T/15710. számú törvényjavaslat indokolással - a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról

2021. évi IX. törvény a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok kiemelkedő társadalmi értékteremtő szerepének, magánjogi szereplőként a mindenkori kormányzattól való függetlenségének, valamint az általuk ellátott közfeladat és megvalósított célok Magyarországra és a jövő nemzedékére gyakorolt jelentőségének elismerése és biztosítása érdekében, hangsúlyozva, hogy a társadalmi értékteremtő szerep hatékony megvalósítása e szervezetek jogbiztonság elvén alapuló hosszú távú jogi stabilitását igényli, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

CÉLOK ÉS ALAPELVEK

1. §

(1) Az állam elismeri a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok társadalmi értékteremtő szerepét, és támogatja a közfeladat ellátásukat és céljaik megvalósítását.

(2) Az állam az (1) bekezdésben foglaltak érvényre juttatása érdekében védi a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, mint sajátos magánjogi jogalanyok jogintézményét és magánjogi autonómiáját, és biztosítja a működésükhöz szükséges jogszabályi környezet, ideértve azok szervezeti, vagyoni és működési függetlenségét.

(3) Közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrehozása során az alapító, illetve a csatlakozó biztosítja a közfeladat ellátásához szükséges vagyonelemeket és finanszírozási eszközöket.

(4) Magyarország mindenkori költségvetésének tervezésekor előresorolt tényező a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok vagyonkezelés útján történő, illetve a közfeladat ellátásához közvetlenül szükséges finanszírozási feltételeinek a biztosítása.

II. Fejezet

ALAPÍTVÁNYI RENDELKEZÉSEK

1. Általános rendelkezések

2. §

(1) E törvény hatálya a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra terjed ki.

(2) A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványra e törvény eltérő rendelkezése hiányában a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) alapítványra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(3) Ha jogszabály e törvény hatályba lépését követően az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdésében meghatározott tárgykört érint - ideértve azt is, ha az ellátott közfeladatra vonatkozó részletszabály a közfeladat lényeges tartalmával függ össze -, akkor a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vonatkozásában azt csak akkor lehet alkalmazni, ha azt e törvény - sarkalatos rendelkezéssel - elrendeli.

2. Közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány létesítése

3. §

(1) A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrejöttéhez az szükséges, hogy

a) e törvény az 1. mellékletben előzetesen a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá minősítse,

b) az alapító, illetve a csatlakozó a vagyon kezelése és az ebből származó jövedelemnek az alapító okiratban megjelölt közérdekű célok, illetve közfeladatok megvalósítása, valamint a kedvezményezettként megjelölt személy, illetve személyek javára történő vagyoni juttatás céljából vagyont rendeljen (a továbbiakban: alapítói vagyonrendelés) és

c) a bíróság közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványként nyilvántartásba vegye.

(2) A bíróság az (1) bekezdés c) pontja szerinti nyilvántartásba vételről szóló döntést az országos névjegyzékben közzéteszi. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány a nyilvántartásba vétel napjával jön létre.

(3) Közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrejöhet úgy is, hogy az alapítványt vagy a közérdekű vagyonkezelő alapítványt az 1. melléklet előzetesen közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá minősíti, amelynek alapján az alapítói jogok gyakorlására jogosult módosítja az alapító okiratot, és azt a bíróság közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványként (a továbbiakban: alapítvány) nyilvántartásba veszi. A bíróság e döntését az országos névjegyzékben közzéteszi.

(4) A (3) bekezdés szerinti esetben az alapítvány a céljait akkor módosíthatja, ha az alapító vagy csatlakozó a cél módosításához vagyont rendel.

(5) Az alapítványra nem kell alkalmazni a Ptk. 3:379. § (1) és (2) bekezdésében, továbbá az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) 2. § 7. pontjában, 17. § (1) bekezdésében és 23. §-ában foglalt rendelkezéseket. Az alapítvány céljainak, közfeladatának, közérdekű tevékenységének megvalósítását szolgáló gazdasági tevékenységet végez, így különösen az alapító által rendelt, az alapítványhoz csatlakozók által juttatott, valamint az egyéb forrásból származó vagyont kezeli.

(6) Az alapítvány gazdasági tevékenységként a javára rendelt, illetve általa az (1) bekezdés b) pontja szerinti célból bizalmi vagyonkezelésbe vett, valamint egyéb forrásból származó vagyona kezelését alapítványi céljaként végzi, és azzal a felelős gazdálkodás követelménye sérelme nélkül szabadon gazdálkodhat.

(7) Az alapítvány által bizalmi vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszony esetében

a) az alapítványt a kezelt vagyon kizárólagos kedvezményezettjének kell tekinteni azzal, hogy kedvezményezettként e vagyont is az (1) bekezdés b) pontja szerinti célok megvalósítása érdekében köteles kezelni;

b) a Ptk. 6:326. § (3) bekezdését nem kell alkalmazni, a bizalmi vagyonkezelési jogviszony megszűnik az alapítvány megszűnésével;

c) e jogviszony nem tartozik a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény hatálya alá.

(8) Az alapító a vagyon bizalmi vagyonkezelésbe adásáról az alapító okiratba foglalt egyoldalú jognyilatkozattal is rendelkezhet. Ebben az esetben az alapító okirat - az alapító okiratban meghatározott keretek között és feltételekkel - a Ptk. 6:316. §-ától eltérhet.

4. §

(1) Az alapítvány létesítéséhez az alapítvány javára legalább 600 millió forintnak megfelelő vagyont kell rendelni (a továbbiakban: tőkeminimum).

(2) Az alapító, illetve a csatlakozó az alapítvány javára rendelt vagyont az alapító okiratban vagyontárgyanként, vagyonelemenként, az azonosításukhoz szükséges részletességgel köteles megjelölni.

(3) Az alapítvány nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtását megelőzően a tőkeminimumnak megfelelő vagyont az alapítvány rendelkezésére kell bocsátani.

(4) Ha az alapítói jogok gyakorlása az alapítvány ügyvezető szervét (a továbbiakban: kuratórium) illeti meg, és az alapító, illetve a csatlakozó az alapítvány javára rendelt vagyonnak a tőkeminimumon felüli, az alapítvány rendelkezésére még nem bocsátott részét az erre megszabott határidőben nem teljesíti, az alapítvány jogosult e vagyonrész teljesítését követelni.

(5) Ha az alapító az alapítói jogok gyakorlását a maga részére fenntartotta és a (4) bekezdés szerinti kötelezettségét a kuratórium erre irányuló írásbeli felszólítása ellenére sem teljesíti, ennek megtörténtéig az alapítói jogok gyakorlására a kuratórium jogosult.

(6) Az alapító okiratban foglaltaknak megfelelően az alapító, illetve a csatlakozó az alapítvány részére - az alapításkor vagy csatlakozáskor vállalt és annak megfelelően teljesített vagyonrendelésen felül - további vagyon rendelkezésre bocsátását is vállalhatja egyoldalú írásbeli jognyilatkozattal azzal a céllal, hogy e vagyonjuttatással az alapítvány alapításkor, illetve csatlakozáskor rendelt vagyonát növelje. E vagyonnövelésre megfelelően alkalmazni kell a (2) és a (4) bekezdést azzal, hogy a 7. § (1) bekezdésében meghatározott esetben az alapító okiratot az alapító jogok gyakorlására kijelölt kuratórium módosítja.

5. §

(1) Az e törvény hatálya alá tartozó alapítvány csak közérdekű célra alapítható.

(2) Közérdekű célnak minősül az alapítvány 1. mellékletben meghatározott közfeladata, illetve a nevelési-oktatási, tehetséggondozási, felsőoktatási, alap- és alkalmazott kutatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális, amatőr- és ifjúsági sporttevékenységek, nemzeti kultúra megőrzése, a hagyományvédelem szempontjából értékkel bíró életmód megőrzésére irányuló tevékenységek, egyházak tevékenységének segítése, támogatása, a tudományos tevékenység, a környezetvédelem, klímavédelem, fenntarthatóság és körkörös gazdaság céljainak elérését támogató tevékenységek, örökségvédelem, az épített és természeti kultúra, környezet védelme, illetve ezek körébe tartozó építmények, területek kulturális célú látogathatóságának, megismerhetőségének biztosítása, e bekezdés szerinti célok elérésére létrehozott civil szervezetek vagy nonprofit gazdasági társaságok finanszírozása, illetve támogatása vagy ilyen tevékenységet ellátó intézmények, jogi személyek fenntartása és működtetése.

(3) Az alapítvány közérdekűségéhez az is szükséges, hogy kedvezményezettjeinek köre - azok személyét illetően - nyitott legyen.

(4) Az alapítvány e törvény rendelkezése alapján egyúttal közhasznú jogállásúnak is minősül, ha ezt kérelmezi, ebben az esetben e jogállást a nyilvántartásban is fel kell tüntetni.

3. Az alapítvány szervezete

6. §

(1) Az alapítvány ügyvezetését legalább öt természetes személyből álló kuratórium látja el.

(2) Az alapítvány esetében felügyelőbizottság kijelölése és annak működése, továbbá állandó könyvvizsgáló megbízása kötelező. A felügyelőbizottság legalább három természetes személyből áll, a felügyelőbizottság elnökét - az alapító okirat eltérő rendelkezése hiányában - a tagok maguk közül választják.

(3) Az alapító okirat a kuratórium és a felügyelőbizottság elnökére és tagjaira vonatkozóan képesítési, végzettségi és egyéb szakmai követelményeket állapíthat meg.

4. Az alapítói jogok gyakorlása

7. §

(1) Az alapítvány alapítója az alapító okiratban az alapítói jogok gyakorlására az alapítvány kuratóriumát is kijelölheti, vagy ha az alapítói jogait az alapító okiratban fenntartotta vagy abban arról nem rendelkezett, e jogait az alapítványra átruházhatja. Az alapító az alapítói jogok gyakorlására vonatkozó kijelölését, illetve e jogainak átruházását nem vonhatja vissza, az alapítvány kuratóriuma a rá vonatkozó kijelölésről nem mondhat le, az alapítói jog gyakorlására mást nem jelölhet ki, valamint a rá átruházott alapítói jogokat - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - nem ruházhatja át.

(2) Az alapító okirat rendelkezhet akként, hogy az alapító alapítványban fennálló alapítói jogai a halála, jogutód nélküli megszűnése vagy az alapító okiratban meghatározott feltétel bekövetkezése esetén az alapítványra vagy az alapító okiratban meghatározott személyre szállnak.

(3) Az alapítói jogokat a kuratórium az e törvényben meghatározott módon gyakorolja.

(4) Az alapító okirat eltérő rendelkezése hiányában az alapítvány kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak, illetve elnökének kijelöléséről - e tisztségek bármely okból bekövetkező megüresedése esetén - a kuratórium a felügyelőbizottsággal együttesen határoz akként, hogy a döntéshez a megüresedő tisztség által érintett testületi szerv tagjai többségének szavazata is szükséges, az alapító okirat azonban az e kérdésben való döntéshozatalhoz további minősített többséget is előírhat.

(5) Az alapítvány kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak, illetve elnökének személyére vonatkozóan jelölési jogot az alapító okirat az alapítványon kívüli személy, illetve szerv számára is biztosíthat, az erre vonatkozó alapító okirati rendelkezés módosítására azonban a kuratórium a 10. §

(6) bekezdésének alkalmazása körében sem jogosítható fel.

(6) Az alapítvány kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak, illetve elnökének visszahívásáról a kijelölésükkel azonos módon hozható döntés azzal, hogy a visszahívás joga az alapító okiratban feltételekhez köthető, illetve korlátozható.

(7) Az alapító okirat előírhatja azt is, hogy a kuratórium egyes alapítói jogok gyakorlása tekintetében az alapítványi vagyonellenőr jóváhagyásával vagy véleménye kikérése után döntsön.

5. A vagyongazdálkodás külső ellenőrzése

8. §

(1) Az alapító az alapító okiratban alapítványi vagyonellenőrt köteles kijelölni abból a célból, hogy a kuratórium 7. § (1) bekezdése szerinti joggyakorlását és az alapítvány - alapító okiratban meghatározott céljainak és feladatának, e körben különösen a közfeladatának megvalósítását, illetve a megvalósítás forrásának megteremtését szolgáló - vagyonkezelési tevékenységének jogszerűségét az alapítvány ellenőrző szervétől függetlenül figyelemmel kísérje.

(2) Az alapító okiratban az alapítványi vagyonellenőr kijelölésére az alapítvány is feljogosítható, ebben az esetben az alapítványi vagyonellenőr kijelölésének, illetve megbízásának ügyében a kuratórium és a felügyelőbizottság együttesen határoz, a kijelöléshez, illetve a megbízáshoz azonban a nyilvántartó bíróság jóváhagyása szükséges.

(3) Alapítványi vagyonellenőrként csak könyvvizsgáló társaság, könyvvizsgáló, ügyvédi iroda, ügyvéd vagy más büntetlen előéletű és az alapító okiratban meghatározott szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező személy jelölhető ki, illetve bízható meg. Nem lehet alapítványi vagyonellenőr az alapítvány alapítója, kuratóriumának és felügyelőbizottságának tagja, elnöke, illetve az alapítvány egyéb tisztségviselője, alkalmazottja, könyvvizsgálója, kedvezményezettje és ezek hozzátartozója. Az alapító okirat e tisztség betöltésének további összeférhetetlenségi szabályait is meghatározhatja.

(4) Az alapítványi vagyonellenőrnek a megbízás elfogadására és a (3) bekezdésben foglalt követelményekre vonatkozó nyilatkozatát a nyilvántartó bírósághoz a vagyonellenőrt kijelölő személy nyújtja be.

(5) Az alapítványi vagyonellenőr halála, jogutód nélküli megszűnése, e tisztségről való lemondása esetén, vagy ha a feladatainak ellátásához szükséges feltételekkel már nem rendelkezik, a vagyonellenőri tisztség betöltésére a (2) bekezdés szerinti rendelkezést kell alkalmazni.

9. §

(1) Az alapítványi vagyonellenőr feladata annak ellenőrzése, hogy az alapítvány vagyonkezelési tevékenysége megfelel-e a vonatkozó jogszabályokban, az alapító okiratban és a vagyonkezelési tevékenységre vonatkozó alapítványi szabályzatokban foglaltaknak. Az alapítványi vagyonellenőr ellenőrzi továbbá a kuratórium, illetve a felügyelőbizottság törvényben foglalt kötelezettségeinek teljesítését.

