32024R1309[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1309 rendelete (2024. április 29.) a gigabites elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről, az (EU) 2015/2120 rendelet módosításáról, és a 2014/61/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről (a gigabites infrastruktúráról szóló rendelet)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2024/1309 RENDELETE

(2024. április 29.)

a gigabites elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről, az (EU) 2015/2120 rendelet módosításáról, és a 2014/61/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről (a gigabites infrastruktúráról szóló rendelet)

(EGT-vonatkozású szöveg)

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) E rendelet célja a rendkívül nagy kapacitású hálózatok kiépítésének megkönnyítése és ösztönzése, ennek érdekében pedig a meglévő fizikai infrastruktúra közös használatának előmozdítása és az új fizikai infrastruktúra hatékonyabb kiépítéséhez szükséges feltételek megteremtése oly módon, hogy a szóban forgó hálózatok kiépítése gyorsabban és kisebb költségek mellett legyen megvalósítható.

(2) Ha e rendelet bármelyik rendelkezése ellentétes a 2002/77/EK irányelv, az (EU) 2018/1972 irányelv vagy az (EU) 2022/2555 irányelv valamely rendelkezésével, akkor ez utóbbi irányelvek vonatkozó rendelkezései az irányadók és alkalmazandók.

(3) Ez a rendelet minimumkövetelményeket állapít meg az (1) bekezdésben meghatározott célok elérése érdekében. A tagállamok fenntarthatnak vagy bevezethetnek olyan, az uniós joggal összhangban lévő intézkedéseket, amelyek szigorúbbak vagy részletesebbek az említett minimumkövetelményeknél, amennyiben azok előmozdítják a meglévő fizikai infrastruktúra közös használatát, illetve lehetővé teszik az új fizikai infrastruktúra hatékonyabb kiépítését.

(4) E cikk (3) bekezdésétől eltérve, a tagállamok nem tarthatnak fenn, és nem vezethetnek be az említett bekezdésben említett intézkedéseket a 3. cikk (5) bekezdése első albekezdésének a)-e) pontja, a 3. cikk (7) és (10) bekezdése, a 4. cikk (7) bekezdése, az 5. cikk (2) bekezdésének második albekezdése, az 5. cikk (5) bekezdése és a 6. cikk (2) bekezdése, továbbá a 10. cikk (7) és (8) bekezdése tekintetében.

(5) Ez a rendelet nem érinti a tagállamoknak a nemzetbiztonság védelmével kapcsolatos felelősségét és az egyéb alapvető állami funkciók védelmére vonatkozó hatáskörét, beleértve az állam területi integritásának biztosítását és a közrend fenntartását.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában az (EU) 2018/1972 irányelvben szereplő fogalommeghatározások alkalmazandók, különösen a következők: "elektronikus hírközlő hálózat", "rendkívül nagy kapacitású hálózat", "nyilvános elektronikus hírközlő hálózat", "hálózati végpont", "kapcsolódó eszközök", "végfelhasználó", "hálózatok és szolgáltatások biztonsága", "hozzáférés" és "üzemeltető".

E rendelet alkalmazásában:

1. "hálózatüzemeltető":

a) az (EU) 2018/1972 irányelv 2. cikkének 29. pontjában meghatározottak szerinti üzemeltető;

b) a következő szolgáltatások nyújtására szánt fizikai infrastruktúrát biztosító vállalkozás:

i. a következők termelésével, szállításával vagy elosztásával kapcsolatos szolgáltatások:

- gáz,

- villamos energia, beleértve a közvilágítást is,

- fűtés,

- víz - beleértve a szennyvízelvezetést vagy -tisztítást is - és vízelvezető rendszerek;

ii. közlekedési szolgáltatások, ideértve a vasutat, a közutakat, többek között a városi utakat is, az alagutakat, a kikötőket és a repülőtereket;

2. "közjogi intézmény": olyan intézmény, amelyre a következők mindegyike jellemző:

a) kifejezetten olyan közérdekű célra jött létre, amely nem ipari vagy kereskedelmi jellegű;

b) jogi személyiséggel rendelkezik;

c) teljes egészében vagy legnagyobb részben az állam, regionális vagy helyi hatóság, vagy egyéb közjogi intézmény finanszírozza, vagy irányítása az említett hatóságok vagy szervek felügyelete alatt áll; vagy olyan ügyvezető, döntéshozó vagy felügyelő testülete van, amely tagjainak több mint felét az állam, regionális vagy helyi hatóság, vagy egyéb közjogi intézmény nevezi ki;

