Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

BH 2016.10.260 I. A hivatali visszaélés bűntette célzatos bűncselekmény, megvalósulásához nem szükséges, hogy a hivatalos személy jogellenes magatartása folytán ténylegesen bekövetkezzék a jogtalan előny vagy a jogtalan hátrány. Elegendő, hogy a cselekményt az elkövető ennek érdekében valósítsa meg [Btk. 305. § c) pont].

II. Amikor a hivatalos személy ugyanabban az ügyben szegi meg kötelességét többször is, és a célja az, hogy ugyanannak a személynek szerezzen előnyt vagy okozzon hátrányt, a részcselekmények egységet alkotnak. Amennyiben pedig különböző ügyekben szegi meg kötelességét, cselekményei halmazatot valósítanak meg akkor is, ha azt ugyanazon személy érdekében vagy sérelmére követi el, kivéve, ha a folytatólagosság törvényi feltételei fennállnak [Btk. 305. § c) pont, Btk. 6. § (2) bek.].

III. A folytatólagosság egységébe tartozó részcselekmények elbírálása csak egységes lehet; amennyiben a törvényi egységet alkotó részcselekmények valamelyikében a bíróság az elkövető büntetőjogi felelősségét nem állapítja meg, e cselekmény kapcsán nincs helye külön felmentő rendelkezésnek, az érintett részcselekményt a tényállásból kell kirekeszteni.

A lehetőség a harmadfokú eljárásra azonban a felmentő rendelkezés helytelen volta ellenére is adott, miután az a helyes rendelkezés mellett, azaz akkor is megnyílik, ha a tényállásból kirekesztett részcselekmények valamelyikében állapítja meg a másodfokú bíróság a terhelt büntetőjogi felelősségét akként, hogy azt a folytatólagosság egységébe illeszti [Btk. 6. § (2) bek., Be. 386. § (1) bek.].

[1] A II. r. vádlottat a törvényszék katonai tanácsa a 2015. február 4. napján meghozott ítéletével bűnösnek mondta ki felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntettében [Btk. 305. § c) pont], és mint visszaesőt tíz hónap szabadságvesztésre és két év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. Egyben megszüntette a számára az S.-i Városi Bíróság ítéletével kiszabott szabadságvesztésből engedélyezett feltételes szabadságot; ugyanakkor a vádlottat az ellene 3 rendbeli felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntettének [Btk. 305. § c) pont] vádja alól felmentette.

[2] A kétirányú fellebbezések alapján eljáró ítélőtábla katonai tanácsa a 2015. szeptember 25. napján meghozott ítéletével a törvényszék katonai tanácsának ítéletét megváltoztatta, a II. r. vádlott cselekményét felbujtóként, folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntettének minősítette, megállapította, hogy a vele szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön, egyebekben az elsőfokú ítéletet e vádlott tekintetében helybenhagyta.

[3] A másodfokú ítélet ellen a II. r. vádlott és védője terjesztett elő másodfellebbezést a vádlott felmentése érdekében; az ítélet az I. r. terhelttel szemben jogerőre emelkedett.

[4] A másodfellebbezést a Kúria felhívására a védő megindokolta, és abban arra hivatkozott, hogy az eljárt bíróságok elmulasztották tisztázni: a rendőrtisztként szolgálatot teljesítő volt rendőr őrnagy I. r. terhelt miért tartott kapcsolatot a büntetett előéletű, börtönviselt II. r. vádlottal, miért segítette őt anyagilag és egyéb módon. Álláspontja szerint e körülményből, valamint a II. r. vádlott védekezéséből az következik, hogy a II. r. vádlott informátora volt a volt rendőr őrnagy I. r. terheltnek és több, a rendőrkapitányság állományába tartozó rendőrnek, ezt a körülményt azonban az első fokon eljárt katonai tanács nem vizsgálta, mert az ezzel kapcsolatos információk olyan minősített adatoknak tekintendők, amelyek tekintetében az ügy vádlottai a titoktartási kötelezettség alól nem kaptak felmentést, ezért e körben kihallgatásuk kizárt.

