62015CJ0193[1]

A Bíróság ítélete (harmadik tanács), 2016. április 7. Tarif Akhras kontra Az Európai Unió Tanácsa. Fellebbezés - Közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) - A Szíriai Arab Köztársasággal szemben hozott korlátozó intézkedések - A rezsim által folytatott politikákból hasznot húzó vagy a rezsimet támogató személyek és szervezetek elleni intézkedések - A jegyzékekbe való felvétel megalapozottságára vonatkozó bizonyítékok - Valószínűsítő körülmények csoportja - A bizonyítékok elferdítése. C-193/15. P. sz. ügy.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács)

2016. április 7. ( *1 )

"Fellebbezés - Közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) - A Szíriai Arab Köztársasággal szemben hozott korlátozó intézkedések - A rezsim által folytatott politikákból hasznot húzó vagy a rezsimet támogató személyek és szervezetek elleni intézkedések - A jegyzékekbe való felvétel megalapozottságára vonatkozó bizonyítékok - Valószínűsítő körülmények csoportja - A bizonyítékok elferdítése"

A C-193/15. P. sz. ügyben,

Tarif Akhras (képviselik: S. Millar és S. Ashley solicitors, D. Wyatt QC, valamint R. Blakeley barrister)

fellebbezőnek

az Európai Unió Bírósága alapokmányának 56. cikke alapján 2015. április 27-én benyújtott fellebbezése tárgyában,

a többi fél az eljárásban:

az Európai Unió Tanácsa (képviselik: M.-M. Joséphidès és M. Bishop, meghatalmazotti minőségben)

alperes az elsőfokú eljárásban,

támogatja:

az Európai Bizottság (képviselik: D. Gauci és Havas L., meghatalmazotti minőségben, kézbesítési cím: Luxembourg)

beavatkozó fél az elsőfokú eljárásban,

A BÍRÓSÁG (harmadik tanács),

tagjai: L. Bay Larsen tanácselnök (előadó), D. Šváby, J. Malenovský, M. Safjan és M. Vilaras bírák,

főtanácsnok: P. Mengozzi,

hivatalvezető: A. Calot Escobar,

tekintettel az írásbeli szakaszra,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Fellebbezésével T. Akhras azt kéri a Bíróságtól, hogy helyezze hatályon kívül az Európai Unió Törvényszékének 2015. február 12-iAkhras kontra Tanács ítéletét (T-579/11, EU:T:2015:97; a továbbiakban: megtámadott ítélet), amennyiben az elutasította T. Akhrasra vonatkozó részében történő megsemmisítésére irányuló keresetét (a továbbiakban együttesen: vitatott jogi aktusok).

- a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2011/782/KKBP határozat végrehajtásáról szóló, 2012. március 23-i 2012/172/KKBP tanácsi végrehajtási határozat (HL L 87., 103. o.);

- a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 36/2012/EU rendelet 32. cikke (1) bekezdésének végrehajtásáról szóló, 2012. március 23-i 266/2012/EU tanácsi végrehajtási rendelet (HL L 87., 45. o.);

- a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről és a 2011/782/KKBP határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. november 29-i 2012/739/KKBP tanácsi határozat (HL L 330., 21. o.);

- a 2012/739 határozat végrehajtásáról szóló, 2013. április 22-i 2013/185/KKBP tanácsi végrehajtási határozat (HL L 111., 77. o.; helyesbítések: HL 2013. L 123., 28. o.; HL 2013. L 127., 44. o.);

- a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 36/2012/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2013. április 22-i 363/2013/EU tanácsi végrehajtási rendelet (HL L 111., 1. o.; helyesbítések: HL 2013. L 123., 28. o.; HL 2013. L 127., 27. o.);

- a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló, 2013. május 31-i 2013/255/KKBP tanácsi határozat (HL L 147., 14. o.);

- a 2013/255 határozat végrehajtásáról szóló, 2014. október 20-i 2014/730/KKBP tanácsi végrehajtási határozat (HL L 301., 36. o.; helyesbítés: HL 2014. L 305., 116. o.), és

- a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 36/2012/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2014. október 20-i 1105/2014/EU tanácsi végrehajtási rendelet (HL L 301., 7. o.; helyesbítés: HL 2014. L 301., 7. o.)

A jogvita előzményei és a vitatott jogi aktusok

2 Az Európai Unió Tanácsa 2011. május 9-én az EUSZ 29. cikk alapján elfogadta a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2011/273/KKBP határozatot (HL L 121., 11. o.). Amint az e határozat (2) preambulumbekezdéséből kitűnt, "[a]z EU határozottan elítélte a Szíria különböző pontjain tartott békés tüntetések erőszakos leverését, amely során éles lőszer alkalmazására is sor került, és amelynek következtében számos tüntető meghalt, sokan megsebesültek, többeket pedig önkényesen fogva tartanak." Az említett határozat (3) preambulumbekezdése a következőképpen szólt:

"A helyzet súlyosságára tekintettel korlátozó intézkedéseket kell bevezetni [a Szíriai Arab Köztársasággal] és a szíriai polgári lakosság ellen irányuló erőszakos elnyomásért felelős személyekkel szemben."

3 A 2011/273 határozat 3. cikkének (1) bekezdése és 4. cikkének (1) bekezdése korlátozó intézkedések elfogadását írta elő e határozat mellékletében felsorolt, a szíriai polgári lakosság ellen irányuló erőszakos elnyomásért felelős személyekkel és a velük kapcsolatban álló személyekkel szemben.

4 A szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló, 2011. május 9-i 442/2011/EU tanácsi rendeletet (HL L 121., 1. o.; helyesbítés: HL 2011. L 151., 15. o.) az EUMSZ 215. cikk és a 2011/273 határozat alapján fogadták el. E rendelet a 4. cikkének (1) bekezdésében előírta "a II. mellékletben felsorolt természetes vagy jogi személyekhez, szervezetekhez és szervekhez tartozó, ezek tulajdonában lévő, vagy ezek által birtokolt vagy ellenőrzött valamennyi [pénzeszköz] és [gazdasági erőforrás]" befagyasztását. E rendelet 5. cikkének (1) bekezdése értelmében ez a II. melléklet tartalmazta azon személyek, szervezetek és szervek jegyzékét, akiket, illetve amelyeket a Tanács a szíriai polgári lakosság ellen irányuló erőszakos elnyomásért felelős személyekként, vagy a velük kapcsolatban álló személyekként, szervezetekként, illetve szervekként azonosított.

