredményeit is magukban foglaló pénzügyi és igazgatási információkat tartalmaz, és amelyben nyilatkozik arról, hogy - kivéve, ha a bevételek és a kiadások meghatározott területeihez kapcsolódó fenntartások mást jeleznek - észszerű mértékben megbizonyosodott arról, hogy:

a) a jelentésben foglalt információk megbízható és valós képet adnak;

b) a jelentésben bemutatott tevékenységekhez rendelt forrásokat az eredetileg tervezett célra és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban használták fel; és

c) a bevezetett kontrolleljárások megfelelően biztosítják a jelentés tárgyát képező ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét.

Az éves tevékenységi jelentésben be kell számolni a műveleteknek a stratégiai tervekben meghatározott célkitűzésekhez és a teljesítménnyel kapcsolatos megfontolásokhoz viszonyított eredményéről, az e műveletekhez kacsolódó kockázatokról, a rendelkezésre álló források felhasználásáról, valamint a belső kontrollrendszerek működésének hatékonyságáról és eredményességéről. A jelentésnek átfogó értékelést kell tartalmaznia a kontrollok költségeiről és hasznairól, és információt arról, hogy az engedélyezett operatív kiadások milyen mértékben járulnak hozzá az Unió stratégiai célkitűzéseinek eléréséhez, és hoznak létre uniós hozzáadott értéket. A Bizottság elkészíti a megelőző év éves tevékenységi jelentéseinek összefoglalóját.

Az uniós intézmények, uniós szervek, európai hivatalok és ügynökségek engedélyezésre jogosult tisztviselőinek, illetve adott esetben megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőinek a pénzügyi évre vonatkozó éves tevékenységi jelentéseit a következő pénzügyi év július 1-jéig könnyen hozzáférhető módon közzé kell tenni az adott uniós intézmény, uniós szerv, európai hivatal vagy ügynökség weboldalán, figyelembe véve a kellően indokolt titoktartási és biztonsági megfontolásokat.

75. cikk

A bizonylatok megőrzése az engedélyezésre jogosult tisztviselő által

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő papíralapú vagy elektronikus rendszereket hoz létre a költségvetés végrehajtására vonatkozó bizonylatok eredeti példányainak a nyilvántartására. Az ilyen bizonylatokat legalább öt évig meg kell őrizni azon időponttól számítva, amikor az Európai Parlament mentesítést ad azon pénzügyi évre, amelyre az egyes bizonylatok vonatkoznak.

Az első bekezdés sérelme nélkül, a még le nem zárt műveletekre vonatkozó bizonylatokat minden esetben az említett műveletek végleges lezárását követő év végéig kell megőrizni.

A bizonylatokban foglalt személyes adatokat lehetőség szerint törölni kell, amennyiben ezek az adatok a költségvetés végrehajtására vonatkozó felelősség alóli mentesítéshez, a kontrollhoz, illetve az ellenőrzéshez nem szükségesek. A forgalmi adatok megőrzésére a 45/2001/EK rendelet 37. cikke (2) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

76. cikk

Az uniós küldöttségvezetők jogköre és feladatai

Ennek érdekében az uniós küldöttségvezetők meghozzák a szükséges intézkedéseket minden olyan helyzet kialakulásának a megelőzésére, amely valószínűsíthetően veszélyezteti a Bizottságnak a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos, közvetve rájuk átruházott felelősségből fakadó felelősségét, valamint minden olyan prioritáskonfliktust, amely valószínűsíthetően hatással van a rájuk átruházott pénzgazdálkodási feladatok végrehajtására.

Ha a második albekezdésben említett helyzet vagy konfliktus alakul ki, az uniós küldöttségvezetők erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottság és az EKSZ felelős főigazgatóit. A főigazgatók megteszik a megfelelő lépéseket a helyzet orvoslására.

Az uniós küldöttségvezetők teljes mértékben együttműködnek a mentesítési eljárásban részt vevő uniós intézményekkel, és adott esetben minden szükséges további információt biztosítanak. Ezzel kapcsolatban felkérhetők arra, hogy részt vegyenek az érintett szervek ülésein, és támogassák az illetékes megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőt.

Az 60. cikk (2) bekezdésének megfelelően közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőként eljáró uniós küldöttségvezetők válaszolnak a Bizottság megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselője által a Bizottság saját kérésére, illetve a mentesítéssel összefüggésben az Európai Parlament kérésére feltett bármely kérdésre.

A Bizottság biztosítja, hogy a hatáskörök uniós küldöttségvezetőkre való továbbátruházása ne érintse hátrányosan az EUMSZ 319. cikke szerinti mentesítési eljárást.

3. szakasz

A számvitelért felelős tisztviselő

77. cikk

A számvitelért felelős tisztviselő jogköre és feladatai

Minden uniós intézmény kinevez egy számvitelért felelős tisztviselőt, aki az adott intézményekben felel a következőkért:

a) a kifizetések megfelelő végrehajtása, a bevételek beszedése és a megállapított követelések visszafizettetése;

b) az elszámolások elkészítése és bemutatása a XIII. címmel összhangban;

c) könyvvezetés a 82. és a 84. cikkel összhangban;

d) a számviteli szabályok és eljárások megállapítása, valamint a számlatükör elkészítése, a 80-84. cikkel összhangban;

e) az alkalmazandó számviteli rendszerek meghatározása és jóváhagyása, valamint adott esetben az engedélyezésre jogosult tisztviselő által a számviteli adatok szolgáltatása vagy igazolása céljára meghatározott rendszerek jóváhagyása;

f) likviditáskezelés.

Az első albekezdés e) pontjában említett feladatokkal összefüggésben a számvitelért felelős tisztviselő felhatalmazást kap arra, hogy a jóváhagyási kritériumoknak való megfelelést bármikor ellenőrizze.

A költségvetés EKSZ-re vonatkozó szakaszának végrehajtása tekintetében az EKSZ számvitelért felelős tisztviselőjeként is a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője jár el.

78. cikk

A számvitelért felelős tisztviselő kinevezése és megbízatásának megszűnése

Az uniós intézmény a számvitelért felelős tisztviselőt oklevéllel, illetve annak megfelelő szakmai tapasztalattal bizonyított alkalmassága alapján választja ki.

Ebben az esetben megteszik a szükséges lépéseket az esetleges összeférhetetlenség elkerülésére.

A számvitelért felelős új tisztviselő legkésőbb az átadástól számított egy hónapon belül köteles aláírásával jelezni a próbamérleg elfogadását, valamint közölheti fenntartásait.

Az átvételi jelentés tartalmazza a próbamérleg eredményét és az esetleges fenntartásokat.

79. cikk

A számvitelért felelős tisztviselő által átruházható jogkörök

Kötelezettségeinek teljesítése során a számvitelért felelős tisztviselő bizonyos feladatokat beosztottjaira és a 89. cikk (1) bekezdésének megfelelően kinevezett előlegszámla-kezelőkre ruházhat át.

A felhatalmazó jogi aktus megállapítja e feladatokat.

80. cikk

Számviteli szabályok

81. cikk

Az elszámolás rendje

82. cikk

Könyvvezetés

E célból a számvitelért felelős tisztviselő megbizonyosodik arról, hogy az elszámolások a 80. cikkben említett számviteli szabályokkal és a 77. cikk (1) bekezdése első albekezdésének d) pontja szerinti számviteli eljárásokkal összhangban készültek, és hogy az elszámolásokban valamennyi bevétel és kiadás szerepel.

Annak érdekében, hogy az Unió beszámolói tükrözhessék az uniós források felhasználását, az engedélyezésre jogosult tisztviselő rendszeresen, de legalább a számlazárás céljából tájékoztatja a számvitelért felelős tisztviselőt a vagyonkezelői számlák releváns pénzügyi adatairól.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő továbbra is teljes mértékben felel az irányítása alá tartozó források megfelelő felhasználásáért, az ellenőrzése alatt álló kiadások jogszerűségéért és szabályszerűségéért, valamint a számvitelért felelős tisztviselőnek megküldött információk hiánytalanságáért és pontosságáért.

A számvitelért felelős tisztviselő bármikor újra megvizsgálhatja a már jóváhagyott pénzügyi igazgatási rendszert, és felkérheti a felelős engedélyezésre jogosult tisztviselőt, hogy cselekvési tervet készítsen az esetleges hiányosságok kellő időben történő orvoslása érdekében.

A számvitelért felelős tisztviselőnek megküldött információk hiánytalanságáért az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felel.

A számvitelért felelős tisztviselő szükség esetén fenntartásokkal él, amelyekben pontosan megmagyarázza azok jellegét és hatályát.

Minden uniós intézmény maga dönt arról, hogy melyik szervezeti egysége őrizze a bizonylatokat.

83. cikk

A költségvetési számla tartalma és vezetése

A költségvetési számla valamennyi költségvetési alfejezet tekintetében a következőket tartalmazza:

a) a kiadások esetén: i. a költségvetésben engedélyezett előirányzatok, beleértve a költségvetés-módosítások részeként a költségvetésben szereplő előirányzatokat, az átvitt előirányzatokat, a címzett bevételek végrehajtását követően rendelkezésre álló előirányzatokat, az előirányzatok átcsoportosítását és az így rendelkezésre álló előirányzatok teljes összegét is; ii. a pénzügyi évre vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatok és a kifizetési előirányzatok;

b) a bevételek esetén: i. a költségvetésbe beállított tervezett bevételek, beleértve a költségvetés-módosításokban szereplő tervezett bevételeket, a címzett bevételeket és a tervezett bevételek teljes összegét is; ii. a megállapított jogosultságok és a pénzügyi év tekintetében beszedett összegek;

c) az előző pénzügyi évekről átvitt, kifizetésre váró kötelezettségvállalások és beszedésre váró bevételek.

Az első albekezdés a) pontjában említett kötelezettségvállalási előirányzatok és kifizetési előirányzatok bejegyzése és kimutatása külön történik.

A költségvetési számlákban külön kell feltüntetni:

a) az átvitt előirányzatok felhasználását és a pénzügyi évre vonatkozó előirányzatokat;

b) a fennálló kötelezettségvállalások elszámolását.

A bevételi oldalon külön kell kimutatni az előző pénzügyi évekről átvitt, beszedésre váró összegeket.

84. cikk

Általános elszámolás

85. cikk

Bankszámlák

Az ilyen számlák nyitása a program vagy fellépés végrehajtásáért felelős engedélyezésre jogosult tisztviselő felelőssége alá tartozik, akinek e tekintetben a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjével egyetértésben kell eljárnia.

Az ilyen számlák kezeléséért az engedélyezésre jogosult tisztviselő felel.

86. cikk

Likviditáskezelés

Harmadik féllel szembeni kötelezettségvállalást megelőzően a számvitelért felelős tisztviselő meggyőződik a fizetési kedvezményezett személyazonosságáról, megállapítja a fizetési kedvezményezett jogi személyiségét és fizetési adatait, valamint az átláthatóság, elszámoltathatóság és a kifizetések megfelelő teljesítésének biztosítása céljából beviszi azokat annak az uniós intézménynek a közös adatállományába, amelynek a nevében eljár.

A számvitelért felelős tisztviselő csak azt követően végezheti el a kifizetést, hogy a fizetési kedvezményezett jogi személyiségére vonatkozó adatokat és annak fizetési adatait bevitték annak az uniós intézménynek a közös adatállományába, amelynek a nevében eljár.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselők tájékoztatják a számvitelért felelős tisztviselőt a fizetési kedvezményezett által velük közölt, a jogi személyiség és a fizetési adatok bármely módosulásáról, és minden kifizetés engedélyezése előtt ellenőrzik, hogy ezek az adatok érvényesek-e.

87. cikk

Leltár

Ellenőrzik továbbá, hogy az egyes leltárjaikban szereplő bejegyzések megfelelnek-e a tényleges helyzetnek.

Valamennyi olyan beszerzési tételt, amelynek amortizációs ideje meghaladja az egy évet, és nem minősül fogyasztási cikknek, beszerzési ára vagy előállítási költsége pedig meghaladja a 77. cikkben említett számviteli eljárások által megjelölt értéket, leltárba kell venni, és rögzíteni kell az állóeszköz-elszámolásban.

4. szakasz

Az előlegszámla-kezelő

88. cikk

Előlegszámlák

Az uniós küldöttségeknél az előlegszámlák csekély összegű kifizetések költségvetési eljárás szerinti teljesítésére is felhasználhatók, amennyiben ez a felhasználás a helyi követelményekből adódóan eredményes és hatékony.

A kifizetési műveletek költségvetési eljárás keretében történő végrehajtásának tényleges lehetetlensége vagy gazdaságtalansága esetén az előlegszámla-kezelő által kifizethető maximális összeget a számvitelért felelős tisztviselő állapítja meg, és az egy esetben sem haladhatja meg a 60 000 EUR-t kiadási tételenként.

Az előlegszámlák a válságkezelési segélyek és humanitárius segítségnyújtási műveletek terén azonban korlátlan összegig felhasználhatók, az Európai Parlament és a Tanács által a szóban forgó költségvetési sor tekintetében a folyó pénzügyi évre meghatározott előirányzatok mértékének és a Bizottság belső szabályainak tiszteletben tartása mellett.

89. cikk

Az előlegszámlák létrehozása és kezelése

Az előlegszámla-kezelőket a tisztviselők közül vagy, amennyiben szükséges és kellően indokolt, a személyzet egyéb tagjai közül vagy a Bizottság belső szabályai által meghatározott feltételekkel összhangban a válságkezelési segélyek és humanitárius segítségnyújtási műveletek terén a Bizottság által alkalmazott személyek közül kell kiválasztani, utóbbiak esetében azzal a feltétellel, hogy a munkaszerződésük által garantált felelősségi szabályok a 95. cikknek megfelelően a személyzet tagjaira vonatkozó szabályokkal egyenértékű védelmet biztosítanak. Az előlegszámla-kezelőt tudása, ismeretei és oklevéllel vagy megfelelő szakmai tapasztalattal bizonyított képesítése, vagy megfelelő képzési program elvégzése alapján kell kiválasztani.

Az előlegszámlák létrehozásáról szóló határozatokra irányuló javaslatokban az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő biztosítja, hogy:

a) azokban az esetekben, ahol biztosított a hozzáférés a központi számítógépes számviteli rendszerhez, elsőbbséget kapjon a költségvetési eljárások alkalmazása;

b) az előlegszámlákat csak kellően indokolt esetben alkalmazzák.

Az előlegszámla létrehozásáról szóló határozatban a számvitelért felelős tisztviselő meghatározza az előlegszámla működésének és felhasználásának feltételeit.

Az előlegszámla működési feltételeinek módosításáról az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő megfelelően alátámasztott javaslatát követően szintén a számvitelért felelős tisztviselő határoz.

A költségelőlegből fedezett ügyleteket az engedélyezésre jogosult tisztviselő a következő hónap végéig elszámolja úgy, hogy az elszámolási egyenleg és a banki egyenleg egyeztethető legyen.

5. FEJEZET

A pénzügyi szereplők felelőssége

1. szakasz

Általános szabályok

90. cikk

A pénzügyi szereplőknek adott megbízás visszavonása és feladatellátás alóli felmentésük

91. cikk

A pénzügyi szereplők jogellenes tevékenységekkel, csalással és korrupcióval kapcsolatos felelőssége

2. szakasz

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőkre alkalmazandó szabályok

92. cikk

Az engedélyezésre jogosult tisztviselőkre alkalmazandó szabályok

A kártérítési kötelezettség különösen akkor áll fenn, ha az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő szándékosan vagy súlyos gondatlanságból:

a) visszafizetendő követelések megállapításáról dönt vagy beszedési megbízásokat bocsát ki, kiadásokra kötelezettséget vállal, vagy fizetési megbízást ír alá anélkül, hogy e rendeletnek megfelelne;

b) elmulasztja egy követelést megállapító dokumentum kiállítását, elmulasztja beszedési megbízás kiállítását vagy azt későn állítja ki, vagy későn állít ki fizetési megbízást, amelynek következtében az adott uniós intézménynek polgári jogi felelőssége keletkezik harmadik felekkel szemben.

Ugyanez az eljárás alkalmazandó abban az esetben, ha az engedélyezésre jogosult tisztviselő megállapítja, hogy valamely, a felelősségi körében meghozandó határozat szabálytalan vagy ellentétes a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével, valamint ha az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek kötelező utasítás teljesítése során tudomást szerez arról, hogy az eset körülményei ilyen helyzetet eredményezhetnek.

Az e bekezdésében említett körülmények között megerősített utasításról az illetékes megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő feljegyzést készít, és megemlíti azt az éves tevékenységi jelentésében.

Az uniós küldöttségvezetők az e bekezdés első albekezdése szerinti feladatokról a 76. cikk (3) bekezdésének megfelelően tesznek jelentést.

Az uniós küldöttségvezetők minden évben megbízhatósági nyilatkozatot nyújtanak be a küldöttségen kialakított belső irányítási és kontrollrendszerekről, valamint a rájuk átruházott műveletek irányításáról és azok eredményéről a Bizottság megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselője számára annak érdekében, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselő elkészíthesse a 74. cikk (9) bekezdésében előírt megbízhatósági nyilatkozatot.

Ez a bekezdés az uniós küldöttségek vezetőinek helyetteseire is alkalmazandó, amennyiben a küldöttségvezetők távollétében közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőként járnak el.

93. cikk

A személyzet tagjai által elkövetett pénzügyi szabálytalanságok kezelése

Az OLAF hatáskörének, valamint az uniós intézmények, az uniós szervek, az európai hivatalok vagy az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott szervek vagy személyek igazgatási autonómiájának sérelme nélkül személyzetük tagjai vonatkozásában, valamint megfelelően tekintetbe véve a visszaélést bejelentő személyek védelmének követelményét, e rendelet rendelkezéseinek vagy a pénzügyi igazgatással vagy a műveletek ellenőrzésével kapcsolatos rendelkezéseknek a személyzet valamely tagjának tevékenységéből vagy mulasztásából adódó megszegését véleményezésre a 143. cikkben említett testület elé kell utalnia a következők bármelyikének:

a) a fegyelmi ügyekben illetékes, kinevezésre jogosult hatóság;

b) az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, ideértve az uniós küldöttségek vezetőit és távollétükben helyetteseiket, amennyiben a 60. cikk (2) bekezdésének megfelelően közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőként járnak el.

Ha a személyzet valamely tagja egy ügyet közvetlenül a testület elé terjeszt, a testületnek továbbítania kell az aktát az érintett uniós intézmény, uniós szerv, európai hivatal vagy szerv vagy személy kinevezésre jogosult hatósága részére, és erről tájékoztatnia kell a személyzet tagját. A kinevezésre jogosult hatóság felkérheti a testületet az eset véleményezésére.

A kinevezésre jogosult hatóság vagy az engedélyezésre jogosult tisztviselő, adott esetben, a kérelem vagy bármilyen egyéb információ testülethez való benyújtása előtt, lehetőséget biztosít a személyzet érintett tagjának észrevételei megtételére, előzetesen megküldve neki az első albekezdésben említett bizonylatokat, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti jelentős mértékben a további vizsgálatokat.

Ha az e cikk (1) bekezdésében említett véleményt a testület adja ki, a testületnek a 143. cikk (2) bekezdésében említett tagokból, valamint az alábbi három további, az összeférhetetlenség kizárásával kiválasztandó tagból kell állnia:

a) az érintett uniós intézmény, uniós szerv, európai hivatal, szerv vagy személy fegyelmi ügyekben illetékes, kinevezésre jogosult hatóságának képviselője;

b) az érintett uniós intézmény, uniós szerv, európai hivatal, szerv vagy személy személyzeti bizottsága által kinevezett tag;

c) egy személy azon uniós intézmény jogi szolgálatának képviseletében, amely a személyzet érintett tagját foglalkoztatja.

Ha az (1) bekezdésben említett véleményt a testület adja ki, az elkészült véleményt az érintett uniós intézménynek, uniós szervnek, európai hivatalnak, szervnek vagy személynek címezve kell benyújtania.

3. szakasz

A számvitelért felelős tisztviselőkre és az előlegszámla-kezelőkre vonatkozó szabályok

94. cikk

A számvitelért felelős tisztviselőkre vonatkozó szabályok

A számvitelért felelős tisztviselőt fegyelmi felelősség és kártérítési kötelezettség terheli a személyzeti szabályzatnak megfelelően és az abban foglalt eljárásokkal összhangban. A számvitelért felelős tisztviselő felelőssé tehető különösen az általa elkövetett kötelezettségszegés következő formáiért:

a) a rábízott források, vagyoni eszközök vagy dokumentumok elvesztése vagy megrongálása;

b) bankszámlák vagy postai pénzforgalmi számlák jogosulatlan megváltoztatása;

c) olyan összegek beszedése vagy kifizetése, amelyek nincsenek összhangban a megfelelő beszedési megbízással, illetve fizetési megbízással;

d) esedékes bevételek beszedésének elmulasztása.

95. cikk

Az előlegszámla-kezelőkre vonatkozószabályok

Az előlegszámla-kezelő felelőssé tehető különösen az általa elkövetett kötelezettségszegés következő formáiért:

a) a rábízott források, vagyoni eszközök vagy dokumentumok elvesztése vagy megrongálása;

b) az általa eszközölt kifizetésekről megfelelő bizonylatok felmutatásának elmulasztása;

c) jogosultaktól eltérő személyek részére kifizetések teljesítése;

d) esedékes bevételek beszedésének elmulasztása.

6. FEJEZET

Bevételi műveletek

1. szakasz

A saját források rendelkezésre bocsátása

96. cikk

Saját források

A saját források az említett határozat szerint elfogadott szabályokkal összhangban kerülnek megállapításra és beszedésre.

Számviteli célból az engedélyezésre jogosult tisztviselő beszedési megbízást bocsát ki a 609/2014/EU, Euratom rendeletben említett sajátforrásszámlára való jóváírások, illetve terhelések céljából.

2. szakasz

A követelésekre vonatkozó becslés

97. cikk

A követelésekre vonatkozó becslés

Amennyiben egy korábban követelések megbecslését eredményező intézkedés vagy helyzet kapcsán állítottak ki beszedési megbízást, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő ennek megfelelően kiigazítja a becslést.

Amennyiben a beszedési megbízás összege megegyezik a követelés eredetileg tervezett összegével, a becslést nullára kell csökkenteni.

3. szakasz

A követelések megállapítása

98. cikk

A követelések megállapítása

A követelések megállapítása céljából az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő:

a) ellenőrzi, hogy az adós tartozása fennáll;

b) megállapítja vagy ellenőrzi a tartozás valódiságát és összegét; és

c) ellenőrzi azokat a feltételeket, amelyek mellett a tartozás esedékes.

A követelések megállapítása révén elismerésre kerül az Unió joga az adóssal szemben, és megállapításra kerül az a jogcím, amely alapján az adós tartozásának kiegyenlítése követelhető.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő közvetlenül a követelés megállapítását követően, de legkésőbb attól az időponttól számított öt éven belül elküldi a terhelési értesítést, amikor az uniós intézménynek rendes körülmények között módja volt az adósság követelésére. Az említett határidő nem alkalmazandó, amennyiben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő megállapítja, hogy az uniós intézmény erőfeszítései ellenére a késedelmes cselekvést az adós magatartása okozta.

A követelés összegének megállapításához az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő megbizonyosodik arról, hogy:

a) a követelés összege biztos, azaz nem függ semmilyen feltételtől;

b) a követelés összege határozott, azaz pontosan meghatározott pénzösszegben kifejezett;

c) a követelés összege esedékes, és nem érvényes rá fizetési határidő;

d) az adós adatai helyesek;

e) az összeget a megfelelő költségvetési tételhez könyvelték;

f) a bizonylatok szabályszerűek; és

g) a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve megfelelően érvényesül, különösen a 101. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a) vagy b) pontjában említett követelmények tekintetében.

A terhelési értesítésben tájékoztatni kell az adóst arról, hogy:

a) az Unió megállapította a követelést;

b) ha a tartozást a terhelési értesítésben megjelölt határidőn belül megfizetik, nincs késedelmi kamat;

c) amennyiben az adós nem tesz eleget fizetési kötelezettségének az ezen albekezdés b) pontjában említett határidőre, úgy azt a 99. cikkben említett mértékű kamatot kell fizetnie, az alkalmazandó különös rendelkezések sérelme nélkül;

d) amennyiben az adós nem tesz eleget fizetési kötelezettségének a b) pontban említett határidőre, úgy az uniós intézmény beszámítás vagy az előzetesen nyújtott biztosíték érvényesítése útján végzi el a beszedést;

e) kivételes esetekben a számvitelért felelős tisztviselő beszámítás útján a b) pontban említett határidő előtt is végrehajthatja a beszedést - miután tájékoztatta az adóst a beszámítás útján történő beszedés indokáról és időpontjáról -, amennyiben ez az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében szükséges, és alapos oka van feltételezni, hogy az Unió számára járó összeg egyébként elveszne;

f) ha valamennyi, ezen albekezdés a)-e) pontjában említett lépést követően nem történt meg a teljes összeg beszedése, úgy az uniós intézmény a 100. cikk (2) bekezdésével összhangban vagy jogi eljárással biztosított határozat útján hajtja végre a beszedést.

Amennyiben az adós azonosító adatainak ellenőrzését követően vagy az adott időpontban rendelkezésre álló egyéb releváns információk alapján egyértelműen megállapítást nyer, hogy a tartozás a 101. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a) vagy b) pontjában említett esetek körébe tartozik, vagy hogy a terhelési értesítést nem e cikk (2) bekezdésével összhangban küldték ki, az engedélyezésre jogosult tisztviselő - a számvitelért felelős tisztviselővel egyetértésben - a követelés összegének megállapítását követően, a terhelési értesítés kiküldése nélkül dönt arról, hogy a 101. cikk rendelkezéseivel összhangban lemond a követelés visszafizettetéséről.

Minden egyéb esetben az engedélyezésre jogosult tisztviselő kinyomtatja és kiküldi az adósnak a terhelési értesítést. A számvitelért felelős tisztviselő a terhelési értesítés kiküldéséről a pénzügyi információs rendszeren keresztül értesítést kap.

99. cikk

Késedelmi kamat

Az e cikk (4) bekezdésében említett eset kivételével a 98. cikk (4) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett határidőig meg nem fizetett követelés utáni kamat mértékét úgy kell megállapítani, hogy az Európai Központi Bank által az irányadó refinanszírozási műveletei esetében alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, az esedékesség napja szerinti hónap első naptári napján érvényes kamatlábból kell kiindulni, amelyhez hozzáadandó:

a) nyolc százalékpont, ha a kötelezettség alapja az áru beszerzésére vagy szolgáltatás nyújtására irányuló közbeszerzési szerződés;

b) minden egyéb esetben három és fél százalékpont.

A késedelmi kamat összegének megfelelő beszedési megbízást e kamat tényleges beérkezésekor kell kiállítani.

Pénzbírságok és egyéb szankciók esetében a 98. cikk (4) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett határidőig meg nem fizetett követelés után fizetendő kamat mértékét úgy kell megállapítani, hogy az Európai Központi Bank által az irányadó refinanszírozási műveletei esetében alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, a pénzbírságot vagy egyéb szankciót elrendelő határozat elfogadásának napja szerinti hónap első naptári napján érvényes kamatlábból kell kiindulni, amelyhez hozzáadandó:

a) másfél százalékpont, ha az adós pénzügyi garanciát nyújt, amelyet a számvitelért felelős tisztviselő fizetés helyett elfogad;

b) minden egyéb esetben három és fél százalékpont.

Amennyiben az Európai Unió Bírósága az EUMSZ 261. cikke szerinti hatáskörének gyakorlása keretében megnöveli a pénzbírság vagy egyéb szankció összegét, kamatot a megnövelt összeg után a Bíróság ítéletének napjától kell fizetni.

4. szakasz

A beszedés engedélyezése

100. cikk

A beszedés engedélyezése

Amennyiben az Unió pénzügyi érdekeinek hatékony és időben történő védelme megkívánja, a többi uniós intézmény kivételes esetekben felkérheti a Bizottságot, hogy javukra a személyzettel vagy valamely uniós intézmény tagjával vagy korábbi tagjával szemben fennálló követelésekre vonatkozóan ilyen végrehajtandó határozatot fogadjon el, feltéve, hogy ezen intézmények megállapodtak a Bizottsággal az e cikk alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati módozatokról.

Akkor tekinthető úgy, hogy ilyen kivételes eset áll fenn, amikor az érintett uniós intézmény révén a követelés beszedése nem valószínűsíthető önkéntes fizetéssel vagy e rendelet 101. cikkének (1) bekezdése szerinti beszámítás útján való beszedéssel, és nem teljesültek a visszafizettetésről való lemondásra vonatkozóan a 101. cikk (2) és (3) bekezdésében előírt feltételek. A végrehajtható határozat minden esetben megállapítja, hogy a követelés tárgyát képező összegeket a költségvetésnek az érintett uniós intézményre vonatkozó szakaszában kell elkönyvelni, mely intézmény engedélyezésre jogosult tisztviselőként jár el. A bevételt általános bevételként kell elkönyvelni, kivéve akkor, ha a 21. cikk (3) bekezdésében meghatározott címzett bevételnek minősül.

A végrehajtható határozat elfogadását kérő uniós intézmény tájékoztatja a Bizottságot minden olyan eseményről, amely a beszedést befolyásolhatja, és amennyiben a végrehajtható határozat ellen fellebbezést nyújtanak be, a Bizottságot támogatva lép fel.

5. szakasz

Visszafizettetés

101. cikk

A visszafizettetésre vonatkozó szabályok

Több beszedési megbízás alanyát képező adós részteljesítését először a legrégebbi követeléssel szemben kell szembeállítani, kivéve, ha az adós másképp rendelkezik. A részleges fizetés először a kamatot fedezi.

A számvitelért felelős tisztviselő a költségvetésbe visszafizetendő összegeket a 102. cikk szerinti beszámítás útján szedi be.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő csak a következő esetekben mondhat le a megállapított követelések teljes vagy részleges visszafizettetéséről:

a) ha a beszedés előrelátható költségei meghaladnák a beszedendő összeget, és a követelés elengedése nem árt az Unió tekintélyének;

b) ha az összeg a követelés fennállásának időtartama, a terhelési értesítésnek a 98. cikk (2) bekezdésének feltételei szerinti késedelmes megküldése, az adós fizetésképtelensége vagy bármely egyéb fizetésképtelenségi eljárás következtében nem szedhető be;

c) ha a beszedés nem egyeztethető össze az arányosság elvével.

Ha az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő egy megállapított követelés visszafizettetéséről való teljes vagy részleges lemondást tervez, biztosítania kell, hogy a lemondás szabályos legyen és összhangban álljon a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, valamint az arányosság elvével. A visszafizettetéséről való lemondásra vonatkozó határozatot indokolni kell. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő átruházhatja a lemondásra vonatkozó döntési jogkört.

A (2) bekezdés első albekezdésének c) pontjában említett esetben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az uniós intézményében létrehozott, előre meghatározott eljárásokkal összhangban, az alábbi, minden körülmények között kötelezően alkalmazandó szempontok szerint jár el:

a) a követelés megállapítására okot adó szabálytalanság súlyosságára figyelemmel a tényállás jellege (csalás, ismételt jogsértés, szándék, gondosság kötelezettségének megsértése, jóhiszeműség, nyilvánvaló tévedés);

b) azon hatás, amelyet a beszedésről való lemondás gyakorolna az Unió működésére és pénzügyi érdekeire (az érintett összeg, a precedensteremtés kockázata, a jogszabályi előírások kötelező erejének aláásása).

Az eset körülményeitől függően az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek adott esetben figyelembe kell vennie az alábbi kiegészítő szempontokat:

a) a beszedésről való lemondás által okozott versenytorzulás;

b) a gazdasági és társadalmi károk, amelyeket a tartozás teljes összegének beszedése okozna.

Tévedés esetén az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő egészében vagy részben törli a megállapított követelést, és a törlést megfelelően indokolja.

Minden uniós intézmény belső szabályzatában határozza meg a megállapított követelés törlési jogának átruházására vonatkozó feltételeket és eljárást.

A Bizottság a pénzügyi korrekció összegének meghatározásakor figyelembe veszi az alkalmazandó jogszabályok megsértésének természetét és súlyosságát, valamint a költségvetésre gyakorolt pénzügyi hatásokat, ideértve az irányítási és kontrollrendszerek hiányosságait is.

A pénzügyi korrekciók megállapítására vonatkozó feltételeket és a követendő eljárást ágazatspecifikus szabályok határozhatják meg.

102. cikk

Beszedés beszámítás útján

Kivételes körülmények között, ha az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében szükséges, és ha a számvitelért felelős tisztviselő alapos okkal feltételezi, hogy az Unió számára járó összeg másként elveszne, a számvitelért felelős tisztviselő a 98. cikk (4) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett határidő lejárta előtt is végrehajthatja a beszedést beszámítás útján.

A számvitelért felelős tisztviselő az adós egyetértése esetén is beszedheti a követelést a 98. cikk (4) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett határidő lejárta előtti beszámítás útján.

Amennyiben az adós valamely nemzeti hatóság vagy annak adminisztratív egysége, a számvitelért felelős tisztviselő legalább 10 munkanappal a beszedés előtt értesíti az érintett tagállamot a beszámítás útján történő beszedés alkalmazásával kapcsolatos szándékáról A számvitelért felelős tisztviselő azonban az adott tagállammal vagy adminisztratív egységgel egyetértésben a határidő lejárta előtt is elindíthatja a beszámítás útján történő beszedést.

103. cikk

Beszedési eljárás önkéntes fizetés hiányában

104. cikk

Fizetési póthatáridő

A számvitelért felelős tisztviselő az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselővel együttműködésben, kizárólag az adós megfelelő indokolással ellátott írásbeli kérésére és az alábbi feltételek teljesülése esetén meghosszabbíthatja a fizetési határidőt:

a) az adós vállalja, hogy a 99. cikkben meghatározott mértékű kamatot fizet az engedélyezett fizetési haladék teljes időtartamára, amely a 98. cikk (4) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett határidőtől kezdődik;

b) az Unió jogainak védelme érdekében az adós olyan pénzügyi biztosítékot nyújt, amely fedezi a tartozás hátralékos összegét mind a tőke, mind pedig a kamatok vonatkozásában, és amelyet az uniós intézmény számvitelért felelős tisztviselője elfogad.

Az első bekezdés b) pontjában említett garancia az uniós intézmény számvitelért felelős tisztviselője által jóváhagyott, harmadik személy által nyújtott, egyetemleges felelősségen alapuló kezességgel is helyettesíthető.

Rendkívüli körülmények esetén és az adós kérésére a számvitelért felelős tisztviselő eltekinthet az első bekezdés b) pontjában említett garancia megkövetelésétől, amennyiben úgy értékeli, hogy az adós hajlandó és képes teljesíteni a fizetést a póthatáridőig, ám ilyen biztosítékot nem tud nyújtani, és nehéz pénzügyi helyzetben van.

105. cikk

Elévülési idő

A harmadik felek Unióval szembeni jogosultságainak elévülési ideje azon a napon kezdődik, amikor a vonatkozó jogi kötelezettségvállalás értelmében a harmadik fél jogosultságának kifizetése esedékes.

A harmadik felek Unióval szembeni jogosultságainak elévülési idejét minden olyan, az adósság beszedésére irányuló cselekmény megszakítja, amelyről a hitelezők vagy azok meghatalmazottjai értesítik az Uniót.

106. cikk

Az uniós jogosultságok kezelése a tagállamokban

Fizetésképtelenségi eljárás esetén az uniós jogosultságokat ugyanolyan preferenciális elbánásban kell részesíteni, mint a beszedési eljárás helye szerinti tagállam közjogi szerveinek járó, hasonló jellegű jogosultságokat.

107. cikk

Az uniós intézmények által kiszabott pénzbírságok, egyéb büntetések, szankciók és felhalmozott kamatok

Az Európai Unió Bíróságának ítélete nyomán a kifizető szervezet számára visszafizetendő összegeket nem lehet beállítani a költségvetésbe.

108. cikk

Az uniós intézmények által kiszabott pénzbírságok, egyéb büntetések vagy szankciók beszedése

Az összes jogorvoslati lehetőség kimerülését követően, és amennyiben a pénzbírságot, egyéb büntetést vagy szankciót az Európai Unió Bírósága megerősítette, vagy amennyiben az ilyen pénzbírságot, egyéb büntetést vagy szankciót kiszabó határozattal szemben az Európai Unió Bíróságához fellebbezést nyújtottak be, az esetnek megfelelően az alábbi intézkedések valamelyike alkalmazandó:

a) az ideiglenesen beszedett összegeket és ezek hozamát a 107. cikk (2) bekezdése szerint be kell állítani a költségvetésbe;

b) ha pénzügyi biztosítékot nyújtottak, akkor azt érvényesíteni kell, és a megfelelő összeget be kell állítani a költségvetésbe.

Ha az Európai Unió Bírósága megnövelte a pénzbírság, egyéb büntetés vagy szankció összegét, e bekezdés első albekezdésének a) és b) pontja az uniós intézmény határozatának megfelelő összegig vagy adott esetben az Európai Unió Bíróságának az azonos eljárásban hozott korábbi ítéletében meghatározott összegig alkalmazandó. A növekménynek megfelelő összeget és a 99. cikk (4) bekezdésének megfelelően meghatározott esedékes kamatot a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője szedi be, és azt be kell állítani a költségvetésbe.

Miután valamennyi jogorvoslati lehetőség kimerült, és a pénzbírságot, egyéb büntetést vagy szankciót törölték vagy csökkentették, az esetnek megfelelően az alábbi intézkedések valamelyike alkalmazandó:

a) az ideiglenesen beszedett összegeket vagy összegük csökkentése esetén azok megfelelő részét az esetleges hozamokkal együtt vissza kell fizetni az érintett harmadik fél számára;

b) pénzügyi biztosíték nyújtása esetén fel kell szabadítani azt.

Az első albekezdés a) pontjában említett esetben, ha az ideiglenesen beszedett összegeken összesítésben veszteség keletkezett, e veszteséget a visszafizetendő összegből le kell vonni.

109. cikk

Kompenzációs kamat

A 99. cikk (2) bekezdésének és a 116. cikk (5) bekezdésének sérelme nélkül, a 107. és 108. cikk szerinti bírságoktól, egyéb büntetésektől és szankcióktól eltérő esetekben, az Európai Unió Bíróságának ítéletét követően vagy peren kívüli egyezség alapján visszatérítendő összegek után fizetendő kamat mértékét úgy kell megállapítani, hogy az Európai Központi Bank által az irányadó refinanszírozási műveletei esetében alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában az adott hónap első naptári napján közzétett kamatlábból kell kiindulni. A kamatláb nem lehet negatív. A kamatot a visszafizetendő összeg kifizetésének napjától a visszafizetés esedékességének napjáig tartó időszakra vonatkozóan kell számítani.

Amennyiben a teljes kamatláb negatív lenne, nulla százalékos kamatláb kerül megállapításra.

7. FEJEZET

Kiadási műveletek

110. cikk

Finanszírozási határozatok

E bekezdés első albekezdése nem alkalmazandó az egyes uniós intézmények igazgatási autonómiája keretébe tartozó műveletekre szánt és az 58. cikk (2) bekezdése e) pontjának megfelelően alap-jogiaktus nélkül is felhasználható előirányzatok, az igazgatási támogatási kiadások és a 71. cikkben említett uniós szerveknek nyújtott hozzájárulások esetében.

A finanszírozási határozat egyúttal éves vagy többéves munkaprogramot képez, és azt a költségvetési tervezet elfogadását követően szükség szerint mielőbb, de főszabály szerint legkésőbb a végrehajtás évének március 31-éig el kell fogadni. Ha a vonatkozó alap-jogiaktus egyedi szabályozást tartalmaz a finanszírozási határozat vagy a munkaprogram vagy mindkettő elfogadására vonatkozóan, akkor ezeket a szabályokat alkalmazni kell a munkaprogramot képező finanszírozási határozat részére, ezen alap-jogiaktus követelményeinek megfelelve. A munkaprogramot képező részt közvetlenül az elfogadását követően és még a végrehajtását megelőzően közzé kell tenni az érintett uniós intézmény weboldalán. A finanszírozási határozatban fel kell tüntetni a teljes fedezett összeget és annak tartalmaznia kell a finanszírozandó fellépések leírását. A finanszírozási határozat tartalmazza a következőket:

a) az alap-jogiaktus és a költségvetési sor megnevezése;

b) az elérendő célok és a várt eredmények;

c) a végrehajtás módszerei;

d) a munkaprogramra vonatkozóan az alap-jogiaktus által előírt esetleges egyéb információk.

A második bekezdésben említett elemeken túl, a finanszírozási határozat meghatározza a következőket:

a) vissza nem térítendő támogatások esetében: a pályázati felhívás vagy a közvetlen odaítélés célcsoportja és a vissza nem térítendő támogatásokra fenntartott globális költségvetési keretösszeg;

b) közbeszerzések esetében: a közbeszerzésekre fenntartott globális költségvetési keretösszeg;

c) a 234. cikkben említett elkülönített uniós vagyonkezelői alapokba befizetett hozzájárulások esetében: az uniós vagyonkezelői alapok számára fenntartott éves előirányzat az alap teljes futamidejére tervezett, a költségvetésből vagy más donorok által nyújtandó összegekkel együtt;

d) pénzdíjak esetében: a versenypályázat célcsoportja, a versenypályázatra fenntartott globális költségvetési keretösszeg és egy külön utalás az 1 000 000 EUR értékhatárt elérő vagy azt meghaladó pénzdíjakra;

e) pénzügyi eszközök esetében: a finanszírozási eszköz számára előirányzott összeg;

f) közvetett irányítás esetében: a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja értelmében az uniós forrásokat felhasználó személy vagy szervezet, vagy a személy vagy szervezet kiválasztására alkalmazott kritériumok;

g) vegyes finanszírozási eszközök és platformok esetében: a vegyes finanszírozási eszköz és platformok számára előirányzott összeg és a vegyes finanszírozási eszközben vagy platformban részt vevő szervezetek jegyzéke;

h) költségvetési biztosítékok esetében: az éves tartalékfeltöltés összege és adott esetben a felszabadítandó költségvetési biztosíték összege.

A többéves finanszírozási határozatoknak összhangban kell lenniük a 41. cikk (2) bekezdésében említett pénzügyi programozással, és hivatkozást kell tartalmazniuk arra, hogy a határozat végrehajtása a költségvetés elfogadását követően vagy az ideiglenes tizenkettedek rendszerének megfelelően az érintett pénzügyi évekre vonatkozó költségvetési előirányzatok rendelkezésre állásától függ.

111. cikk

Kiadási műveletek

A 114. cikkben említett időszakok végén a költségvetési kötelezettségvállalások fel nem használt egyenlegét vissza kell vonni.

A műveletek végrehajtása során az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő biztosítja, hogy a kiadás megfeleljen a Szerződéseknek, a költségvetésnek, e rendeletnek és a Szerződések alapján elfogadott egyéb aktusoknak, továbbá a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek költségvetési kötelezettséget kell vállalnia, mielőtt jogi kötelezettséget vállal harmadik felekkel szemben, vagy forrásokat csoportosít át egy, a 234. cikkben említett uniós vagyonkezelői alapokba.

E bekezdés második albekezdése nem alkalmazandó:

a) üzletmenet-folytonossági terv keretében kihirdetett válsághelyzetben, a Bizottság vagy bármely egyéb uniós intézmény által igazgatási autonómiájának gyakorlása keretében elfogadott eljárásokkal összhangban vállalt jogi kötelezettségek esetében;

b) humanitárius segítségnyújtási műveletek, polgári védelmi műveletek és válságkezelési segélyek esetében, ha az uniós intézkedés eredményes végrehajtásához arra van szükség, hogy az Unió harmadik felekkel szemben azonnal jogi kötelezettséget vállaljon, és ha nincs lehetőség az egyedi költségvetési kötelezettségvállalás előzetes beállítására.

A harmadik albekezdés b) pontjában említett esetekben a költségvetési kötelezettségvállalást azonnal meg kell tenni azt követően, hogy a harmadik felekkel szemben létrejött a jogi kötelezettségvállalás.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő oly módon érvényesíti a kiadást, hogy ellenőrzi a hitelező jogosultságát igazoló bizonylatokat - ha van jogi kötelezettségvállalás, az abban foglalt feltételek alapján -, és ezután elfogadja az adott kiadásnak a költségvetés terhére való elszámolását. E célból az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő:

a) ellenőrzi, hogy fennáll-e a hitelező jogosultsága;

b) megállapítja vagy ellenőrzi a követelés valódiságát és összegét az "ellenőrizve, helytálló" (certified correct) jelzéssel ellátva;

c) ellenőrzi a kifizetés esedékességének feltételeit.

Az első albekezdés ellenére a kiadások jóváhagyása a kifizetési kérelmet nem tartalmazó időközi és zárójelentésekre is alkalmazandó, amelyek esetében a számviteli rendszerre gyakorolt hatás az általános elszámolásokra korlátozódik.

Az "ellenőrizve, helytálló" jelzés révén az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő vagy a személyzet egy szakmailag illetékes és az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által szabályszerűen felhatalmazott tagja tanúsítja, hogy:

a) az előfinanszírozás kifizetésére vonatkozó jogi kötelezettségvállalásban előírt előfinanszírozási feltételek teljesültek;

b) a szerződésekkel kapcsolatos időközi kifizetések és egyenlegkifizetések esetén: a szerződésben előírt szolgáltatások nyújtása, áruk beszerzése vagy építési beruházás rendben megvalósult;

c) a vissza nem térítendő támogatásokkal kapcsolatos időközi kifizetések és egyenlegkifizetések esetén: a kedvezményezett által végrehajtott fellépés vagy munkaprogram minden tekintetben megfelel a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásnak, beleértve adott esetben azt is, hogy a kedvezményezett által elszámolt költségek támogathatók.

A második albekezdés c) pontjában említett esetben a költségtervezetek vonatkozásában nem tekinthető úgy, hogy teljesítik a 186. cikk (3) bekezdésében foglalt támogathatósági feltételeket. Ugyanez az elv alkalmazandó a kifizetési kérelmet nem tartalmazó időközi és zárójelentésekre.

Amennyiben az igénybe vett szolgáltatások - beleértve a bérleti szolgáltatásokat vagy az áruszállításokat is -kifizetése időszakos fizetéssel történik, a számvitelért felelős tisztviselő - e tisztviselő által elvégzett kockázatértékelés alapján - elrendelheti az előlegszámláról való beszedés alkalmazását. Egy ilyen rendszer alkalmazása elrendelhető akkor is, ha azt a számvitelért felelős tisztviselő kifejezetten engedélyezte a 86. cikk (3) bekezdésével összhangban.

112. cikk

A költségvetési kötelezettségvállalások típusai

A költségvetési kötelezettségvállalások az alábbi kategóriák valamelyikébe tartoznak:

a) egyedi: ha a címzett és a kiadás összege ismert;

b) globális: ha az egyedi kötelezettségvállalás meghatározásához szükséges tényezők közül legalább egy még nem ismert;

c) ideiglenes: ha az EMGA 11. cikk (2) bekezdésében említett rendszeres irányítási kiadás fedezetéül, illetve ha olyan rendszeres igazgatási kiadásokra szolgál, ahol az összeg vagy a végső fizetési kedvezményezettek nem ismertek véglegesen.

Az első albekezdés c) pontjától eltérően az uniós küldöttségek és uniós képviseletek rendszeres igazgatási kiadásai akkor is fedezhetők ideiglenes költségvetési kötelezettségvállalással, amikor az összeg és a végső fizetési kedvezményezett ismert.

A globális kötelezettségvállalást legkésőbb a címzettekre és az összegekre vonatkozó döntés meghozatala előtt, és - amennyiben az érintett előirányzatok végrehajtása munkaprogram elfogadását foglalja magában - legkorábban azt követően kell megtenni, hogy a munkaprogramot elfogadták.

A harmadik országoknak biztosított közvetlen pénzügyi segítségnyújtás és költségvetés-támogatás területén kötött finanszírozási megállapodások jogi kötelezettségvállalást testesítenek meg, és más jogi kötelezettségvállalás megkötése nélkül is kifizetésekhez vezethetnek.

A (3) bekezdés második albekezdése nem alkalmazandó olyan esetben, amikor a globális költségvetési kötelezettségvállalás teljesítésére finanszírozási megállapodás útján kerül sor.

113. cikk

Kötelezettségvállalás az EMGA-előirányzatokra

Az e bekezdés első albekezdésében említett kötelezettségvállalásokat le kell vonni az (1) bekezdésben említett előzetes globális költségvetési kötelezettségvállalásból.

114. cikk

A kötelezettségvállalások határideje

Amennyiben a globális költségvetési kötelezettségvállalás alapján a IX. címben említett pénzdíj odaítélésére kerül sor, a 207. cikk (4) bekezdésében említett jogi kötelezettségvállalást az n+3. év december 31-éig kell megtenni.

A külső fellépések területén, amennyiben a globális költségvetési kötelezettségvállalás alapján harmadik országgal finanszírozási megállapodás megkötésére kerül sor, a finanszírozási megállapodásokat az n+1. év december 31-éig meg kell kötni. Ebben az esetben a globális költségvetési kötelezettségvállalás a belőle fakadó finanszírozási megállapodást végrehajtó jogi kötelezettségvállalások összes olyan költségét fedezi, amelyek a finanszírozási megállapodás megkötésétől számított három éven belül merültek fel.

Ugyanakkor, a globális költségvetési kötelezettségvállalásnak fedeznie kell azokat a jogi kötelezettségvállalásokat, amelyeket a finanszírozási megállapodás teljesítési időszakának végéig tettek meg:

a) több támogatót tömörítő fellépések;

b) vegyes finanszírozási műveletek;

c) ellenőrzésre és értékelésre vonatkozó jogi kötelezettségvállalások;

d) a következő kivételes körülmények esetében: i. a már megtett jogi kötelezettségvállalások módosításai; ii. jogi kötelezettségvállalások, amelyeket egy meglévő jogi kötelezettségvállalás lejárat előtti megszüntetését követően tesznek meg; iii. a végrehajtó szervezetben bekövetkezett változások.

A (2) bekezdés harmadik vagy negyedik albekezdése nem vonatkozik az éves részletekre bontott kötelezettségvállalások révén végrehajtott alábbi többéves programokra:

a) a 231/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 10 ) létrehozott Előcsatlakozási Támogatási Eszköz;

b) a 232/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 11 ) létrehozott Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz.

Az első albekezdésben említett esetekben a Bizottság az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban automatikusan visszavonja az előirányzatokat.

115. cikk

A kifizetések típusai

A kifizetésre annak igazolását követően kerülhet sor, hogy a vonatkozó intézkedés a szerződés, a megállapodás vagy az alap-jogiaktus rendelkezéseivel összhangban van, a kifizetés a következő műveletek közül egyet vagy többet foglal magában:

a) a teljes esedékes összeg kifizetése;

b) az esedékes összeg kifizetése a következő módok valamelyikével: i. előleget biztosító előfinanszírozás, amely a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően több kifizetésre bontható; az előfinanszírozási összeget vagy a szerződés, a megállapodás, az alap-jogiaktus vagy olyan bizonylatok alapján kell kifizetni, amelyek lehetővé teszik annak ellenőrzését, hogy teljesülnek-e a kérdéses szerződésben, illetve megállapodásban foglalt feltételek; ii. egy vagy több időközi kifizetés a tevékenység részleges végrehajtásának vagy a szerződés vagy megállapodás részleges teljesítésének ellentételezéseként, amely az alap-jogiaktus sérelme nélkül részben vagy egészben kimerítheti az előfinanszírozás összegét; iii. egy esedékes egyenleg kifizetése, amennyiben a tevékenység vagy szerződés teljes egészében végrehajtásra került;

c) tartalékösszeg befizetése a 212. cikk szerint létrehozott közös tartalékalapba.

Az egyenlegkifizetés keretében valamennyi korábbi kiadás elszámolásra kerül. A fel nem használt összegek visszafizettetéséhez beszedési utalványt kell kibocsátani.

Az 5 000 000 EUR-t meghaladó támogatási megállapodások, szerződések vagy hozzájárulási megállapodások esetében az engedélyezésre jogosult tisztviselő minden év végén bekéri legalább az említett költségek észszerű tervezetének elkészítéséhez szükséges információkat. Ezek az információk nem használhatók fel az előfinanszírozás elszámolásához, de az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a számvitelért felelős tisztviselő támaszkodhat rájuk a 82. cikk (2) bekezdésnek való megfelelés biztosítása céljából.

A második albekezdés rendelkezéseinek alkalmazása céljából megkötött jogi kötelezettségvállalásokba bele kell foglalni az azok érvényesülését biztosító megfelelő rendelkezéseket.

116. cikk

A kifizetésekre vonatkozó határidők

A kifizetéseket az alábbi határidőkön belül kell teljesíteni:

a) 90 naptári napon belül az olyan technikai szolgáltatásokra vagy fellépésekre vonatkozó hozzájárulási megállapodások, szerződések és vissza nem térítendő támogatásról szóló megállapodások esetében, amelyek értékelése különösen összetett feladat, és amelyek esetében a kifizetés jelentés vagy igazolás elfogadásától függ;

b) 60 naptári napon belül minden egyéb olyan hozzájárulási megállapodás, szerződés és vissza nem térítendő támogatásról szóló megállapodás esetében, amelyek esetében a kifizetés jelentés vagy igazolás elfogadásától függ;

c) 30 naptári napon belül minden egyéb hozzájárulási megállapodás, szerződés és vissza nem térítendő támogatásról szóló megállapodás esetében.

A kifizetésre rendelkezésre álló idő a kifizetési kérelem kézhezvételétől számítandó.

A kifizetés időpontja azon nap, amikor az uniós intézmény számláját megterhelik.

A kifizetési kérelemnek az alábbi alapvető elemeket kell tartalmaznia:

a) a hitelező azonosítása;

b) az összeg;

c) a pénznem;

d) a dátum.

Bármely alapvető elem hiánya esetén a kifizetési kérelmet el kell utasítani.

A kifizetési kérelem elutasításáról és annak okairól a hitelezőt a lehető legrövidebb időn, de legfeljebb a kifizetési kérelem kézhezvételétől számított 30 naptári napon belül írásban értesíteni kell.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felfüggesztheti a fizetési határidőt, ha:

a) a kifizetési kérelemben szereplő összeg nem esedékes; vagy

b) nem nyújtották be a megfelelő bizonylatokat.

Ha olyan információ jut az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő tudomására, amely kétségessé teszi a kifizetési kérelemben szereplő kiadás elszámolhatóságát, felfüggesztheti a fizetési határidőt annak ellenőrzése céljából - akár helyszíni ellenőrzés alkalmazásával is -, hogy a kiadás elszámolható-e. A kifizetésre rendelkezésre álló, fennmaradó időszak attól a naptól indul, amikor a kért információk vagy a felülvizsgált dokumentumok beérkeztek, illetve lezárultak a szükséges további ellenőrzések, a helyszíni ellenőrzéseket is beleértve.

Az érintett hitelezőket írásban kell tájékoztatni a felfüggesztés okairól.

A tagállamok, az EBB és az EBA kivételével az (1) bekezdésben megállapított határidők lejáratát követően a hitelező az alábbi feltételeknek megfelelően kamatra jogosult:

a) a kamat mértéke a 99. cikk (2) bekezdésében említett kamatlábbal egyenlő;

b) a kamatot az (1) bekezdésben meghatározott fizetési határidő lejártát követő naptári naptól a kifizetés napjáig tartó időszakra kell megfizetni.

Amennyiben azonban az első albekezdéssel összhangban számított kamat nem haladja meg a 200 EUR-t, azt a hitelezőnek csak az erre vonatkozó kérelmének a késedelmes kifizetés beérkezésétől számított két hónapon belüli megküldése esetén kell megfizetni.

8. FEJEZET

A belső ellenőr

117. cikk

A belső ellenőr kinevezése

A költségvetés EKSZ-re vonatkozó szakaszának végrehajtása tekintetében az EKSZ belső ellenőreként is a Bizottság belső ellenőre jár el.

118. cikk

A belső ellenőr jogköre és feladatai

A belső ellenőr felelős különösen:

a) a belső irányítási rendszerek alkalmasságának és hatékonyságának, valamint a szervezeti egységek által a szakpolitikák, programok és intézkedések végrehajtása tekintetében nyújtott teljesítménynek az ezekhez kapcsolódó kockázatok figyelembevételével történő felméréséért;

b) a minden egyes költségvetés-végrehajtási műveletre alkalmazandó belső kontrollrendszerek és ellenőrzési rendszerek hatékonyságának és eredményességének értékeléséért.

A belső ellenőr nyugtázza az engedélyezésre jogosult tisztviselők éves jelentését és minden egyéb meghatározott információt.

Minden uniós intézmény megvizsgálja, hogy a belső ellenőre által készített jelentésekben foglalt ajánlások alkalmasak-e arra, hogy megossza azokat a többi uniós intézménnyel a bevált módszerek cseréje keretében.

Ezen éves belső jelentés említést tesz minden olyan rendszerszintű problémáról, amelyet a 143. cikk szerint létrehozott testület tárt fel a 93. cikkben említett véleményalkotás keretében.

119. cikk

A belső ellenőr munkaprogramja

120. cikk

A belső ellenőr függetlensége

121.cikk

A belső ellenőr felelőssége

E cikkel összhangban eljárva kizárólag az adott intézmény vonhatja felelősségre tevékenységéért a belső ellenőrét, mint alkalmazottat.

Minden uniós intézmény indokolással ellátott határozat alapján kezdhet vizsgálatot. E döntésről tájékoztatni kell az érdekelt felet. Az érintett uniós intézmény a közvetlen felelősségébe tartozó vizsgálat vezetésével egy vagy több olyan tisztviselőt bízhat meg, aki a személyzet érintett tagjával azonos vagy magasabb besorolási fokozatba tartozik. A vizsgálat során az érdekelt felet meg kell hallgatni.

A vizsgálati jelentést meg kell küldeni az érdekelt félnek, akit az érintett uniós intézmény ezt követően meghallgat a jelentésben foglalt üggyel kapcsolatban.