[5] A védő szerint akkor, ha kimutatható, hogy a II. r. vádlott az I. r. terhelt és a más büntetőügyben vádlottként szereplő B. P. T. rendőr főtörzszászlós informátora volt, akkor egyértelművé válik, hogy az I. r. terhelt a terhére rótt hivatali visszaélés bűntettét a védencétől kapott információért cserébe követte el, ezért a II. r. vádlott az I. r. terhelt által elkövetett hivatali visszaélés bűntettének nem lehetett felbujtója, mivel a bűncselekmény egyik eleme, a társadalomra veszélyesség hiányzik. Emellett álláspontja szerint védence nem volt tisztában azzal, hogy a kért adatok megszerzésére az I. r. terheltnek nem volt törvényes lehetősége, e tekintetben tévedésben volt, azaz nem követett el bűncselekményt.

[6] Emellett megítélése szerint az elsőfokú bíróság tévesen kötelezte a bűnügyi költség viselésére egyetemlegesen védencét.

[7] Mindezekre figyelemmel azt indítványozta, hogy a Kúria a II. r. vádlottat az ellene felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntettének vádja alól bűncselekmény hiányában mentse fel.

[8] A Legfőbb Ügyészség a másodfellebbezéseket alaptalannak tartotta.

[9] Álláspontja szerint a törvényszék által megállapított és az ítélőtábla által kiegészített és helyesbített tényállás megalapozott, az eljárt bíróságok kellő indokát adták annak, hogy a II. r. vádlott védekezését miért nem fogadták el, ezért a tényállás támadása a harmadfokú eljárásban nem vezethet eredményre, és az eljárt bíróságok az irányadó tényállás alapján helyesen következtettek mind a másodfellebbezéssel nem érintett I. r. terhelt, mind pedig a II. r. vádlott bűnösségére; az ítélőtábla által folytatólagosan elkövetettként értékelt cselekmény minősítése is törvényes, mivel a vádlottak valamennyi, egymáshoz közeli időpontban elkövetett cselekményüket a II. r. vádlott számára jogtalan előny biztosítása céljából valósították meg. Törvényesnek tartotta a II. r. vádlottal szemben kiszabott büntetést is.

[10] Ezért arra tett indítványt, hogy a Kúria a másodfokú ítéletet a II. r. vádlottal szemben hagyja helyben.

[11] A Be. 386. § (1) bekezdés a) pontjára figyelemmel a másodfellebbezés joghatályos, a harmadfokú eljárás a II. r. vádlott tekintetében megnyílt, ezért a Kúria a Be. 391. § (1) bekezdése alapján az ügyben nyilvános ülést tűzött ki.

[12] A nyilvános ülésen a védő a másodfellebbezést, a legfőbb ügyész képviselője a Legfőbb Ügyészség indítványát változatlanul fenntartotta, a II. r. vádlott pedig csatlakozott a védője által előadottakhoz.

[13] A Kúria az első- és másodfokú ítéletet az azt megelőző első- és másodfokú bírósági eljárással együtt bírálta felül.

[14] Ennek során megállapította, hogy mind az elsőfokú, mind a másodfokú bíróság maradéktalanul betartotta az eljárási törvény rendelkezéseit.

[15] A másodfokon eljárt ítélőtábla az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az iratok alapján kis részben kiegészítette, illetve helyesbítette, és ezzel az eljárásában irányadónak tekintette.

[16] A Be. 388. § (1) és (2) bekezdése szerint a harmadfokú eljárásban nincs helye bizonyításnak; a harmadfokú bíróság a határozatát arra a tényállásra alapítja, amelynek alapján a másodfokú bíróság a megtámadott ítéletét meghozta, kivéve, ha ez a tényállás megalapozatlan.

[17] A Kúria azonban a másodfokú bíróság által kiegészített, illetve helyesbített tényállást teljes egészében megalapozottnak találta, az iratellenes megállapítást, téves ténybeli következtetést nem tartalmaz, ekként a Be. 388. § (1) bekezdésére figyelemmel a harmadfokú eljárásban irányadó.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!