Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

BH 2019.8.217 I. Az embercsempészés nemcsak az államhatár közelében követhető el, hanem bárhol az országban, sőt az országon kívül is, feltéve, hogy e magatartás az országhatár jogellenes átlépését segíti elő [Btk. 353. § (1) bek.].

II. Az embercsempészés bűntette a segítség nyújtásával befejezetté válik, így annak már nincs jelentősége, hogy azon személy, aki a segítséget kapta, a határt ténylegesen átlépi-e, vagy azt megkísérli-e [Btk. 353. § (1) bek.].

III. Amennyiben a felülvizsgálati eljárásban a Kúria a kirendelt védőt a felülvizsgálati indítvány megfogalmazására hívja fel, és a védő ennek határidőben eleget is tesz, számára a pártfogó ügyvéd, az ügygondnok és a kirendelt védő részére megállapítható díjról szóló 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet szerinti mértékű védői díj megállapításának van helye.

Ezen túl a kirendelt védő igényt tarthat felkészülési díjra is. Mivel a kirendelt védő felkészülési díjának alapja az eljárási cselekményen való részvételért járó kirendelt ügyvédi díj, a felkészülési díjat az eljárási cselekményen való részvételért járó ügyvédi óradíj figyelembevételével kell megállapítani akkor is, ha a Kúria nyilvános ülést nem tart, azonban a kirendelt védő felkészülési díjra való jogosultságához nem fér kétség.

Ugyanakkor a kirendelt védőt irattanulmányozás címén nem illeti meg további védői díj.

IV. A kirendelt védő részére az ügyészi nyilatkozatra tett észrevételekért külön védői díj nem állapítható meg, akkor azonban, ha a felülvizsgálati indítványt a kirendelt védő fogalmazta meg, az azzal kapcsoltban felmerülő további indítványait az általa megfogalmazott felülvizsgálati indítvány kiegészítésnek kell tekinteni, és ekként kell a védő díját megállapítani, az azonban együttesen sem haladhatja meg a miniszteri rendelet szerint legfeljebb megállapítható díj összegét [Be. 655. § (3) és (4) bek., 32/2017. (XII. 27.) IM rend. 7. § (1), (2), (3), (6) bek., 7/A. §].

[1] A járásbíróság a 2017. január 25-én meghozott ítéletével - mely a törvényszék végzésével 2017. szeptember 6-án jogerőre emelkedett - az I. r. terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli folytatólagosan elkövetett embercsempészés bűntettében [Btk. 353. § (1) bek., (2) bek. a) és b) pont, (3) bek. d) pont], ezért halmazati büntetésül négy év hat hónap - börtönben végrehajtandó - szabadságvesztésre ítélte, megállapította, hogy legkorábban a szabadságvesztés-büntetés kétharmad részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra, vele szemben 10 100 euró és 44 000 forint vagyonelkobzást rendelt el, és rendelkezett a járulékos kérdésekről.

[2] A jogerős ügydöntő határozatok ellen az I. r. terhelt felülvizsgálati indítványt terjesztett elő.

[3] A Kúria a Be. 654. § (4) bekezdése alapján a terhelt kirendelt védőjét a felülvizsgálati indítvány megfogalmazására hívta fel.

[4] A védő a felülvizsgálati indítványt megfogalmazta, azt - tartalmát tekintve - a Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjára alapozva.

[5] Abban kifejtette, hogy a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét, mert álláspontja szerint a terhelt azzal, hogy két személyt B.-re kísért, majd további tizenhárom főt egy török vendéglőhöz vitt, illetve nyolc személyt D.-ben az I. parkolójába szállított, nem követett el bűncselekményt, ugyanis a terhelt nem büntethető a harmadik személy szándékáért, nevezetesen azért, hogy az általa kísért személyek - szándékaik szerint - a határt át kívánták lépni.

[6] A védő szerint a terhelt azzal sem követett el bűncselekményt, hogy az említett személyekben - őket megtévesztve - azt a látszatot keltette, miszerint Németországba viszi őket, ahogy azzal sem, hogy ezért pénzt kapott, mivel az érintettek emiatt ellene nem tettek feljelentést.