A jelentés és a meghallgatás alapján az érintett uniós intézmény indokolással ellátott határozatot fogad el az eljárás lezárásáról, vagy indokolással ellátott határozatot fogad el a személyzeti szabályzat 22. és 86. cikkével, valamint IX. mellékletével összhangban. Ha fegyelmi intézkedésről vagy pénzügyi szankcióról születik határozat, arról értesíteni kell az érdekelt felet, és tájékoztatásul azt meg kell küldeni a többi uniós intézménynek és a Számvevőszéknek is.

Az érdekelt fél a személyzeti szabályzatban előírtaknak megfelelően keresetet nyújthat be az ilyen határozatokkal szemben az Európai Unió Bíróságánál.

122. cikk

Kereset az Európai Unió Bírósága előtt

A személyzeti szabályzatban előírt jogorvoslati lehetőségek sérelme nélkül, a belső ellenőr közvetlenül az Európai Unió Bíróságához fordulhat a belső ellenőrként folytatott tevékenységét érintő eljárási cselekményekkel kapcsolatosan. A belső ellenőr az ilyen keresetet a kérdéses eljárási cselekményről való tudomásszerzés napjától számított három hónapon belül nyújtja be.

Az ilyen keresetekkel kapcsolatos vizsgálatok és meghallgatások során a személyzeti szabályzat 91. cikkének (5) bekezdésével összhangban kell eljárni.

123. cikk

Belsőellenőrzés-felügyeleti bizottságok

V. CÍM

KÖZÖS SZABÁLYOK

1. FEJEZET

A közvetlen, a közvetett és a megosztott irányításra vonatkozó szabályok

124. cikk

Hatály

A 138. cikk kivételével, ebben a címben a jogi kötelezettségvállalásokra történő hivatkozásokat jogi kötelezettségvállalásként, keretszerződésként és pénzügyikeret-partnerségi megállapodásként kell értelmezni.

125. cikk

Uniós hozzájárulási formák

A közvetlen, a közvetett és a megosztott irányítás keretében végrehajtott uniós hozzájárulások valamely uniós szakpolitikai célkitűzés és az annak kapcsán meghatározott eredmények elérését segítik elő, és a következő formák bármelyikét ölthetik:

a) a vonatkozó műveletek költségeihez nem kapcsolódó finanszírozás, amely a következőkön alapulhat: i. ágazatspecifikus szabályokban vagy a Bizottság határozataiban meghatározott feltételek teljesítése; vagy ii. eredmények elérése, ami mérhető előzetesen meghatározott mérföldkövek megvalósulása vagy teljesítménymutatók alapján;

b) a ténylegesen felmerült elszámolható költségek megtérítése;

c) egységköltségek, amelyek az elszámolható költségek valamennyi kategóriájára kiterjednek vagy olyan konkrét kategóriáira terjednek ki, amelyeket előzetesen meghatároztak, megadva az egységenként számítandó összeget;

d) egyösszegű átalányok, amelyek átfogó jelleggel fedezik az elszámolható költségek valamennyi kategóriáját vagy bizonyos konkrét, előzetesen egyértelműen meghatározott kategóriáit;

e) százalékos átalányfinanszírozás, amely az elszámolható költségek bizonyos előzetesen egyértelműen meghatározott konkrét kategóriáit fedezi, azok értékére százalékos arányt alkalmazva;

f) az a)-e) pontokban említettek kombinációja.

Az e bekezdés első albekezdésének e) pontja szerinti uniós hozzájárulásokat közvetlen és közvetett irányítás keretében a 181. cikk, az ágazatspecifikus szabályok rendelkezései vagy a Bizottság vonatkozó határozata alapján, megosztott irányítás keretében pedig az ágazatspecifikus szabályok rendelkezései alapján kell létrehozni. Az e bekezdés első albekezdésének c), d) és e) pontja szerinti uniós hozzájárulásokat közvetlen és közvetett irányítás keretében a 181. cikk vagy az ágazatspecifikus szabályok rendelkezései alapján, megosztott irányítás keretében pedig az ágazatspecifikus szabályok rendelkezései alapján kell létrehozni.

126. cikk

Az értékelések átvétele

A Bizottság részben vagy egészben támaszkodhat a maga vagy más szervezetek, például donorok által elvégzett értékelésekre, amennyiben az ilyen értékeléseket az alkalmazandó végrehajtási módszer vonatkozásában e rendeletben meghatározott feltételekkel egyenértékű feltételeknek való megfelelés alapján készültek. E célból a Bizottság előmozdítja a nemzetközileg elfogadott standardok vagy nemzetközileg bevált módszerek elismerését.

127. cikk

Az ellenőrzések eredményeinek átvétele

További ellenőrzések változatlanul fennálló lehetőségeinek sérelme nélkül, amennyiben független ellenőr már elvégezte az uniós hozzájárulás felhasználásával kapcsolatos pénzügyi kimutatások és jelentések megalapozott bizonyosságot nyújtó, nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardokon alapuló ellenőrzését, akkor ez az ellenőrzés képezi az adott esetben, az ágazatspecifikus szabályokban részletesebben meghatározott általános megbízhatóság alapját, feltéve, hogy megfelelő bizonyíték áll rendelkezésre az ellenőr függetlenségére és kompetenciájára vonatkozóan. E célból a független ellenőr jelentését és a hozzá kapcsolódó ellenőrzési dokumentációt kérésre az Európai Parlament, a Bizottság, a Számvevőszék és a tagállami ellenőrző hatóságok rendelkezésére kell bocsátani.

128. cikk

A már rendelkezésre álló információk felhasználása

Az uniós forrásokból támogatásban részesülő személyektől és szervezetektől ugyanazon adatok többszöri bekérésének elkerülése érdekében a lehető legnagyobb mértékben kell támaszkodni azokra az információkra, amelyek az uniós intézményeknél, az irányító hatóságoknál vagy a költségvetést végrehajtó egyéb szerveknél és szervezeteknél már rendelkezésre állnak.

129. cikk

Együttműködés az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében

2. FEJEZET

A közvetlen és a közvetett irányításra alkalmazandó szabályok

1. szakasz

Az eljárásra és az irányításra vonatkozó szabályok

130. cikk

A pénzügyikeret-partnerség

Az egyedi vissza nem térítendő támogatásokon keresztül végrehajtott pénzügyikeret-partnerségi megállapodások esetében:

a) a pénzügyikeret-partnerségi megállapodások a (2) bekezdésben említetteken kívül meghatározza a következőket: i. a tervezett intézkedések vagy munkaprogramok jellege; ii. az egyedi vissza nem térítendő támogatások odaítélését célzó eljárás, a VIII. címben meghatározott elvekkel és eljárási szabályokkal összhangban;

b) a pénzügyikeret-partnerségi megállapodásnak és az egyedi vissza nem térítendő támogatásnak együttesen meg kell felelniük a 201. cikk követelményeinek;

c) a pénzügyikeret-partnerségi megállapodás időtartama nem haladhatja meg a négy évet, a megfelelően indokolt esetek kivételével, amelyeket egyértelműen meg kell jelölni a 74. cikk (9) bekezdésében említett éves tevékenységi jelentésben;

d) a pénzügyikeret-partnerségi megállapodást az átláthatóság és a pályázókkal szembeni egyenlő bánásmód elvének megfelelően kell végrehajtani;

e) a pénzügyikeret-partnerségi megállapodást vissza nem térítendő támogatásként kell kezelni a programozás, az előzetes közzététel és az odaítélés tekintetében;

f) az ilyen pénzügyikeret-partnerségi megállapodáson alapuló egyedi vissza nem térítendő támogatások a 38. cikkben foglalt utólagos közzétételi eljárás hatálya alá tartoznak.

131. cikk

Felfüggesztés, megszüntetés és csökkentés

Amennyiben az odaítélést követően bebizonyosodik, hogy az odaítélési eljárás során szabálytalanság vagy csalás történt, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő:

a) megtagadhatja a jogi kötelezettségvállalás megtételét vagy megszüntetheti a pénzdíj odaítélésére irányuló eljárást;

b) felfüggesztheti a kifizetéseket;

c) felfüggesztheti a jogi kötelezettségvállalás teljesítését;

d) adott esetben megszüntetheti teljesen vagy egy vagy több címzett vonatkozásában a jogi kötelezettségvállalást.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felfüggesztheti a kifizetéseket vagy a jogi kötelezettségvállalás teljesítését, amennyiben:

a) bebizonyosodik, hogy a jogi kötelezettségvállalás teljesítése során szabálytalanság, csalás vagy kötelezettségszegés történt;

b) ellenőrizni szükséges, hogy valóban megtörtént-e a feltételezett szabálytalanság, csalás vagy kötelezettségszegés;

c) a szabálytalanság, csalás vagy kötelezettségszegés kétségessé teszi a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja szerint uniós forrásokat felhasználó személy vagy szervezet által alkalmazott belső kontrollrendszer megbízhatóságát vagy hatékonyságát, vagy a mögöttes ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét.

Amennyiben az első albekezdés b) pontjában említett feltételezett szabálytalanságok, csalás vagy kötelezettségszegés megtörténte nem nyer megerősítést, a kötelezettségvállalás teljesítését vagy a kifizetést a lehető leghamarabb folytatni kell.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az első albekezdés a) és c) pontjában említett esetekben teljesen vagy egy vagy több címzett vonatkozásában megszüntetheti a jogi kötelezettségvállalást.

A 125. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett finanszírozás esetében az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő arányosan csökkentheti a hozzájárulást, amennyiben az eredményeket rossz minőségben, hiányosan vagy késedelmesen érték el, vagy a feltételeket nem teljesítették.

132. cikk

Nyilvántartások megőrzése

133. cikk

Kontradiktórius eljárás és jogorvoslati eszközök

134. cikk

Kamattámogatások és garanciadíj-támogatások

2. Szakasz

Korai felismerési és kizárási rendszer

135. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme a kockázatok felismerése, a kizárás és a pénzügyi szankciók kiszabása révén

A rendszer célja a következők elősegítése:

a) az Unió pénzügyi érdekeire kockázatokat jelentő, (2) bekezdésben említett személyek és szervezetek korai felismerése;

b) az olyan, (2) bekezdésben említett személyek és szervezetek kizárása, akik vagy amelyek valamelyik, a 136. cikk (1) bekezdésében említett kizárást indokoló helyzetben vannak;

c) pénzügyi szankciók kiszabása valamely címzettre a 138. cikknek megfelelően.

A korai felismerési és kizárási rendszer a következőkre alkalmazandó:

a) a résztvevők és címzettek;

b) azon szervezetek, amelyek kapacitására a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő támaszkodni szándékozik, vagy a szerződő fél alvállalkozói;

c) uniós forrásokhoz jutó személyek vagy szervezetek, amennyiben a költségvetést a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja és a 154. cikk (4) bekezdése szerint, a 155. cikk (6) bekezdésének megfelelően közölt információk alapján hajtják végre;

d) a kivételesen a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdése a) pontjának megfelelően nyújtott pénzügyi eszközökön keresztül uniós forrásokhoz jutó személyek vagy szervezetek;

e) azon résztvevők vagy címzettek, amelyekre vonatkozóan a költségvetést a 63. cikknek megfelelően végrehajtó szervezetek a tagállamok által az ágazatspecifikus szabályozás szerint továbbított információkat szolgáltattak a 142. cikk (2) bekezdése d) pontjának megfelelően;

f) a 26. cikkben említett adományozók.

A 136. cikk (5) bekezdésének sérelme nélkül, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő csak azt követően hozhatja meg a valamely részvevő vagy címzett kizárására és/vagy a valamely címzettel szemben pénzügyi szankció kiszabására vonatkozó határozatot, illetve a vonatkozó információk közzétételére vonatkozó határozatot a 136. cikk (2) bekezdésében említett előzetes minősítés alapján, ha ehhez megszerezte a 143. cikkben említett testület ajánlását.

136. cikk

Kizárási kritériumok és a kizárásokra vonatkozó határozat

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő köteles kizárni a 135. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett személyt vagy szervezetet az e rendelet hatálya alá tartozó odaítélési eljárásokban való részvétel vagy az uniós források felhasználása céljára való kiválasztás lehetőségéből, ha ez a személy vagy szervezet az alábbiak közül egy vagy több kizárást indokoló helyzetben érintett:

a) a személy vagy a szervezet csődeljárás, fizetésképtelenségi vagy felszámolási eljárás alatt áll, a vagyonát végelszámoló vagy bíróság kezeli, a hitelezőkkel csődegyezséget kötött, üzleti tevékenységét felfüggesztette, vagy az uniós vagy a nemzeti jogban meghatározott hasonló eljárás következtében az előbbiekhez hasonló helyzetben van;

b) jogerős ítélet vagy jogerős közigazgatási határozat megállapította, hogy a személy vagy szervezet megszegte az alkalmazandó jog szerinti adófizetési vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségét;

c) jogerős ítélet vagy jogerős közigazgatási határozat megállapította, hogy a személy vagy szervezet súlyos szakmai kötelezettségszegést követett el azáltal, hogy megsértette a szakmai tevékenységére vonatkozó törvényeket, rendeleteket vagy etikai normákat, vagy a szakmai hitelességét befolyásoló, szándékosságra vagy súlyos gondatlanságra utaló jogellenes magatartást tanúsított, beleértve különösen az alábbiakat: i. csalárd vagy gondatlan módon félrevezető információt szolgáltatott a kizárási kritériumok fennállásának vagy a jogosultsági feltételek és a kiválasztási szempontok teljesülésének ellenőrzése céljára, vagy a jogi kötelezettségvállalás teljesítése során; ii. a verseny torzítására irányuló megállapodást kötött más személyekkel vagy szervezetekkel; iii. szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat sértett; iv. az odaítélési eljárás során megkísérelte befolyásolni az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő döntését; v. olyan bizalmas információkat próbált megszerezni, amelyek jogtalan előnyöket biztosítanának számára az odaítélési eljárásban;

d) jogerős ítélet megállapította, hogy a személy vagy szervezet elkövette az alábbiak valamelyikét: i. csalás, az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 13 ) 3. cikkének és az 1995. július 26-i tanácsi jogi aktusban ( 14 ) kidolgozott, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény 1. cikkének értelmében; ii. korrupció, az (EU) 2017/1371 irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében vagy aktív korrupció az 1997. május 26-i tanácsi jogi aktusban ( 15 ) kidolgozott, az Európai Közösségek tisztviselőit és az Európai Unió tagállamainak tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló egyezmény 3. cikkében meghatározottak szerint, vagy a 2003/568/IB tanácsi kerethatározat ( 16 ) 2. cikkének (1) bekezdésében említett magatartás, vagy az egyéb alkalmazandó jogszabályokban meghatározott korrupció; iii. bűnszervezethez kapcsolódó magatartás a 2008/841/IB tanácsi kerethatározat ( 17 ) 2. cikkében említettek szerint; iv. pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás, az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 18 ) 1. cikkének (3), (4) és (5) bekezdésében foglaltak szerint; v. terrorista bűncselekmények vagy terrorista tevékenységekkel összefüggő bűncselekmények, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat ( 19 ) 1. cikkében és 3. cikkében meghatározottak szerint, vagy ilyen bűncselekményre való felbujtás, bűnsegély vagy kísérlet az említett határozat 4. cikkében foglaltak szerint; vi. gyermekmunka vagy az emberkereskedelemmel kapcsolatos egyéb bűncselekmények, a 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 20 ) 2. cikkében meghatározottak szerint;

e) az adott személy vagy szervezet a költségvetésből finanszírozott valamely jogi kötelezettségvállalás teljesítése során lényeges hiányosságokkal teljesítette a főbb kötelezettségeit: i. ami a jogi kötelezettségvállalás idő előtti felmondásához vezetett; ii. ami kötbér kivetéséhez vagy más, szerződéses szankciókhoz vezetett; vagy iii. amit az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az OLAF vagy a Számvevőszék tárt fel a műveletellenőrzések, ellenőrzések, illetve vizsgálatok folyamán;

f) jogerős ítélet vagy jogerős közigazgatási határozat megállapította, hogy a személy vagy szervezet a 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet ( 21 ) 1. cikkének (2) bekezdése értelmében vett szabálytalanságot követett el.

g) jogerős bírósági vagy közigazgatási határozat megállapította, hogy a személy vagy szervezet azzal a szándékkal hozott létre eltérő joghatóság alá tartozó szervezetet, hogy megkerüljön bizonyos, a bejegyzett székhelye, központi ügyvezetésének helye vagy elsődleges üzleti tevékenységének helye szerinti joghatóságban adózási, társadalmi vagy egyéb jogi előírásokat;

h) jogerős bírósági vagy közigazgatási határozat megállapította, hogy valamely szervezetet a g) pontban említett szándékkal hoztak létre.

Az e bekezdés első albekezdésében említett előzetes minősítés nem akadályozza a tagállamok illetékes hatóságait abban, hogy a 135. cikk (2) bekezdésében említett érintett személy vagy szervezet magatartását a nemzeti jog alapján értékeljék. Ha az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő jogerős ítéletről vagy jogerős közigazgatási határozatról értesül, haladéktalanul felül kell vizsgálnia a 135. cikk (2) bekezdésében említett személy vagy szervezet kizárásáról és/vagy a címzettet érintő pénzügyi szankció kiszabásáról szóló határozatát. Ha a jogerős ítélet vagy a jogerős közigazgatási határozat nem rendelkezik a kizárás időtartamáról, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő azt a feltárt tények és a megállapítások alapján határozza meg, a 143. cikkben említett testület ajánlásának figyelembevételével.

Amennyiben a jogerős ítélet vagy jogerős közigazgatási határozat kimondja, hogy a 135. cikk (2) bekezdésében említett személy vagy szervezet nem tanúsított az előzetes jogi minősítés szerinti magatartást, amelynek alapján kizárták, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek haladéktalanul meg kell szüntetnie a kizárást és/vagy adott esetben vissza kell térítenie a kiszabott pénzügyi szankciót.

Az első albekezdésben említett tények és megállapítások különösen a következőket jelentik:

a) az (EU) 2017/1939 rendelet szerinti megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok vonatkozásában esetében az Európai Ügyészség, valamint a Számvevőszék, az OLAF vagy a belső ellenőr által elvégzett ellenőrzések és vizsgálatok keretében, illetve az engedélyezésre jogosult tisztviselő felelősségi körébe tartozó bármely egyéb műveletellenőrzés, ellenőrzés vagy kontroll keretében megállapított tények;

b) nem jogerős közigazgatási határozatok, amely kategória magában foglalhatja a szakmai etikai normák betartásának ellenőrzéséért felelős illetékes felügyeleti szerv által hozott fegyelmi intézkedéseket is;

c) a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja szerint uniós forrásokat felhasználó személyek és szervezetek döntéseiben említett tények;

d) a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontja szerinti, az uniós forrásokat felhasználó szervezetek által a 142. cikk (2) bekezdésének d) pontjával összhangban továbbított információk;

e) a Bizottságnak az uniós versenyjog megsértésével kapcsolatos határozatai vagy egy illetékes nemzeti hatóságnak az uniós versenyjog vagy a nemzeti versenyjog megsértésével kapcsolatos határozatai.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek a 135-142. cikk alapján hozott határozataiban, illetve adott esetben a 143. cikkben említett testület ajánlásaiban be kell tartani az arányosság elvét, és figyelembe kell venni különösen az alábbiakat:

a) a helyzet súlyossága, beleértve az Unió pénzügyi érdekeire és az Unióról kialakult képre gyakorolt hatást;

b) a szóban forgó magatartás óta eltelt idő;

c) a magatartás fennállásának időtartama és ismétlődése;

d) a magatartás szándékos volt-e vagy a tanúsított gondatlanság mértéke;

e) az (1) bekezdés b) pontjában említett esetekben annak kérdése, hogy kisebb összegről van-e szó;

f) bármely egyéb enyhítő körülmény, például: i. a 135. cikk (2) bekezdésében említett érintett személy vagy szervezet megfelelő illetékes hatósággal való együttműködésének mértéke és a vizsgálathoz való, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által tapasztalt hozzájárulása; vagy ii. a kizárást indokoló helyzetnek a 137. cikk (1) bekezdésében említett nyilatkozatban történő bejelentése.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kizárja a 135. cikk (2) bekezdésében említett személyt vagy szervezetet, amennyiben:

a) a 135. cikk (2) bekezdésében említett személy vagy szervezet ügyviteli, ügyvezető vagy felügyelő testületének természetes vagy jogi személy tagja, illetve az e személy vagy szervezet tekintetében képviseleti, döntéshozatali vagy kontrolljogkörrel rendelkező természetes vagy jogi személy az e cikk (1) bekezdésének c)-h) pontjában említett valamelyik helyzetben vagy helyzetekben van;

b) a 135. cikk (2) bekezdésében említett személy vagy szervezet pénzügyi kötelezettségeiért korlátlan felelősséget vállaló természetes vagy jogi személy az e cikk (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában említett valamelyik helyzetben vagy helyzetekben van;

c) valamely, az odaítélés vagy a jogi kötelezettségvállalás teljesítése szempontjából nélkülözhetetlen természetes személy az (1) bekezdés c)-h) pontjában említett valamelyik helyzetben vagy helyzetekben van.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, adott esetben tekintettel a 143. cikkben említett testület ajánlására, nem zárhatja ki a 135. cikk (2) bekezdésében említett személyt vagy szervezetet az odaítélési eljárásban való részvételből vagy az uniós források felhasználása céljára való kiválasztásból, amennyiben:

a) a személy vagy szervezet az e cikk (7) bekezdésében meghatározott, megbízhatóságának igazolásához elegendő mértékű korrekciós intézkedéseket hajtott végre. Ez a pont nem alkalmazandó az e cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett esetben;

b) ez a szolgáltatásnyújtás folytonossága érdekében, korlátozott időtartamra, az e cikk (7) bekezdésében meghatározott korrekciós intézkedések meghozataláig elengedhetetlen;

c) a kizárás az e cikk (3) bekezdésében említett kritériumok alapján aránytalan intézkedés lenne.

Ezenkívül az e cikk (1) bekezdésének a) pontja nem vonatkozik az áruk különösen kedvező feltételek melletti, az üzleti tevékenységét véglegesen felszámoló szállítótól vagy fizetésképtelenségi eljárás, csődegyezség vagy ezekhez hasonló, az uniós vagy a nemzeti jogban meghatározott eljárás keretében a felszámolótól történő beszerzésére.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek, amennyiben az e bekezdés első és második albekezdésében említett esetekben nem zárja ki a 135. cikk (2) bekezdésében említett személyt vagy szervezetet, meg kell indokolnia, hogy miért nem zárja ki az illetőt, és az indokolásról tájékoztatnia kell a 143. cikkben említett testületet.

A (6) bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett, a kizárást indokoló helyzetet orvosló intézkedések az alábbiakat foglalják magukban:

a) a kizárást indokoló helyzetek okainak feltárására szolgáló intézkedések, valamint az olyan konkrét technikai, szervezeti és személyzeti intézkedések a 135. cikk (2) bekezdésében említett személy vagy szervezet érintett üzleti vagy egyéb tevékenységének területén, amelyek alkalmasak a magatartás korrekciójára és ismételt előfordulásának megelőzésére;

b) bizonyíték, hogy a 135. cikk (2) bekezdésében említett személy vagy szervezet intézkedéseket hozott azon károk vagy sérelem megtérítése vagy helyreállítása érdekében, amelyeket a kizárást indokoló helyzetet eredményező tények okoztak az Uniónak, sértve annak pénzügyi érdekeit;

c) bizonyíték, hogy a 135. cikk (2) bekezdésében említett személy vagy szervezet megfizetett minden, az illetékes hatóság által kirótt bírságot, illetve minden, az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett adót, illetve társadalombiztosítási járulékot, vagy gondoskodott azok megfizetéséről.

137. cikk

Kizárást indokoló helyzet hiányára vonatkozó nyilatkozat és bizonyíték

A résztvevőnek nyilatkoznia kell továbbá arról, hogy az alábbi személyek, illetve szervezetek a 136. cikk (1) bekezdésének c)-h) pontjában felsorolt kizárást indokoló helyzetek valamelyikében vannak-e:

a) a résztvevő ügyviteli, ügyvezető vagy felügyelő testületének természetes vagy jogi személy tagjai, illetve az e résztvevő tekintetében képviseleti, döntéshozatali vagy kontrolljogkörrel rendelkező természetes vagy jogi személyek;

b) a résztvevőnek az (EU) 2015/849 irányelv 3. cikkének 6. pontjában meghatározott tényleges tulajdonosai.

A résztvevő, vagy a címzett a nyilatkozatában közölt helyzet bármely változásáról haladéktalanul tájékoztatja az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőt.

A részvételre jelentkezőnek vagy az ajánlattevőnek adott esetben ugyanolyan nyilatkozatokat kell benyújtania, mint az első és második albekezdésben említettek, amelyeket adott esetben az alvállalkozó vagy bármely más olyan szervezet írt alá, amelynek kapacitásaira a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő támaszkodni kíván.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő nem kérhet az első és a második albekezdés szerinti nyilatkozatot, amennyiben az ilyen nyilatkozatokat más odaítélési eljárásban már benyújtották, feltéve, hogy a helyzetben nem következett be változás, és a nyilatkozatok kibocsátásának időpontja óta eltelt idő nem haladja meg az egy évet.

A nagyon alacsony, az I. melléklet 14.4. pontjában említett összeget meg nem haladó értékű szerződések esetében az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő mentességet adhat az első és második albekezdésben meghatározott követelmények teljesítése alól.

Amennyiben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő előírja, és amennyiben ez az eljárás megfelelő lebonyolításához szükséges, a résztvevő, az alvállalkozó vagy azon szervezet, amelynek kapacitásait a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő igénybe kívánja venni, köteles benyújtani az alábbiakat:

a) megfelelő bizonyíték arra, hogy nincs valamelyik, a 136. cikk (1) bekezdésben említett, kizárást indokoló helyzetben;

b) információ azokról a természetes vagy jogi személyekről, akik a résztvevő ügyviteli, ügyvezető vagy felügyelő testületének tagjai, illetve akik a résztvevő tekintetében képviseleti, döntéshozatali vagy ellenőrzési jogkörrel rendelkeznek - ideértve a tulajdonosi és ellenőrzési struktúrán belüli természetes és jogi személyeket és a tényleges tulajdonosokat is - valamint megfelelő bizonyíték arra, hogy egyik ilyen személy sincsen a 136. cikk (1) bekezdésének c)-f) pontjában említett, valamelyik kizárást indokoló helyzetben;

c) megfelelő bizonyíték arra, hogy a résztvevő pénzügyi kötelezettségeiért korlátlan felelősséggel tartozó természetes vagy jogi személyek nincsenek a 136. cikk (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában említett, valamely kizárást indokoló helyzetben.

Annak megfelelő igazolásaként, hogy a résztvevő vagy a (2) bekezdésben említett szervezet nincs a 136. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett egyik kizárást indokoló helyzetben, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő elfogadhatja a székhely szerinti ország illetékes hatósága által frissen kibocsátott igazolást. Ha a székhely szerinti országban nem bocsátanak ki ilyen igazolást, a résztvevő a székhelye szerinti országban igazságügyi hatóság vagy közjegyző előtt eskü alatt tett nyilatkozatot vagy ennek hiányában közigazgatási hatóság vagy illetékes szakmai testület előtt tett nyilatkozatot is benyújthat.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő mentességet adhat a (2) bekezdésben említett résztvevő vagy szervezet számára a (2) és (3) bekezdésben említett bizonylatok benyújtásának kötelezettsége alól, amennyiben:

a) az említett bizonyítékhoz valamely nemzeti adatbázisból ingyenesen hozzájuthat;

b) az említett bizonyítékokat egy másik eljárás céljára már benyújtották, és feltéve, hogy a benyújtott dokumentumok még érvényesek, továbbá a kibocsátásuk időpontja óta eltelt idő nem haladja meg az egy évet;

c) megállapította, hogy ilyen bizonyíték benyújtása ténylegesen lehetetlen.

Pénzügyi eszközök esetében, a 154. cikk (4) bekezdése első albekezdésének d) pontjában említett szabályokkal és eljárásokkal egyenértékű szabályok és eljárások hiányában a végső kedvezményezettek és a közvetítők a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja szerint uniós forrásokat felhasználó személy vagy szervezet számára aláírással ellátott nyilatkozatban erősítik meg, hogy nincsenek a 136. cikk (1) bekezdésének a)-d), g) és h) pontjában és a 141. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) vagy c) pontjában említett, valamint a 154. cikk (4) bekezdésének megfelelően elvégzett értékelést követően ezekkel egyenértékűnek minősített helyzetek egyikében sem.

Amennyiben kivételes jelleggel, a pénzügyi eszközök nyújtására a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjával összhangban kerül sor, a végső kedvezményezetteknek aláírt nyilatkozatot kell benyújtaniuk a pénzügyi közvetítők számára, amelyben megerősítik, hogy nincsenek a 136. cikk (1) bekezdésének a)-d), g) és h) pontjában és a 141. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) és c) pontjában említett helyzetek egyikében sem.

138. cikk

Pénzügyi szankciók

A 136. cikk (1) bekezdésének c)-f) pontjában említett kizárást indokoló helyzetek tekintetében a pénzügyi szankció kiszabható a címzett kizárásáról szóló határozat alternatívájaként, amennyiben a kizárás a 136. cikk (3) bekezdésében említett kritériumok alapján aránytalan intézkedés lenne.

A 136. cikk (1) bekezdésének c), d) és e) pontjában említett kizárást indokoló helyzetek tekintetében a pénzügyi szankció kiszabható a kizárás mellett is, amennyiben ez az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében szükséges a címzett által tanúsított rendszeres és ismétlődő, az uniós források jogosulatlan megszerzésének szándéka által vezérelt magatartás miatt.

E bekezdés első, második és harmadik albekezdés ellenére nem alkalmazható pénzügyi szankció azzal a címzettel szemben, aki a 137. cikkel összhangban közölte, hogy a kizárást indokoló helyzetben van.

139. cikk

A kizárás időtartama és az elévülési idő

A kizárás időtartama az alábbiak egyikét sem haladhatja meg:

a) a tagállami jogerős ítéletben vagy jogerős közigazgatási határozatban esetlegesen előírt időtartam;

b) jogerős ítélet vagy jogerős közigazgatási határozat hiányában: i. a 136. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett esetekben öt év; ii. a 136. cikk (1) bekezdésének c) és e)-h) pontjában említett esetekben három év.

A 135. cikk (2) bekezdésében említett személyt vagy szervezetet mindaddig ki kell zárni, amíg a 136. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett valamelyik kizárást indokoló helyzetben van.

A 135. cikk (2) bekezdésében említett személy vagy szervezet kizárására és/vagy vele szemben pénzügyi szankció kiszabására vonatkozó elévülési idő az alábbi időpontok valamelyikétől számított öt év:

a) a 136. cikk (1) bekezdésének b)-e) és g) és h) pontjában említett esetekben a kizárásra okot adó magatartás időpontja, illetve folyamatos vagy ismétlődő cselekvések esetében a magatartás megszűnésének napja;

b) a 136. cikk (1) bekezdésének b), c), d), g) és h) pontjában említett esetekben a nemzeti bíróság jogerős ítélete vagy a jogerős közigazgatási határozat meghozatalának napja.

Az elévülési időt a nemzeti hatóság, a Bizottság, az OLAF, az (EU) 2017/1939 rendelet szerinti megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok vonatkozásában az Európai Ügyészség, e rendelet 143. cikkében említett testület vagy a költségvetés végrehajtásában részt vevő bármely egyéb szervezet minden olyan intézkedése megszakítja, amelyről e rendelet 135. cikk (2) bekezdésében említett személyt vagy szervezetet értesítik, és amely vizsgálatokhoz vagy bírósági eljárásokhoz kapcsolódik. Az elévülés a megszakítást követő napon újrakezdődik.

E rendelet 136. cikke (1) bekezdése f) pontjának alkalmazásakor e rendelet 135. cikke (2) bekezdésében említett személy vagy szervezet kizárása és/vagy a pénzügyi szankció valamely címzettel szembeni alkalmazása tekintetében a 2988/95/EK, Euratom rendelet 3. cikkében előírt elévülési idő alkalmazandó.

Ha e rendelet 135. cikk (2) bekezdésében említett érintett személy vagy szervezet magatartása e rendelet 136. cikk (1) bekezdésében felsorolt több okból is indokolja a kizárást, akkor a legsúlyosabb okhoz alkalmazandó elévülési időt kell alkalmazni.

140. cikk

A kizárások és a pénzügyi szankciók közzététele

Amennyiben szükséges, a kizárás és/vagy a pénzügyi szankció visszatartó erejének megerősítése érdekében a Bizottság - az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő határozatának függvényében - közzéteszi weboldalán a 136. cikk (1) bekezdése c)-h) pontjában említett esetekben a kizárásra és adott esetben a pénzügyi szankcióra vonatkozó alábbi információkat:

a) a 135. cikk (2) bekezdésében említett, érintett személy vagy szervezet neve;

b) a kizárást indokoló helyzet;

c) a kizárás időtartama és/vagy a pénzügyi szankció összege.

Amennyiben a kizárásról és/vagy a pénzügyi szankcióról szóló határozatot a 136. cikk (2) bekezdésében említett előzetes minősítés alapján hozták, a közzétételben jelezni kell, hogy nincs jogerős ítélet vagy adott esetben jogerős közigazgatási határozat. Ilyen esetekben haladéktalanul közzé kell tenni az esetleges jogorvoslati kérelmeket, azok helyzetét és kimenetelét, valamint az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő esetleges felülvizsgált határozatát. Pénzügyi szankció kiszabása esetén azt is közzé kell tenni, hogy megfizették-e a szankció összegét.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a jogerős ítéletet, illetve adott esetben jogerős közigazgatási határozatot követően, vagy pedig a 143. cikkben említett testület ajánlása nyomán hozza meg az információ közzétételére vonatkozó határozatot. A határozat három hónappal azt követően lép hatályba, hogy értesítették róla a 135. cikk (2) bekezdésében említett érintett személyt vagy szervezetet.

A közzétett információkat kizárási időszak lezárulásakor el kell távolítani. Pénzügyi szankció esetében az információkat hat hónappal az összeg megfizetése után kell eltávolítani.

Személyes adatok esetében az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek a 45/2001/EK irányelvvel összhangban tájékoztatnia kell az e rendelet 135. cikk (2) bekezdésében említett érintett személyt vagy szervezetet az alkalmazandó adatvédelmi szabályok alapján őt megillető jogokról és az e jogok gyakorlására rendelkezésre álló eljárásokról.

Az e cikk (1) bekezdésében említett információk nem tehetők közzé az alábbi körülmények bármelyike esetén:

a) amennyiben a vizsgálat vagy a nemzeti bírósági eljárások titoktartást tesznek szükségessé;

b) amennyiben a közzététel aránytalan károkat okozna a 135. cikk (2) bekezdésében említett érintett személynek vagy szervezetnek, vagy a 136. cikk (3) bekezdésében meghatározott arányossági kritériumok és a pénzügyi szankció összegére figyelemmel más módon aránytalan lenne;

c) amennyiben természetes személyről van szó, kivéve, ha a személyes adatok közzétételét kivételes körülmények indokolttá teszik, többek között a magatartás súlyossága vagy az Unió pénzügyi érdekeire gyakorolt hatása révén. Ilyen esetekben az információk közzétételére vonatkozó határozatban megfelelően figyelembe kell venni a 45/2001/EK rendeletben meghatározott, magánélethez való jogot és az említett rendeletben meghatározott egyéb jogokat.

141. cikk

Az odaítélési eljárásban való részvételi lehetőség megtagadása

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő megtagadja az odaítélési eljárásban való részvétel lehetőségét attól a résztvevőtől aki:

a) valamely, a 136. cikkel összhangban megállapított, kizárást indokoló helyzetben van;

b) az eljárásban való részvétel feltételeként előírt adatszolgáltatás keretében megtévesztő információt szolgáltatott vagy elmulasztotta a kért információk benyújtását;

c) korábban részt vett az odaítélési eljárásban használt dokumentumok előkészítésében; e kritérium akkor alkalmazandó, ha ez az egyenlő bánásmód elvének megsértését vonja maga után, ideértve a másként nem orvosolható versenytorzulást is.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő tájékoztatja az odaítélési eljárás egyéb résztvevőit a résztvevőnek az odaítélési eljárás első albekezdés c) pontjában említett előkészítésébe való bevonása kapcsán vagy annak eredményeként megosztott releváns információkról. A részvételi lehetőség megtagadása előtt a résztvevő számára lehetőséget kell biztosítani annak bizonyítására, hogy az odaítélési eljárás előkészítésében való részvétele nem sérti az egyenlő bánásmód elvét.

142. cikk

A korai felismerési és kizárási rendszer

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő viszi be az adatbázisba a korai felismerés, a kizárás és/vagy a pénzügyi szankciók eseteire vonatkozó információkat azt követően, hogy értesítette erről a 135. cikk (2) bekezdésében említett érintett személyt vagy szervezetet. Az ilyen értesítést kivételes körülmények esetében el lehet halasztani, amennyiben vizsgálat vagy nemzeti bírósági eljárások titkosságának megőrzését megkövetelő jogos érdek áll fenn, mégpedig mindaddig, amíg a titkosság megőrzését megkövetelő jogos érdek meg nem szűnik.

A 45/2001/EK rendelettel összhangban a Bizottság kérésre tájékoztatja a korai felismerési és kizárási rendszer hatálya alá tartozó, a 135. cikk (2) bekezdésében említett személyt vagy szervezetet e szervezetre vagy személyre vonatkozó, az adatbázisban tárolt adatokról.

Az adatbázisban szereplő adatokat adott esetben - az adatok helyesbítését, törlését vagy bármilyen módosítását követően - naprakésszé kell tenni. Az adatok csak a 140. cikknek megfelelően tehetők közzé.

Az korai felismerési és kizárási rendszernek a 136. cikk (2) bekezdésének negyedik albekezdésében említett tényeken és megállapításokon, valamint különösen az alábbiak bármelyike által a Bizottság részére továbbított információkon kell alapulnia:

a) az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelet szerinti megerősített együttműködésben résztvevő tagállamok vonatkozásában, vagy az OLAF a 883/2013/EU, Euratom rendeletnek megfelelően, amennyiben egy lezárt vagy folyamatban lévő vizsgálat azt mutatja, hogy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében helyénvaló lehet elővigyázatossági intézkedéseket hozni vagy lépéseket tenni, kellő figyelmet fordítva az eljárási és az alapvető jogok tiszteletben tartására és a visszaélést bejelentő személyek védelmére;

b) a Bizottságnak, a Bizottság által létrehozott valamely európai hivatalnak, vagy valamely végrehajtó ügynökségnek az engedélyezésre jogosult tisztviselője;

c) az e bekezdés b) pontjában nem említett valamely uniós intézmény, európai hivatal vagy ügynökség vagy KKBP-fellépések végrehajtásával megbízott szerv vagy személy;

d) észlelt csalási és/vagy szabálytalansági esetek és az ezek nyomán hozott intézkedések esetében a költségvetés végrehajtásában a 63. cikk szerint részt vevő szervezetek, amennyiben az információk továbbítását az ágazatspecifikus szabályok előírják;

e) észlelt csalási és/vagy szabálytalansági esetek és az ezek nyomán hozott intézkedések esetében a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének) pontja szerint uniós forrásokkal gazdálkodó személyek vagy szervezetek.

Azon esetek kivételével, amelyekben az információkat ágazatspecifikus szabályoknak megfelelően kell benyújtani, az e cikk (2) bekezdése értelmében továbbítandó információknak a következőket kell tartalmazniuk:

a) az érintett szervezet vagy személy azonosító adatai;

b) a felismert kockázatok vagy a szóban forgó tények összefoglalása;

c) olyan információk, amelyek segíthetnek az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek az e cikk (4) bekezdésében említett ellenőrzés végrehajtásában, illetve a 136. cikk (1) vagy (2) bekezdésében említett kizárásra vonatkozó határozat, vagy a 138. cikkben említett, pénzügyi szankciók kiszabására vonatkozó határozat meghozatalában;

d) adott esetben olyan információk, amelyek a továbbított információk bizalmas kezelésének biztosításához szükséges különös intézkedésekre - beleértve a vizsgálat vagy a nemzeti bírósági eljárások védelme céljából a bizonyítékok megóvását szolgáló intézkedéseket is - vonatkoznak.

Az említett ellenőrzés végrehajtása során az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek a 74. cikkben foglaltaknak megfelelően kell gyakorolnia a hatásköreit, és nem lépheti túl az odaítélési eljárás szerződési feltételeiben és a jogi kötelezettségvállalásokban előirányozottakat.

Az e cikk (3) bekezdésének megfelelően továbbított, korai felismeréssel kapcsolatos információk megőrzési határideje nem haladhatja meg az egy évet. Ha az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő ebben az időszakban ajánlást kér a testülettől egy kizárásra vagy pénzügyi szankciókra vonatkozó eset kapcsán, a megőrzési idő meghosszabbítható addig, amíg az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő meg nem hozza a határozatot.

Az e bekezdés első albekezdésében említett információkat a titoktartási követelmények kellő tiszteletben tartásával kell nyújtani, így különösen oly módon, hogy azok ne tegyék lehetővé a 135. cikk (2) bekezdésében említett érintett személy vagy szervezet azonosítását.

143.cikk

Testület

A testületet az alábbiak alkotják:

a) a Bizottság által kinevezett állandó, magas szintű, független elnök;

b) a Bizottságnak mint a korai felismerési és kizárási rendszer tulajdonosának két állandó képviselője, akik közös álláspontot fogalmaznak meg; és

c) az ajánlást kérő engedélyezésre jogosult tisztviselő egy képviselője.

A testületet úgy kell összeállítani, hogy biztosított legyen a megfelelő jogi és technikai szakértelem. A testületet a Bizottság által biztosított állandó titkárság segíti, amely biztosítja a testület folyamatos működését.

A testület kizárásra és/vagy pénzügyi szankciók kiszabására vonatkozó ajánlásának adott esetben a következő elemeket kell tartalmaznia:

a) a 136. cikk (2) bekezdésében említett tények vagy megállapítások és azok előzetes jogi minősítése;

b) annak értékelése, hogy szükség van-e pénzügyi szankció kiszabására, és adott esetben annak összege;

c) annak értékelése, hogy szükség van-e a 135. cikk (2) bekezdésében említett személy vagy szervezet kizárására, és ha igen, a kizárás javasolt időtartama;

d) annak értékelése, hogy szükség van-e a kizárt és/vagy pénzügyi szankcióval sújtott, a 135. cikk (2) bekezdésében említett érintett személyre vagy szervezetre vonatkozó információk közzétételére;

e) a 135. cikk (2) bekezdésében említett érintett személy vagy szervezet által hozott esetleges korrekciós intézkedések értékelése.

Amennyiben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a testület által ajánlottnál szigorúbb határozatot szándékozik hozni, az ilyen határozat meghozatala során kellő figyelmet kell fordítania a meghallgatáshoz való jog és a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok tiszteletben tartására.

Amennyiben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő úgy dönt, hogy eltér a testület ajánlásától, ezt a döntését meg kell indokolnia a testületnek.

144. cikk

A korai felismerési és kizárási rendszer adatbázisának működése

145. cikk

A Közös Kutatóközpontra vonatkozó kivétel

A 135-144. cikk nem alkalmazandó a JRC-re.

3. szakasz

Informatikai rendszerek és e-kormányzat

146. cikk

A műveletek elektronikus irányítása

147. cikk

e-kormányzat

148. cikk

Elektronikus információcsere-rendszerek

Az elektronikus információcsere-rendszereknek az alábbi feltételeket kell teljesíteniük:

a) kizárólag az arra jogosult személyek férhetnek hozzá a rendszerhez és a rajta keresztül továbbított dokumentumokhoz;

b) kizárólag az arra jogosult személyek írhatnak alá elektronikusan vagy továbbíthatnak dokumentumot a rendszeren keresztül;

c) az arra jogosult személyeket meghatározott módokon azonosítani kell a rendszeren keresztül;

d) az elektronikus tranzakciók napját és időpontját pontosan meg kell határozni;

e) a dokumentumok sértetlenségét meg kell őrizni;

f) a dokumentumok rendelkezésre állását biztosítani kell;

g) adott esetben a dokumentumok titkosságát meg kell őrizni;

h) a személyes adatok védelmét a 45/2001/EK rendeletnek megfelelően biztosítani kell.

Az ilyen rendszeren keresztül elküldött dokumentum, illetve az a dokumentum, amelyről az ilyen rendszeren keresztül értesítést küldenek, a papírformátumú dokumentummal egyenértékűnek tekintendő, jogi eljárásban bizonyítékként elfogadandó, eredetinek minősül, hitelessége és sértetlensége pedig jogilag vélelmezhető, feltéve, hogy a dokumentum nem tartalmaz az automatikus módosítására alkalmas dinamikus elemeket.

A (2) bekezdés b) pontjában említett elektronikus aláírás a saját kezű aláírással egyenértékű joghatással bír.

149. cikk

Pályázati dokumentáció benyújtása

A kiválasztott kommunikációs eszközöknek biztosítaniuk kell a valódi versenyt és a következő feltételek teljesülését:

a) valamennyi benyújtott dokumentum tartalmazza az annak értékeléséhez szükséges valamennyi információt;

b) az adatok sértetlensége megmarad;

c) a benyújtott pályázati dokumentumok titkosságát megőrzik;

d) a személyes adatok a 45/2001/EK rendeletnek megfelelően védelmet élveznek.

A Bizottság rendszeresen jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e bekezdés alkalmazása terén elért előrehaladásról.

A pályázati dokumentumok elektronikus fogadására szolgáló berendezéseknek különböző műszaki megoldások és megfelelő eljárások útján biztosítaniuk kell, hogy:

a) a résztvevő kiléte teljes bizonyossággal megállapítható legyen;

b) a pályázati dokumentumok benyújtásának napja és időpontja pontosan meghatározható legyen;

c) csak az arra jogosult személyek férhessek hozzá a továbbított adatokhoz, illetve állapíthassák vagy változtathassák meg a pályázati dokumentáció megnyitásának időpontját;

d) az odaítélési eljárás különböző szakaszai folyamán csak az arra jogosult személyek férnek hozzá a benyújtott adatok összességéhez, és adnak hozzáférést ezekhez az adatokhoz az eljárás szükségletei szerint;

e) észszerű módon biztosított, hogy az a)-d) pontban megállapított feltételek megsértésére irányuló kísérletek felderíthetők.

Az első albekezdés nem alkalmazandó a 175. cikk (1) bekezdésében említett értékhatár alatti szerződések esetében.

Amennyiben a benyújtás levél formájában történik, a résztvevők a következő módok egyikén nyújthatják be a pályázati dokumentumokat:

a) postai úton vagy futárszolgálattal, amely esetben a postai bélyegző vagy a feladóvevényen szereplő időpont szolgál igazolásul;

b) az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő helyiségeiben történő kézbesítéssel, amelyet a résztvevő személyesen vagy megbízottja útján végezhet, amely esetben az átvételi elismervény szolgál igazolásul.

3. FEJEZET

A Közvetlen irányításra vonatkozó szabályok

150. cikk

Értékelőbizottság

Az értékelőbizottság legalább három személyből áll.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő döntése alapján külső szakértők is segíthetik az értékelőbizottságot.

Amennyiben az alap-jogiaktus úgy rendelkezik, külső szakértők is lehetnek az értékelőbizottság tagjai.

151. cikk

A pályázati dokumentumok pontosítása és helyesbítése

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő helyesbítheti a nyilvánvaló elírásokat a pályázati dokumentumokban, amennyiben a résztvevő megerősítette a tervezett helyesbítést.

Amennyiben a résztvevő elmulasztja a bizonyítékok benyújtását, vagy nem tesz nyilatkozatokat, az értékelőbizottság vagy adott esetben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő - a megfelelően indokolt esetek kivételével - felkéri a résztvevőt a hiányzó információk rendelkezésre bocsátására vagy a bizonylatok pontosítására.

Az ilyen információkiegészítés, pontosítás vagy megerősítés nem változtathatja meg lényegesen a pályázati dokumentumokat.

152. cikk

Biztosítékok

A 60 000 EUR értéket meg nem haladó szerződések és vissza nem térítendő támogatások kivételével - amennyiben ez arányos, és figyelemmel az engedélyezésre jogosult tisztviselő kockázatelemzésére -, az engedélyezésre jogosult tisztviselő biztosíték nyújtására kötelezheti:

a) a szerződő feleket vagy a kedvezményezetteket az előfinanszírozási kifizetéshez kapcsolódó pénzügyi kockázatok korlátozása érdekében (a továbbiakban: előfinanszírozási garancia);

b) a szerződő feleket a szerződésben foglalt érdemi kötelezettségeknek való megfelelés biztosítása céljából, építési beruházás, árubeszerzés vagy összetett szolgáltatások esetében (a továbbiakban: teljesítési biztosíték);

c) a szerződő feleket a szerződés teljeskörű teljesítésének biztosítása céljából, a szerződéses kötelezettség fennállása alatt (a továbbiakban: jólteljesítési biztosíték).

A JRC mentesül a biztosíték nyújtására vonatkozó kötelezettség alól.

Előfinanszírozási biztosíték előírása helyett a vissza nem térítendő támogatások esetében az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő elrendelheti a kifizetések részletekre való bontását.

A szerződő fél vagy a kedvezményezett kérésére, és feltéve, hogy ezt az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő elfogadja:

a) az (1) bekezdés első albekezdésének a), b) és c) pontjában említett biztosíték a szerződő fél vagy a kedvezményezett és egy harmadik fél által nyújtott, egyetemleges felelősségen alapuló biztosítékkal is helyettesíthető;

b) a (1) bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett garancia ugyanazon vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásban részt vevő kedvezményezettek által nyújtott visszavonhatatlan és feltétlen készfizető kezességgel is helyettesíthető.

153. cikk

Előfinanszírozási biztosíték

VI. CÍM

KÖZVETETT IRÁNYÍTÁS

154. cikk

Közvetett irányítás

Amennyiben a személy vagy szervezet kilétét alap-jogiaktus határozza meg, a 35. cikk szerinti pénzügyi kimutatásnak az adott személy vagy szervezet kiválasztásának indokolását is tartalmaznia kell.

Olyan hálózati végrehajtás esetén, amely legalább egy szerv kijelölését igényli érintett tagállamonként, illetve országonként, a szervet az érintett tagállam vagy ország jelöli ki az alap-jogiaktussal összhangban. Minden más esetben a Bizottság jelöli ki az ilyen szerveket, egyetértésben az érintett tagállamokkal, illetve országokkal.

Az arányosság elvének megfelelően és megfelelő figyelemmel az intézkedés jellegére és a hozzá fűződő pénzügyi kockázatokra, a Bizottság értékeli, hogy az uniós forrásokat a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja szerint felhasználó személyek és szervezetek:

a) a nemzetközileg bevált módszereken alapuló és különösen a szabálytalanságok és a csalások megelőzését, feltárását és korrekcióját lehetővé tevő, eredményes és hatékony belső kontrollrendszert hoznak létre és biztosítják annak működését;

b) pontos, teljeskörű és megbízható információkat időben biztosító számviteli rendszert alkalmaznak;

c) az érintett személytől vagy szervezettől funkcionálisan független ellenőrzési szolgálat által, nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardok szerint elvégzett, független külső ellenőrzésnek vetik alá magukat;

d) megfelelő szabályokat és eljárásokat alkalmaznak a harmadik országok finanszírozása terén, ideértve az átlátható, megkülönböztetésmentes, hatékony és eredményes felülvizsgálati eljárásokat, a jogosulatlanul kifizetett összegek visszafizettetésére vonatkozó szabályokat és a finanszírozáshoz jutásból történő kizárásra vonatkozó szabályokat;

e) a 38. cikkben előírttal egyenértékű tájékoztatást tesznek közzé címzettjeikről;

f) biztosítják a személyes adatok védelmét 5. cikkben említettekkel azonos módon.

Ezenfelül a személyekkel vagy szervezetekkel egyetértésben a Bizottság a szervezetek vagy személyek egyéb szabályait és eljárásait, például a személyek vagy szervezetek igazgatási költségelszámolási gyakorlatát is értékelheti. Az értékelés eredményei alapján a Bizottság határozhat arról, hogy támaszkodni fog az adott szabályokra és eljárásokra.

Az első és a második albekezdésnek megfelelően értékelt személyek vagy szervezetek indokolatlan késedelem nélkül értesítik a Bizottságot az általuk alkalmazott rendszerek, szabályok vagy eljárások mindazon érdemi változásairól, amelyek a Bizottság által elvégzett értékelés megbízhatóságát érinthetik.

A Bizottság dönthet úgy, hogy a (3) és a (4) bekezdésben említettek szerint nem ír elő előzetes vizsgálatot:

a) a 70. és a 71. cikkben említett uniós szervek esetében, valamint a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdése c) pontjának viii. alpontjában említett uniós szervek vagy személyek esetében, amennyiben ezek a Bizottság előzetes hozzájárulásával pénzügyi szabályozást fogadtak el;

b) harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek esetében, amennyiben továbbra is a Bizottság viseli az Unió pénzügyi érdekeinek kellő védelmét biztosító pénzügyi irányítási felelősséget; vagy

c) a Bizottság által specifikusan előírt eljárások esetében, ideértve a Bizottság saját eljárásait és az alap-jogiaktusban előírt eljárásokat is.

155. cikk

Az uniós források és költségvetési biztosítékok végrehajtása

Az uniós forrásokat vagy költségvetési biztosítékokat igénybe vevő személyek és szervezetek a Bizottság rendelkezésére bocsátják a következőket:

a) az uniós források vagy költségvetési biztosíték végrehajtására és a 125. cikk (1) bekezdése első albekezdésének e) pontjában említett feltételek teljesítésére, illetve eredmények elérésére vonatkozó jelentés;

b) amennyiben a hozzájárulás költségtérítés, a felmerült kiadásokra vonatkozó elszámolások;

c) az a) és adott esetben a b) pontban említett információkra vonatkozó vezetői nyilatkozat, amely megerősíti, hogy: i. az információ megfelelő módon feltüntetett, teljeskörű és pontos; ii. az uniós forrásokat az eredetileg tervezett célra fordították a hozzájárulási megállapodásokban, finanszírozási megállapodásokban vagy garanciamegállapodásokban, vagy adott esetben az ágazatspecifikus szabályokban meghatározottak szerint; iii. a bevezetett kontrollrendszerek szükséges mértékben garantálják a mögöttes tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét;

d) a végső ellenőrzési jelentések és a kontrollok összefoglalója, beleértve a rendszerekben feltárt hibák és gyengeségek jellegének és mértékének elemzését, valamint a megtett vagy megtenni tervezett korrekciós intézkedéseket.

Az ellenőrzési eredményeknek a 127. cikkben említettek szerinti átvétele esetén az e bekezdés első albekezdésének d) pontjában említett összefoglalóba bele kell foglalni a teljes alapul szolgáló ellenőrzési dokumentációt is.

Az érintett pénzügyi év vége előtt befejeződő intézkedések esetében a zárójelentés helyettesítheti az első albekezdés c) pontjában említett vezetői nyilatkozatot, amennyiben azt a következő pénzügyi év február 15-e előtt benyújtják.

Az első albekezdésben említett dokumentumokhoz mellékelni kell egy független ellenőrző szerv nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardok szerint kiadott véleményét. A véleménynek tartalmaznia kell, hogy a kontrollrendszerek megfelelően és költséghatékonyan működnek-e, valamint hogy a mögöttes tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek-e. A véleményben közölni kell azt is, ha az ellenőrzési tevékenység alapján kétségbe vonható az első albekezdés c) pontjában említett vezetői nyilatkozatban szereplő megállapítások helytállósága. Ilyen vélemény hiányában, az engedélyezésre jogosult tisztviselő egyéb független eszközök révén gondoskodhat egyenértékű bizonyosságról.

Az első albekezdésben említett dokumentumokat legkésőbb a következő pénzügyi év február 15-éig kell benyújtani a Bizottságnak. A harmadik albekezdésben említett véleményt legkésőbb ezen év március 15-ig kell benyújtani a Bizottságnak.

Az e bekezdésben meghatározott kötelezettségek nem érintik az EBB-vel, az EBA-val, a tagállami szervezetekkel, a nemzetközi szervezetekkel és harmadik országokkal megkötött megállapodásokat. A vezetői nyilatkozat tekintetében az ilyen megállapodásoknak legalább arra kötelezniük kell ezeket a szervezeteket, hogy évente nyilatkozatot nyújtsanak be a Bizottság számára, amelyben kijelentik, hogy az adott pénzügyi évben az uniós forrásokat a 154. cikk (3) és (4) bekezdése és az említett megállapodásokban foglalt kötelezettségek szerint használták fel és számolták el. Ez a nyilatkozat beépíthető a zárójelentésbe, amennyiben a végrehajtott intézkedés 18 hónapnál nem hosszabb.

Az uniós forrásokat felhasználó személyeknek és szervezeteknek:

a) be kell tartaniuk a vonatkozó uniós jogszabályi rendelkezéseket és az elfogadott nemzetközi standardokat, és ennek megfelelően tartózkodniuk kell az olyan tevékenységek támogatásától, amelyek hozzájárulnak a pénzmosáshoz, a terrorizmus finanszírozásához, az adókikerüléshez, az adócsaláshoz vagy az adókijátszáshoz;

b) a pénzügyi eszközöknek és a költségvetési biztosítékoknak a X. cím szerinti végrehajtása során tartózkodniuk kell attól, hogy új vagy megújított műveletekben vegyenek részt olyan országban, illetve területen létesített vagy letelepedett szervezetekkel, amelyek szerepelnek a nem együttműködő országokra és területekre vonatkozó megfelelő uniós szakpolitikai jegyzékben, vagy amelyeket az (EU) 2015/849 irányelv 9. cikkének (2) bekezdése alapján kiemelt kockázatot jelentő harmadik országként jelölt meg a Bizottság, vagy amelyek ténylegesen nem felelnek meg az uniós vagy a nemzetközileg elfogadott, átláthatóságra és információcserére vonatkozó adózási standardoknak.

Szervezetek csak abban az esetben térhetnek el az első albekezdés b) pontjától, ha a projektet ténylegesen az egyik ilyen országban vagy területen hajtják végre, és semmi nem utal arra, hogy az adott művelet az első albekezdés a) pontjában felsorolt kategóriák valamelyikébe tartozik.

