32018R1046[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU, Euratom) 2018/1046 RENDELETE

(2018. július 18.)

az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről

ELSŐ RÉSZ

KÖLTSÉGVETÉSI RENDELET

I. CÍM

TÁRGY, FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS ÁLTALÁNOS ELVEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet meghatározza az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség általános költségvetésének (a továbbiakban: a költségvetés) megállapítására és végrehajtására, valamint az elszámolások bemutatására és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

"pályázó" : az a természetes személy, illetve jogi személyiséggel rendelkező vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely pályázatot nyújtott be vissza nem térítendő támogatás odaítélésére vonatkozó eljárásban vagy pénzdíjas versenypályázatra;

2.

"pályázati dokumentum" : az ajánlat, a részvétel iránti jelentkezés, a vissza nem térítendő támogatás iránti pályázat vagy a pénzdíjas versenypályázatra benyújtott pályázat;

3.

"odaítélési eljárás" : a közbeszerzési eljárás, a vissza nem térítendő támogatás odaítélésére vonatkozó eljárás, a pénzdíjas versenypályázat, illetve a szakértők vagy a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja szerint költségvetést végrehajtó személyek vagy szervezetek kiválasztására irányuló eljárás;

4.

"alap-jogiaktus" :

az ajánlástól és véleménytől eltérő olyan jogi aktus, amely jogalapot biztosít az intézkedésekhez és a költségvetésbe beállított kapcsolódó megfelelő kiadások, illetve a költségvetés által támogatott költségvetési biztosítékok vagy pénzügyi támogatás végrehajtásához, és amely a következő formák valamelyikét öltheti: a)

az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés (az Euratom-Szerződés) végrehajtása tekintetében az EUMSZ 288. cikke értelmében vett rendelet, irányelv vagy határozat; vagy b)

az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) V. címének végrehajtása tekintetében az EUSZ 28. cikkének (1) bekezdésében és 31. cikkének (2) bekezdésében, 33. cikkében, 42. cikkének (4) bekezdésében, valamint 43. cikkének (2) bekezdésében meghatározott formák valamelyike;

5.

"kedvezményezett" : az a természetes személy, illetve jogi személyiséggel rendelkező vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akivel vagy amellyel vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodást írtak alá;

6.

"vegyes finanszírozási eszköz vagy platform" : a Bizottság és a fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézmények között létrejött olyan együttműködési keret, amelynek célja, hogy ötvözze a költségvetésből nyújtott nem visszafizetendő támogatási formákat és/vagy pénzügyi eszközöket és/vagy költségvetési biztosítékokat, valamint a fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézményektől, továbbá a magánszektorbeli pénzügyi intézményektől és a magánszektorbeli befektetőktől származó visszafizetendő támogatási formákat;

7.

"költségvetés-végrehajtás" : a költségvetési előirányzatoknak a 62. cikkben előírt módszerekkel összhangban való kezelésével, monitoringjával, kontrolljával és ellenőrzésével kapcsolatos tevékenységek végzése;

8.

"költségvetési kötelezettségvállalás" : az a művelet, amelynek során az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő előjegyzi a költségvetésben azokat az előirányzatokat, amelyek a jogi kötelezettségvállalások teljesítését célzó későbbi kifizetések fedezéséhez szükségesek;

9.

"költségvetési biztosíték" : az Unió olyan jogi kötelezettségvállalása, amelyben vállalja valamely különböző fellépésekből álló program támogatását a költségvetésre vonatkozó pénzügyi kötelezettség felvállalása útján, amely a program végrehajtása során egy meghatározott esemény bekövetkezése esetén lehívható, és érvényes marad a támogatott program keretében tett kötelezettségvállalások lejáratáig;

10.

"ingatlanszerződés" : olyan szerződés, amely földterület, épületek vagy egyéb ingatlan vételére, cseréjére, hosszú lejáratú lízingjére, haszonélvezetére, lízingjére, bérletére vagy részletre történő vásárlására vonatkozik, vételi opcióval vagy anélkül. A szerződés vonatkozhat mind meglévő, mind befejezés előtt álló épületre, feltéve, hogy a részvételre jelentkező beszerezte a rá vonatkozó érvényes építési engedélyt. Nem vonatkozik azonban e fogalom az építési beruházásra irányuló szerződésekben foglalt, az ajánlatkérő szerv által meghatározott kiírási feltételekkel összhangban kialakított épületekre;

11.

"részvételre jelentkező" : a meghívásos eljárásban, tárgyalásos versenyeljárásban, versenypárbeszédben, innovációs partnerségben, tervpályázaton vagy tárgyalásos eljárásban való részvételre történő meghívásért folyamodó, vagy részvételre meghívott gazdasági szereplő;

12.

"központi beszerző szerv" : olyan ajánlatkérő szerv, amely központosított és - adott esetben - járulékos beszerzési tevékenységet végez;

13.

"műveletellenőrzés" : a bevételi vagy kiadási műveletek egy meghatározott aspektusának vizsgálata;

14.

"koncessziós szerződés" :

egy vagy több gazdasági szereplő és egy vagy több, a 174. és 178. cikk értelmében vett ajánlatkérő szerv által, írásban megkötött visszterhes szerződés, amelynek tárgya valamely gazdasági szereplőnek építési beruházás kivitelezésével, illetve szolgáltatások nyújtásával és irányításával való megbízása (a továbbiakban: a koncesszió) és amelyben: a)

az ellenszolgáltatás vagy kizárólag az építmény vagy szolgáltatás hasznosítási joga, vagy ez a jog pénzbeli ellenszolgáltatással kiegészítve; b)

a koncessziós szerződés elnyerésével a koncessziós jogosultra hárul a szóban forgó építmények vagy szolgáltatások hasznosításával járó működési kockázat, beleértve a keresleti kockázatot vagy kínálati kockázatot, vagy mindkettőt. Abban az esetben, ha rendes működési feltételek mellett nincs garancia arra, hogy megtérülnek az érintett építmény vagy szolgáltatás hasznosítása során végzett beruházások, illetve felmerült költségek, úgy tekintendő, hogy a koncessziós jogosult viseli a működési kockázatot;

15.

"függő kötelezettség" : olyan lehetséges pénzügyi kötelezettség, amely egy jövőbeli esemény eredményétől függően merülhet fel;

16.

"szerződés" : a közbeszerzési szerződés vagy a koncessziós szerződés;

17.

"szerződő fél" : az a gazdasági szereplő, akivel, illetve amellyel közbeszerzési szerződést írtak alá;

18.

"hozzájárulási megállapodás" : olyan megállapodás, amelyet uniós forrásokat felhasználó személyekkel vagy szervezetekkel kötöttek meg a 62. cikk (1) bekezdése c) pontjának ii-viii. alpontja alapján;

19.

"kontroll" : minden, a műveletek hatékonyságáról, eredményességéről és gazdaságosságáról, a jelentések megbízhatóságáról, az eszközök és információk védelméről, a csalás és a szabálytalanságok megelőzéséről, feltárásáról és korrekciójáról, valamint az azok nyomán hozott intézkedésekről megalapozott bizonyosságot adó intézkedés, és az alapul szolgáló ügyletek jogszerűségéhez és szabályszerűségéhez kapcsolódó kockázat megfelelő kezelése, figyelembe véve a programok többéves jellegét, valamint az érintett kifizetések jellegét. A kontroll több műveletellenőrzésből is állhat, valamint az első mondatban említett célkitűzések megvalósításához szükséges szakpolitikák és eljárások végrehajtását is magában foglalhatja;

20.

"partner" : az a fél, amelynek részére költségvetési biztosítékot nyújtanak;

21.

"válsághelyzet" : a)

olyan helyzet, amely fegyveres konfliktussal vagy az ország vagy annak környezete destabilizálásával fenyegető, azonnali vagy közvetlen veszélyt jelent; b)

olyan helyzet, amelyet természeti katasztrófák okozhatnak, olyan ember okozta válságok, mint a háborúk vagy más konfliktusok, vagy hasonló hatásokat kiváltó az éghajlatváltozáshoz, a környezetkárosodáshoz, az energia és a természeti erőforrások szűkössé válásához vagy a szélsőséges szegénységhez kapcsolódó különleges körülmények is;

22.

"a kötelezettségvállalás visszavonása" : olyan művelet, amelynek során az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő részben vagy egészben töröl egy költségvetési kötelezettségvállalással előzőleg lefoglalt előirányzatot;

23.

"dinamikus beszerzési rendszer" : a piacon általában elérhető tételek gyakori beszerzésének lebonyolítására szolgáló, teljes mértékben elektronikus folyamat;

24.

"gazdasági szereplő" : bármely természetes vagy jogi személy - beleértve a közjogi szerveket is -, illetve ezek csoportja, aki vagy amely árubeszerzést, építési beruházások kivitelezését, szolgáltatások nyújtását vagy ingatlanok értékesítését kínálja;

25.

"tulajdonviszonyt megtestesítő befektetés" : közvetlen vagy közvetett tőkejuttatás egy cég számára a cég teljes vagy részleges tulajdonlása ellenében, ahol a tőkebefektető bizonyos irányítási jogkört is szerezhet a cégben, és részesülhet a cég nyereségéből;

26.

"európai hivatal" : olyan, a Bizottság által vagy a Bizottság és egy vagy több egyéb uniós intézmény által létrehozott adminisztratív struktúra, amelyet meghatározott horizontális feladatok elvégzésére hoztak létre;

27.

"jogerős közigazgatási határozat" : valamely közigazgatási hatóság olyan határozata, amely jogerővel bír és kötelező érvényű az alkalmazandó jogszabályok szerint;

28.

"pénzügyi instrumentum" : minden olyan instrumentum, amely lehet készpénz, egy magán- vagy köztulajdonban lévő szervezet tulajdonviszonyt megtestesítő eszköze, vagy egy ilyen szervezettől származó készpénz vagy egyéb pénzügyi instrumentum átvételére vonatkozó szerződéses jog;

29.

"pénzügyi eszköz" : a költségvetésből nyújtott olyan uniós pénzügyi támogatási intézkedés, amelynek célja, hogy egy vagy több konkrét uniós szakpolitikai célkitűzést szolgáljon, amely tulajdonviszonyt, illetve részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések, kölcsönök vagy biztosítékok, vagy más kockázatmegosztó eszközök formáját öltheti, és adott esetben a pénzügyi támogatás egyéb formáival vagy megosztott irányítás alá tartozó forrásokkal vagy az Európai Fejlesztési Alapból (EFA) származó forrásokkal kombinálhatók;

30.

"pénzügyi felelősségvállalás" : olyan szerződéses kötelezettség, amely készpénz vagy egyéb pénzügyi instrumentum egy másik szervezet részére való átadására vonatkozik;

31.

"keretszerződés" : egy vagy több gazdasági szereplő és egy vagy több ajánlatkérő szerv között létrejött közbeszerzési szerződés, amelynek célja az egy adott időszakban odaítélendő, a keretszerződésen alapuló egyedi szerződésekre irányadó feltételek megállapítása, különösen az árra és adott esetben a tervezett mennyiségre vonatkozóan;

32.

"globális tartalék" : az a teljes erőforrás-mennyiség, amely egy költségvetési biztosíték teljes időtartama alatt szükségesnek minősül, és amely a 211. cikk (1) bekezdésében említett tartalékfeltöltési rátának a költségvetési biztosíték 210. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett, alap-jogiaktusban engedélyezett összegére való alkalmazásával határozható meg;

33.

"vissza nem térítendő támogatás" : adományozás útján nyújtott pénzügyi hozzájárulás. A közvetlen irányítás keretében nyújtott ilyen jellegű hozzájárulásokra a VIII. cím alkalmazandó;

34.

"biztosíték" : egy harmadik fél adósságának vagy kötelezettségének egészére vagy egy részére, illetve a kötelezettségek e harmadik fél általi sikeres teljesítéséért való felelősség írásban rögzített vállalása a biztosíték érvényesíthetővé válásának - például a tartozás meg nem fizetésének - esetére;

35.

"azonnal lehívható biztosíték" : az a biztosíték, amelyet a kezesnek a partner kérésére teljesítenie kell, az alapul szolgáló kötelezettség végrehajthatóságának hiányosságai ellenére is;

36.

"természetbeni hozzájárulás" : kedvezményezett részére harmadik fél által ingyenesen rendelkezésre bocsátott nem pénzügyi erőforrás;

37.

"jogi kötelezettségvállalás" : az az aktus, amellyel az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő vállal vagy megállapít egy kötelezettséget, amely későbbi kifizetést vagy kifizetéseket, valamint a költségvetésre terhelt kiadások elismerését eredményezi, ide tartoznak a pénzügyikeret-partnerségi megállapodások és keretszerződések keretében megkötött konkrét megállapodások és szerződések is;

38.

"Tőkeáttételi hatás" : a támogatható végső kedvezményezettek számára nyújtott visszatérítendő finanszírozás összegének az uniós hozzájárulással elosztott összege;

39.

"likviditási kockázat" : az a kockázat, hogy a közös tartalékalapban tartott valamely pénzügyi instrumentum nem adható el egy adott időszakban jelentős veszteség nélkül;

40.

"kölcsön" : olyan megállapodás, mely kötelezi a kölcsön folyósítóját, hogy a megállapodásban szereplő időtartamra bocsássa rendelkezésre a hitel felvevője számára a megállapodásban szereplő pénzösszeget, és amely alapján a kölcsön felvevője az említett összeget köteles a megállapodásban szereplő időtartamon belül visszafizetni;

41.

"kis értékű vissza nem térítendő támogatás" : az a vissza nem térítendő támogatás, amely nem haladja meg a 60 000 EUR-t;

42.

"tagállami szervezet" : olyan szervezet, amelyet egy tagállamban közjogi szervként hoztak létre, vagy olyan magánjog alapján működő szerv, amely közfeladatot lát el, és amelynek a tagállam megfelelő pénzügyi biztosítékokat nyújt;

43.

"végrehajtási módszer" : a 62. cikkben említett bármilyen költségvetés-végrehajtási módszer, vagyis a közvetlen irányítás, a közvetett irányítás és a megosztott irányítás;

44.

"több támogatót tömörítő fellépések" : minden olyan fellépés, amelyek esetében az uniós forrásokat legalább egy másik támogató forrásaival vonják össze;

45.

"beruházási multiplikátorhatás" : a támogatható végső kedvezményezettek általi befektetésnek az uniós hozzájárulással elosztott összege;

46.

"kimenet" : a tevékenység révén megvalósuló, az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban meghatározott elérendő célok összessége;

47.

"résztvevő" : közbeszerzési eljárásban a részvételre jelentkező vagy ajánlattevő, vissza nem térítendő támogatás odaítélésére vonatkozó eljárásban a pályázó, szakértők kiválasztására irányuló eljárásban a szakértő, pénzdíjas versenypályázaton a pályázó, illetve a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja szerint uniós források felhasználására irányuló eljárásban részt vevő személy vagy szervezet;

48.

"pénzdíj" : versenyt követően díjként odaítélt pénzügyi hozzájárulás. A közvetlen irányítás keretében nyújtott ilyen jellegű hozzájárulásokra a IX. cím alkalmazandó;

49.

"közbeszerzés" : építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás szerződés útján történő kivitelezése, megvalósítása, illetve nyújtása valamint földterület, épületek vagy egyéb ingatlan megszerzése vagy bérlése szerződés útján, egy vagy több ajánlatkérő szerv által, az ezen ajánlatkérő szervek által kiválasztott gazdasági szereplőktől;

50.

"közbeszerzési dokumentum" :

minden olyan dokumentum, amelyet az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési eljárás elemeinek leírása vagy meghatározása érdekében hoz létre, illetve amelyre ennek érdekében hivatkozik, beleértve az alábbiakat: a)

a 163. cikkben megállapított közzétételi intézkedések; b)

az ajánlattételi felhívás; c)

a kiírási feltételek, ezen belül a műszaki leírás és a vonatkozószempontok, vagy versenypárbeszéd esetén az ismertető; d)

a szerződéstervezet;

51.

"közbeszerzési szerződés" :

egy vagy több gazdasági szereplő és egy vagy több, a 174. és 178. cikk értelmében vett ajánlatkérő szerv által, írásban megkötött olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya az árnak részben vagy egészben a költségvetésből történő megfizetése ellenében ingó vagy ingatlan javak szerzése, építési beruházás kivitelezése vagy szolgáltatás nyújtása, és amelyek a következőkből állhatnak: a)

ingatlanszerződés; b)

árubeszerzésre irányuló szerződés; c)

építési beruházásra irányuló szerződés; d)

szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés;

52.

"részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetés" : a saját tőke és az idegen tőke között álló finanszírozási forma, amely az elsőhelyi adósságnál magasabb, de a törzsrészvénynél alacsonyabb kockázattal jár, és amely strukturálható jellemzően biztosíték nélküli és alárendelt, és egyes esetekben tőkévé vagy elsőbbségi tőkévé alakítható adósságként;

53.

"címzett" : az a kedvezményezett, szerződő fél, javadalmazott külső szakértő, illetve személy vagy szervezet, aki vagy amely pénzdíjat vagy egy finanszírozási eszköz révén forrásokat kap, illetve aki vagy amely uniós forrásokat használ fel a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja szerint;

54.

"repómegállapodás" : értékpapírok készpénzért történő értékesítése az értékpapírok egy előre meghatározott vagy előre meg nem határozott későbbi időpontban való visszavásárlására irányuló megállapodással;

55.

"kutatási és technológiafejlesztési előirányzat" : a költségvetés "Közvetett kutatás" vagy "Közvetlen kutatás" elnevezésű szakpolitikai területekhez kapcsolódó címeinek egyikébe, vagy egy másik címben a kutatási tevékenységekhez kapcsolódó alcímbe bevitt előirányzat;

56.

"eredmény" : az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban meghatározott fellépések végrehajtásának a hatásai;

57.

"kockázatmegosztási eszköz" : olyan pénzügyi eszköz, amely lehetővé teszi egy meghatározott kockázat két vagy több szervezet közötti megosztását, adott esetben megállapodás szerinti díjazás ellenében;

58.

"szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés" : az a szerződés, amelynek tárgyát olyan szellemi és nem szellemi szolgáltatások képezik, amelyekre nem terjed ki az árubeszerzésre irányuló szerződés, az építési beruházásra irányuló szerződés és az ingatlanszerződés fogalma;

59.

"hatékony és eredményes pénzgazdálkodás" : a költségvetésnek a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elvével összhangban való végrehajtása;

60.

"személyzeti szabályzat" : a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendeletben meghatározott, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek;

61.

"alvállalkozó" : olyan gazdasági szereplő, akit vagy amelyet egy részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő vagy a szerződő fél által a szerződés egy részének teljesítése, illetve a kedvezményezett által a vissza nem térítendő támogatás révén társfinanszírozott feladatok egy részének teljesítése céljából javasol;

62.

"tagdíjak" : az Uniót a tagjaik között tudó szerveknek fizetett összegek, amelyek megfelelnek a költségvetési határozatoknak és az érintett szerv által megállapított fizetési feltételeknek;

63.

"árubeszerzésre irányuló szerződés" : olyan szerződés, amelynek tárgya termék megvásárlása, lízingje, bérlete vagy részletvétele, vételi joggal vagy anélkül, és amely mellékesen beállítási és üzembe helyezési műveletekre is kiterjedhet;

64.

"technikai segítségnyújtás" : az ágazatspecifikus szabályok sérelme nélkül egy program vagy egy fellépés végrehajtásához szükséges támogatási és kapacitásépítési tevékenységek, különösen előkészítési, irányítási, nyomonkövetési, értékelési, ellenőrzési és kontrolltevékenységek;

65.

"ajánlattevő" : ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő;

66.

"Unió" : az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség, vagy - a szövegkörnyezettől függően - mindkettő;

67.

"uniós intézmény" : az Európai Parlament, az Európai Tanács, a Tanács, a Bizottság, az Európai Unió Bírósága, a Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az európai ombudsman, az európai adatvédelmi biztos és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ); az Európai Központi Bank nem tekintendő uniós intézménynek;

68.

"értékesítő" : olyan gazdasági szereplő, aki vagy amely szerepel a részvétel iránti kérelem vagy ajánlat benyújtására felkérendő értékesítők jegyzékén;

69.

"önkéntes" : olyan személy, aki anyagi ellenszolgáltatás nélkül egy szervezet számára nem kötelező jelleggel munkát végez;

70.

"építmény" : magas- vagy mélyépítési munkálatok olyan, azok összességében vett eredménye, amely önmagában alkalmas valamely gazdasági vagy műszaki funkció betöltésére;

71.

"építési beruházásra irányuló szerződés" :

olyan szerződés, amelynek tárgya az alábbiak egyike: a)

építési beruházás kivitelezése, illetve tervezése és kivitelezése együtt; b)

a 2014/24/EU irányelv a II. mellékletében szereplő tevékenységek valamelyikéhez tartozó építési beruházás kivitelezése, illetve tervezése és kivitelezése együtt; vagy c)

az építmény típusa vagy tervezése tekintetében döntő befolyással rendelkező ajánlatkérő szerv által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel történő kivitelezése;

3. cikk

A másodlagos jogszabályok megfeleltetése e rendeletnek

(1) A költségvetés bevételeinek és kiadásainak végrehajtására vonatkozó, és valamely alap-jogiaktusban foglalt rendelkezéseknek meg kell felelniük a II. címben meghatározott költségvetési alapelveknek.

(2) Az (1) bekezdés sérelme nélkül, a jogalkotó hatóságnak benyújtott minden olyan javaslatban és javaslatmódosításban egyértelműen meg kell jelölni az e rendeletnek a II. címen kívüli rendelkezéseitől való vagy az e rendelet értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusoktól való eltérést tartalmazó rendelkezéseket, valamint valamennyi ilyen javaslat és módosítás bevezető hivatkozásaiban és indokolásában meg kell nevezni ezen eltérések pontos okait.

4. cikk

Időtartamok, időpontok és határidők

E rendeletben meghatározott eltérő rendelkezés hiányában az e rendeletben megállapított határidőkre az 1182/71/EGK, Euratom tanácsi rendelet ( 1 ) rendelkezései alkalmazandók.

5. cikk

A személyes adatok védelme

Ez a rendelet nem érinti a 45/2001/EK és az (EU) 2016/679 rendeletet.

II. CÍM

KÖLTSÉGVETÉS ÉS KÖLTSÉGVETÉSI ALAPELVEK

6. cikk

A költségvetési alapelvek tiszteletben tartása

A költségvetést az egységesség, a teljesség, az évenkéntiség, az egyensúly, az elszámolási egység, a globális fedezet, az egyediség, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és az átláthatóság e rendeletben megállapított elvével összhangban kell elkészíteni és végrehajtani.

1. FEJEZET

Az egységesség és a teljesség elve

7. cikk

A költségvetés hatálya

(1) A költségvetés minden pénzügyi évre előrejelzi és engedélyezi az Unió számára szükségesnek tartott összes bevételt és kiadást. A költségvetés a következőket foglalja magában:

a) az Unió bevételei és kiadásai, beleértve a közös kül- és biztonságpolitikával (KKBP) kapcsolatosan az EUSZ rendelkezéseinek végrehajtásából eredő igazgatási kiadásokat, valamint az említett rendelkezések végrehajtása által előidézett operatív kiadásokat, amennyiben azok a költségvetést terhelik;

b) az Európai Atomenergia-közösség bevételei és kiadásai.

(2) A költségvetés kötelezettségvállalási előirányzatokból és kifizetési előirányzatokból álló differenciált előirányzatokat, valamint nem differenciált előirányzatokat tartalmaz.

Az egy adott pénzügyi évre engedélyezett előirányzatok a következőket foglalják magukban:

a) a költségvetésben és a költségvetés-módosításokban előírt előirányzatok;

b) előző pénzügyi évekről áthozott előirányzatok;

c) a 15. cikkel összhangban újból rendelkezésre bocsátott előirányzatok;

d) a 12. cikk (4) bekezdésének b) pontjával összhangban visszafizetett előfinanszírozási kifizetésekből keletkező előirányzatok;

e) azon előirányzatok, amelyek azt követően nyílnak meg, hogy az adott pénzügyi év, illetve az előző pénzügyi években áthozott bevétel befolyt.

(3) A kötelezettségvállalási előirányzatok a pénzügyi évben tett jogi kötelezettségvállalások teljes költségét fedezik, a 114. cikk (2) bekezdésére is figyelemmel.

(4) A kifizetési előirányzatok a pénzügyi évben vagy a megelőző pénzügyi években vállalt jogi kötelezettségek teljesítésére szolgáló kifizetéseket fedezik.

(5) E cikk (2) és (3) bekezdése nem akadályozza sem a 112. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjában előírtak szerint a globális kötelezettségvállalások létrehozását, sem a 112. cikk (2) bekezdésében előírtak szerint a költségvetési kötelezettségvállalások éves részletekben történő teljesítését.

8. cikk

Az egységesség és a teljesség elvére vonatkozó különös rendelkezések

(1) Minden bevételt és kiadást a költségvetés egy sorára le kell könyvelni.

(2) A 210. cikk (2) bekezdésében foglalt, függő kötelezettségekből fakadó engedélyezett kiadásokra vonatkozó rendelkezés sérelme nélkül az engedélyezett előirányzatokat meghaladó kiadás nem teljesíthető, illetve nem engedélyezhető.

(3) Előirányzat csak akkor szerepelhet a költségvetésben, amennyiben egy szükségesnek ítélt kiadási tételhez tartozik.

(4) A költségvetésből biztosított előfinanszírozási kifizetésekből származó kamat nem az Uniót illeti, kivéve, ha erről az érintett hozzájárulási megállapodások vagy finanszírozási megállapodások eltérően rendelkeznek.

2. FEJEZET

Az évenkéntiség elve

9. cikk

Fogalommeghatározás

A költségvetésbe beállított előirányzatok egy pénzügyi évre engedélyezendők, amely január 1-jétől december 31-ig tart.

10. cikk

A bevételek és az előirányzatok költségvetési számvitele

(1) A pénzügyi év bevételeit az adott évben beszedett összegek alapján kell elszámolni az adott év könyvelésében. A következő pénzügyi év január hónapjára vonatkozó saját források azonban a 609/2014/EU, Euratom rendelet alapján előzetesen is befizethetőek.

(2) A hozzáadottérték-adón (héa) és a bruttó nemzeti jövedelmen alapuló saját források tekintetében a tételek a 609/2014/EU, Euratom rendelettel összhangban kiigazíthatók.

(3) A kötelezettségvállalásokat az adott év december 31-ig vállalt jogi kötelezettségvállalások alapján kell elszámolni a pénzügyi évre. Ugyanakkor a 112. cikk (4) bekezdésében említett globális kötelezettségvállalásokat az adott év december 31-ig fennálló költségvetési kötelezettségvállalások alapján kell elszámolni a pénzügyi évre.

(4) A kifizetéseket a számvitelért felelős tisztviselő által az adott év december 31-éig teljesített kifizetések alapján kell elszámolni a pénzügyi évre.

(5) A (3) és (4) bekezdéstől eltérve:

a) az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) kiadásait a Bizottság által a tagállamoknak az adott év december 31-ig teljesített visszafizetések alapján kell a pénzügyi évre lekönyvelni, feltéve, hogy a számvitelért felelős tisztviselő a következő pénzügyi év január 31-ig megkapta a fizetési megbízást;

b) az EMGA kivételével a megosztott irányítás keretében végrehajtott kiadásokat a Bizottság által a tagállamoknak az adott év december 31-éig teljesített visszafizetések alapján kell a pénzügyi év elszámolásaira lekönyvelni, ideértve a következő pénzügyi év január 31-ig lekönyvelt kiadásokat is a 30. és 31. cikkben megállapítottak szerint.

11. cikk

Kötelezettségvállalás az előirányzatokra

(1) A költségvetésbe beállított előirányzatokra január 1-jével kezdődő hatállyal lehet kötelezettséget vállalni, amennyiben a költségvetést véglegesen elfogadták.

(2) A következő kiadásokat a pénzügyi év október 15-étől előre le lehet kötni a következő pénzügyi évre meghatározott előirányzatok terhére:

a) a rendszeres igazgatási kiadások, feltéve, hogy az ilyen kiadásokat az előző szabályszerűen elfogadott költségvetésben jóváhagyták, és legfeljebb az Európai Parlament és a Tanács által a folyó pénzügyi évre elfogadott összes megfelelő előirányzat egynegyedéig;

b) az EMGA rendszeres irányítási kiadásai, feltéve, hogy az ilyen kiadások egy meglévő alap-jogiaktuson alapulnak, és legfeljebb az Európai Parlament és a Tanács által a folyó pénzügyi évre elfogadott összes megfelelő előirányzat háromnegyedéig.

12. cikk

Előirányzatok megszüntetése és átvitele

(1) Azokat az előirányzatokat, amelyeket nem használtak fel azon pénzügyi év végéig, amelyben szerepeltették őket, meg kell szüntetni, kivéve, ha a (2)-(8) bekezdéssel összhangban átvitelre kerülnek.

(2) A következő előirányzatok átvihetőek egy a (3) bekezdés alapján hozott határozattal, de kizárólag a következő pénzügyi évre:

a) az olyan kötelezettségvállalási előirányzatok vagy nem differenciált előirányzatok, amelyekre vonatkozóan a kötelezettségvállalási eljárás előkészítő szakaszainak legnagyobb része pénzügyi év december 31-ig lezajlott. Az ilyen előirányzatokat a következő pénzügyi év március 31-ig lehet lekötni, az ingatlanprojektekkel kapcsolatos nem differenciált előirányzatok kivételével, amelyeket a következő pénzügyi év december 31-ig lehet kötni;

b) azon előirányzatok, amelyek akkor szükségesek, ha a jogalkotó hatóság a pénzügyi év utolsó negyedévében fogadott el alap-jogiaktust, és a Bizottság nem tudta lekötni az e célra meghatározott előirányzatokat az adott év december 31-ig. Ezeket az előirányzatokat a következő pénzügyi év december 31-ig lehet lekötni;

c) olyan kifizetési előirányzatok, amelyek meglévő kötelezettségvállalások vagy az átvitt kötelezettségvállalási előirányzatokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalások fedezéséhez szükségesek, amennyiben a következő pénzügyi évi költségvetésben a vonatkozó költségvetési sorokon meghatározott kifizetési előirányzatok nem fedezik a szükségleteket;

d) az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 2 ) 4. cikkének (1) bekezdésében említett intézkedésekhez kapcsolódó, le nem kötött előirányzatok.

Az első albekezdés c) pontja tekintetében az érintett uniós intézmény először a folyó költségvetési évre engedélyezett előirányzatokat használja fel, és az átvitt előirányzatokat nem használja fel addig, amíg az előbbieket ki nem meríti.

Az e bekezdés első albekezdésének d) pontjában említett le nem kötött előirányzatok átvitele nem haladhatja meg az 1306/2013/EU rendelet 26. cikkében említett, az előző pénzügyi évben a közvetlen kifizetésekre alkalmazott kiigazítás összegét, és legfeljebb az Európai Parlament és a Tanács által megszavazott eredeti előirányzatok 2 %-a lehet. Az átvitt előirányzatokat az 1306/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett intézkedéseket fedező költségvetési sorokba kell visszahelyezni;

(3) Az érintett uniós intézmény a (2) bekezdésben említett átvitelekről legkésőbb a következő pénzügyi év február 15-ig hozza meg határozatát. Az átvitelről hozott határozatáról az adott év március 15-ig tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot. Továbbá minden költségvetési sorról közli, hogy a (2) bekezdés első albekezdésének a), b) és c) pontjában szereplő kritériumokat hogyan alkalmazta az egyes átvitelekre.

(4) Az előirányzatokat automatikusan át kell vinni a következők tekintetében:

a) a sürgősségisegély-tartalékra és az Európai Unió Szolidaritási Alapjára vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatok. Ezeket az előirányzatokat csak a következő pénzügyi évre lehet átvinni, és az adott év december 31-ig lehet lekötni;

b) a belső címzett bevételnek megfelelő előirányzatok. Az ilyen előirányzatokat kizárólag a következő pénzügyi évre lehet átvinni és az adott év december 31-ig lehet lekötni, kivéve a bérleti jogviszonyból, valamint épületek és földterületek értékesítéséből származó belső címzett bevételeket, amelyeket át lehet vinni mindaddig, amíg azokat teljes mértékben fel nem használják. Az 1303/2013/EU és az 514/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 3 ) említett, az előfinanszírozási kifizetések visszafizetéséből keletkező azon kötelezettségvállalási előirányzatok, amelyek december 31-én rendelkezésre állnak, átvihetők a program lezárásáig, és szükség esetén felhasználhatók, feltéve, hogy más kötelezettségvállalási előirányzatok már nem állnak rendelkezésre;

c) külső címzett bevételnek megfelelő előirányzatok. Az ilyen előirányzatokat teljes mértékben fel kell használni az azon programhoz vagy fellépéshez kapcsolódó műveletek lezárásáig, amelyhez azokat hozzárendelték, vagy átvihetőek és felhasználhatóak a következő programra vagy fellépésre. Ez nem alkalmazandó a 21. cikk (2) bekezdése g) pontjának iii. alpontjában említett bevételre, amelynek vonatkozásában az öt éven belül le nem kötött előirányzatokat meg kell szüntetni;

d) az 1306/2013/EU rendelet 41. cikkével összhangban a felfüggesztésekből származó, az EMGA-hoz kapcsolódó kifizetési előirányzatok.

(5) A 21. cikk (2) bekezdésének e) pontja szerinti, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) államainak egyes uniós programokban való részvételéből származó, az e cikk (4) bekezdésének c) pontjában említett külső címzett bevételeket az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodáshoz (EGT-megállapodás) csatolt 32. sz. jegyzőkönyvnek megfelelően kell kezelni.

(6) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatáson túl, az érintett uniós intézmény tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az automatikusan átvitt előirányzatokról, beleértve a szóban forgó összegekről, valamint e cikk azon rendelkezéséről, amely alapján az előirányzatok átvitele történt.

(7) A pénzügyi év végén jogilag lekötött nem differenciált előirányzatokat a következő pénzügyi év végéig kell kifizetni.

(8) A (4) bekezdés sérelme nélkül, a tartalékba helyezett előirányzatok és a személyzeti kiadások előirányzatai nem vihetők át. E cikk alkalmazásában a személyzeti kiadások magukban foglalják az uniós intézmények azon tagjai és személyzete részére járó béreket és juttatásokat, akikre a személyzeti szabályzat alkalmazandó.

13. cikk

Az előirányzatok megszüntetésével és átvitelével kapcsolatos részletes rendelkezések

(1) A 12. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett kötelezettségvállalási előirányzatok és nem differenciált előirányzatok átvitelére csak akkor van lehetőség, ha az adott pénzügyi év december 31-e előtt az engedélyezésre jogosult tisztviselőtől független okból nem kerülhetett sor a kötelezettségvállalásra, és az előkészítő szakaszok olyan mértékben előrehaladottak, hogy észszerűen feltételezhető, hogy a kötelezettségvállalást a következő pénzügyi év március 31-ig - vagy ingatlanprojektek esetében a következő pénzügyi év december 31-ig - megtehető a kötelezettségvállalás.

(2) A 12. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett előkészítő szakaszok, amelyeknek az adott pénzügyi év december 31. előtt le kell zárulniuk ahhoz, hogy lehetővé váljék a következő pénzügyi évre való átvitel, a következők:

a) a 112. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontja szerinti egyedi kötelezettségvállalás esetén a potenciális ajánlattevők, kedvezményezettek, díjnyertesek vagy küldöttek kiválasztásának befejezése;

b) a 112. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontja szerinti globális költségvetési kötelezettségvállalás esetén a finanszírozási határozat elfogadása vagy az egyes uniós intézményekben az érintett szervezeti egységek finanszírozási határozatra vonatkozó konzultációs folyamatának lezárása.

(3) A 12. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a) pontjával összhangban átvitt és a következő pénzügyi év március 31-ig le nem kötött, illetve ingatlanprojektekhez kapcsolódó összegek esetében a következő pénzügyi év december 31-ig le nem kötött előirányzatokat automatikusan meg kell szüntetni.

A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az első albekezdéssel összhangban megszüntetett előirányzatokról a megszüntetéstől számított egy hónapon belül.

14. cikk

Kötelezettségvállalások visszavonása

(1) Ha a költségvetési kötelezettségvállalásokat visszavonják a kötelezettségvállalás megtételét követő bármely pénzügyi évben azon tevékenységek végrehajtásának teljes vagy részleges elmaradása miatt, amelyekre azokat előirányozták, az ilyen visszavonásoknak megfelelő előirányzatokat meg kell szüntetni -, kivéve, ha az 1303/2013/EU és az 514/2014/EU rendelet másként nem rendelkezik, valamint ezen rendelet 15. cikkének sérelme nélkül.

(2) Az 1303/2013/EU és az 514/2014/EU rendeletben említett kötelezettségvállalási előirányzatokat az említett rendeletekkel összhangban automatikusan vissza kell vonni.

(3) E cikk nem alkalmazandó a 21. cikk (2) bekezdésében említett külső címzett bevételekre.

15. cikk

A visszavont kötelezettségvállalásoknak megfelelő előirányzatok újbóli rendelkezésre bocsátása

(1) Az 1303/2013/EU, a 223/2014/EU és az 514/2014/EU rendeletben említett visszavont kötelezettségvállalásoknak megfelelő előirányzatok nyilvánvaló, kizárólag a Bizottságnak tulajdonítható hiba esetén újból rendelkezésre bocsáthatók.

E célból a Bizottság megvizsgálja az előző pénzügyi évben visszavont kötelezettségvállalásokat, és - a szükségletek alapján - a folyó pénzügyi év február 15-ig határoz a szóban forgó előirányzatok újbóli rendelkezésre bocsátásának szükségességéről.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett eseten túl a visszavont kötelezettségvállalásoknak megfelelő előirányzatokat újból rendelkezésre kell bocsátani a következő esetekben:

a) olyan program esetében, ahol a kötelezettségvállalások visszavonására az 1303/2013/EU rendelet 20. cikkében létrehozott eredményességi tartalék végrehajtására vonatkozó szabályok alapján került sor;

b) az 1303/2013/EU rendelet 39. cikk (2) bekezdése hetedik albekezdésében említetteknek megfelelően a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára létrehozott egyedi pénzügyi eszközhöz kapcsolódó program esetében, ahol a kötelezettségvállalások visszavonására annak folytán került sor, hogy a tagállam megszüntette részvételét a pénzügyi eszközben.

(3) A kapcsolódó kutatási projektek megvalósításának teljes vagy részleges elmaradása miatt visszavont kötelezettségvállalásoknak megfelelő összegű kötelezettségvállalási előirányzatok a költségvetési eljárás keretében szintén újból rendelkezésre bocsáthatók azon kutatási program javára, amelyhez a projekt tartozik, vagy annak utódprogramja javára.

16. cikk

A költségvetés késői elfogadása esetén alkalmazandó szabályok

(1) Ha a költségvetést a pénzügyi év kezdetén még nem fogadták el véglegesen, úgy az EUMSZ 315. cikkének első bekezdésében említett eljárást (ideiglenes tizenkettedek rendszere) kell alkalmazni. Kötelezettségek és kifizetések az e cikk (2) bekezdésében megállapított kereteken belül vállalhatók.

(2) Kötelezettségeket alcímenként az előző pénzügyi év költségvetésének megfelelő alcímében lévő összes engedélyezett előirányzat legfeljebb egynegyedére lehet vállalni, továbbá minden eltelt hónap után egy tizenkettedre.

Az előirányzatok költségvetési tervezetben meghatározott felső korlátja nem léphető túl.

Kifizetéseket havonta alcímenként a megelőző pénzügyi év költségvetésének megfelelő alcímében lévő engedélyezett előirányzatok legfeljebb egy tizenkettedére lehet vállalni. Ennek során azonban nem lehet túllépni a költségvetési tervezet ugyanazon alcímében meghatározott előirányzatok egy tizenketted részét.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett, a megelőző pénzügyi év költségvetésének megfelelő alcímében lévő engedélyezett előirányzatok alatt a költségvetés megszavazott -a költségvetés-módosításokat és az említett pénzügyi évben végzett átcsoportosításokkal járó kiigazítást is tartalmazó - előirányzatainak kell tekinteni

(4) Ha az uniós fellépés folytonossága és az irányítási követelmények megkívánják, a Tanács - a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel eljárva - mind a kötelezettségvállalásokra, mind a kifizetésekre vonatkozóan egy ideiglenes tizenkettedre - a kellően indokolt eseteket kivéve - engedélyezhet többletkiadásokat, de ezek nem haladhatják meg négy ideiglenes tizenketted összegét, azokon felül, amelyek az (1) és (2) bekezdéssel összhangban automatikusan rendelkezésre állnak. A Tanács az engedélyezésről szóló határozatát haladéktalanul továbbítja az Európai Parlamentnek.

Az első albekezdésben említett határozat az elfogadásától számított harmincadik napon lép hatályba, kivéve, ha az Európai Parlament:

a) a képviselők többségével a 30 napos határidő lejárta előtt a kiadás csökkentéséről határoz, amely esetben a Bizottságnak új javaslatot kell benyújtania; vagy

b) a Tanácsot és a Bizottságot arról tájékoztatja, hogy nem kívánja csökkenteni a kiadást, mely esetben a határozat a harminc napos határidő lejárta előtt hatályba lép.

A további tizenkettedeket egyben kell engedélyezni, és azok nem oszthatók fel.

(5) Ha egy adott alcím esetében négy ideiglenes tizenketted, amelyet a (4) bekezdéssel összhangban engedélyeztek, nem elegendő ahhoz, hogy fedezze az uniós fellépés megszakadásának elkerüléséhez szükséges kiadásokat a szóban forgó alcímben foglalt területen, úgy kivételesen engedélyezhető az előző pénzügyi év költségvetésének megfelelő alcímében szereplő előirányzatok összegének túllépése. Az Európai Parlament és a Tanács a (4) bekezdésben előírt eljárásokkal összhangban jár el. Az előző pénzügyi év költségvetésében rendelkezésre álló vagy a költségvetési tervezetben javasolt összes előirányzat teljes összegét azonban semmilyen körülmények között nem lehet túllépni.

3. FEJEZET

Az egyensúly elve

17. cikk

Fogalommeghatározás és hatály

(1) A bevételeknek és a kifizetési előirányzatoknak egyensúlyban kell lenniük.

(2) Az Unió, valamint a 70. és 71. cikkben említett uniós szervek nem vehetnek fel kölcsönöket a költségvetés keretén belül.

18. cikk

A pénzügyi év egyenlege

(1) Minden pénzügyi év egyenlegét többlet esetén bevételként, hiány esetén kifizetési előirányzatként kell beállítani a következő pénzügyi évre vonatkozó költségvetésbe.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett bevételek és kifizetési előirányzatok tervezett összegét a költségvetési eljárás során egy, az e rendelet 42. cikkének megfelelően benyújtott módosító indítvány útján kell beállítani a költségvetésbe. A tervezett összegeket a 608/2014/EU, Euratom tanácsi rendelet ( 4 ) 1. cikkével összhangban kell kidolgozni.

(3) Az egyes pénzügyi évekre vonatkozó előzetes beszámolók benyújtását követően az előzetes beszámolók és a tervezet közötti esetleges eltéréseket a következő pénzügyi év költségvetésébe kell beállítani egy kizárólag az érintett eltérésre vonatkozó költségvetés-módosítás útján. Ilyen esetekben a Bizottság a költségvetés-módosítási tervezetet az előzetes beszámoló benyújtását követő 15 napon belül egy időben benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

4. FEJEZET

Az elszámolási egység elve

19. cikk

Az euro használata

(1) A többéves pénzügyi keretet és a költségvetést euróban kell kidolgozni és végrehajtani, és az elszámolás is euróban történik. A 77. cikkben említett pénzforgalmi célokból kifolyólag azonban a számvitelért felelős tisztviselő, előlegszámlák esetében az előlegszámla-kezelők, valamint a Bizottság és az EKSZ adminisztratív irányításának vonatkozásában felmerülő igények esetében az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felhatalmazást kap a műveletek egyéb pénznemben történő végrehajtására.

(2) Az ágazatspecifikus szabályokban, illetve konkrét szerződésekben, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásokban, hozzájárulási megállapodásokban és finanszírozási megállapodásokban rögzített különös rendelkezések sérelme nélkül, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában azon a napon közzétett napi euroátváltási árfolyam alkalmazásával végzi el az átváltást, amelyen az engedélyezésre jogosult szervezeti egység a fizetési megbízást, illetve a beszedési megbízást kiállította.

Ha ilyen napi árfolyamot nem tesznek közzé, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a (3) bekezdésben említett árfolyamot alkalmazza.

(3) A 82., 83. és 84. cikkben előírt elszámolás alkalmazásában az euro és egyéb valuták közötti átváltás az euro megfelelő havi elszámolási árfolyamán történik. Ezt az elszámolási árfolyamot a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője bármely megbízhatónak ítélt információforrásra támaszkodva a havi elszámolási árfolyam hónapját megelőző hónap utolsó előtti munkanapján érvényes árfolyam alapján határozza meg.

(4) A valutaátszámítási műveleteket úgy kell elvégezni, hogy azok ne gyakoroljanak jelentős hatást az uniós társfinanszírozás szintjére vagy káros hatást a költségvetésre. Adott esetben az euro és más pénznemek közötti átváltási árfolyam az egy adott időszak napi átváltási árfolyamainak átlagával is kiszámítható.

5. FEJEZET

A globális fedezet elve

20. cikk

Hatály

A 21. cikk sérelme nélkül, az összes bevételnek fedeznie kell az összes kifizetési előirányzatot. A 27. cikk sérelme nélkül, minden bevételt és kiadást teljes egészében, egymással szembeni kiigazítás nélkül kell beállítani.

21. cikk

Címzett bevétel

(1) A külső címzett bevételeket és a belső címzett bevételeket meghatározott kiadási tételek finanszírozására kell felhasználni.

(2) A külső címzett bevételek közé a következők tartoznak:

a) a tagállamok által az alábbi típusú fellépésekre és programokra nyújtott konkrét pénzügyi többlethozzájárulások:

i. egyes kiegészítő kutatási és technológiafejlesztési programok;

ii. az Unió által finanszírozott és a Bizottság által irányított egyes külső támogatási fellépések vagy programok;

b) az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az ESZAK -Szerződés lejártának pénzügyi következményeiről és a Szén- és Acélipari Kutatási Alapról szóló 37. jegyzőkönyv által létrehozott Szén- és Acélipari Kutatási Alap által képzett bevételekhez kapcsolódó előirányzatok;

c) az 1467/97/EK tanácsi rendeletben ( 5 ) előírt letétek kamata és az ugyanazon rendelet alapján beszedett pénzbírságok;

d) meghatározott rendeltetésű bevételek, úgymint az alapítványoktól, támogatásokból, ajándékokból és hagyatékokból származó jövedelem, beleértve az egyes uniós intézményekhez rendelt címzett bevételeket;

e) harmadik országok vagy nem az EUMSZ vagy az Euratom-Szerződés alapján létesített szervek által uniós tevékenységekhez nyújtott pénzügyi hozzájárulások;

f) a (3) bekezdésben említett belső címzett bevételek, amennyiben kiegészítik az e bekezdésben említett külső címzett bevételt;

g) bevételek a Közös Kutatóközpont (JRC) által szervezett, az alábbiak bármelyikéből álló, verseny jellegű tevékenységekből:

i. a JRC részvételével zajló, vissza nem térítendő támogatásra irányuló és közbeszerzési eljárások;

ii. a JRC által harmadik felek nevében végzett tevékenységek;

iii. az 59. cikkel összhangban egyéb uniós intézményekkel vagy a Bizottság más szervezeti egységeivel műszaki-tudományos szolgáltatások nyújtásáról kötött igazgatási megállapodás keretében végzett tevékenységek.

(3) A belső címzett bevételek közé a következők tartoznak:

a) harmadik felektől származó áruk, szolgáltatások vagy a harmadik fél kérésére elvégzett munka tekintetében keletkező bevételek;

b) a jogtalanul kifizetett összegeknek a 101. cikkel összhangban történő visszafizetéséből származó bevételek;

c) áru, szolgáltatás vagy munkavégzés uniós intézményen belüli más szervezeti egységek vagy egyéb uniós intézmények vagy szervek részére történő biztosításából származó bevételek, beleértve az egyéb uniós intézmények vagy szervek által a nevükben megfizetett kiküldetési ellátmányok visszatérítését is;

d) befolyt biztosítási díjak;

e) bérleti jogviszonyból származó bevételek, valamint épületek és földterületek értékesítéséből származó bevételek;

f) pénzügyi eszközök vagy költségvetési biztosítékok visszafizetése a 209. cikk (3) bekezdésének második albekezdése értelmében;

g) későbbi adó-visszatérítések nyomán keletkező bevételek a 27. cikk (3) bekezdése első albekezdésének b) pontja értelmében.

(4) A címzett bevételeket a 12. cikk (4) bekezdésének b) és c) pontjával, valamint a 32. cikkel összhangban kell átvinni és átcsoportosítani.

(5) Alap-jogiaktus azt a bevételt, amelyről rendelkezik, hozzárendelheti meghatározott kiadási tételekhez. Ha erről az alap-jogiaktus másképp nem rendelkezik, e bevételek belső címzett bevételt képeznek.

(6) A költségvetés tartalmaz olyan sorokat, amelyeken a külső címzett bevételek és a belső címzett bevételek szerepelnek, és amennyiben lehetséges, feltünteti a megfelelő összegeket.

22. cikk

A címzett bevételek beállítására szolgáló struktúra és a megfelelő előirányzatok képzése

(1) Az e cikk (2) bekezdése első albekezdése c) pontjának és a 24. cikknek a sérelme nélkül, a címzett bevételek beállítására szolgáló költségvetési struktúra a következőkből áll:

a) az egyes uniós intézményekre vonatkozó szakaszok bevételi kimutatásaiban egy, a bevételek beállítására szolgáló költségvetési sor;

b) a kiadási kimutatásban a megjegyzések - ideértve az általános megjegyzéseket is -, amelyek jelzik, hogy mely költségvetési sorokba állíthatók be a címzett bevételeknek megfelelő, rendelkezésre bocsátott előirányzatok.

Az első albekezdés a) pontjában említett esetben "pro memoria" bejegyzést kell feltüntetni, a tervezett bevételt pedig tájékoztató jelleggel a megjegyzések között kell közölni.

(2) A címzett bevételeknek megfelelő előirányzatokat mind kötelezettségvállalási előirányzatként, mind kifizetési előirányzatként automatikusan rendelkezésre kell bocsátani, amikor a bevétel befolyt az uniós intézményhez, az alábbi esetek kivételével:

a) a 21. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett esetben a tagállamok általi pénzügyi hozzájárulásra vonatkozóan, amennyiben a hozzájárulási megállapodást euróban fejezik ki, a kötelezettségvállalási előirányzatok a hozzájárulási megállapodás tagállam általi aláírását követően rendelkezésre bocsáthatók;

b) a 21. cikk (2) bekezdésének b) pontjában, valamint a 21. cikk (2) bekezdése g) pontjának i. és iii. alpontjában említett esetekben a kötelezettségvállalási előirányzatokat rendelkezésre kell bocsátani, amint a követelés összegének előzetes felmérése megtörtént;

c) a 21. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett esetben az összegek bevitele a bevételi kimutatásba egyúttal kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok képzését eredményezi a kiadási kimutatásban.

Az e bekezdés c) pontjának első albekezdésében említett előirányzatokat a 20. cikkel összhangban kell teljesíteni.

(3) A 21. cikk (2) bekezdésének b) és g) pontjában említett tervezett követelésösszeget nyilvántartásba vétel céljából meg kell küldeni a számvitelért felelős tisztviselőnek.

23.cikk

A tagállamok hozzájárulása a kutatási programokhoz

(1) A tagállamok egyes, az 609/2014/EU, Euratom rendelet 5. cikke szerinti egyes kiegészítő kutatási programok finanszírozásához az alábbiak szerint teljesítik hozzájárulásukat:

a) a költségvetésbe beállított összeg hét tizenketted része a folyó pénzügyi év január 31-ig fizetendő;

b) a fennmaradó öt tizenketted rész a folyó pénzügyi év július 15-ig fizetendő.

(2) Ha nem kerül sor a költségvetés végleges elfogadására a pénzügyi év kezdetéig, úgy az (1) bekezdés szerinti hozzájárulások az előző pénzügyi évre vonatkozó költségvetésbe beállított összegen alapulnak.

(3) Valamennyi hozzájárulást és olyan kiegészítő befizetést, amellyel a tagállamok a költségvetésnek tartoznak, a Bizottság számláján, illetve számláin kell jóváírni a pénzösszegek lehívását követő harminc naptári napon belül.

(4) A befizetések jóváírása a 609/2014/EK, Euratom rendeletben előírt számlán történik, az említett rendeletben megállapított feltételek szerint.

24. cikk

Az EFTA-államok egyes uniós programokban való részvételéből eredő címzett bevételek

(1) Az EFTA-államok egyes uniós programokban való részvételéből eredő bevételek beállítására szolgáló költségvetési struktúra a következő:

a) a bevételi kimutatásban "pro memoria" bejegyzéssel ellátott költségvetési sort kell beállítani, amely magában foglalja az egyes EFTA-államok pénzügyi évre vonatkozó hozzájárulásainak teljes összegét;

b) a kiadási kimutatásban egy, a költségvetés szerves részét képező mellékletben meg kell határozni azokat a költségvetési sorokat, amelyek az EFTA-államok részvételével folyó uniós tevékenységekre vonatkoznak, és e mellékletnek tartalmaznia kell az egyes EFTA-államok részvételének tervezett összegére vonatkozó információkat is.

(2) Az EGT-megállapodás 82. cikke szerint az EFTA-államok éves részvételének összege alapján, amelyet az EGT Vegyes Bizottság az EGT-megállapodáshoz csatolt 32. sz. jegyzőkönyv 1. cikkének (5) bekezdésével összhangban megerősített a Bizottság részére, a pénzügyi év elején rendelkezésre kell bocsátani a megfelelő kötelezettségvállalási előirányzatok és kifizetési előirányzatok teljes összegét.

(3) Az EFTA-államok pénzügyi hozzájárulásaiból származó bevételek felhasználását külön kell felügyelni.

25. cikk

Adományok

(1) A Bizottság bármely, az Uniónak felajánlott adományt elfogadhat, úgymint alapítványoktól, támogatásokból, adományokból és hagyatékokból származó jövedelmeket.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács engedélye szükséges az 50 000 EUR vagy azt meghaladó értékű olyan adományok elfogadásához, amelyek az adomány értékének 10 %-át meghaladó pénzügyi költséget - többek között utólagos költségeket -vonnak maguk után. Az Európai Parlament és a Tanács az üggyel kapcsolatban az érintett uniós intézmény kérelmének kézhezvételétől számított két hónapon belül jár el. Ha ezen időszak alatt nem emelnek kifogást, úgy az érintett uniós intézmények végleges döntést hoznak az adomány elfogadásáról. Az érintett uniós intézmények az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett kérelmükben kifejtik, hogy az Uniónak juttatott adományok elfogadásával milyen pénzügyi költségek járnak.

26. cikk

Vállalati szponzorálás

(1) Vállalati szponzorálás az a megállapodás, amelynek révén egy jogi személy természetbeni támogatást nyújt egy eseményhez vagy tevékenységhez promóciós vagy vállalati társadalmi felelősségvállalási célokból.

(2) Az uniós intézmények és szervek konkrét belső szabályok alapján, amelyeket saját weboldalukon közzé kell tenniük, kivételesen elfogadhatnak vállalati szponzorálás keretében nyújtott hozzájárulást, feltéve, hogy:

a) a vállalati szponzorálás elfogadására irányuló eljárás minden szakaszában kellő figyelmet szentelnek a megkülönböztetésmentesség, az arányosság, az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elvének;

b) a vállalati szponzorálás keretében nyújtott természetbeni hozzájárulás hozzájárul az Unióról kialakított kedvező képhez, és közvetlenül kapcsolódik egy esemény vagy tevékenység alapcélkitűzéséhez;

c) a vállalati szponzorálás keretében nyújtott természetbeni hozzájárulás nem eredményez összeférhetetlenséget, és nem kizárólag társas eseményekre irányul;

d) az esemény vagy tevékenység finanszírozása nem kizárólag vállalati szponzorálás útján történik;

e) a vállalati szponzorálás ellenértékeként nyújtott szolgáltatás kizárólag abból áll, hogy a szponzor védjegyének vagy nevének nyilvánosságot biztosítanak;

f) a szponzor a szponzorálási eljárás idején nincs a 136. cikk (1) bekezdésében és a 141. cikk (1) bekezdésében említett helyzetek egyikében sem, és a 142. cikk (1) bekezdésében említett adatbázisban nem tartják őt nyilván kizártként.

(3) Ha a vállalati szponzorálás értéke meghaladja az 5 000 eurót, a szponzort olyan nyilvános jegyzékbe kell felvenni, amely információkat tartalmaz a szponzorált esemény vagy tevékenység típusáról.

27. cikk

A levonások és árfolyam-kiigazítások szabályai

(1) A kifizetési kérelmekből az alábbi levonásokra kerülhet sor, azzal, hogy azokat ezután a nettó összeggel kell kifizetésre továbbítani:

a) a szerződésekben részt vevő felekre vagy kedvezményezettekre kirótt szankciók;

b) a számlánként és a költségkimutatásonként alkalmazandó engedmények, visszatérítések és egyéb levonások;

c) az előfinanszírozási kifizetésekből származó kamat;

d) a jogtalanul kifizetett összegek miatti kiigazítások.

Az első albekezdés d) pontjában említett kiigazítások történhetnek közvetlen levonással, az ugyanazon fizetési kedvezményezett részére teljesített új időközi vagy egyenlegkifizetés útján, ugyanazon alcím, jogcímcsoport és pénzügyi év keretében, amelynek keretében a többletkifizetésre is sor került.

Az első albekezdés c) és d) pontjában említett levonásokra az uniós számviteli szabályokat kell alkalmazni.

(2) Az Unió számára értékesített termékeknek és nyújtott szolgáltatásoknak az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv értelmében a tagállamok által visszatérített adókat magában foglaló költségei az adó nélküli összeggel terhelik meg a költségvetést.

(3) Az Unió számára értékesített termékeknek és nyújtott szolgáltatásoknak a vonatkozó megállapodások alapján harmadik országok által visszatérített adókat is tartalmazó költségei esetében az alábbi összegek bármelyike elszámolható a költségvetéssel szemben:

a) az adó nélküli összeg;

b) az adót tartalmazó összeg.

Az első albekezdés b) pontjában említett esetben a későbbi adó-visszatérítéseket belső címzett bevételként kell kezelni.

(4) A költségvetés végrehajtása során felmerülő árfolyamkülönbségek tekintetében a kiigazítások hajthatók végre. A végleges nyereséget vagy veszteséget a pénzügyi évre vonatkozó mérleg foglalja magában.

6. FEJEZET

Az egyediség elve

28. cikk

Általános rendelkezések

(1) Az előirányzatokat meghatározott célokhoz kell rendelni, cím és alcím szerint. Az alcímeket jogcímcsoportokra és jogcímekre kell tovább bontani.

(2) A Bizottság és a többi uniós intézmény a 29-32. cikkben megállapított különös rendelkezésekre figyelemmel előirányzatokat csoportosíthat át a költségvetésen belül.

Az előirányzatokat kizárólag azon költségvetési sorokra lehet átcsoportosítani, amelyekre a költségvetés engedélyezett előirányzatokat tartalmaz, vagy amelyeknél a "pro memoria" bejegyzés szerepel.

A 29., a 30. és a 31. cikkben említett értékhatárok kiszámítására az átcsoportosítási kérelem benyújtásának időpontjában kerül sor, utalva a költségvetés-módosításokat is magában foglaló költségvetésben rendelkezésre álló előirányzatokra.

A 29., a 30. és a 31. cikkben említett értékhatárok kiszámításának céljából figyelembe veendő összeg megegyezik a korábbi átcsoportosításokkal kapcsolatos kiigazítást követően az érintett költségvetési sorból elvégzendő átcsoportosítások összegével. A Bizottság vagy az érintett bármely egyéb uniós intézmény által saját hatáskörben végzett, az Európai Parlament és a Tanács határozata nélkül végrehajtott átcsoportosítások összege nem vehető figyelembe.

Az átcsoportosítási javaslatokat, valamint az Európai Parlament és a Tanács részére a 29., a 30. és a 31. cikk szerinti átcsoportosításokról nyújtott valamennyi információt megfelelő és kellő részletességű bizonylatokkal kell alátámasztani, amelyek bemutatják az előirányzatok teljesítésére vonatkozó legfrissebb információkat és az átcsoportosítási kérelmeknek a pénzügyi év végéig tervezett összegét azon költségvetési sorok tekintetében, amelyekre az előirányzatok átcsoportosítandók, illetve amelyekről az átcsoportosítást kérik.

29. cikk

A Bizottságtól eltérő uniós intézmények által végzett átcsoportosítások

(1) A Bizottságtól eltérő bármely uniós intézmény a költségvetésben a saját szakaszán belül átcsoportosíthat előirányzatokat:

a) egyik címből a másikba az azon a költségvetési soron szereplő pénzügyi éves előirányzatok 10 %-át meg nem haladó mértékig, amelyről az átcsoportosítás történik;

b) korlátozás nélkül egyik alcímből a másikba.

(2) Az e cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül, három héttel az (1) bekezdésben említett átcsoportosítás végrehajtása előtt az uniós intézmények tájékoztatják szándékaikról az Európai Parlamentet és a Tanácsot. Abban az esetben, ha ezen időszakon belül az Európai Parlament vagy a Tanács kellően megalapozott kifogást emel, a 31. cikkben megállapított eljárást kell alkalmazni.

(3) A Bizottságtól eltérő bármely uniós intézmény javasolhat az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a saját költségvetési szakaszán belül az egyik címből egy másikba történő olyan átcsoportosítást, amely meghaladja az e cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti értékhatárt. Ezek az átcsoportosítások a 31. cikkben megállapított eljárás hatálya alá tartoznak.

(4) A Bizottságtól eltérő bármely uniós intézmény a költségvetésben a saját szakaszán belül átcsoportosításokat végezhet a jogcímcsoportokon belül anélkül, hogy erről az Európai Parlamentet és a Tanácsot előzetesen tájékoztatná.

30. cikk

A Bizottság által végzett átcsoportosítások

(1) A Bizottság a költségvetésben a saját szakaszán belül saját hatáskörben:

a) előirányzatokat csoportosíthat át az egyes alcímeken belül;

b) a több címben is szereplő személyzeti és igazgatási kiadások tekintetében előirányzatokat csoportosíthat át egyik címből a másikba azon előirányzatok legfeljebb 10 %-áig, amelyek az adott pénzügyi évben azon a költségvetési soron szerepelnek, amelyről az átcsoportosítás történik, és azon előirányzatok legfeljebb 30 %-áig, amelyek az adott pénzügyi évben azon a költségvetési soron szerepelnek, amelybe az átcsoportosítás történik;

c) az operatív kiadások tekintetében ugyanazon címen belül az alcímek között előirányzatokat csoportosíthat át azon előirányzatok legfeljebb 10 %-áig, amelyek az adott évben azon a költségvetési soron szerepelnek, amelyről az átcsoportosítás történik;

d) a JRC által teljesített kutatási és technológiafejlesztési előirányzatok tekintetében a "Közvetlen kutatás" elnevezésű szakpolitikai területre vonatkozó költségvetési címen belül előirányzatokat csoportosíthat át az alcímek között, legfeljebb az azon a költségvetési soron szereplő előirányzatok legfeljebb15 %-áig, amelyről az átcsoportosítás történik;

e) a kutatás és technológiafejlesztés tekintetében operatív előirányzatokat csoportosíthat át egyik címből a másikba, feltéve, hogy az előirányzatok felhasználása azonos célt szolgál;

f) az EMGA kivételével a megosztott irányítás keretében végrehajtott alapok operatív kiadásai tekintetében előirányzatokat csoportosíthat át egyik címből a másikba, feltéve, hogy az érintett előirányzatok az érintett alapot létrehozó rendelet szerinti ugyanazon célkitűzésre vonatkoznak, vagy technikai segítségnyújtási kiadások;

g) előirányzatokat csoportosíthat át egy költségvetési biztosíték költségvetési tételéről egy másik költségvetési biztosíték költségvetési tételére azokban a rendkívüli esetekben, amikor az utóbbi költségvetési biztosíték tekintetében a közös tartalékalapba feltöltött források nem elegendőek a biztosítéklehívás kifizetéséhez és azzal a feltétellel, hogy az átcsoportosított összeget később a 212. cikk (4) bekezdésében meghatározott eljárással vissza kell állítani.

Az e bekezdés első albekezdésének b) pontjában említett kiadások valamennyi szakpolitikai terület esetében a 47. cikk (4) bekezdésében említett tételekre vonatkoznak.

Ha a Bizottság december 31-ét követően az első albekezdés szerint EMGA-előirányzatokat csoportosít át, döntését a következő pénzügyi év január 31-ig hozza meg. A Bizottság az ezen átcsoportosításokról szóló határozatát követő két héten belül tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

Három héttel az e bekezdés első albekezdésének b) pontjában említett átcsoportosítások végrehajtása előtt a Bizottság tájékoztatja ezirányú szándékáról az Európai Parlamentet és a Tanácsot. Abban az esetben, ha ezen időszakon belül az Európai Parlament vagy a Tanács kellően megalapozott kifogást emel, a 31. cikkben megállapított eljárást kell alkalmazni.

A negyedik albekezdéstől eltérően, a pénzügyi év utolsó két hónapjában a Bizottság saját hatáskörben a személyzettel, külső személyzettel és egyéb alkalmazottakkal kapcsolatos kiadásokat érintő, egyik címből a másikba történő átcsoportosításokat saját hatáskörben hajthat végre az adott év előirányzatainak 5 %-án belül. A Bizottság az ezen átcsoportosításokról szóló határozatát követő két héten belül tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(2) A Bizottság a költségvetés rá vonatkozó szakaszában dönthet az előirányzatok egyik címből egy másikba történő alábbi átcsoportosításáról, amennyiben döntéséről haladéktalanul értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot:

a) előirányzatok átcsoportosítása az e rendelet 49. cikkében említett "előzetes előirányzatok" címből, ha a tartalék felszabadításának egyetlen feltétele az EUMSZ 294. cikke szerinti alap-jogiaktus elfogadása;

b) a pénzügyi év december 1-je után előforduló olyan kellően indokolt, kivételes esetekben, mint például a nemzetközi humanitárius katasztrófák és válságok, a többéves pénzügyi keretnek az Unió külső fellépésével foglalkozó fejezetéhez tartozó címek keretében még rendelkezésre álló, az adott évre vonatkozó fel nem használt költségvetési előirányzatokat átcsoportosíthatja a válságkezelési segélyre és humanitárius segítségnyújtási műveletekre vonatkozó címekhez.

31. cikk

Az uniós intézmények által az Európai Parlament és a Tanács elé terjesztett átcsoportosítási javaslatok

(1) Valamennyi uniós intézmény egyidejűleg nyújtja be átcsoportosítási javaslatait az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(2) A Bizottság a következő pénzügyi év január 10-éig, az EMGA kivételével a megosztott irányítás keretében végrehajtott alapokba történő, a kifizetési előirányzatok átcsoportosításról szóló javaslatot nyújthat be az Európai Parlament és a Tanács részére. A kifizetési előirányzatok bármely költségvetési sorból átcsoportosíthatók. Ilyen esetekben a (4) bekezdésben említett hathetes időszak három hétre csökken.

Ha az Európai Parlament és a Tanács nem, vagy csak részben hagyja jóvá az átcsoportosítást, a 10. cikk (5) bekezdésének b) pontjában említett kiadás megfelelő részét a következő pénzügyi év kifizetési irányzataira kell terhelni.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács az előirányzatok átcsoportosításáról a (4)-(8) bekezdésnek megfelelően határozatot hoz.

(4) A sürgős eseteket kivéve az Európai Parlament és a Tanács - ez utóbbi minősített többséggel eljárva -, attól az időponttól számított hat héten belül vitatja meg az átcsoportosítási javaslatot, amikor azt mindkét intézmény megkapta. Sürgős esetekben az Európai Parlament és a Tanács a javaslat kézhezvételétől számított három héten belül vitatja meg a javaslatot.

