1100/1997. (IX. 30.) Korm. határozat

szerzői jogi jogszabályaink átfogó felülvizsgálatáról

1. Előterjesztést kell készíteni az új szerzői jogi szabályozásról.

2. Az új szabályozás kialakítása során érvényesíteni kell a következő elveket és követelményeket:

a) Fenn kell tartani szerzői jogi szabályozásunknak a már vállalt nemzetközi kötelezettségekkel való összhangját. Az Európai Közösség szerzői jogi irányelveiben előírtakkal célszerű teljes mértékben összeegyeztetni hazai jogszabályainkat. Meg kell teremteni a Szellemi Világtulajdon Világszervezete keretében létrejött Szerzői Jogi Szerződés, valamint az előadásokról és a hangfelvételekről szóló Szerződés Magyarország részéről történő megerősítésének belső jogi feltételeit.

b) Hosszabb távon is megfelelő választ kell adni azokra a kihívásokra, amelyeket a technikai fejlődés támaszt - elsősorban a digitális technika és a távközlés korszerű módszereinek terjedése folytán - a szerzői joggal szemben.

c) A jelentősen megváltozott hazai gazdasági és társadalmi helyzethez kell igazítani a szabályozást annak érdekében, hogy az egyensúlyt teremtsen és tartson fenn a szerzők és más jogosultak, valamint a felhasználók és a széles közönség érdekei között, biztosítva az oktatás, a művelődés, a tudományos kutatás és a szabad információhoz jutás szempontjainak megfelelő érvényesülését is. Meg kell őrizni a szerzői jognak a szellemi alkotás ösztönzésében, illetve a nemzeti és az egyetemes kultúra értékeinek megóvásában betöltött szerepét. Mindezek érdekében az új szabályozást világos elvi és elméleti alapokról indulva, de a gyakorlatiasság, a működőképesség és a hatékonyság szempontjainak elsőbbséget adva célszerű kialakítani, számot vetve a szerzői jognak a gazdaságban, a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban betöltött - egyre növekvő - szerepével.

d) Gondoskodni kell a szerzői jog megfelelő és minél szélesebb körű érvényesüléséről, az egyedileg nem gyakorolható szerzői és szomszédos jogok közös kezelésének fenntartásával, illetve megerősítésével, valamint a jogsértésekkel szembeni fellépés hatékonyságának fokozásával.

3. A szerzői jog alapvető kérdéseinek szabályozásakor a következőket kell figyelembe venni:

a) A szerzői jogi védelem tárgyai nem lehetnek ötletek, elgondolások, eljárások, működési módszerek vagy matematikai műveletek. A folklór kifejeződései nem részesülhetnek szerzői jogi védelemben. Fenn kell tartani a számítógépi programok írásműként való védelmét; a számítógépi program esetében sem lehet más kritériuma az eredetiségnek, mint az, hogy az a szerző saját szellemi alkotása-e. Gyűjteményes műként védelemben részesülhet olyan összeállítás is, amelynek részei nem állnak szerzői jogi védelem alatt, sőt, nem is számítanak alkotásnak. A szerzői jogi védelem feltétele a gyűjtemény, az adattár tartalmának egyéni, eredeti összeválogatása vagy elrendezése, szerkesztése. Az adattárakra mint gyűjteményes művekre vonatkozó szerzői jogi védelem ne terjedjen ki a tartalmukat képező adatokra, információkra.

b) Nem indokolt változtatni azon az alapelven, hogy szerző, vagyis a mű megalkotója, csak természetes személy lehet. Felül kell viszont vizsgálni a szerzői jog eredeti vagy származékos jogosultjára vonatkozó szabályozást. A más által szervezett, illetve irányított nagy alkotócsoportokban technikai eszközök kiterjedt alkalmazásával létrehozott egyes műtípusok esetében - a törvény erejénél fogva bekövetkező vagy a szerződésekre vonatkozó vélelmekhez kötődő jogátszállás alapján - az a személy (szervezet) gyakorolhassa a szerzői jogot, akinek (amelynek) kezdeményezésére és irányításával azokat megalkották. A munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott művek esetében - megfelelő korlátozásokkal és feltételekkel - a szerzői vagyoni jogok jogosultjának a munkáltatót kell megtenni.

c) Részletesebben kell szabályozni, hogy a szerző milyen okból és feltételekkel vonhatja vissza a mű nyilvánosságra hozatalához adott engedélyét, illetve tilthatja meg a már nyilvánosságra hozott művének további felhasználását.

d) A szerzők vagyoni jogainak élők közötti átruházását a törvény kifejezetten zárja ki; e jogok csak kizárólagos vagy nem kizárólagos felhasználási engedélyekkel legyenek gyakorolhatóak. Bizonyos műtípusok és egyes jogviszonyok esetében azonban a szabályozás - megfelelő garanciák biztosításával - adjon módot a szerzői vagyoni jogok átruházására.

e) A mű többszörözéséhez, illetve annak engedélyezéséhez való jogot a többszörözés fogalmának bővítésével indokolt kiterjeszteni. Egyértelművé kell tenni, hogy a mű többszörözésének számít az időleges elektronikus tárolás és a számítógépes hálózaton átvitt művek anyagi formában való előállítása is. A tömeges magáncélú másolásra figyelemmel megállapított díjigény alapját ki kell terjeszteni az elektronikus másolást lehetővé tevő készülékekre, illetve az üzletszerűen másolással foglalkozók ebből származó bevételére. A reprográfiai jogdíjból arányosan részesedniük kell a könyvkiadóknak és zeneműkiadóknak is. A magáncélú másolás után járó valamennyi jogdíj megállapítását, beszedését és felosztását közös jogkezelő szervezetre kell bízni a jövőben is.