A X. címmel összhangban pénzügyi eszközöket és költségvetési biztosítékokat végrehajtó pénzügyi közvetítőkkel, szervezetekkel való megállapodáskötéskor az e bekezdésben említett követelményeket át kell ültetni a megfelelő megállapodásokba, és a pénzügyi közvetítőktől jelentést kell kérni azok betartásáról.

156. cikk

Közvetett irányítás nemzetközi szervezetekkel

A következő szervezetek nemzetközi szervezetnek minősülnek:

a) a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága;

b) a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége.

A Bizottság megfelelő indokolással határozatot fogadhat el adott nonprofit szervezet nemzetközi szervezetnek való minősítéséről, feltéve, hogy a nonprofit szervezet megfelel az alábbi feltételeknek:

a) jogi személyiséggel és autonóm irányítási szervekkel rendelkezik;

b) általános nemzetközi érdekű egyedi feladatok végrehajtására hozták létre;

c) legalább hat tagállam tagja a nonprofit szervezetnek;

d) megfelelő pénzügyi garanciákat nyújt;

e) állandó struktúra alapján és olyan rendszerekkel, szabályokkal és eljárásokkal összhangban működik, amelyeket a 154. cikk (3) bekezdésével összhangban értékelni lehet.

157. cikk

Közvetett irányítás tagállami szervezetekkel

158. cikk

Közvetett irányítás harmadik országokkal

159. cikk

Vegyes finanszírozási műveletek

VII. CÍM

KÖZBESZERZÉS ÉS KONCESSZIÓK

1. FEJEZET

Közös rendelkezések

160. cikk

A szerződésekre alkalmazandó elvek és hatály

A szerződés tervezett értéke nem határozható meg az alkalmazandó szabályok megkerülésének céljával, és a szerződés nem is bontható részekre e célból.

Az ajánlatkérő szervnek adott esetben több tételre kell bontania a szerződést, kellő figyelemmel a széles körű verseny biztosítására.

161. cikk

A közbeszerzésre vonatkozó melléklet és a felhatalmazás gyakorlása

A közbeszerzésre vonatkozó részletes szabályokat e rendelet I. melléklete tartalmazza. Annak biztosítása érdekében, hogy az uniós intézmények - amikor saját felelősségükre ítélnek oda szerződéseket - ugyanazokat az előírásokat alkalmazzák, amelyeket a 2014/23/EU és a 2014/24/EU irányelv hatálya alá tartozó ajánlatkérő szerveknek alkalmazniuk kell, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet I. mellékletét e rendelet 269. cikkével összhangban módosítsa annak érdekében, hogy ezt a mellékletet összhangba hozza ezen irányelvek módosításaival, és bevezesse az ehhez kapcsolódó technikai módosításokat.

162. cikk

Vegyes szerződések és közös közbeszerzési szójegyzék

Az egyféle közbeszerzést (építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatásnyújtás) és koncessziót (építési vagy szolgáltatási) magában foglaló szerződést az érintett közbeszerzési szerződésre alkalmazandó rendelkezésekkel összhangban kell odaítélni.

163. cikk

Közzétételi intézkedések

Az ajánlatkérő szerv a 175. cikk (1) bekezdésében vagy a 178. cikkben említett értékhatárt elérő vagy túllépő valamennyi eljárásra vonatkozóan köteles közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában:

a) az eljárást megindító hirdetményt, kivéve a 164. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett eljárás esetében;

b) az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót.

164. cikk

Közbeszerzési eljárások

A koncessziós szerződés vagy közbeszerzési szerződés - beleértve a keretszerződéseket is - odaítélésére irányuló közbeszerzési eljárás lehet:

a) nyílt eljárás;

b) meghívásos eljárás, dinamikus beszerzési rendszerben is;

c) tervpályázat;

d) tárgyalásos eljárás, beleértve a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást is;

e) versenypárbeszéd;

f) tárgyalásos versenyeljárás;

g) innovációs partnerség;

h) a részvételi szándék kifejezésére való felhívást magában foglaló eljárás.

Az első albekezdés ellenére, az ajánlatkérő szerv objektív és megkülönböztetésmentes alkalmassági követelmények alapján korlátozhatja az eljárásban való részvételre felkérendő jelentkezők számát, és a kiválasztási szempontokat az eljárást megindító hirdetményben vagy a részvételi szándék kifejezésére való felhívásban ismertetnie kell. A felkért jelentkezők létszámának elegendőnek kell lennie a valódi verseny biztosításához.

Az ajánlatkérő szerv az eredeti ajánlat alapján, tárgyalás nélkül is odaítélheti a szerződést, amennyiben a közbeszerzési dokumentumokban fenntartotta magának ezt a lehetőséget.

Az ajánlatkérő szerv az alábbiak szerint alkalmazhatja az eljárásokat:

a) a nyílt vagy a meghívásos eljárást bármilyen beszerzés céljára;

b) a részvételi szándék kifejezésére való felhívást magában foglaló eljárást a 175. cikk (1) bekezdésében említett értékhatár alatti szerződések esetében, jövőbeli meghívásos ajánlattételi felhívásokhoz kapcsolódóan ajánlat benyújtására felkérendő részvételre jelentkezők előválogatására, vagy pedig részvételi jelentkezések vagy ajánlatok benyújtására felkérendő értékesítők listájának összeállítására;

c) a tervpályázatot olyan tervnek vagy tervrajznak a megszerzésére, amelyet versenyeztetés után egy bírálóbizottság választ ki;

d) az innovációs partnerséget valamilyen innovatív termék, szolgáltatás vagy innovatív építési beruházás kifejlesztésére, majd ezt követően a létrejött áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások megvásárlására;

e) a tárgyalásos versenyeljárást vagy a versenypárbeszédet koncessziós szerződésekre, a 2014/24/EU irányelv XIV. mellékletében említett szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekre, olyan esetekben, amikor egy nyílt vagy meghívásos eljárás keretében az eredeti eljárás lezárásáig kizárólag szabálytalan vagy érvénytelen ajánlatok érkeztek be, valamint olyan esetekben, amikor ezt az e rendelet I. mellékletében részletesen meghatározott konkrét körülmények indokolják, amelyek többek között a szerződés tárgyának jellegéhez vagy összetettségéhez vagy az adott szerződéstípushoz kapcsolódnak;

f) a tárgyalásos eljárást a 175. cikk (1) bekezdésében említett értékhatár alatti szerződések esetében, illetve a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást a 2014/24/EU irányelv hatályán kívül eső konkrét beszerzéstípusok esetében vagy az e rendelet I. mellékletében világosan meghatározott rendkívüli körülmények fennállása esetén.

A dinamikus beszerzési rendszerben történő közbeszerzésre az ajánlatkérő szervnek a meghívásos eljárás szabályait kell alkalmaznia.

165. cikk

Intézményközi közbeszerzés és közös közbeszerzés

Az intézményközi eljárásokban az EUSZ V. címének alapján, a KKBP terén konkrét tevékenységek végrehajtásával megbízott szervek vagy személyek és az Európai Iskolák Igazgatótanácsának titkári hivatala is részt vehetnek.

A keretszerződés feltételei csak a közbeszerzési dokumentumokban e célból azonosított ajánlatkérő szervek és a keretszerződésben részes gazdasági szereplők között alkalmazhatók.

Közös közbeszerzést EFTA-államokkal és az Unió tagjelölt országaival is lehet folytatni, amennyiben ezt a lehetőséget valamely két- vagy többoldalú megállapodás kifejezetten előírja.

Az uniós intézményekre vonatkozó eljárási rendelkezéseket kell alkalmazni a közös közbeszerzési eljárás esetén.

Amennyiben a szerződés teljes tervezett értékéből egy tagállami ajánlatkérő szervhez tartozó vagy általa kezelt rész legalább 50 %, vagy más, megfelelően indokolt esetekben az uniós intézmény dönthet úgy, hogy a tagállami ajánlatkérő szervre vonatkozó eljárási szabályok legyenek alkalmazandók a közös közbeszerzésre, feltéve, hogy e szabályok egyenértékűnek tekinthetők az uniós intézményre vonatkozó szabályokkal.

A közös közbeszerzésben érintett uniós intézménynek, valamint a tagállamok, az EFTA-államok vagy uniós tagjelölt országok ajánlatkérő szervének meg kell állapodniuk különösen a részvételi jelentkezések és az ajánlatok értékelésének, továbbá a szerződés odaítélésének részletes gyakorlati szabályairól, valamint a szerződésre irányadó jogról és a vitás ügyekben illetékes bíróságról.

166. cikk

A közbeszerzési eljárás előkészítése

167. cikk

Az ajánlatok elbírálása

A szerződések odaítélésére az odaítélési feltételek alapján kerülhet sor, feltéve, hogy az ajánlatkérő szerv ellenőrizte a következőket:

a) az ajánlat megfelel a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott minimumkövetelményeknek;

b) a részvételre jelentkezőt, illetve az ajánlattevőt nem zárták ki a 136. cikk alapján vagy nem utasították el a 141. cikk alapján;

c) a részvételre jelentkező, illetve ajánlattevő megfelel a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott kiválasztási szempontoknak, és esetében nem áll fenn olyan érdekellentét, amely negatívan befolyásolhatja a szerződés teljesítését.

A legalacsonyabb költségre összpontosító módszer esetében az ajánlatkérő szervnek költséghatékonysági számítást kell végeznie, az életciklusköltség-elemzést is beleértve.

A legjobb ár-érték arányra összpontosító módszer esetében az ajánlatkérő szervnek az árat vagy a költséget, valamint a szerződés tárgyára vonatkozó egyéb minőségi kritériumokat kell figyelembe vennie.

168. cikk

Benyújtás, elektronikus kommunikáció és értékelés

Az ajánlatkérő szervnek a biztosítékokat a következők szerint kell feloldania:

a) az eljárás eredményéről szóló tájékoztatást követően az I. melléklet 30.2. pontjának b) vagy c) alpontjában említett elutasított ajánlattevők vagy ajánlatok tekintetében;

b) a szerződés aláírását követően az I. melléklet 30.2 pontjának e) alpontjában említett, rangsorolt ajánlattevők tekintetében.

Az ajánlatkérő szervnek az összes részvételi jelentkezést és ajánlatot fel kell bontania. El kell azonban utasítania:

a) felbontás nélkül azokat a részvételi jelentkezéseket és ajánlatokat, amelyek a beérkezési határidő után érkeztek;

b) tartalmuk vizsgálata nélkül a már felbontva átvett ajánlatokat.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő a következő esetekben eltekinthet az értékelő bizottságnak a 150. cikk (2) bekezdése szerinti kinevezésétől:

a) a szerződés értéke nem éri el a 175. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárt;

b) az I. melléklet 11.1. pontja második albekezdése c) és e) pontjában, f) pontjának i. és iii. pontjában és h) alpontjában említett esetekben, kockázatelemzés alapján;

c) keretszerződésen belül verseny újbóli megnyitásakor, kockázatelemzés alapján;

d) a külső fellépések területén végrehajtott, 20 000 EUR-t meg nem haladó értékű eljárások esetében.

169. cikk

Kapcsolattartás a közbeszerzési eljárás alatt

170. cikk

A szerződés odaítéléséről szóló döntés, valamint a részvételre jelentkezők, illetve az ajánlattevők tájékoztatása

Újabb versenyeztetéssel járó keretszerződés alapján odaítélt egyedi szerződések esetében az ajánlatkérő szervnek tájékoztatnia kell az ajánlattevőket az értékelés eredményéről.

Az ajánlatkérő szervnek minden egyes olyan ajánlattevő számára, aki vagy amely nincs a 136. cikk 1) bekezdésében említett kizárást indokoló helyzetben, akit vagy amelyet nem utasítottak el a 141. cikknek megfelelően, és akinek vagy amelynek az ajánlata megfelel a közbeszerzési dokumentumoknak, tájékoztatást kell nyújtania a következők bármelyikéről, amennyiben az ezt írásban kéri:

a) a szerződést elnyerő ajánlattevő, illetve keretszerződés esetében az ajánlattevők neve, és - kivéve az újabb versenyeztetéssel járó keretszerződés alapján odaítélt egyedi szerződések esetében - a nyertes ajánlat jellemzői és viszonylagos előnyei, a fizetett ár vagy adott esetben a szerződés értéke;

b) az ajánlattevőkkel folytatott tárgyalás és párbeszéd előrehaladása.

Az ajánlatkérő szerv azonban dönthet úgy, hogy eltekint egyes információk közlésétől, amennyiben az akadályozná a bűnüldözést, közérdeket sértene, sértené a gazdasági szereplők jogos üzleti érdekeit, vagy torzíthatja a tisztességes versenyt közöttük.

171. cikk

A közbeszerzési eljárástól való elállás

Az ajánlatkérő szerv a szerződés aláírása előtt elállhat a közbeszerzési eljárástól anélkül, hogy a részvételre jelentkezők vagy az ajánlattevők jogot formálhatnának bármifajta kártérítésre.

A határozatot meg kell indokolni, és a lehető leghamarabb a részvételre jelentkezők, illetve az ajánlattevők tudomására kell hozni.

172. cikk

A szerződés teljesítése és módosítása

A szerződések, a keretszerződések, illetve a keretszerződések alapján odaítélt egyedi szerződések a következő esetekben módosíthatók új közbeszerzési eljárás nélkül:

a) ha az eredeti szerződő félnek olyan szükségessé vált további építési beruházásokat, árubeszerzéseket vagy szolgáltatásokat kell végrehajtania, amelyek nem szerepeltek az eredeti közbeszerzésben, amennyiben a következő feltételek teljesülnek: i. a szerződő fél nem változhat a meglévő berendezések, szolgáltatások vagy felszerelések tekintetében fennálló helyettesíthetőségi vagy átjárhatósági követelményekkel összefüggő műszaki okok miatt; ii. a szerződő fél változása az ajánlatkérő szerv számára a költségek jelentős megnövekedését eredményezné; iii. semmilyen áremelkedés - beleértve az egymást követő módosítások nettó együttes értékét - nem haladja meg az eredeti szerződés értékének 50 %-át;

b) ha a következő feltételek mindegyike teljesül: i. a módosítást olyan körülmények tették szükségessé, amelyeket egy kellő gondossággal eljáró ajánlatkérő szerv nem láthatott előre; ii. az áremelkedés semmiképpen nem haladja meg az eredeti szerződés értékének 50 %-át;

c) ha a módosítás értéke nem éri el a következő értékhatárokat: i. a külső fellépések esetében a 175. cikk (1) bekezdésében és az I. melléklet 38. pontjában említett, a módosítás idején alkalmazandó értékhatárok; és ii. az eredeti szerződés értékének 10 %-a szolgáltatásnyújtásra és árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések, valamint építési vagy szolgáltatási koncessziós szerződések esetén, illetve az eredeti szerződés értékének 15 %-a építési beruházásra irányuló szerződések esetén;

d) ha mindkettő alábbi feltétel teljesül: i. az eredeti közbeszerzési eljárás minimumkövetelményei nem módosulnak.; ii. bármilyen ezt követő értékmódosításnak meg kell felelnie az ezen albekezdés c) pontjában meghatározott feltételeknek, kivéve abban az esetben, ha az értékmódosítás a közbeszerzési dokumentumok vagy a szerződéses rendelkezések szigorú alkalmazásának a következménye.

Az eredeti szerződés értékénél nem vehetők figyelembe az ármódosítások.

Az első albekezdés c) pontja szerinti esetben az egymást követő módosítások nettó együttes értéke nem haladhat meg semmilyen, az említett pont szerinti értékhatárt.

Az ajánlatkérő szervnek alkalmaznia kell a 163. cikkben foglalt utólagos közzétételi intézkedéseket.

173. cikk

Teljesítési biztosítékok és jólteljesítési biztosítékok

Az ajánlatkérő szerv az építési beruházás, árubeszerzés vagy összetett szolgáltatásnyújtás végleges elfogadását követően felszabadítja a teljesítési biztosíték teljes összegét egy olyan időszakon belül, amelyre a 116. cikk (1) bekezdésében meghatározott határidő vonatkozik, és amelyet rögzíteni kell a szerződésben. Az építési beruházás, árubeszerzés vagy összetett szolgáltatásnyújtás ideiglenes elfogadása esetén a teljesítési biztosíték részben vagy teljes összegben felszabadítható.

A jólteljesítési biztosíték összegét az ajánlatkérő szerv határozza meg a szerződés teljesítésével kapcsolatban azonosított kockázatok arányában, figyelembe véve a szerződés tárgyát, valamint az érintett ágazatban szokásos ügyleti feltételeket is.

A jólteljesítési biztosíték nem alkalmazható olyan esetekben, amikor az ajánlatkérő szerv teljesítési biztosítékot kért, és azt még nem szabadította fel.

2. FEJEZET

Az Unió intézményei által saját felelősségükre odaítélt szerződésekre alkalmazandó rendelkezések

174. cikk

Az ajánlatkérő szerv

Az első albekezdéssel összhangban ajánlatkérő szerveknek minősülő uniós intézmények a 60. cikkel összhangban átruházzák az ajánlatkérő szerv feladatainak ellátásához szükséges hatásköröket.

175. cikk

Alkalmazandó értékhatárok és várakozási időszak

176. cikk

A közbeszerzéshez való hozzáférés szabályai

177. cikk

A Kereskedelmi Világszervezet közbeszerzési szabályai

Amennyiben a közbeszerzésről szóló, a Kereskedelmi Világszervezet keretében kötött többoldalú megállapodás alkalmazandó, úgy a közbeszerzési eljárás nyitva áll az azon államokban letelepedett gazdasági szereplők előtt is, amelyek megerősítették az említett megállapodást, mégpedig az abban megállapított feltételek mellett.

3. FEJEZET

A külső fellépés esetében alkalmazandó közbeszerzési rendelkezések

178. cikk

Közbeszerzés külső fellépés esetében

Az I. mellékletben meghatározott kivételekre és feltételekre is figyelemmel, az ajánlatkérő szerv a nyertes ajánlattevővel csak a várakozási időszak lejárta után írhatja alá a szerződést vagy keretszerződést. Elektronikus kommunikációs eszközök alkalmazása esetén a várakozási időszak 10 nap, egyéb eszközök alkalmazása esetében 15 nap.

A 163. cikk, a 164. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja, valamint e bekezdés második albekezdése csak a következő értékhatároktól alkalmazandó:

a) szolgáltatásra és árubeszerzésre irányuló szerződések esetében 300 000 EUR;

b) építési beruházásra irányuló szerződések esetében 5 000 000 EUR.

Ez a fejezet a következőkre alkalmazandó:

a) olyan közbeszerzés, ahol a Bizottság nem saját felelősségére ítél oda szerződést;

b) a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja szerint uniós forrásokat felhasználó személyek vagy szervezetek általi közbeszerzés, amennyiben a 154. cikkben említett hozzájárulási vagy finanszírozási megállapodás úgy rendelkezik.

179. cikk

A külső fellépések területéhez tartozó közbeszerzésekben való részvétel szabályai

VIII. CÍM

VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁSOK

1. FEJEZET

A vissza nem térítendő támogatások alkalmazási köre és formái

180. cikk

A vissza nem térítendő támogatások alkalmazási köre és formái

Vissza nem térítendő támogatás a következők finanszírozására ítélhető oda:

a) valamely uniós szakpolitikai célkitűzés elérésének segítésére szánt tevékenység (a továbbiakban: tevékenységi támogatás);

b) valamely olyan szerv működése, amelynek tevékenysége valamely uniós szakpolitika részét képező és azt támogató célkitűzés elérésére irányul (a továbbiakban: működési támogatás).

A működési támogatások az első albekezdés b) pontjában említett szerv munkaprogramjához nyújtott pénzügyi hozzájárulás formáját öltik.

Amennyiben a vissza nem térítendő támogatás a finanszírozás olyan formáját ölti, amely a 125. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontja szerint nem kapcsolódik a költségekhez:

a) akkor az e címben, különösen a 182., a 184. és a 185. cikkben, a186. cikk (2), (3) és (4) bekezdésében, a 190. cikkben, a 191. cikk (3) bekezdésében és a 203. cikk (4) bekezdésében, a költségek elszámolhatóságával és ellenőrzésével kapcsolatban megállapított rendelkezések nem alkalmazandók.

b) a 181. cikk tekintetében csak az említett cikk (2) és (3) bekezdésében, az említett cikk (4) bekezdése első albekezdésének a) és d) pontjában és második albekezdésében, valamint az említett cikk (5) bekezdésében említett eljárás és követelmények alkalmazandók.

181. cikk

Egyösszegű átalányok, egységköltségek és átalányfinanszírozás

Az engedélyező határozatnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) az ilyen finanszírozási formák megfelelőségének indokolása, tekintettel a támogatott tevékenységek vagy munkaprogramok jellegére, valamint a szabálytalanságok és csalások kockázatára és a kontroll költségére;

b) az egyösszegű átalányok, egységköltségek és átalányfinanszírozás által fedezett, a 186. cikk (3) bekezdésének c), e) és f) pontjával és a 186. cikk (4) bekezdésével összhangban elszámolhatónak tekintendő költségek vagy költségkategóriák meghatározása, az alkalmazandó uniós szabályok szerint el nem számolható költségek kizárásával;

c) az egyösszegű átalányok, egységköltségek és átalányfinanszírozás meghatározására szolgáló módszerek. E módszereknek a következők valamelyikén kell alapulniuk: i. statisztikai adatok, hasonlóan objektív eljárásmódok vagy belső szakértők által adott vagy az alkalmazandó szabályokkal összhangban beszerzett szakértői vélemény; vagy ii. kedvezményezettenkénti megközelítés, a kedvezményezett tanúsított vagy ellenőrizhető korábbi adataira vagy szokásos költségelszámolási gyakorlataira való hivatkozással;

d) ha lehetséges, a kifizetés lényeges feltételei, ideértve adott esetben a kimenetek és/vagy eredmények elérését is;

e) ha az egyösszegű átalányok, egységköltségek és százalékos átalány alapját nem a kimenet és/vagy az eredmény képezi, akkor annak indokolása, hogy a kimenet és/vagy eredmény alapú megközelítés miért nem lehetséges vagy megfelelő.

Az első albekezdés c) pontjában említett módszereknek biztosítaniuk kell az alábbiakat:

a) a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének tiszteletben tartása, különös tekintettel az érintett összegek megfelelőségére az elvárt kimenetekhez és/vagy eredményekhez viszonyítva, figyelembe véve a tevékenységek vagy munkaprogramok által generált előrelátható bevételt;

b) a társfinanszírozás elvének és a kettős finanszírozás tilalma elvének való észszerű megfelelés.

Az engedélyező határozat az egyösszegű átalányok, az egységköltségek és a százalékos átalány több konkrét finanszírozási program esetében való alkalmazásra is kiterjedhet, ha a tevékenységek vagy a kiadások jellege lehetővé teszi a közös megközelítés alkalmazását. Ilyen esetekben az engedélyező határozatot a következők fogadhatják el:

a) az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselők, ha az összes érintett tevékenység a felelősségi területükhöz tartozik;

b) a Bizottság, ha ez a tevékenységek vagy a kiadások jellege miatt, vagy az érintett engedélyezésre jogosult tisztviselők számát tekintve indokolt.

182. cikk

Egyszeri egyösszegű átalányok

183. cikk

A kedvezményezettekre vonatkozó egyedi ellenőrzések és kontrollok az egyösszegű átalányok, egységköltségek és átalányfinanszírozás tekintetében

Az egyösszegű átalányoknak, az egységköltségeknek vagy az átalányfinanszírozásnak a 181. cikknek megfelelően az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő vagy a Bizottság által engedélyezett módszerrel előzetesen meghatározott összegét az utólagos kontrollok során nem lehet vitatni. Ez nem sérti az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő azon jogát, hogy az első bekezdés első albekezdésének megfelelően ellenőrizze a kifizetés feltételeit, valamint a 131. cikk (4) bekezdésével összhangban csökkentse a vissza nem térítendő támogatás összegét, amennyiben e feltételek nem teljesülnek, továbbá szabálytalanság, csalás vagy egyéb kötelezettségszegés esetén. Ha az egyösszegű átalányok, egységköltségek vagy százalékos átalány meghatározására a kedvezményezett szokásos költségelszámolási gyakorlatai alapján kerül sor, akkor a 185. cikk (2) bekezdését kell alkalmazni.

184. cikk

Az egyösszegű átalányok, az egységköltségek és az átalányfinanszírozás időszakos értékelése

Az egyösszegű átalányok, egységköltségek vagy átalányfinanszírozás meghatározására szolgáló módszert, a mögöttes adatokat és az eredményül kapott összegeket, valamint a kimenetek és/vagy az eredmények szempontjából ezen összegek megfelelőségét rendszeresen értékelni kell és adott esetben a 181. cikknek megfelelően ki kell igazítani. Az értékelések gyakoriságát és hatályát különösen a költségek alakulásától és jellegétől kell függővé tenni, figyelembe véve a piaci árak jelentős változásait és egyéb releváns körülményeket.

185. cikk

A kedvezményezett szokásos költségelszámolási gyakorlatai

186. cikk

Elszámolható költségek

A vissza nem térítendő támogatások nem haladhatják meg az abszolút értékben kifejezett felső korlátot (a továbbiakban: a támogatás maximális összege), amelyet az alábbiak alapján kell megállapítani:

a) a 125. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett esetben a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás teljes összege;

b) a tervezett elszámolható költségek, amennyiben lehetséges, a 125. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett esetben;

c) a tervezett elszámolható költségeknek a 125. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c), d) és e) pontjában említett egyösszegű átalányok, egységköltségek vagy százalékos átalány formájában előzetesen egyértelműen meghatározott teljes összege.

Az alap-jogiaktus sérelme nélkül, a vissza nem térítendő támogatások továbbá kifejezhetők a tervezett elszámolható költségek százalékos arányában, amennyiben a támogatás az első albekezdés b) pontjában meghatározott formát ölti, vagy az első albekezdés c) pontjában említett egyösszegű átalányok, egységköltségek vagy százalékos átalányfinanszírozás arányában.

Amennyiben a vissza nem térítendő támogatás az e bekezdés első albekezdésének b) pontjában meghatározott formát ölti és amennyiben a tevékenység sajátosságai miatt csak abszolút értékben lehet kifejezni, az elszámolható költségek ellenőrzését a 155. cikk (4) és adott esetben a 155. cikk (5) bekezdésének megfelelően kell elvégezni.

Az alap-jogiaktusban meghatározott maximális társfinanszírozási arány sérelme nélkül:

a) a vissza nem térítendő támogatás nem haladhatja meg az elszámolható költségeket;

b) amennyiben a vissza nem térítendő támogatás az első bekezdés első albekezdésének a) pontjában meghatározott formát ölti és ha a tervezett elszámolható költségek a 181. cikk (8) bekezdése szerinti önkéntesmunka-költségeket is tartalmaznak, akkor a támogatás nem haladhatja meg az önkéntes munka költségei nélkül számított tervezett elszámolható költségeket.

A kedvezményezettnél ténylegesen felmerült, a 125. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett elszámolható költségeknek az alábbi kritériumok mindegyikét teljesíteniük kell:

a) a fellépés vagy munkaprogram időtartama alatt merültek fel, a zárójelentésekhez és az ellenőrzési gazolásokhoz kapcsolódó költségek kivételével;

b) szerepelnek a fellépés vagy munkaprogram tervezett átfogó költségvetésében;

c) szükségesek a vissza nem térítendő támogatás tárgyát képező fellépés vagy munkaprogram végrehajtásához;

d) azonosíthatók és ellenőrizhetők, azaz mindenekelőtt szerepelnek a kedvezményezett számviteli nyilvántartásaiban, és a kedvezményezett székhelye szerinti ország alkalmazandó számviteli standardjaival, valamint a kedvezményezett szokásos költségelszámolási gyakorlataival összhangban kerültek meghatározásra;

e) megfelelnek az alkalmazandó adójogszabályoknak és szociális jogi szabályozásnak;

f) észszerűek, indokoltak és eleget tesznek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének, különösen a gazdaságosság és a hatékonyság tekintetében.

Ha az alap-jogiaktus másként nem rendelkezik, akkor az e cikk (3) bekezdését kiegészítve a következő költségkategóriák is elszámolhatónak minősülnek, amennyiben a pályázati felhívás értelmében az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő szerint ezek a költségkategóriák támogathatók:

a) a kedvezményezett által benyújtott előfinanszírozási biztosítékhoz kapcsolódó költségek, amennyiben e biztosítékot az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a 152. cikk (1) bekezdése alapján megköveteli;

b) a pénzügyi kimutatások igazolásaival és az operatív ellenőrzési jelentésekkel kapcsolatos kiadások, amennyiben az ilyen igazolásokat vagy jelentéseket az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő megköveteli;

c) a héa, amennyiben az a héára vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján nem igényelhető vissza, és ha azt a 2006/112/EK tanácsi irányelv ( 25 ) 13. cikke (1) bekezdésének első albekezdése értelmében, adóalanynak nem minősülő személytől eltérő kedvezményezett fizeti meg;

d) értékcsökkenési költségek, amennyiben a kedvezményezettnél ténylegesen felmerültek;

e) a nemzeti közigazgatások személyzetének bérköltségei oly mértékben, amennyiben azon tevékenységekkel kapcsolatosak, amelyeket a vonatkozó hatóság az érintett projekt megvalósítása nélkül nem végezne el.

A második albekezdés c) pontjának alkalmazásában:

a) A héa akkor nem igényelhető vissza, ha a nemzeti jog szerint a következő tevékenységek valamelyikéhez kötődik: i. adólevonásra nem jogosító adómentes tevékenységek; ii. a héa hatályán kívül eső tevékenységek; iii. az i. és az ii. alpontban említett tevékenységek közül azok, amelyek tekintetében a héa nem vonható le, de a 2006/112/EK irányelvben nem említett - akár nemzeti héajogszabályok által létrehozott - speciális visszatérítési rendszer vagy kompenzációs alap útján visszatérítik;

b) A 2006/112/EK irányelv 13. cikkének (2) bekezdésében felsorolt tevékenységekkel kapcsolatos héát úgy kell tekinteni, mint amelyet az említett irányelv 13. cikke (1) bekezdésének első albekezdése értelmében, adóalanynak nem minősülő személytől eltérő kedvezményezett fizetett meg, függetlenül attól, hogy az érintett tagállamban a szóban forgó tevékenységek hatóságként eljáró közjogi szervek által végzett tevékenységnek minősülnek-e.

187. cikk

Kapcsolódó szervezetek és egyedüli kedvezményezett

E cím alkalmazásában a következő szervezetek minősülnek a kedvezményezetthez kapcsolódó szervezeteknek:

a) a (2) bekezdéssel összhangban az egyedüli kedvezményezettet alkotó szervezetek;

b) a jogosultsági feltételeknek megfelelő azon szervezetek, amelyek nincsenek a 136. cikk (1) bekezdésében és a 141. cikk (1) bekezdésében említett helyzetek egyikében sem, és amelyek egy olyan kapcsolatban - különösen jogi vagy tőkekapcsolatban - állnak a kedvezményezettel, amely nem az adott tevékenységre korlátozódik, és nem kizárólag az adott tevékenység végrehajtása céljából jött létre.

Az V. cím 2. fejezetének 2. szakasza a kapcsolódó szervezetekre is alkalmazandó.

Amennyiben az ajánlattételi felhívás másként nem rendelkezik, a kedvezményezetthez kapcsolódó szervezetek részt vehetnek a fellépés végrehajtásában, feltéve, hogy mindkettő alábbi feltétel teljesül:

a) a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás meghatározza az érintett szervezeteket;

b) az érintett szervezetek betartják a támogatási megállapodásban a kedvezményezettekkel szemben az alábbiak tekintetében előírt szabályokat: i. a költségek elszámolhatósága, vagy a kifizetési feltételek; ii. a Bizottság, az OLAF és a Számvevőszék műveletellenőrzési és pénzügyi ellenőrzési jogai.

Az említett szervezeteknél felmerült költségek elfogadhatók ténylegesen felmerült elszámolható költségként, vagy egyösszegű átalányok, egységköltségek és százalékos átalányfinanszírozás formájában is fedezhetők.

2. FEJEZET

Elvek

188. cikk

A vissza nem térítendő támogatásokra alkalmazandó általános alapelvek

A vissza nem térítendő támogatásokra a következő elvek alkalmazandók:

a) egyenlő bánásmód;

b) átláthatóság;

c) társfinanszírozás;

d) a támogatáshalmozás és a kettős finanszírozás tilalma;

e) a visszaható hatály tilalma;

f) a nyereségszerzés tilalma.

189. cikk

Átláthatóság

Az (1) és a (2) bekezdésben említett közzétételt követően a Bizottság az Európai Parlament és a Tanács kérésére jelentést továbbít számukra a következőkről:

a) a pályázók száma az előző pénzügyi évben;

b) a sikeres pályázatok száma és százalékos aránya pályázati felhívásonként;

c) az eljárás átlagos időtartama a pályázati felhívás lezárásának napjától a vissza nem térítendő támogatás odaítéléséig;

d) azon vissza nem térítendő támogatások száma és összege, amelyek esetében az előző pénzügyi évben a 38. cikk (4) bekezdésének megfelelően nem került sor utólagos közzétételre.

e) a 195. cikk első bekezdésének g) pontjával összhangban pénzügyi intézményeknek - többek között az EBB-nek vagy az EBA-nak - odaítélt vissza nem térítendő támogatás.

190. cikk

Társfinanszírozás

A társfinanszírozás nyújtható a kedvezményezett saját forrásaiból, a fellépés vagy munkaprogram által generált jövedelemből, illetve harmadik felek pénzügyi vagy természetbeni hozzájárulásából.

A harmadik felek egyéb természetbeni hozzájárulásait az elszámolható költségekhez nyújtott hozzájárulásoktól elkülönítve kell bemutatni a tervezett költségvetésben. Közelítő értéküket fel kell tüntetni a tervezett költségvetésben, és a későbbiekben nem szabad módosítani.

191. cikk

A támogatások kumulálása tilalmának elve és a kettős finanszírozás tilalma

A kedvezményezettnek a költségvetésből pénzügyi évenként csak egy működési támogatás ítélhető oda.

Egy adott tevékenység több költségvetési sorból, különböző illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselők részvételével közösen is finanszírozható.

Az alábbi támogatás-típusokra az (1) és a (2) bekezdés nem alkalmazandó, és adott esetben a Bizottság dönthet úgy, hogy nem ellenőrzi, hogy kétszer finanszírozták-e ugyanazt a költséget:

a) a természetes személyeknek kifizetett tanulmányi, kutatási, képzési vagy oktatási támogatás;

b) a leginkább rászoruló természetes személyeknek, például a munkanélkülieknek és menekülteknek kifizetett közvetlen támogatás.

192. cikk

A nonprofit elv

Működési támogatás esetén a tartalékok létrehozására szánt összegek a nyereségszerzés tilalma elvének való megfelelés ellenőrzése céljából nem vehetők figyelembe.

Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a következőkre:

a) olyan fellépések, amelyek célja a kedvezményezett pénzügyi kapacitásának megerősítése, valamint olyan fellépések, amelyek bevételt képeznek az uniós finanszírozásnak a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatban vagy a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásban foglalt időszaka utáni folytonosságuk biztosítása érdekében;

b) természetes személyeknek fizetett tanulmányi, kutatási, képzési vagy oktatási támogatás, valamint a leginkább rászoruló természetes személyeknek, például munkanélkülieknek és menekülteknek kifizetett egyéb közvetlen támogatások;

c) nonprofit szervezetek által végrehajtott fellépések;

d) a 125. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett formában nyújtott vissza nem térítendő támogatások;

e) kis értékű vissza nem térítendő támogatások.

193. cikk

A visszaható hatály tilalmának elve

Ilyen esetekben a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat benyújtásának napja előtt felmerült költségek nem számolhatók el, kivéve:

a) az alap-jogiaktusban meghatározott, kellően indokolt kivételes esetekben; vagy

b) a 195. cikk első bekezdésének a) vagy b) pontjában említett intézkedések rendkívül sürgős szükségessége esetén, amikor az Unió korai intézkedése rendkívüli jelentőséggel bírna.

A második albekezdés b) pontjában említett esetekben a kedvezményezettnél a pályázat benyújtásának napja előtt felmerült költségek a következő feltételek teljesülése esetén minősülnek elszámolhatónak az uniós finanszírozás tekintetében:

a) ha az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az eltérést megfelelően megindokolta;

b) ha a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás a támogathatóság kezdőnapját kifejezetten a pályázat benyújtásának napjánál korábbi időpontban határozza meg.

A megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőnek a 74. cikk (9) bekezdésében említett éves tevékenységi jelentésben "A visszaható hatály tilalmának elvétől való eltérések a költségvetési rendelet 193. cikke alapján" cím alatt be kell számolnia minden ilyen esetről.

3. FEJEZET

A vissza nem térítendő támogatás odaítélésére vonatkozó eljárás és a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás

194. cikk

A pályázati felhívások tartalma és közzététele

A pályázati felhívások a következőket határozzák meg:

a) a kitűzött célok;

b) a jogosultsági, a kizárási, a kiválasztási és az odaítélési feltételek, valamint a vonatkozó bizonylatok;

c) az uniós finanszírozásra vonatkozó rendelkezések, az uniós hozzájárulás valamennyi típusának, különösen a vissza nem térítendő támogatás formáinak megadásával;

d) a pályázatok benyújtására vonatkozó rendelkezések és a végső határidő;

e) az a tervezett nap, ameddig a pályázókat tájékoztatni kell a pályázatuk értékelésének kimeneteléről, és a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodások aláírásának a tervezett napja.

Az (1) bekezdés e) pontjában említett időpontokat az alábbi időszakok alapján kell meghatározni:

a) valamennyi pályázónak a pályázata értékelésének kimeneteléről történő tájékoztatására, a teljes pályázati anyagok végleges leadási határidejét követően legfeljebb hat hónap;

b) a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásoknak a pályázókkal való aláírása céljából: a pályázók arról való tájékoztatásának időpontjától kezdődően legfeljebb három hónap, hogy sikeresek lettek.

Ezek az időszakok az alap-jogiaktus által a 182/2011/EU rendelettel összhangban esetlegesen előírt különleges eljárásoknak való megfelelés biztosításához szükséges idő figyelembevétele érdekében kiigazíthatók, és kivételes, kellően indokolt esetekben túlléphetők, különösen az összetett tevékenységek, a pályázatok nagy száma és a pályázóknak felróható késedelmek esetén.

A megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőnek az éves tevékenységi jelentésében be kell számolnia arról, hogy átlagosan mennyi idő volt szükséges a pályázók tájékoztatásához és a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodások aláírásához. Ha az első albekezdésben említett időszakokat túllépik, a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőnek erre magyarázatot kell adnia, és - ha a második albekezdés értelmében a késedelem nem kellően indokolt - korrekciós intézkedésekre kell javaslatot tennie.

195. cikk

A pályázati felhívások alóli kivételek

Vissza nem térítendő támogatás csak a következő esetekben ítélhető oda pályázati felhívás nélkül:

a) humanitárius segítségnyújtás, szükséghelyzeti támogatási műveletek, polgári védelmi műveletek vagy válságkezelési segítségnyújtás céljából;

b) egyéb rendkívüli és kellően indokolt szükséghelyzetekben;

c) jogilag vagy ténylegesen monopóliummal rendelkező szerveknek vagy a tagállamok által saját felelősségükre kijelölt szerveknek, amennyiben ezek a tagállamok jogilag vagy tényleges monopolhelyzetben vannak;

d) az 58. cikk értelmében vett alap-jogiaktusban kedvezményezettként azonosított szerveknek, illetve a tagállamok által saját felelősségükre kijelölt szerveknek, amennyiben ezeket a tagállamokat az alap-jogiaktus kedvezményezettként azonosítja;

e) kutatás és technológiafejlesztés esetében a 110. cikkben említett munkaprogramban meghatározott szerveknek, amennyiben az alap-jogiaktus kifejezetten így rendelkezik, és azzal a feltétellel, hogy a projekt nem tartozik pályázati felhívás hatálya alá;

f) ha a tevékenységek sajátosságai egy meghatározott típusú szerv közreműködését teszik szükségessé - azok szakmai hátterénél, nagyfokú szakosodásánál vagy közigazgatási hatáskörénél fogva -, és azzal a feltétellel, hogy az érintett tevékenységek nem tartoznak pályázati felhívás hatálya alá;

g) az EBB-nek vagy az EBA-nak technikai segítségnyújtási tevékenységekre. Ilyen esetekben a 196. cikk (1) bekezdésének a)-d) pontja nem alkalmazandó.

Ha az első bekezdés f) pontjában említett meghatározott típusú szerv tagállam, akkor a vissza nem térítendő támogatást a tagállam által saját felelősségére, a tevékenység végrehajtása céljából kijelölt szervnek is oda lehet ítélni pályázati felhívás nélkül;

Az első bekezdés c)-f) pontjában említett eseteket a vissza nem térítendő támogatás odaítélésére vonatkozó határozatban kellően meg kell indokolni.

196. cikk

A vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat tartalma

A pályázatnak tartalmaznia kell a következőket:

a) a pályázó jogállására vonatkozó információk;

b) a pályázó becsületbeli nyilatkozata a 137. cikk (1) bekezdésével összhangban, valamint nyilatkozata a jogosultsági feltételeknek és a kiválasztási szempontoknak való megfelelésről;

c) a javasolt fellépés vagy munkaprogram végrehajtásával összefüggésben a pályázó pénzügyi és működési kapacitásait igazoló információk, továbbá, ha az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kockázatelemzés alapján úgy dönt, az ezen információkat megerősítő bizonylatok, például a legfeljebb három utolsó lezárt pénzügyi év eredménykimutatása és mérlege. Ilyen információk és bizonylatok nem kérhetők azon pályázóktól, amelyekre a pénzügyi vagy operatív kapacitás ellenőrzése a 198. cikk (5) vagy (6) bekezdésének megfelelően nem alkalmazandó. Emellett bizonylatok a kis értékű vissza nem térítendő támogatások esetében sem kérhetők;

d) amennyiben a pályázat 750 000 EUR-t meghaladó összegű, fellépésre vonatkozó vissza nem térítendő támogatásra vagy 100 000 EUR-t meghaladó vissza nem térítendő működési támogatásra vonatkozik, úgy a pályázatot a hiteles külső ellenőr által készített ellenőrzési jelentésnek kell kísérnie, ha rendelkezésre áll, illetve minden olyan esetben, amikor a kötelező könyvvizsgálatot uniós jog vagy a nemzeti jog előírja, hitelesítve a legfeljebb három utolsó lezárt pénzügyi évre vonatkozóan rendelkezésre álló beszámolót. A pályázónak az egyéb esetekben saját nyilatkozatot kell benyújtania, amelyben meghatalmazott képviselője aláírásával hitelesíti a legfeljebb három utolsó pénzügyi évre vonatkozóan rendelkezésre álló beszámolóját. Az első albekezdés csak azon pályázat esetében alkalmazandó, amelyet a kedvezményezett az adott pénzügyi évben először nyújt be az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek. Ha a Bizottság több kedvezményezettel köt megállapodást, akkor az első albekezdésben meghatározott értékhatárok kedvezményezettenként alkalmazandók. A 130. cikk (4) bekezdése szerinti partnerségek esetében az e pont első albekezdésében említett, az utolsó két pénzügyi évre vonatkozóan rendelkezésre álló ellenőrzési jelentésnek a pénzügyikeret-partnerségi megállapodás aláírása előtt kell elkészülnie. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kockázatértékelés alapján felmentheti az első albekezdésben említett kötelezettség alól az oktatási és a képzési intézményeket és - a több kedvezményezettel kötött megállapodások esetében - az egyetemleges felelősséget vállaló vagy a pénzügyi felelősséggel nem tartozó kedvezményezetteket. Az első albekezdés nem alkalmazandó a közvetlen irányítás keretében támogatható személyekre és szervezetekre, amennyiben megfelelnek a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontjában és a 154. cikkben foglalt feltételeknek.

e) a fellépés vagy munkaprogram ismertetése és a becsült költségvetés, amelyben: i. a bevételeknek és a kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük; és ii. fel kell tüntetni a fellépés vagy a munkaprogram becsült elszámolható költségeit. Az i. és az ii. pont nem alkalmazandó a több támogatót tömörítő fellépésekre. Az i. alponttól eltérve a tervezett költségvetés kellően indokolt esetekben a váratlan helyzetekre és a devizaárfolyamok esetleges változására elkülönített tartalékokat is magában foglalhat.

f) az ugyanazon fellépés vagy annak egy része tekintetében vagy a pályázó működésére uniós forrás útján ugyanazon pénzügyi év során kapott vagy igényelt összegek és forrásaik, valamint az ugyanezen tevékenység tekintetében kapott vagy igényelt egyéb finanszírozás.

197. cikk

Jogosultsági feltételek

A pályázati felhívásokban való részvételre a következő pályázók jogosultak:

a) jogi személyek;

b) természetes személyek, amennyiben a fellépés jellege vagy jellemzői, illetve a pályázó céljai ezt szükségessé teszik;

c) az alkalmazandó nemzeti jog alapján jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, feltéve, hogy képviselőik bizonyítják, hogy módjukban áll a pályázó nevében jogi kötelezettségeket vállalni, és hogy a szervezetek az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében a jogi személyek által kínálttal egyenértékű biztosítékokat kínálnak. A pályázónak különösen a jogi személyekével egyenértékű pénzügyi és operatív kapacitással kell rendelkeznie. A pályázó képviselőjének bizonyítania kell az említett feltételek teljesülését.

198. cikk

Kiválasztási szempontok

Amennyiben a pályázati felhívásban nem írták elő bizonylatok benyújtását, és az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek alapos oka van arra, hogy kétségbe vonja a pályázó pénzügyi vagy működési kapacitását, akkor az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek kérnie kell a pályázótól a megfelelő dokumentumok benyújtását.

Partnerségek esetében az ellenőrzést a 130. cikk (6) bekezdésének megfelelően kell elvégezni.

A pénzügyi kapacitás ellenőrzése nem alkalmazandó a következők esetében:

a) az oktatási támogatásban részesülő természetes személyek;

b) a leginkább rászoruló természetes személyek, például a munkanélküliek és a menekültek, valamint a közvetlen támogatásban részesülő természetes személyek;

c) a közjogi szervek, ideértve a tagállami szervezeteket is;

d) a nemzetközi szervezetek;

e) a kamattámogatást vagy garanciadíj-támogatást kérő személyek vagy szervezetek, amennyiben e támogatások célja a kedvezményezett pénzügyi kapacitásának erősítése vagy jövedelemtermelés.

199. cikk

Odaítélési feltételek

Az odaítélési feltételeknek lehetővé kell tenniük:

a) a benyújtott pályázatok minőségének értékelését a célkitűzések, a prioritások és az elvárt eredmények fényében;

b) a vissza nem térítendő támogatás olyan fellépésekre vagy munkaprogramokra történő odaítélését, amelyek maximalizálják az uniós forrás általános hatékonyságát.

c) a vissza nem térítendő támogatás iránti pályázatok értékelését.

200. cikk

Értékelési eljárás

Az elutasított pályázókat - függetlenül attól, hogy az elutasításra az eljárás mely szakaszában kerül sor - a (7) bekezdésnek megfelelően értesíteni kell.

Ugyanazon dokumentumok és információk ugyanazon eljárás alatt csak egyszer kérhetők be.

Amennyiben szükséges, a jegyzőkönyvben rangsorolni is kell a megvizsgált pályázatokat, továbbá ajánlásokat kell tenni az odaítélendő maximális összeggel és a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat esetleges nem lényegi kiigazításaival kapcsolatban.

A jegyzőkönyvet jövőbeni hivatkozás céljából meg kell őrizni.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek az értékelés alapján meg kell hoznia határozatát, amely legalább az alábbiakat tartalmazza:

a) a határozat tárgya és teljes összege;

b) a sikeres pályázók nevei, a tevékenységek megnevezése, az elfogadott összegek és a választás oka, beleértve azokat az eseteket is, ahol nem egyezik az értékelő bizottság véleményével;

c) az elutasított pályázók neve és az elutasítás oka.

A 195. cikk szerint odaítélt vissza nem térítendő támogatások esetében az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő:

a) határozhat úgy, hogy e cikk (2) és (4) bekezdése és a 150. cikk nem alkalmazandó;

b) az értékelő jelentés és a vissza nem térítendő támogatás odaítélésére vonatkozó határozat tartalmát egyetlen, aláírásával ellátott dokumentumba foglalhatja.

201. cikk

Vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás

A vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásnak legalább az alábbiakat tartalmaznia kell:

a) a tárgy;

b) a kedvezményezett;

c) az időtartam, nevezetesen: i. a hatálybalépés időpontja; ii. a fellépés kezdőnapja és időtartama, illetve a támogatás pénzügyi éve;

d) a fellépés vagy - vissza nem térítendő működési támogatás esetében - a munkaprogram ismertetése a várt eredmények ismertetésével együtt;

e) az uniós forrás euróban kifejezett maximális összege, a fellépés vagy munkaprogram becsült költségvetése és a vissza nem térítendő támogatás formája;

f) a jelentéstételre és a kifizetésekre vonatkozó szabályok, valamint a 205. cikkben előírt közbeszerzési szabályok;

g) a 129. cikkben említett kötelezettségek kedvezményezett általi elfogadása;

h) az uniós pénzügyi támogatás láthatóságára vonatkozó rendelkezések, kivéve azon kellően indokolt eseteket, amikor a nyilvános megjelenés nem lehetséges vagy nem célszerű;

i) az alkalmazandó jog, amely az uniós jog, kiegészítve - amennyiben szükséges - a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásban meghatározott nemzeti joggal. A nemzetközi szervezetekkel kötött megállapodásokban eltérés engedélyezhető;

j) a jogviták tárgyalásában illetékes bíróság vagy választott bíróság.

4. FEJEZET

A vissza nem térítendő támogatások végrehajtása

202. cikk

A vissza nem térítendő támogatás összege és az ellenőrzés megállapításai alkalmazásának kiterjesztése

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő emellett mindazon, az első albekezdésben említett rendszerszintű vagy visszatérő szabálytalanságok, csalás vagy kötelezettségszegés által érintett vissza nem térítendő támogatások esetében, amelyek a támogatásra vonatkozó megállapodásokkal összhangban esetlegesen pénzügyi ellenőrzések, műveletellenőrzések és vizsgálatok tárgyát képezik, csökkentheti a vissza nem térítendő támogatás összegét, elutasíthatja az el nem számolható költségeket és visszafizettetheti a jogtalanul kifizetett összegeket.

203. cikk

A kifizetési kérelmet alátámasztó bizonylatok

Az igazolást jóváhagyott külső ellenőrnek vagy közjogi szerv esetében egy kompetens és független köztisztviselőnek kell kiállítania.

Az igazolásnak - az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által jóváhagyott módszertannal összhangban és a nemzetközi standardoknak megfelelő elfogadott eljárások alapján - tanúsítania kell, hogy a kedvezményezett által a kifizetési kérelem alapjául szolgáló pénzügyi kimutatásokban kimutatott költségek valósak, pontosan nyilvántartottak és a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásnak megfelelően elszámolhatók. Különleges és kellően indokolt esetekben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az igazolást kérheti vélemény formájában vagy a nemzetközi standardoknak megfelelően más formában.

204. cikk

Harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatás

Amennyiben egy fellépés vagy munkaprogram végrehajtása harmadik félnek nyújtandó pénzügyi támogatás nyújtását teszi szükségessé, úgy a kedvezményezett akkor nyújthat ilyen pénzügyi támogatást, ha a kedvezményezett és a Bizottság közötti, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás meghatározza az ilyen támogatás nyújtásának feltételeit, a mérlegelési jogkör biztosítása nélkül.

A mérlegelési jogkör nem tekinthető biztosítottnak, ha a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás meghatározza a következőket:

a) a harmadik fél számára fizethető pénzügyi támogatás maximális összege - amely nem haladhatja meg a 60 000 EUR-t -, és a pontos összeg meghatározásának kritériumai;

b) a pénzügyi támogatásra jogosult különböző típusú tevékenységek, meghatározott lista alapján;

c) azon személyek vagy személykategóriák meghatározása, amelyek az említett pénzügyi támogatásban részesülhetnek, valamint a támogatásnyújtás feltételei. A második bekezdés a) pontjában említett felső határ túlléphető, ha a tevékenységek célkitűzései másként nem vagy csak túl nehezen valósíthatók meg.

205. cikk

Végrehajtási szerződések

Ezeknek az egyedi szabályoknak az e rendeletben szereplő szabályokra kell épülniük, és arányosnak kell lenniük az érintett közbeszerzési szerződések értékével, az uniós hozzájárulásnak a tevékenység teljes költségéhez viszonyított nagyságával és a kockázattal. Az említett egyedi szabályokat bele kell foglalni a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásba.

IX. CÍM

PÉNZDÍJAK

206. cikk

Általános szabályok

1 000 000 EUR-s vagy azt meghaladó egységértékű pénzdíjas versenypályázatok csak akkor tehetők közzé, ha e pénzdíjakról a 110. cikkben említett finanszírozási határozat rendelkezik és a pénzdíjakról az Európai Parlamentet és a Tanácsot is tájékoztatták.

207. cikk

A versenypályázat szabályai, odaítélés és közzététel

A versenypályázat szabályaiban:

a) meg kell határozni a jogosultsági feltételeket;

b) meg kell határozni a pályázat benyújtására és szükség esetén a pályázók nyilvántartásba vételére vonatkozó rendelkezéseket és végső határidőket;

c) meg kell határozni a 136. cikkben foglaltak szerinti kizárási kritériumokat és a 141. cikkben foglaltak szerinti megtagadási okokat;

d) a versenypályázat keretében elvégzett tevékenységekhez kapcsolódó követelés esetén elő kell írni a pályázók kizárólagos felelősségét;

e) elő kell írni, hogy a nyertes elfogadja a 129. cikkben említett kötelezettségeket és a versenypályázat szabályaiban meghatározott közzétételi kötelezettségeket;

f) meg kell határozni az odaítélési szempontokat, amelyeknek lehetővé kell tenniük a benyújtott pályázatok minőségének értékelését a célkitűzések és a várt eredmények tekintetében, és annak objektív meghatározását, hogy a pályázatok nyertesek-e;

g) meg kell határozni a pénzdíj vagy a pénzdíjak összegét;

h) meg kell határozni a pénzdíjak nyerteseknek való, odaítélést követő kifizetésére vonatkozó rendelkezéseket.

Az első albekezdés a) pontjának alkalmazásában a kedvezményezettek jogosultak a részvételre, hacsak a versenypályázat szabályai másként nem rendelkeznek.

A 194. cikk (3) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó a versenypályázatok közzétételére.

A 200. cikk (4) és (6) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó a pénzdíj odaítélésére vonatkozó határozatra.

A nyertes pályázót tájékoztatni kell a pénzdíj odaítélésére vonatkozó határozatról, amely jogi kötelezettségvállalásnak minősül.

Az Európai Parlament és a Tanács kérésére a közzétételt követően a Bizottság jelentést tesz a következőkről:

a) a pályázók száma az elmúlt évben;

b) a pályázók száma és a sikeres pályázatok százalékos aránya versenypályázatonként;

c) az elmúlt év során értékelő bizottságokban részt vett szakértők jegyzéke, a kiválasztásukra alkalmazott eljárásra vonatkozó hivatkozással együtt.

X. CÍM

PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK, KÖLTSÉGVETÉSI BIZTOSÍTÉKOK ÉS PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSOK

1. FEJEZET

Közös rendelkezések

208. cikk

Hatály és végrehajtás

Továbbra is a Bizottság felelős annak biztosításáért, hogy a pénzügyi eszközök kezelését szabályozó keret megfeleljen a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének, és támogassa a meghatározott és időhöz kötött szakpolitikai célkitűzések eredmények tekintetében mérhető megvalósítását. Az alkalmazandó jogszabályoknak és a 129. cikknek megfelelően a megbízott szervezetek jogi és szerződésbeli felelősségének sérelme nélkül a Bizottság felelősséggel tartozik a pénzügyi eszközök kezeléséért.

Amennyiben harmadik országok a (2) bekezdés alapján hozzájárulnak a pénzügyi eszközökhöz vagy a költségvetési biztosítékokhoz, úgy az alap-jogiaktus lehetőséget adhat az érintett országból származó jogosult végrehajtó szervezetek vagy partnerek kijelölésére.

A pénzügyi eszköz, költségvetési biztosíték vagy pénzügyi támogatás révén támogatott projektekért és programokért felelős külső ellenőr a Számvevőszék.