(2) Az alapítványi vagyonellenőrt a kuratórium által gyakorolt alapítói jogok körébe tartozó kérdésekben véleményezési jog illeti meg. Az alapítványi vagyonellenőrt az alapítványi iratokba való betekintési és tájékoztatási jog tekintetében ugyanolyan jogosultságok illetik meg, mint a felügyelőbizottságot.

(3) Amennyiben az alapítói jogokat gyakorló kuratórium, illetve a felügyelőbizottság működése vagy eljárása nem felel meg a törvényben vagy az alapító okiratban foglaltaknak, az alapítványi vagyonellenőr felhívja az érintett alapítványi szervet a szabályszerű működésre. Amennyiben az érintett szerv a felhívásnak nem tesz eleget, az alapítványi vagyonellenőr törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet a nyilvántartó bíróságnál.

(4) Ha az alapító okirat erre felhatalmazást ad, az alapítványi vagyonellenőr az alapító okiratban meghatározott esetekben bíróságtól kérheti a kuratórium, illetve a felügyelőbizottság által hozott törvénysértő, alapító okiratba vagy a befektetési szabályzatba ütköző határozat hatályon kívül helyezését.

(5) Ha a kuratóriumi vagy felügyelőbizottsági tagság, illetve tisztség betöltése tárgyában - ennek felmerülésétől számított 90 napon belül - nem születik döntés, e kérdésben az alapítványi vagyonellenőr javaslatára a nyilvántartó bíróság határoz.

(6) Az alapítványi vagyonellenőr díjazásra jogosult. Az alapítványi vagyonellenőr díjazását az alapítvány által kezelt alapítványi vagyon terhére kell teljesíteni.

6. Alapító okirat

10. §

(1) Az alapítvány alapító okiratát közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. A bírósági nyilvántartásba vételi eljárásban a jogi képviselet kötelező.

(2) Az alapítvány alapító okiratának tartalmaznia kell az arra való utalást, hogy e törvény szerinti közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak minősül.

(3) Az alapító okiratban az alapítványi vagyon kezelésének és felhasználásának alapvető céljait és elveit is rögzíteni kell, de az alapító az alapító okirathoz - annak részeként - mellékelheti a befektetési szabályzatot is.

(4) A befektetési szabályzatnak tartalmaznia kell az alapítványi vagyonkezelés körébe tartozó vagyon befektetésére vonatkozó alapelveket, irányokat, befektetési struktúrát, valamint a befektetések tekintetében alkalmazandó döntéshozatali módot.

(5) Ha az alapító a befektetési szabályzatot nem mellékeli az alapító okirathoz, akkor a (3) bekezdés szerinti célok és elvek alapulvételével a (4) bekezdés szerinti tartalommal a nyilvántartásba vételtől számított hat hónapon belül befektetési szabályzatot kell készíteni, amelyet a felügyelőbizottság javaslata alapján az alapítói jogok gyakorlója hagy jóvá. Ha az alapítói jogokat a kuratórium gyakorolja, a befektetési szabályzat jóváhagyásáról az alapítványi vagyonellenőr véleményének beszerzése után a kuratórium és a felügyelőbizottság együttesen határoz.

(6) A kuratórium az alapító okirat módosításának jogát csak akkor gyakorolhatja, ha az alapító erre az alapító okiratban kifejezetten feljogosította, az alapító okirat azonban ennek hiányában is módosítható, ha ezt az időközben megváltozott körülmények vagy jogszabályi követelmények a célok megvalósíthatósága érdekében szükségessé teszik. Az alapító előírhatja azt is, hogy a kuratórium az alapító okiratot mely kérdésekben nem módosíthatja. Ha a jogszabályi változások miatt e kérdésekben a módosítás mégis szükségessé válik, az alapító okirat kuratórium által történő módosításához az alapítványi vagyonellenőr jóváhagyása kell.

(7) Az alapító okirat módosítása nem érinti a kedvezményezettek javára már megállapított és esedékessé vált kötelezettségek teljesítését.

7. Az alapítvány vagyongazdálkodása

11. §

(1) Az alapító az alapító okiratban meghatározhatja az alapítvány javára rendelt vagyonnak azt a mértékét, amely alá az alapítvány vagyona nem csökkenhet, ez a tőkeminimumnál kevesebb nem lehet. Meghatározás hiányában a tőkeminimumot kell ilyennek tekinteni.

(2) Ha az alapítvány vagyona az alapító okiratban az (1) bekezdés szerinti mérték alá csökken, a kedvezményezetteknek járó juttatás kifizetését arányosan csökkenteni kell, vagy azt mindaddig vissza kell tartani, amíg az alapítvány vagyona az (1) bekezdés szerinti mértéket el nem éri.

(3) A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány az állam által juttatott vagyont és annak hozamát közvetlenül vagy közvetett módon a közfeladatra, illetve közérdekű célra fordítja. Ennek során az alapítvány a piaci magánbefektető elvével összhangban gazdálkodási tevékenységet végezhet, ami nem veszélyeztetheti a közfeladat-ellátást. E gazdasági tevékenységek költségeit és bevételeit számvitelileg elkülönítetten tartja nyilván.

8. Az alapítvány részére történő vagyonjuttatás szabályai

12. §

(1) Ha az alapítvány részére az állam által ingyenesen kerül vagyonelem átadásra, akkor a tulajdonjog átszállását az alapítvány alapító okiratában fel kell tüntetni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonjuttatásra nem kell alkalmazni a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 6. § (1) bekezdésében és 13. § (4) és (5), valamint (7) és (8) bekezdésében foglaltakat.

(3) Az állam által ingyenesen juttatott vagyonelemekkel az alapítvány vagyonkezelési tevékenysége keretében szabadon gazdálkodhat, azzal az alapítvány a felelős gazdálkodás követelménye sérelme nélkül szabadon rendelkezhet. Az állam az ingyenes vagyonjuttatáskor rendelkezhet akként is, hogy egyes vagyonelemek tekintetében a vagyonkezelés körébe tartozó szabad gazdálkodást oly módon korlátozza, hogy a vagyonelem tekintetében az alapító okiratban államot megillető elővásárlási jogot alapít.

(4) Az állam által juttatott társasági részesedés esetén az államot az alapító okiratban is rögzített feltételekkel elővásárlási jog, illetve nyilvánosan működő részvénytársaság esetén vételi jog illeti meg. Amennyiben az állam nem él elővásárlási jogával, illetve vételi jogával, akkor az elővásárlási jog, illetve vételi jog a társasági részesedéssel érintett gazdasági társaságot illeti meg.

(5) Ha az elővásárlási jog, illetve vételi jog jogosultja az elővásárlási jogával, illetve vételi jogával a felhívást követő 90 napon belül nem él, akkor az elővásárlási jog, illetve vételi jog megszűnik.

(6) Az ingyenes vagyonjuttatáskor a (3) bekezdéstől eltérően az állam, illetve az alapító rendelkezhet akként is, hogy egyes vagyonelemeket közvetlenül az alapítványi célok közfeladat, közérdekű tevékenység megvalósítására rendeli. Ez esetben kiköthető olyan feltétel, hogy a meghatározott közfeladat alapítvány általi ellátása vagy a cél megszűnése, illetve megvalósulása esetén az ekként juttatott, közfeladattal terhelt vagyon az alapítóra visszaszáll, amit elidegenítési és terhelési tilalom biztosít. E jogot ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

(7) Egészségügyi közfeladat-ellátás céljából átadott vagyonra az V. fejezet szabályait kell alkalmazni.

(8) Ha az állam az alapítvány részére közvetlenül a közfeladat megvalósítására állami vagyon tulajdonjogát - törvény felhatalmazásán alapuló jognyilatkozattal, szerződéssel vagy jogi személy létesítő okiratával (a továbbiakban együtt: alapokirat) - ingyenesen átruházza, akkor az ezt magában foglaló alapokiratot kizárólag az abban erre feljogosított személyek módosíthatják. E közfeladathoz kapcsolódóan közép- vagy hosszú távú, költségvetési éven túli év kiadási előirányzat terhére kötelezettség törvényi felhatalmazás alapján vállalható.

(9) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdésében és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 36. § (1) bekezdésében foglaltak alapján - az alapítvány vagyonkezelési tevékenységének, továbbá közfeladatának ellátása érdekében - az állam által az Alapítvány részére ingyenesen juttatott vagyonelemeket nyilvántartási értéken történő átvezetéssel - a Vtv. 36. § (2) bekezdése szerinti rendelkezéstől eltérően - az alapítvány tulajdonába kell adni.

(10) Vagyonjuttatás úgy is adható, hogy az állam az alapítvány vagy a fenntartásában álló jogi személy tulajdonában álló ingatlanon közvetlenül központi költségvetési forrásból célzott beruházást finanszíroz.

(11) Az e § alapján történő vagyonjuttatást az alapító oldalán úgy kell tekinteni, hogy az az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 17. § (1) bekezdésben és 18. § (1) bekezdésben meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.

(12) A vagyonjuttatás részletes kérdései e törvény keretein belül az állam és az alapítvány közötti polgári jogi megállapodásban is rendezhetőek.

(13) Amennyiben az alapítvány 1. mellékletben meghatározott közfeladatát az ott meghatározott jogi személy útján látja el, úgy e jogi személy részére biztosított vagyonjuttatásra is e § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(14) Jelen alcím szabályait megfelelően alkalmazni kell arra az esetre, amennyiben nem az állam juttat az alapítvány részére vagyont. A vagyonjuttatás részletes kérdései a vagyont juttató és az alapítvány közötti polgári jogi megállapodásban is rendezhetőek.

13. §

(1) Az alapítvány javára vagyontárgy vagyonkezelésbe a közfeladatához rendelten is adható, ebben az esetben az alapítványt közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jog illeti meg, amelyet ezzel a megjelöléssel ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásba, ingó esetén a vagyontárgy tulajdonjogát, illetve a vagyontárgyra vonatkozó jog fennállását tanúsító közhiteles nyilvántartásba is be kell jegyezni.

(2) A közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jog az alapító által az alapítvány javára az alapító okiratba foglalt vagyonrendeléssel vagy vagyonjuttatásként szerződéssel alapítható.

(3) A közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jog megszűnik, ha

a) megszűnik az a közfeladat, amelyhez a vagyontárgyat rendelték, vagy elpusztul, megsemmisül az a vagyontárgy, amelyet a közfeladat ellátásához rendeltek;

b) a bíróság megállapítja, hogy az alapítvány nem látja el azt a közfeladatot, amelynek ellátásához javára közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jogot alapítottak.

(4) A közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jog a (3) bekezdésben foglalt eseteken kívül nem szűnhet meg.

(5) A közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jogot az alapítvány nem idegenítheti el és nem terhelheti meg, és azzal egyéb módon sem rendelkezhet.

(6) Az alapítvány a közfeladathoz rendelt vagyonkezelői joga alapján a vagyontárgyat

a) nem idegenítheti el és nem terhelheti meg;

b) a kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság vagy általa létesített, illetve fenntartott intézménye kivételével harmadik személy részére - sem visszterhesen, sem ingyenesen -használatba nem adhatja, hasznosítás céljára nem engedheti át.

(7) A közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jog és az e joggal terhelt vagyontárgy nem része a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 4. § (1) és (2) bekezdése szerinti, a csődeljárás és felszámolási eljárás körébe tartozó vagyonnak.

(8) Az alapítvány részére - közérdekű céljainak megvalósítása és közfeladatának ellátása érdekében - a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet határozatlan időre, ingyenesen, közfeladata ellátásához szükséges vagyonként közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jog biztosításával is vagyonkezelésbe adható. A földek vonatkozásában az Nvtv, a Vtv, valamint a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.

(9) Az alapítvány a közfeladatának ellátása érdekében jogosult a közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jogával terhelt föld birtoklására, használatára és hasznai szedésére, továbbá a használat, valamint a hasznosítás e törvény szerint történő átengedésére, köteles továbbá a föld értékét megőrizni, állagának megóvásáról, jó karbantartásáról gondoskodni. A hasznosítás átengedése esetében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott birtokmaximumot nem kell alkalmazni.

(10) A közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jogot az ingatlanügyi hatóság az alapítvány erre irányuló kérelme alapján jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba.

9. Az alapítvány megszűnése

14. §

(1) Az alapítvány megszűnik, ha annak vagyona három teljes éven keresztül nem éri el a tőkeminimum összegét; ezt úgy kell tekinteni, hogy az alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált.

(2) Az alapítvány megszűnésének rendjére az Ectv. II. Fejezetét annak 2/D. alcíme kivételével megfelelően alkalmazni kell.

(3) Az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után megmaradó vagyon az alapítót illeti meg abban az esetben is, ha a vagyon az alapítói juttatás mértékét meghaladja. A csatlakozó a megmaradó vagyonnak a juttatásával arányos részére tarthat igényt.

(4) Az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítését követően az alapító, illetve a csatlakozó által juttatott ingatlan, illetve társasági részesedés az alapítóra, illetve csatlakozóra száll vissza.

10. Összeférhetetlenségi szabályok

15. §

(1) Az alapítvány kuratóriumában és felügyelőbizottságában betöltött tagság nem összeférhetetlen további munkaviszonnyal, illetve munkavégzésre irányuló más jogviszonnyal, valamint külön törvény szerinti egyéb megbízatással és tisztséggel. Az alapítvány kuratóriumának, illetve felügyelőbizottságának tagja díjazásban részesülhet.

(2) Az alapítványi vagyonellenőr nem minősül az alapítvány törvény szerinti, illetve annak alapján megbízott tisztségviselőjének és - a 8. § (3) bekezdésében meghatározott kivételekkel - az alapítványi vagyonellenőri tisztség nem összeférhetetlen további munkaviszonnyal, illetve munkavégzésre irányuló más jogviszonnyal, valamint külön törvény szerinti egyéb megbízatással és tisztséggel.

(3) A támogatási jogviszonyban kedvezményezett lehet az olyan alapítvány is, amelyben a Kormány tagja, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, kormánymegbízott, kormánybiztos, miniszterelnöki megbízott, miniszterelnöki biztos, miniszteri biztos, megyei közgyűlés elnöke, megyei közgyűlés tagja, főpolgármester, polgármester, helyi önkormányzati képviselő, illetve országgyűlési képviselő az alapítvány kuratóriumának vagy felügyelőbizottságának tagja, vagyonellenőre.

III. Fejezet

Az alapítvány által ellátott közfeladat

16. §

(1) Az alapítvány közfeladata az 1. mellékletben meghatározott közfeladat.

(2) Ha az alapítvány az 1. melléklet szerinti közfeladatát közvetve vagy közvetlenül tulajdonában álló jogi személy útján látja, akkor ezen jogi személy fenntartása és működésének biztosítása is közfeladatnak minősül.

