BH 1994.2.112 I. A polgármester választással létrejövő sajátos jogviszonyban áll az önkormányzattal. A személye vonatkozásában a munkáltatói jogkört - annak lényeges elemeit tekintve - a képviselő-testület gyakorolja. A polgármester az önkormányzat képviselő-testületének akaratát végrehajtó, a köz szolgálatában álló, de nem köztisztviselőnek minősülő személy, sajátos jogállása az államhatalmi ágak szétválasztásának elvéből következik [1990. évi LXVII. tv., 1990. évi LXV. tv., 30-35. §-ok.].

II. A polgármesterrel szemben a fegyelmi eljárás lefolytatására és a büntetési fokozatra a polgármesteri tisztség egyes kérdéseiről szóló törvény és nem a köztisztviselők jogállására vonatkozó törvény rendelkezései az irányadók [1990. évi LXVII. tv. 7. § (2) bek. c) pont, (3) bek.].

Az irányadó tényállás szerint a B. T. Önkormányzat Képviselő-testülete 1991. május 21-én fegyelmi eljárást rendelt el a polgármesteri tisztséget ellátó felperessel szemben. Határozatával a személyi alapbérét - fegyelmi büntetésül - 48 000 Ft-ra csökkentette. Határozata szerint a felperes vétkes volt egy korábban hozott polgármesteri utasítás tekintetében, mert súlyosan megsértette az önkormányzati törvény (1990. évi LXV. tv.) 19. §-a (2) bekezdésének e) pontjában foglaltakat. Az utasítás tartalma az önkormányzati testület jogkörének csorbítására irányuló törekvésnek minősül. - A K-ház ügyében túllépte a hatáskörét, amikor az IKV vállalati biztosát 17 188 995 Ft-nak az önkormányzat számlájára történő átutalására utasította. - Nem tárta fel a teljes igazságot T. J. képviselő kérdésére adott válaszban, és dr. B. I. képviselő kérdésére kitért a válaszadás elől.

A felperes keresete alapján eljárt munkaügyi bíróság ítéletével hatályon kívül helyezte az alperes 1991. július 4-én hozott fegyelmi határozatát, mert megállapította, hogy a felperes a terhére rótt cselekményekben nem vétkes. Az alperest 30 000 Ft perköltség megfizetésére kötelezte.

Az alperes az ítélet megváltoztatása és a fegyelmi határozat hatályban tartása érdekében fellebbezett.

A másodfokú bíróság végzésével hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, és a pert megszüntette. Végzésének indokolása szerint a polgármesteri tisztség egyes kérdéseiről rendelkező 1990. évi LXVII. törvény 7. §-a teszi lehetővé a polgármester ellen fegyelmi eljárás lefolytatását, és felsorolja a kiszabható büntetéseket. A 12. § pedig akként rendelkezik, hogy a törvényben nem szabályozott munkajogi kérdésekben az államigazgatási dolgozók munkaviszonyára - 1992. július 1-jétől értelemszerűen a köztisztviselők munkaviszonyára, illetve jogviszonyára - vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Erre tekintettel az 1992. évi XXIII. törvény 74. §-ának (1) bekezdését kell figyelembe venni, amely szerint a fegyelmi határozattal összefüggő munkaügyi pert meg kell szüntetni, és a munkáltatói jogkör gyakorlója a megszüntetésről szóló határozat kézbesítését követő 30 napon belül indíthatja meg a fegyelmi eljárást. Az alperesnek a jogerős ítélet ellen az 1992. évi LXVIII. törvény 28. §-ának (2) bekezdése alapján előterjesztett felülvizsgálati kérelme a másodfokú végzés hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú ítélet hatályban tartására irányult. A felülvizsgálati kérelmében kifejtette, hogy a másodfokú végzés jogszabálysértő, mert a polgármester tekintetében nem alkalmazhatók az 1992. évi XXIII. törvény 74. §-ának (1) bekezdésében foglaltak és a fegyelmi eljárásról rendelkező 51-56. §-ai sem, a polgármester ugyanis nem köztisztviselő. A polgármester jogállásáról rendelkező 1990. évi LXVII. törvény 7. §-a szabályozta a fegyelmi felelősség kérdését, az önkormányzati törvény 18. §-ának (1) bekezdése szerint pedig a szervezeti és működési szabályzatban kerülhet sor a fegyelmi eljárás további szabályozására.