(5) Ha a Bizottság e cikkel összhangban EMGA-előirányzatokat kíván átcsoportosítani, átcsoportosításról szóló javaslatát a következő pénzügyi év január 10-éig terjeszti az Európai Parlament és a Tanács elé. Ilyen esetekben a (4) bekezdésben említett hathetes időszak három hétre csökken.

(6) Egy átcsoportosítási javaslatot jóvá kell hagyni, illetve jóváhagyottnak minősül, ha a hathetes időszakon belül a következők valamelyike megtörténik:

a) az Európai Parlament és a Tanács jóváhagyja azt;

b) az Európai Parlament vagy a Tanács jóváhagyja azt, a másik intézmény tartózkodik az intézkedéstől;

c) sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem hoz az átcsoportosítási javaslat módosítására vagy elutasítására irányuló határozatot.

(7) Kivéve, ha az Európai Parlament vagy a Tanács ezzel ellentétes tartalmú kérést terjeszt elő, a (4) bekezdésben említett hathetes időszak a következő esetekben három hétre csökken:

a) az átcsoportosítás az abban a költségvetési sorban szereplő előirányzatoknak, amelyből az átcsoportosítás történik, a 10 %-ánál kevesebbre vonatkozik, és nem haladja meg az 5 000 000 EUR-t;

b) az átcsoportosítás csak kifizetési előirányzatokra vonatkozik, és teljes összege nem haladja meg a 100 000 000 EUR-t.

(8) Ha akár az Európai Parlament, akár a Tanács módosítja az átcsoportosítás összegét, miközben a másik intézmény jóváhagyja azt vagy nem tesz válaszlépést, vagy amennyiben mind az Európai Parlament, mind a Tanács módosítja az átcsoportosítás összegét, e kettő közül az alacsonyabb összeget kell jóváhagyottnak tekinteni, kivéve, ha az érintett uniós intézmény visszavonja átcsoportosítási javaslatát.

32. cikk

Különös rendelkezések alapján végrehajtott átcsoportosítások

(1) A címzett bevételeknek megfelelő előirányzatokat kizárólag akkor lehet átcsoportosítani, ha e bevételek megőrzik az eredeti célhoz kötöttségüket.

(2) A sürgősségisegély-tartalék felhasználására jogosító átcsoportosításról szóló döntést a Bizottság javaslatára az Európai Parlament és a Tanács hozza meg.

E bekezdés alkalmazásában a 31. cikk (3) és (4) bekezdésében előírt eljárásokat kell alkalmazni. Ha az Európai Parlament és a Tanács nem ért egyet a bizottsági javaslattal, és nem jutnak közös álláspontra a sürgősségisegély-tartalék felhasználásáról, úgy tartózkodnak az említett javaslat ügyében való intézkedéstől.

A sürgősségisegély-tartalékból történő átcsoportosításokra vonatkozó javaslatokat megfelelő és kellő részletességű bizonylatokkal kell alátámasztani, amelyek bemutatják:

a) az átcsoportosítás költségvetési sora tekintetében az előirányzatok teljesítésére és az átcsoportosítási kérelmek pénzügyi év végéig tervezett összegére vonatkozóan rendelkezésre álló legfrissebb információkat;

b) az előirányzatok újraelosztásával kapcsolatos lehetőségek elemzését.

7. FEJEZET

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve és a teljesítmény

33. cikk

Teljesítmény, valamint a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség elvei

(1) Az előirányzatokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően kell felhasználni, és így azokat a következő elvek tiszteletben tartásával kell teljesíteni:

a) a gazdaságosság elve, amely megköveteli, hogy az uniós intézmény által a tevékenységei folytatására felhasznált források a megfelelő időben, a megfelelő mennyiségben és minőségben, illetve a legjobb áron álljanak rendelkezésre;

b) a hatékonyság elve, amely az igénybe vett erőforrások, a végzett tevékenységek és a célkitűzések megvalósítása közötti legjobb kapcsolatra vonatkozik;

c) az eredményesség elve, amely arra vonatkozik, hogy a tevékenységek végzésével milyen mértékben sikerül megvalósítani a kitűzött célokat.

(2) A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban az előirányzatok felhasználása során a teljesítményre kell összpontosítani, és e célból:

a) a programokra és tevékenységekre vonatkozó célkitűzéseket előzetesen meg kell állapítani;

b) a célkitűzések megvalósítása során elért előrehaladást teljesítménymutatókkal ellenőrizni;

c) a célkitűzések elérése terén tett előrelépésről és a felvetődő problémákról jelentést kell tenni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 41. cikk (3) bekezdése első albekezdésének h) pontjával és a 247. cikk (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjával összhangban.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett célkitűzések meghatározásakor gondoskodni kell arról, hogy azok konkrét, mérhető, teljesíthető, releváns és időhöz kötött célkitűzések legyenek, és adott esetben releváns, elfogadott, hiteles, egyszerű és megbízható mutatók kerüljenek meghatározásra.

34. cikk

Értékelések

(1) A jelentős kiadásokkal járó programokat és tevékenységeket előzetes és visszamenőleges értékeléseknek kell alávetni, amely arányos a célkitűzésekkel és a kiadásokkal.

(2) A programok és tevékenységek előkészítését támogató előzetes értékelések alapját a kapcsolódó programok vagy tevékenységek teljesítményére vonatkozó bizonyítékoknak kell képezniük, és az előzetes értékelések keretében meg kell határozni és elemezni kell a megoldandó problémákat, azt, hogy az Unió közreműködése mennyiben jelentene hozzáadott értéket, továbbá a célokat, a különböző alternatívák várható hatásait, valamint a nyomonkövetési és értékelési eljárásokat.

Az olyan nagyobb programok vagy tevékenységek esetében, amelyek várhatóan jelentős gazdasági, környezeti vagy társadalmi hatásokkal járnak, az előzetes értékelésre sor kerülhet hatásvizsgálat keretében, amely az első albekezdésben foglaltkövetelményeknek való megfelelésen túl elemzi a különböző lehetséges végrehajtási módszereket is.

(3) A visszamenőleges értékelések keretében értékelni kell a program vagy tevékenység teljesítményét, olyan szempontokra is kitérve, mint az eredményesség, a hatékonyság, a koherencia, a relevancia és az uniós hozzáadott érték. A visszamenőleges értékeléseknek az adott tevékenységre vonatkozóan kialakított nyomonkövetési mechanizmusok és mutatók révén nyert információkon kell alapulniuk. A visszamenőleges értékeléseket minden többéves pénzügyi keret időtartama alatt legalább egy alkalommal el kell végezni, lehetőség szerint olyan időzítéssel, hogy elegendő idő maradjon a megállapítások figyelembevételére a kapcsolódó programok és tevékenységek előkészítését támogató előzetes értékelésekben és hatásvizsgálatokban.

35. cikk

Kötelező pénzügyi kimutatás

(1) A jogalkotó hatóságnak a Bizottság, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (a továbbiakban: a főképviselő) vagy a tagállamok által benyújtott bármely olyan javaslathoz vagy kezdeményezéshez, amely hatással lehet a költségvetésre - ideértve az álláshelyek számában bekövetkező változásokat is -, mellékelnie kell a kifizetési és kötelezettségvállalási előirányzatok becsléseit bemutató pénzügyi kimutatást, az egyes elérhető finanszírozási lehetőségek értékelését és a 34. cikkben előírt előzetes értékelést vagy hatásvizsgálatot.

A jogalkotó hatóságnak benyújtott javaslat vagy kezdeményezés bármely olyan módosításához, amely jelentős hatással lehet a költségvetésre, beleértve az álláshelyek számában történő változásokat is, a módosítást javasló uniós intézménynek pénzügyi kimutatást kell mellékelnie.

A pénzügyi kimutatásnak tartalmaznia kell azon pénzügyi és gazdasági adatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a jogalkotó hatóság fel tudja mérni az uniós fellépés szükségességét. Megfelelő információt nyújt továbbá az Unió egyéb tevékenységeivel fennálló koherenciáról és a lehetséges szinergiáról.

Több évet felölelő műveletek esetében a pénzügyi kimutatás tartalmazza a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokkal és az álláshelyekkel - ideértve a külső személyzetet is - kapcsolatos éves igények előrelátható ütemtervét, és azok közép- és lehetőség szerint hosszú távú pénzügyi hatásainak elemzését is.

(2) A költségvetési eljárás során a Bizottság - figyelemmel a jogalkotó hatóságnak benyújtott javaslatról vagy kezdeményezésről szóló tanácskozások során elért eredményekre - biztosítja a szükséges előirányzatok változásai és a pénzügyi kimutatásban szereplő eredeti előrejelzések összehasonlításához szükséges információkat.

(3) A csalás, a szabálytalanságok és a célkitűzésektől való elmaradás kockázatának mérséklése érdekében a pénzügyi kimutatásban tájékoztatást kell nyújtani a létrehozott belső kontrollrendszerről, az ilyen rendszer által végzett kontrollok várható költségeiről és hasznairól, valamint a várható hibaarány értékeléséről, továbbá a meglévő és tervezett, csalásmegelőzési és védelmi intézkedésekről.

Az elemzésnek figyelembe kell vennie a hibák valószínűsíthető nagyságrendjét és típusát, valamint az érintett szakpolitikai területre jellemző konkrét feltételeket és az azokra alkalmazandó szabályokat.

(4) Felülvizsgált vagy új kiadásokra vonatkozó javaslatok benyújtásakor a Bizottságnak meg kell becsülnie a kontrollrendszerek költségeit és hasznait, valamint a (3) bekezdésben említett várható hibaarányt.

36. cikk

A költségvetés végrehajtásának belső kontrollja

(1) A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve alapján a költségvetést az egyes végrehajtási módszereknek megfelelő, hatékony és eredményes belső kontrollal és a vonatkozó ágazati szabályozással összhangban kell végrehajtani.

(2) A költségvetés végrehajtásának alkalmazásában a belső kontroll az irányítás minden szintjén alkalmazandó folyamat, amelynek célja a következő célkitűzések elérésének észszerű biztosítása:

a) a műveletek hatékonysága, eredményessége és gazdaságossága;

b) a jelentéstétel megbízhatósága;

c) az eszközök és az információk védelme;

d) a csalás és a szabálytalanságok megelőzése, felderítése, korrekciója és nyomon követése;

e) az alapul szolgáló ügyletek jogszerűségéhez és szabályszerűségéhez kapcsolódó kockázatok megfelelő kezelése, figyelembe véve a programok többéves jellegét, valamint az érintett kifizetések jellegét.

(3) Az eredményes belső kontroll a legjobb nemzetközi gyakorlatra épül és különösen a következő elemekből áll:

a) a feladatok elkülönítése;

b) megfelelő kockázatkezelési és kontrollstratégia, ideértve a címzett szintjén alkalmazott kontrollokat is;

c) az összeférhetetlenség elkerülése;

d) megfelelő ellenőrzési nyomok, az adatok sértetlensége az adatrendszerekben;

e) a hatékonyság és eredményesség figyelemmel kísérésére szolgáló eljárások;

f) a belső kontroll azonosított hiányosságainak és kivételeinek kezelésére szolgáló eljárások;

g) a belső kontrollrendszer hatékony és eredményes működésének időszakos értékelése.

(4) A hatékony belső kontroll a következő elemekre épül:

a) az ellenőrzési lánc valamennyi érintett résztvevőjével egyeztetett megfelelő kockázatkezelési és kontrollstratégia végrehajtása;

b) az elvégzett kontrollok eredményeinek hozzáférhetősége az ellenőrzési lánc valamennyi érintett szereplője számára;

c) adott esetben a végrehajtó partnerek vezetői nyilatkozataira és független ellenőrzési véleményekre való támaszkodás, feltéve, hogy az ezek alapjául szolgáló munka minősége megfelelő és elfogadható, és azt az elfogadott standardoknak megfelelően teljesítették;

d) a korrekciós intézkedések időben történő alkalmazása, adott esetben beleértve a visszatartó erejű szankciókat is;

e) világos és egyértelmű jogi szabályozás megléte a vonatkozó szakpolitikák hátterében, ideértve többek között a belső kontroll elemeire vonatkozó alap-jogiaktusokat is;

f) a többszörös kontrollok megszüntetése;

g) a kontrollok költség-haszon arányának javítása.

(5) Ha a végrehajtás során a hibaszint folyamatosan magas, a Bizottságnak fel kell tárnia a kontrollrendszerek hiányosságait és elemeznie kell a lehetséges korrekciós intézkedések költségeit és hasznát, majd megfelelő lépéseket kell tennie vagy javasolnia, úgymint az alkalmazandó rendelkezések egyszerűsítése, a kontrollrendszerek javítása, és a program vagy a végrehajtási rendszerek átalakítása.

8. FEJEZET

Az átláthatóság elve

37. cikk

A beszámolók és a költségvetés közzététele

(1) A költségvetés megállapítása és végrehajtása, valamint a beszámolók benyújtása során be kell tartani az átláthatóság elvét.

(2) A költségvetést és a költségvetés-módosításokat végleges formájukban az Európai Parlament elnöke teszi közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

A költségvetéseket a véglegesen elfogadottá nyilvánításuk időpontját követő három hónapon belül kell közzétenni.

Az Európai Unió Hivatalos Lapjában való hivatalos közzétételig a költségvetés végleges, részletes számadatait - a Bizottság kezdeményezésére - a lehető leghamarabb, de legkésőbb a költségvetés végleges elfogadását követően négy héten belül minden nyelven közzé kell tenni az uniós intézmények weboldalán.

Az összevont éves beszámolót közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, valamint az uniós intézmények weboldalán.

38. cikk

A címzettekre vonatkozó és egyéb információk közzététele

(1) Ha a 62. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban a költségvetést a Bizottság hajtja végre, a Bizottság megfelelő módon és időben közzéteszi a költségvetésből nyújtott források címzettjeire vonatkozó információkat.

E bekezdés első albekezdése a többi uniós intézményre is vonatkozik, amennyiben azok a költségvetést hajtják végre az 59. cikk (1) bekezdésével összhangban.

(2) A (3) és (4) bekezdésben említett esetek kivételével az alábbi információkat a titoktartás és a biztonság követelményeire és különösen a személyes adatok védelmére kellő figyelemmel kell közzétenni:

a) a címzett neve;

b) a címzett földrajzi helye, nevezetesen:

i. a címzett címe, amennyiben a címzett jogi személy;

ii. a NUTS 2 szintű régió, amennyiben a címzett természetes személy;

c) az összeg, amelyre jogi kötelezettséget vállaltak;

d) az intézkedés jellege és célja.

Az e bekezdés első albekezdésében említett információkat a 237. cikk (2) bekezdésének értelmében kiválasztott szakértők és csak azon pénzdíjak, vissza nem térítendő támogatások és szerződések esetében kell közzétenni, amelyeket versenypályázatok, vissza nem térítendő támogatás odaítélésére vonatkozó eljárások vagy közbeszerzési eljárások eredményeként ítéltek oda.

(3) A (2) bekezdés első albekezdésében említett információkat nem kell közzétenni az alábbiak tekintetében:

a) a természetes személyeknek fizetett oktatási támogatások és a 191. cikk (4) bekezdésének b) pontjában említett, a leginkább rászoruló természetes személyeknek fizetett egyéb közvetlen támogatások;

b) a 237. cikk (2) bekezdése alapján kiválasztott szakértők részére odaítélt nagyon alacsony értékű szerződések, valamint azon nagyon alacsony értékű szerződések, amelyek összege nem éri el az I. melléklet 14.4. pontjában említett összeget.

c) a pénzügyi eszközök révén nyújtott, 500 000 EUR-nál alacsonyabb összegű pénzügyi támogatások;

d) ha a közzététel veszélyeztetheti az érintett személyeknek és szervezeteknek az Európai Unió Alapjogi Chartája által védett jogait és szabadságait, vagy ha sérti a címzettek üzleti érdekeit;

Az első albekezdés c) pontjában említett esetekben a közzétett információkat az összesített statisztikai adatokra kell korlátozni, az összesítést a releváns kritériumok - mint például a földrajzi hely, a címzettek gazdasági tipológiája, a kapott támogatás típusa, valamint azon uniós szakpolitikai terület, amely alapján a támogatást nyújtották - szerint elvégezve.

Természetes személyek esetében a (2) bekezdés első albekezdésében említett információk közzétételének releváns kritériumokon, például a gyakoriságon, az intézkedés típusán, illetve a szóban forgó összegeken kell alapulnia.

(4) A 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontjával összhangban uniós forrásokat felhasználó személyeknek, illetve szervezeteknek a saját szabályaik és eljárásaik szerint kell közzétenniük a címzettekre vonatkozó információkat, amennyiben ezek a szabályok a 154. cikk (4) bekezdése első albekezdésének e) pontja szerint a Bizottság által elvégzett értékelés alapján egyenértékűnek minősülnek, és amennyiben a személyes adatok bárminemű közzététele az ebben a cikkben meghatározott biztosítékokkal egyenértékű biztosítékok mellett történik.

A 63. cikk (3) bekezdésével összhangban kijelölt szerveknek az ágazatspecifikus szabályok szerint kell közzétenniük az információkat. Ezek az ágazatspecifikus szabályok a vonatkozó jogalappal összhangban eltérhetnek e cikk (2) és (3) bekezdésétől, különösen ami a személyes adatok közzétételét illeti, amennyiben ez az e cikk (3) bekezdésének harmadik albekezdésében említett kritériumok alapján indokolt, figyelembe véve a szóban forgó ágazat sajátosságait is.

(5) Az (1) bekezdésben említett információkat az uniós intézmények weboldalán teszik közzé legkésőbb az azt a pénzügyi évet követő pénzügyi év június 30-áig, amelyben a forrásokra vonatkozó jogi kötelezettségvállalás létrejött.

Az uniós intézmények weboldalán hivatkozni kell az (1) bekezdésben említett információkat tartalmazó weboldal címére, ha az információkat nem teszik közzé közvetlenül az uniós intézmények erre a célra létrehozott weboldalán.

A Bizottság megfelelő módon és időben közzéteszi az arra az egységes weboldalra vonatkozó tájékoztatást - ideértve a weboldal címére vonatkozó hivatkozást is -, ahol a (4) bekezdésben említett személyek, szervezetek, illetve szervek által szolgáltatott információk megtalálhatók.

(6) Ha személyes adatokat tesznek közzé, az információkat az azon pénzügyi év végétől számított két év elteltével el kell távolítani, amelyben a forrásokra vonatkozó jogi kötelezettségvállalás létrejött. Ugyanez vonatkozik a személyes adatokra az olyan jogi személyek esetében is, amelyek hivatalos megnevezése lehetővé teszi egy vagy több természetes személy azonosítását.

III. CÍM

A KÖLTSÉGVETÉS MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS SZERKEZETE

1. FEJEZET

A költségvetés megállapítása

39. cikk

Tervezett bevételek és kiadások

(1) A Bizottság kivételével valamennyi uniós intézmény tervezetet készít a bevételeiről és kiadásairól, és ezt minden év július 1. előtt megküldi a Bizottságnak, valamint ezzel egyidejűleg tájékoztatás céljából az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(2) A főképviselő konzultál a fejlesztéspolitikáért felelős biztossal, a szomszédságpolitikáért felelős biztossal, a nemzetközi együttműködésért, humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős biztossal a hatáskörükbe tartozó ügyekről.

(3) A Bizottság kidolgozza saját tervezeteit, amelyeket az elfogadásukat követően azonnal megküld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Tervezeteinek elkészítéséhez a Bizottság a 40. cikkben említett információkat használja fel.

40. cikk

A 70. cikkben említett uniós szervek tervezett költségvetése

A 70. cikkben említett valamennyi uniós szerv, összhangban a létrehozásáról szóló eszközzel, minden év január 31. napjáig elküldi a Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak egységes programozási dokumentumának tervezetét, amely tartalmazza éves és többéves programozását, valamint az ahhoz kapcsolódó, emberi erőforrásokra és pénzügyi forrásokra vonatkozó tervet.

41. cikk

Költségvetési tervezet

(1) A Bizottság a költségvetési tervezetet tartalmazó javaslatát a költségvetés végrehajtását megelőző év szeptember 1-jéig az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti. Ezt a javaslatot tájékoztatásul továbbítja a nemzeti parlamenteknek.

A költségvetési tervezet tartalmazza az Unió bevételei és kiadásai általános kimutatásának összefoglalóját, és összevonja a 39. cikkben említett tervezett összegeket. A tervezet az uniós intézmények által tervezett összegektől eltérő tervezett összegeket is tartalmazhat.

A költségvetési tervezet szerkezete és tartalma követi a 47-52. cikkben foglaltakat.

A költségvetési tervezet minden szakaszát az érintett uniós intézmény által összeállított bevezetés előzi meg.

A költségvetési tervezet általános bevezetését a Bizottság állítja össze. Az általános bevezetés a címek szerint csoportosított főbb pénzügyi adatokat bemutató táblázatokat és az előirányzatok egyik pénzügyi évről a következőre történő változásait indokoló szövegrészeket tartalmaz a többéves pénzügyi keret kiadási kategóriái szerinti bontásban.

(2) Annak érdekében, hogy a hatályos jogszabályok és a folyamatban lévő jogalkotási javaslatok költségvetési vonzatai tekintetében pontosabb és megbízhatóbb előrejelzést nyújtson, a Bizottság a következő évekre szóló indikatív pénzügyi programozást csatol a költségvetési tervezethez kiadási kategória, szakpolitikai terület és költségvetési sor szerinti bontásban. A teljes pénzügyi programozás az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás ( 6 ) 30. pontjában említett kiadási kategóriákat foglalja magában. Az említett intézményközi megállapodás 30. pontjában nem említett kiadási kategóriák tekintetében összefoglaló adatokat kell rendelkezésre bocsátani.

Az indikatív pénzügyi programozást a költségvetés elfogadását követően naprakésszé kell tenni, belefoglalva a költségvetési eljárás eredményeit és bármely egyéb releváns döntést.

(3) A Bizottság a költségvetési tervezethez a következőket csatolja:

a) egy összehasonlító táblázatot, amely tartalmazza a többi uniós intézményre vonatkozó költségvetési tervezetet és a többi uniós intézménynek a Bizottsághoz megküldött eredeti tervezeteit, valamint adott esetben annak indokolását, hogy költségvetési tervezet miért tartalmaz a többi uniós intézmény által tervezett összegektől eltérő összegeket;

b) bármely olyan munkadokumentumot, amelyet hasznosnak tekint az uniós intézmények létszámterveivel kapcsolatban, és amely tartalmazza a legutolsó jóváhagyott létszámtervet és ismerteti:

i. az Unió által alkalmazott teljes személyzet létszámát, kimutatva a munkaszerződés-típusokat;

ii. az álláshelyekre és a külső személyzetre vonatkozó politikáról, valamint a nemek közötti egyensúlyról szóló nyilatkozatot;

iii. a költségvetési tervezet benyújtási évét megelőző év utolsó napján ténylegesen betöltött álláshelyek számát, valamint erre a megelőző évre vonatkozóan a ténylegesen foglalkoztatott teljes munkaidős egyenértékek éves átlagos számát, feltüntetve a besorolási fokozatok, nemek és igazgatási egységek szerinti felosztásukat;

iv. az álláshelyek felsorolását szakpolitikai területek szerint;

v. a külső személyzet egyes besorolási osztályai tekintetében a teljes munkaidős egyenértékre történő eredeti átszámítást a jóváhagyott előirányzatok alapján, valamint a költségvetési tervezet benyújtási évének elején ténylegesen foglalkoztatott személyek számát, feltüntetve a besorolási csoport és adott esetben a besorolási fokozat szerinti megoszlást;

c) a 70. és 71. cikkben említett uniós szervekre vonatkozóan a bevételeket és a kiadásokat, valamint a személyzetre vonatkozó, ezen albekezdés b) pontjában említett valamennyi információt tartalmazó munkadokumentumot;

d) az adott pénzügyi évre vonatkozó előirányzatok tervezett végrehajtásával és a fennálló kötelezettségvállalásokkal foglalkozó munkadokumentumot;

e) az igazgatási előirányzatok tekintetében a költségvetés Bizottságra vonatkozó szakaszában szereplő, a Bizottság által teljesítendő igazgatási kiadásokat tartalmazó munkadokumentumot;

f) a kísérleti projektekre és előkészítő intézkedésekre vonatkozó munkadokumentumot, amely tartalmazza az eredmények értékelését és a tervezett követő intézkedéseket is;

g) a nemzetközi szervezetek finanszírozása tekintetében a következőket tartalmazó munkadokumentumot:

i. összefoglaló valamennyi hozzájárulásról uniós programok vagy alapok szerinti bontásban és nemzetközi szervezetenként;

ii. egy indokolás, amely megmagyarázza, hogy az Unió számára miért volt hatékonyabb e nemzetközi szervezetek finanszírozása, mint a közvetlen fellépés;

h) programindokolások vagy a következőket tartalmazó egyéb releváns dokumentumok:

i. azon uniós szakpolitikák és célkitűzések megjelölése, amelyekhez a program hozzájárul;

ii. az uniós szintű intézkedés szabatos indokolása, többek között a szubszidiaritás elvével összhangban;

iii. a program célkitűzéseinek megvalósítása során elért előrehaladást, a 33. cikkben meghatározottak szerint;

iv. az előirányzatok szintjével kapcsolatosan javasolt változtatások teljeskörű indokolása, ideértve a költség-haszon elemzést is;

v. a program folyó évi és előző pénzügyi évi végrehajtási arányaira vonatkozó információk;

i) az előző pénzügyi években vállalt, a költségvetési tervezetben javasolt költségvetési kötelezettségvállalások teljesítéséhez szükséges, az elkövetkező költségvetési években esedékes kifizetések ütemtervének a kifizetéseket programonként és címenként feltüntető, összefoglaló beszámolója.

Ha a köz- és magánszféra közötti partnerségek finanszírozási eszközöket vesznek igénybe, a (4) bekezdésben említett munkadokumentumnak tartalmaznia kell az eszközökre vonatkozó információkat.

(4) Ha a Bizottság pénzügyi eszközöket vesz igénybe, munkadokumentumot kell csatolnia a költségvetési tervezethez, amely minden egyes pénzügyi eszközre vonatkozóan tartalmazza a következőket:

a) a pénzügyi eszközre és annak alap-jogiaktusára való hivatkozás, valamint az eszköznek, a költségvetésre gyakorolt hatásának, időtartamának és az Uniós hozzájárulás hozzáadott értékének általános ismertetése;

b) a felhasználásban érintett pénzügyi intézmények, ideértve bármely, a 155. cikk (2) bekezdésének alkalmazásával kapcsolatos kérdést;

c) a pénzügyi eszköz hozzájárulása a szóban forgó program célkitűzéseinek eléréséhez, meghatározott mutatók, adott esetben többek között a földrajzi diverzifikáció alapján;

d) a tervezett műveletek, ideértve az előirányzott támogatási multiplikátorhatáson és a várhatóan mozgósítható magántőke nagyságán vagy - amennyiben az nem áll rendelkezésre - a meglévő pénzügyi eszközökből eredő tőkeáttételi hatáson alapuló célvolumeneket is;

e) az érintett műveleteknek megfelelő költségvetési sorok és az összesített költségvetési kötelezettségvállalás és költségvetési kifizetés;

f) a pénzügyi eszközökre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás és az egyes projektekre vonatkozó, tulajdon- vagy hitelviszony formájában tett jogi kötelezettségvállalások közötti átlagos időtartamot, amennyiben az meghaladja a három évet;

g) a 209. cikk (3) bekezdése szerinti bevétel és visszafizetések külön feltüntetve, ideértve azok felhasználásának értékelését is;

h) a tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések értéke az előző évekhez képest;

i) a kockázati és kötelezettségvállalási tartalékok teljes összege, valamint az Unió pénzügyi kockázati kitettségére, többek között az esetleges függő kötelezettségekre vonatkozó bármely információ;

j) az eszközök értékvesztése és a lehívott biztosítékok, mind az előző évre, mind kumulált összegben;

k) a pénzügyi eszköz teljesítménye, ideértve a megvalósított beruházásokat, az előirányzott és az elért támogatási és beruházási multiplikátorhatást és a mozgósított magántőke nagyságát is;

l) a közös tartalékalapban tartalékolt források és adott esetben a vagyonkezelői számla egyenlege.

Az első albekezdésben említett munkadokumentumnak tartalmaznia kell továbbá a pénzügyi eszközök kezelésére kifizetett igazgatási díjakból és egyéb pénzügyi és működési költségekből adódó igazgatási kiadások teljes összegének, valamint kezelő felenként és pénzügyi eszközönként lebontott összegeinek áttekintését.

A Bizottság megindokolja az első albekezdés f) pontjában említett időtartamot, és adott esetben cselekvési tervet javasol ezen időtartam lerövidítésére az éves mentesítési eljárás keretében.

Az első albekezdésében említett munkadokumentumban egy egyértelmű és tömör táblázatban pénzügyi eszközök szerinti bontásban össze kell foglalni az információkat.

(5) Ha az Unió költségvetési biztosítékot nyújtott, a Bizottság munkadokumentumot csatol a költségvetési tervezethez, amely minden egyes költségvetési biztosítékra és a közös tartalékalapra vonatkozóan tartalmazza a következőket:

a) a költségvetési biztosítékra és annak alap-jogiaktusára való hivatkozás, valamint a költségvetési biztosítéknak, a költségvetés pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt hatásának, időtartamának és az Uniós támogatás hozzáadott értékének általános ismertetése;

b) a költségvetési biztosíték partnerei, ideértve bármely, a 155. cikk (2) bekezdésének alkalmazásával kapcsolatos kérdést;

c) a költségvetési biztosíték hozzájárulása a költségvetési biztosíték célkitűzéseinek eléréséhez, meghatározott mutatók, adott esetben többek között a földrajzi diverzifikáció és a magánforrások mozgósítása alapján;

d) a költségvetési biztosítékkal fedezett műveletekre vonatkozó információk összevont alapon, ágazatok, országok és eszközök szerint, ideértve adott esetben a portfóliókat és a más uniós fellépésekkel kombinált támogatást;

e) a címzetteknek átutalt összeg, valamint a költségvetési biztosíték keretében támogatott projektek által elért tőkeáttételi hatás értékelése;

f) a d) pontban említettel azonos alapon összevont információk a lehívott költségvetési biztosítékról, a veszteségekről, a visszatérítésekről, a beszedett összegekről és az egyéb befizetésekről;

g) a közös tartalékalap pénzügyi irányítására, teljesítményére és kockázatára vonatkozó információk az előző naptári év vége tekintetében;

h) a közös tartalékalap tényleges tartalékfeltöltési rátája és adott esetben a 213. cikk (4) bekezdése szerinti későbbi műveletek;

i) a közös tartalékalapot érintő pénzmozgások az előző naptári évben, valamint a jelentős ügyletek és az Unió pénzügyi kockázati kitettségére vonatkozó releváns információk.

j) a költségvetési biztosítékokból vagy a pénzügyi támogatásból származó, a költségvetés által viselt függő kötelezettségek fenntarthatóságának értékelése a 210. cikk (3) bekezdése szerint.

(6) Ha a Bizottság a külső fellépésekre elkülönített uniós vagyonkezelői alapokat vesz igénybe, a költségvetési tervezethez részletes munkadokumentumot is csatol az említett pénzalapok által támogatott tevékenységekről, amely tartalmazza:

a) a vagyonkezelői alapok végrehajtását, amely többek között információkat tartalmaz a forrásokat felhasználó szervezetekkel kialakított nyomonkövetési mechanizmusokról;

b) a vagyonkezelői alapok irányítási költségeit;

c) az Uniótól eltérő más támogatók által nyújtott hozzájárulásokat;

d) a 234. cikk (3) bekezdésében meghatározott feltételek alapján a vagyonkezelői alapok teljesítményéről kialakított előzetes értékelését;

e) annak leírását, hogy tevékenységeik miként járultak hozzá az azon eszköz alap-jogiaktusában lefektetett célok eléréséhez, amelyből a vagyonkezelői alapok uniós támogatásban részesültek.

(7) A Bizottság a költségvetési tervezethez csatolja a versenyjog területén kiszabott pénzbírságokról szóló határozatainak és az egyes pénzbírságok összegének jegyzékét, az arra vonatkozó információkkal együtt, hogy a pénzbírság jogerőre emelkedett-e, vagy az azzal szemben az Európai Unió Bíróságánál már nyújtottak-e be, vagy a későbbiekben még nyújthatnak-e be fellebbezést, valamint lehetőség szerint az arra vonatkozó információkat, hogy az egyes pénzbírságok várhatóan mikor emelkednek jogerőre.

(8) A Bizottság a költségvetési tervezethez munkadokumentumot csatol, amelyben minden olyan költségvetési sor esetében, amelyen belső vagy külső címzett bevételt könyvelnek, feltünteti:

a) az ilyen bevételek tervezett összegét;

b) az előző évekről átvitt ilyen bevételek tervezett összegét.

(9) A Bizottság a költségvetési tervezethez csatol továbbá minden egyéb olyan munkadokumentumot is, amelyet hasznosnak ítél a költségvetési kérelmek Európai Parlament és Tanács általi értékeléséhez.

(10) A 2010/427/EU tanácsi határozat ( 7 ) 8. cikkének (5) bekezdésével összhangban a Bizottság a költségvetési tervezettel együtt egy olyan munkadokumentumot is továbbít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely összesített formában tartalmazza:

a) az Unió külső fellépéseivel kapcsolatos, a költségvetésből finanszírozott valamennyi igazgatási és operatív kiadást, ideértve a KKBP és a közös biztonság- és védelempolitikával kapcsolatos feladatokat is;

b) az EKSZ előző évi összes igazgatási kiadását az uniós küldöttségek kiadásai és az EKSZ központi igazgatásának kiadásai szerinti bontásban; valamint az operatív kiadások kimutatását földrajzi területek (régiók, országok), témák, valamint uniós küldöttségek és missziók szerinti bontásban.

(11) A (10) bekezdésben említett munkadokumentum emellett:

a) minden besorolási osztály minden besorolási fokozata esetében részletezi az Unió egyes küldöttségeiben és az EKSZ központi igazgatásában található álláshelyek számát, valamint az állandó és ideiglenes álláshelyek számát, beleértve az előirányzatok keretei között engedélyezett szerződéses és helyi alkalmazottakat is;

b) besorolási fokozatok és osztályok szerint feltünteti az álláshelyek számának bármilyen, az előző pénzügyi évhez viszonyított növekedését vagy csökkenését az EKSZ központi igazgatásában és az Unió küldöttségeinek összességében;

c) feltünteti az adott pénzügyi évre és az előző pénzügyi évre engedélyezett álláshelyek számát, valamint a tagállamokból kirendelt diplomaták és az uniós tisztviselők által betöltött álláshelyek számát;

d) részletesen ismerteti a költségvetési tervezet bemutatásakor az Unió küldöttségeiben alkalmazott személyi állományt földrajzi területenkénti, nemenkénti, országonkénti és misszió szerinti bontásban, megkülönböztetve a létszámtervben szereplő álláshelyeket, a szerződéses alkalmazottakat, a helyi alkalmazottakat és a kirendelt nemzeti szakértőket, továbbá a költségvetési tervezetben az ilyen típusú személyzet számára kért előirányzatokat, a kért előirányzatokon alapuló, a teljes munkaidős egyenértékre vonatkozó becslésekkel együtt.

42. cikk

A költségvetési tervezethez benyújtott módosító indítvány

Ha olyan új információ merül fel, amely a költségvetési tervezet elkészítésekor még nem állt rendelkezésre, a Bizottság annak alapján saját kezdeményezésére vagy egy másik uniós intézmény saját szakaszára vonatkozó kérésére az EUMSZ 314. cikkében említett egyeztetőbizottság összehívása előtt egy vagy több módosító indítványt nyújthat be egyidejűleg az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a költségvetési tervezethez. Az ilyen indítványok magukban foglalhatnak olyan módosító indítványt is, amely különösen a mezőgazdasági kiadási előirányzatok aktualizálására irányul.

43. cikk

A költségvetés elfogadásából fakadó tagállami kötelezettségek

(1) Az Európai Parlament elnöke az EUMSZ 314. cikkének (9) bekezdésében és az Euratom-Szerződés 106a. cikkében előírt eljárással összhangban a költségvetést véglegesen elfogadottnak nyilvánítja.

(2) Miután a költségvetést véglegesen elfogadottnak nyilvánították, minden tagállam a következő pénzügyi év január 1-jétől vagy a költségvetés véglegesen elfogadottnak nyilvánítása időpontjától - ha az január 1-je után történt - köteles teljesíteni az Unió felé a 609/2014/EU, Euratom rendeletben meghatározott esedékes befizetéseket.

44. cikk

Költségvetés-módosítási tervezetek

(1) A Bizottság túlnyomóan bevételvezérelt költségvetés-módosítási tervezeteket terjeszthet elő a következő esetekben:

a) az előző pénzügyi év egyenlegének a költségvetésbe történő bevezetése céljából, a 18. cikkben megállapított eljárással összhangban,

b) a saját forrásokra vonatkozó előrejelzésnek az aktualizált gazdasági előrejelzések tükrében történő felülvizsgálata céljából;

c) a saját forrásokra és egyéb bevételekre vonatkozó felülvizsgált előrejelzés aktualizálása, valamint a kifizetési előirányzatok rendelkezésre állásának és azok iránti igényeknek a felülvizsgálata céljából.

Elkerülhetetlen, kivételes vagy előre nem látható körülmények felmerülése esetén, különösen az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevétele céljából, a Bizottság túlnyomóan kiadásvezérelt költségvetés-módosítási tervezeteket terjeszthet elő.

(2) A Bizottságtól eltérő uniós intézménynek az (1) bekezdésben említettekkel megegyező esetekben a költségvetés módosítása iránti kérelmét a Bizottsághoz kell megküldenie.

A költségvetés-módosítási tervezet benyújtása előtt a Bizottság és a többi érintett uniós intézmény - különös tekintettel az előirányzatok várhatóan nem teljes mértékű felhasználására is - megvizsgálja a vonatkozó előirányzatok újraelosztásának lehetőségét.

A 43. cikk alkalmazandó a költségvetés-módosításokra. A költségvetés-módosításokat azon költségvetésre való hivatkozással kell alátámasztani, amelynek a tervezett összegeit módosítják.

(3) A Bizottság - indokolt rendkívüli körülmények fennállásától, vagy az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevételétől eltekintve, amelyre az év során bármikor költségvetés-módosítási tervezet lehet benyújtani- a költségvetés-módosítási tervezeteit minden pénzügyi év szeptember 1-jéig nyújtja be egyidejűleg az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az egyéb uniós intézmények által benyújtott költségvetés-módosítás iránti kérelmeihez csatolhatja a véleményét.

(4) A költségvetés-módosítási tervezetekhez indokolást kell fűzni, továbbá meg kell adni a költségvetés-módosítási tervezet elkészítésekor az előző és a folyó pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról rendelkezésre álló információkat.

45. cikk

A tervezett összegek és a költségvetési tervezetek korai továbbítása

A Bizottság, az Európai Parlament és a Tanács megegyezhet abban, hogy előrehoz bizonyos, a tervezett összegek továbbítására, valamint a költségvetési tervezet elfogadására és továbbítására vonatkozó időpontokat. E megállapodás azonban nem vezethet az említett szövegek mérlegelésére az EUMSZ 314. cikke és az Euratom-Szerződés 106a. cikke szerint biztosított időszakok lerövidítéséhez vagy meghosszabbításához.

2. FEJEZET

A költségvetés szerkezete és tartalma

46. cikk

A költségvetés szerkezete

A költségvetésnek a következőkből kell állnia:

a) általános bevételi és kiadási kimutatás;

b) az egyes uniós intézmények bevételi és kiadási kimutatásaira tagolódó különálló szakaszok, az Európai Tanács és a Tanács kivételével, amelyek a költségvetés ugyanazon szakaszában szerepelnek.

47. cikk

A költségvetési nómenklatúra

(1) Az Európai Parlament és a Tanács a Bizottság bevételeit és a többi uniós intézmény bevételeit és kiadásait címek, alcímek, jogcímcsoportok és jogcímek alá sorolja be típusuk vagy felhasználásuk szerint.

(2) A költségvetés Bizottságra vonatkozó szakaszának kiadási kimutatását az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott nómenklatúra alapján kell elkészíteni, a kiadások rendeltetés szerinti osztályozásával.

Valamennyi cím egy szakpolitikai területnek, valamennyi alcím pedig rendszerint egy programnak vagy tevékenységnek felel meg.

Minden cím tartalmazhat operatív előirányzatokat és igazgatási előirányzatokat. Az egy címhez tartozó igazgatási előirányzatokat egyetlen alcímben kell csoportosítani.

A költségvetési nómenklatúrának meg kell felelnie az egyediség, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, valamint az átláthatóság elveinek. Biztosítania kell a költségvetési folyamathoz szükséges egyértelműséget és átláthatóságot, megkönnyítve a vonatkozó jogalapokban foglalt főbb célkitűzések azonosítását, lehetővé téve a politikai prioritásokat érintő választásokat, valamint elősegítve a hatékony és eredményes végrehajtást.

(3) A Bizottság kérelmezheti a jóváhagyott előirányzatok nélküli tétel "pro memoria" bejegyzéssel való ellátását. Az ilyen kérelmet a 31. cikkben megállapított eljárással összhangban kell jóváhagyni.

(4) Az egyes címek alatti, célmegjelöléssel feltüntetett igazgatási előirányzatokat a következőképpen kell besorolni:

a) a létszámtervben jóváhagyott személyzeti kiadások, amelyekben fel kell tüntetni az előirányzatok összegét és az e kiadásoknak megfelelő létszámtervi álláshelyek számát;

b) a külső személyzettel kapcsolatos kiadások, és a 30. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett, a többéves pénzügyi keret "igazgatás" fejezete alatt finanszírozott egyéb kiadások;

c) az ingatlanokkal kapcsolatos és egyéb vonatkozó kiadások, beleértve a takarítást, a karbantartást, a különböző bérleti díjakat, a távközlési szolgáltatásokat, valamint a víz, a gáz és a villamosenergia-ellátás díját is;

d) a programok végrehajtásához közvetlenül kapcsolódó külső személyzeti és technikai támogatási kiadások.

A Bizottság több cím tekintetében azonos típusú igazgatási kiadásait kiadási típus szerint osztályozott, külön kimutatásban kell összegezni.

48. cikk

Negatív bevétel

(1) A költségvetés nem tartalmazhat negatív bevételeket, kivéve, ha összességében azok a betétek negatív díjazásából származnak.

(2) A 2014/335/EU, Euratom határozat szerint befizetett saját források nettó összegek, és azokat a költségvetésben az összefoglaló bevételi kimutatásban ilyenként kell feltüntetni.

49. cikk

Előzetes előirányzatok

(1) A költségvetés valamennyi szakasza tartalmazhat egy "előzetes előirányzatok" címet. Az előirányzatokat e címen kell megjeleníteni a következő esetek bármelyikében:

a) a költségvetés megállapításakor nincs az érintett fellépésre vonatkozó alap-jogiaktus;

b) komolyan megkérdőjelezhető az előirányzatok megfelelősége vagy az érintett költségvetési sorokon szereplő előirányzatoknak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban álló feltételek szerinti felhasználásának lehetősége.

Azokban az esetekben, amelyekben az alap-jogiaktust az EUMSZ 294. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni, az e cím alatt szereplő előirányzatokat csak az e rendelet 30. cikke (1) bekezdése első albekezdésének c) pontjában megállapított eljárással összhangban elvégzett átcsoportosítást követően lehet felhasználni; minden egyéb esetben azonban ezek az előirányzatok az e rendelet 31. cikkében megállapított eljárással összhangban elvégzett átcsoportosítást követően használhatók fel.

(2) Komoly felhasználási nehézségek esetén a Bizottság javasolhatja a pénzügyi év folyamán, hogy az előirányzatokat az "előzetes előirányzatok" cím alá csoportosítsák át. Az Európai Parlament és a Tanács az ilyen átcsoportosításokról a 31. cikkben előírtak szerint hoz határozatot.

50. cikk

Negatív tartalék

A költségvetés Bizottságra vonatkozó szakasza legfeljebb 200 000 000 EUR összegben tartalmazhat "negatív tartalékot". Az ilyen tartalék, amelyet külön címben kell megjeleníteni, kizárólag kifizetési előirányzatokat tartalmazhat.

E negatív tartalékot a pénzügyi év vége előtt át kell csoportosítani a 30. és 31. cikkben megállapított eljárással összhangban.

51. cikk

Sürgősségisegély-tartalék

(1) A költségvetés Bizottságra vonatkozó szakaszának tartalmaznia kell egy, a harmadik országok számára elkülönített sürgősségisegély-tartalékot.

(2) Az (1) bekezdésben említett tartalékot a pénzügyi év vége előtt kell igénybe venni átcsoportosítások útján, a 30. és 32. cikkben megállapított eljárással összhangban.

52. cikk

A költségvetés tartalma

(1) A költségvetésnek a következőket kell magában foglalnia:

a) az általános bevételi és kiadási kimutatásban:

i. az Unió folyó pénzügyi évre (n. évre) vonatkozó tervezett bevételei;

ii. az előző pénzügyi évre vonatkozó tervezett bevételek és az n-2. évi bevételek;

iii. az n. évre vonatkozó kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok;

iv. az előző pénzügyi évre vonatkozó kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok;

v. az n-2. évben vállalt és kifizetett kiadások, ez utóbbi az n. év költségvetésének százalékában is kifejezve;

vi. a megfelelő megjegyzések minden alfejezet tekintetében, a 47. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint, ideértve az alap-jogiaktusra való hivatkozásokat is, amennyiben van ilyen, valamint az előirányzatok jellegével és céljával kapcsolatos összes megfelelő magyarázatot is;

b) minden egyes szakaszban a bevételek és a kiadások az a) pontban meghatározottal azonos struktúrában;

c) a személyi állomány tekintetében:

i. létszámterv minden szakaszra vonatkozóan, amely besorolási fokozatonként megállapítja az álláshelyek számát besorolási osztályok és szolgálatok szerinti bontásban, valamint megállapítja az előirányzatok keretein belül engedélyezett állandó és ideiglenes álláshelyek számát;

ii. létszámterv a kutatási és technológiafejlesztési előirányzatok közvetlen fellépésekre elkülönített összegeiből fizetett személyi állományra vonatkozóan, és létszámterv az ugyanezen előirányzatok közvetett fellépésekre elkülönített összegeiből fizetett személyi állományra vonatkozóan; a létszámterveket besorolási fokozatonként és osztályonként kell felosztani, és azokban különbséget kell tenni az előirányzatokon belül engedélyezett állandó és ideiglenes álláshelyek között;

iii. egy olyan létszámterv, amely az álláshelyek számát besorolási fokozat és osztály alapján állapítja meg minden olyan, a 70. cikkben említett uniós szervre vonatkozóan, amely a költségvetést terhelő hozzájárulást kap. A létszámtervekben a pénzügyi évre engedélyezett álláshelyek száma mellett fel kell tüntetni az előző évre engedélyezett számot is. Az Euratom Ellátási Ügynökség személyzetét külön kell feltüntetni a Bizottság létszámtervében;

d) a pénzügyi támogatás és a költségvetési biztosítékok vonatkozásában:

i. az általános bevételi kimutatásban az érintett műveletekre vonatkozó azon költségvetési sorok, amelyek a kezdetben nem teljesítő címzettektől kapott visszafizetések feltüntetésére szolgálnak. E sorokat "pro memoria" bejegyzéssel és megfelelő megjegyzésekkel kell ellátni;

ii. a költségvetés Bizottságra vonatkozó szakaszában:

- a szóban forgó műveletek tekintetében nyújtott költségvetési biztosítékokat tartalmazó költségvetési sorok. Ezeket a sorokat "pro memoria" bejegyzéssel kell ellátni, amennyiben nem merült fel olyan tényleges költség, amelyet végleges forrásokkal kell fedezni,

- az alap-jogiaktusra és a tervezett műveletek volumenére, az időtartamra és az Unió által az ilyen műveletek tekintetében nyújtott pénzügyi biztosítékra vonatkozó megjegyzések;

iii. a költségvetés Bizottságra vonatkozó szakaszához mellékelt dokumentumban, tájékoztató jelleggel, a kapcsolódó kockázatokra vonatkozóan is:

- a folyamatban lévő tőkeműveletek és adósságkezelés;

- az n. évre vonatkozó tőkeműveletek és adósságkezelés;

e) az alap-jogiaktus nélkül létrehozandó pénzügyi eszközök tekintetében:

i. az érintett műveletekre vonatkozó költségvetési sorok;

ii. a pénzügyi eszközök általános ismertetése, ideértve futamidejüket és költségvetési vonzatukat;

iii. a tervezett műveletek, ideértve a várt támogatási és tőkeáttételi hatáson alapuló célvolumeneket is;

f) a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja szerint személyek vagy szervezetek által végrehajtott források tekintetében:

i. hivatkozás az adott program alap-jogiaktusára;

ii. a vonatkozó költségvetési sorok;

iii. a tevékenység általános ismertetése, ideértve annak időtartamát és költségvetési vonzatait is;

g) a KKBP kiadásainak teljes összege egy - "KKBP" elnevezésű - külön jogcímcsoportokat tartalmazó alcímben, amely lefedi a KKBP-kiadásokat, és legalább a nagyobb különálló missziókra vonatkozóan külön költségvetési sorokat tartalmaz.

(2) Az (1) bekezdésben említett dokumentumokon túl az Európai Parlament és a Tanács bármely egyéb kapcsolódó dokumentumot is csatolhat a költségvetéshez.

53. cikk

A személyzeti létszámtervekre vonatkozó szabályok

(1) Az 52. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett létszámtervek minden uniós intézményre vagy szervre vonatkozóan abszolút határt szabnak. A megállapított határon túl további kinevezés nem történhet.

Az AD 14, AD 15 és AD 16 besorolási fokozat kivételével azonban minden uniós intézmény vagy szerv az engedélyezett álláshelyek 10 %-ának erejéig módosíthatja a létszámterveit, figyelembe véve az alábbi feltételeket:

a) ez nem befolyásolja a teljes pénzügyi évre vonatkozó személyzeti előirányzatok mértékét;

b) az egyes létszámtervek által engedélyezett álláshelyek teljes számára vonatkozó határ túllépésére nem kerül sor;

c) az uniós intézmény vagy szerv részt vett a Bizottság személyzeti átvilágítása keretében kezdeményezett, az Unió más intézményeivel és szerveivel végrehajtott teljesítményértékelésben.

A második albekezdésben említett módosítások végrehajtása előtt három héttel az uniós intézmények tájékoztatják az Európai Parlamentet és a Tanácsot erről a szándékukról. Abban az esetben, ha ezen időszakon belül az Európai Parlament vagy a Tanács kellően megalapozott kifogást emel, az uniós intézmények tartózkodnak a módosítások végrehajtásától, és a 44. cikkben meghatározott eljárást kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés első albekezdésétől eltérve, a kinevezésre jogosult hatóság által a személyzeti szabályzattal összhangban engedélyezett részmunkaidős foglalkoztatás hatásait más kinevezésekkel ellensúlyozni lehet.

3. FEJEZET

Költségvetési fegyelem

54. cikk

A többéves pénzügyi kerettel és a 2014/335/EU, Euratom határozattal való összhang

A költségvetésnek összhangban kell lennie a többéves pénzügyi kerettel és a 2014/335/EU, Euratom határozattal.

55. cikk

Az uniós jogi aktusok összhangja a költségvetéssel

Ha egy uniós jogi aktus végrehajtása túllépi a költségvetésben rendelkezésre álló előirányzatokat, az ilyen jogi aktust pénzügyi értelemben nem lehet végrehajtani addig, amíg a költségvetést megfelelően nem módosították.

IV. CÍM

A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA

1. FEJEZET

Általános rendelkezések

56. cikk

A költségvetés végrehajtása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban

(1) A Bizottság a költségvetés bevételeit és kiadásait e rendelettel összhangban, saját felelősségére és az engedélyezett előirányzatok határain belül hajtja végre.

(2) A tagállamok együttműködnek a Bizottsággal annak biztosítása céljából, hogy az előirányzatok felhasználására a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban kerüljön sor.

57. cikk

Tájékoztatás a személyes adatok ellenőrzési célokra történő átadásáról

A közvetlen irányítás keretében végrehajtott valamennyi vissza nem térítendő támogatáshoz, közbeszerzéshez vagy pénzdíjhoz kapcsolódó felhívásban a lehetséges kedvezményezetteket, részvételre jelentkezőket, ajánlattevőket és résztvevőket a 45/2001/EK rendelettel összhangban tájékoztatni kell arról, hogy az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából személyes adataikat továbbíthatják belső ellenőrzési szolgálatokhoz, a Számvevőszékhez vagy az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF), valamint a Bizottság, az e rendelet 69. cikkében említett végrehajtó ügynökségek és az e rendelet 70. és 71. cikkében említett uniós szervek engedélyezésre jogosult tisztviselői között.

58. cikk

Alap-jogiaktus és kivételek

(1) Bármely uniós fellépésre vonatkozóan a költségvetésbe beállított előirányzatok csak akkor használhatók fel, ha azt az alap-jogiaktus elfogadása előzte meg.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, és a (3), (4) és (5) bekezdésben meghatározott feltételek mellett az alábbi előirányzatok alap-jogiaktus nélkül is felhasználhatók, amennyiben az ezekkel finanszírozandó intézkedések az Unió hatáskörébe tartoznak:

a) kísérleti jellegű, valamely intézkedés végrehajthatóságát és hasznosságát vizsgáló kísérleti projektek előirányzatai;

b) az EUMSZ és az Euratom-Szerződés hatálya alá tartozó, a jövőben elfogadandó intézkedésekre vonatkozó javaslatok előkészítését célzó előkészítő intézkedések előirányzatai;

c) az EUSZ V. címének területén hozott előkészítő intézkedések előirányzatai;

d) a Bizottság által az EUMSZ és az Euratom-Szerződés értelmében ráruházott, az e bekezdés b) pontjában említett, a jogalkotási kezdeményezésekre vonatkozó javaslatok benyújtásának jogától eltérő intézményi szintű előjogai, valamint az EUMSZ 154., 156., 159. és 160. cikke, az EUMSZ 168. cikkének (2) bekezdése, 171. cikkének (2) bekezdése és 173. cikkének (2) bekezdése, az EUMSZ 175. cikkének második bekezdése, az EUMSZ 181. cikkének (2) bekezdése, az EUMSZ 190. cikke, az EUMSZ 210. cikkének (2) bekezdése és 214. cikkének (6) bekezdése, valamint az Euratom-Szerződés 70. és 77.-85. cikke által közvetlenül ráruházott különleges hatáskörök alapján végrehajtott egyszeri, vagy határozatlan időtartamú fellépések előirányzatai;

e) az egyes uniós intézmények működtetésére vonatkozó előirányzatok, azok igazgatási autonómiája alapján.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában említett előirányzatokat illetően a vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatok legfeljebb két egymást követő pénzügyi évben állíthatók be a költségvetésbe. A kísérleti projektek előirányzatainak teljes összege egy pénzügyi évben sem haladhatja meg a 40 000 000 EUR-t.

(4) A (2) bekezdés b) pontjában említett előirányzatokat illetően az előkészítő intézkedéseknek következetes megközelítést kell követniük, és különböző formákat ölthetnek. A vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatok legfeljebb három egymást követő pénzügyi évben állíthatók be a költségvetésbe. A megfelelő alap-jogiaktus elfogadására vonatkozó eljárást a harmadik pénzügyi év vége előtt le kell zárni. Az említett eljárás során az előirányzatokra való kötelezettségvállalásnak az előkészítő intézkedések - tervezett tevékenységekkel, követendő célokkal és címzettekkel kapcsolatos - sajátosságainak kell megfelelnie. Ennek eredményeként a lekötött előirányzatok összege nem felel meg a végső fellépés finanszírozására elkülönített összegnek.

A (2) bekezdés b) pontjában említett új előkészítő intézkedések előirányzatainak teljes összege egyetlen pénzügyi évben sem haladhatja meg az 50 000 000 EUR-t, és az előkészítő intézkedésekre ténylegesen lekötött előirányzatok teljes összege nem haladhatja meg a 100 000 000 EUR-t.

(5) A (2) bekezdés c) pontjában említett előirányzatokat illetően az előkészítő intézkedéseknek rövid időtartamra kell korlátozódniuk, céljuk pedig a KKBP célkitűzéseinek megvalósítására irányuló uniós intézkedések, valamint a szükséges jogi eszközök elfogadása feltételeinek megteremtése kell, hogy legyen.

Az uniós válságkezelési műveletek alkalmazásában az előkészítő intézkedések célja többek között az operatív követelmények értékelése, az első erőforrások gyors rendelkezésre bocsátásának biztosítása vagy a műveletek megkezdéséhez szükséges helyi feltételek megteremtése. Az előkészítő intézkedéseket - a főképviselő javaslatára - a Tanács fogadja el.

Az előkészítő intézkedések gyors végrehajtása érdekében a főképviselő a lehető leghamarabb tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Bizottságot a Tanács előkészítő intézkedés meghozatalára irányuló szándékáról, valamint különösen az ehhez szükséges források tervezett mértékéről. A Bizottság meghoz minden szükséges intézkedést a források gyors kifizetésének biztosítása érdekében.

Az EUSZ V. címe alá tartozó uniós válságkezelési műveletek előkészítése érdekében a Tanács által elfogadott intézkedések finanszírozásának magában kell foglalnia azokat a többletköltségeket, amelyek a helyszínen többek között az uniós intézmények személyzetének részvételével végrehajtott misszióból vagy csapatbevetésből erednek, ideértve a nagy kockázatra nyújtott biztosítást, az utazási és szállásköltségeket, illetve a napidíjakat is.

59. cikk

A költségvetés végrehajtása a Bizottságtól eltérő uniós intézmények által

(1) A Bizottság átruházza a többi uniós intézményre a költségvetés rájuk vonatkozó szakaszának végrehajtásához szükséges hatásköröket.

(2) Az uniós intézmények előirányzataik végrehajtásának megkönnyítése céljából szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokat köthetnek egymással, melyekben megállapítják a szolgáltatásnyújtásra, az árubeszerzésre, az építési beruházásokra, illetve az ingatlanszerződésekre vonatkozó feltételeket.

Ezeknek a megállapodásoknak lehetővé kell tenniük az előirányzatok átcsoportosítását, illetve a felhasználásuk során felmerülő költségek beszedését.

(3) A (2) bekezdésben említett szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodások az uniós intézmények szervezeti egységei, uniós szervek, európai hivatalok, az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott szervek vagy személyek és az Európai Iskolák Igazgatótanácsának főtitkári hivatala között is köthetők. A Bizottság és a többi uniós intézmény rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az egyéb uniós intézményekkel kötött, szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokról.

60. cikk

A költségvetés végrehajtási hatáskörének átruházása

(1) A Bizottság és a többi uniós intézmény mindegyike, saját szervezeti egységein belül átruházhatja a költségvetés-végrehajtási hatásköreit az e rendeletben és belső szabályaik által megállapított feltételekkel összhangban, valamint a felhatalmazó aktusban meghatározott határokon belül. A felhatalmazottak csak a kifejezetten rájuk ruházott hatáskörön belül járhatnak el.

(2) Az (1) bekezdésen túl, a Bizottság a saját költségvetési szakaszának operatív előirányzatait érintő költségvetés-végrehajtási hatásköreit átruházhatja az uniós küldöttségek vezetőire, és azok távolléte esetén az üzletmenet-folytonosság biztosítása céljából az uniós küldöttségek vezetőinek helyetteseire. E hatáskör-átruházás nem érinti az uniós küldöttségek vezetőire a költségvetés végrehajtása tekintetében háruló felelősséget. Ha az uniós küldöttség vezetőjének távolléte meghaladja a négy hetet, a Bizottságnak felül kell vizsgálnia a költségvetés-végrehajtási hatáskörei átruházására vonatkozó döntését. Ha az uniós küldöttségek vezetői vagy távollétük esetén helyetteseik a Bizottság közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőiként járnak el, a költségvetés végrehajtására vonatkozó bizottsági szabályokat alkalmazzák, valamint ugyanazok a feladatok, kötelezettségek és elszámoltathatóság vonatkozik rájuk, mint a Bizottság összes többi, közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőjére.

A Bizottság az első albekezdésben említett hatáskör-átruházást saját szabályai szerint visszavonhatja.

Az első albekezdés alkalmazásában a főképviselő meghozza az Unió küldöttségei és a Bizottság szervezeti egységei közötti együttműködés megkönnyítéséhez szükséges intézkedéseket.

(3) Az EKSZ rendkívüli esetben, amennyiben az EKSZ illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőjének a küldöttségének helye szerinti országon kívüli tartózkodása alatt az ilyen küldöttségek folyamatos igazgatásának biztosítása céljából ez szükséges, a saját költségvetési szakaszának igazgatási előirányzataira vonatkozó költségvetés-végrehajtási hatásköreit átruházhatja az uniós küldöttségek bizottsági tisztviselőjére. Az olyan rendkívüli esetekben, amikor az uniós küldöttségek bizottsági tisztviselői járnak el az EKSZ közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőiként, a költségvetés végrehajtására vonatkozó belső EKSZ-szabályokat alkalmazzák, valamint ugyanazok a feladatok, kötelezettségek és elszámoltathatóság vonatkoznak rájuk, mint az EKSZ összes többi, közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőjére.

Az EKSZ az első albekezdésben említett hatáskör-átruházást saját szabályai szerint visszavonhatja.

61. cikk

Összeférhetetlenség

(1) A költségvetés végrehajtásában és a közvetlen, közvetett és megosztott irányításban és az ezt előkészítő tevékenységekben, valamint az ellenőrzésben vagy kontrollban érintett, e cím 4. fejezete szerinti pénzügyi szereplők és egyéb személyek - ideértve többek között a bármilyen szintű nemzeti hatóságokat is,- nem járhatnak el oly módon, hogy saját érdekeik ütközzenek az Unió érdekeivel. Megfelelő intézkedéseket kell továbbá hozniuk annak érdekében, hogy a felelősségi körükbe tartozó feladatok ellátása során megakadályozzák összeférhetetlenség felmerülését, és kezeljék az objektíven összeférhetetlenségnek tekinthető helyzeteket.

(2) Ha valamely nemzeti hatóság személyzetének tagjával kapcsolatban fennáll az összeférhetetlenség kockázata, a személy az üggyel a feletteséhez fordul. Ha e kockázat a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó személyi állomány tagjával kapcsolatban merül fel, az érintett személy az üggyel az illetékes megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőhöz fordul. Az illetékes felettes, illetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő írásban megerősíti, hogy fennáll-e az összeférhetetlenség. Amennyiben bebizonyosodik, hogy összeférhetetlenség áll fenn, a kinevezésre jogosult hatóság, illetve az illetékes nemzeti hatóság biztosítja, hogy az érintett személy az adott ügyben valamennyi tevékenységgel felhagyjon. Az illetékes megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő vagy az illetékes nemzeti hatóság gondoskodik arról, hogy az alkalmazandó jognak megfelelően sor kerüljön további megfelelő intézkedések meghozatalára.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában összeférhetetlenség akkor áll fenn, ha az (1) bekezdésben említett pénzügyi szereplő vagy egyéb személy feladatainak pártatlan és tárgyilagos ellátása családi vagy érzelmi okok, politikai szimpátiával vagy nemzeti kötődéssel kapcsolatos okok, továbbá gazdasági érdek vagy bármely más közvetlen vagy közvetett személyes érdek miatt sérül.

2. FEJEZET

Végrehajtási módszerek

62. cikk

A költségvetés végrehajtásának módszerei

(1) A Bizottság a költségvetést bármely alábbi módon hajtja végre:

a) a 125-153. cikkben foglaltak szerint közvetlenül (a továbbiakban: közvetlen irányítás) szervezeti egységein, többek között az 60. cikk (2) bekezdésének megfelelően az illetékes küldöttségvezető felügyelete mellett az Unió küldöttségein dolgozó alkalmazottain, vagy a 69. cikkben említett végrehajtó ügynökségeken keresztül;

b) a 63. cikkben és a 125-129. cikkben foglaltak szerint a tagállamokkal megosztott irányításban (a továbbiakban: megosztott irányítás);

c) a 125-149. és a 154-159. cikkben foglaltak szerint közvetetten (a továbbiakban: közvetett irányítás), amennyiben az alap-jogiaktus így rendelkezik, illetve az 58. cikk (2) bekezdésének a)-d) pontjában említett esetekben a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

i. harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek;

ii. a 156. cikk szerinti nemzetközi szervezetek vagy ügynökségeik;

iii. az Európai Beruházási Bank (EBB), az Európai Beruházási Alap (EBA) vagy mindkettő, csoportként eljárva (a továbbiakban: az EBB csoport);

iv. a 70. és a 71. cikkben említett uniós szervek;

v. közjogi szervek, beleértve a tagállami szervezeteket;

vi. magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, beleértve a tagállami szervezeteket, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi biztosítékokat nyújtanak számukra;

vii. a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi biztosítékokat nyújtó szervek;

viii. az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban ekként megjelölt szervek vagy személyek.

Az első albekezdés c) pontjának vi. pontját illetően a szükséges pénzügyi garancia összege rögzíthető a vonatkozó alap-jogiaktusban, és az érintett szerv számára nyújtott Uniós hozzájárulás maximális összegére korlátozható. Abban az esetben, ha többen nyújtanak garanciát, a garanciával fedezendő teljes kötelezettség összegének felosztását a hozzájárulási megállapodásban kell meghatározni, amelyben előírható, hogy az egyes garancianyújtók kötelezettsége arányos legyen az adott szerv számára nyújtott hozzájárulásuk mértékével.

(2) A Bizottság a közvetlen irányítás céljából igénybe veheti a VII., VIII., IX., X. és XII. címben említett eszközöket.

A megosztott irányítás céljából a költségvetés végrehajtásának eszközeit ágazatspecifikus szabályok határozzák meg.

A Bizottság a közvetett irányítás céljából a VI. címet alkalmazza, a pénzügyi eszközök és költségvetési biztosítékok esetében pedig a VI. és X. címet. A végrehajtó szervezeteknek az érintett hozzájárulási megállapodásban meghatározott költségvetés-végrehajtási eszközöket kell alkalmazniuk.

(3) Az EUMSZ 317. cikkének megfelelően a Bizottság felelős a költségvetés végrehajtásáért, és e feladatokat nem ruházhatja harmadik felekre, amennyiben az ilyen feladatok nagymértékű, politikai döntéssel járó mérlegelést igényelnek.

E rendelet VII. címével összhangban a Bizottság szerződéseken keresztül nem szervezhet ki olyan feladatokat, amelyek hatósági vagy mérlegelési jogkör gyakorlásával járnak.

63. cikk

Tagállamokkal megosztott irányítás

(1) Amikor a Bizottság megosztott irányítás keretében hajtja végre a költségvetést, egyes, a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatokat átruházza a tagállamokra. A Bizottság és a tagállamok az uniós források kezelése során tiszteletben tartják a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az átláthatóság és a megkülönböztetés-mentesség elvét, és biztosítják az uniós fellépés láthatóságát. Ennek érdekében a Bizottság és a tagállamok teljesítik saját kontroll- és ellenőrzési kötelezettségeiket, és vállalják az ebből fakadó, e rendeletben meghatározott felelősséget. A kiegészítő rendelkezéseket ágazatspecifikus szabályokban kell megállapítani.

(2) A tagállamok a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatok elvégzése során megtesznek minden, az Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez szükséges - többek között jogalkotási, szabályozási és igazgatási - intézkedést, különösen:

a) biztosítják, hogy a költségvetésből finanszírozott műveleteket szabályosan és hatékonyan, a vonatkozó ágazatspecifikus szabályoknak megfelelően hajtsák végre;

b) kijelölik az uniós források kezeléséért és kontrolljáért felelős szerveket a (3) bekezdéssel összhangban, és felügyelik az ilyen szerveket;

c) megelőzik, felderítik és korrigálják a szabálytalanságokat és a csalást;

d) e rendelettel és az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban együttműködnek a Bizottsággal, az OLAF-fal, a Számvevőszékkel, és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelet ( 8 ) szerinti megerősített együttműködésben résztvevő tagállamok esetében az Európai Ügyészséggel is.

