32006L0068[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 2006/68/EK irányelve ( 2006. szeptember 6. ) a 77/91/EGK tanácsi irányelvnek a nyilvánosan működő részvénytársaságok alapítása, valamint tőkéjük megtartása és átalakítása tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2006/68/EK IRÁNYELVE

(2006. szeptember 6.)

a 77/91/EGK tanácsi irányelvnek a nyilvánosan működő részvénytársaságok alapítása, valamint tőkéjük megtartása és átalakítása tekintetében történő módosításáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 44. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Szerződés 251. cikkében említett eljárásnak megfelelően (2),

mivel:

(1) A biztosítékok egyenértékűvé tétele céljából a nyilvánosan működő részvénytársaságok alapításának, valamint ezek tőkéje megtartásának és átalakításának tekintetében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében a Szerződés 58. cikkének (2) bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról szóló, 1976. december 13-i 77/91/EGK második tanácsi irányelv (3) meghatározza a követelményeket több, ilyen társaság által foganatosított, tőkével kapcsolatos intézkedéshez.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács számára készült, "A társasági jog korszerűsítése és a vállalatirányítás erősítése az Európai Unióban - terv az előrelépéshez" című, 2003. május 21-i közleményében a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy a 77/91/EGK irányelv egyszerűsítése és korszerűsítése jelentősen hozzájárulna az üzleti hatékonyság és a versenyképesség növeléséhez, anélkül, hogy csökkentené a részvényesek és a hitelezők védelmét. Ezek a célkitűzések elsődleges prioritást élveznek, de ez nem változtat azon, hogy haladéktalanul általános jelleggel meg kell vizsgálni a tőkemegtartási rendszer olyan lehetséges alternatíváinak megvalósíthatóságát, amelyek megfelelően védenék a nyilvánosan működő részvénytársaságok hitelezőinek és részvényeseinek érdekeit.

(3) A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a nyilvánosan működő részvénytársaságok számára megengedjék nem pénzbeli hozzájárulás bevonását tőkéjükbe, anélkül, hogy különleges szakértői vizsgálatokhoz kellene folyamodniuk azokban az esetekben, amikor van egyértelmű hivatkozási alap az ilyen hozzájárulás értékeléséhez. Mindazonáltal garantálni kell a kisebbségi részvényesek számára azt a jogot, hogy ilyen értékelést kérjenek.

(4) A nyilvánosan működő részvénytársaságok számára lehetővé kell tenni, hogy megszerezzék saját részvényeiket a társaság felosztható tartalékainak mértékéig, és azt az időszakot, amelyre vonatkozóan a közgyűlés az ilyen részvényszerzésre felhatalmazást adhat, növelni kell oly módon, hogy a rugalmasság fokozódjon és a társaságok adminisztrációs terhei csökkenjenek, mert nekik gyorsan kell reagálniuk a részvényük árfolyamát érintő piaci fejleményekre.

(5) Lehetővé kell tenni a tagállamok számára annak engedélyezését, hogy a nyilvánosan működő részvénytársaságok pénzügyi segítséget nyújtsanak részvényeik harmadik személy általi megszerzése céljából, a társaság felosztható tartalékainak mértékéig, hogy növeljék a rugalmasságot a társaságok részvénytőkéjének tulajdonosi szerkezetével kapcsolatos változások tekintetében. Tekintettel az irányelv azon céljára, hogy védje mind a részvényeseket, mind a harmadik személyeket, ezt a lehetőséget csak biztosítékok mellett lehet igénybe venni.

(6) A hitelezőknek lehetővé kell tenni, hogy - bizonyos feltételek szerint - bírósági vagy közigazgatási eljárásokhoz folyamodjanak, amikor követeléseik veszélybe kerülnek a nyilvánosan működő részvénytársaság tőkéjének leszállítása következtében, oly módon, ami fokozza a hitelezők általános védelmét valamennyi tagállamban.

(7) Ezen irányelv végrehajtása során - a piaci visszaélés megelőzésére - a tagállamoknak figyelembe kell venniük a bennfentes kereskedelemről és a piac manipulálásáról (piaci visszaélésről) szóló, 2003. január 28-i 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4), a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a visszavásárlási programok és a pénzügyi eszközök stabilizálása alóli felmentés tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2003. december 22-i 2273/2003/EK bizottsági rendelet (5) és a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az elfogadott piaci gyakorlatok, az árualapú származtatott ügyletekre vonatkozó bennfentes információ fogalommeghatározása, a bennfentesek jegyzékének összeállítása, a vezető tisztségviselők ügyleteinek bejelentése és a gyanús ügyletek bejelentése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2004. április 29-i 2004/72/EK bizottsági irányelv (6) rendelkezéseit.

