20/2021. (IV. 16.) BVOP utasítás

a sajátos kezelési igényű fogvatartottak számára kialakított és az egyéb speciális részlegeken elhelyezett elítéltekkel kapcsolatos feladatok végrehajtásáról

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja alapján - figyelemmel a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény, illetve a szabadságvesztés, az elzárás, az előzetes letartóztatás és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának részletes szabályairól szóló 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet rendelkezéseire - a következő utasítást adom ki:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉS

1. Az utasítás hatálya a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: BVOP) és a büntetés-végrehajtási intézetek (a továbbiakban: bv. intézet) érintett személyi állományára terjed ki.

1/A. A sajátos kezelési igényű fogvatartottak számára kialakított részlegre és az egyéb speciális részlegekre az alábbiak szerint lehet a fogvatartott elhelyezését javasolni:[1]

a) kezdeti kategória-besorolásról hozott határozatban foglalt javaslat alapján,

b) a fogvatartás későbbi tartama alatt tett javaslat alapján.

II. FEJEZET

A SAJÁTOS KEZELÉSI IGÉNYŰ ELÍTÉLTEK SZÁMÁRA KIALAKÍTOTT RÉSZLEGEK

1. Hosszúidős Speciális Részleg

2. Általános szabályok

a) A házirendben szerepelnie kell a hosszúidős speciális részlegen (a továbbiakban: HSR) elhelyezett elítéltekre vonatkozó speciális szabályoknak.

b) A HSR napirendjét a mindenkor érvényben lévő házirend tartalmazza.

c) A HSR-re helyezésről, illetve az onnan történő kihelyezésről a Befogadási és Fogvatartási Bizottság (a továbbiakban: BFB) - a részleg működtetését végző munkacsoport (a továbbiakban: HSR munkacsoport) javaslata alapján - határozattal dönt.

d) A HSR munkacsoport tagjai:

da) a fogvatartási szakterület vezetője,[2]

db) a biztonsági szakterület vezetője,[3]

dc) a részleg reintegrációs tisztje,

dd) a bv. intézet pszichológusa,

de) a részleg szociális segédelőadója.

e) A HSR munkacsoport feladata a HSR-en elhelyezettekkel kapcsolatos specialitások folyamatos vizsgálata, azok érvényesülésének ellenőrzése, biztosítása.

f) A speciális kezelési szabályokat az érintett elítéltre vonatkozóan részletesen meg kell határozni, és az elhelyezés napjáig a biztonsági szakterület által elkészített egyéni kezelési utasításban (a továbbiakban: Utasítás) kell rögzíteni, mely szabályoktól csak alapos indokkal, az intézetparancsnok engedélyével lehet eltérni. A HSR-en elhelyezett minden elítélt vonatkozásában Utasítást kell kiadni, melyre az általános szabályok érvényesek. Amennyiben az elhelyezés fenntartása - a felülvizsgálat után - továbbra is indokolt, de az Utasításban rögzített szabályok módosulnak, új Utasítást kell kiadni.

g) A HSR reintegrációs tisztje a bv. intézet pszichológusával együttműködve tesz javaslatot az elítélt további kezelésére.

h) A HSR-t hivatali munkaidőben a részleg reintegrációs tisztje, hivatali időn kívül az objektum körlet-főfelügyelője irányítja.

3. Biztonsági szabályok

a) A HSR-re az alábbi - hivatalos vagy szolgálati ügyben eljáró - személyek léphetnek be a bv. intézet és a HSR biztonsági szabályainak betartása mellett:

aa) a felügyeleti és irányítási jogot gyakorló szervek ellenőrzésre jogosult tagjai, az alapvető jogok biztosa és megbízottja, valamint a büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeletét ellátó ügyész,

ab) az intézetparancsnok és helyettese,

ac) a biztonsági szakterület vezetője és helyettese,[4]

ad) a fogvatartási szakterület vezetője és helyettese,[5]

ae) a HSR reintegrációs tisztje,

af) a szolgálatban lévő biztonsági tiszt,

ag) a szolgálatban lévő körlet-főfelügyelő,

ah) az intézkedésben érintett, a részlegeken szolgálatban lévő személyi állomány tagjai,

ai) az oda beosztott szociális segédelőadó, körletellátó felügyelő,

aj) az intézetparancsnok engedélye alapján azok a személyek, akiknek a szolgálati, munkaköri feladatuk teljesítése, ellátása miatt a belépése indokolt (pl. orvos, szakorvos, egészségügyi ápoló, pszichológus, lelkész, műveleti csoport stb.),

ak) az intézetparancsnok engedélyével más személyek.

b) Hivatali időn kívül a HSR-re csak az oda beosztott, valamint az ellenőrzést végző személyi állomány tagjai léphetnek be, más személyek belépését az intézetparancsnok jogkörében eljárva, őt tájékoztatva a biztonsági tiszt engedélyezi.

c) A HSR-re beléptetett minden személyt fel kell jegyezni az intézetparancsnok által meghatározott módon, rögzíteni kell a belépő személy nevét, a belépés okát, a be- és kilépés időpontját. A rögzítés a szolgálatban lévő körletfelügyelő feladata.

d) A HSR-re belépő minden személy technikai eszközzel történő átvizsgálását végre kell hajtani. A bv. intézet rendjére, a fogvatartás biztonságára veszélyt jelentő anyag, eszköz, szerszám az intézetparancsnok külön engedélyével és csak a munkavégzés időtartamára vihető be a HSR-re, a körletfelügyelőnek minden esetben adminisztrálnia kell a részlegre bevitt tárgyakat megnevezés és darabszám alapján az intézetparancsnok által meghatározott módon, kiemelt figyelmet kell fordítani a beléptetések, anyagmozgatások (mennyiség, minőség) szabályosságára, indokoltságára, az alkalmazott anyagok tekintetében lehetőség szerint a kevésbé veszélyes összetételűeket kell előnyben részesíteni az előkészítés és a beszerzés során.

e) A körletfelügyelő az élelmiszerek, szükségleti cikkek, ruházat, ágynemű, tisztasági szerek, alapanyagok, termékek stb. elítéltektől történő átadása-átvétele alkalmával azokat alaposan ellenőrzi, a rendelkezésre álló technikai eszközök igénybevételével a tiltott, veszélyes tárgyak, anyagok, üzenetek be- és kijutásának, átadásának megakadályozása érdekében.

f) A biztonságra veszélyes anyag, tárgy, eszköz elítélt számára történő kiadása és visszavétele során a körletfelügyelőnek az elítéltekre vonatkozó Utasításban meghatározottak szerint kell eljárnia, a hatályos, általános szabályozók figyelembevételével.

g) Minden olyan feladat végrehajtása során, amikor a személyi állomány tagja az elítélttel fizikailag egy térben tartózkodik, a tevékenységet biztosítani kell 2 fő felügyelővel (körletfelügyelő, biztonsági felügyelő).

h) A HSR helyiségeinek és a zárkáinak biztonsági ellenőrzését naponta kétszer, délelőtt és délután előre nem kiszámítható időpontban kell végrehajtani.

i) Biztonsági vizsgálatot legalább havonta kell végrehajtani.

