3/2010. (I. 8.) HM utasítás

a köztisztviselők cafeteriajuttatásáról

A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 52. § (1) bekezdésének f) pontja és a 97. § (1) bekezdésének o) pontja alapján - a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 49/F. §-a végrehajtása érdekében, figyelemmel a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényre (a továbbiakban: Szja. törvény), valamint a köztisztviselők cafeteria-juttatásának részletes szabályairól szóló 305/2009. (XII. 23.) Korm. rendeletre (a továbbiakban: R.) a köztisztviselők cafeteria-juttatásáról a következő utasítást adom ki.

Általános rendelkezések

1. § (1)[1] Az utasítás hatálya a Honvédelmi Minisztériumra, a HM Védelmi Hivatalra és a HM Központi Ellenőrzési és Hatósági Hivatalra, a HM Nemzetközi Együttműködési és Fegyverzet-ellenőrzési Hivatalra, a HM Társadalmi Kapcsolatok és Hadisírgondozó Hivatalra, az e szervezeteknél foglalkoztatott kormánytisztviselőkre, kormányzati ügykezelőkre, valamint a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény hatálya alatt álló közszolgálati jogviszonyban állókra (a továbbiakban együtt: köztisztviselők) terjed ki.

(2) Az utasítás előírásai a köztisztviselők közeli hozzátartozói tekintetében csak a külön nevesített esetekben alkalmazhatók.

2. § Az utasítás alkalmazásában

a) üdülési csekk: az Szja. törvény 3. § 87. pontjában meghatározott utalvány,

b) melegétkezési utalvány: az Szja. törvény szabályainak megfelelő, kizárólag étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi étkeztetés vagy közétkeztetés igénybevételére jogosító utalvány,

c) iskolakezdési utalvány: kizárólag tankönyv, taneszköz vagy ruházat vásárlására jogosító utalvány formájában biztosított iskolakezdési támogatás,

d) helyi bérlet: kizárólag helyi utazásra szolgáló bérlet formájában juttatott bevétel,

e) önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás: az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba a magánszemély javára átutalt munkáltatói hozzájárulás,

f) önkéntes egészségpénztári hozzájárulás: az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba a magánszemély javára átutalt munkáltatói hozzájárulás,

g) magánnyugdíj-pénztári tagdíj-kiegészítés: a munkáltató által a magánszemély tagdíjának kiegészítéseként egyoldalú kötelezettségvállalás alapján a magánnyugdíjpénztárba fizetett összeg,

h) munkáltatói hozzájárulások: az e)-g) pontok szerinti hozzájárulás, tagdíjkiegészítés,

i) internethasználat: az Szja. törvény 1. számú mellékletének 7.11. pontja szerinti juttatás,

j) lakáscélú munkáltatói támogatás: az Szja. törvény szabályainak megfelelő, a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott, vissza nem térítendő támogatás,

k) művelődési utalvány: az Szja. törvény szabályainak megfelelő, művelődési intézményi szolgáltatás igénybevételére jogosító utalvány,

l) kockázati életbiztosítás, balesetbiztosítás: az Szja. törvény 1. számú mellékletének6.3. pontja szerinti biztosítás,

m) pénzügyi és számviteli szerv: a saját pénzügyi és számviteli elemmel nem rendelkező honvédelmi szervezet esetében a pénzügyi és számviteli feladatok központosított végrehajtására kijelölt honvédelmi szervezet állományából kikülönített szervezeti elem,

n) keretösszeg: a köztisztviselőt adott időpontban ténylegesen megillető éves cafeteriajuttatás összege,

o) felhasználás: a köztisztviselő részére adott időpontig ténylegesen kifizetett, átutalt, átadott a)-l) pontokban szereplő juttatások,

p) lekötött keret: a köztisztviselő nyilatkozatában szereplő azon juttatások összege, melyek még nem kerültek felhasználásra,

q) szabad keret: a keretösszeg, valamint a felhasználás és a lekötött keret különbözete, ha az pozitív előjelű,

r) kerettúllépés: a keretösszeg, valamint a felhasználás és a lekötött keret különbözete, ha az negatív előjelű,

s) túlköltekezés: a keretösszeg, valamint a felhasználás különbözete, ha az negatív előjelű.