(8) A 77/91/EGK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(9) A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás (7) 34. pontjával összhangban a tagállamokat ösztönzik arra, hogy - a maguk számára, illetve a Közösség érdekében - készítsenek táblázatokat, amelyekben a lehető legpontosabban bemutatják az ezen irányelv és az átültető intézkedések közötti megfelelést, és hogy e táblázatokat tegyék közzé,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 77/91/EGK irányelv a következőképpen módosul:

1. Az 1. cikk (1) bekezdésében a huszonegyedik francia bekezdés helyébe a következő lép: .

"- Magyarországon:

nyilvánosan működő részvénytársaság;"

2. A szöveg a következő cikkekkel egészül ki: "10a. cikk (1) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák a 10. cikk (8), (2) és (3) bekezdését, amennyiben a nem pénzbeli hozzájárulást - az igazgatóság vagy az ügyvezető testület határozata nyomán - a pénzügyi eszközök piacairól szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv* 4. cikke (1) bekezdésének 18. pontjában meghatározott átruházható értékpapírok vagy az említett irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 19. pontjában meghatározott pénzpiaci eszközök képezik, és ezeket az értékpapírokat vagy pénzpiaci eszközöket azon a súlyozott átlagárfolyamon értékelik, amelyen egy vagy több - az említett irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 14. pontja szerint meghatározott - szabályozott piacon kereskedtek velük, a vonatkozó nem pénzbeli hozzájárulás rendelkezésre bocsátását megelőző, nemzeti jog által megállapítandó megfelelő időszak alatt. Amikor azonban az árat olyan rendkívüli körülmények befolyásolták, amelyek jelentősen megváltoztatnák az eszköz értékét a hozzájárulásként történő rendelkezésre bocsátásának tényleges időpontjában, ideértve azokat a helyzeteket is, amikor az ilyen átruházható értékpapírok vagy pénzpiaci eszközök piacán likviditáshiány lép fel, az igazgatóság vagy ügyvezető testület kezdeményezésére és felelősségére, felülértékelést kell végezni. Az említett felülértékelésre a 10. cikk (1), (2) és (3) bekezdését alkalmazni kell. (2) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák a 10. cikk (1), (2) és (3) bekezdését, amennyiben a nem pénzbeli hozzájárulást - az igazgatóság vagy ügyvezető testület döntése alapján - az (1) bekezdésben említett átruházható értékpapíroktól vagy pénzpiaci eszközöktől eltérő eszközök képezik, amelyek valós értékét előzőleg egy elismert független szakértő véleményezte, és amennyiben a következő feltételek teljesülnek: Abban az esetben, ha olyan új befolyásoló körülmények lépnek fel, amelyek jelentősen megváltoztatnák az eszköz valós értékét az azzal való hozzájárulás tényleges időpontjában, felülértékelést kell végezni az igazgatóság vagy ügyvezető testület kezdeményezésére és felelősségére. Az említett felülértékelésre a 10. cikk (1), (2) és (3) bekezdését alkalmazni kell. Ilyen felülértékelés hiányában egy vagy több olyan részvényes, akik összességében legalább 5 %-os részesedéssel bírnak a társaság jegyzett tőkéjében azon a napon, amikor a tőkeemelésről határoznak, független szakértő általi értékelést kérhet, amely esetben a 10. cikk (1), (2) és (3) bekezdését alkalmazni kell. E részvényesek kérelmüket az eszközzel való hozzájárulás tényleges napjáig terjeszthetik elő, amennyiben a kérelem napján az érintett részvényes(ek) a társaság jegyzett tőkéjének továbbra is összességében legalább 5 %-ával rendelkezik, ugyanúgy, mint a tőkeemelésről hozott határozat napján. (3) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák a 10. cikk (1), (2) és (3) bekezdését, amennyiben a nem pénzbeli hozzájárulást - az igazgatóság vagy ügyvezető testület döntése alapján - az (1) bekezdésben említett átruházható értékpapíroktól vagy pénzpiaci eszközöktől eltérő eszközök képezik, amelyek valós értékét oly módon határozzák meg, hogy az előző pénzügyi évre vonatkozó kötelező beszámolóból származtatják az egyes eszközök értékét, feltéve, hogy a kötelező beszámoló az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló, 2006. május 17-i 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (9) megfelelő könyvvizsgálat tárgyát képezte. A (2) bekezdés második és harmadik albekezdése értelemszerűen alkalmazandó. 10b. cikk (1) Amennyiben a 10a. cikkben említett nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatására a 10. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említett szakértői jelentés nélkül kerül sor, úgy - a 3. cikk h) pontjában meghatározott követelményeken túlmenően, és a nem pénzbeli hozzájárulás tényleges napjától számított egy hónapon belül - nyilatkozatot kell közzétenni, amely a következőket tartalmazza: E közzétételre az egyes tagállamok jogszabályai által megállapított módon, a 68/151/EGK irányelv 3. cikkének megfelelően kerül sor. (2) Amennyiben a 25. cikk (2) bekezdésében javasolt tőkeemelés vonatkozásában azt javasolják, hogy a 10. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említett szakértői jelentés nélkül kerüljön sor a nem pénzbeli hozzájárulás rendelkezésre bocsátására, a 68/151/EGK irányelv 3. cikkével összhangban, az egyes tagállamok jogszabályaiban megállapított módon hirdetményt kell közzétenni az emelésre vonatkozó határozat napjáról és az (1) bekezdésben felsorolt információkról, azt megelőzően, hogy a nem pénzbeli hozzájárulást rendelkezésre bocsátották. Ebben az esetben az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat annak kijelentésére korlátozódik, hogy az említett nyilatkozat közzététele óta nem merültek fel új befolyásoló körülmények. (3) Minden tagállamnak megfelelő biztosítékokról kell gondoskodnia, amelyek garantálják a 10a. cikkben és e cikkben előírt eljárásnak való megfelelést, amennyiben a 10. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említett szakértői jelentés nélkül kerül sor a nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatására.