j) A HSR-en kétfős elítélt létszámot meghaladó mozgatást, foglalkoztatást az illetékes szakterületek vezetőinek előre egyeztetni szükséges, azt a napi programtervben és az eseti eligazításokban meghatározottak szerint kell végrehajtani. A HSR-en kívüli tevékenységet az intézetparancsnokkal, a fogvatartási szakterület vezetőjével, a biztonsági szakterület vezetőjével, a HSR reintegrációs tisztjével az objektum körlet-főfelügyelőjével és szükség szerint más szakterületekkel is egyeztetni kell, ilyen esetben az Utasításban meghatározottakat szigorúan meg kell követelni, a személymotozás nem maradhat el, az egyéb napirendi feladatokat a szükséges mértékben fel kell függeszteni.[6]

k) A bv. intézeten kívüli előállítás, szállítás, külső szakorvosi ellátás, külső egészségügyi intézményi őrzés, súlyos beteg hozzátartozó meglátogatása, temetésen történő részvétel biztosítása során szükség szerint intézkedni kell a helyszín szerint illetékes rendőrkapitányság bevonására. A szállítást célszállítással kell megszervezni. Az előállító, szállító biztonsági felügyelők létszámát, összetételét, fegyverzetét úgy kell meghatározni, hogy az alkalmas legyen rendkívüli események elhárítására. A tervezett intézkedéseket a végrehajtás megkezdése előtt minden esetben jelenteni kell az intézetparancsnoknak.

4. Kezelési, foglalkoztatási, ellátási szabályok

a) A látogatófogadást a házirendben meghatározottak szerint kell végrehajtani.

b) Vallásgyakorlásra, oktatásra, képzésre, szakköri tevékenységre, könyvcserére, egyéb szabadidős és sporttevékenységre a napirendben meghatározott módon van lehetőség az Utasításban meghatározottak szerint, a HSR reintegrációs tisztjének programtervezete alapján. A programokba bevont HSR munkacsoporton kívüli személyeket a HSR sajátosságairól tájékoztatni kell.

c) Az elítéltek munkavégzésbe, díjazás nélküli munkavégzésbe a részlegen belül, illetve az intézetparancsnok által kijelölt helyen és az Utasítás betartásával vonhatók be.

d) Az elítéltek egészségügyi ellátását elsődlegesen a HSR-en belül kell végrehajtani. Amennyiben az elítélt rendelőbe kísérése szükséges, akkor jelen utasítás és az Utasításban meghatározottak szerint kell a feladatot végrehajtani.

e) Az Utasítást szükség szerint, de legalább háromhavonta felülvizsgálja a BFB, változtatás esetén intézkedik a módosítások végrehajtására, a felülvizsgálat adminisztrálására.

f) A HSR-hez kapcsolódó vezetői ellenőrzések tervét hatékonyságot fokozó módszerekkel kell összeállítani, azok tapasztalatait szükség szerint azonnal, de legalább félévente fel kell dolgozni, az elemzés alapján a végrehajtó állomány részére feladatot kell szabni.

g) A végrehajtó személyi állomány részére a speciális feladatok végrehajtásához útmutatást az éves képzés keretében, szükség szerint azonnal, az érintett vagy a kijelölt vezető ad.

1/A.[7]

4/A-4/N.[8]

2. Gyógyító-terápiás részleg

5. Az agglomerációs központ vezetője jelöli ki az agglomerációban a gyógyító-terápiás részleget működtető bv. intézetet. A gyógyító-terápiás részlegen történő elhelyezés reintegrációs programnak minősül, amelybe a letartóztatott fogvatartott is bevonható.[9]

6. A gyógyító-terápiás részlegre helyezés ügyintézésére nem beleértve az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet (a továbbiakban: IMEI) által történő kivizsgálás kezdeményezését a gyógyító-terápiás részleget működtető bv. intézet BFB-je jogosult. A BVOP Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézetnek (a továbbiakban: KKMI) az agglomerációs szervezeti egysége vagy a KKMI központi részlege az elítélt gyógyító-terápiás részlegre helyezésére tehet javaslatot.[10]

7. A gyógyító-terápiás részleget elkülönítetten, az elítélt egyéni meghallgatására alkalmas iroda, valamint csoportos foglalkozásra, foglalkoztatásra alkalmas helyiség biztosításával kell kijelölni, amennyiben a bv. intézet építészeti adottságai ezt nem zárják ki.

8. A fogvatartotti nyilvántartásban rögzíteni kell a gyógyító-terápiás részlegen elhelyezés időadatait. A szakterületek kérelemben rögzítik álláspontjukat az elhelyezés, az időszakos felülvizsgálat, valamint a kihelyezés ügyintézését.[11]

9. Határozatlan ideig a gyógyító-terápiás részlegen kizárólag olyan elítélt helyezhető el, akit erre vonatkozóan az IMEI-ben kivizsgáltak, valamint zárójelentésben foglalt javaslattal láttak el. A kivizsgálás érdekében az elítéltet - előzetes előjegyzés alapján - az IMEI-be kell szállítani.

10. A BFB 30 napra ideiglenesen elhelyezheti az elítéltet a gyógyító-terápiás részlegen. Amennyiben a részlegen elhelyezés továbbra is indokolt, az elítéltet kivizsgálásra az IMEI-be kell beutalni. Járványügyi helyzetben az ideiglenes elhelyezés az IMEI-vel történt egyeztetés eredményeként meghosszabbítható.

11. A BFB gyógyító-terápiás részlegre helyezésről, a gyógyító-terápiás részlegről való kihelyezésről rendelkező határozatát a reintegrációs dokumentációban kell elhelyezni.

12. Amennyiben az ideiglenesen behelyezett elítélt állapota oly mértékben javult, hogy a kategóriája szerinti megfelelő részlegre elhelyezhető, azt a gyógyító-terápiás részleg reintegrációs tisztje a gyógyító-terápiás részleg működtetését végző munkacsoporttal (a továbbiakban: Munkacsoport) egyeztetve kezdeményezheti.[12]

13. A Munkacsoport tagjai:

a) a gyógyító-terápiás részleg reintegrációs tisztje,

b) a bv. intézet orvosa,

c) lehetőség szerint a bv. intézet klinikai szakpszichológusa, hiánya esetén pszichológus,

d) lehetőség szerint pszichiáter,

e) a gyógyító-terápiás részleg szociális segédelőadója,

f) amennyiben a bv. intézet állománytáblájában a b)-d) alpontok szerinti beosztások valamelyike nincs betöltve, a szakember megbízási szerződés alapján is foglalkoztatható.

14. A Munkacsoport feladata

a) a gyógyító-terápiás részlegre történő be- és az onnan való kihelyezés előkészítése,

b) a komplex terápiás programban foglaltak megvalósulásának elősegítése,

c) az elítéltek pszichés állapotának, a komplex terápiás programban foglaltak megvalósulásának, a gyógyítóterápiás részlegen elhelyezés vagy az onnan történő kihelyezés lehetőségének a gyógyító-terápiás részlegre helyezéstől számított hat hónapon belül történő felülvizsgálata, majd további, hathavonkénti időszakos felülvizsgálat elvégzése.