(3) A közfeladat-ellátás hosszú távú, kiszámítható biztosításához fűződő közérdekre figyelemmel a közfeladat az alapítványtól el nem vonható, és annak ellátásával az alapítvány nem hagyhat fel.

(4) Új közfeladatot megállapítani, a közfeladatot módosítani vagy közfeladat ellátásáról lemondani sarkalatos törvény felhatalmazása alapján az alapító okirat módosításával lehet.

(5) A közfeladat (4) bekezdés szerinti módosulása esetén az 1. mellékletben meghatározott közfeladat ellátásához rendelt vagyon tulajdonjogát a vagyon juttatója részére csak ellenérték fejében lehet átruházni.

17. §

(1) Az alapítvány által végezhető cél szerinti tevékenység:

a) az e törvényben meghatározott közfeladat ellátása,

b) az e törvényben meghatározott közérdekű célok megvalósítása, és

c) az a) és b) pontban foglaltak forrásának megteremtése érdekében történő vagyonkezelés, mint jövedelemtermelő és vagyon gyarapítására irányuló tevékenység.

(2) Az alapítvány az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott tevékenységgel nem hagyhat fel.

(3) Az alapítvány az (1) bekezdés b) pontja szerinti további közérdekű tevékenységet a következő szerint vállalhat az alapító okiratban:

a) alapításkor;

b) a 3. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá történő minősítés során,

c) működése során bármikor a kuratórium egyhangú döntése alapján.

(4) A (3) bekezdés szerinti további közérdekű tevékenység vállalása nem veszélyeztetheti az alapítvány alapító okiratában meghatározott más célok, illetve feladatok teljesítését, illetve ellátását.

(5) A (2) bekezdéstől eltérően az alapítvány az (1) bekezdés b) pontja szerinti tevékenységgel abban az esetben hagyhat fel, ha azt a kuratórium egyhangúlag kezdeményezi és az alapító okirat ennek megfelelően módosításra kerül.

(6) Az alapítvány az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott céljának megvalósulása, lehetetlenülése, megszűnése nem eredményezi az alapítvány megszűnését.

(7) Amennyiben az alapítvány (1) bekezdés a) pontja szerinti közfeladat ellátása megszűnik, de az alapítvány az (1) bekezdés b) és c) pontjai szerinti tevékenységet továbbra is ellátja, akkor az alapítvány a vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Vatv.) szabályai szerinti közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá alakulhat át.

(8) A közfeladat ellátása, vagy a közérdekű cél elérése érdekében az alapítvány harmadik feleknek az uniós állami támogatási szabályok betartásával nyújthat támogatást.

IV. Fejezet

A KÖZFELADAT-ELLÁTÁS FINANSZÍROZÁSÁVAL KAPCSOLATOS KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

18. §

(1) Az alapítvány 17. § (1) bekezdés szerinti tevékenységeit az állam vagyonjuttatással, támogatással, adománnyal vagy közfeladat-finanszírozási szerződéssel biztosítja az alapítványnak. Az alapítvány céljai megvalósításához az államon kívüli más személy is támogatást adhat vagy adományt nyújthat. Az alapítvány részére pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni juttatás, adomány egyaránt adható.

(2) Ha az állam az alapítvány közfeladat-ellátása forrásának tartós fedezetét nem teljes egészében vagyonjuttatás vagy adomány útján biztosítja, akkor a felek azt megállapodásban rendezik.

19. §

(1) Az alapítvány részére, annak működése során az alapító okiratában meghatározott célok megvalósításának elősegítése érdekében pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni juttatás teljesíthető. Az alapítvány számára teljesített vagyoni juttatás - ideértve az annak felhasználása körében harmadik személy javára teljesített kifizetést, illetve juttatást is - nem minősül külön törvény szerinti támogatásnak. Az alapítvány az alapító okiratában meghatározott célok elérése érdekében pályázati eljárásban részt vehet, és pályázati támogatásban részesülhet.

(2) A pénzbeli vagyoni juttatás teljes körű felhasználásáig az alapítvány a számviteli törvény szerinti éves beszámolójában mutatja be annak felhasználását.

(3) Az (1) bekezdés szerinti, az alapítványnak teljesített vagyoni juttatás a 4. § (6) bekezdése szerinti vagyonnövelésnek minősül.

20. §

(1) Ha az alapítvány a közfeladat ellátását nem kizárólag a vagyonkezelési tevékenységéből finanszírozza, hanem annak ellátása közfeladat-finanszírozási szerződéssel is történik, akkor az érintett közfeladat hosszú távon történő biztosítása érdekében az alapítvány finanszírozásának alapvető elveit és biztosítékait, valamint az alapító, az alapító intézményei mint szolgáltató és az állam mint megrendelő együttműködésének rendjét az állam és az alapítvány hosszú távú, legalább tizenöt, legfeljebb huszonöt év időtartamra szóló keretmegállapodásban rögzítik, amelynek hatálya alatt kötelesek három-öt év időtartamra szóló részletes feladatfinanszírozási megállapodásban megállapítani a megállapodással érintett tevékenység vállalt volumenét, indikátorrendszerét, a támogatás mindezekhez igazodó mértékét, a közfeladat-ellátás időszakos közös értékelését, felülvizsgálatát és a szükséges részletszabályokat. A feladatfinanszírozási megállapodás megkötése során az állam nevében eljáró miniszter a megállapodás időtartamára vállalhat éven túli kötelezettséget. Ha a költségvetési törvény az e bekezdésben foglalt megállapodásban meghatározott forrás mértékétől időarányosan eltér, a megállapodást a felek ennek megfelelően módosítják.

(2) Amennyiben valamelyik fél a közfeladat finanszírozási szerződésben foglaltakat nem teljesíti, a másik fél jogosult bírósághoz fordulni. A bíróság az ügyben soron kívül jár el, és bírósághoz fordulás esetén köteles ideiglenes intézkedést hozni a közfeladat-ellátás folyamatos biztosítása érdekében.

21. §

(1) Az alapítvány az általa ellátott közfeladat után a hasonló feladatot ellátó állami, illetve önkormányzati intézményekkel legalább azonos támogatásra jogosult. Az állam az alapítvány által ellátott közfeladat ellátásához és fejlesztéséhez (ideértve az alapítvány által fenntartott intézményeket is) legalább az állami, illetve az önkormányzati intézményekével azonos jogi, finanszírozási és pályázati feltételeket köteles biztosítani

(2) Az állam az állami, illetve önkormányzati intézmények számára biztosított működési, felújítási és fejlesztési forrásokkal legalább azonos mértékű alap- és kiegészítő támogatásokat biztosít az alapítvány által fenntartott közfeladatot ellátó intézmények számára.

(3) Az állam az állami, illetve az önkormányzati intézményekben foglalkoztatottak számára nyújtott személyi juttatásokat és azok növelésének forrását legalább azonos feltételekkel biztosítja az alapítvány által fenntartott intézmények részére is.

(4) Az alapítvány egyoldalú nyilatkozattal csatlakozhat bármely egységes állami beszerzési rendszerhez, és onnan egyoldalú nyilatkozattal távozhat.

(5) Az állam által e törvény szerint nyújtott pénzbeli vagyoni juttatásra és közfeladat-finanszírozási szerződésre nem kell alkalmazni az államháztartási szabályokat.

V. Fejezet

AZ ALAPÍTVÁNY FELSŐOKTATÁSI KÖZFELADAT-ELLÁTÁSÁRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

11. Az alapítvány felsőoktatási közfeladat-ellátására vonatkozó különös szabályok

22. §

(1) Ha az alapítvány közfeladataként felsőoktatási tevékenység is meghatározásra került, akkor azt az alapítvány felsőoktatási intézménye útján láthatja el. Ebben az esetben az 1. melléklet szerinti -államilag elismert, egyetemként működő - felsőoktatási intézmény fenntartója és tulajdonosa az alapítvány.

(2) Az 1. melléklet szerinti felsőoktatási intézmény fenntartója és tulajdonosa nem lehet eltérő személy. A felsőoktatási intézmény szétválása esetén a kiváló szervezeti egység az 1. melléklet szerinti felsőoktatási intézménybe olvadhat be.

(3) A tulajdonos - a felsőoktatási intézménynek a kutatás és az oktatás tartalmával és módszereivel kapcsolatban, az Alaptörvényben és az e törvényben biztosított önállóságát nem sértve - a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerint gyakorolja a tulajdonost a polgári jog alapján megillető jogokat.

(4) Az alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény alapító okirata rendelkezhet úgy, hogy a fenntartó fogadja el a felsőoktatási intézmény költségvetését, a számviteli rendelkezések alapján elkészített éves beszámolóját, szervezeti és működési szabályzatát, vagyongazdálkodási tervét, gazdálkodó szervezet alapítását, gazdálkodó szervezetben történő részesedés szerzését, valamint a fenntartó írja ki a rektori pályázatot, de a szenátusnak az alapító okiratban véleményezési vagy egyetértési jogot kell biztosítani.

(5) Az alapítvány felügyelő bizottságába a 6. § (2) bekezdésétől eltérően egy tagot a szenátus delegál.

(6) Ha az alapítvány a vagyontárgy tulajdonjogát nem ruházta át a felsőoktatási intézményre, akkor az alapítvány által a felsőoktatási intézmény rendelkezésére bocsátott vagyontárgy tekintetében a felsőoktatási intézményt kizárólag használati jog illeti meg. Az alapítvány által a felsőoktatási intézménynek biztosított vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az Áfa tv. 17. § (1) bekezdésében és 18. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.

12. Az alapítvány egészségügyi közfeladat-ellátása

23. §

(1) Ha az e törvény szerinti felsőoktatási intézmény egészségügyi közfeladatot is ellát, az a szakellátási kapacitással és a megállapított területi ellátási kötelezettséggel kerül átadásra és az oktatás, kutatás, betegellátás végzése egységes szervezeti keretben történik.

(2) Egészségügyi közfeladat az egyetem részeként működő klinikai központtól nem vonható el. A klinikai központ és a klinika elnevezés használatára csak az e törvény szerinti felsőoktatási intézmény részeként működő jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység jogosult.

(3) Az állam a 19. §-ban foglaltak, továbbá az ágazati jogszabályban meghatározott szabályok szerint biztosítja a közfeladat-ellátás finanszírozását, a közfeladat-ellátás keretében teljesítendő új feladathoz, továbbá a közfeladat változása miatt felmerülő többletfeladathoz az állam többletfinanszírozást biztosít.

(4) A klinikai központ indokolt pénzügyi hiányát a hasonló feladatot ellátó állami, önkormányzati intézményekkel azonos módon és feltételekkel az állam megtéríti.

(5) A klinikai központ az egységes állami egészségügyi irányítás részét képezi, emiatt

a) az állam felelős a klinikai központ tevékenységéből származó károkért,

b) az irányító megyei intézményi feladatokat ellátó klinikai központ elnökének személyére a rektor véleményének kikérésével az egészségügyi szolgáltatás irányításáért az ágazati jogszabályban kijelölt felelős állami szerv vezetője tesz javaslatot és a klinikai központ elnökének megbízására és megbízása visszavonására az egészségügyért felelős miniszter és a kuratórium elnöke együttesen jogosult,

c) az irányító megyei intézményi feladatokat el nem látó klinikai központ elnökét az egészségügyi felsőoktatási intézmény rektora bízza meg azzal, hogy az elnök megbízásához az egészségügyért felelős miniszter előzetes egyetértését be kell szerezni, és felette a munkáltatói jogokat a rektor gyakorolja, minden további munkáltatói jogkört a klinikai központban dolgozók esetében a klinikai központ elnöke gyakorol,

d) az egészségügyi szolgáltatás irányításáért az ágazati jogszabályban kijelölt felelős állami szerv

da) vezetője gyakorolja az irányító megyei intézményi feladatokat végző klinikai központ egészségügyi dolgozói felett az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal összefüggő alapvető munkáltatói jogokat,

db) gyakorolja a jogszabályban meghatározott szakmai irányítási jogköröket,

dc) az irányító megyei intézményi feladatokat ellátó és az irányító megyei intézményi feladatokat el nem látó klinikai központok esetében jogszabályban meghatározott eltérő irányítási jogköröket gyakorol.

(6) Az egészségügyi irányítási jogkör gyakorlása nem eredményezheti sem az alapítvány felsőoktatási közfeladat-ellátásának, sem a klinikai központ egészségügyi közfeladat-ellátásának ellehetetlenülését.

(7) Az egészségügyi közfeladat-ellátást érintő változásra (ideértve a közfeladatnak az e törvényben rögzített részelemének bármely visszavételét is) megállapodással akkor kerülhet sor, ha az egészségügyi szolgáltatás irányításáért jogszabályban kijelölt felelős állami szerv vezetője az egészségügyi szakmai irányítási jogköre szerinti kezdeményezése alapján

a) a klinikai központ által biztosított egészségügyi szolgáltatás igénybevételének figyelembevételével a kapacitás- és az ellátási terület változása indokolt, de a változás mértéke nem haladhatja meg az országos átlag szerinti kapacitás- és ellátási terület változásának arányát, és

b) a közfeladat-ellátás csökkenése esetén arra a kompenzációra a mérték tekintetében a kisajátításról szóló törvény kártalanításra vonatkozó szabályait megfelelően kell alkalmazni.

(8) Az egészségügyi közfeladat-ellátás változására - a (7) bekezdés szerinti esetben megállapodással - akkor kerülhet sor továbbá, ha az egészségügyi szolgáltatás irányításáért jogszabályban kijelölt felelős állami szerv vezetője az egészségügyi szakmai irányítási jogköre szerinti kezdeményezése alapján

a) váratlan esemény, vagy előre nem látható módon bekövetkező ellátási szükséglet teljesítése,

b) új egészségügyi technológia bevezetése,

c) fejlesztési forrásból megvalósuló egészségügyi szolgáltatás finanszírozásának biztosítása,

d) a felsőoktatási intézmény kutatási-, fejlesztési-, innovációs tevékenységének eredményeként létrejövő új egészségügyi ellátás vagy szolgáltatás finanszírozása,

e) egészségügyi válsághelyzetben szükséges átmeneti időszakra vonatkozó intézkedés érdekében történik.

24. §

A klinikai központban az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (a továbbiakban: Eszjtv.) 2. § (6) bekezdésében meghatározott foglalkoztatott esetében az Eszjtv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

25. §

(1) Az egészségügyi közfeladat-ellátással terhelt magánvagyont elkülönítetten kell nyilvántartani.

(2) A 3. § (3) bekezdésétől eltérően az egészségügyi közfeladat-ellátással terhelt magánvagyonba tartozó vagyonelemek feletti rendelkezési jog gyakorlásához az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért felelős miniszter hozzájárulása szükséges, ingatlan esetében e jog biztosítására az államot elidegenítési és terhelési tilalom illeti meg.