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében a tagállamok az arányosság elvét tiszteletben tartva, valamint e cikknek és a vonatkozó ágazatspecifikus szabályoknak megfelelően a tranzakciók reprezentatív és/vagy kockázatalapú mintáin szükség szerint helyszíni ellenőrzéseket is magukban foglaló előzetes és utólagos kontrollokat végeznek. Emellett visszafizettetik a jogosulatlanul kifizetett összegeket, és amennyiben e tekintetben szükséges, bírósági eljárásokat indítanak.

A tagállamok az ágazatspecifikus szabályoknak vagy a nemzeti jogszabályok különös rendelkezéseinek megfelelő, hatékony, visszatartó erejű és arányos szankciókkal sújtják a végső kedvezményezetteket.

A kockázatelemzés részeként és az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban a Bizottság nyomon követi a tagállamokban létrehozott irányítási és kontrollrendszereket. Az ellenőrzési tevékenység során a Bizottság tiszteletben tartja az arányosság elvét, és figyelembe veszi az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban értékelt kockázati szintet.

(3) Az ágazatspecifikus szabályokban rögzített kritériumokkal és eljárásokkal összhangban a tagállamok az uniós források kezeléséért és kontrolljáért felelős szerveket jelölnek ki a megfelelő szinteken. Az ilyen szervek az uniós források igazgatásától független feladatokat is elláthatnak, vagy egyes feladataik ellátásával más szerveket bízhatnak meg.

A szervek kijelölésére vonatkozó döntés során a tagállamok döntésüket alapozhatják arra is, hogy az irányítási és kontrollrendszerek lényegüket tekintve megegyeznek-e a korábbi időszakokban már meglévő rendszerekkel, és hogy azok megfelelően működtek-e.

Ha az ellenőrzési és kontrollmegállapítások szerint a kijelölt szervek már nem felelnek meg az ágazatspecifikus szabályokban megállapított feltételeknek, a tagállamok meghozzák az annak biztosítása érdekében szükséges intézkedéseket, hogy az említett szervekre bízott feladatok végrehajtása során tapasztalt hiányosságokat - többek között a kijelölésnek az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban történő visszavonása révén - orvosolják.

Ágazatspecifikus szabályokban kell meghatározni a Bizottságnak az ebben a bekezdésben meghatározott folyamatban játszott szerepét.

(4) A (3) bekezdés értelmében kijelölt szervek:

a) eredményes és hatékony belső kontrollrendszert hoznak létre, és biztosítják annak működését;

b) pontos, teljeskörű és megbízható információkat időben biztosító számviteli rendszert alkalmaznak;

c) benyújtják az (5), (6) és (7) bekezdésben említett információkat;

d) a 38. cikk (2)-(6) bekezdésének megfelelően biztosítják az utólagos közzétételt.

A személyes adatokat az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban kell kezelni.

(5) A (3) bekezdés értelmében kijelölt szervek a következő pénzügyi év február 15. napjáig benyújtják a Bizottságnak a következőket:

a) az ágazatspecifikus szabályokban meghatározottak szerinti, adott referencia-időszakban feladataik végrehajtása során teljesített, és a Bizottságnak visszatérítésre benyújtott kifizetések elszámolását;

b) a végső ellenőrzési jelentések és az elvégzett kontrollok éves összefoglalóját - beleértve a rendszerekben azonosított hibák és gyengeségek jellegének és mértékének elemzését is -, valamint a megtett vagy megtenni tervezett korrekciós intézkedéseket.

(6) Az (5) bekezdés a) pontjában említett elszámolásoknak tartalmazniuk kell az előfinanszírozást, és azokat az összegeket, amelyek miatt a visszafizettetési eljárás folyamatban van vagy lezárult. Az elszámoláshoz mellékelni kell egy vezetői nyilatkozatot, mely megerősíti, hogy a források kezeléséért felelős személyek véleménye szerint:

a) az információ megfelelő módon feltüntetett, teljeskörű és pontos;

b) a kiadásokat az eredetileg tervezett célra fordították, az ágazatspecifikus szabályokban meghatározottak szerint;

c) a bevezetett kontrollrendszerek biztosítják az alapul szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét.

(7) Az (5) bekezdés a) pontjában említett elszámolások és az említett bekezdés b) pontjában említett összefoglaló mellé egy független ellenőrző szerv véleményét is csatolni kell, amely a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardoknak megfelelően készült. Ennek a véleménynek tartalmaznia kell, hogy az elszámolások megbízható és valós képet nyújtanak-e, hogy azon kiadások, amelyek megtérítését kérték a Bizottságtól, jogszerűek és szabályosak-e, valamint hogy a kontrollrendszerek megfelelően működnek-e. A véleménynek tartalmaznia kell azt is, hogy az ellenőrzési tevékenység nyomán megkérdőjelezhetők-e a (6) bekezdésben említett vezetői nyilatkozatban szereplő állítások.

A Bizottság az érintett tagállam tájékoztatása nyomán az (5) bekezdésben meghatározott február 15-i határidőt kivételes esetben március 1-jéig meghosszabbíthatja.

A tagállamok a megfelelő szinten közzé tehetik az (5) és (6) bekezdésben, valamint az ebben a bekezdésben említett információkat.

A tagállamok ezen túlmenően a megfelelő szinten aláírt nyilatkozatokat is benyújthatnak az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak az (5) és a (6) és az ebben a bekezdésben említett információk kapcsán.

(8) Annak biztosítása érdekében, hogy az uniós forrásokat az alkalmazandó szabályokkal összhangban használják fel, a Bizottság:

a) a kijelölt szervek elszámolásainak vizsgálatára és elfogadására vonatkozóan olyan eljárásokat alkalmaz, amelyek biztosítják, hogy az elszámolások hiánytalanok, pontosak és a valóságnak megfelelőek legyenek;

b) kizárja az uniós finanszírozásból azokat a kiadásokat, amelyek tekintetében az alkalmazandó jog megsértésével teljesítettek kifizetéseket;

c) megszakítja a kifizetési határidőket, vagy felfüggeszti a kifizetéseket, amennyiben az ágazatspecifikus szabályok így rendelkeznek.

A Bizottság teljesen vagy részben feloldja a kifizetési határidők megszakítását vagy a kifizetések felfüggesztését, miután a tagállam benyújtotta észrevételeit, és amint megtette a szükséges intézkedéseket. A 74. cikk (9) bekezdésében említett éves tevékenységi jelentésben ki kell térni az ezen bekezdés szerinti összes kötelezettségre.

(9) Az ágazatspecifikus szabályokban figyelembe kell venni az európai területi együttműködési programok szükségleteit, különös tekintettel a vezetői nyilatkozat tartalmára, a (3) bekezdésben meghatározott eljárásra és az ellenőrzési funkcióra.

(10) A Bizottság összeállítja az egyes ágazatspecifikus szabályok értelmében az irányításért, tanúsításért és ellenőrzésért felelős szervek listáját.

(11) A tagállamok a megosztott irányítás keretében számukra juttatott forrásokat - a vonatkozó ágazatspecifikus szabályokban megállapított feltételekkel összhangban - az (EU) 2015/1017 rendelet szerint végrehajtott műveletekkel és eszközökkel kombinálva is felhasználhatják.

3. FEJEZET

Európai hivatalok és uniós szervek

1. SZAKASZ

EURÓPAI HIVATALOK

64. cikk

Az európai hivatalok hatásköre

(1) Egy új európai hivatal létrehozása előtt a Bizottságnak költség-haszon elemzést és a kapcsolódó kockázatokra vonatkozó értékelést kell készítenie, amelyekről tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot, és javaslatot kell tennie a költségvetés Bizottságra vonatkozó szakaszán belül történő szükséges előirányzatok beállítására.

(2) Hatáskörükön belül az európai hivatalok:

a) a létesítő jogi aktusukban vagy az Unió egyéb jogi aktusaiban meghatározott kötelező feladatokat hajtanak végre;

b) a 66. cikknek megfelelően nem kötelező feladatokat is végrehajthatnak, amennyiben ezt igazgatási bizottságuk a költségek és hasznok, valamint a részt vevő partnerek tekintetében jelentkező, kapcsolódó kockázatok vizsgálatát követően engedélyezi.

(3) Ez a szakasz alkalmazandó az OLAF működésére, e cikk (4) bekezdése, a 66. cikk és a 67. cikk (1), (2) és (3) bekezdése kivételével.

(4) A Bizottság belső ellenőre az e cím 8. fejezetében megállapított valamennyi felelősséget gyakorolja.

65. cikk

Az európai hivatalokra vonatkozó előirányzatok

(1) Az egyes európai hivatalok kötelező feladatainak végrehajtására engedélyezett előirányzatokat a költségvetés Bizottságra vonatkozó szakaszán belül külön költségvetési sorba kell beállítani, és az említett szakasz mellékletében részletesen meg kell határozni.

Az első albekezdésben említett mellékletnek bevételi és kiadási kimutatás formáját kell öltenie, a költségvetés szakaszaival azonos módon tovább bontva.

Az említett mellékletben feltüntetett előirányzatoknak:

a) fedezniük kell az egyes európai hivatalok összes olyan pénzügyi igényét, amely a létesítő jogi aktusukban vagy az Unió egyéb jogi aktusaiban meghatározott kötelező feladatok végrehajtásához szükséges;

b) fedezhetik az európai hivatal azon pénzügyi igényeit, amelyek a Szerződésekkel vagy a Szerződések alapján létrehozott uniós intézmények, uniós szervek, más európai hivatalok és ügynökségek által kért és a hivatal létesítő jogi aktusának megfelelően engedélyezett feladatok végrehajtásához szükségesek.

(2) A Bizottság az egyes európai hivatalokra vonatkozóan a mellékletben megjelenített előirányzatok tekintetében az engedélyezésre jogosult tisztviselői hatáskört a 73. cikkel összhangban az érintett európai hivatal igazgatójára ruházza át.

(3) Az egyes európai hivatalok létszámtervét a Bizottság létszámtervéhez kell csatolni.

(4) Az (1) bekezdésben említett mellékleten belüli átcsoportosításokra vonatkozó döntéseket az érintett európai hivatal igazgatója hozza meg. A Bizottság az ilyen átcsoportosításokról tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

66. cikk

Nem kötelező feladatok

(1) A 64. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett nem kötelező feladatok tekintetében az európai hivatal:

a) igazgatójára uniós intézmények, uniós szervek és egyéb európai hivatalok hatáskört ruházhatnak át, valamint átruházhatják rá az uniós intézményre, uniós szervre vagy egyéb európai hivatalra vonatkozó költségvetési szakaszban megjelenített előirányzatok tekintetében az engedélyezésre jogosult tisztviselői hatáskört is;

b) uniós intézményekkel, uniós szervekkel, egyéb európai hivatalokkal vagy harmadik felekkel szolgáltatási szintre vonatkozó eseti megállapodást köthet.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett esetekben a hatáskör-átruházás korlátait és feltételeit az érintett uniós intézmények, uniós szervek és egyéb európai hivatalok határozzák meg. Az ilyen hatáskör-átruházásról, különösen annak feltételeiről és szabályairól az európai hivatal létesítő jogi aktusának megfelelően kell megállapodni.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában említett esetben az európai hivatal igazgatója a hivatal létesítő jogi aktusának megfelelően elfogadja az adott feladatok végrehajtását, a felmerült költségek beszedését és a kapcsolódó számviteli nyilvántartást szabályozó különös rendelkezéseket. Az európai hivatal jelentést tesz ezen számviteli nyilvántartás eredményéről az érintett uniós intézmények, uniós szervek, illetve egyéb európai hivatalok számára.

67. cikk

Az európai hivatalok számviteli nyilvántartása

(1) Minden európai hivatal számviteli nyilvántartást vezet a kiadásairól, lehetővé téve az egyes uniós intézményeknek, uniós szerveknek vagy egyéb európai hivataloknak nyújtott szolgáltatásai részarányának meghatározását. Az érintett európai hivatal igazgatója - az igazgatási bizottsága jóváhagyását követően - elfogadja a számviteli nyilvántartás alapjául szolgáló kritériumokat.

(2) Az azon konkrét költségvetési sorra vonatkozó megjegyzésekben, amelyen a 66. cikk (1) bekezdése a) pontjának megfelelően engedélyezésre jogosult tisztviselői hatáskörrel felruházott egyes európai hivatalok teljes előirányzatait szerepeltetik, fel kell tüntetni a hivatal által az egyes érintett uniós intézményeknek, uniós szerveknek és egyéb európai hivataloknak nyújtott szolgáltatások tervezett költségét. Ennek az e cikk (1) bekezdésében említett számviteli nyilvántartáson kell alapulnia.

(3) A 66. cikk (1) bekezdése a) pontjának megfelelően engedélyezésre jogosult tisztviselői hatáskörrel felruházott európai hivatalok értesítik az érintett uniós intézményeket, uniós szerveket és egyéb európai hivatalokat az e cikk (1) bekezdésében előírt számviteli nyilvántartás eredményeiről.

(4) Az egyes európai hivatalok számviteli nyilvántartása az Unió 241. cikk szerinti beszámolóinak szerves részét képezi.

(5) A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az érintett európai hivatal igazgatási bizottságának javaslata alapján az európai hivatal személyzetének egyik tagjára átruházhat saját feladatai közül egyes, a bevételek beszedésével és a közvetlenül az érintett európai hivatal által eszközölt kiadások kifizetésével kapcsolatos tevékenységeket.

(6) Az európai hivatal készpénzigényeinek kielégítése céljából az igazgatási bizottság javaslata alapján a Bizottság a hivatal nevére bankszámlákat vagy postai pénzforgalmi számlákat nyithat. Minden pénzügyi év végén az érintett európai hivatal és a Bizottság egyezteti és korrigálja a tárgyévi záró pénzkészletet.

2. Szakasz

Ügynökségek és uniós szervek

68. cikk

Az Euratom Ellátási Ügynökségre való alkalmazás

A rendelet alkalmazandó az Euratom Ellátási Ügynökség költségvetésének végrehajtására.

69. cikk

Végrehajtó ügynökségek

(1) A Bizottság hatásköröket ruházhat át a végrehajtó ügynökségekre, hogy a nevében és a felelőssége alatt egy uniós program vagy projekt egészét vagy egy részét - ideértve a kísérleti projekteket és előkészítő intézkedéseket, valamint az igazgatási kiadásokat is -, végrehajtsák az 58/2003/EK tanácsi rendelettel ( 9 ) összhangban. A végrehajtó ügynökségeket bizottsági határozattal kell létrehozni, és azok az uniós jog alapján jogi személyiséggel rendelkeznek. A végrehajtó ügynökségeknek éves hozzájárulásban kell részesülniük.

(2) A végrehajtó ügynökségek igazgatói megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőként járnak el az általuk egészében vagy részben irányított uniós programokkal kapcsolatos operatív előirányzatok felhasználása tekintetében.

(3) Egy végrehajtó ügynökség irányítóbizottsága megállapodhat a Bizottsággal abban, hogy a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője egyúttal az érintett végrehajtó ügynökség számvitelért felelős tisztviselőjeként is eljár. Az irányítóbizottság költség-haszon szempontok figyelembevétele alapján az érintett végrehajtó ügynökség számvitelért felelős tisztviselője feladatkörének egy részét is a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjére átruházhatja. Mindkét esetben meg kell tenni az esetleges összeférhetetlenség elkerüléséhez szükséges lépéseket.

70. cikk

Az EUMSZ és az Euratom-Szerződés alapján létrehozott szervek

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 269. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy e rendeletet pénzügyi keretszabályzattal egészítse ki az EUMSZ és az Euratom-Szerződés alapján létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező azon szervekre vonatkozóan, amelyek hozzájárulásokat kapnak az uniós költségvetés terhére.

(2) A pénzügyi keretszabályzat az e rendeletben meghatározott alapelveken és szabályokon alapul, figyelembe véve az (1) bekezdésben említett szervek sajátosságait.

(3) Az (1) bekezdésben említett szervek pénzügyi szabályai nem térhetnek el a pénzügyi keretszabályzattól, kivéve, amennyiben sajátos szükségleteik ezt megkívánják, és a Bizottság előzetes hozzájárulását adta.

(4) Az (1) bekezdésben említett szervek költségvetésének végrehajtására vonatkozó felelősség alól a Tanács ajánlására az Európai Parlament ad mentesítést. Az (1) bekezdésben említett szervek teljeskörűen együttműködnek a mentesítési eljárásban részt vevő uniós intézményekkel, és adott esetben - többek között a vonatkozó szervek ülésein való részvétel révén - rendelkezésükre bocsátanak minden további szükséges információt.

(5) A Bizottság belső ellenőre ugyanolyan hatáskört gyakorol az (1) bekezdésben említett szervek felett, mint a Bizottság tekintetében.

(6) A Bizottság végleges beszámolójában való konszolidálás előtt független külső ellenőr ellenőrzi, hogy az e cikk (1) bekezdésben említett szervek éves beszámolói megfelelően tükrözik-e az adott szerv bevételeit, kiadásait és pénzügyi helyzetét. Ha a vonatkozó alap-jogiaktus másként nem rendelkezik, a Számvevőszék az EUMSZ 287. cikkének (1) bekezdésében foglalt előírásokkal összhangban minden egyes szervről éves különjelentést készít. Az említett jelentés elkészítésekor a Számvevőszék figyelembe veszi a független külső ellenőr által végzett ellenőrzési tevékenységet és az ellenőr megállapításai nyomán tett intézkedéseket.

(7) A (6) bekezdésben említett független külső ellenőrzések valamennyi aspektusáért - ideértve a tett megállapításokat is - teljes mértékben a Számvevőszék viseli a felelősséget.

71. cikk

A köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek

Az alap-jogiaktussal létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező és a köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott szervek elfogadják saját pénzügyi szabályaikat.

E szabályoknak magukban kell foglalniuk az uniós forrásokkal való hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához szükséges elveket.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 269. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy e rendeletet a 154. cikken alapuló olyan, a köz- és magánszféra közötti partnerségre vonatkozó pénzügyiszabályzat-mintával egészítse ki, amely meghatározza az uniós forrásokkal való hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához szükséges elveket.

A köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek pénzügyi szabályai nem térhetnek el a pénzügyiszabályzat-mintától, kivéve amennyiben sajátos szükségleteik ezt megkívánják, és a Bizottság előzetes hozzájárulását adta.

A 70. cikk (4)-(7) bekezdése a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervekre is alkalmazandó.

4. FEJEZET

Pénzügyi szereplők

1. szakasz

A feladatok elkülönítésének elve

72. cikk

A feladatok elkülönítése

(1) Az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a számvitelért felelős tisztviselő feladatait el kell különíteni; e feladatkörök kölcsönösen kizárják egymást.

(2) Valamennyi uniós intézmény ellátja a pénzügyi szereplőket a feladatuk végrehajtásához szükséges forrásokkal, valamint a feladataikat, jogaikat és kötelezettségeiket részletesen ismertető szabályzattal.

2. szakasz

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő

73. cikk

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő

(1) Valamennyi uniós intézmény gyakorolja az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatait.

(2) E cím alkalmazásában a "személyzet" a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó személyekre vonatkozik.

(3) Minden uniós intézmény az eljárási szabályzatában foglalt feltételekkel összhangban megfelelő besorolású személyzetre átruházza az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatait. Belső igazgatási szabályaiban megjelöli a személyzet azon tagjait, akikre átruházza ezeket a feladatokat, az átruházott hatáskörök hatályát és azt, hogy a megbízott személyek a rájuk ruházott hatásköröket továbbruházhatják-e.

(4) Az engedélyezésre jogosult tisztviselő hatásköreit kizárólag a személyzet tagjaira lehet átruházni és továbbruházni.

(5) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a felhatalmazó, illetve a felhatalmazást átruházó okirat által szabott határokon belül jár el. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőt a személyzet egy vagy több tagja segítheti, akiket az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felelőssége alatt a költségvetés végrehajtásához, valamint a pénzügyi és irányítási tájékoztatás elkészítéséhez szükséges egyes műveletek végrehajtásával bízhatnak meg.

(6) A megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők, belső ellenőrök és számvitelért felelős tisztviselők kinevezéséről és felmentéséről, valamint az általa elfogadott pénzügyi tárgyú belső szabályokról minden uniós intézmény és a 70. cikkben említett minden uniós szerv két héten belül tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a Számvevőszéket és a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjét.

(7) Minden uniós intézmény tájékoztatja a Számvevőszéket a felhatalmazási határozatokról és a 79. és 88. cikk szerinti előlegszámla-kezelők kinevezéséről.

74. cikk

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő jogköre és feladatai

(1) Minden érintett uniós intézményben az engedélyezésre jogosult tisztviselő felel a bevételeknek és a kiadásoknak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban történő végrehajtásáért - többek között a teljesítményről való jelentéstétel biztosítása révén -, valamint a jogszerűség és a szabályosság és a címzettekkel szembeni egyenlő bánásmódra vonatkozó követelmények érvényesülésének biztosításáért.

(2) E cikk (1) bekezdésének alkalmazása céljából a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő a 36. cikkel és az uniós intézmény által elfogadott minimumszabványokkal összhangban, valamint kellő tekintettel az igazgatási környezettel és a finanszírozott fellépések természetével kapcsolatos kockázatokra, kialakítja a feladatainak ellátásához szükséges szervezeti struktúrákat és belső kontrollrendszereket. E struktúrák és rendszerek létrehozását átfogó kockázatelemzéssel kell alátámasztani, amely figyelembe veszi a költséghatékonyságukat és a teljesítménnyel kapcsolatos megfontolásokat is.

(3) A kiadások végrehajtása érdekében az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő költségvetési és jogi kötelezettségeket vállal, jóváhagyja a kiadásokat, illetve engedélyezi a kifizetéseket és megteszi az előirányzatok végrehajtásához szükséges előzetes intézkedéseket.

(4) A bevételek végrehajtása céljából az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő elkészíti a követelések becslését, megállapítja a követeléseket és kibocsátja a szükséges beszedési megbízásokat. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő szükség szerint lemondhat korábban már megállapított követelésekről.

(5) A műveletek engedélyezését megelőzően a hibák és a szabálytalanságok megelőzése és a célok nem teljesülésével kapcsolatos kockázat csökkentése érdekében minden egyes művelet esetében legalább előzetes kontrollt kell végezni a művelet operatív és pénzügyi oldalával kapcsolatos egy, a kockázatokat is figyelembe vevő többéves kontrollstratégia alapján.

Az előzetes kontrollok gyakoriságának és intenzitásának fokát az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő határozza meg a korábbi kontrollok eredményei, valamint a kockázattal és költséghatékonysággal kapcsolatos megfontolások figyelembevételével, az engedélyezésre jogosult tisztviselő saját kockázatelemzése alapján. Kétség esetén az érintett műveletek jóváhagyásáért felelős engedélyezésre jogosult tisztviselő az előzetes kontroll részeként kiegészítő információkat kér vagy helyszíni kontrollt végez annak érdekében, hogy észszerű bizonyosságot szerezzen.

Egy adott művelet ellenőrzését a műveletet kezdeményezőktől eltérő személyzetnek kell végeznie. Az ellenőrzést végző személyzet nem lehet alárendeltje a műveletet kezdeményező személyzetnek.

(6) A megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő utólagos kontrollokat is elrendelhet a már engedélyezett műveletek hibáinak és szabálytalanságainak feltárása és korrekciója céljából. Az utólagos kontrollokra kockázatalapú mintavétel alapján, a korábbi kontrollok eredményei, valamint a költséghatékonysággal és a teljesítménnyel kapcsolatos megfontolások figyelembevételével kerülhet sor.

Az utólagos kontrollt a személyzet olyan tagjának kell végeznie, aki az előzetes kontrollért nem felelős. Az utólagos kontrollért felelős személyzet nem lehet alárendeltje az előzetes kontrollt végző személyzetnek.

A kedvezményezetteknél végzett ellenőrzések elvégzésére vonatkozó szabályoknak és mechanizmusoknak - így többek között az alkalmazott időkeretnek is - egyértelműeknek, következeteseknek és átláthatóaknak kell lenniük, és az ezekre vonatkozó tájékoztatást a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás aláírásakor a kedvezményezettek rendelkezésére kell bocsátani.

(7) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek és a költségvetés végrehajtásáért felelős személyzetnek rendelkeznie kell a szükséges szakmai készségekkel.

Minden uniós intézményben a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő biztosítja, hogy:

a) a közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők és beosztottjaik megkapják a kontrollokra vonatkozó standardokkal és a kapcsolódó módszerekkel és technikákkal kapcsolatos megfelelő, rendszeresen naprakésszé tett információkat, valamint erre vonatkozóan képzésben részesüljenek;

b) szükség esetén meghozzák a kontrollrendszerek (2) bekezdés szerinti eredményes és hatékony működését biztosító intézkedéseket.

(8) Ha a személyzet bármely, a tranzakciók pénzügyi irányításában és kontrolljában részt vevő tagja úgy véli, hogy egy határozat, amelynek alkalmazását vagy jóváhagyását felettese kérte tőle, szabálytalan vagy ellentétes a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével, illetve a személyzet adott tagja által betartandó szakmai szabályokkal, erről tájékoztatja a felettesét. Ha a személyzet tagja ezt írásban teszi meg, a felettes írásban válaszol. Ha a felettes nem tesz lépéseket, vagy megerősíti az eredeti határozatot vagy utasítást, és a személyzet tagja úgy véli, hogy ez a megerősítés nem észszerű válasz az aggodalmaira, a személyzet tagja írásban tájékoztatja a megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőt. Ha az utóbbi az eset körülményei alapján észszerűnek tekinthető időn, de mindenesetre egy hónapon belül nem válaszol, a személyzet tagja tájékoztatja a 143. cikkben említett megfelelő testületet.

Az Unió érdekeit esetlegesen sértő jogellenes tevékenység, csalás vagy korrupció esetén a személyzet tagja tájékoztatja a személyzeti szabályzatban, valamint az uniós intézmények csalás, korrupció és az Unió érdekeit sértő egyéb jogellenes tevékenységek megelőzésével kapcsolatos belső vizsgálatok szabályairól hozott határozataiban kijelölt hatóságokat és szerveket. Az Unió pénzgazdálkodását ellenőrző külső ellenőrökkel kötött szerződések kötelezik a külső ellenőrt arra, hogy tájékoztassa a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőt, amennyiben az Unió érdekeit esetlegesen sértő jogellenes tevékenység, csalás vagy korrupció gyanúja merül fel.

(9) A megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő az adott uniós intézmény felé feladatai teljesítéséről éves tevékenységi jelentés formájában számol be, amely jelentés a kontrollok eredményeit is magukban foglaló pénzügyi és igazgatási információkat tartalmaz, és amelyben nyilatkozik arról, hogy - kivéve, ha a bevételek és a kiadások meghatározott területeihez kapcsolódó fenntartások mást jeleznek - észszerű mértékben megbizonyosodott arról, hogy:

a) a jelentésben foglalt információk megbízható és valós képet adnak;

b) a jelentésben bemutatott tevékenységekhez rendelt forrásokat az eredetileg tervezett célra és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban használták fel; és

c) a bevezetett kontrolleljárások megfelelően biztosítják a jelentés tárgyát képező ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét.

Az éves tevékenységi jelentésben be kell számolni a műveleteknek a stratégiai tervekben meghatározott célkitűzésekhez és a teljesítménnyel kapcsolatos megfontolásokhoz viszonyított eredményéről, az e műveletekhez kacsolódó kockázatokról, a rendelkezésre álló források felhasználásáról, valamint a belső kontrollrendszerek működésének hatékonyságáról és eredményességéről. A jelentésnek átfogó értékelést kell tartalmaznia a kontrollok költségeiről és hasznairól, és információt arról, hogy az engedélyezett operatív kiadások milyen mértékben járulnak hozzá az Unió stratégiai célkitűzéseinek eléréséhez, és hoznak létre uniós hozzáadott értéket. A Bizottság elkészíti a megelőző év éves tevékenységi jelentéseinek összefoglalóját.

Az uniós intézmények, uniós szervek, európai hivatalok és ügynökségek engedélyezésre jogosult tisztviselőinek, illetve adott esetben megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőinek a pénzügyi évre vonatkozó éves tevékenységi jelentéseit a következő pénzügyi év július 1-jéig könnyen hozzáférhető módon közzé kell tenni az adott uniós intézmény, uniós szerv, európai hivatal vagy ügynökség weboldalán, figyelembe véve a kellően indokolt titoktartási és biztonsági megfontolásokat.

(10) A megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő minden pénzügyi évre vonatkozóan nyilvántartást vezet az említett tárgyalásos eljárások alapján kötött szerződésekről az I. melléklet 11.1. pontja a)-f) alpontjával és 39. pontjával összhangban. Ha a tárgyalásos eljárások aránya ugyanazon megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő által odaítélt szerződések számához képest számottevően meghaladja az előző évekét, vagy ha az arány kifejezetten magasabb, mint az adott uniós intézmény esetében nyilvántartott átlag, úgy az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő jelentést nyújt be az uniós intézménynek, amelyben meghatározza azon intézkedéseket, amelyeket e trend megfordítása érdekében hozott. Valamennyi uniós intézmény jelentést nyújt be a tárgyalásos eljárásokról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Bizottság esetében e jelentést csatolni kell az éves tevékenységi jelentések e cikk (9) bekezdésében említett összefoglalójához.

75. cikk

A bizonylatok megőrzése az engedélyezésre jogosult tisztviselő által

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő papíralapú vagy elektronikus rendszereket hoz létre a költségvetés végrehajtására vonatkozó bizonylatok eredeti példányainak a nyilvántartására. Az ilyen bizonylatokat legalább öt évig meg kell őrizni azon időponttól számítva, amikor az Európai Parlament mentesítést ad azon pénzügyi évre, amelyre az egyes bizonylatok vonatkoznak.

Az első bekezdés sérelme nélkül, a még le nem zárt műveletekre vonatkozó bizonylatokat minden esetben az említett műveletek végleges lezárását követő év végéig kell megőrizni.

A bizonylatokban foglalt személyes adatokat lehetőség szerint törölni kell, amennyiben ezek az adatok a költségvetés végrehajtására vonatkozó felelősség alóli mentesítéshez, a kontrollhoz, illetve az ellenőrzéshez nem szükségesek. A forgalmi adatok megőrzésére a 45/2001/EK rendelet 37. cikke (2) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

76. cikk

Az uniós küldöttségvezetők jogköre és feladatai

(1) Ha az uniós küldöttségvezetők az 60. cikk (2) bekezdésének megfelelően közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőként járnak el, felettük a Bizottság gyakorol felügyeletet, mint a közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők feladatainak és felelősségi köreinek meghatározásáért, gyakorlásáért, nyomon követéséért és értékeléséért felelős uniós intézmény, és az uniós küldöttségvezetők a források megfelelő felhasználása vonatkozásában kötelesek szorosan együttműködni a Bizottsággal annak érdekében, hogy biztosítsák különösen a pénzügyi műveletek jogszerűségét és szabályszerűségét, a források kezelése során a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének tiszteletben tartását, valamint az Unió pénzügyi érdekeinek hatékony védelmét. E küldöttségvezetők a Bizottság belső szabályai és a közvetve rájuk átruházott pénzgazdálkodási feladatok végrehajtására vonatkozó bizottsági charta hatálya alá tartoznak. Feladataik elvégzésében igénybe vehetik az uniós küldöttségek bizottsági tisztviselőinek segítségét.

Ennek érdekében az uniós küldöttségvezetők meghozzák a szükséges intézkedéseket minden olyan helyzet kialakulásának a megelőzésére, amely valószínűsíthetően veszélyezteti a Bizottságnak a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos, közvetve rájuk átruházott felelősségből fakadó felelősségét, valamint minden olyan prioritáskonfliktust, amely valószínűsíthetően hatással van a rájuk átruházott pénzgazdálkodási feladatok végrehajtására.

Ha a második albekezdésben említett helyzet vagy konfliktus alakul ki, az uniós küldöttségvezetők erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottság és az EKSZ felelős főigazgatóit. A főigazgatók megteszik a megfelelő lépéseket a helyzet orvoslására.

(2) Ha az uniós küldöttségvezetők a 74. cikk (8) bekezdésében említett helyzetbe kerülnek, az ügyet a 143. cikkben említett testület elé kell utalniuk. Bármely, az Unió érdekeit esetlegesen sértő jogellenes tevékenység, csalás vagy korrupció esetén tájékoztatják a vonatkozó jogszabályok által kijelölt hatóságokat és szerveket.

(3) Az 60. cikk (2) bekezdésének megfelelően közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőként eljáró uniós küldöttségvezetők jelentést tesznek megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőjüknek, hogy ez utóbbi belefoglalhassa jelentésüket a 74. cikk (9) bekezdése szerinti éves tevékenységi jelentésébe. Az uniós küldöttségvezetők jelentésükben kitérnek a küldöttségen életbe léptetett belső kontrollrendszerek hatékonyságára és eredményességére, valamint a rájuk továbbadott megbízás keretében végzendő műveletek irányítására, és benyújtják a 92. cikk (5) bekezdésének harmadik albekezdésében említett felelősségi nyilatkozatot. E jelentéseket a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő éves tevékenységi jelentéséhez kell csatolni, és az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére kell bocsátani, adott esetben kellőképpen figyelembe véve bizalmas jellegüket.

Az uniós küldöttségvezetők teljes mértékben együttműködnek a mentesítési eljárásban részt vevő uniós intézményekkel, és adott esetben minden szükséges további információt biztosítanak. Ezzel kapcsolatban felkérhetők arra, hogy részt vegyenek az érintett szervek ülésein, és támogassák az illetékes megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőt.

Az 60. cikk (2) bekezdésének megfelelően közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőként eljáró uniós küldöttségvezetők válaszolnak a Bizottság megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselője által a Bizottság saját kérésére, illetve a mentesítéssel összefüggésben az Európai Parlament kérésére feltett bármely kérdésre.

A Bizottság biztosítja, hogy a hatáskörök uniós küldöttségvezetőkre való továbbátruházása ne érintse hátrányosan az EUMSZ 319. cikke szerinti mentesítési eljárást.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdés a uniós küldöttségek vezetőinek helyetteseire is alkalmazandó, amennyiben a küldöttségvezetők távollétében közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőként járnak el.

3. szakasz

A számvitelért felelős tisztviselő

77. cikk

A számvitelért felelős tisztviselő jogköre és feladatai

(1) Minden uniós intézmény kinevez egy számvitelért felelős tisztviselőt, aki az adott intézményekben felel a következőkért:

a) a kifizetések megfelelő végrehajtása, a bevételek beszedése és a megállapított követelések visszafizettetése;

b) az elszámolások elkészítése és bemutatása a XIII. címmel összhangban;

c) könyvvezetés a 82. és a 84. cikkel összhangban;

d) a számviteli szabályok és eljárások megállapítása, valamint a számlatükör elkészítése, a 80-84. cikkel összhangban;

e) az alkalmazandó számviteli rendszerek meghatározása és jóváhagyása, valamint adott esetben az engedélyezésre jogosult tisztviselő által a számviteli adatok szolgáltatása vagy igazolása céljára meghatározott rendszerek jóváhagyása;

f) likviditáskezelés.

Az első albekezdés e) pontjában említett feladatokkal összefüggésben a számvitelért felelős tisztviselő felhatalmazást kap arra, hogy a jóváhagyási kritériumoknak való megfelelést bármikor ellenőrizze.

(2) Az EKSZ számvitelért felelős tisztviselőjének feladatai kizárólag a költségvetés EKSZ által végrehajtott, EKSZ-re vonatkozó szakaszát érintik. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője felel továbbra is a költségvetés Bizottságra vonatkozó teljes szakaszáért, ideértve az uniós küldöttségvezetőknek továbbadott előirányzatokhoz kapcsolódó számviteli műveleteket is.

A költségvetés EKSZ-re vonatkozó szakaszának végrehajtása tekintetében az EKSZ számvitelért felelős tisztviselőjeként is a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője jár el.

78. cikk

A számvitelért felelős tisztviselő kinevezése és megbízatásának megszűnése

(1) Minden uniós intézmény kinevez egy számvitelért felelős tisztviselőt a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó tisztviselők közül.

Az uniós intézmény a számvitelért felelős tisztviselőt oklevéllel, illetve annak megfelelő szakmai tapasztalattal bizonyított alkalmassága alapján választja ki.

(2) Két vagy több uniós intézmény vagy uniós szerv is kinevezheti ugyanazt a számvitelért felelős tisztviselőt.

Ebben az esetben megteszik a szükséges lépéseket az esetleges összeférhetetlenség elkerülésére.

(3) A számvitelért felelős tisztviselő megbízatásának megszűnése esetén haladéktalanul próbamérleg készül.

(4) A próbamérleget és az azt kísérő átadási jelentést megbízatása lejártakor a számvitelért felelős tisztviselő, vagy ha ez nem lehetséges, szervezeti egységének egyik tisztviselője juttatja el a számvitelért felelős új tisztviselőnek.

A számvitelért felelős új tisztviselő legkésőbb az átadástól számított egy hónapon belül köteles aláírásával jelezni a próbamérleg elfogadását, valamint közölheti fenntartásait.

Az átvételi jelentés tartalmazza a próbamérleg eredményét és az esetleges fenntartásokat.

79. cikk

A számvitelért felelős tisztviselő által átruházható jogkörök

Kötelezettségeinek teljesítése során a számvitelért felelős tisztviselő bizonyos feladatokat beosztottjaira és a 89. cikk (1) bekezdésének megfelelően kinevezett előlegszámla-kezelőkre ruházhat át.

A felhatalmazó jogi aktus megállapítja e feladatokat.

80. cikk

Számviteli szabályok

(1) Az uniós intézmények, az európai hivatalok és az e cím 3. fejezetének 2. szakaszában említett ügynökségek és uniós szervek által alkalmazandó számviteli szabályoknak a közszférára vonatkozó, nemzetközileg elfogadott számviteli standardokon kell alapulniuk. E szabályokat a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője fogadja el az uniós intézmények, európai hivatalok és uniós szervek számvitelért felelős tisztviselőivel folytatott konzultációt követően.

(2) A számvitelért felelős tisztviselő eltérhet az (1) bekezdésben említett standardoktól, amennyiben az eszközök és források, a kiadások, a bevételek és a pénzforgalom valós bemutatása céljából ezt szükségesnek ítéli. Ha valamely számviteli szabály jelentősen eltér a standardoktól, ezt a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött megjegyzések között jelezni és indokolni kell.

(3) Az (1) bekezdésben említett számviteli szabályok meghatározzák a pénzügyi kimutatások szerkezetét és tartalmát, valamint a beszámolókban alkalmazandó számviteli alapelveket.

(4) A 241. cikkben említett, a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentéseknek tiszteletben kell tartaniuk az e rendeletben előírt költségvetési alapelveket. A jelentésekben részletesen be kell mutatni a költségvetés végrehajtását. Rögzíteni kell bennük minden, e címben előírt bevételi és kiadási műveletet, és arról a jelentéseknek valós képet kell adniuk.

81. cikk

Az elszámolás rendje

(1) Minden uniós intézmény vagy szerv számvitelért felelős tisztviselője elkészíti és folyamatosan naprakésszé teszi azokat a bizonylatokat, amelyek ismertetik az uniós intézmény, illetve szerv elszámolásának rendjét és a számviteli eljárásokat.

(2) A bevételeket és kiadásokat számítógépes rendszerben kell nyilvántartani a művelet gazdasági tartalmától függően folyó bevételként vagy kiadásként, illetve tőkeként.

82. cikk

Könyvvezetés

(1) Az uniós intézmények, az európai hivatalok és az e cím 3. fejezetének 2. szakaszában említett ügynökségek és uniós szervek által alkalmazandó harmonizált számlatükör megállapításáért a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője felel.

(2) A számvitelért felelős tisztviselők az engedélyezésre jogosult tisztviselőktől megkapják az elszámolások elkészítéséhez szükséges összes olyan információt, amely az uniós intézmények pénzügyi helyzetéről és a költségvetés végrehajtásáról valós képet ad. Az engedélyezésre jogosult tisztviselők garantálják ezeknek az információknak a megbízhatóságát.

(3) Mielőtt az uniós intézmény vagy a 70. cikkben említett uniós szerv elfogadja az elszámolásokat, a számvitelért felelős tisztviselő záradékkal látja el azokat, tanúsítva, hogy meggyőződött arról, hogy azok valós képet adnak az uniós intézmény vagy a 70. cikkben említett uniós szerv pénzügyi helyzetéről.

E célból a számvitelért felelős tisztviselő megbizonyosodik arról, hogy az elszámolások a 80. cikkben említett számviteli szabályokkal és a 77. cikk (1) bekezdése első albekezdésének d) pontja szerinti számviteli eljárásokkal összhangban készültek, és hogy az elszámolásokban valamennyi bevétel és kiadás szerepel.

(4) A megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő - a számvitelért felelős tisztviselő által elfogadott szabályokkal összhangban - megküldi a számvitelért felelős tisztviselőnek a számvitelért felelős tisztviselő feladatainak elvégzéséhez szükséges valamennyi pénzügyi és igazgatási információt.

Annak érdekében, hogy az Unió beszámolói tükrözhessék az uniós források felhasználását, az engedélyezésre jogosult tisztviselő rendszeresen, de legalább a számlazárás céljából tájékoztatja a számvitelért felelős tisztviselőt a vagyonkezelői számlák releváns pénzügyi adatairól.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő továbbra is teljes mértékben felel az irányítása alá tartozó források megfelelő felhasználásáért, az ellenőrzése alatt álló kiadások jogszerűségéért és szabályszerűségéért, valamint a számvitelért felelős tisztviselőnek megküldött információk hiánytalanságáért és pontosságáért.

(5) Annak érdekében, hogy a számvitelért felelős tisztviselő ellenőrizhesse a jóváhagyási kritériumok betartását, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a pénzügyi igazgatási rendszerek, leltárrendszerek és az eszközök és követelések értékelésére szolgáló rendszerek bármely fejlesztéséről vagy jelentős módosulásáról értesíti a számvitelért felelős tisztviselőt, amennyiben e rendszerek adatokat szolgáltatnak az uniós intézmény elszámolásáról, vagy az említett elszámolások adatainak alátámasztására szolgálnak.

A számvitelért felelős tisztviselő bármikor újra megvizsgálhatja a már jóváhagyott pénzügyi igazgatási rendszert, és felkérheti a felelős engedélyezésre jogosult tisztviselőt, hogy cselekvési tervet készítsen az esetleges hiányosságok kellő időben történő orvoslása érdekében.

A számvitelért felelős tisztviselőnek megküldött információk hiánytalanságáért az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felel.

(6) A számvitelért felelős tisztviselő felhatalmazást kap arra, hogy ellenőrizze a kapott információkat, valamint hogy elvégezze az elszámolások ellenjegyzése céljából szükségesnek ítélt további ellenőrzéseket.

A számvitelért felelős tisztviselő szükség esetén fenntartásokkal él, amelyekben pontosan megmagyarázza azok jellegét és hatályát.

(7) Az uniós intézmények számviteli rendszere a költségvetési és pénzügyi információk olyan formában történő szervezését szolgálja, amely lehetővé teszi a számadatok bevitelét, iktatását és nyilvántartását.

(8) A számviteli rendszer az általános elszámolásból és a költségvetési számlákból áll. A számlákat euróban vezetik, az elszámolási időszak pedig a naptári év.

(9) A megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő vezethet vezetői beszámolókat is.

(10) Az elszámolási rendszerrel összefüggő és a költségvetési rendelet 241. cikke szerinti elszámolások elkészítéséhez szükséges bizonylatokat legalább öt évig meg kell őrizni attól az időponttól számítva, amikor az Európai Parlament mentesítést ad azon pénzügyi évre vonatkozóan, amelyre az egyes bizonylatok vonatkoznak. A véglegesen le nem zárt műveletekre vonatkozó bizonylatokat azonban a műveletek lezárását követő év végéig meg kell őrizni. A forgalmi adatok megőrzésére a 45/2001/EK rendelet 37. cikke (2) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

Minden uniós intézmény maga dönt arról, hogy melyik szervezeti egysége őrizze a bizonylatokat.

83. cikk

A költségvetési számla tartalma és vezetése

(1) A költségvetési számla valamennyi költségvetési alfejezet tekintetében a következőket tartalmazza:

a) a kiadások esetén:

i. a költségvetésben engedélyezett előirányzatok, beleértve a költségvetés-módosítások részeként a költségvetésben szereplő előirányzatokat, az átvitt előirányzatokat, a címzett bevételek végrehajtását követően rendelkezésre álló előirányzatokat, az előirányzatok átcsoportosítását és az így rendelkezésre álló előirányzatok teljes összegét is;

ii. a pénzügyi évre vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatok és a kifizetési előirányzatok;

b) a bevételek esetén:

i. a költségvetésbe beállított tervezett bevételek, beleértve a költségvetés-módosításokban szereplő tervezett bevételeket, a címzett bevételeket és a tervezett bevételek teljes összegét is;

ii. a megállapított jogosultságok és a pénzügyi év tekintetében beszedett összegek;

c) az előző pénzügyi évekről átvitt, kifizetésre váró kötelezettségvállalások és beszedésre váró bevételek.

Az első albekezdés a) pontjában említett kötelezettségvállalási előirányzatok és kifizetési előirányzatok bejegyzése és kimutatása külön történik.

(2) A költségvetési számlákban külön kell feltüntetni:

a) az átvitt előirányzatok felhasználását és a pénzügyi évre vonatkozó előirányzatokat;

b) a fennálló kötelezettségvállalások elszámolását.

A bevételi oldalon külön kell kimutatni az előző pénzügyi évekről átvitt, beszedésre váró összegeket.

84. cikk

Általános elszámolás

(1) Az általános elszámolások időrendi sorrendben, a kettős könyvvitel módszerével tartanak nyilván minden olyan eseményt és műveletet, amelyek kihatással vannak az uniós intézmények és az e cím 3. fejezetének 2. szakaszában említett ügynökségek és uniós szervek gazdasági és pénzügyi helyzetére, valamint eszközeire és forrásaira.

(2) Az általános elszámolások egyenlegeit és az ott végbemenő pénzmozgásokat a könyvekbe kell rögzíteni.

(3) Minden könyvelési tételt - az elszámolások kiigazítását is beleértve - bizonylatokkal kell alátámasztani, amelyekre a tételekben hivatkozni kell.

(4) A számviteli rendszernek olyannak kell lennie, hogy minden könyvelési tételnek egyértelmű ellenőrzési nyoma maradjon.

85. cikk

Bankszámlák

(1) A likviditáskezelési feladatok ellátása céljából a számvitelért felelős tisztviselő számlákat nyithat, illetve nyittathat az uniós intézmény nevében pénzügyi intézményeknél vagy nemzeti központi bankoknál. A számvitelért felelős tisztviselő felel e számlák lezárásáért és lezáratásáért.

(2) A bankszámlák nyitását, kezelését és felhasználását szabályozó feltételekben a belső kontroll követelményeitől függően rendelkezni kell arról, hogy a csekkeket, bankátutalási megbízásokat vagy egyéb banki műveleteket a személyzet egy vagy több, kellően felhatalmazott tagjának kell aláírnia. Az egyedi utasításokat a személyzet legalább két megfelelő felhatalmazással rendelkező tagjának vagy a számvitelért felelős tisztviselőnek kell aláírnia.

(3) A programok vagy fellépések végrehajtása során a Bizottság nevében vagyonkezelői számlák nyithatók, hogy azokat a 62. cikk (1) bekezdése c) pontjának ii., iii., v. vagy vi. alpontja szerinti megbízott szereplő kezelhesse.

Az ilyen számlák nyitása a program vagy fellépés végrehajtásáért felelős engedélyezésre jogosult tisztviselő felelőssége alá tartozik, akinek e tekintetben a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjével egyetértésben kell eljárnia.

Az ilyen számlák kezeléséért az engedélyezésre jogosult tisztviselő felel.

(4) A vagyonkezelői számlák nyitására, kezelésére és lezárására vonatkozó szabályokat a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője rögzíti.

86. cikk

Likviditáskezelés

(1) Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, kizárólag a számvitelért felelős tisztviselő jogosult készpénz és készpénz-egyenértékesek kezelésére. A számvitelért felelős tisztviselő felel ezek megóvásáért.

(2) A számvitelért felelős tisztviselő biztosítja, hogy megfelelő mennyiségű készpénz álljon az adott uniós intézmény rendelkezésére az alkalmazandó keretszabályok szerinti, a költségvetés-végrehajtáshoz kapcsolódó készpénzigény fedezésére, és létrehozza a megfelelő eljárásokat annak biztosítására, hogy a 85. cikk (1) bekezdésének és a 89. cikk (3) bekezdésének megfelelően nyitott számlák egyikének egyenlege se legyen negatív.

(3) Kifizetésre banki átutalással, csekkel, előlegszámlákról vagy - a számvitelért felelős tisztviselő külön engedélyével - betéti kártyával, beszedéssel vagy egyéb fizetési módon, a számvitelért felelős tisztviselő által meghatározott szabályoknak megfelelően kerülhet sor.

Harmadik féllel szembeni kötelezettségvállalást megelőzően a számvitelért felelős tisztviselő meggyőződik a fizetési kedvezményezett személyazonosságáról, megállapítja a fizetési kedvezményezett jogi személyiségét és fizetési adatait, valamint az átláthatóság, elszámoltathatóság és a kifizetések megfelelő teljesítésének biztosítása céljából beviszi azokat annak az uniós intézménynek a közös adatállományába, amelynek a nevében eljár.

A számvitelért felelős tisztviselő csak azt követően végezheti el a kifizetést, hogy a fizetési kedvezményezett jogi személyiségére vonatkozó adatokat és annak fizetési adatait bevitték annak az uniós intézménynek a közös adatállományába, amelynek a nevében eljár.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselők tájékoztatják a számvitelért felelős tisztviselőt a fizetési kedvezményezett által velük közölt, a jogi személyiség és a fizetési adatok bármely módosulásáról, és minden kifizetés engedélyezése előtt ellenőrzik, hogy ezek az adatok érvényesek-e.

87. cikk

Leltár

(1) Az uniós intézmények és az e cím 3. fejezetének 2. szakaszában említett ügynökségek, illetve uniós szervek leltárt vezetnek, amely bemutatja minden materiális, immateriális javuk és pénzügyi instrumentumuk mennyiségét és értékét, a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elkészített mintával összhangban.

Ellenőrzik továbbá, hogy az egyes leltárjaikban szereplő bejegyzések megfelelnek-e a tényleges helyzetnek.

Valamennyi olyan beszerzési tételt, amelynek amortizációs ideje meghaladja az egy évet, és nem minősül fogyasztási cikknek, beszerzési ára vagy előállítási költsége pedig meghaladja a 77. cikkben említett számviteli eljárások által megjelölt értéket, leltárba kell venni, és rögzíteni kell az állóeszköz-elszámolásban.

(2) Az Unió materiális javainak értékesítését megfelelő módon közzé kell tenni.

(3) Az uniós intézmények és az e cím 3. fejezetének 2. szakaszában említett ügynökségek, illetve uniós szervek rendelkezéseket fogadnak el a leltárban szereplő eszközeik megőrzésére, továbbá meghatározzák, hogy mely igazgatási szervezeti egység legyen felelős a leltári rendszer működtetéséért.

4. szakasz

Az előlegszámla-kezelő

88. cikk

Előlegszámlák

(1) Ha az érintett összeg csekély voltára tekintettel ténylegesen lehetetlen vagy gazdaságtalan költségvetési eljárás keretében végrehajtani a fizetési műveleteket, előlegszámlákat lehet létrehozni a kiadások fedezésére. Előlegszámla a saját forrásokon kívüli bevételek beszedése céljára is létrehozható.

Az uniós küldöttségeknél az előlegszámlák csekély összegű kifizetések költségvetési eljárás szerinti teljesítésére is felhasználhatók, amennyiben ez a felhasználás a helyi követelményekből adódóan eredményes és hatékony.

A kifizetési műveletek költségvetési eljárás keretében történő végrehajtásának tényleges lehetetlensége vagy gazdaságtalansága esetén az előlegszámla-kezelő által kifizethető maximális összeget a számvitelért felelős tisztviselő állapítja meg, és az egy esetben sem haladhatja meg a 60 000 EUR-t kiadási tételenként.

Az előlegszámlák a válságkezelési segélyek és humanitárius segítségnyújtási műveletek terén azonban korlátlan összegig felhasználhatók, az Európai Parlament és a Tanács által a szóban forgó költségvetési sor tekintetében a folyó pénzügyi évre meghatározott előirányzatok mértékének és a Bizottság belső szabályainak tiszteletben tartása mellett.

(2) Az uniós küldöttségeknél előlegszámlákat kell létrehozni mind a Bizottságra, mind a EKSZ-re vonatkozó költségvetési szakaszokból teljesített kiadások kifizetéséhez, biztosítva a kiadások teljes nyomonkövethetőségét.

89. cikk

Az előlegszámlák létrehozása és kezelése

(1) Az előlegszámlák létrehozásáról és az előlegszámla-kezelő kinevezéséről az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kellően alátámasztott javaslata alapján az uniós intézmény számvitelért felelős tisztviselője dönt. A döntés meghatározza az előlegszámla-kezelő, illetve az engedélyezésre jogosult tisztviselő felelősségi körét és kötelezettségeit.

Az előlegszámla-kezelőket a tisztviselők közül vagy, amennyiben szükséges és kellően indokolt, a személyzet egyéb tagjai közül vagy a Bizottság belső szabályai által meghatározott feltételekkel összhangban a válságkezelési segélyek és humanitárius segítségnyújtási műveletek terén a Bizottság által alkalmazott személyek közül kell kiválasztani, utóbbiak esetében azzal a feltétellel, hogy a munkaszerződésük által garantált felelősségi szabályok a 95. cikknek megfelelően a személyzet tagjaira vonatkozó szabályokkal egyenértékű védelmet biztosítanak. Az előlegszámla-kezelőt tudása, ismeretei és oklevéllel vagy megfelelő szakmai tapasztalattal bizonyított képesítése, vagy megfelelő képzési program elvégzése alapján kell kiválasztani.

(2) Az előlegszámlák létrehozásáról szóló határozatokra irányuló javaslatokban az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő biztosítja, hogy:

a) azokban az esetekben, ahol biztosított a hozzáférés a központi számítógépes számviteli rendszerhez, elsőbbséget kapjon a költségvetési eljárások alkalmazása;

b) az előlegszámlákat csak kellően indokolt esetben alkalmazzák.

Az előlegszámla létrehozásáról szóló határozatban a számvitelért felelős tisztviselő meghatározza az előlegszámla működésének és felhasználásának feltételeit.

Az előlegszámla működési feltételeinek módosításáról az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő megfelelően alátámasztott javaslatát követően szintén a számvitelért felelős tisztviselő határoz.

(3) Az előlegszámlához tartozó bankszámlákat a számvitelért felelős tisztviselő nyitja meg és felügyeli, valamint ő jelöli ki az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kellően alátámasztott javaslata alapján az e számlák tekintetében aláírási jogosultsággal rendelkező személyeket is.

(4) Az előlegszámlákat az uniós intézmény számvitelért felelős tisztviselője bocsátja rendelkezésre, és azokat az előlegszámla-kezelők felelősségi körébe kell rendelni.

(5) A kifizetések teljesítését az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által aláírt, hivatalos végső jóváhagyási döntésnek vagy fizetési megbízásnak kell követnie.

A költségelőlegből fedezett ügyleteket az engedélyezésre jogosult tisztviselő a következő hónap végéig elszámolja úgy, hogy az elszámolási egyenleg és a banki egyenleg egyeztethető legyen.

(6) A számvitelért felelős tisztviselő, illetve utasítása alapján szervezeti egysége vagy az engedélyezésre jogosult szervezeti egység személyzetének kifejezetten e célra felhatalmazott tagja elvégez bizonyos műveletellenőrzéseket. Ezeket az ellenőrzéseket általános szabályként a helyszínen, szükség esetén előzetes figyelmeztetés nélkül kell végrehajtani az előlegszámla-kezelő számára elkülönített pénzeszközök meglétének és a könyvelés szabályszerűségének vizsgálata, valamint annak ellenőrzése céljából, hogy az előlegekkel kapcsolatos műveletek az előírt határidőn belül zajlottak-e le. A számvitelért felelős tisztviselő az ilyen műveletellenőrzések eredményét közli az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselővel.

5. FEJEZET

A pénzügyi szereplők felelőssége

1. szakasz

Általános szabályok

90. cikk

A pénzügyi szereplőknek adott megbízás visszavonása és feladatellátás alóli felmentésük

(1) A kinevező hatóság bármikor átmenetileg vagy végleg visszavonhatja az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő megbízását, illetve továbbadott megbízását.

(2) A számvitelért felelős tisztviselőket és/vagy az előlegszámla-kezelőket az őket kinevező hatóság bármikor felmentheti a feladataik ellátása alól, akár átmenetileg, akár végleg.

(3) Az (1) és (2) bekezdés nem érinti az azokban említett pénzügyi szereplőkkel szemben indított esetleges fegyelmi eljárásokat.

91. cikk

A pénzügyi szereplők jogellenes tevékenységekkel, csalással és korrupcióval kapcsolatos felelőssége

(1) E fejezet nem érinti a 90. cikkben említett pénzügyi szereplőknek az alkalmazandó nemzeti jog, és az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére, valamint az Unió vagy a tagállamok tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemre vonatkozó hatályos rendelkezésekben előírtak szerinti esetleges büntetőjogi felelősségét.

(2) E rendelet 92., 94. és 95. cikkének sérelme nélkül, minden illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, számvitelért felelős tisztviselő és előlegszámla-kezelő fegyelmi eljárás alá vonható és kártérítés megfizetésére kötelezhető a személyzeti szabályzatban megállapítottak szerint, vagy az e rendelet 89. cikkének (1) bekezdésében említett, a válságkezelési segélyek és humanitárius segítségnyújtási műveletek terén a Bizottság által alkalmazott személyek esetében a munkaszerződésükben foglaltak szerint. Olyan jogellenes tevékenység, csalás vagy korrupció esetén, amely sértheti az Unió érdekeit, az ügyet az alkalmazandó jogszabályok által kijelölt hatóságok és szervek - különösen az OLAF - elé kell utalni.

2. szakasz

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőkre alkalmazandó szabályok

92. cikk

Az engedélyezésre jogosult tisztviselőkre alkalmazandó szabályok

(1) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kártérítés megfizetésére kötelezhető a személyzeti szabályzatban megállapítottak szerint.

(2) A kártérítési kötelezettség különösen akkor áll fenn, ha az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő szándékosan vagy súlyos gondatlanságból:

a) visszafizetendő követelések megállapításáról dönt vagy beszedési megbízásokat bocsát ki, kiadásokra kötelezettséget vállal, vagy fizetési megbízást ír alá anélkül, hogy e rendeletnek megfelelne;

b) elmulasztja egy követelést megállapító dokumentum kiállítását, elmulasztja beszedési megbízás kiállítását vagy azt későn állítja ki, vagy későn állít ki fizetési megbízást, amelynek következtében az adott uniós intézménynek polgári jogi felelőssége keletkezik harmadik felekkel szemben.

(3) Az a megbízott vagy közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő, aki olyan kötelező utasítást kap, amelyet szabálytalannak vagy a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel ellentétesnek ítél, különösen, mivel az utasítás nem hajtható végre a számára elkülönített források felhasználásával, írásban tájékoztatja erről a megbízást vagy közvetett megbízást adó hatóságot. Ha az utasítást írásban is megerősítik, és a megerősítés időben érkezik, továbbá kellően világos, azaz kifejezetten azon pontokra vonatkozik, amelyeket a megbízott vagy közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő vitat, úgy ő a továbbiakban nem tehető felelőssé. Az utasítást végre kell hajtania, kivéve, ha az egyértelműen jogsértő, vagy a vonatkozó biztonsági normákba ütközik.

Ugyanez az eljárás alkalmazandó abban az esetben, ha az engedélyezésre jogosult tisztviselő megállapítja, hogy valamely, a felelősségi körében meghozandó határozat szabálytalan vagy ellentétes a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével, valamint ha az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek kötelező utasítás teljesítése során tudomást szerez arról, hogy az eset körülményei ilyen helyzetet eredményezhetnek.

Az e bekezdésében említett körülmények között megerősített utasításról az illetékes megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő feljegyzést készít, és megemlíti azt az éves tevékenységi jelentésében.

(4) A hatáskörébe tartozó feladatok átruházása esetén a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő továbbra is felelős marad a fennálló belső irányítási és kontrollrendszerek hatékonyságáért és eredményességéért, valamint a közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő kiválasztásáért.

(5) Az uniós küldöttségvezetők és helyetteseik közvetett megbízása esetén a megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő felel a létrehozandó belső irányítási és kontrollrendszerek meghatározásáért, valamint e rendszerek hatékonyságáért és eredményességéért. Az uniós küldöttségvezetők felelnek - a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő utasításainak megfelelően - e rendszerek megfelelő kialakításáért és működtetéséért, valamint az irányításuk alatt álló uniós küldöttségen belül a források kezeléséért és az ott végrehajtott műveletek irányításáért. Hivatalba lépésük előtt specifikus képzéseken kell részt venniük az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladataival és kötelezettségeivel, valamint a költségvetés végrehajtásával kapcsolatban.

Az uniós küldöttségvezetők az e bekezdés első albekezdése szerinti feladatokról a 76. cikk (3) bekezdésének megfelelően tesznek jelentést.

Az uniós küldöttségvezetők minden évben megbízhatósági nyilatkozatot nyújtanak be a küldöttségen kialakított belső irányítási és kontrollrendszerekről, valamint a rájuk átruházott műveletek irányításáról és azok eredményéről a Bizottság megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselője számára annak érdekében, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselő elkészíthesse a 74. cikk (9) bekezdésében előírt megbízhatósági nyilatkozatot.

Ez a bekezdés az uniós küldöttségek vezetőinek helyetteseire is alkalmazandó, amennyiben a küldöttségvezetők távollétében közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőként járnak el.

93. cikk

A személyzet tagjai által elkövetett pénzügyi szabálytalanságok kezelése

(1) Az OLAF hatáskörének, valamint az uniós intézmények, az uniós szervek, az európai hivatalok vagy az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott szervek vagy személyek igazgatási autonómiájának sérelme nélkül személyzetük tagjai vonatkozásában, valamint megfelelően tekintetbe véve a visszaélést bejelentő személyek védelmének követelményét, e rendelet rendelkezéseinek vagy a pénzügyi igazgatással vagy a műveletek ellenőrzésével kapcsolatos rendelkezéseknek a személyzet valamely tagjának tevékenységéből vagy mulasztásából adódó megszegését véleményezésre a 143. cikkben említett testület elé kell utalnia a következők bármelyikének:

a) a fegyelmi ügyekben illetékes, kinevezésre jogosult hatóság;

b) az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, ideértve az uniós küldöttségek vezetőit és távollétükben helyetteseiket, amennyiben a 60. cikk (2) bekezdésének megfelelően közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőként járnak el.

Ha a személyzet valamely tagja egy ügyet közvetlenül a testület elé terjeszt, a testületnek továbbítania kell az aktát az érintett uniós intézmény, uniós szerv, európai hivatal vagy szerv vagy személy kinevezésre jogosult hatósága részére, és erről tájékoztatnia kell a személyzet tagját. A kinevezésre jogosult hatóság felkérheti a testületet az eset véleményezésére.

(2) A testület véleményét kérő, az (1) bekezdés első albekezdésében említett kérelemhez csatolni kell az eset ténybeli elemeinek, valamint a testület által véleményezendő cselekménynek vagy mulasztásnak a leírását, továbbá a vonatkozó bizonylatokat, így többek között az esetleg már lefolytatott vizsgálatokról készült jelentéseket is. Amikor csak lehetséges, az információkat névtelenített formában kell közölni.

A kinevezésre jogosult hatóság vagy az engedélyezésre jogosult tisztviselő, adott esetben, a kérelem vagy bármilyen egyéb információ testülethez való benyújtása előtt, lehetőséget biztosít a személyzet érintett tagjának észrevételei megtételére, előzetesen megküldve neki az első albekezdésben említett bizonylatokat, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti jelentős mértékben a további vizsgálatokat.

(3) Az e cikk (1) bekezdésében említett esetekben a 143. cikkben említett testület illetékes a számára az e cikk (2) bekezdésével összhangban benyújtott egyéb információk és a beérkezett kiegészítő információk alapján felmérni, hogy történt-e pénzügyi szabálytalanság. A testület véleménye alapján az érintett uniós intézmény, uniós szerv, európai hivatal, vagy szerv vagy személy döntést hoz az eset nyomán a személyzeti szabályzattal összhangban meghozandó intézkedésekről. Ha a testület rendszerszintű problémákat észlel, úgy ajánlást fogalmaz meg az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek és a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőnek - feltéve, hogy utóbbi nem a személyzet érintett tagja -, valamint a belső ellenőrnek.

(4) Ha az e cikk (1) bekezdésében említett véleményt a testület adja ki, a testületnek a 143. cikk (2) bekezdésében említett tagokból, valamint az alábbi három további, az összeférhetetlenség kizárásával kiválasztandó tagból kell állnia:

a) az érintett uniós intézmény, uniós szerv, európai hivatal, szerv vagy személy fegyelmi ügyekben illetékes, kinevezésre jogosult hatóságának képviselője;

b) az érintett uniós intézmény, uniós szerv, európai hivatal, szerv vagy személy személyzeti bizottsága által kinevezett tag;

c) egy személy azon uniós intézmény jogi szolgálatának képviseletében, amely a személyzet érintett tagját foglalkoztatja.

Ha az (1) bekezdésben említett véleményt a testület adja ki, az elkészült véleményt az érintett uniós intézménynek, uniós szervnek, európai hivatalnak, szervnek vagy személynek címezve kell benyújtania.

(5) A testület nem rendelkezik vizsgálati hatáskörrel. Az érintett uniós intézménynek, uniós szervnek, európai hivatalnak, szervnek vagy személynek együtt kell működnie a testülettel annak biztosítása céljából, hogy annak a vélemény kialakításához szükséges minden információ a rendelkezésére álljon.

(6) Ha a testület úgy véli, hogy az eset az OLAF hatáskörébe tartozik, az (1) bekezdéssel összhangban késedelem nélkül megküldi az aktát az illetékes kinevezésre jogosult hatóságnak, és haladéktalanul értesíti az OLAF-ot.

(7) A tagállamok teljes mértékben támogatják az Uniót az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikke e) pontjának hatálya alá tartozó ideiglenes alkalmazottaknak a személyzeti szabályzat 22. cikke értelmében fennálló felelőssége érvényesítésében.

3. szakasz

A számvitelért felelős tisztviselőkre és az előlegszámla-kezelőkre vonatkozó szabályok

94. cikk

A számvitelért felelős tisztviselőkre vonatkozó szabályok

A számvitelért felelős tisztviselőt fegyelmi felelősség és kártérítési kötelezettség terheli a személyzeti szabályzatnak megfelelően és az abban foglalt eljárásokkal összhangban. A számvitelért felelős tisztviselő felelőssé tehető különösen az általa elkövetett kötelezettségszegés következő formáiért:

a) a rábízott források, vagyoni eszközök vagy dokumentumok elvesztése vagy megrongálása;

b) bankszámlák vagy postai pénzforgalmi számlák jogosulatlan megváltoztatása;

c) olyan összegek beszedése vagy kifizetése, amelyek nincsenek összhangban a megfelelő beszedési megbízással, illetve fizetési megbízással;

d) esedékes bevételek beszedésének elmulasztása.

95. cikk

Az előlegszámla-kezelőkre vonatkozószabályok

Az előlegszámla-kezelő felelőssé tehető különösen az általa elkövetett kötelezettségszegés következő formáiért:

a) a rábízott források, vagyoni eszközök vagy dokumentumok elvesztése vagy megrongálása;

b) az általa eszközölt kifizetésekről megfelelő bizonylatok felmutatásának elmulasztása;

c) jogosultaktól eltérő személyek részére kifizetések teljesítése;

d) esedékes bevételek beszedésének elmulasztása.

