21/2002. (IV. 10.) HM rendelet

a hivatásos, szerződéses és hadköteles katonák, valamint a honvédségi közalkalmazottak egyes költségtérítéseiről

A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 287. §-a f) pontjában kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Hft.) 41. §-ában és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 2. §-ában foglaltakra - a hivatásos katonák, a honvédségi közalkalmazottak egyes költségtérítéseire a következőket rendelem el:[1]

I. Fejezet

A RENDELET HATÁLYA, ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉS

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed a Honvédelmi Minisztériumra (a továbbiakban: HM) és a költségvetési felügyelete alá tartozó költségvetési szervekre (a továbbiakban együtt: honvédelmi szervezet), illetőleg e szervezetek állományába tartozó

a)[2] hivatásos és - eltérő rendelkezés hiányában - a szerződéses katonára (a továbbiakban együtt: hivatásos katona);

b)[3] a tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonára (a továbbiakban: tartalékos katona), a honvéd tisztjelöltre, a katonai tiszthelyettes szakképző iskola hallgatójára (a továbbiakban: honvéd tiszthelyettes-jelölt),

c)[4] a közalkalmazottra [a továbbiakban az a)-c) pont alattiak együtt: személyi állomány].

d)[5]

(2) E rendelet előírásait a honvédelmi szervezet személyi állományába nem tartozókra - ideértve a hivatásos katona közeli hozzátartozóját is - akkor kell alkalmazni, ha e rendelet azt kifejezetten elrendeli vagy megengedi.

(3) E rendelet alkalmazásában a közeli hozzátartozó alatt a hivatásos katonák tekintetében a Hjt. 2. §-ának (28) bekezdésében meghatározott személyeket kell érteni.

(4) Ha e jogszabály másként nem rendelkezik, az önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítők költségtérítéseinek megállapítására a szerződéses katonákra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5)[6] Az önkéntes tartalékos katonák tekintetében e rendelet 21. § (2) bekezdése és a 23-26., 41-43., és 59. §-ai nem alkalmazhatók.

2. §

(1) Ahol e rendelet állományilletékes parancsnokot említ, ez alatt a közalkalmazottak esetében a munkáltatói jogokat gyakorló parancsnokot (vezetőt) kell érteni.

(2) E rendelet alkalmazásában illetményalapon a köztisztviselői illetményalapot kell érteni.

(3)[7] A rendelet 27. §-ának, illetve 29. §-ának alkalmazásában:

a) család alatt a családtagok olyan közösségét kell érteni, melyben családtag a házastárs, az élettárs, továbbá az olyan közeli hozzátartozó, akit jogszabály* szerint a hivatásos katona köteles eltartani, és azt az áthelyezés, vezénylés időpontjában saját háztartásában ténylegesen eltartotta. Az élettársi viszonyt - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szerint kiadott - hatósági bizonyítvánnyal vagy közjegyzői okirattal kell igazolni;[8]

b)[9] indokoltan felmerülő utazási költségnek kell tekinteni a közösségi közlekedési eszközök legalacsonyabb komfortfokozatú menetrend szerinti járatain felmerülő, kedvezmény nélküli díjszabás szerinti összeget.

(4)[10] E rendelet alkalmazásában helyközi utazásnak minősül a belföldi közforgalmú vasút, a helyközi (távolsági) autóbuszjárat, az elővárosi autóbusz és a HÉV járatain a közigazgatási határon kívülről a célállomásig történő munkába járási utazás, amennyiben erre külön helyi bérlet vagy menetjegy váltása nem szükséges. Ha a munkahely szerinti településen belüli útszakaszra külön bérlet vagy menetjegy váltása kötelező, akkor a közigazgatási határhoz, e településen belül, a legközelebbi állomásig (megállóig) történő utazást kell helyközi utazásnak tekinteni.

(5)[11] A 16. § és a 18. § alkalmazásában saját, valamint házastársa tulajdonában lévő gépjárműnek kell tekinteni a személyi állomány tagja, valamint a házastársa által zárt végű lízingbe vett gépjárművet is.

3. §

(1) E rendelet alkalmazásában szolgálati kiküldetést teljesít az, aki szolgálati (munkaköri) feladatát, parancs, belső intézkedés, határozat (a továbbiakban együtt: parancs) alapján a szolgálati helye, munkahelye (a továbbiakban együtt: állomáshelye) szerinti helyőrség, lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti település közigazgatási határán kívül az ország területén végzi. A kiküldetés szolgálati jellegének megállapítására és a kiküldetés végrehajtásának személyi menetlevélben, kiküldetési rendelvényben (a továbbiakban: menetlevél) történő elrendelésére az állományilletékes parancsnok jogosult. Ezt a hatáskört beosztott parancsnokra, vezetőre ruházhatja át.

(2) Szolgálati jellegűnek kell tekinteni a honvédelmi szervezet katonai, szakmai kiképzési, továbbképzési, magasabb készenlétbe helyezési, ellátási és más, az alaptevékenység körébe tartozó feladatokat, továbbá az állomáshelyen kívül töltött szabadságról, pihenőnapról, munkaszüneti napról történő visszarendeléssel összefüggő utazásokat.

(3) A honvédelmi miniszter vagy a Honvéd Vezérkar főnöke által a személyi állomány részére a szolgálat érdekében elrendelt kötelező egészségügyi szűrővizsgálatra történő utazásokat szolgálati kiküldetésnek kell tekinteni, és az ezzel kapcsolatos költségeket a vonatkozó jogszabályok szerint kell elszámolni.

(4)[12] Nem minősül szolgálati kiküldetésnek a honvédelmi szervezet állomáshelyének csapatmozgás során, kötelékben történő elhagyása, illetve ha a szolgálati feladatokat - a feladat (munka) természetéből eredően - szokásosan az állomáshelyén kívül kell végezni, továbbá az e rendelet IV. fejezete szerinti egyéb utazás. E rendelet alkalmazásában csapatmozgásnak kell tekinteni a személyi állomány olyan, kiképzéssel, harckészültséggel vagy katasztrófaelhárítással kapcsolatos, kötelékben (raj, szakasz, század stb., illetve ezeknek megfelelő szervezeti egységben) történő utaztatását, amelynek lebonyolítása során a térítésmentes szállításról, a szálláshelyről és a természetbeni élelmezési ellátásról a honvédelmi szervezet - vagy a honvédség megbízása szerint más szervezet - intézményesen gondoskodik.