A cafeteriajuttatás összege és felhasználása

3. § (1)[2] A köztisztviselőt megillető cafeteriajuttatás 2011. évre vonatkozó keretösszegét 200 000 Ft-ban határozom meg.

(2) Az év közben cafeteria-juttatásra jogosultságot szerző köztisztviselő keretösszegét legkésőbb a jogosultság keletkezésének napján, a kinevezéshez kapcsolódó,a Ktv. 11. § (7) és (8) bekezdése szerinti tájékoztató okmányban kell megállapítani. Ezt a szabályt alkalmazni kell az év közben bekövetkezett illetményváltozás esetén is. A köztisztviselőt megillető keretösszeg módosulását a módosulás napján egyéni személyügyi okmányban kell megállapítani.

4. § A köztisztviselő cafeteria-juttatásként az R. 6. § (1) bekezdésében felsorolt juttatásokra az Szja. törvényben szereplő feltételekkel jogosult. Az egyes juttatások választható mértéke az Szja. törvényben meghatározott mértéket meghaladhatja.

5. § (1) Amennyiben a köztisztviselő a Ktv. 49/F. § (5) és (6) bekezdésében nem szereplő esetben a tárgyév december 31-én túlköltekezésben van, annak összegével a következő évre szóló, a 3. § szerint megállapított keretösszegét csökkenteni kell.

(2) Ha ezzel a módszerrel a túlköltekezés összege teljes mértékben nem rendezhető, a fennmaradó összeget a tárgyévet követő január 31-ig vissza kell követelni. A köztisztviselő választhatja a visszafizetés helyett a juttatás visszaadását is, amennyiben azt az adott juttatás természete lehetővé teszi és jelen utasítás nem zárja ki.

A nyilatkozat

6. § (1) A köztisztviselőnek a Ktv. 49/F. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatát módosítania kell a keretösszegének jogszabály- különösen a Ktv. 49/F. (2) és (5)-(6) bekezdése - rendelkezésén alapuló csökkenése esetén. A nyilatkozat módosítását

a) amennyiben a keretösszeg Ktv. 49/F. § (2) bekezdés miatti csökkenése

aa) előre látható, legkésőbb az azt megelőző napon,

ab) előre nem látható, a távollét vége utáni első munkanapon,

b) legkésőbb a jogviszony megszűnésekor vagy áthelyezéskor kell végrehajtani.

(2) A nyilatkozatot a változás hatálybalépésének napját követő 10 munkanapon belül kell módosítani, ha az eredeti nyilatkozattétel időpontjában ismert, tárgyévre vonatkozó

a) minimálbér,

b) az illetmény havi összege,

c) munkáltatói hozzájárulások összege, mértéke,

d) adó- és társadalombiztosítási jogszabályok cafeteria-juttatásra vonatkozó szabálya változik és módosítás nélkül a felhasználás és a lekötött keret együttesen meghaladja a keretösszeg 105%-át. Egyéb esetekben az (4) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

(3) Ha a köztisztviselő a nyilatkozat tételét a tárgyév január 15-ig, illetve az R. 4. § (4) bekezdés szerinti időpontig, módosítását a (1) bekezdés szerinti időpontig akadályoztatása miatt nem tudta megtenni, arra az akadályoztatás okának megjelölésével az akadály megszűnésétől számított 15 napon belül, de legkésőbb a tárgyév december 15-ig van lehetőség.

(4) A nyilatkozat a tárgyév október 1-je és 15-e között módosítható. A nyilatkozat a tárgyév november 1-je és november 30-a között is módosítható - figyelemmel az R. 2. § (3) bekezdésében foglaltakra -, ha szabad keret áll rendelkezésre. A nyilatkozat a tárgyév december 1-je és 5-e között akkor módosítható, ha a nyilatkozatban a magánnyugdíj-pénztári tagdíjkiegészítés választásra került. A módosítási határidők jogvesztők.

7. § (1) Az 1. számú melléklet szerinti nyilatkozatot a rendelkezésre bocsátott számítógépes programmal, kivételes esetben papír alapon kell kitölteni. A nyilatkozatot három példányban kell elkészíteni és aláírva a pénzügyi és számviteli szerv részére átadni.