(3) Amennyiben az alapítvány, vagy az általa fenntartott egészségügyi felsőoktatási intézmény egészségügyi szolgáltatója az egészségügyi közfeladat-ellátás céljából olyan új ingatlant biztosít, amely a közfeladat ellátására szolgáló meglévő ingatlan funkciójának legalább azonos szinten megfelel, akkor a meglévő ingatlan felett az alapítvány a (2) bekezdéstől eltérően, a 12. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, vagyonkezelési tevékenysége keretében szabadon rendelkezik, és a (2) bekezdés szerinti jog átszáll az e bekezdés szerinti ingatlanra, melyet az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

VI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

26. §

Ez a törvény 2021. május elsején lép hatályba.

27. §

Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben szabályozza az egészségügyi közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány egészségügyi közfeladat-ellátására vonatkozó különös elszámolási és nyilvántartási szabályokat.

28. §

(1) E törvény hatálybalépése napján a Vatv. által közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá minősített, az 1. melléklet szerinti alapítvány jogállását, jogviszonyait folyamatosnak kell tekinteni.

(2) Ha az 1. melléklet szerinti alapítvány az 5. § (4) bekezdése alapján az e törvény hatálybalépését követő 3 hónapon belül benyújtott kérelme alapján a bíróság az alapítványt közhasznú jogállású szervezetként nyilvántartásba veszi, akkor úgy kell tekinteni, hogy a közhasznú jogállás a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány bírósági nyilvántartásba történő bejegyzésétől, míg a 3. § (3) bekezdésében és az (1) bekezdésben meghatározott esetben a közérdekű vagyonkezelő alapítványként történő bírósági nyilvántartásba vétel napjától folyamatosan fennállt.

29. §

(1) Az egészségügyi közfeladatot ellátó felsőoktatási intézmény klinikai központja hatósági engedélyének vagy nyilvántartási bejegyzésének az e törvény hatálybalépésére tekintettel történő módosítása során a szakellátási kapacitás, a területi ellátási kötelezettség és a működési engedélyben szereplő szakmai struktúra nem változhat, továbbá a közfeladatot végző felsőoktatási intézmény egészségügyi szolgáltatójának- ideértve az intézeti gyógyszertár engedélyezését is - a személyi és tárgyi feltételek fennállásáról, amennyiben az a hatósági engedély megadására, vagy a nyilvántartásba vételre irányuló eljárásban egyébként szükséges, nem kell nyilatkoznia.

(2) A hatósági engedély, a nyilvántartás, továbbá a finanszírozás alapját jelentő szerződés megkötéséig vagy módosításáig az egészségügyi közfeladatot ellátó felsőoktatási intézmény az egészségügyi közfeladat-ellátásról folyamatosan gondoskodik. Az alapítvány vagy a közfeladatot ellátó felsőoktatási intézmény ettől eltérő döntése semmis.

30. §

(1) A 12. § (4) bekezdése szerinti elővásárlási, illetve vételi jog szabályait az e törvény hatálybalépését megelőzően juttatott társasági részesedésekre is megfelelően alkalmazni kell.

(2) A 12. § (10) bekezdését az e törvény hatálybalépését megelőzően megkezdett, közvetlenül központi költségvetési forrásból finanszírozott beruházásokra is alkalmazni kell.

31. §

(1) E törvény hatálybalépését megelőzően alapított, az 1. melléklet szerinti alapítványok az alapító okiratukat - így az általuk végzett közfeladatot és a közérdekű vagy más célokat is - e törvény hatálybalépését követő 6 hónapon belül módosítani kötelesek.

(2) E törvény hatálybalépését megelőzően alapított, 1. melléklet szerinti alapítvány esetén a szenátusnak az e törvény 22. § (5) bekezdése szerinti delegálási jogát első alkalommal a felügyelő bizottsági tagság e törvény hatálybalépését követő megüresedése esetén kell alkalmazni.

32. §

(1) E törvény az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) E törvény 12. § (2) bekezdése és a 13. § (8) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

33. §

Hatályát veszti a Vatv. 10/A-10/C. §-a, 11/A-11/C. §-a és 1. melléklete.

1. melléklet a 2021. évi IX. törvényhez

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok és közfeladataik

A) Az állam által alapított közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok és közfeladataik

B) Az állam mint csatlakozó részvételével működő közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok és közfeladataik

INDOKOLÁS

Általános indokolás

A Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltakra tekintettel az előterjesztés mellékletét képező törvényhez kapcsolódó indokolást az Indokolások Tárában közzé kell tenni.

Az Alaptörvény kilencedik módosításával az alkotmányozó kifejezésre juttatta a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány kiemelkedő társadalmi értékteremtő szerepét. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok a mindenkori kormányzattól független, magánjogi formában biztosítják a társadalom számára kiemelten fontos közérdekű céljaik megvalósítását. Ennél fogva ezek a jogalanyok kiemelt szerepet töltenek be a magyar jogrendszerben, így működésük hosszú távú stabilitása a jogbiztonság alkotmányos elvéből fakadó követelmény.

A 21. század harmadik évtizedének elejére az ellátandó közfeladatok sokszínűsége és dinamikus változása az állam szerepvállalásának újragondolására késztet, a közösségi célok leghatékonyabb elérését szem előtt tartva. Ennek szellemében a törvényhozó olyan új jogintézmény szabályrendszerét alakítja ki, amely egyszerre képes igazodni a társadalmi, gazdasági és kulturális élet gyors változásaihoz, valamint biztosítja a közfeladat-ellátás kívánt szintjét. Ez utóbbi keretében az állam a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok magánjogi autonómiájának és az Alaptörvényben biztosított alapjogok - különös tekintettel a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságára - szabad gyakorlásának tiszteletben tartása és védelme mellett a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja a közfeladat-ellátás ezen korszerű és unikális formáját.

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal szemben támasztott alapvető elvárás, hogy aktívan védelmezzék a nemzet megmaradásának és jólétének, valamint a nemzeti tudáskincs gyarapításának érdekeit.

Részletes indokolás

1. §

A Javaslat egyértelműen rögzíti, hogy az állam elismeri a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok társadalmi értékteremtő szerepét, támogatja a közfeladat-ellátásukat és céljaik megvalósítását, s ennek érdekében védi a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, mint magánjogi jogalanyok jogintézményét és magánjogi autonómiáját. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok által betöltött meghatározó társadalmi szerep okán a Javaslat előírja, hogy Magyarország mindenkori költségvetésének tervezésekor előresorolt tényező e szervezetek finanszírozási feltételeinek a biztosítása.

2. §

Az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése szerint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrehozásáról, működéséről, megszüntetéséről, valamint közfeladata ellátásáról sarkalatos törvény rendelkezik. Jogalkotási és jogalkalmazási szempontból tehát a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok az említett tárgykörökben szigorú alkotmányossági védelem alatt állnak.

A Javaslat az alapítványi rendelkezések körében mindenekelőtt azokat az általános rendelkezéseket határozza meg, amelyek a törvény tárgyi hatályára, és az irányadó alkalmazási szabályokra vonatkoznak. E körben egyértelművé teszi, hogy e törvény a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok szabályait tartalmazza, egy olyan sajátos, jogi személyiséggel rendelkező magánjogi jogalanyét, amely - amiként erre az 1. § (2) bekezdése is utal - alapítványi formában ugyan, de kifejezetten e törvény által meghatározott közfeladatot lát el. Bár a Javaslat részletesen szabályozza e jogalanyok intézményi szabályait, meghatározza azt is, hogy eltérő rendelkezés hiányában, mögöttes szabályozásként a Ptk. alapítványra vonatkozó szabályai kerülhetnek alkalmazásra.

A Ptk.-hoz képest a vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Vatv.) is lex speciálisként van jelen a jogrendszerben. Emiatt hangsúlyozandó, hogy a 2. § (2) bekezdése szerinti szabályt akként kell érteni, hogy a Vatv. szabályait nem kell alkalmazni, hiszen valamennyi e törvény szerinti alapítványra vonatkozó lényeges rendelkezést e törvénynek kell tartalmaznia.

Mivel a Javaslattal érintett jogalanyokra egyéb jogszabályok is vonatkoznak, biztosítani szükséges az alaptörvényi védelmet a megadott körben. A Javaslat ezért arról is rendelkezik, hogy ha e törvény hatálybalépését követően valamely jogszabály az Alaptörvény hivatkozott rendelkezésében megjelölt tárgykört érintően módosul, akkor e módosítás a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vonatkozásában e törvény rendelkezése folytán csak akkor alkalmazható, ha annak alkalmazását e törvény sarkalatos rendelkezésével elrendeli.

3. §

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrejöttéhez az szükséges, hogy az alapítványt e törvény 1. melléklete - a közfeladat tételes meghatározásával - közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá minősítse. Ezt követi az alapítói vagyonrendelés és a bíróság általi nyilvántartásba vétel: a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (a továbbiakban: alapítvány) a nyilvántartásba vétel napjával jön létre. E törvény szerinti alapítvány létrejöhet úgy is, hogy egy már működő alapítvány (vagy közérdekű vagyonkezelő alapítvány) kíván ebben a formában működni. Ehhez is szükséges azonban, hogy az alapítványt e törvény 1. melléklete közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá minősítse, majd az alapítói jogok gyakorlására jogosult e törvénynek megfelelően módosítsa az alapító okiratot, végül pedig a bíróság az alapítványt immár közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványként

vegye nyilvántartásba. Ebben az esetben értelemszerűen az alapítvány a céljait is módosíthatja, ha az alapító vagy a csatlakozó további vagyont rendel.

Alapvetően különbözik tehát az alapítványnak az e § (1) bekezdés a) szerinti alapítása és a (3) bekezdés alapján történő létrehozatala: míg az (1) bekezdés a) pontja szerinti alapítási mód esetében egy még nem létező alapítvány létrehozataláról van szó, addig a (3) bekezdés szerinti létesítés egy már létező, működő alapítványt emel az alaptörvényi védelem körébe azzal, hogy közfeladatot és közérdekű célt rendel hozzá, akár azáltal, hogy az állam csatlakozik. A (3) bekezdés szerinti létesítésnek nem csupán természetszerű velejárója az alapító okirat módosítása, hanem egyúttal alkotmányjogi garancia is: önmagában nem elegendő a közjogi aktus, a törvényalkotói akarat, feltétlenül szükség van a már létező alapítvány (alapítói joggyakorló) saját döntésére, és a döntés alapító okirat módosításban történő megtestesülésére. Ez utóbbi megvalósulásához értelemszerűen szükséges a bíróság nyilvántartásba vevő, konstitutív aktusa is.

A kitüntetett jogalanyiságot hangsúlyozva a bíróság a nyilvántartásba vételről szóló döntését az országos névjegyzékben közzéteszi.

A Javaslat szerinti jogi konstrukció kiindulópontja, hogy - mivel a Ptk.-tól eltérő jogi kereteket igényel - minden, a Ptk. keretein túlmutató rendelkezést maga tartalmaz. Ezen alapítványok alapvetően vagyonkezelő alapítványok, ezért különösen közfeladatuk ellátását és közérdekű céljaik megvalósítását, illetve ezek forrásának megteremtését szolgáló, gazdasági, vagyonkezelő tevékenységet végeznek. Ezért nem kell alkalmazni esetükben a Ptk.-nak. és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvénynek (a továbbiakban: Ectv.) az alapítványi gazdálkodás másodlagos, kiegészítő jellegét meghatározó rendelkezéseit.

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány gazdasági tevékenységként vagyona kezelését alapítványi célként végzi, vagyonával ennek megfelelően a felelős gazdálkodás követelményének szem előtt tartásával szabadon gazdálkodhat.

Az alapítvány a vagyonkezelési tevékenységét akár közvetlenül, akár közvetve, a tulajdonában álló jogi személy útján is végezheti.

Az alapítvány esetében - hasonlóan a vagyonkezelő alapítványokhoz - a bizalmi vagyonkezelésbe kapott vagyon is csak az alapítvány és annak alapító okiratában foglalt kedvezményezettjeit szolgálhatja, így lényegében e vagyonnak maga az alapítvány a közvetlen kedvezményezettje, hiszen e kezelt vagyon kedvezményezettjeként se tehet mást, minthogy azzal az alapítvány közérdekű céljait és közfeladatait valósítja meg, illetve az alapítvány alapító okiratában meghatározott kedvezményezettek igényeit elégíti ki. E sajátos jogi helyzet ezért azt indokolja, hogy a vagyonkezelő alapítvány által végzett bizalmi vagyonkezelés nem tartozik a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény hatálya

alá, de bizonyos vonatkozásokban azt is, hogy erre a bizalmi vagyonkezelésre Ptk. szabályaitól is eltérő feltételek érvényesüljenek. Ennek megfelelően a Ptk. rendelkezéseitől eltérően a Javaslat azt is kimondja, hogy a vagyonkezelő alapítvány által bizalmi vagyonkezelésbe vett vagyon kizárólagos kedvezményezettjének magát a vagyonkezelő alapítványt kell tekinteni, amely azonban az ilyenként szerzett vagyont is az alapítvány céljainak megfelelően és kedvezményezettjeinek javára köteles kezelni. A bizalmi vagyonkezelési jogviszony megszűnése tekintetében az e törvény által szabályozott alapítvány esetében is szükségessé vált a Ptk.-ától eltérő annak a szabálynak a megállapítása, amely szerint e speciális bizalmi vagyonkezelési jogviszony vonatkozásában a vagyonkezelési jogviszony fennállásának legfeljebb ötvenéves korlátja nem alkalmazható, hiszen e bizalmi vagyonkezelés az alapítvány működéséhez, közfeladatának ellátásához kötődik, ez pedig az ötvenéves időtartamot is meghaladhatja. Ugyanakkor ebből az okból e bizalmi vagyonkezelési jogviszonynak meg is kell szűnnie azzal, ha maga az alapítvány megszűnik. E szabályozás ennél az alapítványnál sem korlátozza a bizalmi vagyonrendelőt (aki maga az alapító is lehet) abban, hogy a bizalmi vagyonkezelés időtartamaként az ötven évnél hosszabb vagy akár ennél rövidebb időszakot határozzon meg a bizalmi vagyonkezelési szerződésben, mint ahogy abban sem, hogy a bizalmi vagyonkezelést határozatlan időtartamra kösse ki.