209. cikk

A pénzügyi eszközökre és a költségvetési biztosítékokra alkalmazandó elvek és feltételek

A pénzügyi eszközök és a költségvetési biztosítékok tekintetében teljesülniük kell az alábbi követelményeknek:

a) piaci hiányosságok, illetve az optimálistól eltérő befektetési helyzetek kezelésére kell szolgálniuk, és csak olyan végső kedvezményezettek számára nyújtható - arányos módon - támogatás, amelyek az uniós pénzügyi támogatás idején a nemzetközileg elfogadott standardokkal összhangban gazdaságilag életképesnek tekinthetők;

b) biztosítani kell az addicionalitást, megakadályozva, hogy az így nyújtott finanszírozás csupán a más állami vagy magánforrásokból származó, potenciális támogatások és befektetések helyettesítésére szolgáljon;

c) nem torzíthatják a versenyt a belső piacon, és összeegyeztethetőnek kell lenniük az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal;

d) az értékek céltartományának a megfelelő finanszírozási eszköz vagy költségvetési biztosíték előzetes értékelés alapján tőkeáttételi és beruházási multiplikátorhatást kell elérni az uniós hozzájárulás vagy garancia mértékét meghaladó globális beruházás mozgósításával, ideértve adott esetben a magánberuházások maximalizálását is.;

e) a kezelésük módjának biztosítania kell, hogy a kezelésükben részt vevő végrehajtó szervezeteknek vagy partnereknek közös érdekük legyen a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott szakpolitikai célkitűzések megvalósítása, például a társbefektetésekre, a kockázatmegosztási követelményekre vagy a pénzügyi ösztönzőkre vonatkozó rendelkezések révén, ugyanakkor meg kell akadályozni az említett szervezetek vagy partnerek egyéb tevékenységeivel való összeférhetetlenséget;

f) az Uniót illető olyan díjazást kell előírni, amely összhangban van a pénzügyi partnerek közötti kockázatmegosztással és a finanszírozási eszköz vagy költségvetési biztosíték szakpolitikai célkitűzéseivel;

g) amennyiben a kezelésükben részt vevő végrehajtó szervezeteknek és partnereknek díjazás jár, elő kell írni, hogy ez a díjazás teljesítményalapú legyen és magában foglalja: i. a finanszírozási eszköz kezelésében vagy a költségvetési biztosíték nyújtásában végzett munkáért a szervezetnek vagy partnernek fizetett igazgatási díjakat, amelyeknek a lehetséges mértékben az elvégzett műveleteken vagy a kifizetett összegeken kell alapulniuk és ii. adott esetben a szakpolitikai célkitűzések megvalósítását ösztönző vagy a finanszírozási eszköz vagy költségvetési biztosíték pénzügyi teljesítményét jutalmazó szakpolitikai ösztönzőket. Kellően indokolt esetekben rendkívüli kiadások is megtéríthetők.

h) előzetes értékeléseken kell alapulniuk, egyedileg vagy program részeként, a 34. cikknek megfelelően, a szakpolitikai célkitűzéseknek és a költségvetés kapcsolódó pénzügyi kockázatainak és megtakarításainak figyelembevételével meg kell indokolni az adott pénzügyi művelet kiválasztását. Az első albekezdés h) pontjában említett értékeléseket felül kell vizsgálni és naprakésszé kell tenni a fő társadalmi-gazdasági változásoknak a pénzügyi finanszírozási eszköz vagy a költségvetési biztosíték indokoltságára gyakorolt hatásának figyelembevétele céljából.

A Bizottságnak történő éves visszafizetések - köztük a tőkevisszafizetések, a felszabadított biztosítékok és a kölcsönök tőkeösszegének visszafizetése -, illetve a pénzügyi eszközök vagy költségvetési biztosítékok számára nyitott és valamely pénzügyi eszköz vagy költségvetési biztosíték keretében a költségvetésből nyújtott támogatáshoz kapcsolódó vagyonkezelői számlák éves visszafizetései a 21. cikk (3) bekezdésének f) pontjával összhangban belső címzett bevételeknek minősülnek, és azokat a 215. cikk (5) bekezdésének sérelme nélkül a költségvetési kötelezettségvállalás időtartamát további két évet nem meghaladó ideig ugyanazon pénzügyi eszközre vagy költségvetési biztosítékra kell fordítani, kivéve, ha valamely alap-jogiaktus másképpen rendelkezik.

A Bizottság a pénzügyi eszközökre vagy költségvetési biztosítékokra a jövőben elkülönítendő összegekre tett javaslataiban figyelembe veszi az említett belső címzett bevételeket.

A második albekezdéstől eltérve a hatályát vesztő alap-jogiaktusban engedélyezett címzett bevétel fennmaradó összege másik, hasonló célokat szolgáló pénzügyi eszközhöz is címezhető, amennyiben erről a pénzügyi eszközt létrehozó alap-jogiaktus rendelkezik.

A közvetett irányítás keretében kezelt pénzügyi eszközök és nyújtott költségvetési biztosítékok tekintetében az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek biztosítania kell, hogy a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontjának ii., iii., v. és vi. alpontja szerinti szervezetek a következő pénzügyi év február 15-ig rendelkezésre bocsássák a január 1-jétől december 31-ig terjedő időszakra vonatkozó, a 80. cikkben említett számviteli szabályoknak és az IPSAS-nak megfelelő ellenőrizetlen pénzügyi kimutatásokat, valamint a 82. cikk (2) bekezdésével összhangban a pénzügyi kimutatások elkészítéséhez szükséges információkat, illetve hogy ezek a szervezetek a következő pénzügyi év május 15-ig rendelkezésre bocsássák ezeket az ellenőrzött pénzügyi kimutatásokat.

210. cikk

Az Unió pénzügyi kötelezettségei

A költségvetésben foglalt pénzügyi kötelezettségek és az abból teljesített összesített nettó kifizetések semmikor sem haladhatják meg a következő összegeket:

a) pénzügyi eszközök esetében: az ezekkel kapcsolatban tett, adott költségvetési kötelezettségvállalás összege;

b) költségvetési biztosítékok esetében: az alap-jogiaktusban engedélyezett költségvetési biztosíték összege;

c) pénzügyi támogatás esetében: az alap-jogiaktusban engedélyezett pénzügyi támogatás finanszírozásához a Bizottság által felvehető maximális forrás és a vonatkozó kamat.

211. cikk

A pénzügyi kötelezettségekre vonatkozó tartalékok feltöltése

Az alap-jogiaktusban elő kell írni a tartalékfeltöltési ráta legalább háromévenként történő felülvizsgálatát.

Ha a harmadik országnak nyújtott költségvetési biztosítékról vagy pénzügyi támogatásról rendelkező alap-jogiaktus eltérően nem rendelkezik, akkor a tartalékfeltöltési rátát a nettó várható veszteségek fedezéséhez szükséges előzetes globális tartalék, valamint megfelelő biztonsági puffer alapulvételével kell meghatározni. Az Európai Parlament és a Tanács hatáskörének sérelme nélkül a globális tartalékot a 35. cikkben említett, vonatkozó pénzügyi kimutatásban előirányzott időtartamra kell képezni.

A tartalékok feltöltéséhez a következő forrásokat kell igénybe venni:

a) a költségvetésből származó hozzájárulások teljes mértékben tiszteletben tartva többéves pénzügyi keret megállapításáról szóló rendeletet, és az átcsoportosítások lehetőségeinek vizsgálatát követően;

b) a közös tartalékalapban tartott források befektetéséből származó hozamok;

c) a nemteljesítő adósoktól a garancia- vagy hitelmegállapodásban meghatározott beszedési eljárás keretében beszedett összegek;

d) az Unió által a garancia- vagy hitelmegállapodásnak megfelelően kapott bevétel és egyéb befizetések;

e) adott esetben a tagállamok és harmadik felek által a 208. cikk (2) bekezdése értelmében fizetett készpénz-hozzájárulások.

Az (1) bekezdésben említett tartalékfeltöltési rátának megfelelő tartalék számításakor kizárólag az e bekezdés első albekezdésének a)-d) pontjában említett források vehetők figyelembe.

A tartalékokat a következők kifizetésére kell felhasználni:

a) a költségvetési biztosíték lehívásai;

b) a finanszírozási eszköz költségvetési kötelezettségvállalásával kapcsolatos fizetési kötelezettségek;

c) a 220. cikk (1) bekezdése szerinti források felvételéből származó pénzügyi kötelezettségek;

d) adott esetben a harmadik országoknak nyújtott pénzügyi eszközök, költségvetési biztosítékok és pénzügyi támogatások felhasználásához kapcsolódó egyéb ráfordítások.

A Bizottság haladéktalanul értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot, valamint javaslatot tehet megfelelő feltöltési intézkedésekre vagy a tartalékfeltöltési ráta megemelésére, amennyiben:

a) a költségvetési biztosíték lehívásai eredményeként a költségvetési biztosítékra vonatkozó tartalék szintje az (1) bekezdésben említett tartalékfeltöltési ráta 50 %-a alá esik és ismételten, amikor e tartalékfeltöltési ráta 30 %-a alá esik, vagy ha a Bizottság kockázatelemzése alapján egy éven belül bármelyik említett százalék alá eshet;

b) valamely, az Unió pénzügyi támogatásában részesülő ország fizetési késedelembe esik.

212. cikk

Közös tartalékalap

A Bizottság 2019. június 30-ig független külső értékelést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak arról, hogy milyen előnyökkel és hátrányokkal jár a közös tartalékalap pénzügyi irányításának a Bizottságra, az EBB-re vagy a kettő kombinációjára való ruházása, figyelembe véve a vagyonkezelési szolgáltatások összehasonlítása során használt releváns technikai és intézményi kritériumokat, többek között az adott intézmények technikai infrastruktúráját, a nyújtott szolgáltatások költségeinek összehasonlítását, intézményi felépítésüket, a jelentéstételt, a teljesítményt, az elszámoltathatóságot és a Bizottság és az EBB szakértelmét, valamint a költségvetésre vonatkozó egyéb vagyonkezelési megbízásokat. Az értékeléshez adott esetben jogalkotási javaslatot kell mellékelni.

A közös tartalékalap forrásaival való gazdálkodásért felelős pénzügyi vezető a prudenciális szabályoknak és a pénzügyi eszközökért, költségvetési biztosítékokért, illetve pénzügyi támogatásokért felelős engedélyezésre jogosult tisztviselők által rendelkezésre bocsátott kifizetési előrejelzéseknek megfelelően köteles az alap forrásainak egy minimális összegét készpénzben vagy készpénz-egyenértékesben tartani.

A közös tartalékalap forrásaival való gazdálkodásért felelős szerv az alapból teljesítendő kifizetések céljából a közös tartalékalap forrásait fedezetként használó repómegállapodást köthet, ha ez az eljárás a kifizetési kérelem időkeretén belül észszerűen várhatóan előnyösebb lesz a költségvetésre nézve, mint a források elidegenítése. Az adott kifizetéshez kapcsolódó repómegállapodások időtartamát vagy megújítások közötti időszakát a költségvetés vesztségének minimalizálása érdekében a szükséges minimumra kell korlátozni.

213. cikk

Tényleges tartalékfeltöltési ráta

Az alkalmazandó tényleges tartalékfeltöltési rátát minden egyes - a 211. cikk (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban meghatározott- kezdeti tartalékfeltöltési ráta százalékos arányában kell meghatározni. A tényleges tartalékfeltöltési ráta csak a közös tartalékalapban tartott azon forrásoknak az összegére alkalmazandó, amelyeket egy egyéves időtartamon belül várható biztosítéklehívások kifizetésével összefüggésben irányoztak elő. A rátának százalékos arányt kell megállapítania a közös tartalékalapban tartott, a biztosíték-lehívások teljesítéséhez szükséges készpénzek és készpénz-egyenértékesek összege, illetve a készpénzek és készpénz-egyenértékesek azon teljes összege között, amelyre akkor lenne szükség az egyes garanciaalapokban a biztosítéklehívások teljesítéséhez, ha a forrásokat külön tartanák és kezelnék, feltéve, hogy a két említett összeg likviditási kockázata azonos. Ez az arány nem eshet 95 % alá. A tényleges tartalékfeltöltési ráta kiszámításakor a következőket kell figyelembe venni:

a) a közös tartalékalap pénzbeáramlásaira és -kiáramlásaira vonatkozó előrejelzések, figyelembe véve a 211. cikk (2) bekezdésének második albekezdése szerinti globális tartalékkezdeti szakaszát;

b) a harmadik országoknak nyújtott költségvetési biztosítékok és pénzügyi támogatások közötti kockázati korreláció;

c) a piaci feltételek.

A Bizottság 2020. július 1-jéig felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a 269. cikkel összhangban, amelyekben e rendelet kiegészítése céljából meghatározza a tényleges tartalékfeltöltési ráta számításának részletes feltételeit, többek között e számítás módszertanát.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a közös tartalékalap működése során szerzett tapasztalatok alapján, ugyanakkor a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban lévő óvatos megközelítést alkalmazva a 269. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e bekezdés első albekezdésben meghatározott minimális százalékos arány módosítására vonatkozóan. Az említett százalékos arány nem állapítható meg 85 %-nál alacsonyabb értékben.

Az éves tényleges tartalékfeltöltési ráta e cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban történő kiszámítását követően a költségvetési eljárás keretében végre kell hajtani és a 41. cikk (5) bekezdésének h) pontjában említett munkadokumentumban fel kell tüntetni a következő műveleteket:

a) a harmadik országnak nyújtott költségvetési biztosítékra vagy pénzügyi támogatásra vonatkozó tartalékok többletét vissza kell állítani a költségvetésbe;

b) az alap bármely feltöltését éves részletekben kell végrehajtani egy legfeljebb hároméves időszak alatt, a 211. cikk (6) bekezdésének sérelme nélkül.

Az iránymutatások megfelelőségéről háromévente független értékelést kell készíttetni, és azt továbbítani kell az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

214. cikk

Évenkénti jelentéstétel

2. FEJEZET

Egyedi rendelkezések

1. szakasz

Pénzügyi eszközök

215. cikk

Szabályok és végrehajtás

216. cikk

A Bizottság által közvetlenül kezelt pénzügyi eszközök

A pénzügyi eszközöket 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontja szerint végre lehet hajtani közvetlen módon a következők valamelyike révén:

a) olyan különleges célú befektetési eszköz, amelyben a Bizottság más állami- vagy magánbefektetőkkel együtt vesz részt az uniós hozzájárulás tőkeáttételi hatásának fokozása céljából;

b) kölcsönök, garanciák, részesedések és egyéb különleges célú befektetési eszközbe történő befektetéstől eltérő kockázatmegosztási eszközök, amelyeket közvetlenül a végső kedvezményezettek számára vagy pénzügyi közvetítőkön keresztül nyújtanak.

217. cikk

A megosztott irányítás keretében végrehajtott alapokból nyújtott hozzájárulások kezelése

2. szakasz

Költségvetési biztosítékok

218. cikk

A költségvetési biztosítékokra vonatkozó szabályok

Az alap-jogiaktusban meg kell határozni a következőket:

a) a költségvetési biztosíték azon összege, amely semmikor sem léphető túl, a 208. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül;

b) a költségvetési biztosítékkal fedezett műveletek típusai.

Harmadik felek a 208. cikk (2) bekezdése értelmében készpénz formájában járulhatnak hozzá a költségvetési biztosítékokhoz.

A költségvetési biztosíték összegét az első és a második albekezdésben említett hozzájárulásokkal meg kell növelni. Szükség esetén a garancialehívással összefüggő kifizetéseket a hozzájáruló tagállamok vagy harmadik felek pari passu alapon teljesítik. A Bizottság megállapodást köt a hozzájárulókkal, amelynek tartalmaznia kell különösen a kifizetési feltételekkel kapcsolatos rendelkezéseket.

219. cikk

A költségvetési biztosítékok felhasználása

A partnereknek évente be kell nyújtaniuk a Bizottság számára a következőket:

a) a költségvetési biztosítékkal fedezett műveletek kockázatértékelésére és minősítésére, valamint a várható nemteljesítésekre vonatkozó információk;

b) az Unió számára a költségvetési biztosítékból eredő fennálló pénzügyi kötelezettségekre vonatkozó információ, egyedi műveletek szerinti bontásban, a 80. cikkben említett uniós számviteli szabályoknak vagy az IPSAS-nak megfelelően értékelve;

c) a költségvetési biztosítékkal fedezett műveletekből származó teljes nyereségek vagy veszteségek összege.

3. szakasz

Pénzügyi támogatások

220. cikk

Szabályok és végrehajtás

A Bizottság olyan megállapodást köt a kedvezményezett országgal, amelynek rendelkezései:

a) biztosítják, hogy a kedvezményezett ország rendszeresen ellenőrizze a nyújtott finanszírozás megfelelő és az előre meghatározott feltételek szerinti felhasználását, megtegye a megfelelő intézkedéseket a szabálytalanságok és a csalások megelőzéséhez, és amennyiben szükséges, jogi lépéseket tegyen a pénzügyi támogatás keretében jogellenesen felhasznált források visszafizettetése érdekében;

b) biztosítják az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét;

c) kifejezetten felhatalmazzák a Bizottságot, az OLAF-ot és a Számvevőszéket a 129. cikkben említett jogaik gyakorlására;

d) biztosítják, hogy amennyiben megállapítást nyer, hogy a kedvezményezett ország a pénzügyi támogatás kezelésével kapcsolatban csalást vagy korrupciós cselekményt követ el, illetve más olyan jogellenes tevékenységet folytat, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit, az Unió jogosult legyen a hitel lejárat előtti visszafizettetése;

e) biztosítják, hogy az Uniónak a pénzügyi támogatással kapcsolatban felmerült költségeit a kedvezményezett ország viselje.

220a. cikk

Diverzifikált finanszírozási stratégia

XI. CÍM

AZ EURÓPAI POLITIKAI PÁRTOKNAK JUTTATOTT HOZZÁJÁRULÁSOK

221. cikk

Általános rendelkezések

A költségvetésből közvetlen pénzügyi hozzájárulás nyújtható az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 2. cikkének (3) pontjában meghatározott európai politikai pártok (a továbbiakban: európai politikai pártok) számára, tekintettel arra, hogy azok e rendelettel összhangban hozzájárulnak az európai politikai tudatosság kialakításához és az uniós polgárok politikai akaratának kinyilvánításához.

222. cikk

Alapelvek

Az uniós hozzájárulások nem érintik az európai politikai pártok azon lehetőségét, hogy az 1141/2014/EU, Euratom rendelettel összhangban a saját forrásaik összegéből tartalékot képezzenek.

223.cikk

Költségvetési vonatkozások

A hozzájárulásokat, valamint az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 23. cikkében említett, független külső ellenőrzést végző szervekre vagy szakértőkre elkülönített előirányzatokat a költségvetés Európai Parlamentre vonatkozó szakaszából kell kifizetni.

224. cikk

Hozzájárulási felhívás

225. cikk

Odaítélési eljárás

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek a kérelemre vonatkozó határozatában fel kell tüntetnie legalább az alábbi információkat:

a) a hozzájárulások tárgya és teljes összege;

b) a kiválasztott kérelmezők neve és az egyes kérelmezők számára elfogadott összeg;

c) az elutasított kérelmezők neve és az elutasítás oka.

226. cikk

A hozzájárulások formája

A hozzájárulások a következő formákat ölthetik:

a) a ténylegesen felmerült visszatéríthető kiadások bizonyos arányának visszatérítése;

b) egységköltségek alapján történő visszatérítés;

c) egyösszegű átalányok;

d) átalányfinanszírozás;

e) az a)-d) pontban említett formák kombinációja.

227. cikk

Biztosítékok

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az előfinanszírozási kifizetéshez kapcsolódó pénzügyi kockázatok korlátozása érdekében - eseti alapon és kockázatelemzés elvégzését követően - előzetes biztosítéknyújtást kérhet az európai politikai párttól, amennyiben ezt indokoltnak és arányosnak tartja, de csak akkor, ha a kockázatelemzés alapján az európai politikai pártot az a közvetlen veszély fenyegeti, hogy az e rendelet 136. cikke (1) bekezdésének a) és d) pontjában említett kizárást indokoló helyzetek valamelyikébe kerül, vagy ha az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 6. cikke alapján létrehozott, az európai politikai pártokkal és európai politikai alapítványokkal foglalkozó hatóság (a továbbiakban: a hatóság) határozatát az említett rendelet 10. cikke (4) bekezdésének megfelelően közölték az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal.

A 153. cikk értelemszerűen alkalmazandó azokra a biztosítékokra, amelyekre az e cikk első bekezdésében felsorolt helyzetekben szükség lehet az európai politikai pártoknak nyújtott előfinanszírozási kifizetések esetében.

228. cikk

A hozzájárulások felhasználása

229. cikk

Beszámolás a hozzájárulások felhasználásáról

230. cikk

A hozzájárulás összege

231. cikk

Ellenőrzés és szankciók

232. cikk

Nyilvántartások megőrzése

233. cikk

Külső ellenőrzést végző szervek vagy szakértők kiválasztása

Az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 23. cikkében említett, független külső ellenőrzést végző szervek vagy szakértők kiválasztása közbeszerzési eljárás keretében történik. Szerződésük időtartama nem lehet hosszabb öt évnél. Két egymást követő megbízatási időtartam után úgy kell tekinteni, hogy összeférhetetlenség áll fenn, amely negatívan befolyásolhatja az ellenőrzés végrehajtását.

XII. CÍM

A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK EGYÉB ESZKÖZEI

234. cikk

A külső fellépésekre elkülönített uniós vagyonkezelői alapok

Uniós vagyonkezelői alapok kizárólag akkor hozhatók létre, ha az egyéb donorokkal kötött megállapodások révén a költségvetésen kívüli egyéb forrásokból biztosított a hozzájárulás.

A Bizottság konzultál az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal a vészhelyzeti és vészhelyzetet követő tevékenység céljából létrehozandó, vagyonkezelői alap létrehozására irányuló szándékáról.

A tematikus tevékenységek céljából létrehozandó, uniós vagyonkezelői alap létrehozását az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak jóvá kell hagynia.

E bekezdés harmadik és a negyedik albekezdésének alkalmazásában a Bizottság az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére bocsátja az uniós vagyonkezelői alap létrehozásáról szóló határozattervezetét. Az ilyen határozattervezetnek tartalmaznia kell az uniós vagyonkezelői alap célkitűzéseinek leírását, létrehozásának a (3) bekezdéssel összhangban lévő indokolását, időtartamát és az egyéb donorokkal kötött előzetes megállapodásokat. A határozattervezetnek emellett tartalmaznia kell az egyéb donorokkal kötendő alapító megállapodás tervezetét is.

Az uniós vagyonkezelői alapok csak akkor hozhatók létre és hajthatók végre, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

a) az uniós intézkedés hozzáadott értéket képvisel: az uniós vagyonkezelői alapok céljai, különösen terjedelmük vagy lehetséges hatásaik miatt, uniós szinten jobban megvalósíthatók, mint tagállami szinten, és ha a már meglévő finanszírozási eszközök felhasználása nem lenne elegendő az uniós szakpolitikai célkitűzések megvalósításához;

b) az uniós vagyonkezelői alapok politikai láthatóságot adnak az Uniónak és igazgatási előnyökkel járnak, valamint jobb uniós kontrollt tesznek lehetővé az Unió és az egyéb donorok hozzájárulásainak kockázatai és kifizetése tekintetében;

c) az uniós vagyonkezelői alapok nem hozhatók létre, ha csupán más létező finanszírozási csatornák vagy hasonló eszközök megkétszerezését jelentik, kiegészítő jelleg nélkül;

d) az uniós vagyonkezelői alapok céljait összhangba kell hozni azon uniós eszköz vagy költségvetési sor céljaival, amelyből a finanszírozásuk történik.

A Európai Parlament és/vagy a Tanács adott esetben kérheti a Bizottságot az uniós vagyonkezelői alapnak szánt előirányzatok megszüntetésére vagy az alapító megállapodásnak az uniós vagyonkezelői alap felszámolását célzó felülvizsgálatára, különösen a 41. cikk (6) bekezdésében említett munkadokumentumban benyújtott információk alapján. Ebben az esetben a megmaradó forrásokat általános bevételként arányosan vissza kell téríteni a költségvetésbe, valamint a hozzájárulást fizető tagállamok és más donorok részére.

235. cikk

A külső fellépésekre elkülönített vagyonkezelői alapok végrehajtása

Az uniós hozzájárulásokat kifizetési előrejelzésekkel kellően alátámasztott fizetési kérelmek alapján kell átutalni az elkülönített bankszámlára, figyelembe véve a számlán rendelkezésre álló egyenleget és az abból eredő további befizetési igényeket. A kifizetési előrejelzéseket évente vagy adott esetben félévente kell elkészíteni.

A más donoroktól származó hozzájárulásokat az uniós vagyonkezelői alap elkülönített bankszámlájára történő befizetésükkor kell figyelembe venni, az elkülönített számlán való jóváíráskor euróra átváltott összeg erejéig. Az uniós vagyonkezelői alap elkülönített bankszámláján felhalmozódó kamatot be kell fektetni az uniós vagyonkezelői alapba, kivéve, ha az uniós vagyonkezelői létrehozó megállapodás másként nem rendelkezik.

A 252. cikkben említett éves jelentés mellett az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek évente kétszer pénzügyi jelentést kell kidolgoznia az egyes uniós vagyonkezelői alapokból végzett tevékenységekről.

A Bizottság szintén havonta jelentést készít az egyes uniós vagyonkezelői alapok végrehajtásának helyzetéről.

Az uniós vagyonkezelői alapokat évente független külső ellenőrzésnek kell alávetni.

236. cikk

A költségvetés támogatásának alkalmazása

Amennyiben a vonatkozó alap-jogiaktusok úgy rendelkeznek, a Bizottság költségvetés-támogatást nyújthat harmadik országoknak az alábbi feltételek teljesülése esetén:

a) a harmadik ország államháztartási gazdálkodása kellően átlátható, megbízható és hatékony;

b) a harmadik ország kellően hiteles és releváns ágazati vagy nemzeti szakpolitikákat vezetett be;

c) a harmadik ország a stabilitást előtérbe helyező makrogazdasági politikákat vezetett be;

d) a harmadik ország megfelelő és időben történő hozzáférést vezetett be az átfogó és megbízható költségvetési információkhoz.

A harmadik országgal megkötött vonatkozó finanszírozási megállapodásoknak tartalmazniuk kell a következőket:

a) a harmadik ország azon kötelezettsége, hogy időben megbízható tájékoztatást nyújtson a Bizottságnak, amely a Bizottság számára lehetővé teszi, hogy értékelje a (2) bekezdésben említett feltételek teljesülését;

b) a Bizottság azon joga, hogy felfüggessze a finanszírozási megállapodást, amennyiben a harmadik ország megszegi valamely, az emberi jogok, a demokratikus elvek vagy a jogállamiság tiszteletben tartásával kapcsolatos kötelezettségét, továbbá a korrupció súlyos eseteiben;

c) megfelelő rendelkezések, amelyek értelmében a harmadik országnak kötelezettséget kell vállalnia az operatív finanszírozás részben vagy egészben történő haladéktalan visszafizetésére, amennyiben megállapítást nyer, hogy az vonatkozó uniós források kifizetése során súlyos, a szóban forgó harmadik országnak felróható szabálytalanságok történtek.

Az e bekezdés első albekezdésének c) pontjában említett visszafizetés lebonyolítására a 101. cikk (1) bekezdésének második albekezdése alkalmazható.

237. cikk

Javadalmazott külső szakértők

A részvételi szándék kifejezésére való felhívásnak tartalmaznia kell a feladatok leírását, azok időtartamát, valamint a javadalmazás rögzített feltételeit.

A részvételi szándék kifejezésére való felhívást követően össze kell állítani a szakértők jegyzékét. A jegyzék a közzétételétől számított legfeljebb öt évig vagy a feladatokhoz kapcsolódó többéves program időtartama alatt érvényes.

238. cikk

Nem javadalmazott szakértők

Az uniós intézmények megtéríthetik az általuk meghívott vagy megbízott személyek utazási költségeit és napidíját, vagy indokolt esetben egyéb térítést fizethetnek számukra.

239. cikk

Tagsági díjak és egyéb tagdíjfizetések

Az Unió tagdíjak formájában hozzájárulást fizethet olyan szerveknek, amelyekben tag vagy megfigyelő.

240. cikk

Az uniós intézmények tagjaihoz és személyzetéhez kapcsolódó kiadások

Az uniós intézmények kifizethetik az uniós intézmények tagjaihoz és személyzetéhez kapcsolódó kiadásokat, ideértve az Európai Parlament jelenlegi és korábbi képviselőit tömörítő egyesületeknek és az Európai Iskoláknak nyújtott hozzájárulásokat is.

XIII. CÍM

ÉVES BESZÁMOLÓ ÉS EGYÉB PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁS

1. FEJEZET

Éves beszámoló

1. szakasz

Számviteli keret

241. cikk

A beszámoló szerkezete

Az Unió éves beszámolóját minden pénzügyi év tekintetében el kell készíteni; a pénzügyi év január 1-jétől december 31-ig tart. A beszámolónak a következőket kell tartalmaznia:

a) az összevont pénzügyi kimutatások, amelyek a 80. cikkben említett számviteli szabályokkal összhangban az uniós intézmények, a 70. cikkben említett uniós szervek és a számviteli konszolidáció feltételeinek megfelelő egyéb szervek pénzügyi kimutatásaiban szereplő pénzügyi információkat konszolidálják;

b) az összesített költségvetés-végrehajtási jelentések, amelyek az uniós intézmények költségvetés-végrehajtási jelentéseiben foglalt információkat tartalmazzák.

242. cikk

Bizonylatok

A beszámolóban foglalt minden egyes tételt megfelelő bizonylatokkal kell alátámasztani a 75. cikkel összhangban.

243. cikk

Pénzügyi kimutatások

A pénzügyi kimutatások millió euróban készülnek és a 80. cikkben említett számviteli szabályoknak megfelelően a következőkből kell állniuk:

a) a mérleg, amely az előző pénzügyi év december 31-i állapotnak megfelelően mutatja be az összes eszközt és kötelezettséget, valamint a pénzügyi helyzetet;

b) az eredménykimutatás, amely az előző pénzügyi év gazdasági eredményét mutatja be;

c) a pénzügyi év folyamán beszedett és kifizetett összegeket, valamint a végleges pénzügyi helyzetet feltüntető cash flow-kimutatás;

d) a nettó eszközök változásait feltüntető kimutatás, amely áttekintést nyújt a pénzügyi év során a tartalékokban és a felhalmozott eredményekben bekövetkezett mozgásokról.

A pénzügyi kimutatásokhoz fűzött megjegyzésekben ki kell egészíteni és magyarázattal kell ellátni az (1) bekezdésben említett kimutatásokban feltüntetett információkat, és meg kell adni a 80. cikkben említett számviteli szabályok és a nemzetközileg elfogadott számviteli gyakorlat által előírt kiegészítő információkat, amennyiben ezen információk az Unió tevékenységei szempontjából relevánsak. A megjegyzésekben meg kell adni legalább az alábbi információkat:

a) számviteli elvek, szabályok és módszerek;

b) magyarázó megjegyzések, olyan kiegészítő információkkal, amelyeket a pénzügyi kimutatások törzsanyaga nem tartalmaz, és amelyek szükségesek ahhoz, hogy a számlákból valós képet lehessen kapni.

2. szakasz

Költségvetés-végrehajtási jelentések

244. cikk

Költségvetés-végrehajtási jelentések

A költségvetés-végrehajtási jelentések millió euróban készülnek és azokat évenként összehasonlítható formában kell elkészíteni. E jelentéseknek a következőkből kell állniuk:

a) jelentések, amelyek aggregálják az adott pénzügyi évi összes költségvetési bevételi és kiadási műveletet;

b) a költségvetési eredmény, amelyet a 2014/335/EU, Euratom határozatban említett éves költségvetési maradvány alapján kell számítani;

c) magyarázó megjegyzések, amelyek kiegészítik és magyarázattal látják el a jelentésekben megadott információkat.

A költségvetés-végrehajtási jelentéseknek a következőket kell tartalmazniuk:

a) a bevételekre vonatkozó információ, különösen a költségvetésben szerepelő bevételi előirányzatok változása, a bevételi kimutatás és a megállapított jogosultságok;

b) valamennyi rendelkezésre álló kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzat változásaira vonatkozó információ;

c) valamennyi rendelkezésre álló kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzat felhasználására vonatkozó információ;

d) a fennálló, az előző pénzügyi évről áthozott és a pénzügyi év során keletkezett kötelezettségvállalásokra vonatkozó információ.

3. Szakasz

Az éves beszámoló ütemterve

245. cikk

Előzetes beszámolók

246. cikk

A végleges összevont beszámoló jóváhagyása

A Bizottságtól eltérő uniós intézmények és a 241. cikkben említett minden egyes szerv július 1-jéig megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Számvevőszéknek és a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének a végleges beszámolóikat.

A végleges beszámolókhoz a számvitelért felelős tisztviselő által kiállított nyilatkozatot kell csatolni, amelyben az kijelenti, hogy a végleges beszámolók ezzel a címmel, valamint a pénzügyi kimutatások megjegyzéseiben meghatározott, alkalmazandó számviteli alapelvekkel, szabályokkal és módszerekkel összhangban készült.

A végleges összevont beszámolóhoz a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által kiállított nyilatkozatot kell csatolni, amelyben az kijelenti, hogy a végleges összevont beszámoló ezzel a címmel, valamint a pénzügyi kimutatások megjegyzéseiben meghatározott, alkalmazandó számviteli alapelvekkel, szabályokkal és módszerekkel összhangban készült.

Ugyanezen időpontig a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjenek el kell juttatnia a végleges összevont beszámolóra vonatkozó teljességi nyilatkozatot a Számvevőszékhez.

2. FEJEZET

Integrált pénzügyi és elszámoltathatósági jelentéstétel

247. cikk

Integrált pénzügyi és elszámoltathatósági jelentéstétel

A Bizottság a következő pénzügyi év július 31-ig integrált pénzügyi és elszámoltathatósági jelentéscsomagot küld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely a következőket tartalmazza:

a) a 246. cikkben említett végleges összevont beszámoló;

b) az éves irányítási és teljesítményjelentés, amely tartalmazza az egyes megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők éves tevékenységi jelentéseiben említett belső kontroll és pénzügyi irányítási eredmények világos és tömör összefoglalását, és amely magában foglalja a Bizottság legfontosabb irányítási szabályaira vonatkozó tájékoztatást, valamint: i. az uniós kiadások következetes módszerekkel megállapított becsült hibaszintjét és a jövőbeli korrekcióra vonatkozó becslést; ii. a költségvetést érintő megelőző és korrekciós intézkedésekre vonatkozó információt, amelyekben be kell mutatni a költségvetés jogsértő kiadásokkal szembeni védelmére hozott intézkedések pénzügyi hatásait; iii. a Bizottság csalás elleni stratégiájának végrehajtására vonatkozó információt;

c) a jövőbeli pénzbeáramlások és -kiáramlások alakulásának hosszú távú, a következő öt évre vonatkozó előrejelzése. Az előrejelzést az alkalmazandó többéves pénzügyi keretek és a 2014/335/EU, Euratom határozat alapján kell elkészíteni;

d) a 118. cikk (4) bekezdésében említett, belső ellenőrzési jelentés;

e) az EUMSZ 318. cikkében említett, az Unió pénzügyi helyzetét az elért eredmények alapján bemutató értékelés, amely különösen a szakpolitikai célok megvalósítása irányába tett lépéseket elemzi, figyelembe véve az e rendelet 33. cikkében említett teljesítménymutatókat;

f) a 261. cikk (3) bekezdésében említett, a mentesítés nyomon követéséről szóló jelentés.

3. FEJEZET

Költségvetési és egyéb pénzügyi beszámolás

248. cikk

Havi jelentéstétel a költségvetés végrehajtásáról

A 243. és 244. cikkben előírt éves kimutatásokon és jelentéseken felül a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője havonta megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a költségvetés végrehajtására vonatkozó, a rendelkezésre álló előirányzatokkal kapcsolatos bevételeket és kiadásokat is bemutató számadatokat, legalább alcím szintű összesítésben, valamint alcímenkénti, jogcímcsoportonkénti és jogcímenkénti bontásban. E számadatok részletes információkat adnak az átvitt előirányzatok felhasználásáról is.

A számadatokat az egyes hónapok végét követő 10 munkanapon belül kell rendelkezésre bocsátani a Bizottság weboldalán.

249. cikk

Éves jelentés a költségvetési és pénzgazdálkodásról

A jelentést a pénzügyi évet követő év március 31-ig az Európai Parlament, a Tanács és a Számvevőszék rendelkezésére bocsátják.

250. cikk

Éves jelentés a pénzügyi eszközökről, a költségvetési biztosítékokról és a pénzügyi támogatásokról

A Bizottság a 41. cikk (4) és (5) bekezdésének és az 52. cikk (1) bekezdése d) és e) pontjának megfelelően évente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a pénzügyi eszközökről, a költségvetési biztosítékokról, a pénzügyi támogatásokról és a függő kötelezettségekről. Ezeket az információkat egyúttal a Számvevőszéknek is rendelkezésére bocsátja.

251. cikk

Számviteli állapotjelentés

A Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének minden pénzügyi év szeptember 15-ig jelentést kell küldenie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az észlelt fennálló kockázatokról, a megfigyelt általános tendenciákról, a felmerült új számviteli kérdésekről a számvitel terén - ideértve a Számvevőszék által beazonosított kérdéseket is - tett előrelépésekről, valamint a beszedésekkel kapcsolatos információkról.

252. cikk

A külső fellépésekre elkülönített uniós vagyonkezelői alapokról szóló jelentés

A Bizottság a 41. cikk (6) bekezdésének megfelelően évente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 234. cikkben említett uniós vagyonkezelői alapokból támogatott tevékenységekről, azok végrehajtásáról és teljesítményéről, valamint beszámolójukról.

Az uniós vagyonkezelői alap igazgatótanácsának jóvá kell hagynia az uniós vagyonkezelői alapnak az engedélyezésre jogosult tisztviselő által elkészített éves jelentését. Az igazgatótanácsnak jóvá kell hagynia továbbá a számvitelért felelős tisztviselő által elkészített végleges beszámolót. A végleges beszámolót az igazgatótanácsnak a Bizottságra vonatkozó mentesítési eljárás keretei között kell bemutatnia az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

253. cikk

A címzettekre vonatkozó információk közzététele

A Bizottság a 38. cikknek megfelelően nyilvánosságra hozza a címzettekre vonatkozó információkat.

XIV. CÍM

KÜLSŐ ELLENŐRZÉS ÉS MENTESÍTÉS

1. FEJEZET

Külső ellenőrzés

254. cikk

A Számvevőszék által végzett külső ellenőrzés

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság a lehető leghamarabb értesíti a Számvevőszéket a 12., 16., 21., 29., 30., 32. és 43. cikk szerint elfogadott határozatokról és szabályokról.

255. cikk

Az ellenőrzésre vonatkozó szabályok és eljárások

A Szerződések vagy a Szerződések szerint elfogadott jogi aktusok által ráruházott feladatai teljesítéséhez szükséges minden információ megszerzése érdekében a Számvevőszék saját kérésére jelen lehet a költségvetés végrehajtásának keretében bármely uniós intézmény által vagy nevében folytatott ellenőrzési műveletnél.

A Számvevőszék kérésére minden uniós intézmény felhatalmazza az uniós pénzeszközöket kezelő pénzügyi intézményeket, hogy tegyék lehetővé a Számvevőszék számára annak ellenőrzését, hogy a külső adatok megfelelnek-e a beszámolónak.

256. cikk

Az értékpapírok és a készpénz vizsgálata

A Számvevőszék biztosítja, hogy minden letétbe helyezett és likvid értékpapírt, továbbá minden bankbetétet és készpénzt letéteményes által aláírt bizonylat alapján vagy a készpénz- és értékpapír-állományról szóló hivatalos igazolások alapján ellenőrizzenek. Az ilyen ellenőrzéseket a Számvevőszék saját maga is elvégezheti.

257. cikk

A Számvevőszék betekintési joga

Az érintett nemzeti közigazgatás belső ellenőrzési szervezeteinek és többi szolgálatának biztosítaniuk kell a Számvevőszék bejutását minden olyan létesítménybe, amelyekbe a feladata ellátásához bejutnia szükséges.

Azon tisztviselők, akiknek tevékenységét a Számvevőszék vizsgálja:

a) bemutatják készpénzbizonylataikat és bármilyen más, készpénzre, értékpapírra és bármilyen típusú anyagra vonatkozó bizonylataikat, továbbá a rájuk bízott források kezelése tekintetében a vonatkozó bizonylatokat, valamint bármely könyvet, nyilvántartást és a velük kapcsolatos más dokumentumot;

b) bemutatják a 255. cikkben említett ellenőrzés teljeskörű végrehajtásához szükséges levelezést és bármely más dokumentumot.

Az első albekezdés b) pontja szerint nyújtott információt csak a Számvevőszék kérheti.

258. cikk

A Számvevőszék éves jelentése

259. cikk

A Számvevőszék különjelentései

Az érintett uniós intézménynek vagy szervnek az észrevételek továbbítását követően általában hat héten belül tájékoztatnia kell a Számvevőszéket bármely, a szóban forgó észrevételekre adni kívánt válaszról. Kellően indokolt esetekben ezt az időtartamot fel kell függeszteni, különösen akkor, ha a kontradiktórius eljárás folyamán az érintett uniós intézménynek vagy szervnek a válasza véglegesítéséhez visszajelzést kell kapnia a tagállamoktól.

Az érintett uniós intézmény vagy uniós szerv válaszainak közvetlenül és kizárólagosan a Számvevőszék észrevételeire kell vonatkozniuk.

A Számvevőszék, illetve az érintett uniós intézmény vagy uniós szerv kérésére a jelentés közzététele után az Európai Parlament és a Tanács megvizsgálhatja a válaszokat.

A Számvevőszék gondoskodik arról, hogy a különjelentések megfelelő - általában 13 hónapot meg nem haladó - időtartamon belül elkészüljenek és elfogadásra kerüljenek.

A különjelentéseket az érintett uniós intézmények vagy szervek válaszaival együtt haladéktalanul meg kell küldeni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyek mindegyike - szükség esetén a Bizottsággal egyetértésben - határoz a válaszlépésről.

A Számvevőszék minden szükséges lépést megtesz annak biztosítására, hogy minden érintett uniós intézménynek vagy szervnek az észrevételeire adott válaszát, továbbá a különjelentés elkészítésének menetrendjét a különjelentéssel együtt közzétegyék.

2. FEJEZET

Mentesítés

260. cikk

A mentesítési eljárás ütemterve

261. cikk

A mentesítési eljárás

262. cikk

Nyomonkövetési intézkedések

263. cikk

Az EKSZ-re vonatkozó egyedi rendelkezések

Az EKSZ-re vonatkoznak az EUMSZ 319. cikkében és az e rendelet 260., 261. és 262. cikkében előírt eljárások. Az EKSZ teljes mértékben együttműködik a mentesítési eljárásban részt vevő uniós intézményekkel, és adott esetben rendelkezésükre bocsát minden további szükséges információt, többek között a vonatkozó szervek ülésein való részvétel révén.

XV. CÍM

IGAZGATÁSI ELŐIRÁNYZATOK

264. cikk

Általános rendelkezések

A több cím tekintetében azonos típusú, igazgatási előirányzatokra lekötött költségvetési kötelezettségvállalások, amennyiben ezek kezelése egységes, a költségvetési számviteli rendszerben egységesen is nyilvántarthatók, miután típus szerinti összefoglaló osztályozásukat a 47. cikk (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően végrehajtották.

A megfelelő kiadásokat az előirányzatokkal megegyező bontásban kell az egyes címek költségvetési sorain elkönyvelni.

265. cikk

Előzetes kifizetések

A 11. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett, jogi vagy szerződéses rendelkezések szerint előre fizetendő kiadások december 1-jétől a következő pénzügyi év előirányzatainak terhére kifizethetők. Ebben az esetben a 11. cikk (2) bekezdésében előírt korlát nem alkalmazandó.

266. cikk

Ingatlanprojektekre vonatkozó egyedi rendelkezések

Az egyes uniós intézmények minden év június 1-jéig az ingatlanpolitikájukról szóló munkadokumentumot nyújtanak be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely tartalmazza a következő információkat:

a) a vonatkozó költségvetési sorokon található előirányzatok által lefedett kiadások és összterület valamennyi épület esetében. A kiadások magukban foglalják az épületek belső kialakításának költségeit, de az egyéb költségeket nem;

b) az összterületre és a helyszínekre vonatkozó általános programozás várható alakulása az elkövetkezendő években, a már meghatározott, tervezés alatt álló ingatlanprojektek bemutatásával;

c) a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eljárásnak megfelelően az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak korábban benyújtott, az előző év munkadokumentumaiban nem szereplő új ingatlanprojektek végrehajtásával kapcsolatos végleges feltételek és költségek, valamint lényeges információk.

A (4) bekezdésben említett vis maior eseteket kivéve az Európai Parlament és a Tanács az ingatlanprojektre vonatkozó javaslatot az attól az időponttól számított négy héten belül vitatja meg, amikor azt mindkét intézmény megkapta.

A négyhetes időszak leteltével az ingatlanprojektre vonatkozó javaslatot jóváhagyottnak kell tekinteni, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács ezen időszak alatt nem hoz ellenkező értelmű határozatot.

Amennyiben az Európai Parlament és/vagy a Tanács a négyhetes időszak alatt kifogással él, az időszakot - egy alkalommal - további két héttel meg kell hosszabbítani.

Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács az ingatlanprojektre vonatkozó javaslatot ellenző döntést hoz, az érintett uniós intézmény visszavonja a javaslatát, és újabbat nyújthat be.

A költségvetés szempontjából jelentős pénzügyi hatással járó ingatlanprojektek a következők:

a) minden telekvásárlás;

b) a 3 000 000 EUR-t meghaladó összegű épületvásárlások és -eladások, szerkezeti felújítások és építkezések vagy ezek egyidejű ötvözésével megvalósuló projektek;

c) a 2 000 000 EUR-t meghaladó összegű épületvásárlások és -eladások, szerkezeti felújítások és építkezések vagy ezek egyidejű ötvözésével megvalósuló projektek abban az esetben, ha független szakértő értékelése alapján az ár meghaladja a hasonló ingatlanok helyi árának 110 %-át;

d) telek vagy ingatlan eladása, abban az esetben, ha az ár független szakértő értékelése alapján nem éri el a hasonló ingatlanok helyi árának 90 %-át;

e) a b) pont alá nem tartozó, évente legalább 750 000 EUR-s kiadással járó új ingatlanszerződések, ideértve a haszonélvezeti jogot, a hosszú távú bérletet és a meglévő ingatlanszerződések kedvezőtlenebb feltételek melletti megújítását is;

f) meglévő ingatlanszerződések - ideértve a haszonélvezeti jogot és a hosszú távú bérletet is -, évente legalább 3 000 000 EUR-s kiadással járó, azonos vagy kedvezőbb feltételek melletti meghosszabbítása vagy megújítása.

Ez a bekezdés az intézményközi jellegű ingatlanprojektekre és az uniós küldöttségekre is alkalmazandó.

Az első albekezdés b)-f) pontjában említett értékhatárok magukban foglalják az épület belső kialakításának költségeit. Bérleti és haszonélvezeti szerződések esetén ezek az értékhatárok figyelembe veszik az épület belső kialakításának költségeit, de egyéb költséget nem.

A hitelt a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban és az Unió pénzügyi érdekeinek kellő tiszteletben tartása mellett kell felvenni és visszafizetni.

Amennyiben az uniós intézmény a vásárlást hitelből javasolja finanszírozni, az érintett uniós intézmény által az előzetes jóváhagyás iránti kérelemmel együtt benyújtandó pénzügyi tervnek tartalmaznia kell különösen a maximális finanszírozási szintet, a finanszírozási időszakot, a finanszírozás módját, a finanszírozás feltételeit és a más típusú szerződéses megállapodásokhoz képest elérhető megtakarításokat.

Az Európai Parlament és a Tanács az előzetes jóváhagyás iránti kérelmet a kérelem ezen intézményekhez való beérkezését követő négy héten belül megvitatja; ez az időtartam - egy alkalommal - két héttel meghosszabbítható. A hitelből finanszírozott vásárlást elutasítottnak kell tekinteni, ha ahhoz az Európai Parlament és a Tanács az említett határidőn belül nem adta kifejezett jóváhagyását.

267. cikk

Az előzetes tájékoztatási eljárás és az előzetes jóváhagyási eljárás

Harmadik országokban kivitelezett lakóingatlan-projektek esetében az előzetes tájékoztatási eljárást és az előzetes jóváhagyási eljárást együttesen kell lebonyolítani.

XVI. CÍM

INFORMÁCIÓKÉRÉS ÉS FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUSOK

268. cikk

Az Európai Parlament és a Tanács információkérése

Az Európai Parlament és a Tanács jogosult a hatáskörükbe tartozó költségvetési ügyekkel kapcsolatos információk vagy felvilágosítás megszerzésére.

269. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

MÁSODIK RÉSZ

AZ ÁGAZATSPECIFIKUS SZABÁLYOK MÓDOSÍTÁSAI

270. cikk

Az 1296/2013/EU rendelet módosításai

Az 1296/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

1. Az 5. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: "(2) A 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott területek tekintetében a program teljes időszaka alatt átlagosan az alábbi indikatív százalékos részarányok alkalmazandók: a) legalább 55 % a Progress terület számára; b) legalább 18 % az EURES terület számára; c) legalább 18 % a mikrofinanszírozás és szociális vállalkozások terület számára."

2. A 14. cikk helyébe a következő szöveg lép: "14. cikk Tematikus szakaszok és finanszírozás (1) A Progress terület támogatja az a), b) és c) pontban említett tematikus szakaszok intézkedéseit. A program teljes időtartama alatt, a Progress terület számára meghatározott különböző tematikus szakaszok közötti teljes keretösszeg indikatív megoszlásának tiszteletben kell tartania az alábbi minimális százalékarányokat: a) foglalkoztatás, különösen az ifjúsági munkanélküliség felszámolása érdekében: 20 %; b) szociális védelem, társadalmi befogadás, valamint a szegénység csökkentése és megelőzése: 45 %; c) munkakörülmények: 7 %. A fennmaradó részt az első albekezdés a), b) vagy c) pontjában említett tematikus szakaszok közül egy vagy több számára, vagy ezek kombinációjának kell kiosztani. (2) A Progress területre szánt összegek jelentős részét a társadalmi kísérletek mint az innovatív megoldásokat továbbfejlesztésük céljából tesztelő és értékelő módszer előmozdítására kell kiosztani."

3. A 19. cikk helyébe a következő szöveg lép: "19. cikk Tematikus szakaszok és finanszírozás Az EURES terület keretében az a), b) és c) pontban említett tematikus szakaszok intézkedéseinek támogatására kerül sor. A program teljes időtartama alatt, az EURES terület számára meghatározott különböző tematikus szakaszok közötti összegek indikatív megoszlásának tiszteletben kell tartania az alábbi minimális százalékarányokat: a) az álláslehetőségek, álláspályázatok és bármely kapcsolódó információ átláthatósága a pályázók és a munkaadók számára: 15 %; b) a munkavállalók felvételét és elhelyezkedését támogató szolgáltatások kialakítása az állásajánlatok és álláspályázatok uniós szintű cseréje révén, különös tekintettel a célzott mobilitási programokra: 15 %; c) határokon átnyúló partnerségek: 18 %. A fennmaradó részt az első bekezdés a), b) vagy c) pontjában említett tematikus szakaszok közül egy vagy több számára, vagy ezek kombinációjának kell kiosztani."

4. A 25. cikk helyébe a következő szöveg lép: "25. cikk Tematikus szakaszok és finanszírozás A mikrofinanszírozás és a szociális vállalkozás terület keretében az alábbi a) és b) pontban említett tematikus szakaszok intézkedéseinek támogatására kerül sor. A program teljes időtartama alatt, a mikrofinanszírozás és a szociális vállalkozás terület számára meghatározott különböző tematikus szakaszok közötti összegek indikatív megoszlásának tiszteletben kell tartania az alábbi minimális százalékarányokat: a) mikrofinanszírozás kiszolgáltatott csoportok és mikrovállalkozások számára: 35 %; b) szociális vállalkozások: 35 %. A fennmaradó részt az első bekezdés a) vagy a b) pontjában említett tematikus szakaszok közül egy vagy több számára, vagy ezek kombinációjának kell kiosztani."

5. A 32. cikk második bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "A munkaprogramok adott esetben három éves futamidőre szólnak, és tartalmazzák a finanszírozandó tevékenységek leírását, az Unió által támogatandó tevékenységek kiválasztására vonatkozó eljárást, a földrajzi lefedettséget, a célközönséget és egy indikatív végrehajtási időkeretet. Tartalmazzák továbbá az egyes célkitűzésekhez rendelt összegeket. A munkaprogramok erősítik a program koherenciáját azáltal, hogy feltüntetik a három terület közötti kapcsolatokat."

6. A 33. és a 34. cikket el kell hagyni.

271. cikk

Az 1301/2013/EU rendelet módosításai

Az 1301/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

1. A 3. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul: a) az e) pont helyébe a következő szöveg lép: "e) a berendezésekbe és az infrastruktúrába való állóeszköz-beruházás révén a saját potenciál fejlesztésébe történő befektetés, ideértve a kulturális és fenntartható turizmussal kapcsolatos infrastruktúrákat, a vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatásokat, a kutatási és fejlesztési szervezetek támogatását, valamint a vállalkozások technológiájába és alkalmazott kutatásába való beruházást;"; b) a következő albekezdés kerül beillesztésre: "Az e bekezdés első albekezdésének e) pontjában említett, a kulturális és fenntartható turizmussal kapcsolatos infrastruktúrába való beruházás kis léptékűnek és támogathatónak tekintendő, ha az ERFA műveletekhez való hozzájárulása nem haladja meg a 10 000 000 EUR-t. Ezt a felső határt 20 000 000 EUR-ra kell emelni, amennyiben az infrastruktúra a világ kulturális és természeti örökségéről szóló 1972. évi UNESCO-egyezmény 1. cikkének értelmében kulturális örökségnek tekintendő."

2. Az 5. cikk 9. pontja a következő alponttal egészül ki: "e) migránsok és menekültek fogadásának és társadalmi-gazdasági beilleszkedésének a támogatása;"

3. Az I. melléklet táblázatában a "Szociális infrastruktúra" kezdetű szövegtől a táblázat végéig tartó szöveg helyébe a következő szöveg lép: "Szociális infrastruktúra Gyermekgondozás és oktatás személyek Támogatott gyermekgondozási és oktatási intézmények kapacitása Egészségügy személyek Jobb egészségügyi szolgáltatásokban részesülő lakosság Lakóegységek lakóegység Helyreállított lakóegységek lakóegység Helyreállított lakóegységek, ebből: migránsok és menekültek számára (ide nem értve a befogadóállomásokat) Migránsok és menekültek személyek Migránsokat és menekülteket támogató infrastruktúra-kapacitás (a lakóegységek kivételével) A városfejlesztés konkrét mutatói személyek Integrált városfejlesztési stratégiákat alkalmazó területeken élő lakosság négyzetméter Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek négyzetméter Városi környezetben épített vagy helyreállított köz- vagy kereskedelmi épületek".

272. cikk

Az 1303/2013/EU rendelet módosításai

Az 1303/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

1. A (10) preambulumbekezdés második mondata helyébe a következő szöveg lép: "E feltételek alkalmazása révén a Bizottságnak meg kell tudnia bizonyosodni arról, hogy a tagállamok jogszerűen és szabályosan, illetve az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet ( *1 ) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) értelmében a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban használják fel az ESB-alapokat.

2. A 2. cikk a következőképpen módosul: a) a 10. pont helyébe a következő szöveg lép: "10. »kedvezményezett«: olyan közjogi vagy magánjogi szervezet vagy olyan természetes személy, amely vagy aki műveletek kezdeményezéséért vagy azok kezdeményezéséért és végrehajtásáért egyaránt felelős, és: a) az állami támogatással összefüggésében a támogatásban részesülő szervezet, kivéve, ha a támogatás összege vállalkozásonként nem éri el a 200 000 EUR-t; ebben ez esetben az érintett tagállam dönthet úgy, hogy a támogatást nyújtó szervezet a kedvezményezett - az 1407/2013/EU ( *2 ), az 1408/2013/EU ( *3 ) és a 717/2014/EU ( *4 ) bizottsági rendelet sérelme nélkül; és b) e rendelet második részének IV. címe szerinti pénzügyi eszközök összefüggésében a pénzügyi eszközt vagy - adott esetben - az alapok alapját végrehajtó szervezet; b) a 31. pont helyébe a következő szöveg lép: "31. »makroregionális stratégia«: a Tanács által elfogadott, valamint adott esetben az Európai Tanács által jóváhagyott integrált keret, amelyet többek között az ESB-alapok is támogathatnak, és amelynek célja meghatározott, a tagállamokhoz és az ugyanabban a földrajzi térségben található harmadik országokhoz kapcsolódó földrajzi területek előtt álló közös kihívások kezelése, amely területek előnyükre hasznosíthatják a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megvalósításához hozzájáruló megerősített együttműködést;"

3. A 4. cikk a következőképpen módosul: a) a (7) bekezdésben a "költségvetési rendelet 59. cikkének" hivatkozás helyébe a "költségvetési rendelet 63. cikkének" hivatkozás lép; b) a (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "(8) A Bizottság és a tagállamok a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét alkalmazzák a költségvetési rendelet 33. cikkének, 36. cikke (1) bekezdésének és 61. cikkének megfelelően."

4. A 9. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: "Az egyes ESB-alapok tekintetében az alapspecifikus szabályokban meghatározott prioritások közé tartozik különösen az egyes ESB-alapoknak a migráció és menekültügy területén való megfelelő felhasználása. Ennek keretében adott esetben biztosítani kell a koordinációt az 516/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( *5 ) létrehozott Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alappal.

5. A 16. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: "(4a) Amennyiben a Bizottság az előző naptári évben jóváhagyta egy vagy több program módosítását, úgy adott esetben a tagállam a tárgyévben január 31-ig benyújtja a módosított partnerségi megállapodást. A Bizottság a tárgyévben március 31-ig határozatot fogad el, amelyben megerősíti, hogy a partnerségi megállapodás módosításai megfelelnek a Bizottság által az előző naptári évben jóváhagyott egy vagy több programmódosításnak. A határozat a partnerségi megállapodás más elemeinek a (4) bekezdésben említett javaslat szerinti módosítását is magában foglalhatja, amennyiben a javaslatot az előző naptári év december 31-ig benyújtották a Bizottságnak."

6. A 30. cikk a következőképpen módosul: a) a (2) bekezdés második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép: "Amennyiben egy program módosítása érinti a partnerségi megállapodásban megadott információkat, a 16. cikk (4a) bekezdésében foglalt eljárás alkalmazandó."; b) a (3) bekezdés harmadik mondatát törölni kell.

7. A 32. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: "(4) Amennyiben a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiáknak a 33. cikk (3) bekezdése szerint létrehozott döntés-előkészítő bizottsága úgy dönt, hogy a kiválasztott, közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégia végrehajtásához több alapból szükséges támogatás, a tagállami szabályokkal és eljárásokkal összhangban kijelölhet egy vezető alapot, amelyből a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiának a 35. cikk (1) bekezdésének a), d) és e) pontjában meghatározott valamennyi előkészítési, működési és szervezéssel kapcsolatos költsége támogatandó."