(2) A pénzügyi és számviteli szerv a vonatkozó szabályoknak megfelelően kitöltött, számszakilag ellenőrzött nyilatkozat egyik példányán igazolja az átvételt. A pénzügyi és számviteli szerv az ellenőrzött nyilatkozat egy példányát átadja a személyügyi szerv részére.

8. § (1) Ha a köztisztviselő a nyilatkozat határidőben történő megtételét önhibájából elmulasztja, akkor a cafeteria-juttatás havonta biztosítandó összegét úgy kell meghatározni, hogy a keretösszegből le kell vonni a (2) bekezdés szerinti felhasználást, és az így kapott értéket kell osztani a tárgyévből még hátralévő jogosultsági hónapok számával.

(2) A köztisztviselő részére az (1) bekezdés szerinti esetben, a rendelkezésre álló összegig - az alábbi sorrendben - a következő juttatásokat kell biztosítani:

a) magánnyugdíj-pénztári tagdíjkiegészítés,

b) önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás,

c) önkéntes egészségpénztári hozzájárulás,

d) melegétkezési utalvány.

(3) A munkáltatói hozzájárulások csak a 13. § (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesülése esetén, a 13. § (2)-(4) bekezdésének figyelembevételével biztosíthatóak.

A cafeteria-juttatás rendelkezésre bocsátása

9. § (1) Üdülési csekk választása esetén a nyilatkozatban fel kell tüntetni az abban részesülő köztisztviselő, illetve a közeli hozzátartozók nevét és hozzátartozói státuszát. Az üdülési csekk személyenként meghatározott értéke a minimálbérnek megfelelő, vagy ettől eltérő, ezer Ft-tal osztható értéknek kell lennie. A minimálisan választható érték személyenként 5000 Ft.

(2) Amennyiben a nyilatkozat tétele a tárgyév október 15-e után történik, üdülési csekk nem választható.

(3) Amennyiben a tárgyév március 1-je előtt tett nyilatkozat módosítása a tárgyév március 1-je után történik, az üdülési csekk értéke nem csökkenthető. Amennyiben a nyilatkozat módosítása a tárgyév október 15-e után történik, az üdülési csekk értéke nem módosítható.

(4) Az üdülési csekket a tárgyév április 1-je és 15-e között kell átadni, ha a csekk választása a tárgyév március 1-jéig történt. Egyéb esetben a csekket a tárgyév november 15-e és 30-a között kell a köztisztviselő részére átadni.

(5) A köztisztviselő az igényelt üdülési csekket köteles átvenni, és az átvett üdülési csekket semmilyen okból nem adhatja vissza.

(6) Az üdülési csekk átvételekor a köztisztviselőnek az Szja. törvény 70. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja és 71. § (2) bekezdése alapján nyilatkoznia kell a más juttatótól kapott üdülési csekkek értékéről.

10. § (1) A melegétkezési utalvány és a művelődési utalvány nyilatkozatban választott éves értékének ötszáz Ft-tal oszthatónak kell lennie.

(2) Amennyiben a nyilatkozat tétele a tárgyév december 5-e után történik, művelődési utalvány nem választható.

(3) Amennyiben a nyilatkozat módosítása a tárgyév december 5-e után történik, a művelődési utalvány értéke nem módosítható.

(4) A melegétkezési utalvány és a művelődési utalvány havi értékét a nyilatkozat tételekor úgy kell meghatározni, hogy a választott értéket a cafeteria-juttatásra jogosultság tárgyévi hónapjainak számával kell osztani. A törthónapok egész hónapnak számítanak.

(5) A nyilatkozat módosításakor a melegétkezési utalvány és a művelődési utalvány módosítást követő hónaptól biztosítandó havi értékét úgy kell meghatározni, hogy a választott értékből le kell vonni az e jogcímen történt felhasználást, és az így kapott értéket kell osztani a módosítást követő hónaptól számítva a tárgyévből még hátralévő jogosultsági hónapok számával.

(6) A (4)-(5) bekezdés szerinti esetben, amennyiben a havi összeg ötszáz Ft-tal nem osztható, az ötszáz Ft-tal oszthatóságot a kerekítés általános szabályai szerint kell biztosítani úgy, hogy a maradványérték a jogosultság utolsó hónapjában kerüljön biztosításra.