(5)[13]

(6)[14] A szolgálatteljesítés helye és a lakóhely, illetve a tartózkodási hely közötti rendszeres (napi, heti vagy havi) helyközi utazás nem minősül szolgálati kiküldetésnek.

II. Fejezet

BELFÖLDI KIKÜLDETÉSI KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK

Általános szabályok

4. §

(1)[15] A személyi állomány belföldi szolgálati kiküldetése esetén az ezzel összefüggésben felmerülő többletkiadásai megtérítésére a Hjt.-ben, a Hft.-ben, illetőleg a közalkalmazotti jogviszonyban állók tekintetében a rájuk vonatkozó jogszabályban és az e rendeletben meghatározott feltételek szerint jogosult kiküldetési költségtérítésre.

(2) A kiküldetési költségtérítés

a) napidíj (átalány),

b) utazási költség,

c) szállásköltség

címen állapítható meg.

5. §[16]

A szolgálati kiküldetést teljesítő hivatásos katonák által az utazással (csatlakozási várakozással) indokoltan eltöltött időt a kiküldött munkarend szerinti aznapi rendes szolgálatteljesítési idejének (munkaidejének) mértékéig a szolgálatteljesítési időbe (munkaidőbe) be kell számítani. Közalkalmazottak esetében a Munka Törvénykönyve vonatkozó rendelkezései szerint kell eljárni.**

6. §

A szolgálati kiküldetés megkezdése előtt a kiküldött kérésére az állományilletékes parancsnok - a várható kiadások összegének megfelelő mértékű - előleget engedélyez. A felvett előleggel a kiküldetés befejezését követő 5 naptári napon belül kell elszámolni.

7. §

(1) A szolgálati kiküldetés elrendelésére, illetőleg a teljesítés igazolására, a költségvetési gazdálkodás kötelezettségvállalásra és utalványozásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az állományilletékes parancsnok kiküldetési költségeinek elszámolását a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró parancsnok (vezető) - vagy meghatalmazottja - engedélyezi.

8. §

(1) A szolgálati kiküldetést parancsban kell elrendelni.

(2) A szolgálati kiküldetés elrendeléséről, illetőleg az egyéb utazások (költségelszámolásának) engedélyezéséről szóló parancs tartalmazza:

a) a kirendelt (ek) nevét, rendfokozatát,

b) a kirendelés célját (feladatot),

c) a kiküldetés helyét, megkezdésének időpontját és időtartamát,

d) az igénybe vehető közlekedési eszközt, szállást.

9. §

(1) A szolgálati kiküldetések és a IV. fejezet szerinti egyéb utazások költségeit menetlevél felhasználásával kell elszámolni, ha azok részben vagy egészben a honvédelmi szervezet költségvetését terhelik.

(2)[17] A menetlevelet az állományilletékes parancsnok (illetve az állományilletékes parancsnok jogait gyakorló vezető) vagy az általa kijelölt személy két példányban - e rendelet melléklete szerinti nyomtatvány használatával - az adójogszabályokban meghatározott adattartalommal tölti ki, illetve írja alá. A menetlevél 2. számú példánya az elszámolást követően a kiküldöttnél marad.

(3) A gyakran kirendeltek részére - legfeljebb 4 naptári napot elérő megszakítás esetén - "folyamatos menetlevél" adható. A folyamatos menetlevél használata esetén a kiküldetési költségeket (előleget) legalább havonta el kell számolni. A folyamatos menetlevél-nyomtatványt szükség szerint helyileg, a jogszabályban*** meghatározott adattartalommal kell elkészíteni és kezelni, vagy az eseti kiküldetésre rendszeresített menetlevél részét képező mellékletként, a "C" és "D" jelű táblázat adatait részletező, két példányos melléklet csatolásával kell biztosítani.[18]

(4) A honvédelmi szervezetnél valamennyi menetlevelet, illetőleg tömböt - ideértve a helyileg e célra készített nyomtatványokat is - a szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni.

9/A. §[19] Nem jogosultak belföldi kiküldetési költségtérítésre azok a honvéd tisztjelöltek, és azok a Hjt. 48. § (1) bekezdés o) pontja alapján rendelkezési állományba tartozó hivatásos katonák, akik nem a HM képzési igényeihez kapcsolódóan vesznek részt belföldi képzésben vagy hajtanak végre kiküldetést.

A napidíj

10. §

(1) Szolgálati kiküldetés esetén a honvédelmi szervezetek személyi állománya az állománycsoportra vonatkozó jogszabály****, illetve e rendelet szerint élelmezési többletköltség-térítés címén meghatározott összegű napidíjra, napidíj átalányra (a továbbiakban: napidíjra) jogosult.[20]

(2)[21] A honvédelmi szervezet állományába tartozó közalkalmazottak részére belföldi szolgálati kiküldetése esetén a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló élelmezési költségtérítéséről szóló kormányrendeletben meghatározott legkisebb összegű napidíjat kell megállapítani.

(3)[22]

(4) Ha a folyamatos távollét időtartama a 24 órát (1 napot) meghaladja - eltérő rendelkezés hiányában - a 8 órát el nem érő töredék időre félnapi, a 8 órát meghaladó időtartamra egész napi napidíjat kell megállapítani.

11. §

Nem folyósítható napidíj annak, aki a kiküldetés teljesítésének helyén - bármilyen címen - térítésmentes természetbeni élelmezési ellátásban részesül. A részben térítésmentes élelmezési ellátás (kötelező szállodai reggeli stb.) esetén a napidíjat reggeli címén 20%-kal, ebéd címén 45%-kal, vacsora címén 35%-kal kell csökkenteni.

12. §

A napidíj megállapítása során a kiküldetés tényleges (indokolt) időtartamát, a 11. § szerinti ellátottságot, illetőleg annak hiányát - a kirendelt írásbeli nyilatkozata alapján - a kiküldetést elrendelő állományilletékes parancsnok a menetlevélen igazolja.