5 A 2011/273 határozat módosításáról szóló, 2011. szeptember 2-i 2011/522/KKBP tanácsi határozat (HL L 228., 16. o.) (2) preambulumbekezdésében a Tanács emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió a leghatározottabban elítéli azt a kíméletlen fellépést, amelyet Bassár Al-Aszád elnök és rezsimje folytat saját népe ellen, és amely számos szíriai polgár halálát vagy sebesülését okozta. Mivel a szíriai vezetés nem reagált az Unió, valamint a szélesebb nemzetközi közösség felhívására, az Unió úgy határozott, hogy további korlátozó intézkedéseket fogad el e rezsimmel szemben. A 2011/522 határozat (4) preambulumbekezdésének a szövege a következő:

"A belépési korlátozásokat és a pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztását a rezsimet támogató vagy abból hasznot húzó további személyekre és szervezetekre kell alkalmazni, különösen azokra a személyekre és szervezetekre, akik/amelyek finanszírozást vagy logisztikai támogatást nyújtanak a rezsim, elsősorban a biztonsági erők részére, illetve akik/amelyek aláássák a szíriai békés, demokratikus átmenetet célzó erőfeszítéseket."

6 A 2011/522 határozattal módosított 2011/273 határozat 3. cikkének (1) bekezdése "a rezsimet támogató és abból hasznot húzó személyek[re]" is vonatkozott. Hasonlóképpen, a 2011/522 határozattal módosított 2011/273 határozat 4. cikkének (1) bekezdése előírta azon pénzeszközök befagyasztását, amelyek többek között "a mellékletben felsorolt, a rezsimet támogató és abból hasznot húzó személyekhez [helyesen: személyekhez és szervezetekhez], valamint a velük összefüggésbe hozható személyekhez és szervezetekhez" tartoznak.

7 A 2011/522 határozattal felvették T. Akhras nevét a 2011/273 határozat mellékletében szereplő jegyzékbe. Az e jegyzékbe való felvételének indokai a következők voltak:

"A homszi székhelyű (árucikkekkel, kereskedéssel, árufeldolgozással és logisztikával foglalkozó) Akhras-csoport alapítója. Gazdaságilag támogatja a szíriai rezsimet."

8 A 442/2011 rendelet módosításáról szóló, 2011. szeptember 2-i 878/2011/EU tanácsi rendelet (HL L 228., 1. o.; helyesbítés: HL 2011. L 245., 22. o.) is módosította a 442/2011 rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében előírt általános jegyzékbe vételi kritériumokat annak érdekében, hogy azok a rezsim által támogatott vagy az azt támogató személyekre és szervezetekre, vagy a velük kapcsolatban álló személyekre és szervezetekre is vonatkozzanak. A 878/2011 rendelet felvette T. Akhras nevét a 442/2011 rendelet II. mellékletébe. Az e mellékletben szereplő jegyzékbe történő felvétele érdekében megnevezett indokok azonosak voltak a 2011/522 határozat mellékletében megnevezett indokokkal.

9 A 2011/273 határozat módosításáról szóló, 2011. szeptember 23-i 2011/628/KKBP tanácsi határozat (HL L 247., 17. o.), valamint a 442/2011 rendelet módosításáról szóló, 2011. október 13-i 1011/2011/EU tanácsi rendelet (HL L 269., 18. o.) fenntartotta T. Akhras nevét a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek és szervezetek jegyzékeiben, valamint a születési idejével és helyével kapcsolatos információkat vezetett be e jegyzékbe.

10 A Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről és a 2011/273 határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. december 1-jei 2011/782/KKBP tanácsi határozat (HL L 319., 56. o.) hatályon kívül helyezte és felváltotta a 2011/273 határozatot, valamint további új intézkedéseket vezetett be. A 2011/782 határozat 18. cikkének (1) bekezdése előírta, hogy a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy megakadályozzák az említett határozat I. mellékletben felsorolt, a szíriai polgári lakosság ellen irányuló erőszakos elnyomásért felelős személyeknek és a rezsimet támogató és abból hasznot húzó személyeknek, valamint a velük összefüggésbe hozható személyeknek a területükre történő beutazását vagy az azon történő átutazását. E határozat 19. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezett, hogy "[b]e kell fagyasztani az I. és a II. mellékletben felsorolt, a szíriai polgári lakosság ellen irányuló erőszakos elnyomásért felelős személyekhez, a rezsimet támogató és abból hasznot húzó személyekhez, valamint a velük összefüggésbe hozható személyekhez és szervezetekhez tartozó, vagy tulajdonukat képező, általuk birtokolt vagy ellenőrzött valamennyi pénzeszközt és gazdasági erőforrást". E befagyasztás módjait a 2011/782 határozat 19. cikkének (2)-(7) bekezdése határozta meg. E határozat 21. cikkének (1) bekezdése alapján a Tanács összeállította e jegyzékeket.

11 Az említett határozat fenntartotta T. Akhras nevét a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek és szervezetek jegyzékében, anélkül hogy módosította volna az e jegyzékbe való felvételének indokait.

12 A szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról és a 442/2011 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. január 18-i 36/2012/EU tanácsi rendelet (HL L 16., 1. o.; helyesbítés: HL 2012. L 259., 7. o.) hatályon kívül helyezte a 442/2011 rendeletet, és 15. cikke (1) bekezdésének a) pontjában előírja, hogy különösen a rezsimet támogató és abból hasznot húzó személyek vagy szervezetek, vagy a velük kapcsolatban álló személyek, illetve szervezetek pénzeszközeit be kell fagyasztani.

13 A 36/2012 rendelet fenntartotta T. Akhras nevét a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek, szervezetek és szervek jegyzékében, anélkül hogy módosította volna az e jegyzékbe való felvételének indokait.

14 A 2012/172 végrehajtási határozat fenntartotta T. Akhras nevét a 2011/782 határozat mellékletében szereplő jegyzékben. Továbbá az útlevélszámára vonatkozó információkat vezettek be, és helyesbítették a születési idejét. Az e jegyzékbe való felvételéhez megnevezett indokokat a következőképpen módosították:

"Prominens üzletember; támogatást nyújt a rezsim számára és annak haszonélvezője is egyben. Az árucikkekkel, kereskedéssel, árufeldolgozással és logisztikával foglalkozó Akhras-csoport alapítója és a homszi kereskedelmi kamara egykori elnöke. Szoros üzleti kapcsolatban áll Al-Assad elnök családjával. A Szíriai Kereskedelmi Kamarák Szövetsége igazgatótanácsának tagja. Ipari és lakásjellegű helyiségeket biztosított ideiglenes fogolytáborokhoz, valamint logisztikai támogatást nyújtott a rezsim számára (buszokat és tankok feltöltésére szolgáló járműveket biztosított)."

15 A 266/2012 végrehajtási rendelet fenntartotta T. Akhras nevét a 36/2012 rendelet II. mellékletében szereplő jegyzékben. A T. Akhrasra vonatkozó információk és az ezen II. mellékletben szereplő jegyzékbe történő felvétele érdekében megnevezett indokok azonosak a 2012/172 végrehajtási határozat mellékletében szereplő információkkal és indokokkal.