(7) A nyilatkozat tárgyév december hónapban történő módosítása esetén a melegétkezési utalvány és a művelődési utalvány választott értékéből le kell vonni az e jogcímen történt felhasználást és az így kapott értéket kell biztosítani.

(8) A (4)-(6) bekezdés szerint meghatározott értékű melegétkezési utalványt és művelődési utalványt - a (9) bekezdésben szereplő esetet kivéve - minden hónapban előre, a hónap ötödik munkanapjáig kell átadni, kivéve, ha a nyilatkozat tételére ezt követően kerül sor. Ekkor a nyilatkozat tételének hónapjára járó melegétkezési utalványt és művelődési utalványt a következő hónap ötödik munkanapjáig kell átadni.

(9) A január hónapra járó melegétkezési utalványt és művelődési utalványt legkésőbb február ötödik munkanapjáig kell átadni. A (7) bekezdés szerinti esetben a melegétkezési utalványt és a művelődési utalványt a tárgyév december 23-ig kell átadni.

11. § (1) Az iskolakezdési támogatás címén juttatott bevétel biztosítása iskolakezdési utalvány formájában történik. Iskolakezdési utalvány választása esetén a nyilatkozatban fel kell tüntetni az arra jogosító gyermek(ek) nevét. Az iskolakezdési utalvány gyermekenként meghatározott értéke a minimálbér 30%-ának megfelelő, vagy ettől eltérő, ezer Ft-tal osztható értéknek kell lennie.

(2) Amennyiben a nyilatkozat tétele a tárgyév szeptember 15-e után történik, iskolakezdési utalvány nem választható.

(3) Amennyiben a nyilatkozat módosítása a tárgyév szeptember 15-e után történik, az iskolakezdési utalvány értékét a (4) bekezdés szerinti igénybejelentésben szereplő összegnek megfelelően kell módosítani.

(4) Az iskolakezdési utalványt a tárgyév június 1-jétől szeptember 15-ig a 2. számú melléklet szerinti formanyomtatvány alkalmazásával kell igényelni, a benyújtási határidő jogvesztő. Az igénybejelentésben szereplő gyermekenkénti összegek nem haladhatják meg a nyilatkozatban szereplő összeget.

(5) Az igénybejelentéshez csatolni kell a jogosultsági feltételek megállapítására alkalmas bizonylatokat, az iskolalátogatási igazolás - amennyiben az igénybejelentés időpontjában még nem áll rendelkezésre - a tárgyév szeptember 30-ig pótolható.

(6) Az iskolakezdési támogatásra vonatkozó igénybejelentést a benyújtástól számított harminc napon belül érdemben el kell bírálni függetlenül az iskolalátogatási igazolás meglététől. Amennyiben az iskolalátogatási igazolás a tárgyév szeptember 30-ig nem kerül benyújtásra, vagy utólag a jogosultsági feltételek hiánya kerül megállapításra, a közterhek tekintetében az Szja. törvény rendelkezései szerint kell eljárni.

(7) A köztisztviselő az igényelt iskolakezdési utalványt köteles átvenni, és az átvett iskolakezdési utalványt semmilyen okból nem adhatja vissza.

12. § (1) A köztisztviselő helyi utazására szolgáló bérlet a munkáltató nevére szóló számla alapján számolható el. A lakóhely (tartózkodási hely) és a munkahely szerinti településen igénybe vett helyi bérlet is elszámolható.

(2) Kétheti vagy havi bérlet elszámolásakor a számlához a bérletszelvényt is csatolni kell. Éves bérlet elszámolásakor a számlához a bérletigazolvány és a kitöltött bérletszelvény hiteles másolatának csatolása szükséges.

(3) A hivatásos, szerződéses és hadköteles katonák, valamint a honvédségi közalkalmazottak egyes költségtérítéseiről szóló 21/2002. (IV. 10.) HM rendelet helyi szolgálati utazásokra vonatkozó 45. §-a alapján a köztisztviselő részére bérlet (bérlet-hozzájárulás) nem juttatható, a helyi szolgálati utazásokhoz előre váltott menetjegyet (gyűjtőjegyet, napijegyet) kell biztosítani.

