BH 2016.5.119 A végrehajtás elrendelésétől annak befejezéséig az adós jogainak a végrehajtást kérővel szembeni megóvásának speciális eszköze a végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti per. A végrehajtás folytatása alatt rendelkezésre álló speciális jogvédelmi lehetőségre tekintettel megállapítási kereset a Pp. 123. §-ában előírt egyik konjunktív feltétel, a jogvédelem szükségességének hiánya miatt nem indítható [1952. évi III. tv. (Pp.) 123. §, 367. §, 1994. évi LIII. tv. (Vht.) 41. § (1) bek.].

[1] A felperes 2004. december 21-én két tanú előtt, ügyvéd által is ellenjegyzett okiratba, majd 2005. január 13-án közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozatot írt alá: elismerte, hogy kölcsön jogcímén 11 millió forinttal és járulékaival tartozik az alperesnek, amelyet legkésőbb 2005. március 31-ig visszafizet a részére. Az alperes 2010. március 12-i kérelmére a bíróság 2010. március 18-án végrehajtási záradékkal látta el a közjegyzői okiratot. A felperes 2013. április 12-én közjegyzői okiratba foglaltan visszavonta a tartozáselismerő nyilatkozatát.

[2] A felperes - 2013. szeptember 29-én előterjesztett - keresetében annak megállapítását kérte, hogy a végrehajtandó követelés a tartozáselismerő nyilatkozat visszavonása következtében megszűnt. Álláspontja szerint választhat a végrehajtás megszüntetésére irányuló per és a végrehajtandó követelés megszűnésének megállapítása iránti per megindítása között, attól függően, hogy melyik jogi eszköz szolgálja hatékonyabban jogainak védelmét.

[3] Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Előadta, hogy egy korábbi végrehajtás megszüntetése iránti perben a bíróság jogerős ítéletével elutasította a felperes keresetét, a jogerős ítéletet a Kúria ítéletével hatályában fenntartotta. Álláspontja szerint a felperes nem vonhatta vissza egyoldalúan a tartozáselismerő nyilatkozatot, a visszavonás nem érinti a követelés fennállását és annak végrehajtását.

[4] Az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította a keresetet, a felperes fellebbezését elbíráló másodfokú bíróság pedig - helyes ténybeli és jogi indokai alapján - helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét.

[5] A bíróságok azzal indokolták ítéletüket, hogy a felperes nem indíthat megállapítási pert arra tekintettel, hogy a megállapítási perben hozott ítélettel mint okirattal valószínűsítse: a végrehajtandó követelés a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 41. § (1) bekezdése szerint megszűnt. Az adott esetben hiányzik a megállapítási kereset indításának egyik feltétele: a jogvédelem szükségessége, mert a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvására a végrehajtás megszüntetése iránti per szolgál.

[6] A jogerős ítélet ellen - hatályon kívül helyezése, elsődlegesen a keresetnek helyt adó határozat meghozatala, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítása végett - a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet.

[7] Érvelése szerint a perben eljárt bíróságok megszorító módon értelmezték a Pp. 123. §-án alapuló megállapítási kereset egyik feltételét, a jogvédelem szükségességét; a másik feltételét, a teljesítés követelésének kizártságát pedig tévesen.

[8] A Pp. 123. §-a szerinti "teljesítés követelése" fordulat a marasztalási kereset lehetőségének esetén zárja ki a megállapítási kereset indítását, a végrehajtás megszüntetése iránti kereset viszont nem marasztalási, hanem jogalakítási kereset. A megállapítási kereset előterjesztésének helye van akkor, ha a felperes a jogainak megóvása érdekében egyébként jogalakítási keresetet is előterjeszthetne, hiszen a Pp. 123. §-a nem tartalmazza a jogalakítási keresetet, mint a megállapítási kereset előterjesztését kizáró feltételt. Ezzel összefüggésben hivatkozott a BH 2007.154. számon közzétett eseti döntésben foglaltakra.