a) a valós értéken történő értékelés időpontja legfeljebb 6 hónappal előzi meg az eszközzel történő hozzájárulás tényleges időpontját;

b) az értékelést a tagállamban a hozzájárulásra szánt eszközök fajtájára alkalmazott, általánosan elfogadott értékelési standardoknak és elveknek megfelelően végezték el.

a) a kérdéses nem pénzbeli hozzájárulás leírása;

b) értéke, értékelésének forrása, illetve adott esetben az értékelés módszere;

c) nyilatkozat arról, hogy a kapott értékek megfelelnek legalább az ellenükben kibocsátandó részvények számának és névértékének - vagy névérték hiányában a kibocsátási értéknek - és adott esetben a hozzájárulásokon jelentkező árfolyamkülönbözetnek;

d) nyilatkozat arról, hogy az eredeti értékelés vonatkozásában nem merültek fel új befolyásoló körülmények.

3. A 11. cikk (1) bekezdésében az első albekezdés a következőképpen módosul:

a) A "10. cikk" szövegrész helyébe a "10. cikk (1), (2) és (3) bekezdések" szövegrész lép.

b) Az albekezdés a következő mondattal egészül ki:

"A 10a. és 10b. cikk értelemszerűen alkalmazandó."

4. A 19. cikkben az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "(1) Az azonos helyzetben lévő részvényesekkel való egyenlő bánásmód elvének sérelme nélkül, továbbá a bennfentes kereskedelemről és a piaci manipulációról (piaci visszaélés) szóló, 2003. január 28-i 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) sérelme nélkül a tagállamok lehetővé tehetik egy társaság számára, hogy saját részvényeit akár közvetlenül, akár egy, a saját nevében, de a társaság javára eljáró személy révén megszerezze. Amennyiben megengedett az ilyen részvényszerzés, a tagállamok azt a következő feltételekhez kötik: A tagállamok a részvények megszerzését az első albekezdésben foglaltakon túlmenően az alábbi feltételek bármelyikének teljesüléséhez köthetik:

a) a részvényszerzéshez a közgyűlés felhatalmazása szükséges, amely meghatározza e részvényszerzések feltételeit, így különösen a megszerzendő részvények maximális számát, a hozzájárulás érvényességi idejét - amelynek maximális hosszát a tagállami jogszabályok határozzák meg, ez azonban nem haladhatja meg az 5 évet -, továbbá ellenérték fejében történő részvényszerzés esetében a vagyoni hozzájárulás maximális és minimális értékét. Az igazgatóság vagy ügyvezető testület tagjainak meg kell bizonyosodniuk afelől, hogy amikor az egyes engedélyezett részvényszerzések történnek, a b) és c) pontban említett feltételek teljesülnek;

