Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

31989L0437[1]

A Tanács irányelve (1989. június 20.) a tojástermékek előállítását és forgalomba hozatalát érintő higiéniai és egészségügyi problémákról (89/437/EGK)

A Tanács irányelve

(1989. június 20.)

a tojástermékek előállítását és forgalomba hozatalát érintő higiéniai és egészségügyi problémákról

(89/437/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 43. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel az Európai Parlament véleményére [2],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [3],

mivel a közös piac és különösen a tojás piacának a legutóbb a 3907/87/EGK rendelettel [4] módosított 2771/75/EGK rendelettel [5] létrehozott közös szervezése, valamint az ovalbumin és a laktalbumin kereskedelmének a 4001/87/EGK rendelettel [6] módosított 2783/75/EGK rendelettel [7] bevezetett közös rendszere zavartalan működésének biztosításához alapvetően fontos, hogy a tojástermékek forgalmazását a továbbiakban ne gátolják az egészségügyi követelmények tekintetében a tagállamok között e területen fennálló egyenlőtlenségek; mivel ez lehetővé teszi a jobban összehangolt termelést és egyenlő versenyfeltételeket teremt, miközben minőségi terméket biztosít a fogyasztók számára;

mivel a Szerződés II. mellékletének hatálya alá nem tartozó egyes tojástermékek forgalmazása szorosan kapcsolódik azon tojástermékek forgalmazásához, amelyek tekintetében piacszervezés létezik; mivel valamennyi tojástermék esetében ki kell küszöbölni a piaci verseny torzulását;

mivel helyénvalónak tűnik kizárni ezen irányelv hatálya alól azokat a tojástermékeket, amelyeket kisvállalkozások, üzletek vagy éttermek állítanak elő és végső fogyasztónak közvetlen értékesítésre vagy fogyasztásra szánt élelmiszerek előállítására helyben használnak fel;

mivel meg kell határozni a tojástermékek előállításának, tárolásának és szállításának egészségügyi követelményeit; mivel különösen fontos, hogy megfelelő szabályokat állapítsanak meg az üzemek engedélyezésére;

mivel fontos a tojástermékekre vonatkozó egészségügyi követelmények meghatározása is;

mivel az említett szabályokat a Közösségen belüli, illetve az egyes tagállamokon belül folyó kereskedelemben egyaránt azonos módon kell alkalmazni;

mivel elsősorban a termelők feladata annak biztosítása, hogy a tojástermékek megfeleljenek az ezen irányelvben meghatározott egészségügyi követelményeknek; mivel a tagállamok illetékes hatóságainak vizsgálat és ellenőrzés útján kell gondoskodniuk arról, hogy a termelők betartsák a fent említett követelményeket; mivel az ilyen ellenőrzésre és vizsgálatra vonatkozó szabályoknak figyelembe kell venniük a belső piac igényeit;

mivel szúrópróbaszerű ellenőrzést kell végezni az emberi szervezetre ártalmas anyagok esetleges szermaradványainak kimutatására;

mivel közösségi ellenőrző intézkedéseket kell bevezetni annak garantálására, hogy valamennyi tagállam egységesen alkalmazza az ezen irányelvben megállapított előírásokat;

mivel a Közösségen belüli kereskedelemben az áru feladójának, címzettjének illetve képviselőiknek az áru rendeltetési helye szerinti tagállam illetékes hatóságaival felmerült vita esetén lehetőséget kell adni szakértő véleményének beszerzésére;

mivel a harmadik országban előállított és a Közösségen belüli forgalomba hozatalra szánt tojástermékek nem kezelhetők kedvezőbben, mint az ebben az irányelvben megállapított szabályok; mivel rendelkezést kell hozni a harmadik országban lévő üzemek vizsgálatára szolgáló közösségi eljárásról;

mivel meg kell bízni a Bizottságot azzal a feladattal, hogy fogadjon el egyes intézkedéseket ezen irányelv végrehajtására; mivel ennek érdekében a Bizottság és a tagállamok között az Állat-egészségügyi Állandó Bizottság keretében szoros és hatékony együttműködést kialakító eljárásokat kell meghatározni,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Ezen irányelv a közvetlen emberi fogyasztásra vagy élelmiszerek gyártására szolgáló tojástermékek előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozó higiéniai és egészségügyi követelményeket állapítja meg.

Ez az irányelv azonban nem alkalmazandó az alábbiakra:

- a 2. cikkben meghatározott tojástermékekből készített olyan fogyasztásra kész élelmiszerek, amelyek a 3. cikk rendelkezéseinek megfelelnek,

- kisvállalkozások által előzetes kezelés nélkül előállított és közvetítő beiktatása nélkül a fogyasztónak közvetlen értékesítésre szánt, vagy elkészítésük után azonnal, helyben elfogyasztott élelmiszerek gyártására felhasznált tojástermékek.

2. cikk

Ezen irányelv alkalmazásában a 2772/75/EGK rendelet [8] 1. cikkének (2) bekezdésében foglalt meghatározások alkalmazandók. Az alábbi meghatározások is alkalmazandók:

1. tojástermékek: tojásból a tojáshéj és a héjhártya eltávolítását követően emberi fogyasztás céljára előállított termék, továbbá annak különböző összetevői illetve keverékei; ezek részben helyettesíthetőek más élelmiszerekkel vagy adalékokkal; formájukat tekintve lehetnek folyékonyak, sűrítettek, szárítottak, kristályosak, fagyasztottak, gyorsfagyasztottak vagy alvadtak;

2. termelő gazdaság: a 2782/75/EGK rendelet [9] sérelme nélkül, emberi fogyasztásra szánt tojást előállító gazdaság;

3. üzem: tojástermékek előállítására és/vagy kezelésére szóló engedéllyel rendelkező üzem;

4. repedt tojás: olyan tojás, amelynek héja sérült, de nem törött, ép héjhártyával;

5. tétel: a tojástermékek olyan mennyisége, amelyet azonos körülmények között állítottak elő, és különösen egyetlen munkafolyamatban kezeltek;

6. szállítmány: tojástermékek olyan mennyisége, amelyet élelmiszer-ipari feldolgozásra egyidejűleg meghatározott helyre továbbítanak vagy közvetlen emberi fogyasztásra szánnak;

7. feladó ország: az a tagállam vagy harmadik ország, ahonnan a tojástermékek szállítmányát útnak indítják egy másik tagállamba;

8. rendeltetési ország: az a tagállam, amelybe a tojástermékeket útnak indítják egy másik tagállamból vagy harmadik országból;

9. csomagolás: tojástermékeken bármely formájú csomagolás alkalmazása;

10. illetékes hatóság: az érintett tagállam által az irányelvben foglalt előírások betartásának ellenőrzésére kijelölt állat-egészségügyi vagy bármely más megfelelő részleg;

11. forgalomba hozatal: tojástermékek forgalomba hozatala a 2772/75/EGK rendelet 1. cikkének 5. pontjában meghatározott módon.

3. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy csak olyan tojásterméket állítanak elő élelmiszerként vagy használnak fel élelmiszergyártáshoz, amely megfelel a következő általános követelményeknek:

a) tyúk-, kacsa-, liba-, pulyka-, gyöngytyúk- vagy fürjtojásból kell készülniük, de nem különböző fajok tojásainak keverékéből;

b) a terméken fel kell tüntetni a tojásösszetevők százalékos arányát, amennyiben részben más élelmiszerekkel vagy adalékokkal - feltéve, hogy megfelelnek a 12. cikk követelményeinek - kiegészítették azokat;

c) kezelésük és előállításuk a 6. cikkel összhangban engedélyezett és a melléklet I. és II. fejezetének megfelelő üzemben kellett történjen, és a terméknek eleget kell tennie az ezen irányelvben foglalt követelményeknek;

d) a melléklet III. és V. fejezetében előírt higiéniai körülmények között készítették elő a melléklet IV. fejezete követelményeinek megfelelő tojásból;

e) a 14. cikkben meghatározott eljárás szerint jóváhagyott kezelési folyamaton kell átmenniük, amely alkalmassá teszi azokat arra, hogy megfeleljenek többek között a melléklet VI. fejezetében megállapított vizsgálati előírásoknak.

Ahol azonban tojástermékekből előállított egyes élelmiszerek gyártásával összefüggő technológiai okokból szükséges, a 14. cikkben meghatározott eljárással összhangban megállapítandó követelmények alapján az illetékes hatóság határoz arról, hogy egyes tojástermékeket nem szükséges kezelésnek alávetni; ilyen esetben a tojástermékeket haladéktalanul fel kell használni abban az üzemben, ahol azokat más élelmiszerek gyártására szánták;

f) meg kell felelniük a melléklet VI. fejezetében megállapított vizsgálati előírásoknak;

g) át kell esniük egészségügyi ellenőrzésen a melléklet VII. fejezetével összhangban;

h) csomagolásukat a melléklet VIII. fejezetének megfelelően kell végezni;

i) tárolásukat és szállításukat a melléklet IX. és X. fejezetének megfelelően kell végezni;

j) rendelkezniük kell a melléklet XI. fejezetében meghatározott, a fogyasztásra alkalmasságra utaló jelzéssel, és amennyiben közvetlen emberi fogyasztásra szánják azokat, meg kell felelniük a legutóbb a 86/197/EGK irányelvvel [10] módosított, a végső fogyasztók részére értékesítendő élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1978. december 18-i 79/112/EGK tanácsi irányelv [11] követelményeinek.

4. cikk

Az illetékes hatóságok biztosítják, hogy a tojástermékek előállítói végrehajtanak valamennyi olyan intézkedést, amely ezen irányelv betartásához szükséges, és különösen hogy:

- laboratóriumi vizsgálat céljából mintavételre kerül sor a melléklet VI. fejezetében megállapított vizsgálati előírások betartásának ellenőrzésére,

- a szobahőmérsékleten nem tárolható tojástermékeket a melléklet IX. és X. fejezetében meghatározott hőmérsékleten tárolják és szállítják,

- meghatározzák azt az időtartamot, amelynek során a tojástermékek biztonságosan eltarthatók,

- nyilvántartást vezetnek a különböző vizsgálatok és ellenőrzések eredményeiről, és azt bemutatás céljából 2 évig megőrzik,

- minden tételt úgy jelölnek meg, hogy egyértelműen megállapítható legyen kezelésének időpontja; a tétel e megjelölésének szerepelnie kell a kezelési nyilvántartásban és a XI. fejezetben meghatározott, a fogyasztásra alkalmasságra utaló jelzésben.

5. cikk

(1) A tagállamok biztosítják, hogy megfelelő ellenőrzéseket végeznek valamennyi olyan gyógyszer- vagy hormonhatású anyag, antibiotikum, peszticid, tisztítószer és más olyan anyag szermaradványainak kimutatására, amely ártalmas hatású, vagy megváltoztathatja a tojástermékek érzékszervi tulajdonságait, vagy fogyasztásukat az emberi egészségre veszélyessé vagy ártalmassá teszi.

(2) Ha a vizsgált tojástermékek a (4) bekezdéssel összhangban meghatározott engedélyezett mértéket meghaladó mértékben mutatják szermaradványok nyomait, tilos emberi fogyasztásra szánt élelmiszerben történő felhasználásra vagy forgalomba hozatalra történő engedélyezésük akár élelmiszergyártás, akár pedig közvetlen emberi fogyasztás céljára.

(3) A szermaradvány-vizsgálatokat bizonyított és tudományosan elismert módszereknek megfelelően kell végezni különös tekintettel a közösségi irányelvekben vagy más nemzetközi szabványokban előírt módszerekre.

Lehetővé kell tenni a szermaradvány-vizsgálatok kiértékelését a 14. cikkben megállapított eljárással összhangban meghatározott referenciamódszerek alkalmazásával azt követően, hogy az Állat-egészségügyi Tudományos Bizottság kifejtette véleményét.

Ugyanezen eljárással összhangban legalább egy referencialaboratóriumot kell kijelölni minden egyes tagállamban a szermaradványok vizsgálata céljából a 7. és a 8. cikk alkalmazásának esetére.

A Bizottság az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában teszi közzé a referenciamódszereket és a referencialaboratóriumok jegyzékét.

(4) A Tanács a Bizottság javaslata alapján minősített többséggel fogadja el:

- a vizsgálat részletes szabályait,

- a (2) bekezdésben említett anyagokra vonatkozó tűréshatárokat,

- a mintavételezés gyakoriságát.

6. cikk

(1) Az egyes tagállamok összeállítják engedélyezett üzemeik jegyzékét, amelyek mindegyikének engedélyezési számmal kell rendelkeznie. A tagállamok ezt a listát megküldik a többi tagállamnak és a Bizottságnak.

Egyetlen tagállam sem engedélyezi üzem működését, amennyiben nem biztosított, hogy az megfelel ezen irányelvnek. A tagállam visszavonja az engedélyt, ha a megadásának feltételei nem teljesülnek. Az engedély visszavonásáról értesítik a többi tagállamot és a Bizottságot.

(2) Az üzemek és a csomagoló központok ellenőrzése és rendszeres vizsgálata az illetékes hatóság felelőssége, amely mindenkor szabad bejárással rendelkezik az üzem valamennyi részébe az irányelvben foglalt rendelkezések betartásának biztosítása érdekében.

Ha az ilyen vizsgálat azt tárja fel, hogy az irányelv nem minden követelményét tartják be, az illetékes hatóság megteszi a megfelelő intézkedéseket a helyzet orvoslására.

7. cikk

(1) A Bizottság szakértői az illetékes hatóságokkal együttműködve helyszíni ellenőrzéseket végezhetnek, amennyiben azok nélkülözhetetlenek az irányelv egységes alkalmazásának biztosításához; különösen azt ellenőrizhetik, hogy a 2772/75/EGK rendelet 5. cikke (3) bekezdésének megfelelően engedélyezett üzemek és csomagoló központok valóban megfelelnek-e az irányelvnek.

Az a tagállam, amelynek területén ellenőrzést végeznek, a szakértőknek minden, a munkájuk elvégzéséhez szükséges segítséget megad. A Bizottság az ellenőrzések eredményeiről értesíti az érintett tagállamot.