13. §

A szolgálati kiküldetésre vonatkozó szabályok szerint az arra illetékes szolgálati elöljáró által katonai, szakmai kiképzésre, továbbképzésre (tanfolyamra), kirendeltek részére, a kirendelésre vonatkozó parancs szerint kell ellátás biztosítani, illetőleg a költségeket elszámolni. Térítésmentes élelmezési ellátás - a kötelező szállodai reggeli kivételével - jogszabályban vagy külön rendelkezésben***** meghatározott feltételek esetén biztosítható.[23]

Utazási költségek

14. §

A személyi állomány részére meg kell téríteni a szolgálati kiküldetése teljesítésével összefüggésben felmerült, indokolt utazási és egyéb (pl. utas- és poggyászbiztosítás, komphasználat, autópályadíj stb.) költségeit.

15. §

(1) A szolgálati kiküldetés során az állományilletékes parancsnok által - e rendelet alapján - írásban meghatározott közlekedési eszköz vehető igénybe.

(2) A személyi állomány - ha a feladata végrehajtása sérelmet szenvedne - az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő, költségesebb közlekedési eszközt is igénybe vehet, azonban az így felmerült többletköltség csak az útba-indító parancs módosításával számolható el.

(3)[24] A hivatásos és tartalékos katonai szolgálatot teljesítő tiszt, főtiszt, tábornok, illetőleg a vezető, a magasabb vezető munkakört****** betöltő közalkalmazott részére a magasabb komfortfokozatú (I. osztályú, Intercity stb.) közlekedési eszköz igénybevételét kell engedélyezni. A velük együtt kirendelt hivatásos katona, honvéd tisztjelölt és honvéd tiszthelyettes-jelölt vagy közalkalmazott részére az ilyen közlekedési eszköz igénybevétele engedélyezhető. Az állományilletékes parancsnok más személy részére csak kivételesen indokolt esetben (különösen az egészségi állapotra vagy az időbeosztásra tekintettel) engedélyezheti a magasabb komfortfokozatú közlekedési eszköz igénybevételét.

16. §[25]

A személyi állomány által igénybe vehető közlekedési eszközök engedélyezésének részletes feltételeit, (ügy-) rendjét - jogszabályban vagy egyéb rendelkezésben (pl. a Vasúti Üzletszabályzat) meghatározott keretek között -az állományilletékes parancsnok parancsban határozza meg, így különösen a szolgálati gépjármű vagy saját vagy a házastárs tulajdonában levő gépjármű hivatali igénybevételét, autópálya használati díj belső szabályait stb. Az ügyrendben kell szabályozni a munkába járási és egyéb utazások engedélyezésének belső eljárási rendjét, a jogosság megállapításához, illetve a járandóság folyósításához szükséges bizonylatok (pl. számlák, nyugták, igazolások, - különösen a lakhatási támogatások igénybevételéről, illetve annak szándékáról szóló - nyilatkozatok stb.) benyújtásának, kezelésének és nyilvántartásának rendjét.

17. §

(1)[26] A szolgálati kiküldetést teljesítő részére a ténylegesen felmerült utazási és egyéb (pl. parkolási stb.) költség - a 18. §-ban foglaltakra is figyelemmel - számla, egyszerűsített számla alapján számolható el. Az állományilletékes parancsnok engedélyezheti az utazási és parkolási költség elszámolását a menetjegy (nyugta) alapján, ha a számla vagy egyszerűsített számla beszerzése költségtöbblettel jár, figyelemmel a számviteli szabályoknak a bizonylati rendre vonatkozó előírásaira is.

(2)[27] Nem számolható el utazási költség a szolgálati kiküldetést teljesítő részére, ha az adott közlekedési eszközt az adott viszonylatra térítésmentesen jogosult igénybe venni, vagy a kiküldetés teljesítéséhez szolgálati gépjármű áll rendelkezésére.

18. §

(1) Magántulajdonban levő saját gépjármű (ideértve a házastárs tulajdonában levő gépkocsit is) szolgálati utazás céljára történő igénybevétele esetén, gépjármű használati (utazási) költségként legfeljebb az adójogszabályok szerint******* igazolás nélkül elszámolható összeg fizethető ki.[28]

(2) A CASCO biztosítással nem rendelkező magántulajdonban lévő saját gépjármű szolgálati utazás céljára történő igénybevétele nem engedélyezhető.

Szállásköltség

19. §

(1) Ha a személyi állomány tagja a többnapos szolgálati kiküldetése idején állomáshelyére visszatérni azért nem tud, mert szolgálati feladatainak napközbeni befejezése nem áll módjában, vagy a szolgálati érdek - ideértve a költségtakarékosságot is - egyébként indokolja, jogosult szálláshelyen, illetőleg szállodában történő elhelyezésre.

(2) Az igénybe vehető szálláshely, szálloda minőségi feltételeit az útbaindító állományilletékes parancsnok határozza meg.

(3)[29] A szolgálati kiküldetés során elsősorban honvédelmi szervezet által üzemeltetett (támogatott) szálláshelyet (szállodát, nőtlenszállót, nővérszállót, üdülőt, vendégszobát; a szerződéses legénységi állományú katona, illetve honvéd tisztjelölt és honvéd tiszthelyettes-jelölt laktanyai elhelyezést stb.) kell igénybe venni. A lakhatási támogatásra jogosult hivatásos katona részére tartós - hat hónapot meghaladó időtartamú -kiküldetése, vezénylése esetén, amennyiben az gazdaságosabb, annak kezdő időpontjától, az állományilletékes parancsnok, költségtérítés jellegű juttatásként albérleti díj hozzájárulás folyósítását engedélyezheti.

20. §

(1) A szolgálati kiküldetést teljesítő szállodai vagy egyéb kereskedelmi szálláshely jogszerű igénybevételének - a honvédelmi szervezet nevére kiállított - számlával vagy egyszerűsített számlával igazolt költségeit a honvédelmi szervezet megtéríti.