Az alapító ennél az alapítványnál is - akárcsak a vagyonkezelő alapítvány esetében - a bizalmi vagyonkezelésbe adásról nemcsak szerződésben, hanem magában az alapító okiratban is rendelkezhet, ez utóbbi esetben egyoldalú jognyilatkozattal. Ha pedig az alapító mint vagyonrendelő az alapító okiratban bizalmi vagyonkezelésbe ad vagyont a létesítendő alapítványnak, úgy meghatározott keretek között és feltételekkel arra is lehetősége van, hogy a kezelt vagyonnal kapcsolatosan olyan jogok gyakorlását fenntartsa a maga számára, amelyet bizalmi vagyonkezelési jogviszony esetén a Ptk. szabályai szerint nem tehetne meg. Így például az ilyen jogviszonyban kezelt vagyoni kört érintően az alapító mint vagyonrendelő a vagyonkezelő alapítvánnyal mint bizalmi vagyonkezelővel és egyben kedvezményezettel szemben az alapító okiratban meghatározott keretek között és feltételek mellett a bizalmi vagyonkezelés esetében egyébként tiltott utasítási jogot is kiköthet a maga számára.

4. §

Az alapítvány - hasonlóan a vagyonkezelő alapítványokhoz - csak jelentős vagyonnal és tőkeerővel működtethető. Ennek megfelelően a törvény az alapítványi vagyonrendelés mértékét ebben az esetben is legalább 600 millió forintban határozza meg. A tőkeminimum az alapítvány esetében sem a javára rendelt vagyont (az alapítvány induló vagyonát) jelenti, hanem csak annak kötelezően teljesítendő legkisebb mértékét. A tőkeminimumot az alapítvány nyilvántartásba vétele iránti kérelem előterjesztését megelőzően a létesítendő alapítvány rendelkezésére kell bocsátani. Így az alapító csak az említett tőkeminimumot meghaladóan rendelt vagyon tekintetében vállalhatja, hogy azt egy későbbi időpontban, illetve meghatározott határidőben teljesíti (juttatja, illetve ruházza át) az alapítvány javára. A tőkeminimumnak nem része a vagyonkezelő alapítvány által bizalmi vagyonkezelésbe vett vagyon, a tőkeminimumot tehát az utóbbi (bizalmi vagyonkezelésbe vett) vagyontól függetlenül kell azt az alapítónak szolgáltatnia.

A tőkeminimumon felül rendelt vagyon teljesítésének elmulasztása esetére a törvény a Ptk.-ban foglaltaktól eltérő jogkövetkezményt fűz. Mivel az alapítvány esetében az alapítói jogokat - a gyakorlatban megvalósuló tipikus eset szerint - a kuratórium gyakorolja, indokolt úgy rendelkezni, hogy a vagyonrendelés hátralékos (az alapítvány rendelkezésére még nem bocsátott) részének teljesítését a kuratórium döntésének megfelelően maga az alapítvány is követelhesse az alapítótól, vagy csatlakozás esetén a csatlakozótól. Másfelől abban az esetben, ha az alapítói jogokat az alapító gyakorolná, annak mulasztása esetén nincs értelme annak,hogy ebben az esetben az alapítói jogok gyakorlását a bíróság felfüggessze [Ptk. 3:382. § (4) bekezdés], ösztönzőbbnek és hatékonyabbnak mutatkozik, hogy ilyenkor az alapítói jogok gyakorlása a kuratóriumot illesse meg mindaddig, ameddig a rendelt vagyon hátralékos részét az alapító nem teljesíti.

A vagyonkezelő alapítvány javára rendelt vagyon bármilyen vagyonelemből állhat, ide értve az immateriális javakat is. Fontos azonban, hogy a vagyongazdálkodás ellenőrzése céljából az alapító okirat e vagyonelemeket (vagyontárgyakat) az azonosíthatóságuk érdekében a lehető legnagyobb pontossággal megjelölje, szükség esetén körülírja, ezért erről a Javaslat kifejezetten rendelkezik. A vagyonelemek meghatározásán kívül, szükség esetén azok értékelése is fontos feladat, amely az alapítványok esetében kötelezően kijelölendő könyvvizsgáló feladata. A nyilvántartó bíróság ugyanis - egyebek között - ennek figyelembevételével dönthet arról, hogy az alapítvány nyilvántartásba vételéhez feltétlenül szükséges tőkeminimum az alapítvány rendelkezésére áll-e.

A Javaslat megteremti annak lehetőségét is, hogy az alapító okiratban foglaltaknak megfelelően az alapító, illetve a csatlakozó - az alapításkor vagy csatlakozáskor vállalt és annak megfelelően teljesített vagyonrendelésen felül - különösen egyoldalú írásbeli jognyilatkozatba foglaltan -további vagyont bocsásson az alapítvány rendelkezésére azzal a céllal, hogy e vagyonjuttatással az alapítvány alapításkor, illetve csatlakozáskor rendelt vagyonát - további alapítói vagyonrendeléssel - növelje. E vagyonnövelés folytán az alapító okirat módosítása szükséges, amelyet abban az esetben, ha az alapítói jogokat a kuratórium gyakorolja, a kuratóriumnak kell módosítania.

5. §

Az e törvény hatálya alá tartozó alapítvány legfontosabb jellemzője, hogy csak közérdekű célra alapítható és ilyen célnak mindenekelőtt annak a közfeladatnak az ellátása tekintendő, amelyet a törvény 1. melléklete az alapítvány közfeladatának minősít. Ebben az értelemben a törvény által érintett alapítványok zárt kört képviselnek. Ugyanakkor e törvénybe természetesen olyan további alapítványok is bekerülhetnek, amelyek e § (2) bekezdésében szándékoltan tág körben meghatározott közérdekű célokra lettek alapítva. Ilyen cél lehet az alapítvány 1. mellékletben meghatározott közfeladata, illetve a nevelési-oktatási, tehetséggondozási, felsőoktatási, alap- és alkalmazott kutatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális, amatőr- és ifjúsági sporttevékenységek, nemzeti kultúra megőrzése, a hagyományvédelem szempontjából értékkel bíró életmód megőrzésére irányuló tevékenységek, egyházak tevékenységének segítése, támogatása, a tudományos tevékenység, a környezetvédelem, klímavédelem, fenntarthatóság és körkörös gazdaság céljainak elérését támogató tevékenységek, örökségvédelem, az épített és természeti kultúra, környezet védelme, illetve ezek körébe tartozó építmények, területek kulturális célú látogathatóságának, megismerhetőségének biztosítása, e bekezdés szerinti célok elérésére létrehozott civil szervezetek vagy nonprofit gazdasági társaságok finanszírozása, illetve támogatása vagy ilyen tevékenységet ellátó intézmények, jogi személyek fenntartása és működtetése.

E közérdekű célok megvalósítása az alapítvány közérdekűségéhez önmagukban nem elegendő, annak ugyanis további feltétele az is, hogy a kedvezményezetti kör tekintetében nyitott legyen, ami azt jelenti, hogy juttatásait ne előre meghatározott zárt személyi körben nyújtsa. Ebből nem következik az, hogy ha a kedvezményezettek köre nincs személy szerint meghatározva, úgy az feltétlenül nyitottnak tekinthető, mint ahogy az sem, hogy az alapító okirat a kedvezményezettek körét illetően ne határozhatna meg bizonyos feltételeket, ne írhatná körül bizonyos jellemzőkkel azokat a személyeket, akik kedvezményezettként egyáltalán szóba kerülhetnek. A nyitottság ugyanis ebben a vonatkozásban csak annyit jelent, hogy az adott feltételeknek, körülírásnak végső soron bárki megfelelhessen, de e körből akár ki is válhasson vagy ki is kerülhessen. A nyitottság megítélése szempontjából az idődimenziónak is szerepe lehet, hiszen egy adott időpontban viszonylag zártnak tűnő kedvezményezetti kör az alapítvány fennállásának időszakában folyamatosan változhat, és ekként az alapítvány fennállásának teljes időszakára vetítve az alapítvány kielégíti a nyitottság követelményét.

Az alapítvány esetében is igaz azonban az, hogy az alapítvány ex lege közérdekű minősége önmagában nem jelenti valamely e törvény hatálya alá tartozó alapítványnak az Ectv. VII. fejezete szerint kérhető közhasznú jogállásának megszerzését is. E törvény természetesen a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok számára is biztosítja azt, hogy közhasznú jogállásúnak is minősüljenek, ha e jogállásukat kérik- a törvény hatályba lépésekor a Vatv. szerint közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak minősülő alapítványok esetében a közérdekű vagyonkezelő alapítványként történő bírósági nyilvántartásba vételük napjától folyamatosan. Ehhez azonban nem szükséges teljesíteniük az Ectv.-ben részletezett követelményeket, hiszen a közhasznú jogállás ugyancsak a kérelmükre, de a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi minőségük folytán illeti meg őket, anélkül, hogy az Ectv. további feltételeit teljesíteniük kellene, hasonlóan ahhoz, ahogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványok számára a róluk szóló törvény is lehetővé teszi ezt. Ebből következően a bírósági nyilvántartásban - a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi minőség mellett -az alapítvány kérelmének megfelelően a közhasznú jogállását is fel kell tüntetni.

6. §

Az alapítvány szervezetére vonatkozóan a Javaslat a Vatv. szerinti szabályokból indult ki. Ennek megfelelően a törvény csupán néhány kógens rendelkezést fogalmaz meg, ezen túl a Ptk. javarészt diszpozitív szabályai kerülhetnek alkalmazásra. A kuratórium tagjainak kötelező létszámát legalább öt természetes személyben állapítja meg, amely kizárja, hogy vagyonkezelő alapítvány esetében ennél alacsonyabb létszámú vagy jogi személy tagot is magában foglaló kuratórium lenne létrehozható, de nem teszi lehetővé azt sem, hogy ügyvezető szervként egyetlen személy (kurátor) járjon el. A törvény hatálya alá tartozó alapítványok jelentős tőkeerejére és tevékenységére tekintettel kötelező a legalább háromfős felügyelőbizottság létesítése, illetve állandó könyvvizsgáló kijelölése is. Garanciális rendelkezés az is, hogy a felügyelőbizottság elnökét - az alapító okirat eltérő rendelkezése hiányában - a tagok maguk közül választják.

A törvény hatálya alá tartozó alapítvány szervezetét is érintő rendelkezés az, hogy az alapító okirat a kuratórium és a felügyelőbizottság elnökére és tagjaira vonatkozóan képesítési, végzettségi és egyéb szakmai követelményeket állapíthat meg. Ezek az alapítványok ugyanis fontos közérdekű célokat szolgálnak" ami indokolttá teszi, hogy az alapító okirat gondoskodhasson a képviseletükben eljáró, gazdasági döntéseket hozó vagy ezeket ellenőrző testületi szervek felkészültségéről és a feladataik ellátásához szükséges szakmai kompetenciájáról.

7. §

Már a Vatv. megalkotása során is fontos szempont volt, hogy a vagyonkezelő alapítványok tartós - akár több évtizedes - cél szerinti működése az alapítótól függetlenül is biztosítható legyen, éspedig olyképpen, hogy ebbe a folyamatba az alapító az alapítói jogainak gyakorlásával se avatkozhasson be. Ezt a szervezeti függetlenség és a magánjogi jogalanyokra jellemző, alkotmányjogi szempontból is védett magánautonómia indokolta. Igaz ez az e törvény hatálya alá tartozó alapítványok esetében is. Ezért az alapító számára lehetőséget kellett biztosítani arra, hogy alapító jogai akár teljes körének gyakorlásáról ab ovo lemondjon, és e jogok gyakorlására az alapító okiratban - a Ptk.-ban foglaltaktól eltérően minden további feltétel nélkül - valamely alapítványi szervet, adott esetben magát a kuratóriumot jelölje ki.

Ezen túlmenően a törvény hatálya alá tartozó alapítványok esetében is fennáll annak lehetősége, hogy az alapító jogainak gyakorlását egyébként saját magának fenntartó alapító, illetve a már működő alapítvány alapítója az alapító okirat módosítása nélkül az alapítói jogait és kötelezettségeit erre irányuló jogügylettel az alapítványra ruházza át. Ez esetben az alapítói jogokat ugyancsak a vagyonkezelő alapítvány kuratóriuma gyakorolja, és a kuratórium alapítói joggyakorlására értelemszerűen ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, mint amikor az alapító az alapító okiratban a kuratóriumot jelölte ki az alapítói jogok gyakorlására. Az alapítvány kuratóriumának az alapítói jogok gyakorlására való kijelölése nem vonható vissza, az alapítói jogok átruházása esetén pedig erre ebben a formában értelemszerűen nincs is lehetőség. Igaz ennek ellenkezője is, vagyis a kuratórium sem teheti meg azt, hogy az alapítói jogok gyakorlására vonatkozó kijelöléséről lemondjon, és az alapítói jogainak gyakorlása folytán maga helyett mást jogosítson fel az alapítói jogok gyakorlására (így természetesen arra az alapítót sem jelölheti ki). Végül arra sincsen lehetősége a kuratóriumnak, hogy a rá átszállt alapítói jogokat az alapítvány képviseletében eljárva másra ruházza át. Mindezek a rendelkezések az önálló és független alapítványi működés stabilitását, szervezeti biztonságát szolgálják, amelynek a közfeladatok ellátása során fokozott jelentősége van.

Az alapítói jogok gyakorlására a kuratórium kijelölése az alapító részéről egyébként a Ptk. szabályai szerint [Ptk. 3:394. § (1) bekezdés] is lehetséges, de ennek törvényben meghatározott feltételei vannak (az alapító meghalt, jogutód nélkül megszűnt vagy más okból az alapítói jogait véglegesen nem gyakorolja). Amiként vagyonkezelő alapítvány esetén, úgy az e törvény hatálya alá tartozó alapítvány esetén is a kuratórium alapítói joggyakorlóként való kijelölésére ilyen feltételek nélkül is lehetőség van. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány alapító okirata úgy rendelkezhet úgy, hogy az alapító - alapítványban esetlegesen fennálló, például mert az alapítói jogok teljes körének gyakorlására az alapítvány kuratóriuma nem került kijelölésre - alapítói jogai a halála, jogutód nélküli megszűnése vagy az alapító okiratban meghatározott feltétel bekövetkezése esetén az alapítványra vagy az alapító okiratban meghatározott személyre szálljanak át.

Fontos szabály, hogy a kuratóriumnak az alapítói jogokat az e törvényben meghatározottak szerint kell gyakorolnia, ahol tehát e törvény az alapítói jog gyakorlására, annak módjára sajátos szabályt állapít meg, ott ezt a szabályt kell alkalmazni.