[7] Hivatkozott arra is, hogy a terhelt által kísért személyek a határt nem lépték át, azt meg sem közelítették, a terhelt az egyik esetben attól 173 km, a másik esetben 111 km távolságig kísérte őket, ezért magatartása az embercsempészés előkészületeként sem értékelhető.

[8] Ezen túl több eljárási szabálysértésre is hivatkozott, így arra, hogy az eljárt bíróságok nem tárták fel kellő módon a terhelt személyi adatait, így a születési helyét, ezért vele szemben vádemelésnek sem lett volna helye, nem tisztázták, hogy védence megkapta-e a menekülti státuszt. A terhelt Be. 2. §-ában írt alapjogai is sérültek azáltal, hogy az ügy felderítetlensége miatt a "bíróság kénytelen volt mintegy nyomozást lefolytatni", azaz a bíróság kívánta a vádban foglaltakat igazolni.

[9] Ezért elsődlegesen azt indítványozta, hogy a Kúria a terheltet az embercsempészés vádja alól bűncselekmény hiányában mentse fel, másodlagosan pedig arra tett indítványt, hogy az eljárási szabálysértésekre tekintettel a Kúria a megtámadott határozatokat helyezze hatályon kívül és a járásbíróságot utasítsa új eljárásra.

[10] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt részben kizártnak, részben alaptalannak találta.

[11] Arra hivatkozott, hogy a felülvizsgálati indítványnak a megalapozatlansági okokra hivatkozó része miatt a felülvizsgálat törvényben kizárt, mivel a felülvizsgálati eljárásban az irányadó tényállás nem támadható.

[12] Az indítványnak a terhelt bűnösségét vitató része kapcsán pedig kifejtette, hogy embercsempészés bűntettét az követi el, aki államhatárnak más által a jogszabályi rendelkezések megszegésével történő átlépéséhez nyújt segítséget, és a kialakult következetes ítélkezési gyakorlat szerint az e tényállásban megfogalmazott elkövetési magatartás megvalósulhat fizikai és pszichikai segítségnyújtással egyaránt, jelentősége csak annak van, hogy azt az elkövető szándékosan, az államhatár illegális átlépése érdekében fejtse ki.

[13] Utalt arra is, hogy a bűncselekmény befejezetté válik a segítségnyújtással, e tekintetben irreleváns, hogy a határ illegális átlépése megtörténik-e, és miután a felülvizsgálati eljárásban irányadónak tekintendő tényállás szerint az I. r. terhelt mindkét tényállási pontban írt cselekményével az adott személyeknek segítséget kívánt nyújtani ahhoz, hogy Magyarország határát a jogszabályi rendelkezések megszegésével átléphessék, ennek érdekében kísérte őket B.-re, illetve D.-be, cselekményei - amint ezt az alapügyben eljárt bíróságok is helytállóan kifejtették - alkalmasak voltak az embercsempészés megállapítására.

[14] Álláspontja szerint az a körülmény, hogy az I. r. terhelt az ügydöntő határozatban nem a valódi személyazonosságával szerepel, a Be. 637. § (1) bekezdés c) pontja alapján perújítási eljárás során korrigálható, ahogy amiatt is perújítás lefolytatásának lehet helye, ha olyan új, az alapeljárásban a bíróságok által nem értékelt adat merül fel, amely azt valószínűsíti, hogy - a személyi adatoktól függetlenül - nem az a személy követte el a tényállásban rögzített cselekményt, akinek a bíróság a büntetőjogi felelősségét megállapította; ezek az esetleges hibák azonban a felülvizsgálati eljárás keretében nem vizsgálhatók.

[15] Kifejtette, hogy nem minősül felülvizsgálatot megalapozó eljárási szabálysértésnek az, ha a bíróság hivatalból rendel el bizonyítást, erre mind az alapeljárás idején hatályban volt, mind a jelenleg hatályos eljárási törvény lehetőséget ad, az a körülmény pedig, hogy a nyomozás mennyire volt alapos, csupán az eljárás időszerűségét érintheti.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!