(2) Szállásköltség címén bizonylat (számla) alapján a szokásos szobaáron felül elszámolható - ha tisztálkodásra más lehetőség nincs - a külön igénybe vett fürdőszoba-használati díj, a kötelező reggeli ára, továbbá az értékmegőrző, a szolgálati érdekű telefon-, fax- és távirati költségek.

III. Fejezet

AZ ÁTHELYEZETTEK ÉS VEZÉNYELTEK KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEI, A MUNKÁBA JÁRÁSI KÖLTSÉGEK

Általános szabályok

21. §

(1) Eltérő rendelkezés hiányában e fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni a honvédelmi szervezet más helységbe történő áttelepítése, vagy a hivatásos katona szolgálat érdekében más szolgálati helyre történt kinevezése, áthelyezése, vezénylése, beiskolázása, megbízása (a továbbiakban együtt: áthelyezés) esetén, ha a hivatásos katona szolgálati viszonyának módosítása a szolgálatteljesítés helyére tekintettel másik belföldi helységbe történő átköltözéssel jár. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni áthelyezés esetén a munkába járási költségtérítés megállapítása során akkor is, ha HM rendelkezésű lakás vagy azt helyettesítő támogatás hiányában a hivatásos katona a szolgálatteljesítés helye szerinti településre nem költözik át.

(2) E fejezet rendelkezéseinek alkalmazásában a szolgálat érdekében történt áthelyezésnek kell tekinteni az első beosztásba való kinevezést is.

(3) Az áthelyezett hivatásos katona részére e fejezet alapján járó költségtérítések folyósítását - eltérő intézkedés (megállapodás) hiányában - az állományilletékes parancsnok a szükséges bizonylatok (határozat, számla, nyilatkozat stb.) alapján parancsban engedélyezi.

(4)[30] Nem jogosult az e fejezet rendelkezései szerinti költségtérítésekre - a 28. § (1) bekezdés alapján járó munkábajárási költségtérítés kivételével - az a hivatásos katona, akit saját kérelemre helyeznek át más település szerinti szolgálatteljesítési helyre, vagy saját érdekkörben felmerülő ok miatt, saját elhatározásából nem költözik át oda, vagy költözik el onnan. Aki a szolgálatteljesítés helye szerinti településen részére felajánlott, jogosultságának megfelelő lakást nem fogadja el, azt is úgy kell tekinteni, mint aki saját elhatározásából nem költözik át oda.

(5)[31]

(6)[32] Az e fejezet rendelkezései alapján folyósítható költségtérítések megelőlegezésére az állományilletékes parancsnok a várható kiadások összegének megfelelő előleg folyósítását, az e célra rendelkezésre álló költségvetési források figyelembevételével engedélyezheti. Az előleg nyilvántartására és elszámolására a számviteli szabályok és a pénzbeli juttatások folyósításáról szóló rendelkezések az irányadók.

22. §

(1)[33] Eltérő rendelkezés hiányában kiképzésre, továbbképzésre, átképzésre vagy egyéb szolgálati feladatra, a szolgálati helytől, illetve a lakóhelytől, tartózkodási helytől eltérő, településre vezényelt (beiskolázott), illetve kirendelt hivatásos katona vagy közalkalmazott részére a belföldi szolgálati kiküldetésre vonatkozó szabályok szerint kell megtéríteni az ezzel kapcsolatosan ténylegesen felmerült költségeket.

(2) A 23-26. §-okban foglaltak szerinti költségtérítések az egyéb feltételek fennállása esetén csak azokat az (1) bekezdés szerint beiskolázottakat vagy vezényelteket illeti meg, akik esetében ennek időtartama eléri a 12 hónapot.

(3)[34] A folyamatos, hat hónapnál hosszabb időtartamú vezénylés esetén az (1) bekezdés szerinti utazási költségek helyett, a munkábajárási költségekre vonatkozó szabályok - ideértve a 29. § szabályait is - szerinti térítést kell megállapítani.

Költözködési költségtérítések

23. §

(1) A hivatásos katonát - a 21. § szerinti feltételek esetében - az átköltözéssel felmerülő kiadásai megtérítésére, költözködési költségtérítés címén megilleti

a) a bútorok és az egyéb ingóságok szállítási költsége,

b) a saját és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók egyszeri utazási költsége, és

c) költözködési átalány.

(2)[35][36] Az (1) bekezdés a) pontja szerinti szállítási költségként a számlával (egyszerűsített számlával) és fuvarlevéllel vagy menetlevéllel* igazolt és indokolt mértékű csomagolási, rakodási, fuvarozási és biztosítási költségeket lehet megtéríteni. Indokoltnak kell tekinteni a hivatásos katona családi körülményeire jellemző, szokásos mennyiségű ingóság szállítási költségeit. Az állományilletékes parancsnok egyéni elbírálás alapján kivételesen engedélyezheti a szokásos mennyiséget meghaladó ingóság szállítási költségének, illetve a speciális szállító eszközök igénybevételének elszámolását, illetve a több ütemben történő átköltözésből eredő esetleges többletköltség megtérítését.

(3) Áthelyezés esetén az (1) bekezdés b) pontjában foglalt utazási költséget a hivatásos katona részére a szolgálati kiküldetésére vonatkozó szabályok szerint kell megtéríteni.

(4)[37] Az (1) bekezdés c) pontja szerinti költözködési átalányként a számlával, egyszerűsített számlával igazolt és indokolt mértékű egyéb költségeket lehet megtéríteni. Itt kell elszámolni a biztosító társaság által nem térített -, illetve biztosítás hiányában - a költözködéssel okozati összefüggésben felmerült, az ingóságok megrongálódásából eredő helyreállítási, illetve beszerzési költségeket.

(5) Az azonos helyőrségbe áthelyezett házastársak esetében - az utazási költségtérítés kivételével - a költségtérítések mindkét házastárs részére 50-50%-ban folyósíthatok.

24. §

(1) A költözködési átalány összegét annak a lakásnak szobaszáma alapján kell meghatározni, amelybe a hivatásos katona újonnan beköltözött. A lakás szobaszámának megállapításánál a hivatásos katona és a vele költöző közeli hozzátartozói által ténylegesen használatba vett szobák számát kell figyelembe venni, legfeljebb azonban a jogos lakásigény mértékének******** felső határát.[38]

(2) Ha a hivatásos katona egy- vagy másfél szobás lakásba költözött, a költözködési költségátalány összege az illetményalap 150%-a.