Az érintett tagállam megteszi az ellenőrzések eredménye nyomán szükségessé váló valamennyi intézkedést. Ha a tagállam nem hozza meg ezeket az intézkedéseket, a Bizottság a 13. cikkben megállapított eljárással összhangban úgy határozhat, hogy a kérdéses tagállamnak fel kell függesztenie az ezen irányelvnek nem megfelelő üzemből származó tojástermékek forgalomba hozatalát.

(2) Az (1) bekezdésben említett ellenőrzések elvégzése előtt a 14. cikkben megállapított eljárással összhangban meghatározzák az e cikk alkalmazására vonatkozó általános rendelkezéseket, és megfogalmazzák az (1) bekezdésben előírt ellenőrzések tekintetében követendő szabályokat tartalmazó bizottsági ajánlást.

8. cikk

(1) A 6. és 7. cikk sérelme nélkül, amennyiben rendellenességek alapos gyanúja merül fel, a rendeltetési országnak jogában áll elvégezni a tojástermékek hátrányos megkülönböztetés nélküli vizsgálatát annak ellenőrzésére, hogy a szállítmány megfelel-e ezen irányelv követelményeinek.

(2) Az (1) bekezdésben említett vizsgálatot az áruk rendeltetési helyén vagy más megfelelő helyen végzik, feltéve hogy ez utóbbi esetben a választott helyszín a lehető legkevésbé esik ki az áru szállítási útvonalából.

Az ilyen vizsgálatokat a lehető leghamarabb el kell végezni, hogy ne késleltessék indokolatlanul a tojástermékek forgalomba hozatalát és ne okozzanak az áru minőségét károsító késedelmet.

(3) Amennyiben az (1) és (2) bekezdéssel összhangban elvégzett vizsgálat során úgy találják, hogy a tojástermékek nem felelnek meg ezen irányelvnek, a rendeltetési ország illetékes hatósága megadhatja a választási lehetőséget a feladónak, a címzettnek, illetve azok képviselőinek arra, hogy vagy kivonják a szállítmányt a piacról újabb kezelésnek alávetés céljából, vagy azokat más célokra használják fel, amennyiben az egészségügyi előírások azt megengedik. Ezek elmaradása esetén a kötelező választás a tojástermékek megsemmisítése. Az illetékes hatóság ugyanakkor bármely esetben megteszi a szükséges óvintézkedéseket az ilyen tojástermékek nem megfelelő felhasználásának megakadályozására.

(4) a) A határozatokról és azok indokairól értesíteni kell a feladót, a címzettet, illetve azok képviselőit. Az érintett fél kérésére a határozatot meg kell indokolni, és haladéktalanul írásban is kell közölni a törvény értelmében rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségek részletezésével együtt, beleértve azok formáját és azt a határidőt is, amelyen belül a jogorvoslati eljárást meg kell indítani.

Az ezen irányelvben foglalt rendelkezések nem érintik a feladó, a címzett, illetve azok képviselőjének rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségeket.

b) Amennyiben az ilyen határozat az emberi egészségre különösen súlyos veszélyt jelentő körülmények fennállásán alapul, haladéktalanul közlik azt a feladó tagállam illetékes hatóságával és a Bizottsággal.

c) A közlést követően megfelelő intézkedések hozhatók a 13. cikkben meghatározott eljárással összhangban, különösen az érintett tojástermékekkel kapcsolatosan más tagállamokban hozott intézkedések összehangolása céljából.

(5) A tagállamok biztosítják a szakértői vélemény beszerzésének jogát az olyan tojástermékek feladói részére, amelyek az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálat eredményeképpen nem hozhatók forgalomba.

A szakértőnek az exportáló országétól, illetve a rendeltetési országétól eltérő állampolgárságúnak kell lennie.

A Bizottság a tagállamok javaslatára összeállítja azon állat-egészségügyi szakértők jegyzékét, akiket fel lehet kérni ilyen vélemények elkészítésére. E bekezdés alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a 14. cikkben meghatározott eljárással összhangban fogadnak el.

9. cikk

Ha a 8. cikknek megfelelő vizsgálatot követően valamely tagállam úgy véli, hogy egy másik tagállamban lévő üzemben már nem tartják be ezen irányelv rendelkezéseit, értesíti az érintett tagállam illetékes hatóságát. Az említett hatóság megtesz minden szükséges intézkedést, és értesíti az előbbi tagállam illetékes hatóságát az általa hozott határozatokról és azok indokairól.

Ha az előbbi tagállam attól tart, hogy nem hoztak ilyen intézkedéseket illetve a hozott intézkedések nem megfelelőek, a két tagállam közösen keresi a helyzet orvoslásának útját és módjait, szükség esetén az üzem ellenőrző meglátogatásával.

A tagállamok értesítik a Bizottságot a vitákról és az elért megoldásokról.

Ha a tagállamok nem tudnak megegyezésre jutni, az egyik fél ésszerű határidőn belül a Bizottság elé utalja az ügyet, amely egy vagy több szakértőt kér fel véleményalkotásra.

A szakértői vélemény elkészültéig a feladó tagállam fokozza a kérdéses üzemből származó tojástermékek ellenőrzését, és a rendeltetési tagállam kérésére a Bizottság azonnal utasít egy szakértőt, hogy keresse fel a feladó üzemet, megfelelő közbenső óvintézkedésekre javaslattétel céljából.

A negyedik albekezdésben előírt szakértői véleménynek vagy a 7. cikk (1) bekezdésével összhangban végzett ellenőrzés eredményének figyelembevételével a tagállamok felhatalmazhatók arra, hogy a 13. cikkben meghatározott eljárással összhangban ideiglenesen megtagadják területükre az érintett üzemből származó tojástermékek behozatalát.

Ez a felhatalmazás egy vagy több szakértő további véleménye alapján a 13. cikkben meghatározott eljárással összhangban visszavonható.

Az állat-egészségügyi szakértőknek a vitában érintett tagállamokétól eltérő állampolgárságúaknak kell lenniük.

E cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a 14. cikk szerinti eljárással összhangban fogadnak el.

10. cikk

Ezen irányelv mellékletének módosításáról a Bizottság javaslatára a Tanács minősített többséggel határoz.

11. cikk

(1) Ezen irányelv rendelkezéseinek alkalmazásáig továbbra is alkalmazandók azok a nemzeti rendelkezések, amelyek a harmadik országból származó tojástermékek behozatalát szabályozzák és amelyek nem lehetnek kedvezőbbek, mint a Közösségen belüli kereskedelmet szabályozó rendelkezések.

(2) A helyszíni vizsgálatokat a tagállamok és a Bizottság szakértői végzik. A tagállamok e vizsgálatok elvégzésére utasított szakértőit a tagállamok javaslatára a Bizottság nevezi ki. A vizsgálatokat a Közösség nevében folytatják, amely viseli annak költségeit.

(3) A mellékletben megállapított követelményeknek megfelelő üzemek jegyzékét a 14. cikkben foglalt eljárással összhangban állítják össze.

(4) A behozott termékeket kísérő egészségügyi bizonyítványnak és a fogyasztásra alkalmasságra utaló jelzés formájának és jellegének meg kell felelnie a 14. cikkben megállapított eljárással összhangban meghatározott mintának.

