BH 2009.1.19 A távközlési szolgáltatásokat a hordozott és nem hordozott számmal rendelkező előfizetők azonos feltételekkel, a számhordozás miatti megkülönböztetés nélkül vehetik igénybe - Jogszabálysértő ezért az a reklámfelhívás, amely az előfizetőket fizetési kedvezmény biztosítása mellett számváltozás nélküli szolgáltató­váltásra hívja fel - Ez a magatartás egyben a tisztességtelen bojkott felhívás tilalmába is ütközik [1996. évi VII. tv. 5. §; 46/2004. (III. 18.) Korm. rendelet 5. § (14) bek.].

Az alperes "Portans Numeri" reklámkampánya 2005. április 4-étől 2005. április 30-áig futott különböző médiumokban. A felperes által kifogásolt több televíziós csatorna által is sugárzott reklámfilmben a következő volt hallható: "Hozd a számot, de okosan! Válaszd a Vodafone-t és tied az 5000 Ft-os jóváírás! Lehet, hogy a Joker percdíjaival jobban jársz, mint a Dominó Nap Plusszal? Nézz utána!" A fenti szöveg elhangzása közben a reklámfilmben megjelenő felirat a következő volt: "Válts Vodafone-ra számváltozás nélkül! Minimum 5000 Ft jóváírás".

A felperes 2005. június 21-én benyújtott, majd pontosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy a fenti reklámfilm sérti a Ptk. 78. §-át, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. tv. (továbbiakban: Tpvt.) 3. §, 5. § és 2. §-át, a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. tv. (továbbiakban: Reklámtörvény) 7/A. § (2) bekezdés b) és (3) bekezdés c) pontját. Kérte továbbá, a bíróság kötelezze az alperest, hogy a reklámfilmet közzétevő médiumokban olyan időponttal és annyi alkalommal, amikor és ahányszor az adott reklámfilm közzétételre került, adjon elégtételt. Amennyiben ezen elégtételadást nem tartaná a bíróság megalapozottnak, úgy az ítélet rendelkező részének egyszeri közzétételét kérte a Népszabadság, illetve a Magyar Nemzet napilapokban. A Ptk. 84. § (1) bekezdése, illetve a Tpvt. 86. § (2) bekezdés c) pontja alapján 100 000 Ft nem vagyoni kártérítés megfizetésére is kérte kötelezni az alperest. A Tpvt. 87. §-a, illetve a Reklámtörvény 15. §-a alapján bírság kiszabását is indítványozta.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság 2006. szeptember 1-jén kelt ítéletével a felperes keresetét elutasította, rendelkezett az elsőfokú perköltség megfizetéséről. Ítélete indokolásában kifejtette, "lehet, hogy a Joker Plusz percdíjaival jobban jársz, mint a Domino Nap Plusszal" szövegrész a reklámfilmben valójában kérdés, így tényállítást, valótlan tényállítást nem tartalmaz. A mondat nem az egész díjcsomagra, hanem annak percdíjára vonatkozik. A "jobban jársz" kifejezések valótlan tényállítást nem valósítanak meg, ezt a tényt erősíti az utána következő "Nézz utána!" felszólítás. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint - tényállításként értelmezve a mondatot, - sem lehet a jó hírnév sérelmét megállapítani, hiszen azzal, hogy egy piaci szereplő áraival jobban jár a fogyasztó, mint a versenytársáéval, nem jelenti a jó hírnév sérelmét. Álláspontja szerint tiltott bojkott felhívás sem valósult meg, figyelemmel az elektronikus hírszerzésről szóló 2003. évi C. törvény (továbbiakban: Eht.) 150. § (1) bekezdés c) pontjában, illetve a 46/2004. (III. 18.) Korm. rendeletben foglaltakra. A reklámfilm a hivatkozott jogszabályok nyújtotta lehetőségre hívta fel a fogyasztók figyelmét, ami lehetővé tette számukra, hogy megtartsák akkor is az addigi hívószámukat, amikor szolgáltatót váltanak. A felhívást nem teszi tisztességtelenné, hogy a számváltoztatók számára 5000 Ft jóváírást ígért. Álláspontja szerint a reklámfilm a Tpvt. 2. §-ába sem ütközött.