f) A szerző javára minden műtípusra kiterjedő kizárólagos jogot kell megállapítani a műnek és többszörözött példányainak a terjesztésére. Terjesztésnek minősül a mű eredeti példányának és másolatainak (többszörözött példányainak) a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele. Rendelkezni kell a terjesztési jog kimerüléséről: a szerző nem tilthatja meg olyan műpéldányok terjesztését, amelyeket eladással vagy a tulajdonjog más módon történő átruházásával maga hozott forgalomba, vagy amelyeket a hozzájárulásával hoztak forgalomba belföldön.

g) A szerzőknek díjazásban kell részesülniük legalább a műpéldánynak a nyilvánosság számára történő haszonkölcsönbe adása után, valamint a hangfelvételekben foglalt művek, a filmalkotások és a számítógépi programok példányainak mind a nyilvánosság számára, mind a magánforgalomban történő haszonkölcsönbe adása esetében. A díj megfizetése alól egyes intézmények mentesíthetők.

h) Felül kell vizsgálni a nyilvánosság számára történő közlés különböző módjainak jogi megítélését; a Szellemi Tulajdon Világszervezetében elfogadott Szerzői Jogi Szerződés 8. Cikkének megfelelően pedig a szerző kizárólagos jogának ki kell terjednie a nyilvánosság számára történő közlésnek arra az esetére is, amikor a nyilvánosság számára oly módon biztosítják a műhöz való hozzáférést, hogy annak tagjai egyedileg dönthetnek az átvitel idejéről és helyéről.

i) Felül kell vizsgálni a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvénynek a szerzői jogi szempontból kifogásolható rendelkezéseit.

j) Be kell vezetni a 93/83/EGK irányelv 11. Cikkében szabályozott egyeztetési eljárást, hogy a vezetékes továbbközvetítéshez szükséges engedély megadását a jogosultak indokolatlanul ne tagadhassák meg, és ne tehessék függővé egyoldalú, tisztességtelen feltételek elfogadásától sem.

k) Nemzetközi kötelezettségeinkre figyelemmel felül kell vizsgálni az 1994. évi VII. törvénynek a szerzői és a szomszédos jogok védelmi idejének felemeléséhez fűzött átmeneti rendelkezéseit.

l) A szerzői és a szomszédos jogoknak csak azok a korlátjai tarthatók fenn, amelyek a különleges esetek körében maradnak, amelyek nem sérelmesek a mű rendes felhasználására, továbbá amelyek indokolatlanul nem érintik hátrányosan a szerző, illetve a szomszédos jogi jogosultak törvényes érdekeit.

m) Megfelelő garanciák mellett lehetővé kell tenni, hogy a szerző jövőben megalkotandó művére vagy egyes ilyen műveire is felhasználási engedélyt adjon. A felhasználási szerződések időtartamát általában nem indokolt korlátozni; a szabályozásnak abból kell kiindulnia, hogy felhasználási szerződés köthető határozott és határozatlan időtartamra is. Az előadóművészi teljesítmények felhasználására irányuló szerződésekről - szükség szerint - sajátos szabályokat kell alkotni.

n) Az előadóművészeknek a többszörözésre és a terjesztésre kizárólagos jogot kell biztosítani. A nyilvánosság számára történő közlésnek a h) pontban említett fajtájára szintén kizárólagos jogot kell adni az előadóművészeknek, valamint a hangfelvételek előállítóinak is. Emellett be kell vezetni az ún. közvetett nyilvános előadások alapján fennálló díjigényt.

o) A közös jogkezelés szabályain nem indokolt változtatni. Törvényben kell meghatározni azokat az eseteket, amikor a szerzői vagy a szomszédos jogi jogosultság csak közös jogkezeléssel érvényesíthető. Az új törvényi szabályozás részévé kell tenni a szerzői és a szomszédos jogok közös kezelésének általános szabályait.

p) A nemzetközi jogfejlődésre, a hazai jogalkalmazási tapasztalatokra és a technika új vívmányaira figyelemmel meg kell vizsgálni a szerzői és a szomszédos jogok büntetőjogi védelmére vonatkozó szabályozás korszerűsítésének és kiterjesztésének szükségességét.

r) Meg kell szüntetni a szerzői jogi szabályozás indokolatlan többszintűségét; hatályon kívül kell helyezni a túlzottan részletes és idejüket múlt rendelkezéseket.

s) A kodifikáció során elsősorban arra kell törekedni, hogy a szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény átfogó módosítása készüljön el. Ha az előző pontokban megállapított szabályozási követelmények teljesítése azonban ekképpen nem lehetséges, új szerzői jogi törvény alkotására vonatkozó előterjesztést kell benyújtani.

4. Az új szerzői jogi szabályozás kialakítására kodifikációs bizottságot kell létrehozni szerzői jogi szakértőkből, valamint az érintett minisztériumok és országos hatáskörű szervek, a bíróságok, a közös jogkezelő szervezetek, továbbá a jogosultak és a felhasználók érdek-képviseleti szervezeteinek képviselőiből.

5. Előterjesztést kell készíteni az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló 1961. évi Római Egyezmény törvénnyel történő kihirdetéséről.

6.[2]

7. Előterjesztést kell készíteni a Szellemi Tulajdon Világszervezete Szerzői Jogi Szerződésének, valamint az előadásokról és a hangfelvételekről szóló Szerződésének megerősítéséről.