EH 2013.07.K29 A hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás alkalmazásának lehetősége kivételes és szigorú feltételekhez kötött. Az általános szabályoktól való eltérést - az uniós szabályokkal összhangban - csakis megszorítóan lehet értelmezni [2003. évi CXXIX. tv. 124. § (2) bek., 1952. évi III. tv. 335/A. §, 18/2004. EK r. 28., 30. cikk].
A felperes a 2010. április 16. napján feladott hirdetményével a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) IV. fejezete szerinti gyorsított, tárgyalásos közbeszerzési eljárást kezdeményezett, 29 BV intézet számára 2010. július 1-jétől 2011. június 30-ig terjedő határozott időtartamra legfeljebb 6 500 000 m2/gázév mennyiségű földgáz szállítására. A bírálat szempontjaként a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást jelölte meg. A Kbt. 124. § (2) bekezdés b) pontja szerinti eljárás választását azzal indokolta, hogy az árubeszerzés természete és az ehhez kapcsolódó kockázatok nem teszik lehetővé az ellenszolgáltatás előzetes, átfogó, mindenre kiterjedő meghatározását. A részvételi határidőre öt társaság nyújtotta be jelentkezését, közülük a felperes két társaság, a F. G. Zrt. és a G. Zrt. részvételi jelentkezését fogadta el érvényesnek, és részükre megküldte az ajánlattételi felhívást.
Az ajánlattételi felhívással szemben a Közbeszerzések Tanácsának Elnöke a Kbt. 327. § (1) bekezdés a) pontja alapján hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárást, az eljárás jogalapjának jogsértő megválasztása miatt, amelyet arra alapított, hogy a felperes nem adott indokolást arra vonatkozóan, a földgáz energia esetén melyek azok a tényezők, amelyek alapján az ellenszolgáltatás előzetes, átfogó, mindenre kiterjedő meghatározása kizárt.
Az alperes 2010. június 7. napján kelt határozatával megállapította, hogy a felperes megsértette a Kbt. 124. § (2) bekezdésének b) pontját, ezért 2 000 000 forint bírság megfizetésére kötelezte.
A felperes keresetében az alperes határozatának megváltoztatását, másodlagosan hatályon kívül helyezését kérte, kizárólag a terhére rótt jogsértést kifogásolta. A per első tárgyalásán terjesztette ki keresetét a bírság törlésére, de legalább mérséklésére.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában azt állapította meg, hogy a Kbt. 124. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti eljárásfajta akkor választható jogszerűen, ha a felperes által kifejtett indokok nem teszik lehetővé az ellenszolgáltatás átfogó meghatározását. A felperes azonban nem bizonyította azokat a tényezőket, amelyek kizárták az ellenszolgáltatás előzetes, átfogó meghatározását, ellenkezőleg a feltétel teljesítésének ellentmondanak a dokumentációban rögzített követelmények.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes fellebbezett, annak megváltoztatását és a kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát kérte.
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Ítéletének indokolásában kifejtette, az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és annak alapján helytállóan foglalt állást a jogkérdésről, azaz arról, hogy az ajánlattételi dokumentáció összeállítása önmagában ellentmond annak a felperesi érvelésnek, hogy az ellenszolgáltatást mindenre kiterjedő meghatározását az általa megjelölt körülmények nem tették lehetővé.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő határozat hozatalát, másodlagosan az eljárt bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet jogszabálysértő, mivel tévesen értelmezte a Kbt. 124. § (2) bekezdés b) pontját, valamint a Pp. 335/A. § (1) bekezdését. A Kbt. 54. § (1) bekezdésére hivatkozással hangsúlyozta, hogy a földgáz beszerzés természete és az ehhez kapcsolódó kockázatok nem tették lehetővé a jelen földgázbeszerzés ellenszolgáltatásának előzetes, átfogó, mindenre kiterjedő meghatározását, azaz a tárgyalásos eljárást megalapozó körülmények fennálltak, a felperes nem követte el a terhére rótt jogsértést. Álláspontja szerint a Kbt. 124. § (2) bekezdés b) pontjának értelmezése kapcsán figyelemmel kell lenni a beszerzés újszerűségére, melyből adódóan nem álltak rendelkezésre kiforrott szerződéses és műszaki feltételek az eljárás megindításakor.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Kúria álláspontja szerint az ügyben eljárt bíróságok megfelelő alapossággal feltárták és rögzítették az irányadó tényállást és abból az ide vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával helytálló jogi következtetést vontak le, azzal a Kúria is egyetértett.