(3) Ha a hivatásos katona másfél szobásnál nagyobb lakásba költözik, akkor a költözködési átalány (2) bekezdés szerinti összege a másfél szobán felüli félszobánként az illetményalap 25%-ával, szobánként annak 50%-ával felemelt ősszegben jár.

(4)[39] Az állományilletékes parancsnok - az egyéb feltételeknek megfelelően - engedélyezheti a költözködési költségtérítések folyósítását akkor is, ha a hivatásos katona nem az új szolgálati helyének: megfelelő településre, hanem annak vonzáskörzetébe költözik. Ez azonban a katonai szervezet részére (költözködési) többlet költséggel nem járhat akkor sem, ha később a hivatásos katona átköltözik arra a településre, ahová a szolgálati helye szerint eredetileg is költöznie kellett volna.

(5)[40] Laktanyai vagy más szállóférőhelyen (nőtlen-, nővérszálló stb.) történő elhelyezés esetén költözködési költségtérítés címén legfeljebb 200 kg ingóság szállítási költsége számolható el.

(6)[41] Amennyiben az állományilletékes parancsnok engedélyezi a legénységi állományú katona laktanyán kívüli lakhatását, a szolgálat érdekében történt áthelyezés (disz-lokáció) esetén engedélyezheti részére a költözködési költségek megtérítését.

(7)[42] A lakhatási támogatásra jogosult hivatásos katona részére - az egyéb feltételek teljesülése esetén - engedélyezhető a költözködési költségek megtérítése, a közigazgatási határon belüli (helyi), illetve helyközi költözködés esetén is, ha hivatásos katona 2005. március 1-je után költözik első alkalommal önálló lakásba. Az engedélyezés az állományilletékes parancsnok hatáskörébe tartozik.

Egyéb költségtérítések

25. §

(1) Ha a szolgálat érdekében történt áthelyezés következtében a hivatásos katona gyermeke a tanulmányai folytatásához diákotthoni (kollégiumi) elhelyezést vesz igénybe - a tanintézeti oktatás idejére - a diákotthoni térítési díj és a diákotthonból való havonta két alkalommal történő haza- és visszautazás tömegközlekedési eszköz igénybevételével ténylegesen felmerült költségének megtérítésére jogosult.

(2) A diákotthoni elhelyezés vagy honvédségi szálláshely [27. § (1) bekezdés a) pont] hiányában az átköltöző hivatásos katona gyermeke albérleti díj hozzájárulásra vagy a naponkénti utazási költségtérítésre (tanulóbérlet-térítés) jogosult. Az albérleti díj hozzájárulás címén a számla (egyszerűsített számla) alapján kifizetett albérleti díj és az (1) bekezdés szerinti utazási költség folyósítható. Az albérleti díj hozzájárulás összege azonban nem haladhatja meg a külön jogszabály********* szerinti maximális diákotthoni térítési díj kétszeresét.[43]

26. §

A 25. § szerinti térítési díjakat, a hivatásos katona költségtérítésre jogosult gyermeke részére a honvédelmi szervezet pénzügyi ellátását végző pénzügyi és számviteli szerv (referatúra) - a megfelelő igazolás (számla) ellenében - fizeti ki.

27. §

(1)[44] A katonai felsőoktatási intézmény kettős jogállású hallgatója, illetőleg katonai felsőoktatási intézménybe vezényelt, de polgári felsőoktatási intézményben államilag finanszírozott, nappali tagozatos képzésben tanulmányokat folytató, lakhatási támogatásra jogosult hivatásos katona részére albérleti díj hozzájárulás folyósítható, ha

a) kollégiumban, nőtlen- vagy nővérszállón, laktanyai tiszti, illetőleg tiszthelyettesi szállón történő elhelyezésre, vagy más szálló jellegű* elhelyezésre nincs lehetősége, illetőleg[45]

b) a katonai felsőoktatási intézményhez történt vezénylése következtében a családjától különélni kényszerül.

(2)[46] Az (1) bekezdés szerinti albérletidíj-hozzájárulás megállapítására és folyósítására a Honvédelmi Minisztérium által nyújtott lakhatási támogatásokról szóló 19/2009. (XII. 29.) HM rendelet szabályait kell alkalmazni. Ezeket a rendelkezéseket kell alkalmazni a 19. § (3) bekezdése és a 25. § (2) bekezdése alapján folyósított albérletidíj-hozzájárulás esetében is.

A szolgálatteljesítés helyére (munkába) járással kapcsolatos helyközi utazási költségtérítés

28. §[47]

(1) A honvédelmi szervezet állományába tartozó hivatásos és tartalékos katona munkába járással kapcsolatos utazási költségeit - e jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) és e rendelet szabályai szerint kell megállapítani és folyósítani. A külföldi szolgálatra, tanulmányok folytatására vezényeltek (kirendeltek) napi munkába járási és hazautazási költségtérítéseit a Magyar Honvédség külföldi szolgálatot teljesítő és külföldi tanulmányokat folytató személyi állománya devizaellátmányáról és egyes ellátmányon kívüli pénzbeli járandóságairól szóló 26/2007. (VI. 20.) HM rendelet szerint kell megtéríteni.

(2)[48] E fejezet rendelkezéseit az alapkiképzésre és felkészítésre behívott műveleti tartalékos katona esetében is alkalmazni kell.

(3) A hivatásos és tartalékos katona, továbbá a közalkalmazott részére - eltérő rendelkezés hiányában - a Korm. rendelet 3. § (2) és (3) bekezdése szerinti költségtérítések mértékét a napi munkába járás és hazautazás esetén 86%-os mértékben kell megállapítani. A munkába járási költségtérítésre jogosult hivatásos- és tartalékos katona esetében - a hazautazással kapcsolatos költségtérítésnek - a Korm. rendelet 3. § (3) bekezdésében meghatározott felső korlátját nem kell alkalmazni.