12. cikk

A Tanács a Bizottság javaslatára minősített többséggel határozza meg az adalékanyagokra vonatkozó hatályos közösségi jogszabályokban megengedett adalékanyagok jegyzékéből azokat, amelyek a 3. cikk a) bekezdésében meghatározott tojástermékekhez használható élelmiszerekben felhasználhatók, valamint az ilyen felhasználás részletes szabályait.

A határozat meghozataláig az ilyen felhasználásra vonatkozó nemzeti szabályok alkalmazandók.

13. cikk

(1) Amennyiben az e cikkben megállapított eljárást kell alkalmazni, akkor az ügyet az elnök saját kezdeményezésére vagy egy tagállam kérésére haladéktalanul az 1968. október 15-i tanácsi határozattal létrehozott Állategészségügyi Állandó Bizottság (a továbbiakban: "a bizottság") elé terjeszti.

(2) A Bizottság képviselője tervezetet nyújt be a bizottsághoz a szükséges intézkedésekről. A bizottság a tervezetre vonatkozó véleményét két napon belül alakítja ki. Az olyan határozatok esetében, amelyeket a Bizottság javaslata alapján a Tanácsnak kell elfogadnia, a véleményt a Szerződés 148. cikkének (2) bekezdésében megállapított többséggel fogadják el. A bizottságban a tagállamok képviselőinek szavazatait az említett cikkben meghatározott módon kell súlyozni. Az elnök nem szavazhat.

(3) A Bizottság a tervezett intézkedéseket elfogadja, ha azok összhangban vannak a bizottság véleményével.

(4) Ha a tervezett intézkedések nincsenek összhangban a bizottság véleményével, vagy a bizottság nem nyilvánított véleményt, a Bizottság a meghozandó intézkedésekről haladéktalanul javaslatot terjeszt a Tanács elé. A Tanács minősített többséggel határoz. Amennyiben a javaslatok Tanács elé terjesztését követő 15 napon belül a Tanács nem döntött, a javasolt intézkedéseket a Bizottság fogadja el, hacsak a Tanács egyszerű többséggel az említett intézkedések ellen nem döntött.

14. cikk

(1) Az e cikkben megállapított eljárás alkalmazása esetén az elnök saját kezdeményezésére vagy egy tagállam kérésére haladéktalanul a bizottság elé terjeszti az ügyet.

(2) A Bizottság képviselője tervezetet nyújt be a bizottsághoz a szükséges intézkedésekről. A bizottság a tervezetre vonatkozó véleményét két napon belül alakítja ki. Az olyan határozatok esetében, amelyeket a Bizottság javaslata alapján a Tanácsnak kell elfogadnia, a véleményt a Szerződés 148. cikkének (2) bekezdésében megállapított többséggel fogadják el. A Bizottságon belül a tagállamok képviselőinek szavazatait az e cikkben meghatározott módon kell súlyozni. Az elnök nem szavazhat.

(3) A Bizottság a tervezett intézkedéseket elfogadja, ha azok összhangban vannak a bizottság véleményével.

(4) Ha a tervezett intézkedések nincsenek összhangban a bizottság véleményével, vagy a bizottság nem nyilvánított véleményt, a Bizottság a meghozandó intézkedésekről haladéktalanul javaslatot terjeszt a Tanács elé. A Tanács minősített többséggel határoz. Amennyiben a javaslatok Tanács elé terjesztését követő 15 napon belül a Tanács nem döntött, a javasolt intézkedéseket a Bizottság fogadja el, kivéve ha a Tanács egyszerű többséggel visszautasította az említett intézkedéseket.

15. cikk

A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 1996. január 1. előtt megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

A Bizottság legkésőbb 1994. december 31-ig benyújtja a Tanácsnak a tárgyban szerzett tapasztalatairól szóló beszámolóját, adott esetben az irányelv mellékletének elfogadására irányuló javaslatokkal együtt, különös figyelemmel a tudomány és a technikai fejlődésre.

16. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Luxembourgban, 1991. június 20-án.

a Tanács részéről

az elnök

C. Romero Herrera

[1] HL C 67., 1987.3.14., 9. o. és HL C 53., 1989.3.2., 10. o.

[2] HL C 187., 1988.7.18., 184. o.

[3] HL C 232., 1987.8.31., 1. o.

[4] HL L 370., 1987.12.30., 14. o.

[5] HL L 282., 1975.11.1., 49. o.

[6] HL L 377., 1987.12.31., 44. o.

[7] HL L 282., 1975.11.1., 104. o.

[8] HL L 282., 1975.11.1., 56. o.

[9] HL L 282., 1975.11.1., 100. o.

[10] HL L 144., 1986.5.29., 38. o.

[11] HL L 33., 1979.2.8., 1. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

I. FEJEZET

AZ ENGEDÉLYEZÉS ÉS A MŰKÖDÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

Az üzemeknek legalább a következőkkel kell rendelkezniük:

1. a tojás tárolására és tojástermékek előállítására vagy tárolására szolgáló területeken:

a) vízálló, könnyen tisztítható és fertőtleníthető, nem korhadó anyagból készült padozat, amelyet úgy képeztek ki, hogy elősegítse a víz elvezetését; a vizet a szagok megelőzésére rácsokkal és bűzelzárókkal felszerelt lefolyókba kell vezetni;

b) sima, tartós, vízhatlan falak világos színű, mosható burkolással legalább két méter magasságig, a hűtő- és a fagyasztókamrákban és tárolókban pedig legalább a tárolási magasságig. A falak és a padozat illesztésének lekerekített vagy hasonló kialakításúnak kell lennie a tisztántartás lehetővé tételére;

c) nem elhasználódó anyagból készült ajtók; és amennyiben az ajtók fából készültek, azok mindkét oldalát sima és vízhatlan bevonattal kell ellátni;

d) könnyen tisztítható mennyezet, amelynek szerkezete és felületképzése megakadályozza a szennyeződés lerakódását és a penészképződést, a festék lemállását és a vízpára lecsapódását;

e) megfelelő szellőzés és szükség esetén jó páraelszívás;

f) megfelelő természetes vagy mesterséges világítás;

g) a lehető legközelebb a munkahelyekhez:

- a kéz tisztítására és fertőtlenítésére, valamint a felszerelés forró vizes lemosására szolgáló elegendő számú berendezés. A csapok nem lehetnek kézi vagy karműködtetésűek. A kézmosáshoz ezeket a berendezéseket meleg és hideg vagy az alkalmas hőmérsékletűre előkevert folyóvízzel, tisztító- és fertőtlenítőszerekkel, továbbá egyszer használatos kéztörlőkkel kell ellátni,

- az eszközök fertőtlenítésére alkalmas berendezések;

2. megfelelő számú öltözőhelyiséggel, amelyek sima, vízálló és mosható falakkal és padozattal, valamint mosdókagylókkal és vízöblítéses vécékkel. Az utóbbiak nem nyílhatnak közvetlenül a munkaterületre. A mosdókagylókat meleg és hideg vagy a kívánt hőmérsékletűre előkevert folyóvízzel, tisztító- és fertőtlenítőszerekkel, továbbá egyszer használatos kéztörlőkkel kell ellátni. A mosdók csapja nem lehet kézi működtetésű. A vécék közelében megfelelő számú mosdókagylót kell elhelyezni;