15. A Munkacsoport tagjainak feladatai:

a) a bv. intézet orvosa

aa) kapcsolatot tart az IMEI-vel,

ab) ellenőrzi a gyógyszeres terápiákat,

ac) közreműködik a krízisintervenciós tevékenységben;

b) a részleg reintegrációs tisztje

ba) képviseli, irányítja a gyógyító-terápiás munkacsoport tevékenységét,

bb) nyilvántartja a határidőket,

bc) javaslatot tesz a be- és kihelyezés érdekében,

bd) a foglalkozások végrehajtására heti programtervet készít,

be) elvégzi a szükséges adminisztrációs feladatokat,

bf) tájékoztatja az elítéltet a gyógyító-terápiás részleg működéséről,

bg) javaslatot tesz az elítélt foglalkoztatására,

bh) elemzi az elítélt élettörténetét,

bi) vezeti és rögzíti a meghatározott foglalkozásokat;

c) a klinikai szakpszichológus

ca) véleményezéssel támogatja a BFB döntéseit,

cb) az elhelyezést követően pszichológiai véleményt és tervet készít a pszichológiai támogatás szükséges elemeiről,

cc) elvégzi a kivizsgálási zárójelentés alapján rá háruló feladatokat,

cd) tapasztalatai alapján önálló javaslatot készíthet,

ce) vezeti és rögzíti az egyéni és csoportos pszichológiai foglalkozásokat;

d) a pszichiáter

da) elvégzi a pszichiátriai vizsgálatot,

db) vizsgálja a pszichiátriai betegségeket,

dc) részt vesz a krízisintervenciós munkában,

dd) megállapítja, beállítja az elítélt pszichiátriai gyógyszeres terápiáját,

de) szükség esetén javaslatot tesz az elítélt IMEI-be utalására,

df) ellenőrzi a fogvatartottak pszichiátriai állapotát.

16. A gyógyító-terápiás részlegen a személyi állomány kiemelt empátiás készséggel rendelkező tagjai teljesítenek szolgálatot. Kijelölésükkor ki kell kérni a Munkacsoport tagjainak véleményét.

17. A gyógyító-terápiás részlegre helyezett elítélt kihelyezése a részlegről csak az aktuális egészségi és mentális állapotának figyelembevételével lehetséges. A gyógyító-terápiás részlegről az elítélt kihelyezhető, amennyiben a közösségre bomlasztó hatással van, a speciális részlegen folyó terápiás tevékenységet szándékosan akadályozza. A kihelyezés egyéb bv. okból nem megengedett. A gyógyító-terápiás részlegről kihelyezés vizsgálatakor összefoglaló véleményt kell készíteni, amely tartalmazza az előzetes kivizsgálás legfontosabb adatait, a terápiás ellátások eredményeit, a Munkacsoport - kiemelt súllyal a pszichológus - véleményét, az elítélt gyógyító-terápiás részlegen tapasztalt magatartását, a további gondozásra, szabadulás esetén az utógondozásra vonatkozó javaslatot. Az összefoglaló véleményt a fogvatartott egészségügyi dokumentációja tartalmazza, amelynek egy példányát meg kell küldeni az IMEI részére.

18. A munkaterápiás foglalkoztatásba, oktatásba és képzésbe történő bevonást intézetparancsnoki intézkedésben, valamint a reintegrációt elősegítő művelődési, szabadidős, sport, személyiségfejlesztő, valamint a gyógyító-rehabilitációs programokon való részvételt heti programtervben kell szabályozni.

19. Lehetőség szerint a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaság vagy a bv. intézet által biztosítani kell a csökkent, megváltozott munkavégző képességgel rendelkezők számára is a munkaterápiás foglalkoztatás elérhetőségét.

20. A gyógyító-terápiás részlegen elhelyezett elítéltek átszállítás esetén a szállításig, a szabadulás esetén a szabadulás napjáig az elhelyezési zárkájukban tartózkodhatnak.

21. Törekedni kell arra, hogy a gyógyító-terápiás részleg működésével kapcsolatos speciális büntetés-végrehajtási feladatok ellátása során minél nagyobb számban vegyenek részt együttműködő civil, egyházi és karitatív szervezetek, amelyek megfelelően képzett szakemberekkel rendelkeznek. Az együttműködés keretében az alapítványok, civil és egyházi szervezetek segítséget tudnak nyújtani a részlegen folyó sajátos, a reintegrációt elősegítő programok megvalósításában. A programok megvalósítására a közösen benyújtott pályázatok is anyagi fedezetet adhatnak.

22. A gyógyító-terápiás részlegen elhelyezett elítéltek a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 103. §-ában megjelölt feltételek fennállása esetén sem helyezhetők átmeneti részlegre, azonban számukra is biztosítani kell az ott előírt jogosultságokat.

23. Három hónappal a szabadulás időpontját megelőzően meg kell vizsgálni az elítélt lakóhelyéhez legközelebbi bv. intézetbe szállításának indokoltságát.

24. A gyógyító-terápiás részlegen elhelyezett elítéltet a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőnek (a továbbiakban: bv. pártfogó felügyelő) gondozásba kell vennie. Gondozás keretében a bv. pártfogó felügyelő megvizsgálja, hogy a szabaduló elítélt gyógyintézeti elhelyezésében, gyógyító eljárásban való részvételében, szociális ellátás elérésében, valamint lakhatása biztosításának megoldásában segítséget nyújthat-e.

3. Pszichoszociális részleg

25. A pszichoszociális részleg fő szakmai hatótényezője a közösségi szempontok érvényesítésén keresztül a fogvatartottak egymás közötti méltányos viszonyulásának magatartási szabályként történő megkövetelése, valamint a közösségi hangulat állandó ellenőrzése ennek fenntartása érdekében. A közösségi normákra ártalmas magatartású elítéltet, amennyiben figyelmeztetése nem vezet eredményre, ki kell helyezni a pszichoszociális részlegről.

25/A. Az agglomerációs központ vezetője jelöli ki az agglomerációban a pszichoszociális részleget működtető bv. intézetet.[13]

26. A döntés előkészítése érdekében a reintegrációs tiszt értékelő véleményt készít, amelyhez a pszichológus, valamint a kérelem indokolása szerinti további szakterületek is javaslatot tesznek. A döntést a BFB kihirdeti az elítélt számára.

27. A pszichológus a pszichoszociális részlegen elhelyezett elítéltek számára elsősorban közösségi foglalkozást tart. A foglalkozásokról feljegyzést készít. Indokolt esetben kezdeményezi az elítélt elhelyezésének megváltoztatását, esetlegesen a pszichoszociális részlegről történő kihelyezését.

28. A BFB a pszichoszociális részlegre történő elhelyezés során dönt az elhelyezés időtartamáról, mely lehet határozatlan vagy határozott időtartamú. Amennyiben az elhelyezés határozott időre szól, a határidő vége előtt a pszichoszociális részleg reintegrációs tisztje hivatalból előterjesztésben foglalt javaslatot tesz az elítélt pszichoszociális részlegen történő további elhelyezésével kapcsolatban. A javaslatot a pszichológusi véleménnyel, szükség esetén egyéb szakterületi véleményekkel együtt a BFB elé terjeszti. A BFB a rendelkezésre álló szakterületi vélemények alapján dönt az elítélt további elhelyezésével kapcsolatban.

