Polgári jog I-IV. - régi Ptk. - Kommentár a gyakorlat számára, lezárva: 2012. május 15.
Kiadással kapcsolatos információk
2. kiadás
I.
Szerzők:
DR. BARANYAI JÁNOS (V. rész X. fejezet; VII. rész I. fejezet)
DR. BENEDEK KÁROLY (VII. rész XIII. fejezet)
DR. BÍRÓ GYÖRGY (V. rész VI. és XII. fejezet; VI. rész IV. fejezet)
DR. GELLÉRT GYÖRGY (VIII. rész I-II., VIII. és IX. fejezet a 28. pótlapig)
DR. HARMATHY ATTILA (V. rész VII. fejezet; VI. rész I. fejezet)
DR. KASZAINÉ DR. MEZEY KATALIN (V. rész III. fejezet)
DR. KAZAY LÁSZLÓ (V. rész XI. fejezet)
DR. KISFALUDI ANDRÁS (V. rész VIII. és XIV. fejezet)
DR. KOVÁCS LÁSZLÓ (III. rész I-II. fejezet; IV. rész VI. és VIII. fejezet)
DR. KÖLES TIBOR (V. rész IV., IX., XIII. fejezet; VI. rész III. és V. fejezet; VII. rész VIII., X. és XVI-XIX. fejezet) a 27. pótlapcsomagig
DR. KŐRÖS ANDRÁS (VII. rész V. fejezet)
DR. MURÁNYI KATALIN (VII. rész II-IV., VI. és VII. fejezet)
DR. PATASSY BENEDEK (VII. rész IX. és XI. fejezet); a 27. pótlaptól Dr. Osztovits András
DR. PETRIK FERENC (I. rész I-II. fejezet; II. rész I-II., IV-V., VIII., X/B. és XI. fejezet; V. rész V. fejezet; VII. rész XIV. fejezet)
DR. SÁRKÖZY TAMÁS (IV. rész I-V. és VII. fejezet)
DR. SŐTH LÁSZLÓNÉ (VIII. rész III-VI. és VIII. fejezet; IX. rész; a 28. pótlaptól a VIII. rész I-II., VIII. és IX. fejezet)
DR. SZENTIVÁNYI IVÁN (VII. rész XII. fejezet)
DR. TAKÁTS PÉTER (VII. rész XIII. fejezet, a 22. pótlaptól)
DR. VEZEKÉNYI URSULA (II. rész VI/A-VI/C. fejezet)
DR. VÉKÁS LAJOS (V. rész I-II. fejezet)
DR. VÖLGYESI LÁSZLÓNÉ (III. rész III-V. fejezet)
DR. WELLMANN GYÖRGY (II. rész III., VI-VII., IX., X/A. fejezet; VI. rész II. fejezet; VII. rész XV. fejezet)
DR. ZLINSZKY JÁNOS (I. rész bevezető)
Szerkesztő:
DR. PETRIK FERENC
A 30. pótlapcsomag lezárva: 2012. május 15.
Copyright
© Dr. Baranyai János, 2012
© Dr. Benedek Károly , 2009
© Dr. Bíró György, 2012
© Dr. Gellért György, 2012
© Dr. Harmathy Attila, 2012
© Dr. Kaszainé dr. Mezey Katalin, 2012
© Dr. Kazay László, 2012
© Dr. Kisfaludi András, 2012
© Dr. Kovács László, 2012
© Dr. Köles Tibor, 2012
© Dr. Kőrös András, 2012
© Dr. Murányi Katalin, 2012
© Dr. Osztovits András, 2012
© Dr. Patassy Benedek, 2012
© Dr. Petrik Ferenc, 2012
© Dr. Sárközy Tamás, 2012
© Dr. Sőth Lászlóné, 2012
© Dr. Szentiványi Iván, 2012
© Dr. Takáts Péter, 2012
© Dr. Vezekényi Ursula, 2012
© Dr. Vékás Lajos, 2012
© Dr. Völgyesi Lászlóné, 2012
© Dr. Wellmann György, 2012
© Dr. Zlinszky János, 2012
Budapest, 2012
A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest kiadása
Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezető igazgatója
ISBN 963 9203 96 3
A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel - elektronikus, fényképészeti úton vagy módon - a kiadó engedélye nélkül közölni.
Felelős szerkesztő: Dr. Gábor Zsolt
Műszaki szerkesztő: Harkai Éva
Szedés: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.