3. elkülönített területtel és megfelelő berendezésekkel a rögzített és a mozgatható tárolóeszközök és tartályok tisztítására és fertőtlenítésére. Azonban nincs szükség ilyen külön területre és berendezésekre, ha gondoskodtak a tárolóeszközök és a tartályok tisztításának és fertőtlenítésének lehetőségéről más központokban;

4. olyan berendezésekkel, amelyek kizárólag ivóvízellátásra szolgálnak, az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló, 1980. július 15-i 80/778/EGK tanácsi irányelv [1] értelmében;

Mindazonáltal megengedett a nem ivóvízellátásra szolgáló berendezések használata gőztermelésre, tűzoltásra és a fagyasztó berendezések hűtésére, feltéve hogy az e célra szolgáló csővezeték kialakítása eleve kizárja az általa szállított víz más célú felhasználását, és nem jelent a tojástermékekre fertőzésveszélyt. Az ilyen gőz és víz nem érintkezhet a tojástermékekkel és nem használható tojástermékekkel érintkező tárolóeszközök, berendezések és felszerelések tisztítására és fertőtlenítésére. A nem ivóvizet szállító vezetékeket egyértelműen meg kell különböztetni az ivóvízvezetékektől;

5. megfelelő védelemmel a kártevők, például a rovarok és rágcsálók ellen;

6. a tojástermékekkel érintkező berendezéseknek, csatlakozásoknak és eszközöknek, illetve azok felületének olyan sima anyagból kell készülnie, amely könnyen lemosható, tisztítható és fertőtleníthető, korrózióálló és nem visz át más anyagokat a tojástermékekre olyan mennyiségben, amely veszélyt jelenthetne az emberi egészségre, a tojástermékek összetételének romlását okozná, vagy károsan befolyásolná azok érzékszervi tulajdonságait.

II. FEJEZET

AZ ÜZEMEK ENGEDÉLYEZÉSÉNEK KÜLÖNLEGES FELTÉTELEI

Az I. fejezetben megállapított általános feltételeken túl az üzemeknek rendelkezniük kell legalább a következőkkel:

1. megfelelő nagyságú helyiségekkel a tojás és a tojásból készült késztermékek elkülönített tárolására, szükség szerint a tojástermékek megfelelő hőmérsékleten tartására szolgáló hűtőberendezéssel; a hűtőkamrákat fel kell szerelni adatrögzítővel ellátott hőmérővel vagy távhőmérővel;

2. szennyezett tojás felhasználása esetén a tojás mosására és fertőtlenítésére szolgáló berendezésekkel; a fertőtlenítés végrehajtására engedélyezett termékek jegyzékét a 14. cikkben megállapított eljárással összhangban kell összeállítani;

3. a) megfelelő berendezéssel ellátott külön helyiséggel a tojás feltörésére, tartalmának összegyűjtésére, valamint a tojáshéj és a héjhártya eltávolítására;

b) külön helyiséggel az a) pontban említett műveleteken kívüli egyéb tevékenységek végzésére.

Amennyiben a tojástermékeket pasztőrözik, a pasztőrözés végezhető az a) pontban említett helyiségben, feltéve hogy az üzem zárt pasztőröző rendszerrel rendelkezik; egyéb esetekben a pasztőrözést a b) pontban említett helyiségben kell végezni. Az utóbbi esetben minden szükséges lépést meg kell tenni a tojástermékek pasztőrözést követő fertőződésének megakadályozására;

4. a tojás tartalmának üzemen belüli szállítására alkalmas eszközökkel;

5. az ezen irányelvben meghatározott esetekben a tojástermékek kezelésére az illetékes hatóság által engedélyezett és az alábbi minimális felszereltséggel rendelkező berendezéssel:

a) pasztőrözés esetén:

- automatikus hőmérsékletszabályozással,

- adatrögzítővel ellátott hőmérővel,

- automata biztonsági berendezéssel az elégtelen fűtés megelőzésére;

b) folyamatos pasztőröző rendszer esetében a berendezést fel kell szerelni az alábbiakkal is:

- megfelelő biztonsági rendszerrel a pasztőrözött tojástermékek és a nem tökéletesen pasztőrözött tojástermékek keveredésének megakadályozására, valamint

- automatikus biztonsági regisztráló szerkezettel az említett keveredés megakadályozására;

6. külön helyiséggel az egyéb élelmiszerek és adalékanyagok tárolására;

7. amennyiben a termékeket eldobható tárolóeszközökbe csomagolják, megfelelő és szükség szerint elkülönített területtel az ilyen tárolóeszközök és az előállításukra szolgáló nyersanyagok tárolására;

8. az üres tojáshéjak, valamint az emberi fogyasztásra alkalmatlan tojás és tojástermékek azonnali eltávolítására és elkülönített tárolására szolgáló eszközökkel;

9. a tojástermékek higiénikus csomagolására alkalmas berendezéssel;

10. ezen irányelvnek a tojástermékekről és nyersanyagokról szóló követelményeinek megfelelő elemzések és vizsgálatok elvégzéséhez az üzemnek rendelkeznie kell megfelelő laboratóriummal. Ha nem rendelkezik ilyennel, előre biztosítania kell egy olyan laboratórium szolgáltatásainak igénybevételét, amely megfelel a követelményeknek. Az utóbbi esetben megfelelően tájékoztatnia kell az illetékes hatóságot;

11. szükség esetén megfelelő felszereléssel a fagyasztott tojástermékek felolvasztására, amelyeket kezelésnek és további feldolgozásnak kell alávetni valamely engedélyezett üzemben;

12. külön helyiséggel a tisztító- és fertőtlenítőszerek számára.

III. FEJEZET

A HELYISÉGEKKEL, A FELSZERELÉSSEL, VALAMINT A SZEMÉLYZETTEL KAPCSOLATOS HIGIÉNIAI KÖVETELMÉNYEK

A személyzetre, a helyiségekre és a felszerelésre a legmagasabb fokú tisztasági követelményeket kell megkövetelni:

1. különösen a tojást és tojástermékeket feldolgozó és kezelő személyzetnek tiszta munkaruhát és fejfedőt kell viselnie. Valamennyi munkanapon többször és minden egyes munkafelvétel alkalmával kezeiket meg kell mosniuk és fertőtleníteniük kell.