Kiemeli a Kúria, hogy a Pp. 270. § (2) bekezdése és 272. § (2) bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás során kizárólag a jogerős ítélet jogszerűsége vizsgálható, a Pp. 275. § (2) bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben.
A felülvizsgálati kérelemben foglaltak kapcsán rámutat a Kúria a következőkre.
A felperes hirdetmény közzétételével induló, tárgyalásos eljárást folytatott le, amely a Kbt. kógens rendelkezései alapján abban az esetben alkalmazható, amennyiben annak törvényi feltétele maradéktalanul fennállnak. A hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás alkalmazásának lehetősége kivételes és feltételhez kötött, ugyanúgy, mint a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárási fajta választása.
Hangsúlyozza a Kúria, hogy az uniós jog értelmezésére jogosult Európai Bíróság joggyakorlatában konzekvensen megjelenik az az elv, amely szerint a szerződés által biztosított jogok érvényesülését garantáló szabályoktól való eltéréseket megszorítóan kell értelmezni. Figyelemmel arra, hogy a 2004/18/EK irányelv szabályai a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást szintén olyan eljárási típusnak tekintik, amely a transzparencia korlátozott érvényesülése miatt csak kivételes esetben alkalmazható, annak feltételeit illetően szintén a megszorító értelmezés az irányadó. Az irányelv 28. cikke értelmében a közbeszerzési szerződéseket nyílt vagy meghívásos eljárás keretében kell odaítélni, míg a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást a "30. cikkben kifejezetten megemlített, különleges esetben és körülmények között" alkalmazhatja az ajánlatkérő szerv.
A Kúria álláspontja szerint - amely megegyezik az ügyben eljárt bíróságokéval - helytállóan foglalt állást az alperes abban a kérdésben, hogy az ár megajánlására vonatkozó feltételrendszer megfelelő szakértelemmel, meghatározható volt a konkrét esetben. A felperes ismerte és maga közölte az árképzést befolyásoló tényezőket, műszaki leírást és szerződéstervezetet készített. A felperes a szabadpiaci földgázbeszerzés bevezetése, 2009. július 1-je előtt is bonyolított le földgázbeszerzést, földgázigénye a piac megnyitásával összefüggésben nem változott. A felperes sem a közigazgatási, sem a bírósági eljárás során nem mutatott be olyan konkrét kockázati tényezőt, amely az ellenszolgáltatás előzetes, átfogó meghatározását megakadályozta volna.
A felperes érvelésének ellentmond az is, hogy az ajánlatok bírálati szempontjának a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást választotta. Az ellenszolgáltatás meghatározását befolyásoló tényezők tehát akár bírálati résszempontként is meghatározhatóak az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása esetén. Az ár előzetes meghatározásának lehetetlensége a beszerzés tárgyának jellegéből vagy az ellenszolgáltatás esetében a beszerzés természetéhez kapcsolódó kockázatokból kell, hogy következzen. A megszorító értelmezés követelményéből ered, hogy az ellenszolgáltatás vagy a szerződéses feltételek meghatározásának lehetetlensége nem származhat más, a Kbt. 124. § (2) bekezdése által meghatározott körülményekből, így például nem eredhet az ajánlatkérő előzetes tapasztalatának hiányából vagy az ajánlattevők érdekkörébe tartozó körülményekből.
Minderre tekintettel a Kúria megítélése szerint a perbeli ügyben nem állt fenn a választott eljárásfajta feltétele, mely szerint a beszerzési természete és kockázata miatt az ellenszolgáltatás előzetes meghatározására nincs lehetőség.
A Kúria megalapozottnak tartotta úgy az elsőfokú bíróság, mint az ítélőtábla álláspontját a felperes a kereset-kiterjesztésének elkésettségére vonatkozóan is. A felperes az alperesi határozat felülvizsgálata iránti határidőben előterjesztett keresetében a bírság kiszabás jogalapját kifogásolta. Az általánosan kialakult és következetes bírói gyakorlat szerint egy szankcionáló közigazgatási határozatban a határozat jogszerűségének elbírálása szempontjából élesen elkülöníthető a szankcionálás jogalapja és a szankció mértéke, a bírság összegszerűsége. Ennek megfelelően jogszerűen alkalmazta az elsőfokú bíróság és a Fővárosi Ítélőtábla is a Pp. 335/A. § (1) bekezdését, amikor is a közigazgatási perben csakis a perindítási határidőn belül a kifogásolt jogalap tekintetében vizsgálta az alperesi határozat jogszerűségét.