16 A 2011/782 határozatot hatályon kívül helyezte és felváltotta a 2012/739 határozat. Ez utóbbi határozat fenntartotta T. Akhras nevét a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek és szervezetek jegyzékében, és átvette a 2012/172 végrehajtási határozat mellékletében szereplő, a fellebbezőt érintő információkat és indokokat.

17 A 2013/185 végrehajtási határozat a 2012/739 határozat I. mellékletében szereplő jegyzéket illetően, a 363/2013 végrehajtási rendelet pedig a 36/2012 rendelet II. mellékletében szereplő jegyzéket illetően fenntartotta T. Akhras nevét a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek és szervezetek jegyzékében, és átvette a 2012/172 végrehajtási határozat mellékletében szereplő, a fellebbezőt érintő információkat és indokokat.

18 A Tanács a 2013/255 határozattal újabb korlátozó intézkedéseket fogadott el Szíriával szemben. T. Akhras neve e határozat I. mellékletében is szerepel a jelen ítélet 14. pontjában kifejtettekkel megegyező indokokkal.

19 A 2014/730 végrehajtási határozat fenntartotta T. Akhras nevét a 2013/255 határozat mellékletében szereplő jegyzékben, és az e jegyzékbe való felvételének indokait a következőképpen módosította:

"Prominens üzletember; támogatást nyújt a rezsim számára és annak haszonélvezője is egyben. Az árucikkekkel, kereskedéssel, árufeldolgozással és logisztikával foglalkozó Akhras-csoport alapítója és a homszi kereskedelmi kamara korábbi elnöke. Szoros üzleti kapcsolatban áll Aszad elnök családjával. A Szíriai Kereskedelmi Kamarák Szövetsége igazgatótanácsának tagja. Logisztikai támogatást nyújtott a rezsim számára (buszokat és tankok feltöltésére szolgáló járműveket biztosított)."

20 Az 1105/2014 végrehajtási rendelet fenntartotta T. Akhras nevét a 36/2012 rendelet II. mellékletében szereplő jegyzékben. A T. Akhrasra vonatkozó információk és az ezen II. mellékletben szereplő jegyzékbe történő felvétele érdekében megnevezett indokok azonosak a 2014/730 végrehajtási határozat mellékletében szereplő információkkal és indokokkal.

A Törvényszék előtti eljárás és a megtámadott ítélet

21 A T. Akhras által előterjesztett, és a későbbi kereseti kérelmekkel kiegészített kereset a 2011/522 határozat, a 2011/628 határozat és a 2011/782 határozat, valamint a 878/2011 rendelet, az 1011/2011 rendelet és a 36/2012 rendelet, továbbá a vitatott jogi aktusok megsemmisítésére irányult.

22 T. Akhras a Törvényszéktől annak a megállapítását is kérte, hogy a 2011/273 határozat és a 2013/255 határozat, valamint a 442/2011 rendelet egyes rendelkezései nem voltak vele szemben alkalmazandók.

23 Keresete alátámasztása érdekében T. Akhras három jogalapra hivatkozott, amelyek nyilvánvaló értékelési hibán, egyes alapvető jogok megsértésén, valamint lényeges eljárási szabályok és a védelemhez való jog megsértésén alapultak.

24 A Törvényszék részben helyt adott a T. Akhras által felhozott harmadik jogalapnak, és indokolás hiánya miatt megsemmisítette a 2011/522 határozatot, a 2011/628 határozatot és a 2011/782 határozatot, valamint a 878/2011 rendeletet, az 1011/2011 rendeletet és a 36/2012 rendeletet a T. Akhrast érintő részükben.

25 A Törvényszék a T. Akhras által előterjesztett keresetet az ezt meghaladó részében elutasította. A Törvényszék egyébiránt úgy ítélte meg, hogy az elsőfokú eljárás keretében mindegyik fél maga viseli saját költségeit, és kötelezte a fellebbezőt az előzőleg végzéssel elutasított, az ideiglenes intézkedés iránti kérelemmel összefüggésben felmerült költségek viselésére.

A felek kérelmei

26 T. Akhras azt kéri, hogy a Bíróság:

- helyezze hatályon kívül a megtámadott ítélet 107-135. és 155-157. pontját;

- semmisítse meg a vitatott jogi aktusokat, és

- kötelezze a Tanácsot a két eljárás költségeinek viselésére.

27 A Tanács azt kéri, hogy a Bíróság:

- utasítsa el a fellebbezést, és

- kötelezze a fellebbezőt a költségek viselésére.

28 Az Európai Bizottság azt kéri, hogy a Bíróság:

- utasítsa el a fellebbezést, és

- kötelezze a fellebbezőt a költségek viselésére.

A fellebbezésről

Az elfogadhatóságról

A felek érvei

29 A Tanács arra az álláspontra helyezkedik - és egyúttal jelzi, hogy tökéletesen érti a fellebbezőnek a fellebbezés érdemével kapcsolatos szándékát -, hogy a fellebbezőnek egyértelműen említenie kellett volna a fellebbezésben foglalt kérelmekben a Törvényszék határozatának rendelkező részében szereplő azon részét, amelynek a hatályon kívül helyezését kéri. Ennek említése hiányában a fellebbezés benyújtása nem felel meg a Bíróság eljárási szabályzata 169. cikke (1) bekezdésében foglalt követelményeknek.

A Bíróság álláspontja

30 A Bíróság eljárási szabályzata 169. cikkének (1) bekezdése értelmében a fellebbezésben foglalt kérelmeknek a Törvényszék megtámadott ítélete rendelkező részében szereplő döntésének egészben vagy részben történő hatályon kívül helyezésére kell irányulniuk.

31 A jelen esetben a megtámadott ítélet rendelkező részének 1. és 2. pontjából kitűnik, hogy a Törvényszék úgy határozott, hogy egyrészt megsemmisíti a 2011/522 határozatot, a 2011/628 határozatot és a 2011/782 határozatot, valamint a 878/2011 rendeletet, az 1011/2011 rendeletet és a 36/2012 rendeletet a fellebbezőre vonatkozó részükben, másrészt pedig az ezt meghaladó részében elutasította a T. Akhras által előterjesztett keresetet.

32 Ebből az következik, hogy a megtámadott ítélet ellen benyújtott fellebbezés csak arra törekedhet, hogy a Törvényszék határozatának e két aspektusa közül legalább az egyiket vitassa azzal, hogy megkérdőjelezi egyes jogi aktusok Törvényszék általi megsemmisítését vagy a T. Akhras által előterjesztett kereset ezt meghaladó részében történő elutasítását (lásd analógia útján: Cytochroma Development kontra OHIM végzés, C-490/13 P, EU:C:2014:2122, 32. pont). Ellenben az olyan fellebbezést, amely kizárólag a Törvényszék által e határozat alátámasztása érdekében felhozott indokolás megváltoztatására, és nem e határozat teljes vagy részleges hatályon kívül helyezésére irányul, a Bíróság eljárási szabályzata 169. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadhatatlannak kellene tekinteni (lásd ebben az értelemben: Al-Aqsa kontra Tanács és Hollandia kontra Al-Aqsa ítélet, C-539/10 P és C-550/10 P, EU:C:2012:711, 44. és 45. pont; Tanács és társai kontra Vereniging Milieudefensie és Stichting Stop Luchtverontreiniging Utrecht ítélet, C-401/12 P-C-403/12 P, EU:C:2015:4, 33. és 34. pont).