b) a részvényszerzések - beleértve a társaság által korábban megszerzett és tulajdonában lévő részvényeket, valamint azokat a részvényeket, amelyeket egy saját nevében, de a társaság javára eljáró személy szerzett meg - nem eredményezhetik a nettó eszközöknek a 15. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett összeg alá történő csökkenését;

c) csak teljes mértékben befizetett részvények képezhetik az ügylet részét.

i. a megszerzett részvények - beleértve a társaság által korábban megszerzett és tulajdonában lévő részvényeket, valamint azokat a részvényeket, amelyeket egy saját nevében, de a társaság javára eljáró személy szerzett meg - névértéke vagy - annak hiányában - kibocsátási értéke, nem haladhatja meg a tagállamok által meghatározandó értéket. Ez az érték nem lehet alacsonyabb, mint a jegyzett tőke 10 %-a;

ii. a társaság alapszabályának vagy létesítő okiratának elő kell írnia, hogy a társaság megszerezheti saját részvényeit az első albekezdésben foglaltak szerint, meg kell határoznia a megszerezhető saját részvények maximális számát, a saját részvényszerzésre nyitva álló időtartamot és a vagyoni hozzájárulás minimális vagy maximális mértékét;

iii. a társaság tegyen eleget a vonatkozó jelentési és értesítési követelményeknek;

iv. egyes társaságok számára - a tagállamok által meghatározottak szerint - előírható, hogy nyilvánítsák érvénytelenné a megszerzett részvényeket, feltéve, hogy az érvénytelenné nyilvánított részvények névértékével egyenlő mennyiségű részvényt olyan tartalékba kell helyezni, amely nem osztható fel a részvényesek között, kivéve a jegyzett tőke leszállítása esetén. Ezt a tartalékot csak a jegyzett tőkének a tartalékok tőkésítése általi növelésének céljára lehet felhasználni;

v. a részvényszerzés nem érintheti a hitelezők követeléseinek kielégítését.

5. A 20. cikk (3) bekezdésében a "15. cikk (1) bekezdésének a) pontjában" szövegrész helyébe a "15. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában" szövegrész lép.

6. A 23. cikkben az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(1) Amennyiben a tagállamok lehetővé teszik egy társaság számára, hogy közvetlenül vagy közvetett módon előleget, kölcsönt vagy biztosítékot nyújtson azzal a céllal, hogy részvényeit egy harmadik személy megszerezze, ezen ügyleteket a második, harmadik, negyedik és ötödik albekezdésben foglalt feltételekhez kell kötni.

Az ügyleteknek az igazgatóság vagy ügyvezető testület felelősségére, valós piaci feltételek mellett kell megvalósulniuk, különösen a társaság által kapott kamat és a társaságnak az első albekezdésben említett kölcsönökért és előlegekért adott biztosíték tekintetében. A harmadik személy, illetve több felet magukban foglaló ügyletek esetén valamennyi fél hitelképességét előzetesen kellőképpen meg kell vizsgálni.

Az ügyleteket az igazgatóságnak vagy ügyvezető testületnek a közgyűlés elé kell terjesztenie előzetes jóváhagyásra, amelynek során a közgyűlésnek a határozatképesség és a 40. cikkben meghatározott többség szabályaival összhangban kell eljárnia. Az igazgatóságnak vagy ügyvezető testületnek írásos jelentést kell készítenie a közgyűlés számára, amelyben jelzi az ügylet indokait, a társaság érdekeit az ilyen ügylet végrehajtásában, az ügylet lebonyolításának feltételeit, az ügyletben rejlő kockázatokat a társaság likviditása és fizetőképessége szempontjából és azt az árat, amelyen a harmadik személy a részvényeket megszerezné. Ezt a jelentést - a 68/151/EGK irányelv 3. cikkével összhangban - közzétételre be kell nyújtani a cégnyilvántartásnak.