Minderre tekintettel a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette meg, ezért a Kúria azt a Pp. 375. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Kfv. III. 37.208/2012.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria a Fővárosi Ítélőtábla 2011. november 30. napján kelt 3.Kf.27.424/2011/5. számú jogerős ítéletével befejezett perében a fenti számú jogerős ítélet ellen a felperes által 14. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
í t é l e t e t :
A Kúria a Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.27.424/2011/5. számú ítéletét hatályában fenntartja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 30 000 (harmincezer) forint felülvizsgálati perköltséget.
A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A felperes a 2010. április 16. napján feladott hirdetményével a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) IV. fejezete szerinti gyorsított, tárgyalásos közbeszerzési eljárást kezdeményezett, 29 BV intézet számára 2010. július 1-jétől 2011. június 30-ig terjedő határozott időtartamra legfeljebb 6 500 000 m2/gázév mennyiségű földgáz szállítására. A bírálat szempontjaként a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást jelölte meg. A Kbt. 124. § (2) bek. b) pontja szerinti eljárás választását azzal indokolta, hogy az árubeszerzés természete és az ehhez kapcsolódó kockázatok nem teszik lehetővé az ellenszolgáltatás előzetes, átfogó, mindenre kiterjedő meghatározását. A részvételi határidőre öt társaság nyújtotta be jelentkezését, közülük a felperes két társaság, a F. G. Zrt. és a G. S. E. M. Zrt. részvételi jelentkezését fogadta el érvényesnek, és részükre megküldte az ajánlattételi felhívást.
Az ajánlattételi felhívással szemben a Közbeszerzések Tanácsának Elnöke a Kbt. 327. § (1) bek. a) pontja alapján hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárást, az eljárás jogalapjának jogsértő megválasztása miatt, amelyet arra alapított, hogy a felperes nem adott indokolást arra vonatkozóan, a földgáz energia esetén melyek azok a tényezők, amelyek alapján az ellenszolgáltatás előzetes, átfogó, mindenre kiterjedő meghatározása kizárt.
Az alperes 2010. június 7. napján kelt határozatával megállapította, hogy a felperes megsértette a Kbt. 124. § (2) bekezdésének b) pontját, ezért 2 000 000 forint bírság megfizetésére kötelezte.
A felperes keresetében az alperes határozatának megváltoztatását, másodlagosan hatályon kívül helyezését kérte, kizárólag a terhére rótt jogsértést kifogásolta. A per első tárgyalásán terjesztette ki keresetét a bírság törlésére, de legalább mérséklésére.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában azt állapította meg, hogy a Kbt. 124. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti eljárásfajta akkor választható jogszerűen, ha a felperes által kifejtett indokok nem teszik lehetővé az ellenszolgáltatás átfogó meghatározását. A felperes azonban nem bizonyította azokat a tényezőket, amelyek kizárták az ellenszolgáltatás előzetes, átfogó meghatározását, ellenkezőleg a feltétel teljesítésének ellentmondanak a dokumentációban rögzített követelmények. Az elsőfokú bíróság a perindítási határidő lejártát követően a bírságra vonatkozóan kiterjesztett kereseti kérelmet a Pp. 335/A. § (1) bekezdésében foglaltak korlátra figyelemmel nem vizsgálta.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes fellebbezett, annak megváltoztatását és a kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát kérte.
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Ítéletének indokolásában kifejtette, az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és annak alapján helytállóan foglalt állást a jogkérdésről, azaz arról, hogy az ajánlattételi dokumentáció összeállítása önmagában ellentmond annak a felperesi érvelésnek, hogy az ellenszolgáltatást mindenre kiterjedő meghatározását az általa megjelölt körülmények nem tették lehetővé. A felperes fellebbezésében a keresetlevélben megfogalmazott érveket megismételve a földgáz beszerzés újszerűségére, annak összetettségére és bonyolultságára, a korábban, ugyanebben a tárgyban lefolytatott közbeszerzési eljárásban szerzett tapasztalataira, elért megtakarítására hivatkozott. Rámutatott azonban az ítélőtábla, hogy ezek a körülmények nem mentesítik a felperest annak megjelölése alól, hogy a beszerzés természete vagy az ahhoz kapcsolódó kockázatok miért nem teszik lehetővé az ellenszolgáltatás mindenre kiterjedő előzetes meghatározását, holott az ajánlattételi dokumentáció minderre nézve átfogó, részletes meghatározást tartalmazott. Az Ítélőtábla megítélése szerint a felperes hivatkozásai általánosságokat és beszerzés tárgya szerinti ellenszolgáltatás meghatározása szempontjából irreleváns indokokat tartalmaztak. Az a körülmény, hogy a korábbi közbeszerzési eljárásban mintegy 180.000.000 forint megtakarítást ért el, nem tekinthető a Kbt. 124. § (1) bekezdés b) pontja alkalmazására okot adó körülménynek, mint ahogy az sem, hogy a tárgyalásos eljárás során kedvezőbb alkupozícióba került az árak leszorítását illetően, mint amit az általános szabályok alkalmazása mellett elérhetett volna.