8. A 34. cikk (3) bekezdése a következőképpen módosul: a) az a)-d) pont helyébe a következő szöveg lép: "a) a helyi szereplők - ideértve a potenciális kedvezményezetteket is - fejlesztési és végrehajtási kapacitásainak kiépítése, beleértve azon képességeik fejlesztését is, hogy előkészítsék és irányítsák projektjeiket; b) olyan megkülönböztetésmentes és átlátható kiválasztási eljárás kidolgozása, amely megakadályozza az összeférhetetlenséget, biztosítja, hogy a kiválasztási döntések során a szavazatok legalább 50 %-át állami hatóságnak nem minősülő partnerek adják, és engedélyezi az írásbeli eljárással történő kiválasztást; c) olyan megkülönböztetésmentes és objektív szempontok kidolgozása és jóváhagyása a műveletek kiválasztásához, amelyek e műveleteket az adott stratégiai célkitűzések és célértékek eléréséhez való hozzájárulásuk szerint rangsorolva biztosítják a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiával való összhangot; d) pályázati felhívások vagy folyamatban lévő projektbenyújtási eljárás előkészítése és közzététele;" b) a következő albekezdés kerül beillesztésre: "Amennyiben helyi akciócsoportok az első albekezdés a)-g) ponton kívüli olyan feladatokat látnak el, amelyek az irányító vagy az igazoló hatóság vagy a kifizető ügynökség felelősségébe tartoznak, úgy ezeket a helyi akciócsoportokat az alapspecifikus szabályoknak megfelelően közreműködő szervezetnek kell kijelölni."

9. A 36. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: "(3) A tagállam vagy az irányító hatóságok az alapspecifikus szabályoknak megfelelően az ITB irányításával és végrehajtásával kapcsolatos bizonyos feladatokat átruházhatnak egy vagy több közreműködő szervezetre, ideértve a helyi hatóságokat, a regionális fejlesztési szervezeteket vagy a nem kormányzati szervezeteket is."

10. A 37. cikk a következőképpen módosul: a) a (2) bekezdés c) pontjának helyébe a következő szöveg lép: "c) a pénzügyi eszköz révén potenciálisan mozgósítható további köz- és magánszférabeli források megbecslése a végső kedvezményezett szintjéig lebontva (várható multiplikátorhatás), mindezt adott esetben kiegészítve egy arra vonatkozó értékeléssel, hogy szükség van-e - és ha igen, milyen mértékben - a 43a. cikkben említettek szerinti megkülönböztetett bánásmód alkalmazására a piacgazdasági elven működő befektetői kiegészítő források bevonása céljából, és/vagy azon mechanizmusok leírásával, amelyek révén megállapítják a megkülönböztetett bánásmód alkalmazásának a szükségességét és mértékét; ilyen mechanizmus lehet például egy versenyalapú vagy kellőképpen független értékelési eljárás;"; b) a (3) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép: "(3) Az e cikk (2) bekezdésében említett előzetes vizsgálat során figyelembe lehet venni a költségvetési rendelet 209. cikke (2) bekezdése első albekezdésének h) pontjában és második albekezdésében említett előzetes értékelést, és az előzetes vizsgálat szakaszosan is végrehajtható. Mindenképpen azelőtt kell azonban lezárni, hogy az irányító hatóság meghozza határozatát az adott pénzügyi eszközhöz valamely program keretében történő hozzájárulásról."; c) a (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "(8) A valamely ESB-alaphoz tartozó pénzügyi eszköz révén támogatott végső kedvezményezettek az ESB-alap más prioritásaiból és programjaiból, illetve az Unió költségvetése által - így adott esetben az (EU) 2015/1017 európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( *6 ) létrehozott Európai Stratégiai Beruházási Alapból (ESBA)- támogatott más eszközökből is kaphatnak támogatásokat, összhangban az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal. Ebben az esetben minden támogatási forrásra vonatkozóan külön nyilvántartást kell vezetni, és az ESB-alap pénzügyi eszközéből kapott támogatásnak olyan támogatható kiadásokkal rendelkező művelet részét kell képeznie, amelyek elkülönülnek a többi támogatási forrástól.

11. A 38. cikk a következőképpen módosul: a) az (1) bekezdés a következő ponttal egészül ki: "c) olyan pénzügyi eszközök, amelyek a 39a. cikkel összhangban ötvözik az említett hozzájárulásokat az EBB-nek az ESBA keretében kínált pénzügyi termékeivel."; b) a (4) bekezdés a következőképpen módosul: i. az első albekezdés b) és c) pontjának helyébe a következő szöveg lép: "b) szerződés közvetlen odaítélése révén a végrehajtási feladatokkal megbízhatja: i. az EBB-t; ii. egy olyan nemzetközi pénzügyi szervezetet, amelyben valamely tagállam részvényes; iii. a hivatásos alapon pénzügyi tevékenységet folytató jogi személyként alapított olyan köztulajdonú bankot vagy intézményt, amely teljesíti a következő feltételek mindegyikét: - nem áll fenn benne közvetlen magántőke-részesedés, kivéve a Szerződésekkel összhangban, nemzeti jogszabályi rendelkezések által előírt, kontrollt nem biztosító, illetve nem blokkoló magántőke-részesedési formákat, amelyek nem biztosítanak döntő befolyást az adott bank vagy intézmény felett, valamint az olyan magántőke-részesedési formákat, amelyek nem biztosítanak semmilyen befolyást az ESB-alapok által támogatott pénzügyi eszközök napi szintű irányítási döntéseit illetően; - tagállam illetékes hatósága által adott, nemzeti vagy regionális szintű közpolitikai megbízatás alapján működik, ami magában foglalja azt is, hogy a szervezet tevékenységeinek részeként vagy kizárólagos tevékenységként az ESB-alapok célkitűzéseihez hozzájáruló gazdaságfejlesztési tevékenységeket hajt végre; - tevékenységeinek részeként vagy kizárólagos tevékenységként az ESB-alapok célkitűzéseihez hozzájáruló gazdaságfejlesztési tevékenységeket hajt végre olyan régiókban, szakpolitikai területeken vagy ágazatokban, amelyek tekintetében a piaci finanszírozás jellemzően nem, vagy csak elégtelen mértékben hozzáférhető; - működése során elsősorban nem nyereségmaximalizálásra összpontosít, de biztosítja tevékenységei számára a hosszú távú fenntarthatóságot; - az alkalmazandó joggal összhangban lévő, megfelelő intézkedésekkel biztosítja, hogy a b) pontban említett közvetlen szerződés-odaítélés ne eredményezzen közvetlen vagy közvetett előnyöket a kereskedelmi tevékenységek vonatkozásában; - az alkalmazandó jognak megfelelően független hatóság felügyelete alá tartozik; c) a végrehajtási feladatokkal megbízhat más közjogi vagy magánjogi szerveket; vagy d) a kizárólag kölcsönökből vagy biztosítékokból álló pénzügyi eszközök esetében közvetlenül elvégezheti a végrehajtási feladatokat. Ebben az esetben az irányító hatóság a 2. cikk 10. pontja értelmében kedvezményezettnek tekintendő."; ii. a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép: "A pénzügyi eszközzel való gazdálkodás során az e bekezdés első albekezdésének a)-d) pontjában említett szervezeteknek biztosítaniuk kell az alkalmazandó jog és a költségvetési rendelet 155. cikkének (2) és (3) bekezdésében foglalt követelmények betartását."; c) az (5) és (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "(5) Az e cikk (4) bekezdése első albekezdésének a), b) és c) pontjában említett szervezetek az alapok alapjainak végrehajtása során a végrehajtás egy részét pénzügyi közvetítőkre bízhatják, amennyiben az ilyen szervezetek saját felelősségükre biztosítják, hogy a pénzügyi közvetítők teljesítik a költségvetési rendelet 33. cikkének (1) bekezdésében és 209. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kritériumokat. A pénzügyi közvetítőket nyílt, átlátható, arányos és megkülönböztetésmentes eljárás alapján kell kiválasztani, az összeférhetetlenség elkerülésével. (6) A (4) bekezdés első albekezdésének b) és c) pontjában említett, végrehajtási feladatokkal megbízott szervezeteknek a saját nevükben vagyonkezelői számlát kell nyitniuk az irányító hatóság javára, vagy a pénzügyi eszközt az intézményen belül külön finanszírozási egységként kell létrehozniuk. Külön finanszírozási egység létrehozása esetén a programokból a pénzügyi eszközbe befektetett forrásoknak az adott intézménynél rendelkezésre álló egyéb forrásoktól való megkülönböztetése céljából elkülönített számvitelt kell alkalmazni. A vagyonkezelői számlán levő eszközöket és az ilyen külön finanszírozási egységeket a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően, a megfelelő prudenciális szabályok szerint kell kezelni, és azoknak megfelelő likviditással kell rendelkezniük."; d) a (7) bekezdés első albekezdése bevezető szövegének helyébe a következő szöveg lép: "(7) Ha valamely pénzügyi eszköz felhasználására a (4) bekezdés első albekezdésének a), b) vagy c) pontja alapján kerül sor, a programokból a pénzügyi eszközökhöz nyújtandó hozzájárulások feltételeit a IV. melléklettel összhangban az adott pénzügyi eszköz végrehajtási struktúrájától függően a következő szinteken megkötendő finanszírozási megállapodások keretében kell megállapítani:"; e) a (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "(8) A (4) bekezdés első albekezdésének d) pontja alapján kezelt pénzügyi eszközök esetében a programokból a pénzügyi eszközökhöz nyújtott hozzájárulások feltételeit a IV. melléklettel összhangban kidolgozandó és a monitoringbizottság által megvizsgálandó stratégiai dokumentumban kell megállapítani."; f) a (10) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "(10) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az e cikk (4) bekezdése első albekezdésében és a 39a. cikk (5) bekezdésében említett szervezetek által kezelt programokból nyújtott hozzájárulások átruházására és kezelésére vonatkozó részletes szabályokat érintő egységes feltételekre vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 150. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.";

12. A 39. cikk a következőképpen módosul: a) a (2) bekezdés első albekezdése bevezető szövegének helyébe a következő szöveg lép: "(2) A tagállamok az e rendelet 65. cikkének (2) bekezdésében meghatározott elszámolhatósági időszakban az ERFA-t és az EMVA-t felhasználhatják arra, hogy pénzügyi hozzájárulást nyújtsanak az e rendelet 38. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi eszközökhöz, amelyekkel a Bizottság a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdése első albekezdése c) pontjának iii. alpontja és a költségvetés rendelet 208. cikkének (4) bekezdése szerint közvetetten, az EBB közreműködésével gazdálkodik, a következő tevékenységek vonatkozásában:"; b) a (4) bekezdés első albekezdésében i. az a) pont helyébe a következő szöveg lép: "a) a 37. cikk (2) bekezdésétől eltérve az EBB és a Bizottság által elvégzett előzetes uniós szintű vizsgálaton vagy - naprakészebb adatok rendelkezése állása esetén - uniós, nemzeti vagy regionális szinten elvégzett előzetes vizsgálaton kell alapulnia. A banki hitelfinanszírozásról és a kkv-król rendelkezésre álló adatforrások alapján az előzetes vizsgálatnak magában kell foglalnia többek között a kkv-k releváns szintű finanszírozási szükségletére vonatkozó elemzést, a kkv-k finanszírozási feltételeit és szükségleteit, valamint a kkv-k finanszírozási hiányát, a kkv-szektor gazdasági és pénzügyi helyzetét a releváns szinten, az összesített hozzájárulások minimálisan szükséges nagyságrendjét, az e hozzájárulások által nyújtott összes hitel becsült összegét és a hozzáadott értéket;"; ii. a b) pont helyébe a következő szöveg lép: "b) a pénzügyi hozzájárulást az egyes részt vevő tagállamoknak ERFA-hozzájárulások esetében a program különálló prioritási tengelyének részeként, illetve az ERFA és az EMVA által biztosított pénzügyi hozzájárulások esetében a 9. cikk első bekezdésének 3. pontjában rögzített tematikus célkitűzést támogató egyetlen célzott nemzeti programként kell biztosítaniuk;"; c) a (7) és a (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "(7) A 41. cikk (1) és (2) bekezdésétől eltérve az e cikk (2) bekezdésében említett pénzügyi hozzájárulások tekintetében a tagállamok a kifizetési kérelmet a tagállam által az EBB-nek fizetendő összeg 100 %-a alapján nyújtják be a Bizottsághoz az e cikk (4) bekezdése első albekezdésének c) pontjában említett finanszírozási megállapodásban meghatározott ütemtervvel összhangban. Az ilyen kifizetési kérelmeknek az EBB által kért, a következő három hónapban véglegesítendő garanciamegállapodásokkal vagy értékpapírosítási ügyletekkel kapcsolatos kötelezettségvállalások fedezéséhez szükségesnek ítélt összegeken kell alapulniuk. A tagállamok EBB részére történő kifizetéseit haladéktalanul végre kell hajtani, és minden esetben az EBB kötelezettségvállalásainak megtétele előtt. (8) A program zárásakor a 42. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) és b) pontjában meghatározott elszámolható kiadás a programhoz való hozzájárulásoknak a pénzügyi eszköz számára kifizetett teljes összege, amely az alábbiaknak felel meg: a) az e cikk (2) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett tevékenységek esetében a 42. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett források; b) az e cikk (2) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett tevékenységek esetében a támogatható kkv-k részére vagy javára a 65. cikk (2) bekezdésében meghatározott elszámolhatósági időszakon belül kifizetett, az értékpapírosítási ügyletekből származó új hitelfinanszírozás teljes összege."

13. A szöveg a következő cikkel egészül ki: "39a. cikk Az ESB-alapok hozzájárulása az olyan pénzügyi eszközökhöz, amelyek ötvözik az említett hozzájárulásokat az EBB-nek az Európai Stratégiai Beruházási Alappal összefüggésben kidolgozott pénzügyi termékeivel. (1) További magánbefektetések vonzása céljából az irányító hatóságok az ESB-alapokat felhasználhatják arra, hogy hozzájárulást nyújtsanak a 38. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett pénzügyi finanszírozási eszközökhöz, valamint abban az esetben, ha az hozzájárul többek között az ESB-alapok célkitűzéseinek eléréséhez és az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó uniós stratégiához. (2) Az (1) bekezdésben említett hozzájárulás nem haladhatja meg a végső kedvezményezetteknek nyújtott teljes támogatás 25 %-át. A 120. cikk (3) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett kevésbé fejlett régiókban a pénzügyi hozzájárulás a 37. cikk (2) bekezdésében, illetve e cikk (3) bekezdésében említettvizsgálatok által kellően indokolt esetekben meghaladhatja a 25 %-ot, de nem lehet több 40 %-nál. Az e bekezdésben említett teljes támogatás a végső kedvezményezetteknek nyújtott új hitelek és garantált kölcsönök, továbbá sajáttőke- és kvázisajáttőke-befektetések teljes összegéből áll. Az ebben a bekezdésben említett garantált kölcsönök csak annyiban vehetők figyelembe, amennyiben az ESB-alapok forrásait prudens előzetes kockázatelemzés alapján új kölcsönök egy csoportját lefedő garanciaszerződésekre kötik le. (3) A 37. cikk (2) bekezdésétől eltérve az e cikk (1) bekezdése szerinti hozzájárulások alapulhatnak az EBB által az ESBA szerinti pénzügyi termékhez nyújtott EBB-hozzájárulás céljából elvégzett előzetes értékelésen, ideértve az átvilágítást is. (4) Az irányító hatóságok által az e rendelet 46. cikke alapján végzett, az e cikk szerinti pénzügyi eszközöket tartalmazó műveletekről szóló jelentéstételnek az EBB által az (EU) 2015/1017 rendelet 16. cikkének (1) és (2) bekezdése szerinti jelentésételhez felhasznált információkon kell alapulnia, kiegészítve azokat az e rendelet 46. cikkének (2) bekezdésében előírt kiegészítő információkkal. Az e bekezdés szerinti követelményeknek e rendelet 46. cikkének (3) bekezdésével összhangban lehetővé kell tenniük, hogy egységes jelentéstételi feltételek álljanak fenn. (5) A 38. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett pénzügyi eszközökhöz való hozzájárulás esetén az irányító hatóság a következő módok bármelyike szerint eljárhat: a) befektethet olyan, végrehajtási feladatokat ellátó meglévő vagy újonnan létrehozott jogalanyok tőkéjébe, amelyek célja az adott ESB-alapok célkitűzéseinek megfelelő végső kedvezményezettekbe történő befektetés; b) a 38. cikk (4) bekezdése első albekezdésének b) és c) pontjával összhangban megbízást adhat a végrehajtási feladatok elvégzésére. Az e bekezdés első albekezdésének b) pontjában említett végrehajtási feladatokkal megbízott szervezetnek vagy vagyonkezelői számlát kell nyitnia a saját nevében az irányító hatóság javára, vagy a programhoz való hozzájárulás céljából az intézményen belül külön finanszírozási egységet kell létrehoznia. Külön finanszírozási egység létrehozása esetén a programokból a pénzügyi eszközbe befektetett forrásoknak az adott intézménynél rendelkezésre álló egyéb forrásoktól való megkülönböztetése céljából elkülönített számvitelt kell alkalmazni. A vagyonkezelői számlán levő eszközöket és az ilyen külön finanszírozási egységeket a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően, a megfelelő prudenciális szabályok szerint kell kezelni, és azoknak megfelelő likviditással kell rendelkezniük. E cikk alkalmazásában a pénzügyi eszköz az (EU) 2015/1017 rendelet 2. cikke (4) bekezdésének megfelelő beruházási platform vagy annak egy része is lehet, amennyiben a beruházási platform különleges célú gazdasági egység vagy kezelt számla formáját ölti. (6) E rendelet 38. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti pénzügyi eszközökkel való gazdálkodás során az e cikk (5) bekezdésében említett szervezeteknek biztosítaniuk kell az alkalmazandó jog és a költségvetési rendelet 155. cikkének (2) és (3) bekezdésében foglalt követelmények betartását. (7) A Bizottság ... [három hónappal e módosító rendelet hatálybalépését követően]-ig a 149. cikknek megfelelően e rendeletet kiegészítő felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyekben további egyedi szabályokat állapít meg a pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezetek szerepére, felelősségére és feladataira, valamint a kapcsolódó kiválasztási szempontokra és a 38. cikk (1) bekezdése c) pontjának megfelelő pénzügyi eszközökön keresztül nyújtható termékekre vonatkozóan. (8) Az e cikk (5) bekezdésében említett szervezetek az alapok alapjainak végrehajtása során a végrehajtás egy részét pénzügyi közvetítőkre bízhatják, amennyiben az ilyen szervezetek saját felelősségükre biztosítják, hogy a pénzügyi közvetítők teljesítik a költségvetési rendelet 33. cikkének (1) bekezdésében és 209. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kritériumokat. A pénzügyi közvetítőket nyílt, átlátható, arányos és megkülönböztetésmentes eljárás alapján kell kiválasztani, az összeférhetetlenség elkerülésével. (9) Ha az irányító hatóság a 38. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett pénzügyi eszközök felhasználása céljából olyan meglévő eszközhöz járul hozzá ESB-alapok forrásaival, amelynek alapkezelőjét már kiválasztotta az EBB, egy olyan nemzetközi pénzügyi szervezet, amelyben valamely tagállam részvényes, vagy a hivatásos alapon pénzügyi tevékenységet folytató jogi személyként alapított olyan köztulajdonú bank vagy intézmény, amely megfelel a 38. cikk (4) bekezdése első albekezdése b) pontjának iii. alpontja szerinti feltételeknek, akkor a végrehajtási feladatokkal - szerződés közvetlen odaítélése révén - ezt az alapkezelőt kell megbíznia. (10) A 41. cikk (1) és (2) bekezdésétől eltérve az e cikk (9) bekezdésében említett pénzügyi eszközökhöz nyújtott hozzájárulások tekintetében a szakaszolt időközi kifizetési kérelmeket a finanszírozási megállapodásban meghatározott kifizetési ütemtervhez kell igazítani. Az e bekezdés első mondatában említett kifizetési ütemtervnek meg kell egyeznie az ugyanazon pénzügyi eszköz más befektetői esetében megállapított kifizetési ütemtervvel. (11) A 38. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti hozzájárulások feltételeit a IV. melléklet szerinti finanszírozási megállapodásban kell meghatározni a következő szinteken: a) adott esetben az irányító hatóság megfelelő felhatalmazással rendelkező képviselői és az alapok alapját végrehajtó szervezet között; b) az irányító hatóság megfelelő felhatalmazással rendelkező képviselői - vagy adott esetben az alapok alapját végrehajtó szervezet - és a pénzügyi finanszírozási eszközt végrehajtó szervezet között. (12) Ha az e cikk (1) bekezdése szerinti hozzájárulásokkal uniós szinten létrehozott eszközök hozzájárulásaiból is részesülő beruházási platformokat támogatnak, akkor a költségvetési rendelet 209. cikke (2) bekezdése első albekezdésének c) pontjával összhangban biztosítani kell az állami támogatásokra vonatkozó szabályoknak való megfelelést. (13) Ha a 38. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti pénzügyi eszközök garanciaeszközök, akkor a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az ESB-alapok adott esetben az (EU) 2015/1017 rendelet szerinti uniós garanciájával is fedezett hitelportfóliók különböző részeihez hozzájárulhatnak. (14) Az olyan programokon belül, amelyek a 38. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett pénzügyi eszközök révén végrehajtott műveletek támogatására szolgálnak, az ERFA, az ESZA, a Kohéziós Alap és az ETHA esetében különálló prioritás, az EMVA esetében pedig külön művelettípus hozható létre, 100 %-os társfinanszírozási arány mellett. (15) A 70. cikktől és a 93. cikk (1) bekezdésétől eltérve, kivéve, ha a finanszírozási megállapodás másként nem rendelkezik, az e cikk (1) bekezdése szerinti hozzájárulások a tagállam teljes területén, a földrajzi kategóriákra tekintet nélkül felhasználhatók új hitel- és tőkefinanszírozás teremtésére. (16) A Bizottság 2019. december 31-ig felülvizsgálja e cikk alkalmazását, és szükség esetén jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak."

14. A 40. cikk a következőképpen módosul: a) az (1) és a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "(1) Az e rendelet 124. cikkének és az EMVA-rendelet 65. cikkének megfelelően kijelölt hatóságok helyszíni ellenőrzés keretében nem ellenőrizhetnek az EBB vagy az olyan nemzetközi pénzügyi szervezetek szintjén, amelyekben valamely tagállam részvényes, az azok által végrehajtott pénzügyi eszközök tekintetében. Az adott tagállam joghatóságában a kijelölt hatóságoknak azonban el kell végezniük a pénzügyi eszközöket végrehajtó egyéb szervezetek szintjén az ellenőrző vizsgálatokat az e rendelet 125. cikkének (5) bekezdésével, valamint az ellenőrzéseket az 1306/2013/EU rendelet 59. cikkének (1) bekezdésével összhangban. Az EBB-nek és az olyan egyéb nemzetközi pénzügyi szervezetnek, amelyben valamely tagállam részvényes, minden kifizetési kérelem tekintetében a kijelölt hatóságok rendelkezésére kell bocsátania a kontrolljelentést. A Bizottság és a kijelölt hatóságok rendelkezésére kell bocsátaniuk továbbá a külső ellenőreik által készített éves ellenőrzési jelentést. Ezek a jelentéstételi kötelezettségek nem érintik az e rendelet 46. cikkének (1) és (2) bekezdésében említett - a pénzügyi eszközök teljesítményére is kiterjedő - jelentéstételi kötelezettségeket. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktust fogadjon az e bekezdés harmadik albekezdésében említett kontrolljelentések és éves ellenőrzési jelentések mintáira vonatkozóan. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 150. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni. (2) E rendelet 127. cikkének és az 1306/2013/EU rendelet 9. cikkének sérelme nélkül, a programok auditjáért felelős szervek nem végezhetnek auditot az EBB vagy az olyan nemzetközi pénzügyi szervezetek szintjén, amelyekben valamely tagállam részvényes, az azok által végrehajtott pénzügyi finanszírozási eszközök tekintetében. A programok auditjáért felelős szerveknek a pénzügyi eszközökkel az adott tagállam joghatóságában gazdálkodó egyéb szervezetek szintjén és a végső kedvezményezettek szintjén el kell végezniük a műveletekre és az irányítási és kontrollrendszerekre vonatkozó auditokat, feltéve, hogy a (3) bekezdésben foglalt feltételek teljesülnek. A Bizottság az (1) bekezdésben említett szervezetek szintjén auditokat végezhet, ha úgy ítéli meg, hogy erre az azonosított kockázatok miatt szükség van a megalapozott bizonyosság megszerzéséhez. (2a) E cikk (1) és (2) bekezdésétől eltérve, a 38. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és a 39. cikkben említett olyan pénzügyi eszközök tekintetében, amelyeket 2018. augusztus 2-től előtt aláírt finanszírozási megállapodás hozott létre, a finanszírozási megállapodás aláírásának időpontjában alkalmazandó, e cikk szerinti szabályokat kell alkalmazni."; b) a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "(4) A Bizottság 2018. november 3-ig a 149. cikknek megfelelően e rendeletet kiegészítő felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyekben további konkrét szabályokat állapít meg a 38. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett pénzügyi eszközök kezelésére és kontrolljára, továbbá az irányító hatóság, valamint az ellenőrző hatóság által elvégzendő kontrollok típusára, a bizonylatok nyilvántartására és a bizonylattal igazolandó adatokra vonatkozóan."; c) a cikk a következő bekezdéssel egészül ki: "(5a) E rendelet 143. cikkének (4) bekezdésétől és az 1306/2013/EU rendelet 56. cikkének második bekezdésétől eltérve a pénzügyi eszközöket magukban foglaló műveletek esetében az e rendelet 143. cikkének (2) bekezdésével vagy az 1306/2013/EU rendelet 56. cikkének első bekezdésével összhangban egyedi szabálytalanság miatt megszüntetett hozzájárulás a következő feltételek mellett újból felhasználható ugyanazon művelethez: a) ha a hozzájárulás megszüntetését eredményező szabálytalanság a végső kedvezményezett szintjén jelentkezik, akkor a megszüntetett hozzájárulás csak az adott pénzügyi finanszírozási eszköz más végső kedvezményezettjeinek javára használható fel újból; b) ha a hozzájárulás megszüntetését eredményező szabálytalanság az alapok alapján belüli pénzügyi közvetítő szintjén jelentkezik, akkor a megszüntetett hozzájárulás csak más pénzügyi közvetítők javára használható fel újból. Ha a hozzájárulás megszüntetését eredményező szabálytalanság az alapok alapját végrehajtó szervezet szintjén jelentkezik, vagy - amennyiben egy pénzügyi eszköz kezelése alapok alapja nélküli struktúrában történik - a pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezetek szintjén jelentkezik, akkor a megszüntetett hozzájárulás nem használható fel újból ugyanazon művelethez. Amennyiben egy rendszerszintű szabálytalanság miatt előírt pénzügyi korrekció történik, a megszüntetett hozzájárulás nem használható fel újból a rendszerszintű szabálytalansággal érintett műveletekhez."

15. A 41. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul: a) az (1) bekezdés első albekezdése bevezető szövegének helyébe a következő szöveg lép: "(1) A 38. cikk (1) bekezdésének a) és c) pontjában említett azon pénzügyi eszközök és a 38. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett azon pénzügyi eszközök tekintetében, amelyeket a 38. cikk (4) bekezdése első albekezdésének a), b) és c) pontjával összhangban hajtanak végre, szakaszolt időközi kifizetési kérelmeket kell benyújtani a pénzügyi eszköznek juttatott program-hozzájárulásra a 65. cikk (2) bekezdésében meghatározott elszámolhatósági időszak (a továbbiakban: az elszámolhatósági időszak) során a következő feltételeknek megfelelően:"; b) a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "(2) A 38. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett, a 38. cikk (4) bekezdése első albekezdésének d) pontjával összhangban kezelt pénzügyi eszközök tekintetében az időközi kifizetésre és a végső egyenleg kifizetésére vonatkozó kérelmeknek tartalmazniuk kell az irányító hatóság által a végső kedvezményezettben végrehajtott beruházás céljára teljesített kifizetések teljes összegét a 42. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) és b) pontjában említettek szerint."

16. A 42. cikk a következőképpen módosul: a) a (3) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép: "(3) A 37. cikk (4) bekezdésében említett vállalkozások számára biztosított tőkerészesedés-alapú eszközök esetében - amelyek tekintetében a 38. cikk (7) bekezdésének b) pontjában említett finanszírozási megállapodás aláírására 2018. december 31. előtt kerül sor, és amelyek az elszámolhatósági időszak végéig a releváns finanszírozási megállapodásban lekötött programforrások legalább 55 %-át beruházták - az elszámolhatósági időszak végétől számított négy évet nem meghaladó időszakban a végső kedvezményezettekben végrehajtott beruházás céljára teljesített kifizetések korlátozott összege elszámolható kiadásnak tekinthető, amennyiben a kifizetéseket egy kifejezetten erre a célra létrehozott letéti számlára teljesítették, azzal a feltétellel, hogy betartják az adott tagállam támogatásra vonatkozó szabályait, és hogy a következőkben előírt valamennyi feltétel teljesül."; b) az (5) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép: "(5) Ha az e cikk (1) bekezdése első albekezdésének d) pontjában és a (2) bekezdésében említett irányítási költségeket és díjakat az alapok alapját végrehajtó gazdálkodó szervezet vagy a pénzügyi eszközöket a 38. cikk (1) bekezdésének c) pontja és a 38. cikk (4) bekezdése első albekezdésének a), b) és c) pontja szerint végrehajtó szervezetek számítják fel, akkor azok nem haladhatják meg az e cikk (6) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban megállapított küszöbértékeket. Míg az irányítási költségek a kiadások igazolása ellenében visszatérítendő közvetlen vagy közvetett költségtételeket tartalmazzák, addig az irányítási díjak a nyújtott szolgáltatásoknak adott esetben a piaci versenyben kialakult, megegyezésen alapuló árát jelentik. Az irányítási költségek és díjak megállapításának teljesítményalapú számítási módszertanon kell alapulnia."

17. A szöveg a következő cikkel egészül ki: "43a. cikk A befektetőkre vonatkozó megkülönböztetett bánásmód (1) Az ESB-alapokból a pénzügyi eszközök számára nyújtott, végső kedvezményezettekbe befektetett támogatást, továbbá az ESB-alapokból nyújtott támogatásnak tulajdonítható, az említett befektetések által generált nyereségeket és más jövedelmeket vagy hozamokat, például kamatokat, garanciadíjakat, osztalékokat, tőkenyereségeket és egyéb bevételeket a piacgazdasági elven működő befektetőkre, valamint az (EU) 2015/1017 rendeletnek megfelelő uniós garancia igénybevételekor az EBB-re vonatkozó megkülönböztetett bánásmód céljára lehet felhasználni. Az ilyen megkülönböztetett bánásmódot a magánpartnerektől származó források vonzásának, valamint a közcélú finanszírozás megkönnyítésének szükségessége indokolhatja. (2) A 37. cikk (2) bekezdésében és a 39a. cikk (3) bekezdésében említett értékeléseknek adott esetben magukban kell foglalniuk annak vizsgálatát, hogy szükség van-e - és ha igen, milyen mértékben - az e cikk (1) bekezdésében említettek szerinti megkülönböztetett bánásmód alkalmazására, illetve azon mechanizmus leírását, amely révén megállapítják a megkülönböztetett bánásmód alkalmazásának a szükségességét és mértékét. (3) A megkülönböztetett bánásmód mértéke nem haladhatja meg a magánpartnerek forrásait vonzó ösztönzők megteremtéséhez szükséges szintet. Nem kompenzálhatja túl a piacgazdasági elven működő befektetőket, illetve az (EU) 2015/1017 rendeletnek megfelelő uniós garancia igénybevételekor az EBB-t. Az érdekek összehangolását a kockázatok és a nyereségek megfelelő megosztásával kell biztosítani. (4) A piacgazdasági elven működő befektetőkre vonatkozó megkülönböztetett bánásmód nem sértheti az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályokat."

18. A 44. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: "(1) A 43a. cikk sérelme nélkül, az ESB-alapokból nyújtott támogatásból eredő, a pénzügyi finanszírozási eszközök számára beruházásokból vagy garanciaszerződések keretében lekötött források felszabadítása révén visszafizetett forrásokat - ideértve a tőkeösszeg-visszafizetéseket, a nyereséget és más jövedelmeket vagy hozamokat, például kamatokat, garanciadíjakat, osztalékokat, tőkenyereségeket és a befektetésekből eredő egyéb bevételeket is - a következő célokra kell felhasználni az e célokhoz szükséges összeg erejéig, valamint a releváns finanszírozási megállapodásokban megállapított sorrendben: a) további beruházások ugyanazon vagy más pénzügyi finanszírozási eszközök révén egy prioritás keretében megállapított egyedi célkitűzéseknek megfelelően; b) adott esetben, hogy fedezze az ESB-alapokból a pénzügyi eszköznek juttatott hozzájárulás névértékének negatív kamatok miatti veszteségét, ha ilyen veszteségek a pénzügyi eszközzel gazdálkodó szervezetek aktív likviditáskezelése ellenére felmerülnek; c) adott esetben a pénzügyi eszköz felmerült irányítási költségeinek visszatérítése és az irányítási díjak kifizetése."

19. A 46. cikk (2) bekezdésének első albekezdés a következőképpen módosul: a) a c) pont helyébe a következő szöveg lép: "c) a pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezetek és adott esetben az alapok alapját végrehajtó szervezetek, a 38. cikk (1) bekezdésének a) pontja, a 38. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontja szerinti szervezetek azonosítása;"; b) a g) és ah) pont helyébe a következő szöveg lép: "g) az ESB-alapokból pénzügyi eszközök számára fizetett támogatás kamata és más nyeresége, a 43. és 44. cikkben említett beruházásokból a pénzügyi eszközök számára visszafizetett programforrások, valamint a 43a. cikk szerinti megkülönböztetett bánásmód céljára felhasznált összegek; h) a pénzügyi eszköz általi beruházások nyomán várt multiplikátorhatás megvalósításában elért előrehaladás;".

20. A 49. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: "(4) A monitoringbizottság észrevételeket tehet az irányító hatóságnak a program végrehajtása és értékelése tekintetében, ideértve a kedvezményezettekre háruló adminisztratív terhek csökkentéséhez fűződő intézkedéseket is. Észrevétellel élhet továbbá az ESB-alapokból nyújtott támogatás láthatóságával és az ilyen támogatás eredményeire vonatkozó figyelemfelhívással kapcsolatban. Nyomon kell követnie az észrevételei eredményeképpen hozott intézkedéseket."

21. Az 51. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: "(1) A Bizottság és az egyes tagállamok részvételével 2016-tól 2023-ig bezárólag minden évben éves felülvizsgálati ülést kell tartani az egyes programok teljesítményének vizsgálata érdekében, figyelembe véve az éves végrehajtási jelentést és a Bizottság észrevételeit. Az ülésen át kell tekinteni a program keretében folytatott kommunikációs és tájékoztatási tevékenységeket, különösen a nyilvánosságnak az ESB-alapokból nyújtott támogatás eredményeiről és hozzáadott értékéről való tájékoztatása céljából hozott intézkedések eredményeit és hatékonyságát."

22. Az 56. cikk (5) bekezdését el kell hagyni.

23. Az 57. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: "(3) E cikk (1)-(2) bekezdésének rendelkezései a 39. cikk (4) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett célzott programokhoz, az EFRA-ból vagy az EMVA-ból nyújtott hozzájárulásokra is alkalmazandó."

24. Az 58. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul: a) a második albekezdésben a "költségvetési rendelet 60. cikkével" hivatkozás helyébe a "költségvetési rendelet 154. cikkével" hivatkozás lép; b) a harmadik albekezdésben az f) pont helyébe a következő szöveg lép: "f) az információk terjesztésére, a hálózatépítés támogatására, a kommunikációs tevékenységek elvégzésére - különös figyelmet fordítva az ESB-alapokból nyújtott támogatással elért eredményekre és a támogatás hozzáadott értékére -, a figyelemfelhívásra és az együttműködés és a tapasztalatcsere előmozdítására irányuló intézkedések előmozdítására, ideértve a harmadik országokat is;" c) a negyedik albekezdés helyébe a következő szöveg lép: "A Bizottság az e cikkben említett források legalább 15 %-át arra fordítja, hogy hatékonyabbá tegye a lakosság felé irányuló kommunikációt, és az eredményekre vonatkozó tudásbázis kibővítésével biztosítsa a Bizottság kezdeményezésére végzett kommunikációs tevékenységek közötti erősebb szinergiákat, különösen az adatgyűjtés és -terjesztés, illetve az értékelés és a jelentéstétel eredményességének javításával, valamint különösen azáltal, hogy kiemeli az ESB-alapok által nyújtott hozzájárulást az emberek életének javításához, és fokozza az ESB-alapokból nyújtott támogatás láthatóságát, valamint azáltal, hogy felhívja a figyelmet az ilyen támogatás eredményeire és a hozzáadott értékére. Az ESB-alapokból nyújtott támogatással kapcsolatos tájékoztatást, kommunikációt, valamint az eredmények és a hozzáadott érték láthatóságát növelő intézkedéseket adott esetben a programok lezárása után is folytatni kell. Ezeknek az intézkedéseknek továbbá hozzá kell járulniuk az uniós szakpolitikai prioritások intézményes kommunikációjához, amennyiben azok e rendelet általános célkitűzéseihez kapcsolódnak."; d) a következő albekezdés kerül beillesztésre: "Az e cikkben említett intézkedések céljuktól függően működési vagy igazgatási kiadásként finanszírozhatók."

25. Az 59. cikk a következőképpen módosul: a) a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki: "(1a) Bármely ESB-alapból támogatható olyan technikai segítségnyújtási művelet, amely bármely másik ESB-alapból támogatásra jogosult."; b) a cikk a következő bekezdéssel egészül ki: "(3) A (2) bekezdés sérelme nélkül a tagállamok az (1) bekezdésben említett intézkedések végrehajtásával szerződés közvetlen odaítélése révén megbízhatják: a) az EBB-t; b) egy olyan nemzetközi pénzügyi szervezetet, amelyben valamely tagállam részvényes; c) a 38. cikk (4) bekezdése első albekezdése b) pontjának iii. alpontjában említett köztulajdonú bankot vagy intézményt."

26. A 61. cikk a következőképpen módosul: a) az (1) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép: "(1) Ez a cikk olyan műveletek esetében alkalmazandó, amelyek befejezésüket követően nettó bevételt termelnek. E cikk alkalmazásában a »nettó bevétel« a művelet keretében kínált árukért vagy nyújtott szolgáltatásokért közvetlenül a felhasználók által fizetett pénzeszköz-beáramlást jelenti, például az infrastruktúra használatáért közvetlenül a felhasználókat terhelő díjakat, a föld vagy az épületek eladásából vagy bérbeadásából származó bevételeket vagy a szolgáltatásokért kapott ellentételezést a működési költségek és az adott időszakban a rövid élettartamú felszerelések cseréjére fordított költségek levonásával. A művelet következtében megvalósuló működésiköltség-megtakarításokat - az energiahatékonysági intézkedések végrehajtásából eredő költségmegtakarítások kivételével - úgy kell kezelni, mint a nettó bevételeket, kivéve, ha ezeket a működtetésre irányuló támogatások ugyanilyen mértékű csökkentése ellentételezi."; b) a (3) bekezdés első albekezdése a következő ponttal egészül ki: "(aa) a nettó bevétel százalékban meghatározott átalány formájában a tagállam által meghatározott százalékos arányának alkalmazása az a) pontban nem említett ágazatra vagy alágazatra. A százalékos átalány alkalmazása előtt a felelős audithatóságnak ellenőriznie kell, hogy a százalékos átalányt múltbeli adatokon vagy objektív szempontokon alapuló, tisztességes, méltányos és ellenőrizhető számítási módszerrel határozták-e meg;" c) az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "(5) Az e cikk (3) bekezdésében meghatározott módszerek alkalmazásának alternatívájaként egy tagállam kérésére csökkenteni lehet a 60. cikk (1) bekezdésében említett maximális társfinanszírozási arányt a prioritási program vagy intézkedés tekintetében, és ekkor az e cikk (3) bekezdése első albekezdése a) pontjának megfelelően támogatott minden művelet esetében egységes százalékos átalányt lehet alkalmazni. A csökkentés nem lehet kevesebb, mint az alapspecifikus szabályok értelmében alkalmazandó maximális uniós társfinanszírozási arány és az ebben a pontban említett releváns százalékos átalány szorzatával kapott összeg."; d) a (7) bekezdés első albekezdésében a h) pont helyébe a következő szöveg lép: "h) olyan műveletek, amelyek esetében a támogatási összegeket vagy arányokat az EMVA-rendelet II. melléklete vagy az ETHA-rendelet határozza meg."; e) a (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "(8) Az (1)-(6) bekezdés ezenkívül nem alkalmazandó azokra a műveletekre, amelyek esetében a program keretében nyújtott támogatás állami támogatásnak minősül."

27. A 65. cikk a következőképpen módosul: a) a (8) bekezdés harmadik albekezdése a következőképpen módosul: i. a h) pont helyébe a következő szöveg lép: "h) olyan műveletek, amelyek esetében a támogatási összegeket vagy arányokat az EMVA-rendelet II. melléklete vagy az ETHA-rendelet határozza meg, azon műveletek kivételével, amelyek tekintetében az ETHA-rendelet erre a bekezdésre hivatkozik; vagy"; ii. az i) pont helyébe a következő szöveg lép: "i) olyan műveletek, amelyek esetében a teljes elszámolható költség nem haladja meg a 100 000 EUR-t."; b) az (11) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "(11) Valamely művelet egy vagy több ESB-alapból, illetve egy vagy több programból, valamint más uniós eszközökből is kaphat támogatást, feltéve, hogy az egyik ESB-alapból történő kifizetés iránti kérelemben elszámolásra benyújtott kiadást nem szerepeltették valamely másik alapból vagy uniós eszközből, illetve ugyanabból az alapból egy másik program keretében nyújtandó támogatás iránti kérelemben. Az adott ESB-alapból történő kifizetés iránti kérelemben feltüntetendő kiadási összeget minden egyes ESB-alapra és az érintett programra vagy programokra vonatkozóan arányosan lehet kiszámítani a támogatási feltételeket meghatározó dokumentummal összhangban."

28. A 67. cikk a következőképpen módosul: a) az (1) bekezdés a következőképpen módosul: i. a c) pont helyébe a következő szöveg lép: "c) egyösszegű átalány;" ii. a szöveg a következő ponttal egészül ki: "e) a releváns műveletek költségeihez nem kapcsolódó finanszírozás, amelynek alapját a programok végrehajtásában elért előrehaladással vagy célkitűzéseik megvalósításával kapcsolatos feltételek teljesítése képezi, az (5a) bekezdéssel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározottak szerint."; iii. a következő albekezdés kerül beillesztésre: "Az első albekezdés e) pontjában említett formában történő finanszírozás esetében az ellenőrzést kizárólag annak vizsgálatára kell korlátozni, hogy teljesültek-e a visszatérítési feltételek."; b) a cikk a következő bekezdéssel egészül ki: "(2a) Az olyan műveletek vagy projektek esetében, amelyekre nem terjed ki a 4) bekezdés első mondata, és amelyek az ERFA és az ESZA támogatásaiból részesülnek - a csekély összegű támogatásnak nem minősülő állami támogatás keretében támogatott műveletek kivételével -, a legfeljebb 100 000 EUR összegű közpénzből származó vissza nem térítendő támogatások és visszatérítendő támogatások átalányalapú egységköltség, egyösszegű átalány vagy átalányfinanszírozás formáját ölthetik. Amennyiben százalékos átalányfinanszírozásra kerül sor, az azokba a kategóriákba tartozó költségek, amelyekre a százalékos átalányfinanszírozást alkalmazzák, az (1) bekezdés első albekezdésének a) pontjával összhangban megtéríthetők. Az EMVA, az ERFA és az ESZA támogatásaiból részesülő műveletek esetében, amennyiben a 68b. cikk (1) bekezdésében említett százalékos átalányfinanszírozásra kerül sor, a résztvevőknek kifizetett juttatások és illetmények e cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjával összhangban megtéríthetők. Ez a bekezdés a 152. cikk (7) bekezdésében meghatározott átmeneti rendelkezések hatálya alá tartozik."; c) a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "(4) Ha valamely művelet vagy a művelet részét képező projekt kizárólag építési beruházásra irányuló közbeszerzés, javak vagy szolgáltatások közbeszerzése útján kerül végrehajtásra, úgy az (1) bekezdés első albekezdésének csak az a) és az e) pontját kell alkalmazni. Ha a valamely művelet keretében vagy a művelet részét képező projekt keretében megvalósuló közbeszerzés bizonyos költségkategóriákra korlátozódik, úgy az (1) bekezdésben leírt mindegyik lehetőség alkalmazható a teljes műveletre vagy a művelet részét képező projekt egészére."; d) az (5) bekezdés a következőképpen módosul: i. az a) pont helyébe a következő szöveg lép: "a) igazságos, méltányos és ellenőrizhető számítási módszerrel, amely az alábbiak bármelyikén alapul: i. statisztikai adatok, más objektív információk vagy szakértői vélemény; ii. az egyes kedvezményezettek ellenőrzött múltbeli adatai; iii. az egyes kedvezményezettek szokásos költségelszámolási gyakorlatának alkalmazása;"; ii. a bekezdés a következő ponttal egészül ki: "aa) legfeljebb 100 000 EUR összegű közpénzből származó támogatás esetében eseti alapon létrehozott és az irányító hatóság által - vagy az EMVA esetében a műveletek kiválasztásáért felelős hatóság által - előzetesen jóváhagyott költségvetési tervezet;"; e) a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki: "(5a) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 149. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben a finanszírozási feltételeknek és azok alkalmazásának részletes meghatározása révén kiegészíti e rendeletet az e cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) és d) pontjában említett átalányalapú egységköltségre, illetve százalékos átalányfinanszírozás fogalommeghatározására, az e cikk (5) bekezdésének a) pontjában említett kapcsolódó módszerekre, valamint az e cikk (1) bekezdése első albekezdésének e) pontjában említett támogatási formára vonatkozóan."

29. A 68. cikk helyébe a következő szöveg lép: "68. cikk Közvetett költségek százalékos átalányfinanszírozása vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatások esetében Ha valamely művelet végrehajtása közben közvetett költségek keletkeznek, ezeket százalékos átalány alapján lehet kiszámítani a következő módszerek valamelyikével: a) az elszámolható közvetlen költségek 25 %-áig terjedő százalékos átalány, feltéve, hogy az átalányt tisztességes, méltányos és ellenőrizhető számítási módszerrel számítják ki, illetve olyan módszerrel, amelyet a teljes egészében a tagállam által finanszírozott, hasonló típusú műveletek és kedvezményezettek esetében alkalmazott vissza nem térítendő támogatási rendszerekben használnak; b) az elszámolható közvetlen személyzeti költségek 15 %-áig terjedő százalékos átalány, ahol a tagállamnak nem kell számításokat végeznie az alkalmazandó átalány megállapítására; c) az uniós szakpolitikákban a hasonló típusú művelet és kedvezményezett esetében alkalmazott módszerek és megfelelő ráták alapján számított, az elszámolható közvetlen költségekre vonatkozó százalékos átalány. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 149. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e bekezdés első albekezdésének c) pontjában említett százalékos átalányra és az ahhoz kapcsolódó módszerekre vonatkozó rendelkezések kiegészítése érdekében."

30. A szöveg a következő cikkekkel egészül ki: "68a. cikk Személyzeti költségek vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatás esetén (1) Egy adott művelet közvetlen személyzeti költségei a művelet személyzeti költségeitől eltérő közvetlen költségek 20 %-áig terjedő százalékos átalányként számíthatók ki. A tagállamok nem kötelesek számítást végezni az alkalmazandó átalány megállapítására, feltéve, hogy a művelet közvetlen költségei nem foglalnak magukban olyan építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződéseket, amelyek értéke meghaladja a 2014/24/EU irányelv 4. cikkének a) pontjában meghatározott értékhatárokat. (2) A személyzeti költségek megállapítása céljából órabér kiszámítható oly módon, hogy a legfrissebben dokumentált éves bruttó foglalkoztatási költségeket a teljes munkaidőben dolgozók esetében elosztják 1 720 órával, illetve a részmunkaidőben dolgozók esetében az 1 720 óra megfelelő hányadával. (3) A (2) bekezdéssel összhangban kiszámított órabér alkalmazásakor a személyenként egy adott évre bejelentett teljes óraszám nem haladhatja meg az említett órabér kiszámításához felhasznált óraszámot. Az első albekezdés nem alkalmazandó az európai területi együttműködési cél alá tartozó programok esetében a műveletre vonatkozó részmunkaidős megbízás keretében dolgozó személyekhez kapcsolódó személyzeti költségekre. (4) Ha az éves bruttó foglalkoztatási költségek nem állnak rendelkezésre, azokat a rendelkezésre álló dokumentált bruttó foglalkoztatási költségekből vagy a foglalkoztatási szerződésekből lehet kiszámítani, 12 hónapos időszakra való extrapolálással. (5) A műveletre vonatkozó részmunkaidős megbízás keretében dolgozó személyekkel kapcsolatos személyzeti költségeket ki lehet számítani a bruttó foglalkoztatási költségeknek a műveletre fordított havi munkaidő arányában rögzített százalékos arányaként is, egy külön munkaidő-nyilvántartási rendszer létrehozásának kötelezettsége nélkül. A munkaadónak az alkalmazottak rendelkezésére kell bocsátania az említett rögzített százalékos arányt tartalmazó dokumentumot. 68b. cikk A személyzeti költségektől eltérő költségek százalékos átalányfinanszírozása (1) A művelet fennmaradó elszámolható költségeinek finanszírozására az elszámolható közvetlen személyzeti költségek 40 %-áig terjedő százalékos átalány használható, anélkül, hogy a tagállamnak számításokat kellene végeznie az alkalmazandó átalány megállapítására. Az ESZA, az ERFA, illetve az EMVA által támogatott műveletek tekintetében a résztvevőknek fizetett juttatásokat és illetményeket a százalékos átalányban nem szereplő további elszámolható költségeknek kell tekinteni. (2) Az (1) bekezdésben említett százalékos átalány nem alkalmazandó a százalékos átalány alapján számított személyzeti költségekre."

31. A 70. cikk helyébe a következő szöveg lép: "70. cikk Műveletek földrajzi elszámolhatósága (1) A (2) bekezdésben említett eltérésekre és az alapspecifikus szabályokra is figyelemmel, az ESB-alapokból támogatott műveleteknek a programterületen kell megvalósulniuk. A valamely tagállam teljes területére kiterjedő, polgároknak vagy vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos műveleteket a tagállamon belüli összes programterületen megvalósuló tevékenységnek kell tekinteni. Ilyen esetekben a kiadásokat objektív szempontok alapján arányosan kell felosztani az érintett programterületek között. E cikk második albekezdése nem alkalmazandó az 1305/2013/EU rendelet 6. cikkének (2) bekezdésében említett nemzeti programra vagy e rendelet 54. cikkének (1) bekezdésében említett, nemzeti vidékfejlesztési hálózatot létrehozó és működtető egyedi programra. (2) Az irányító hatóság elfogadhatja, hogy egy műveletet a programterületen kívül, azonban az Unión belül hajtsanak végre, feltéve, hogy az összes következő feltétel teljesül: a) a művelet a programterület javát szolgálja; b) az ERFA-ból, a Kohéziós Alapból, az EMVA-ból és az ETHA-ból a program keretében a programterületen kívül eső műveletekre allokált teljes összeg nem haladja meg a program elfogadása időpontjában az ERFA-ból, a Kohéziós Alapból, az EMVA-ból és az ETHA-ból a prioritásra szánt támogatás 15 %-át; c) a monitoringbizottság jóváhagyta az érintett műveleteket vagy az érintett műveletek típusait; d) a programért felelős hatóságokra a műveletekkel kapcsolatosan háruló irányítási, kontroll- és ellenőrzési kötelezettségeket azon programért felelős hatóságok teljesítik, amelyek keretében az adott művelet támogatásban részesül, vagy ezek a hatóságok megállapodást kötnek a tevékenység végrehajtása szerinti terület hatóságaival. Abban az esetben, ha az alapokból és az ETHA-ból finanszírozott műveletek végrehajtása e bekezdéssel összhangban a programterületen kívül történik, és hasznuk mind a programterületen kívül, mind azon belül érvényesül, az ilyen kiadásokat objektív szempontok alapján arányosan kell felosztani az érintett területek között. Abban az esetben, ha a műveletek a 9. cikk első bekezdésének 1. pontjában foglalt tematikus célkitűzés megvalósítására irányulnak, és végrehajtásuk helye a tagállamon kívül, de az Unión belül található, csak e bekezdés első albekezdésének b) és d) pontja alkalmazandó. (3) Technikai segítségnyújtással vagy tájékoztatási, kommunikációs és a láthatóságot növelő intézkedésekkel, valamint promóciós tevékenységekkel kapcsolatos műveletek, továbbá a 9. cikk első bekezdésének 1. pontjában említett tematikus célkitűzésekkel kapcsolatos műveletek keretében lehet kiadásokat eszközölni az Unión kívül, feltéve, hogy a kiadás a művelet kielégítő végrehajtásához szükséges. (4) Az (1), (2) és (3) bekezdés nem vonatkozik az európai területi együttműködési cél alá tartozó programokra. A (2) és a (3) bekezdés nem vonatkozik az ESZA által támogatott műveletekre."

32. A 71. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: "(4) E cikk (1), (2) és (3) bekezdése nem vonatkozik a pénzügyi eszközökhöz vagy a pénzügyi eszközökből nyújtott hozzájárulásokra, az 1305/2013/EU rendelet 45. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti lízingekhez nyújtott hozzájárulásokra, illetve semmilyen olyan műveletre, amely esetében a termelő tevékenység olyan csőd következtében szűnik meg, amely nem csalásból ered.";

33. A 75. cikk a következőképpen módosul: a) az (1) bekezdésben a "költségvetési rendelet 59. cikkének (5) bekezdése" hivatkozás helyébe a "költségvetési rendelet 63. cikkének (5), (6) és (7) bekezdése" hivatkozás lép; b) a következő bekezdés kerül beillesztésre: "(2a) A Bizottság az illetékes nemzeti hatóság rendelkezésére bocsátja a következőket: a) a helyszíni pénzügyi ellenőrzésről vagy műveletellenőrzésről készített ellenőrzési jelentés tervezete, az adott helyszíni pénzügyi ellenőrzés vagy műveletellenőrzés befejezésének dátumától számított három hónapon belül; b) a végső ellenőrzési jelentés, az attól az időponttól számított három hónapon belül, hogy megkapta az illetékes nemzeti hatóság teljeskörű válaszát az érintett helyszíni pénzügyi ellenőrzésről vagy műveletellenőrzésről készített ellenőrzési jelentés tervezetéről. Az első albekezdés a) és b) pontjában említett jelentéseket az ezekben a pontokban említett határidőkön belül legalább az Unió intézményei hivatalos nyelveinek egyikén rendelkezésre kell bocsátani. Ez első albekezdés a) pontjában meghatározott határidő nem foglalja magában azt az időszakot, amely az azt követő napon kezdődik, hogy a Bizottság elküldi a tagállamnak a kiegészítő információkra vonatkozó kérését, és addig tart, amíg a tagállam válaszol erre a kérésre. E bekezdés nem alkalmazandó az EMVA-ra."

34. A 76. cikk második albekezdésében a "költségvetési rendelet 84. cikke (2) bekezdése" hivatkozás helyébe a "költségvetési rendelet 110. cikkének (1) bekezdése" hivatkozás lép.

35. A 79. cikkben a "költségvetési rendelet 68. cikke (3) bekezdésének" hivatkozás helyébe a "költségvetési rendelet 82. cikke (2) bekezdésének" hivatkozás lép.

36. A 83. cikk első bekezdésének c) pontjában a "költségvetési rendelet 59. cikkének (5) bekezdésében" hivatkozás helyébe a "költségvetési rendelet 63. cikkének (5), (6) és (7) bekezdésében" hivatkozás lép.

37. A 84. cikkben a "költségvetési rendelet 59. cikkének (6) bekezdésével" hivatkozás helyébe a "költségvetési rendelet 63. cikkének (8) bekezdésével" hivatkozás lép.

38. A 98. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: "(2) Az ERFA és az ESZA a más alapokból az adott alap szabályai alapján elszámolható költségű művelet egy részét finanszírozhatja kiegészítő módon, az operatív program egyes prioritási tengelyei uniós forrásának legfeljebb 10 %-a erejéig, feltéve, hogy az ilyen költségek szükségesek és közvetlenül kapcsolódnak a művelet kielégítő végrehajtásához."

39. A 102. cikk a következőképpen módosul: a) a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "(6) a (2) bekezdésben említett jóváhagyásra való benyújtást követően a nagyprojektekkel kapcsolatos kiadásokat fel lehet venni a kifizetési kérelembe. Ha a Bizottság nem hagyja jóvá az irányító hatóság által kiválasztott nagyprojektet, a kérelem tagállam általi visszavonását vagy a Bizottság határozatának elfogadását követően a költségnyilatkozatot ennek megfelelően helyesbíteni kell."; b) a cikk a következő bekezdéssel egészül ki: "(7) Amennyiben a nagyprojektet az e cikk (1) bekezdésének megfelelően független szakértők értékelik, úgy a nagyprojekttel kapcsolatos kiadásokat azután lehet felvenni a kifizetési kérelembe, miután az irányító hatóság értesítette a Bizottságot a 101. cikk értelmében kért információknak a független szakértők számára történt megküldéséről. Az említett információknak a független szakértők számára való megküldésétől számított hat hónapon belül független minőségvizsgálatot kell végezni. A megfelelő kiadásokat vissza kell vonni és a költségnyilatkozatot ennek megfelelően helyesbíteni kell az alábbi esetekben: a) ha a független minőségvizsgálatról a Bizottságot nem értesítették a második albekezdésben említett határidő lejártától számított három hónapon belül; b) ha a tagállam visszavonja a megküldött információkat; vagy c) ha a vonatkozó értékelés negatív."