6. FEJEZET

Bevételi műveletek

1. szakasz

A saját források rendelkezésre bocsátása

96. cikk

Saját források

(1) A 2014/335/EU, Euratom határozatban említett saját források által képzett bevételre vonatkozó tervezetet euróban kell bevinni a költségvetésbe. Az ezeknek megfelelő saját forrásokat a 609/2014/EU, Euratom rendelettel összhangban kell rendelkezésre bocsátani.

(2) Az engedélyezésre jogosult tisztviselő ütemtervet készít, amely jelzi, hogy a 2014/335/EU, Euratom határozatban meghatározott saját forrásokat mikor bocsátják a Bizottság rendelkezésére.

A saját források az említett határozat szerint elfogadott szabályokkal összhangban kerülnek megállapításra és beszedésre.

Számviteli célból az engedélyezésre jogosult tisztviselő beszedési megbízást bocsát ki a 609/2014/EU, Euratom rendeletben említett sajátforrásszámlára való jóváírások, illetve terhelések céljából.

2. szakasz

A követelésekre vonatkozó becslés

97. cikk

A követelésekre vonatkozó becslés

(1) Amennyiben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek elegendő és megbízható információ áll rendelkezésére valamely olyan intézkedésről vagy helyzetről, amely az Uniónak fizetendő összeget eredményezhet, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő megbecsüli a követelés összegét.

(2) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, amint a tervezet alapjául szolgáló intézkedést vagy helyzetet módosító eseményről szerez tudomást, kiigazítja a követelés előrelátható összegét.

Amennyiben egy korábban követelések megbecslését eredményező intézkedés vagy helyzet kapcsán állítottak ki beszedési megbízást, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő ennek megfelelően kiigazítja a becslést.

Amennyiben a beszedési megbízás összege megegyezik a követelés eredetileg tervezett összegével, a becslést nullára kell csökkenteni.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérve, a követelés megbecslését nem kell elkészíteni azt megelőzően, hogy a tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátják a 2014/335/EU, Euratom határozatban meghatározott saját források összegeit, amelyeket a tagállamok rögzített időszakonként fizetnek. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő beszedési megbízást bocsát ki ezen összegekre vonatkozóan.

3. szakasz

A követelések megállapítása

98. cikk

A követelések megállapítása

(1) A követelések megállapítása céljából az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő:

a) ellenőrzi, hogy az adós tartozása fennáll;

b) megállapítja vagy ellenőrzi a tartozás valódiságát és összegét; és

c) ellenőrzi azokat a feltételeket, amelyek mellett a tartozás esedékes.

A követelések megállapítása révén elismerésre kerül az Unió joga az adóssal szemben, és megállapításra kerül az a jogcím, amely alapján az adós tartozásának kiegyenlítése követelhető.

(2) Bármely nem vitatott, határozott összegű és esedékes követelésről beszedési megbízást kell kiállítani, amelynek révén az illetékes, engedélyezésre jogosult tisztviselő utasítja a számvitelért felelős tisztviselőt az összeg beszedésére. Ezt az adósnak megküldött terhelési értesítés követ, azon esetek kivételével, amikor a (4) bekezdés második albekezdésével összhangban haladéktalanul követeléselengedési eljárás kerül alkalmazásra. A beszedési megbízást és a terhelési értesítést egyaránt az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő állítja ki.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő közvetlenül a követelés megállapítását követően, de legkésőbb attól az időponttól számított öt éven belül elküldi a terhelési értesítést, amikor az uniós intézménynek rendes körülmények között módja volt az adósság követelésére. Az említett határidő nem alkalmazandó, amennyiben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő megállapítja, hogy az uniós intézmény erőfeszítései ellenére a késedelmes cselekvést az adós magatartása okozta.

(3) A követelés összegének megállapításához az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő megbizonyosodik arról, hogy:

a) a követelés összege biztos, azaz nem függ semmilyen feltételtől;

b) a követelés összege határozott, azaz pontosan meghatározott pénzösszegben kifejezett;

c) a követelés összege esedékes, és nem érvényes rá fizetési határidő;

d) az adós adatai helyesek;

e) az összeget a megfelelő költségvetési tételhez könyvelték;

f) a bizonylatok szabályszerűek; és

g) a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve megfelelően érvényesül, különösen a 101. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a) vagy b) pontjában említett követelmények tekintetében.

(4) A terhelési értesítésben tájékoztatni kell az adóst arról, hogy:

a) az Unió megállapította a követelést;

b) ha a tartozást a terhelési értesítésben megjelölt határidőn belül megfizetik, nincs késedelmi kamat;

c) amennyiben az adós nem tesz eleget fizetési kötelezettségének az ezen albekezdés b) pontjában említett határidőre, úgy azt a 99. cikkben említett mértékű kamatot kell fizetnie, az alkalmazandó különös rendelkezések sérelme nélkül;

d) amennyiben az adós nem tesz eleget fizetési kötelezettségének a b) pontban említett határidőre, úgy az uniós intézmény beszámítás vagy az előzetesen nyújtott biztosíték érvényesítése útján végzi el a beszedést;

e) kivételes esetekben a számvitelért felelős tisztviselő beszámítás útján a b) pontban említett határidő előtt is végrehajthatja a beszedést - miután tájékoztatta az adóst a beszámítás útján történő beszedés indokáról és időpontjáról -, amennyiben ez az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében szükséges, és alapos oka van feltételezni, hogy az Unió számára járó összeg egyébként elveszne;

f) ha valamennyi, ezen albekezdés a)-e) pontjában említett lépést követően nem történt meg a teljes összeg beszedése, úgy az uniós intézmény a 100. cikk (2) bekezdésével összhangban vagy jogi eljárással biztosított határozat útján hajtja végre a beszedést.

Amennyiben az adós azonosító adatainak ellenőrzését követően vagy az adott időpontban rendelkezésre álló egyéb releváns információk alapján egyértelműen megállapítást nyer, hogy a tartozás a 101. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a) vagy b) pontjában említett esetek körébe tartozik, vagy hogy a terhelési értesítést nem e cikk (2) bekezdésével összhangban küldték ki, az engedélyezésre jogosult tisztviselő - a számvitelért felelős tisztviselővel egyetértésben - a követelés összegének megállapítását követően, a terhelési értesítés kiküldése nélkül dönt arról, hogy a 101. cikk rendelkezéseivel összhangban lemond a követelés visszafizettetéséről.

Minden egyéb esetben az engedélyezésre jogosult tisztviselő kinyomtatja és kiküldi az adósnak a terhelési értesítést. A számvitelért felelős tisztviselő a terhelési értesítés kiküldéséről a pénzügyi információs rendszeren keresztül értesítést kap.

(5) A jogalap nélkül kifizetett összegeket vissza kell fizettetni.

99. cikk

Késedelmi kamat

(1) A specifikus szabályozások alkalmazásából fakadó különös rendelkezések sérelme nélkül, minden olyan követelés után, amelyet nem fizettek meg a 98. cikk (4) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett határidőig, e cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban kamatot kell fizetni.

(2) Az e cikk (4) bekezdésében említett eset kivételével a 98. cikk (4) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett határidőig meg nem fizetett követelés utáni kamat mértékét úgy kell megállapítani, hogy az Európai Központi Bank által az irányadó refinanszírozási műveletei esetében alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, az esedékesség napja szerinti hónap első naptári napján érvényes kamatlábból kell kiindulni, amelyhez hozzáadandó:

a) nyolc százalékpont, ha a kötelezettség alapja az áru beszerzésére vagy szolgáltatás nyújtására irányuló közbeszerzési szerződés;

b) minden egyéb esetben három és fél százalékpont.

(3) A kamatot a 98. cikk (4) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett határidőt követő naptári naptól azon napig kell számítani, amelyen a tartozás teljes összegének megfizetésére sor kerül.

A késedelmi kamat összegének megfelelő beszedési megbízást e kamat tényleges beérkezésekor kell kiállítani.

(4) Pénzbírságok és egyéb szankciók esetében a 98. cikk (4) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett határidőig meg nem fizetett követelés után fizetendő kamat mértékét úgy kell megállapítani, hogy az Európai Központi Bank által az irányadó refinanszírozási műveletei esetében alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, a pénzbírságot vagy egyéb szankciót elrendelő határozat elfogadásának napja szerinti hónap első naptári napján érvényes kamatlábból kell kiindulni, amelyhez hozzáadandó:

a) másfél százalékpont, ha az adós pénzügyi garanciát nyújt, amelyet a számvitelért felelős tisztviselő fizetés helyett elfogad;

b) minden egyéb esetben három és fél százalékpont.

Amennyiben az Európai Unió Bírósága az EUMSZ 261. cikke szerinti hatáskörének gyakorlása keretében megnöveli a pénzbírság vagy egyéb szankció összegét, kamatot a megnövelt összeg után a Bíróság ítéletének napjától kell fizetni.

(5) Amennyiben a teljes kamatláb negatív lenne, nulla mértékű kamatlábat kell megállapítani.

4. szakasz

A beszedés engedélyezése

100. cikk

A beszedés engedélyezése

(1) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő beszedési megbízás kiállításával utasítja a számvitelért felelős tisztviselőt, hogy szedje be az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által megállapított követelést (a továbbiakban: a beszedés engedélyezése).

(2) Tagállamoktól eltérő jogalanyokkal szembeni követelések fennállását az uniós intézmény hivatalos határozatban állapíthatja meg, mely határozat az EUMSZ 299. cikke értelmében végrehajtható.

Amennyiben az Unió pénzügyi érdekeinek hatékony és időben történő védelme megkívánja, a többi uniós intézmény kivételes esetekben felkérheti a Bizottságot, hogy javukra a személyzettel vagy valamely uniós intézmény tagjával vagy korábbi tagjával szemben fennálló követelésekre vonatkozóan ilyen végrehajtandó határozatot fogadjon el, feltéve, hogy ezen intézmények megállapodtak a Bizottsággal az e cikk alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati módozatokról.

Akkor tekinthető úgy, hogy ilyen kivételes eset áll fenn, amikor az érintett uniós intézmény révén a követelés beszedése nem valószínűsíthető önkéntes fizetéssel vagy e rendelet 101. cikkének (1) bekezdése szerinti beszámítás útján való beszedéssel, és nem teljesültek a visszafizettetésről való lemondásra vonatkozóan a 101. cikk (2) és (3) bekezdésében előírt feltételek. A végrehajtható határozat minden esetben megállapítja, hogy a követelés tárgyát képező összegeket a költségvetésnek az érintett uniós intézményre vonatkozó szakaszában kell elkönyvelni, mely intézmény engedélyezésre jogosult tisztviselőként jár el. A bevételt általános bevételként kell elkönyvelni, kivéve akkor, ha a 21. cikk (3) bekezdésében meghatározott címzett bevételnek minősül.

A végrehajtható határozat elfogadását kérő uniós intézmény tájékoztatja a Bizottságot minden olyan eseményről, amely a beszedést befolyásolhatja, és amennyiben a végrehajtható határozat ellen fellebbezést nyújtanak be, a Bizottságot támogatva lép fel.

5. szakasz

Visszafizettetés

101. cikk

A visszafizettetésre vonatkozó szabályok

(1) A számvitelért felelős tisztviselő az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által szabályszerűen kiállított beszedési megbízások szerint jár el. A számvitelért felelős tisztviselőnek kellő körültekintéssel kell eljárnia annak biztosítására, hogy az Unió hozzájusson bevételeihez, és gondoskodnia kell az Unió jogainak védelméről.

Több beszedési megbízás alanyát képező adós részteljesítését először a legrégebbi követeléssel szemben kell szembeállítani, kivéve, ha az adós másképp rendelkezik. A részleges fizetés először a kamatot fedezi.

A számvitelért felelős tisztviselő a költségvetésbe visszafizetendő összegeket a 102. cikk szerinti beszámítás útján szedi be.

(2) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő csak a következő esetekben mondhat le a megállapított követelések teljes vagy részleges visszafizettetéséről:

a) ha a beszedés előrelátható költségei meghaladnák a beszedendő összeget, és a követelés elengedése nem árt az Unió tekintélyének;

b) ha az összeg a követelés fennállásának időtartama, a terhelési értesítésnek a 98. cikk (2) bekezdésének feltételei szerinti késedelmes megküldése, az adós fizetésképtelensége vagy bármely egyéb fizetésképtelenségi eljárás következtében nem szedhető be;

c) ha a beszedés nem egyeztethető össze az arányosság elvével.

Ha az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő egy megállapított követelés visszafizettetéséről való teljes vagy részleges lemondást tervez, biztosítania kell, hogy a lemondás szabályos legyen és összhangban álljon a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, valamint az arányosság elvével. A visszafizettetéséről való lemondásra vonatkozó határozatot indokolni kell. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő átruházhatja a lemondásra vonatkozó döntési jogkört.

(3) A (2) bekezdés első albekezdésének c) pontjában említett esetben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az uniós intézményében létrehozott, előre meghatározott eljárásokkal összhangban, az alábbi, minden körülmények között kötelezően alkalmazandó szempontok szerint jár el:

a) a követelés megállapítására okot adó szabálytalanság súlyosságára figyelemmel a tényállás jellege (csalás, ismételt jogsértés, szándék, gondosság kötelezettségének megsértése, jóhiszeműség, nyilvánvaló tévedés);

b) azon hatás, amelyet a beszedésről való lemondás gyakorolna az Unió működésére és pénzügyi érdekeire (az érintett összeg, a precedensteremtés kockázata, a jogszabályi előírások kötelező erejének aláásása).

(4) Az eset körülményeitől függően az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek adott esetben figyelembe kell vennie az alábbi kiegészítő szempontokat:

a) a beszedésről való lemondás által okozott versenytorzulás;

b) a gazdasági és társadalmi károk, amelyeket a tartozás teljes összegének beszedése okozna.

(5) Minden uniós intézmény évente jelentést küld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az általa az e cikk (2), (3) és (4) bekezdésével összhangban elengedett követelésekről. A 60 000 EUR alatti összegű elengedett követelésekről összesített formában kell tájékoztatást adni. A Bizottság esetében e jelentést csatolni kell a 74. cikk (9) bekezdésében említett éves tevékenységi jelentés összefoglalójához.

(6) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a megállapított követeléseket részben vagy egészben törölheti. A megállapított követelés részleges törlése nem vonja maga után az Unió fennmaradó megállapított jogosultságáról való lemondást.

Tévedés esetén az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő egészében vagy részben törli a megállapított követelést, és a törlést megfelelően indokolja.

Minden uniós intézmény belső szabályzatában határozza meg a megállapított követelés törlési jogának átruházására vonatkozó feltételeket és eljárást.

(7) A tagállamok viselik az elsődleges felelősséget azért, hogy - az ágazatspecifikus szabályokban foglaltaknak megfelelően - elvégezzék a kontrollokat és ellenőrzéseket, és visszafizettessék a jogosulatlanul kifizetett összegeket. Ha a tagállamok saját felelősségükre tárnak fel és korrigálnak szabálytalanságokat, mentesülnek a Bizottság által velük szemben e szabálytalanságokkal összefüggésben alkalmazott pénzügyi korrekciók alól.

(8) A Bizottság pénzügyi korrekciókat hajt végre a tagállamokkal szemben annak érdekében, hogy kizárja az uniós finanszírozás alól az alkalmazandó jogszabályok megsértésével teljesített kiadásokat. A Bizottság a pénzügyi korrekcióit a jogosulatlanul felhasznált összegek beazonosítása, valamint a költségvetésre gyakorolt pénzügyi hatások alapján hajtja végre. Ha ezeket az összegeket nem lehet pontosan meghatározni, a Bizottság az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban extrapolált vagy átalánykorrekciót alkalmazhat.

A Bizottság a pénzügyi korrekció összegének meghatározásakor figyelembe veszi az alkalmazandó jogszabályok megsértésének természetét és súlyosságát, valamint a költségvetésre gyakorolt pénzügyi hatásokat, ideértve az irányítási és kontrollrendszerek hiányosságait is.

A pénzügyi korrekciók megállapítására vonatkozó feltételeket és a követendő eljárást ágazatspecifikus szabályok határozhatják meg.

(9) Az extrapolált vagy átalánykorrekciók alkalmazására vonatkozó módszertant az ágazatspecifikus szabályoknak megfelelően kell meghatározni, annak érdekében, hogy a Bizottság meg tudja óvni az Unió pénzügyi érdekeit.

102. cikk

Beszedés beszámítás útján

(1) Amennyiben az adós olyan, a 98. cikk (3) bekezdésének a) pontjának értelmében vett biztos, határozott összegű és esedékes követeléssel rendelkezik az Unióval vagy a költségvetést végrehajtó végrehajtó ügynökséggel szemben, amely egy fizetési megbízásban megállapított összeghez kapcsolódik, a számvitelért felelős tisztviselő a 98. cikk (4) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett határidő lejártát követően beszámítás útján szedi be a megállapított követelés összegét.

Kivételes körülmények között, ha az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében szükséges, és ha a számvitelért felelős tisztviselő alapos okkal feltételezi, hogy az Unió számára járó összeg másként elveszne, a számvitelért felelős tisztviselő a 98. cikk (4) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett határidő lejárta előtt is végrehajthatja a beszedést beszámítás útján.

A számvitelért felelős tisztviselő az adós egyetértése esetén is beszedheti a követelést a 98. cikk (4) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett határidő lejárta előtti beszámítás útján.

(2) Az e cikk (1) bekezdése szerinti bármely beszedés végrehajtása előtt a számvitelért felelős tisztviselő konzultál az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselővel, és tájékoztatja az érintett adósokat, kitérve tájékoztatásában a 133. cikk szerinti jogorvoslati eszközökre is.

Amennyiben az adós valamely nemzeti hatóság vagy annak adminisztratív egysége, a számvitelért felelős tisztviselő legalább 10 munkanappal a beszedés előtt értesíti az érintett tagállamot a beszámítás útján történő beszedés alkalmazásával kapcsolatos szándékáról A számvitelért felelős tisztviselő azonban az adott tagállammal vagy adminisztratív egységgel egyetértésben a határidő lejárta előtt is elindíthatja a beszámítás útján történő beszedést.

(3) Az (1) bekezdésben említett beszámítás joghatása megegyezik a fizetésével, és az Unió mentesítésének minősül az adósság összege, illetve az esetlegesen esedékes kamatok alól.

103. cikk

Beszedési eljárás önkéntes fizetés hiányában

(1) Amennyiben a 98. cikk (4) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett határidőig nem történik meg a teljes összeg beszedése, úgy a számvitelért felelős tisztviselő a 102. cikk sérelme nélkül értesíti az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőt, és haladéktalanul megindítja a beszedést bármely lehetséges jogi eljárás alkalmazásával, megfelelő esetben akár az előzetesen nyújtott biztosítékok érvényesítésével.

(2) Amennyiben az e cikk (1) bekezdésében említett beszedési módszer nem alkalmazható, és az adós a számvitelért felelős tisztviselő hivatalos felszólítására sem fizette meg az összeget, úgy a számvitelért felelős tisztviselő - a 102. cikk sérelme nélkül - vagy a 100. cikk (2) bekezdésével összhangban a visszafizettetés végrehajtása útján érvényesíti vagy jogi eljárással biztosított beszedési határozat útján hajtja végre a beszedést.

104. cikk

Fizetési póthatáridő

A számvitelért felelős tisztviselő az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselővel együttműködésben, kizárólag az adós megfelelő indokolással ellátott írásbeli kérésére és az alábbi feltételek teljesülése esetén meghosszabbíthatja a fizetési határidőt:

a) az adós vállalja, hogy a 99. cikkben meghatározott mértékű kamatot fizet az engedélyezett fizetési haladék teljes időtartamára, amely a 98. cikk (4) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett határidőtől kezdődik;

b) az Unió jogainak védelme érdekében az adós olyan pénzügyi biztosítékot nyújt, amely fedezi a tartozás hátralékos összegét mind a tőke, mind pedig a kamatok vonatkozásában, és amelyet az uniós intézmény számvitelért felelős tisztviselője elfogad.

Az első bekezdés b) pontjában említett garancia az uniós intézmény számvitelért felelős tisztviselője által jóváhagyott, harmadik személy által nyújtott, egyetemleges felelősségen alapuló kezességgel is helyettesíthető.

Rendkívüli körülmények esetén és az adós kérésére a számvitelért felelős tisztviselő eltekinthet az első bekezdés b) pontjában említett garancia megkövetelésétől, amennyiben úgy értékeli, hogy az adós hajlandó és képes teljesíteni a fizetést a póthatáridőig, ám ilyen biztosítékot nem tud nyújtani, és nehéz pénzügyi helyzetben van.

105. cikk

Elévülési idő

(1) A konkrét rendeletekben foglalt rendelkezések, valamint a 2014/335/EU, Euratom határozat sérelme nélkül, az Unió harmadik felekkel szembeni, valamint harmadik feleknek az Unióval szembeni jogosultságai ötéves elévülési időszak hatálya alá tartoznak.

(2) Az Unió harmadik felekkel szembeni jogosultságainak elévülési ideje a 98. cikk (4) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett határidő lejártát követő napon kezdődik.

A harmadik felek Unióval szembeni jogosultságainak elévülési ideje azon a napon kezdődik, amikor a vonatkozó jogi kötelezettségvállalás értelmében a harmadik fél jogosultságának kifizetése esedékes.

(3) A harmadik felekkel szembeni uniós jogosultságok elévülési idejét egy uniós intézmény, vagy egy uniós intézmény kérése alapján eljáró tagállam minden olyan cselekménye megszakítja, amelyről a harmadik felet értesítik, és amely az adósság beszedésére irányul.

A harmadik felek Unióval szembeni jogosultságainak elévülési idejét minden olyan, az adósság beszedésére irányuló cselekmény megszakítja, amelyről a hitelezők vagy azok meghatalmazottjai értesítik az Uniót.

(4) A (3) bekezdésben említett megszakítást követő napon új, ötéves elévülési időszak kezdődik.

(5) Az (2) bekezdésben említett jogosultsággal kapcsolatos minden jogi lépés, beleértve a magukat később nem illetékesnek nyilvánító bíróságok előtti lépéseket is, megszakítja az elévülési időt. Az új ötéves elévülési időszak addig nem kezdődik meg, amíg nincs jogerős ítélet, vagy ugyanazon felek ugyanazon eljárás tekintetében nem jutnak peren kívüli egyezségre.

(6) Amennyiben a számvitelért felelős tisztviselő a 104. cikkel összhangban fizetési haladékot ad az adósnak, úgy ez az elévülési idő megszakításának minősül. A meghosszabbított fizetési határidő lejártát követő napon új, ötéves elévülési időszak kezdődik.

(7) A (2)-(6) bekezdés szerinti elévülési idő lejárta után az uniós jogosultságok nem szedhetők be.

106. cikk

Az uniós jogosultságok kezelése a tagállamokban

Fizetésképtelenségi eljárás esetén az uniós jogosultságokat ugyanolyan preferenciális elbánásban kell részesíteni, mint a beszedési eljárás helye szerinti tagállam közjogi szerveinek járó, hasonló jellegű jogosultságokat.

107. cikk

Az uniós intézmények által kiszabott pénzbírságok, egyéb büntetések, szankciók és felhalmozott kamatok

(1) A pénzbírságok, egyéb büntetések és szankciók útján befolyt összegek és minden felhalmozott kamat vagy ezek által generált egyéb bevétel mindaddig nem állítható be a költségvetésbe, amíg az azokat kivető határozatokkal kapcsolatban az Európai Unió Bíróságánál benyújtottak, vagy a későbbiekben még benyújthatnak fellebbezést.

(2) Az (1) bekezdésben említett összegeket az összes jogorvoslati lehetőség kimerülését követően a lehető legrövidebb időn belül be kell állítani a költségvetésbe. Megfelelően indokolt rendkívüli esetben, vagy ha az összes jogorvoslati lehetőség kimerülése a folyó pénzügyi év szeptember 1. után következik be, az említett összegeket be lehet állítani a költségvetésbe a következő pénzügyi évben.

Az Európai Unió Bíróságának ítélete nyomán a kifizető szervezet számára visszafizetendő összegeket nem lehet beállítani a költségvetésbe.

(3) Az (1) bekezdés nem alkalmazható a záróelszámolási határozatokra és a pénzügyi korrekciókról szóló határozatokra.

108. cikk

Az uniós intézmények által kiszabott pénzbírságok, egyéb büntetések vagy szankciók beszedése

(1) Amennyiben az Európai Unió Bíróságánál keresetet nyújtanak be egy az EUMSZ vagy az Euratom-Szerződés szerinti pénzbírságot, egyéb büntetést vagy szankciót kiszabó uniós intézményi határozattal szemben, és amíg valamennyi jogorvoslati lehetőség ki nem merül, az adós ideiglenesen átutalja az érintett összeget a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által megjelölt bankszámlára, vagy a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője számára elfogadható pénzügyi biztosítékot nyújt. A biztosítéknak függetlennek kell lennie a pénzbírság, egyéb büntetés vagy szankció megfizetésének kötelezettségétől, és első kérelemre végrehajthatónak kell lennie. E biztosíték az alapkövetelésre és a 99. cikk (4) bekezdésében meghatározott esedékes kamatra nyújt fedezetet.

(2) Az ideiglenesen beszedett összegeket a Bizottság pénzügyi instrumentumokba befekteti, biztosítva ezáltal azok biztonságát és likviditását, és arra törekedve, hogy azok pozitív hozamot eredményezzenek.

(3) Az összes jogorvoslati lehetőség kimerülését követően, és amennyiben a pénzbírságot, egyéb büntetést vagy szankciót az Európai Unió Bírósága megerősítette, vagy amennyiben az ilyen pénzbírságot, egyéb büntetést vagy szankciót kiszabó határozattal szemben az Európai Unió Bíróságához fellebbezést nyújtottak be, az esetnek megfelelően az alábbi intézkedések valamelyike alkalmazandó:

a) az ideiglenesen beszedett összegeket és ezek hozamát a 107. cikk (2) bekezdése szerint be kell állítani a költségvetésbe;

b) ha pénzügyi biztosítékot nyújtottak, akkor azt érvényesíteni kell, és a megfelelő összeget be kell állítani a költségvetésbe.

Ha az Európai Unió Bírósága megnövelte a pénzbírság, egyéb büntetés vagy szankció összegét, e bekezdés első albekezdésének a) és b) pontja az uniós intézmény határozatának megfelelő összegig vagy adott esetben az Európai Unió Bíróságának az azonos eljárásban hozott korábbi ítéletében meghatározott összegig alkalmazandó. A növekménynek megfelelő összeget és a 99. cikk (4) bekezdésének megfelelően meghatározott esedékes kamatot a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője szedi be, és azt be kell állítani a költségvetésbe.

(4) Miután valamennyi jogorvoslati lehetőség kimerült, és a pénzbírságot, egyéb büntetést vagy szankciót törölték vagy csökkentették, az esetnek megfelelően az alábbi intézkedések valamelyike alkalmazandó:

a) az ideiglenesen beszedett összegeket vagy összegük csökkentése esetén azok megfelelő részét az esetleges hozamokkal együtt vissza kell fizetni az érintett harmadik fél számára;

b) pénzügyi biztosíték nyújtása esetén fel kell szabadítani azt.

Az első albekezdés a) pontjában említett esetben, ha az ideiglenesen beszedett összegeken összesítésben veszteség keletkezett, e veszteséget a visszafizetendő összegből le kell vonni.

109. cikk

Kompenzációs kamat

A 99. cikk (2) bekezdésének és a 116. cikk (5) bekezdésének sérelme nélkül, a 107. és 108. cikk szerinti bírságoktól, egyéb büntetésektől és szankcióktól eltérő esetekben, az Európai Unió Bíróságának ítéletét követően vagy peren kívüli egyezség alapján visszatérítendő összegek után fizetendő kamat mértékét úgy kell megállapítani, hogy az Európai Központi Bank által az irányadó refinanszírozási műveletei esetében alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában az adott hónap első naptári napján közzétett kamatlábból kell kiindulni. A kamatláb nem lehet negatív. A kamatot a visszafizetendő összeg kifizetésének napjától a visszafizetés esedékességének napjáig tartó időszakra vonatkozóan kell számítani.

Amennyiben a teljes kamatláb negatív lenne, nulla százalékos kamatláb kerül megállapításra.

7. FEJEZET

Kiadási műveletek

110. cikk

Finanszírozási határozatok

(1) A költségvetési kötelezettségvállalást az uniós intézmény vagy az uniós intézmény által felhatalmazott hatóság által elfogadott finanszírozási határozatnak kell megelőznie. A finanszírozási határozat éves vagy többéves lehet.

E bekezdés első albekezdése nem alkalmazandó az egyes uniós intézmények igazgatási autonómiája keretébe tartozó műveletekre szánt és az 58. cikk (2) bekezdése e) pontjának megfelelően alap-jogiaktus nélkül is felhasználható előirányzatok, az igazgatási támogatási kiadások és a 71. cikkben említett uniós szerveknek nyújtott hozzájárulások esetében.

(2) A finanszírozási határozat egyúttal éves vagy többéves munkaprogramot képez, és azt a költségvetési tervezet elfogadását követően szükség szerint mielőbb, de főszabály szerint legkésőbb a végrehajtás évének március 31-éig el kell fogadni. Ha a vonatkozó alap-jogiaktus egyedi szabályozást tartalmaz a finanszírozási határozat vagy a munkaprogram vagy mindkettő elfogadására vonatkozóan, akkor ezeket a szabályokat alkalmazni kell a munkaprogramot képező finanszírozási határozat részére, ezen alap-jogiaktus követelményeinek megfelelve. A munkaprogramot képező részt közvetlenül az elfogadását követően és még a végrehajtását megelőzően közzé kell tenni az érintett uniós intézmény weboldalán. A finanszírozási határozatban fel kell tüntetni a teljes fedezett összeget és annak tartalmaznia kell a finanszírozandó fellépések leírását. A finanszírozási határozat tartalmazza a következőket:

a) az alap-jogiaktus és a költségvetési sor megnevezése;

b) az elérendő célok és a várt eredmények;

c) a végrehajtás módszerei;

d) a munkaprogramra vonatkozóan az alap-jogiaktus által előírt esetleges egyéb információk.

(3) A második bekezdésben említett elemeken túl, a finanszírozási határozat meghatározza a következőket:

a) vissza nem térítendő támogatások esetében: a pályázati felhívás vagy a közvetlen odaítélés célcsoportja és a vissza nem térítendő támogatásokra fenntartott globális költségvetési keretösszeg;

b) közbeszerzések esetében: a közbeszerzésekre fenntartott globális költségvetési keretösszeg;

c) a 234. cikkben említett elkülönített uniós vagyonkezelői alapokba befizetett hozzájárulások esetében: az uniós vagyonkezelői alapok számára fenntartott éves előirányzat az alap teljes futamidejére tervezett, a költségvetésből vagy más donorok által nyújtandó összegekkel együtt;

d) pénzdíjak esetében: a versenypályázat célcsoportja, a versenypályázatra fenntartott globális költségvetési keretösszeg és egy külön utalás az 1 000 000 EUR értékhatárt elérő vagy azt meghaladó pénzdíjakra;

e) pénzügyi eszközök esetében: a finanszírozási eszköz számára előirányzott összeg;

f) közvetett irányítás esetében: a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja értelmében az uniós forrásokat felhasználó személy vagy szervezet, vagy a személy vagy szervezet kiválasztására alkalmazott kritériumok;

g) vegyes finanszírozási eszközök és platformok esetében: a vegyes finanszírozási eszköz és platformok számára előirányzott összeg és a vegyes finanszírozási eszközben vagy platformban részt vevő szervezetek jegyzéke;

h) költségvetési biztosítékok esetében: az éves tartalékfeltöltés összege és adott esetben a felszabadítandó költségvetési biztosíték összege.

(4) A megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő a munkaprogramot képező finanszírozási határozatban vagy az uniós intézmény weboldalán közzétett egyéb dokumentumokban bármely további, megfelelőnek tekintett kiegészítő információt feltüntethet.

A többéves finanszírozási határozatoknak összhangban kell lenniük a 41. cikk (2) bekezdésében említett pénzügyi programozással, és hivatkozást kell tartalmazniuk arra, hogy a határozat végrehajtása a költségvetés elfogadását követően vagy az ideiglenes tizenkettedek rendszerének megfelelően az érintett pénzügyi évekre vonatkozó költségvetési előirányzatok rendelkezésre állásától függ.

(5) A már elfogadott finanszírozási határozat érdemi változtatásához az eredeti határozat elfogadásával azonos eljárást kell követni, az alap-jogiaktus vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül.

111. cikk

Kiadási műveletek

(1) Minden kiadási tételre kötelezettséget kell vállalni, azt jóvá kell hagyni, engedélyezni kell, és ki kell fizetni.

A 114. cikkben említett időszakok végén a költségvetési kötelezettségvállalások fel nem használt egyenlegét vissza kell vonni.

A műveletek végrehajtása során az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő biztosítja, hogy a kiadás megfeleljen a Szerződéseknek, a költségvetésnek, e rendeletnek és a Szerződések alapján elfogadott egyéb aktusoknak, továbbá a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének.

(2) A költségvetési kötelezettségvállalást és a jogi kötelezettségvállalást - a megfelelően indokolt eseteket kivéve - ugyanazon engedélyezésre jogosult tisztviselő teszi. Különösen a válságkezelési segélyek és a humanitárius segítségnyújtási műveletek területén a jogi kötelezettségvállalást az uniós küldöttség vezetője vagy annak távollétében helyettese is megteheti a Bizottság illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőjének utasítására, aki azonban teljes mértékben felelős marad a mögöttes ügyletért. A válságkezelési segélyek és a humanitárius segítségnyújtási műveletek területén a Bizottság által alkalmazott személyzet tagjai legfeljebb 2 500 EUR értékhatárig írhatnak alá előlegszámláról végrehajtott kifizetésekhez kapcsolódó jogi kötelezettségvállalásokat.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek költségvetési kötelezettséget kell vállalnia, mielőtt jogi kötelezettséget vállal harmadik felekkel szemben, vagy forrásokat csoportosít át egy, a 234. cikkben említett uniós vagyonkezelői alapokba.

E bekezdés második albekezdése nem alkalmazandó:

a) üzletmenet-folytonossági terv keretében kihirdetett válsághelyzetben, a Bizottság vagy bármely egyéb uniós intézmény által igazgatási autonómiájának gyakorlása keretében elfogadott eljárásokkal összhangban vállalt jogi kötelezettségek esetében;

b) humanitárius segítségnyújtási műveletek, polgári védelmi műveletek és válságkezelési segélyek esetében, ha az uniós intézkedés eredményes végrehajtásához arra van szükség, hogy az Unió harmadik felekkel szemben azonnal jogi kötelezettséget vállaljon, és ha nincs lehetőség az egyedi költségvetési kötelezettségvállalás előzetes beállítására.

A harmadik albekezdés b) pontjában említett esetekben a költségvetési kötelezettségvállalást azonnal meg kell tenni azt követően, hogy a harmadik felekkel szemben létrejött a jogi kötelezettségvállalás.

(3) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő oly módon érvényesíti a kiadást, hogy ellenőrzi a hitelező jogosultságát igazoló bizonylatokat - ha van jogi kötelezettségvállalás, az abban foglalt feltételek alapján -, és ezután elfogadja az adott kiadásnak a költségvetés terhére való elszámolását. E célból az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő:

a) ellenőrzi, hogy fennáll-e a hitelező jogosultsága;

b) megállapítja vagy ellenőrzi a követelés valódiságát és összegét az "ellenőrizve, helytálló" (certified correct) jelzéssel ellátva;

c) ellenőrzi a kifizetés esedékességének feltételeit.

Az első albekezdés ellenére a kiadások jóváhagyása a kifizetési kérelmet nem tartalmazó időközi és zárójelentésekre is alkalmazandó, amelyek esetében a számviteli rendszerre gyakorolt hatás az általános elszámolásokra korlátozódik.

(4) A jóváhagyási döntés azáltal jut kifejezésre, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselő vagy a személyzet egy szakmailag illetékes és az engedélyezésre jogosult tisztviselő formális határozatával szabályszerűen felhatalmazott tagja a 146. cikkel összhangban biztonságos elektronikus aláírással vagy kivételes esetben papíralapú ügymenet esetében az aláírását is tartalmazó bélyegzővel látja el a dokumentumot.

Az "ellenőrizve, helytálló" jelzés révén az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő vagy a személyzet egy szakmailag illetékes és az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által szabályszerűen felhatalmazott tagja tanúsítja, hogy:

a) az előfinanszírozás kifizetésére vonatkozó jogi kötelezettségvállalásban előírt előfinanszírozási feltételek teljesültek;

b) a szerződésekkel kapcsolatos időközi kifizetések és egyenlegkifizetések esetén: a szerződésben előírt szolgáltatások nyújtása, áruk beszerzése vagy építési beruházás rendben megvalósult;

c) a vissza nem térítendő támogatásokkal kapcsolatos időközi kifizetések és egyenlegkifizetések esetén: a kedvezményezett által végrehajtott fellépés vagy munkaprogram minden tekintetben megfelel a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásnak, beleértve adott esetben azt is, hogy a kedvezményezett által elszámolt költségek támogathatók.

A második albekezdés c) pontjában említett esetben a költségtervezetek vonatkozásában nem tekinthető úgy, hogy teljesítik a 186. cikk (3) bekezdésében foglalt támogathatósági feltételeket. Ugyanez az elv alkalmazandó a kifizetési kérelmet nem tartalmazó időközi és zárójelentésekre.

(5) A kiadás jóváhagyása céljából az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő ellenőrzi, hogy rendelkezésre állnak-e az előirányzatok, majd kiállít egy fizetési megbízást, melyben az előzőleg jóváhagyott kiadás összegének kifizetésére utasítja a számvitelért felelős tisztviselőt.

Amennyiben az igénybe vett szolgáltatások - beleértve a bérleti szolgáltatásokat vagy az áruszállításokat is -kifizetése időszakos fizetéssel történik, a számvitelért felelős tisztviselő - e tisztviselő által elvégzett kockázatértékelés alapján - elrendelheti az előlegszámláról való beszedés alkalmazását. Egy ilyen rendszer alkalmazása elrendelhető akkor is, ha azt a számvitelért felelős tisztviselő kifejezetten engedélyezte a 86. cikk (3) bekezdésével összhangban.

112. cikk

A költségvetési kötelezettségvállalások típusai

(1) A költségvetési kötelezettségvállalások az alábbi kategóriák valamelyikébe tartoznak:

a) egyedi: ha a címzett és a kiadás összege ismert;

b) globális: ha az egyedi kötelezettségvállalás meghatározásához szükséges tényezők közül legalább egy még nem ismert;

c) ideiglenes: ha az EMGA 11. cikk (2) bekezdésében említett rendszeres irányítási kiadás fedezetéül, illetve ha olyan rendszeres igazgatási kiadásokra szolgál, ahol az összeg vagy a végső fizetési kedvezményezettek nem ismertek véglegesen.

Az első albekezdés c) pontjától eltérően az uniós küldöttségek és uniós képviseletek rendszeres igazgatási kiadásai akkor is fedezhetők ideiglenes költségvetési kötelezettségvállalással, amikor az összeg és a végső fizetési kedvezményezett ismert.

(2) Az egy pénzügyi évet meghaladó intézkedésekre vállalt költségvetési kötelezettségeket kizárólag akkor lehet több éven keresztül éves részletekre lebontani, ha az alap-jogiaktus így rendelkezik, vagy azok igazgatási kiadásokra vonatkoznak.

(3) Globális kötelezettségvállalásra finanszírozási határozat alapján kerül sor.

A globális kötelezettségvállalást legkésőbb a címzettekre és az összegekre vonatkozó döntés meghozatala előtt, és - amennyiben az érintett előirányzatok végrehajtása munkaprogram elfogadását foglalja magában - legkorábban azt követően kell megtenni, hogy a munkaprogramot elfogadták.

(4) A globális költségvetési kötelezettségvállalás végrehajtására vagy olyan finanszírozási megállapodás útján kerül sor, amely maga rendelkezik egy vagy több, azt követő jogi kötelezettségvállalásról, vagy pedig egy vagy több jogi kötelezettségvállalás útján kerül sor.

A harmadik országoknak biztosított közvetlen pénzügyi segítségnyújtás és költségvetés-támogatás területén kötött finanszírozási megállapodások jogi kötelezettségvállalást testesítenek meg, és más jogi kötelezettségvállalás megkötése nélkül is kifizetésekhez vezethetnek.

A (3) bekezdés második albekezdése nem alkalmazandó olyan esetben, amikor a globális költségvetési kötelezettségvállalás teljesítésére finanszírozási megállapodás útján kerül sor.

(5) A globális költségvetési kötelezettségvállalást követően tett minden egyedi jogi kötelezettségvállalás összegét az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő aláírás előtt rávezeti a központi költségvetési számlákra, és lekönyveli a globális költségvetési kötelezettségvállalásokra.

(6) Az ideiglenes költségvetési kötelezettségvállalások végrehajtása egy vagy több, későbbi kifizetés iránti jogosultságot teremtő jogi kötelezettségvállalás útján történik. A személyzeti kiadások, valamely uniós intézmény személyzetének jelenlegi vagy korábbi tagjaira fordított kiadások vagy az uniós intézmények uniós eseményekhez kapcsolódó kommunikációs kiadások esetében, illetve az I. melléklet 14.5. pontjában említett esetekben azonban az ideiglenes költségvetési kötelezettségvállalások előzetes jogi kötelezettségvállalás megkötése nélkül, közvetlen kifizetéssel is teljesíthetők

113. cikk

Kötelezettségvállalás az EMGA-előirányzatokra

(1) Az EMGA-előirányzatok között minden pénzügyi évre vonatkozóan szerepelniük kell az 1306/2013/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említett intézkedésekhez kapcsolódó kiadások fedezésére szolgáló nem differenciált előirányzatoknak ezen rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében és 6. cikkében említett intézkedésekhez kapcsolódó kiadásokat - a nem operatív technikai segítségnyújtás alapján finanszírozott intézkedések és a végrehajtó ügynökségek számára kifizetett hozzájárulások kivételével -, differenciált előirányzatokkal kell fedezni.

(2) A tagállamok által az EMGA-hoz kapcsolódóan eszközölt kiadások visszatérítésének összegét megállapító bizottsági határozatok előzetes globális költségvetési kötelezettségvállalást képeznek, amelyek nem haladhatják meg az EMGA költségvetésébe beállított összes előirányzatot.

(3) Azon előzetes globális költségvetési EMGA-kötelezettségvállalásokat, amelyeket egy pénzügyi évre vállaltak, és amelyek a következő pénzügyi év február 1-jéig nem idéztek elő kötelezettségvállalást az adott költségvetési sorokra, azokat az adott pénzügyi év tekintetében vissza kell vonni.

(4) Az EMGA-ra vonatkozó szabályokban említett hatóságok és szervek által teljesített kiadások a tagállamok által elküldött kiadáskimutatások kézhezvételét követő két hónapon belül alcím, jogcímcsoport és jogcím szerinti kötelezettségvállalás tárgyát képezik. Ilyen kötelezettségvállalás e két hónapos határidő lejárta után is megtehető, amikor az érintett költségvetési sorokban előirányzat-átcsoportosítási eljárásra van szükség. Azon eseteket kivéve, amikor a tagállam még nem teljesítette a kifizetést, illetve amikor a támogathatóság kétséges, az összegeket ugyanazon két hónapos határidőn belüli kifizetésként kell elszámolni.

Az e bekezdés első albekezdésében említett kötelezettségvállalásokat le kell vonni az (1) bekezdésben említett előzetes globális költségvetési kötelezettségvállalásból.

(5) A (2) és (3) bekezdést az elszámolások vizsgálata és elfogadása függvényében kell alkalmazni.

114. cikk

A kötelezettségvállalások határideje

(1) A 111. cikk (2) bekezdésének és a 264. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül, az egyedi vagy ideiglenes költségvetési kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó jogi kötelezettségvállalásokat az n. év december 31-éig kell megtenni, ahol az n. év azt az évet jelenti, amelyben a költségvetési kötelezettségvállalásra sor került.

(2) A globális költségvetési kötelezettségvállalások az n+1. év december 31-éig megtett megfelelő jogi kötelezettségvállalások teljes költségét fedezik.

Amennyiben a globális költségvetési kötelezettségvállalás alapján a IX. címben említett pénzdíj odaítélésére kerül sor, a 207. cikk (4) bekezdésében említett jogi kötelezettségvállalást az n+3. év december 31-éig kell megtenni.

A külső fellépések területén, amennyiben a globális költségvetési kötelezettségvállalás alapján harmadik országgal finanszírozási megállapodás megkötésére kerül sor, a finanszírozási megállapodásokat az n+1. év december 31-éig meg kell kötni. Ebben az esetben a globális költségvetési kötelezettségvállalás a belőle fakadó finanszírozási megállapodást végrehajtó jogi kötelezettségvállalások összes olyan költségét fedezi, amelyek a finanszírozási megállapodás megkötésétől számított három éven belül merültek fel.

Ugyanakkor, a globális költségvetési kötelezettségvállalásnak fedeznie kell azokat a jogi kötelezettségvállalásokat, amelyeket a finanszírozási megállapodás teljesítési időszakának végéig tettek meg:

a) több támogatót tömörítő fellépések;

b) vegyes finanszírozási műveletek;

c) ellenőrzésre és értékelésre vonatkozó jogi kötelezettségvállalások;

d) a következő kivételes körülmények esetében:

i. a már megtett jogi kötelezettségvállalások módosításai;

ii. jogi kötelezettségvállalások, amelyeket egy meglévő jogi kötelezettségvállalás lejárat előtti megszüntetését követően tesznek meg;

iii. a végrehajtó szervezetben bekövetkezett változások.

(3) A (2) bekezdés harmadik vagy negyedik albekezdése nem vonatkozik az éves részletekre bontott kötelezettségvállalások révén végrehajtott alábbi többéves programokra:

a) a 231/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 10 ) létrehozott Előcsatlakozási Támogatási Eszköz;

b) a 232/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 11 ) létrehozott Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz.

Az első albekezdésben említett esetekben a Bizottság az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban automatikusan visszavonja az előirányzatokat.

(4) Az egy pénzügyi évet meghaladó intézkedésekre tett egyedi és ideiglenes költségvetési kötelezettségvállalásoknak - a személyzeti kiadások kivételével - a vonatkozó jogi kötelezettségvállalásban foglalt feltételekkel összhangban és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének figyelembevételével - rögzített végső teljesítési határidővel kell rendelkezniük.

(5) A költségvetési kötelezettségvállalások azon részét, amelyek kifizetés útján való végrehajtására a végső teljesítési határidő után hat hónappal nem kerül sor, vissza kell vonni.

(6) A költségvetési kötelezettségvállalás azon részét, amely tekintetében a jogi kötelezettségvállalás megtételét követő két éven belül nem történt a 115. cikk értelmében vett kifizetés, vissza kell vonni, kivéve, ha ez az összeg jogvita tárgyát képező, bíróság vagy választott bíróság előtt folyamatban lévő esethez kapcsolódik, ha a jogi kötelezettségvállalást harmadik országgal kötött finanszírozási megállapodás testesíti meg, vagy ha az ágazatspecifikus szabályok e tekintetben különleges rendelkezéseket tartalmaznak.

115. cikk

A kifizetések típusai

(1) A kiadások kifizetését a számvitelért felelős tisztviselő a rendelkezésre álló források keretein belül teljesíti.

(2) A kifizetésre annak igazolását követően kerülhet sor, hogy a vonatkozó intézkedés a szerződés, a megállapodás vagy az alap-jogiaktus rendelkezéseivel összhangban van, a kifizetés a következő műveletek közül egyet vagy többet foglal magában:

a) a teljes esedékes összeg kifizetése;

b) az esedékes összeg kifizetése a következő módok valamelyikével:

i. előleget biztosító előfinanszírozás, amely a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően több kifizetésre bontható; az előfinanszírozási összeget vagy a szerződés, a megállapodás, az alap-jogiaktus vagy olyan bizonylatok alapján kell kifizetni, amelyek lehetővé teszik annak ellenőrzését, hogy teljesülnek-e a kérdéses szerződésben, illetve megállapodásban foglalt feltételek;

ii. egy vagy több időközi kifizetés a tevékenység részleges végrehajtásának vagy a szerződés vagy megállapodás részleges teljesítésének ellentételezéseként, amely az alap-jogiaktus sérelme nélkül részben vagy egészben kimerítheti az előfinanszírozás összegét;

iii. egy esedékes egyenleg kifizetése, amennyiben a tevékenység vagy szerződés teljes egészében végrehajtásra került;

c) tartalékösszeg befizetése a 212. cikk szerint létrehozott közös tartalékalapba.

Az egyenlegkifizetés keretében valamennyi korábbi kiadás elszámolásra kerül. A fel nem használt összegek visszafizettetéséhez beszedési utalványt kell kibocsátani.

(3) Az egyes kifizetések teljesítésekor azokat a költségvetési számvitelben meg kell különböztetni a kifizetések (2) bekezdésben említett különböző típusai szerint.

(4) A 80. cikkben említett számviteli szabályok magukban foglalják az előfinanszírozás teljesítésének elszámolására, valamint a költségek támogathatóságának elismerésére vonatkozó szabályokat is.

(5) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a projekt gazdasági természetének megfelelő időzítéssel rendszeresen, de legkésőbb a projekt végéig elszámolja az előfinanszírozási kifizetéseket. Az elszámolásokra a felmerült költségekre vonatkozó információk alapján vagy a kifizetési feltételek 125. cikk szerinti teljesítésének a megerősítése alapján kerül sor; az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek ezen információkat, illetve kifizetési feltételeket jóvá kell hagynia a 111. cikk (3) bekezdésével összhangban.

Az 5 000 000 EUR-t meghaladó támogatási megállapodások, szerződések vagy hozzájárulási megállapodások esetében az engedélyezésre jogosult tisztviselő minden év végén bekéri legalább az említett költségek észszerű tervezetének elkészítéséhez szükséges információkat. Ezek az információk nem használhatók fel az előfinanszírozás elszámolásához, de az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a számvitelért felelős tisztviselő támaszkodhat rájuk a 82. cikk (2) bekezdésnek való megfelelés biztosítása céljából.

A második albekezdés rendelkezéseinek alkalmazása céljából megkötött jogi kötelezettségvállalásokba bele kell foglalni az azok érvényesülését biztosító megfelelő rendelkezéseket.

116. cikk

A kifizetésekre vonatkozó határidők

(1) A kifizetéseket az alábbi határidőkön belül kell teljesíteni:

a) 90 naptári napon belül az olyan technikai szolgáltatásokra vagy fellépésekre vonatkozó hozzájárulási megállapodások, szerződések és vissza nem térítendő támogatásról szóló megállapodások esetében, amelyek értékelése különösen összetett feladat, és amelyek esetében a kifizetés jelentés vagy igazolás elfogadásától függ;

b) 60 naptári napon belül minden egyéb olyan hozzájárulási megállapodás, szerződés és vissza nem térítendő támogatásról szóló megállapodás esetében, amelyek esetében a kifizetés jelentés vagy igazolás elfogadásától függ;

c) 30 naptári napon belül minden egyéb hozzájárulási megállapodás, szerződés és vissza nem térítendő támogatásról szóló megállapodás esetében.

(2) A kifizetésre rendelkezésre álló idő magában foglalja a kiadások jóváhagyását, engedélyezését és kifizetését.

A kifizetésre rendelkezésre álló idő a kifizetési kérelem kézhezvételétől számítandó.

(3) A kifizetési kérelmet az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő erre jogosítvánnyal rendelkező szolgálata a lehető legrövidebb időn belül nyilvántartásba veszi; a kézhezvétel időpontjának e nyilvántartásba vétel napját kell tekinteni.

A kifizetés időpontja azon nap, amikor az uniós intézmény számláját megterhelik.

A kifizetési kérelemnek az alábbi alapvető elemeket kell tartalmaznia:

a) a hitelező azonosítása;

b) az összeg;

c) a pénznem;

d) a dátum.

Bármely alapvető elem hiánya esetén a kifizetési kérelmet el kell utasítani.

A kifizetési kérelem elutasításáról és annak okairól a hitelezőt a lehető legrövidebb időn, de legfeljebb a kifizetési kérelem kézhezvételétől számított 30 naptári napon belül írásban értesíteni kell.

(4) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felfüggesztheti a fizetési határidőt, ha:

a) a kifizetési kérelemben szereplő összeg nem esedékes; vagy

b) nem nyújtották be a megfelelő bizonylatokat.

Ha olyan információ jut az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő tudomására, amely kétségessé teszi a kifizetési kérelemben szereplő kiadás elszámolhatóságát, felfüggesztheti a fizetési határidőt annak ellenőrzése céljából - akár helyszíni ellenőrzés alkalmazásával is -, hogy a kiadás elszámolható-e. A kifizetésre rendelkezésre álló, fennmaradó időszak attól a naptól indul, amikor a kért információk vagy a felülvizsgált dokumentumok beérkeztek, illetve lezárultak a szükséges további ellenőrzések, a helyszíni ellenőrzéseket is beleértve.

Az érintett hitelezőket írásban kell tájékoztatni a felfüggesztés okairól.

(5) A tagállamok, az EBB és az EBA kivételével az (1) bekezdésben megállapított határidők lejáratát követően a hitelező az alábbi feltételeknek megfelelően kamatra jogosult:

a) a kamat mértéke a 99. cikk (2) bekezdésében említett kamatlábbal egyenlő;

b) a kamatot az (1) bekezdésben meghatározott fizetési határidő lejártát követő naptári naptól a kifizetés napjáig tartó időszakra kell megfizetni.

Amennyiben azonban az első albekezdéssel összhangban számított kamat nem haladja meg a 200 EUR-t, azt a hitelezőnek csak az erre vonatkozó kérelmének a késedelmes kifizetés beérkezésétől számított két hónapon belüli megküldése esetén kell megfizetni.

(6) Minden uniós intézmény jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e cikk (1)-(4) bekezdésében megállapított határidők betartásáról és felfüggesztéséről. A Bizottság jelentését csatolni kell a 74. cikk (9) bekezdésében említett éves tevékenységi jelentésekről készült összegzéshez.

8. FEJEZET

A belső ellenőr

117. cikk

A belső ellenőr kinevezése

(1) Minden uniós intézmény létrehoz egy belső ellenőrzési funkciót, amelyet a vonatkozó nemzetközi szabványoknak megfelelően kell ellátni. Az érintett uniós intézmény által kinevezett belső ellenőr felel az előbbinek a költségvetés-végrehajtási rendszerek és eljárások megfelelő működésének ellenőrzéséért. A belső ellenőr nem lehet sem engedélyezésre jogosult tisztviselő, sem számvitelért felelős tisztviselő.

(2) Az EKSZ belső ellenőrzése céljából az 60. cikk (2) bekezdésével összhangban közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőként eljáró uniós küldöttségvezetők felett a továbbadott megbízás keretében végzendő pénzgazdálkodás vonatkozásában a Bizottság belső ellenőrének ellenőrzési hatásköre alá tartoznak.

A költségvetés EKSZ-re vonatkozó szakaszának végrehajtása tekintetében az EKSZ belső ellenőreként is a Bizottság belső ellenőre jár el.

(3) Minden uniós intézmény a saját működésének különleges jellemzőihez és szükségleteihez igazított szabályok alapján nevezi ki belső ellenőrét. Minden uniós intézmény tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a belső ellenőrének kinevezéséről.

(4) Minden uniós intézmény működésének különleges jellemzőivel és szükségleteivel összhangban határozza meg a belső ellenőrének hatáskörét, és részletesen megállapítja a belső ellenőr feladatainak gyakorlására vonatkozó célkitűzéseket és eljárásokat, megfelelő figyelemmel a belső ellenőrzésre vonatkozó nemzetközi standardokra is.

(5) Az intézmény olyan tisztviselőt vagy egyéb alkalmazottat nevezhet ki belső ellenőrnek, aki a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozik, különleges szakértelemmel rendelkezik és a tagállamok egyikének állampolgára.

(6) Ha két vagy több uniós intézmény ugyanazon belső ellenőrt nevezi ki, úgy meg kell hozniuk a szükséges rendelkezéseket annak érdekében, hogy a belső ellenőr a 121. cikkben megállapított módon felelősségre vonható legyen tevékenységéért.

(7) Minden uniós intézmény tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot, amennyiben a belső ellenőrének megbízása megszűnik.

118. cikk

A belső ellenőr jogköre és feladatai

(1) A belső ellenőr az irányítási és kontrollrendszerek minőségéről szóló független vélemények megalkotásával és a műveletek végrehajtási feltételeinek javítására és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás támogatására vonatkozó ajánlások megtételével tanácsot ad az uniós intézményének a kockázatkezeléssel kapcsolatban.

A belső ellenőr felelős különösen:

a) a belső irányítási rendszerek alkalmasságának és hatékonyságának, valamint a szervezeti egységek által a szakpolitikák, programok és intézkedések végrehajtása tekintetében nyújtott teljesítménynek az ezekhez kapcsolódó kockázatok figyelembevételével történő felméréséért;

b) a minden egyes költségvetés-végrehajtási műveletre alkalmazandó belső kontrollrendszerek és ellenőrzési rendszerek hatékonyságának és eredményességének értékeléséért.

(2) A belső ellenőr a feladatait az érintett uniós intézmény minden tevékenységével és szervezeti egységével kapcsolatban ellátja. A feladatai ellátásához szükséges információkhoz teljes és korlátlan hozzáféréssel, ha szükséges helyszíni hozzáféréssel is rendelkeznie kell, a tagállamokban és a harmadik országokban is.

A belső ellenőr nyugtázza az engedélyezésre jogosult tisztviselők éves jelentését és minden egyéb meghatározott információt.

(3) A belső ellenőr a megállapításairól és az ajánlásairól jelentést készít az érintett uniós intézménynek. Az érintett uniós intézmény biztosítja, hogy az ellenőrzés eredményeként megfogalmazott ajánlások alapján sor kerüljön a megfelelő intézkedésekre.

Minden uniós intézmény megvizsgálja, hogy a belső ellenőre által készített jelentésekben foglalt ajánlások alkalmasak-e arra, hogy megossza azokat a többi uniós intézménnyel a bevált módszerek cseréje keretében.

(4) A belső ellenőr éves belső ellenőrzési jelentést nyújt be az érintett uniós intézménynek, feltüntetve a végrehajtott belső ellenőrzések számát és típusát, valamint a főbb ajánlásokat és az azok nyomán hozott intézkedéseket.

Ezen éves belső jelentés említést tesz minden olyan rendszerszintű problémáról, amelyet a 143. cikk szerint létrehozott testület tárt fel a 93. cikkben említett véleményalkotás keretében.

(5) A belső ellenőr jelentésének összeállítása során különösen a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a teljesítmény alapelvének való általános megfelelésre összpontosít, és biztosítja, hogy ezen alapelvek alkalmazásának folyamatos javítása és erősítése érdekében meghozzák a megfelelő intézkedéseket.

(6) A Bizottság minden évben a mentesítési eljárás keretében és az EUMSZ 319. cikkével összhangban kérésre továbbítja az éves belső ellenőrzési jelentését, megfelelően figyelembe véve a titoktartási előírásokat.

(7) Az uniós intézménynek a belső ellenőre elérhetőségeit a kiadási műveletekben érintett bármely természetes vagy jogi személy rendelkezésére bocsátja, hogy azok bizalmasan felvehessék az ellenőrrel a kapcsolatot.

(8) Minden uniós intézmény minden évben összefoglaló jelentést készít a végrehajtott belső ellenőrzések számáról és típusáról, összesítést nyújtva a megfogalmazott ajánlásokról és az azok alapján hozott intézkedésekről, és továbbítja azt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 247. cikknek megfelelően.

(9) A belső ellenőr jelentései és megállapításai, valamint az érintett uniós intézmény jelentése csak azt követően tehetők nyilvánosan hozzáférhetővé, hogy a belső ellenőr jóváhagyta a végrehajtásukra tett intézkedést.

(10) Minden uniós intézmény belső ellenőrének rendelkezésére bocsátja az ellenőrzési feladatai megfelelő ellátásához szükséges forrásokat, valamint a belső ellenőrének feladatait, jogait és kötelezettségeit részletesen ismertető belső ellenőrzési alapszabályt.

119. cikk

A belső ellenőr munkaprogramja

(1) A belső ellenőr elfogadja munkaprogramját, és benyújtja azt az érintett uniós intézménynek.

(2) Minden uniós intézmény felkérheti a belső ellenőrét olyan ellenőrzés elvégzésére is, amely nem szerepel az (1) bekezdésben említett munkaprogramban.

120. cikk

A belső ellenőr függetlensége

(1) A belső ellenőr teljes függetlenséget élvez az ellenőrzései lefolytatása tekintetében. A belső ellenőrre alkalmazandó különös szabályokat az érintett uniós intézmények állapítják meg oly módon, hogy feladatai teljesítésében teljes függetlenséget garantálnak számára, és megállapítják a belső ellenőr felelősségi körét.

(2) A belső ellenőr számára nem adható semmilyen utasítás, és a belső ellenőr nem korlátozható semmilyen módon azon feladatai teljesítésében, amelyeket kinevezése révén e rendelet szerint ráruháztak.

(3) Ha a belső ellenőr a személyzet tagja, az ellenőrzések végzésére vonatkozó kizárólagos jogkörét teljesen függetlenül gyakorolja, továbbá a személyzeti szabályzatban megállapítottak szerint vállal felelősséget.

121.cikk

A belső ellenőr felelőssége

E cikkel összhangban eljárva kizárólag az adott intézmény vonhatja felelősségre tevékenységéért a belső ellenőrét, mint alkalmazottat.

Minden uniós intézmény indokolással ellátott határozat alapján kezdhet vizsgálatot. E döntésről tájékoztatni kell az érdekelt felet. Az érintett uniós intézmény a közvetlen felelősségébe tartozó vizsgálat vezetésével egy vagy több olyan tisztviselőt bízhat meg, aki a személyzet érintett tagjával azonos vagy magasabb besorolási fokozatba tartozik. A vizsgálat során az érdekelt felet meg kell hallgatni.

A vizsgálati jelentést meg kell küldeni az érdekelt félnek, akit az érintett uniós intézmény ezt követően meghallgat a jelentésben foglalt üggyel kapcsolatban.

A jelentés és a meghallgatás alapján az érintett uniós intézmény indokolással ellátott határozatot fogad el az eljárás lezárásáról, vagy indokolással ellátott határozatot fogad el a személyzeti szabályzat 22. és 86. cikkével, valamint IX. mellékletével összhangban. Ha fegyelmi intézkedésről vagy pénzügyi szankcióról születik határozat, arról értesíteni kell az érdekelt felet, és tájékoztatásul azt meg kell küldeni a többi uniós intézménynek és a Számvevőszéknek is.

Az érdekelt fél a személyzeti szabályzatban előírtaknak megfelelően keresetet nyújthat be az ilyen határozatokkal szemben az Európai Unió Bíróságánál.

122. cikk

Kereset az Európai Unió Bírósága előtt

A személyzeti szabályzatban előírt jogorvoslati lehetőségek sérelme nélkül, a belső ellenőr közvetlenül az Európai Unió Bíróságához fordulhat a belső ellenőrként folytatott tevékenységét érintő eljárási cselekményekkel kapcsolatosan. A belső ellenőr az ilyen keresetet a kérdéses eljárási cselekményről való tudomásszerzés napjától számított három hónapon belül nyújtja be.

Az ilyen keresetekkel kapcsolatos vizsgálatok és meghallgatások során a személyzeti szabályzat 91. cikkének (5) bekezdésével összhangban kell eljárni.

123. cikk

Belsőellenőrzés-felügyeleti bizottságok

(1) Minden uniós intézmény belsőellenőrzés-felügyeleti bizottságot hoz létre, amelynek feladata a belső ellenőr függetlenségének garantálása, a belső ellenőrzési munka nyomon követése és annak biztosítása, hogy szolgálatai megfelelően figyelembe vegyék a belső és külső ellenőrzések alapján megfogalmazott ajánlásokat, és azok alapján megtegyék a szükséges lépéseket.

(2) A belsőellenőrzés-felügyeleti bizottság összetételéről minden uniós intézmény a saját szervezeti autonómiájának és a független szakértői tanácsadás fontosságának figyelembevétele alapján határoz.

V. CÍM

KÖZÖS SZABÁLYOK

1. FEJEZET

A közvetlen, a közvetett és a megosztott irányításra vonatkozó szabályok

124. cikk

Hatály

A 138. cikk kivételével, ebben a címben a jogi kötelezettségvállalásokra történő hivatkozásokat jogi kötelezettségvállalásként, keretszerződésként és pénzügyikeret-partnerségi megállapodásként kell értelmezni.

125. cikk

Uniós hozzájárulási formák

(1) A közvetlen, a közvetett és a megosztott irányítás keretében végrehajtott uniós hozzájárulások valamely uniós szakpolitikai célkitűzés és az annak kapcsán meghatározott eredmények elérését segítik elő, és a következő formák bármelyikét ölthetik:

a) a vonatkozó műveletek költségeihez nem kapcsolódó finanszírozás, amely a következőkön alapulhat:

i. ágazatspecifikus szabályokban vagy a Bizottság határozataiban meghatározott feltételek teljesítése; vagy

ii. eredmények elérése, ami mérhető előzetesen meghatározott mérföldkövek megvalósulása vagy teljesítménymutatók alapján;

b) a ténylegesen felmerült elszámolható költségek megtérítése;

c) egységköltségek, amelyek az elszámolható költségek valamennyi kategóriájára kiterjednek vagy olyan konkrét kategóriáira terjednek ki, amelyeket előzetesen meghatároztak, megadva az egységenként számítandó összeget;

d) egyösszegű átalányok, amelyek átfogó jelleggel fedezik az elszámolható költségek valamennyi kategóriáját vagy bizonyos konkrét, előzetesen egyértelműen meghatározott kategóriáit;

e) százalékos átalányfinanszírozás, amely az elszámolható költségek bizonyos előzetesen egyértelműen meghatározott konkrét kategóriáit fedezi, azok értékére százalékos arányt alkalmazva;

f) az a)-e) pontokban említettek kombinációja.

Az e bekezdés első albekezdésének e) pontja szerinti uniós hozzájárulásokat közvetlen és közvetett irányítás keretében a 181. cikk, az ágazatspecifikus szabályok rendelkezései vagy a Bizottság vonatkozó határozata alapján, megosztott irányítás keretében pedig az ágazatspecifikus szabályok rendelkezései alapján kell létrehozni. Az e bekezdés első albekezdésének c), d) és e) pontja szerinti uniós hozzájárulásokat közvetlen és közvetett irányítás keretében a 181. cikk vagy az ágazatspecifikus szabályok rendelkezései alapján, megosztott irányítás keretében pedig az ágazatspecifikus szabályok rendelkezései alapján kell létrehozni.

(2) A hozzájárulás alkalmazandó fajtájának meghatározásakor a lehető legnagyobb mértékben tekintetbe kell venni a lehetséges címzettek érdekeit és számviteli módszereit.

(3) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek az e cikk (1) bekezdése első albekezdésének a)-f) pontjában említett, költségfüggetlen finanszírozásokról be kell számolnia a 74. cikk (9) bekezdésében említett éves tevékenységben.

126. cikk

Az értékelések átvétele

A Bizottság részben vagy egészben támaszkodhat a maga vagy más szervezetek, például donorok által elvégzett értékelésekre, amennyiben az ilyen értékeléseket az alkalmazandó végrehajtási módszer vonatkozásában e rendeletben meghatározott feltételekkel egyenértékű feltételeknek való megfelelés alapján készültek. E célból a Bizottság előmozdítja a nemzetközileg elfogadott standardok vagy nemzetközileg bevált módszerek elismerését.

127. cikk

Az ellenőrzések eredményeinek átvétele

További ellenőrzések változatlanul fennálló lehetőségeinek sérelme nélkül, amennyiben független ellenőr már elvégezte az uniós hozzájárulás felhasználásával kapcsolatos pénzügyi kimutatások és jelentések megalapozott bizonyosságot nyújtó, nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardokon alapuló ellenőrzését, akkor ez az ellenőrzés képezi az adott esetben, az ágazatspecifikus szabályokban részletesebben meghatározott általános megbízhatóság alapját, feltéve, hogy megfelelő bizonyíték áll rendelkezésre az ellenőr függetlenségére és kompetenciájára vonatkozóan. E célból a független ellenőr jelentését és a hozzá kapcsolódó ellenőrzési dokumentációt kérésre az Európai Parlament, a Bizottság, a Számvevőszék és a tagállami ellenőrző hatóságok rendelkezésére kell bocsátani.