Rövidítések
| Áe. | az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény |
| áf. | állásfoglalás |
| Áht. | az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény |
| BDT | Bírósági Döntések Tára |
| BH | Bírósági Határozatok |
| Bit. | a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény |
| Btk. | a Büntető Törvénykönyvről szóló 1979. évi IV. törvény |
| Civ. tv. vagy Ectv. | az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról és a civil szervezetekről szóló 2011. évi CLXXV. törvény |
| Cny. tv. | a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és ezzel összefüggő eljárási rendelkezésekről |
| Csjt. | a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény |
| Csjt. | Családjogi törvény magyarázata (szerk.: Petrik Ferenc), KJK 1987. Magyarázat |
| Ctv. vagy Ctv. I. | a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. tv. |
| Ctv. II. | a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény |
| Ectv. vagy Civ. tv. | az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról és a civil szervezetekről szóló 2011. évi CLXXV. törvény |
| GK | Gazdasági Kollégium (Legfelsőbb Bíróság) |
| Gt. | a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény |
| Gyvt. | a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. |
| Grosschmid | Grosschmid (Zsögöd) Béni: Fejezetek kötelmi jogunk köréből, I–II. Athenaeum, 1900. |
| Hiv. gy. vagy: EBH | a Legfelsőbb Bíróság határozatainak hivatalos gyűjteménye |
| Inyt. | Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény |
| Iny. vr. | Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtására kiadott 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet |
| It. | az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény |
| Ket. | a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény |
| KGD | Közigazgatási Gazdasági Döntvénytár, Unió |
| KK | Közigazgatási Kollégium (Legfelsőbb Bíróság) |
| LB | Legfelsőbb Bíróság |
| Legf. Ü. | Legfőbb Ügyészség |
| Ltv. | a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény |
| Kártérítési jog | A kártérítési jog; A gyakorló jogász kézikönyve 5. (szerk: Petrik Ferenc), KJK Bp. 1991. |
| Kolosváry | Kolosváry Bálint: A magyar magánjog tankönyve, Grill 1911. |
| MJ | Magyar Jog |
| Nmjt. | a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. sz. törvényerejű rendelet |
| Nv t v. | a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény |
| Pe. | Polgári eljárásjog, Kommentár a gyakorlat számára, HVG ORAC, |
| Kommentár | 1997. (szerk.: Petrik Ferenc) |
| PED | Polgári elvi döntés |
| PJ E | Polgári jogegységi határozat |
| PK | Polgári Kollégium (Legfelsőbb Bíróság) |
| Pp. | a Polgári perrendtartásról szóló és többször módosított 1952. évi III. törvény |
| Ppé. | a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1952. évi 22. sz. törvényerejű rendelet |
| Ppék. | a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény hatálybaléptetése folytán szükséges rendelkezések tárgyában alkotott 105/1952. (XII. 28.) MT sz. rendelet |
| Pp. Magyarázat | a Polgári perrendtartás magyarázata (szerk.: Szilbereky Jenő–Gellért György), KJK 1967. |
| Ppn. | a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló 1954. évi VI. törvény |
| II. Ppn. | a Polgári perrendtartás egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 1957. évi VIII. törvény |
| Ptk. vagy Tv. | a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény |
| Ptké. | A Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet |
| Ptké. II. | A Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló évi 2. sz. törvényerejű rendelet |
| Ptk. Magyarázat 1992. | A Polgári Törvénykönyv Magyarázata (szerk.: 1992. Gellért György) KJK |
| Ptk. Magyarázat 1995. | A Polgári Törvénykönyv Magyarázata (szerk.: 1995. Gellért György) KJK 1995. |
| St v. | a sportról szóló 2004. évi I. törvény |
| Szerződések | A szerződések joga; A gyakorló jogász kézikönyve 8. joga (szerk.: Petrik Ferenc), KJK Bp. 1993. |
| Szjt. | a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény |
| Szladits | Szladits Károly: Magyar Magánjog. Kötelmi jog. Általános rész, Grill 1941. |
| Szt. | a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény |
| Sztv. I. | a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény |
| Sztv. II. | az új szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. törvény |