A Ptk. szabályai - így különösen a 3:394. § (3) bekezdése - szerint bizonyos alapítói jogokat az alapítványi szerv (adott esetben a kuratórium) nem gyakorolhat. E törvény a hatálya alá tartozó alapítványok esetében lehetővé teszi azt, hogy az alapítói jogok utóbb említett körének gyakorlása is a kuratórium, illetve adott esetben az ellenőrző szerv (felügyelőbizottság) hatáskörében maradjon, ezzel biztosítva az alapítvány számára az alapítótól való teljes függetlenséget, így egyebek között azt is, hogy ezek az alapítványok valóban függetlenek lehessenek, vagyis testületi szerveik tagjainak és vezetőjének megválasztásáról is testületileg maguk dönthessenek.

Ennek megfelelően a Javaslat úgy rendelkezik, hogy ha az alapítói jogokat a kuratórium gyakorolja, az alapító okirat eltérő rendelkezése hiányában az alapítvány kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjának, illetve elnökének kijelöléséről - e tisztségek bármely okból bekövetkező megüresedése esetén - a kuratórium a felügyelőbizottsággal együttesen határoz akként, hogy az e tárgyban hozandó döntéshez a megüresedő tisztség által érintett testületi szerv tagjai többségének szavazata is szükséges. A törvény a Vatv. szerinti szabályozáshoz hasonlóan itt is lehetővé tenné azt, hogy az alapító okirat az e kérdésben való döntéshozatalhoz további minősített többséget írjon elő.

Végül a törvény az alapítvány kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak, illetve elnökének visszahívásáról is rendelkezik, e körben azonban csak annyit mond ki, hogy az érintettek visszahívásáról a kijelölésükkel azonos módon kell döntést hozni, ám a visszahívás jogának gyakorlása az alapító okiratban feltételekhez köthető, illetve korlátozható. A kuratóriumi tagok visszahívása tekintetében a Ptk. is tartalmaz korlátozó rendelkezést, a Ptk. 3:398. § (2) bekezdése szerint ugyanis a kuratórium tagját megbízatásának lejárta előtt az alapítványi cél megvalósításának közvetlen veszélyeztetése esetén az alapítói jogok gyakorlója hívhatja vissza. A törvény e rendelkezéstől tehát annyiban tér el, hogy a visszahívás jogának feltételhez kötését, illetve bármilyen tartalmú korlátozását az alapító okirat ilyen tartalmú rendelkezéséhez kapcsolja, a Ptk. említett rendelkezése ennél fogva nem lehet irányadó.

A társadalmi részvétel erősítése érdekében a Javaslat az e törvény hatálya alá tartozó alapítványok esetében lehetővé teszi, hogy az alapító okirat az alapítvány kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak, illetve elnökének személyére vonatkozóan jelölési jogot az alapítványon kívüli személy, illetve szerv számára is biztosítson. A jelölési jog azt jelenti, hogy az alapítvány szervezeti keretein kívül álló, az alapító okiratban erre felhatalmazott szervezetek vagy személyek is tehetnek személyi javaslatokat az alapítvány testületi szerveinek tagjára, illetve tisztségére vonatkozóan. Az ilyen tartalmú alapító okirati rendelkezés garanciális jellegét az biztosítja, hogy e rendelkezés módosítására az alapítói jogokat gyakorló kuratórium még abban a körben sem jogosítható fel, amelyben ezt a törvény egyébként lehetővé teszi.

Ugyancsak sajátos rendelkezés az e törvény hatálya alá tartozó alapítványok esetében az, hogy a törvény megengedi az alapító okiratban annak előírását is, hogy a kuratórium egyes alapítói jogok gyakorlása tekintetében az alapítványi vagyonellenőr jóváhagyásával vagy véleménye kikérése után döntsön. Fontos kiemelni, hogy a vagyonellenőr számára biztosított ez a jogkör (jóváhagyási jog, véleményezési jog) csak egyes alapítói jogok gyakorlása tekintetében biztosítható, így a kuratórium ügyvezetési kompetenciáját és e körben fennálló felelősségét ez nem érintheti.

8. §

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok esetében az alapítói jogokat is általában az e jogok gyakorlására kijelölt kuratórium gyakorolja. Az érintett alapítványok esetében ezért szükség van egy olyan szervre vagy olyan személyre, amely, illetve aki a közfeladat és a közérdekű célok megvalósítása érdekében, az alapítvány vagyongazdálkodása törvényességének helyreállítása, illetve a vagyongazdálkodás belső szabályzatokkal való összhangjának biztosítása céljából felléphet. Az alapítvány szervezetén kívül álló e személy számára ennek érdekében megfelelő jogokat is biztosítani kell. E jogoknak nyilvánvalóan akkor van különösebb jelentősége, ha például a felügyelőbizottság nem élt, nem kívánt élni e jogaival, vagy erre a maga részről nem látott okot. E jog- és érdekvédő feladatot ellátó, és az említett célok érdekében fellépésre jogosult személy az alapítványi vagyonellenőr, amelynek kijelölését a Javaslat az alapítvány esetében kötelezővé teszi. A Javaslat az alapítványi vagyonellenőr feladataként mondja ki azt is, hogy az alapítvány - alapító okiratban meghatározott céljainak és feladatának, e körben különösen a közfeladatának megvalósítását, illetve a megvalósítás forrásának megteremtését szolgáló - vagyonkezelési tevékenységének jogszerűségét az alapítvány ellenőrző szervétől függetlenül figyelemmel kísérje.

Annak sincs azonban akadálya, hogy az alapító a vagyonellenőr kijelölésére (megbízására) ilyen tartalmú alapító okirati rendelkezéssel magát az alapítványt jogosítsa fel (számára írja elő az alapítványi vagyonellenőr kijelölését, illetve megbízását). Abban az esetben, ha ilyen alapító okirati rendelkezés folytán a vagyonkezelő alapítvány gyakorolja ezt az "alapítói" jogot, a törvény a vagyonellenőr kijelöléséhez a kuratórium és a felügyelőbizottság együttes döntését, és e döntéshez - a vagyonellenőr függetlenségének és pártatlanságának biztosítása érdekében - a nyilvántartó bíróság jóváhagyását írja elő. Annak érdekében, hogy erről a bíróság meg tudjon győződni, a vagyonellenőr elfogadó nyilatkozatát, amely tartalmazza a kizáró okokra, továbbá a törvényben és esetlegesen az alapító okiratban meghatározott összeférhetetlenségi okokra vonatkozó nyilatkozatát is, alapítói kijelölés esetén az alapító, alapítványi kijelölés esetén az alapítvány nyilvántartásba vételi kérelméhez csatolni kell.

Ezt a rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha az alapítói jogokat a kuratórium gyakorolja, és az alapítványi vagyonellenőr e tisztségéről lemond, meghal, vagy jogutód nélkül megszűnik, illetve a vagyonellenőri feladat ellátásához szükséges feltételekkel már nem rendelkezik, és ezért új vagyonellenőr kijelölése, illetve megbízása válik szükségessé.

Alapítványi vagyonellenőrként csak könyvvizsgáló, könyvvizsgáló társaság, ügyvéd, ügyvédi iroda vagy más büntetlen előéletű olyan természetes személy jelölhető ki, illetve bízható meg, aki az alapító okiratban meghatározott szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A törvény egyben rögzíti az alapítványi vagyonellenőrrel szemben felmerülő legalapvetőbb összeférhetetlenségi okokat, amelyeket az alapító okirat továbbiakkal is kiegészíthet. A vagyonellenőr személyét érintő e követelmények teljesítését a nyilvántartó bíróság vizsgálja az alapítvány nyilvántartásba vétele, illetve az alapítványi szervek testületi döntésének jóváhagyása során.

9. §

A Javaslat e §-a az alapítványi vagyonellenőr feladatáról és az alapítvány vagyongazdálkodásával és törvényes működésével kapcsolatban őt megillető jogokról rendelkezik.

Az alapítványi vagyonellenőr által az ellenőrzési tevékenysége során gyakorolható jogok közül kiemelendő az, hogy a vagyonellenőrt végső soron megilleti a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésének joga.

Az alapítványi vagyonellenőrnek a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagság, illetve tisztség betöltésének kérdésében csak akkor juthat szerep, ha e kérdésben annak felmerülésétől számított 90 napon belül az érintett testületi szerveknek nem sikerül döntést hozniuk. Ebben az esetben ugyanis az alapítványi vagyonellenőr javaslata alapján a nyilvántartó bíróságnak kell döntenie a tagság, illetve tisztség betöltéséről.

A Javaslat lehetővé teszi, hogy az alapítónak az alapító okiratba foglalt felhatalmazása alapján a vagyonellenőr az alapító okiratban meghatározott további jogokat gyakorolhasson vagy kötelezettségeket teljesítsen. A Javaslat értelmében az alapítványi vagyonellenőr az alapítvány szerveinek működését is jogosult ellenőrizni, e körben jogosult az érintett személyi kört felszólítani jogaik jogszerű gyakorlására és kötelezettségeik teljesítésére. Amennyiben a felhívás nem vezet eredményre, az alapítványi vagyonellenőr az alapítvány törvényes működésének biztosítása és helyreállítása érdekében törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet. Az alapítványi vagyonellenőr az alapító okiratban meghatározott esetekben az alapító okirat erre irányuló felhatalmazása alapján jogosult a kuratórium, illetve a felügyelőbizottság döntéseit a bíróság előtt megtámadni és annak hatályon kívül helyezését kérni, ha az érintett szerv által hozott határozat törvénysértő, vagy nem felel meg az alapító okiratban, illetve a befektetési szabályzatban foglaltaknak.

Annak érdekében, hogy az alapítványi vagyonellenőr e jogait megfelelően gyakorolhassa, a Javaslat lehetővé teszi számára, hogy az alapítvány működését érintő mindazon információkhoz hozzájuthasson, amelyek egyébként a felügyelőbizottságot is megilletik.

10. §

A Javaslat hatálya alá tartozó alapítványok komoly tőkeerővel rendelkeznek, közfeladatot látnak el, szervezetük és vagyongazdálkodásuk követelményeinek megfogalmazása és jelentősége feltétlenül indokolja, hogy a működésük alapokmányát is kellő szaktudással és felelősséggel rögzítsék. Ezért a törvény előírja, hogy az ilyen alapítványok alapító okiratát közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.

A vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó szabályozáshoz képest új elem az, hogy az alapítvány alapító okiratának tartalmaznia kell az arra való utalást is, hogy e törvény szerinti közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak minősül.

A kuratórium az alapító okirat módosításának jogát csak akkor gyakorolhatja, ha az alapító erre az alapító okiratban kifejezetten feljogosította. Abban az esetben, ha az alapító okirat módosítására a kuratórium nem kapott felhatalmazást, úgy az alapító okirat ennek hiányában is módosítható, ha ezt az időközben megváltozott körülmények vagy jogszabályi követelmények a célok megvalósíthatósága érdekében szükségessé teszik. Az alapító okiratban a kuratóriumnak a módosításra való feljogosítása esetében is meghatározhatóak olyan kérdések, amelyek tekintetében az alapító okirat a kuratórium által nem módosítható. Ilyen esetben e kérdésekben az alapító okirat abban az esetben módosítható a kuratórium által, ha ez a jogszabályi változások miatt válik szükségessé

11. §

Az alapítványt a vagyonkezelő alapítványokhoz hasonlóan vagyonmegőrzési kötelezettség terheli, amely azt jelenti, hogy ha az alapítvány vagyona az alapító okiratban meghatározott mérték (ennek hiányában a tőkeminimum) alá süllyed, úgy a kedvezményezetteknek járó juttatás kifizetését a vagyonvesztés mértékével arányosan csökkenteni kell, vagy a kifizetést vissza kell tartani mindaddig, amíg az alapító okiratban meghatározott mértéket (ennek hiányában a tőkeminimumot) a vagyonkezelő alapítvány vagyonának értéke el nem éri.

12. §

Az alapítvány részére teljesített alapítói, illetve csatlakozói vagyonjuttatás (alapítói vagyonrendelés) szükségszerűen csak ingyenes lehet, és a juttatott vagyon lényegi eleme, hogy szükségszerűen az alapítvány tulajdonába kerül, kivéve a közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jogot, mint sui generis dologi jogi jogintézményt. Igazodva az általános alapítványi szabályokhoz, az alapító okiratban fel kell tüntetni az állam által ingyenesen juttatott vagyonelemet. A Javaslat rendezi e törvénynek a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényhez (a továbbiakban: Nvtv.) való viszonyát is.

A Javaslat a vagyonjuttatás körében rögzíti azt is, hogy az alapítvány az állam által ingyenesen juttatott vagyonelemekkel vagyonkezelési tevékenysége keretében szabadon gazdálkodhat, azzal az alapítvány a felelős gazdálkodás követelménye sérelme nélkül szabadon rendelkezhet. Ez a szabály erősíti az alapítvány magánjogi jogalanyiságát, ugyanakkor - a juttatott vagyonelem sokféleségére tekintettel - lehetősége van az államnak a vagyonjuttatás során többletfeltételeket is előírni, így rendelkezhet akként is, hogy egyes vagyonelemek tekintetében a vagyonkezelés körébe tartozó szabad gazdálkodást korlátozza: előírhatja, hogy a juttatott vagyonelem tekintetében az alapító okiratban államot megillető elővásárlási jogot alapít. Amennyiben a juttatott vagyonelem társasági részesedés, akkor az államot az alapító okiratban rögzített feltételekkel elővásárlási jog, illetve nyilvánosan működő részvénytársaság tekintetében - a társasági részesedés elidegenítésére irányuló szándék esetén - vételi jog illeti meg. Amennyiben az állam nem él elővásárlási jogával, illetve vételi jogával a felhívást követő 90 napon belül, akkor az elővásárlási jog, illetve vételi jog a társasági részesedéssel érintett gazdasági társaságot illeti meg. A Javaslat rögzíti, hogy ha az elővásárlási jog, illetve vételi jog jogosultja nem él e jogával, akkor az elővásárlási jog, illetve vételi jog megszűnik.

Az állam, illetve az alapító rendelkezhet akként is, hogy egyes vagyonelemeket közfeladattal terhelt vagyonként adja át, de erre szükségszerűen csak az ingyenes vagyonjuttatás időpillanatában van lehetőség. Ez esetben kiköthető olyan feltétel, hogy a meghatározott közfeladat alapítvány általi ellátása vagy a cél megszűnése, illetve megvalósulása esetén az ekként juttatott, közfeladattal terhelt vagyon az alapítóra visszaszáll, amit elidegenítési és terhelési tilalom biztosít. E jogot ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

A különleges vagyon mellett elképzelhető olyan különleges szereppel bíró közfeladat is, amely e szabályoktól eltérő vagyonjuttatási, vagyongazdálkodási szabályok megalkotását igényli, erre tekintettel a Javaslat az egészségügyi közfeladat ellátás céljából átadott vagyonra az V. fejezet szabályait rendeli alkalmazni.