Meg kell tiltani a dohányzást, étkezést, köpködést vagy rágást azokon a területeken, ahol tojást és tojástermékeket kezelnek és tárolnak;

2. az üzembe állatok nem juthatnak be. A mégis előforduló rágcsálókat, rovarokat és más kártevőket rendszeresen irtani kell;

3. a tojástermékek feldolgozásakor használt helyiségeket, felszerelést és más eszközöket tisztán és jó állapotban kell tartani. A berendezési tárgyakat és egyéb eszközöket a munkanap folyamán szükség szerint többször is, a munkanap végén feltétlenül, az újbóli használat előtt pedig azokon a részeken, ahol bepiszkolódtak, alaposan meg kell tisztítani, és fertőtleníteni kell. A tojástermékek továbbítására szolgáló zárt csővezetékrendszereket olyan megfelelő tisztítórendszerrel kell ellátni, amely biztosítja valamennyi részük megtisztítását és fertőtlenítését. Tisztítás és fertőtlenítés után a csővezetékeket ivóvízzel kell kiöblíteni;

4. a helyiségek, eszközök és berendezési tárgyak kizárólag tojástermékek feldolgozására használhatók, kivéve egyéb élelmiszereknek egyidejűleg vagy eltérő időpontban, az illetékes hatóság engedélyével végzett feldolgozását azzal a feltétellel, hogy valamennyi megfelelő intézkedést megtettek az ezen irányelv hatálya alá eső termékek megfertőződésének vagy kedvezőtlen változásának megakadályozására;

5. minden célra ivóvizet kell használni. Azonban gőzfejlesztés céljára kivételesen nem ivóvíz is felhasználható azzal a feltétellel, hogy az erre a célra kialakított csővezetékek alkalmazása eleve kizárja az ilyen víz más célra való felhasználásának lehetőségét, és nem fenyeget a tojás szennyeződésével. Emellett kivételes esetekben engedélyezhető a nem ivóvíz minőségű víz használata a fagyasztó berendezés hűtésére is. A nem ivóvíz szállítására szolgáló vízvezetékeket egyértelműen meg kell különböztetni az ivóvízvezetékektől.

6. a tisztítószereket, fertőtlenítőszereket és más hasonló anyagokat úgy kell használni és tárolni, hogy ne befolyásolják kedvezőtlenül az eszközöket, a felszerelést és a tojástermékeket. Használatukat követően a felszerelést és az eszközöket ivóvízzel alaposan le kell öblíteni;

7. azokat a személyeket, akik esetleges fertőzés forrását képezik, el kell tiltani a tojás és a tojástermékek kezelésétől, illetve az azokkal kapcsolatos egyéb munkavégzéstől;

8. minden olyan személyt, akit tojás vagy tojástermékek kezelésére, illetve azokkal kapcsolatos egyéb munkavégzésre alkalmaznak, orvosi bizonyítvány bemutatására kell kötelezni annak igazolására, hogy esetében nem áll fenn semmiféle olyan ok, amely miatt ne végezhetne ilyen munkát. Az orvosi bizonyítványt évente meg kell újítani, hacsak a 14. cikkben meghatározott eljárással összhangban valamilyen más, az előzőhöz hasonló garanciákat nyújtó munkahelyi orvosi kontrollvizsgálati rendszert nem ismernek el.

IV. FEJEZET

A TOJÁSTERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRA SZÁNT TOJÁSRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

1. A tojástermékek gyártására használt tojást a legutóbb a 3906/86/EGK rendelettel [2] módosított, a tojás forgalmazási előírásairól szóló 1619/68/EGK rendelet végrehajtásáról szóló, 1969. január 17-i 95/69/EGK bizottsági rendeletnek [3] megfelelő csomagolásban kell kiszerelni.

2. a) a tojástermékek gyártására csak nem keltetett, emberi fogyasztásra alkalmas tojás használható, a tojáshéjnak teljesen kifejlettnek és repedéstől mentesnek kell lennie;

b) az a) ponttól eltéréssel repedt tojás csak azzal a feltétellel használható a tojástermékek előállítására, ha azokat a csomagoló központból, illetve a termelő gazdaságból közvetlenül valamely engedélyezett üzembe szállítják, ahol a lehető leghamarabb fel kell törni azokat.

3. az emberi fogyasztásra alkalmatlan tojást és tojástermékeket el kell távolítani, és denaturálni kell oly módon, hogy ne lehessen emberi fogyasztásra újból használni. Ezeket haladéktalanul a II. fejezet 8. pontjában előírt helyiségben kell elhelyezni.

V. FEJEZET

A TOJÁSTERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES HIGIÉNIAI KÖVETELMÉNYEK

Valamennyi tevékenységet olyan módon kell végezni, amellyel elkerülhető a tojástermékek bárminemű megfertőzése előállításuk, kezelésük és tárolásuk során, és különösen:

1. az engedélyezett üzembe későbbi kezelésre behozott tojást és tojástermékeket megérkezésükkor azonnal a II. fejezet 1. pontjában meghatározott helyiségbe kell vinni, és feldolgozásukig ott kell tárolni. E helyiségek hőmérsékletének biztosítania kell a fertőzés kizárását. A tojástartó tálcákat tilos közvetlenül a padozatra helyezni;

2. a tojást ki kell csomagolni és ha szükséges, meg kell mosni és fertőtleníteni kell a feltörésükre szolgáló helyiségtől elkülönített helyiségben; a csomagolóanyagot tilos a tojás feltörésére szolgáló helyiségbe bevinni;

3. a tojást a II. fejezet 3. a) pontjában előírt helyiségben kell feltörni; a IV. fejezet 2. b) pontjában említett repedt tojást haladéktalanul fel kell dolgozni;

4. a szennyezett tojást feltörése előtt meg kell tisztítani; ezt a tojásfeltörésre szolgáló helyiségtől és minden olyan helyiségtől elkülönített helyiségben kell végezni, ahol feltört tojás tartalmát kezelik. A tisztítást oly módon kell végezni, hogy a tojás tartalma ne fertőződhessen meg vagy ne szennyeződhessen. Feltörésekor a tojás héjának kellőképpen száraznak kell lennie annak érdekében, hogy a mosóvíz maradványai ne szennyezhessék be a tojás tartalmát;

5. a nem tyúktól, pulykától vagy gyöngytyúktól származó tojást külön kell kezelni és feldolgozni. Valamennyi felszerelést és eszközt meg kell tisztítani és fertőtleníteni kell, amikor ismét tyúk-, pulyka- vagy gyöngytyúktojás feldolgozását kezdik meg;

6. a tojás feltörését, bármely eljárással történjék is, úgy kell végezni, hogy elkerüljék a tojás tartalmának fertőződését. Ezen okból tehát nem megengedett a tojás centrifugálása vagy összezúzása a tojás tartalmának kinyerésére, és nem alkalmazható centrifugálás a tojásfehérje-maradványnak az üres héjból való kinyeréséhez sem. Lehetőség szerint a tojástermékekben a tojáshéj- vagy héjhártya-maradvány jelenlétét meg kell akadályozni, azok mennyisége nem lépheti túl a VI. fejezet 2. c) pontjában meghatározott szintet;

7. feltörést követően a tojástermék valamennyi részét a lehető leghamarabb kezelésnek kell alávetni; a hőkezelés abból áll, hogy a tojásterméket megfelelő időtartamon át megfelelő hőmérsékleten kezelik a jelenlévő kórokozó szervezetek elpusztítása céljából. A hőkezelés során folyamatosan fel kell jegyezni a hőmérsékletet. A kezelésen átesett valamennyi tételre vonatkozó nyilvántartást az illetékes hatóság részére két évig meg kell őrizni. A nem megfelelő módon kezelt tétel ugyanabban az üzemben azonnal újabb kezelésnek vethető alá, feltéve hogy az újabb kezeléssel emberi fogyasztásra alkalmassá válik; az emberi fogyasztásra alkalmatlansága esetén a tételt a IV. fejezet 3. pontjával összhangban denaturálni kell;

8. ha a kezelésre a tojástörést követően azonnal nem kerül sor, a tojás tartalmát megfelelő higiéniai körülmények között kell tárolni vagy fagyasztott állapotban, vagy 4 °C-nál nem magasabb hőmérsékleten. A 4 °C-on való tárolás időtartama nem haladhatja meg a 48 órát azon összetevők kivételével, amelyeket cukortalanítás alá kívánnak vetni;