| Sztv. III. | a szövetkezetekről szóló 2006. évi IX. tv. |
| Táh. | a társasházról szóló 2003. évi CXXXIII. tv. |
| Tpt. | a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény |
| Tf. | a termékfelelősségről szóló 1993. évi X. tv. |
| Üsz. | a Magyar Köztársaság Ügyészségről szóló 1972. évi V. sz. törvény |
| Világhy–Eörsi | Világhy MiklósEörsi Gyula: Magyar Polgári Jog (Tankönyvkiadó, 1965.) |
| Vht. | a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény |
| Vt. | a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény |
| Vtv. | az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény |
| Vár. | a váltójogi szabályok közzétételéről szóló 1/1965. (I. 24.) IM rend. |
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
I. A törvény célja
1. A törvény célja és értelmezése
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény megalkotásakor az ún. szocialista tervgazdálkodás és az állami-társadalmi tulajdon dominanciája határozta meg a vagyoni viszonyokat. Ennek ellenére a kódex szerencsésen megőrizte a magyar magánjogi hagyományokat, elsősorban a Magánjogi Törvénykönyv javaslatának szerkezetét, s a bírói gyakorlatban meghonosodott tételeit, továbbá a közel egy évszázados, magas színvonalú polgári jogi irodalomban kialakított elveket és gyakorlati megoldásokat. A kódex értékeit alapvetően nem rontották le azok a rendelkezések, amelyek szükségszerűen együttjártak a korabeli politikai közgazdasági dogmákkal és frazeológiával.
Az 1977. évi IV. törvény jórészt megszabadította a kódexet az áruviszonyoktól idegen rendelkezésektől, számos új jogintézményt honosított meg (illetőleg visszahonosított). Különösen jelentősek voltak a novellának a jogi személyek relatív jogképességére, az állami vállalat kvázi tulajdonosi pozíciójára vonatkozó rendelkezései, a személyhez fűződő jogok körében az általános védelmi szabály és több különös tényállás beiktatása, az osztott tulajdon meghonosítása, s ezzel is összefüggésben a ráépítés és a társasház szabályainak korszerűsítése. Korszerű jogi felfogást fejezett ki az érvénytelenség-semmisség új felfogásban történő szabályozása, a tervszerződés és szerződési alapfeltételek megszüntetése, valamint az új gazdasági társaságokra (polgári jogi társaságokra) vonatkozó jellegadó szabályozás. Ez a törvény sem léphette át azonban a rendszer korlátait. Erre csak 1991-ben kerülhetett sor (1991. évi XIV. törvény).
1.1 A törvény személyi hatálya
A Ptk. 1. §-a a szabályozás tárgyát és a törvény célját határozza meg - ma már korszerűtlenül. Az 1. § (1) bekezdéséből ma is igaz: a Polgári Törvénykönyv a személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza. A törvény személyeken mind a magánszemélyeket, mind a jogi személyeket érti. Magánszemélyeken és jogi személyeken kívül a polgári jogviszony alanya csak az lehet, akit erre a törvény külön feljogosít. Ilyen jogalany ma a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely a Gt. rendelkezésének megfelelően polgári jogi jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat.
A 2011. évi CCI. törvény módosította - többek között - a Ptk. 1. §-át, s a jogviszony alanyai körébe bekerültek a civil szervezetek.
1.2 A szabályozás tárgya
A polgári jog azoknak a jogviszonyoknak összessége, amelyek az autonóm, mellérendelt személyek vagyoni és személyi viszonyait rendezik, úgy, hogy a törvény a kötelezettségek teljesítését vagyoni egyenértéket kifejező joghátrány kilátásba helyezésével kényszeríti ki.
Ehhez képest nem a polgári jogba tartoznak azok a jogviszonyok, amelyben a személyek alá- és fölérendeltségi kapcsolatban állnak (ilyenek a közigazgatási jogviszonyok), s azok a viszonyok sem, ahol a jogszabály rendelte magatartás kikényszerítése jellemzően represszív szankciókkal történik.
A Polgári Törvénykönyv az áruviszonyok egységes kódexe. Egyes jogirodalmi törekvések ellenére megőrizte ezt a jellegét, s nem vált ki a kódexből a gazdasági jogalanyokra vonatkozó szabályozás. A kódex egységessége s "anya-jog" jellege - nem teszi feleslegessé, hogy számos - a polgári jogba tartozó - témát külön törvény szabályozzon. Ilyen törvényünk a gazdasági társaságokról, a találmányokról és a szabadalmi oltalomról, a szerzői jogról, a termő földről, a társasházakról, a lakásbérletről stb. szóló jogszabály.