29. A pszichoszociális részleg heti programtervét a reintegrációs tiszt készíti el, és a fogvatartási szakterület vezetője hagyja jóvá. A program megvalósítása érdekében a részleg valamennyi elítéltjének bevonásával a kiscsoportos foglalkozásokat hetente, a nagycsoportos foglalkozásokat legalább 3 havonta kell megtartani.[14]

30. A pszichoszociális részlegen elhelyezett elítélt szállítás során a zárkaelhelyezéséből indítható útba.

31. Ki kell helyezni a pszichoszociális részlegről azt az elítéltet, akit a BFB más részlegen helyez el.

32. Ha a szabadságvesztés, az elzárás, az előzetes letartóztatás és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának részletes szabályairól szóló 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 70. § (3) bekezdésének bármelyik pontja fennáll, a részlegről történő kihelyezéssel kapcsolatos döntés során figyelembe kell venni az elítélt fogvatartási kockázatait, a részlegre helyezés korábbi indokát, illetve mérlegelni szükséges, hogy az elítélt pszichoszociális részlegen elhelyezése vagy kihelyezése a továbbiakban milyen biztonsági és fogvatartási kockázatot jelent.[15]

4. A drogprevenciós részleg

33. A drogprevenciós részlegre helyezés előtt az elítélt nyilatkozik arról, hogy vállalja a drogprevenciós részleg speciális feltételeit. A nyilatkozatot az elítélt a későbbiekben visszavonhatja, valamint kérheti kihelyezését a részlegről. Az elítélt nyilatkozatát az 1. melléklet szerinti nyilatkozaton rögzíti.

34. A nyilatkozatot a reintegrációs dokumentációban kell megőrizni.

35. A reintegrációs tiszt az elítélt kérelméhez a rendelkezésére álló dokumentumok alapján értékelő véleményt készít.

36. A kérelmet véleményezi a nyilvántartási, az egészségügyi és a pszichológiai szakterület.

37. A drogprevenciós részlegen történő elhelyezésre vonatkozó döntést az 1. melléklet szerinti nyilatkozaton a BFB vezetője rögzíti.

38. A drogprevenciós részlegen történő elhelyezést elsősorban azoknak az elítélteknek az esetében indokolt engedélyezni, akik

a) bűncselekménye kábítószerrel áll összefüggésben,

b) előtörténetében a kábítószer-használat szerepel,

c) a bv. intézetben kábítószert fogyasztottak,

d) nem kerültek kapcsolatba kábítószerekkel, de veszélyeztetettségüket érzik.

39. Az agglomerációs központ vezetője jelöli ki az agglomerációban a drogprevenciós részleget működtető bv. intézetet. Amennyiben a kérelem a drogprevenciós részleget nem működtető bv. intézetben keletkezett, a fogvatartottat tájékoztatni kell arról, hogy a kérelem elbírálása a drogprevenciós részleget működtető bv. intézet illetékessége.[16]

40. Ha a BFB férőhely hiánya miatt utasítja el az elítélt kérelmét, úgy tájékoztatni kell arról, hogy elhelyezésére lehetőség nyílhat másik bv. intézet drogprevenciós részlegén.

41. Amennyiben a fogvatartott elfogadja a drogprevenciós részleget működtető bv. intézetben történő elhelyezését, a kérelmét további ügyintézésre továbbítani kell az agglomerációs központ vezetője részére.[17]

42. A drogprevenciós részlegen elhelyezett elítéltet végszállítás esetén lehetőség szerint drogprevenciós részleget működtető bv. intézetbe kell átszállítani.

43. A drogprevenciós részleget elkülönített részlegen kell kialakítani.

44. A drogprevenciós részlegen elhelyezett elítéltek részére a reintegrációs tiszt heti foglalkoztatási programot készít, amely tartalmazza a prevenciós programokat is.

45. A drogprevenciós részlegen elhelyezett elítéltek magatartását, aktivitását, érdeklődését, együttműködési készségét, kapcsolattartását és az egyéb lényeges eseményeket a reintegrációs tiszt legalább hathavonta értékeli és dokumentálja.

46. Drogtesztet kell elvégezni a drogprevenciós részlegre helyezés előtt, valamint haladéktalanul akkor is, ha kábítószer fogyasztására utaló gyanú merül fel. Amennyiben az elítélt gyógyszeres kezelés alatt áll, a mintavétel értékelésénél a kezelőorvos véleményét figyelembe kell venni.

47. A drogteszteket a gyártó utasítása szerint kell tárolni, felhasználni és alkalmazni. A drogtesztek lejárati idejét folyamatosan figyelemmel kell kísérni. Drogtesztet felhasználni a feltüntetett szavatossági időn belül lehet. A személyi állomány e feladatra kijelölt tagjait a technikai és a közegészségügyi előírásokról rendszeresen oktatni kell.

48. Az elítéltek által vállalt ellenőrzések időpontját, az ellenőrizendők személyét a fogvatartási szakterület vezetője határozza meg úgy, hogy azt véletlenszerűen, személyenként legalább havonta egyszer el kell végezni. Az ellenőrzések időpontjáról az elítéltek előzetesen nem szerezhetnek tudomást.[18]

49. A bv. intézetekben a helyi sajátosságoknak megfelelően a drogprevenciós részlegen vagy az egészségügyi részlegen kell kijelölni olyan helyiséget, amely alkalmas az ellenőrzések elvégzésére.

50. A mintavételkor az egészségügyi szakszemélyzet erre kijelölt tagja lehet jelen. A mintavételt és az ellenőrzést kizárólag az erre kijelölt egészségügyi szakdolgozó végezheti.

51. A vizsgálati minta vételét olyan körülmények között kell megoldani, amelyek az elítélt szeméremérzetét nem sértik, de ellenőrizhető, hogy az elítélt kizárólag a saját vizsgálati mintáját szolgáltatja.

52. A mintavételt a 2. melléklet szerinti nyilvántartásban kell rögzíteni.

53. Amennyiben az elítélt elutasítja a mintavételt, vagy a nyilvántartás aláírásával történő ellátását, ezt aláírásával a személyi állomány jelen lévő két tagja igazolja.

54. Amennyiben a teszt eredménye pozitív, a vizsgálatot ugyanazon a mintán haladéktalanul meg kell ismételni.

55. Ismételt pozitív eredmény esetén a személyi állomány feladat elvégzésére kijelölt tagja haladéktalanul jelentést tesz elöljárójának, és értesíti a drogprevenciós részleget vezető reintegrációs tisztet, továbbá fegyelmi eljárást kezdeményez. Az intézetparancsnok kábítószer birtoklásának vétsége [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 178. § (6) bekezdés] megalapozott gyanújával feljelentést tesz a bv. intézet székhelye szerint illetékes rendőrkapitányságon.

56. Pozitív eredmény esetén a vizsgálati mintát biztonságosan zárható hűtőszekrényben kell tárolni az egészségügyi részlegen, valamint dokumentált módon átadni a nyomozóhatóság képviselőjének.[19]

57. A drogprevenciós részleg az intézetparancsnok felterjesztésére az országos parancsnok jóváhagyásával létesíthető.

58. A bv. intézet együttműködési megállapodás keretében szakmai kapcsolatot tart a területi illetékességű Kábítószerügyi Egyeztető Fórummal (KEF) a közös pályázati lehetőségek és programok megszervezése érdekében.

59.[20]

5. Vallási (APAC) részleg

60. A vallási részlegnek bármely - a Bv. tv. 109/A. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő - elítélt tagja lehet hitbéli meggyőződésétől függetlenül, amennyiben elfogadja a vallási részleg működési rendjét, a napirendet és a Regulát, továbbá a kérelmét elbíráló BFB pozitív döntést hoz az elhelyezés vonatkozásában.