A másodfokú bíróság 2007. március 22-én kelt ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletének a Ptk. 78. §-ának, a Tpvt. 3. §-ának és a Reklámtörvény 7/A. § (2) bekezdés b) pontjának, továbbá, (3) bekezdés c) pontjának megsértésére alapított, a jogszabálysértés megállapítására vonatkozóan, továbbá az elégtétel adás körében előterjesztett elsődleges, az ítéleti rendelkezésnek a reklámfilmet közzétevő médiában történő közzétételére vonatkozó, s a bírság kiszabására irányuló kereseti kérelmet elutasító rendelkezéseit helybenhagyta. A fentieket meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta. Megállapította, hogy a felperes által az alperes ellen indított perben az alperes a "Portans Numeri, a számhordozó" reklámkampánya keretében, 2005. április 4. és 30. között, a különböző tévécsatornákon sugárzott reklámfilmjeiben elhangzott: "Hozd a számot, de okosan! Válaszd a Vodafone-t és tied az 5000 Ft-os jóváírás! Lehet, hogy a Joker Plusz percdíjaival jobban jársz, mint a Domino Nap Plusszal?" szövegrésszel, valamint a szövegrész elhangzása alatt megjelenő: "Válts Vodafone-ra számváltozás nélkül! Minimum 5000 Ft jóváírás" felirattal megsértette a Tpvt. 5. §-ában foglalt tisztességtelen bojkott felhívást és a Tpvt. 2. §-ában foglalt tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmát. Kötelezte az alperest, hogy az ítélet fenti jogsértést megállapító rendelkezését a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül tegye közzé a Népszabadság és a Magyar Nemzet napilapokban egy alkalommal. Feljogosította a felperest, hogy a fenti határidő eredménytelen elteltét követően az alperes költségére a közzétételről maga gondoskodjék. Kötelezte az alperest 22 500 Ft első- és másodfokú részilleték megfizetésére, továbbá akként rendelkezett, hogy az ezt meghaladó perköltséget a felek maguk viselik.

Ítélete indokolásában a másodfokú bíróság kifejtette, elfogadta az elsőfokú bíróság álláspontját a tekintetben, hogy a kereset elbírálása nem igényel különleges szakértelmet, így szakértő kirendelése szükségtelen. Ugyancsak egyetértett az elsőfokú bíróság véleményével a tekintetben, hogy az adott, telített piacon kiélezett a verseny. A reklámfilm ténylegesen kérdésfeltevést tartalmaz, amit a felszólítás megerősít. A másodfokú bíróság hangsúlyozta a versenyjog egyre inkább az ésszerűen eljáró átlagos fogyasztót tekinti zsinórmércének, vagyis amennyiben a reklám nem kifejezetten megtévesztő, azt a józanul gondolkodó átlagos fogyasztó nem érti félre. Önmagában az, hogy a reklámfilm csak a percdíjakra utalt, nem jogszabálysértő, hiszen közismert, hogy a percdíjakon kívül szokásosan havidíj is társul a különböző díjcsomagokhoz. Mellőzte azonban a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletnek azt a megállapítását, miszerint annak állítása, hogy egy piaci szereplő áraival a fogyasztó jobban jár, mint a versenytárséval, nem alapozhatja meg a jó hírnév sérelmét. Az adott piacon ugyanis az áraknak alapvető jelentősége van. Elfogadta az elsőfokú bíróság álláspontját a tekintetben, hogy az alperes a Reklámtörvényt nem sértette meg. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolását kiegészítette azzal, hogy a reklám a Reklámtörvény 7/A. § (2) bekezdés b) pontjába nem ütközött, nem sértette más vállalkozás, vagy annak áruja jó hírnevét. A Reklámtörvény 7/A. § (3) bekezdés c) pontja pedig azért nem sérült, mert az az áru árait nem hasonlítja össze, csupán figyelemfelhívást tartalmaz az alperesi díjcsomagra.