33 E tekintetben kétségkívül ki kell emelni, hogy a T. Akhras által benyújtott, a fellebbezésben foglalt kérelmek nem kifejezetten a megtámadott ítélet rendelkező részének egy elemére, hanem inkább a Törvényszék által e rendelkező rész igazolása érdekében felhozott indokolás egyes pontjaira vonatkoznak.

34 Mindazonáltal a fellebbezésben szereplő érvelésből, a megtámadott ítéletnek a fellebbezésben foglalt kérelmekben említett pontjaiból és abból a tényből, hogy e kérelmek a vitatott jogi aktusok megsemmisítésére is irányulnak, egyértelműen kitűnik, hogy a fellebbezés - ahogy abban a Tanács és a Bizottság egyetértett - nem pusztán az indokolás megváltoztatására, hanem a megtámadott ítélet hatályon kívül helyezésére is irányul annyiban, amennyiben az elutasította T. Akhras keresetét a vitatott jogi aktusok megsemmisítésére vonatkozó részében.

35 Ilyen feltételek mellett meg kell állapítani, hogy a fellebbezés a Törvényszéknek a megtámadott ítélet rendelkező részében szereplő határozata részleges megsemmisítésére irányul, valamint hogy a fellebbezésben foglalt kérelmek megfogalmazásának alaki hiányosságai nem akadályozzák a Bíróságot jogszerűségi felülvizsgálatának elvégzésében (lásd analógia útján: ISD Polska és társai kontra Bizottság ítélet, C-369/09 P, EU:C:2011:175, 67. pont; Fercal kontra OHIM végzés, C-324/13 P, EU:C:2014:60, 37. pont).

36 Az előzőekből az következik, hogy a fellebbezés elfogadható.

Az ügy érdeméről

A felek érvei

37 T. Akhras fellebbezésének alátámasztása érdekében két jogalapra hivatkozik, amelyek a Tanács tekintetében azon lehetőség elfogadásával kapcsolatos téves jogalkalmazáson alapulnak, hogy a szíriai rezsim támogatására vonatkozó vélelmet a főbb szíriai vállalkozások vezetőivel szemben alkalmazza, illetve az elsőfokú eljárásban bemutatott bizonyítékok elferdítésén alapulnak.

38 Első jogalapjával T. Akhras arra hivatkozik, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor elfogadta az olyan vélelem Tanács általi alkalmazását, amelynek igénybevételét a Bíróság az Anbouba kontra Tanács ítéletben (C-630/13 P, EU:C:2015:247) és az Anbouba kontra Tanács ítéletben (C-605/13 P, EU:C:2015:248) kizárta. E két ítéletből következik, hogy a Tanácsnak éppen ellenkezőleg az uniós bíróság előtt kielégítően konkrét, pontosan meghatározott és egybevágó valószínűsítő körülmények olyan együttesét kell volna bemutatnia, amely lehetővé teszi a pénzeszközei befagyasztására vonatkozó intézkedéssel érintett személy és a szíriai rezsim közötti elégséges kapcsolat fennállásának megállapítását.

39 Márpedig a Tanács nem hivatkozott a jelen esetben valószínűsítő körülmények ilyen együttesére.

40 T. Akhras ugyanis kifejti, hogy elismerte ugyan, hogy prominens üzletember, aki Homsz városa kereskedelmi és iparkamarájának egykori elnöke, valamint a Szíriai Kereskedelmi Kamarák Szövetsége igazgatótanácsának tagja, tagadta a Tanács állításait. Továbbá a Tanács nem hozott fel semmilyen bizonyítékot ezen állítások alátámasztására. Ilyen feltételek mellett a Törvényszéknek figyelembe kellett volna vennie azt, hogy a Tanács több súlyos és vitatott állítást fogalmazott meg, amelyeket még meg sem kísérelt alátámasztani.

41 A fellebbező arra is hivatkozik, hogy léteztek azt igazoló döntő bizonyítékok, hogy nem nyújtott támogatást a szíriai rezsimnek és nem volt haszonélvezője annak. E bizonyítékokra tekintettel a Törvényszéknek - figyelembe véve a Tanács által előadott információkat hátterük tükrében - azt kellett volna megállapítania, hogy T. Akhrasnak a szíriai vállalkozók hálózatában ellátott feladatai nem tekinthetők úgy, hogy azok az e rezsimnek való támogatást bizonyítják.

42 Második jogalapjával a fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék elferdítette az elé terjesztett bizonyítékokat. A fellebbező azt is előadja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor elszigetelt módon kezelte a benyújtott bizonyítékokat, valamint jelentős bizonyítékokról nem tudott, továbbá észszerűtlen és jogellenes bizonyítási terhet írt elő számára.

43 T. Akhras különösen arra az álláspontra helyezkedik, hogy bizonyította, hogy olyan ellenzéki lap tulajdonosa volt, amelyet a szíriai rezsim önkényesen szüntetett meg, és a Tanács nem hozott fel olyan bizonyítékot, amely ezt a tényt cáfolhatja. A Törvényszék a megtámadott ítélet 129. pontjában annak megállapításával, hogy a fellebbező által e tekintetben előadott tények nem kerültek bizonyításra, elferdítette azokat a bizonyítékokat, amelyek az Egyesült Államok külügyminisztériuma által készített jelentésből, a fellebbező tanúvallomásából, és valamely emberi jogokkal foglalkozó arab hálózat hetente megjelenő frissítéseiből állnak.

44 A Törvényszék azon állításai, amelyek szerint T. Akhras nem bizonyította, hogy lapjának megszüntetése milyen tekintetben hatott ki üzleti ügyeinek kedvező alakulására, valamint hogy bizonyos tekintetben szabadabb hangvételt engedhetett meg magának a szíriai rezsimmel szemben, egyaránt az ügyiratok elferdítésének a következménye. Továbbá az e rezsimmel szembeni kritika esetén fennálló kockázatokra tekintettel észszerűtlen lenne a fellebbezőtől annak megkövetelése, hogy az említett rezsimmel való szembenállásával kapcsolatban több bizonyítékot mutasson be.

45 Egyébiránt a fellebbező azon állítását, amely szerint a tartuszi kikötővel (Szíria) aláírt bérleti szerződés kíméletlen felmondásának lett áldozata, a megtámadott ítélet 130. pontjában elszigetelt módon vizsgálták, miközben azt a tulajdonában lévő lap megszüntetésével összefüggésben kellett volt figyelembe venni.