A Javaslat tartalmazza továbbá azt is, hogy az állam által ingyenesen juttatott vagyonelemet nyilvántartási értéken történő átvezetéssel kell az alapítvány tulajdonába adni.

A Javaslat rendezi a juttatások adójogi helyzetét, ennek megfelelően az általa meghatározott vélelem (praesumptio iuris et de iure) alapján a vagyoni juttatás nem alapoz meg az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben meghatározott adófizetési kötelezettséget, tekintettel arra, hogy nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához e törvényben meghatározott joghatás.

A Javaslat az állam és az alapítvány közötti viszonyt rendezve rögzíti, hogy a vagyonjuttatáshoz nem elegendő a törvényalkotói aktus, hanem a vagyonjuttatás részletes kérdéseit e törvény keretein belül az állam és az alapítvány közötti polgári jogi megállapodásnak kell rendeznie.

Mivel az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése az alapítvány közfeladat-ellátását részesíti alaptörvényi védelemben, és azt más jogi személy útján is elláthatja, indokolt a közfeladatellátás folytonosságának garanciájaként a vagyonjuttatás szabályait azonosan meghatározni az alapítványnak juttatott vagyonjuttatással. A (14) bekezdés hangsúlyozza, hogy jelen alcím szabályait alkalmazni kell arra az esetre, amennyiben nem az állam juttat az alapítvány részére vagyont, ez esetben is alkalmazni kell azt a szabályt, hogy a vagyonjuttatás részletes kérdéseit a vagyont juttató és az alapítvány közötti polgári jogi megállapodásban is rendezhetőek.

13. §

A Javaslat 13. §-a az alapítvány javára való vagyonrendelés, illetve a vagyonjuttatás e törvényen alapuló sajátos, sui generis módját is megteremti. Lehetőséget ad ugyanis arra, hogy az alapítvány javára meghatározott vagyontárgyakat a közfeladatához rendelten úgy bocsássanak a rendelkezésére, hogy az alapítvány nem válik annak tulajdonosává, de a közfeladat ellátása érdekében kezelhesse e vagyontárgyakat, azok kezelőjeként pedig őt illessék meg az e §-ban biztosított jogok. Az alapítványt e sajátos vagyonkezelésre a vagyonrendelőnek a közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jog alapításával kell feljogosítnia, amelyre végső soron az alapító okiratban kerülhet sor, de annak sincs akadálya, hogy e jog alapítása szerződéssel történjen. A közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jog tartalmát, és ennek folytán e vagyonkezelői jogviszony lényegi elemeit azonban maga a törvény határozza meg a dologi jogokhoz hasonlóan. E jog alapítását (az alapításra való feljogosítást) értelemszerűen az törvény is elrendelheti, amely az alapításról, illetve a vagyonjuttatásról rendelkezik.

A vagyonrendelés, illetve vagyonjuttatás e különös formájaként alapított közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jog a közfeladathoz és a vagyontárgyhoz kötött, vagyis csak akkor szűnhet meg, ha megszűnik a közfeladat, amelyhez a vagyontárgyat vagy megsemmisül az a vagyontárgy, amelyhez a közfeladatot rendelték. E jog értelemszerűen az alapítvány (illetve az alapítvány közfeladat-ellátásának, ilyen alapítványi minőségének megszűnésével) is megszűnik, erről azonban a javaslatnak külön rendelkeznie nem kell, mert a jogutód nélküli megszűnés után e jog értelemszerűen nem maradhat fenn, a jog pedig csak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt illetheti meg, más alapítványt nem. E jog személyes jellege és korlátozottsága kitűnik abból is, hogy a közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jogát az alapítvány nem idegenítheti el és nem terhelheti meg, de e joggal egyéb módon sem rendelkezhet, vagyis a jogot nem ruházhatja át, nem zálogosíthatja el, nem alapíthat azon használatot, haszonélvezetet, és nem mondhat le róla. A közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jog megszűnésének egyetlen további esetköre az, ha az alapítvány nem látja el azt a közfeladatot, amelyre tekintettel a javára a közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jogot alapították, és a bíróság ezt az ítéletével megállapítja.

A Javaslat kimondja, hogy az alapítvány a közfeladathoz rendelt vagyonkezelői joga alapján az e jogával érintett vagyontárggyal kapcsolatban milyen jogokat gyakorolhat, de azt is, hogy milyen jogok nem illetik meg. Így mindenekelőtt azt kell kiemelni, hogy a közfeladathoz rendelet vagyonkezelői jog az alapítványt nem jogosítja fel a vagyontárgy elidegenítésére és megterhelésére, de megilleti a birtoklás, a használat és a hasznosítás joga. A birtoklás, a használat és hasznosítás jogával való rendelkezés jogát azonban csak a törvény által megszabott keretek között gyakorolhatja. A Javaslat e körben az alapítvány számára csak azt biztosítja, hogy a kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság vagy általa létesített, illetve fenntartott intézménye részére engedje át a vagyontárgy használatát, illetve hasznosításának lehetőségét.

A Javaslat 13. §-ának (8)-(10) bekezdései az alaptörvényi védelem alatt álló különleges rendeltetésű vagyontárgy tekintetében alapított közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jogra vonatkoznak. A Javaslat ugyanis lehetővé teszi, hogy termőföld tekintetében is alapítható legyen közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jog, erre is azonban e törvény rendelkezései az irányadók, azzal azonban, hogy a vagyontörvények e törvénnyel nem ellentétes rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell.

A közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jogot az adott vagyontárgy tulajdonjogát, illetve azon fennálló más jogosítványokat közhitelesen tanúsító nyilvántartásokba is be kell jegyezni. Tipikus esetként kezelve az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzést, ebben a tekintetében a Javaslat azt is előírja, hogy az erre irányuló kérelmet az alapítványnak kell benyújtania.

14. §

A Javaslat rögzíti, hogy az alapítvány megszűnik, ha vagyona három teljes éven keresztül nem éri el a tőkeminimum összegét, mivel ez esetben az alapítvány céljának megvalósítása - a közfeladat ellátása - lehetetlenné vált. A törvény erre az esetre - azaz amennyiben e törvényben meghatározott megszűnési ok beáll - azt is rögzíti, hogy háttérszabályként az alapítvány megszűnésének rendjére (eljárási szabályrendszerként) az Ectv. II. Fejezetét kell alkalmazni.

Az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után megmaradó vagyon az alapítót illeti meg abban az esetben is, ha a vagyon az alapítói juttatás mértékét meghaladja, és csatlakozó esetén a csatlakozó a megmaradó vagyonnak a juttatással arányos részére tarthat igényt; társasági részesedés esetén pedig a hitelezők kielégítését követően az alapító, illetve a csatlakozó által juttatott ingatlan, illetve társasági részesedés az alapítóra, illetve csatlakozóra száll vissza.

15. §

A Javaslat a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok esetében speciális összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg.

16. §

A III. fejezet az alapítvány által ellátott közfeladat keretrendszerét rögzíti. Az alapítvány közfeladata az 1. mellékletben meghatározott közfeladat.

A Javaslat garanciaként rögzíti, hogy a közfeladat-ellátás hosszú távú, kiszámítható biztosításához fűződő közérdekre figyelemmel a közfeladat az alapítványtól el nem vonható, és annak ellátásával az alapítvány nem hagyhat fel, új közfeladatot megállapítani, a közfeladatot módosítani vagy közfeladat ellátásáról lemondani sarkalatos törvény felhatalmazása alapján az alapító okirat módosításával lehet.

Az alaptörvényi védelemmel bíró státusz elvesztéséhez egyszerre van szükség közjogi (jogalkotói) és magánjogi aktusra (alapító okirat módosításra vagy a jogi személy megszűnésére). A folyamat végén minden esetben szükség van bírói aktusra is.

A Javaslata rögzíti, hogy új közfeladatot megállapítani, a közfeladatot módosítani vagy közfeladat ellátásáról lemondani sarkalatos törvény felhatalmazása alapján az alapító okirat módosításával lehet.

A közfeladat e módosulása esetén az 1. mellékletben meghatározott közfeladat ellátásához rendelt vagyon tulajdonjogát a vagyon juttatója részére csak ellenérték fejében lehet átruházni.

17. §

Az alapítvány működési szabályainak egyik legfontosabb eleme az a tevékenység, amelyet végez, hiszen az foglalja keretek közé magát az alaptörvényi védelmet is. A Javaslat erre tekintettel különválasztja az egyes tevékenységi elemeket

- közfeladat-ellátásra,

- a közérdekű célok megvalósítására,

- a mindezekhez szükséges források megteremtése érdekében végzett vagyonkezelés, amely szükségszerűen jövedelemszerzésre és vagyongyarapításra irányul.

Összhangban akár az alapítvány létrehozatalával, megszűnésével és a közfeladat-ellátással kapcsolatos szabályokkal, a Javaslat rögzíti, hogy az alapítvány nem hagyhat fel sem a közfeladat ellátásával, sem a közérdekű cél megvalósításával. A közérdekű célok megvalósítására irányuló további közérdekű célt/tevékenységet viszont vállalhat az alapító okiratban, de csak oly módon, ha azt alapítás során az alapító okiratban rögzítésre kerül, vagy a 3. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá történő minősítés során, továbbá a működése során bármikor, a kuratórium egyhangú döntése alapján. Ehhez kapcsolódik az a szabály is, hogy az (1) bekezdés b) pontja szerinti tevékenység ellátásával a kuratórium egyhangú döntésével és az alapító okirat módosításával hagyhat fel.

Az alapítvány közérdekű céljának megvalósulása, lehetetlenülése, megszűnése nem eredményezi az alapítvány megszűnését.

A javaslat kimondja, hogy amennyiben az alapítvány (1) bekezdés a) pontja, azaz az 1. mellékletben meghatározott közfeladat-ellátása megszűnik, de az alapítvány az (1) bekezdés b) és c) pontjai szerinti tevékenységet továbbra is ellátja, akkor az alapítvány a Vatv. szabályai szerinti közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá alakulhat át.

18. §

Az alapítvány tevékenységeit az állam vagyonjuttatással, támogatással, adománnyal vagy közfeladat-finanszírozási szerződéssel biztosítja az alapítvány részére. Az alapítvány részére más személy is nyújthat támogatást vagy adományt.

19. §

Az alapítvány számára teljesített vagyoni juttatás - ideértve az annak felhasználása körében harmadik személy javára teljesített kifizetést, illetve juttatást is - nem minősül külön törvény szerinti támogatásnak. Az alapítvány az alapító okiratában meghatározott célok elérése érdekében pályázati eljárásban részt vehet, és pályázati támogatásban részesülhet. Az alapítvány a számviteli törvény szerinti éves beszámoló készítésére kötelezett.

20. §

Az alapítvánnyal a közfeladat ellátásával összefüggésben köthető közfeladat-finanszírozási szerződés és a részletes feladatfinanszírozási megállapodás részletszabályainak jogszabályi rögzítése szükséges, a jogbiztonság és a transzparencia biztosítása érdekében. A szerződéses viszony kapcsán, a nem teljesítés esetére az általános eljárásjogi szabályoktól való eltérés a közfeladat folyamatos, problémamentes ellátását szolgálja.

21. §

Az alapítványt azon okból, hogy alapítványi formában látja el a közfeladatot, nem érheti hátrány, így szükséges annak kimondása, hogy az államnak a hasonló feladatokat ellátó állami, illetve önkormányzati intézményekkel legalább azonos feltételeket szükséges biztosítani az alapítvány részére a támogatás és a jogi, finanszírozási és pályázati feltételeket vonatkozásában. A legalább azonos támogatás elve kiterjed a működési, felújítási és fejlesztési forrásokra, az alap- és kiegészítő támogatásokra, foglalkoztatottak számára nyújtott személyi juttatásokra. Tekintettel az alapítvány közfeladat-ellátására, az alapítvány egyoldalú nyilatkozattal csatlakozhat bármely egységes állami beszerzési rendszerhez, és onnan egyoldalú nyilatkozattal távozhat. Az állam által e törvény szerint nyújtott pénzbeli vagyoni juttatásra és közfeladat-finanszírozási szerződésre nem kell alkalmazni az államháztartási szabályokat.

22. §

A Javaslat a felsőoktatási tevékenységre vonatkozó speciális szabályokat tartalmaz. Ennek keretében a magyar felsőoktatás versenyképességét erősíti, a felsőoktatásnak mint közfeladatellátásnak a szabályozási garanciáit határozza meg, megteremti a kölcsönös együttműködés szabályait az alapítvány kuratóriuma, valamint az egyetem szenátusa között, továbbá az Alaptörvényben foglaltaknak megfelelően a kutatás és az oktatás tartalmával és módszereivel kapcsolatos autonómiát a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelői fenntartási formában is megerősíti.

A Javaslat - összhangban a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényben (a továbbiakban: Nftv.) meghatározottakkal - rögzíti, hogy a felsőoktatási tevékenység, így különösen a felsőoktatási szakképzés, alapképzés, mesterképzés, a doktori képzés és a szakirányú továbbképzés kizárólagosan az erre a célra létrehozott sajátos szervezeti keretben folytatható. A felsőoktatási alaptevékenység - ami az oktatás mellett a tudományos kutatás, a művészeti alkotótevékenység - körébe tartozó tevékenységet - ha az alapítvány közfeladataként felsőoktatási tevékenység is meghatározásra került - csak felsőoktatási intézmény folytathat. Az alapítvány így a fenntartásában és tulajdonában lévő felsőoktatási intézmény útján láthatja el a felsőoktatási közfeladatot; az alapítvány által fenntartott, tulajdonolt felsőoktatási intézmény államilag elismert egyetem.

A közfeladat-ellátás felelősségének egyértelmű telepítése érdekében a tJavaslat szerint a felsőoktatási intézmény fenntartója és a tulajdonosa személye nem válhat el egymástól. Az intézményrendszer, és a közfeladat-ellátás állandóságát biztosítja az a sajátos átalakulási szabály is, amely értelmében a felsőoktatási intézményből - szétválás, vagy kiválás útján - kiváló szervezeti egység csak a törvény 1. mellékletében meghatározott, ugyancsak közérdekű, közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítvány által fenntartott és tulajdonolt felsőoktatási intézménybe olvadhat be. Ennek megfelelően az esetleges szétválás eredményeként új - az 1. mellékletben nem szereplő - felsőoktatási intézmény alapítására, vagy a kiváló résznek, szervezeti egységnek - az 1. mellékletben nem szereplő, más - felsőoktatási intézményhez való csatlakoztatására a törvény - az Nftv. általános szabályaitól eltérően - nem biztosít lehetőséget.