128. cikk

A már rendelkezésre álló információk felhasználása

Az uniós forrásokból támogatásban részesülő személyektől és szervezetektől ugyanazon adatok többszöri bekérésének elkerülése érdekében a lehető legnagyobb mértékben kell támaszkodni azokra az információkra, amelyek az uniós intézményeknél, az irányító hatóságoknál vagy a költségvetést végrehajtó egyéb szerveknél és szervezeteknél már rendelkezésre állnak.

129. cikk

Együttműködés az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében

(1) Minden olyan személy vagy szervezet, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együttműködik az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, és a finanszírozás feltételeként biztosítja az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az (EU) 2017/1939 rendelet szerinti megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok vonatkozásában az Európai Ügyészség, az OLAF, a Számvevőszék és adott esetben az illetékes nemzeti hatóságok számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Az OLAF esetében e jogok közé tartozik a vizsgálatok - köztük például helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok - lefolytatásához való jog is, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban ( 12 ).

(2) Minden olyan személy vagy szervezet, amely közvetlen vagy közvetett irányítás keretében uniós finanszírozásban részesül, írásban nyilatkozik arról, hogy biztosítja az (1) bekezdésben említett jogokat, valamint gondoskodik arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

2. FEJEZET

A közvetlen és a közvetett irányításra alkalmazandó szabályok

1. szakasz

Az eljárásra és az irányításra vonatkozó szabályok

130. cikk

A pénzügyikeret-partnerség

(1) A Bizottság pénzügyikeret-partnerségi megállapodásokat hozhat létre a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja szerint uniós forrásokat felhasználó személyekkel és szervezetekkel, vagy a kedvezményezettekkel való hosszú távú együttműködés céljából. Az e cikk (4) bekezdése c) pontjának sérelme nélkül a pénzügyikeret-partnerségi megállapodások minden többéves pénzügyi keret időszaka alatt legalább egyszer felül kell vizsgálni,. E megállapodások keretében hozzájárulási megállapodások, illetve vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodások írhatók alá.

(2) A pénzügyikeret-partnerségi megállapodás célja, hogy az együttműködést szabályozó szerződéses feltételek stabilizálása révén elősegítse az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek elérését. A pénzügyikeret-partnerségi megállapodásnak meg kell határoznia a pénzügyi együttműködés formáit, és a felek között aláírt konkrét pénzügyikeret-partnerségi megállapodásoknak kötelezettséget kell tartalmazniuk a konkrét célok elérésének nyomon követésére szolgáló mechanizmusokra vonatkozóan. Ezeknek a megállapodásoknak az előzetes vizsgálat eredményei alapján utalniuk kell arra is, hogy a Bizottság támaszkodhat-e a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja szerint uniós forrásokat felhasználó személyek és szervezetek, illetve a kedvezményezettek által kialakított rendszerekre és eljárásokra, ideértve az ellenőrzési eljárásokat is.

(3) Az ellenőrzések költség-haszon profiljának optimalizálása és az együttműködés elősegítése érdekében ellenőrzési megállapodások köthetők a forrásokat a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja szerint uniós forrásokat felhasználó személyekkel és szervezetekkel, illetve a kedvezményezettekkel. E megállapodások rendelkezései nem sérthetik a 127. és 129. cikk rendelkezéseit.

(4) Az egyedi vissza nem térítendő támogatásokon keresztül végrehajtott pénzügyikeret-partnerségi megállapodások esetében:

a) a pénzügyikeret-partnerségi megállapodások a (2) bekezdésben említetteken kívül meghatározza a következőket:

i. a tervezett intézkedések vagy munkaprogramok jellege;

ii. az egyedi vissza nem térítendő támogatások odaítélését célzó eljárás, a VIII. címben meghatározott elvekkel és eljárási szabályokkal összhangban;

b) a pénzügyikeret-partnerségi megállapodásnak és az egyedi vissza nem térítendő támogatásnak együttesen meg kell felelniük a 201. cikk követelményeinek;

c) a pénzügyikeret-partnerségi megállapodás időtartama nem haladhatja meg a négy évet, a megfelelően indokolt esetek kivételével, amelyeket egyértelműen meg kell jelölni a 74. cikk (9) bekezdésében említett éves tevékenységi jelentésben;

d) a pénzügyikeret-partnerségi megállapodást az átláthatóság és a pályázókkal szembeni egyenlő bánásmód elvének megfelelően kell végrehajtani;

e) a pénzügyikeret-partnerségi megállapodást vissza nem térítendő támogatásként kell kezelni a programozás, az előzetes közzététel és az odaítélés tekintetében;

f) az ilyen pénzügyikeret-partnerségi megállapodáson alapuló egyedi vissza nem térítendő támogatások a 38. cikkben foglalt utólagos közzétételi eljárás hatálya alá tartoznak.

(5) Az egyedi vissza nem térítendő támogatásokon keresztül végrehajtott pénzügyikeret-partnerségi megállapodások e cikk (2) bekezdésének megfelelően rendelkezhetnek a kedvezményezett által alkalmazott rendszerek és eljárások átvételéről, amennyiben e rendszereket és eljárásokat a 154. cikk (2), (3) és (4) bekezdésének megfelelően értékelték. Ebben az esetben a 196. cikk (1) bekezdésének d) pontja nem alkalmazandó. Ha a Bizottság kedvező értékelést adott a kedvezményezett a harmadik felek részére biztosított finanszírozásra vonatkozó, a 154. cikk (4) bekezdése első albekezdésének d) pontjában említett eljárásairól, a 204. és a 205. cikk nem alkalmazandó.

(6) Az egyedi vissza nem térítendő támogatásokon keresztül végrehajtott pénzügyikeret-partnerségi megállapodás esetében a pénzügyi és működési kapacitások 198. cikkben említett ellenőrzését a pénzügyikeret-partnerségi megállapodás aláírása előtt kell végrehajtani. A Bizottság támaszkodhat a pénzügyi és működési kapacitások más donorok által végrehajtott egyenértékű ellenőrzésére.

(7) A hozzájárulási megállapodásokon keresztül végrehajtott pénzügyi partnerség esetében a pénzügyikeret-partnerségi megállapodásnak és a hozzájárulási megállapodásnak együttesen meg kell felelniük a 129. cikknek és a 155. cikk (6) bekezdésének.

131. cikk

Felfüggesztés, megszüntetés és csökkentés

(1) Amennyiben az odaítélési eljárás során szabálytalanság vagy csalás történt, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felfüggeszti az eljárást, és meghozhat bármilyen, általa szükségesnek ítélt intézkedést, beleértve az eljárás megszüntetését is. A illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a csalásgyanús esetekről haladéktalanul értesíti az OLAF-ot.

(2) Amennyiben az odaítélést követően bebizonyosodik, hogy az odaítélési eljárás során szabálytalanság vagy csalás történt, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő:

a) megtagadhatja a jogi kötelezettségvállalás megtételét vagy megszüntetheti a pénzdíj odaítélésére irányuló eljárást;

b) felfüggesztheti a kifizetéseket;

c) felfüggesztheti a jogi kötelezettségvállalás teljesítését;

d) adott esetben megszüntetheti teljesen vagy egy vagy több címzett vonatkozásában a jogi kötelezettségvállalást.

(3) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felfüggesztheti a kifizetéseket vagy a jogi kötelezettségvállalás teljesítését, amennyiben:

a) bebizonyosodik, hogy a jogi kötelezettségvállalás teljesítése során szabálytalanság, csalás vagy kötelezettségszegés történt;

b) ellenőrizni szükséges, hogy valóban megtörtént-e a feltételezett szabálytalanság, csalás vagy kötelezettségszegés;

c) a szabálytalanság, csalás vagy kötelezettségszegés kétségessé teszi a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja szerint uniós forrásokat felhasználó személy vagy szervezet által alkalmazott belső kontrollrendszer megbízhatóságát vagy hatékonyságát, vagy a mögöttes ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét.

Amennyiben az első albekezdés b) pontjában említett feltételezett szabálytalanságok, csalás vagy kötelezettségszegés megtörténte nem nyer megerősítést, a kötelezettségvállalás teljesítését vagy a kifizetést a lehető leghamarabb folytatni kell.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az első albekezdés a) és c) pontjában említett esetekben teljesen vagy egy vagy több címzett vonatkozásában megszüntetheti a jogi kötelezettségvállalást.

(4) A (2) és (3) bekezdésben említett intézkedések mellett az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a szabálytalanság, csalás vagy kötelezettségszegés súlyosságának arányában csökkentheti a vissza nem térítendő támogatás, a pénzdíj, a hozzájárulási megállapodás szerinti hozzájárulás vagy a szerződés alapján járó összeget, ideértve azt az esetet is, amikor az érintett tevékenységeket nem hajtották végre, vagy azokat rossz minőségben, hiányosan vagy késedelmesen hajtották végre.

A 125. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett finanszírozás esetében az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő arányosan csökkentheti a hozzájárulást, amennyiben az eredményeket rossz minőségben, hiányosan vagy késedelmesen érték el, vagy a feltételeket nem teljesítették.

(5) A (2) bekezdés b), c) és d) pontja, valamint a (3) bekezdés nem alkalmazandó a pénzdíjas versenypályázatok pályázóira.

132. cikk

Nyilvántartások megőrzése

(1) A címzettek az egyenleg kifizetését vagy ilyen kifizetés hiányában az ügyletet követően öt évig megőrzik a kapcsolódó adatokat és bizonylatokat, ideértve a statisztikai kimutatásokat és a finanszírozásra vonatkozó egyéb nyilvántartásokat is, valamint az elektronikus formátumban tárolt adatokat és dokumentumokat is. Ez az időszak 60 000 EUR-t meg nem haladó összegű finanszírozás esetében három év.

(2) Az ellenőrzésekkel, fellebbezésekkel, jogvitákkal, jogi kötelezettségvállaláshoz kapcsolódó igényrendezéssel vagy az OLAF vizsgálataival kapcsolatos adatokat és dokumentumokat ezen ellenőrzések, fellebbezések, jogviták, igényrendezések vagy vizsgálatok lezárultáig kell megőrizni. Az OLAF vizsgálataival kapcsolatos adatokra és dokumentumokra vonatkozó megőrzési kötelezettséget attól az időponttól kezdve kell teljesíteni, amikor a címzettet az érintett vizsgálatokról tájékoztatják.

(3) A nyilvántartásokat és dokumentumokat vagy eredeti példányban vagy az eredetinek megfelelő, hitelesített példányban vagy általánosan elfogadott adathordozón kell megőrizni, beleértve az eredeti dokumentumok elektronikus változatát, illetve a csak elektronikusan változatban létező dokumentumokat. Ha e dokumentumok elektronikus formában állnak rendelkezésre, és megfelelnek az alkalmazandó jogi előírásoknak, nincs szükség eredeti példányra ahhoz, hogy az eredetivel egyenértékűnek legyenek tekinthetők és ellenőrzési célokra felhasználhatók legyenek.

133. cikk

Kontradiktórius eljárás és jogorvoslati eszközök

(1) A résztvevő vagy címzett jogait hátrányosan befolyásoló intézkedés elfogadása előtt az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő lehetőséget ad arra, hogy a résztvevő vagy a címzett közölje észrevételeit.

(2) Amennyiben egy engedélyezésre jogosult tisztviselő intézkedése hátrányosan befolyásolja egy pályázó vagy egy címzett jogait, az intézkedést elrendelő aktusban utalni kell az intézkedés megtámadására rendelkezésre álló közigazgatási és/vagy bírósági jogorvoslati eszközökre.

134. cikk

Kamattámogatások és garanciadíj-támogatások

(1) Kamattámogatások és garanciadíj-támogatások a X. címnek megfelelően nyújthatók, amennyiben pénzügyi eszközökkel ötvözve, egyetlen intézkedés keretében nyújtják őket.

(2) Amennyiben a kamattámogatásokat és a garanciadíj-támogatásokat nem ötvözik egyazon intézkedésen belül pénzügyi eszközökkel, azok a VI. vagy a VIII. címnek megfelelően nyújthatók.

2. Szakasz

Korai felismerési és kizárási rendszer

135. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme a kockázatok felismerése, a kizárás és a pénzügyi szankciók kiszabása révén

(1) Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében a Bizottság korai felismerési és kizárási rendszert hoz létre és működtet.

A rendszer célja a következők elősegítése:

a) az Unió pénzügyi érdekeire kockázatokat jelentő, (2) bekezdésben említett személyek és szervezetek korai felismerése;

b) az olyan, (2) bekezdésben említett személyek és szervezetek kizárása, akik vagy amelyek valamelyik, a 136. cikk (1) bekezdésében említett kizárást indokoló helyzetben vannak;

c) pénzügyi szankciók kiszabása valamely címzettre a 138. cikknek megfelelően.

(2) A korai felismerési és kizárási rendszer a következőkre alkalmazandó:

a) a résztvevők és címzettek;

b) azon szervezetek, amelyek kapacitására a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő támaszkodni szándékozik, vagy a szerződő fél alvállalkozói;

c) uniós forrásokhoz jutó személyek vagy szervezetek, amennyiben a költségvetést a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja és a 154. cikk (4) bekezdése szerint, a 155. cikk (6) bekezdésének megfelelően közölt információk alapján hajtják végre;

d) a kivételesen a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdése a) pontjának megfelelően nyújtott pénzügyi eszközökön keresztül uniós forrásokhoz jutó személyek vagy szervezetek;

e) azon résztvevők vagy címzettek, amelyekre vonatkozóan a költségvetést a 63. cikknek megfelelően végrehajtó szervezetek a tagállamok által az ágazatspecifikus szabályozás szerint továbbított információkat szolgáltattak a 142. cikk (2) bekezdése d) pontjának megfelelően;

f) a 26. cikkben említett adományozók.

(3) Az e cikk (1) bekezdése második albekezdésének a) pontjában említett kockázatokat illetően korai felismerésre vonatkozó információk bejegyzésére, a (2) bekezdésben említett személyek vagy szervezetek kizárására és/vagy a valamely címzettel szemben pénzügyi szankció kiszabására vonatkozó határozatot az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek kell meghoznia. Az e határozatokra vonatkozó információkat nyilván kell tartani a 142. cikk (1) bekezdésében említett adatbázisban. Ha az ilyen határozatokat a 136. cikk (4) bekezdése alapján hozták, az adatbázisba bejegyzett információnak tartalmaznia kell az ebben a bekezdésben említett személyekre vonatkozó információkat.

(4) Az e cikk (2) bekezdésében említett személyek vagy szervezetek kizárására vagy a valamely címzettel szemben pénzügyi szankciók kiszabására vonatkozó határozatnak jogerős ítéleten vagy - a 136. cikk (1) bekezdésében említett kizárást indokoló helyzetekben - jogerős közigazgatási határozaton, vagy a 136. cikk (2) bekezdésében említett helyzetekben a 143. cikkben említett testület általi előzetes jogi minősítésen kell alapulnia, e helyzetek központosított értékelését biztosítandó. A 141. cikk (1) bekezdésében említett esetekben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek el kell utasítania a résztvevő egy adott odaítélési eljárásban való részvételét.

A 136. cikk (5) bekezdésének sérelme nélkül, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő csak azt követően hozhatja meg a valamely részvevő vagy címzett kizárására és/vagy a valamely címzettel szemben pénzügyi szankció kiszabására vonatkozó határozatot, illetve a vonatkozó információk közzétételére vonatkozó határozatot a 136. cikk (2) bekezdésében említett előzetes minősítés alapján, ha ehhez megszerezte a 143. cikkben említett testület ajánlását.

136. cikk

Kizárási kritériumok és a kizárásokra vonatkozó határozat

(1) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő köteles kizárni a 135. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett személyt vagy szervezetet az e rendelet hatálya alá tartozó odaítélési eljárásokban való részvétel vagy az uniós források felhasználása céljára való kiválasztás lehetőségéből, ha ez a személy vagy szervezet az alábbiak közül egy vagy több kizárást indokoló helyzetben érintett:

a) a személy vagy a szervezet csődeljárás, fizetésképtelenségi vagy felszámolási eljárás alatt áll, a vagyonát végelszámoló vagy bíróság kezeli, a hitelezőkkel csődegyezséget kötött, üzleti tevékenységét felfüggesztette, vagy az uniós vagy a nemzeti jogban meghatározott hasonló eljárás következtében az előbbiekhez hasonló helyzetben van;

b) jogerős ítélet vagy jogerős közigazgatási határozat megállapította, hogy a személy vagy szervezet megszegte az alkalmazandó jog szerinti adófizetési vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségét;

c) jogerős ítélet vagy jogerős közigazgatási határozat megállapította, hogy a személy vagy szervezet súlyos szakmai kötelezettségszegést követett el azáltal, hogy megsértette a szakmai tevékenységére vonatkozó törvényeket, rendeleteket vagy etikai normákat, vagy a szakmai hitelességét befolyásoló, szándékosságra vagy súlyos gondatlanságra utaló jogellenes magatartást tanúsított, beleértve különösen az alábbiakat:

i. csalárd vagy gondatlan módon félrevezető információt szolgáltatott a kizárási kritériumok fennállásának vagy a jogosultsági feltételek és a kiválasztási szempontok teljesülésének ellenőrzése céljára, vagy a jogi kötelezettségvállalás teljesítése során;

ii. a verseny torzítására irányuló megállapodást kötött más személyekkel vagy szervezetekkel;

iii. szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat sértett;

iv. az odaítélési eljárás során megkísérelte befolyásolni az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő döntését;

v. olyan bizalmas információkat próbált megszerezni, amelyek jogtalan előnyöket biztosítanának számára az odaítélési eljárásban;

d) jogerős ítélet megállapította, hogy a személy vagy szervezet elkövette az alábbiak valamelyikét:

i. csalás, az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 13 ) 3. cikkének és az 1995. július 26-i tanácsi jogi aktusban ( 14 ) kidolgozott, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény 1. cikkének értelmében;

ii. korrupció, az (EU) 2017/1371 irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében vagy aktív korrupció az 1997. május 26-i tanácsi jogi aktusban ( 15 ) kidolgozott, az Európai Közösségek tisztviselőit és az Európai Unió tagállamainak tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló egyezmény 3. cikkében meghatározottak szerint, vagy a 2003/568/IB tanácsi kerethatározat ( 16 ) 2. cikkének (1) bekezdésében említett magatartás, vagy az egyéb alkalmazandó jogszabályokban meghatározott korrupció;

iii. bűnszervezethez kapcsolódó magatartás a 2008/841/IB tanácsi kerethatározat ( 17 ) 2. cikkében említettek szerint;

iv. pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás, az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 18 ) 1. cikkének (3), (4) és (5) bekezdésében foglaltak szerint;

v. terrorista bűncselekmények vagy terrorista tevékenységekkel összefüggő bűncselekmények, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat ( 19 ) 1. cikkében és 3. cikkében meghatározottak szerint, vagy ilyen bűncselekményre való felbujtás, bűnsegély vagy kísérlet az említett határozat 4. cikkében foglaltak szerint;

vi. gyermekmunka vagy az emberkereskedelemmel kapcsolatos egyéb bűncselekmények, a 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 20 ) 2. cikkében meghatározottak szerint;

e) az adott személy vagy szervezet a költségvetésből finanszírozott valamely jogi kötelezettségvállalás teljesítése során lényeges hiányosságokkal teljesítette a főbb kötelezettségeit:

i. ami a jogi kötelezettségvállalás idő előtti felmondásához vezetett;

ii. ami kötbér kivetéséhez vagy más, szerződéses szankciókhoz vezetett; vagy

iii. amit az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az OLAF vagy a Számvevőszék tárt fel a műveletellenőrzések, ellenőrzések, illetve vizsgálatok folyamán;

f) jogerős ítélet vagy jogerős közigazgatási határozat megállapította, hogy a személy vagy szervezet a 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet ( 21 ) 1. cikkének (2) bekezdése értelmében vett szabálytalanságot követett el.

g) jogerős bírósági vagy közigazgatási határozat megállapította, hogy a személy vagy szervezet azzal a szándékkal hozott létre eltérő joghatóság alá tartozó szervezetet, hogy megkerüljön bizonyos, a bejegyzett székhelye, központi ügyvezetésének helye vagy elsődleges üzleti tevékenységének helye szerinti joghatóságban adózási, társadalmi vagy egyéb jogi előírásokat;

h) jogerős bírósági vagy közigazgatási határozat megállapította, hogy valamely szervezetet a g) pontban említett szándékkal hoztak létre.

(2) Az e cikk (1) bekezdésének c), d), f), g) és h) pontjában említett esetekben vagy az e cikk (1) bekezdése e) pontjában említett esetben jogerős ítélet vagy adott esetben jogerős közigazgatási határozat hiányában az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek az említett pontokban foglalt magatartás előzetes jogi minősítése alapján, a feltárt tények vagy a 143. cikkben említett testület ajánlásában szereplő egyéb megállapítások figyelembevételével kell kizárnia a 135. cikk (2) bekezdésében említett személyt vagy szervezetet.

Az e bekezdés első albekezdésében említett előzetes minősítés nem akadályozza a tagállamok illetékes hatóságait abban, hogy a 135. cikk (2) bekezdésében említett érintett személy vagy szervezet magatartását a nemzeti jog alapján értékeljék. Ha az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő jogerős ítéletről vagy jogerős közigazgatási határozatról értesül, haladéktalanul felül kell vizsgálnia a 135. cikk (2) bekezdésében említett személy vagy szervezet kizárásáról és/vagy a címzettet érintő pénzügyi szankció kiszabásáról szóló határozatát. Ha a jogerős ítélet vagy a jogerős közigazgatási határozat nem rendelkezik a kizárás időtartamáról, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő azt a feltárt tények és a megállapítások alapján határozza meg, a 143. cikkben említett testület ajánlásának figyelembevételével.

Amennyiben a jogerős ítélet vagy jogerős közigazgatási határozat kimondja, hogy a 135. cikk (2) bekezdésében említett személy vagy szervezet nem tanúsított az előzetes jogi minősítés szerinti magatartást, amelynek alapján kizárták, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek haladéktalanul meg kell szüntetnie a kizárást és/vagy adott esetben vissza kell térítenie a kiszabott pénzügyi szankciót.

Az első albekezdésben említett tények és megállapítások különösen a következőket jelentik:

a) az (EU) 2017/1939 rendelet szerinti megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok vonatkozásában esetében az Európai Ügyészség, valamint a Számvevőszék, az OLAF vagy a belső ellenőr által elvégzett ellenőrzések és vizsgálatok keretében, illetve az engedélyezésre jogosult tisztviselő felelősségi körébe tartozó bármely egyéb műveletellenőrzés, ellenőrzés vagy kontroll keretében megállapított tények;

b) nem jogerős közigazgatási határozatok, amely kategória magában foglalhatja a szakmai etikai normák betartásának ellenőrzéséért felelős illetékes felügyeleti szerv által hozott fegyelmi intézkedéseket is;

c) a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja szerint uniós forrásokat felhasználó személyek és szervezetek döntéseiben említett tények;

d) a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontja szerinti, az uniós forrásokat felhasználó szervezetek által a 142. cikk (2) bekezdésének d) pontjával összhangban továbbított információk;

e) a Bizottságnak az uniós versenyjog megsértésével kapcsolatos határozatai vagy egy illetékes nemzeti hatóságnak az uniós versenyjog vagy a nemzeti versenyjog megsértésével kapcsolatos határozatai.

(3) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek a 135-142. cikk alapján hozott határozataiban, illetve adott esetben a 143. cikkben említett testület ajánlásaiban be kell tartani az arányosság elvét, és figyelembe kell venni különösen az alábbiakat:

a) a helyzet súlyossága, beleértve az Unió pénzügyi érdekeire és az Unióról kialakult képre gyakorolt hatást;

b) a szóban forgó magatartás óta eltelt idő;

c) a magatartás fennállásának időtartama és ismétlődése;

d) a magatartás szándékos volt-e vagy a tanúsított gondatlanság mértéke;

e) az (1) bekezdés b) pontjában említett esetekben annak kérdése, hogy kisebb összegről van-e szó;

f) bármely egyéb enyhítő körülmény, például:

i. a 135. cikk (2) bekezdésében említett érintett személy vagy szervezet megfelelő illetékes hatósággal való együttműködésének mértéke és a vizsgálathoz való, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által tapasztalt hozzájárulása; vagy

ii. a kizárást indokoló helyzetnek a 137. cikk (1) bekezdésében említett nyilatkozatban történő bejelentése.

(4) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kizárja a 135. cikk (2) bekezdésében említett személyt vagy szervezetet, amennyiben:

a) a 135. cikk (2) bekezdésében említett személy vagy szervezet ügyviteli, ügyvezető vagy felügyelő testületének természetes vagy jogi személy tagja, illetve az e személy vagy szervezet tekintetében képviseleti, döntéshozatali vagy kontrolljogkörrel rendelkező természetes vagy jogi személy az e cikk (1) bekezdésének c)-h) pontjában említett valamelyik helyzetben vagy helyzetekben van;

b) a 135. cikk (2) bekezdésében említett személy vagy szervezet pénzügyi kötelezettségeiért korlátlan felelősséget vállaló természetes vagy jogi személy az e cikk (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában említett valamelyik helyzetben vagy helyzetekben van;

c) valamely, az odaítélés vagy a jogi kötelezettségvállalás teljesítése szempontjából nélkülözhetetlen természetes személy az (1) bekezdés c)-h) pontjában említett valamelyik helyzetben vagy helyzetekben van.

(5) Az e cikk (2) bekezdésében említett esetekben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő ideiglenesen a 143. cikkben említett testület előzetes ajánlása nélkül is kizárhatja a 135. cikk (2) bekezdése szerinti személyt vagy szervezetet, amennyiben az érintett személy vagy szervezet odaítélési eljárásban való részvétele vagy uniós források felhasználása céljára való kiválasztása súlyos és közvetlen fenyegetést jelentene az Unió pénzügyi érdekeire nézve. Ilyen esetekben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek az ügyet haladéktalanul a 143. cikk szerinti testület elé kell terjesztenie, és a testület ajánlásának kézhezvételét követően legkésőbb 14 napon belül meg kell hoznia a végleges döntést.

(6) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, adott esetben tekintettel a 143. cikkben említett testület ajánlására, nem zárhatja ki a 135. cikk (2) bekezdésében említett személyt vagy szervezetet az odaítélési eljárásban való részvételből vagy az uniós források felhasználása céljára való kiválasztásból, amennyiben:

a) a személy vagy szervezet az e cikk (7) bekezdésében meghatározott, megbízhatóságának igazolásához elegendő mértékű korrekciós intézkedéseket hajtott végre. Ez a pont nem alkalmazandó az e cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett esetben;

b) ez a szolgáltatásnyújtás folytonossága érdekében, korlátozott időtartamra, az e cikk (7) bekezdésében meghatározott korrekciós intézkedések meghozataláig elengedhetetlen;

c) a kizárás az e cikk (3) bekezdésében említett kritériumok alapján aránytalan intézkedés lenne.

Ezenkívül az e cikk (1) bekezdésének a) pontja nem vonatkozik az áruk különösen kedvező feltételek melletti, az üzleti tevékenységét véglegesen felszámoló szállítótól vagy fizetésképtelenségi eljárás, csődegyezség vagy ezekhez hasonló, az uniós vagy a nemzeti jogban meghatározott eljárás keretében a felszámolótól történő beszerzésére.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek, amennyiben az e bekezdés első és második albekezdésében említett esetekben nem zárja ki a 135. cikk (2) bekezdésében említett személyt vagy szervezetet, meg kell indokolnia, hogy miért nem zárja ki az illetőt, és az indokolásról tájékoztatnia kell a 143. cikkben említett testületet.

(7) A (6) bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett, a kizárást indokoló helyzetet orvosló intézkedések az alábbiakat foglalják magukban:

a) a kizárást indokoló helyzetek okainak feltárására szolgáló intézkedések, valamint az olyan konkrét technikai, szervezeti és személyzeti intézkedések a 135. cikk (2) bekezdésében említett személy vagy szervezet érintett üzleti vagy egyéb tevékenységének területén, amelyek alkalmasak a magatartás korrekciójára és ismételt előfordulásának megelőzésére;

b) bizonyíték, hogy a 135. cikk (2) bekezdésében említett személy vagy szervezet intézkedéseket hozott azon károk vagy sérelem megtérítése vagy helyreállítása érdekében, amelyeket a kizárást indokoló helyzetet eredményező tények okoztak az Uniónak, sértve annak pénzügyi érdekeit;

c) bizonyíték, hogy a 135. cikk (2) bekezdésében említett személy vagy szervezet megfizetett minden, az illetékes hatóság által kirótt bírságot, illetve minden, az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett adót, illetve társadalombiztosítási járulékot, vagy gondoskodott azok megfizetéséről.

(8) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek - adott esetben figyelembe véve a 143. cikkben említett testület felülvizsgált ajánlását - hivatalból vagy a 135. cikk (2) bekezdésében említett személy vagy szervezet kérésére haladéktalanul felül kell vizsgálnia a kizárásról szóló döntését, amennyiben utóbbi a megbízhatóságát megfelelően bizonyító korrekciós intézkedéseket hozott, vagy új bizonyítékokat nyújtott be, amelyek igazolják, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett, kizárást indokoló helyzet már nem áll fenn.

(9) A 135. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett esetben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő azon részvételre jelentkezőt, vagy ajánlattevőt, aki vagy amely olyan szervezet vagy alvállalkozó kapacitásaira szándékozik támaszkodni, amely az e cikk (1) bekezdésében említett kizárást indokoló helyzetben van, kötelezi arra, hogy más szervezet, illetve alvállalkozó kapacitásait vegye igénybe.

137. cikk

Kizárást indokoló helyzet hiányára vonatkozó nyilatkozat és bizonyíték

(1) A résztvevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a 136. cikk (1) bekezdésében és a 141. cikk (1) bekezdésében felsorolt helyzetek valamelyikében van-e, és adott esetben arról, hogy megtette-e a 136. cikk (6) bekezdése első albekezdésének a) pontja szerinti korrekciós intézkedéseket.

A résztvevőnek nyilatkoznia kell továbbá arról, hogy az alábbi személyek, illetve szervezetek a 136. cikk (1) bekezdésének c)-h) pontjában felsorolt kizárást indokoló helyzetek valamelyikében vannak-e:

a) a résztvevő ügyviteli, ügyvezető vagy felügyelő testületének természetes vagy jogi személy tagjai, illetve az e résztvevő tekintetében képviseleti, döntéshozatali vagy kontrolljogkörrel rendelkező természetes vagy jogi személyek;

b) a résztvevőnek az (EU) 2015/849 irányelv 3. cikkének 6. pontjában meghatározott tényleges tulajdonosai.

A résztvevő, vagy a címzett a nyilatkozatában közölt helyzet bármely változásáról haladéktalanul tájékoztatja az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőt.

A részvételre jelentkezőnek vagy az ajánlattevőnek adott esetben ugyanolyan nyilatkozatokat kell benyújtania, mint az első és második albekezdésben említettek, amelyeket adott esetben az alvállalkozó vagy bármely más olyan szervezet írt alá, amelynek kapacitásaira a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő támaszkodni kíván.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő nem kérhet az első és a második albekezdés szerinti nyilatkozatot, amennyiben az ilyen nyilatkozatokat más odaítélési eljárásban már benyújtották, feltéve, hogy a helyzetben nem következett be változás, és a nyilatkozatok kibocsátásának időpontja óta eltelt idő nem haladja meg az egy évet.

A nagyon alacsony, az I. melléklet 14.4. pontjában említett összeget meg nem haladó értékű szerződések esetében az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő mentességet adhat az első és második albekezdésben meghatározott követelmények teljesítése alól.

(2) Amennyiben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő előírja, és amennyiben ez az eljárás megfelelő lebonyolításához szükséges, a résztvevő, az alvállalkozó vagy azon szervezet, amelynek kapacitásait a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő igénybe kívánja venni, köteles benyújtani az alábbiakat:

a) megfelelő bizonyíték arra, hogy nincs valamelyik, a 136. cikk (1) bekezdésben említett, kizárást indokoló helyzetben;

b) információ azokról a természetes vagy jogi személyekről, akik a résztvevő ügyviteli, ügyvezető vagy felügyelő testületének tagjai, illetve akik a résztvevő tekintetében képviseleti, döntéshozatali vagy ellenőrzési jogkörrel rendelkeznek - ideértve a tulajdonosi és ellenőrzési struktúrán belüli természetes és jogi személyeket és a tényleges tulajdonosokat is - valamint megfelelő bizonyíték arra, hogy egyik ilyen személy sincsen a 136. cikk (1) bekezdésének c)-f) pontjában említett, valamelyik kizárást indokoló helyzetben;

c) megfelelő bizonyíték arra, hogy a résztvevő pénzügyi kötelezettségeiért korlátlan felelősséggel tartozó természetes vagy jogi személyek nincsenek a 136. cikk (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában említett, valamely kizárást indokoló helyzetben.

(3) Adott esetben és a nemzeti joggal összhangban annak megfelelő igazolásaként, hogy a (2) bekezdésben említett résztvevő vagy szervezet nincs a 136. cikk (1) bekezdésének a), c), d), f), g) és h) pontjában említett kizárást indokoló helyzetek egyikében sem, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő elfogadhatja a friss hatósági erkölcsi bizonyítványt vagy ennek hiányában a székhely szerinti ország igazságügyi vagy közigazgatási hatósága által kiállított ezzel egyenértékű okmányt is, amely tanúsítja az említett követelmények teljesülését.

Annak megfelelő igazolásaként, hogy a résztvevő vagy a (2) bekezdésben említett szervezet nincs a 136. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett egyik kizárást indokoló helyzetben, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő elfogadhatja a székhely szerinti ország illetékes hatósága által frissen kibocsátott igazolást. Ha a székhely szerinti országban nem bocsátanak ki ilyen igazolást, a résztvevő a székhelye szerinti országban igazságügyi hatóság vagy közjegyző előtt eskü alatt tett nyilatkozatot vagy ennek hiányában közigazgatási hatóság vagy illetékes szakmai testület előtt tett nyilatkozatot is benyújthat.

(4) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő mentességet adhat a (2) bekezdésben említett résztvevő vagy szervezet számára a (2) és (3) bekezdésben említett bizonylatok benyújtásának kötelezettsége alól, amennyiben:

a) az említett bizonyítékhoz valamely nemzeti adatbázisból ingyenesen hozzájuthat;

b) az említett bizonyítékokat egy másik eljárás céljára már benyújtották, és feltéve, hogy a benyújtott dokumentumok még érvényesek, továbbá a kibocsátásuk időpontja óta eltelt idő nem haladja meg az egy évet;

c) megállapította, hogy ilyen bizonyíték benyújtása ténylegesen lehetetlen.

(5) E cikk (1)-(4) bekezdése nem alkalmazandó a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja szerint uniós forrásokat felhasználó személyekre és szervezetekre, vagy a 70. cikkben és a 71. cikkben említett uniós szervekre.

Pénzügyi eszközök esetében, a 154. cikk (4) bekezdése első albekezdésének d) pontjában említett szabályokkal és eljárásokkal egyenértékű szabályok és eljárások hiányában a végső kedvezményezettek és a közvetítők a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja szerint uniós forrásokat felhasználó személy vagy szervezet számára aláírással ellátott nyilatkozatban erősítik meg, hogy nincsenek a 136. cikk (1) bekezdésének a)-d), g) és h) pontjában és a 141. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) vagy c) pontjában említett, valamint a 154. cikk (4) bekezdésének megfelelően elvégzett értékelést követően ezekkel egyenértékűnek minősített helyzetek egyikében sem.

Amennyiben kivételes jelleggel, a pénzügyi eszközök nyújtására a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjával összhangban kerül sor, a végső kedvezményezetteknek aláírt nyilatkozatot kell benyújtaniuk a pénzügyi közvetítők számára, amelyben megerősítik, hogy nincsenek a 136. cikk (1) bekezdésének a)-d), g) és h) pontjában és a 141. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) és c) pontjában említett helyzetek egyikében sem.

138. cikk

Pénzügyi szankciók

(1) Visszatartó erő biztosítása érdekében az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő - adott esetben a 143. cikkben említett testület ajánlásának figyelembevételével - pénzügyi szankciót szabhat ki arra a címzettre, akivel vagy amellyel jogi kötelezettségvállalás megtételére került sor, és aki vagy amely a 136. cikk (1) bekezdésének c), d), e) vagy f) pontjában említett kizárást indokoló helyzetek valamelyikében van.

A 136. cikk (1) bekezdésének c)-f) pontjában említett kizárást indokoló helyzetek tekintetében a pénzügyi szankció kiszabható a címzett kizárásáról szóló határozat alternatívájaként, amennyiben a kizárás a 136. cikk (3) bekezdésében említett kritériumok alapján aránytalan intézkedés lenne.

A 136. cikk (1) bekezdésének c), d) és e) pontjában említett kizárást indokoló helyzetek tekintetében a pénzügyi szankció kiszabható a kizárás mellett is, amennyiben ez az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében szükséges a címzett által tanúsított rendszeres és ismétlődő, az uniós források jogosulatlan megszerzésének szándéka által vezérelt magatartás miatt.

E bekezdés első, második és harmadik albekezdés ellenére nem alkalmazható pénzügyi szankció azzal a címzettel szemben, aki a 137. cikkel összhangban közölte, hogy a kizárást indokoló helyzetben van.

(2) A pénzügyi szankció összege nem haladhatja meg a jogi kötelezettségvállalás teljes értékének 10 %-át. Több kedvezményezettel aláírt, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás esetében a pénzügyi szankció összege nem haladhatja meg azon vissza nem térítendő támogatás összegének 10 %-át, amelyre az érintett kedvezményezett a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás alapján jogosult.

139. cikk

A kizárás időtartama és az elévülési idő

(1) A kizárás időtartama az alábbiak egyikét sem haladhatja meg:

a) a tagállami jogerős ítéletben vagy jogerős közigazgatási határozatban esetlegesen előírt időtartam;

b) jogerős ítélet vagy jogerős közigazgatási határozat hiányában:

i. a 136. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett esetekben öt év;

ii. a 136. cikk (1) bekezdésének c) és e)-h) pontjában említett esetekben három év.

A 135. cikk (2) bekezdésében említett személyt vagy szervezetet mindaddig ki kell zárni, amíg a 136. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett valamelyik kizárást indokoló helyzetben van.

(2) A 135. cikk (2) bekezdésében említett személy vagy szervezet kizárására és/vagy vele szemben pénzügyi szankció kiszabására vonatkozó elévülési idő az alábbi időpontok valamelyikétől számított öt év:

a) a 136. cikk (1) bekezdésének b)-e) és g) és h) pontjában említett esetekben a kizárásra okot adó magatartás időpontja, illetve folyamatos vagy ismétlődő cselekvések esetében a magatartás megszűnésének napja;

b) a 136. cikk (1) bekezdésének b), c), d), g) és h) pontjában említett esetekben a nemzeti bíróság jogerős ítélete vagy a jogerős közigazgatási határozat meghozatalának napja.

Az elévülési időt a nemzeti hatóság, a Bizottság, az OLAF, az (EU) 2017/1939 rendelet szerinti megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok vonatkozásában az Európai Ügyészség, e rendelet 143. cikkében említett testület vagy a költségvetés végrehajtásában részt vevő bármely egyéb szervezet minden olyan intézkedése megszakítja, amelyről e rendelet 135. cikk (2) bekezdésében említett személyt vagy szervezetet értesítik, és amely vizsgálatokhoz vagy bírósági eljárásokhoz kapcsolódik. Az elévülés a megszakítást követő napon újrakezdődik.

E rendelet 136. cikke (1) bekezdése f) pontjának alkalmazásakor e rendelet 135. cikke (2) bekezdésében említett személy vagy szervezet kizárása és/vagy a pénzügyi szankció valamely címzettel szembeni alkalmazása tekintetében a 2988/95/EK, Euratom rendelet 3. cikkében előírt elévülési idő alkalmazandó.

Ha e rendelet 135. cikk (2) bekezdésében említett érintett személy vagy szervezet magatartása e rendelet 136. cikk (1) bekezdésében felsorolt több okból is indokolja a kizárást, akkor a legsúlyosabb okhoz alkalmazandó elévülési időt kell alkalmazni.

140. cikk

A kizárások és a pénzügyi szankciók közzététele

(1) Amennyiben szükséges, a kizárás és/vagy a pénzügyi szankció visszatartó erejének megerősítése érdekében a Bizottság - az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő határozatának függvényében - közzéteszi weboldalán a 136. cikk (1) bekezdése c)-h) pontjában említett esetekben a kizárásra és adott esetben a pénzügyi szankcióra vonatkozó alábbi információkat:

a) a 135. cikk (2) bekezdésében említett, érintett személy vagy szervezet neve;

b) a kizárást indokoló helyzet;

c) a kizárás időtartama és/vagy a pénzügyi szankció összege.

Amennyiben a kizárásról és/vagy a pénzügyi szankcióról szóló határozatot a 136. cikk (2) bekezdésében említett előzetes minősítés alapján hozták, a közzétételben jelezni kell, hogy nincs jogerős ítélet vagy adott esetben jogerős közigazgatási határozat. Ilyen esetekben haladéktalanul közzé kell tenni az esetleges jogorvoslati kérelmeket, azok helyzetét és kimenetelét, valamint az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő esetleges felülvizsgált határozatát. Pénzügyi szankció kiszabása esetén azt is közzé kell tenni, hogy megfizették-e a szankció összegét.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a jogerős ítéletet, illetve adott esetben jogerős közigazgatási határozatot követően, vagy pedig a 143. cikkben említett testület ajánlása nyomán hozza meg az információ közzétételére vonatkozó határozatot. A határozat három hónappal azt követően lép hatályba, hogy értesítették róla a 135. cikk (2) bekezdésében említett érintett személyt vagy szervezetet.

A közzétett információkat kizárási időszak lezárulásakor el kell távolítani. Pénzügyi szankció esetében az információkat hat hónappal az összeg megfizetése után kell eltávolítani.

Személyes adatok esetében az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek a 45/2001/EK irányelvvel összhangban tájékoztatnia kell az e rendelet 135. cikk (2) bekezdésében említett érintett személyt vagy szervezetet az alkalmazandó adatvédelmi szabályok alapján őt megillető jogokról és az e jogok gyakorlására rendelkezésre álló eljárásokról.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett információk nem tehetők közzé az alábbi körülmények bármelyike esetén:

a) amennyiben a vizsgálat vagy a nemzeti bírósági eljárások titoktartást tesznek szükségessé;

b) amennyiben a közzététel aránytalan károkat okozna a 135. cikk (2) bekezdésében említett érintett személynek vagy szervezetnek, vagy a 136. cikk (3) bekezdésében meghatározott arányossági kritériumok és a pénzügyi szankció összegére figyelemmel más módon aránytalan lenne;

c) amennyiben természetes személyről van szó, kivéve, ha a személyes adatok közzétételét kivételes körülmények indokolttá teszik, többek között a magatartás súlyossága vagy az Unió pénzügyi érdekeire gyakorolt hatása révén. Ilyen esetekben az információk közzétételére vonatkozó határozatban megfelelően figyelembe kell venni a 45/2001/EK rendeletben meghatározott, magánélethez való jogot és az említett rendeletben meghatározott egyéb jogokat.

141. cikk

Az odaítélési eljárásban való részvételi lehetőség megtagadása

(1) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő megtagadja az odaítélési eljárásban való részvétel lehetőségét attól a résztvevőtől aki:

a) valamely, a 136. cikkel összhangban megállapított, kizárást indokoló helyzetben van;

b) az eljárásban való részvétel feltételeként előírt adatszolgáltatás keretében megtévesztő információt szolgáltatott vagy elmulasztotta a kért információk benyújtását;

c) korábban részt vett az odaítélési eljárásban használt dokumentumok előkészítésében; e kritérium akkor alkalmazandó, ha ez az egyenlő bánásmód elvének megsértését vonja maga után, ideértve a másként nem orvosolható versenytorzulást is.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő tájékoztatja az odaítélési eljárás egyéb résztvevőit a résztvevőnek az odaítélési eljárás első albekezdés c) pontjában említett előkészítésébe való bevonása kapcsán vagy annak eredményeként megosztott releváns információkról. A részvételi lehetőség megtagadása előtt a résztvevő számára lehetőséget kell biztosítani annak bizonyítására, hogy az odaítélési eljárás előkészítésében való részvétele nem sérti az egyenlő bánásmód elvét.

(2) A 133. cikk (1) bekezdése csak akkor nem alkalmazandó, ha a részvételi lehetőség megtagadásához az e cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjával összhangban a résztvevőre vonatkozó, észrevételeinek vizsgálatát követően meghozott, a kizárásra vonatkozó határozat szolgált alapul.

142. cikk

A korai felismerési és kizárási rendszer

(1) A 135. cikkben említett korai felismerési és kizárási rendszerben cserélt információkat egy, a Bizottság által létrehozott központi adatbázisban (a továbbiakban: az adatbázis) kell tárolni, és azok kezelése során tiszteletben kell tartani a 45/2001/EK rendeletben meghatározott, magánélethez való jogot és az említett rendeletben meghatározott egyéb jogokat.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő viszi be az adatbázisba a korai felismerés, a kizárás és/vagy a pénzügyi szankciók eseteire vonatkozó információkat azt követően, hogy értesítette erről a 135. cikk (2) bekezdésében említett érintett személyt vagy szervezetet. Az ilyen értesítést kivételes körülmények esetében el lehet halasztani, amennyiben vizsgálat vagy nemzeti bírósági eljárások titkosságának megőrzését megkövetelő jogos érdek áll fenn, mégpedig mindaddig, amíg a titkosság megőrzését megkövetelő jogos érdek meg nem szűnik.

A 45/2001/EK rendelettel összhangban a Bizottság kérésre tájékoztatja a korai felismerési és kizárási rendszer hatálya alá tartozó, a 135. cikk (2) bekezdésében említett személyt vagy szervezetet e szervezetre vagy személyre vonatkozó, az adatbázisban tárolt adatokról.

Az adatbázisban szereplő adatokat adott esetben - az adatok helyesbítését, törlését vagy bármilyen módosítását követően - naprakésszé kell tenni. Az adatok csak a 140. cikknek megfelelően tehetők közzé.

(2) Az korai felismerési és kizárási rendszernek a 136. cikk (2) bekezdésének negyedik albekezdésében említett tényeken és megállapításokon, valamint különösen az alábbiak bármelyike által a Bizottság részére továbbított információkon kell alapulnia:

a) az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelet szerinti megerősített együttműködésben résztvevő tagállamok vonatkozásában, vagy az OLAF a 883/2013/EU, Euratom rendeletnek megfelelően, amennyiben egy lezárt vagy folyamatban lévő vizsgálat azt mutatja, hogy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében helyénvaló lehet elővigyázatossági intézkedéseket hozni vagy lépéseket tenni, kellő figyelmet fordítva az eljárási és az alapvető jogok tiszteletben tartására és a visszaélést bejelentő személyek védelmére;

b) a Bizottságnak, a Bizottság által létrehozott valamely európai hivatalnak, vagy valamely végrehajtó ügynökségnek az engedélyezésre jogosult tisztviselője;

c) az e bekezdés b) pontjában nem említett valamely uniós intézmény, európai hivatal vagy ügynökség vagy KKBP-fellépések végrehajtásával megbízott szerv vagy személy;

d) észlelt csalási és/vagy szabálytalansági esetek és az ezek nyomán hozott intézkedések esetében a költségvetés végrehajtásában a 63. cikk szerint részt vevő szervezetek, amennyiben az információk továbbítását az ágazatspecifikus szabályok előírják;

e) észlelt csalási és/vagy szabálytalansági esetek és az ezek nyomán hozott intézkedések esetében a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének) pontja szerint uniós forrásokkal gazdálkodó személyek vagy szervezetek.

(3) Azon esetek kivételével, amelyekben az információkat ágazatspecifikus szabályoknak megfelelően kell benyújtani, az e cikk (2) bekezdése értelmében továbbítandó információknak a következőket kell tartalmazniuk:

a) az érintett szervezet vagy személy azonosító adatai;

b) a felismert kockázatok vagy a szóban forgó tények összefoglalása;

c) olyan információk, amelyek segíthetnek az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek az e cikk (4) bekezdésében említett ellenőrzés végrehajtásában, illetve a 136. cikk (1) vagy (2) bekezdésében említett kizárásra vonatkozó határozat, vagy a 138. cikkben említett, pénzügyi szankciók kiszabására vonatkozó határozat meghozatalában;

d) adott esetben olyan információk, amelyek a továbbított információk bizalmas kezelésének biztosításához szükséges különös intézkedésekre - beleértve a vizsgálat vagy a nemzeti bírósági eljárások védelme céljából a bizonyítékok megóvását szolgáló intézkedéseket is - vonatkoznak.

(4) A Bizottság az (1) bekezdésben említett adatbázison keresztül haladéktalanul továbbítja a (3) bekezdésben említett információkat az engedélyezésre jogosult tisztviselőinek, valamint a végrehajtó ügynökségei és valamennyi egyéb uniós intézmény, uniós szerv, európai hivatal és ügynökség engedélyezésre jogosult tisztviselőinek, hogy azok végre tudják hajtani a folyamatban lévő odaítélési eljárásokhoz és a hatályos jogi kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó szükséges ellenőrzést.

Az említett ellenőrzés végrehajtása során az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek a 74. cikkben foglaltaknak megfelelően kell gyakorolnia a hatásköreit, és nem lépheti túl az odaítélési eljárás szerződési feltételeiben és a jogi kötelezettségvállalásokban előirányozottakat.

Az e cikk (3) bekezdésének megfelelően továbbított, korai felismeréssel kapcsolatos információk megőrzési határideje nem haladhatja meg az egy évet. Ha az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő ebben az időszakban ajánlást kér a testülettől egy kizárásra vagy pénzügyi szankciókra vonatkozó eset kapcsán, a megőrzési idő meghosszabbítható addig, amíg az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő meg nem hozza a határozatot.

(5) A Bizottság a költségvetés végrehajtásában a 62. cikknek megfelelően részt vevő valamennyi személy és szervezet számára hozzáférést biztosít a 136. cikk értelmében hozott kizárásra vonatkozó határozatokkal kapcsolatos információkhoz, hogy lehetővé tegye számukra annak ellenőrzését, hogy a rendszer tartalmaz-e kizárást, hogy ezt az információt - adott esetben és saját felelősségükre - figyelembe tudják venni akkor, amikor a költségvetés végrehajtása keretében szerződéseket ítélnek oda.

(6) A Bizottság által az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtandó, az EUMSZ 325. cikkének (5) bekezdésében említett éves jelentés részeként a Bizottság összesített tájékoztatást nyújt az engedélyezésre jogosult tisztviselők által e rendelet 135-142. cikke alapján hozott határozatokról. A jelentésnek ezenkívül további információkat kell tartalmaznia az engedélyezésre jogosult tisztviselők által az e rendelet 136. cikke (6) bekezdése első albekezdésének b) pontja és az e rendelet 140. cikkének (2) bekezdése alapján hozott határozatokról, valamint az engedélyezésre jogosult tisztviselőknek az e rendelet 143. cikke (6) bekezdésének harmadik albekezdésében foglaltak szerinti, vagyis a bizottság ajánlásától eltérő határozatairól.

Az e bekezdés első albekezdésében említett információkat a titoktartási követelmények kellő tiszteletben tartásával kell nyújtani, így különösen oly módon, hogy azok ne tegyék lehetővé a 135. cikk (2) bekezdésében említett érintett személy vagy szervezet azonosítását.

143.cikk

Testület

(1) A testületet össze kell hívni bármely uniós intézmény, uniós szerv, európai hivatal vagy az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott szerv vagy személy engedélyezésre jogosult tisztviselőjének a kérésére.

(2) A testületet az alábbiak alkotják:

a) a Bizottság által kinevezett állandó, magas szintű, független elnök;

b) a Bizottságnak mint a korai felismerési és kizárási rendszer tulajdonosának két állandó képviselője, akik közös álláspontot fogalmaznak meg; és

c) az ajánlást kérő engedélyezésre jogosult tisztviselő egy képviselője.

A testületet úgy kell összeállítani, hogy biztosított legyen a megfelelő jogi és technikai szakértelem. A testületet a Bizottság által biztosított állandó titkárság segíti, amely biztosítja a testület folyamatos működését.

(3) Az elnököt az Európai Unió Bíróságának, a Számvevőszéknek korábbi tagjai közül vagy olyan korábbi tisztviselők közül kell kiválasztani, akik a Bizottságtól eltérő uniós intézményben legalább főigazgatói posztot töltöttek be. Az elnököt személyes kvalitásai és szakmai képességei, jogi és pénzügyi kérdésekben szerzett széles körű tapasztalata, valamint bizonyított hozzáértése, függetlensége és feddhetetlensége alapján kell kiválasztani. A megbízatás öt évre szól és nem megújítható. Az elnököt az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 5. cikke alapján különleges tanácsadóként kell kinevezni. A testület valamennyi ülését az elnöke vezeti. Az elnök a feladatai ellátása során függetlenül jár el. Az elnöki feladatai és esetleges más hivatali feladatai között nem állhat fenn összeférhetetlenség.

(4) A testület eljárási szabályzatát a Bizottság fogadja el.

(5) A testület biztosítja a 135. cikk (2) bekezdésében említett érintett személy vagy szervezet azon jogát, hogy a testület ajánlásainak elfogadását megelőzően észrevételeket nyújtson be a 136. cikk (2) bekezdésében említett tényekre vagy megállapításokra, illetve az előzetes jogi minősítésre vonatkozóan. Az észrevételek benyújtásához való jog gyakorlása kivételes körülmények esetén elhalasztható, amennyiben a vizsgálat vagy a nemzeti bírósági eljárások titkosságának megőrzését megkövetelő jogos érdek áll fenn, mégpedig mindaddig, amíg ez a jogos érdek meg nem szűnik.

(6) A testület kizárásra és/vagy pénzügyi szankciók kiszabására vonatkozó ajánlásának adott esetben a következő elemeket kell tartalmaznia:

a) a 136. cikk (2) bekezdésében említett tények vagy megállapítások és azok előzetes jogi minősítése;

b) annak értékelése, hogy szükség van-e pénzügyi szankció kiszabására, és adott esetben annak összege;

c) annak értékelése, hogy szükség van-e a 135. cikk (2) bekezdésében említett személy vagy szervezet kizárására, és ha igen, a kizárás javasolt időtartama;

d) annak értékelése, hogy szükség van-e a kizárt és/vagy pénzügyi szankcióval sújtott, a 135. cikk (2) bekezdésében említett érintett személyre vagy szervezetre vonatkozó információk közzétételére;

e) a 135. cikk (2) bekezdésében említett érintett személy vagy szervezet által hozott esetleges korrekciós intézkedések értékelése.

Amennyiben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a testület által ajánlottnál szigorúbb határozatot szándékozik hozni, az ilyen határozat meghozatala során kellő figyelmet kell fordítania a meghallgatáshoz való jog és a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok tiszteletben tartására.

Amennyiben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő úgy dönt, hogy eltér a testület ajánlásától, ezt a döntését meg kell indokolnia a testületnek.

(7) A testületnek a kizárás időtartama alatt felül kell vizsgálnia az ajánlását, ha a 136. cikk (8) bekezdésében említett esetekben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő ezt kéri, illetve azokban az esetekben, amikor a 136. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében foglaltaknak megfelelően egy kizárási kritériumot megállapító jogerős ítélet vagy jogerős közigazgatási határozat nem határozza meg a kizárás időtartamát, az ezen ítéletről vagy határozatról való értesítést követően.

(8) A testületnek az ajánlás felülvizsgálatáról haladéktalanul értesítenie kell a kérelmet benyújtó engedélyezésre jogosult tisztviselőt, amelynek ezt követően felül kell vizsgálnia a határozatát.

(9) Az Európai Unió Bírósága korlátlan hatáskörrel rendelkezik azon határozatok felülvizsgálatát illetően, amelyekkel az engedélyezésre jogosult tisztviselő kizár egy, a 135. cikk (2) bekezdésében említett személyt vagy szervezetet, és/vagy címzettre pénzügyi szankciókat szab ki; e hatáskör keretében semmissé nyilváníthatja a kizárást, csökkentheti vagy növelheti a kizárás időtartamát és/vagy semmissé nyilváníthatja, csökkentheti vagy növelheti a kiszabott pénzügyi szankciókat. Az 58/2003/EK rendelet 22. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó, amennyiben az engedélyezésre jogosult tisztviselő a testület ajánlása alapján hozza meg a kizárásra vagy pénzügyi szankció kiszabására vonatkozó határozatát.

144. cikk

A korai felismerési és kizárási rendszer adatbázisának működése

(1) A 142. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett szervezetektől kért információk kizárólag a Bizottság által létrehozott és a csalás vagy szabálytalanságok bejelentésére jelenleg használt automatizált információs rendszeren keresztül továbbíthatók (a továbbiakban: szabálytalanságkezelő rendszer), az ágazatspecifikus szabályoknak megfelelően.

(2) A szabálytalanságkezelő rendszeren keresztül továbbított adatok felhasználásakor figyelembe kell venni, hogy milyen szakaszban volt a vonatkozó nemzeti eljárás az adatok bevitelekor. Az ilyen felhasználást megelőzően konzultálni kell azzal a tagállammal, amely a szóban forgó adatokat a szabálytalanságkezelő rendszeren keresztül közölte.

145. cikk

A Közös Kutatóközpontra vonatkozó kivétel

A 135-144. cikk nem alkalmazandó a JRC-re.

3. szakasz

Informatikai rendszerek és e-kormányzat

146. cikk

A műveletek elektronikus irányítása

(1) Amennyiben a bevételi és kiadási műveletek vagy dokumentumcsere kezelésére számítógépes rendszereken keresztül kerül sor, úgy a dokumentumokat az aláíró általi hitelesítést biztosító számítógépes vagy elektronikus eljárással is alá lehet írni. Az ilyen számítógépes rendszereknek tartalmazniuk kell a rendszer teljes és naprakész leírását, amely meghatározza valamennyi adatmező tartalmát, bemutatja minden egyes egyedi művelet kezelésének módját, és részletesen ismerteti, hogyan biztosítja a rendszer minden egyes művelet esetében a hiánytalan ellenőrzési nyomvonalat.

(2) Ha erről az érintett uniós intézmények és tagállamok előzetesen megállapodnak, a közöttük történő dokumentumtovábbítás elektronikus úton is történhet.

147. cikk

e-kormányzat

(1) Az uniós intézmények, a végrehajtó ügynökségek és a 70. és 71. cikkben említett uniós szervek egységes szabványokat állapítanak meg és alkalmaznak a résztvevőkkel elektronikus úton folytatott információcsere vonatkozásában. A lehető legnagyobb mértékben megoldásokat dolgoznak ki és alkalmaznak az odaítélési eljárások során szolgáltatott adatok benyújtására, tárolására és kezelésére, és ebből a célból egységes "elektronikus adatcsereközpontot" alakítanak ki a résztvevők számára. A Bizottság rendszeresen jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e tekintetben elért eredményekről.

(2) Megosztott irányítás keretében a tagállamok és a Bizottság közötti valamennyi hivatalos információcserét az ágazatspecifikus szabályokban leírtak szerint kell lebonyolítani. Ezek a szabályok biztosítják a költségvetés irányítása során összegyűjtött vagy egyéb módon kapott és továbbított adatok átjárhatóságát.

148. cikk

Elektronikus információcsere-rendszerek

(1) A címzettekkel folytatott bármely kommunikáció - a jogi kötelezettségvállalások megtételét és azok módosításait is ideértve - történhet elektronikus információcsere-rendszereken keresztül.

(2) Az elektronikus információcsere-rendszereknek az alábbi feltételeket kell teljesíteniük:

a) kizárólag az arra jogosult személyek férhetnek hozzá a rendszerhez és a rajta keresztül továbbított dokumentumokhoz;

b) kizárólag az arra jogosult személyek írhatnak alá elektronikusan vagy továbbíthatnak dokumentumot a rendszeren keresztül;

c) az arra jogosult személyeket meghatározott módokon azonosítani kell a rendszeren keresztül;

d) az elektronikus tranzakciók napját és időpontját pontosan meg kell határozni;

e) a dokumentumok sértetlenségét meg kell őrizni;

f) a dokumentumok rendelkezésre állását biztosítani kell;

g) adott esetben a dokumentumok titkosságát meg kell őrizni;

h) a személyes adatok védelmét a 45/2001/EK rendeletnek megfelelően biztosítani kell.

(3) Az ilyen rendszeren keresztül továbbított vagy beérkezett adatok esetében jogszerűen vélelmezhető az adatok sértetlensége és az adattovábbítás vagy -megérkezés a rendszer által jelzett időpontjának és napjának pontossága.

Az ilyen rendszeren keresztül elküldött dokumentum, illetve az a dokumentum, amelyről az ilyen rendszeren keresztül értesítést küldenek, a papírformátumú dokumentummal egyenértékűnek tekintendő, jogi eljárásban bizonyítékként elfogadandó, eredetinek minősül, hitelessége és sértetlensége pedig jogilag vélelmezhető, feltéve, hogy a dokumentum nem tartalmaz az automatikus módosítására alkalmas dinamikus elemeket.

A (2) bekezdés b) pontjában említett elektronikus aláírás a saját kezű aláírással egyenértékű joghatással bír.

149. cikk

Pályázati dokumentáció benyújtása

(1) A pályázati dokumentumok benyújtására vonatkozó rendelkezéseket az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek kell meghatároznia, aki kiválaszthatja a benyújtás kizárólagos módját.

A kiválasztott kommunikációs eszközöknek biztosítaniuk kell a valódi versenyt és a következő feltételek teljesülését:

a) valamennyi benyújtott dokumentum tartalmazza az annak értékeléséhez szükséges valamennyi információt;

b) az adatok sértetlensége megmarad;

c) a benyújtott pályázati dokumentumok titkosságát megőrzik;

d) a személyes adatok a 45/2001/EK rendeletnek megfelelően védelmet élveznek.

(2) A Bizottság a megfelelő eszközökkel és a 147. cikk (1) bekezdésének alkalmazásával biztosítja, hogy a résztvevők a pályázati dokumentumokat és a bizonylatokat elektronikus formátumban is benyújthassák. A kommunikáció és az információcsere támogatására alkalmazott elektronikus kommunikációs rendszereknek megkülönböztetésmenteseknek, széles körben elérhetőknek és interoperábilisaknak kell lenniük a széles körben használt információs és kommunikációs technológiai termékekkel, és nem korlátozhatják a résztvevők odaítélési eljárásban való részvételi lehetőségét.

A Bizottság rendszeresen jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e bekezdés alkalmazása terén elért előrehaladásról.

(3) A pályázati dokumentumok elektronikus fogadására szolgáló berendezéseknek különböző műszaki megoldások és megfelelő eljárások útján biztosítaniuk kell, hogy:

a) a résztvevő kiléte teljes bizonyossággal megállapítható legyen;

b) a pályázati dokumentumok benyújtásának napja és időpontja pontosan meghatározható legyen;

c) csak az arra jogosult személyek férhessek hozzá a továbbított adatokhoz, illetve állapíthassák vagy változtathassák meg a pályázati dokumentáció megnyitásának időpontját;

d) az odaítélési eljárás különböző szakaszai folyamán csak az arra jogosult személyek férnek hozzá a benyújtott adatok összességéhez, és adnak hozzáférést ezekhez az adatokhoz az eljárás szükségletei szerint;

e) észszerű módon biztosított, hogy az a)-d) pontban megállapított feltételek megsértésére irányuló kísérletek felderíthetők.

Az első albekezdés nem alkalmazandó a 175. cikk (1) bekezdésében említett értékhatár alatti szerződések esetében.

(4) Amennyiben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő engedélyezi a pályázati dokumentumok elektronikus úton történő benyújtását, úgy az ilyen rendszerben benyújtott elektronikus dokumentumok eredeti dokumentumoknak tekintendők.

(5) Amennyiben a benyújtás levél formájában történik, a résztvevők a következő módok egyikén nyújthatják be a pályázati dokumentumokat:

a) postai úton vagy futárszolgálattal, amely esetben a postai bélyegző vagy a feladóvevényen szereplő időpont szolgál igazolásul;

b) az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő helyiségeiben történő kézbesítéssel, amelyet a résztvevő személyesen vagy megbízottja útján végezhet, amely esetben az átvételi elismervény szolgál igazolásul.

(6) A pályázati dokumentumok benyújtásával a résztvevő elfogadja, hogy az eljárás eredményéről elektronikus úton kap értesítést.

(7) E cikk (1)-(6) bekezdése nem alkalmazandó a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja szerint uniós forrásokat felhasználó személyekre és szervezetekre.

3. FEJEZET

A Közvetlen irányításra vonatkozó szabályok

150. cikk

Értékelőbizottság

(1) A pályázati dokumentumokat értékelőbizottság értékeli.

(2) Az értékelőbizottság tagjait az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő nevezi ki.

Az értékelőbizottság legalább három személyből áll.

(3) A vissza nem térítendő támogatások elnyerésére irányuló pályázatokat és az ajánlatokat értékelő értékelőbizottságnak a 68., a 70. és a 71. cikkben említett uniós intézmények vagy uniós szervek legalább két, egymással hierarchikus viszonyban nem álló szervezeti egységének képviselőiből kell állnia, akik közül legalább egy nem áll beosztotti viszonyban az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselővel. A képviseletekre és az Unión kívüli helyi szervekre, mint például az Unió harmadik országbeli küldöttsége, irodája vagy kirendeltsége, valamint a 68., a 70. és a 71. cikkben említett uniós szervekre, különálló szervezeti egységek hiányában nem alkalmazandó az a követelmény, hogy a szervezeti egységek között ne legyen hierarchikus viszony.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő döntése alapján külső szakértők is segíthetik az értékelőbizottságot.

Amennyiben az alap-jogiaktus úgy rendelkezik, külső szakértők is lehetnek az értékelőbizottság tagjai.

(4) A pénzdíjas versenypályázatra benyújtott pályázatokat értékelő értékelőbizottság tagjai a (3) bekezdés első albekezdésében említett személyek vagy külső szakértők lehetnek.

(5) Az értékelőbizottság tagjai és a külső szakértők megfelelnek az 61. cikknek.

151. cikk

A pályázati dokumentumok pontosítása és helyesbítése

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő helyesbítheti a nyilvánvaló elírásokat a pályázati dokumentumokban, amennyiben a résztvevő megerősítette a tervezett helyesbítést.

Amennyiben a résztvevő elmulasztja a bizonyítékok benyújtását, vagy nem tesz nyilatkozatokat, az értékelőbizottság vagy adott esetben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő - a megfelelően indokolt esetek kivételével - felkéri a résztvevőt a hiányzó információk rendelkezésre bocsátására vagy a bizonylatok pontosítására.

Az ilyen információkiegészítés, pontosítás vagy megerősítés nem változtathatja meg lényegesen a pályázati dokumentumokat.

152. cikk

Biztosítékok

(1) A 60 000 EUR értéket meg nem haladó szerződések és vissza nem térítendő támogatások kivételével - amennyiben ez arányos, és figyelemmel az engedélyezésre jogosult tisztviselő kockázatelemzésére -, az engedélyezésre jogosult tisztviselő biztosíték nyújtására kötelezheti:

a) a szerződő feleket vagy a kedvezményezetteket az előfinanszírozási kifizetéshez kapcsolódó pénzügyi kockázatok korlátozása érdekében (a továbbiakban: előfinanszírozási garancia);

b) a szerződő feleket a szerződésben foglalt érdemi kötelezettségeknek való megfelelés biztosítása céljából, építési beruházás, árubeszerzés vagy összetett szolgáltatások esetében (a továbbiakban: teljesítési biztosíték);

c) a szerződő feleket a szerződés teljeskörű teljesítésének biztosítása céljából, a szerződéses kötelezettség fennállása alatt (a továbbiakban: jólteljesítési biztosíték).