40. A 104. cikk (2) és (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: "(2) A közös cselekvési terv számára közpénzből nyújtott kiadások minimális mértéke 5 000 000 EUR, illetve az operatív program vagy a valamely hozzájáruló programhoz közpénzből származó támogatás 5 %-a közül az alacsonyabb összeg. (3) A (2) bekezdés nem alkalmazandó az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés keretében támogatott műveletekre, a tagállam által a beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe célkitűzés keretében benyújtott első közös cselekvési tervre, vagy egy, az európai területi együttműködés célkitűzés szerinti program keretében benyújtott első közös cselekvési tervre."

41. A 105. cikk (2) bekezdésében a második mondatot el kell hagyni.

42. A 106. cikk első bekezdése a következőképpen módosul: a) az 1. pont helyébe a következő szöveg lép: "1. a közös cselekvési terv célkitűzéseinek és annak ismertetése, hogy miként járul hozzá a program célkitűzéseihez vagy a releváns országspecifikus ajánlásokhoz és a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikájára vonatkozó, az EUMSZ 121. cikkének (2) bekezdése szerinti átfogó iránymutatásokhoz, valamint a Tanács azon releváns ajánlásaihoz, amelyeket az EUMSZ 148. cikkének (4) bekezdése értelmében a tagállamoknak foglalkoztatáspolitikájukban figyelembe kell venniük;"; b) a 2. pontot el kell hagyni; c) a 3. pont helyébe a következő szöveg lép: "3. a tervezett projektek vagy projekttípusok ismertetése, adott esetben a mérföldkövekkel együtt, valamint, ahol ez releváns, a közös mutatókra vonatkozó kimeneti és eredmény-célértékeket, prioritási tengelyenként."; d) a 6., a 7. és a 8. pont helyébe a következő szöveg lép: "6. megerősítés arra vonatkozóan, hogy hozzá fog járulni a nemek közötti egyenlőség előmozdítása kapcsán a vonatkozó programban vagy partnerségi megállapodásban rögzített megközelítés érvényesítéséhez; 7. megerősítés arra vonatkozóan, hogy hozzá fog járulni a fenntartható fejlődés kapcsán a vonatkozó programban vagy partnerségi megállapodásban rögzített megközelítés érvényesítéséhez; 8. a végrehajtási rendelkezései, beleértve a következőket: a) információk a közös cselekvési terv irányító hatóság általi, a 125. cikk (3) bekezdésének megfelelő kiválasztásáról; b) a közös cselekvési terv irányításával kapcsolatos intézkedések a 108. cikknek megfelelően; c) a közös cselekvési terv monitoringjával és értékelésével kapcsolatos intézkedések, beleértve a mérföldkövek, kimenetek és eredmények elérésére vonatkozó adatok minőségét, gyűjtését és tárolását biztosító intézkedéseket;"; e) a 9. pont a következőképpen módosul: i. az a) pont helyébe a következő szöveg lép: "a) a mérföldkövek elérésének költségei, valamint a kimenetek és eredmények célértékei, átalányalapú egységköltség és egyösszegű átalány esetében az e rendelet 67. cikkének (5) bekezdésében és az ESZA-rendelet 14. cikkében foglalt módszerek alapján;"; ii. a b) alpontot el kell hagyni.

43. A 107. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: "(3) A (2) bekezdésben említett határozatban fel kell tüntetni a kedvezményezettet és a közös cselekvési terv célkitűzéseit, adott esetben a mérföldköveket és a kimeneti és eredmény-célértékeket, e mérföldkövek, valamint a kimeneti és eredmény-célértékek elérésének költségeit, és a pénzügyi tervet operatív programok és prioritási tengelyek szerinti bontásban, beleértve a teljes támogatható összeget és a közkiadás összegét, a közös cselekvési terv végrehajtási időszakát és adott esetben a közös cselekvési terv földrajzi hatályát és célcsoportjait.";

44. A 108. cikk első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép: "(1) A tagállam vagy az irányító hatóság létrehozza a közös cselekvési terv irányító bizottságát, amely különbözhet az adott operatív programok monitoringbizottságától. Az irányító bizottságnak évente legalább kétszer kell üléseznie, és jelentést kell tennie az irányító hatóságnak. Az irányító hatóságnak adott esetben tájékoztatnia kell az illetékes monitoringbizottságot az irányító bizottság által elvégzett munka eredményeiről és a közös cselekvési terv végrehajtása terén elért haladásról, a 110. cikk (1) bekezdésének e) pontjával és a 125. cikk (2) bekezdésének a) pontjával összhangban."

45. A 109. cikk (1) bekezdésének második mondatát el kell hagyni:

46. A 110. cikk a következőképpen módosul: a) az (1) bekezdés c) pontjának helyébe a következő szöveg lép: "c) a kommunikációs stratégia - és az abban foglalt tájékoztatási és kommunikációs intézkedések -, valamint az alapok láthatóságát növelő intézkedések végrehajtása;"; b) a (2) bekezdés a) pontjának helyébe a következő szöveg lép: "a) a műveletek kiválasztásához használt módszerek és kritériumok, kivéve abban az esetben, ha ezeket a kritériumokat a helyi akciócsoportok hagyják jóvá a 34. cikk (3) bekezdésének c) pontjával összhangban;"

47. A 114. cikk a következőképpen módosul: a) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "(1) Az irányító hatóság vagy a tagállam egy vagy több operatív programra vonatkozóan értékelési tervet készít. Az értékelési tervet az operatív program elfogadásától számított egy éven belül be kell nyújtani a monitoringbizottságnak. A 39. cikk (4) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett, 2018. augusztus 2-ig előtt elfogadott célzott programok esetében az értékelési tervet az e dátumtól számított egy éven belül be kell nyújtani a monitoringbizottságnak."; b) a (4) bekezdést el kell hagyni.

48. A 3. rész III. címe II. fejezete címének helyébe a következő cím lép: "Tájékoztatás, kommunikáció és láthatóság"

49. A 115. cikk a következőképpen módosul: a) a cím helyébe a következő szöveg lép: "Tájékoztatás, kommunikáció és láthatóság"; b) az (1) bekezdés d) pontjának helyébe a következő szöveg lép: "d) a kohéziós politika és az alapok szerepének és eredményeinek megismertetése az uniós polgárokkal a partnerségi megállapodások, az operatív programok és a műveletek eredményeinek és hatásának láthatóságát növelő intézkedések révén."; c) a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "(3) A potenciális kedvezményezettekre és a kedvezményezettekre vonatkozó tájékoztatással, kommunikációval és láthatósággal kapcsolatos részletes szabályok a XII. mellékletben szerepelnek."

50. A 116. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: "(3) E cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdésétől eltérve az irányító hatóságnak legalább évente egyszer tájékoztatnia kell a felelős monitoringbizottságot vagy -bizottságokat a 110. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett kommunikációs stratégia végrehajtásában elért eredményekről és e végrehajtás eredményének elemzéséről, továbbá a következő év során elvégzendő, az alapok fokozottabb láthatóságát biztosító tervezett tájékoztatási és kommunikációs tevékenységekről. A monitoringbizottságnak véleményeznie kell a következő évre tervezett tevékenységeket és intézkedéseket, kitérve többek között arra, hogy hogyan tehetők hatékonyabbá a nyilvánosság tájékoztatására szolgáló tevékenységek."

51. A 117. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: "(4) A Bizottság a tagállamok által kijelölt tagokból álló uniós hálózatokat hoz létre, hogy biztosítsa a kommunikációs stratégiák végrehajtásának eredményeire, a tájékoztatási és kommunikációs intézkedések végrehajtásának tapasztalataira és a bevált gyakorlatokra vonatkozó információcserét és lehetővé tegye a kommunikációs tevékenységek közös tervezését, illetve a tagállamok közötti és adott esetben a Bizottsággal való koordinációját. A hálózatok évente legalább egy alkalommal megvitatják és értékelik a tájékoztatási és kommunikációs intézkedések hatékonyságát, és ajánlásokat fogalmaznak meg a kommunikációs tevékenységek hatókörének és hatásosságának javítására vonatkozóan, valamint azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet ezen tevékenységek eredményeire és hozzáadott értékére."

52. A 119. cikk a következőképpen módosul: a) az (1) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép: "(1) A technikai segítségnyújtás céljára az alapokból előirányzott összeg felső korlátja egy adott tagállam esetében a beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe célkitűzés operatív programjaira az alapokból előirányzott teljes összeg 4 %-a."; b) a (2) bekezdés első mondatát el kell hagyni; c) a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "(4) A strukturális alapok esetében, amennyiben az (1) bekezdés szerinti allokációkat összességében több régiókategóriát érintő technikai segítségnyújtási műveletek támogatására használják fel, úgy a műveletekhez kapcsolódó kiadások végrehajthatók egyetlen, különböző régiókategóriákat ötvöző prioritási tengely keretében, arányos felosztásuk során figyelembe véve vagy az operatív program különböző régiókategóriáinak megfelelő allokációit, vagy az egyes régiókategóriáknak a teljes tagállami allokációhoz viszonyított arányát."; d) a cikk a következő bekezdéssel egészül ki: "(5a) A százalékok értékelését az operatív program elfogadásakor kell elvégezni.";

53. A 122. cikk (2) bekezdése negyedik albekezdésének helyébe a következő szöveg lép: "Ha valamely, a kedvezményezettnek egy művelettel kapcsolatban jogosulatlanul kifizetett összeg nem fizettethető vissza, és ez a tagállam hibájából vagy hanyagságából kifolyólag következik be, a tagállam felelőssége, hogy az érintett összeget visszafizesse az Unió költségvetésébe. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a jogosulatlanul kifizetett összeget nem fizettetik vissza, amennyiben az alapokból a számviteli évben egy művelethez nyújtott hozzájárulás kedvezményezett által visszafizetendő kamat nélkül számított összege nem haladja meg a 250 EUR-t."

54. A 123. cikk (5) bekezdése első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép: "(5) Az alapok és az ETHA esetében az irányító hatóság, az igazoló hatóság - amennyiben van ilyen -, valamint az audithatóság lehet ugyanannak a közigazgatási hatóságnak vagy szervnek a része, feltéve, hogy a feladatkörök szétválasztásának elvét tiszteletben tartják."

55. A 125. cikk a következőképpen módosul: a) a (3) bekezdés c) pontjának helyébe a következő szöveg lép: "c) biztosítja, hogy a kedvezményezett rendelkezésére bocsássák azt a dokumentumot, amely az egyes műveletekre vonatkozóan részletezi a támogatás feltételeit, beleértve a művelet keretében nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó konkrét követelményeket, a pénzügyi tervet, a végrehajtás határidejét, valamint a kivitelezés időkeretét és a tájékoztatási, kommunikációs és láthatósági követelményeket is;"; b) a (4) bekezdés első albekezdése a következőképpen módosul: i. az a) pont helyébe a következő szöveg lép: "a) megvizsgálja, hogy megtörtént-e a társfinanszírozott termékek és szolgáltatások nyújtása, hogy a művelet megfelel-e az alkalmazandó jognak, az operatív programnak és a műveletre vonatkozó támogatási feltételeknek, és: i. a 67. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontja szerinti költség-visszatérítés esetében az említett költségek kapcsán a kedvezményezettek által bejelentett kiadások kifizetésre kerültek-e; ii. a 67. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b)-e) pontja szerinti költség-visszatérítés esetében teljesülnek-e a kiadások kedvezményezett számára való visszatérítésének feltételei;"; ii. az e) pontban a "költségvetési rendelet 59. cikke (5) bekezdésének a) és b) pontjában" hivatkozás helyébe a "költségvetési rendelet 63. cikke (5) bekezdésének a) és b) pontjában, valamint 63. cikkének (6) és (7) bekezdésében" hivatkozás lép.

56. A 126. cikk b) pontjában a "költségvetési rendelet 59. cikke (5) bekezdésének a) pontjában" hivatkozás helyébe a "költségvetési rendelet 63. cikke (5) bekezdésének a) pontjában, valamint 63. cikkének (6) bekezdésében" hivatkozás lép.

57. A 127. cikk a következőképpen módosul: a) az (1) bekezdés harmadik albekezdésében a "költségvetési rendelet 59. cikke (5) bekezdésének második albekezdésével" hivatkozás helyébe a " költségvetési rendelet 63. cikkének (7) bekezdésével" hivatkozás lép; b) az (5) bekezdés első albekezdésének a) pontjában a "költségvetési rendelet 59. cikke (5) bekezdésének második albekezdése" hivatkozás helyébe a "költségvetési rendelet 63. cikkének (7) bekezdése" hivatkozás lép.

58. A 131. cikk helyébe a következő szöveg lép: "131. cikk Kifizetési kérelmek (1) A kifizetési kérelmeknek minden prioritás tekintetében tartalmazniuk kell: a) a kedvezményezetteknél felmerült és a műveletek végrehajtása során általuk kifizetett támogatható kiadások teljes összegét, az igazoló hatóság elszámolási rendszerében szereplő adatok szerint; b) a műveletek végrehajtása során felmerült közkiadások teljes összegét, az igazoló hatóság elszámolási rendszerében szereplő adatok szerint. Ami a kifizetési kérelmekben feltüntetendő összegeket illeti, a 67. cikk (1) bekezdése első albekezdésének e) pontjában említett támogatási forma esetében a kifizetési kérelmekben a 67. cikk (5a) bekezdésével összhangban elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban előírt elemeket kell feltüntetni, és a kérelmeket e cikk (6) bekezdésével összhangban elfogadott végrehajtási aktusokban foglalt kifizetésikérelem-minta felhasználásával kell elkészíteni. (2) A kifizetési kérelemben foglalt támogatható kiadásokat kiegyenlített számlákkal vagy azonos bizonyító erejű számviteli bizonylatokkal kell alátámasztani, kivéve az e rendelet 67. cikke (1) bekezdése első albekezdésének b)-e) pontjában, e rendelet 68., a 68a. és a 68b. cikkében, e rendelet 69. cikkének (1) bekezdésében és e rendelet 109. cikkében, valamint az ESZA-rendelet 14. cikkében említett támogatási formák esetében. Ez utóbbi támogatási formák esetében a kifizetési kérelemben az alkalmazandó alap szerint kiszámított költségeket kell feltüntetni. (3) Az állami támogatás esetében a kifizetési kérelemben szereplő költségeknek megfelelő, közpénzből való hozzájárulást a támogatást nyújtó szervezet fizeti ki a kedvezményezettek számára, vagy ha a tagállamok úgy döntöttek, hogy a kedvezményezett a 2. cikk 10. pontjának a) alpontja alapján a támogatást nyújtó szervezet, akkor annak az összegnek kell lennie, amelyet a támogatásban részesülő szervezet a kedvezményezettől kapott. (4) E cikk (1) bekezdésétől eltérve, állami támogatások esetében a kifizetési kérelmek a támogatást nyújtó szervezet által a kedvezményezettnek kifizetett előlegeket is tartalmazhatnak, illetve ha a tagállamok úgy döntöttek, hogy a kedvezményezett a 2. cikk 10. pontjának a) alpontja alapján a támogatást nyújtó szervezet, akkor a kifizetési kérelem a támogatásban részesülő szervezetnek a kedvezményezett által kifizetett előlegeket is tartalmazhatja, az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén: a) ezen előleg megadása valamely bank vagy a tagállamban székhellyel rendelkező egyéb pénzügyi intézmény által kibocsátott bankgaranciától függ, vagy valamely közigazgatási intézmény vagy a tagállam által nyújtott garanciakeret vonatkozik rá; b) ezen előleg összege nem haladhatja meg a kedvezményezettnek egy adott műveletre odaítélt támogatás teljes összegének 40 %-át, vagy ha a tagállamok úgy döntöttek, hogy a kedvezményezett a 2. cikk 10. pontjának a) alpontja alapján a támogatást nyújtó szervezet, akkor a támogatásban részesülő szervezetnek egy adott művelet keretében nyújtott támogatás teljes összegének 40 %-át; c) ezen előleget a művelet végrehajtása során a kedvezményezettek által fizetett kiadások, vagy - ha a tagállamok úgy döntöttek, hogy a kedvezményezett a 2. cikk 10. pontja a) alpontjának megfelelően a támogatást nyújtó szervezet - a támogatásban részesülő szervezet által a művelet végrehajtása céljából eszközölt kiadások fedezik, és azt nyugtázott számlákkal vagy azokkal egyenértékű bizonyító erejű számviteli bizonylatokkal kell igazolni az előleg kifizetésétől számított legkésőbb három éven belül vagy - amennyiben ez hamarabbi időpont - 2023. december 31-ig. Amennyiben az első albekezdés c) pontjában meghatározott feltételek nem teljesülnek, a következő kifizetési kérelemben el kell végezni a megfelelő korrekciókat. (5) Minden, e cikk (4) bekezdésében említett típusú előlegeket tartalmazó kifizetési kérelemben külön fel kell tüntetni: a) az operatív programból előlegként kifizetett teljes összeget; b) a kedvezményezett által, az előleg kifizetésétől számított három éven belül a (4) bekezdés c) pontjával összhangban kifizetett kiadások által fedezett összeget, vagy - ha a tagállamok úgy döntöttek, hogy a kedvezményezett a 2. cikk 10. pontjának a) alpontja alapján a támogatást nyújtó szervezet - a támogatásban részesülő szervezet által kifizetett összeget; és c) a kedvezményezett által kifizetett kiadások által nem fedezett összeget, vagy - ha a tagállamok úgy döntöttek, hogy a kedvezményezett a 2. cikk 10. pontjának a) alpontja alapján a támogatást nyújtó szervezet - a támogatásban részesülő szervezet által kifizetett összeget, és amelyekre vonatkozóan a hároméves időszak még nem telt le. (6) Bizottság, e cikk végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében, végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyek meghatározzák a kifizetési kérelmek mintáját. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 150. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni."

59. A 137. cikk (1) bekezdésében a "költségvetési rendelet 59. cikke (5) bekezdésének a) pontjában" hivatkozás helyébe a "költségvetési rendelet 63. cikke (5) bekezdésének a) pontjában, valamint 63. cikkének (6) bekezdésében" hivatkozás lép.

60. A 138. cikkben a "költségvetési rendelet 59. cikkének (5) bekezdésében" hivatkozás helyébe a "költségvetési rendelet 63. cikkének (5) bekezdésében és 63. cikke (7) bekezdésének második albekezdésében" hivatkozás lép.

61. A 140. cikk (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki: "Amennyiben a dokumentumokat az (5) bekezdés szerinti eljárásnak megfelelően általánosan elfogadott adathordozón tárolják, úgy nincs szükség eredeti példányra."

62. A 145. cikk (7) bekezdése második albekezdésének a) pontjában a "költségvetési rendelet 59. cikkének (5) bekezdésével" hivatkozás helyébe a "költségvetési rendelet 63. cikkének (5), (6) és (7) bekezdésével" hivatkozás lép.

63. A 147. cikk (1) bekezdésében a "költségvetési rendelet 78. cikkének" hivatkozás helyébe a "költségvetési rendelet 98. cikkének" hivatkozás lép.

64. A 148. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: "(1) Azon műveletek esetében, amelyeknél a teljes elszámolható kiadás nem haladja meg a 400 000 EUR-t az ERFA és a Kohéziós Alap esetében, valamint a 300 000 EUR-t az ESZA esetében, illetve a 200 000 EUR-t az ETHA esetében, az audithatóság vagy a Bizottság csak egy auditvizsgálatot végez a művelet lezárásának számviteli évével azonos számviteli évre vonatkozó elszámolások benyújtása előtt. A többi művelet esetében az audithatóság vagy a Bizottság számviteli évenként legfeljebb egy auditvizsgálatot végez a művelet lezárásának számviteli évével azonos számviteli évre vonatkozó elszámolások benyújtása előtt. A Bizottság vagy az audithatóság egy adott évben nem végezheti el a műveletek auditját, ha az Európai Számvevőszék abban az évben már végzett auditot, feltéve, hogy az Európai Számvevőszék által e műveletek tekintetében elvégzett audit eredményeit az audithatóság vagy a Bizottság fel tudja használni feladatai teljesítéséhez. Az első albekezdéstől eltérve, azon műveletek esetében, amelyeknél a teljes elszámolható kiadás az ERFA és a Kohéziós Alap esetében a 200 000 EUR és 400 000 EUR közötti tartományba, az ESZA esetében a 150 000 EUR és 300 000 EUR közötti tartományba, az ETHA esetében pedig a 100 000 EUR és 200 000 EUR közötti tartományba esik, több audit is végezhető, amennyiben az audithatóság saját szakmai megítélése alapján arra a következtetésre jut, hogy a 127. cikk (1) bekezdésében említett statisztikai, illetve nem statisztikai jellegű mintavételi módszerek alkalmazásával, a szóban forgó műveletről további audit végzése nélkül nem adható ki vagy nem készíthető el az auditvélemény."

65. A 149. cikk a következőképpen módosul: a) a (2) és a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "(2) A Bizottságnak az 5. cikk (3) bekezdésében, a 12. cikk második bekezdésében, a 22. cikk (7) bekezdésének negyedik albekezdésében, a 37. cikk (13) bekezdésében, a 38. cikk (4) bekezdésének harmadik albekezdésében, 39a. cikk (7) bekezdésében, a 40. cikk (4) bekezdésében, a 41. cikk (3) bekezdésében, a 42. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében, a 42. cikk (6) bekezdésében, a 61. cikk (3) bekezdésének második, harmadik, negyedik és hetedik albekezdésében, a 63. cikk (4) bekezdésében, a 64. cikk (4) bekezdésében, a 67. cikk (5a) bekezdésében, a 68. cikk második bekezdésében, a 101. cikk negyedik bekezdésében, a 122. cikk (2) bekezdésének ötödik albekezdésében, a 125. cikk (8) bekezdésének első albekezdésében, a 125. cikk (9) bekezdésében, a 127. cikk (7) és (8) bekezdésében és a 144. cikk (6) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása 2020. december 31-ig szól, 2013. december 21-én kezdődő hatállyal. (3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 5. cikk (3) bekezdésében, a 12. cikk második bekezdésében, a 22. cikk (7) bekezdésének negyedik albekezdésében, a 37. cikk (13) bekezdésében, a 38. cikk (4) bekezdésének harmadik albekezdésében, a 39a. cikk (7) bekezdésében, a 40. cikk (4) bekezdésében, a 41. cikk (3) bekezdésében, a 42. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében, a 42. cikk (6) bekezdésében, a 61. cikk (3) bekezdésének második, harmadik, negyedik és hetedik albekezdésében, a 63. cikk (4) bekezdésében, a 64. cikk (4) bekezdésében, a 67. cikk (5a) bekezdésében, a 68. cikk második bekezdésében, a 101. cikk negyedik bekezdésében, a 122. cikk (2) bekezdésének ötödik albekezdésében, a 125. cikk (8) bekezdésének első albekezdésében, a 125. cikk (9) bekezdésében, a 127. cikk (7) és (8) bekezdésében és a 144. cikk (6) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét."; b) a cikk a következő bekezdéssel egészül ki: "(3a) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel."; c) az 5. bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "(5) Az 5. cikk (3) bekezdése, a 12. cikk második bekezdése, a 22. cikk (7) bekezdésének negyedik albekezdése, a 37. cikk (13) bekezdése, a 38. cikk (4) bekezdésnek harmadik albekezdése, a 39a. cikk (7) bekezdése, a 40. cikk (4) bekezdése, a 41. cikk (3) bekezdése, a 42. cikk (1) bekezdésének második albekezdése, a 42. cikk (6) bekezdése, a 61. cikk (3) bekezdésének második, harmadik, negyedik és hetedik albekezdése, a 63. cikk (4) bekezdése, a 64. cikk (4) bekezdése, a 67. cikk (5a) bekezdése, a 68. cikk (1) bekezdése második bekezdése, a 101. cikk negyedik bekezdése, a 122. cikk (2) bekezdésének ötödik albekezdése, a 125. cikk (8) bekezdésének első albekezdése és a 125. cikk (9) bekezdése, a 127. cikk (7) és (8) bekezdése és a 144. cikk (6) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik."

66. A 152. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: "(7) Az irányító hatóság vagy az európai területi együttműködés célkitűzés keretébe tartozó programok esetében a monitoringbizottság dönthet úgy, hogy 2018. augusztus 2-át követően legfeljebb 12 hónapig nem alkalmazza a 67. cikk (2a) bekezdését. Amennyiben az irányító hatóság vagy az európai területi együttműködés célkitűzés keretébe tartozó programok esetében a monitoringbizottság úgy ítéli meg, hogy a 67. cikk (2a) bekezdése aránytalan adminisztratív terhet jelent, dönthet úgy, hogy az e bekezdés első albekezdésében említett átmeneti időszakot az általa megfelelőnek ítélt időtartamra meghosszabbítja. E döntéséről az eredeti átmeneti időszak vége előtt értesítenie kell a Bizottságot. Az első és második albekezdés nem alkalmazandó az ESZA által támogatott azon vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatásokra, amelyek esetében közpénzből származó támogatás nem haladja meg az 50 000 EUR-t."

67. A IV. melléklet a következőképpen módosul: a) az 1. szakasz a következőképpen módosul: i. a bevezető rész helyébe a következő szöveg lép: "(1) Amennyiben egy pénzügyi eszköz felhasználására a 39a. cikk és a 38. cikk (4) bekezdése első albekezdésének a), b) és c) pontja alapján kerül sor, a finanszírozási megállapodásnak tartalmaznia kell azokat a feltételeket, amelyek alapján a programból hozzájárulás nyújtható a pénzügyi eszközhöz, és a megállapodásnak tartalmaznia kell legalább a következő elemeket:"; ii. az f) pont helyébe a következő szöveg lép: "f) a program által a 41. cikkel összhangban nyújtott szakaszolt hozzájárulás kezelésére, valamint a beruházási ajánlatok ütemének előrejelzésére vonatkozó követelmények és eljárások, ideértve a 38. cikk (6) bekezdésében és a 39a. cikk (5) bekezdésének második albekezdésében említett vagyonkezelői számla kezelésére, illetve az elkülönített számvitelre vonatkozó követelményeket is;"; iii. az i) pont helyébe a következő szöveg lép: "i) az ESB-alapokból nyújtott támogatásból eredő forrásoknak a támogathatósági időszak végéig történő újbóli felhasználására vonatkozó rendelkezések a 44. cikkel összhangban, és adott esetben a 43a. cikk szerinti megkülönböztetett bánásmódra vonatkozó rendelkezések;" b) a 2. szakasz szövege a következőképpen módosul: i. a bevezető rész helyébe a következő szöveg lép: "(2) A 38. cikk (8) bekezdésének c) pontja alapján felhasznált pénzügyi eszközök vonatkozásában a 38. cikk (4) bekezdése első albekezdésének d) pontjában említett stratégiai dokumentumok tartalmazzák legalább a következő elemeket:"; ii. a c) pont helyébe a következő szöveg lép: "c) az ESB-alapokból nyújtott támogatásból eredő források felhasználására és újbóli felhasználására vonatkozó rendelkezések a 43., 44. és 45. cikkel összhangban, és adott esetben a 43a. cikk szerinti megkülönböztetett bánásmódra vonatkozó rendelkezések;"

68. A XII. melléklet a következőképpen módosul: a) a XII. melléklet címének helyébe a következő szöveg lép: "AZ ALAPOKBÓL NYÚJTOTT TÁMOGATÁSOKRÓL SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÁS ÉS KOMMUNIKÁCIÓ, VALAMINT A TÁMOGATÁSOK LÁTHATÓSÁGA"; b) a 2. szakasz címe helyébe a következő szöveg lép: TÁJÉKOZTATÁSI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS, ILLETVE NYILVÁNOS LÁTHATÓSÁGOT JAVÍTÓ INTÉZKEDÉSEK"; c) a 2.1. alszakasz a következőképpen módosul: i. az 1. pont helyébe a következő szöveg lép: "1. A tagállam és az irányító hatóság biztosítja, hogy a láthatóság és a polgárokkal való kapcsolattartás javítása érdekében a tájékoztatási és kommunikációs intézkedéseket a kommunikációs stratégiával összhangban hajtsák végre, és hogy ezen intézkedések a lehető legszélesebb körű médialefedettség biztosítására irányuljanak, a különféle kommunikációs formákat és módszereket a megfelelő szinten alkalmazva és adott esetben igazodva a technológiai innovációhoz."; ii. a 2. pont e) és f) pontjának helyébe a következő szöveg lép: "e) operatív program szerinti bontásban példák felsorolása az adott operatív program szerinti műveletekre - különösen az olyan műveleteket feltüntetve, ahol az alapok közreműködéséből fakadó hozzáadott érték jól látható -, vagy az egységes honlapon vagy az operatív programnak az egységes honlap-portálon keresztül elérhető honlapján; a példákat az Unió valamely széles körben beszélt, az érintett tagállam hivatalos nyelvétől vagy nyelveitől eltérő hivatalos nyelvén kell közzétenni; f) az operatív program végrehajtására vonatkozó információk frissítése, - beleértve a program által elért fontosabb vívmányokat és eredményeket is - az egységes honlapon vagy az adott operatív program egységes honlap-portálon keresztül elérhető honlapján."; d) a 2.2. alszakasz a következőképpen módosul: i. az 1. pont bevezető fordulatának helyébe a következő szöveg lép: "1. A kedvezményezettnek minden tájékoztatási és kommunikációs, illetve az alapok láthatóságát javító intézkedésében utal az alapokból a művelet számára nyújtott támogatásra, a következők feltüntetésével:"; ii. a következő pont kerül beillesztésre: "6. Az ezen alszakaszban megállapított feladatok attól az időponttól végzendők, amikor a kedvezményezett a művelethez nyújtott támogatás feltételeit meghatározó, a 125. cikk (3) bekezdésének c) pontja szerinti dokumentumot megkapja." e) a 3.1. alszakasz 2. pontja f) alpontjának helyébe a következő szöveg lép: "f) a kedvezményezettek azon feladata, hogy a 2.2. alszakasszal összhangban tájékoztassák a nyilvánosságot a művelet céljáról és a művelethez az alapokból nyújtott támogatásról, attól az időponttól kezdve, amikor a kedvezményezett a művelethez nyújtott támogatás feltételeit meghatározó, a 125. cikk (3) bekezdésének c) pontja szerinti dokumentumot megkapja. Az irányító hatóság felkérheti a potenciális kedvezményezetteket, hogy pályázatukban javasoljanak olyan indikatív kommunikációs tevékenységeket az alapok láthatóságának növelésére, amelyek arányban állnak a művelet méretével."; f) a 4. alszakasz 1. pontja i. alpontjának helyébe a következő szöveg lép: "i. a következő évben végrehajtandó tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket - így többek között az alapok láthatóságát javító intézkedéseket is - tartalmazó éves frissítés, melyhez alapul kell venni az ilyen intézkedések hatékonysága tekintetében levont tanulságokat is.";

273. cikk

Az 1304/2013/EU rendelet módosításai

Az 1304/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

1. A 13. cikk (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki: "Ha az első albekezdés a) pontjába tartozó műveletek a végrehajtásuk programterületén belül is kedvező hatásúak, akkor a kiadásokat objektív szempontok alapján arányosan kell felosztani az érintett programterületekre."

2. A 14. cikk a következőképpen módosul: a) a cikk szövege a következő bekezdéssel egészül ki: "(-1) Az ESZA keretében az egyszerűsített költségelszámolási módszerekre vonatkozó általános szabályokat az 1303/2013/EU rendelet 67., 68., 68a. és 68b. cikke határozza meg". b) a (2), (3) és (4) bekezdést el kell hagyni.

3. Az I. melléklet 1. pontjának helyébe a következő szöveg lép: "1. A résztvevőkre vonatkozó közös kimeneti mutatók »Résztvevők« ( 28 ) azon személyek, akik közvetlen kedvezményezettjei valamely ESZA beavatkozásnak, azonosíthatók, jellemzőik lekérdezhetők, és akik számára egyedi kiadásokat különítenek el. Más személyek nem minősülnek résztvevőknek. Valamennyi adatot nemek szerinti bontásban kell megadni. A résztvevőkre vonatkozó közös kimeneti mutatók a következők: - munkanélküliek, beleértve a tartós munkanélkülieket is*, - tartós munkanélküliek*, - inaktív személyek*, - oktatásban vagy képzésben részt nem vevő inaktív személyek*, - foglalkoztatottak, beleértve az önfoglalkoztatókat*, - 25 éven aluliak*, - 54 éven felüliek*, - 54 éven felüli, munkanélküli - beleértve a tartósan munkanélkülieket -, vagy oktatásban vagy képzésben részt nem vevő inaktív személyek*, - alapfokú (ISCED 1) vagy alsó középfokú (ISCED 2) végzettséggel rendelkező személyek*, - felső középfokú (ISCED 3) vagy posztszekunder (ISCED 4) végzettséggel rendelkező személyek*, - felsőfokú (ISCED 5-8) végzettséggel rendelkező személyek*, - migránsok, külföldi hátterű résztvevők, kisebbségek (beleértve a marginalizálódott közösségeket, például a romákat)**, - fogyatékossággal élő résztvevők**, - egyéb hátrányos helyzetű személyek**. A résztvevők teljes száma a kimeneti mutatók alapján, automatikusan kerül kiszámításra. Ezen, az ESZA forrásaiból támogatandó műveletek résztvevőire vonatkozó adatokat az 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (1) és (2) bekezdésében és 111. cikkének (1) bekezdésében meghatározott éves végrehajtási jelentésekben kell benyújtani. A résztvevőkre vonatkozó alábbi adatokat az 1303/2013/EU rendelet 50. cikkébenmeghatározott éves végrehajtási jelentésekben kell benyújtani: - hajléktalan vagy lakhatásból való kirekesztettséggel érintett személyek*, - vidéki területeken élők* ( 29 ) Ezen két mutatóra vonatkozó adatokat a résztvevők reprezentatív mintája alapján, minden egyes beruházási prioritás szerint kell összegyűjteni. A belső érvényességet oly módon kell biztosítani, hogy az adatok a beruházási prioritás szintjén általánosíthatók legyenek.

274. cikk

Az 1309/2013/EU rendelet módosításai

Az 1309/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet a következőképpen módosul:

1. A (24) preambulumbekezdés második mondata helyébe a következő szöveg lép: "Továbbra is a tagállam felel a pénzügyi hozzájárulás felhasználásáért és az uniós finanszírozás révén támogatott tevékenységek irányításáért és ellenőrzéséért az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet ( *7 ) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) vonatkozó rendelkezéseivel összhangban.

2. A 4. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: "(2) Kisméretű munkaerőpiac esetében vagy a kérelmező tagállam által kellőképpen alátámasztott kivételes esetben, különösen a kkv-kat érintő kollektív kérelmek tekintetében, ha az elbocsátások súlyos hatással vannak a foglalkoztatottságra és a helyi, regionális vagy nemzeti gazdaságra, akkor is elfogadható az e cikk értelmében vett pénzügyi támogatásra benyújtott kérelem, ha az (1) bekezdésnek az a) vagy a b) pontjában meghatározott kritériumok nem teljesülnek maradéktalanul. A kérelmező tagállam kérelmében ismerteti, hogy az (1) bekezdés a) és b) pontjában szereplő támogatási kritériumok közül melyik nem teljesül maradéktalanul. Az egy régióban működő kkv-kat érintő kollektív kérelmek tekintetében, ha a kérelmező tagállam bizonyítja, hogy ebben a régióban a fő vagy kizárólagos vállalkozástípus a kkv, akkor a kérelem kivételesen kiterjedhet olyan kkv-kra is, amelyek másik, a NACE Rev 2. rendszer szerint meghatározott gazdasági ágazatban működnek. A kivételes esetben nyújtott hozzájárulások aggregált összege nem haladhatja meg az alap éves maximális összegének 15 %-át."

3. A 6. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: "(2) A 2. cikktől eltérve a kérelmező tagállamok az EGAA társfinanszírozásában személyre szabott szolgáltatásokat nyújthatnak a célzott kedvezményezettek számával legfeljebb azonos számú, a kérelem benyújtásának időpontjában 25 év alatti, vagy a tagállam döntése alapján 30 év alatti NEET-fiatal számára, prioritást biztosítva az elbocsátott vagy tevékenységüket megszüntető személyek számára, feltéve, hogy a 3. cikk szerinti elbocsátások egy részére olyan NUTS 2 szintű régióban kerül sor, amelyben a 15-24 éves fiatalokra vonatkozó ifjúsági munkanélküli ráta a legfrissebb rendelkezésre álló éves adatok szerint legalább 20 %. A támogatást ezen NUTS 2 szintű régiókban élő, 25 év alatti, vagy a tagállam döntése alapján 30 év alatti NEET-fiatalok kaphatják.";

4. A 11. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: "(3) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat a költségvetési rendelettel összhangban kell végrehajtani."

5. A 15. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: "(4) Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy az EGAA-ból nyújtott pénzügyi támogatás igénybevételére vonatkozó feltételek teljesülnek, javaslatot nyújt be az EGAA felhasználására. Az EGAA felhasználására vonatkozó határozatot az Európai Parlament és a Tanács együttesen hozza meg legkésőbb egy hónappal az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz való utalást követő egy hónapon belül. A Tanács minősített többséggel, az Európai Parlament pedig tagjainak többségével és a leadott szavazatok háromötödével jár el. Az EGAA-hoz kapcsolódó átcsoportosításokat a költségvetési rendelet 31. cikkének megfelelően kell végrehajtani, elvben a vonatkozó határozatnak az Európai Parlament és a Tanács általi végleges elfogadásától számított legfeljebb 7 napon belül."

6. A 16. cikk (2) bekezdésében a "költségvetési rendelet 59. cikkével" hivatkozás helyébe a "költségvetési rendelet 63. cikkével" hivatkozás lép.

7. A 21. cikk (2) bekezdésében a "költségvetési rendelet 59. cikk (3) bekezdésében" hivatkozás helyébe a "költségvetési rendelet 63. cikk (3) bekezdésében" és a "költségvetési rendelet 59. cikk (5) bekezdésében" hivatkozás helyébe a "költségvetési rendelet 63. cikk (5) bekezdésében" hivatkozás lép.

275. cikk

Az 1316/2013/EU rendelet módosításai

Az 1316/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

1. A szöveg a következő fejezettel egészül ki: "VA. FEJEZET Vegyes finanszírozás 16a. cikk A CEF vegyes finanszírozási eszközei (1) E rendelet alapján egy vagy több CEF-ágazat tekintetében az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( *8 ) 159. cikke szerinti CEF vegyes finanszírozási eszközök hozhatók létre. A közös érdekű projektekhez hozzájáruló valamennyi intézkedés jogosult pénzügyi támogatásra a vegyes finanszírozási műveleteken keresztül. (2) A CEF vegyes finanszírozási eszközeit a 6. cikk (3) bekezdésének megfelelően kell kezelni. (3) Az Unió költségvetéséből a CEF vegyes finanszírozási eszközeihez nyújtott teljes hozzájárulás nem haladhatja meg a CEF 5. cikk (1) bekezdésében említett teljes pénzügyi keretösszegének 10 %-át. Az első albekezdéstől eltérve, a közlekedési ágazatban, az Unió költségvetéséből a CEF vegyes finanszírozási eszközeihez nyújtott teljes hozzájárulás nem haladhatja meg az 500 000 000 EUR-t. Ha az 5. cikk (1) bekezdésében említett, a CEF végrehajtására vonatkozó teljes pénzügyi keretösszeg 10 %-át nem használják fel teljes egészében a CEF vegyes finanszírozási eszközeire és/vagy a pénzügyi eszközökre, a fennmaradó összeget e pénzügyi keretösszegbe kell visszaállítani és újraosztani. (4) Az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, a Kohéziós Alapból átcsoportosított 11 305 500 000 EUR összeg nem használható fel arra, hogy abból költségvetési forrásokat rendeljenek a CEF vegyes finanszírozási eszközeihez. (5) A CEF vegyes finanszírozási eszközeiből vissza nem térítendő támogatás és pénzügyi eszköz formájában nyújtott finanszírozásnak meg kell felelnie a 7. cikkben a pénzügyi támogatások céljából meghatározott támogathatóságnak és feltételeknek. A CEF valamely vegyes finanszírozási eszközéből finanszírozott vegyes finanszírozási műveletekhez nyújtott pénzügyi támogatás összegét az elvégzett költség-haszon elemzések, az uniós költségvetési források rendelkezésre állása, valamint az uniós finanszírozás ösztönző erejének a lehető legteljesebb mértékű kihasználására vonatkozó igény alapján kell módosítani. Az odaítélt vissza nem térítendő támogatások nem haladhatják meg a 10. cikkben meghatározott finanszírozási arányokat. (6) A Bizottság az Európai Befektetési Bankkal (EBB) együttműködésben megfontolja annak a lehetőségét, hogy az EBB a CEF vegyes finanszírozási eszközök keretében rendszeres jelleggel nyújtson biztosítékot az első veszteségre annak érdekében, hogy lehetővé tegye és elősegítse az addicionalitást és a magán-társbefektetők részvételét a közlekedési ágazatban. (7) Az Unió, a tagállamok és egyéb befektetők hozzájárulhatnak a CEF vegyes finanszírozási eszközeihez, ha a Bizottság jóváhagyja a CEF vegyes finanszírozási műveletek támogathatósági kritériumainak és/vagy az adott keret befektetési stratégiájának azon pontosításait, amelyek a többlethozzájárulás miatt vagy a közérdekű projektek végrehajtása során az e rendelet követelményeinek való megfelelés érdekében szükségessé válhatnak. Az említett kiegészítő forrásokat a Bizottság a 6. cikk (3) bekezdésének megfelelően használja fel. (8) A CEF vegyes finanszírozási eszközeiből támogatott vegyes finanszírozási műveleteket a kidolgozottsági szintjük alapján kell kiválasztani, és ennek során a 3. és 4. cikknek megfelelően törekedni kell az ágazati diverzifikációra, illetve a tagállamok közti földrajzi egyensúlyra. Az intézkedéseknek: a) európai hozzáadott értéket kell képviselniük; b) meg kell felelniük az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek. c) lehetőség szerint hozzá kell járulniuk az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz. (9) A CEF vegyes finanszírozási eszközök rendelkezésre bocsátását és a műveletek kiválasztását a 17. cikknek megfelelően elfogadott többéves és éves munkaprogramokban meghatározott kiválasztási és az odaítélési feltételek alapján kell elvégezni. (10) A CEF vegyes finanszírozási eszközei harmadik országban is támogathatnak vegyes finanszírozási műveleteket, ha ezek közös érdekű projekt végrehajtásához szükségesek.

2. A 17. cikk (3) bekezdése második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép: "A pénzügyi keretösszegnek az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett költségvetési források 80-95 %-a közé kell esnie."

3. A 22. cikk a negyedik albekezdésének helyébe a következő szöveg lép: "A kiadások e cikk második bekezdésében említett igazolása a 283/2014/EU rendelet alapján odaítélt vissza nem térítendő támogatások esetében nem kötelező."

276. cikk

A 223/2014/EU rendelet módosításai:

A 223/2014/EU rendelet a következőképpen módosul:

1. A 9. cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki: "(4) Az (1), a (2), illetve a (3) bekezdés nem alkalmazandó az operatív program azon elemeinek módosítása esetén, amelyeket az operatív programok tekintetében az I. mellékletben meghatározott minták 3.5. és 3.6. alszakasza, illetve 4. szakasza tartalmaz. A tagállam az első albekezdésben említett, az elemek módosítására vonatkozóhatározatáról az annak meghozatalától számított egy hónapon belül értesíti a Bizottságot. A határozat tartalmazza a hatálybalépése időpontját, amely nem előzheti meg az elfogadásának időpontját."

2. A 23. cikk (6) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: "(6) Valamely művelet az alapból társfinanszírozott egy vagy több operatív programból, valamint más uniós eszközökből is kaphat támogatást, feltéve, hogy az alapból történő kifizetés iránti kérelemben elszámolásra benyújtott kiadást nem szerepeltették valamely másik uniós eszközből nyújtandó támogatás iránti kérelemben, sem egy másik program keretében ugyanabból az alapból nyújtandó támogatás iránti kérelemben. Az alapból történő kifizetés iránti kérelemben elszámolásra benyújtandó kiadási összeget az érintett programra vagy programokra vonatkozóan arányosan lehet kiszámítani a támogatási feltételeket meghatározó dokumentummal összhangban."

3. A 25. cikk 3. bekezdése a következő ponttal egészül ki: "e) az uniós szakpolitikák hasonló típusú műveletei és kedvezményezettjei esetében alkalmazandó megfelelő egységköltségek, egyösszegű átalányok és százalékos átalányfinanszírozás alkalmazásának szabályai."

4. A 26. cikk a következőképpen módosul: a) a (2) bekezdés d) és e) pontjának helyébe a következő szöveg lép: "d) az élelmiszer-adományok begyűjtésének, szállításának, tárolásának és szétosztásának, továbbá az ezekkel közvetlenül kapcsolatos figyelemfelkeltő tevékenységeknek a partnerszervezeteknél felmerült költségei; e) az élelmiszert és/vagy az alapvető anyagi támogatást a leginkább rászoruló személyekhez közvetlenül vagy együttműködési megállapodás keretében eljuttató partnerszervezetek által vállalt kísérő intézkedések bejelentett költségei, az e bekezdés a) pontjában említett költségek 5 %-ának megfelelő átalányösszegként megadva; vagy az 1308/2013/EU rendelet 16. cikkének megfelelően rendelkezésre bocsátott élelmiszerek értékének 5 %-a."; b) a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki: "(3a) A (2) bekezdés ellenére a (2) bekezdés a) pontjában említett elszámolható költségeknek az élelmiszer vásárlásáért és/vagy az alapvető anyagi támogatásért felelős szervezet alkalmazandó jognak való meg nem felelése miatti csökkentése nem vezethet az egyéb szervezetek 26. cikk (2) bekezdésének c) és e) pontjában meghatározott elszámolható költségeinek csökkentéséhez."

5. A 27. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: "(4) A tagállamok kezdeményezésére és az alapból az operatív program elfogadásakor elkülönített források legfeljebb 5 %-áig az operatív programból finanszírozhatók az e rendelet végrehajtásához szükséges előkészítő, irányítási, monitoring, adminisztratív és technikai segítségnyújtási, audit-, tájékoztatási, kontroll- és értékelési intézkedések. Ugyancsak finanszírozható a partnerszervezetek számára biztosított technikai segítségnyújtás és kapacitásépítés."

6. A 30. cikk (2) bekezdése negyedik albekezdésének helyébe a következő szöveg lép: "Ha valamely, a kedvezményezettnek egy művelettel kapcsolatban jogosulatlanul kifizetett összeg nem téríttethető vissza, és ez a tagállam hibájából vagy hanyagságából kifolyólag következik be, a tagállam felelőssége, hogy az érintett összeget visszatérítse az Unió költségvetésébe. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem téríttetnek vissza egy jogosulatlanul kifizetett összeget, amennyiben az alapból a pénzügyi évben egy művelethez nyújtott hozzájárulásnak a kedvezményezett által visszatérítendő összege kamatok nélkül nem haladja meg a 250 EUR-t."

7. A 32. cikk (4) bekezdése a) pontjának helyébe a következő szöveg lép: "a) megvizsgálja, hogy megtörtént-e a társfinanszírozott termékek és szolgáltatások nyújtása, hogy a művelet megfelel-e az alkalmazandó jognak, az operatív programnak és a műveletre vonatkozó támogatási feltételeknek, és i. amennyiben a költségek visszatérítése a 25. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerint történik, azt, hogy az említett költségek kapcsán a kedvezményezettek által bejelentett kiadások összege kifizetésre került-e; ii. amennyiben a költségek visszatérítése a 25. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontja szerint történik, azt, hogy teljesülnek-e a kiadások kedvezményezett számára való visszatérítésének feltételei;"

8. A 42. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: "(3) A (2) bekezdésben említett kifizetési határidőt az irányító hatóság a következő, kellően indokolt esetek bármelyikében felfüggesztheti: a) a kifizetési kérelemben szereplő összeg nem esedékes, vagy nem nyújtották be a megfelelő bizonylatokat, beleértve a 32. cikk (4) bekezdésének a) pontja szerinti irányító hatósági ellenőrzésekhez szükséges dokumentumokat; b) az adott kiadást érintő esetleges szabálytalanságra vonatkozó vizsgálat indult. Az érintett kedvezményezetteket írásban tájékoztatni kell a kifizetés felfüggesztéséről és annak indokairól. A kifizetésre rendelkezésre álló, fennmaradó idő attól a naptól indul újra, amikor a kért információk vagy a dokumentumok beérkeztek, vagy a vizsgálat lezárult."

9. Az 51. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: "(3) A dokumentumokat vagy eredeti példányban vagy az eredetinek megfelelő, hitelesített példányban vagy általánosan elfogadott adathordozón kell megőrizni, beleértve az eredeti dokumentumok elektronikus változatát, illetve a csak elektronikus változatban létező dokumentumokat. Ha a dokumentumokat az (5) bekezdés szerinti eljárásnak megfelelően általánosan elfogadott adathordozón tárolják, úgy nincs szükség eredeti példányra."

277. cikk

A 283/2014/EU rendelet módosításai:

A 283/2014/EU rendelet a következőképpen módosul:

1. A 2. cikk (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő szöveg lép: "e) »általános szolgáltatások«: olyan közvetítő szolgáltatások, amelyek egy vagy több nemzeti infrastruktúrát kötnek össze alapvető szolgáltatási platformmal vagy platformokkal, valamint az olyan szolgáltatások, amelyek nagy teljesítményű számítástechnikai, tárolási és adatkezelési létesítményekhez való hozzáférés biztosításával növelik a digitális szolgáltatási infrastruktúra kapacitását;"

2. Az 5. cikk a következőképpen módosul: a) a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "(4) A digitális szolgáltatási infrastruktúrák területén a közös érdekű projektekhez hozzájáruló intézkedések támogatásának a) közbeszerzés; b) vissza nem térítendő támogatás; és/vagy c) az (5) bekezdésben meghatározott pénzügyi eszközök révén kell történnie."; b) a következő bekezdés kerül beillesztésre: "(4a) Az uniós költségvetésből az e cikk (4) bekezdésének c) pontjában említett digitális szolgáltatási infrastruktúrákra irányuló pénzügyi eszközökre fordított teljes hozzájárulás nem haladhatja meg a távközlési ágazatra vonatkozó, az 1316/2013/EU rendelet 5. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti pénzügyi keretösszeg 10 %-át."

3. A 8. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: "(1) Az 1316/2013/EU rendelet 22. cikkének harmadik bekezdése szerint kapott információk alapján a tagállamok és a Bizottság kicserélik az e rendelet végrehajtása terén elért eredményekkel kapcsolatos információkat és legjobb gyakorlatot, többek között a pénzügyi eszközök alkalmazásával kapcsolatban is. Adott esetben a tagállamok e folyamatba bevonnak helyi és regionális hatóságokat is. A Bizottság éves áttekintést tesz közzé ezen információkról, és benyújtja azt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak."

278. cikk

Az 541/2014/EU rendelet módosításai

Az 541/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozat 4. cikke a következő bekezdéssel egészül ki:

HARMADIK RÉSZ

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

279. cikk

Átmeneti rendelkezések

280. cikk

Felülvizsgálat

E rendeletet szükség esetén bármikor, de az egyes többéves pénzügyi keretek vége előtt legkésőbb két évvel mindenképpen felül kell vizsgálni.

A felülvizsgálatnak többek között ki kell terjednie az első rész VIII. és X. címének végrehajtására és a 259. cikkben foglalt határidőkre.

281. cikk

Hatályon kívül helyezés

282. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

E cikk (2) bekezdésétől eltérve:

a) a 271. cikk (1) bekezdésének a) pontját, a 272. cikk (2) bekezdését, a 272. cikk (10) bekezdésének a) pontját, a 272. cikk (11) bekezdése b) pontjának i. alpontját, és c), d) és e) pontját, a 272. cikk (12) bekezdésének a) pontját, b) pontjának i. alpontját, és c) pontját, a 272. cikk (14) bekezdése c) pontját, a 272. cikk (15), (17), (18), (22) és (23) bekezdését, a 272. cikk (26) bekezdésének d) pontját, a 272. cikk (27) bekezdése a) pontjának i. alpontját, a 272. cikk (53) és (54) bekezdését, a 272. cikk (55) bekezdése b) pontjának i. alpontját, a 273. cikk (3) bekezdését, a 276. cikk (2) bekezdését és a 276. cikk (4) bekezdésének b) pontját 2014. január 1-jétől kell alkalmazni;

b) a 272. cikk (11) bekezdésének a) és f) pontját, a 272. cikk (13) bekezdését, a 272. cikk (14) bekezdésének b) pontját, a 272. cikk (16) bekezdését, a 272. cikk (19) bekezdésének a) pontját és a 274. cikk (3) bekezdését 2018. január 1-jétől kell alkalmazni;

c) a 6-60. cikket, a 63-68. cikket, a 73-207. cikket, a 241-253. cikket és a 264-268. cikket 2019. január 1-jétől kell alkalmazni az uniós intézmények igazgatási előirányzatainak végrehajtása tekintetében; ez nem sérti e bekezdés h) pontját;

d) a 2. cikk 4. pontját, a 208-211. cikket és a 214. cikk(1) bekezdését a költségvetési garanciákra és a pénzügyi támogatásra csak a 2020 utánra szóló többéves pénzügyi keret alkalmazásának kezdőnapjától kell alkalmazni;

e) a 250. cikket a költségvetési garanciákra, a pénzügyi támogatásra és a függő kötelezettségekre csak a 2020 utánra szóló többéves pénzügyi keret alkalmazásának kezdőnapjától kell alkalmazni;

f) a 2. cikk 6. pontját, a 21. cikk (3) bekezdésének f) pontját, a 41. cikk (4) bekezdésének l) pontját, a 62. cikk (2) bekezdését, a 154. cikk (1) és (2) bekezdését, a 155. cikk (1)-(4) bekezdését, valamint a 159. cikket a költségvetési garanciákra csak a 2020 utánra szóló többéves pénzügyi keret alkalmazásának kezdőnapjától kell alkalmazni;

g) a 2. cikk 9., 15., 32. és 39. pontját, a 30. cikk (1) bekezdésének g) pontját, a 41. cikk (5) bekezdését, a 110. cikk (3) bekezdésének h) pontját és a 115. cikk (2) bekezdésének c) pontját, a 212. és a 213. cikket, a 214. cikk (2) bekezdését és a 218., a 219., valamint a 220. cikket csak a 2020 utánra szóló többéves pénzügyi keret alkalmazásának kezdőnapjától kell alkalmazni;

h) a 41. cikk (3) bekezdése b) pontjának iii. alpontjában említett teljes munkaidős egyenérték éves átlagára vonatkozó tájékoztatást, valamint a 41. cikk (8) bekezdésének b) pontjában említett, az előző évekről átvitt címzett bevételek tervezett összegére vonatkozó tájékoztatást első alkalommal a 2021-ben előterjesztendő költségvetési tervezettel együtt kell rendelkezésre bocsátani.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

1. FEJEZET

Közös rendelkezések

1. SZAKASZ

Keretszerződések és közzététel

1. Keretszerződések és egyedi szerződések

1.1. A keretszerződés időtartama nem haladhatja meg a négy évet, kivéve a kellően - különösen a keretszerződés tárgyával - indokolt kivételes eseteket.

A keretszerződések alapján kötött egyedi szerződéseket a keretszerződésben meghatározott feltételeknek megfelelően kell odaítélni.

Az egyedi szerződések megkötésekor a felek nem térhetnek el lényegesen a keretszerződéstől.

1.2. Amennyiben a keretszerződés megkötésére egyetlen gazdasági szereplővel kerül sor, az egyedi szerződéseket a keretszerződésben megállapított feltételek keretein belül kell odaítélni.

Az ilyen esetekben, és ha ez kellően indokolt, az ajánlatkérő írásban kérheti a szerződő felet, hogy egészítse ki ajánlatát.

1.3. Amennyiben a keretszerződés megkötésére több gazdasági szereplővel kerül sor (a továbbiakban: többszereplős keretszerződés), úgy az létrejöhet az egyes szerződő felekkel azonos feltételek mellett kötött önálló szerződések formájában.

A többszereplős keretszerződések alapján kötött egyedi szerződések végrehajtása az alábbi módok egyikén történik:

a) a keretszerződés feltételei szerint: a verseny újbóli megnyitása nélkül, amennyiben a keretszerződés az érintett építési beruházásokra, árubeszerzésekre vagy szolgáltatásokra vonatkozó valamennyi feltételt meghatározza, továbbá meghatározza azokat az objektív feltételeket, amelyek alapján eldönthető, hogy melyik szerződő fél teljesítse az érintett építési beruházásokat, szolgáltatásokat és árubeszerzéseket;

b) amennyiben a keretszerződésben nincs meghatározva az érintett építési beruházásokra, szolgáltatásokra vagy árubeszerzésekre vonatkozó valamennyi feltétel: a versenynek a szerződő felek közötti újbóli megnyitásával, az 1.4. pontnak megfelelően és az alábbiak bármelyike alapján: i. ugyanolyan, illetve szükség esetén pontosított feltételek; ii. adott esetben a keretszerződéshez kapcsolódó közbeszerzési dokumentumokban említett egyéb feltételek alapján;

c) részben az a) pontnak megfelelően a verseny újbóli megnyitása nélkül, részben pedig a b) pontnak megfelelően a versenynek a szerződő felek közötti újbóli megnyitásával, amennyiben ezt a lehetőséget az ajánlatkérő szerv a keretszerződéshez kapcsolódó közbeszerzési dokumentumokban kikötötte.

A második albekezdés c) pontjában említett közbeszerzési dokumentumokban meg kell határozni azt is, hogy mely feltételek tekintetében kerülhet sor a verseny újbóli megnyitására.

1.4. A verseny újbóli megnyitásával járó többszereplős keretszerződést legalább három gazdasági szereplővel kell megkötni, feltéve, hogy van elegendő számú, a 29.3. pontban említettek szerinti érvényes ajánlat.

Amennyiben egyedi szerződést a versenynek a szerződő felek közötti újbóli megnyitásával ítélnek oda, az ajánlatkérő szervnek írásos formában konzultálnia kell a szerződő felekkel, és meg kell adnia egy határidőt, amely kellően hosszú ahhoz, hogy lehetővé tegye egyedi ajánlatok benyújtását. Az egyedi ajánlatokat írásban kell benyújtani. Az ajánlatkérő szervnek minden egyes egyedi szerződést annak az ajánlattevőnek kell odaítélnie, amelyik a keretszerződéshez kapcsolódó közbeszerzési dokumentumokban megállapított odaítélési szempontok alapján a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot nyújtotta be.