A Javaslat szerint működő, magán felsőoktatási intézmény tekintetében az alapítványi fenntartói minőség mellett hangsúlyosan megjelenik a tulajdonjog rendelkezési részjogosítványa, amely a felsőoktatási intézmény és annak tulajdonosa között külön értelmezést igényel. Ennek érdekében rögzíti a törvény, hogy a tulajdonosi rendelkezési - és a fenntartói - jog korlátozását jelenti a felsőoktatási intézménynek az Alaptörvény szerint a kutatás és az oktatás tartalmával és módszereivel kapcsolatban biztosított önállósága. A felsőoktatási intézményt az önállóság védelmében megilleti az Nftv. 75. § (1) bekezdésében meghatározott jogorvoslati jog.

A tulajdonos és fenntartó alapítvány jogosult a felsőoktatási intézmény alapító okiratát kiadni, módosítani. Az együttműködés biztosítása érdekében az alapítvány ugyan jogosult az alapító okiratban meghatározni hogy a fenntartó fogadja el a felsőoktatási intézmény költségvetését, a számviteli rendelkezések alapján elkészített éves beszámolóját, szervezeti és működési szabályzatát, vagyongazdálkodási tervét, gazdálkodó szervezet alapítását, gazdálkodó szervezetben történő részesedés szerzését, valamint a fenntartó írja ki a rektori pályázatot, de e kérdésekben a felsőoktatási intézmény szenátusa előzetes véleményét, vagy az alapító okirat ilyen irányú rendelkezése esetén, egyetértését szükséges beszereznie.

Az alapítvány és annak felsőoktatási intézménye a felsőoktatási közfeladatot csak megfelelő szintű együttműködés mellett képes ellátni. Ennek feltétele, hogy mindkét szervezet megfelelően informált legyen egymás működési környezetéről, helyzetéről, céljairól, szándékairól, elvárásairól. Ezt szolgálja a törvény azon rendelkezése, amely szerint a felsőoktatási intézmény szenátusa az alapítvány felügyelő bizottságába egy tagot jogosult delegálni, ezzel biztosítva azt, hogy ne csak a felsőoktatási intézmény működése az alapítvány számára, hanem az alapítvány működése a felsőoktatási intézmény számára is megismerhető legyen.

Az alapítvány és annak felsőoktatási intézménye a közfeladat-ellátás szempontjából két elkülönülő, de célját tekintve egységes szervezetként létezik. Az alapítvány mint a közfeladatellátás kötelezettje és jogosítottja nem valósíthatja meg a felsőoktatási közfeladatot a felsőoktatási intézmény hiányában, míg a felsőoktatási intézmény vagyonát meghaladó kötelezettségeiért - az Nftv. 95. § (6) bekezdése szerint - a fenntartó kezesként a vagyona erejéig felel, ahogy felelős a felsőoktatási intézmény törvényes működéséért, érdekelt annak eredményes működésében, vagyonkezelési, fenntartói, tulajdonosi tevékenysége is a közfeladatellátást szolgálja, így a közfeladat szolgálata érdekében indokolt az alapítvány által a felsőoktatási intézmény részére adott mindenkori vagyonjuttatás adómentességének a biztosítása is.

23. §

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok közül az egészségügyi közfeladatot is ellátó szervezetekre vonatkozó ágazat-specifikus rendelkezéseket tartalmazza. Ennek keretében a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelői alapítványi fenntartási formában az egészségügyi felsőoktatási intézmény részeként működő klinikai központok felett is biztosítja az egységes állami egészségügyi irányítás rendszerét. Mindezek mellett az egészségügyi felsőoktatás, kutatás, betegellátás hármas egységének megerősítésével biztosítja a klinikai betegellátás szakmai kiválóságát, az orvos-, egészségtudományi képzés és kutatás versenyképességének további javítását.

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott egészségügyi felsőoktatási intézmény szervezeti keretében jogi személyiséggel működő klinikai központ végzi az egészségügyi közfeladatot. A klinikai központ és a klinika elnevezés használatára csak a tervezet szerinti felsőoktatási intézmény részeként működő szervezeti egység jogosult, ezzel is kifejezve, hogy a betegellátási tevékenységgel szoros egységet képez az oktatási-kutatási tevékenység, attól nem választható el.

Az egészségügyi közfeladat magában foglalja azon egészségügyi szolgáltatások teljes struktúráját, amelyet a klinikai központ keretében végez a felsőoktatási intézmény. Az egészségügyi közfeladat-ellátás tehát olyan gyűjtőfogalom, amely magában foglalja mindazon egészségügyi szolgáltatásokat, amelyeket a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány végez a felsőoktatási intézmény keretében működő klinikai központon keresztül, és amelyre a klinikai központnak működési engedélye és finanszírozási szerződése van. Az egészségügyi közfeladat teljességében átadásra kerül az alapítvány létrejöttével párhuzamosan, méghozzá a szakellátás esetében a szakellátási kapacitás mértékének megfelelően, míg olyan egészségügyi közfeladat esetében, amely területi ellátási kötelezettséggel rendelkezik a megállapított területi ellátási kötelezettséggel együtt. Az egészségügyi közfeladat a szervezeti átalakulásra tekintettel a klinikai központtól nem vonható el, a szakellátási kapacitás, a területi ellátási kötelezettség és a működési engedélyben szereplő szakmai struktúra nem változhat. Ezen rendelkezések garantálják, hogy az alapítványi formában történő egészségügyi közfeladat-ellátás nem eredményezhet sem a felsőoktatási intézmény részéről, sem pedig az állami irányítást végző szervezetek részéről változást a klinikai központ által ellátott egészségügyi közfeladat szakmai struktúrájában.

A szervezeti változás eredményeként a klinikai központnak az egészségügyi ágazati irányításban betöltött szerepe megmarad, az egészségügyi ellátórendszer - mint egységes egész alól -ideértve annak állami, egységes irányítását is - nem vonható ki. A tervezet rendelkezik arról, hogy a felsőoktatási intézmény - miközben szervezeti integritását és hármas feladatkörét megtartja - továbbra is ellátja az egységes állami egészségügyi irányítás rendszerében a klinikai központ útján eddigi feladatait. A Javaslat ezáltal egyensúlyt teremt a felsőoktatási intézmény szervezeti autonómiája, integritása és az egységes állami egészségügyi irányítás rendszerének működtetése között.

A Javaslat tartalmazza azon garanciális rendelkezéseket, amelyek a két cél párhuzamos érvényesülését biztosítják. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány esetében a tervezet meghatározza, hogy az ellátott egészségügyi közfeladat az alapítványtól nem vonható el, további garanciális szabályként pedig rögzíti, hogy az egészségügyi irányítási jogkör gyakorlása nem eredményezheti sem az alapítvány közfeladat-ellátásának, sem a klinikai központ egészségügyi közfeladat ellátásának ellehetetlenülését. Ezzel is erősítve azt, hogy hatékony oktatási és kutatási tevékenység az egészségügyi ellátás rendszerében annak gyakorlati elemétől, a klinikai központ keretében végzett betegellátástól nem függetleníthető.

A Javaslat pontosan rögzíti, hogy melyek azok a szabályozási elemek, amelyek tekintetében a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény szervezeti keretében működő klinikai központ kapcsolódik az egységes állami egészségügyi irányítás rendszeréhez. Ennek egyik része, a betegek ellátásának biztonságát is garantálva, hogy az állam felelős a klinikai központ tevékenységéből származó károkért, vagyis az államnak a klinikai központ által végzett tevékenységéhez kapcsolódó garanciavállalása a kárfelelősség tekintetében az alapítvány keretében történő működés esetében továbbra is fennáll. Az egészségügyi közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány az egészségügyi közfeladata tekintetében részt vesz az állami egészségügyi irányítás rendszerében, amelynek két típusa az irányító megyei intézményi feladatokat ellátó és az irányító megyei intézményi feladatokat el nem látó klinikai központ. A tervezet rögzíti, hogy az irányításban való részvétel alapján eltérő hatáskörök állapíthatóak meg ezen két típusú szervezet részére.

Az irányító megyei intézményi feladatokat ellátó klinikai központ elnökének személyére a rektor véleményének kikérésével az egészségügyi szolgáltatás irányításáért az ágazati jogszabályban kijelölt felelős állami szerv vezetője tesz javaslatot, a megbízására és a megbízás visszavonására az egészségügyért felelős miniszter és a kuratórium elnöke együttesen jogosult. Ez a rendelkezés megerősíti, hogy az egységes állami irányításból fakadó jogosultságok gyakorlásában szerepet vállaló klinikai központ vezetőjének jogállása a kuratórium elnökének joggyakorlása mellett kötődik az állami egészségügyi irányításért felelős miniszterhez. Ezen intézmény esetében az egészségügyi szolgáltatás irányításáért az ágazati jogszabályban kijelölt felelős állami szerv vezetője gyakorolja a klinikai központ egészségügyi dolgozói felett az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal összefüggő alapvető munkáltatói jogokat.

Azon klinikai központ esetében, amely irányító megyei intézményi feladatokat nem lát el, a klinikai központ elnökének megbízására és a megbízás visszavonására a rektor jogosult, azzal, hogy az egészségügyért felelős miniszter előzetes egyetértését be kell szerezni. Ezen intézmény esetében az elnök feletti munkáltatói jogkört a rektor gyakorolja, a klinikai központban dolgozók esetében minden további munkáltatói jogkört az elnök gyakorol.

A Javaslat meghatározza, hogy az alapítvány egészségügyi közfeladata nem vonható el. Ugyanakkor a klinikai központok tevékenysége olyan dinamikusan változó környezetben történik, ahol az ellátórendszer igénybevétele iránti igények változását a szakmai struktúra változásának is követnie kell. Ezért a Javaslat rögzíti, hogy ha változás következik be az egészségügyi közfeladat ellátásában, akkor megállapodás eredményeként a közfeladat összetétele (az ellátott szakmai struktúra) is változhat. Ez abban az esetben következik be, ha a kapacitás vagy az ellátási terület módosítása indokolt a szolgáltatás igénybevételének változására tekintettel. A változás mértéke korlátozott, mert nem haladhatja meg az országos átlag szerinti kapacitás, és ellátási terület változásának arányát, és ha ez a közfeladat mértékében csökkenést eredményez a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által végzett egészségügyi ellátásra vonatkozóan, akkor kizárólag a mérték tekintetében a klinikai központ a kisajátításra vonatkozó szabályok figyelembevételével kompenzációra jogosult.

Abban az esetben, amikor olyan változás történik a feladat-ellátásban, amely szükségszerűen maga után vonja a közfeladat-ellátás mértékének változását, akkor is biztosítja a lehetőséget a Javaslat az egészségügyi közfeladat mértékének változtatására. Ennek eseteit tételesen meghatározza a Javaslat (váratlan esemény, vagy előre nem látható módon bekövetkező ellátási szükséglet teljesítése, új egészségügyi technológia bevezetése, fejlesztési forrásból megvalósuló egészségügyi szolgáltatás finanszírozásának biztosítása, a felsőoktatási intézménynek a kutatási-, fejlesztési-, innovációs tevékenységének eredményeként létrejövő új egészségügyi ellátás vagy szolgáltatás finanszírozása, egészségügyi válsághelyzetben szükséges átmeneti időszakra vonatkozó intézkedés esetén).

24. §

A tervezet rögzíti, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány klinikai központjában foglalkoztatottak az egészségügyi szolgálati jogviszonyra vonatkozó rendelkezések hatálya alá tartoznak a jogviszony tekintetében. Ezzel is erősítve az egységes egészségügyi irányítás megvalósulását a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány egészségügyi közfeladat ellátása esetén.

25. §

A tervezet biztosítja, hogy az egészségügyi közfeladat-ellátással terhelt magánvagyont a felsőoktatási intézmény elkülönítetten tartsa nyilván. Ezen vagyonelemek feletti rendelkezési jog gyakorlása korlátozott, hozzájáruláshoz kötött. Abban az esetben, ha az alapítvány vagy az általa fenntartott egészségügyi felsőoktatási intézmény egészségügyi szolgáltatója (klinikai központ) az egészségügyi közfeladat-ellátás céljából olyan új ingatlant biztosít, amely ezen közfeladat ellátására szolgáló meglévő ingatlan funkciójának legalább azonos szinten megfelel, akkor rendelkezhet szabadon az alapítvány az ingatlan felett a vagyonkezelési tevékenység keretében.

26. §

Hatályba léptető rendelkezés.

27. §

Az egészségügyi közfeladat-ellátásra vonatkozó végrehajtási rendelet megalkotására felhatalmazó rendelkezés.

28. §

E törvény hatálybalépése napján a Vatv. által közfeladatot ellátó közérdekű alapítvánnyá minősített, az 1. melléklet szerinti alapítvány jogállását, jogviszonyait folyamatosnak kell tekinteni. A Javaslat átmeneti rendelkezést tartalmaz továbbá az alapítványok közhasznú jogállásának nyilvántartásba vétele tekintetében is.

29. §

Átmeneti rendelkezés, amely megerősíti, hogy az egészségügyi közfeladatot ellátó felsőoktatási intézmény klinikai központja hatósági engedélyének vagy nyilvántartási bejegyzésének a szervezeti változásra tekintettel történő módosítása során a szakellátási kapacitás, a területi ellátási kötelezettség és a működési engedélyben szereplő szakmai struktúra nem változhat.

Emellett adminisztrációs egyszerűsítést is tartalmaz a hatósági eljárások tekintetében és rendelkezik az egészségügyi közfeladat-ellátás biztosításának folyamatosságáról.

30-31. §

Átmeneti rendelkezés, amely rögzíti, hogy az e törvény hatálybalépését megelőzően az 1. mellékletben közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá minősített jogi személyeknek, illetve az általuk működtetett (fenntartott) jogi személyeknek juttatott társasági részesedésekre milyen szabályrendszer alkalmazandó.

Az átmeneti rendelkezés biztosítja továbbá a már megkezdett beruházások zavartalan folytatását, megvalósulását.

Az átmeneti rendelkezés egyértelművé teszi, hogy a törvény következtében minden esetben alapító okiratmódosításra lesz szükség, ez magában foglalja a törvényhez igazodóan mind a közfeladatok, mind a közérdekű célok és egyéb célok módosításának vagy törlésének a lehetőségét is.

32. §

Sarkalatossági záradék.

33. §

Hatályvesztő rendelkezés, igazodva ahhoz az alapkoncepcióhoz, amely szerint a Vatv. meghatározott szabályai e törvényben kapnak alaptörvényi védelmet.