9. amennyiben bizonyos termelési eljárások úgy kívánják, a Bizottság a 14. cikk alapján és 1991. december 31-ig meghatározza a különleges eseteket és azokat a különleges feltételeket, amelyek mellett egy engedélyezett üzemből származó tojásterméket kezelhetnek egy másik engedélyezett üzemben is, feltéve ha betartják a következő általános feltételeket:

a) a tojásterméket kinyerését követően azonnal mélyhűteni vagy 4 °C alatti hőmérsékletre kell hűteni, ez utóbbi esetben a kezelést a rendeltetési helyen kell elvégezni a feltörést követő 48 órán belül azon összetevők kivételével, amelyeket cukortalanítás alá kívánnak vetni;

b) a csomagolást, az ellenőrzést, a szállítást és a kezelést ezen irányelv követelményeivel összhangban kell végezni;

c) a címkézést a XI. fejezetben megállapított követelményekkel összhangban kell végezni. A termékek jellegét a következő módon kell jelölni: "nem pasztőrözött tojástermékek - a rendeltetési helyen kezelendő - a feltörés napja és időpontja -";

10. a kezelés utáni további feldolgozás során biztosítani kell, hogy a tojástermékek ismételt szennyeződését kizárják; a folyékony vagy sűrített termékeket, amelyeknek nem végezték el a teremhőmérsékleten való tárolásra alkalmassá tevő stabilizálását, vagy egy erjesztési eljárás után porítani kell, vagy a fermentálási folyamat elvégzése után vagy azonnal olyan hőmérsékletre kell lehűteni, amely a 4 °C-ot nem haladja meg; a fagyasztásra szánt termékeket közvetlenül kezelés után le kell fagyasztani;

11. a tojástermékeket az ebben az irányelvben előírt hőmérsékleten kell tartani, amíg azokat más élelmiszerek előállítására fel nem használják;

12. engedélyezett üzemben nem végezhető a tojástermékek előállítása olyan alapanyagokból, amelyek nem alkalmasak élelmiszerek előállítására, ideértve a nem élelmiszer céljára történő felhasználást is.

VI. FEJEZET

VIZSGÁLATI ELŐÍRÁSOK

1. Mikrobiológiai követelmények

A tojástermékek minden egyes tételét kezelésük után a kezelést végző üzemben vett minta alapján mikrobiológiai ellenőrzéseknek kell alávetni annak biztosítására, hogy megfelelnek a következő feltételeknek:

a) szalmonella: nem lehet jelen a tojástermékek 25 grammjában vagy ml-ében;

b) további előírások:

- aerób mezofil baktériumok: M = 105/1 grammban vagy 1 ml-ben,

- enterobacteriaceae: M = 102/1 grammban vagy 1 ml-ben,

- staphylococcus: nem lehet jelen a tojástermékek 1 grammjában,

M = baktériumszámra vonatkozó határérték; az összminta eredménye nem megfelelő, ha a baktériumok száma egy vagy több mintánál az M határértéket elérik vagy meghaladják.

2. Egyéb követelmények

A tojástermékek minden egyes tételét a kezelést végző üzem által vett minta alapján ellenőrzésnek kell alávetni abból a célból, hogy biztosítsák az alábbi előírások teljesítését:

a) a válogatás nélküli tojástermékek 3-OH-vajsavtartalma a 10 mg/kg szárazanyagot nem haladhatja meg;

b) a tojásokkal és a tojástermékekkel a kezelés előtti higiénikus bánásmód biztosítására vonatkozóan az alábbiakat kell érvényesíteni:

- a tejsavtartalom nem haladhatja meg az 1000 mg/kg-ot a tojástermékek szárazanyag-tartalmában (ez csak kezeletlen termékre érvényes),

- a borostyánkősav-tartalom nem haladhatja meg a 25 mg/kg-ot a tojástermékek szárazanyag-tartalmában;

Erjesztett termékek esetében ezek az értékek azonban az erjesztés előtt regisztrált értékek;

c) a héjak, héjhártyák és más részecskék maradékai nem haladhatják meg a 100 mg-ot a tojástermék 1 kg-jában;

d) az 5. cikk (1) bekezdésében említett anyagok maradványainak mennyisége nem haladhatja meg az 5. cikk (4) bekezdésében említett határértéket.

3. A Bizottság a 14. cikkben megállapított eljárással összhangban 1991. december 31-ig meghatározza:

- a vizsgálati- és tesztmódszereket,

- a mintavételi terveket,

- a levételre kerülő minták számát,

- a vizsgálati tűréshatárokat.

E határozatok meghozataláig a tagállamok referenciamódszerként ismernek el valamennyi nemzetközileg elismert vizsgálati- és tesztmódszert.

VII. FEJEZET

EGÉSZSÉGÜGYI ELLENŐRZÉS ÉS FELÜGYELET A TERMELÉS SORÁN

1. Az üzemeket az illetékes hatóságok felügyelik.

Az illetékes hatóságok által ellátott felügyelet magában foglal minden olyan felügyeleti intézkedést, amelyet szükségesnek tekintenek annak biztosítására, hogy a tojástermékek gyártói betartsák ezen irányelv követelményeit és különösen az alábbiakat:

- a tojás származási helyére és a tojástermékek rendeltetési helyére, valamint a 4. cikk negyedik francia bekezdésében említett nyilvántartásokra vonatkozó vizsgálatok,

- a tojástermékek előállítására szánt tojás vizsgálata,

- a tojástermékek ellenőrzése az üzemből történő kiszállításkor,

- a helyiségek, a berendezések és a munkaeszközök tisztaságának és a személyzetre vonatkozó higiéniai előírások betartásának ellenőrzése,

- laboratóriumi vizsgálathoz szükséges minta levétele annak biztosítására, hogy a tojás és tojástermékek megfelelnek ezen irányelv követelményeinek; az ilyen vizsgálatok eredményeit írásban rögzíteni és közölni kell a tojástermék előállítójával.

2. Az illetékes hatóság kérésére a tojástermékek gyártóinak növelniük kell a 4. cikk első francia bekezdésében említett laboratóriumi vizsgálatok gyakoriságát, ha az azt a tojástermékek higiénikus előállítása érdekében szükségesnek tartja.

VIII. FEJEZET

A TOJÁSTERMÉKEK CSOMAGOLÁSA

1. A tojástermékeket a megfelelő higiéniai előírások betartásával kell csomagolni annak biztosítására, hogy ne szennyeződjenek.

A tartályoknak az összes higiéniai előírást teljesíteniük kell, ideértve az alábbiakat:

- nem változtathatják meg a tojástermékek érzékszervi tulajdonságait,

- nem vihetnek át a tojástermékekre az emberi egészségre káros anyagokat,

- megfelelően erősnek kell lenniük ahhoz, hogy biztosítsák a tojástermékek hatékony védelmét.

2. A tartályok tárolására szolgáló helyiségnek mentesnek kell lennie a portól és kártevőktől; az egyszeri használatra szolgáló tartályokhoz használt anyagot nem szabad a padozaton tárolni.