Nem tekintette alaposnak azon felperesi hivatkozást sem, amely szerint az alperes korábbi joggyakorlatától való eltérés önmagában jogszabálysértést valósít meg. Hangsúlyozta, hogy a bíróság egyedi közigazgatási határozat felülvizsgálatát végzi, a vizsgálat pedig nem terjedhet ki a hatóság jogalkalmazási gyakorlatára.
Az ítélőtábla okfejtése szerint helyesen foglalt állást abban a kérdésben is az elsőfokú bíróság, hogy a határozatnak a keresetlevéllel nem támadott önálló rendelkezését, a bírság kiszabását nem vizsgálhatta, mert a kereset kiterjesztés a perindításra nyitva álló határidőn kívül történt, ebből következően a másodfokú bíróság sem lehetett figyelemmel ezekre a fellebbezési érvekre.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő határozat hozatalát, másodlagosan az eljárt bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet jogszabálysértő, mivel tévesen értelmezte a Kbt. 124. § (2) bek. b) pontját, valamint a Pp. 335/A. § (1) bekezdését. A Kbt. 54. § (1) bekezdésére hivatkozással hangsúlyozta, hogy a földgáz beszerzés természete és az ehhez kapcsolódó kockázatok nem tették lehetővé a jelen földgázbeszerzés ellenszolgáltatásának előzetes, átfogó, mindenre kiterjedő meghatározását, azaz a tárgyalásos eljárást megalapozó körülmények fennálltak, a felperes nem követte el a terhére rótt jogsértést. Álláspontja szerint a Kbt. 124. § (2) bek. b) pontjának értelmezése kapcsán figyelemmel kell lenni a beszerzés újszerűségére, melyből adódóan nem álltak rendelkezésre kiforrott szerződéses és műszaki feltételek az eljárás megindításakor. A dokumentációban lévő szerződéstervezet egy olyan mintaszerződés volt, amelyben lévő feltételrendszer jelen beszerzés sajátosságait figyelembe vevő, pontos meghatározhatósága csak a tárgyalások során vált lehetségessé.
A bírsággal kapcsolatosan fenntartotta azon álláspontját, a Pp. 335/A. § (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy a felperes a perben tartott első tárgyaláson kiterjessze keresetét, a terhére kiszabott bírságra, illetve annak mértékére, mivel az alperesi határozat bírsággal kapcsolatos rendelkezése nem minősül a határozat egyéb rendelkezéseitől elkülöníthető rendelkezésnek.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Kúria álláspontja szerint az ügyben eljárt bíróságok megfelelő alapossággal feltárták és rögzítették az irányadó tényállást és abból az ide vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával helytálló jogi következtetést vontak le, azzal a Kúria is egyetértett.
Kiemeli a Kúria, hogy a Pp. 270. § (2) bekezdése és 272. § (2) bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás során kizárólag a jogerős ítélet jogszerűsége vizsgálható, a Pp. 275. § (2) bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben.
A felülvizsgálati kérelemben foglaltak kapcsán rámutat a Kúria a következőkre.
A felperes hirdetmény közzétételével induló, tárgyalásos eljárást folytatott le, amely a Kbt. kógens rendelkezései alapján abban az esetben alkalmazható, amennyiben annak törvényi feltétele maradéktalanul fennállnak. A hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás alkalmazásának lehetősége kivételes és feltételhez kötött, ugyanúgy, mint a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárási fajta választása.