13. § (1) A munkáltatói hozzájárulások csak akkor választhatóak, ha a köztisztviselő

a) az adott típusú pénztár tagja és az erről szóló dokumentumot a munkáltatónak átadta, vagy nyilatkozatával egyidejűleg átadja, és

b) az Szja. törvény 70. § (5) bekezdése szerinti nyilatkozatot megteszi.

(2) A munkáltatói hozzájárulások törvényben meghatározott módon, a munkáltató által megállapított, minden munkavállaló részére azonos összegben vagy mértékben kerülnek biztosításra, melynél a köztisztviselő által választott munkáltatói hozzájárulás(ok) összege vagy mértéke nem lehet magasabb.

(3)[3] A nyilatkozat tételekor a munkáltatói hozzájárulások (2) bekezdés szerinti havi mértékének az alábbi mértékeket (összegeket) kell tekinteni:

a) 2010. június 30-ig az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás a távolléti díj 3,2%-a, 2010. július 1-jétől a távolléti díj 4,0%-a,

b) önkéntes egészségpénztári hozzájárulás havi 3600 Ft,

c) 2010. június 30-ig a magánnyugdíj-pénztári tagdíj-kiegészítés a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem 1,6%-a, 2010. július 1-jétől a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem 0,9%-a.

(4) A köztisztviselő - törvényben meghatározott módon - írásban kérheti a munkáltatói hozzájárulás(ok) teljes összege, vagy egy része teljesítésének szüneteltetését. Amennyiben a nyilatkozatban a választott munkáltatói hozzájárulás(ok) összege alacsonyabb a (3) bekezdés szerinti várható éves összeg(ek)nél, vagy a köztisztviselő az adott típusú pénztár tagja, de a nyilatkozatban munkáltatói hozzájárulást nem kér, azt szüneteltetési kérelemnek kell tekinteni.

(5) Amennyiben a nyilatkozat tétele a tárgyév december 5-e után történik, munkáltatói hozzájárulás nem választható.

(6) Amennyiben a nyilatkozat módosítása a tárgyév december 5-e után történik, a munkáltatói hozzájárulások összegét a felhasználás és a korábbi nyilatkozat alapján várható december havi munkáltatói hozzájárulás együttes összegében kell figyelembe venni.

(7) A tárgyhó 15-ig - december hónapban 5-ig - tett, módosított nyilatkozat esetén a munkáltatói hozzájárulás választását, módosítását a tárgyhónapra is figyelembe kell venni.

14. § Az internethasználat biztosítása, költségeinek átvállalása a munkáltató vagy a köztisztviselő nevére szóló tárgyévi számla ellenében történhet.

15. § (1) Amennyiben a nyilatkozat tétele a tárgyév október 15-e után történik, lakáscélú munkáltatói támogatás nem választható.

(2) Amennyiben a nyilatkozat módosítása a tárgyév október 15-e után történik, a lakáscélú munkáltatói támogatás összege nem növelhető.

(3)[4] A lakáscélú munkáltatói támogatás iránti igénylést az utasítás 3. számú melléklete szerint igénylőlapon kell benyújtani. Az igénylésen a köztisztviselőt ellátó pénzügyi és számviteli szervnek igazolnia kell, hogy az igényelt lakáscélú munkáltatói támogatás összege a nyilatkozat szerinti összeggel megegyezik.

(4)[5] A (3) bekezdés szerinti benyújtott kérelemre a lakáscélú támogatásra való jogosultság megállapítása során a külön jogszabályban meghatározott lakáscélú támogatási szerv a kérelemben jelzett lakáscélú felhasználásnak, valamint a kérelemhez csatolt okiratok, bizonylatok alapján az Szja. törvény adóterhet nem viselő járandóságra vonatkozó szabályainak történő megfelelést vizsgálja.

(5)[6] Az okirati hiányosság miatt érdemben el nem bírálható igénylést benyújtó köztisztviselőt a lakáscélú támogatási szerv a beérkezést követő 30 napon belül hiánypótlásra hívja fel. A hiánypótlásra nyitva álló határidő legfeljebb 3 hónap lehet. Amennyiben a hiánypótlásra nyitva álló határidő eredménytelenül telt el, az igénylést el kell utasítani.