(4) A Korm. rendelet 5. §-ában említett esetben a közigazgatási határon belüli munkába járás költségeinek megtérítését az állományilletékes parancsnok jogosult engedélyezni.

(5) Az állományilletékes parancsnok - a Korm. rendelet 4. §-ában nem említett esetben - a hivatásos, a tartalékos katona és a közalkalmazott kérelmére engedélyezheti a helyközi munkába járási költségek megtérítését akkor is, ha a hivatásos, a tartalékos katona és a közalkalmazott a helyközi munkába járáshoz közösségi közlekedési eszközt nem vesz igénybe. Ebben az esetben a személyi jövedelemadóról szóló törvényben munkába járás költségtérítése címén a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a szolgálatteljesítési hely közötti (szilárd burkolatú közforgalmú úton mért legrövidebb oda-vissza) távolságra egységesen 9-Ft/km normaköltséget figyelembe véve kell folyósítani a költségtérítést.

(6) A helyközi munkába járásra szolgáló félhavi, havi vagy 30 napos bérletektől eltérő díjszabású és a helyközi munkába járással összefüggésben vásárolt Budapest, vagy egyéb helyi negyedéves-, féléves- és éves bérlet elszámolását az egyéb jogosultsági feltételek megléte esetén, a gazdaságosság és az e célra rendelkezésre álló költségvetési előirányzat függvényében, az esetleges visszatérítési lehetőség figyelembevételével az állományilletékes parancsnok jogosult engedélyezni. A MÁV START Klub kártyacsaládból csak a "Bónusz kártya" ára számolható el.

(7) A negyedéves, féléves és éves bérlet vásárlására az állományilletékes parancsnok előleg folyósítását akkor engedélyezheti, ha az ehhez szükséges fedezet az engedélyezés időpontjában rendelkezésre áll. Az elszámolás feltétele a bérletről szóló, a honvédelmi szervezet nevére kiállított számla leadása.

(8) A negyedévesnél hosszabb időszakra érvényes bérlet (vagy azt helyettesítő kártya) gazdaságosságának megállapításakor figyelembe kell venni, hogy a bérlet használatára jogosító feltételekben bekövetkező változások - különösen a szolgálati jogviszony esetleges megszűnése - esetén az ezzel összefüggésben keletkező esetleges kár miként térül meg. Az ezzel kapcsolatos feladatokat a 16. §-ban említett belső intézkedésben kell részletesen szabályozni.

(9) Az állományilletékes parancsnok kérelemre, parancsban engedélyezi a munkába járási költségek megtérítését, ideértve az átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló munkába járási költségek megtérítését is.

(10)[49] Ha a személyi állomány - a 29. § (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó-tagja albérleti-(lízing-) díjhozzájárulásban részesül, a 28. § (5) bekezdése alapján hazautazás címén munkába járási költségtérítésben nem részesülhet.

28/A. §[50]

29. §

(1)[51] Meg kell téríteni a munkába járás helyközi utazási költségeinek indokoltan felmerülő teljes összegét, ha a hivatásos katona a szolgálat érdekében más helységben levő szolgálati helyre (szolgálatteljesítés helyre) történt áthelyezés miatt családjától külön él, ideértve azokat is, akik emiatt napi helyközi munkába járásra kényszerülnek.

(2) Az állományilletékes parancsnok engedélyezheti a helyközi munkába járási költség teljes összegének folyósítását annak a hivatásos katonának is, aki a szolgálat érdekében más helyőrségbe történt áthelyezést követően HM rendelkezésű lakás vagy azt helyettesítő egyéb elhelyezési, illetőleg lakáscélú támogatás hiányában nem az új szolgálati hely szerinti településre, hanem annak vonzáskörzetébe (lakásgazdálkodási körzeten belüli településre) költözik. E rendelet alkalmazásában ilyen településnek tekinthető a 80 km távolságon belüli vagy menetrend szerint közlekedő tömegközlekedési eszközzel legfeljebb másfél óra alatt elérhető település is.

(3)[52] Az (1) bekezdés szerint költségtérítésben részesülő hivatásos katona részére meg kell téríteni a szolgálatteljesítés helye szerinti településen a helyi munkába járási utazási költségeit, ideértve a lakóhelyen kívüli településen a helyközi díjszabással üzemelő közlekedési eszközök közötti átszállási (helyi) utazás költségeit is. A lakhely szerinti településen a helyi munkábajárási költségek megtérítésére az idevonatkozó eseti engedélyezésre vonatkozó szabályok az irányadók.

(4)[53] Teljes összegű munkábajárási költségtérítés jár azok részére is, akiket a Hjt, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és a Munka Törvénykönyve idevonatkozó rendelkezései szerint a szolgálati (munka-) hely, illetve a lakhely szerinti településtől eltérő településen végzendő feladatra vezényeltek, illetve kirendeltek.

(5)[54] E § rendelkezései alkalmazásának szempontjából családjától különélőnek kell tekinteni a Hjt. 126. §-a szerinti, a család együttélését lehetővé tevő lakhatási támogatás hiányában helyközi munkába járásra kényszerülő hivatásos és tartalékos katonát. A teljes összegű munkába járási költségtérítés, az arra illetékes lakásgazdálkodási szerv által kiállított igazolás alapján állapítható meg. Az e § alapján - közösségi közlekedési eszköz igénybevételével teljesített munkába járás esetén - a megállapított költségtérítést a honvédelmi szerv nevére kiállított számla alapján kell folyósítani. Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben a munkába járási költségtérítés megállapítására és elszámolására a 28. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6)[55] Amennyiben a hivatásos katona teljes összegű költségtérítésrejogosult, de a helyközi munkába járáshoz a tömegközlekedési eszközöket nem veszi igénybe, a térítési díjat részére is a 28. § (5) bekezdés szabályai szerint kell megállapítani.

30. §[56]

(1)[57] A 28. § (5) bekezdésben említett kérelemnek tartalmaznia kell az engedélyezéshez szükséges adatokat, nyilatkozatokat, illetve igazolásokat, figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra.

(2) Az (1) bekezdés szerinti költségelszámolás csak a ténylegesen szolgálatteljesítés, munkavégzés céljából történt utazás esetén alkalmazható, melyet a szolgálati elöljáró (felettes) aláírásával igazol.