1.3 Személyhez fűződő jogok
A Polgári Törvénykönyv nem csupán az árugazdaság vagyoni viszonyait szabályozza. A polgári jog magában foglalja a személyek személyhez fűződő jogait és kötelességeit.
A személyi viszonyoknak két csoportja van: (1) a személyiséghez tapadó értékminőség védelmét szolgáló személyiségi jogok, (2) a személyek szellemi produktumaival (iparjogvédelem, szerzői jogi védelem) összefüggő szabályozás.
A polgári joghoz való kötődés elsősorban a (2) szerinti jogcsoport esetében nyilvánvaló. Az (1) alatti személyiségi jogok jogágbeli elhelyezése vitatott.
A közkeletű meghatározás szerint "ezek a személyi viszonyok rendszerint maguk is vagyoni viszonyokhoz kapcsolódnak, vagy ha közvetlenül nem is függenek vagyoni viszonyoktól, következményeikben vagyoni jellegűek vagy legalábbis vagyoni szankciókkal illethetők." Ez a nézet általánosan elfogadott. Álláspontom szerint azonban, a személyhez fűződő jogokat nem szükséges erőszakoltan vagyoni jellegűvé minősíteni, csak azért, hogy megmagyarázhassuk e jogok polgári jogba tartozását. Önmagában az, hogy a személyhez fűződő jogok megsértése vagyoni szankcióval is járhat, nem meggyőző érv, hiszen számos más jogág él a vagyoni szankció - sőt, nem represszív jellegű vagyoni szankció - alkalmazásával (közjogi sérelem esetén is járhat kártalanítás stb.). Ugyanakkor jelentősek a személyhez fűződő jogok megsértése esetén alkalmazható olyan jogkövetkezmények, amelyeknek a vagyoni jellege egyáltalán nincs (elégtételadás, a jogsértés bírósági megállapítása, jogsértéssel előállott dolog megsemmisítése, helyreigazítás a sajtóban stb.).
Az európai jogfejlődés sem egységes abban, hogy a Polgári Törvénykönyvek a jogviszonyok milyen széles körére terjedtek ki. A Magyarországi Magánjogi Törvénykönyv tervezetei (így az 1880-as évek tervezetei, majd a törvénykönyv 1990. évi tervezete) az alanyi jogok körébe felvette a személyiségi jogokat, és az általános kártérítési kötelezettséget kiterjesztette a nem vagyoni károkra. A korabeli magánjogi törvények jelentős része ebben az időben megelégedett a személyiségi jogok büntetőjogi védelmével, s a személyiségi jogokat nem vette fel az alanyi jogok körébe.
A magyar jogfejlődés viszont a XIX. század végétől a polgári jog (magánjog) három főrészének a személyjogot, a családjogot és a vagyonjogot tartotta. A polgári jognak ez a hármas tagozódása a Családjogi törvény megalkotásáig fennmaradt, s ekkor (1952-ben) a megszülető törvénnyel nyerte el a családjog önálló jogági jellegét. A házasságra és a családi kapcsolatokra vonatkozó - külön törvénnyel történő - szabályozás véleményem szerint indokolt volt, a jogviszony számos jellegzetessége, a közjogi elemek jelenléte az önállósodást indokolttá tette.
A személyhez fűződő jogok kétségtelenül több szállal kötődnek a polgári joghoz. A személyiségi jogok - e jogok kialakulásakor - a személyt mint tulajdonost védték. A gazdasági személyiségvédelem elsősorban a tulajdonosi pozíciók között hiányzó erőegyensúlyt volt hivatott helyreállítani. Így a XIX. század végén a nevesített jogok (a névhez, a képmáshoz való jog) esetében is kimutatható az anyagi viszonyokhoz való kötődés.
A személyhez fűződő jogoknak a polgári fejlődés nyomán - önálló alanyi jogként való - megfogalmazása főként a kártérítési felelősség gyakorlata nyomán kimunkált tételekből - azok meghaladásával - alakult ki. Hasonlóan erős volt a tulajdonhoz való kötődésük a jogviszony szerkezetére tekintettel. Az abszolút hatású és negatív jellegű szerkezet is a dologi jogviszonnyal rokonítja a személyiségi jogokat.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Jogkódex
Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása
A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges
Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!