A JRC mentesül a biztosíték nyújtására vonatkozó kötelezettség alól.

Előfinanszírozási biztosíték előírása helyett a vissza nem térítendő támogatások esetében az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő elrendelheti a kifizetések részletekre való bontását.

(2) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő határoz arról, hogy a biztosítékot euróban vagy a szerződés vagy a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás pénznemében kell megadni.

(3) A biztosítékot az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által elfogadott bank vagy felhatalmazással rendelkező pénzügyi intézmény nyújtja.

A szerződő fél vagy a kedvezményezett kérésére, és feltéve, hogy ezt az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő elfogadja:

a) az (1) bekezdés első albekezdésének a), b) és c) pontjában említett biztosíték a szerződő fél vagy a kedvezményezett és egy harmadik fél által nyújtott, egyetemleges felelősségen alapuló biztosítékkal is helyettesíthető;

b) a (1) bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett garancia ugyanazon vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásban részt vevő kedvezményezettek által nyújtott visszavonhatatlan és feltétlen készfizető kezességgel is helyettesíthető.

(4) A biztosítéknyújtás célja az, hogy a bank, a pénzügyi intézmény vagy a harmadik személy visszavonhatatlan biztosítékot nyújt vagy készfizető kezességet vállal a szerződő fél vagy kedvezményezett kötelezettségeiért.

(5) Amennyiben a szerződés vagy a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás végrehajtása során az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő megállapítja, hogy az alkalmazandó nemzeti jog értelmében a kezes már nem jogosult arra, hogy biztosítékot nyújtson, úgy kötelezi a szerződő felet vagy a kedvezményezettet arra, hogy az ilyen kezes által nyújtott biztosítékot váltsa fel.

153. cikk

Előfinanszírozási biztosíték

(1) Az előfinanszírozási biztosíték összege nem haladhatja meg az előfinanszírozás összegét és elegendő ideig érvényesnek kell lennie ahhoz, hogy lehívható legyen.

(2) Az előfinanszírozási biztosíték felszabadítására akkor kerül sor, amikor az előfinanszírozás összegét levonják a szerződő fél vagy a kedvezményezett javára a szerződés vagy a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás feltételeinek megfelelően teljesített időközi kifizetésekből vagy egyenlegkifizetésekből.

VI. CÍM

KÖZVETETT IRÁNYÍTÁS

154. cikk

Közvetett irányítás

(1) A 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja szerint uniós források vagy költségvetési biztosítékok kezelésével megbízott személyeket és szervezeteket átlátható és a tevékenység jellegével igazolható módon kell kiválasztani, amely nem vezethet összeférhetetlenséghez. A 62. cikk (1) bekezdése első albekezdése c) pontjának ii., v. és vii. alpontja szerinti szervezetek esetében a kiválasztás során emellett megfelelő módon figyelembe kell venni pénzügyi és működési kapacitásaikat.

Amennyiben a személy vagy szervezet kilétét alap-jogiaktus határozza meg, a 35. cikk szerinti pénzügyi kimutatásnak az adott személy vagy szervezet kiválasztásának indokolását is tartalmaznia kell.

Olyan hálózati végrehajtás esetén, amely legalább egy szerv kijelölését igényli érintett tagállamonként, illetve országonként, a szervet az érintett tagállam vagy ország jelöli ki az alap-jogiaktussal összhangban. Minden más esetben a Bizottság jelöli ki az ilyen szerveket, egyetértésben az érintett tagállamokkal, illetve országokkal.

(2) A 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja szerint uniós források vagy költségvetési biztosítékok kezelésével megbízott személyek és szervezetek tiszteletben tartják a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az átláthatóság és a megkülönböztetésmentesség elvét, és biztosítják az uniós fellépés láthatóságát. Ha a Bizottság a 130. cikknek megfelelően pénzügyikeret-partnerségi megállapodásokat hoz létre, ezeket az elveket e megállapodásokban részletesen ki kell fejteni.

(3) A hozzájárulási, finanszírozási vagy garanciamegállapodások aláírása előtt a Bizottság ugyanolyan szinten biztosítja az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, mint amikor a Bizottság végrehajtja a költségvetést a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjával összhangban. A Bizottságnak ennek érdekében értékelnie kell az uniós forrásokat felhasználó személyek vagy szervezetek által alkalmazott rendszereket, szabályokat és eljárásokat, amennyiben az ilyen rendszerekre, szabályokra és eljárásokra támaszkodni kíván a fellépés végrehajtása tekintetében, vagy az e cikk (5) bekezdésével összhangban megfelelő felügyeleti intézkedéseket tesz.

(4) Az arányosság elvének megfelelően és megfelelő figyelemmel az intézkedés jellegére és a hozzá fűződő pénzügyi kockázatokra, a Bizottság értékeli, hogy az uniós forrásokat a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja szerint felhasználó személyek és szervezetek:

a) a nemzetközileg bevált módszereken alapuló és különösen a szabálytalanságok és a csalások megelőzését, feltárását és korrekcióját lehetővé tevő, eredményes és hatékony belső kontrollrendszert hoznak létre és biztosítják annak működését;

b) pontos, teljeskörű és megbízható információkat időben biztosító számviteli rendszert alkalmaznak;

c) az érintett személytől vagy szervezettől funkcionálisan független ellenőrzési szolgálat által, nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardok szerint elvégzett, független külső ellenőrzésnek vetik alá magukat;

d) megfelelő szabályokat és eljárásokat alkalmaznak a harmadik országok finanszírozása terén, ideértve az átlátható, megkülönböztetésmentes, hatékony és eredményes felülvizsgálati eljárásokat, a jogosulatlanul kifizetett összegek visszafizettetésére vonatkozó szabályokat és a finanszírozáshoz jutásból történő kizárásra vonatkozó szabályokat;

e) a 38. cikkben előírttal egyenértékű tájékoztatást tesznek közzé címzettjeikről;

f) biztosítják a személyes adatok védelmét 5. cikkben említettekkel azonos módon.

Ezenfelül a személyekkel vagy szervezetekkel egyetértésben a Bizottság a szervezetek vagy személyek egyéb szabályait és eljárásait, például a személyek vagy szervezetek igazgatási költségelszámolási gyakorlatát is értékelheti. Az értékelés eredményei alapján a Bizottság határozhat arról, hogy támaszkodni fog az adott szabályokra és eljárásokra.

Az első és a második albekezdésnek megfelelően értékelt személyek vagy szervezetek indokolatlan késedelem nélkül értesítik a Bizottságot az általuk alkalmazott rendszerek, szabályok vagy eljárások mindazon érdemi változásairól, amelyek a Bizottság által elvégzett értékelés megbízhatóságát érinthetik.

(5) Amennyiben az érintett személyek vagy szervezetek csak részben felelnek meg a (4) bekezdésnek, a Bizottság meghozza az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét biztosító megfelelő felügyeleti intézkedéseket. Ezeket az intézkedéseket a vonatkozó megállapodásokban ismertetni kell. Az Európai Parlament és a Tanács kérésére bármely ilyen intézkedésről a rendelkezésükre kell bocsátani a megfelelő információkat.

(6) A Bizottság dönthet úgy, hogy a (3) és a (4) bekezdésben említettek szerint nem ír elő előzetes vizsgálatot:

a) a 70. és a 71. cikkben említett uniós szervek esetében, valamint a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdése c) pontjának viii. alpontjában említett uniós szervek vagy személyek esetében, amennyiben ezek a Bizottság előzetes hozzájárulásával pénzügyi szabályozást fogadtak el;

b) harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek esetében, amennyiben továbbra is a Bizottság viseli az Unió pénzügyi érdekeinek kellő védelmét biztosító pénzügyi irányítási felelősséget; vagy

c) a Bizottság által specifikusan előírt eljárások esetében, ideértve a Bizottság saját eljárásait és az alap-jogiaktusban előírt eljárásokat is.

(7) Amennyiben a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja szerinti személyek vagy szervezetek által alkalmazott rendszereket, szabályokat vagy eljárásokat megfelelőnek értékelték, e címnek megfelelően felhasználhatók az e személyeknek vagy szervezeteknek előirányzott uniós hozzájárulások. Ha az említett személyek vagy szervezetek pályázati felhívásban vesznek rész, be kell tartaniuk a VIII. címében foglalt pályázati felhívás szabályait. Ilyen esetben az engedélyezésre jogosult tisztviselő vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás helyett hozzájárulási megállapodás vagy finanszírozási megállapodás aláírásáról határozhat.

155. cikk

Az uniós források és költségvetési biztosítékok végrehajtása

(1) Az uniós forrásokat vagy költségvetési biztosítékokat igénybe vevő személyek és szervezetek a Bizottság rendelkezésére bocsátják a következőket:

a) az uniós források vagy költségvetési biztosíték végrehajtására és a 125. cikk (1) bekezdése első albekezdésének e) pontjában említett feltételek teljesítésére, illetve eredmények elérésére vonatkozó jelentés;

b) amennyiben a hozzájárulás költségtérítés, a felmerült kiadásokra vonatkozó elszámolások;

c) az a) és adott esetben a b) pontban említett információkra vonatkozó vezetői nyilatkozat, amely megerősíti, hogy:

i. az információ megfelelő módon feltüntetett, teljeskörű és pontos;

ii. az uniós forrásokat az eredetileg tervezett célra fordították a hozzájárulási megállapodásokban, finanszírozási megállapodásokban vagy garanciamegállapodásokban, vagy adott esetben az ágazatspecifikus szabályokban meghatározottak szerint;

iii. a bevezetett kontrollrendszerek szükséges mértékben garantálják a mögöttes tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét;

d) a végső ellenőrzési jelentések és a kontrollok összefoglalója, beleértve a rendszerekben feltárt hibák és gyengeségek jellegének és mértékének elemzését, valamint a megtett vagy megtenni tervezett korrekciós intézkedéseket.

Az ellenőrzési eredményeknek a 127. cikkben említettek szerinti átvétele esetén az e bekezdés első albekezdésének d) pontjában említett összefoglalóba bele kell foglalni a teljes alapul szolgáló ellenőrzési dokumentációt is.

Az érintett pénzügyi év vége előtt befejeződő intézkedések esetében a zárójelentés helyettesítheti az első albekezdés c) pontjában említett vezetői nyilatkozatot, amennyiben azt a következő pénzügyi év február 15-e előtt benyújtják.

Az első albekezdésben említett dokumentumokhoz mellékelni kell egy független ellenőrző szerv nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardok szerint kiadott véleményét. A véleménynek tartalmaznia kell, hogy a kontrollrendszerek megfelelően és költséghatékonyan működnek-e, valamint hogy a mögöttes tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek-e. A véleményben közölni kell azt is, ha az ellenőrzési tevékenység alapján kétségbe vonható az első albekezdés c) pontjában említett vezetői nyilatkozatban szereplő megállapítások helytállósága. Ilyen vélemény hiányában, az engedélyezésre jogosult tisztviselő egyéb független eszközök révén gondoskodhat egyenértékű bizonyosságról.

Az első albekezdésben említett dokumentumokat legkésőbb a következő pénzügyi év február 15-éig kell benyújtani a Bizottságnak. A harmadik albekezdésben említett véleményt legkésőbb ezen év március 15-ig kell benyújtani a Bizottságnak.

Az e bekezdésben meghatározott kötelezettségek nem érintik az EBB-vel, az EBA-val, a tagállami szervezetekkel, a nemzetközi szervezetekkel és harmadik országokkal megkötött megállapodásokat. A vezetői nyilatkozat tekintetében az ilyen megállapodásoknak legalább arra kötelezniük kell ezeket a szervezeteket, hogy évente nyilatkozatot nyújtsanak be a Bizottság számára, amelyben kijelentik, hogy az adott pénzügyi évben az uniós forrásokat a 154. cikk (3) és (4) bekezdése és az említett megállapodásokban foglalt kötelezettségek szerint használták fel és számolták el. Ez a nyilatkozat beépíthető a zárójelentésbe, amennyiben a végrehajtott intézkedés 18 hónapnál nem hosszabb.

(2) Az uniós forrásokat felhasználó személyeknek és szervezeteknek:

a) be kell tartaniuk a vonatkozó uniós jogszabályi rendelkezéseket és az elfogadott nemzetközi standardokat, és ennek megfelelően tartózkodniuk kell az olyan tevékenységek támogatásától, amelyek hozzájárulnak a pénzmosáshoz, a terrorizmus finanszírozásához, az adókikerüléshez, az adócsaláshoz vagy az adókijátszáshoz;

b) a pénzügyi eszközöknek és a költségvetési biztosítékoknak a X. cím szerinti végrehajtása során tartózkodniuk kell attól, hogy új vagy megújított műveletekben vegyenek részt olyan országban, illetve területen létesített vagy letelepedett szervezetekkel, amelyek szerepelnek a nem együttműködő országokra és területekre vonatkozó megfelelő uniós szakpolitikai jegyzékben, vagy amelyeket az (EU) 2015/849 irányelv 9. cikkének (2) bekezdése alapján kiemelt kockázatot jelentő harmadik országként jelölt meg a Bizottság, vagy amelyek ténylegesen nem felelnek meg az uniós vagy a nemzetközileg elfogadott, átláthatóságra és információcserére vonatkozó adózási standardoknak.

Szervezetek csak abban az esetben térhetnek el az első albekezdés b) pontjától, ha a projektet ténylegesen az egyik ilyen országban vagy területen hajtják végre, és semmi nem utal arra, hogy az adott művelet az első albekezdés a) pontjában felsorolt kategóriák valamelyikébe tartozik.

A X. címmel összhangban pénzügyi eszközöket és költségvetési biztosítékokat végrehajtó pénzügyi közvetítőkkel, szervezetekkel való megállapodáskötéskor az e bekezdésben említett követelményeket át kell ültetni a megfelelő megállapodásokba, és a pénzügyi közvetítőktől jelentést kell kérni azok betartásáról.

(3) A X. címmel összhangban pénzügyi eszközöket és költségvetési biztosítékokat végrehajtó személyek és szervezetek kötelesek betartani az uniós jogban a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzésére vonatkozóan előírt elveket és standardokat, különösen az (EU) 2015/847 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 22 ) és az (EU) 2015/849 irányelv rendelkezéseit. Az e rendelet alapján nyújtott támogatást függővé kell tenniük a tényleges tulajdonosra vonatkozó, (EU) 2015/849 irányelv szerinti adatszolgáltatástól, és országonkénti bontásban nyilvánosságra kell hozniuk a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 23 ) 89. cikkének (1) bekezdésében említett adatokat.

(4) A Bizottság ellenőrzi, hogy az uniós forrásokat vagy a költségvetési biztosítékokat a vonatkozó megállapodásokban meghatározott feltételeknek megfelelően használták-e fel. Ha a személy vagy szervezet költségeit a 125. cikk (1) bekezdése első albekezdése c), d) és e) pontjának megfelelően egyszerűsített költségelszámolási opció alapján térítik meg, a 181. cikk (1)-(5) bekezdése és a 182-185. cikk értelemszerűen alkalmazandók. Ha az uniós forrásokat vagy a költségvetési biztosítékokat a vonatkozó megállapodásokban meghatározott kötelezettségeket megszegve használták fel, a 131. cikk alkalmazandó.

(5) A több támogatót tömörítő fellépések esetében, amennyiben az uniós hozzájárulás költségtérítés, a (4) bekezdésben foglalt eljárás annak ellenőrzését jelenti, hogy a Bizottság által az érintett fellépésre kifizetettnek megfelelő összeget a személy vagy szervezet a vonatkozó vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásban, hozzájárulási megállapodásban vagy finanszírozási megállapodásban meghatározott feltételeknek megfelelően használta fel.

(6) A hozzájárulási megállapodásban, a finanszírozási megállapodásban és a garanciamegállapodásban egyértelműen meg kell határozni az uniós forrásokat felhasználó személy vagy szervezet felelősségét és kötelezettségeit - ideértve a 129. cikkben foglalt kötelezettségeket is -, valamint a hozzájárulás folyósításának feltételeit. Az ilyen megállapodásokban szükség esetén meg kell határozni a kölcsönösen megállapodott javadalmazást is amelynek igazodnia kell - kellően figyelembe véve a válság és instabilitás által jellemzett helyzeteket -, azokhoz a feltételekhez, amelyek alapján a fellépéseket végrehajtják, és amelynek adott esetben teljesítményalapúnak kell lennie. Az említett megállapodásoknak tartalmazniuk kell emellett a feladatok teljesítéséről szóló, a Bizottságnak benyújtandó jelentésekre vonatkozó szabályokat, a tervezett eredményeket és a teljesítmény mérésére szolgáló mutatókat, továbbá az uniós forrásokkal gazdálkodó személyek vagy szervezetek azon kötelezettségét, hogy a Bizottságot késedelem nélkül értesítsék az észlelt csalásokról és szabálytalanságokról, valamint az azok nyomán hozott intézkedésekről.

(7) Az Európai Parlament és a Tanács kérésére valamennyi hozzájárulási megállapodást, finanszírozási megállapodást és garanciamegállapodást a rendelkezésükre kell bocsátani.

(8) E cikk az esetleges eseti hozzájárulási megállapodások kivételével nem alkalmazandó azon uniós szerveknek nyújtott uniós hozzájárulás esetében, amelyekre a 70. és a 71. cikk alapján külön mentesítési eljárás vonatkozik.

156. cikk

Közvetett irányítás nemzetközi szervezetekkel

(1) A Bizottság a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdése c) pontjának ii. alpontjával összhangban, a nemzetközi megállapodásokkal létrehozott nemzetközi közjogi szervezetekkel (a továbbiakban: nemzetközi szervezetek) és ilyen szervezetek által létrehozott szakosított intézményekkel közvetett módon hajtja végre a költségvetést. Ezeket a megállapodásokat a 154. cikk (3) bekezdésével összhangban, a Bizottság által végzett értékelés részeként el kell juttatni a Bizottsághoz.

(2) A következő szervezetek nemzetközi szervezetnek minősülnek:

a) a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága;

b) a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége.

(3) A Bizottság megfelelő indokolással határozatot fogadhat el adott nonprofit szervezet nemzetközi szervezetnek való minősítéséről, feltéve, hogy a nonprofit szervezet megfelel az alábbi feltételeknek:

a) jogi személyiséggel és autonóm irányítási szervekkel rendelkezik;

b) általános nemzetközi érdekű egyedi feladatok végrehajtására hozták létre;

c) legalább hat tagállam tagja a nonprofit szervezetnek;

d) megfelelő pénzügyi garanciákat nyújt;

e) állandó struktúra alapján és olyan rendszerekkel, szabályokkal és eljárásokkal összhangban működik, amelyeket a 154. cikk (3) bekezdésével összhangban értékelni lehet.

(4) Ha valamely nemzetközi szervezet közvetett irányítás keretében használ fel uniós forrásokat, a vele megkötött ellenőrzési megállapodás alkalmazandó.

157. cikk

Közvetett irányítás tagállami szervezetekkel

(1) A Bizottság a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdése c) pontjának v. és vi. pontjával összhangban közvetett módon, tagállami szervezetekkel is végrehajthatja a költségvetést.

(2) Amikor a Bizottság tagállami szervezetekkel közvetett módon hajtja végre a költségvetést, és támaszkodik e szervezeteknek a 154. cikk (3) és (4) bekezdésével összhangban értékelt rendszereire, szabályaira és eljárásaira.

(3) A tagállami szervezetekkel a 130. cikk alapján megkötött pénzügyikeret-partnerségi megállapodásokban részletesebben meg kell határozni a tagállami szervezetek rendszereire, szabályaira és eljárásaira való támaszkodás mértékét és módjait, és a 126. és a 127. cikkben említett, értékelések és ellenőrzési eredmények átvételére vonatkozó egyedi rendelkezéseket is tartalmazhatnak.

158. cikk

Közvetett irányítás harmadik országokkal

(1) A Bizottság a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdése c) pontjának i. alpontjával összhangban, harmadik országokkal vagy az adott ország által kijelölt szervekkel közvetett módon hajtja végre a költségvetést, a harmadik országban történő uniós intézkedést ismertető és a fellépés különböző részeihez tartozó végrehajtási módszert is rögzítő finanszírozási megállapodás megkötése révén.

(2) A közvetett módon végrehajtott fellépés azon része tekintetében, amelyet a harmadik országokkal vagy az általa kijelölt szervekkel hajtanak végre, a finanszírozási megállapodásban a 155. cikk (5) bekezdésében említett elemeken túl egyértelműen meg kell határozni a források felhasználásában a harmadik ország és a Bizottság által ellátott szerepet és feladatokat. A finanszírozási megállapodásban emellett meg kell határozni a harmadik ország által az uniós források felhasználása során alkalmazott szabályokat és eljárásokat.

159. cikk

Vegyes finanszírozási műveletek

(1) A vegyes finanszírozási műveleteket vagy a Bizottság vagy a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja szerinti, az uniós forrásokat felhasználó személyek vagy szervezetek irányítják.

(2) Pénzügyi eszközök és költségvetési biztosítékok vegyes finanszírozási eszközön vagy platformon keresztül történő igénybevétele esetén a X. cikk alkalmazandó.

(3) A vegyes finanszírozási eszközök vagy platformok keretében végrehajtott pénzügyi eszközök és költségvetési biztosítékok esetében a 209. cikk (2) bekezdése első albekezdésének h) pontjában előírt kötelezettség akkor tekintendő teljesítettnek, ha az előzetes értékelésre az adott vegyes finanszírozási eszköz vagy platform létrehozása előtt kerül sor.

(4) A 249. cikk szerinti éves jelentéseket a vegyes finanszírozási eszköz vagy a platform szintjén kell összeállítani, az eszközhöz vagy a platformhoz csoportosított minden finanszírozási eszköz és költségvetési biztosíték figyelembevételével, egyértelműen megjelölve azonbelül a különböző pénzügyi támogatási formákat.

VII. CÍM

KÖZBESZERZÉS ÉS KONCESSZIÓK

1. FEJEZET

Közös rendelkezések

160. cikk

A szerződésekre alkalmazandó elvek és hatály

(1) Minden, egészében vagy részben a költségvetés által finanszírozott szerződésnek tiszteletben kell tartania az átláthatóság, az arányosság, az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség elvét.

(2) Minden szerződést a lehető legszélesebb körben kell pályáztatni, kivéve a 164. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett eljárás alkalmazásakor.

A szerződés tervezett értéke nem határozható meg az alkalmazandó szabályok megkerülésének céljával, és a szerződés nem is bontható részekre e célból.

Az ajánlatkérő szervnek adott esetben több tételre kell bontania a szerződést, kellő figyelemmel a széles körű verseny biztosítására.

(3) Az ajánlatkérő szervek nem alkalmazhatják a keretszerződéseket nem megfelelően vagy oly módon, amelynek célja vagy tényleges hatása a verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása.

(4) A JRC a kutatási és technológiafejlesztési előirányzatokon kívül más előirányzatokból is részesülhet finanszírozásban, az egészében vagy részben a költségvetésből finanszírozott közbeszerzési eljárásokban való részvétele tekintetében.

(5) Az e rendeletben meghatározott közbeszerzési szabályok az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elve kivételével nem alkalmazandók a JRC harmadik felek megbízásából végzett tevékenységeire.

161. cikk

A közbeszerzésre vonatkozó melléklet és a felhatalmazás gyakorlása

A közbeszerzésre vonatkozó részletes szabályokat e rendelet I. melléklete tartalmazza. Annak biztosítása érdekében, hogy az uniós intézmények - amikor saját felelősségükre ítélnek oda szerződéseket - ugyanazokat az előírásokat alkalmazzák, amelyeket a 2014/23/EU és a 2014/24/EU irányelv hatálya alá tartozó ajánlatkérő szerveknek alkalmazniuk kell, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet I. mellékletét e rendelet 269. cikkével összhangban módosítsa annak érdekében, hogy ezt a mellékletet összhangba hozza ezen irányelvek módosításaival, és bevezesse az ehhez kapcsolódó technikai módosításokat.

162. cikk

Vegyes szerződések és közös közbeszerzési szójegyzék

(1) A legalább kétféle közbeszerzést (építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatásnyújtás), illetve koncessziót (építési vagy szolgáltatási), vagy közbeszerzést és koncessziót egyaránt magában foglaló vegyes szerződést azon feltételek szerint kell odaítélni, amelyek a kérdéses szerződés fő tárgyának megfelelő közbeszerzéstípusra alkalmazandók.

(2) Árubeszerzésből és szolgáltatásnyújtásból álló vegyes szerződések esetében a fő tárgyat az egyes árubeszerzések és szolgáltatások értékének összehasonlítása alapján kell meghatározni.

Az egyféle közbeszerzést (építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatásnyújtás) és koncessziót (építési vagy szolgáltatási) magában foglaló szerződést az érintett közbeszerzési szerződésre alkalmazandó rendelkezésekkel összhangban kell odaítélni.

(3) E cím nem alkalmazandó az EBB-vel vagy az EBA-val megkötött, technikai segítségnyújtásra irányuló szerződésekre.

(4) A közbeszerzés keretében a nómenklatúrákra tett hivatkozások esetében mindenkor a 2195/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 24 ) meghatározott közös közbeszerzési szójegyzéket (a továbbiakban: CPV) kell használni.

163. cikk

Közzétételi intézkedések

(1) Az ajánlatkérő szerv a 175. cikk (1) bekezdésében vagy a 178. cikkben említett értékhatárt elérő vagy túllépő valamennyi eljárásra vonatkozóan köteles közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában:

a) az eljárást megindító hirdetményt, kivéve a 164. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett eljárás esetében;

b) az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót.

(2) A 175. cikk (1) bekezdésében vagy a 178. cikkben említett értékhatár alatti eljárásokat a megfelelő módon kell meghirdetni.

(3) Az eljárás eredményére vonatkozó egyes információk közzétételétől el lehet tekinteni, amennyiben ez akadályozná a bűnüldözést vagy egyéb módon közérdeket sértene, sértené a gazdasági szereplők jogos üzleti érdekeit, vagy torzíthatja a tisztességes versenyt közöttük.

164. cikk

Közbeszerzési eljárások

(1) A koncessziós szerződés vagy közbeszerzési szerződés - beleértve a keretszerződéseket is - odaítélésére irányuló közbeszerzési eljárás lehet:

a) nyílt eljárás;

b) meghívásos eljárás, dinamikus beszerzési rendszerben is;

c) tervpályázat;

d) tárgyalásos eljárás, beleértve a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást is;

e) versenypárbeszéd;

f) tárgyalásos versenyeljárás;

g) innovációs partnerség;

h) a részvételi szándék kifejezésére való felhívást magában foglaló eljárás.

(2) Nyílt eljárás esetében bármely érdekelt gazdasági szereplő tehet ajánlatot.

(3) Meghívásos eljárás, versenypárbeszéd, tárgyalásos versenyeljárás és innovációs partnerség esetében bármely gazdasági szereplő kérelmezheti a részvételt az ajánlatkérő szerv által előírt információ benyújtásával. Az ajánlatkérő szervnek mindazon részvételre jelentkezőket fel kell kérnie ajánlat benyújtására, akik vagy amelyek megfelelnek a kiválasztási szempontoknak, és akik vagy amelyek az ajánlat benyújtása tekintetében nincsenek a 136. cikk (1) bekezdésében és a 141. cikk (1) bekezdésében említett helyzetekben.

Az első albekezdés ellenére, az ajánlatkérő szerv objektív és megkülönböztetésmentes alkalmassági követelmények alapján korlátozhatja az eljárásban való részvételre felkérendő jelentkezők számát, és a kiválasztási szempontokat az eljárást megindító hirdetményben vagy a részvételi szándék kifejezésére való felhívásban ismertetnie kell. A felkért jelentkezők létszámának elegendőnek kell lennie a valódi verseny biztosításához.

(4) Az ajánlatkérő szervnek minden tárgyalást magában foglaló eljárásban tárgyalnia kell az ajánlattevőkkel az eredeti és minden azt követő ajánlatukról vagy azok részeiről - a végleges ajánlat kivételével - az ajánlatok tartalmának javítása érdekében. A közbeszerzési dokumentumokban meghatározott minimumkövetelményekről és szempontokról nem lehet tárgyalni.

Az ajánlatkérő szerv az eredeti ajánlat alapján, tárgyalás nélkül is odaítélheti a szerződést, amennyiben a közbeszerzési dokumentumokban fenntartotta magának ezt a lehetőséget.

(5) Az ajánlatkérő szerv az alábbiak szerint alkalmazhatja az eljárásokat:

a) a nyílt vagy a meghívásos eljárást bármilyen beszerzés céljára;

b) a részvételi szándék kifejezésére való felhívást magában foglaló eljárást a 175. cikk (1) bekezdésében említett értékhatár alatti szerződések esetében, jövőbeli meghívásos ajánlattételi felhívásokhoz kapcsolódóan ajánlat benyújtására felkérendő részvételre jelentkezők előválogatására, vagy pedig részvételi jelentkezések vagy ajánlatok benyújtására felkérendő értékesítők listájának összeállítására;

c) a tervpályázatot olyan tervnek vagy tervrajznak a megszerzésére, amelyet versenyeztetés után egy bírálóbizottság választ ki;

d) az innovációs partnerséget valamilyen innovatív termék, szolgáltatás vagy innovatív építési beruházás kifejlesztésére, majd ezt követően a létrejött áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások megvásárlására;

e) a tárgyalásos versenyeljárást vagy a versenypárbeszédet koncessziós szerződésekre, a 2014/24/EU irányelv XIV. mellékletében említett szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekre, olyan esetekben, amikor egy nyílt vagy meghívásos eljárás keretében az eredeti eljárás lezárásáig kizárólag szabálytalan vagy érvénytelen ajánlatok érkeztek be, valamint olyan esetekben, amikor ezt az e rendelet I. mellékletében részletesen meghatározott konkrét körülmények indokolják, amelyek többek között a szerződés tárgyának jellegéhez vagy összetettségéhez vagy az adott szerződéstípushoz kapcsolódnak;

f) a tárgyalásos eljárást a 175. cikk (1) bekezdésében említett értékhatár alatti szerződések esetében, illetve a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást a 2014/24/EU irányelv hatályán kívül eső konkrét beszerzéstípusok esetében vagy az e rendelet I. mellékletében világosan meghatározott rendkívüli körülmények fennállása esetén.

(6) Egy dinamikus beszerzési rendszernek a teljes időtartama alatt nyitva kell állnia minden olyan gazdasági szereplő előtt, aki vagy amely megfelel az alkalmassági követelményeknek.

A dinamikus beszerzési rendszerben történő közbeszerzésre az ajánlatkérő szervnek a meghívásos eljárás szabályait kell alkalmaznia.

165. cikk

Intézményközi közbeszerzés és közös közbeszerzés

(1) Amennyiben a szerződésben vagy a keretszerződésben két vagy több uniós intézmény, végrehajtó ügynökség vagy a 70. és a 71. cikkben említett uniós szerv érdekelt, és amennyiben ezáltal lehetőség van a hatékonyság javítására, az érintett ajánlatkérő szervek intézményközi alapon, az egyik ajánlatkérő szerv vezetésével bonyolíthatják le az eljárást és kezelhetik a későbbi szerződést vagy keretszerződést.

Az intézményközi eljárásokban az EUSZ V. címének alapján, a KKBP terén konkrét tevékenységek végrehajtásával megbízott szervek vagy személyek és az Európai Iskolák Igazgatótanácsának titkári hivatala is részt vehetnek.

A keretszerződés feltételei csak a közbeszerzési dokumentumokban e célból azonosított ajánlatkérő szervek és a keretszerződésben részes gazdasági szereplők között alkalmazhatók.

(2) Amennyiben egy szerződésre vagy keretszerződésre egy uniós intézmény és egy vagy több tagállami ajánlatkérő szerv közös intézkedésének végrehajtásához van szükség, az uniós intézmény és az ajánlatkérő szervek lebonyolíthatják a közbeszerzési eljárást közösen.

Közös közbeszerzést EFTA-államokkal és az Unió tagjelölt országaival is lehet folytatni, amennyiben ezt a lehetőséget valamely két- vagy többoldalú megállapodás kifejezetten előírja.

Az uniós intézményekre vonatkozó eljárási rendelkezéseket kell alkalmazni a közös közbeszerzési eljárás esetén.

Amennyiben a szerződés teljes tervezett értékéből egy tagállami ajánlatkérő szervhez tartozó vagy általa kezelt rész legalább 50 %, vagy más, megfelelően indokolt esetekben az uniós intézmény dönthet úgy, hogy a tagállami ajánlatkérő szervre vonatkozó eljárási szabályok legyenek alkalmazandók a közös közbeszerzésre, feltéve, hogy e szabályok egyenértékűnek tekinthetők az uniós intézményre vonatkozó szabályokkal.

A közös közbeszerzésben érintett uniós intézménynek, valamint a tagállamok, az EFTA-államok vagy uniós tagjelölt országok ajánlatkérő szervének meg kell állapodniuk különösen a részvételi jelentkezések és az ajánlatok értékelésének, továbbá a szerződés odaítélésének részletes gyakorlati szabályairól, valamint a szerződésre irányadó jogról és a vitás ügyekben illetékes bíróságról.

166. cikk

A közbeszerzési eljárás előkészítése

(1) A közbeszerzési eljárás megindítása előtt az ajánlatkérő szerv előzetes piaci konzultációt folytathat annak érdekében, hogy előkészítése az eljárást.

(2) Az ajánlatkérő szervnek a közbeszerzési dokumentumokban oly módon kell meghatároznia a közbeszerzés tárgyát, hogy ismerteti az igényeit és a kivitelezendő építési beruházások, illetve a beszerzendő áruk vagy nyújtandó szolgáltatások kívánt jellemzőit, és meghatározza az alkalmazandó kizárási kritériumokat, illetve kiválasztási és odaítélési feltételeket. Az ajánlatkérő szervnek meg kell jelölnie továbbá, hogy mely elemek jelentik azokat a minimumkövetelményeket, amelyeket valamennyi ajánlattevőnek teljesítenie kell. A minimumkövetelmények között elő kell írni az uniós jogban vagy a nemzeti jogban, a kollektív szerződésekben, illetve a 2014/24/EU irányelv X. mellékletében felsorolt alkalmazandó szociális és környezetvédelmi nemzetközi egyezményekben felsorolt hatályos környezetvédelmi, szociális és munkajogi kötelezettségeknek való megfelelést.

167. cikk

Az ajánlatok elbírálása

(1) A szerződések odaítélésére az odaítélési feltételek alapján kerülhet sor, feltéve, hogy az ajánlatkérő szerv ellenőrizte a következőket:

a) az ajánlat megfelel a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott minimumkövetelményeknek;

b) a részvételre jelentkezőt, illetve az ajánlattevőt nem zárták ki a 136. cikk alapján vagy nem utasították el a 141. cikk alapján;

c) a részvételre jelentkező, illetve ajánlattevő megfelel a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott kiválasztási szempontoknak, és esetében nem áll fenn olyan érdekellentét, amely negatívan befolyásolhatja a szerződés teljesítését.

(2) Az ajánlatkérő szervnek a kiválasztási szempontok szerint kell értékelnie a részvételre jelentkező, illetve az ajánlattevő alkalmasságát. A kiválasztási szempontok csak a szakmai tevékenység végzéséhez szükséges jogképességre és szabályozási szempontból vett alkalmasságra, a gazdasági és pénzügyi kapacitásra, valamint a műszaki és szakmai alkalmasságra vonatkozhatnak. A JRC-ről feltételezni kell, hogy teljesíti a pénzügyi kapacitásra vonatkozó követelményeket.

(3) Az ajánlatkérő szervnek az odaítélési feltételek szerint kell értékelnie az ajánlatot.

(4) Az ajánlatkérő szervnek a szerződés odaítélésekor a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot kell kiválasztania, ehhez pedig a következő három megközelítés egyikét kell alkalmaznia: legalacsonyabb ár, legalacsonyabb költség vagy legjobb ár-érték arány.

A legalacsonyabb költségre összpontosító módszer esetében az ajánlatkérő szervnek költséghatékonysági számítást kell végeznie, az életciklusköltség-elemzést is beleértve.

A legjobb ár-érték arányra összpontosító módszer esetében az ajánlatkérő szervnek az árat vagy a költséget, valamint a szerződés tárgyára vonatkozó egyéb minőségi kritériumokat kell figyelembe vennie.

168. cikk

Benyújtás, elektronikus kommunikáció és értékelés

(1) Az ajánlatkérő szervnek az ajánlatok és a részvételi jelentkezések beérkezésére vonatkozóan határidőt kell megállapítania az I. melléklet 24. pontjának megfelelően és figyelembe véve a beszerzés összetettségét, elegendő időt hagyva a gazdasági szereplőknek az ajánlatok elkészítéséhez.

(2) Az ajánlatkérő szerv - amennyiben ezt célszerűnek és arányosnak tartja - biztosíték benyújtását írhatja elő az ajánlattevőknek, ezzel biztosítva, hogy az ajánlatokat a szerződés aláírása előtt nem vonják vissza. Az előírt biztosíték a szerződés teljes tervezett értékének 1-2 %-a lehet.

Az ajánlatkérő szervnek a biztosítékokat a következők szerint kell feloldania:

a) az eljárás eredményéről szóló tájékoztatást követően az I. melléklet 30.2. pontjának b) vagy c) alpontjában említett elutasított ajánlattevők vagy ajánlatok tekintetében;

b) a szerződés aláírását követően az I. melléklet 30.2 pontjának e) alpontjában említett, rangsorolt ajánlattevők tekintetében.

(3) Az ajánlatkérő szervnek az összes részvételi jelentkezést és ajánlatot fel kell bontania. El kell azonban utasítania:

a) felbontás nélkül azokat a részvételi jelentkezéseket és ajánlatokat, amelyek a beérkezési határidő után érkeztek;

b) tartalmuk vizsgálata nélkül a már felbontva átvett ajánlatokat.

(4) Az ajánlatkérő szervnek a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott szempontok alapján a felbontási szakaszban a (3) bekezdésben foglaltak szerint el nem utasított összes részvételi jelentkezést vagy ajánlatot értékelnie kell a szerződés odaítélése vagy elektronikus árlejtés alkalmazása céljából.

(5) Az engedélyezésre jogosult tisztviselő a következő esetekben eltekinthet az értékelő bizottságnak a 150. cikk (2) bekezdése szerinti kinevezésétől:

a) a szerződés értéke nem éri el a 175. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárt;

b) az I. melléklet 11.1. pontja második albekezdése c) és e) pontjában, f) pontjának i. és iii. pontjában és h) alpontjában említett esetekben, kockázatelemzés alapján;

c) keretszerződésen belül verseny újbóli megnyitásakor, kockázatelemzés alapján;

d) a külső fellépések területén végrehajtott, 20 000 EUR-t meg nem haladó értékű eljárások esetében.

(6) El kell utasítani azokat a részvételi jelentkezéseket és ajánlatokat, amelyek nem tesznek eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott valamennyi minimumkövetelménynek.

169. cikk

Kapcsolattartás a közbeszerzési eljárás alatt

(1) Az ajánlatkérő szerv a részvételi jelentkezések vagy az ajánlatok beérkezésének határideje előtt kiegészítő információkat közölhet a közbeszerzési dokumentumokról, ha azokban hibát vagy kihagyást talál, vagy ha ezt a részvételre jelentkezők, illetve az ajánlattevők kérik. Ezen információkat minden részvételre jelentkezővel, illetve ajánlattevővel közölni kell.

(2) A részvételi jelentkezések, illetve az ajánlatok beérkezésének határideje után, kapcsolatfelvétel esetében mindenkor, és azokban a 151. cikkben említett, kellően indokolt esetekben is, amikor a kapcsolatfelvételre nem került sor, ezt dokumentálni kell és meg kell őrizni a közbeszerzési dokumentumban

170. cikk

A szerződés odaítéléséről szóló döntés, valamint a részvételre jelentkezők, illetve az ajánlattevők tájékoztatása

(1) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek a közbeszerzési dokumentumokban megállapított kiválasztási és odaítélési szempontokkal összhangban kell döntést hoznia arról, hogy kivel kell szerződést kötni.

(2) Az ajánlatkérő szerv minden olyan részvételre jelentkezőt, illetve ajánlattevőt, akinek vagy amelynek a részvételi jelentkezését, illetve ajánlatát elutasították, tájékoztat az elutasítás indokairól, valamint a 175. cikk (2) bekezdésében és a 178. cikk (1) bekezdésében említett várakozási időszakok időtartamáról.

Újabb versenyeztetéssel járó keretszerződés alapján odaítélt egyedi szerződések esetében az ajánlatkérő szervnek tájékoztatnia kell az ajánlattevőket az értékelés eredményéről.

(3) Az ajánlatkérő szervnek minden egyes olyan ajánlattevő számára, aki vagy amely nincs a 136. cikk 1) bekezdésében említett kizárást indokoló helyzetben, akit vagy amelyet nem utasítottak el a 141. cikknek megfelelően, és akinek vagy amelynek az ajánlata megfelel a közbeszerzési dokumentumoknak, tájékoztatást kell nyújtania a következők bármelyikéről, amennyiben az ezt írásban kéri:

a) a szerződést elnyerő ajánlattevő, illetve keretszerződés esetében az ajánlattevők neve, és - kivéve az újabb versenyeztetéssel járó keretszerződés alapján odaítélt egyedi szerződések esetében - a nyertes ajánlat jellemzői és viszonylagos előnyei, a fizetett ár vagy adott esetben a szerződés értéke;

b) az ajánlattevőkkel folytatott tárgyalás és párbeszéd előrehaladása.

Az ajánlatkérő szerv azonban dönthet úgy, hogy eltekint egyes információk közlésétől, amennyiben az akadályozná a bűnüldözést, közérdeket sértene, sértené a gazdasági szereplők jogos üzleti érdekeit, vagy torzíthatja a tisztességes versenyt közöttük.

171. cikk

A közbeszerzési eljárástól való elállás

Az ajánlatkérő szerv a szerződés aláírása előtt elállhat a közbeszerzési eljárástól anélkül, hogy a részvételre jelentkezők vagy az ajánlattevők jogot formálhatnának bármifajta kártérítésre.

A határozatot meg kell indokolni, és a lehető leghamarabb a részvételre jelentkezők, illetve az ajánlattevők tudomására kell hozni.

172. cikk

A szerződés teljesítése és módosítása

(1) A szerződés teljesítése nem kezdődhet meg annak aláírása előtt.

(2) Az ajánlatkérő szerv közbeszerzési eljárás nélkül kizárólag a (3) bekezdésben foglalt esetekben módosíthatja a szerződést vagy a keretszerződést, és csak akkor, ha a módosítás nem változtatja meg a szerződés vagy a keretszerződés tárgyát.

(3) A szerződések, a keretszerződések, illetve a keretszerződések alapján odaítélt egyedi szerződések a következő esetekben módosíthatók új közbeszerzési eljárás nélkül:

a) ha az eredeti szerződő félnek olyan szükségessé vált további építési beruházásokat, árubeszerzéseket vagy szolgáltatásokat kell végrehajtania, amelyek nem szerepeltek az eredeti közbeszerzésben, amennyiben a következő feltételek teljesülnek:

i. a szerződő fél nem változhat a meglévő berendezések, szolgáltatások vagy felszerelések tekintetében fennálló helyettesíthetőségi vagy átjárhatósági követelményekkel összefüggő műszaki okok miatt;

ii. a szerződő fél változása az ajánlatkérő szerv számára a költségek jelentős megnövekedését eredményezné;

iii. semmilyen áremelkedés - beleértve az egymást követő módosítások nettó együttes értékét - nem haladja meg az eredeti szerződés értékének 50 %-át;

b) ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

i. a módosítást olyan körülmények tették szükségessé, amelyeket egy kellő gondossággal eljáró ajánlatkérő szerv nem láthatott előre;

ii. az áremelkedés semmiképpen nem haladja meg az eredeti szerződés értékének 50 %-át;

c) ha a módosítás értéke nem éri el a következő értékhatárokat:

i. a külső fellépések esetében a 175. cikk (1) bekezdésében és az I. melléklet 38. pontjában említett, a módosítás idején alkalmazandó értékhatárok; és

ii. az eredeti szerződés értékének 10 %-a szolgáltatásnyújtásra és árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések, valamint építési vagy szolgáltatási koncessziós szerződések esetén, illetve az eredeti szerződés értékének 15 %-a építési beruházásra irányuló szerződések esetén;

d) ha mindkettő alábbi feltétel teljesül:

i. az eredeti közbeszerzési eljárás minimumkövetelményei nem módosulnak.;

ii. bármilyen ezt követő értékmódosításnak meg kell felelnie az ezen albekezdés c) pontjában meghatározott feltételeknek, kivéve abban az esetben, ha az értékmódosítás a közbeszerzési dokumentumok vagy a szerződéses rendelkezések szigorú alkalmazásának a következménye.

Az eredeti szerződés értékénél nem vehetők figyelembe az ármódosítások.

Az első albekezdés c) pontja szerinti esetben az egymást követő módosítások nettó együttes értéke nem haladhat meg semmilyen, az említett pont szerinti értékhatárt.

Az ajánlatkérő szervnek alkalmaznia kell a 163. cikkben foglalt utólagos közzétételi intézkedéseket.

173. cikk

Teljesítési biztosítékok és jólteljesítési biztosítékok

(1) A teljesítési biztosíték összege nem haladhatja meg a szerződés teljes értékének 10 %-át.

Az ajánlatkérő szerv az építési beruházás, árubeszerzés vagy összetett szolgáltatásnyújtás végleges elfogadását követően felszabadítja a teljesítési biztosíték teljes összegét egy olyan időszakon belül, amelyre a 116. cikk (1) bekezdésében meghatározott határidő vonatkozik, és amelyet rögzíteni kell a szerződésben. Az építési beruházás, árubeszerzés vagy összetett szolgáltatásnyújtás ideiglenes elfogadása esetén a teljesítési biztosíték részben vagy teljes összegben felszabadítható.

(2) A jólteljesítési biztosíték összege, amely nem haladhatja meg a szerződés teljes értékének 10 %-át, létrehozható a mindenkori időközi kifizetésekből vagy az egyenlegkifizetésből való levonások útján.

A jólteljesítési biztosíték összegét az ajánlatkérő szerv határozza meg a szerződés teljesítésével kapcsolatban azonosított kockázatok arányában, figyelembe véve a szerződés tárgyát, valamint az érintett ágazatban szokásos ügyleti feltételeket is.

A jólteljesítési biztosíték nem alkalmazható olyan esetekben, amikor az ajánlatkérő szerv teljesítési biztosítékot kért, és azt még nem szabadította fel.

(3) Az ajánlatkérő szerv jóváhagyásával a szerződő fél kérheti a jólteljesítési biztosíték 152. cikkben említett más típusú biztosítékkal való felváltását.

(4) Az ajánlatkérő szerv a szerződéses jótállási időszak lejártát követően köteles felszabadítani a jólteljesítési biztosítékot egy olyan időszakon belül, amelyre a 116. cikk (1) bekezdésében meghatározott határidő vonatkozik, és amelyet rögzíteni kell a szerződésben.

2. FEJEZET

Az Unió intézményei által saját felelősségükre odaítélt szerződésekre alkalmazandó rendelkezések

174. cikk

Az ajánlatkérő szerv

(1) Az uniós intézmények, valamint a 70. és a 71. cikkben említett végrehajtó ügynökségek és uniós szervek ajánlatkérő szervnek minősülnek a saját felelősségükre kötött szerződések esetében, kivéve abban az esetben, ha központi beszerző szervtől vásárolnak. Nem tekinthetők ajánlatkérő szervnek az említett uniós intézmények szervezeti egységei, amikor szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokat kötnek egymással.

Az első albekezdéssel összhangban ajánlatkérő szerveknek minősülő uniós intézmények a 60. cikkel összhangban átruházzák az ajánlatkérő szerv feladatainak ellátásához szükséges hatásköröket.

(2) Az egyes uniós intézményeken belül a megbízott vagy közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő feladata annak felmérése, hogy elérték-e a 175. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárokat.

175. cikk

Alkalmazandó értékhatárok és várakozási időszak

(1) A közbeszerzési szerződések és koncessziós szerződések odaítélése céljából az ajánlatkérő szervnek az e rendelet 164. cikkének (1) bekezdésében említett valamely eljárás kiválasztásakor tiszteletben kell tartania a 2014/24/EU irányelv 4. cikkének a) és b) pontjában foglalt értékhatárokat. Ezek az értékhatárok határozzák meg az e rendelet 163. cikkének (1) és (2) bekezdésében foglalt közzétételi intézkedéseket.

(2) Az e rendelet I. mellékletében meghatározott kivételekre és feltételekre is figyelemmel, az ajánlatkérő szerv az (1) bekezdésben említett értékhatárokat meghaladó értékű szerződések esetében a nyertes ajánlattevővel csak a várakozási időszak lejárta után írhatja alá a szerződést vagy keretszerződést.

(3) Elektronikus kommunikációs eszközök alkalmazása esetén a várakozási időszak 10 nap, egyéb eszközök alkalmazása esetében 15 nap.

176. cikk

A közbeszerzéshez való hozzáférés szabályai

(1) A közbeszerzési eljárásban való részvétel egyenlő feltételekkel áll nyitva minden, a Szerződések hatálya alá tartozó természetes és jogi személy előtt, és minden olyan harmadik országban letelepedett természetes és jogi személy előtt, amely ország külön megállapodással rendelkezik az Unióval a közbeszerzés területén, az ilyen megállapodásban megállapított feltételek mellett. A közbeszerzési eljárásban való részvétel nemzetközi szervezetek előtt is nyitva áll.

(2) A 160. cikk (4) bekezdésének alkalmazásában a JRC tagállamban bejegyzett jogi személynek tekintendő.

177. cikk

A Kereskedelmi Világszervezet közbeszerzési szabályai

Amennyiben a közbeszerzésről szóló, a Kereskedelmi Világszervezet keretében kötött többoldalú megállapodás alkalmazandó, úgy a közbeszerzési eljárás nyitva áll az azon államokban letelepedett gazdasági szereplők előtt is, amelyek megerősítették az említett megállapodást, mégpedig az abban megállapított feltételek mellett.

3. FEJEZET

A külső fellépés esetében alkalmazandó közbeszerzési rendelkezések

178. cikk

Közbeszerzés külső fellépés esetében

(1) Az e fejezet hatálya alá tartozó szerződésekre e cím 1. fejezetében foglalt általános közbeszerzési rendelkezések alkalmazandók, figyelemmel az I. melléklet 3. fejezetében meghatározott, a külső szerződések odaítélésére vonatkozó különös rendelkezésekre is. A 174-177. cikk nem alkalmazandó az e fejezet hatálya alá tartozó közbeszerzésre.

Az I. mellékletben meghatározott kivételekre és feltételekre is figyelemmel, az ajánlatkérő szerv a nyertes ajánlattevővel csak a várakozási időszak lejárta után írhatja alá a szerződést vagy keretszerződést. Elektronikus kommunikációs eszközök alkalmazása esetén a várakozási időszak 10 nap, egyéb eszközök alkalmazása esetében 15 nap.

A 163. cikk, a 164. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja, valamint e bekezdés második albekezdése csak a következő értékhatároktól alkalmazandó:

a) szolgáltatásra és árubeszerzésre irányuló szerződések esetében 300 000 EUR;

b) építési beruházásra irányuló szerződések esetében 5 000 000 EUR.

(2) Ez a fejezet a következőkre alkalmazandó:

a) olyan közbeszerzés, ahol a Bizottság nem saját felelősségére ítél oda szerződést;

b) a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja szerint uniós forrásokat felhasználó személyek vagy szervezetek általi közbeszerzés, amennyiben a 154. cikkben említett hozzájárulási vagy finanszírozási megállapodás úgy rendelkezik.

(3) A közbeszerzési eljárásokról a 158. cikkben említett finanszírozási megállapodásokban kell rendelkezni.

(4) E fejezet nem alkalmazandó az ágazatspecifikus alap-jogiaktusok alapján végrehajtott azon tevékenységekre, amelyek humanitárius válságkezelési segélyhez, polgári védelmi műveletekhez és humanitárius segítségnyújtási műveletekhez kapcsolódnak.

179. cikk

A külső fellépések területéhez tartozó közbeszerzésekben való részvétel szabályai

(1) A közbeszerzési eljárásban való részvétel egyenlő feltételekkel nyitva áll minden, a Szerződések hatálya alá tartozó személy előtt, és - az érintett együttműködési ágazatot szabályozó alap-jogiaktusok vonatkozó rendelkezéseivel összhangban - minden más természetes és jogi személy előtt. A közbeszerzési eljárásban való részvétel nemzetközi szervezetek előtt is nyitva áll.

(2) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által megfelelően megindokolt, kivételes körülmények esetén megengedhető, hogy az e cikk (1) bekezdésében említettektől eltérő, harmadik országbeli állampolgárok is pályázhassanak a szerződésekre.

(3) Amennyiben az áruk vagy szolgáltatások beszerzési piacának kiszélesítésére vonatkozó olyan megállapodást kell alkalmazni, amelyben az Unió szerződő fél, a költségvetésből finanszírozott szerződésekre vonatkozó közbeszerzési eljárások az (1) és a (2) bekezdésben említetteken kívül nyitva állnak más, harmadik országokban letelepedett természetes és jogi személyek előtt is, az említett megállapodásban megállapított feltételekkel.

VIII. CÍM

VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁSOK

1. FEJEZET

A vissza nem térítendő támogatások alkalmazási köre és formái

180. cikk

A vissza nem térítendő támogatások alkalmazási köre és formái

(1) Ez a cím a közvetlen irányítás keretében odaítélt vissza nem térítendő támogatásokra alkalmazandó.

(2) Vissza nem térítendő támogatás a következők finanszírozására ítélhető oda:

a) valamely uniós szakpolitikai célkitűzés elérésének segítésére szánt tevékenység (a továbbiakban: tevékenységi támogatás);

b) valamely olyan szerv működése, amelynek tevékenysége valamely uniós szakpolitika részét képező és azt támogató célkitűzés elérésére irányul (a továbbiakban: működési támogatás).

A működési támogatások az első albekezdés b) pontjában említett szerv munkaprogramjához nyújtott pénzügyi hozzájárulás formáját öltik.

(3) A vissza nem térítendő támogatások a 125. cikk (1) bekezdésében említett formákat ölthetik.

Amennyiben a vissza nem térítendő támogatás a finanszírozás olyan formáját ölti, amely a 125. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontja szerint nem kapcsolódik a költségekhez:

a) akkor az e címben, különösen a 182., a 184. és a 185. cikkben, a186. cikk (2), (3) és (4) bekezdésében, a 190. cikkben, a 191. cikk (3) bekezdésében és a 203. cikk (4) bekezdésében, a költségek elszámolhatóságával és ellenőrzésével kapcsolatban megállapított rendelkezések nem alkalmazandók.

b) a 181. cikk tekintetében csak az említett cikk (2) és (3) bekezdésében, az említett cikk (4) bekezdése első albekezdésének a) és d) pontjában és második albekezdésében, valamint az említett cikk (5) bekezdésében említett eljárás és követelmények alkalmazandók.

(4) Az egyes uniós intézmények tájékoztatási tevékenységekre is köthetnek közbeszerzési szerződést vagy nyújthatnak vissza nem térítendő támogatást. Vissza nem térítendő támogatás olyan esetben ítélhető oda, amikor a közbeszerzés alkalmazása a tevékenységek jellege miatt nem megfelelő.

(5) A JRC a kutatási és technológiafejlesztési előirányzatokon kívüli előirányzatokból is részesülhet finanszírozásban, ha az egészben vagy részben a költségvetésből finanszírozott, vissza nem térítendő támogatás odaítélésére vonatkozó eljárásokban vesz részt. Ilyen esetekben nem alkalmazandó sem a 196. cikk (1) bekezdésének a)-d) pontja, sem pedig a pénzügyi kapacitás vonatkozásában a 198. cikk (4) bekezdése.

181. cikk

Egyösszegű átalányok, egységköltségek és átalányfinanszírozás

(1) Amennyiben a támogatás a 125. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c), d) vagy e) pontjában említett egyösszegű átalányok, egységköltségek vagy százalékos átalányfinanszírozás formáját ölti, ez a cím alkalmazandó, azon rendelkezései kivételével, illetve a rendelkezései azon részeinek kivételével, amelyek a ténylegesen felmerült elszámolható költségek ellenőrzésére vonatkoznak.

(2) Amennyiben lehetséges és célravezető, az egyösszegű átalányokat, egységköltségeket vagy százalékos átalányt olyan módon kell meghatározni, amely lehetővé teszi, hogy kifizetésükre a konkrét kimenetek és/vagy eredmények megvalósítása után kerüljön sor.

(3) Ha az alap-jogiaktus másként nem rendelkezik, akkor az egyösszegű átalányok, az egységköltségek vagy az átalányfinanszírozás használatát - az érintett uniós intézmény belső szabályaival összhangban - az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek határozatban kell engedélyeznie.

(4) Az engedélyező határozatnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) az ilyen finanszírozási formák megfelelőségének indokolása, tekintettel a támogatott tevékenységek vagy munkaprogramok jellegére, valamint a szabálytalanságok és csalások kockázatára és a kontroll költségére;

b) az egyösszegű átalányok, egységköltségek és átalányfinanszírozás által fedezett, a 186. cikk (3) bekezdésének c), e) és f) pontjával és a 186. cikk (4) bekezdésével összhangban elszámolhatónak tekintendő költségek vagy költségkategóriák meghatározása, az alkalmazandó uniós szabályok szerint el nem számolható költségek kizárásával;

c) az egyösszegű átalányok, egységköltségek és átalányfinanszírozás meghatározására szolgáló módszerek. E módszereknek a következők valamelyikén kell alapulniuk:

i. statisztikai adatok, hasonlóan objektív eljárásmódok vagy belső szakértők által adott vagy az alkalmazandó szabályokkal összhangban beszerzett szakértői vélemény; vagy

ii. kedvezményezettenkénti megközelítés, a kedvezményezett tanúsított vagy ellenőrizhető korábbi adataira vagy szokásos költségelszámolási gyakorlataira való hivatkozással;

d) ha lehetséges, a kifizetés lényeges feltételei, ideértve adott esetben a kimenetek és/vagy eredmények elérését is;

e) ha az egyösszegű átalányok, egységköltségek és százalékos átalány alapját nem a kimenet és/vagy az eredmény képezi, akkor annak indokolása, hogy a kimenet és/vagy eredmény alapú megközelítés miért nem lehetséges vagy megfelelő.

Az első albekezdés c) pontjában említett módszereknek biztosítaniuk kell az alábbiakat:

a) a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének tiszteletben tartása, különös tekintettel az érintett összegek megfelelőségére az elvárt kimenetekhez és/vagy eredményekhez viszonyítva, figyelembe véve a tevékenységek vagy munkaprogramok által generált előrelátható bevételt;

b) a társfinanszírozás elvének és a kettős finanszírozás tilalma elvének való észszerű megfelelés.

(5) Az engedélyező határozat a program vagy programok időtartama alatt alkalmazandó, kivéve, ha ez a határozat másként nem rendelkezik.

Az engedélyező határozat az egyösszegű átalányok, az egységköltségek és a százalékos átalány több konkrét finanszírozási program esetében való alkalmazásra is kiterjedhet, ha a tevékenységek vagy a kiadások jellege lehetővé teszi a közös megközelítés alkalmazását. Ilyen esetekben az engedélyező határozatot a következők fogadhatják el:

a) az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselők, ha az összes érintett tevékenység a felelősségi területükhöz tartozik;

b) a Bizottság, ha ez a tevékenységek vagy a kiadások jellege miatt, vagy az érintett engedélyezésre jogosult tisztviselők számát tekintve indokolt.

(6) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő - legfeljebb a tevékenység teljes elszámolható közvetlen költségének 7 %-áig - engedélyezheti vagy előírhatja a kedvezményezett közvetett költségeinek átalányfinanszírozását. Magasabb százalékos átalány a Bizottság indokolással ellátott határozatával engedélyezhető. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek a 74. cikk (9) bekezdésében említett éves tevékenységi jelentésében be kell számolnia minden ilyen határozatról és az engedélyezett százalékos átalányfinanszírozásról, valamint meg kell indokolnia a határozatot.

(7) A fizetésben nem részesülő kkv-tulajdonosok és egyéb természetes személyek az (1)-(6) bekezdéssel összhangban engedélyezett egységköltségek alapján elszámolhatónak nyilváníthatják az egy fellépéssel összefüggésben vagy munkaprogram keretében elvégzett munkával kapcsolatban felmerült személyi költségeket.

(8) A kedvezményezettek az (1)-(6) bekezdéssel összhangban engedélyezett egységköltségek alapján elszámolhatónak nyilváníthatják az önkéntesek által elvégzett munkával összefüggésben felmerült személyi költségeket.

182. cikk

Egyszeri egyösszegű átalányok

(1) A 125. cikk (1) bekezdése első albekezdésének d) pontjában említett egyösszegű átalány fedezheti egy fellépés vagy munkaprogram összes elszámolható költségét (a továbbiakban: egyszeri egyösszegű átalány).

(2) A 181. cikk (4) bekezdésével összhangban, az egyszeri egyösszegű átalány összege meghatározható a fellépés vagy munkaprogram tervezett költségvetése alapján. Az ilyen tervezett költségvetésnek meg kell felelnie a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség elvének. Az ezen elveknek való megfelelést előzetesen, a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat értékelésekor ellenőrizni kell.

(3) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek az egyszeri egyösszegű átalány engedélyezésekor a 181. cikknek megfelelően kell eljárnia.

183. cikk

A kedvezményezettekre vonatkozó egyedi ellenőrzések és kontrollok az egyösszegű átalányok, egységköltségek és átalányfinanszírozás tekintetében

(1) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek legkésőbb az egyenleg kifizetése előtt meg kell vizsgálnia, hogy teljesülnek-e az egyösszegű átalányok, egységköltségek és átalányfinanszírozás kifizetésének feltételei, ideértve ilyen értelmű előírás esetében a kimenetek és/vagy eredmények megvalósítását is. Az említett feltételek teljesülése emellett utólagos kontrollok tárgyát is képezheti.

Az egyösszegű átalányoknak, az egységköltségeknek vagy az átalányfinanszírozásnak a 181. cikknek megfelelően az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő vagy a Bizottság által engedélyezett módszerrel előzetesen meghatározott összegét az utólagos kontrollok során nem lehet vitatni. Ez nem sérti az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő azon jogát, hogy az első bekezdés első albekezdésének megfelelően ellenőrizze a kifizetés feltételeit, valamint a 131. cikk (4) bekezdésével összhangban csökkentse a vissza nem térítendő támogatás összegét, amennyiben e feltételek nem teljesülnek, továbbá szabálytalanság, csalás vagy egyéb kötelezettségszegés esetén. Ha az egyösszegű átalányok, egységköltségek vagy százalékos átalány meghatározására a kedvezményezett szokásos költségelszámolási gyakorlatai alapján kerül sor, akkor a 185. cikk (2) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A műveletellenőrzések és kontrollok gyakorisága és hatálya függhet többek között a tevékenység jellegétől vagy a kedvezményezettől, ideértve a szóban forgó kedvezményezettnek felróható korábbi szabálytalanságokat vagy csalást is.

(3) Az egyösszegű átalányok, egységköltségek vagy átalányfinanszírozás kifizetésének feltételeként nem írható elő a kedvezményezett ténylegesen felmerült költségeinek közlése.

(4) A vissza nem térítendő támogatás egyösszegű átalányon, egységköltségeken vagy átalányfinanszírozáson alapuló kifizetése nem sértheti a kedvezményezett jogszabályban előírt nyilvántartásaihoz a 129. és a184. cikkben említett célokból történő hozzáférés jogát.

(5) Az e cikk (1) bekezdésében említett műveletellenőrzések és kontrollok céljából a 186. cikk (3) bekezdésének a) és b) pontja alkalmazandó.

184. cikk

Az egyösszegű átalányok, az egységköltségek és az átalányfinanszírozás időszakos értékelése

Az egyösszegű átalányok, egységköltségek vagy átalányfinanszírozás meghatározására szolgáló módszert, a mögöttes adatokat és az eredményül kapott összegeket, valamint a kimenetek és/vagy az eredmények szempontjából ezen összegek megfelelőségét rendszeresen értékelni kell és adott esetben a 181. cikknek megfelelően ki kell igazítani. Az értékelések gyakoriságát és hatályát különösen a költségek alakulásától és jellegétől kell függővé tenni, figyelembe véve a piaci árak jelentős változásait és egyéb releváns körülményeket.

185. cikk

A kedvezményezett szokásos költségelszámolási gyakorlatai

(1) A kedvezményezett által alkalmazott szokásos költségelszámolási gyakorlatok használatának engedélyezésekor az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő értékelheti, hogy ezek a gyakorlatok megfelelnek-e a 181. cikk (4) bekezdésében megállapított feltételeknek. Ez az értékelés elvégezhető előzetesen vagy megfelelő utólagos kontrollstratégia alkalmazásával.

(2) Ha előzetesen megállapításra kerül, hogy a kedvezményezett szokásos költségelszámolási gyakorlatai megfelelnek a 181. cikk (4) bekezdésében megállapított feltételeknek, akkor az egyösszegű átalányok, egységköltségek, illetve átalányfinanszírozás e gyakorlatok alkalmazásával meghatározott összegét az utólagos kontrollok során nem lehet vitatni. Ez a rendelkezés nem sérti az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek a vissza nem térítendő támogatás csökkentésével kapcsolatos jogát, a 131. cikk (4) bekezdésével összhangban.

(3) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő akkor határozhat úgy, hogy a kedvezményezett által alkalmazott szokásos költségelszámolási gyakorlatok megfelelnek a 181. cikk (4) bekezdésében foglalt feltételeknek, ha azokat a nemzeti hatóságok hasonló finanszírozási rendszerekben elfogadják.

186. cikk

Elszámolható költségek

(1) A vissza nem térítendő támogatások nem haladhatják meg az abszolút értékben kifejezett felső korlátot (a továbbiakban: a támogatás maximális összege), amelyet az alábbiak alapján kell megállapítani:

a) a 125. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett esetben a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás teljes összege;

b) a tervezett elszámolható költségek, amennyiben lehetséges, a 125. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett esetben;

c) a tervezett elszámolható költségeknek a 125. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c), d) és e) pontjában említett egyösszegű átalányok, egységköltségek vagy százalékos átalány formájában előzetesen egyértelműen meghatározott teljes összege.

Az alap-jogiaktus sérelme nélkül, a vissza nem térítendő támogatások továbbá kifejezhetők a tervezett elszámolható költségek százalékos arányában, amennyiben a támogatás az első albekezdés b) pontjában meghatározott formát ölti, vagy az első albekezdés c) pontjában említett egyösszegű átalányok, egységköltségek vagy százalékos átalányfinanszírozás arányában.

Amennyiben a vissza nem térítendő támogatás az e bekezdés első albekezdésének b) pontjában meghatározott formát ölti és amennyiben a tevékenység sajátosságai miatt csak abszolút értékben lehet kifejezni, az elszámolható költségek ellenőrzését a 155. cikk (4) és adott esetben a 155. cikk (5) bekezdésének megfelelően kell elvégezni.

(2) Az alap-jogiaktusban meghatározott maximális társfinanszírozási arány sérelme nélkül:

a) a vissza nem térítendő támogatás nem haladhatja meg az elszámolható költségeket;

b) amennyiben a vissza nem térítendő támogatás az első bekezdés első albekezdésének a) pontjában meghatározott formát ölti és ha a tervezett elszámolható költségek a 181. cikk (8) bekezdése szerinti önkéntesmunka-költségeket is tartalmaznak, akkor a támogatás nem haladhatja meg az önkéntes munka költségei nélkül számított tervezett elszámolható költségeket.

(3) A kedvezményezettnél ténylegesen felmerült, a 125. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett elszámolható költségeknek az alábbi kritériumok mindegyikét teljesíteniük kell:

a) a fellépés vagy munkaprogram időtartama alatt merültek fel, a zárójelentésekhez és az ellenőrzési gazolásokhoz kapcsolódó költségek kivételével;

b) szerepelnek a fellépés vagy munkaprogram tervezett átfogó költségvetésében;

c) szükségesek a vissza nem térítendő támogatás tárgyát képező fellépés vagy munkaprogram végrehajtásához;

d) azonosíthatók és ellenőrizhetők, azaz mindenekelőtt szerepelnek a kedvezményezett számviteli nyilvántartásaiban, és a kedvezményezett székhelye szerinti ország alkalmazandó számviteli standardjaival, valamint a kedvezményezett szokásos költségelszámolási gyakorlataival összhangban kerültek meghatározásra;

e) megfelelnek az alkalmazandó adójogszabályoknak és szociális jogi szabályozásnak;

f) észszerűek, indokoltak és eleget tesznek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének, különösen a gazdaságosság és a hatékonyság tekintetében.