3. A tojástermékekhez használt tartályoknak a betöltésnél tisztáknak kell lenniük; az újbóli felhasználásra kerülő tartályokat a betöltés előtt ki kell tisztítani és fertőtleníteni, majd ki kell öblíteni.

4. A tartályokat higiénikus módon kell a munkahelyiségbe vinni, és haladéktalanul fel kell használni.

5. A tartályokat a betöltés után azonnal le kell zárni és a II. fejezet 1. pontjában említett raktárhelyiségekbe kell vinni.

6. A tojástermékekhez használt tartályokat szükség esetén más élelmiszerekhez is fel lehet használni, amennyiben azokat megtisztítják és fertőtlenítik annak érdekében, hogy a tojástermékek szennyeződését elkerüljék.

7. Azoknak a tartályoknak, amelyeket tojástermékek nagy mennyiségben történő szállítására használnak, higiéniai szempontból kifogástalannak kell lenniük, és különösen az alábbi követelményeknek kell megfelelniük:

- belső falaiknak és egyéb olyan részeiknek, amelyek a tojástermékekkel érintkezhetnek, olyan anyagból kell készülniük, amely sima, nem korrodálódó, könnyen mosható, tisztítható és fertőtleníthető, nem szabad semmilyen anyagot átadnia a tojástermékekbe olyan mennyiségben, amely veszélyezteti az emberi egészséget, megváltoztathatja a tojástermékek összetételét vagy károsíthatja érzékszervi tulajdonságait,

- olyan kiképzéssel kell rendelkezniük, hogy a tojásterméket teljesen el lehessen távolítani; amennyiben csapokkal vannak ellátva, azoknak könnyen levehetőnek, szétszedhetőnek, moshatónak, tisztíthatónak és fertőtleníthetőnek kell lenniük,

- rögtön használat után és ha szükséges, minden ismételt felhasználás előtt ki kell mosni, meg kell tisztítani, fertőtleníteni, és ki kell öblíteni,

- a betöltést követően, a szállítás alatt és a tojástermékek felhasználásáig kellően szorosan le kell zárni,

- csak tojástermékek szállítására szabad használni.

Mindazonáltal e fejezet rendelkezéseinek sérelme nélkül, az első alkalommal és ebben az esetben 1990. december 31-ig, a Bizottság a 14. cikkben meghatározott eljárással összhangban és olyan mértékben, hogy a tojástermékek és az egyéb érintett élelmiszerek ne szenvedhessenek ebből eredő károsodást, szükség szerint meghatározza azokat a sajátságos feltételeket, amelyeknek a tartályoknak meg kell felelniük ahhoz, hogy más élelmiszerek szállítására is használhatók legyenek, különösen azokat a feltételeket, amelyek

- a tartályok ismételt felhasználása előtti mosására, tisztítására és fertőtlenítésére,

- a szállítási körülményekre,

- és felhasználhatóságuk időtartamára vonatkoznak.

A második albekezdésben előírt határozatok hatálybaléptetéséig, de legkésőbb 1991. december 31-ig:

- a tojástermékeken kívüli egyéb élelmiszerek tartályainak az egyes tagállamok területén történő szállításra használatát engedélyező nemzeti jogszabályok, továbbá a tagállamok által ebben a tekintetben kötött kétoldalú egyezmények alkalmazandók a Szerződés általános rendelkezéseinek betartásával,

- azok a tagállamok, amelyek nemzeti jogszabályai ilyen értelmű felhatalmazást tartalmaznak, nem korlátozhatják és nem tilthatják meg az azonos felhatalmazással rendelkező más tagállamokból érkező szállítmányok belépését a területükre,

- azok a tagállamok, amelyek megtiltják a területükön más élelmiszerek szállítását a tojástermékek számára kialakított tartályokban, jogukban áll ugyanezen követelményeket támasztani a más tagállamokból érkező tojástermékek szállítására is.

IX. FEJEZET

TÁROLÁS

1. A tojástermékeket a II. fejezet 1. pontjában említett raktárhelyiségekben kell tárolni.

2. Azokat a tojástermékeket, amelyek esetében be kell tartani egy bizonyos tárolási hőmérsékletet, ezen a hőmérsékleten kell tartani. A tárolási hőmérsékletet folyamatosan fel kell jegyezni, és a hűtési sebességnek olyannak kell lennie, hogy a termék minél gyorsabban elérje a szükséges hőmérsékletet, a tartályokat úgy kell tárolni, hogy a levegő szabadon áramolhasson a tartályok körül.

3. A tárolásnál nem szabad túllépni az alábbi hőmérsékletet:

-mélyhűtött termékek: | -18 °C |

-fagyasztott termékek: | -12 °C |

-hűtött termékek: | +4 °C |

-dehidrált termékek (kivéve tojásfehérje): | +15 °C |

X. FEJEZET

SZÁLLÍTÁS

1. A tojástermékek szállítására szolgáló járműveknek és tartályoknak olyan kialakításúaknak és felszereltségűeknek kell lenniük, hogy az ezen irányelvben előírt hőmérséklet a szállítás egész tartama alatt folyamatosan biztosítható legyen.

2. A tojástermékeket úgy kell útnak indítani, hogy azok a szállítás alatt minden káros behatástól megfelelően védettek legyenek.

3. A szállítás folyamán be kell tartani a XI. fejezet 3. pontjában felsorolt hőmérsékleteket.

XI. FEJEZET

A TOJÁSTERMÉKEK JELÖLÉSE

1. A 79/112/EGK irányelv rendelkezéseinek sérelme nélkül, minden olyan tojástermék-szállítmányt, amely az üzemet elhagyja, címkével kell jelölni, amely az alábbi adatokat tartalmazza:

i. vagy:

- a felső részen nagybetűkkel a feladó ország írott betűjelét, azaz B/D/DK/EL/ESP/F/IRL/I/L/NL/P/UK, amelyet az üzem engedélyezési száma követ,

- az alsó részen a következő betűjelzések egyikét: CEE - EEC - EEG - EOK - EWG - EØF;

ii. vagy:

- a felső részen nyomtatott nagy betűkkel a feladó ország nevét,

- középen az üzem engedélyezési számát,

- az alsó részen a következő betűjelzések egyikét: CEE - EEC - EEG - EOK - EWG - EØF;

iii. azt a hőmérsékletet, amelyen a tojástermékeket tartani kell, valamint azt az időtartamot, ameddig ilyen módon a tartósítást biztosítani lehet.

A tartós és könnyen olvasható címkét jól láthatóan kell elhelyezni.

2. A szállítási okmányoknak különösen az alábbiakat kell tartalmazniuk:

a) a termék megjelölése és a származási faj megjelölése;

b) tételszám;

c) rendeltetési hely, valamint az első címzett neve és címe.

3. Ezeket az adatokat, valamint a fogyasztásra alkalmasság jelölését a rendeltetési ország hivatalos nyelvén vagy nyelvein kell feltüntetni.

[1] HL L 229., 1980.8.30., 11. o.

[2] HL L 364., 1986.12.23., 20. o.

[3] HL L 13., 1969.1.18., 13. o.

--------------------------------------------------

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 31989L0437 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:31989L0437&locale=hu A dokumentum konszolidált változatai magyar nyelven nem elérhetőek.

Tartalomjegyzék