A harmadik személyeknek adott teljes pénzügyi támogatás semmilyen esetben sem eredményezheti a nettó eszközöknek a 15. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott összeg alá történő csökkenését, figyelembe véve a nettó eszközök bármely olyan csökkenését, amely - a 19. cikk (1) bekezdésének megfelelően - a társaság részvényeinek saját maga általi vagy javára történő megszerzése révén lépett fel. A társaságnak a mérlegben fel kell tüntetnie a források között a teljes pénzügyi támogatás összegének megfelelő összegű, fel nem osztható tartalékot.

Amikor a társaságnak a 19. cikk (1) bekezdése értelmében saját részvényeit vagy a jegyzett tőke megemelése során kibocsátott részvényeket harmadik személy a társaságtól kapott pénzügyi támogatás révén szerzi meg vagy jegyzi, ennek a részvényszerzésnek valós áron kell történnie."

7. A szöveg a következő cikkel egészül ki:

"23a. cikk

Azokban az esetekben, amikor az igazgatóság vagy ügyvezető testület, vagy az összevont (konszolidált) éves beszámolóról szóló, 1983. június 13-i 83/349/EGK tanácsi irányelv (11) 1. cikkének értelmében vett anyavállalat igazgatóságának vagy ügyvezető testületének egyes tagjai, vagy maga az ilyen anyavállalat, vagy olyan magánszemélyek, amelyek saját nevükben, de az ilyen testületek tagjai javára, vagy egy ilyen vállalkozás javára részt vesznek egy, a 23. cikk (1) bekezdésében említett ügyletben, a tagállamoknak gondoskodniuk kell - megfelelő biztosítékokon keresztül - arról, hogy az ilyen ügylet nem ütközik a társaság legjobb érdekeivel.

8. A 27. cikk (2) bekezdésében a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"A 10. cikk (2) és (3) bekezdését, valamint a 10a. és a 10b. cikket alkalmazni kell."

9. A 32. cikkben az (1) bekezdés helyébe a következő lép:

"(1) A jegyzett tőke leszállítása esetén legalább azon hitelezőknek, amelyek követelései a leszállításról szóló határozat közzétételét megelőző időből származnak, jogában áll legalább biztosíték megszerzése azon követelésekre, amelyek még nem váltak esedékessé annak a közzétételnek az időpontjáig. A tagállamok ezt a jogot nem mellőzhetik, kivéve, ha a hitelező kellő biztosítékokkal rendelkezik, vagy ha ilyen biztosítékra a társaság eszközeire való tekintettel nincs szükség.

A tagállamok megállapítják a feltételeket az első albekezdésben előírt jog gyakorlásához. A tagállamok minden esetben biztosítják, hogy a hitelezők az illetékes közigazgatási hatósághoz vagy bírósághoz fordulhassanak megfelelő biztosítékok igénylése céljából, amennyiben hitelt érdemlően be tudják mutatni, hogy a jegyzett tőke leszállítása miatt követeléseik kielégítése veszélyben van, és azt, hogy nem szereztek kellő biztosítékokat a társaságtól."

10. A 41. cikkben az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(1) A tagállamok eltérhetnek a 9. cikk (1) bekezdésétől, a 19. cikk (1) bekezdése a) pontjának első mondatától és a 25., 26. és 29. cikktől, amennyiben szükség van ilyen eltérésre a munkavállalók, vagy a nemzeti jogban meghatározott egyéb személycsoportok által a vállalkozás tőkéjében való részvétel előmozdítását szolgáló rendelkezések elfogadásához vagy alkalmazásához."

2. cikk

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2008. április 15-ig megfeleljenek.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2006. szeptember 6-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BORRELL FONTELLES

a Tanács részéről

az elnök

P. LEHTOMÄKI

(1) HL C 294., 2005.11.25., 1. o.

(2) Az Európai Parlament 2006. március 14-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2006. július 24-i határozata.

(3) HL L 26., 1977.1.31., 1. o. A legutóbb a 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

(4) HL L 96., 2003.4.12., 16. o.

(5) HL L 336., 2003.12.23., 33. o.

(6) HL L 162., 2004.4.30., 70. o.

(7) HL C 321., 2003.12.31., 1. o.

(8) HL L 145., 2004.4.30, 1. o. A legutóbb a 2006/31/EK irányelvvel (HL L 114., 2006.4.27., 60. o.) módosított irányelv.

(9) HL L 157., 2006.6.9., 87. o."

(10) HL L 96., 2003.4.12., 16. o."

(11) HL L 193., 1983.7.18., 1. o. A legutóbb a 2006/43/EK irányelvvel módosított irányelv."