(6)[7] Amennyiben annak feltételei fennállnak, a (4) bekezdés szerinti vizsgálat lezárását követően a lakáscélú támogatási szerv a jogosultság fennállásáról igazolást állít ki, valamint pénzügyi fedezet rendelkezésre állása esetén intézkedik a támogatás "Lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatása" elnevezésű számláról történő kiutalására.

(7)[8] Amennyiben a jogosult lakáslízing céljára külön jogszabály alapján albérleti díj hozzájárulásban részesül, úgy e tényre a (6) bekezdés szerinti igazolásban utalni kell. Ilyen esetben az utasítás szerinti lakáscélú munkáltatói támogatást úgy kell megállapítani, hogy annak és a Honvédelmi Minisztérium által nyújtott lakhatási támogatásokról szóló HM rendelet szerint nyújtott albérleti hozzájárulásnak az együttes összege nem haladhatja meg a lízingdíj adott évi összegét.

16. § A munkáltató által kötött csoportos élet- és balesetbiztosítástól függetlenül a köztisztviselő által saját nevére kötött kockázati életbiztosítás, baleset-biztosítás díjának átvállalása a köztisztviselő nevére szóló tárgyévi számla ellenében történhet.

Eljárási szabályok

17. § (1) A pénzbeni juttatások folyósításának szabályairól szóló 39/2008. (HK9.) HM utasításban foglaltakat a cafeteria juttatás kifizetése során is alkalmazni kell.

(2) Az iskolakezdési utalvány biztosítására és a kapcsolódó feladatokra a hivatásos és szerződéses katonák, a honvédségi közalkalmazottak egyes pénzbeli szociális juttatásairól szóló 11/2009. (VII. 10.) HM rendelet 15. § (1)-(3) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(3) A köztisztviselő részére a felhasznált cafeteria juttatás összegéről havonta a változás-visszaigazoláson juttatásonként összesített elszámolást kell adni.

(4) Az üdülési csekket, melegétkezési utalványt, művelődési utalványt a honvédelmi szervezet személyügyi szerve által készített jegyzék alapján kell átadni. A jegyzék tartalmazza a köztisztviselő nevét, az utalvány fajtáját, címletenkénti darabszámát, sorszámát, összértékét, az átvevő aláírását, valamint a jegyzéket készítő nevét és a jogosultságot igazoló munkáltatói jogkört gyakorló vezető jóváhagyását.

(5) Az üdülési csekk, melegétkezési utalvány, művelődési utalvány szigorú számadású nyomtatvány. A jogosultak által aláírt jegyzéket a szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartásához kell csatolni és azzal együtt megőrizni.

(6) Az R. 7. §-a és 8. § (3) bekezdése szerinti adatszolgáltatás összeállítása a pénzügyi és számviteli feladatok központosított végrehajtására kijelölt honvédelmi szervezet feladata.

(7) Az üdülési csekk, melegétkezési utalvány, művelődési utalvány beszerzéséhez szükséges előirányzat tervezése, az utalványok megrendelése, tárolása, nyilvántartása a pénzügyi és számviteli szerv feladata.

(8)[9] A választott lakáscélú munkáltatói támogatás összegéről a pénzügyi és számviteli szerv a nyilatkozatok alapján a tárgyév január 20-áig adatot szolgáltat a pénzügyi és számviteli feladatok központosított végrehajtására kijelölt honvédelmi szervezet részére, amely intézkedik a lakáscélú támogatási szerv részére a költségvetési előirányzat biztosítására. A lakáscélú munkáltatói támogatásra vonatkozó év közbeni nyilatkozat tétel, módosítás esetén a pénzügyi és számviteli szerv az adatszolgáltatást a nyilatkozat átvételétől számított 15 napon belül teljesíti.

(9)[10] A folyósított lakáscélú munkáltatói támogatás összegéről a lakáscélú támogatási szerv adatszolgáltatást teljesít a köztisztviselőt ellátó pénzügyi és számviteli szervnek.

Záró rendelkezések

18. § Ez az utasítás az aláírása napján lép hatályba.