Hangsúlyozza a Kúria, hogy az uniós jog értelmezésére jogosult Európai Bíróság joggyakorlatában konzekvensen megjelenik az az elv, amely szerint a szerződés által biztosított jogok érvényesülését garantáló szabályoktól való eltéréseket megszorítóan kell értelmezni. Figyelemmel arra, hogy a 2004/18/EK irányelv szabályai a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást szintén olyan eljárási típusnak tekintik, amely a transzparencia korlátozott érvényesülése miatt csak kivételes esetben alkalmazható, annak feltételeit illetően szintén a megszorító értelmezés az irányadó. Az irányelv 28. cikke értelmében a közbeszerzési szerződéseket nyílt vagy meghívásos eljárás keretében kell odaítélni, míg a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást a "30. cikkben kifejezetten megemlített, különleges esetben és körülmények között" alkalmazhatja az ajánlatkérő szerv.
A Kúria álláspontja szerint - amely megegyezik az ügyben eljárt bíróságokéval - helytállóan foglalt állást az alperes abban a kérdésben, hogy az ár megajánlására vonatkozó feltételrendszer megfelelő szakértelemmel, meghatározható volt a konkrét esetben. A felperes ismerte és maga közölte az árképzést befolyásoló tényezőket, műszaki leírást és szerződéstervezetet készített. A felperes a szabadpiaci földgázbeszerzés bevezetése, 2009. július 1. előtt is bonyolított le földgázbeszerzést, földgázigénye a piac megnyitásával összefüggésben nem változott. A felperes sem a közigazgatási, sem a bírósági eljárás során nem mutatott be olyan konkrét kockázati tényezőt, amely az ellenszolgáltatás előzetes, átfogó meghatározását megakadályozta volna.
A felperes érvelésének ellentmond az is, hogy az ajánlatok bírálati szempontjának a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást választotta. Az ellenszolgáltatás meghatározását befolyásoló tényezők tehát akár bírálati résszempontként is meghatározhatóak az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása esetén. Az ár előzetes meghatározásának lehetetlensége a beszerzés tárgyának jellegéből vagy az ellenszolgáltatás esetében a beszerzés természetéhez kapcsolódó kockázatokból kell, hogy következzen. A megszorító értelmezés követelményéből ered, hogy az ellenszolgáltatás vagy a szerződéses feltételek meghatározásának lehetetlensége nem származhat más, a Kbt. 124. § (2) bekezdése által meghatározott körülményekből, így például nem eredhet az ajánlatkérő előzetes tapasztalatának hiányából vagy az ajánlattevők érdekkörébe tartozó körülményekből.
Minderre tekintettel a Kúria megítélése szerint a perbeli ügyben nem állt fenn a választott eljárásfajta feltétele, mely szerint a beszerzési természete és kockázata miatt az ellenszolgáltatás előzetes meghatározására nincs lehetőség.
A Kúria megalapozottnak tartotta úgy az elsőfokú bíróság, mint az ítélőtábla álláspontját a felperes a kereset-kiterjesztésének elkésettségére vonatkozóan is. A felperes az alperesi határozat felülvizsgálata iránti határidőben előterjesztett keresetében a bírság kiszabás jogalapját kifogásolta. Az általánosan kialakult és következetes bírói gyakorlat szerint egy szankcionáló közigazgatási határozatban a határozat jogszerűségének elbírálása szempontjából élesen elkülöníthető a szankcionálás jogalapja és a szankció mértéke, a bírság összegszerűsége. Ennek megfelelően jogszerűen alkalmazta az elsőfokú bíróság és a Fővárosi Ítélőtábla is a Pp. 335/A. § (1) bekezdését, amikor is a közigazgatási perben csakis a perindítási határidőn belül a kifogásolt jogalap tekintetében vizsgálta az alperesi határozat jogszerűségét.
Minderre tekintettel a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette meg, ezért a Kúria azt a Pp. 375. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
A felülvizsgálati eljárásban felmerült alperesi perköltség megfizetésére a Kúria a felperest a Pp. 270. § (1) bekezdés folytán alkalmazandó Pp. 78. § (1) bek. szerint kötelezte.
A felperes személyes költségmentességére tekintettel a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § 1) bekezdése és 14. §-a értelmében az állam viseli.
Budapest, 2013. február 13.
Dr.Sperka Kálmán sk. a tanács elnöke, Dr.Fekete Ildikó sk. előadó bíró, Dr.Bernáthné dr.Kádár Judit sk. bíró
[Kúria, Kfv. III. 37.208/2012.]