46 A Törvényszék a fellebbező által bemutatott bizonyítékokat a megtámadott ítélet 131. és 132. pontjában annak a megállapításával is elferdítette, hogy a fellebbező nem bizonyította a rezsim politikai kegyeltjeivel való ellentétek fennállását. A Törvényszék többek között elhanyagolta azt a tényt, hogy T. Akhras egyértelműen jelezte, hogy akarata ellenére fosztották meg a homszi kereskedelmi kamara elnöki tisztségétől. A Törvényszéknek azt is figyelembe kellett volna vennie, hogy e kereskedelmi kamara egyik akkori tagját sem vették fel a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek és szervezetek jegyzékeibe, és bizonyítékok nélkül nem állíthatta volna azt, hogy az e kereskedelmi kamarához tartozást csak a rezsimmel való bizonyos közelség magyarázhatta. Végül a Törvényszék e tekintetben észszerűtlen és jogellenes bizonyítási terhet írt elő a fellebbezővel szemben.

47 Ezen információk összességére tekintettel a Törvényszék megközelítése lényegében annak a megállapításából állt, hogy az, hogy valaki prominens üzletember, elegendő a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek és szervezetek jegyzékeibe való felvétel igazolásához, valamint hogy az ennek ellenkezőjét igazoló bizonyítékokat elszigetelt módon kell kezelni, ugyanis azok gyanúsak vagy elégtelenek. Pontosan ezt a megközelítést ítélte el a Bíróság az Anbouba kontra Tanács ítéletben (C-630/13 P, EU:C:2015:247) és az Anbouba kontra Tanács ítéletben (C-605/13 P, EU:C:2015:248).

48 A Tanács és a Bizottság azt állítja, hogy a Bíróságnak el kell utasítania a T. Akhras által fellebbezésének alátámasztása érdekében felhozott két jogalapot.

A Bíróság álláspontja

49 Az együttesen vizsgálandó két jogalapjával T. Akhras lényegében arra hivatkozik, hogy a megtámadott ítéletben a Törvényszék megsértette a korlátozó intézkedések terén a bizonyítási teherre vonatkozó szabályokat azáltal, hogy elismerte tekintetében a szíriai rezsim támogatására vonatkozó vélelem fennállását, valamint hogy e téves jogalkalmazásnak a megtámadott ítélet hatályon kívül helyezéséhez kell vezetnie, amennyiben a Törvényszék a fellebbező által felhozott bizonyítékok elferdítése, valamint az észszerűtlen és jogellenes bizonyítási teher vele szembeni előírása nélkül nem állapíthatta meg azt, hogy a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek és szervezetek jegyzékeibe való felvétele kielégítően konkrét, pontosan meghatározott és egybevágó valószínűsítő körülmények együttesén alapult.

50 E tekintetben először is meg kell vizsgálni a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek jegyzékeibe való felvétel általános kritériumait, másodszor T. Akhras e jegyzékekbe való felvételének indokolását, harmadszor pedig az e jegyzékbe vétel megalapozottságára vonatkozó bizonyítékot (lásd ebben az értelemben: Anbouba kontra Tanács ítélet, C-630/13 P, EU:C:2015:247, 41. pont; Anbouba kontra Tanács ítélet, C-605/13 P, EU:C:2015:248, 40. pont; Ipatau kontra Tanács ítélet, C-535/14 P, EU:C:2015:407, 39. pont).

51 Először is, a jelen ügyben a korlátozó intézkedések alkalmazása érdekében megállapított azon általános kritériumokkal kapcsolatban, amelyek meghatározása céljából a Tanács széles mérlegelési mozgástérrel rendelkezik (lásd ebben az értelemben: Tanács kontra Manufacturing Support & Procurement Kala Naft ítélet, C-348/12 P, EU:C:2013:776, 120. pont; Anbouba kontra Tanács ítélet, C-630/13 P, EU:C:2015:247, 42. pont; Anbouba kontra Tanács ítélet, C-605/13 P, EU:C:2015:248, 41. pont), meg kell állapítani, hogy a 2011/782 határozat 18. cikkének (1) bekezdése és 19. cikkének (1) bekezdése különösen a szíriai rezsim által folytatott politikákból hasznot húzó és a rezsimet támogató személyekre és szervezetekre, valamint a velük összefüggésbe hozható személyekre és szervezetekre vonatkozik, míg a 36/2012 rendelet 15. cikkének (1) bekezdése különösen az e rezsim által folytatott politikákból hasznot húzó és a rezsimet támogató személyekre vagy szervezetekre, vagy a velük kapcsolatban álló személyekre, illetve szervezetekre irányul.

52 Sem a 2011/782 határozat, sem a 36/2012 rendelet nem tartalmaz meghatározást a szíriai rezsim által folytatott politikákból húzott "haszon" vagy az e rezsimnek nyújtott "támogatás" fogalmakra, sem pedig az említett rezsim által folytatott politikákból hasznot húzó vagy azt támogató személyekkel vagy szervezetekkel "kapcsolatban álló" fogalmakra. E jogi aktusok nem tartalmaznak ezen elemek bizonyításának módjaira vonatkozó pontosításokat sem (lásd analógia útján: Anbouba kontra Tanács ítélet, C-630/13 P, EU:C:2015:247, 43. pont; Anbouba kontra Tanács ítélet, C-605/13 P, EU:C:2015:248, 42. pont).

53 Következésképpen meg kell állapítani, hogy sem a 2011/782 határozat, sem pedig a 36/2012 rendelet nem állít fel a szíriai rezsim támogatására vonatkozó vélelmet a főbb szíriai vállalkozások vezetőivel szemben (lásd analógia útján: Anbouba kontra Tanács ítélet, C-630/13 P, EU:C:2015:247, 44. pont; Anbouba kontra Tanács ítélet, C-605/13 P, EU:C:2015:248, 43. pont).

54 Márpedig ilyen kifejezett vélelem e jogi aktusokban lévő hiánya ellenére a Törvényszék a megtámadott ítélet 109. pontjában úgy ítélte meg, hogy a 2011/782 határozat - amelyre a 36/2012 rendelet hivatkozik - azzal az indokkal erősítette meg a 2011/522 határozatból származó korlátozó intézkedések főbb szíriai vállalkozókra való kiterjesztését, hogy a Tanács megállapította, hogy a főbb szíriai vállalkozások vezetőit a szíriai rezsimmel "kapcsolatban álló személyeknek" lehet minősíteni, mivel az említett vállalkozások kereskedelmi tevékenységei nem lehetnének sikeresek e rezsim által biztosított kedvezmények nélkül, amelyért cserébe bizonyos mértékben támogatják azt. A Törvényszék ebből arra következtet, hogy a Tanács egyfajta, az említett rezsim támogatására vonatkozó vélelmet kívánt alkalmazni a főbb szíriai vállalkozások vezetőivel szemben.