1.5. A gyorsan változó áraknak és gyors technológiai fejlődésnek kitett ágazatokban a verseny újbóli megnyitása nélküli keretszerződéseknek félidős felülvizsgálat vagy benchmarking rendszer alkalmazására vonatkozó rendelkezést kell tartalmazniuk. A félidős felülvizsgálatot követően, amennyiben az eredetileg megszabott feltételek már nem igazodnak az árak változásához vagy a technológiai fejlődéshez, az ajánlatkérő szerv nem használhatja a szóban forgó keretszerződést, ehelyett meg kell tennie az annak felbontását célzó megfelelő intézkedéseket.

1.6. A keretszerződések alapján megkötött egyedi szerződéseket költségvetési kötelezettségvállalás előzi meg.

2.

Az e rendelet 175. cikkének (1) bekezdésében említett értékhatárokat elérő vagy túllépő szerződésekre vagy a 2014/24/EU irányelv hatálya alá tartozó szerződésekre vonatkozó eljárások meghirdetése.

2.1. Az eljárás átláthatóságának biztosítása érdekében az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelenő tájékoztatóknak és hirdetményeknek a 2014/24/EU irányelvben említett, vonatkozó egységes formanyomtatványokban meghatározott összes információt tartalmazniuk kell.

2.2. Az ajánlatkérő szerv a pénzügyi évre tervezett közbeszerzésekkel kapcsolatos szándékait előzetes tájékoztató közzététele útján közölheti. Az előzetes tájékoztató által érintett időszak legfeljebb az Európai Unió Kiadóhivatalának (a továbbiakban: a Kiadóhivatal) való megküldése időpontjától számított 12 hónapos időszak lehet.

Az előzetes tájékoztatót az ajánlatkérő szerv az Európai Unió Hivatalos Lapjában vagy a felhasználói oldalán teheti közzé. Ez utóbbi esetben a felhasználói oldalon közzétett tájékoztatásról szóló tájékoztatót kell közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

2.3. Az ajánlatkérő szervnek a 175. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárokat elérő vagy túllépő értékű szerződés vagy keretszerződés aláírásától számított 30 napon belül tájékoztatót kell küldenie a Kiadóhivatalnak a szerződés odaítéléséről.

Az első albekezdéstől eltérve, a dinamikus beszerzési rendszeren alapuló szerződések odaítéléséről szóló tájékoztatókat azonban negyedéves alapon csoportosítani lehet. Ilyen esetben az ajánlatkérő szervnek az egyes negyedévek végétől számított 30 napon belül kell megküldenie a szerződések odaítéléséről szóló tájékoztatót.

Keretszerződés alapján kötött egyedi szerződések esetében nem kell közzétenni szerződés odaítéléséről szóló tájékoztatót.

2.4. Az ajánlatkérő szervnek a szerződés odaítéléséről szóló tájékoztatót kell közzétennie: a)

a 175. cikk (1) bekezdésében említettértékhatárokat elérő vagy túllépő értékű és a 11.1. pont második albekezdésének b) pontjával összhangban odaítélt szerződés vagy keretszerződés megkötését megelőzően; b)

a 175. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárokat elérő vagy túllépő értékű, többek között a 11.1. pont második albekezdésének a) és c)-f) pontjával összhangban odaítélt szerződés vagy keretszerződés megkötését követően.

2.5. Az ajánlatkérő szerv a szerződés időtartama alatti szerződésmódosításról szóló hirdetményt tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában a 172. cikk (3) bekezdése első albekezdésének a) és b) pontjában foglalt esetekben, amennyiben a módosítás értéke eléri vagy túllépi a 175. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárokat, vagy eléri vagy túllépi a 178. cikk (1) bekezdésében meghatározott értékhatárokat a külső fellépések területén lefolytatott eljárások esetében.

2.6. Intézményközi eljárás esetében az eljárásért felelős ajánlatkérő szerv viseli a felelősséget az alkalmazandó közzétételi intézkedésekért.

3.

Az e rendelet 175. cikkének (1) bekezdésében említett értékhatárok alatti szerződésekre vagy a 2014/24/EU irányelv hatályán kívül eső szerződésekre vonatkozó eljárások meghirdetése

3.1. A 175. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárok alatti becsült szerződéses értékű eljárásokat megfelelő módon kell meghirdetni. A meghirdetés az interneten történő megfelelő előzetes közzétételt, vagy eljárást megindító hirdetmény vagy a 13. pontban meghatározott eljárásnak megfelelően odaítélt szerződések esetében részvételi szándék kifejezésére való felhívás az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét foglalja magában. Ez a kötelezettség nem vonatkozik a 11. pontban meghatározott eljárásra, valamint a 14.4. pont szerinti nagyon alacsony értékű szerződések tárgyalásos eljárására.

3.2. A 11.1. pont második albekezdésének g) és i) alpontjával összhangban odaítélt szerződések esetében az ajánlatkérő szerv legkésőbb a következő pénzügyi év június 30-ig megküldi a szerződések jegyzékét az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Ha az ajánlatkérő szerv a Bizottság, ezt a jegyzéket csatolni kell a 74. cikk (9) bekezdésében említett éves tevékenységi jelentés összefoglalójához.

3.3. Az eljárás eredményéről szóló tájékoztatónak tartalmaznia kell a szerződő fél nevét, az összeget, amelyre jogi kötelezettséget vállaltak és a szerződés tárgyát, valamint a közvetlen szerződések és egyedi szerződések esetében megfelel a 38. cikk (3) bekezdésének.

Az ajánlatkérő szervnek legkésőbb a következő pénzügyi év június 30-ig közzé kell tennie weboldalán a szerződések jegyzékét az alábbiak esetében: a)

a 175. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárok alatti szerződések; b)

a 11.1. pont második albekezdése h) és j)-m) alpontjának megfelelően odaítélt szerződések; c)

a 172. cikk (3) bekezdése első albekezdésének c) pontjában meghatározottak szerinti szerződésmódosítások; d)

a 172. cikk (3) bekezdése első albekezdésének a) és b) pontjában meghatározottak szerinti szerződésmódosítások, amennyiben a módosítás értéke nem éri el a 175. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárokat; e)

keretszerződés alapján odaítélt egyedi szerződések.

A második albekezdés e) pontjának alkalmazásában a közzétett tájékoztató keretszerződés alapján odaítélt egyedi szerződésenként összevonható.

3.4. Intézményközi keretszerződések esetében az egyes ajánlatkérő szervek felelnek egyedi szerződéseiknek és azok módosításainak a 3.3. ponttal összhangban történő meghirdetéséért.

4. Tájékoztatók és hirdetmények közzététele

4.1. Az ajánlatkérő szerv összeállítja és elektronikus úton továbbítja a Kiadóhivatalnak a 2. és a 3. pontban említett tájékoztatókat és hirdetményeket.

4.2. A Kiadóhivatal a 2. és a 3. pontban említett tájékoztatókat és hirdetményeket közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában legkésőbb: a)

hét nappal feladásukat követően, ha az ajánlatkérő szerv a 2.1. pontban említett egységes formanyomtatványok kitöltésére az elektronikus rendszert használja, és a szabad szöveget 500 szóra korlátozza; b)

minden egyéb esetben 12 nappal feladásukat követően.

4.3. Az ajánlatkérő szervnek igazolnia kell a feladás időpontját.

5. Egyéb formában meghirdetett tájékoztatók és hirdetmények

A 2. és a 3. pontban előírt hirdetményi formák mellett a közbeszerzési eljárások más módon, különösen elektronikus formában is meghirdethetők. Az ilyen hirdetményben utalni kell az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett, egyedül hiteles hirdetményre, ha közzétettek ilyet, amelynek közzétételét az ilyen hirdetmény nem előzheti meg.

Az ilyen hirdetmény nem eredményezhet megkülönböztetést a részvételre jelentkezők vagy az ajánlattevők között, és nem tartalmazhat olyan adatot, amely nem szerepelt az eljárást megindító hirdetményben, ha közzétették a hirdetményt.

2. SZAKASZ

Közbeszerzési eljárások

6. A részvételre jelentkezők minimális száma és a tárgyalásra vonatkozó rendelkezések

6.1. Meghívásos eljárásban, valamint a 13.1. pont a) és b) alpontjában említett eljárásokban, és a 14.2. ponttal összhangban odaítélt eljárásokban a részvételre jelentkezők minimális száma öt.

6.2. A tárgyalásos eljárásban, a versenypárbeszédben, az innovációs partnerségben, a 11.1. pont második albekezdésének g) alpontjával összhangban a helyi piac előzetes felmérésében, valamint a 14.3. ponttal összhangban az alacsony értékű szerződések tárgyalásos eljárásában a részvételre jelentkezők minimális számának háromnak kell lennie.

6.3. A 6.1. pont és a 6.2. pont nem alkalmazandó az alábbi esetekben:

a) a 14.4. ponttal összhangban a nagyon alacsony értékű szerződések tárgyalásos eljárása;

b) a 11. pont szerinti, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás, kivéve a 11.1. pont második albekezdésének d) alpontja szerinti tervpályázatot és a 11.1. pont második albekezdésének g) alpontja szerinti helyi piac előzetes felmérését.

6.4. Amennyiben a kiválasztási szempontoknak megfelelő jelentkezők száma nem éri el a 6.1. pontban és a 6.2. pontban meghatározott minimális számot, az ajánlatkérő szerv folytathatja az eljárást a megkövetelt kapacitásokkal rendelkező jelentkezők meghívásával. Az ajánlatkérő szerv nem vonhat be az eljárásba olyan más gazdasági szereplőket, amelyek eredetileg nem jelentkeztek részvételre, vagy amelyeket az ajánlatkérő szerv eredetileg nem hívott meg.

6.5. A tárgyalás során az ajánlatkérő szerv valamennyi ajánlattevőt egyenlő bánásmódban részesíti.

Tárgyalás lefolytatására egymást követő szakaszokban is sor kerülhet annak érdekében, hogy a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott odaítélési szempontok alkalmazása révén csökkentsék a megtárgyalandó ajánlatok számát. Az ajánlatkérő szervnek a közbeszerzési dokumentumokban jeleznie kell, hogy élni fog-e ezzel a lehetőséggel.

6.6. A 11.1. pont második albekezdésének d) és g) alpontjával, valamint a 14.2. és a 4.3. ponttal összhangban odaítélt eljárások esetében az ajánlatkérő szerv legalább minden olyan gazdasági szereplőt meghív, amelyek a 3.1. pontban foglalt előzetes közzétételt vagy a helyi piac előzetes felmérését vagy tervpályázatot követően kifejezték érdeklődésüket.

7. Innovációs partnerség

7.1. Az innovációs partnerség célja egy innovatív termék, szolgáltatás vagy innovatív építési beruházás kifejlesztése, és az ennek eredményeként létrejövő építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások ezt követő beszerzése, feltéve, hogy azok megfelelnek az ajánlatkérő szervek és a partnerek által közösen megállapított teljesítményszinteknek és maximális költségeknek.

Az innovációs partnerség a kutatási és innovációs folyamat lépései szerint egymást követő szakaszokból épül fel, amelyek magukban foglalhatják az építési beruházások megvalósítását, a termékek előállítását vagy a szolgáltatások nyújtását. Az innovációs partnerség a partnerek által elérendő közbenső célokat határoz meg.

Az ajánlatkérő szerv e közbenső célok alapján minden szakasz lezárulását követően dönthet az innovációs partnerség megszüntetéséről vagy - amennyiben az innovációs partnerséget több partnerrel hozta létre - a partnerek számának csökkentéséről egyéni szerződések felmondása révén, amennyiben a közbeszerzési dokumentumokban jelezte ezeket a lehetőségeket, és azok igénybevételének a feltételeit is.

7.2. Az innovációs partnerség elindítása előtt az ajánlatkérő szerv a 15. pontban előírtak szerint piaci konzultációt folytat, hogy megbizonyosodjon arról, hogy az építési beruházás, áru vagy szolgáltatás nem létezik a piacon vagy piacközeli fejlesztési tevékenységként.

A 164. cikk (4) bekezdésében és a 6.5. pontban foglalt, tárgyalásra vonatkozó rendelkezéseknek meg kell felelni

Az ajánlatkérő szervnek a közbeszerzési dokumentumokban le kell írnia, hogy mely olyan innovatív építési beruházásokra, árukra vagy szolgáltatásokra van szüksége, amelyek a piacon már rendelkezésre álló építési beruházás, áru vagy szolgáltatás beszerzése révén nem beszerezhetők, illetve megvalósíthatók. Meg kell jelölnie továbbá, hogy e leírás mely elemei jelentik a minimumkövetelményeket. Az információknak kellően pontosaknak kell lenniük ahhoz, hogy a gazdasági szereplők megállapíthassák az igényelt megoldás jellegét és körét, valamint eldönthessék, hogy jelentkeznek-e részvételre az eljárásban.

Az ajánlatkérő szerv eldöntheti, hogy az innovációs partnerséget egy partnerrel vagy több, külön kutatási és fejlesztési tevékenységeket folytató partnerrel hozza létre.

A szerződéseket kizárólag a legjobb ár-érték arány szempontja alapján kell odaítélni a 167. cikk (4) bekezdésében meghatározottak szerint.

7.3. A közbeszerzési dokumentumokban az ajánlatkérő szervnek meg kell határoznia a szellemitulajdon-jogok tekintetében alkalmazandó részletes szabályokat.

Az innovációs partnerség keretében az ajánlatkérő szerv a valamely partner által közölt, javasolt megoldásokat vagy egyéb bizalmas információt a partner beleegyezése nélkül nem közölhet a többi partnerrel.

Az ajánlatkérő szervnek biztosítania kell, hogy a partnerség felépítése, különösen a különböző szakaszok időtartama és értéke tükrözze a javasolt megoldás innovatív jellegének mértékét és azt, hogy a piacon még nem elérhető innovatív megoldás kifejlesztéséhez milyen kutatási és innovációs tevékenységek sorozatára van szükség. Az építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem lehet aránytalan a kifejlesztéséhez szükséges beruházáshoz képest.

8. Tervpályázat

8.1. A tervpályázatra a 2. pontban foglalt meghirdetési szabályok vonatkoznak, és a tervpályázat magában foglalhatja pénzdíjak odaítélését.

Amennyiben a tervpályázaton korlátozott számban vehetnek részt jelentkezők, az ajánlatkérő szervnek világos és megkülönböztetésmentes kiválasztási szempontokat kell meghatároznia.

A részvételre felkért jelentkezők számának minden esetben elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy tényleges verseny jöjjön létre.

8.2. A bírálóbizottság tagjait az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő nevezi ki. A bírálóbizottság kizárólag a tervpályázatban való részvételre jelentkezőktől független természetes személyekből állhat. Ha a tervpályázatban a részvételre jelentkezőktől meghatározott szakképesítést követelnek meg, a bírálóbizottság tagjai legalább egyharmadának rendelkeznie kell a részvételre jelentkezőktől megkövetelt vagy azzal egyenértékű szakképesítéssel.

A bírálóbizottság önállóan alakítja ki véleményét. Véleményét a hozzá a részvételre jelentkezők által névtelenül benyújtott projektek alapján és kizárólag a tervpályázati hirdetményben meghatározott szempontok figyelembevételével kell kialakítania.

8.3. A bírálóbizottságnak a projektek érdemi pontjain alapuló javaslatait, rangsorolását és megjegyzéseit a bírálóbizottság tagjai által aláírt jelentésben kell rögzíteni.

A részvételre jelentkezők névtelenek maradnak, amíg a bírálóbizottság nem közölte véleményét.

A bírálóbizottság felkérheti a részvételre jelentkezőket arra, hogy a projekt részleteinek tisztázása érdekében válaszoljanak a jelentésben rögzített kérdésekre. Az ebből keletkező párbeszédről átfogó jelentést kell készíteni.

8.4. Az ajánlatkérő szervnek meg kell hoznia az eljárást lezáró döntést, amely tartalmazza a kiválasztott jelentkező nevét és címét, valamint a döntés indokolását, utalva a tervpályázati hirdetményben közzétett szempontokra, különösen akkor, ha döntése eltér a bírálóbizottság véleményében foglalt javaslattól.

9. Dinamikus beszerzési rendszer

9.1. A dinamikus beszerzési rendszert fel lehet osztani építési beruházás, áru- vagy szolgáltatáskategóriákra, amelyeket az adott kategóriában végrehajtandó közbeszerzés jellemzői alapján objektív módon kell meghatározni. Ebben az esetben minden egyes kategóriára vonatkozóan meg kell határozni a kiválasztási szempontokat.

9.2. Az ajánlatkérő szervnek a közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetnie az előirányzott beszerzés jellegét és becsült mennyiségét, valamint a beszerzési rendszerrel, a felhasznált elektronikus eszközökkel és a csatlakozás műszaki szabályaival és leírásával kapcsolatos valamennyi szükséges információt.

9.3. Az ajánlatkérő szervnek a dinamikus beszerzési rendszer fennállásának teljes időtartama alatt biztosítania kell valamennyi gazdasági szereplő számára a rendszerben való részvételre jelentkezés lehetőségét. Az ajánlatkérő szervnek a jelentkezés beérkezésétől számított 10 munkanapon belül be kell fejeznie a jelentkezés értékelését. Ezt a határidőt indokolt esetben 15 munkanapra lehet hosszabbítani. Az ajánlatkérő szerv azonban meghosszabbíthatja az értékelési időszakot, feltéve, hogy időközben nem tesznek közzé ajánlattételi felhívást.

Az ajánlatkérő szervnek a lehető leghamarabb értesítenie kell a részvételre jelentkezőt arról, hogy felvették-e a dinamikus beszerzési rendszerbe.

9.4. Az ajánlatkérő szervnek a vonatkozó kategória alá a rendszerbe felvett minden részvételre jelentkezőt fel kell kérnie arra, hogy észszerű határidőn belül nyújtson be ajánlatot. Az ajánlatkérő szerv köteles annak az ajánlattevőnek odaítélni a szerződést, amelyik az eljárást megindító hirdetményben meghatározott odaítélési szempontok alapján a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot nyújtotta be. Ezeket a szempontokat adott esetben az ajánlattételi felhívásban pontosítani lehet.

9.5. Az ajánlatkérő szervnek az eljárást megindító hirdetményben jeleznie kell a dinamikus beszerzési rendszer fennállásának időtartamát.

A dinamikus beszerzési rendszer fennállásának időtartama - a megfelelően indokolt rendkívüli esetek kivételével - nem haladhatja meg a négy évet.

Az ajánlatkérő szerv nem alkalmazhat ilyen rendszert a verseny akadályozására, korlátozására vagy torzítására.

10. Versenypárbeszéd

10.1. Az ajánlatkérő szervnek az eljárást megindító hirdetményben vagy egy ismertetőben meg kell határoznia igényeit és követelményeit, az odaítélési szempontokat és az indikatív határidőt.

Az ajánlatkérő szervnek a legjobb ár-érték arányt kínáló ajánlat alapján kell odaítélnie a szerződést.

10.2. Az ajánlatkérő szervnek a kiválasztási szempontoknak eleget tevő jelentkezőkkel párbeszédet kell kezdenie, amelynek segítségével meghatározza az igényeinek legjobban megfelelő megoldásokat. E párbeszéd folyamán az ajánlatkérő szerv a közbeszerzés minden aspektusát megvitathatja a kiválasztott jelentkezőkkel, de nem módosíthatja a 10.1. pontban előírtak szerinti igényeit és követelményeit, valamint az odaítélési szempontokat.

A párbeszéd során az ajánlatkérő szerv köteles az összes ajánlattevő számára egyenlő elbánást biztosítani, valamint nem fedhet fel valamely ajánlattevő által közölt javasolt megoldásokat vagy egyéb bizalmas információkat, kivéve, ha az ajánlattevő lemond a bizalmas kezelésről.

A versenypárbeszéd egymást követő szakaszokban is lefolytatható annak érdekében, hogy a bejelentett odaítélési szempontok alkalmazása révén csökkentsék a megvitatandó megoldások számát, amennyiben erről a lehetőségről az eljárást megindító hirdetményben vagy az ismertetőben rendelkeznek.

10.3. Az ajánlatkérő szervnek addig kell folytatnia a párbeszédet, amíg meg nem találja azt a megoldást vagy azokat a megoldásokat, amely(ek) az igényei kielégítésére alkalmas(ak).

A fennmaradó ajánlattevőknek a párbeszéd lezárásáról történő tájékoztatását követően az ajánlatkérő szervnek minden egyes fennmaradó ajánlattevőt fel kell kérnie, hogy a párbeszéd során ismertetett és meghatározott megoldás vagy megoldások alapján nyújtsák be végleges ajánlatukat. Ezeknek az ajánlatoknak tartalmazniuk kell minden, a projekt megvalósításához előírt és szükséges elemet.

Az ajánlatkérő szerv kérésére ezek a végleges ajánlatok pontosíthatók, konkretizálhatók és optimalizálhatók, feltéve, hogy az nem vezet az ajánlat vagy a közbeszerzési dokumentumok lényeges módosításához.

Az ajánlatkérő szerv tárgyalásokat folytathat a legjobb ár-érték arányú ajánlatot benyújtó ajánlattevővel az ajánlatban szereplő kötelezettségvállalásainak megerősítése érdekében, feltéve, hogy ez nem jár az ajánlat lényeges elemeinek módosításával, valamint nem fenyeget a verseny torzításával, illetve diszkrimináció okozásával.

10.4. Az ajánlatkérő szerv rendelkezhet a párbeszédben részt vevő, kiválasztott jelentkezőket megillető összegekről.

11. Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása

11.1. Amennyiben az ajánlatkérő szerv a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazza, úgy a 164. cikk (4) bekezdésében és a 6.5. pontban foglalt, tárgyalásra vonatkozó rendelkezéseket kell követnie.

Az ajánlatkérő szerv hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat a szerződés becsült értékétől függetlenül az alábbi esetekben:

a) amennyiben nyílt vagy meghívásos eljárásban közzétett felhívásra nem nyújtottak be a 11.2. pont szerinti ajánlatot vagy megfelelő ajánlatot, illetve részvételi jelentkezést vagy megfelelő részvételi jelentkezést az eljárás lezárásáig, feltéve, hogy az eredeti közbeszerzési dokumentumok lényegesen nem változnak;

b) amennyiben az építési beruházást, árubeszerzést vagy szolgáltatást csak egyetlen gazdasági szereplő képes teljesíteni a 11.3. pontban foglalt feltételek mellett és az alábbi okok bármelyike miatt: i. a közbeszerzés célja egyedi művészeti alkotás vagy művészi előadás létrehozása vagy megvásárlása; ii. technikai okok miatt nincs verseny; iii. biztosítani kell a kizárólagos jogok védelmét, ideértve szellemitulajdon-jogokat is;

c) amennyiben feltétlenül szükséges, ha előre nem látható események által kiváltott rendkívüli sürgősség miatt a 24., a 26. és a 41. pontban foglalt határidők nem tarthatók be, és ha a rendkívüli sürgősség indokolására felhozott körülmények nem az ajánlatkérő szervnek tudhatók be;

d) amennyiben a tervpályázatot szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés követi és azt a nyertesnek vagy a nyertesek valamelyikének kell odaítélni; ez utóbbi esetben mindegyik nyertest meg kell hívni a tárgyalásokban való részvételre;

e) olyan új szolgáltatások vagy építési beruházások esetében, amelyek az attól a gazdasági szereplőtől megrendelt hasonló szolgáltatások vagy építési beruházások ismételt nyújtásából állnak, amelynek ugyanaz az ajánlatkérő szerv már korábban odaítélt egy eredeti szerződést, feltéve, hogy e szolgáltatások vagy építési beruházások megfelelnek egy alapprojektnek, amelyre vonatkozóan az eredeti szerződést eljárást megindító hirdetmény közzétételét követően ítélték oda, a 11.4. pontban előírt feltételekre figyelemmel;

f) árubeszerzésre irányuló szerződés esetében: i. olyan kiegészítő szállítások tekintetében, amelyek célja vagy az áruk, illetve felszerelések részleges pótlása, vagy a meglévő áruk, illetve felszerelések kibővítése, amennyiben a beszállító megváltozása esetén az ajánlatkérő szerv arra kényszerülne, hogy olyan, eltérő műszaki jellemzőkkel rendelkező árut szerezzen be, amely inkompatibilitást, illetve az üzemeltetésben és a karbantartásban aránytalan műszaki nehézségeket eredményezne; amennyiben az uniós intézmények saját felelősségükre ítélik oda a szerződéseket, azok időtartama nem haladhatja meg a három évet; ii. amennyiben kizárólag kutatási, kísérleti, vizsgálati vagy fejlesztési célból kerül sor a termékek előállítására; az ilyen szerződések azonban nem terjedhetnek ki a piacképességet megalapozó, illetve a kutatási és fejlesztési költségek megtérülését biztosító mennyiségi termelésre; iii. árutőzsdén jegyzett és vásárolt áruk esetében; iv. akár az üzleti tevékenységét végleg beszüntető gazdasági szereplőtől, akár egy fizetésképtelenné vált vállalkozás felszámolóitól - csődeljárás, felszámolási eljárás vagy hitelezőkkel kötött csődegyezség keretében, vagy a nemzeti jog szerinti más, hasonló eljárás keretében - áruk különösen előnyös feltételek mellett történő beszerzése esetében;

g) ingatlanszerződések esetében a helyi piac előzetes felmérését követően;

h) az alábbiak bármelyikére vonatkozó szerződések esetében: i. a 77/249/EGK tanácsi irányelv ( 30 ) 1. cikke szerinti ügyvéd általi jogi képviselet választott bírósági, békéltetési vagy bírósági eljárásokban; ii. jogi tanácsadás, ha arra az i. pontban említett eljárások bármelyike előkészítésének részeként kerül sor, vagy amennyiben kézzel fogható jele és nagy valószínűsége van annak, hogy az az ügy, melyben a jogi tanácsadásra sor kerül, ilyen eljárások tárgyát fogja képezni, feltéve, hogy a tanácsadást a 77/249/EGK irányelv 1. cikke értelmében vett ügyvéd nyújtja; iii. választott bírói és békéltetési szolgáltatások; iv. közjegyző által nyújtandó irathitelesítési és irat-felülhitelesítési szolgáltatások;

i) titkosnak nyilvánított szerződések, illetve azon szerződések esetében, amelyek teljesítését a hatályban lévő közigazgatási rendelkezéseknek megfelelően különleges biztonsági intézkedésekkel kell kísérni, valamint ha az Unió alapvető érdekeinek védelme ezt megköveteli, feltéve, hogy az érintett alapvető érdekeket más intézkedések révén nem lehet biztosítani; ezek az intézkedések követelményeket tartalmazhatnak, amelyek célja az ajánlatkérő szerv által a közbeszerzési eljárás során rendelkezésre bocsátott információk bizalmas jellegének védelme;

j) az értékpapírok és egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, értékesítésével, vételével vagy átruházásával kapcsolatos, a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 31 ) értelmében vett pénzügyi szolgáltatások esetében, jegybanki szolgáltatások, valamint az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz és az Európai Stabilitási Mechanizmus segítségével végrehajtott műveletek esetében;

k) kölcsönök, függetlenül attól, hogy értékpapírok vagy egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, vételével, eladásával vagy átruházásával kapcsolatosak-e, a 2014/65/EU irányelv értelmében;

l) a 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 32 ) értelmében vett nyilvános hírközlő hálózat és elektronikus hírközlő hálózat beszerzése esetében;

m) nemzetközi szervezet által nyújtott szolgáltatások esetében, amennyiben a nemzetközi szervezet alapszabálya vagy a létesítő jogi aktus szerint nem vehet részt versenyeljárásokban.

11.2. Az ajánlat akkor tekintendő nem megfelelőnek, ha nem kapcsolódik a szerződés tárgyához, a részvételi jelentkezés pedig akkor tekintendő nem megfelelőnek, ha a gazdasági szereplő a 136. cikk (1) bekezdésében említett kizárást indokoló helyzetben van, vagy nem teljesíti a kiválasztási szempontokat.

11.3. A 11.1. pont második albekezdése b) alpontjának ii. és iii. alszakaszában foglalt kivételek csak akkor alkalmazhatók, ha nem létezik észszerű alternatíva vagy helyettesítési lehetőség, és a verseny hiánya nem annak a következménye, hogy a közbeszerzés meghatározása során mesterségesen leszűkítették a paramétereket.

11.4. A 11.1. pont második albekezdésének e) alpontjában említett esetekben az alapprojektben meg kell jelölni a lehetséges új szolgáltatások vagy építési beruházások terjedelmét, és azok odaítélésének feltételeit. Az alapprojekt meghirdetésekor közzé kell tenni, hogy sor kerülhet a tárgyalásos eljárás alkalmazására, és a 175. cikk (1) bekezdésében, illetve a külső fellépések területén a 178. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárok alkalmazásakor figyelembe kell venni a későbbi szolgáltatások vagy építési beruházások teljes becsült összegét. Ha az uniós intézmények saját felelősségükre ítélik oda a szerződéseket, az említett eljárás kizárólag az eredeti szerződés teljesítése alatt, de legkésőbb az eredeti szerződés megkötését követő három évben alkalmazható.

12. Tárgyalásos eljárás vagy versenypárbeszéd alkalmazása

12.1. Amennyiben az ajánlatkérő szerv a tárgyalásos eljárást vagy a versenypárbeszédet alkalmazza, a 164. cikk (4) bekezdésében és a 6.5. pontban foglalt, tárgyalásra vonatkozó rendelkezéseket kell követnie. Az ajánlatkérő szerv a szerződés becsült értékétől függetlenül az alábbi esetekben alkalmazhatja ezeket az eljárásokat:

a) amennyiben nyílt vagy meghívásos eljárás keretében kizárólag a 12.2. és a 12.3. pontban meghatározottak szerinti szabálytalan vagy érvénytelen ajánlatok érkeztek be az eljárás lezárásáig, feltéve, hogy az eredeti közbeszerzési dokumentumokat nem változtatják meg lényegesen;

b) a következő kritériumok legalább egyikét teljesítő építési beruházások, árubeszerzések vagy szolgáltatások tekintetében: i. amennyiben az ajánlatkérő szerv igényeit azonnal rendelkezésre álló megoldás kiigazítása nélkül nem lehet kielégíteni; ii. az építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás tervezést vagy innovatív megoldásokat tartalmaz; iii. a szerződés a jellegével, összetettségével kapcsolatos sajátos körülmények vagy a szerződés jogi és pénzügyi kialakítása vagy a szerződés tárgyához kötődő kockázatok miatt előzetes tárgyalások nélkül nem ítélhető oda; iv. az ajánlatkérő szerv a műszaki leírást nem tudja kellő pontossággal elkészíteni szabványra való hivatkozással a 17.3. pontban meghatározottak szerint;

c) koncessziós szerződések esetében;

d) a 2014/24/EU irányelv XIV. mellékletében említett szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetében;

e) A 2195/2002/EK rendeletben meghatározott, a 73000000-2-73120000-9, a 73300000-5, a 73420000-2 és a 73430000-5 CPV-kód által szabályozottaktól eltérő kutatási-fejlesztési szolgáltatás esetében, kivéve, ha a haszon kizárólag az ajánlatkérő szervnél jelentkezik a szolgáltatásnak a saját tevékenységében való felhasználása során vagy a kapott szolgáltatás ellenértékét teljes mértékben az ajánlatkérő szerv fizeti meg;

f) a 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 33 ) meghatározottak szerinti audiovizuális médiaszolgáltatások vagy rádiós médiaszolgáltatások céljára szánt programanyagok megvásárlására, fejlesztésére, előállítására vagy közös előállítására vonatkozó szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések, vagy közvetítési időre vagy programszolgáltatásra vonatkozó szerződések esetében.

12.2. Szabálytalannak kell tekinteni az ajánlatot az alábbiak közül bármely esetben:

a) amennyiben nem felel meg a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott minimumkövetelményeknek;

b) amennyiben nem felel meg a benyújtásra vonatkozóan a 168. cikk (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek;

c) amennyiben az ajánlattevőt a 141. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) vagy c) pontja értelmében elutasították;

d) amennyiben az ajánlatkérő szerv az ajánlatot kirívóan alacsony összegűnek nyilvánította.

12.3. Érvénytelennek kell tekinteni az ajánlatot az alábbiak közül bármely esetben:

a) amennyiben az ajánlat értéke meghaladja az ajánlatkérő szervnek a közbeszerzési eljárás megindítása előtt meghatározott és dokumentált maximális költségvetését;

b) amennyiben az ajánlat nem teljesíti az odaítélési szempontokra vonatkozó minőségi minimumokat.

12.4. A 12.1. pont a) alpontjában említett esetekben az ajánlatkérő szerv nem kötelezhető eljárást megindító hirdetmény közzétételére, ha a tárgyalásos eljárásba bevonja mindazokat az ajánlattevőket, amelyek teljesítették a kizárási kritériumokat és a kiválasztási szempontokat, kivéve azokat, amelyek kirívóan alacsony összegűnek nyilvánított ajánlatot nyújtottak be.

13. A részvételi szándék kifejezésére való felhívást magában foglaló eljárás

13.1. A 175. cikk (1) bekezdésében vagy a 178. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárok alatti szerződések esetében, valamint a 11. és a 12. pont sérelme nélkül, az ajánlatkérő szerv részvételi szándék kifejezésére való felhívást alkalmazhat a következők valamelyike céljából:

a) jövőbeli meghívásos ajánlattételi felhívásokhoz kapcsolódóan ajánlat benyújtására felkérendő jelentkezők előválogatása;

b) részvételi jelentkezések vagy ajánlatok benyújtására felkérendő értékesítők listájának összeállítása.

13.2. A részvételi szándék kifejezésére való felhívást követően összeállított lista az attól a naptól számított legfeljebb négy évig érvényes, amikor a 3.1. pontban említett hirdetményt közzéteszik.

Az első albekezdésben említett lista allistákat is tartalmazhat.

Valamennyi érdekelt gazdasági szereplő a lista érvényességi ideje alatt az utolsó három hónap kivételével bármikor kifejezheti részvételi szándékát.

13.3. Amennyiben szerződés odaítélésére kerül sor, úgy az ajánlatkérő szervnek a vonatkozó listán vagy allistán szereplő összes részvételre jelentkezőt vagy értékesítőt fel kell szólítania arra, hogy:

a) a 13.1. pont a) alpontjában említett esetben nyújtson be ajánlatot; vagy

b) a 13.1. pont b) alpontjában említett esetben nyújtsa be a következők valamelyikét: i. a kizárási kritériumokkal és kiválasztási szempontokkal kapcsolatos dokumentumokat is magukban foglaló ajánlatot; ii. a kizárási kritériumokkal és kiválasztási szempontokkal kapcsolatos dokumentumokat, valamint második lépésben az e szempontokat teljesítők esetében ajánlatot.

14. Közepes, alacsony és nagyon alacsony értékű szerződések

14.1. A közepes, alacsony és nagyon alacsony értékű szerződések a 164. cikk (4) bekezdésével összhangban és a 6.5. pontban foglalt, tárgyalásra vonatkozó rendelkezések alapján odaítélhetők tárgyalásos eljárással. Csak olyan jelentkezők nyújthatnak be előzetes ajánlatot, amelyeket az ajánlatkérő szerv egyidejűleg, írásban meghív.

14.2. A 60 000 EUR-t meghaladó és a 175. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárok alatti szerződés közepes értékű szerződésnek tekintendő. Az ilyen szerződésekre a 3.1.,a 6.1.és a 6.4. pont alkalmazandó.

14.3. A 60 000 EUR-t meg nem haladó, a 14.4. pontban meghatározott értékhatárt meghaladó szerződés alacsony értékű szerződésnek tekintendő. Az ilyen szerződésekre a 3.1. pont, a 6.2. pont és a 6.4. pont alkalmazandó.

14.4. A 15 000 EUR-t meg nem haladó szerződés nagyon alacsony értékű szerződésnek tekintendő. Az ilyen szerződésekre a 6.3. pont alkalmazandó.

14.5. Az 1 000 EUR-nál alacsonyabb összegű kiadások esetében teljesített kifizetések számla ellenében történő egyszerű kifizetéssel, ajánlat előzetes elfogadása nélkül is teljesíthetők.

15. Előzetes piaci konzultáció

15.1. Az ajánlatkérő szerv előzetes piaci konzultáció céljából tanácsot kérhet, illetve fogadhat el független szakértőktől, hatóságoktól vagy gazdasági szereplőktől. A tanács a közbeszerzési eljárás megtervezése és lebonyolítása során felhasználható, feltéve, hogy a tanácsadás nem jár a verseny torzulásával, illetve nem vezet a megkülönböztetésmentesség és az átláthatóság elvének megsértéséhez.

15.2. Ha egy gazdasági szereplő tanácsot adott az ajánlatkérő szervnek vagy egyéb módon részt vett a közbeszerzési eljárás előkészítésében, az ajánlatkérő szervnek a 141. cikkben meghatározottak szerint megfelelő intézkedéseket kell hoznia annak biztosítása érdekében, hogy a szóban forgó gazdasági szereplőnek az odaítélési eljárásban való részvétele ne torzítsa a versenyt.

16. Közbeszerzési dokumentumok

16.1. A közbeszerzési dokumentumok magukban foglalják a következőket:

a) adott esetben az eljárást megindító hirdetmény vagy egyéb közzétételi intézkedések a 2-5. pontban előírtak szerint;

b) az ajánlattételi felhívás;

c) a kiírási feltételek, illetve versenypárbeszéd esetében az ismertető; ideértve a műszaki leírást és a releváns szempontokat is;

d) a mintaszerződésen alapuló szerződéstervezet.

Az első albekezdés d) pontja nem alkalmazandó olyan esetekben, amelyekben a mintaszerződés kivételes és kellően indokolt körülmények miatt nem alkalmazható.

16.2. Az ajánlattételi felhívás:

a) meghatározza az ajánlatok benyújtására vonatkozó szabályokat, beleértve különösen a felbontásig való bizalmas kezelésre vonatkozó feltételeket, a beérkezés zárónapját és -időpontját és azt a címet, amelyre el kell küldeni vagy juttatni az ajánlatokat, illetve elektronikus benyújtás esetén az internetcímet;

b) közli, hogy az ajánlat benyújtása egyúttal a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételek elfogadását is jelenti, és hogy az ilyen benyújtott ajánlat a szerződés teljesítése során kötelező a szerződést elnyert szerződő félre;

c) meghatározza azon időszakot, amelynek során a benyújtott ajánlat érvényes és semmilyen tekintetben nem módosítható;

d) tiltja az ajánlatkérő szerv és az ajánlattevők közötti mindennemű kapcsolatot az eljárás idejére, kivéve a 169. cikkben megállapított feltételek szerinti esetet, továbbá helyszíni látogatás előírása esetén a látogatással kapcsolatos pontos feltételek meghatározása;

e) meghatározza, hogy milyen módon bizonyítható az ajánlatok beérkezési határidejének betartása;

f) közli, hogy az ajánlat benyújtása egyúttal az eljárás eredményéről szóló értesítés elektronikus módon való kézhezvételének elfogadását is jelenti.

16.3. A kiírási feltételek a következőket tartalmazzák:

a) a kizárási kritériumok és kiválasztási szempontok;

b) az odaítélési szempontok és relatív súlyozásuk, vagy amennyiben a súlyozás objektív okok miatt nem lehetséges, az említett szempontok csökkenő fontosságú sorrendben való feltüntetése, ami a változatokra is alkalmazandó, amennyiben azokat az eljárást megindító hirdetményben engedélyezték;

c) a 17. pontban említett műszaki leírások;

d) változatok engedélyezése esetén azon minimumkövetelmények, amelyeknek a változatoknak meg kell felelniük;

e) tájékoztatás arról, hogy az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv vagy adott esetben a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi szerződés vagy a konzuli kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény alkalmazandó;

f) a közbeszerzéshez való hozzáférés bizonyítéka;

g) arra vonatkozó előírás, hogy az ajánlattevők jelöljék meg a letelepedésük szerinti országot, és mutassák be az adott ország joga szerint általában elfogadott, ezt igazoló dokumentumokat;

h) dinamikus beszerzési rendszer vagy elektronikus katalógus esetében a felhasznált elektronikus eszközökre és a csatlakozás szükséges műszaki szabályaira és leírásaira vonatkozó információk.

16.4. A szerződéstervezet:

a) meghatározza a szerződés záradékainak nemteljesítése esetén alkalmazandó kötbért;

b) meghatározza azon adatokat, amelyeket a számláknak vagy a bizonylatoknak a 111. cikkel összhangban tartalmazniuk kell;

c) közli, hogy amennyiben az uniós intézmények saját felelősségükre ítélik oda a szerződéseket, a szerződésre irányadó jog az uniós jog, amelyet szükség szerint kiegészít a nemzeti jog, illetve amennyiben ingatlanszerződések esetében szükséges, kizárólag a nemzeti jog;

d) meghatározza a vitás ügyekben illetékes bíróságot;

e) meghatározza, hogy a szerződő félnek a közbeszerzési szerződések teljesítése során be kell tartania a vonatkozó környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeket, amelyeket az uniós jog, a nemzeti jog, a kollektív szerződések, illetve a 2014/24/EU irányelv X. mellékletében felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi egyezmények írnak elő;

f) meghatározza, hogy szükség lesz-e szellemitulajdon-jogok átruházására;

g) közli, hogy az ajánlatban szereplő ár fix és nem módosítható, vagy meghatározza azon feltételeket vagy képleteket, amelyeknek megfelelően az ár a szerződés időtartama alatt módosítható.

Az első albekezdés g) pontjának alkalmazásában, amennyiben a szerződés rendelkezik ármódosításról, úgy az ajánlatkérő szervnek különösen az alábbiakat kell figyelembe vennie:

a) a közbeszerzés tárgya és az adott gazdasági helyzet;

b) a szerződés, valamint a feladatok típusa és a szerződés időtartama;

c) az ajánlatkérő szerv pénzügyi érdekei.

A 11.1. pont második albekezdése m) alpontjának megfelelően aláírt szerződések esetében mentesség adható e pont első albekezdésének c) és d) pontja alól.

17. Műszaki leírás

17.1. A műszaki leírás valamennyi gazdasági szereplő számára egyenlő hozzáférést tesz lehetővé a közbeszerzési eljárásokhoz és nem lehet olyan hatása, amely indokolatlanul akadályozná a verseny biztosítását a közbeszerzés során.

A műszaki leírás tartalmazza az építési beruházások, a beszerzendő áruk vagy szolgáltatások kívánt jellemzőit, a minimumkövetelményeket is ideértve, hogy megfeleljenek az ajánlatkérő szerv szándéka szerinti rendeltetésnek.

17.2. A 17.1. pontban említett jellemzők adott esetben magukban foglalhatják az alábbiakat:

a) a minőségi színvonal;

b) környezeti és éghajlati teljesítmény;

c) a természetes személyek általi felhasználásra szánt beszerzések esetében a fogyatékossággal élők számára való akadálymentesség kritériumai, illetve a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítás, a megfelelően indokolt eseteket kivéve;

d) a megfelelőségértékelés szintjei és eljárásai;

e) az áruk teljesítménye vagy felhasználása;

f) biztonság vagy méretek, beleértve árubeszerzés esetén a termék kereskedelmi nevét és a használati utasítást, valamint - valamennyi szerződés esetén - a terminológiát, a szimbólumokat, a tesztelést és a tesztelési módszereket, a csomagolást, a jelölést és címkézést, valamint a gyártási folyamatokat és módszereket;

g) építési beruházásra irányuló szerződés esetében a minőségbiztosításra vonatkozó eljárások, a tervezésre és a költségekre vonatkozó szabályok, az építmény vizsgálatára, ellenőrzésére és átvételére vonatkozó feltételek, az építési eljárások, illetve technológiák, valamint minden olyan egyéb műszaki feltétel, amelyet az ajánlatkérő szervnek módjában áll általános vagy különös rendelkezésekkel előírni az elkészült építmény és azon anyagok vagy alkatrészek vonatkozásában, amelyeket az magában foglal.

17.3. A műszaki leírást az alábbi módok valamelyikén kell megadni:

a) a következő sorrendben, a következőkre történő hivatkozással: európai szabványok, európai műszaki értékelések, közös műszaki leírások, nemzetközi szabványok, az európai szabványügyi szervek által létrehozott egyéb műszaki referenciarendszerek vagy ezek hiányában nemzeti megfelelőik; valamennyi hivatkozást a "vagy azzal egyenértékű" kifejezésnek kell kísérnie;

b) a teljesítmény, illetve a funkcionális követelmények szempontjából, ideértve a környezetvédelmi jellemzőket is, feltéve, hogy a paraméterek kellően pontosak ahhoz, hogy lehetővé tegyék az ajánlattevők számára a szerződés tárgyának megállapítását, az ajánlatkérő szerv számára pedig a szerződés odaítélését;

c) az a) és ab) pontban meghatározott módszerek kombinációjával.

17.4. Ha az ajánlatkérő szerv él a 17.3. pont a) alpontjában előírt leírásra való hivatkozás lehetőségével, nem utasíthat el ajánlatot azon az alapon, hogy az nem felel meg az említett leírásnak, amennyiben az ajánlattevő megfelelő módon bizonyítja, hogy a javasolt megoldás ugyanúgy megfelel a műszaki leírásban meghatározott követelményeknek.

17.5. Ha az ajánlatkérő szerv a 17.3. pont b) alpontjában előírt lehetőséggel élve a műszaki leírásokat a teljesítmény, illetve a funkcionális követelmények szempontjából állapítja meg, nem utasíthat el olyan ajánlatot, amely megfelel valamely európai szabványt, európai műszaki tanúsítványt, közös műszaki leírást, nemzetközi szabványt vagy valamely európai szabványügyi szerv által létrehozott műszaki referenciarendszert átültető nemzeti szabványnak, amennyiben az említett leírások az általa megállapított teljesítményre, illetve funkcionális követelményekre vonatkoznak.

Az ajánlattevőnek megfelelő módon bizonyítania kell, hogy a szabványnak megfelelő építési beruházás, áru vagy szolgáltatás megfelel az ajánlatkérő szerv által meghatározott teljesítménybeli, illetve funkcionális követelményeknek.

17.6. Amennyiben az ajánlatkérő szerv különös környezeti, szociális vagy egyéb jellemzőkkel bíró építési beruházásokat, árukat vagy szolgáltatásokat kíván beszerezni, előírhatja konkrét címke vagy egy címkéből származó konkrét követelmények használatát, feltéve, hogy a következő feltételek mindegyike teljesül:

a) a címkére vonatkozó követelmények csak olyan jellemzőket érintenek, amelyek a szerződés tárgyához kapcsolódnak, és amelyek alkalmasak a beszerzés jellemzőinek meghatározására;

b) a címkére vonatkozó követelmények objektív módon ellenőrizhető és megkülönböztetésmentes szempontokon alapulnak;

c) a címkét olyan nyílt és átlátható eljárás keretében fogadják el, amelyben valamennyi releváns érdekelt fél részt vehet;

d) a címkék valamennyi érdekelt fél számára hozzáférhetők;

e) a címkére vonatkozó követelményeket olyan harmadik fél határozza meg, amelyre a címkét kérelmező gazdasági szereplő nem tud jelentős befolyást gyakorolni.

Az ajánlatkérő szerv megkövetelheti, hogy a gazdasági szereplők a közbeszerzési dokumentumoknak való megfelelés bizonyítékaként nyújtsanak be a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek ( 34 ) megfelelően akkreditált megfelelőségértékelő szervtől vagy azzal egyenértékű megfelelőségértékelő szervtől származó vizsgálati jelentést vagy tanúsítványt.

17.7. Az ajánlatkérő szervnek a 17.6. pontban említetteken kívül bármilyen más megfelelő bizonyítási eszközt - például a gyártó műszaki dokumentációját - is el kell fogadnia, ha a gazdasági szereplő nem fért hozzá a tanúsítványokhoz vagy vizsgálati jelentésekhez, illetve nem volt lehetősége azoknak vagy a konkrét címkének az adott határidőn belül történő megszerzésére az említett gazdasági szereplőnek nem felróható okokból, és feltéve, hogy az érintett gazdasági szereplő bizonyítja, hogy az építési beruházás, a szállítandó áru vagy a nyújtandó szolgáltatás teljesíti az ajánlatkérő szerv által megjelölt konkrét címke követelményeit vagy az ajánlatkérő szerv által támasztott konkrét követelményeket.

17.8. A szerződés tárgya által indokolt esetek kivételével a műszaki leírás nem hivatkozhat adott gyártmányra vagy forrásra, illetve konkrét eljárásra, amely egy adott gazdasági szereplő termékeit vagy az általa nyújtott szolgáltatásokat jellemzi, vagy védjegyre, szabadalomra, típusra vagy adott származásra vagy gyártási folyamatra, ha az bizonyos termékek vagy gazdasági szereplők előnyben részesítéséhez vagy kiszorításához vezetne.

Az ilyen hivatkozás megengedhető az olyan kivételes esetekben, amikor a szerződést tárgyát nem lehet kellő részletességgel és közérthetően leírni. Az ilyen hivatkozást a "vagy azzal egyenértékű" kifejezésnek kell kísérnie.

18. Kizárási kritériumok és kiválasztási szempontok

18.1. A 137. cikk alkalmazásában az ajánlatkérő szervnek el kell fogadnia a 2014/24/EU irányelvben említett egységes európai közbeszerzési dokumentumot vagy annak hiányában egy aláírt és keltezett nyilatkozatot.

A gazdasági szereplő később is felhasználhatja azt az egységes európai közbeszerzési dokumentumot, amelyet egy korábbi eljárásban már használtak, amennyiben megerősíti, hogy az abban foglalt információk továbbra is helytállóak.

18.2. Az ajánlatkérő szervnek a közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetnie a kiválasztási szempontokat, a minimális alkalmassági szinteket és az alkalmasság igazolásához szükséges dokumentumokat. Minden követelménynek a szerződés tárgyához kell kapcsolódnia, és azzal arányban kell állnia.

Az ajánlatkérő szervnek a közbeszerzési dokumentumokban meg kell határoznia, hogy a gazdasági szereplők csoportjának milyen módon kell megfelelnie a kiválasztási szempontoknak a 18.6. pont figyelembevételével.

Többtételes szerződések esetében az ajánlatkérő szerv minden egyes rész esetében minimális alkalmassági szintet állapíthat meg. Ha több részt ugyanannak a szerződő félnek ítélnek oda, kiegészítő minimális alkalmassági szintet írhat elő.

18.3. A szakmai tevékenység végzéséhez szükséges alkalmasság tekintetében az ajánlatkérő szerv előírhatja, hogy a gazdasági szereplő feleljen meg a következő feltételek legalább egyikének:

a) be van jegyezve a vonatkozó szakmai vagy kamarai névjegyzékbe, kivéve, ha a gazdasági szereplő nemzetközi szervezet;

b) szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés esetében rendelkezik olyan engedéllyel, amely igazolja, hogy a letelepedési helye szerinti országban engedélyezett számára a szerződés teljesítése, vagy meghatározott szakmai szervezet tagja.

18.4. Részvételi jelentkezés vagy ajánlat beérkezésekor az ajánlatkérő szervnek el kell fogadnia az egységes európai közbeszerzési dokumentumot vagy ennek hiányában a kiválasztási szempontoknak a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő általi teljesítéséről szóló nyilatkozatot. Nagyon alacsony értékű szerződések esetében el lehet tekinteni az egységes európai közbeszerzési dokumentum vagy a nyilatkozat benyújtásának követelményétől.

Az ajánlatkérő szerv az eljárás során bármikor kérheti az ajánlattevőket és a részvételre jelentkezőket, hogy nyújtsanak be naprakésszé tett nyilatkozatot, vagy nyújtsák be az összes bizonylatot vagy azok egy részét, amennyiben az az eljárás megfelelő lefolytatásához szükséges.

Az ajánlatkérő szervnek köteleznie kell a részvételre jelentkezőket vagy a nyertes ajánlattevőt, hogy naprakész bizonylatokat nyújtson be; ettől csak abban az esetben lehet eltekinteni, ha más eljárás keretében már megkapta e bizonylatokat, és azok továbbra is naprakészek, vagy ha a bizonylatokhoz az ajánlatkérő szerv nemzeti adatbázisban díjmentesen hozzáfér.

18.5. Az ajánlatkérő szerv az általa elvégzett kockázatértékeléstől függően a következő esetekben dönthet úgy, hogy eltekint a gazdasági szereplő jogi és szabályozási szempontból vett alkalmasságát, pénzügyi és gazdasági kapacitását, valamint műszaki és szakmai alkalmasságát bizonyító dokumentumok benyújtásának szükségességétől:

a) az uniós intézmények által saját felelősségükre indított, a 175. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárokat meg nem haladó értékű szerződések megkötésére irányuló eljárások;

b) a külső fellépések területén odaítélt, a 178. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárokat meg nem haladó értékű szerződések megkötésére irányuló eljárások;

c) a 11.1. pont második albekezdésének b) és e) alpontja, f) alpontjának i. és iv. alszakasza, h) és m) alpontja szerinti szerződések megkötésére irányuló eljárások.

Amennyiben az ajánlatkérő szerv eltekint a gazdasági szereplő jogi és szabályozási szempontból vett alkalmasságát, pénzügyi és gazdasági kapacitását, valamint műszaki és szakmai alkalmasságát bizonyító dokumentumok benyújtásának szükségességétől, úgy előfinanszírozásra nincs lehetőség, kivéve megfelelően indokolt esetekben.

18.6. A gazdasági szereplő adott esetben, valamely konkrét szerződés kapcsán más szervezetek kapacitására is támaszkodhat, tekintet nélkül hozzájuk fűződő kapcsolatának jogi természetére. Ebben az esetben a gazdasági szereplőnek bizonyítania kell az ajánlatkérő szerv számára, hogy a szükséges erőforrások rendelkezésére fognak állni a szerződés teljesítéséhez, és e célból be kell mutatnia az említett szervezetek erre vonatkozó kötelezettségvállalását.

A műszaki és szakmai szempontok tekintetében a gazdasági szereplő csak akkor támaszkodhat más szervezetek kapacitására, ha azokat az építési beruházásokat vagy szolgáltatásokat, amelyekhez e kapacitás szükséges, ez utóbbiak hajtják végre.

Ha egy gazdasági szereplő a gazdasági és pénzügyi kapacitással kapcsolatos szempontok tekintetében más szervezetek kapacitásait veszi igénybe, akkor az ajánlatkérő szerv előírhatja, hogy a gazdasági szereplő és az említett szervezetek közösen feleljenek a szerződés teljesítéséért.

Az ajánlatkérő szerv információt kérhet az ajánlattevőtől a szerződés azon részével kapcsolatban, amelyet az ajánlattevő alvállalkozásba szándékozik adni, továbbá az alvállalkozók kilétéről.

Az ajánlatkérő szerv közvetlen felügyelete alatti létesítményekben megvalósított építési beruházások és szolgáltatások esetében az ajánlatkérő szervnek köteleznie kell a szerződő felet arra, hogy adja meg a szerződés teljesítésében részt vevő valamennyi alvállalkozó nevét, elérhetőségét és meghatalmazott képviselőinek nevét.

18.7. Az ajánlatkérő szervnek ellenőriznie kell, hogy azok a szervezetek, amelyeknek kapacitásait a gazdasági szereplő igénybe kívánja venni, valamint a szerződés jelentős részét kitevő alvállalkozói tevékenység esetében a tervezett alvállalkozók megfelelnek-e a releváns kiválasztási szempontoknak.

Az ajánlatkérő szervnek köteleznie kell a gazdasági szereplőt arra, hogy cserélje le azt a szervezetet vagy alvállalkozót, amely nem felel meg valamely releváns kiválasztási szempontnak.

18.8. Építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés, illetve árubeszerzésre irányuló szerződéssel kapcsolatos beállítási vagy üzembe helyezési műveletek esetén az ajánlatkérő szerv előírhatja, hogy bizonyos kritikus fontosságú feladatokat maga az ajánlattevő vagy - amennyiben az ajánlatot gazdasági szereplők egy csoportja nyújtotta be - a csoport egyik tagja végezzen el.

18.9. Az ajánlatkérő szerv nem írhatja elő, hogy a gazdasági szereplők egy csoportjának meghatározott társasági formával kell rendelkeznie ahhoz, hogy ajánlatot tehessen, illetve benyújthassa részvételi jelentkezését, azonban ez megkövetelhető a kiválasztott csoporttól - miután a szerződést elnyerte -, amennyiben ez az átalakulás a szerződés megfelelő teljesítéséhez szükséges.

19. Gazdasági és pénzügyi kapacitás

19.1. Annak biztosítására, hogy a gazdasági szereplők rendelkezzenek a szerződés teljesítéséhez szükséges gazdasági és pénzügyi kapacitással, az ajánlatkérő szerv előírhatja különösen azt, hogy:

a) a gazdasági szereplők meghatározott minimális éves árbevétellel - és ezen belül a szerződés által érintett területre vonatkozó minimális éves árbevétellel - rendelkezzenek;

b) a gazdasági szereplők nyújtsanak tájékoztatást éves beszámolójukról, amelyben feltüntetik például az eszközök és a források arányait;

c) a gazdasági szereplők biztosítsák a szakmai felelősségbiztosítás megfelelő szintjét.

Az első albekezdés a) pontjának alkalmazásában a minimális éves árbevétel nem haladhatja meg a szerződés becsült éves értékének kétszeresét, kivéve a beszerzés jellegével összefüggő, megfelelően indokolt esetekben. Az ajánlatkérő szervnek a beszerzés jellegét a közbeszerzési dokumentumokban ismertetnie kell.

Az első albekezdés b) pontjának alkalmazásában az ajánlatkérő szervnek a közbeszerzési dokumentumokban ismertetnie kell az említett arányokkal kapcsolatos módszereket és kritériumokat.

19.2. Dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetén a maximális éves árbevételt az említett rendszer keretében odaítélendő egyedi szerződések várható maximális nagyságrendje alapján kell kiszámítani.