[9] További érvelése szerint a bíróság "csak a jogalkotó által kifejezetten szabályozott mértékben" vonhatja el a felperesnek azt a jogát, hogy választhasson a rendelkezésére álló jogérvényesítési lehetőségek közül; az adott esetben jogszabály kizáró rendelkezésének hiányában joga volt ahhoz, hogy megállapítási pert indítson.

[10] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.

[11] A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta és csupán a felülvizsgálati kérelembe foglalt érvelés kapcsán mutat rá az alábbiakra.

[12] A kereset tartalma a felperes határozott kérelme arra vonatkozóan, hogy milyen jogvédelmet kíván a bíróságtól; eszerint szokás különbséget tenni a kereset különböző fajtái: a marasztalási, a megállapítási és a jogalakítási (konstitutív) kereset között.

[13] Marasztalásra irányul a kereset akkor, ha a felperes azzal a kérelemmel fordul a bírósághoz, hogy az alperest valamilyen szolgáltatásra, valaminek a tevésére, tűrésére vagy valamiért helytállásra kötelezze.

A megállapításra irányuló keresetben a felperes valamely jog vagy jogviszony fennállásának (pozitív megállapítási kereset) vagy fenn nem állásának (negatív megállapítási kereset) a megállapítását kéri a bíróságtól.

[14] A jogalakítási kereset a felek között jogviszony létrehozására (pl. előszerződés alapján a szerződés létrehozására), megszüntetésére (pl. házasság felbontása, közös tulajdon megszüntetése), vagy módosítására (pl. a szerződés módosítása a körülmények változása miatt) irányul. A jogalakítási keresetnek a jogviszonyra gyakorolt hatásával magyarázható az, hogy jogalakítás iránt csak akkor indítható kereset, ha azt a törvény vagy más jogszabály kifejezetten megengedi.

[15] A Pp. 123. §-a szerint megállapításra irányuló "egyéb" keresetnek akkor van helye, ha a kért megállapítás egyrészt a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges, másrészt a felperes a jogviszony természeténél fogva vagy a kötelezettség lejártának hiányában vagy valamely más okból teljesítést nem követelhet. Az idézett rendelkezés szövegezéséből kitűnően a megállapítási kereset indításának feltételei konjunktívak, tehát bármelyik hiányzik, nem indítható megállapítási kereset.

[16] Az adott esetben a felperes a jogviszony természeténél fogva valóban nem követelhet teljesítést, azonban a Pp. 123. §-ának megfelelő megállapítási kereset előterjesztésének akadályát a jogvédelem szükségességének mint perindítási feltételnek a hiánya jelenti.

[17] A megállapításra irányuló keresetben a felperes valamely jog vagy jogviszony fennállásának vagy "fenn nem állásának" a megállapítását kérheti, amelyből kiindulva elvben negatív megállapítási kereset indítható a végrehajtás joga hiányának a megállapítása iránt is. A végrehajtás elrendelését megelőzően végrehajtás-megszüntetési keresetnek nincs helye, ezért ebben az időszakban szükséges lehet az adós (kötelezett) számára, hogy jogvédelmét negatív megállapítási kereset indításával biztosítsa. A végrehajtás elrendelését követően azonban - mindaddig, amíg a végrehajtás folyamatban van - az adós (kötelezett) speciális jogvédelmi eszközként a végrehajtás-megszüntetési per megindítását veheti igénybe. E lehetőség miatt ekkor már hiányzik a negatív megállapításhoz fűződő érdek, éppen úgy, mint ahogyan hiányzik a pozitív megállapítási érdek akkor, ha van mód teljesítési (marasztalási) per indítására. Mindaddig, amíg a felperesnek lehetősége (jogosultsága) van a végrehajtás megszüntetése iránti per indítására, jogvédelme érdekében nem szükséges a megállapítás iránti keresetindítás, akkor indokolt az "egyéb" megállapítási kereset előterjesztése, ha a jogvédelem másként nem érhető el.