55 Mindemellett, még ha a Törvényszék így valamely vélelem Tanács általi alkalmazására is utalt, meg kell vizsgálni, hogy az azon megállapítások jogszerűségével kapcsolatban végzett felülvizsgálatra tekintettel, amelyekre a Tanács azon döntését alapította, hogy T. Akhrast felveszi a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek jegyzékébe, a Törvényszék valóban tévesen alkalmazta-e a jogot úgy, hogy annak a megtámadott ítélet hatályon kívül helyezéséhez kell vezetnie (lásd ebben az értelemben: Anbouba kontra Tanács ítélet, C-630/13 P, EU:C:2015:247, 45. pont; Anbouba kontra Tanács ítélet, C-605/13 P, EU:C:2015:248, 44. pont).

56 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkében biztosított bírósági felülvizsgálat hatékonysága megköveteli, hogy azon indokok jogszerűségének a felülvizsgálata címén, amelyeken valamely személy nevének a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek jegyzékébe való felvételére vonatkozó határozat alapul, az uniós bíróság meggyőződjön arról, hogy e határozat, amely e személy tekintetében egyedi hatállyal rendelkezik, kellően biztos ténybeli alappal rendelkezik. Ez a jelen ügyben magában foglalja a vitatott jogi aktusok alapjául szolgáló indokolásban hivatkozott tények vizsgálatát annak felülvizsgálata céljából, hogy ezen indokok - vagy legalább azok közül egy, az említett jogi aktusok alátámasztására önmagában elengedőnek tekintett indok - megalapozottak-e (lásd ebben az értelemben: Bizottság és társai kontra Kadi ítélet, C-584/10 P, C-593/10 P és C-595/10 P, EU:C:2013:518, 119. pont; Anbouba kontra Tanács ítélet, C-630/13 P, EU:C:2015:247, 46. pont; Anbouba kontra Tanács ítélet, C-605/13 P, EU:C:2015:248, 45. pont).

57 A jelen ügyben a kockázat súlyosságának értékelése keretében, amely a szóban forgó korlátozó intézkedések arányossága vizsgálatának a részét képezi, figyelembe lehet venni azt az összefüggést, amelybe ezen intézkedések illeszkednek, mivel ilyen intézkedéseket sürgősen el kellett fogadni annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljanak a szíriai rezsimre a célból, hogy véget vessen a lakosság ellen irányuló erőszakos elnyomásnak, és mivel bonyolult pontosabb bizonyítékokat szerezni egy polgárháborúval sújtott, tekintélyuralmi jellegű rezsimmel rendelkező államban (lásd analógia útján: Anbouba kontra Tanács ítélet, C-630/13 P, EU:C:2015:247, 47. pont; Anbouba kontra Tanács ítélet, C-605/13 P, EU:C:2015:248, 46. pont).

58 Másodszor, T. Akhrasnak a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek és szervezetek jegyzékeibe a 2012/172 határozattal és a 266/2012 végrehajtási rendelettel való felvételének indokai ahhoz a tényhez kapcsolódnak, hogy prominens üzletember, aki támogatást nyújt a szíriai rezsim számára és annak haszonélvezője is egyben, az Akhras-csoport alapítója, Homsz városa kereskedelmi és iparkamarájának korábbi elnöke, szoros üzleti kapcsolatban áll Aszad elnök családjával, a Szíriai Kereskedelmi Kamarák Szövetsége igazgatótanácsának tagja, ipari és lakásjellegű helyiségeket biztosított ideiglenes fogolytáborokhoz, valamint logisztikai támogatást nyújtott a rezsim számára. A Tanács a 2014/730 határozattal és az 1105/2014 végrehajtási rendelettel módosította ezeket az indokokat azzal, hogy törölte az ipari és lakásjellegű helyiségek ideiglenes fogolytáborokhoz való biztosításával kapcsolatos állítást.

59 E tekintetben a Törvényszék a megtámadott ítélet 127. pontjában hangsúlyozta, hogy "amint azt a Tanács joggal kiemeli, a felperes prominens üzletember, aki a szíriai gazdasági vezető osztály tagja. Az üzletemberkénti minőség, a szíriai vállalkozók hálózatában - mint a kereskedelmi kamarák - betöltött vezető állásai, valamint a szíriai vállalkozók képviseletével kapcsolatos szerepe tagadhatatlan tény, amit a felperes egyébként nem vitat."

60 Ami harmadszor T. Akhrasnak a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek és szervezetek jegyzékeibe való felvétele megalapozottságának felülvizsgálatát illeti, azt annak értékelésével kell elvégezni, hogy az érintett helyzete elegendő bizonyítéknak minősül-e a tekintetben, hogy a szíriai rezsimet gazdaságilag támogatta vagy haszonélvezője volt annak. Egy ilyen értékelést a bizonyítékok nem elszigetelt módon, hanem azon összefüggésben történő vizsgálatával kell elvégezni, amelybe azok illeszkednek (lásd ebben az értelemben: Anbouba kontra Tanács ítélet, C-630/13 P, EU:C:2015:247, 51. pont; Anbouba kontra Tanács ítélet, C-605/13 P, EU:C:2015:248, 50. pont).

61 Tekintettel a Tanács számára az azzal kapcsolatos nehézségre, hogy a Szíriában uralkodó háborús helyzet miatt bizonyítékokat gyűjtsön, a Tanács eleget tesz a rá háruló bizonyítási tehernek, ha az uniós bíróság előtt kielégítően konkrét, pontosan meghatározott és egybevágó valószínűsítő körülmények olyan együttesét mutatja be, amely lehetővé teszi a pénzeszközei befagyasztására vonatkozó intézkedéssel érintett személy és a szíriai rezsim közötti elégséges kapcsolat fennállásának megállapítását (lásd ebben az értelemben: Anbouba kontra Tanács ítélet, C-630/13 P, EU:C:2015:247, 53. pont; Anbouba kontra Tanács ítélet, C-605/13 P, EU:C:2015:248, 52. pont).

62 A Tanács által felhozott bizonyítékok hátterének tükrében a Törvényszék joggal ítélte meg úgy, hogy T. Akhrasnak a szíriai gazdasági életben betöltött szerepe, Homsz városa kereskedelmi és iparkamarájában, valamint a Szíriai Kereskedelmi Kamarák Szövetsége igazgatótanácsában korábban vagy jelenleg ellátott jelentős feladatai kielégítően konkrét, pontosan meghatározott és egybevágó valószínűsítő körülmények olyan együttesének minősülnek, amely lehetővé teszi annak megállapítását, hogy T. Akhras gazdaságilag támogatta a szíriai rezsimet vagy haszonélvezője volt annak (lásd analógia útján: Anbouba kontra Tanács ítélet, C-630/13 P, EU:C:2015:247, 52. pont; Anbouba kontra Tanács ítélet, C-605/13 P, EU:C:2015:248, 51. pont).