(4) A pályázati felhívásoknak meg kell határozniuk azokat a költségkategóriákat, amelyek az uniós forrás tekintetében elszámolhatónak minősülnek.

Ha az alap-jogiaktus másként nem rendelkezik, akkor az e cikk (3) bekezdését kiegészítve a következő költségkategóriák is elszámolhatónak minősülnek, amennyiben a pályázati felhívás értelmében az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő szerint ezek a költségkategóriák támogathatók:

a) a kedvezményezett által benyújtott előfinanszírozási biztosítékhoz kapcsolódó költségek, amennyiben e biztosítékot az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a 152. cikk (1) bekezdése alapján megköveteli;

b) a pénzügyi kimutatások igazolásaival és az operatív ellenőrzési jelentésekkel kapcsolatos kiadások, amennyiben az ilyen igazolásokat vagy jelentéseket az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő megköveteli;

c) a héa, amennyiben az a héára vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján nem igényelhető vissza, és ha azt a 2006/112/EK tanácsi irányelv ( 25 ) 13. cikke (1) bekezdésének első albekezdése értelmében, adóalanynak nem minősülő személytől eltérő kedvezményezett fizeti meg;

d) értékcsökkenési költségek, amennyiben a kedvezményezettnél ténylegesen felmerültek;

e) a nemzeti közigazgatások személyzetének bérköltségei oly mértékben, amennyiben azon tevékenységekkel kapcsolatosak, amelyeket a vonatkozó hatóság az érintett projekt megvalósítása nélkül nem végezne el.

A második albekezdés c) pontjának alkalmazásában:

a) A héa akkor nem igényelhető vissza, ha a nemzeti jog szerint a következő tevékenységek valamelyikéhez kötődik:

i. adólevonásra nem jogosító adómentes tevékenységek;

ii. a héa hatályán kívül eső tevékenységek;

iii. az i. és az ii. alpontban említett tevékenységek közül azok, amelyek tekintetében a héa nem vonható le, de a 2006/112/EK irányelvben nem említett - akár nemzeti héajogszabályok által létrehozott - speciális visszatérítési rendszer vagy kompenzációs alap útján visszatérítik;

b) A 2006/112/EK irányelv 13. cikkének (2) bekezdésében felsorolt tevékenységekkel kapcsolatos héát úgy kell tekinteni, mint amelyet az említett irányelv 13. cikke (1) bekezdésének első albekezdése értelmében, adóalanynak nem minősülő személytől eltérő kedvezményezett fizetett meg, függetlenül attól, hogy az érintett tagállamban a szóban forgó tevékenységek hatóságként eljáró közjogi szervek által végzett tevékenységnek minősülnek-e.

187. cikk

Kapcsolódó szervezetek és egyedüli kedvezményezett

(1) E cím alkalmazásában a következő szervezetek minősülnek a kedvezményezetthez kapcsolódó szervezeteknek:

a) a (2) bekezdéssel összhangban az egyedüli kedvezményezettet alkotó szervezetek;

b) a jogosultsági feltételeknek megfelelő azon szervezetek, amelyek nincsenek a 136. cikk (1) bekezdésében és a 141. cikk (1) bekezdésében említett helyzetek egyikében sem, és amelyek egy olyan kapcsolatban - különösen jogi vagy tőkekapcsolatban - állnak a kedvezményezettel, amely nem az adott tevékenységre korlátozódik, és nem kizárólag az adott tevékenység végrehajtása céljából jött létre.

Az V. cím 2. fejezetének 2. szakasza a kapcsolódó szervezetekre is alkalmazandó.

(2) Amennyiben több szervezet is megfelel a vissza nem térítendő támogatás odaítélésére vonatkozó feltételeknek, és ezek együttesen egy szervezetet alkotnak, úgy ezt a szervezetet egyedüli kedvezményezettként lehet kezelni, többek között abban az esetben, ha a szervezetet kifejezetten a vissza nem térítendő támogatás által finanszírozandó tevékenység végrehajtására hozzák létre.

(3) Amennyiben az ajánlattételi felhívás másként nem rendelkezik, a kedvezményezetthez kapcsolódó szervezetek részt vehetnek a fellépés végrehajtásában, feltéve, hogy mindkettő alábbi feltétel teljesül:

a) a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás meghatározza az érintett szervezeteket;

b) az érintett szervezetek betartják a támogatási megállapodásban a kedvezményezettekkel szemben az alábbiak tekintetében előírt szabályokat:

i. a költségek elszámolhatósága, vagy a kifizetési feltételek;

ii. a Bizottság, az OLAF és a Számvevőszék műveletellenőrzési és pénzügyi ellenőrzési jogai.

Az említett szervezeteknél felmerült költségek elfogadhatók ténylegesen felmerült elszámolható költségként, vagy egyösszegű átalányok, egységköltségek és százalékos átalányfinanszírozás formájában is fedezhetők.

2. FEJEZET

Elvek

188. cikk

A vissza nem térítendő támogatásokra alkalmazandó általános alapelvek

A vissza nem térítendő támogatásokra a következő elvek alkalmazandók:

a) egyenlő bánásmód;

b) átláthatóság;

c) társfinanszírozás;

d) a támogatáshalmozás és a kettős finanszírozás tilalma;

e) a visszaható hatály tilalma;

f) a nyereségszerzés tilalma.

189. cikk

Átláthatóság

(1) Vissza nem térítendő támogatásokat - a 195. cikkben említett eseteket kivéve - pályázati felhívás közzétételét követően lehet odaítélni.

(2) A pénzügyi év során odaítélt vissza nem térítendő támogatásokról a 38. cikk (1)-(4) bekezdésének megfelelően tájékoztatást kell közzétenni.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben említett közzétételt követően a Bizottság az Európai Parlament és a Tanács kérésére jelentést továbbít számukra a következőkről:

a) a pályázók száma az előző pénzügyi évben;

b) a sikeres pályázatok száma és százalékos aránya pályázati felhívásonként;

c) az eljárás átlagos időtartama a pályázati felhívás lezárásának napjától a vissza nem térítendő támogatás odaítéléséig;

d) azon vissza nem térítendő támogatások száma és összege, amelyek esetében az előző pénzügyi évben a 38. cikk (4) bekezdésének megfelelően nem került sor utólagos közzétételre.

e) a 195. cikk első bekezdésének g) pontjával összhangban pénzügyi intézményeknek - többek között az EBB-nek vagy az EBA-nak - odaítélt vissza nem térítendő támogatás.

190. cikk

Társfinanszírozás

(1) Vissza nem térítendő támogatásoknak társfinanszírozást kell tartalmazniuk. Ennek eredményeként a fellépés vagy munkaprogram végrehajtásához szükséges források nem fedezhetők teljes mértékben a vissza nem térítendő támogatásból.

A társfinanszírozás nyújtható a kedvezményezett saját forrásaiból, a fellépés vagy munkaprogram által generált jövedelemből, illetve harmadik felek pénzügyi vagy természetbeni hozzájárulásából.

(2) A harmadik felek természetbeni hozzájárulásai által a 181. cikk (8) bekezdésével összhangban értékelt, önkéntes munka formájában nyújtott természetbeni hozzájárulásokat elszámolható költségként kell bemutatni a tervezett költségvetésben. E költségeket a többi elszámolható költségtől elkülönítve kell bemutatni. Az önkéntes munka a társfinanszírozás legfeljebb 50 %-át teheti ki. E százalék kiszámításához a természetbeni hozzájárulásokat és az egyéb társfinanszírozást a pályázó által benyújtott tervezett összegek alapján kell figyelembe venni.

A harmadik felek egyéb természetbeni hozzájárulásait az elszámolható költségekhez nyújtott hozzájárulásoktól elkülönítve kell bemutatni a tervezett költségvetésben. Közelítő értéküket fel kell tüntetni a tervezett költségvetésben, és a későbbiekben nem szabad módosítani.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérve, egy adott külső fellépése teljes egészében is finanszírozható a vissza nem térítendő támogatásból, ha ez annak végrehajtásához elengedhetetlenül szükséges. Ilyen esetben indokolást kell fűzni vissza nem térítendő támogatás odaítélésére vonatkozó határozathoz.

(4) Ez a cikk nem alkalmazandó a kamattámogatásokra és a garanciadíj-támogatásokra.

191. cikk

A támogatások kumulálása tilalmának elve és a kettős finanszírozás tilalma

(1) A kedvezményezettnek egy adott tevékenység tekintetében csak egy vissza nem térítendő támogatás ítélhető oda a költségvetésből, kivéve, ha a vonatkozó alap-jogiaktus ettől eltérően rendelkezik.

A kedvezményezettnek a költségvetésből pénzügyi évenként csak egy működési támogatás ítélhető oda.

Egy adott tevékenység több költségvetési sorból, különböző illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselők részvételével közösen is finanszírozható.

(2) A pályázó köteles haladéktalanul tájékoztatni az engedélyezésre jogosult tisztviselőt, ha az adott tevékenységhez vagy munkaprogramhoz több pályázat és több vissza nem térítendő támogatás kapcsolódik.

(3) A költségvetésből semmilyen körülmények között nem finanszírozható kétszer ugyanaz a költség.

(4) Az alábbi támogatás-típusokra az (1) és a (2) bekezdés nem alkalmazandó, és adott esetben a Bizottság dönthet úgy, hogy nem ellenőrzi, hogy kétszer finanszírozták-e ugyanazt a költséget:

a) a természetes személyeknek kifizetett tanulmányi, kutatási, képzési vagy oktatási támogatás;

b) a leginkább rászoruló természetes személyeknek, például a munkanélkülieknek és menekülteknek kifizetett közvetlen támogatás.

192. cikk

A nonprofit elv

(1) A vissza nem térítendő támogatások célja, illetve hatása nem lehet nyereség termelése a kedvezményezett tevékenysége vagy munkaprogramja keretében (a továbbiakban: a nyereségszerzés tilalmának elve).

(2) Az első bekezdés alkalmazásában nyereségnek minősül az egyenleg kifizetése után a bevételeknek a tevékenység vagy a munkaprogram elszámolható költségeit meghaladóan fennmaradó része, amennyiben a bevételek az uniós támogatásra és az említett tevékenységből vagy munkaprogramból származó bevételekre korlátozódnak.

Működési támogatás esetén a tartalékok létrehozására szánt összegek a nyereségszerzés tilalma elvének való megfelelés ellenőrzése céljából nem vehetők figyelembe.

(3) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a következőkre:

a) olyan fellépések, amelyek célja a kedvezményezett pénzügyi kapacitásának megerősítése, valamint olyan fellépések, amelyek bevételt képeznek az uniós finanszírozásnak a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatban vagy a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásban foglalt időszaka utáni folytonosságuk biztosítása érdekében;

b) természetes személyeknek fizetett tanulmányi, kutatási, képzési vagy oktatási támogatás, valamint a leginkább rászoruló természetes személyeknek, például munkanélkülieknek és menekülteknek kifizetett egyéb közvetlen támogatások;

c) nonprofit szervezetek által végrehajtott fellépések;

d) a 125. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett formában nyújtott vissza nem térítendő támogatások;

e) kis értékű vissza nem térítendő támogatások.

(4) Nyereség keletkezésekor a Bizottság jogosult visszafizettetni a nyereségnek azt a százalékos arányát, amely megfelel a tevékenység vagy a munkaprogram végrehajtása során a kedvezményezettnél ténylegesen felmerülő elszámolható költségekhez nyújtott uniós hozzájárulásnak.

193. cikk

A visszaható hatály tilalmának elve

(1) Amennyiben e cikk másként nem rendelkezik, a vissza nem térítendő támogatásokat nem lehet visszaható hatállyal odaítélni.

(2) Már megkezdett tevékenységre csak akkor ítélhető oda vissza nem térítendő támogatás, ha a pályázó bizonyítani tudja, hogy a tevékenységet a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás aláírása előtt meg kellett kezdenie.

Ilyen esetekben a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat benyújtásának napja előtt felmerült költségek nem számolhatók el, kivéve:

a) az alap-jogiaktusban meghatározott, kellően indokolt kivételes esetekben; vagy

b) a 195. cikk első bekezdésének a) vagy b) pontjában említett intézkedések rendkívül sürgős szükségessége esetén, amikor az Unió korai intézkedése rendkívüli jelentőséggel bírna.

A második albekezdés b) pontjában említett esetekben a kedvezményezettnél a pályázat benyújtásának napja előtt felmerült költségek a következő feltételek teljesülése esetén minősülnek elszámolhatónak az uniós finanszírozás tekintetében:

a) ha az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az eltérést megfelelően megindokolta;

b) ha a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás a támogathatóság kezdőnapját kifejezetten a pályázat benyújtásának napjánál korábbi időpontban határozza meg.

A megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőnek a 74. cikk (9) bekezdésében említett éves tevékenységi jelentésben "A visszaható hatály tilalmának elvétől való eltérések a költségvetési rendelet 193. cikke alapján" cím alatt be kell számolnia minden ilyen esetről.

(3) Már befejezett tevékenységekre visszaható hatállyal nem nyújtható vissza nem térítendő támogatás.

(4) Működési támogatások esetében a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodást a kedvezményezett pénzügyi évének kezdetétől számított négy hónapon belül alá kell írni. A vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat benyújtását vagy a kedvezményezett pénzügyi évének kezdetét megelőzően felmerült költségek nem elszámolhatók. Az első részletet a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás aláírását követő 30 napon belül kell kifizetni a kedvezményezett számára.

3. FEJEZET

A vissza nem térítendő támogatás odaítélésére vonatkozó eljárás és a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás

194. cikk

A pályázati felhívások tartalma és közzététele

(1) A pályázati felhívások a következőket határozzák meg:

a) a kitűzött célok;

b) a jogosultsági, a kizárási, a kiválasztási és az odaítélési feltételek, valamint a vonatkozó bizonylatok;

c) az uniós finanszírozásra vonatkozó rendelkezések, az uniós hozzájárulás valamennyi típusának, különösen a vissza nem térítendő támogatás formáinak megadásával;

d) a pályázatok benyújtására vonatkozó rendelkezések és a végső határidő;

e) az a tervezett nap, ameddig a pályázókat tájékoztatni kell a pályázatuk értékelésének kimeneteléről, és a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodások aláírásának a tervezett napja.

(2) Az (1) bekezdés e) pontjában említett időpontokat az alábbi időszakok alapján kell meghatározni:

a) valamennyi pályázónak a pályázata értékelésének kimeneteléről történő tájékoztatására, a teljes pályázati anyagok végleges leadási határidejét követően legfeljebb hat hónap;

b) a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásoknak a pályázókkal való aláírása céljából: a pályázók arról való tájékoztatásának időpontjától kezdődően legfeljebb három hónap, hogy sikeresek lettek.

Ezek az időszakok az alap-jogiaktus által a 182/2011/EU rendelettel összhangban esetlegesen előírt különleges eljárásoknak való megfelelés biztosításához szükséges idő figyelembevétele érdekében kiigazíthatók, és kivételes, kellően indokolt esetekben túlléphetők, különösen az összetett tevékenységek, a pályázatok nagy száma és a pályázóknak felróható késedelmek esetén.

A megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőnek az éves tevékenységi jelentésében be kell számolnia arról, hogy átlagosan mennyi idő volt szükséges a pályázók tájékoztatásához és a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodások aláírásához. Ha az első albekezdésben említett időszakokat túllépik, a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőnek erre magyarázatot kell adnia, és - ha a második albekezdés értelmében a késedelem nem kellően indokolt - korrekciós intézkedésekre kell javaslatot tennie.

(3) Amennyiben a lehetséges kedvezményezettek szélesebb körű tájékoztatása szükséges, úgy a pályázati felhívásokat az uniós intézmények weboldalán, továbbá bármely más alkalmas úton - beleértve az Európai Unió Hivatalos Lapját is - közzé kell tenni. A pályázati felhívások közzétételére a 110. cikkben említett finanszírozási határozat elfogadása után kerülhet sor, akár már a költségvetés végrehajtását megelőző évben is. A pályázati felhívások tartalmának bármely módosítását ugyanolyan feltételek mellett szintén közzé kell tenni.

195. cikk

A pályázati felhívások alóli kivételek

Vissza nem térítendő támogatás csak a következő esetekben ítélhető oda pályázati felhívás nélkül:

a) humanitárius segítségnyújtás, szükséghelyzeti támogatási műveletek, polgári védelmi műveletek vagy válságkezelési segítségnyújtás céljából;

b) egyéb rendkívüli és kellően indokolt szükséghelyzetekben;

c) jogilag vagy ténylegesen monopóliummal rendelkező szerveknek vagy a tagállamok által saját felelősségükre kijelölt szerveknek, amennyiben ezek a tagállamok jogilag vagy tényleges monopolhelyzetben vannak;

d) az 58. cikk értelmében vett alap-jogiaktusban kedvezményezettként azonosított szerveknek, illetve a tagállamok által saját felelősségükre kijelölt szerveknek, amennyiben ezeket a tagállamokat az alap-jogiaktus kedvezményezettként azonosítja;

e) kutatás és technológiafejlesztés esetében a 110. cikkben említett munkaprogramban meghatározott szerveknek, amennyiben az alap-jogiaktus kifejezetten így rendelkezik, és azzal a feltétellel, hogy a projekt nem tartozik pályázati felhívás hatálya alá;

f) ha a tevékenységek sajátosságai egy meghatározott típusú szerv közreműködését teszik szükségessé - azok szakmai hátterénél, nagyfokú szakosodásánál vagy közigazgatási hatáskörénél fogva -, és azzal a feltétellel, hogy az érintett tevékenységek nem tartoznak pályázati felhívás hatálya alá;

g) az EBB-nek vagy az EBA-nak technikai segítségnyújtási tevékenységekre. Ilyen esetekben a 196. cikk (1) bekezdésének a)-d) pontja nem alkalmazandó.

Ha az első bekezdés f) pontjában említett meghatározott típusú szerv tagállam, akkor a vissza nem térítendő támogatást a tagállam által saját felelősségére, a tevékenység végrehajtása céljából kijelölt szervnek is oda lehet ítélni pályázati felhívás nélkül;

Az első bekezdés c)-f) pontjában említett eseteket a vissza nem térítendő támogatás odaítélésére vonatkozó határozatban kellően meg kell indokolni.

196. cikk

A vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat tartalma

(1) A pályázatnak tartalmaznia kell a következőket:

a) a pályázó jogállására vonatkozó információk;

b) a pályázó becsületbeli nyilatkozata a 137. cikk (1) bekezdésével összhangban, valamint nyilatkozata a jogosultsági feltételeknek és a kiválasztási szempontoknak való megfelelésről;

c) a javasolt fellépés vagy munkaprogram végrehajtásával összefüggésben a pályázó pénzügyi és működési kapacitásait igazoló információk, továbbá, ha az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kockázatelemzés alapján úgy dönt, az ezen információkat megerősítő bizonylatok, például a legfeljebb három utolsó lezárt pénzügyi év eredménykimutatása és mérlege.

Ilyen információk és bizonylatok nem kérhetők azon pályázóktól, amelyekre a pénzügyi vagy operatív kapacitás ellenőrzése a 198. cikk (5) vagy (6) bekezdésének megfelelően nem alkalmazandó. Emellett bizonylatok a kis értékű vissza nem térítendő támogatások esetében sem kérhetők;

d) amennyiben a pályázat 750 000 EUR-t meghaladó összegű, fellépésre vonatkozó vissza nem térítendő támogatásra vagy 100 000 EUR-t meghaladó vissza nem térítendő működési támogatásra vonatkozik, úgy a pályázatot a hiteles külső ellenőr által készített ellenőrzési jelentésnek kell kísérnie, ha rendelkezésre áll, illetve minden olyan esetben, amikor a kötelező könyvvizsgálatot uniós jog vagy a nemzeti jog előírja, hitelesítve a legfeljebb három utolsó lezárt pénzügyi évre vonatkozóan rendelkezésre álló beszámolót. A pályázónak az egyéb esetekben saját nyilatkozatot kell benyújtania, amelyben meghatalmazott képviselője aláírásával hitelesíti a legfeljebb három utolsó pénzügyi évre vonatkozóan rendelkezésre álló beszámolóját.

Az első albekezdés csak azon pályázat esetében alkalmazandó, amelyet a kedvezményezett az adott pénzügyi évben először nyújt be az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek. Ha a Bizottság több kedvezményezettel köt megállapodást, akkor az első albekezdésben meghatározott értékhatárok kedvezményezettenként alkalmazandók. A 130. cikk (4) bekezdése szerinti partnerségek esetében az e pont első albekezdésében említett, az utolsó két pénzügyi évre vonatkozóan rendelkezésre álló ellenőrzési jelentésnek a pénzügyikeret-partnerségi megállapodás aláírása előtt kell elkészülnie. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kockázatértékelés alapján felmentheti az első albekezdésben említett kötelezettség alól az oktatási és a képzési intézményeket és - a több kedvezményezettel kötött megállapodások esetében - az egyetemleges felelősséget vállaló vagy a pénzügyi felelősséggel nem tartozó kedvezményezetteket. Az első albekezdés nem alkalmazandó a közvetlen irányítás keretében támogatható személyekre és szervezetekre, amennyiben megfelelnek a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontjában és a 154. cikkben foglalt feltételeknek.

e) a fellépés vagy munkaprogram ismertetése és a becsült költségvetés, amelyben:

i. a bevételeknek és a kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük; és

ii. fel kell tüntetni a fellépés vagy a munkaprogram becsült elszámolható költségeit.

Az i. és az ii. pont nem alkalmazandó a több támogatót tömörítő fellépésekre. Az i. alponttól eltérve a tervezett költségvetés kellően indokolt esetekben a váratlan helyzetekre és a devizaárfolyamok esetleges változására elkülönített tartalékokat is magában foglalhat.

f) az ugyanazon fellépés vagy annak egy része tekintetében vagy a pályázó működésére uniós forrás útján ugyanazon pénzügyi év során kapott vagy igényelt összegek és forrásaik, valamint az ugyanezen tevékenység tekintetében kapott vagy igényelt egyéb finanszírozás.

(2) A pályázat részekre bontható, és az egyes részeket be lehet nyújtani a 200. cikk (2) bekezdése szerinti különböző szakaszokban.

197. cikk

Jogosultsági feltételek

(1) A jogosultsági feltételek meghatározzák a pályázati felhívásban való részvétel feltételeit.

(2) A pályázati felhívásokban való részvételre a következő pályázók jogosultak:

a) jogi személyek;

b) természetes személyek, amennyiben a fellépés jellege vagy jellemzői, illetve a pályázó céljai ezt szükségessé teszik;

c) az alkalmazandó nemzeti jog alapján jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, feltéve, hogy képviselőik bizonyítják, hogy módjukban áll a pályázó nevében jogi kötelezettségeket vállalni, és hogy a szervezetek az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében a jogi személyek által kínálttal egyenértékű biztosítékokat kínálnak. A pályázónak különösen a jogi személyekével egyenértékű pénzügyi és operatív kapacitással kell rendelkeznie. A pályázó képviselőjének bizonyítania kell az említett feltételek teljesülését.

(3) A pályázati felhívás a tevékenység célkitűzéseinek kellő figyelembevételével további jogosultsági feltételeket is megállapíthat, amelyeknek meg kell felelniük az átláthatóság és a megkülönböztetésmentesség elvének.

(4) A 180. cikk (5) bekezdésének és e cikknek az alkalmazásában a JRC tagállamban bejegyzett jogi személynek tekintendő.

198. cikk

Kiválasztási szempontok

(1) A kiválasztási szempontokat úgy kell meghatározni, hogy lehetővé tegyék annak felmérését, hogy a pályázó képes-e a javasolt fellépés vagy munkaprogram teljesítésére.

(2) A pályázónak stabil és kielégítő forrással kell rendelkeznie ahhoz, hogy fenn tudja tartani tevékenységét és részt tudjon venni annak finanszírozásában azon időszak alatt, amelyre a vissza nem térítendő támogatást odaítélték (a továbbiakban: pénzügyi kapacitás).

(3) A pályázónak rendelkeznie kell a javasolt tevékenység vagy munkaprogram teljesítéséhez szükséges szakmai kompetenciákkal és képesítésekkel, kivéve, ha az alap-jogiaktus kifejezetten másként nem rendelkezik (a továbbiakban: operatív kapacitás).

(4) A pénzügyi és operatív kapacitást különösen a 196. cikkben említett információk vagy bizonylatok elemzése alapján kell ellenőrizni.

Amennyiben a pályázati felhívásban nem írták elő bizonylatok benyújtását, és az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek alapos oka van arra, hogy kétségbe vonja a pályázó pénzügyi vagy működési kapacitását, akkor az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek kérnie kell a pályázótól a megfelelő dokumentumok benyújtását.

Partnerségek esetében az ellenőrzést a 130. cikk (6) bekezdésének megfelelően kell elvégezni.

(5) A pénzügyi kapacitás ellenőrzése nem alkalmazandó a következők esetében:

a) az oktatási támogatásban részesülő természetes személyek;

b) a leginkább rászoruló természetes személyek, például a munkanélküliek és a menekültek, valamint a közvetlen támogatásban részesülő természetes személyek;

c) a közjogi szervek, ideértve a tagállami szervezeteket is;

d) a nemzetközi szervezetek;

e) a kamattámogatást vagy garanciadíj-támogatást kérő személyek vagy szervezetek, amennyiben e támogatások célja a kedvezményezett pénzügyi kapacitásának erősítése vagy jövedelemtermelés.

(6) Közjogi szervek, tagállami szervezetek vagy nemzetközi szervezetek esetében az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kockázatelemzés alapján felmentést adhat az operatív kapacitás ellenőrzésére vonatkozó kötelezettség alól.

199. cikk

Odaítélési feltételek

Az odaítélési feltételeknek lehetővé kell tenniük:

a) a benyújtott pályázatok minőségének értékelését a célkitűzések, a prioritások és az elvárt eredmények fényében;

b) a vissza nem térítendő támogatás olyan fellépésekre vagy munkaprogramokra történő odaítélését, amelyek maximalizálják az uniós forrás általános hatékonyságát.

c) a vissza nem térítendő támogatás iránti pályázatok értékelését.

200. cikk

Értékelési eljárás

(1) A finanszírozásra alkalmas pályázatok meghatározása érdekében a pályázatokat értékelni kell az előre közzétett kiválasztási és odaítélési feltételek alapján.

(2) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek adott esetben különböző eljárási szakaszokra kell osztania a folyamatot. A folyamatra vonatkozó szabályokat a pályázati felhívásban közzé kell tenni.

Az elutasított pályázókat - függetlenül attól, hogy az elutasításra az eljárás mely szakaszában kerül sor - a (7) bekezdésnek megfelelően értesíteni kell.

Ugyanazon dokumentumok és információk ugyanazon eljárás alatt csak egyszer kérhetők be.

(3) A 150. cikkben említett értékelő bizottság vagy adott esetben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felkérheti a pályázót további információk benyújtására, vagy a 151. cikknek megfelelően benyújtott bizonylatokban foglaltak pontosítására. Az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek megfelelő módon nyilvántartásba kell vennie az eljárás során a pályázókkal történő mindenfajta kapcsolattartást.

(4) Az értékelő bizottság tagjainak a bizottság munkájának befejeztével el kell készíteniük és alá kell írniuk a megvizsgált pályázatokról szóló jegyzőkönyvet, amelyben minőségi szempontból értékelik az összes pályázatot és megnevezik a finanszírozásban részesíthető pályázatokat.

Amennyiben szükséges, a jegyzőkönyvben rangsorolni is kell a megvizsgált pályázatokat, továbbá ajánlásokat kell tenni az odaítélendő maximális összeggel és a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat esetleges nem lényegi kiigazításaival kapcsolatban.

A jegyzőkönyvet jövőbeni hivatkozás céljából meg kell őrizni.

(5) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felkérheti a pályázókat, hogy az értékelő bizottság ajánlásai alapján igazítsák ki pályázatukat. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek megfelelő módon nyilvántartásba kell vennie az eljárás során a pályázókkal történő mindenfajta kapcsolattartást.

(6) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek az értékelés alapján meg kell hoznia határozatát, amely legalább az alábbiakat tartalmazza:

a) a határozat tárgya és teljes összege;

b) a sikeres pályázók nevei, a tevékenységek megnevezése, az elfogadott összegek és a választás oka, beleértve azokat az eseteket is, ahol nem egyezik az értékelő bizottság véleményével;

c) az elutasított pályázók neve és az elutasítás oka.

(7) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek írásban tájékoztatnia kell a pályázókat a pályázatukra vonatkozó döntésről. Ha az igényelt vissza nem térítendő támogatást nem ítélik oda, az érintett uniós intézmény közli a pályázat elutasításának indokát. Az elutasított pályázókat a lehető leghamarabb, de mindenképpen a sikeres pályázók tájékoztatásától számított 15 naptári napon belül értesíteni kell pályázatuk értékelésének eredményéről.

(8) A 195. cikk szerint odaítélt vissza nem térítendő támogatások esetében az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő:

a) határozhat úgy, hogy e cikk (2) és (4) bekezdése és a 150. cikk nem alkalmazandó;

b) az értékelő jelentés és a vissza nem térítendő támogatás odaítélésére vonatkozó határozat tartalmát egyetlen, aláírásával ellátott dokumentumba foglalhatja.

201. cikk

Vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás

(1) A vissza nem térítendő támogatásokról írásos megállapodást kell kötni.

(2) A vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásnak legalább az alábbiakat tartalmaznia kell:

a) a tárgy;

b) a kedvezményezett;

c) az időtartam, nevezetesen:

i. a hatálybalépés időpontja;

ii. a fellépés kezdőnapja és időtartama, illetve a támogatás pénzügyi éve;

d) a fellépés vagy - vissza nem térítendő működési támogatás esetében - a munkaprogram ismertetése a várt eredmények ismertetésével együtt;

e) az uniós forrás euróban kifejezett maximális összege, a fellépés vagy munkaprogram becsült költségvetése és a vissza nem térítendő támogatás formája;

f) a jelentéstételre és a kifizetésekre vonatkozó szabályok, valamint a 205. cikkben előírt közbeszerzési szabályok;

g) a 129. cikkben említett kötelezettségek kedvezményezett általi elfogadása;

h) az uniós pénzügyi támogatás láthatóságára vonatkozó rendelkezések, kivéve azon kellően indokolt eseteket, amikor a nyilvános megjelenés nem lehetséges vagy nem célszerű;

i) az alkalmazandó jog, amely az uniós jog, kiegészítve - amennyiben szükséges - a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásban meghatározott nemzeti joggal. A nemzetközi szervezetekkel kötött megállapodásokban eltérés engedélyezhető;

j) a jogviták tárgyalásában illetékes bíróság vagy választott bíróság.

(3) Az államnak nem minősülő szervezeteknek vagy személyeknek a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás végrehajtásából eredő pénzbeli kötelezettségei a 100. cikk (2) bekezdésének megfelelően végrehajthatók.

(4) A vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás módosításának nem lehet célja vagy hatása olyan változás, amely megkérdőjelezné a vissza nem térítendő támogatás odaítélésére vonatkozó határozatot, vagy ellentétes lenne a pályázókkal szembeni egyenlő bánásmód elvével.

4. FEJEZET

A vissza nem térítendő támogatások végrehajtása

202. cikk

A vissza nem térítendő támogatás összege és az ellenőrzés megállapításai alkalmazásának kiterjesztése

(1) A vissza nem térítendő támogatás összege mindaddig nem válik véglegessé, amíg az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő jóvá nem hagyta a zárójelentéseket és - adott esetben - az elszámolásokat, az érintett uniós intézmény, az OLAF vagy a Számvevőszék által ezt követően végzett pénzügyi ellenőrzések, műveletellenőrzések és vizsgálatok sérelme nélkül. A 131. cikk (4) bekezdése azt követően is alkalmazandó, hogy a vissza nem térítendő támogatás összege véglegessé vált.

(2) Amennyiben a kontrollok vagy ellenőrzések során a kedvezményezettnek tulajdonítható rendszerszintű vagy visszatérő, az adott kedvezményezett számára hasonló feltételek mellett odaítélt számos vissza nem térítendő támogatásra lényegi hatással levő szabálytalanságokra, csalásra vagy kötelezettségszegésre derül fény, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felfüggesztheti az érintett vissza nem térítendő támogatásokra vonatkozó megállapodások végrehajtását vagy a kapcsolódó kifizetéseket, illetve adott esetben - a megállapítások súlyosságára figyelemmel - megszüntetheti a kedvezményezettel megkötött, érintett vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásokat.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő emellett mindazon, az első albekezdésben említett rendszerszintű vagy visszatérő szabálytalanságok, csalás vagy kötelezettségszegés által érintett vissza nem térítendő támogatások esetében, amelyek a támogatásra vonatkozó megállapodásokkal összhangban esetlegesen pénzügyi ellenőrzések, műveletellenőrzések és vizsgálatok tárgyát képezik, csökkentheti a vissza nem térítendő támogatás összegét, elutasíthatja az el nem számolható költségeket és visszafizettetheti a jogtalanul kifizetett összegeket.

(3) Amennyiben lehetséges és kivitelezhető, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az egyes érintett vissza nem térítendő támogatások esetében jogtalanul elszámolhatónak bejelentett költségek alapján határozza meg a csökkentendő vagy visszafizettetendő összegeket, a kedvezményezett által benyújtott, felülvizsgált jelentések és pénzügyi kimutatások elfogadását követően.

(4) Amennyiben nem lehetséges vagy nem kivitelezhető minden egyes érintett vissza nem térítendő támogatás esetében az el nem számolható költségek pontos számszerűsítése, a csökkentendő vagy visszafizettetendő összegeket a rendszerszintű, illetve visszatérő szabálytalanságok, csalás vagy kötelezettségszegés által bizonyítottan érintett vissza nem térítendő támogatásokra alkalmazott csökkentési vagy visszafizettetési arány extrapolációja révén, vagy - ha az el nem számolható költségek nem szolgálhatnak a csökkentendő vagy visszafizettetendő összeg meghatározásának alapjául - százalékos átalány alkalmazásával lehet meghatározni, az arányosság elvének figyelembevétele mellett. A kedvezményezett számára lehetővé kell tenni, hogy a csökkentés vagy visszafizettetés végrehajtását megelőzően kellően megalapozott alternatív módszert vagy arányt javasoljon.

203. cikk

A kifizetési kérelmet alátámasztó bizonylatok

(1) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek meg kell határoznia a kifizetési kérelmek alátámasztásához szükséges bizonylatokat.

(2) A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően az előfinanszírozás minden egyes vissza nem térítendő támogatás esetében több részletben is folyósítható. A kedvezményezettnek az újabb előfinanszírozási részlet iránti kérelemhez kimutatást kell csatolnia a korábbi előfinanszírozás felhasználásáról. A részlet akkor folyósítható teljes összegben, ha a korábbi előfinanszírozások teljes összegének legalább 70 %-át felhasználták. Ennek hiányában a részlet összegét a felhasználatlan összegekkel csökkenteni kell az említett arány teljesüléséig.

(3) A kedvezményezettnek a bizonylatok benyújtására vonatkozó kötelezettség sérelme nélkül nyilatkoznia kell arról, hogy a kifizetési kérelmekben szereplő információk teljesek, megbízhatóak és a valóságnak megfelelőek. A kedvezményezettnek nyilatkoznia kell arról is, hogy a felmerült költségek a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodással összhangban elszámolhatók, és hogy a kifizetési kérelmeket megfelelő, ellenőrizhető bizonylatok támasztják alá.

(4) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az időközi kifizetések vagy egyenlegkifizetések alátámasztására - az összegek nagyságától függetlenül - igazolást kérhet a tevékenységre vagy a munkaprogramra vonatkozó pénzügyi kimutatásokról, valamint az alapul szolgáló számlákról. Ilyen igazolás kockázatelemzés alapján kérhető, figyelembe véve különösen a vissza nem térítendő támogatás összegét, a kifizetés összegét, a kedvezményezett jellegét és a támogatott tevékenységek jellegét.

Az igazolást jóváhagyott külső ellenőrnek vagy közjogi szerv esetében egy kompetens és független köztisztviselőnek kell kiállítania.

Az igazolásnak - az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által jóváhagyott módszertannal összhangban és a nemzetközi standardoknak megfelelő elfogadott eljárások alapján - tanúsítania kell, hogy a kedvezményezett által a kifizetési kérelem alapjául szolgáló pénzügyi kimutatásokban kimutatott költségek valósak, pontosan nyilvántartottak és a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásnak megfelelően elszámolhatók. Különleges és kellően indokolt esetekben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az igazolást kérheti vélemény formájában vagy a nemzetközi standardoknak megfelelően más formában.

(5) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kockázatelemzés alapján minden kifizetés alátámasztására operatív ellenőrzési jelentést kérhet az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által jóváhagyott, független harmadik féltől. Az operatív ellenőrzési jelentésnek meg kell állapítania, hogy az operatív ellenőrzést az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által jóváhagyott módszertannal összhangban végezték el, és hogy a fellépést vagy munkaprogramot ténylegesen a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásban rögzített feltételeknek megfelelve hajtották-e végre.

204. cikk

Harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatás

Amennyiben egy fellépés vagy munkaprogram végrehajtása harmadik félnek nyújtandó pénzügyi támogatás nyújtását teszi szükségessé, úgy a kedvezményezett akkor nyújthat ilyen pénzügyi támogatást, ha a kedvezményezett és a Bizottság közötti, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás meghatározza az ilyen támogatás nyújtásának feltételeit, a mérlegelési jogkör biztosítása nélkül.

A mérlegelési jogkör nem tekinthető biztosítottnak, ha a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás meghatározza a következőket:

a) a harmadik fél számára fizethető pénzügyi támogatás maximális összege - amely nem haladhatja meg a 60 000 EUR-t -, és a pontos összeg meghatározásának kritériumai;

b) a pénzügyi támogatásra jogosult különböző típusú tevékenységek, meghatározott lista alapján;

c) azon személyek vagy személykategóriák meghatározása, amelyek az említett pénzügyi támogatásban részesülhetnek, valamint a támogatásnyújtás feltételei. A második bekezdés a) pontjában említett felső határ túlléphető, ha a tevékenységek célkitűzései másként nem vagy csak túl nehezen valósíthatók meg.

205. cikk

Végrehajtási szerződések

(1) A 2014/24/EU és a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 26 ) sérelme nélkül, amennyiben a fellépés vagy munkaprogram végrehajtásához közbeszerzési szerződés odaítélése szükséges, úgy a kedvezményezett a szokásos beszerzési gyakorlatainak megfelelően is odaítélheti a közbeszerzési szerződést, feltéve, hogy ezáltal a közbeszerzési szerződést az összességében legelőnyösebb ajánlat, vagy adott esetben a legalacsonyabb árat kínáló ajánlat alapján ítéli oda, az összeférhetetlenséget elkerülve.

(2) Amennyiben a fellépés vagy munkaprogram végrehajtásához 60 000 EUR-t meghaladó értékű közbeszerzési szerződés odaítélése szükséges, úgy az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a kedvezményezettet kellően indokolt esetben az (1) bekezdésben említetteken kívül további egyedi szabályok betartására kötelezheti.

Ezeknek az egyedi szabályoknak az e rendeletben szereplő szabályokra kell épülniük, és arányosnak kell lenniük az érintett közbeszerzési szerződések értékével, az uniós hozzájárulásnak a tevékenység teljes költségéhez viszonyított nagyságával és a kockázattal. Az említett egyedi szabályokat bele kell foglalni a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásba.

IX. CÍM

PÉNZDÍJAK

206. cikk

Általános szabályok

(1) A pénzdíjak odaítélése során tiszteletben kell tartani az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elvét és elő kell segíteni az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek megvalósulását.

(2) A pénzdíjak nem ítélhetők oda közvetlenül, versenypályázat nélkül.

1 000 000 EUR-s vagy azt meghaladó egységértékű pénzdíjas versenypályázatok csak akkor tehetők közzé, ha e pénzdíjakról a 110. cikkben említett finanszírozási határozat rendelkezik és a pénzdíjakról az Európai Parlamentet és a Tanácsot is tájékoztatták.

(3) A pénzdíj összege nem állhat összefüggésben a nyertesnél felmerült költségekkel.

(4) Amennyiben egy fellépés vagy munkaprogram végrehajtása szükségessé teszi, hogy a kedvezményezett harmadik feleknek pénzdíjakat ítéljen oda, úgy a kedvezményezett akkor ítélhet oda ilyen pénzdíjakat, ha a kedvezményezett és a Bizottság közötti, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás meghatározza a jogosultsági feltételeket, az odaítélési szempontokat, a pénzdíjak összegét és a kifizetésre vonatkozó rendelkezéseket, a mérlegelési jogkör biztosítása nélkül.

207. cikk

A versenypályázat szabályai, odaítélés és közzététel

(1) A versenypályázat szabályaiban:

a) meg kell határozni a jogosultsági feltételeket;

b) meg kell határozni a pályázat benyújtására és szükség esetén a pályázók nyilvántartásba vételére vonatkozó rendelkezéseket és végső határidőket;

c) meg kell határozni a 136. cikkben foglaltak szerinti kizárási kritériumokat és a 141. cikkben foglaltak szerinti megtagadási okokat;

d) a versenypályázat keretében elvégzett tevékenységekhez kapcsolódó követelés esetén elő kell írni a pályázók kizárólagos felelősségét;

e) elő kell írni, hogy a nyertes elfogadja a 129. cikkben említett kötelezettségeket és a versenypályázat szabályaiban meghatározott közzétételi kötelezettségeket;

f) meg kell határozni az odaítélési szempontokat, amelyeknek lehetővé kell tenniük a benyújtott pályázatok minőségének értékelését a célkitűzések és a várt eredmények tekintetében, és annak objektív meghatározását, hogy a pályázatok nyertesek-e;

g) meg kell határozni a pénzdíj vagy a pénzdíjak összegét;

h) meg kell határozni a pénzdíjak nyerteseknek való, odaítélést követő kifizetésére vonatkozó rendelkezéseket.

Az első albekezdés a) pontjának alkalmazásában a kedvezményezettek jogosultak a részvételre, hacsak a versenypályázat szabályai másként nem rendelkeznek.

A 194. cikk (3) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó a versenypályázatok közzétételére.

(2) A versenypályázat szabályai meghatározhatják a versenypályázat visszavonásának feltételeit, különösen akkor, ha annak célkitűzései nem valósíthatók meg.

(3) A pénzdíjakat az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő ítéli oda a 150. cikkben említett értékelő bizottság általi értékelést követően.

A 200. cikk (4) és (6) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó a pénzdíj odaítélésére vonatkozó határozatra.

(4) A pályázókat a lehető leghamarabb, de mindenképpen az engedélyezésre jogosult tisztviselő pénzdíj odaítélésére vonatkozó határozatának meghozatalától számított 15 naptári napon belül értesíteni kell pályázatuk értékelésének eredményéről.

A nyertes pályázót tájékoztatni kell a pénzdíj odaítélésére vonatkozó határozatról, amely jogi kötelezettségvállalásnak minősül.

(5) A pénzügyi év során odaítélt pénzdíjakat a 38. cikk (1)-(4) bekezdésének megfelelően közzé kell tenni.

Az Európai Parlament és a Tanács kérésére a közzétételt követően a Bizottság jelentést tesz a következőkről:

a) a pályázók száma az elmúlt évben;

b) a pályázók száma és a sikeres pályázatok százalékos aránya versenypályázatonként;

c) az elmúlt év során értékelő bizottságokban részt vett szakértők jegyzéke, a kiválasztásukra alkalmazott eljárásra vonatkozó hivatkozással együtt.

X. CÍM

PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK, KÖLTSÉGVETÉSI BIZTOSÍTÉKOK ÉS PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSOK

1. FEJEZET

Közös rendelkezések

208. cikk

Hatály és végrehajtás

(1) Amennyiben az uniós szakpolitikai célkitűzések elérésének ez a legalkalmasabb módja, az Unió alap-jogiaktusokkal pénzügyi eszközöket hozhat létre vagy a költségvetésből támogatott költségvetési biztosítékot vagy pénzügyi támogatást nyújthat, meghatározva ezekben az alap-jogiaktusokban az említett eszközök alkalmazási körét és végrehajtási időszakát.

(2) A tagállamok hozzájárulhatnak az Unió pénzügyi eszközeihez vagy az általa nyújtott költségvetési biztosítékokhoz vagy pénzügyi támogatáshoz. Ha az alap-jogiaktus erre lehetőséget ad, ezekhez harmadik felek is hozzájárulhatnak.

(3) Amennyiben a pénzügyi eszközök végrehajtása a tagállamokkal közösen, megosztott irányítás keretében történik, ágazatspecifikus szabályokat kell alkalmazni.

(4) Amennyiben a pénzügyi eszközök kezelése vagy a költségvetési biztosítékok nyújtása közvetett irányítás keretében történik, a Bizottság megállapodásokat köt a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdése c) pontjának ii., iii., v. és vi. alpontjában említett szervezetekkel. Ha az említett szervezetek rendszereit, szabályait és eljárásait a 154. cikk (4) bekezdése alapján értékelték, azok teljeskörűen alkalmazhatják ezeket a rendszereket, szabályokat és eljárásokat. Az említett szervezetek a pénzügyi eszközök vagy költségvetési biztosítékok közvetett irányítás keretében történő kezelése során megállapodásokat köthetnek olyan pénzügyi közvetítőkkel, amelyeket a Bizottság által alkalmazott eljárásokkal egyenértékű eljárásokkal összhangban választanak ki. Az említett szervezeteknek át kell ültetniük a 155. cikk (2) bekezdése szerinti követelményeket az említett megállapodásokba.

Továbbra is a Bizottság felelős annak biztosításáért, hogy a pénzügyi eszközök kezelését szabályozó keret megfeleljen a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének, és támogassa a meghatározott és időhöz kötött szakpolitikai célkitűzések eredmények tekintetében mérhető megvalósítását. Az alkalmazandó jogszabályoknak és a 129. cikknek megfelelően a megbízott szervezetek jogi és szerződésbeli felelősségének sérelme nélkül a Bizottság felelősséggel tartozik a pénzügyi eszközök kezeléséért.

Amennyiben harmadik országok a (2) bekezdés alapján hozzájárulnak a pénzügyi eszközökhöz vagy a költségvetési biztosítékokhoz, úgy az alap-jogiaktus lehetőséget adhat az érintett országból származó jogosult végrehajtó szervezetek vagy partnerek kijelölésére.

(5) A Számvevőszék teljes hozzáféréssel rendelkezik a pénzügyi eszközökkel, a költségvetési biztosítékokkal és a pénzügyi támogatásokkal kapcsolatos bármely információhoz, ideértve a helyszíni ellenőrzések révén történő információgyűjtést is.

A pénzügyi eszköz, költségvetési biztosíték vagy pénzügyi támogatás révén támogatott projektekért és programokért felelős külső ellenőr a Számvevőszék.

209. cikk

A pénzügyi eszközökre és a költségvetési biztosítékokra alkalmazandó elvek és feltételek

(1) A pénzügyi eszközöket és a költségvetési biztosítékokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az átláthatóság, az arányosság, a megkülönböztetésmentesség, az egyenlő bánásmód és a szubszidiaritás elvével, valamint saját céljaikkal összhangban kell felhasználni.

(2) A pénzügyi eszközök és a költségvetési biztosítékok tekintetében teljesülniük kell az alábbi követelményeknek:

a) piaci hiányosságok, illetve az optimálistól eltérő befektetési helyzetek kezelésére kell szolgálniuk, és csak olyan végső kedvezményezettek számára nyújtható - arányos módon - támogatás, amelyek az uniós pénzügyi támogatás idején a nemzetközileg elfogadott standardokkal összhangban gazdaságilag életképesnek tekinthetők;

b) biztosítani kell az addicionalitást, megakadályozva, hogy az így nyújtott finanszírozás csupán a más állami vagy magánforrásokból származó, potenciális támogatások és befektetések helyettesítésére szolgáljon;

c) nem torzíthatják a versenyt a belső piacon, és összeegyeztethetőnek kell lenniük az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal;

d) az értékek céltartományának a megfelelő finanszírozási eszköz vagy költségvetési biztosíték előzetes értékelés alapján tőkeáttételi és beruházási multiplikátorhatást kell elérni az uniós hozzájárulás vagy garancia mértékét meghaladó globális beruházás mozgósításával, ideértve adott esetben a magánberuházások maximalizálását is.;

e) a kezelésük módjának biztosítania kell, hogy a kezelésükben részt vevő végrehajtó szervezeteknek vagy partnereknek közös érdekük legyen a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott szakpolitikai célkitűzések megvalósítása, például a társbefektetésekre, a kockázatmegosztási követelményekre vagy a pénzügyi ösztönzőkre vonatkozó rendelkezések révén, ugyanakkor meg kell akadályozni az említett szervezetek vagy partnerek egyéb tevékenységeivel való összeférhetetlenséget;

f) az Uniót illető olyan díjazást kell előírni, amely összhangban van a pénzügyi partnerek közötti kockázatmegosztással és a finanszírozási eszköz vagy költségvetési biztosíték szakpolitikai célkitűzéseivel;

g) amennyiben a kezelésükben részt vevő végrehajtó szervezeteknek és partnereknek díjazás jár, elő kell írni, hogy ez a díjazás teljesítményalapú legyen és magában foglalja:

i. a finanszírozási eszköz kezelésében vagy a költségvetési biztosíték nyújtásában végzett munkáért a szervezetnek vagy partnernek fizetett igazgatási díjakat, amelyeknek a lehetséges mértékben az elvégzett műveleteken vagy a kifizetett összegeken kell alapulniuk és

ii. adott esetben a szakpolitikai célkitűzések megvalósítását ösztönző vagy a finanszírozási eszköz vagy költségvetési biztosíték pénzügyi teljesítményét jutalmazó szakpolitikai ösztönzőket.

Kellően indokolt esetekben rendkívüli kiadások is megtéríthetők.

h) előzetes értékeléseken kell alapulniuk, egyedileg vagy program részeként, a 34. cikknek megfelelően, a szakpolitikai célkitűzéseknek és a költségvetés kapcsolódó pénzügyi kockázatainak és megtakarításainak figyelembevételével meg kell indokolni az adott pénzügyi művelet kiválasztását.

Az első albekezdés h) pontjában említett értékeléseket felül kell vizsgálni és naprakésszé kell tenni a fő társadalmi-gazdasági változásoknak a pénzügyi finanszírozási eszköz vagy a költségvetési biztosíték indokoltságára gyakorolt hatásának figyelembevétele céljából.

(3) A megosztott irányításra vonatkozó ágazatspecifikus szabályok sérelme nélkül a bevételt, köztük az osztalékokat, a tőkenyereséget, a garanciadíjakat, valamint a kölcsönök és a vagyonkezelői számlák Bizottságnak visszafizetett összegei, illetve a pénzügyi eszközök vagy költségvetési biztosítékok számára nyitott és valamely pénzügyi eszköz vagy költségvetési biztosíték keretében a költségvetésből nyújtott támogatáshoz kapcsolódó vagyonkezelői számlák összegei után járó kamatokat az igazgatási költségek és díjak levonása után be kell állítani a költségvetésbe.

A Bizottságnak történő éves visszafizetések - köztük a tőkevisszafizetések, a felszabadított biztosítékok és a kölcsönök tőkeösszegének visszafizetése -, illetve a pénzügyi eszközök vagy költségvetési biztosítékok számára nyitott és valamely pénzügyi eszköz vagy költségvetési biztosíték keretében a költségvetésből nyújtott támogatáshoz kapcsolódó vagyonkezelői számlák éves visszafizetései a 21. cikk (3) bekezdésének f) pontjával összhangban belső címzett bevételeknek minősülnek, és azokat a 215. cikk (5) bekezdésének sérelme nélkül a költségvetési kötelezettségvállalás időtartamát további két évet nem meghaladó ideig ugyanazon pénzügyi eszközre vagy költségvetési biztosítékra kell fordítani, kivéve, ha valamely alap-jogiaktus másképpen rendelkezik.

A Bizottság a pénzügyi eszközökre vagy költségvetési biztosítékokra a jövőben elkülönítendő összegekre tett javaslataiban figyelembe veszi az említett belső címzett bevételeket.

A második albekezdéstől eltérve a hatályát vesztő alap-jogiaktusban engedélyezett címzett bevétel fennmaradó összege másik, hasonló célokat szolgáló pénzügyi eszközhöz is címezhető, amennyiben erről a pénzügyi eszközt létrehozó alap-jogiaktus rendelkezik.

(4) Az adott finanszírozási eszköz, költségvetési biztosíték vagy pénzügyi támogatás tekintetében illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek a 243. cikkel, valamint a 80. cikkben említett számviteli szabályokkal és a Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardoknak (IPSAS) megfelelő pénzügyi kimutatást kell készítenie a január 1-jétől december 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan.

A közvetett irányítás keretében kezelt pénzügyi eszközök és nyújtott költségvetési biztosítékok tekintetében az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek biztosítania kell, hogy a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontjának ii., iii., v. és vi. alpontja szerinti szervezetek a következő pénzügyi év február 15-ig rendelkezésre bocsássák a január 1-jétől december 31-ig terjedő időszakra vonatkozó, a 80. cikkben említett számviteli szabályoknak és az IPSAS-nak megfelelő ellenőrizetlen pénzügyi kimutatásokat, valamint a 82. cikk (2) bekezdésével összhangban a pénzügyi kimutatások elkészítéséhez szükséges információkat, illetve hogy ezek a szervezetek a következő pénzügyi év május 15-ig rendelkezésre bocsássák ezeket az ellenőrzött pénzügyi kimutatásokat.

210. cikk

Az Unió pénzügyi kötelezettségei

(1) A költségvetésben foglalt pénzügyi kötelezettségek és az abból teljesített összesített nettó kifizetések semmikor sem haladhatják meg a következő összegeket:

a) pénzügyi eszközök esetében: az ezekkel kapcsolatban tett, adott költségvetési kötelezettségvállalás összege;

b) költségvetési biztosítékok esetében: az alap-jogiaktusban engedélyezett költségvetési biztosíték összege;

c) pénzügyi támogatás esetében: az alap-jogiaktusban engedélyezett pénzügyi támogatás finanszírozásához a Bizottság által felvehető maximális forrás és a vonatkozó kamat.

(2) A költségvetési biztosítékok és a pénzügyi támogatások függő kötelezettséget keletkeztethetnek az Unió számára, amely csak akkor haladhatja meg az Unió pénzügyi kötelezettségének fedezetéül szolgáló pénzügyi instrumentumok értékét, ha azt a költségvetési biztosítékot vagy pénzügyi támogatást létrehozó alap-jogiaktus előírja, és az abban az alap-jogiaktusban meghatározott feltételek alapján.

(3) A 41. cikk (5) bekezdésének j) pontjában előírt éves értékelés alkalmazása céljából a költségvetési biztosítékokból és a pénzügyi támogatásokból származó, a költségvetés által viselt függő kötelezettségeket akkor kell fenntarthatónak tekinteni, ha a több évre előre jelzett alakulásuk összeegyeztethető a többéves pénzügyi keretet meghatározó, az EUMSZ 312. cikkének (2) bekezdése szerinti rendeletben rögzített korlátokkal, valamint a 2014/335/EU, Euratom határozat 3. cikkének (1) bekezdésében foglalt, az éves kifizetési előirányzatokra vonatkozó felső határral.

211. cikk

A pénzügyi kötelezettségekre vonatkozó tartalékok feltöltése

(1) A harmadik országoknak nyújtott költségvetési biztosítékok és pénzügyi támogatások esetében az alap-jogiaktusban az engedélyezett pénzügyi kötelezettség összegének százalékos arányában kifejezett tartalékfeltöltési rátát kell meghatározni. Ez az összeg nem foglalhatja magában a 208. cikk (2) bekezdésében említett hozzájárulásokat.

Az alap-jogiaktusban elő kell írni a tartalékfeltöltési ráta legalább háromévenként történő felülvizsgálatát.

(2) Az óvatosság elvének megfelelően a tartalékfeltöltési ráta meghatározásakor a harmadik országnak nyújtott költségvetési biztosítékból vagy pénzügyi támogatásból eredő pénzügyi kockázatok Bizottság által készített kvalitatív és kvantitatív értékelésére kell támaszkodni, elkerülve az eszközök és a nyereségek túlbecslését, illetve a kötelezettségek és a veszteségek alulbecslését.

Ha a harmadik országnak nyújtott költségvetési biztosítékról vagy pénzügyi támogatásról rendelkező alap-jogiaktus eltérően nem rendelkezik, akkor a tartalékfeltöltési rátát a nettó várható veszteségek fedezéséhez szükséges előzetes globális tartalék, valamint megfelelő biztonsági puffer alapulvételével kell meghatározni. Az Európai Parlament és a Tanács hatáskörének sérelme nélkül a globális tartalékot a 35. cikkben említett, vonatkozó pénzügyi kimutatásban előirányzott időtartamra kell képezni.

(3) A pénzügyi eszközök tekintetében adott esetben tartalékot kell képezni az adott finanszírozási eszköz költségvetési kötelezettségvállalásával kapcsolatos jövőbeli kifizetések teljesítésére.

(4) A tartalékok feltöltéséhez a következő forrásokat kell igénybe venni:

a) a költségvetésből származó hozzájárulások teljes mértékben tiszteletben tartva többéves pénzügyi keret megállapításáról szóló rendeletet, és az átcsoportosítások lehetőségeinek vizsgálatát követően;

b) a közös tartalékalapban tartott források befektetéséből származó hozamok;

c) a nemteljesítő adósoktól a garancia- vagy hitelmegállapodásban meghatározott beszedési eljárás keretében beszedett összegek;

d) az Unió által a garancia- vagy hitelmegállapodásnak megfelelően kapott bevétel és egyéb befizetések;

e) adott esetben a tagállamok és harmadik felek által a 208. cikk (2) bekezdése értelmében fizetett készpénz-hozzájárulások.

Az (1) bekezdésben említett tartalékfeltöltési rátának megfelelő tartalék számításakor kizárólag az e bekezdés első albekezdésének a)-d) pontjában említett források vehetők figyelembe.

(5) A tartalékokat a következők kifizetésére kell felhasználni:

a) a költségvetési biztosíték lehívásai;

b) a finanszírozási eszköz költségvetési kötelezettségvállalásával kapcsolatos fizetési kötelezettségek;

c) a 220. cikk (1) bekezdése szerinti források felvételéből származó pénzügyi kötelezettségek;

d) adott esetben a harmadik országoknak nyújtott pénzügyi eszközök, költségvetési biztosítékok és pénzügyi támogatások felhasználásához kapcsolódó egyéb ráfordítások.

(6) Ha a költségvetési biztosítékra képzett tartalék meghaladja az e cikk (1) bekezdésében említett tartalékfeltöltési rátából következő tartalékfeltöltési összeget, akkor az említett biztosítékhoz kapcsolódó, az e cikk (4) bekezdése első albekezdésének b), c) és d) pontja szerinti forrásokat felhasználva, az alap-jogiaktusban előírt, figyelembe vehető időszak korlátain belül - de a tartalékfeltöltési időszakot meg nem haladóan -, a 213. cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül helyre kell állítani a költségvetési biztosíték eredeti összegét.

(7) A Bizottság haladéktalanul értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot, valamint javaslatot tehet megfelelő feltöltési intézkedésekre vagy a tartalékfeltöltési ráta megemelésére, amennyiben:

a) a költségvetési biztosíték lehívásai eredményeként a költségvetési biztosítékra vonatkozó tartalék szintje az (1) bekezdésben említett tartalékfeltöltési ráta 50 %-a alá esik és ismételten, amikor e tartalékfeltöltési ráta 30 %-a alá esik, vagy ha a Bizottság kockázatelemzése alapján egy éven belül bármelyik említett százalék alá eshet;

b) valamely, az Unió pénzügyi támogatásában részesülő ország fizetési késedelembe esik.

212. cikk

Közös tartalékalap

(1) A pénzügyi eszközökből, költségvetési biztosítékokból vagy pénzügyi támogatásokból származó pénzügyi kötelezettségek fedezetére képzett tartalékokat a közös tartalékalapban kell tartani.

A Bizottság 2019. június 30-ig független külső értékelést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak arról, hogy milyen előnyökkel és hátrányokkal jár a közös tartalékalap pénzügyi irányításának a Bizottságra, az EBB-re vagy a kettő kombinációjára való ruházása, figyelembe véve a vagyonkezelési szolgáltatások összehasonlítása során használt releváns technikai és intézményi kritériumokat, többek között az adott intézmények technikai infrastruktúráját, a nyújtott szolgáltatások költségeinek összehasonlítását, intézményi felépítésüket, a jelentéstételt, a teljesítményt, az elszámoltathatóságot és a Bizottság és az EBB szakértelmét, valamint a költségvetésre vonatkozó egyéb vagyonkezelési megbízásokat. Az értékeléshez adott esetben jogalkotási javaslatot kell mellékelni.

(2) A közös tartalékalapban tartott források befektetéséből származó összesített nyereséget vagy veszteséget arányosan fel kell osztani a pénzügyi eszközök, költségvetési biztosítékok, illetve pénzügyi támogatások között.

A közös tartalékalap forrásaival való gazdálkodásért felelős pénzügyi vezető a prudenciális szabályoknak és a pénzügyi eszközökért, költségvetési biztosítékokért, illetve pénzügyi támogatásokért felelős engedélyezésre jogosult tisztviselők által rendelkezésre bocsátott kifizetési előrejelzéseknek megfelelően köteles az alap forrásainak egy minimális összegét készpénzben vagy készpénz-egyenértékesben tartani.

A közös tartalékalap forrásaival való gazdálkodásért felelős szerv az alapból teljesítendő kifizetések céljából a közös tartalékalap forrásait fedezetként használó repómegállapodást köthet, ha ez az eljárás a kifizetési kérelem időkeretén belül észszerűen várhatóan előnyösebb lesz a költségvetésre nézve, mint a források elidegenítése. Az adott kifizetéshez kapcsolódó repómegállapodások időtartamát vagy megújítások közötti időszakát a költségvetés vesztségének minimalizálása érdekében a szükséges minimumra kell korlátozni.

(3) A 77. cikk (1) bekezdése első albekezdésének d) pontja és a 86. cikk (1) és (2) bekezdése értelmében a számvitelért felelős tisztviselőnek létre kell hoznia a közös tartalékalappal kapcsolatos bevételi és kiadási műveletekre, illetve - a közös tartalékalap forrásaival való gazdálkodásért felelős szervvel egyetértésben - az eszközökre és kötelezettségekre alkalmazandó eljárásokat.

(4) Azon kivételes esetekben, amikor a Bizottság a 30. cikk (1) bekezdése első albekezdésének g) pontja szerinti átcsoportosítást hajtott végre, haladéktalanul tájékoztatja erről az Európai Parlamentet és a Tanácsot, és - a többéves pénzügyi keret megállapításáról szóló rendeletben meghatározott felső határok teljeskörű tiszteletben tartása mellett - sürgős javaslatot tesz azokra az intézkedésekre, amelyekkel helyreállítható a biztosítékhoz tartozó azon költségvetési jogcím, amelyből az átcsoportosítás történt.

213. cikk

Tényleges tartalékfeltöltési ráta

(1) A harmadik országoknak nyújtott költségvetési biztosítékokra és pénzügyi támogatásokra vonatkozó tartalékok közös tartalékalapban való feltöltését a tényleges tartalékfeltöltési ráta alapján kell elvégezni. Ennek a tényleges tartalékfeltöltési rátának olyan szintű védelmet kell nyújtania az Unió pénzügyi kötelezettségeivel szemben, amely egyenértékű azzal a szinttel, amelyet a vonatkozó tartalékfeltöltési ráták nyújtanának, ha a forrásokat külön tartanák és kezelnék.

(2) Az alkalmazandó tényleges tartalékfeltöltési rátát minden egyes - a 211. cikk (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban meghatározott- kezdeti tartalékfeltöltési ráta százalékos arányában kell meghatározni. A tényleges tartalékfeltöltési ráta csak a közös tartalékalapban tartott azon forrásoknak az összegére alkalmazandó, amelyeket egy egyéves időtartamon belül várható biztosítéklehívások kifizetésével összefüggésben irányoztak elő. A rátának százalékos arányt kell megállapítania a közös tartalékalapban tartott, a biztosíték-lehívások teljesítéséhez szükséges készpénzek és készpénz-egyenértékesek összege, illetve a készpénzek és készpénz-egyenértékesek azon teljes összege között, amelyre akkor lenne szükség az egyes garanciaalapokban a biztosítéklehívások teljesítéséhez, ha a forrásokat külön tartanák és kezelnék, feltéve, hogy a két említett összeg likviditási kockázata azonos. Ez az arány nem eshet 95 % alá. A tényleges tartalékfeltöltési ráta kiszámításakor a következőket kell figyelembe venni:

a) a közös tartalékalap pénzbeáramlásaira és -kiáramlásaira vonatkozó előrejelzések, figyelembe véve a 211. cikk (2) bekezdésének második albekezdése szerinti globális tartalékkezdeti szakaszát;

b) a harmadik országoknak nyújtott költségvetési biztosítékok és pénzügyi támogatások közötti kockázati korreláció;

c) a piaci feltételek.

A Bizottság 2020. július 1-jéig felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a 269. cikkel összhangban, amelyekben e rendelet kiegészítése céljából meghatározza a tényleges tartalékfeltöltési ráta számításának részletes feltételeit, többek között e számítás módszertanát.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a közös tartalékalap működése során szerzett tapasztalatok alapján, ugyanakkor a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban lévő óvatos megközelítést alkalmazva a 269. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e bekezdés első albekezdésben meghatározott minimális százalékos arány módosítására vonatkozóan. Az említett százalékos arány nem állapítható meg 85 %-nál alacsonyabb értékben.

(3) A tényleges tartalékfeltöltési rátát a közös tartalékalap forrásaival való gazdálkodásért felelős szerv évente állapítja meg; és ez a ráta szolgál referenciaként a Bizottság számára a költségvetésből nyújtandó hozzájárulások számításához, a 211. cikk (4) bekezdésének a) pontja és ezt követően pedig e cikk (4) bekezdésének b) pontja értelmében.

(4) Az éves tényleges tartalékfeltöltési ráta e cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban történő kiszámítását követően a költségvetési eljárás keretében végre kell hajtani és a 41. cikk (5) bekezdésének h) pontjában említett munkadokumentumban fel kell tüntetni a következő műveleteket:

a) a harmadik országnak nyújtott költségvetési biztosítékra vagy pénzügyi támogatásra vonatkozó tartalékok többletét vissza kell állítani a költségvetésbe;

b) az alap bármely feltöltését éves részletekben kell végrehajtani egy legfeljebb hároméves időszak alatt, a 211. cikk (6) bekezdésének sérelme nélkül.

(5) A Bizottság - a számvitelért felelős tisztviselővel való konzultációt követően, a megfelelő prudenciális szabályokkal összhangban és a spekulatív célú származtatott ügyletek kizárásával - megállapítja a közös tartalékalapban tartott forrásokkal való gazdálkodásra vonatkozó iránymutatásokat. Ezeket az iránymutatásokat csatolni kell a közös tartalékalap forrásaival való gazdálkodásért felelős szervvel kötött megállapodáshoz.

Az iránymutatások megfelelőségéről háromévente független értékelést kell készíttetni, és azt továbbítani kell az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

214. cikk

Évenkénti jelentéstétel

(1) A 250. cikkben foglalt jelentéstételi kötelezettségen túl, a Bizottság évente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a közös tartalékalapról.

(2) A közös tartalékalap forrásaival való gazdálkodásért felelős szerv évente jelentést tesz a közös tartalékalapról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

2. FEJEZET

Egyedi rendelkezések

1. szakasz

Pénzügyi eszközök

215. cikk

Szabályok és végrehajtás

(1) A 208. cikk (1) bekezdése ellenére, kellően indokolt esetekben a pénzügyi eszközök alap-jogiaktus révén történő engedélyezés hiányában is létrehozhatók, amennyiben az adott eszközök a 41. cikk (4) bekezdése első albekezdésének e) pontjával összhangban szerepelnek a költségvetés-tervezetben.