60/A. Az agglomerációs központ vezetője jelöli ki az agglomerációban a vallási részleget működtető bv. intézetet.[21]

61. A vallási részleg céljainak elősegítése érdekékben közösen megfogalmazott Regula kialakítása szükséges, amelyet önként, belsőleg fogadnak el és követnek az elítéltek. A szabályokat egyértelműen, tisztán kell megfogalmazni annak érdekében, hogy a büntetés-végrehajtás keretein belül könnyen betarthatóak legyenek.

62. A vallási részlegre a kiválasztási eljáráson sikeresen részt vevő elítéltek kerülnek be.

63. A vallási részlegre helyezhető elítéltek kiválasztásban a börtönlelkész javaslata meghatározó.

64. A kiválasztás során figyelembe kell venni a Magyar Testvéri Börtöntársaság (a továbbiakban: MTBT) által is támogatott szempontrendszert.

65. A vallási részlegre helyezés előtt mérlegelni kell az elítélt által elkövetett bűncselekményt, az ítéletét, az ellene folyamatban lévő büntetőeljárást, a vallási közösség érdekében tett erőfeszítéseit, valamint vizsgálni kell az elítélt magatartását és a kockázatelemzési vizsgálat megállapításait.[22]

66. A vallási részleg működése során alkalmazott módszerek

a) keresztény értékeken alapuló programok (Bibliakör, cursillo, közös imák, liturgikus csoportos foglalkozás, filmklub, énekkar),

b) a börtönlelkész által tartott vallási foglalkozások,

c) családi istentiszteletek,

d) önkéntesek bevonásával megvalósuló eseti jellegű és rendszeres vallásgyakorlási alkalmak,

e) a bv. intézeten belüli és kívüli bűnmegelőzési és resztoratív célú, vallási, tanúságtételi rendezvények és programok,

f) a korábban a vallási részlegről szabadult elítéltek jó példaként szolgáló tanúságtétele.

67. A vallási részleg elhelyezésére elkülönített részleget kell kijelölni, melyről a BVOP Fogvatartási Ügyek Szolgálatát tájékoztatni kell. Követelmény, hogy rendelkezésre álljon olyan nagyobb méretű közösségi helyiség, ahol a csoportos, kulturális és szabadidős foglalkozások megszervezhetők, lebonyolíthatók. Lehetőleg a reintegrációs tiszt és a börtönlelkész irodája is ezen a részlegen vagy annak a közelében legyen.

68. A vallási részlegen elhelyezkedő zárkák ajtóinak nyitva tartását az intézetparancsnok engedélyezheti.

69. A zárka felszerelési tárgyak köre a vallási részlegen alkalmazott módszerek függvényében, kizárólag azokkal összefüggésben bővíthető.

70. A vallási részleg működésére külön napirendet és havi programtervet kell készíteni, amelyeknek illeszkedniük kell a bv. intézet általános rendjéhez.

71. A napirend a bv. intézeti házirend részét képezi. A napirendhez igazodóan a módszer alkalmazása során használt és engedélyezett hangszerek kiadhatók az elítéltek részére.

72. A részlegen elhelyezettek részére havonta két alkalommal biztosítható látogató fogadása, a börtönlelkész részvétele mellett.

73. A havi programok összeállítását a reintegrációs tiszt és a börtönlelkész közösen végzi.

74. A börtönlelkész által tartott vallási foglalkozások:

a) úrvacsora, szentmise (legalább havonta 1 alkalommal),

b) keresztény filmklub (hetente),

c) csoportos lelkigondozás (hetente),

d) Bibliakör, Bibliaiskola,

e) egyéni lelkigondozás,

f) vasárnapi istentisztelet, szentmise.

75. A vallási részleg vezetője a reintegrációs tiszt.

76. A reintegrációs tiszt

a) irányítja, szervezi, koordinálja a vallási részleg tevékenységét,

b) együttműködik a társ szakterületekkel,

c) havonta, csoportos foglalkozás keretében értékeli a vallási részleg és az elítéltek tevékenységét, meghatározva a következő hónapra tervezett főbb feladatokat,

d) félévente a vallási részleg tagjainak tevékenységét és magatartását egyéni foglalkozás keretében értékeli, melyet rögzít a fogvatartotti nyilvántartásban,[23]

e) segíti az MTBT munkáját.

77. A börtönlelkész

a) javaslatot tesz a kiválasztásra,

b) véleményezi az elhelyezési kérelmeket,

c) javaslatot tesz - indokolt esetben - a vallási részlegről történő kihelyezésre,

d) havonta, csoportos foglalkozás keretében értékeli a vallási részleg és az elítéltek tevékenységét, meghatározva a következő hónapra tervezett főbb feladatokat,

e) vallási foglalkozásokat tart,

f) vallásgyakorlási alkalmakat szervez és bonyolít le,

g) közreműködik egyéb programok megszervezésében, együttműködik a szakterületi vezetőkkel,

h) munkájába bevonja a missziós önkénteseket, egyéb vallási közösségeket és jogi személyeket,

i) családi istentiszteletet szervezhet havi egy alkalommal,

j) tevékenységét a reintegrációs tiszt irányítása mellett, vele együttműködésben végzi,

k) együttműködik az MTBT-vel.

78. Ha az elítélt magatartása előre nem várhatóan negatív irányba fordul, a Regula szabályai vagy a bv. intézet rendje ellen fegyelmi vétséget követ el, a fokozatosság elvére is figyelemmel az alábbi beavatkozások kezdeményezhetők

a) egyéni reintegrációs tiszti, börtönlelkész általi, pszichológusi meghallgatás,

b) egyéni vagy csoportos foglalkozás,

c) drámapedagógiai módszerekkel esetfeldolgozás,

d) konfliktuskezelés,

e) békítés,

f) vallási részlegen belüli áthelyezés,

g) figyelmeztetés,

h) vallási részlegről történő kihelyezés kezdeményezése.

5/A. Első alkalommal végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek részlege[24]

78/A. A reintegrációs esélyek szempontjából kedvezőbb helyzetben lévő első alkalommal végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek (a továbbiakban: első bűntényes elítélt) koncentrált, elkülönített elhelyezésének célja csökkenteni a speciális elítélti kört érő börtönártalmakat, enyhíteni áldozattá válásuk kockázatának lehetőségét a fizikai agresszió és a vagyon elleni cselekmények kapcsán, továbbá csökkenteni a prizonizációs hatások mértékét, valamint annak kockázatát, hogy az első bűntényes elítéltek a börtön szubkulturális jegyeit elsajátítsák.[25]

78/B. Az első alkalommal végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek részlegét lehetőség szerint külön részlegen kell kialakítani. Amennyiben erre nincs lehetőség, úgy a kialakításánál törekedni kell a más fogvatartottaktól történő elkülönítésre vagy szektorráccsal történő leválasztásra.[26]

78/C. Törekedni kell az elítéltek kis létszámú zárkában vagy lakóhelyiségben történő elhelyezésére.[27]

78/D. A részlegre helyezés feltételeit valamennyi bv. intézet[28]

a) a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére szóló felhívás alapján a bv. intézetben önként jelentkező, valamint oda útba indított,

b) az elővezetés vagy elfogatóparancs alapján a bv. intézetbe újonnan befogadott

valamennyi elítélt vonatkozásában a befogadást követően azonnal, a befogadó részlegen való tartózkodás alatt - a befogadási eljárás részeként, a prediktív mérőeszköz felvétele mellett - köteles vizsgálni. Amennyiben az elítélt a feltételeknek megfelel, nyilatkoztatását (3. melléklet) dokumentálni szükséges. A nyilatkozatot a reintegrációs dokumentációban kell megőrizni.