63 Ezt a következtetést nem kérdőjelezheti meg az a körülmény, hogy a Tanács által a 2012/172 végrehajtási határozatban, a 266/2012 végrehajtási rendeletben és a későbbi jogi aktusokban megfogalmazott számos egyéb állítást vitatnak, és azok semmilyen módon nem kerültek bizonyításra.

64 Egyrészt ugyanis a Bíróság ítélkezési gyakorlatából kitűnik, hogy valamely személynek a vitatott jogi aktusokkal létrehozotthoz hasonló jegyzékbe történő felvétele igazolt lehet, ha a hivatkozott indokok közül egy, ugyanezen jegyzékbe vétel alátámasztására önmagában elengedőnek tekintett indok megalapozott (lásd ebben az értelemben: Bizottság és társai kontra Kadi ítélet, C-584/10 P, C-593/10 P és C-595/10 P, EU:C:2013:518, 119. pont), másrészt pedig a 2011/782 határozatból, a 36/2012 rendeletből és a vitatott jogi aktusokból kitűnik, hogy az a tény, hogy valamely személy gazdaságilag támogatja a szíriai rezsimet vagy haszonélvezője annak, önmagában elegendő a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek és szervezetek jegyzékeibe való felvételének igazolásához.

65 Ellenben nem zárható ki, hogy a jelen ítélet 62. pontjában említetteken kívüli, kielégítően konkrét és pontosan meghatározott valószínűsítő körülmények megkérdőjelezhetik a T. Akhras által e rezsimnek nyújtott gazdasági támogatásnak vagy az általa e rezsimből húzott hasznoknak a valószínűségét.

66 Következésképpen annak meghatározása érdekében, hogy a Törvényszék a jogilag megkövetelt módon ellenőrizte-e T. Akhrasnak a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek és szervezetek jegyzékeibe való felvételét alátámasztó, kellően biztos ténybeli alap fennállását, a fellebbező azon érveiről kell határozni, amelyek szerint a Törvényszék megsértette a bizonyítási teherre vonatkozó szabályokat, és elferdített egyes bizonyítékokat T. Akhras azon különböző állításai vizsgálatának keretében, amelyek annak a bizonyítására irányulnak, hogy tevékenységeit valójában akadályozta a szíriai rezsim, és hogy szemben állt e rezsimmel (lásd analógia útján: Anbouba kontra Tanács ítélet, C-630/13 P, EU:C:2015:247, 54. és 55. pont; Anbouba kontra Tanács ítélet, C-605/13 P, EU:C:2015:248, 53. és 54. pont).

67 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint a Törvényszék kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a tényállás megállapítására és mérlegelésére, valamint - főszabály szerint - az általa e tényállás alátámasztása érdekében elfogadott bizonyítékok megvizsgálására. Amennyiben ugyanis e bizonyítékok megszerzése szabályszerűen történt, valamint az általános jogelveket és a bizonyítási teherre és a bizonyításfelvételre vonatkozó eljárási szabályokat tiszteletben tartották, kizárólag a Törvényszék feladata annak mérlegelése, hogy a hozzá benyújtott bizonyítékoknak milyen bizonyító erőt tulajdonít. E mérlegelés tehát, eltekintve e bizonyítékok elferdítésétől, nem minősül a Bíróság felülvizsgálata alá tartozó jogkérdésnek (InnoLux kontra Bizottság ítélet, C-231/14 P, EU:C:2015:451, 59. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

68 Ilyen elferdítés akkor valósul meg, ha a meglévő bizonyítékok értékelése új bizonyítékok felhasználása nélkül is nyilvánvalóan tévesnek mutatkozik. Egyébként az elferdítésnek nyilvánvalóan ki kell tűnnie az ügy irataiból, anélkül hogy szükséges lenne a tényállás és a bizonyítékok újbóli értékelése (Olaszország kontra Bizottság ítélet, C-280/14 P, EU:C:2015:792, 52. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

69 Ebben az összefüggésben először is meg kell állapítani, hogy a Törvényszék által a megtámadott ítélet 129. pontjában tett azon megállapítás, amely szerint a fellebbező nem bizonyította, hogy a tulajdonában lévő lap ellenzéki lapnak minősülhet, nem tekinthető úgy, hogy a bizonyítékok elferdítésén alapul.

70 Kétségtelen, hogy - amint azt T. Akhras kiemeli - mind az Egyesült Államok külügyminisztériuma által készített jelentésből, mind pedig az elsőfokú eljárás során bemutatott, valamely emberi jogokkal foglalkozó arab hálózat dokumentumaiból kitűnik, hogy a szóban forgó lap több számát lefoglalták a szír hatóságok.

71 Ugyanakkor meg kell állapítani, hogy ezek az iratok nem pontosítják, hogy ezen intézkedés alapját a rezsimmel szemben e lapban kinyilvánított szembenállás képezte-e. Különösen, a fent hivatkozott jelentés megelégszik azzal, hogy a kormány politikáival és gazdasági teljesítményeivel kapcsolatos alkalmi kritikákat idéz fel, és az említett lapot egyúttal úgy írja le, hogy az olyan, majdnem független folyóiratok közé tartozik, amelyek általánosságban a szíriai kormánnyal kapcsolatban álló személyek tulajdonában állnak.

72 Ilyen feltételek mellett a fellebbező által javasolt értelmezés nem az egyetlen, amely ezen dokumentumok értelmezése lehet, és a fellebbezőnek az elsőfokú eljárás keresetleveléhez csatolt nyilatkozatában szereplő kijelentései nem kérdőjelezhetik meg ezt a megállapítást. Következésképpen nem tekinthető úgy, hogy a Törvényszék nyilvánvalóan túllépte az említett dokumentumok észszerű értékelésével kapcsolatos határokat, vagy hogy e dokumentumokat a szövegükkel nyilvánvalóan ellentétesen értelmezte.

73 Ebben az összefüggésben a Törvényszék azon állítását, amely szerint még azt is feltételezve, hogy a szóban forgó lap egyáltalán nem kedvezett a rezsimnek, nem tűnik úgy, hogy megszüntetése bármilyen hatással lenne T. Akhras üzleti ügyeire, ami azt sugallja, hogy bizonyos tekintetben szabadabb hangvételt engedhetett meg magának a rezsimmel szemben, mellékesnek kell tekinteni.

74 Következésképpen meg kell állapítani - anélkül, hogy meg kellene határozni, hogy ez az állítás sérti-e a bizonyításfelvétellel kapcsolatos szabályokat -, hogy az említett állítással szemben megfogalmazott érvek mindenképpen hatástalanok.