(2) Ha egy megállapodás keretében pénzügyi eszközöket vagy költségvetési biztosítékokat a költségvetésből származó kiegészítő támogatással - ideértve a vissza nem térítendő támogatásokat is - kombinálnak, akkor ez a cím a teljes intézkedésre alkalmazandó. A jelentéstételt a 250. cikknek megfelelően kell elvégezni, világosan megjelölve, hogy az intézkedés mely részei pénzügyi eszközök vagy költségvetési biztosítékok.

(3) A Bizottság a pénzügyi eszközök vonatkozásában biztosítja a harmonizált és egyszerűsített gazdálkodást, különös tekintettel a számvitel, a jelentéstétel, az ellenőrzés és a pénzügyi kockázatkezelés területére.

(4) Amennyiben az Unió a finanszírozási eszközben kisebbségi tulajdonosként vesz részt, úgy a Bizottság az arányosság elvének megfelelően, az Unió eszközbeli részesedésének mérete és értéke alapján biztosítja az e címnek való megfelelést. Ugyanakkor, az Unió eszközbeli részesedésének méretétől és értékétől függetlenül, a Bizottság biztosítja a 129. és a 155. cikknek, a 209. cikk (2) és (4) bekezdésének, a 250. cikknek és - a 136. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett kizárást indokoló helyzetek vonatkozásában - az V. cím 2. fejezete 2. szakaszának való megfelelést.

(5) Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács úgy véli, hogy valamely pénzügyi eszköz nem érte el ténylegesen a céljait, úgy az eszköz felszámolása érdekében kérheti a Bizottságtól egy felülvizsgált alap-jogiaktusra irányuló javaslat benyújtását. A finanszírozási eszköz felszámolása esetén az eszköz számára a 209. cikk (3) bekezdése értelmében újonnan visszafizetett összegeket általános bevételnek kell tekinteni, és vissza kell állítani a költségvetésbe.

(6) A pénzügyi eszközök vagy a pénzügyi eszközök eszközök szintjén történő csoportosításának célját, valamint adott esetben konkrét jogi formájukat és bejegyzésüknek helyét a Bizottság weboldalán közzé kell tenni.

(7) A pénzügyi eszközök kezelésével megbízott szervezetek a 85. cikk (3) bekezdése értelmében vagyonkezelői számlákat nyithatnak az Unió nevében. E szervezeteknek a megfelelő számlakivonatokat el kell juttatniuk a Bizottság illetékes szolgálata számára. A vagyonkezelői számlákra történő befizetéseket a Bizottság kifizetési előrejelzésekkel kellően megalapozott fizetési kérelmek alapján hajtja végre, figyelembe véve a vagyonkezelői számlákon rendelkezésre álló egyenlegeket és a túlzott többletek elkerülésének szükségességét.

216. cikk

A Bizottság által közvetlenül kezelt pénzügyi eszközök

(1) A pénzügyi eszközöket 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontja szerint végre lehet hajtani közvetlen módon a következők valamelyike révén:

a) olyan különleges célú befektetési eszköz, amelyben a Bizottság más állami- vagy magánbefektetőkkel együtt vesz részt az uniós hozzájárulás tőkeáttételi hatásának fokozása céljából;

b) kölcsönök, garanciák, részesedések és egyéb különleges célú befektetési eszközbe történő befektetéstől eltérő kockázatmegosztási eszközök, amelyeket közvetlenül a végső kedvezményezettek számára vagy pénzügyi közvetítőkön keresztül nyújtanak.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett különleges célú befektetési eszközöket tagállami jogszabályok alapján kell létrehozni. A külső fellépések területén ezek a tagállamtól eltérő ország jogszabályai alapján is létrehozhatók. A különleges célú befektetési eszközök kezelői számára jogszabályban vagy szerződésben elő kell írni, hogy a szakmai alapkezelők gondosságával és jóhiszeműen járjanak el.

(3) A különleges célú befektetési eszközök (1) bekezdés a) pontjában említett kezelőit és a pénzügyi eszközök pénzügyi közvetítőit vagy végső kedvezményezettjeit a végrehajtandó pénzügyi eszköz jellegére, az érintett jogalanyok tapasztalatára, valamint pénzügyi és operatív kapacitására és a végső kedvezményezettek projektjeinek gazdasági életképességére kellő figyelemmel kell kiválasztani. A kiválasztásnak átláthatónak kell lennie, azt objektív indokokra kell alapozni, és az nem eredményezhet összeférhetetlenséget.

217. cikk

A megosztott irányítás keretében végrehajtott alapokból nyújtott hozzájárulások kezelése

(1) Külön nyilvántartást kell vezetni az e szakasz alapján létrehozott pénzügyi eszközökhöz a megosztott irányítás keretében végrehajtott alapokból nyújtott hozzájárulásokra vonatkozóan.

(2) A megosztott irányítás keretében végrehajtott alapokból nyújtott hozzájárulásokat külön számlákon kell tartani és az adott alapok célkitűzéseinek megfelelően kell felhasználni olyan fellépések és végső kedvezményezettek javára, amelyek összhangban állnak azzal a programmal vagy azokkal a programokkal, amelyekből a hozzájárulást nyújtják.

(3) Az e szakasz alapján létrehozott finanszírozási eszközökhöz a megosztott irányítás keretében végrehajtott alapokból nyújtott hozzájárulások tekintetében az ágazatspecifikus szabályokat kell alkalmazni. Az első mondat ellenére az irányító hatóságok a meglévő finanszírozási eszközhöz való hozzájárulást megelőzően támaszkodhatnak a 209. cikk (2) bekezdése első albekezdésének h) pontja és második albekezdése szerint elvégzett meglévő előzetes értékelésre.

2. szakasz

Költségvetési biztosítékok

218. cikk

A költségvetési biztosítékokra vonatkozó szabályok

(1) Az alap-jogiaktusban meg kell határozni a következőket:

a) a költségvetési biztosíték azon összege, amely semmikor sem léphető túl, a 208. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül;

b) a költségvetési biztosítékkal fedezett műveletek típusai.

(2) A tagállamok a 208. cikk (2) bekezdése értelmében garancia vagy készpénz formájában járulhatnak hozzá a költségvetési biztosítékokhoz.

Harmadik felek a 208. cikk (2) bekezdése értelmében készpénz formájában járulhatnak hozzá a költségvetési biztosítékokhoz.

A költségvetési biztosíték összegét az első és a második albekezdésben említett hozzájárulásokkal meg kell növelni. Szükség esetén a garancialehívással összefüggő kifizetéseket a hozzájáruló tagállamok vagy harmadik felek pari passu alapon teljesítik. A Bizottság megállapodást köt a hozzájárulókkal, amelynek tartalmaznia kell különösen a kifizetési feltételekkel kapcsolatos rendelkezéseket.

219. cikk

A költségvetési biztosítékok felhasználása

(1) A fedezett művelettípusokra vonatkozó költségvetési biztosítékok visszavonhatatlanok, feltétel nélküliek és azonnal lehívhatóak.

(2) A költségvetési biztosítékokat a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja szerint vagy kivételes esetekben a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontja szerint kell végrehajtani.

(3) A költségvetési biztosíték csak olyan finanszírozási és befektetési műveleteket fedezhet, amelyek megfelelnek a 209. cikk (2) bekezdése első albekezdése a)-d) pontjának.

(4) A partnereknek saját forrásokkal hozzá kell járulniuk a költségvetési biztosítékkal fedezett műveletekhez.

(5) A Bizottság garanciamegállapodást köt a partnerekkel. A költségvetési biztosíték nyújtása a garanciamegállapodás hatálybalépésétől függ.

(6) A partnereknek évente be kell nyújtaniuk a Bizottság számára a következőket:

a) a költségvetési biztosítékkal fedezett műveletek kockázatértékelésére és minősítésére, valamint a várható nemteljesítésekre vonatkozó információk;

b) az Unió számára a költségvetési biztosítékból eredő fennálló pénzügyi kötelezettségekre vonatkozó információ, egyedi műveletek szerinti bontásban, a 80. cikkben említett uniós számviteli szabályoknak vagy az IPSAS-nak megfelelően értékelve;

c) a költségvetési biztosítékkal fedezett műveletekből származó teljes nyereségek vagy veszteségek összege.

3. szakasz

Pénzügyi támogatások

220. cikk

Szabályok és végrehajtás

(1) Az Unió által tagállamoknak vagy harmadik országoknak nyújtott pénzügyi támogatásra előre meghatározott feltételeknek kell vonatkozniuk, és a támogatás hitel, hitelkeret vagy a támogatás hatékonyságát várhatóan biztosító más eszköz formáját öltheti. Ennek érdekében a Bizottság a vonatkozó alap-jogiaktusban felhatalmazást kap arra, hogy a szükséges forrásokat a tőkepiacokon vagy pénzügyi intézményektől felvegye.

(3) A pénzügyi támogatásokat a kellően indokolt esetektől eltekintve euróban kell végrehajtani.

(4) A pénzügyi támogatások a Bizottság általi közvetlen irányítás alá tartoznak.

(5) A Bizottság olyan megállapodást köt a kedvezményezett országgal, amelynek rendelkezései:

a) biztosítják, hogy a kedvezményezett ország rendszeresen ellenőrizze a nyújtott finanszírozás megfelelő és az előre meghatározott feltételek szerinti felhasználását, megtegye a megfelelő intézkedéseket a szabálytalanságok és a csalások megelőzéséhez, és amennyiben szükséges, jogi lépéseket tegyen a pénzügyi támogatás keretében jogellenesen felhasznált források visszafizettetése érdekében;

b) biztosítják az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét;

c) kifejezetten felhatalmazzák a Bizottságot, az OLAF-ot és a Számvevőszéket a 129. cikkben említett jogaik gyakorlására;

d) biztosítják, hogy amennyiben megállapítást nyer, hogy a kedvezményezett ország a pénzügyi támogatás kezelésével kapcsolatban csalást vagy korrupciós cselekményt követ el, illetve más olyan jogellenes tevékenységet folytat, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit, az Unió jogosult legyen a hitel lejárat előtti visszafizettetése;

e) biztosítják, hogy az Uniónak a pénzügyi támogatással kapcsolatban felmerült költségeit a kedvezményezett ország viselje.

(6) A Bizottság a kölcsönöket - amennyiben lehetséges - részletekben, a pénzügyi támogatáshoz csatolt feltételek teljesülésének függvényében folyósítja. Ha az említett feltételek nem teljesülnek, a Bizottság ideiglenesen felfüggeszti vagy teljesen leállítja a pénzügyi támogatás folyósítását.

220a. cikk

Diverzifikált finanszírozási stratégia

(1) A Bizottság diverzifikált finanszírozási stratégiát hajt végre, amely az (EU, Euratom) 2020/2053 tanácsi határozat ( 27 ) 5. cikkének (1) bekezdése alapján engedélyezett hitelfelvételeket és - a kellően indokolt esetek kivételével - a pénzügyi támogatási programok finanszírozására szolgáló hitelfelvételi és adósságkezelési műveleteket foglalja magában. A diverzifikált finanszírozási stratégiát a rendszeres tőkepiaci jelenlétre irányuló valamennyi szükséges ügyletnél végre kell hajtani, a finanszírozási eszközök összevonásán kell alapulnia, és egy közös likviditási keretet kell használnia.

(2) A Bizottság létrehozza a diverzifikált finanszírozási stratégia végrehajtásához szükséges szabályokat. A Bizottság rendszeresen és teljeskörűen, minden szempontra kiterjedően tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot hitelfelvételi és adósságkezelési stratégiájáról.

XI. CÍM

AZ EURÓPAI POLITIKAI PÁRTOKNAK JUTTATOTT HOZZÁJÁRULÁSOK

221. cikk

Általános rendelkezések

A költségvetésből közvetlen pénzügyi hozzájárulás nyújtható az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 2. cikkének (3) pontjában meghatározott európai politikai pártok (a továbbiakban: európai politikai pártok) számára, tekintettel arra, hogy azok e rendelettel összhangban hozzájárulnak az európai politikai tudatosság kialakításához és az uniós polgárok politikai akaratának kinyilvánításához.

222. cikk

Alapelvek

(1) A hozzájárulásokat az európai politikai párt céljaihoz közvetlenül kapcsolódó működési költségeknek az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 17. cikke (4) bekezdésében meghatározott százalékának a visszatérítéséhez lehet csak felhasználni, az említett rendelet 17. cikke (5) bekezdésében és 21. cikkében megállapítottak szerint.

(2) A hozzájárulások felhasználhatók az európai politikai pártok által kötött szerződésekkel kapcsolatos kiadások visszatérítésére, feltéve, ha odaítélésükkor nem állt fenn összeférhetetlenség.

(3) A hozzájárulások nem használhatók fel az európai politikai párt bármely egyéni tagjának vagy alkalmazottjának készpénzben vagy természetben történő közvetlen vagy közvetett személyes előnyszerzésére. A hozzájárulások nem használhatók fel harmadik felek, különösen nemzeti politikai pártok vagy európai, illetve nemzeti szintű politikai alapítványok tevékenységeinek közvetlen vagy közvetett finanszírozására, függetlenül attól, hogy az vissza nem térítendő támogatások, adományok, kölcsönök vagy bármely hasonló megállapodás formáját ölti. E cikk alkalmazása céljából az európai politikai pártok társult szervezetei nem tekinthetők harmadik feleknek, ha az ilyen szervezetek az európai politikai pártok igazgatási szervezetének részét képezik az európai politikai pártok alapszabályában meghatározottak szerint. A hozzájárulások nem használhatók fel az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 22. cikkében kizárt célokra.

(4) A hozzájárulásoknak - az 1141/2014/EU, Euratom rendeletben megállapított feltételekkel összhangban - meg kell felelniük az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elvének.

(5) A hozzájárulásokat az Európai Parlament ítéli oda éves alapon, és azokat e rendelet 38. cikke (1)-(4) bekezdésének és az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 32. cikke (1) bekezdésének megfelelően közzé kell tenni.

(6) A hozzájárulásban részesülő európai politikai pártok nem kaphatnak közvetlenül vagy közvetve egyéb forrásokat a költségvetésből. Különösen az európai parlamenti képviselőcsoportok költségvetéséből származó adományok tiltottak. A költségvetésből semmilyen körülmények között nem finanszírozható kétszer ugyanaz a kiadás.

Az uniós hozzájárulások nem érintik az európai politikai pártok azon lehetőségét, hogy az 1141/2014/EU, Euratom rendelettel összhangban a saját forrásaik összegéből tartalékot képezzenek.

(7) Ha az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 2. cikkének 4. pontjában meghatározott európai politikai alapítvány bevételi többletet ér el annak a pénzügyi évnek a végén, amelyben vissza nem térítendő működési támogatásban részesült, akkor a bevételi többlet egy része az adott éves összes bevétel 25 %-áig átvihető a következő évre azzal a feltétellel, hogy az említett következő év első negyedének vége előtt azt felhasználják.

223.cikk

Költségvetési vonatkozások

A hozzájárulásokat, valamint az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 23. cikkében említett, független külső ellenőrzést végző szervekre vagy szakértőkre elkülönített előirányzatokat a költségvetés Európai Parlamentre vonatkozó szakaszából kell kifizetni.

224. cikk

Hozzájárulási felhívás

(1) A hozzájárulások odaítélése évenként - legalább az Európai Parlament weboldalán - közzétett hozzájárulási felhívás útján történik.

(2) Egy adott európai politikai párt évente csak egy hozzájárulásban részesülhet.

(3) Bármely európai politikai párt csak akkor kaphat hozzájárulást, ha a hozzájárulási felhívásban meghatározott feltételek alapján finanszírozást kér.

(4) A hozzájárulási felhívásban meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a kérelmező az 1141/2014/EU, Euratom rendelet szerinti hozzájárulásban részesülhet, illetve a kizárási kritériumokat.

(5) A hozzájárulási felhívásban legalább a hozzájárulás révén visszatéríthető kiadások jellegét meg kell határozni.

(6) A hozzájárulási felhívásban elő kell írni a becsült költségvetés benyújtását.

225. cikk

Odaítélési eljárás

(1) A hozzájárulás iránti kérelmeket kellő időben, írásban - ideértve adott esetben a biztonságos elektronikus formátumot is - kell benyújtani.

(2) Nem ítélhető oda hozzájárulás azon kérelmezőknek, amelyek az odaítélési eljárás idején a 136. cikk (1) bekezdésében és a 141. cikk (1) bekezdésében említett helyzetben vagy helyzetekben vannak, valamint azok számára, amelyeket a 142. cikkben említett adatbázisban kizártként tartanak nyilván.

(3) A kérelmezőknek igazolniuk kell, hogy a (2) bekezdésben említett helyzetek egyike sem vonatkozik rájuk.

(4) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőt bizottság segítheti a hozzájárulás iránti kérelmek értékelésében. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek meg kell határoznia az említett bizottság összetételére, tagjainak kinevezésére és a működésére vonatkozó szabályokat, valamint az összeférhetetlenség megelőzésére vonatkozó szabályokat.

(5) Azon kérelmeket, amelyek teljesítik a jogosultsági feltételeket, és amelyek esetében nem állnak fenn kizárási kritériumok, az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 19. cikkében meghatározott odaítélési kritériumok alapján választják ki.

(6) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek a kérelemre vonatkozó határozatában fel kell tüntetnie legalább az alábbi információkat:

a) a hozzájárulások tárgya és teljes összege;

b) a kiválasztott kérelmezők neve és az egyes kérelmezők számára elfogadott összeg;

c) az elutasított kérelmezők neve és az elutasítás oka.

(7) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek írásban tájékoztatnia kell a kérelmezőket a kérelmükre vonatkozó határozatról. Ha a finanszírozás iránti kérelmet elutasítják, illetve a kért összegek egy részét vagy egészét nem ítélik oda, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek közölnie kell a kérelem elutasításának vagy a kért összegek oda nem ítélésének indokait, hivatkozással különösen az e cikk (5) bekezdésében és a 224. cikk (4) bekezdésében említett jogosultsági és odaítélési feltételekre. Ha a kérelmet elutasítják, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek tájékoztatnia kell a kérelmezőt a 133. cikk (2) bekezdésében előírtak szerint rendelkezésre álló közigazgatási és/vagy bírósági jogorvoslati lehetőségekről.

(8) A hozzájárulásokról írásbeli megállapodást kell kötni.

226. cikk

A hozzájárulások formája

(1) A hozzájárulások a következő formákat ölthetik:

a) a ténylegesen felmerült visszatéríthető kiadások bizonyos arányának visszatérítése;

b) egységköltségek alapján történő visszatérítés;

c) egyösszegű átalányok;

d) átalányfinanszírozás;

e) az a)-d) pontban említett formák kombinációja.

(2) Csak azokat a kiadásokat lehet visszatéríteni, amelyek teljesítik a hozzájárulási felhívásban meghatározott feltételeket, és amelyek nem a kérelem benyújtása előtti időpontban merültek fel.

(3) A 225. cikk (8) bekezdésében említett megállapodásnak olyan rendelkezéseket kell tartalmaznia, amelyek lehetővé teszik annak ellenőrzését, hogy az egyösszegű átalányokra, az átalányfinanszírozásra vagy az egységköltségekre vonatkozó feltételek teljesültek-e.

(4) A hozzájárulásokat egy összegben, egyetlen előfinanszírozási kifizetés útján kell kifizetni, kivéve, ha az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő megfelelően indokolt esetben másképpen határoz.

227. cikk

Biztosítékok

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az előfinanszírozási kifizetéshez kapcsolódó pénzügyi kockázatok korlátozása érdekében - eseti alapon és kockázatelemzés elvégzését követően - előzetes biztosítéknyújtást kérhet az európai politikai párttól, amennyiben ezt indokoltnak és arányosnak tartja, de csak akkor, ha a kockázatelemzés alapján az európai politikai pártot az a közvetlen veszély fenyegeti, hogy az e rendelet 136. cikke (1) bekezdésének a) és d) pontjában említett kizárást indokoló helyzetek valamelyikébe kerül, vagy ha az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 6. cikke alapján létrehozott, az európai politikai pártokkal és európai politikai alapítványokkal foglalkozó hatóság (a továbbiakban: a hatóság) határozatát az említett rendelet 10. cikke (4) bekezdésének megfelelően közölték az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal.

A 153. cikk értelemszerűen alkalmazandó azokra a biztosítékokra, amelyekre az e cikk első bekezdésében felsorolt helyzetekben szükség lehet az európai politikai pártoknak nyújtott előfinanszírozási kifizetések esetében.

228. cikk

A hozzájárulások felhasználása

(1) A hozzájárulásokat a 222. cikknek megfelelően kell felhasználni.

(2) A hozzájárulás bármely olyan részét, amelyet nem használtak fel abban a pénzügyi évében, amelyre a hozzájárulást nyújtották (n. évben), bármely olyan visszatéríthető kiadásra kell felhasználni, amely az n+1. év december 31-ig merül fel. A hozzájárulás azon fennmaradó részét, amelyet ezen határidőn belül nem használtak fel, a IV. cím 6. fejezetének megfelelően vissza kell fizettetni.

(3) Az európai politikai pártoknak tiszteletben tartják az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 17. cikke (4) bekezdésében megállapított legmagasabb társfinanszírozási arányt. Az előző évről fennmaradó hozzájárulások összegét nem lehet azon rész finanszírozására fordítani, amelyet az európai politikai pártoknak saját forrásból kell finanszírozniuk. Harmadik felek hozzájárulásai a közös eseményekhez nem sorolhatók az európai politikai párt saját forrásai közé.

(4) Az európai politikai pártoknak a hozzájárulás azon részét, amelyet nem használtak fel abban a pénzügyi évben, amelyre az adott hozzájárulást nyújtották, fel kell használniuk, mielőtt felhasználnák az említett évet követően odaítélt hozzájárulásokat.

(5) Az előfinanszírozási kifizetések után keletkező kamatok a hozzájárulás részének tekintendők.

229. cikk

Beszámolás a hozzájárulások felhasználásáról

(1) Az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 23. cikkével összhangban az európai politikai pártoknak jóváhagyásra be kell nyújtaniuk az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek a hozzájárulás felhasználásáról szóló éves jelentésüket és az éves pénzügyi kimutatásaikat.

(2) A 74. cikk (9) bekezdésében említett éves tevékenységi jelentést az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek az e cikk (1) bekezdésében említett éves jelentés és éves pénzügyi kimutatások alapján kell elkészítenie. Ezen jelentés elkészítéséhez más bizonylatok is felhasználhatók.

230. cikk

A hozzájárulás összege

(1) A hozzájárulás összege csak akkor válik véglegessé, miután az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő jóváhagyta a 229. cikk (1) bekezdésében említett éves jelentést és éves pénzügyi kimutatásokat. Az éves jelentés és az éves pénzügyi kimutatások jóváhagyása nem zárja ki a hatóság későbbi vizsgálatait.

(2) Az előfinanszírozásból el nem költött összeg egészen addig nem végleges, amíg az európai politikai párt a hozzájárulási felhívásban meghatározott feltételeknek megfelelő, visszatéríthető kiadások kifizetésére fel nem használja.

(3) Amennyiben az európai politikai párt a hozzájárulás felhasználásához kapcsolódó kötelezettségeinek nem tesz eleget, a hozzájárulásokat fel kell függeszteni, csökkenteni kell vagy meg kell szüntetni, miután az európai politikai párt lehetőséget kapott észrevételei benyújtására.

(4) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek a kifizetés előtt meg kell győződnie arról, hogy az európai politikai párt még mindig szerepel-e az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 7. cikkében említett nyilvántartásban, és nem alkalmazták-e rá az említett rendelet 27. cikkében megállapított szankciók valamelyikét a kérelem időpontja és annak a pénzügyi évnek a vége között, amelyre a hozzájárulás vonatkozik.

(5) Amennyiben az európai politikai párt már nem szerepel az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 7. cikkében említett nyilvántartásban, vagy az említett rendelet 27. cikkében leírt szankciók valamelyikét alkalmazták rá, úgy az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a hozzájárulás felhasználásával kapcsolatos hibák, szabálytalanságok, csalás vagy más kötelezettségszegés súlyosságának arányában felfüggesztheti, csökkentheti vagy megszüntetheti a hozzájárulásokat, és visszafizettetheti az e rendelet 225. cikkének (8) bekezdésében említett megállapodás keretében jogtalanul kifizetett összegeket, miután az európai politikai párt lehetőséget kapott észrevételei benyújtására.

231. cikk

Ellenőrzés és szankciók

(1) A 225. cikk (8) bekezdésében említett minden megállapodásnak kifejezetten rendelkeznie kell arról, hogy valamennyi, az uniós forrásból részesülő európai politikai pártok, illetve azok szerződő felei és alvállalkozói tekintetében az Európai Parlament gyakorolja a dokumentumok alapján és a helyszínen történő ellenőrzési hatáskörét, az OLAF és a Számvevőszék pedig a 129. cikkben említett vonatkozó hatásköreit és feladatait.

(2) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő e rendelet 136. és 137. cikkének, továbbá az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 27. cikkének megfelelően hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási és pénzügyi szankciókat alkalmazhat.

(3) A (2) bekezdésben említett szankciókkal sújthatók azok az európai politikai pártok is, amelyek a hozzájárulás iránti kérelem benyújtása idején, vagy miután megkapták a hozzájárulást, hamis nyilatkozatot tettek az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által kért adatok benyújtása során, illetve elmulasztották a kért adatok benyújtását.

232. cikk

Nyilvántartások megőrzése

(1) Az európai politikai pártok a hozzájárulással kapcsolatos utolsó kifizetést követően öt évig kötelesek megőrizni a hozzájárulásra vonatkozó összes nyilvántartást és bizonylatot.

(2) Az ellenőrzésekkel, fellebbezésekkel, jogvitákkal, hozzájárulás felhasználásából eredő igényrendezésével vagy az OLAF azon vizsgálataival kapcsolatos nyilvántartásokat, amelyekről a végső címzettet értesítették, ezen ellenőrzések, fellebbezések, jogviták, igényrendezések vagy vizsgálatok végéig meg kell őrizni.

233. cikk

Külső ellenőrzést végző szervek vagy szakértők kiválasztása

Az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 23. cikkében említett, független külső ellenőrzést végző szervek vagy szakértők kiválasztása közbeszerzési eljárás keretében történik. Szerződésük időtartama nem lehet hosszabb öt évnél. Két egymást követő megbízatási időtartam után úgy kell tekinteni, hogy összeférhetetlenség áll fenn, amely negatívan befolyásolhatja az ellenőrzés végrehajtását.

XII. CÍM

A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK EGYÉB ESZKÖZEI

234. cikk

A külső fellépésekre elkülönített uniós vagyonkezelői alapok

(1) A Bizottság az egyéb donorokkal kötött megállapodás keretében külső fellépésekre elkülönített uniós vagyonkezelői alapokat hozhat létre válságokra való reagáláshoz szükséges vészhelyzeti és vészhelyzetet követő tevékenységek, illetve a tematikus tevékenységek céljából (a továbbiakban: uniós vagyonkezelői alapok).

Uniós vagyonkezelői alapok kizárólag akkor hozhatók létre, ha az egyéb donorokkal kötött megállapodások révén a költségvetésen kívüli egyéb forrásokból biztosított a hozzájárulás.

A Bizottság konzultál az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal a vészhelyzeti és vészhelyzetet követő tevékenység céljából létrehozandó, vagyonkezelői alap létrehozására irányuló szándékáról.

A tematikus tevékenységek céljából létrehozandó, uniós vagyonkezelői alap létrehozását az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak jóvá kell hagynia.

E bekezdés harmadik és a negyedik albekezdésének alkalmazásában a Bizottság az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére bocsátja az uniós vagyonkezelői alap létrehozásáról szóló határozattervezetét. Az ilyen határozattervezetnek tartalmaznia kell az uniós vagyonkezelői alap célkitűzéseinek leírását, létrehozásának a (3) bekezdéssel összhangban lévő indokolását, időtartamát és az egyéb donorokkal kötött előzetes megállapodásokat. A határozattervezetnek emellett tartalmaznia kell az egyéb donorokkal kötendő alapító megállapodás tervezetét is.

(2) A Bizottság az uniós vagyonkezelői alap finanszírozásáról szóló határozattervezeteit benyújtja az azon alap-jogiaktusban említett illetékes bizottságnak, amelynek alapján az uniós vagyonkezelői alaphoz való uniós hozzájárulást nyújtják. Az illetékes bizottságnak nem kell véleményt nyilvánítania azokról a kérdésekről, amelyeket az (1) bekezdés harmadik, negyedik, illetve ötödik albekezdése alapján konzultáció vagy jóváhagyás céljából már benyújtottak az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(3) Az uniós vagyonkezelői alapok csak akkor hozhatók létre és hajthatók végre, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

a) az uniós intézkedés hozzáadott értéket képvisel: az uniós vagyonkezelői alapok céljai, különösen terjedelmük vagy lehetséges hatásaik miatt, uniós szinten jobban megvalósíthatók, mint tagállami szinten, és ha a már meglévő finanszírozási eszközök felhasználása nem lenne elegendő az uniós szakpolitikai célkitűzések megvalósításához;

b) az uniós vagyonkezelői alapok politikai láthatóságot adnak az Uniónak és igazgatási előnyökkel járnak, valamint jobb uniós kontrollt tesznek lehetővé az Unió és az egyéb donorok hozzájárulásainak kockázatai és kifizetése tekintetében;

c) az uniós vagyonkezelői alapok nem hozhatók létre, ha csupán más létező finanszírozási csatornák vagy hasonló eszközök megkétszerezését jelentik, kiegészítő jelleg nélkül;

d) az uniós vagyonkezelői alapok céljait összhangba kell hozni azon uniós eszköz vagy költségvetési sor céljaival, amelyből a finanszírozásuk történik.

(4) Minden elkülönített uniós pénzalap esetében létre kell hozni az igazgatótanácsot, amelynek elnöki tisztét a Bizottság tölti be, és amely biztosítja a donorok méltányos képviseletét, továbbá dönt az alap felhasználásáról. Az igazgatótanács tagja minden egyes, hozzájárulást nem fizető tagállam, amely megfigyelői jogállással rendelkezik. Az igazgatótanács összetételére vonatkozó szabályokat és az uniós vagyonkezelői alap belső szabályzatát az uniós vagyonkezelői alapot alapító megállapodásban kell rögzíteni. Ezeknek a szabályoknak tartalmazniuk kell azt a követelményt, hogy az alap felhasználására vonatkozó döntés végleges elfogadásához szükség van a Bizottság egyetértő szavazatára.

(5) Az uniós vagyonkezelői alapok korlátozott időtartamra hozhatók létre, az alapító megállapodásban meghatározottak szerint. Ez az időtartam az érintett uniós vagyonkezelői alap igazgatótanácsának kérésére, az (1) bekezdésben meghatározott eljárásnak megfelelően, a Bizottság határozatával meghosszabbítható, amennyiben a Bizottság jelentést terjeszt be, amelyben megindokolja a meghosszabbítást és megerősíti különösen azt, hogy a (3) bekezdésben foglalt feltételek teljesülnek.

A Európai Parlament és/vagy a Tanács adott esetben kérheti a Bizottságot az uniós vagyonkezelői alapnak szánt előirányzatok megszüntetésére vagy az alapító megállapodásnak az uniós vagyonkezelői alap felszámolását célzó felülvizsgálatára, különösen a 41. cikk (6) bekezdésében említett munkadokumentumban benyújtott információk alapján. Ebben az esetben a megmaradó forrásokat általános bevételként arányosan vissza kell téríteni a költségvetésbe, valamint a hozzájárulást fizető tagállamok és más donorok részére.

235. cikk

A külső fellépésekre elkülönített vagyonkezelői alapok végrehajtása

(1) Az uniós vagyonkezelői alapokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az átláthatóság, az arányosság, a megkülönböztetés-mentesség és az egyenlő bánásmód elvének, valamint az egyes alapító megállapodásokban meghatározott egyedi célkitűzéseknek megfelelően kell végrehajtani, teljes mértékben tiszteletben tartva az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak azon jogát, hogy megvizsgálja és ellenőrizze az uniós hozzájárulást.

(2) Az uniós vagyonkezelői alapokból finanszírozott tevékenységek végrehajthatók közvetlenül a Bizottság által, a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontja szerint, és közvetetten azon szervezetek által, amelyek uniós alapokat hajtanak végre a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdése c) pontjának i., ii., iii., v. és vi. alpontja szerint

(3) A források lekötése és kifizetése a IV. cím 4. fejezetében meghatározottak szerint a Bizottság pénzügyi szereplőinek feladata. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az uniós vagyonkezelői alap számvitelért felelős tisztviselője. A tisztviselő felel a valamennyi uniós vagyonkezelői alapra egyaránt vonatkozó számviteli eljárások és a számlatükör meghatározásáért. A Bizottság belső ellenőre, az OLAF és a Számvevőszék ugyanolyan jogkörrel rendelkezik az uniós vagyonkezelői alapok felett, mint a Bizottság által végrehajtott más tevékenységek tekintetében.

(4) Az Unió és más donorok hozzájárulásai nem képezik részét a költségvetésnek, hanem elkülönített bankszámlára kerülnek. Az uniós vagyonkezelői alap elkülönített bankszámlájának megnyitása és megszüntetése a számvitelért felelős tisztviselő feladata. Az év folyamán az elkülönített bankszámlán végzett összes műveletet megfelelően figyelembe kell venni az uniós vagyonkezelői alap beszámolójában.

Az uniós hozzájárulásokat kifizetési előrejelzésekkel kellően alátámasztott fizetési kérelmek alapján kell átutalni az elkülönített bankszámlára, figyelembe véve a számlán rendelkezésre álló egyenleget és az abból eredő további befizetési igényeket. A kifizetési előrejelzéseket évente vagy adott esetben félévente kell elkészíteni.

A más donoroktól származó hozzájárulásokat az uniós vagyonkezelői alap elkülönített bankszámlájára történő befizetésükkor kell figyelembe venni, az elkülönített számlán való jóváíráskor euróra átváltott összeg erejéig. Az uniós vagyonkezelői alap elkülönített bankszámláján felhalmozódó kamatot be kell fektetni az uniós vagyonkezelői alapba, kivéve, ha az uniós vagyonkezelői létrehozó megállapodás másként nem rendelkezik.

(5) A Bizottság attól az évtől kezdve, amelyben megkezdődött a (4) bekezdésben említett hozzájárulások felhasználása, az uniós vagyonkezelői alapban összegyűlt összegek maximum 5 %-át jogosult felhasználni az igazgatási költségeinek fedezésére. Az első mondattól eltérve és a költségek kétszeres elszámolásának elkerülése érdekében az uniós vagyonkezelői alaphoz nyújtott uniós hozzájárulásból eredő igazgatási költségek csak annyiban fedezhetők az adott hozzájárulásból, amennyiben azokat más költségvetési sorokból még nem fedezték. Az uniós vagyonkezelői alapok működési ideje alatt az említett igazgatási költségeket a 21. cikk (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontja értelmében vett címzett bevételnek kell tekinteni.

A 252. cikkben említett éves jelentés mellett az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek évente kétszer pénzügyi jelentést kell kidolgoznia az egyes uniós vagyonkezelői alapokból végzett tevékenységekről.

A Bizottság szintén havonta jelentést készít az egyes uniós vagyonkezelői alapok végrehajtásának helyzetéről.

Az uniós vagyonkezelői alapokat évente független külső ellenőrzésnek kell alávetni.

236. cikk

A költségvetés támogatásának alkalmazása

(1) Amennyiben a vonatkozó alap-jogiaktusok úgy rendelkeznek, a Bizottság költségvetés-támogatást nyújthat harmadik országoknak az alábbi feltételek teljesülése esetén:

a) a harmadik ország államháztartási gazdálkodása kellően átlátható, megbízható és hatékony;

b) a harmadik ország kellően hiteles és releváns ágazati vagy nemzeti szakpolitikákat vezetett be;

c) a harmadik ország a stabilitást előtérbe helyező makrogazdasági politikákat vezetett be;

d) a harmadik ország megfelelő és időben történő hozzáférést vezetett be az átfogó és megbízható költségvetési információkhoz.

(2) Az uniós hozzájárulás kifizetésének alapja az (1) bekezdésben említett feltételek teljesítése, ideértve az államháztartási gazdálkodás javítását. Egyes kifizetéseknek feltétele lehet továbbá az adott ágazat reformjainak eredményeit és előrehaladását tükröző, előzetesen meghatározott mérföldkövek elérése, aminek mérésére objektív teljesítménymutatókat használnak.

(3) A harmadik országokban a Bizottság támogatja a jogállamiság tiszteletben tartását, a parlamenti kontroll-, pénzügyi ellenőrzési és korrupcióellenes kapacitások kialakítását, és fokozza az átláthatóságot és az információkhoz való nyilvános hozzáférést.

(4) A harmadik országgal megkötött vonatkozó finanszírozási megállapodásoknak tartalmazniuk kell a következőket:

a) a harmadik ország azon kötelezettsége, hogy időben megbízható tájékoztatást nyújtson a Bizottságnak, amely a Bizottság számára lehetővé teszi, hogy értékelje a (2) bekezdésben említett feltételek teljesülését;

b) a Bizottság azon joga, hogy felfüggessze a finanszírozási megállapodást, amennyiben a harmadik ország megszegi valamely, az emberi jogok, a demokratikus elvek vagy a jogállamiság tiszteletben tartásával kapcsolatos kötelezettségét, továbbá a korrupció súlyos eseteiben;

c) megfelelő rendelkezések, amelyek értelmében a harmadik országnak kötelezettséget kell vállalnia az operatív finanszírozás részben vagy egészben történő haladéktalan visszafizetésére, amennyiben megállapítást nyer, hogy az vonatkozó uniós források kifizetése során súlyos, a szóban forgó harmadik országnak felróható szabálytalanságok történtek.

Az e bekezdés első albekezdésének c) pontjában említett visszafizetés lebonyolítására a 101. cikk (1) bekezdésének második albekezdése alkalmazható.

237. cikk

Javadalmazott külső szakértők

(1) A 175. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárok alatt és az e cikk (3) bekezdésében foglalt eljárás alapján, az uniós intézmények a (3) bekezdés szerinti eljárás alapján javadalmazott külső szakértőket választhatnak ki annak érdekében, hogy segítséget nyújtsanak a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázatok, projektek és ajánlatok értékeléséhez, valamint hogy különleges esetekben véleményt nyilvánítsanak és tanácsot adjanak.

(2) A javadalmazott külső szakértők javadalmazása előre bejelentett fix összeg alapján történik, kiválasztásuk alapja a szakmai alkalmasság. A kiválasztás a megkülönböztetés-mentesség, az egyenlő bánásmód és az összeférhetetlenség tilalma alapelvével összhangban lévő kiválasztási szempontok alapján történik.

(3) Az érintett uniós intézmény weboldalán részvételi szándék kifejezésére való felhívást kell közzétenni.

A részvételi szándék kifejezésére való felhívásnak tartalmaznia kell a feladatok leírását, azok időtartamát, valamint a javadalmazás rögzített feltételeit.

A részvételi szándék kifejezésére való felhívást követően össze kell állítani a szakértők jegyzékét. A jegyzék a közzétételétől számított legfeljebb öt évig vagy a feladatokhoz kapcsolódó többéves program időtartama alatt érvényes.

(4) A részvételi szándék kifejezésére való felhívás érvényességi ideje alatt - az utolsó három hónap kivételével - bármely érdeklődő természetes személy benyújthatja pályázatát.

(5) A kutatási és technológiafejlesztési előirányzatokból fizetett szakértőket az Európai Parlament és a Tanács által az egyes kutatási keretprogramok elfogadásakor megállapított eljárásokkal vagy a részvételre vonatkozó kapcsolódó szabályokkal összhangban kell alkalmazni. Az V. cím 2. fejezete 2. szakaszának alkalmazásában az ilyen szakértők címzettnek minősülnek.

238. cikk

Nem javadalmazott szakértők

Az uniós intézmények megtéríthetik az általuk meghívott vagy megbízott személyek utazási költségeit és napidíját, vagy indokolt esetben egyéb térítést fizethetnek számukra.

239. cikk

Tagsági díjak és egyéb tagdíjfizetések

Az Unió tagdíjak formájában hozzájárulást fizethet olyan szerveknek, amelyekben tag vagy megfigyelő.

240. cikk

Az uniós intézmények tagjaihoz és személyzetéhez kapcsolódó kiadások

Az uniós intézmények kifizethetik az uniós intézmények tagjaihoz és személyzetéhez kapcsolódó kiadásokat, ideértve az Európai Parlament jelenlegi és korábbi képviselőit tömörítő egyesületeknek és az Európai Iskoláknak nyújtott hozzájárulásokat is.

XIII. CÍM

ÉVES BESZÁMOLÓ ÉS EGYÉB PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁS

1. FEJEZET

Éves beszámoló

1. szakasz

Számviteli keret

241. cikk

A beszámoló szerkezete

Az Unió éves beszámolóját minden pénzügyi év tekintetében el kell készíteni; a pénzügyi év január 1-jétől december 31-ig tart. A beszámolónak a következőket kell tartalmaznia:

a) az összevont pénzügyi kimutatások, amelyek a 80. cikkben említett számviteli szabályokkal összhangban az uniós intézmények, a 70. cikkben említett uniós szervek és a számviteli konszolidáció feltételeinek megfelelő egyéb szervek pénzügyi kimutatásaiban szereplő pénzügyi információkat konszolidálják;

b) az összesített költségvetés-végrehajtási jelentések, amelyek az uniós intézmények költségvetés-végrehajtási jelentéseiben foglalt információkat tartalmazzák.

242. cikk

Bizonylatok

A beszámolóban foglalt minden egyes tételt megfelelő bizonylatokkal kell alátámasztani a 75. cikkel összhangban.

243. cikk

Pénzügyi kimutatások

(1) A pénzügyi kimutatások millió euróban készülnek és a 80. cikkben említett számviteli szabályoknak megfelelően a következőkből kell állniuk:

a) a mérleg, amely az előző pénzügyi év december 31-i állapotnak megfelelően mutatja be az összes eszközt és kötelezettséget, valamint a pénzügyi helyzetet;

b) az eredménykimutatás, amely az előző pénzügyi év gazdasági eredményét mutatja be;

c) a pénzügyi év folyamán beszedett és kifizetett összegeket, valamint a végleges pénzügyi helyzetet feltüntető cash flow-kimutatás;

d) a nettó eszközök változásait feltüntető kimutatás, amely áttekintést nyújt a pénzügyi év során a tartalékokban és a felhalmozott eredményekben bekövetkezett mozgásokról.

(2) A pénzügyi kimutatásokhoz fűzött megjegyzésekben ki kell egészíteni és magyarázattal kell ellátni az (1) bekezdésben említett kimutatásokban feltüntetett információkat, és meg kell adni a 80. cikkben említett számviteli szabályok és a nemzetközileg elfogadott számviteli gyakorlat által előírt kiegészítő információkat, amennyiben ezen információk az Unió tevékenységei szempontjából relevánsak. A megjegyzésekben meg kell adni legalább az alábbi információkat:

a) számviteli elvek, szabályok és módszerek;

b) magyarázó megjegyzések, olyan kiegészítő információkkal, amelyeket a pénzügyi kimutatások törzsanyaga nem tartalmaz, és amelyek szükségesek ahhoz, hogy a számlákból valós képet lehessen kapni.

(3) A számvitelért felelős tisztviselőnek a pénzügyi év zárása után az általános elszámolások továbbításának időpontjáig el kell végeznie minden olyan, az adott évre vonatkozó kifizetéseket vagy beszedéseket nem érintő kiigazítást, amely szükséges ahhoz, hogy a számlák megbízható és valós képet nyújtsanak.

2. szakasz

Költségvetés-végrehajtási jelentések

244. cikk

Költségvetés-végrehajtási jelentések

(1) A költségvetés-végrehajtási jelentések millió euróban készülnek és azokat évenként összehasonlítható formában kell elkészíteni. E jelentéseknek a következőkből kell állniuk:

a) jelentések, amelyek aggregálják az adott pénzügyi évi összes költségvetési bevételi és kiadási műveletet;

b) a költségvetési eredmény, amelyet a 2014/335/EU, Euratom határozatban említett éves költségvetési maradvány alapján kell számítani;

c) magyarázó megjegyzések, amelyek kiegészítik és magyarázattal látják el a jelentésekben megadott információkat.

(2) A költségvetés-végrehajtási jelentéseket a költségvetéssel azonos szerkezetben kell elkészíteni.

(3) A költségvetés-végrehajtási jelentéseknek a következőket kell tartalmazniuk:

a) a bevételekre vonatkozó információ, különösen a költségvetésben szerepelő bevételi előirányzatok változása, a bevételi kimutatás és a megállapított jogosultságok;

b) valamennyi rendelkezésre álló kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzat változásaira vonatkozó információ;

c) valamennyi rendelkezésre álló kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzat felhasználására vonatkozó információ;

d) a fennálló, az előző pénzügyi évről áthozott és a pénzügyi év során keletkezett kötelezettségvállalásokra vonatkozó információ.

(4) A bevételi információkkal kapcsolatban a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentéshez csatolni kell egy kimutatást, amely tagállamonkénti bontásban mutatja a pénzügyi év végén beszedendő olyan saját források összegét, amelyre beszedési utalványt adtak ki.

3. Szakasz

Az éves beszámoló ütemterve

245. cikk

Előzetes beszámolók

(1) A Bizottságtól eltérő uniós intézmények és a 241. cikkben említett szervek számvitelért felelős tisztviselőinek a következő pénzügyi év március 1-jéig meg kell küldeniük a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek az előzetes beszámolóikat.

(2) A Bizottságtól eltérő uniós intézmények és a 241. cikkben említett szervek számvitelért felelős tisztviselőinek a következő pénzügyi év március 1-jéig meg kell küldeniük a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének az általa meghatározott módon és formátumban a konszolidációhoz szükséges számviteli információkat.

(3) A Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének össze kell vonnia a (2) bekezdésben említett előzetes beszámolókat a Bizottság előzetes beszámolójával, és a következő pénzügyi év március 31-ig elektronikus úton meg kell küldenie a Számvevőszéknek a Bizottság előzetes beszámolóját és az Unió előzetes összevont beszámolóját.

246. cikk

A végleges összevont beszámoló jóváhagyása

(1) A Számvevőszék június 1-jéig megteszi a Bizottságtól eltérő uniós intézmények és a 241. cikkben említett minden egyes szerv előzetes beszámolóira vonatkozó észrevételeit, és június 15-ig megteszi a Bizottság előzetes beszámolójára, valamint az Unió előzetes összevont beszámolóira vonatkozó észrevételeit.

(2) A Bizottságtól eltérő uniós intézmények és a 241. cikkben említett szervek számvitelért felelős tisztviselőinek június 15-ig meg kell küldeniük a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének az általa meghatározott módon és formátumban a végleges összevont beszámoló elkészítéséhez szükséges számviteli információkat.

A Bizottságtól eltérő uniós intézmények és a 241. cikkben említett minden egyes szerv július 1-jéig megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Számvevőszéknek és a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének a végleges beszámolóikat.

(3) Minden egyes uniós intézmény és a 241. cikkben említett minden egyes szerv számvitelért felelős tisztviselőjének meg kell küldenie a végleges beszámoló továbbításával egyidejűleg az e végleges beszámolóra vonatkozó teljességi nyilatkozatot a Számvevőszéknek, egy másolati példányt pedig a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének.

A végleges beszámolókhoz a számvitelért felelős tisztviselő által kiállított nyilatkozatot kell csatolni, amelyben az kijelenti, hogy a végleges beszámolók ezzel a címmel, valamint a pénzügyi kimutatások megjegyzéseiben meghatározott, alkalmazandó számviteli alapelvekkel, szabályokkal és módszerekkel összhangban készült.

(4) A Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének el kell készítenie a végleges összevont beszámolót az e cikk (2) bekezdése értelmében a Bizottságtól eltérő uniós intézmények és a 241. cikkben említett szervek által benyújtott információk alapján.

A végleges összevont beszámolóhoz a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által kiállított nyilatkozatot kell csatolni, amelyben az kijelenti, hogy a végleges összevont beszámoló ezzel a címmel, valamint a pénzügyi kimutatások megjegyzéseiben meghatározott, alkalmazandó számviteli alapelvekkel, szabályokkal és módszerekkel összhangban készült.

(5) A végleges összevont beszámolónak és a saját végleges beszámolóinak a jóváhagyását követően a Bizottság július 31-ig elektronikus úton megküldi azokat az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek.

Ugyanezen időpontig a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjenek el kell juttatnia a végleges összevont beszámolóra vonatkozó teljességi nyilatkozatot a Számvevőszékhez.

(6) A végleges összevont beszámolót a Számvevőszék által az EUMSZ 287. cikkével és az Euratom-Szerződés 106a. cikkével összhangban adott megbízhatósági nyilatkozattal együtt november 15-éig ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

2. FEJEZET

Integrált pénzügyi és elszámoltathatósági jelentéstétel

247. cikk

Integrált pénzügyi és elszámoltathatósági jelentéstétel

(1) A Bizottság a következő pénzügyi év július 31-ig integrált pénzügyi és elszámoltathatósági jelentéscsomagot küld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely a következőket tartalmazza:

a) a 246. cikkben említett végleges összevont beszámoló;

b) az éves irányítási és teljesítményjelentés, amely tartalmazza az egyes megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők éves tevékenységi jelentéseiben említett belső kontroll és pénzügyi irányítási eredmények világos és tömör összefoglalását, és amely magában foglalja a Bizottság legfontosabb irányítási szabályaira vonatkozó tájékoztatást, valamint:

i. az uniós kiadások következetes módszerekkel megállapított becsült hibaszintjét és a jövőbeli korrekcióra vonatkozó becslést;

ii. a költségvetést érintő megelőző és korrekciós intézkedésekre vonatkozó információt, amelyekben be kell mutatni a költségvetés jogsértő kiadásokkal szembeni védelmére hozott intézkedések pénzügyi hatásait;

iii. a Bizottság csalás elleni stratégiájának végrehajtására vonatkozó információt;

c) a jövőbeli pénzbeáramlások és -kiáramlások alakulásának hosszú távú, a következő öt évre vonatkozó előrejelzése. Az előrejelzést az alkalmazandó többéves pénzügyi keretek és a 2014/335/EU, Euratom határozat alapján kell elkészíteni;

d) a 118. cikk (4) bekezdésében említett, belső ellenőrzési jelentés;

e) az EUMSZ 318. cikkében említett, az Unió pénzügyi helyzetét az elért eredmények alapján bemutató értékelés, amely különösen a szakpolitikai célok megvalósítása irányába tett lépéseket elemzi, figyelembe véve az e rendelet 33. cikkében említett teljesítménymutatókat;

f) a 261. cikk (3) bekezdésében említett, a mentesítés nyomon követéséről szóló jelentés.

(2) Az (1) bekezdésben említett integrált pénzügyi és elszámoltathatósági jelentéstételnek minden egyes jelentést külön, jól azonosítható módon kell bemutatnia. A végleges összevont beszámoló kivételével minden egyes jelentést június 30-ig az Európai Parlament, a Tanács és a Számvevőszék rendelkezésére kell bocsátani.

3. FEJEZET

Költségvetési és egyéb pénzügyi beszámolás

248. cikk

Havi jelentéstétel a költségvetés végrehajtásáról

A 243. és 244. cikkben előírt éves kimutatásokon és jelentéseken felül a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője havonta megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a költségvetés végrehajtására vonatkozó, a rendelkezésre álló előirányzatokkal kapcsolatos bevételeket és kiadásokat is bemutató számadatokat, legalább alcím szintű összesítésben, valamint alcímenkénti, jogcímcsoportonkénti és jogcímenkénti bontásban. E számadatok részletes információkat adnak az átvitt előirányzatok felhasználásáról is.

A számadatokat az egyes hónapok végét követő 10 munkanapon belül kell rendelkezésre bocsátani a Bizottság weboldalán.

249. cikk

Éves jelentés a költségvetési és pénzgazdálkodásról

(1) Minden uniós intézmény és a 241. cikkben említett minden egyes szerv jelentést készít a pénzügyi év költségvetési és pénzgazdálkodásáról.

A jelentést a pénzügyi évet követő év március 31-ig az Európai Parlament, a Tanács és a Számvevőszék rendelkezésére bocsátják.

(2) Az (1) bekezdésben említett jelentésnek összefoglaló adatokat kell tartalmaznia az előirányzatok különböző költségvetési jogcímek közötti átcsoportosításáról.

250. cikk

Éves jelentés a pénzügyi eszközökről, a költségvetési biztosítékokról és a pénzügyi támogatásokról

A Bizottság a 41. cikk (4) és (5) bekezdésének és az 52. cikk (1) bekezdése d) és e) pontjának megfelelően évente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a pénzügyi eszközökről, a költségvetési biztosítékokról, a pénzügyi támogatásokról és a függő kötelezettségekről. Ezeket az információkat egyúttal a Számvevőszéknek is rendelkezésére bocsátja.

251. cikk

Számviteli állapotjelentés

A Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének minden pénzügyi év szeptember 15-ig jelentést kell küldenie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az észlelt fennálló kockázatokról, a megfigyelt általános tendenciákról, a felmerült új számviteli kérdésekről a számvitel terén - ideértve a Számvevőszék által beazonosított kérdéseket is - tett előrelépésekről, valamint a beszedésekkel kapcsolatos információkról.

252. cikk

A külső fellépésekre elkülönített uniós vagyonkezelői alapokról szóló jelentés

A Bizottság a 41. cikk (6) bekezdésének megfelelően évente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 234. cikkben említett uniós vagyonkezelői alapokból támogatott tevékenységekről, azok végrehajtásáról és teljesítményéről, valamint beszámolójukról.

Az uniós vagyonkezelői alap igazgatótanácsának jóvá kell hagynia az uniós vagyonkezelői alapnak az engedélyezésre jogosult tisztviselő által elkészített éves jelentését. Az igazgatótanácsnak jóvá kell hagynia továbbá a számvitelért felelős tisztviselő által elkészített végleges beszámolót. A végleges beszámolót az igazgatótanácsnak a Bizottságra vonatkozó mentesítési eljárás keretei között kell bemutatnia az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

253. cikk

A címzettekre vonatkozó információk közzététele

A Bizottság a 38. cikknek megfelelően nyilvánosságra hozza a címzettekre vonatkozó információkat.

XIV. CÍM

KÜLSŐ ELLENŐRZÉS ÉS MENTESÍTÉS

1. FEJEZET

Külső ellenőrzés

254. cikk

A Számvevőszék által végzett külső ellenőrzés

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság a lehető leghamarabb értesíti a Számvevőszéket a 12., 16., 21., 29., 30., 32. és 43. cikk szerint elfogadott határozatokról és szabályokról.

255. cikk

Az ellenőrzésre vonatkozó szabályok és eljárások

(1) A Számvevőszék által arra vonatkozóan folytatott vizsgálat, hogy az összes bevétel beérkezése és az összes kiadás kifizetése jogszerű és megfelelő módon történt-e, figyelembe veszi a Szerződések, a költségvetés, e rendelet, az e rendelet szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és minden egyéb, a Szerződések szerint elfogadott releváns jogi aktus rendelkezéseit. E vizsgálat során figyelembe lehet venni a programok és a kapcsolódó felügyeleti és kontrollrendszerek többéves jellegét.

(2) Feladatai ellátása során a Számvevőszék a 257. cikkben előírt módon jogosult áttekinteni a szervezeti egységek vagy szervek Unió által finanszírozott vagy társfinanszírozott műveleteinek pénzügyi lebonyolításával kapcsolatos minden dokumentumot és információt. Jogosult bármely bevételi vagy kiadási műveletért felelős tisztviselőt meghallgatni, és ezen szervezeti egységekre vagy szervekre alkalmazható ellenőrzési eljárások bármelyikét használni. A tagállamokban folytatott ellenőrzést a nemzeti pénzügyi ellenőrzési intézményekkel, vagy - amennyiben ezek nem rendelkeznek a szükséges hatáskörrel - az illetékes nemzeti szervezeti egységgel együttműködésben kell lefolytatni. A Számvevőszék és a tagállamok nemzeti pénzügyi ellenőrzési intézményei függetlenségük megőrzése mellett a bizalom szellemében működnek együtt.

A Szerződések vagy a Szerződések szerint elfogadott jogi aktusok által ráruházott feladatai teljesítéséhez szükséges minden információ megszerzése érdekében a Számvevőszék saját kérésére jelen lehet a költségvetés végrehajtásának keretében bármely uniós intézmény által vagy nevében folytatott ellenőrzési műveletnél.

A Számvevőszék kérésére minden uniós intézmény felhatalmazza az uniós pénzeszközöket kezelő pénzügyi intézményeket, hogy tegyék lehetővé a Számvevőszék számára annak ellenőrzését, hogy a külső adatok megfelelnek-e a beszámolónak.

(3) Feladatai ellátása érdekében a Számvevőszék értesíti az uniós intézményeket és az e rendelet hatálya alá tartozó hatóságokat arról, hogy személyzetének kik azok a tagjai, akik jogosultak az említett uniós intézmények és hatóságok ellenőrzésére.

256. cikk

Az értékpapírok és a készpénz vizsgálata

A Számvevőszék biztosítja, hogy minden letétbe helyezett és likvid értékpapírt, továbbá minden bankbetétet és készpénzt letéteményes által aláírt bizonylat alapján vagy a készpénz- és értékpapír-állományról szóló hivatalos igazolások alapján ellenőrizzenek. Az ilyen ellenőrzéseket a Számvevőszék saját maga is elvégezheti.

257. cikk

A Számvevőszék betekintési joga

(1) Az uniós intézmények, az Unió nevében bevételeket vagy kiadásokat kezelő szervek és a címzettek biztosítják a Számvevőszék bejutását minden olyan létesítménybe, illetve a hozzáférését minden olyan információhoz, amelyet az a feladata elvégzéséhez szükségesnek tart. A Számvevőszék kérésére a rendelkezésére bocsátanak minden, a költségvetésből finanszírozott szerződések odaítélésével és teljesítésével kapcsolatos dokumentumot és minden készpénz- vagy anyagelszámolást, minden számviteli bejegyzést vagy bizonylatot, valamint az ezekre vonatkozó adminisztratív dokumentumokat, minden bevételre és kiadásra vonatkozó dokumentumot, minden leltárt, minden, a szervezeti egységekre vonatkozó szervezeti ábrát, amelyet a Számvevőszék szükségesnek ítél az éves beszámolók és a költségvetés-végrehajtási jelentések nyilvántartásokon alapuló vagy a helyszínen végzett ellenőrzéshez, továbbá - ugyanezen célból - minden, elektronikusan létrehozott vagy tárolt dokumentumot és adatot. A Számvevőszék betekintési joga magában foglalja az ellenőrzésének tárgyát képező bevételek és kiadások kezelésére szolgáló informatikai rendszerhez való hozzáférést is, amennyiben az az ellenőrzés szempontjából releváns.

Az érintett nemzeti közigazgatás belső ellenőrzési szervezeteinek és többi szolgálatának biztosítaniuk kell a Számvevőszék bejutását minden olyan létesítménybe, amelyekbe a feladata ellátásához bejutnia szükséges.

(2) Azon tisztviselők, akiknek tevékenységét a Számvevőszék vizsgálja:

a) bemutatják készpénzbizonylataikat és bármilyen más, készpénzre, értékpapírra és bármilyen típusú anyagra vonatkozó bizonylataikat, továbbá a rájuk bízott források kezelése tekintetében a vonatkozó bizonylatokat, valamint bármely könyvet, nyilvántartást és a velük kapcsolatos más dokumentumot;

b) bemutatják a 255. cikkben említett ellenőrzés teljeskörű végrehajtásához szükséges levelezést és bármely más dokumentumot.

Az első albekezdés b) pontja szerint nyújtott információt csak a Számvevőszék kérheti.

(3) A Számvevőszék jogosult az Unió bevételeire és kiadásaira vonatkozó, az uniós intézmények szervezeti egységei és különösen az ilyen bevételekre és kiadásokra vonatkozó döntésekért felelős szervezeti egységek, az Unió nevében bevételeket és kiadásokat kezelő szervek és a költségvetésből támogatásban részesülő természetes vagy jogi személyek által birtokolt dokumentumok ellenőrzésére.

(4) Az annak megállapítására vonatkozó feladat, hogy a bevételek beérkezése és a kiadások kifizetése jogszerű és megfelelő módon történt-e, illetve a pénzgazdálkodás hatékony és eredményes volt-e, kiterjed a hozzájárulásként kapott uniós források uniós intézményeken kívüli szervek általi felhasználására is.

(5) Uniós intézményeken kívüli címzetteknek uniós finanszírozás abban az esetben fizethető ki, amennyiben az említett címzettek - vagy azok beleegyezése hiányában a szerződő felek vagy alvállalkozók - írásban hozzájárulnak ahhoz, hogy a Számvevőszék ellenőrzést folytasson a finanszírozás felhasználására vonatkozóan.

(6) A Bizottság a Számvevőszék kérésére annak rendelkezésére bocsátja a hitelnyújtási- és hitelfelvételi műveletekre vonatkozó információkat.

(7) Az integrált számítógépes rendszerek használata nem eredményezheti a Számvevőszék bizonylatokhoz való hozzáférésének csökkenését. Ha technikailag lehetséges, a Számvevőszék számára a saját helyiségeiben, a vonatkozó biztonsági szabályokkal összhangban elektronikus hozzáférést kell biztosítani az ellenőrzéshez szükséges adatokhoz és dokumentumokhoz.

258. cikk

A Számvevőszék éves jelentése

(1) A Számvevőszék június 30-ig megküldi a Bizottság és a többi érintett uniós intézmény számára azon észrevételeit, amelyeket - véleménye szerint - fel kell tüntetni az éves jelentésben. Ezen észrevételeknek titkosaknak kell maradniuk és kontradiktórius eljárás tárgyát kell képezniük. Október 15-ig valamennyi uniós intézmény megküldi válaszát a Számvevőszéknek. A Bizottságtól eltérő uniós intézmények válaszait egyúttal a Bizottságnak is meg kell küldeni.

(2) A Számvevőszék éves jelentésének tartalmaznia kell a pénzgazdálkodás hatékonyságára és eredményességére vonatkozó értékelést.

(3) A Számvevőszék éves jelentésének minden uniós intézményre, valamint a közös tartalékalapra vonatkozó szakaszt is tartalmaznia kell. A Számvevőszék ezt kiegészítheti bármilyen összefoglaló jelentéssel vagy általános észrevétellel, amelyet helyénvalónak tart.

(4) A Számvevőszék november 15-ig megküldi a mentesítésért felelős hatóságok és a többi uniós intézmény számára az éves jelentését és az uniós intézmények válaszait, és gondoskodik ezek közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

259. cikk

A Számvevőszék különjelentései

(1) A Számvevőszék minden olyan észrevételt továbbít az érintett uniós intézmények vagy szervek részére, amelyet - véleménye szerint - különjelentésben kell feltüntetni. Ezen észrevételeknek titkosaknak kell maradniuk és kontradiktórius eljárás tárgyát kell képezniük.

Az érintett uniós intézménynek vagy szervnek az észrevételek továbbítását követően általában hat héten belül tájékoztatnia kell a Számvevőszéket bármely, a szóban forgó észrevételekre adni kívánt válaszról. Kellően indokolt esetekben ezt az időtartamot fel kell függeszteni, különösen akkor, ha a kontradiktórius eljárás folyamán az érintett uniós intézménynek vagy szervnek a válasza véglegesítéséhez visszajelzést kell kapnia a tagállamoktól.

Az érintett uniós intézmény vagy uniós szerv válaszainak közvetlenül és kizárólagosan a Számvevőszék észrevételeire kell vonatkozniuk.

A Számvevőszék, illetve az érintett uniós intézmény vagy uniós szerv kérésére a jelentés közzététele után az Európai Parlament és a Tanács megvizsgálhatja a válaszokat.

A Számvevőszék gondoskodik arról, hogy a különjelentések megfelelő - általában 13 hónapot meg nem haladó - időtartamon belül elkészüljenek és elfogadásra kerüljenek.

A különjelentéseket az érintett uniós intézmények vagy szervek válaszaival együtt haladéktalanul meg kell küldeni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyek mindegyike - szükség esetén a Bizottsággal egyetértésben - határoz a válaszlépésről.

A Számvevőszék minden szükséges lépést megtesz annak biztosítására, hogy minden érintett uniós intézménynek vagy szervnek az észrevételeire adott válaszát, továbbá a különjelentés elkészítésének menetrendjét a különjelentéssel együtt közzétegyék.

(2) Az EUMSZ 287. cikke (4) bekezdésének második albekezdésében említett azon véleményeket, amelyek nem kapcsolódnak a jogalkotói konzultációs eljárás alá tartozó javaslatokhoz vagy tervezetekhez, a Számvevőszék közzéteheti az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A Számvevőszék a közzétételre vonatkozó döntését a véleményt kérő vagy a vélemény által érintett uniós intézménnyel folytatott konzultációt követően hozza meg. A közzétett véleményekhez csatolni kell az érintett uniós intézmények megjegyzéseit.

2. FEJEZET

Mentesítés

260. cikk

A mentesítési eljárás ütemterve

(1) Az Európai Parlament a minősített többséggel eljáró Tanács javaslata alapján az n+2. év május 15-ig mentesíti a Bizottságot az n. évi költségvetés végrehajtására vonatkozó felelőssége alól.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben előírt határidő nem tartható, úgy az Európai Parlament vagy a Tanács tájékoztatja a Bizottságot ennek okairól.

(3) Amennyiben az Európai Parlament elhalasztja a mentesítő határozat meghozatalát, úgy a Bizottság mindent megtesz a határozathozatal útjában álló akadályok kiküszöbölését vagy kiküszöbölésének elősegítését szolgáló intézkedések mielőbbi meghozatala érdekében.

261. cikk

A mentesítési eljárás

(1) A mentesítő határozat kiterjed az Unió bevételeinek és kiadásainak elszámolásaira, az ebből következő egyenlegre és az Unió mérlegben feltüntetett eszközeire és forrásaira.

(2) A mentesítés megadásának céljából az Európai Parlament - a Tanács után - megvizsgálja az EUMSZ 318. cikkében említett elszámolásokat, pénzügyi kimutatásokat és értékelő jelentést. Megvizsgálja továbbá a Számvevőszék által elkészített éves jelentést, az ellenőrzés alatt álló uniós intézmények válaszaival együtt, a Számvevőszék bármely releváns, az adott pénzügyi évre vonatkozó különjelentését, valamint a Számvevőszéknek az elszámolások megbízhatóságát, illetve az alapjául szolgáló műveletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló megbízhatósági nyilatkozatát.

(3) A Bizottság az EUMSZ 319. cikkével összhangban az Európai Parlament kérésére benyújt a Parlamentnek minden, a mentesítési eljárás adott pénzügyi évre történő szabályszerű alkalmazásához szükséges információt.

262. cikk

Nyomonkövetési intézkedések

(1) Az EUMSZ 319. cikkével és az Euratom-Szerződés 106a. cikkével összhangban az uniós intézmények és az e rendelet 70. és 71. cikkében említett uniós szervek megteszik a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy eleget tegyenek az Európai Parlament mentesítő határozatához kapcsolódó észrevételeknek és a Tanács által elfogadott, a mentesítésre vonatkozó ajánláshoz kapcsolódó megjegyzéseknek.

(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács kérésére az uniós intézmények és a 70. és 71. cikkben említett uniós szervek beszámolnak az ezen észrevételek és megjegyzések figyelembevételével hozott intézkedésekről és különösen azon utasításokról, amelyeket a költségvetés végrehajtásáért felelős szervezeti egységeiknek adtak. A tagállamok együttműködnek a Bizottsággal, tájékoztatva azt az ezen észrevételeknek való megfelelés céljából tett intézkedéseikről, annak érdekében, hogy a Bizottság figyelembe vehesse ezeket saját jelentése elkészítésekor. Az uniós intézmények és a 70. és 71. cikkben említett uniós szervek jelentéseit a Számvevőszéknek is meg kell küldeni.