78/E. A büntetőeljárást az annak megindításáról való, irattal alátámasztott tudomásszerzéstől az eljárás jogerős befejezéséig kell folyamatban lévőnek tekinteni, függetlenül attól, hogy[29]

a) az elítélt mikor követte el a cselekményt, amellyel gyanúsítják,

b) az eljárás a szabadságvesztés megkezdése előtt vagy azt követően indult-e meg,

c) az eljárás felfüggesztésre került-e.

78/F. Nem minősül folyamatban lévő büntetőeljárásnak az elítélt javára folyó eljárás, így az összbüntetésbe foglalás iránti eljárás, a kegyelmi eljárás, valamint a javára indult felülvizsgálati és perújítási eljárás.[30]

78/G.[31]

78/H. Az elítélt behelyezéséről, a reintegrációs programokba, oktatásba, képzésbe történő bevonásáról az elítélt nyilatkozata alapján az első alkalommal végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek részlegét működtető bv. intézet BFB-je - amennyiben keletkezett - a kezdeti kategória-besorolásról szóló határozatban foglalt vagy a későbbi fogvatartás során tett javaslat alapján dönt.[32]

78/I. Az agglomerációs központ vezetője jelöli ki az agglomerációban az első alkalommal végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek részlegét működtető bv. intézetet. Amennyiben az első alkalommal végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek részlegét nem működtető bv. intézet vizsgálata alapján az elítélt a behelyezés feltételeinek megfelel, és a részlegen való elhelyezését - a bv. intézet megjelölése nélkül - kéri, az elítéltet tájékoztatni kell arról, hogy kérelmezheti átszállítását olyan bv. intézetbe, ahol első alkalommal végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek részlege működik. Az elítélt kérelmét továbbítani kell az agglomerációs központ vezetője részére.[33]

78/J. Amennyiben az első alkalommal végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek részlegét működtető bv. intézetben a BFB férőhely hiánya miatt utasítja el az elítélt kérelmét, úgy tájékoztatni kell arról, hogy más bv. intézetben is lehetősége van első alkalommal végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek részlegére kerülni. Amennyiben az elítélt ezt vállalja, kérelmét továbbítani kell az agglomerációs központ vezetője részére.[34]

78/K. A végleges átszállítás előkészítésekor a BVOP Nyilvántartási és Logisztikai Főosztályát (a továbbiakban: Főosztály) a megjegyzés rovat kitöltésével ("I. bcs. részleg") kell tájékoztatni arról, hogy az elítélt az első alkalommal végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek részlegére helyezhető. A Főosztály az első alkalommal végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek részlegei befogadóképességének kapacitását figyelembe véve dönt az átszállításról.[35]

78/L. Az első bűntényes elítéltet végleges átszállítással elsősorban olyan bv. intézetbe kell szállítani, ahol működik ugyanolyan típusú részleg.[36]

78/M. Az első alkalommal végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek részlegei befogadóképességének kihasználtsága érdekében az elhelyezési feltételeknek való megfelelést a működtetésre kijelölt bv. intézeteknek a végleg szállítással érkező elítéltek vonatkozásában ismételten vizsgálnia kell.[37]

78/N. Az első bűntényes elítéltekkel kapcsolatos reintegrációs és pszichológusi foglalkozásoknak kiemelten kell kezelniük a börtönártalmak minimalizálását, a családi kapcsolatok megerősítését, valamint a visszaesési kockázat csökkentését. Az első bűntényes elítéltekkel - egyéni és csoportos - reintegrációs tiszti és pszichológusi foglalkozások keretében célzottan szükséges foglalkozni.[38]

78/O. A befogadást követő időszakban fokozott figyelmet kell fordítani az első bűntényes elítéltek tájékoztatására, a beilleszkedést segítő egyéni és csoportos foglalkozások megtartására, a kapcsolattartás elősegítésére. A fogvatartás teljes időszaka alatt hangsúlyos az első bűntényes elítéltek munkáltatásba, oktatásba, képzésbe, kockázatkezelő programokba történő bevonása. A bv. intézetnek - a lehetőségek függvényében - törekednie kell arra, hogy az első bűntényes elítéltek munkáltatása, oktatása lehetőség szerint a többi fogvatartottól elkülönítetten valósuljon meg.[39]

78/P. Az első bűntényes elítéltek tevékenységét az első alkalommal szabadságvesztésre ítéltek részlegét vezető reintegrációs tiszt - a társszakterületektől kapott visszajelzések figyelembevételével - havonta, egyéni foglalkozás keretében értékeli, melyet elektronikus úton dokumentálni kell.[40]

78/Q. Kiemelt figyelmet kell fordítani az első alkalommal szabadságvesztésre ítéltek részlegének vonatkozásában a heti programtervek elkészítésére, intézkedni kell azok elérhetővé tételére a fogvatartottak számára a rendelkezésre álló csatornák (faliújság, zárt láncú tv-hálózat) útján.[41]

78/R. Az első alkalommal végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek részlegéről történő kihelyezésre soron kívül kell intézkedni a Bv. tv. 109/B. § (2) bekezdése és a Bv. tv. 109/B. § (4) bekezdése szerinti esetekben. A kihelyezés okát a fogvatartotti nyilvántartásban minden esetben rögzíteni kell.[42]

78/S. A kihelyezést annak a szakterületnek kell kezdeményeznie, melynek az arra okot adó adat, körülmény tudomására jut. Az első bűntényes elítélt kihelyezéséről a BFB dönt. Kihelyezés esetén az elítélt az első alkalommal végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek részlegére ismételten nem helyezhető (kivételt képeznek a 78/T. pontban meghatározott esetek).[43]

78/T. Amennyiben a fogvatartott számára büntetés-félbeszakítást engedélyeztek, reintegrációs őrizetbe helyezését rendelték el, vagy végleg történő szállítására kerül sor másik bv. intézetbe, úgy az első alkalommal végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek részlegéről a fogvatartotti nyilvántartásban szintén ki kell helyezni. A kihelyezés okaként ezeket a körülményeket kell megjelölni.[44]

78/U. Az első alkalommal végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek részlege napirendjének a Házirendben szerepelnie kell.[45]

78/V.[46]

5/B. Az időskorúak részlege[47]

78/W. Az időskorúak részlege működtetésének célja a Bv. tv. 109/C. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő időskorú személyek életkorából, a rájuk jellemző sajátosságokból adódó egyéni bánásmód érvényesítése, esetleges elesettségük miatt az áldozattá válásuk megelőzése, valamint egyes kompetenciáik fejlesztése a bekövetkező krízishelyzetek adekvát megoldásához. Az időskorúak részlegét az általános elhelyezési körülményektől eltérően, más fogvatartottaktól elkülönítetten kell kialakítani. Az agglomerációs központ vezetője jelöli ki az agglomerációban az időskorúak részlegét működtető bv. intézetet.[48]