(3)[58] A helyközi munkába járási költségtérítésre való jogosultság megállapítására vonatkozó parancs tartalmazza a kedvezményezett nevét, állományviszonyát (katonák esetében rendfokozatot), az utazás célállomásait, azok távolságát, az igénybe vehető közlekedési eszközt (MÁV, Volán vagy egyéb), az utazási költségtérítés mértékét és jogalapját, formáját (napi munkába járás vagy hétvégi hazautazás), az egy utazásra, vagy bérlet vásárlása esetén az egy hónapra elszámolható összeget (kötelezettségvállalás) . A jogosultságot szükség szerint, illetve a menetdíjak változása esetén, de legalább évente egyszer (január 1-jei fordulónappal) felül kell vizsgálni. A költségtérítést havonta parancsban vagy a kifizetés alapjául szolgáló bizonylaton, a gazdálkodásra vonatkozó általános szabályok szerint kell érvényesíteni, utalványozni.

31. §

(1) Nem jár a hivatásos katonának a 29. § szerinti naponkénti (teljes összegű) utazási költségtérítés arra az időszakra, amelyre - bérlet esetén a díj-visszatérítési lehetőségre is figyelemmel - különélés címén térítésmentes természetbeni élelmezési ellátásban részesül, illetőleg azokra a napokra, amelyeken mentesül a szolgálatteljesítési kötelezettség alól.

(2)[59] Nem számolható el a munkába járási költségtérítés annak, aki az adott viszonylatra bármely más címen, jogszerűen térítésmentes személyszállításban részesül - kivéve a 35. §-ban meghatározott rendkívüli utazási költséget.

(3)[60] Nem számolható el - sem helyi, sem helyközi - utazási bérlet, menetjegy ára (vagy hozzájárulás) munkába járás címen azok részére, akik a 28. § (5) bekezdés szerint költségtérítésben részesülnek.

32. §

A munkába járási költségtérítésben részesülő haladéktalanul köteles minden olyan változást írásban jelenteni a parancsnoknak, amely a költségtérítésre való jogosultságát érinti.

IV. Fejezet

EGYÉB UTAZÁSOK KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEI

Általános szabályok

33. §[61]

A rendelet alkalmazása tekintetében egyéb utazásnak minősül - különösen a 35-44. §-okban említett utazás -, ha a hivatásos katona, a közalkalmazott és állományon kívüli személy belföldi utazása nem tekinthető szolgálati (hivatali) kiküldetésnek vagy munkába járásnak, de az a szolgálat teljesítésével a munkavégzéssel összefüggésben szükséges, és annak költségeit a honvédelmi szervezet részben vagy egészben átvállalja.

34. §

Az egyéb utazásokat és azok költségeinek megtérítését az állományilletékes parancsnok, illetőleg a költségeket viselő honvédelmi szervezet parancsnoka - az igénybe vehető közlekedési eszköz megjelölésével - parancsban engedélyezi.

34/A. §[62]

Az e fejezet szerinti helyközi utazások esetében a kötelezettségvállalásra jogosult parancsnok kivételesen indokolt esetben is engedélyezheti a 28. § (5) bekezdésben meghatározott mérték szerinti költségelszámolást.

Rendkívüli utazási költség

35. §

Az állományilletékes parancsnok engedélyezheti - az egyéb utazásokra vonatkozó szabályok szerint - az utazási többletköltségek elszámolását, ha a szolgálati feladatok végrehajtása miatt a szokásos munkarendtől eltérő időpontban kell a szolgálatteljesítés helyén jelen lenni, és emiatt utazási többletköltség merül fel [Hjt. 124. § (1) bek. b) pont]. Akkor is engedélyezhető az utazási többletköltség elszámolása, ha annak felmerülését előre nem látott, el nem hárítható okok és körülmények idézik elő.

A katonai fegyelmi eljárás során idézettek utazásai

36. §

(1) Fegyelmi eljárás esetén az indokolt utazások elrendelése, illetőleg engedélyezése a fegyelmi jogkört gyakorló parancsnok vagy felhatalmazása alapján a vizsgáló hatáskörébe tartozik.

(2) Fegyelmi eljárás esetén, az eljárás által indokolt utazáshoz az állományilletékes parancsnok útielőleg kifizetését engedélyezi.

(3) Fegyelmi eljárás keretében felmerült utazási, élelmezési és szállásköltségeket a 10-20. §-ok rendelkezései szerint kell elszámolni.

37. §

Fegyelmi eljárás keretében beidézett (meghívott) tanúk (szakértők) költségeinek elszámolására a bűnügyi költségek viselésére vonatkozó jogszabályok értelemszerű alkalmazásával kerülhet sor, amit az állományba nem tartozók esetében a berendelő engedélyez kifizetni.

Egészségügyi ellátással kapcsolatos utazások

38. §

A személyi állomány a kötelező egészségbiztosításról szóló jogszabályok szerint jogosult meghatározott egészségügyi ellátással kapcsolatos díjmentes utazásra, illetőleg az utazási költségeinek megtérítésére.

39. §

(1) Az állományilletékes parancsnok, az illetékes egészségügyi szolgálat orvosának javaslatára katona-egészségügyi jogosultság alapján vagy szociális ráutaltság alapján egyéni elbírálás szerint, kivételesen - a 38. §-ban meghatározott jogosultságokon túl - parancsban engedélyezheti a hivatásos katona és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója egészségügyi ellátásával összefüggő, minden egyéb kedvezmény jogszerű igénybevétele mellett ténylegesen felmerülő és számlával igazolt, helyközi utazási költségeinek megtérítését.

(2) Az (1) bekezdés szerint engedélyezett utazási költségtérítés az Egészségbiztosítási Alaptól átvett pénzeszközök, illetve az egészségbiztosítási járulék terhére nem számolható el.