19.3. Az ajánlatkérő szervnek a közbeszerzési dokumentumokban meg kell határoznia, hogy a gazdasági szereplőnek milyen bizonylatok benyújtásával kell bizonyítania gazdasági és pénzügyi kapacitását. E célból különösen a következő dokumentumok legalább egyikének benyújtását írhatja elő:

a) bankoktól származó megfelelő nyilatkozatok vagy - adott esetben - a releváns szakmai felelősségbiztosítás igazolása;

b) legfeljebb a három legutóbbi lezárt pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatás vagy azok kivonata;

c) a gazdasági szereplő teljes árbevételéről és - adott esetben - a szerződés tárgyát képező tevékenységi terület forgalmáról szóló kimutatás legfeljebb az előző három pénzügyi évre vonatkozóan.

Ha a gazdasági szereplő bármilyen méltányolható okból nem tudja az ajánlatkérő szerv által kért dokumentumokat benyújtani, bármely egyéb, az ajánlatkérő szerv által megfelelőnek tekintett irattal igazolhatja gazdasági és pénzügyi kapacitását.

20. Műszaki és szakmai alkalmasság

20.1. Az ajánlatkérő szervnek ellenőriznie kell, hogy a részvételre jelentkező vagy ajánlattevő a műszaki és szakmai alkalmasság tekintetében megfelel-e a 20.2-20.5. pontban előírt minimális kiválasztási szempontoknak.

20.2. Az ajánlatkérő szervnek a közbeszerzési dokumentumokban meg kell határoznia, hogy a gazdasági szereplőnek milyen igazoló dokumentumok benyújtásával kell bizonyítania műszaki és szakmai alkalmasságát. E célból a következő dokumentumok legalább egyikének benyújtását írhatja elő:

a) építési beruházások, beállítást vagy üzembe helyezést igénylő árubeszerzés vagy szolgáltatásnyújtás esetében a teljesítésért felelős személyek iskolai végzettségére, szakképesítésére, jártasságára, tapasztalatára és szakértelmére vonatkozó információk;

b) a következők jegyzéke: i. az elmúlt három évben teljesített főbb szolgáltatások és áruszállítások, valamint azok összege, ideje és megrendelői, továbbá, hogy köz- vagy magánszektorbeli szereplő volt-e a megrendelő, illetve kérésre a megrendelő nyilatkozata; ii. az elmúlt öt évben megvalósított építési beruházások listája, a legfontosabb munkák megfelelő elvégzésére vonatkozó igazolásokkal;

c) azon műszaki berendezések, eszközök vagy felszerelések leírása, amelyeket a gazdasági szereplő a szolgáltatásnyújtásra, illetve az építési beruházásra irányuló szerződés teljesítése során igénybe vesz;

d) a gazdasági szereplő által a minőség biztosításának céljára igénybe vehető műszaki háttér, valamint a rendelkezésre álló vizsgálati és kutatási létesítmények leírása;

e) a gazdasági szereplő rendelkezésére álló, különösen a minőség-ellenőrzésért felelős technikusok és műszaki szervezetek megjelölése, függetlenül attól, hogy közvetlenül a gazdasági szereplőhöz tartoznak-e vagy sem;

f) árubeszerzés tekintetében: áruminták, termékleírások, hiteles fényképek vagy hatáskörrel rendelkezőként elismert hivatalos minőség-ellenőrző intézetek vagy hivatalok által kiállított bizonyítványok, amelyek műszaki leírásokra vagy szabványokra való egyértelmű hivatkozással igazolják a termékek megfelelőségét;

g) építési beruházás vagy szolgáltatásnyújtás esetében kimutatás a gazdasági szereplő által alkalmazott munkaerő és vezető személyzet éves átlagos létszámáról az utolsó három évre vonatkozóan;

h) azon ellátásilánc-irányítási és ellenőrzési rendszerek megjelölése, amelyeket a gazdasági szereplő a szerződés teljesítése során alkalmazni tud;

i) azon környezetvédelmi vezetési intézkedések megjelölése, amelyeket a gazdasági szereplő a szerződés teljesítése során alkalmazni tud.

Az első albekezdés b) pontja i. alpontjának alkalmazásában az ajánlatkérő szerv a megfelelő szintű verseny biztosítása érdekében szükség esetén jelezheti, hogy figyelembe veszi a három évnél régebben teljesített releváns árubeszerzések vagy szolgáltatások igazolását is.

Az első albekezdés b) pontja ii. alpontjának alkalmazásában az ajánlatkérő szerv a megfelelő szintű verseny biztosítása érdekében szükség esetén jelezheti, hogy figyelembe veszi az öt évnél régebben teljesített releváns építési beruházások igazolását is.

20.3. Amennyiben az árubeszerzés vagy szolgáltatás összetett vagy - kivételes esetben - különleges célt szolgál, úgy a technikai és a szakmai alkalmasság bizonyítása olyan ellenőrzés útján is lehetséges, amelyet az ajánlatkérő szerv vagy az ő nevében azon ország illetékes hivatalos szerve hajt végre, külön megállapodás alapján, ahol a gazdasági szereplő letelepedett. Ezen ellenőrzések a szállító technikai alkalmasságát és termelési kapacitását, valamint, amennyiben szükséges, vizsgálati és kutatási létesítményeit és minőség-ellenőrzési intézkedéseit érintik.

20.4. Ha az ajánlatkérő szerv a gazdasági szereplő bizonyos minőségbiztosítási szabványoknak, köztük a fogyatékossággal élő személyek számára történő akadálymentesítésre vonatkozó szabványoknak való megfeleléséről szóló, független szervek által kiállított tanúsítvány bemutatását követeli meg, akkor akkreditált szervek által tanúsított, a releváns európai szabványsorozaton alapuló minőségbiztosítási rendszerekre kell hivatkoznia. Az ajánlatkérő szervnek el kell fogadnia továbbá az egyenértékű minőségbiztosítási intézkedések egyéb bizonyítékait is, ha a gazdasági szereplőnek - neki fel nem róható okból - bizonyíthatóan nincs lehetősége hozzáférni az említett tanúsítványokhoz vagy azokat az előírt határidőn belül beszerezni, feltéve, hogy a gazdasági szereplő bizonyítja, hogy a javasolt minőségbiztosítási intézkedések megfelelnek az előírt minőségbiztosítási szabványoknak.

20.5. Ha az ajánlatkérő szerv a gazdasági szereplő bizonyos környezetvédelmi vezetési rendszereknek vagy szabványoknak való megfeleléséről szóló, független szervek által kiállított tanúsítvány bemutatását követeli meg, akkor az uniós környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerre vagy az 1221/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 35 ) 45. cikkének megfelelően elismert egyéb környezetvédelmi vezetési rendszerre vagy akkreditált szervek egyéb, a releváns európai vagy nemzetközi szabványokon alapuló, környezetvédelmi vezetési szabványaira kell hivatkoznia. Az ajánlatkérő szervnek el kell fogadnia továbbá a környezetvédelmi vezetési intézkedések egyéb bizonyítékait is, ha a gazdasági szereplőnek - neki fel nem róható okból - bizonyíthatóan nincs lehetősége hozzáférni az említett tanúsítványokhoz vagy azokat az előírt határidőn belül beszerezni, feltéve, hogy a gazdasági szereplő bizonyítja, hogy az említett intézkedések egyenértékűek az alkalmazandó környezetvédelmi vezetési rendszerek vagy szabványok által előírt intézkedésekkel.

20.6. Az ajánlatkérő szerv dönthet úgy, hogy egy adott gazdasági szereplő nem rendelkezik a szerződés megfelelő minőségi szabványt kielégítő teljesítéséhez szükséges szakmai alkalmassággal, amennyiben megállapította, hogy a gazdasági szereplő esetében összeférhetetlenség áll fenn, és az hátrányosan befolyásolhatja a szerződés teljesítését.

21. Odaítélési szempontok

21.1. A minőségi kritériumok magukban foglalhatják a következő elemeket: műszaki érték, esztétikai és funkcionális jellemzők, hozzáférhetőség, valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítás, szociális, környezetvédelmi és innovatív jellemzők, gyártási, ellátási, forgalmazási és egyéb folyamatok, az építési beruházás, az árubeszerzés vagy a szolgáltatás életciklusának bármely szakaszában, a szerződés teljesítésére kijelölt személyi állomány szervezete, vevőszolgálat, technikai segítségnyújtás vagy olyan szállítási feltételek, mint pl. szállítási határidő, szállítási folyamat, szállítási időszak vagy teljesítési időszak.

21.2. Az ajánlatkérő szervnek a közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetnie, hogy a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározásánál milyen relatív súllyal veszi figyelembe az egyes kiválasztott szempontokat, kivéve, ha a legalacsonyabb ár módszerét alkalmazzák. A súlyozás megfelelő maximális terjedelmű sávok megadásával is kifejezhető.

Az árnak vagy a költségnek a többi szemponttal szembeni súlyozása nem vezethet az ár vagy a költség jelentőségének figyelmen kívül hagyásához.

Amennyiben a súlyozás objektív okokból nem lehetséges, az ajánlatkérő szervnek csökkenő fontossági sorrendben kell feltüntetnie a szempontokat.

21.3. Az ajánlatkérő szerv megállapíthat minőségi minimumokat. A minőségi minimum alatti ajánlatokat el kell utasítani.

21.4. Az életciklusköltség-elemzésnek az építési beruházás, áru vagy szolgáltatás teljes életciklusára vonatkozóan és a megfelelő mértékben ki kell terjednie a következő költségek egy részére vagy egészére:

a) az ajánlatkérő szerv vagy más felhasználók által viselt költségek, mint például: i. a beszerzéshez kapcsolódó költségek; ii. a használat költségei, például energiafogyasztás és más források felhasználása; iii. karbantartási költségek; iv. az életciklus végéhez kapcsolódó költségek, például elszállítási és újrahasznosítási költségek;

b) az adott építési beruházáshoz, áruhoz vagy szolgáltatáshoz annak életciklusa során kapcsolódó környezeti externáliáknak betudható költségek, amennyiben ezek pénzben kifejezett értéke meghatározható és ellenőrizhető.

21.5. Ha az ajánlatkérő szerv életciklusköltség-elemzés alkalmazásával méri fel a költségeket, akkor a közbeszerzési dokumentumokban feltünteti egyrészt azt, hogy az ajánlattevőknek milyen adatokat kell megadniuk, másrészt azt, hogy melyik módszert fogja alkalmazni az életciklusköltségeknek az említett adatok alapján történő meghatározásához.

A környezeti externáliáknak betudható költségek meghatározására alkalmazott módszernek teljesítenie kell a következő feltételeket:

a) objektíven ellenőrizhető, megkülönböztetésmentes kritériumokon alapul;

b) minden érdekelt fél számára hozzáférhető;

c) a szükséges adatokat a gazdasági szereplők észszerű erőfeszítéssel rendelkezésre tudják bocsátani.

Adott esetben az ajánlatkérő szervnek az életciklusköltségek számítására vonatkozóan a 2014/24/EU irányelv XIII. mellékletében felsorolt uniós jogi aktusok szerinti kötelező közös módszereket kell alkalmaznia.

22. Elektronikus árlejtés alkalmazása

22.1. Az ajánlatkérő szerv elektronikus árlejtést is alkalmazhat, amelyben új - egyre csökkenő - árakat vagy az ajánlat egyes elemeire vonatkozó új értékeket ajánlanak.

Az ajánlatkérő szervnek az elektronikus árlejtést ismétlődő elektronikus folyamatként kell kialakítania, amely az ajánlatok első teljeskörű értékelése után indul el, lehetővé téve az ajánlatok automatikus értékelési módszerek alkalmazásával történő rangsorolását.

22.2. A nyílt eljárásban, a meghívásos eljárásban vagy a tárgyalásos versenyeljárásban az ajánlatkérő szerv dönthet úgy, hogy a közbeszerzési szerződés odaítélését elektronikus árlejtés előzze meg, amennyiben a közbeszerzési dokumentumok tartalma pontosan meghatározható.

Az elektronikus árlejtés megtartható az 1.3. pont második albekezdésének b) alpontja szerinti keretszerződés felei közötti verseny újbóli megnyitása esetén is, valamint a 9. pontban említett dinamikus beszerzési rendszer keretében odaítélendő szerződésekre vonatkozó verseny megnyitása esetén is.

Az elektronikus árlejtést a 167. cikk (4) bekezdésében meghatározott odaítélési módszerek egyike alapján kell lefolytatni.

22.3. Az elektronikus árlejtés megtartása mellett döntő ajánlatkérő szervnek e tényt fel kell tüntetnie az eljárást megindító hirdetményben.

A közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetni a következőket:

a) azon elemek, amelyek értéke elektronikus árlejtés tárgyát fogja képezni, feltéve, hogy ezek az elemek számszerűsíthetők és számjegyekkel vagy százalékban kifejezhetők;

b) a benyújtható értékek esetleges korlátai, ahogyan az a szerződés tárgyára vonatkozó kiírási feltételekből következik;

c) az elektronikus árlejtés során az ajánlattevők rendelkezésére bocsátott információ és adott esetben a rendelkezésre bocsátás időpontja;

d) az elektronikus árlejtés menetére vonatkozó releváns információk, ezen belül szakaszok esetleges alkalmazása és az árlejtés lezárásának a 22.7. pont szerinti módszere;

e) az ajánlattevők árlejtésen való részvételének feltételei és különösen az ajánlat benyújtásakor adott esetben megkövetelt minimális eltérések;

f) a felhasznált elektronikus eszközökkel és a csatlakozásra vonatkozó szabályokkal és műszaki előírásokkal kapcsolatos releváns információk.

22.4. Minden, érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevőt elektronikus úton egyidejűleg fel kell hívni arra, hogy vegyen részt az elektronikus árlejtésen, az utasításoknak megfelelően alkalmazva a csatlakozást. A felhívásban meg kell jelölni az elektronikus árlejtés kezdetének napját és időpontját.

Az elektronikus árlejtés több egymást követő szakaszból is állhat. Az elektronikus árlejtés legkorábban a felhívások megküldése után két munkanappal kezdődhet meg.

22.5. A felhíváshoz csatolni kell az érintett ajánlat tekintetében végzett teljeskörű értékelés eredményét.

A felhívásnak az elektronikus árlejtés során alkalmazandó azon matematikai képletet is tartalmaznia kell, amelyet a benyújtott új árakon és/vagy új értékeken alapuló automatikus újrarangsorolás megállapításához használnak. A képletnek tartalmaznia kell a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározása céljából megállapított valamennyi szempontnak a közbeszerzési dokumentumokban szereplő súlyozását. E célból azonban minden értéktartományt előzetesen egy meghatározott értékre kell redukálni.

Ha változatok benyújtása megengedett, minden egyes változatra külön képletet kell meghatározni.

22.6. Az ajánlatkérő szervnek az elektronikus árlejtés minden szakaszában minden ajánlattevőt haladéktalanul el kell látnia legalább annyi információval, amely elegendő ahhoz, hogy az ajánlattevő bármikor meggyőződhessen relatív rangsorolásáról. Az ajánlatkérő szerv - ha azt korábban jelezték - a benyújtott árakra vagy értékekre vonatkozó egyéb információt is közölhet, továbbá az árlejtés bármely meghatározott szakaszában bejelentheti az ajánlattevők számát. Az elektronikus árlejtés egyik szakaszában sem fedheti fel azonban az ajánlattevők kilétét.

22.7. Az ajánlatkérő szervnek az elektronikus árlejtést a következő módszerek közül egy vagy több alkalmazásával kell lezárnia:

a) az előre megadott napon és időpontban;

b) ha nem kap több olyan új árat vagy új értéket, amely megfelelne a minimális eltérésre vonatkozó követelményeknek, feltéve, hogy korábban feltüntette, hogy mennyi idő telhet el az utolsó ajánlat beérkezése után az elektronikus árlejtés lezárásáig;

c) ha az előzetesen megállapított árlejtési szakaszok befejeződtek.

22.8. Az elektronikus árlejtés lezárása után az ajánlatkérő szervnek a szerződést az elektronikus árlejtés eredményei alapján kell odaítélnie.

23. Kirívóan alacsony összegű ajánlatok

23.1. Amennyiben egy adott szerződéssel kapcsolatban az ajánlatban szereplő ár vagy költség kirívóan alacsonynak tűnik, úgy az ajánlatkérő szerv köteles írásban bekérni az ár vagy költség általa lényegesnek tartott elemeire vonatkozó részletes adatokat, és az ajánlattevő számára lehetőséget biztosítani észrevételei benyújtására.

Az ajánlatkérő szerv különösen az alábbiakra vonatkozó észrevételeket veheti figyelembe:

a) a gyártási folyamat, a nyújtott szolgáltatás vagy az építési módszer gazdaságossága;

b) a választott műszaki megoldások vagy az ajánlattevő rendelkezésére álló kivételesen előnyös feltételek;

c) az ajánlat eredetisége;

d) az ajánlattevő megfelelése az alkalmazandó környezetvédelmi, szociális és munkajogi kötelezettségeknek;

e) az alvállalkozók megfelelése az alkalmazandó környezetvédelmi, szociális és munkajogi kötelezettségeknek;

f) az ajánlattevő lehetősége, hogy állami támogatásokat szerezzen az alkalmazandó szabályoknak megfelelően.

23.2. Az ajánlatkérő szerv csak abban az esetben utasíthatja el az ajánlatot, ha a benyújtott dokumentumok nem indokolják kielégítően az ajánlatban feltüntetett ár vagy költségek alacsony szintjét.

Az ajánlatkérő szervnek el kell utasítania az ajánlatot, ha megállapította, hogy az ajánlat azért tartalmaz kirívóan alacsony összeget, mert nem tesz eleget az alkalmazandó környezetvédelmi, szociális és munkajogi kötelezettségeknek.

23.3. Amennyiben az ajánlatkérő szerv megállapítja, hogy az ajánlatban szereplő összeg azért kirívóan alacsony, mert az ajánlattevő állami támogatáshoz jutott, az ajánlatot pusztán ezen az alapon csak akkor utasíthatja el, ha az ajánlattevő az ajánlatkérő szerv által megállapított kellő időn belül nem tudja bizonyítani, hogy a szóban forgó támogatás az EUMSZ 107. cikkének értelmében összeegyeztethető a belső piaccal.

24. Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések beérkezésére vonatkozó határidő

24.1. Amennyiben az ajánlatokat csak a helyszín megtekintése vagy a közbeszerzési dokumentumokhoz csatolt iratok helyszíni megtekintése után lehet elkészíteni, a határidőnek hosszabbnak kell lennie az e pontban meghatározott minimális határidőnél.

A következő esetekben a határidőt öt nappal meg kell hosszabbítani:

a) az ajánlatkérő szerv nem biztosít elektronikus úton közvetlen, ingyenes hozzáférést a közbeszerzési dokumentumokhoz;

b) az eljárást megindító hirdetményt a 4.2. pont b) alpontjának megfelelően kell közzétenni.

24.2. Nyílt eljárás esetében az ajánlatok beérkezésének határideje az eljárást megindító hirdetmény feladásának napjától számított legalább 37 nap.

24.3. Meghívásos eljárás, versenypárbeszéd, tárgyalásos versenyeljárás, dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása és innovációs partnerségek esetében a részvételi jelentkezések beérkezésének határideje az eljárást megindító hirdetmény feladásának napjától számított legalább 32 nap.

24.4. Meghívásos eljárás és tárgyalásos versenyeljárás esetében az ajánlatok beérkezésének határideje az ajánlattételi felhívás feladásának napjától számított legalább 30 nap.

24.5. Dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetében az ajánlatok beérkezésének határideje az ajánlattételi felhívás feladásának napjától számított legalább 10 nap.

24.6. A 13.1. pontban említett részvételi szándék kifejezésére való felhívás közzététele utáni eljárások esetében a határidő:

a) az ajánlatok beérkezésére vonatkozóan az ajánlattételi felhívás feladásának napjától számított legalább 10 nap a 13.1. pont a) alpontjában és a 13.3. pont b) alpontjának i. alszakaszában említett eljárás esetében;

b) a részvételi jelentkezések beérkezésére vonatkozóan legalább 10 nap és az ajánlatok beérkezésére vonatkozóan legalább 10 nap a 13.3. pont b) alpontjának ii. alszakaszában említett kétlépéses eljárás esetében.

24.7. Nyílt vagy meghívásos eljárás esetében az ajánlatkérő szerv öt nappal csökkentheti az ajánlatok beérkezésének határidejét, ha elfogadja, hogy az ajánlatokat elektronikus úton is be lehet nyújtani.

25. A közbeszerzési dokumentumokhoz való hozzáférés és a kiegészítő információk nyújtására vonatkozó határidő

25.1. Az ajánlatkérő szervnek az eljárást megindító hirdetmény közzétételének időpontjától vagy amennyiben hirdetmény nélküli eljárásról vagy a 13. pontban említett eljárásról van szó, az ajánlattételi felhívás feladásának időpontjától elektronikus úton ingyenes és közvetlen hozzáférést kell biztosítania a közbeszerzési dokumentumokhoz.

Indokolt esetben az ajánlatkérő szerv az általa meghatározott egyéb módon is továbbíthatja a közbeszerzési dokumentumokat, amennyiben a közvetlen elektronikus hozzáférés műszaki okokból nem biztosítható, vagy ha a közbeszerzési dokumentumok bizalmas információkat tartalmaznak. A 26.1. pont szerinti sürgős esetek kivételével az ilyen az esetekben a 24.1. pont második albekezdése alkalmazandó.

Az ajánlatkérő szerv előírhat a gazdasági szereplők számára olyan követelményeket, amelyek célja a közbeszerzési dokumentumokban rendelkezésre bocsátott információk bizalmas jellegének védelme. Az ajánlatkérő szervnek be kell jelentenie ezeket a követelményeket és az érintett közbeszerzési dokumentumokhoz való hozzáférés biztosításának módját.

25.2. Az ajánlatkérő szervnek a közbeszerzési dokumentumokhoz kapcsolódó kiegészítő információkat egyidejűleg, írásban és a lehető leghamarabb el kell juttatnia valamennyi érdekelt gazdasági szereplő részére.

Az ajánlatkérő szerv az ajánlatok beérkezésének határideje előtt kevesebb mint hat munkanappal benyújtott kiegészítő információkérésekre nem köteles válaszolni.

25.3. Az ajánlatkérő szervnek az alábbi esetekben meg kell hosszabbítania az ajánlatok beérkezésének határidejét:

a) ha az ajánlatok beérkezésének határideje előtt legalább hat nappal nem válaszolt a gazdasági szereplő által megfelelő időben benyújtott kiegészítő információkérésre;

b) ha jelentősen módosítja a közbeszerzési dokumentumokat.

26. Sürgős esetekben alkalmazandó határidők

26.1. Amennyiben kellően indokolt sürgősségre való tekintettel nem lehetséges a 24.2. és a24.3. pontban említett minimális határidők betartása nyílt vagy meghívásos eljárásban, úgy az ajánlatkérő szerv az alábbi határidőket szabhatja:

a) a részvételi jelentkezések vagy nyílt eljárásban az ajánlatok beérkezésének határideje tekintetében az eljárást megindító hirdetmény feladásának napjától számított legalább 15 nap;

b) meghívásos eljárásban az ajánlatok beérkezésének határideje tekintetében az ajánlattételi felhívás feladásának napjától számított legalább 10 nap.

26.2. Sürgős esetekben a 25.2. pont első albekezdésében és a 25.3. pont a) alpontjában megállapított határidő négy nap.

27. Elektronikus katalógusok

27.1. Amennyiben az elektronikus kommunikációs eszközök használata kötelező, az ajánlatkérő szerv előírhatja, hogy az ajánlatokat elektronikus katalógus formájában kell benyújtani, illetve, hogy elektronikus katalógust kell csatolni az ajánlathoz.

27.2. Amennyiben az ajánlatokat elektronikus katalógus formájában kell benyújtani, illetve az ilyen benyújtást elfogadják, az ajánlatkérő szervnek:

a) ezt közölnie kell az eljárást megindító hirdetményben;

b) a közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetnie az elektronikus katalógus formátumával, a használt elektronikus eszközökkel és a csatlakozás műszaki szabályaival és a katalógus leírásával kapcsolatos valamennyi szükséges információt.

27.3. Ha az ajánlatok elektronikus katalógusok formájában történő benyújtását követően többszereplős keretszerződés megkötésére kerül sor, az ajánlatkérő szerv rendelkezhet úgy, hogy a verseny egyedi szerződések tekintetében való újbóli megnyitása naprakésszé tett katalógusok alapján történjen a következő módszerek egyikének megfelelően:

a) az ajánlatkérő szerv felhívja a szerződő feleket, hogy a szóban forgó egyedi szerződés követelményeihez igazítva ismételten nyújtsák be elektronikus katalógusaikat;

b) az ajánlatkérő szerv értesíti a szerződő feleket, hogy a már benyújtott elektronikus katalógusokból szándékozik összegyűjteni azokat az információkat, amelyek a szóban forgó egyedi szerződés követelményeihez igazított ajánlatok létrehozásához szükségesek, feltéve, hogy e módszer alkalmazását bejelentették a keretszerződéssel kapcsolatos közbeszerzési dokumentumokban.

27.4. A 27.3. pont b) alpontjában említett módszer alkalmazása esetén az ajánlatkérő szervnek értesítenie kell a szerződő feleket arról, hogy mely napon és időpontban tervezi a szóban forgó egyedi szerződés követelményeihez igazított ajánlatok létrehozásához szükséges információk összegyűjtését, és lehetőséget ad arra, hogy a szerződő felek elutasítsák az információgyűjtést.

Az ajánlatkérő szervnek megfelelő időt kell hagynia az értesítés és a tényleges információgyűjtés között.

Az egyedi szerződés odaítélése előtt az ajánlatkérő szervnek át kell adnia az összegyűjtött információkat az érintett szerződő félnek, hogy lehetőséget adjon neki annak megerősítésére, hogy az így létrehozott ajánlat nem tartalmaz lényegi hibákat, vagy kifogása jelzésére, amennyiben lényegi hibát észlel.

28. Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések felbontása

28.1. Nyílt eljárásban az ajánlattevők meghatalmazott képviselői részt vehetnek a tenderbontáson.

28.2. Amennyiben a szerződés értéke eléri vagy túllépi a 175. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárokat, úgy az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek bizottságot kell kineveznie az ajánlatok felbontására. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő kockázatelemzés alapján eltekinthet ettől a kötelezettségtől a verseny újbóli megnyitásával járó keretszerződés esetében és a 11.1. pont második albekezdésében említett esetekben, ezen albekezdés d) és g) pontjában említett esetek kivételével.

A felbontóbizottság legalább két személyből áll, akik az érintett uniós intézmény legalább két, egymással hierarchikus viszonyban nem álló szervezeti egységének képviselői. Az összeférhetetlenség elkerülése érdekében e személyekre az 61. cikkben megállapított kötelezettségek vonatkoznak.

A 150. cikkben említett, vagy egy tagállamban elszigetelten működő képviseletekre és helyi szervekre különálló szervezeti egységek hiányában nem alkalmazandó azon követelmény, hogy a szervezeti egységek között ne legyen hierarchikus viszony.

28.3. Intézményközi alapon indított közbeszerzési eljárás esetében a felbontóbizottságot a közbeszerzési eljárásért felelős uniós intézmény illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselője nevezi ki.

28.4. Az ajánlatkérő szervnek megfelelő módszer alkalmazásával ellenőriznie és biztosítania kell az eredeti ajánlat és annak részeként a pénzügyi ajánlat sértetlenségét, valamint az eredeti ajánlat beérkezésének napját és időpontját igazoló, a 149. cikk (3) és (5) bekezdése szerinti bizonyíték sértetlenségét.

28.5. Nyílt eljárásban, amennyiben a szerződést a 167. cikk (4) bekezdésének megfelelően a legalacsonyabb ár vagy a legalacsonyabb költség módszere alapján ítélik oda, a követelményeknek megfelelő ajánlatokban feltüntetett árakat hangosan fel kell olvasni.

28.6. A beérkezett ajánlatok felbontásáról szóló jegyzőkönyvet az ajánlatok felbontásáért felelős személynek vagy személyeknek vagy a felbontóbizottság tagjainak alá kell írniuk. A jegyzőkönyvben meg kell határozni azon ajánlatokat, amelyek megfelelnek a 149. cikknek, és azokat is, amelyek nem, és közölni kell a 168. cikk (4) bekezdése szerinti azon okokat, amelyek következtében a nem megfelelő ajánlatok elutasításra kerültek. A jegyzőkönyv aláírására elektronikus rendszerben is sor kerülhet, feltéve, hogy az aláírót megfelelően azonosítják.

29. Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések értékelése

29.1. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő dönthet úgy, hogy az értékelőbizottságnak az ajánlatokat csak az odaítélési szempontok alapján kell értékelnie és rangsorolnia, míg a kizárási kritériumok és a kiválasztási szempontok értékelése az összeférhetetlenség elkerülését garantáló egyéb megfelelő módon történik.

29.2. Intézményközi alapon indított közbeszerzési eljárás esetében az értékelőbizottságot a közbeszerzési eljárásért felelős uniós intézmény illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselője nevezi ki. Az értékelőbizottság összetételének a lehető legnagyobb mértékben tükröznie kell a közbeszerzési eljárás intézményközi jellegét.

29.3. A 11.2. pont értelmében megfelelő, valamint a 12.2. pont értelmében nem szabálytalan és a 12.3 pont értelmében nem érvénytelen részvételi jelentkezések és ajánlatok érvényesnek minősülnek.

30. Az értékelés eredménye és az eljárást lezáró döntés

30.1. Az értékelés eredménye a szerződés odaítélésére vonatkozó javaslatot tartalmazó értékelő jelentés. Az értékelő jelentést az értékelést végző személynek vagy személyeknek vagy az értékelőbizottság tagjainak kell keltezniük és aláírniuk. A jelentés aláírására elektronikus rendszerben is sor kerülhet, feltéve, hogy az aláírót megfelelően azonosítani lehet.

Amennyiben az értékelőbizottság nem volt illetékes az ajánlatoknak a kizárási kritériumok és a kiválasztási szempontok tekintetében történő ellenőrzésében, akkor az értékelő jelentést azok a személyek is aláírják, akiket az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő e feladatok elvégzésére felhatalmazott.

30.2. Az értékelő jelentés tartalmazza a következőket:

a) az ajánlatkérő szerv neve és címe, valamint a szerződés tárgya és értéke vagy a keretszerződés tárgya és maximális értéke;

b) az elutasított jelentkezők vagy ajánlattevők neve, valamint az elutasítás oka hivatkozással a 141. cikk (1) bekezdésében említett valamely helyzetre vagy a kiválasztási szempontokra;

c) az elutasított ajánlatok hivatkozása és az elutasítás oka a következők bármelyikére való hivatkozással: i. a 167. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett minimumkövetelmények nem teljesítése; ii. a 21. pont 3. alpontjában megállapított minőségi minimumok nem teljesítése; iii. az ajánlat a 23. pont szerint kirívóan alacsony összegű;

d) a kiválasztott jelentkezők vagy ajánlattevők neve és a kiválasztás oka;

e) az elért pontszám szerint rangsorolandó ajánlattevők neve és az elért pontszám indokai;

f) a javasolt jelentkezők vagy a nyertes ajánlattevő neve és kiválasztásuk indokai;

g) amennyiben ismert, a szerződés vagy a keretszerződés azon részaránya, amelyet a javasolt szerződő fél alvállalkozó harmadik felekkel kíván teljesíttetni.

30.3. Az ajánlatkérő szervnek ezt követően meg kell hoznia az eljárást lezáró döntését, amelynek legalább az alábbiakat tartalmaznia kell:

a) a 30.2. pontban felsorolt valamennyi információt tartalmazó értékelő jelentés jóváhagyása, kiegészítve a következőkkel: i. a nyertes ajánlattevő neve és kiválasztásának indokai, hivatkozással az előre bejelentett alkalmassági követelményekre és odaítélési szempontokra, adott esetben ideértve az értékelő jelentésben szereplő ajánlástól eltérő döntés indokait; ii. hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, tárgyalásos eljárás vagy versenypárbeszéd esetében az alkalmazásukat indokoló, a 11., a 12. és a39. pontban említett körülmények;

b) adott esetben az ajánlatkérő szerv azon döntésének indokolása, hogy nem ítéli oda a szerződést.

30.4. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő az alábbi esetekben az értékelő jelentés és az eljárást lezáró döntés tartalmát aláírásával ellátott, egyetlen dokumentumba foglalhatja:

a) a 175. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárok alatti eljárások esetében, ha egyetlen ajánlatot nyújtottak be;

b) a verseny újbóli megnyitásával járó keretszerződés esetében, ha nem jelöltek ki értékelőbizottságot;

c) a 11.1. pont második albekezdésének c) és e) pontja, f) alpontjának i. és iii. alszakasza, továbbá h) alpontjában említett esetekben, ha nem jelöltek ki értékelőbizottságot.

30.5. Intézményközi alapon indított közbeszerzési eljárás esetében a 30.3. pontban említett döntést a közbeszerzési eljárásért felelős ajánlatkérő szervnek kell meghoznia.

31. A részvételre jelentkezők és az ajánlattevők tájékoztatása

31.1. Az ajánlatkérő szervnek az eljárás eredményével kapcsolatos döntésekről a lehető legrövidebb határidőn belül egyidejűleg, egyenként, elektronikus úton tájékoztatnia kell a részvételre jelentkezőket vagy az ajánlattevőket az alábbiakat követően:

a) a 168. cikk (3) bekezdésében említett esetekben a felbontási szakasz;

b) a két különálló szakaszban szervezett közbeszerzési eljárások esetében a kizárási kritériumok és kiválasztási szempontok alapján hozott döntés;

c) az eljárást lezáró döntés.

Az ajánlatkérő szervnek valamennyi esetben fel kell tüntetnie a részvételi jelentkezés vagy az ajánlat elutasításának okait és a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket.

A nyertes ajánlattevő értesítése során az ajánlatkérő szerv kijelenti, hogy az értesítés tárgyát képező döntés nem jelent a részéről kötelezettségvállalást.

31.2. Az ajánlatkérő szervnek a 170. cikk (3) bekezdésében meghatározott információkat a lehető legrövidebb határidőn belül, de legkésőbb az írásban kért tájékoztatás kézhezvételétől számított 15 napon belül közölnie kell. Ha az ajánlatkérő szerv saját felelősségére ítéli oda a szerződést, elektronikus úton közölnie kell az információkat. Az ajánlattevő a tájékoztatási kérelmet ugyancsak benyújthatja elektronikus úton.

31.3. Amennyiben az ajánlatkérő szerv elektronikus úton ad tájékoztatást, akkor úgy kell tekinteni, hogy a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő megkapta az információt, ha az ajánlatkérő szerv bizonyítani tudja, hogy azt elküldte az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben megadott elektronikus címre.

Ilyen esetben az a nap minősül a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő általi kézhezvétel idejének, amelyen az ajánlatkérő szerv elküldte az információt.

2. FEJEZET

Az Unió intézményei által saját felelősségükre odaítélt szerződésekre alkalmazandó rendelkezések

32. Központi beszerző szerv

32.1. A központi beszerző szerv működhet:

a) más ajánlatkérő szervek számára történő vásárlással, raktározással és viszonteladással foglalkozó nagykereskedőként;

b) keretszerződéseket odaítélő vagy az eredeti hirdetményben bejelentettnek megfelelően más ajánlatkérő szervek által használható dinamikus beszerzési rendszereket működtető közvetítőként.

32.2. A központi beszerző szervnek az összes közbeszerzési eljárást elektronikus kommunikációs eszközök alkalmazásával kell elvégeznie.

33. Tételek

33.1. Amennyiben helyénvaló, technikailag kivitelezhető és költséghatékony, a szerződéseket egy eljáráshoz tartozó külön tételek formájában kell odaítélni.

33.2. Amennyiben a szerződés tárgya több tételre oszlik, amely tételek mindegyike önálló szerződés tárgyát képezi, úgy a szerződés valamennyi tételének összértékét kell figyelembe venni az alkalmazandó értékhatár átfogó értékelésekor.

Amennyiben a tételek összértéke eléri vagy túllépi a 175. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárokat, úgy a 163. cikk (1) bekezdése, a 164. cikk és a 165. cikk alkalmazandó minden egyes tételre.

33.3. Amennyiben a szerződést külön tételek formájában ítélik oda, az ajánlatokat tételenként külön értékelik. Ha ugyanannak az ajánlattevőnek több tételt ítélnek oda, elegendő egyetlen, e tételeket magában foglaló szerződést aláírni.

34. A szerződés becsült értékének meghatározására vonatkozó rendelkezések

34.1. Az ajánlatkérő szervnek a teljes kifizetendő összeg alapján kell megbecsülnie a szerződés értékét, amelybe beleértendő az opció minden formája és a szerződések meghosszabbítása.

E becslést legkésőbb akkor kell elvégezni, amikor az ajánlatkérő szerv megindítja a közbeszerzési eljárást.

34.2. A keretszerződések és a dinamikus beszerzési rendszerek esetében a keretszerződés vagy a dinamikus beszerzési rendszer teljes időtartama alatt tervezett összes szerződés maximális értékét kell figyelembe venni.

Az innovációs partnerségek esetében a figyelembe veendő érték a tervezett partnerség valamennyi szakasza során megvalósítandó kutatási és fejlesztési tevékenységek, valamint a tervezett partnerség végén megvásárolandó építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások legmagasabb becsült értéke.

Amennyiben az ajánlatkérő szerv a részvételre jelentkezők, illetve ajánlattevők számára fizetendő összegekről rendelkezik, azokat a szerződés becsült értékének kiszámításakor figyelembe kell vennie.

34.3. Szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés esetében figyelembe kell venni a következőket:

a) biztosítási szolgáltatás esetében a fizetendő biztosítási díj és egyéb ellenszolgáltatások;

b) banki vagy pénzügyi szolgáltatás esetében a díjak, jutalékok, kamatok és egyéb ellenszolgáltatások;

c) tervezést is magában foglaló szolgáltatás esetében a díjak, a fizetendő jutalékok és egyéb ellenszolgáltatások.

34.4. Olyan szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés esetében, amely nem határozza meg a teljes árat, illetve olyan árubeszerzésre irányuló szerződés esetében, amely termékek pénzügyi lízingjére, bérletére, haszonbérletére vagy részletre vásárlására irányul, a következő értéket kell alapul venni a szerződés becsült értékének kiszámításához:

a) határozott időre szóló szerződés esetében: i. amennyiben a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés időtartama nem haladja meg a 48 hónapot, illetve az árubeszerzésre irányuló szerződés időtartama nem haladja meg a 12 hónapot, a szerződésnek a teljes időtartamra számított összértéke; ii. amennyiben az árubeszerzésre irányuló szerződés időtartama meghaladja a 12 hónapot, úgy a szerződés összértéke, a becsült maradványértéket is beleértve;

b) határozatlan időre szóló szerződés, illetve a 48 hónapot meghaladó időre szóló, szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés esetében a szerződés havi értékének negyvennyolcszorosa.

34.5. Rendszeresen odaítélt vagy adott időn belül meghosszabbítandó, szolgáltatásnyújtásra vagy árubeszerzésre irányuló szerződés esetében a szerződés becsült értékét a következők valamelyikének alapján kell kiszámítani:

a) az előző 12 hónap vagy pénzügyi év során egymást követően odaítélt, azonos típusú szerződések tényleges, lehetőség szerint az első szerződést követő 12 hónap folyamán bekövetkező mennyiségi vagy értékbeli változások figyelembevételével kiigazított összértéke;

b) a pénzügyi év során egymást követően odaítélt, azonos típusú szerződések becsült összértéke.

34.6. Építési beruházásra irányuló szerződés esetében nemcsak a beruházás értékét kell figyelembe venni, hanem a beruházás végrehajtásához szükséges és a szerződő fél részére az ajánlatkérő szerv által rendelkezésre bocsátott áruk és szolgáltatások becsült összértékét is.

34.7. Koncessziós szerződés esetében a koncesszió értéke a koncessziós jogosult teljes becsült árbevétele a szerződés időtartama alatt.

Az értéket a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott objektív módszer alkalmazásával kell kiszámítani, figyelembe véve különösen a következőket:

a) az építmények használói vagy a szolgáltatások igénybe vevői által fizetett - az ajánlatkérő szerv nevében beszedetteken kívüli - díjakból és bírságokból származó bevétel;

b) harmadik felek által a koncesszió teljesítésével összefüggésben nyújtott támogatások vagy egyéb pénzügyi előnyök értéke;

c) a koncesszió részét képező bármilyen eszköz értékesítéséből származó jövedelem;

d) mindazon áruk és szolgáltatások értéke, amelyeket az ajánlatkérő szerv a koncessziós jogosult rendelkezésére bocsát, feltéve, hogy azok az építési beruházások kivitelezéséhez vagy a szolgáltatások nyújtásához szükségesek;

e) a részvételre jelentkezők vagy az ajánlattevők részére teljesített kifizetések.

35. A szerződés aláírását megelőző várakozási időszak

35.1. A várakozási időszakot az alábbi időpontok egyikétől kell számítani:

a) a nyertes és a sikertelen ajánlattevőknek küldött értesítések egyidejű, elektronikus úton történő feladását követő nap;

b) amennyiben a szerződést vagy keretszerződést a 11.1. pont második albekezdésének b) alpontja szerint ítélték oda, a 2.4. pontban említett, az odaítélésről szóló tájékoztatónak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követő nap.

Amennyiben szükséges, az ajánlatkérő szerv további vizsgálat céljából felfüggesztheti a szerződés aláírását, ha ezt a sikertelen vagy sérelmet szenvedő jelentkezők vagy ajánlattevők kérelmei vagy megjegyzései, vagy a 175. cikk (3) bekezdésében meghatározott időszak alatt kapott bármely releváns információ indokolja. Felfüggesztés esetén valamennyi részvételre jelentkezőt vagy ajánlattevőt a felfüggesztési határozatot követő három munkanapon belül értesíteni kell.

Amennyiben a szerződés vagy keretszerződés nem írható alá az eredetileg nyertes ajánlattevővel, az ajánlatkérő szerv odaítélheti azt a következő legjobb ajánlattevőnek.

35.2. A 35.1. pontban előírt időszak nem alkalmazandó a következő esetekben:

a) azon eljárások esetében, amelyekben csak egyetlen ajánlatot nyújtottak be;

b) keretszerződésen alapuló egyedi szerződések;

c) dinamikus beszerzési rendszerek;

d) a 11. pontban említett hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, a 11.1. pont második albekezdésének b) alpontjában meghatározott eljárásnak megfelelően odaítélt szerződések kivételével.

3. FEJEZET

Közbeszerzés a külső fellépések területén

36. Az értékhatárokra és a külső szerződések odaítélése tekintetében megállapított intézkedésekre vonatkozó különös rendelkezések

A 2. pont a 2.5. pont kivételével, a 3. pont, a 4. pont, a 6. pont, a 12.1. pont a) és c)-f) alpontja, a 12.4. pont, a 13.3. pont, a 14. pont, a 15. pont, a 17.3-17.7. pont, a 20.4. pont, a 23.3. pont, a 24. pont, a 25.2. pont és a 25.3. pont, a 26. pont, a 28. pont, a 29. pont a 29.3. pont kivételével nem alkalmazandó a 178. cikk (2) bekezdésében említett ajánlatkérő szervek által vagy azok nevében kötött közbeszerzési szerződésekre. A 32., 33. és 34. pont nem alkalmazandó a külső fellépések területéhez tartozó közbeszerzésekre. A 35. pont alkalmazandó a külső fellépések területéhez tartozó közbeszerzésekre. A 35.1. pont második albekezdésének alkalmazásában a várakozási időszak a 178. cikk (1) bekezdésében meghatározott időszak.

Az e fejezetben foglalt közbeszerzési rendelkezések végrehajtásáról a Bizottság dönt, többek között az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által azokban az esetekben alkalmazandó megfelelő kontrollok tekintetében, amikor nem a Bizottság az ajánlatkérő szerv.

37. Meghirdetés

37.1. Adott esetben a 38.1. pont a) alpontjában említett meghívásos vagy a b) alpontjában említett nyílt eljárás szerinti előzetes tájékoztatót elektronikus úton a lehető legkorábbi időpontban meg kell küldeni a Kiadóhivatalnak.

37.2. Az odaítélésről szóló tájékoztatót a szerződés aláírását követően kell kiküldeni, kivéve, ha az még szükséges, a szerződést titkosnak nyilvánították, vagy ha a szerződés teljesítését különleges biztonsági intézkedéseknek kell kísérniük, vagy amikor az Unió vagy a kedvezményezett ország alapvető érdekeinek védelme úgy kívánja, és ha a szerződés odaítéléséről szóló tájékoztató közzététele nem helyénvaló.

38. Értékhatárok és eljárások

38.1. A külső fellépések területén a közbeszerzési eljárások a következők:

a) a 164. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett meghívásos eljárás;

b) a 164. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett nyílt eljárás;

c) a helyi nyílt eljárás;

d) az egyszerűsített eljárás.

38.2. Az értékhatárok szerinti közbeszerzési eljárások az alábbiak:

a) a nyílt vagy meghívásos eljárás a következő szerződések esetében alkalmazható: i. legalább 300 000 EUR értékű, szolgáltatásnyújtásra és árubeszerzésre irányuló szerződések és szolgáltatási koncessziós szerződések; ii. legalább 5 000 000 EUR értékű, építési beruházásra irányuló szerződések és építési koncessziós szerződések;

b) a helyi nyílt eljárás a következő szerződések esetében alkalmazható: i. legalább 100 000 EUR értékű, de 300 000 EUR-nál kisebb értékű, árubeszerzésre irányuló szerződések; ii. legalább 300 000 EUR értékű, de 5 000 000 EUR-nál kisebb értékű, építési beruházásra irányuló szerződések és építési koncessziós szerződések;

c) az egyszerűsített eljárás a következő szerződések esetében alkalmazható: i. 300 000 EUR-nál kisebb értékű, szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések, szolgáltatási koncessziós szerződések, építési beruházásra irányuló szerződések és építési koncessziós szerződések; ii. 100 000 EUR-nál kisebb értékű, árubeszerzésre irányuló szerződések;

d) a legfeljebb 20 000 EUR értékű szerződések egyetlen ajánlat alapján is odaítélhetők;

e) a legfeljebb 2 500 EUR összegű kiadási tételek kifizetése végrehajtható egyszerűen számla ellenében, ajánlat előzetes elfogadása nélkül.

38.3. A 38.1. pont a) alpontjában említett meghívásos eljárásban az eljárást megindító hirdetmény közli azon részvételre jelentkezők számát, akik felkérést fognak kapni az ajánlattételre. Szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés esetében legalább négy részvételre jelentkezőt kell meghívni. A tényleges verseny biztosítása érdekében elegendő számú részvételre jelentkezőnek kell lehetővé tenni, hogy ajánlatot nyújtson be.

A kiválasztott részvételre jelentkezők listáját a Bizottság weboldalán közzé kell tenni.

Ha a kiválasztási szempontoknak vagy a kapacitásra vonatkozó minimumszinteknek megfelelő részvételre jelentkezők száma nem éri el a minimális számot, az ajánlatkérő szerv dönthet úgy, hogy csak az ajánlattétel feltételeinek megfelelő részvételre jelentkezőket kéri fel ajánlattételre.

38.4. A 38.1. pont c) alpontjában említett helyi nyílt eljárás esetében az eljárást megindító hirdetményt legalább a címzett állam hivatalos közlönyében vagy ezzel egyenértékű, helyi ajánlattételi felhívásokat tartalmazó kiadványban kell közzétenni.

38.5. A 38.1. pont d) alpontjában említett egyszerűsített eljárás szerint az ajánlatkérő szervnek legalább három, általa kiválasztott ajánlattevőből álló listát kell összeállítania, hirdetmény közzététele nélkül.

Az egyszerűsített eljárás ajánlattevőit a 13.1. pont b) alpontjában említett részvételi szándék kifejezésére való felhívás meghirdetése nyomán összeállított értékesítők listájáról lehet kiválasztani.

Ha az ajánlattevőkkel folytatott konzultációt követően az ajánlatkérő szerv csak egyetlen olyan ajánlatot kap, amely igazgatási és technikai szempontból érvényes, a szerződés odaítélhető, amennyiben az odaítélési szempontok teljesülnek.

38.6. Azon jogi szolgáltatások esetében, amelyek nem tartoznak a 11.1. pont második albekezdésének h) alpontja alá, az ajánlatkérő szerv a szerződés becsült értékétől függetlenül alkalmazhatja az egyszerűsített eljárást.

39. A tárgyalásos eljárás alkalmazása szolgáltatásnyújtásra, árubeszerzésre és építési beruházásra irányuló szerződés esetében

39.1. Az ajánlatkérő szerv az alábbi esetekben alkalmazhat egyetlen résztvevővel folytatott tárgyalásos eljárást:

a) amennyiben a szolgáltatásokat közszektorbeli szervek vagy nonprofit intézmények vagy egyesületek végzik, és intézményi jellegű vagy szociális támogató tevékenységről van szó;

b) amennyiben az ajánlati eljárás sikertelen volt, azaz minőségileg és/vagy pénzügyileg értékelhető ajánlatot nem nyújtottak be; ezen esetben az ajánlati eljárás megszüntetését követően az ajánlatkérő szerv az eljárás résztvevői közül általa kiválasztott egy vagy több ajánlattevővel tárgyalhat, feltéve, hogy a közbeszerzési dokumentumokat nem változtatják meg lényegesen;

c) amennyiben a meglévő szerződés idő előtti felbontását követően új szerződés megkötésére van szükség.

39.2. A 11.1. pont második albekezdése c) alpontjának alkalmazásában a válságban végrehajtott műveletek úgy tekintendők, hogy kimerítik a rendkívüli sürgősség esetét. A megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőnek adott esetben a többi érintett, megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselővel egyeztetve kell megállapítania, hogy rendkívüli szükséghelyzet áll fenn, és döntését a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvére tekintettel rendszeresen felül kell vizsgálnia.

39.3. A 39.1. pont a) alpontjában említett intézményi jellegű tevékenységek magukban foglalják a közszektorbeli szervek alapokmányához közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásokat.

40. Kiírási feltételek

A 16.3. ponttól eltérve a részvételi jelentkezéssel járó eljárásokban a kiírási feltételek az eljárás két szakaszának megfelelően két részre bonthatók úgy, hogy az első rész csak a 16.3. pont a) és f) alpontjában említett információt tartalmazza.

41. Eljárási határidők

41.1. Szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés esetében az ajánlattételi felhívást tartalmazó levél feladását követő nap és az ajánlatok beérkezésének határideje között legalább 50 napnak kell eltelnie. Sürgős esetekben azonban más határidő is engedélyezhető.

41.2. Az ajánlattevők az ajánlatok beérkezésének határideje előtt írásban kérdéseket tehetnek fel. Az ajánlatkérő szervnek az ajánlatok beérkezésének határideje előtt meg kell válaszolnia a kérdéseket.

41.3. Meghívásos eljárás esetében a részvételi jelentkezések beérkezésének határideje az eljárást megindító hirdetmény közzétételétől számítva legalább 30 nap. Az ajánlattételi felhívást tartalmazó levél elküldését követő naptól az ajánlatok beérkezésének határidejéig legalább 50 napnak kell eltelnie. Egyes rendkívüli esetekben azonban más határidő is engedélyezhető.

41.4. Nyílt eljárás esetében az ajánlatok beérkezésének határideje az eljárást megindító hirdetmény közzétételét követő naptól számítva legalább:

a) 90 nap építési beruházásra irányuló szerződés esetében;

b) 60 nap árubeszerzésre irányuló szerződés esetében.

Egyes rendkívüli esetekben azonban más határidő is engedélyezhető.

41.5. Helyi nyílt eljárás esetében az ajánlatok beérkezésének határideje az eljárást megindító hirdetmény közzétételének napjától számítva legalább:

a) 60 nap építési beruházásra irányuló szerződés esetében;

b) 30 nap árubeszerzésre irányuló szerződés esetében.

Egyes rendkívüli esetekben azonban más határidő is engedélyezhető.

41.6. A 38.1. pont d) alpontjában említett egyszerűsített eljárásban a részvételre jelentkezőknek az ajánlattételi felhívást tartalmazó levél feladásának napjától legalább 30 nap áll rendelkezésükre ajánlatuk benyújtására.

II. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

( 1 ) A Tanács 1182/71/EGK, Euratom rendelete (1971. június 3.) az időtartamokra, időpontokra és határidőkre vonatkozó szabályok meghatározásáról (HL L 124., 1971.6.8., 1. o.).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1306/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 549. o.).

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács 514/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a Menekültügyi, a Migrációs és az Integrációs alapra, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról (HL L 150., 2014.5.20., 112. o.).

( 4 ) A Tanács 608/2014/EU, Euratom rendelete (2014. május 26.) az Európai Unió saját forrásainak rendszerére vonatkozó végrehajtási intézkedésekről (HL L 168., 2014.6.7., 29. o.).

( 5 ) A Tanács 1467/97/EK rendelete (1997. július 7.) a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról (HL L 209., 1997.8.2., 6. o.).

( 6 ) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

( 7 ) A Tanács 2010/427/EU határozata (2010. július 26.) az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének a megállapításáról (HL L 201., 2010.8.3., 30. o.).

( 8 ) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

( 9 ) A Tanács 58/2003/EK rendelete (2002. december 19.) a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról (HL L 11., 2003.1.16., 1. o.).

( 10 ) Az Európai Parlament és a Tanács 231/2014/EU rendelete (2014. március 11.) az IPA II Előcsatlakozási Támogatási Eszköz létrehozásáról (HL L 77., 2014.3.15., 11. o.).

( 11 ) Az Európai Parlament és a Tanács 232/2014/EU rendelete (2014. március 11.) az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz létrehozásáról (HL L 77., 2014.3.15., 27. o.).

( 12 ) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

( 13 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

( 14 ) HL C 316., 1995.11.27., 48. o.

( 15 ) HL C 195., 1997.6.25., 1. o.

( 16 ) A Tanács 2003/568/IB kerethatározata (2003. július 22.) a magánszektorban tapasztalható korrupció elleni küzdelemről (HL L 192., 2003.7.31., 54. o.).

( 17 ) A Tanács 2008/841/IB kerethatározata (2008. október 24.) a szervezett bűnözés elleni küzdelemről (HL L 300., 2008.11.11., 42. o.).

( 18 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).

( 19 ) A Tanács 2002/475/IB kerethatározata (2002. június 13.) a terrorizmus elleni küzdelemről (HL L 164., 2002.6.22., 3. o.).

( 20 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/36/EU irányelve (2011. április 5.) az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (HL L 101., 2011.4.15., 1. o.).

( 21 ) A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

( 22 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/847 rendelete (2015. május 20.) a pénzátutalásokat kísérő adatokról és a 1781/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 1. o.).

( 23 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

( 24 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2195/2002/EK rendelete (2002. november 5.) a Közös Közbeszerzési Szószedetről (CPV) (HL L 340., 2002.12.16., 1. o.).

( 25 ) A Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről (HL L 347., 2006.12.11., 1. o.).

( 26 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).

( 27 ) A Tanács (EU, Euratom) 2020/2053 határozata (2020. december 14.) az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről és a 2014/335/EU, Euratom határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 424., 2020.12.15., 1. o.).

( *1 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o).";

( *2 ) A Bizottság 1407/2013/EU rendelete (2013. december 18.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 352., 2013.12.24., 1. o.).

( *3 ) A Bizottság 1408/2013/EU rendelete (2013. december 18.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 352., 2013.12.24., 9. o.).

( *4 ) A Bizottság 717/2014/EU rendelete (2014. június 27.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 190., 2014.6.28., 45. o.).";

( *5 ) Az Európai Parlament és a Tanács 516/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap létrehozásáról, a 2008/381/EK tanácsi határozat módosításáról, valamint az 573/2007/EK és az 575/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozatok és a 2007/435/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 150., 2014.5.20., 168. o.).";

( *6 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1017 rendelete (2015. június 25.) az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és a Beruházási Projektek Európai Portáljáról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról - az Európai Stratégiai Beruházási Alap (HL L 169., 2015.7.1., 1. o.).";

( 28 )

(+) Az irányító hatóságoknak olyan rendszert kell kialakítaniuk, amely számítógépes formában rögzíti és tárolja az egyes résztvevőkre vonatkozó adatokat, amint azt az 1303/2013/EU rendelet 125. cikke (2) bekezdésének d) pontja előírja. A tagállamok által bevezetett adatfeldolgozási szabályoknak összhangban kell lenniük a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.) és különösen annak 7. és 8. cikkével.

A *-gal jelölt indikátorok vonatkozásában megadott adatok a 95/46/EK irányelv 7. cikkének megfelelően személyes adatoknak minősülnek. Az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettségnek teljesítéséhez ezeket az adatokat fel kell dolgozni (a 95/46/EK irányelv 7. cikkének c) pontja). Az »adatkezelő« meghatározását lásd a 95/46/EK irányelv 2. cikkében.

A **-gal jelölt indikátorok vonatkozásában megadott adatok a 95/46/EK irányelv 8. cikkének megfelelően különleges adatoknak minősülnek. Megfelelő garanciák nyújtása mellett a tagállamok, alapvető közérdekből, nemzeti jogszabályaikban vagy a felügyelő hatóság határozatában további mentességeket állapíthatnak meg a 95/46/EK irányelv 8. cikke (2) bekezdésében foglaltakon kívül (a 95/46/EK irányelv 8. cikkének (4) bekezdése).

( 29 )

(++) Az adatokat kisebb közigazgatási egységek szintjén (2. szintű helyi közigazgatási egységek) kell összegyűjteni a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló, 2003. május 26-i 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 154., 2003.6.21., 1. o.) összhangban."

( *7 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o).";

( *8 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o)."

( 30 ) A Tanács 77/249/EGK irányelve (1977. március 22.) az ügyvédi szolgáltatásnyújtás szabadsága tényleges gyakorlásának elősegítéséről (HL L 78., 1977.3.26., 17. o.).

( 31 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

( 32 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/21/EK irányelve (2002. március 7.) az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról (Keretirányelv) (HL L 108., 2002.4.24., 33. o.).

( 33 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelve (2010. március 10.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (HL L 95., 2010.4.15., 1. o.).

( 34 ) Az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).

( 35 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1221/2009/EK rendelete (2009. november 25.) a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről és a 761/2001/EK rendelet, a 2001/681/EK és a 2006/193/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 342., 2009.12.22., 1. o.).