78/X. A hatvanadik életévét betöltött elítéltet a reintegrációs tiszt köteles tájékoztatni a részleg céljáról és az elvárt magatartási szabályokról, valamint azok megszegésének következményeiről. Ha az elítélt nyilatkozik arról (4. melléklet), hogy a részlegen meghatározott szabályokat elfogadja, a nyilatkozatot a reintegrációs tiszt közvetlen elöljárója útján a BFB részére továbbítja.[49]

78/Y. A BFB előtti meghallgatást megelőzően a fogvatartási szakterület vezetője intézkedik reintegrációs tiszti értékelő vélemény, az egészségügyi szakterületi javaslat, valamint a pszichológiai szakterületi javaslat elkészítésére és - amennyiben keletkezett - a kezdeti kategória-besorolásról szóló határozatban foglalt javaslat beszerzésére. A beérkező iratokat a BFB részére soron kívül megküldi.[50]

78/Z. A BFB a nyilatkozattételétől számított nyolc napon belül - a rendelkezésére álló szakterületi vélemények és javaslatok figyelembevételével - határozatban dönt az elítélt részlegre történő helyezéséről vagy annak elutasításáról.[51]

78/AA. A részleg személyi állományának összetételét az időskorú elítéltek sajátos bánásmódjára figyelemmel kell kialakítani. A részleget az erre kijelölt reintegrációs tiszt vezeti, együttműködve a bv. intézet egészségügyi szakterületével, a pszichológussal, a börtönlelkésszel, valamint a bv. pártfogó felügyelővel.[52]

78/BB. A reintegrációs tiszt[53]

a) előkészíti a részleg havi programtervét és napirendjét, amelyeket a fogvatartási szakterület vezetője hagy jóvá,[54]

b) egyéni és csoportos foglalkozást tart az elítéltek részére,

c) intézkedik a Bv. tv. 109/C. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltak végrehajtására,

d) az elítélt egyéni teljesítményére, egészségi állapotára figyelemmel javaslatot tesz a fogvatartási szakterület vezetőjének a Bv. tv. 109/C. § (2) bekezdés d)-e) pontjában meghatározott fogvatartotti jogok általánostól eltérő időtartamban történő végrehajtására,[55]

e) ellenőrzi a napirendben foglaltak megvalósulását,

f) közreműködik a munkaterápiás foglalkoztatás megszervezésében,

g) havi rendszerességgel értékeli a részlegen elhelyezett elítéltek tevékenységét és a havi programtervben foglaltak megvalósulását,

h) az elítélt kérelmére vagy együttműködése hiánya, a magatartási szabályok megszegése miatt kezdeményezi a BFB-nél az elítélt részlegről történő kihelyezését, továbbá az egészségi állapotromlása esetén megteszi a szükséges intézkedéseket.

78/CC. A bv. orvos[56]

a) a részlegre történő behelyezést megelőzően a BFB kérésére egészségügyi szakterületi javaslatot készít,

b) az elítélt aktuális egészségi állapotának függvényében meghatározza a megfelelő terápiát vagy gondozási tevékenységet,

c) amennyiben a fogvatartott egészségi állapota, megbetegedése indokolja, kezdeményezi az elítélt elhelyezését a megfelelő gyógyító-megelőző ellátás érdekében.

78/DD. A pszichológus[57]

a) a BFB kérésére elkészíti a pszichológiai javaslatot,

b) felmérést és rendszeres állapotkontrollt végez,

c) a részlegen rendszeres állapot-ellenőrző szemlét tart,

d) rendszeresen ellenőrzi az ott elhelyezett elítéltek állapotát,

e) tevékenységét közösségi foglalkozással egészítheti ki.

78/EE. A börtönlelkész[58]

a) egyéni lelki gondozást tart,

b) csoportos lelki gondozást tart,

c) úrvacsorát, szentmisét tart (havonta egy alkalommal),

d) igény szerint Bibliakört, keresztény filmklubot szervez, tart.

78/FF. A bv. pártfogó felügyelő[59]

a) az elítélt gondozását a Bv. tv. 185. § (2) bekezdésében foglalt időpontnál korábban is megkezdheti,

b) a gondozás keretében biztosítja az elítélt részére a Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről szóló 8/2013. (IV. 29.) KIM rendelet 62/E. § (4) bekezdésében megfogalmazott támogatási formákat, közülük kiemelt figyelmet fordít a 62/E. § (4) bekezdés a) pont ab), ae) alpontjában és b) pont bb), bd), be) alpontjában foglaltakra,

c) az elítélt szabadulását követő várható egészségi és szociális helyzetére figyelemmel a Bv. tv. 185. § (5) bekezdés f) pontjában foglaltakat kiemelten kezeli.

III. FEJEZET

EGYÉB SPECIÁLIS RÉSZLEGEK

6. Átmeneti részleg

79. Az átmeneti részlegre helyezésre a Bv. tv. 103. § (1) bekezdésében meghatározottak alapján kerülhet sor.

79/A. Az agglomerációs központ vezetője jelöli ki az agglomerációban az átmeneti részleget működtető bv. intézetet.[60]

80. Az átmeneti részlegre helyezésre jogosult, de a gyógyító-terápiás részlegen elhelyezett, a tartósan betegszobai, kórházi kezelésre szoruló, vagy a Krónikus Utókezelő Részlegen elhelyezett elítéltek nem helyezhetők el az átmeneti részleg elhelyezési körletén, de a Bv. tv. által megfogalmazott enyhítéseket esetükben is alkalmazni kell. Az egészségi állapotjavulás esetén azonnal intézkedni kell az átmeneti részlegen történő elhelyezésről.

81. Az átmeneti részlegen elhelyezett elítéltekre vonatkozó szabályokat a bv. intézet sajátosságaihoz igazodóan a bv. intézet házirendjének mellékleteként kell meghatározni. Az átmeneti részlegen elhelyezett elítéltek részére külön napirendet kell készíteni, ami szintén a házirend mellékletét kell, hogy képezze.

82. A nyilvántartási szakterület

a) folyamatosan figyelemmel kíséri az átmeneti részlegre helyezendő elítélteket, majd legkésőbb az esedékesség előtti hónap első munkanapján a fogvatartotti nyilvántartásban elindítja az átmeneti részlegre helyezés előterjesztését,[61]

b) az elítélt befogadónyilatkozata alapján - amennyiben ahhoz a befogadó személy hozzájárult - megkéri az elítélt lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányságtól a rendőri jelentést, melyet megérkezését követően a fogvatartotti nyilvántartásban kezdeményezett előterjesztésben rögzít,[62]

c) az átmeneti részlegre helyezés véleményezése során feltünteti az előterjesztésben, hogy van-e jogszabályi akadálya az elítélt átmeneti részlegre helyezésének,

d) az átmeneti részlegre helyezésről a Rendelet 63. § (3) bekezdése alapján értesíti a bv. pártfogó felügyelőt,

e) értesíti a szakterületeket a további intézkedések megtétele érdekében, amennyiben az átmeneti részlegre helyezett elítélt vonatkozásában új büntetőügyről érkezik értesítés.