40. §

(1) A gyógyító jellegű üdülés és a regeneráló pihenés esetén a lakóhelyről a pihentetés helyére és visszautazás során a hivatásos katona utazási költségtérítésre jogosult, melynek összegét számla alapján - a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezmények igénybevételével számított - a MÁV I. osztályú tarifa, közforgalmú vasúti közlekedés hiányában menetrend szerinti autóbusz viteldíja alapján kell megállapítani. A családtagok részére utazási költségtérítés nem fizethető.

(2)[63]

A ruházati ellátással kapcsolatos utazások

41. §

A hivatásos katona egyenruházati cikkeinek készíttetésével, beszerzésével, illetőleg kötelező felszerelési tárgyak vásárlásával kapcsolatos utazási költségeit - ha a helyőrségben ilyen beszerzési lehetőség nincs - a 14-18. §-okban foglaltak szerint évente legfeljebb négy alkalommal kell megtéríteni.

A továbbtanulók utazási költségei

42. §

(1) Eltérő rendelkezés hiányában a továbbtanuló hivatásos katona és közalkalmazott egyéb utazásának kell tekinteni az oktatási intézmény által szervezett tanfolyamra, képesítést nyújtó levelező oktatásra, tudományos fokozat megszerzésére irányuló felkészülés kötelező foglalkozásaira, vizsgáira, összevonásaira való utazásokat.

(2)[64]

43. §

(1)[65] A 22. § (1) bekezdésben nem említett esetekben részben vagy egészben meg kell téríteni az oktatásban (képzésben) részt vevő hivatásos katona és közalkalmazott ezzel kapcsolatos utazási és szállásköltségét, ha az illetékes parancsnok - a vonatkozó rendelkezések szerint - vele tanulmányi szerződést kötött és abban vállalta ezek megtérítését.

(2) Tanulmányi szerződés alapján az (1) bekezdés szerint nyújtható támogatásokra, költségtérítésekre kizárólag az e célra jóváhagyott költségvetési előirányzatok fordíthatók.

Állományon kívüliek utazási költsége

44. §[66]

A honvédelmi szervezet állományába nem tartozó személyek részére honvédelmi feladattal vagy szolgálati üggyel összefüggésben (pl. szolgálati viszony létesítése), továbbá ünnepségen, rendezvényen történő részvétel céljából történt meghívás esetén az utazási költségek a kifizetést engedélyező - kötelezettségvállalásra jogosult - parancsnok parancsa alapján számolhatók el. Az elszámoláshoz csatolni kell az utazási költségről szóló számlát (egyszerűsített számlát).

A helyi szolgálati utazások

45. §

(1) A személyi állomány jogosult a szolgálatteljesítés helye (munkahelye) szerinti település közigazgatási határán belül a szolgálati feladat elvégzésével kapcsolatosan felmerülő (számlával, egyszerűsített számlával) igazolt utazási és egyéb járulékos (parkolási) költségei megtérítésére.

(2) A helyi szolgálati utazások végrehajtásához az észszerű takarékosság szem előtt tartásával, elsősorban a tömegközlekedési eszközöket kell igénybe venni. Ehhez megfelelő bérlet, előreváltott menetjegy vagy bérlet-hozzájárulás biztosítható, A bérlet-hozzájárulás összegét a bérlet vélelmezett szolgálati célú használatának arányában kell megállapítani.

(3)[67] A helyi szolgálati utazáshoz taxi, CASCO biztosítással rendelkező saját vagy más bérelt gépjármű csak az állományilletékes parancsnok előzetes engedélyével - a 18. §-ban foglaltak szerint-vehető igénybe. A helyi szolgálati utazásokon túlmenően, kivételesen indokolt esetben, taxicsekk vagy taxikártya igénybevételével történő munkába járási költség térítése a HM közigazgatási államtitkára előzetes engedélyével számolható el.

(4)[68] Szolgálati (hivatali) utazások alkalmával felmerülő parkolási díjak megtérítését a menetlevélhez csatolt bizonylat (számla, egyszerűsített számla, nyugta) alapján a parancsnok engedélyezi.

46. §

Az előreváltott bérletszelvényekről, fénykép nélküli bérletigazolványokról, az előreváltott menetjegy-(tömbök-)ről a szigorú számadásra kötelezett nyomtatványokra vonatkozó szabályok szerint olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből utólag is megállapítható (ellenőrizhető) az igénybevevő neve, beosztása (munkaköre), az utazás időpontja, célja és a feladat jellege. A nyilvántartást a számviteli bizonylatokra vonatkozó szabályok szerint kell megőrizni.

V. Fejezet

A HADKÖTELES KATONÁKRA VONATKOZÓ SAJÁTOS SZABÁLYOK[69]

VI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

58. §[70]

59. §

(1) A hivatásos állományból nyugállományba helyezett személyt kérelmére legfeljebb egy alkalommal megilletik a költözködési költségtérítések, ha az átköltözés a végleges letelepedésül megválasztott településre történik. A költségtérítés kifizetését az átköltözés előtti lakás helye szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokság parancsnoka engedélyezi.

(2) A költségtérítések megállapítására és folyósítására az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a 23-24. §-ok előírásait megfelelően kell alkalmazni.

59/A. §[71]

A hivatásos katonák, a tényleges szolgálatot teljesítő tartalékos katonák és a közalkalmazottak helyi közösségi közlekedési eszközzel történő munkába járási utazási költségeinek részbeni vagy egészbeni átvállalását, a 29. § (3) bekezdése szerinti utazás kivételével, az e célra rendelkezésre álló költségvetési előirányzat terhére, az elöljáró parancsnok jóváhagyásával az állományilletékes parancsnok engedélyezheti. A katonai nemzetbiztonsági szolgálatoknál ezt a jogkört a főigazgató gyakorolja.

VII. Fejezet

HATÁLYBALÉPÉS

60. §

(1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésbe foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a hivatásos és hadköteles katonák, a honvédségi közalkalmazottak egyes költségtérítéseiről szóló 1/2001. (I. 5.) HM rendelet.

(2) E rendelet 29. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat 2003. január 1-jétől kell alkalmazni. Addig az igényjogosult a számára kedvezőbb költségelszámolási módozatot választhatja.

Dr. Szabó János s. k.,

honvédelmi miniszter

Melléklet a 21/2002. (IV. 10.) HM rendelethez