19. §[11]

20. § (1)[12]

(2)[13]

Dr. Szekeres Imre s. k.,

honvédelmi miniszter

1. számú melléklet a 3/2010. (1.8.) HM utasításhoz

2. számú melléklet a 3/2010. (1.8.) HM utasításhoz

3. számú melléklet a 3/2010. (I. 8.) HM utasításhoz[14]

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

A kitöltés követelményei:

A lakhatási támogatást igénylő lapot egy példányban, írógéppel, tintával vagy golyóstollal, olvasható módon kell kitölteni, és az állományilletékes parancsnok útján a Honvédelmi Minisztérium Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatal Lakáscélú Támogatási Osztályához (1476 Budapest, Pf. 246) benyújtani. Ceruzával kitöltött nyomtatvány nem fogadható el.

Ahol a válasz előrenyomtatott, ott a feleletet csak az előre nyomtatott válaszszöveg erőteljes aláhúzásával vagy a betű/jelzés bekarikázásával kell megadni.

Arra a kérdésre, amelynél az előrenyomtatott válaszok egyike sem felel meg az igénylő körülményeinek és a pontozott vonalon kiegészítés sem szükséges, nem kell válaszolni.

Az igénylésben előadott valamilyen igazoláshoz kötött indokot az igénylőlaphoz mellékelt bizonyító erejű irattal (jogerős határozattal, szakmai nyilatkozattal stb.) kell igazolni.

A kérelemhez csatolni kell a támogatással érintett lakásra vonatkozó tulajdoni lapot vagy annak másolatát is. Amennyiben a jogosult lakáslízinghez albérletidíj-hozzájárulásban részesül, úgy az erről szóló állományilletékes parancsnok (vezető) parancsát (határozatát is csatolni kell.)

A támogatásra jogosultság

A lakáscélú támogatás kiterjed a Honvédelmi Minisztérium, a HM Védelmi Hivatalra, a HM Belső Ellenőrzési Hivatalra, a HM Hatósági Hivatalra, a HM Nemzetközi Együttműködési és Fegyverzet-ellenőrzési Hivatalra, a HM Társadalmi Kapcsolatok és Hadisírgondozó Hivatalra, valamint a szervezeteknél foglalkoztatott kormánytisztviselőkre, kormányzati ügykezelőkre, valamint a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény hatálya alatt álló közszolgálati jogviszonyban állókra.

A lakáscélú támogatással kapcsolatos tájékoztató

A lakáscélú munkáltatói támogatásra való jogosultság megállapítása során a területi lakásgazdálkodási szerv lakhatástámogatási egysége személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja. törvény) adóterhet nem viselő járandóságára vonatkozó szabályainak történő megfelelését vizsgálja.

Az Szja. törvény 3. § 72. pont t) alpontja szerint adóterhet nem viselő járandóság a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is) a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt (lakáscélú munkáltatói támogatás).

Az Szja. törvény 3/A. § (1) bekezdése értelmében a munkáltató által lakáscélú felhasználásra adott vissza nem térítendő támogatás felhasználása akkor minősül adóterhet nem viselő járandóságnak, ha az

a) a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzésére (ideértve a lakás zártvégű lízingbe vételét is),

b) a belföldön fekvő lakás építésére, építtetésére,

c) a belföldön fekvő lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítést eredményező növelésére,

d) a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott korszerűsítésre történik.

Az Szja. törvény 3/A. § (2) bekezdése értelmében a munkáltató által nyújtott lakáscélú támogatás a 3/A. § (1) bekezdés szerinti felhasználása a következő okiratokkal, bizonylatokkal igazolható:

a) lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzése esetén az érvényes szerződés és az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott bejegyzési kérelem, valamint az összeg felhasználását igazoló okirat;

b) lakás építése, építtetése és lakás alapterületének növelése esetén a jogerős használatbavételi engedély, valamint az összeg felhasználását igazoló, a használatbavételi engedély kelte napjáig, illetve a használatbavételi engedélyben megjelölt feltételek teljesítése határidejéig kibocsátott, az építési engedély jogosultja nevére kiállított számla;

c) lakás korszerűsítése esetén a támogatás folyósítását megelőzően hat hónapon belül és azt követően 12 hónapon belül kiállított, az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló rendelet szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező - beépített - termékekről szóló számla, valamint a más személy által elvégzett munka ellenértékéről kiállított bizonylat.