83. Az elítélt átmeneti részlegre helyezését megelőzően a reintegrációs tiszt

a) nyilatkoztatja az elítéltet, hogy átmeneti részlegre helyezését kéri-e, továbbá - engedélyezés esetén - a bv. intézettől távol töltött időtartam alatt szálláslehetőségének biztosítása és ellátása érdekében melyik kapcsolattartója részére kívánja kiküldeni a befogadónyilatkozatot, majd annak kiküldése érdekében intézkedik,

b) értékelő véleményt készít az átmeneti részlegre helyezéshez, amelyet a pszichológus részére továbbít, illetve ezen értékelés a fogvatartotti nyilvántartásban összefoglaló véleményként is rögzítendő,[63]

c) rögzíti a részlegre történő helyezésre irányuló előterjesztésben az elítélt nyilatkozatát, illetve a befogadónyilatkozat kiküldésének és visszaérkezésének tényét és tartalmát,

d) a véleményekkel ellátott előterjesztést a fogvatartási szakterület vezetője részére továbbítja,[64]

e) tájékoztatja a nyilvántartási szakterületet a rendőri információk mielőbbi beszerzése érdekében a befogadónyilatkozat tartalmáról (címzett, lakcím és a kapcsolattartó pozitív hozzájárulásáról).

84. Az elhelyezésre vonatkozó előterjesztéssel kapcsolatban a pszichológus az elítéltet meghallgatja, majd az előterjesztést álláspontjával ellátva a reintegrációs tiszt részére továbbítja.

85. A fogvatartási szakterület vezetője - a rendelkezésre álló rendőri jelentés tükrében, a határidő figyelembevételével -az előterjesztést a szükséges szakterületi véleményekkel és saját véleményével az intézetparancsnok elé terjeszti.[65]

86. Az átmeneti részleg reintegrációs tisztje a befogadás során az elítéltet részletesen tájékoztatja az átmeneti részleg működési rendjéről, a nyitott részleg sajátosságairól, a házirend ide vonatkozó speciális részéről, az átmeneti részlegből történő kihelyezés jogszabályi lehetőségéről, a reszocializációs folyamatot elősegítő pszichológusi és bv. pártfogó felügyelői foglalkozás lényegéről, külső munkahelyen történő foglalkoztatás és az ideiglenes intézetelhagyás lehetőségeiről.

87. Törekedni kell arra, hogy a Bv. tv.-ben meghatározott bv. intézeten kívüli munkavégzés az átmeneti részlegbe helyezett elítéltek esetében egyéni biztonsági és fogvatartási kockázatelemzés alapján valósuljon meg.[66]

88.[67]

89.[68]

90.[69]

91.[70]

7.[71]

92-115.[72]

8. A fogvatartás biztonságára különös veszélyt jelentő fogvatartottak részlege[73]

115/A. A fogvatartás biztonságára különös veszélyt jelentő elítéltek részlege (a továbbiakban: Részleg) működtetésének célja a személyi állománnyal nem együttműködő, a bv. intézet rendjét sorozatosan megszegő fogvatartottak fegyelemsértéseinek minimalizálása a fogvatartás kockázatát csökkentő programok megvalósításával, továbbá motivációjuk kialakításával, fejlesztésével és fenntartásával, amelyek eredményeként az egyéniesített fogvatartási programtervben eredetileg meghatározott célok maradéktalanul érvényesíthetők.[74]

115/B. Az agglomerációs központok vezetői együttműködés keretében alakítják ki a Részlegen elhelyezett elítéltekre vonatkozó speciális szabályokat és feladatokat. A Részleget működtető bv. intézetek házirendben rögzítik a Részleg napi- és működési rendjét, ideértve a kezelési és ellátási szabályokat.[75]

115/C. Az agglomerációs központ vezetője jelöli ki az agglomerációban a Részleget működtető bv. intézetet.[76]

115/D. A Részlegre helyezésről a működtető bv. intézetben elítélt esetében a BFB az agglomerációba tartozó érintett bv. intézetek vezetőinek előzetes javaslata alapján határozattal dönt. Letartóztatott esetében a Részlegen történő elhelyezésre a bíróság jogosult, a rendelkezési jogkört gyakorló ügyészség indítványára.[77]

115/E. Az elítélt Részlegen történő elhelyezésének indokoltságát a Részleget működtető bv. intézeti BFB hathavonta felülvizsgálja, és indokolt esetben dönt a kihelyezéséről.[78]

115/F. A Részleg reintegrációs tisztje[79]

a) a befogadást követően módosítja az elítélt egyéniesített fogvatartási programtervét, amelyben javaslatot tesz az elítélt további sajátos kezelésére,

b) a Részlegen történő elhelyezést, valamint az időszakos felülvizsgálatot vagy kihelyezést megelőzően értékelő véleményt készít és terjeszt elő.

115/G. A Részleg irányítására a 2. pont h) alpontjában foglaltakat kell alkalmazni.[80]

115/H. A Részlegen a 3. pontban foglalt biztonsági szabályokat kell alkalmazni.[81]

115/I. A Részlegen az elhelyezést biztosító zárkákat az alábbi biztonsági szempontok figyelembevételével kell kialakítani:[82]

a) a zárka berendezéseit rögzíteni szükséges,

b) a nyílászárókat, továbbá a falra szerelt TV-készüléket vandálbiztos borítással szükséges ellátni,

c) a szanitereket, és a tükröt vandálbiztossá kell tenni,

d) a zárkán kívül a zárkában elhelyezhető fogvatartottak számának megfelelő mennyiségben ki kell alakítani zárható tárolót, amelyben a használat idejére ideiglenesen kiadott veszélyes eszközök (étkezéshez, személyes ápoltság fenntartásához használt eszközök) kerülnek elhelyezésre,

e) a zárkaajtók betekintő nyílásait úgy kell kialakítani, hogy az elítélt kilátása akadályozott, de a zárkába történő szabad belátás biztosított legyen,

f) az áramellátást külső vezérléssel kell kialakítani.

115/J. A Részlegen elhelyezett elítélt kapcsolattartására az alábbi speciális rendelkezések irányadóak:[83]

a) valamennyi beérkező és kiküldendő magáncélú levelet tartalmilag ellenőrizni szükséges,

b) valamennyi beérkező levél és csomag biztonsági szempontú ellenőrzését végre kell hajtani a tiltott tárgyak, bódító hatású anyagok bejutásának megakadályozása céljából,

c) amennyiben az elítélt nem rendelkezik a bv. intézet által biztosított mobiltelefonnal, kérelmére a részleget irányító reintegrációs tiszt a személyi állomány kezelésében lévő közösségi telefont biztosít részére,

d) a telekommunikációs eszköz útján történő kapcsolattartást a részlegen kell végrehajtani,

e) az elítélt látogatófogadását biztonsági beszélő fülkében kell végrehajtani.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

116. A bv. intézetek parancsnokai a vonatkozó intézetparancsnoki intézkedéseket az utasítás hatálybalépését követő 60 napon belül kötelesek felülvizsgálni, és - szükség szerint - jelen utasításnak megfelelően módosítani, továbbá a helyi normákban meghatározni a bv. intézetben a speciális részlegeket, azok pontos elhelyezkedését és a maximált létszámot.

117. Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

Dr. Tóth Tamás bv. vezérőrnagy s. k.,

országos parancsnok

1. melléklet a 20/2021. (IV. 16.) BVOP utasításhoz

2. melléklet a 20/2021. (IV. 16.) BVOP utasításhoz

3. melléklet a 20/2021. (IV. 16.) BVOP utasításhoz[84]

4. melléklet a 20/2021. (IV. 16.) BVOP utasításhoz[85]