75 Másodszor, a Törvényszék által a megtámadott ítélet 130. pontjában tett, azon bérleti szerződés felmondásával kapcsolatos állítását illetően, amelyet a fellebbező a tartuszi kikötővel írt alá, nem róható fel ténylegesen a Törvényszéknek az, hogy nem vizsgálta meg a fellebbezőnek a tulajdonában lévő lap megszüntetésével összefüggő, ezzel kapcsolatos állításait, tekintettel egyrészt arra, hogy a jelen ítélet 69-74. pontjából következik, hogy a Törvényszék érvényesen ítélte meg úgy, hogy nem került bizonyításra, hogy ez a lap a szíriai rezsimmel kapcsolatos szembenállást juttatott kifejezésre, másrészt pedig arra, hogy erre a felmondásra nyolc évvel az említett lap megszüntetése előtt került sor.

76 Harmadszor a fellebbezőnek a szíriai vállalkozók hálózatában ellátott feladatait illetően kétségtelenül ki kell emelni, hogy az elsőfokú eljárás keresetleveléből és az ahhoz csatolt nyilatkozatból nyilvánvalóan kitűnik, hogy ellentétben azzal, amit a Törvényszék a megtámadott ítélet 131. pontjában megállapított, T. Akhras azt állította, hogy Homsz városa kereskedelmi és iparkamarának elnöki tisztségétől való megfosztására akarata ellenére került sor, és tiltakozott az ellen.

77 Mindamellett ez a téves jogalkalmazás nem kérdőjelezheti meg azt a következtetést, amelyre a Törvényszék jutott. T. Akhras azon érve bizonyító erejének értékelése érdekében ugyanis, amely szerint akarata ellenére nem újították meg a Homszi Kereskedelmi Kamarában elnöki tisztségét, a Törvényszék a Szíriai Kereskedelmi Kamarák Szövetsége igazgatótanácsának tagi tisztségére is hivatkozott, amely tisztséget T. Akhras továbbra is betölti, és amelynek tekintetében a Törvényszék megállapította, hogy azt csak a szíriai rezsimmel való bizonyos közelség magyarázhatta.

78 Ami a T. Akhras által ez utóbbi megállapítással szemben kifejtett kritikákat illeti, meg kell állapítani, hogy azok olyan ténybeli értékeléseket kérdőjeleznek meg, amelyek kizárólag a Törvényszék hatáskörébe tartoznak, tehát azokat a Bíróság fellebbezés keretében nem vizsgálhatja.

79 Negyedszer azt a módszert illetően, amelyet a Törvényszék a fellebbező által megfogalmazott különböző állítások, és az ezen állítások alátámasztásaként felhozott bizonyítékok értékeléséhez általánosan figyelembe vett, az a körülmény, hogy a Törvényszék ezeket a különböző állításokat és bizonyítékokat egymást követően vizsgálta meg, ilyenként nem vonhatja maga után azt, hogy megsértette az azzal kapcsolatos követelményt, hogy a bizonyítékokat nem elszigetelten, hanem azon összefüggésben kell vizsgálni, amelybe azok illeszkednek.

80 Ez a követelmény ugyanis nem tiltja a Törvényszéknek, hogy egyedileg vizsgálja a fellebbező különböző állításainak valóságtartalmát, amennyiben azok mindegyikének vizsgálata, valamint valószínűsítő körülmények együtteseként való átfogó értékelésük során figyelembe veszi azt a hátteret, amelyet Szíria különleges helyzete jelent.

81 Végül a Törvényszék által figyelembe vett módszer nem tekinthető úgy, hogy a fellebbezőre jogellenes és észszerűtlen bizonyítási terhet ír elő, mivel ez a módszer nem zárja ki a fellebbező számára az annak bizonyításával kapcsolatos lehetőséget, hogy a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek és szervezetek jegyzékeibe való felvétele nem alapult kellően biztos ténybeli alapon, például azzal, hogy cáfolja a Tanácsnak a szíriai gazdasági életben betöltött szerepével kapcsolatos állításait, vagy olyan kellően konkrét és pontosan meghatározott valószínűsítő körülményekre hivatkozik, amelyek jelezhetik, hogy nem támogatta a szíriai rezsimet és nem volt annak haszonélvezője.

82 A fenti megállapítások összességéből kitűnik, hogy a Törvényszék T. Akhras korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek és szervezetek jegyzékeibe való felvételének a megalapozottságát olyan valószínűsítő körülmények együttese alapján vizsgálta, amelyek T. Akhrasnak a szíriai rezsim kontextusában fennálló helyzetére és feladataira vonatkoznak, amelyeket az érintett nem cáfolt. Következésképpen a megtámadott ítéletben az említett rezsim támogatására vonatkozó vélelemre való hivatkozás nem érintheti a megtámadott ítélet jogszerűségét, mivel a Törvényszék megállapításaiból kitűnik, hogy az jogilag megkövetelt módon vizsgálta meg T. Akhrasnak a tekintetbe vett jegyzékekbe való felvételét alátámasztó, kellően biztos ténybeli alap fennállását (lásd analógia útján: Anbouba kontra Tanács ítélet, C-630/13 P, EU:C:2015:247, 55. pont; Anbouba kontra Tanács ítélet, C-605/13 P, EU:C:2015:248, 54. pont).

83 A Törvényszék ezáltal tiszteletben tartotta a jelen ítélet 56. pontjában felidézett ítélkezési gyakorlatból eredő, azon indokok jogszerűségének a felülvizsgálatára vonatkozó elveket, amelyeken a vitatott jogi aktusokhoz hasonló jogi aktusok alapulnak.

84 Következésképpen, mivel a Törvényszék téves jogalkalmazására alapított első jogalap nem vezethet a megtámadott ítélet hatályon kívül helyezéséhez, és mivel a második jogalap részben elfogadhatatlan, részben megalapozatlan és részben hatástalan, a T. Akhras által felhozott két jogalapot figyelmen kívül kell hagyni.

85 Ebből következik, hogy a fellebbezést teljes egészében el kell utasítani.

A költségekről

86 A Bíróság eljárási szabályzata 184. cikkének (2) bekezdése értelmében, ha a fellebbezés megalapozatlan, a Bíróság határoz a költségekről.

87 E szabályzat 138. cikkének (1) bekezdése értelmében, amely 184. cikkének (1) bekezdése alapján alkalmazandó a fellebbezési eljárásra, a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte.

88 T. Akhrast, mivel pervesztes lett, a Tanács kérelmének megfelelően kötelezni kell a saját költségeinek viselésén kívül a Tanács részéről felmerült költségek viselésére.

89 A Bíróság eljárási szabályzata 140. cikke (1) bekezdésének megfelelően, amelyet 184. cikkének (1) bekezdése alapján a fellebbezési eljárásban is alkalmazni kell, a Bizottság maga viseli saját költségeit.

A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott:

1) A Bíróság a fellebbezést elutasítja.

2) A Bíróság Tarif Akhrast kötelezi a saját költségein kívül az Európai Unió Tanácsa részéről felmerült költségek viselésére.

3) Az Európai Bizottság maga viseli saját költségeit.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: angol.