3. "közszférabeli szervezet": az állam, regionális vagy helyi hatóság, közjogi intézmény, illetve egy vagy több ilyen hatóság, vagy egy vagy több ilyen közjogi intézmény által létrehozott társulás;

4. "fizikai infrastruktúra":

a) egy hálózat bármely olyan eleme, amely a hálózat más elemeinek fogadására szolgál anélkül, hogy maga is a hálózat aktív elemévé válna; ilyenek például a csővezetékek, a tartóoszlopok, az alépítmények, az ellenőrzőkamrák, az ellenőrzőaknák, a szekrények, az antennaszerkezetek, a tornyok és az oszlopok, valamint az épületek - ideértve azok tetőjét és a homlokzat részeit - vagy az épületek bejáratai, továbbá bármely más eszköz, beleértve az utcabútorokat - például a villanypóznákat, az utcai jelzőtáblákat, a közlekedési lámpákat, a hirdetőtáblákat és az útdíjfizető kapukat -, valamint a busz- és villamosmegállók, továbbá a metró- és vasútállomások;

b) amennyiben nem valamely hálózat részei, és közszférabeli szervezetek tulajdonában vagy ellenőrzése alatt állnak: épületek - ideértve azok tetőjét és a homlokzat részeit - vagy az épületek bejáratai, továbbá bármely más eszköz, beleértve az utcabútorokat - például a villanypóznákat, az utcai jelzőtáblákat, a közlekedési lámpákat, a hirdetőtáblákat és az útdíjfizető kapukat -, valamint a busz- és villamosmegállók, továbbá a metró- és vasútállomások.

A kábelek - a sötétszálat is beleértve -, valamint az (EU) 2020/2184 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 1 ) 2. cikkének 1. pontjában meghatározott, emberi fogyasztásra szánt víz szállítására használt hálózati elemek e rendelet értelmében nem minősülnek fizikai infrastruktúrának;

5. "építési munkák": olyan építési vagy közműépítési munkák, amelyek összességében vett eredménye önmagában alkalmas valamely gazdasági vagy műszaki funkció ellátására, és amely egy fizikai infrastruktúra legalább egy elemét magában foglalja;

6. "épületen belüli fizikai infrastruktúra": a végfelhasználói helyen található fizikai infrastruktúra vagy létesítmény, ideértve a vezetékes, illetve a vezeték nélküli hozzáférési hálózatok fogadására szánt, közös tulajdonban lévő elemeket is, amennyiben ezek a hozzáférési hálózatok alkalmasak elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására és az épület hozzáférési pontjának a hálózat végpontjával való összekapcsolására;

7. "épületen belüli optikai kábelezés": a végfelhasználói helyen található optikai kábelek, ideértve a közös tulajdonban lévő elemeket is, amelyek az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtását és az épület hozzáférési pontjának a hálózat végpontjával való összekapcsolását szolgálják;

8. "optikai technológia fogadására kész, épületen belüli fizikai infrastruktúra": optikai szálas elemek fogadására szánt, épületen belüli fizikai infrastruktúra;

9. "jelentős felújítási munkák": a végfelhasználói helyen végzett olyan építési munkák, amelyek magukban foglalják az épületen belüli teljes fizikai infrastruktúra vagy annak jelentős része szerkezeti változtatásait, és a nemzeti joggal összhangban építési engedélyt igényelnek;

10. "engedély": egy vagy több illetékes hatóság egyidejűleg vagy egymást követően hozott kifejezett vagy hallgatólagos határozata vagy határozatai, amelyeket a nemzeti jog megkövetel ahhoz, hogy egy vállalkozás a rendkívül nagy kapacitású hálózatok elemeinek kiépítéséhez szükséges építési munkákat végezhessen;

11. "hozzáférési pont": az épületen belül vagy kívül elhelyezkedő, a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokat szolgáltató vagy ilyen hálózatok szolgáltatására engedéllyel rendelkező vállalkozások számára hozzáférhető azon fizikai pont, amely lehetővé teszi az optikai technológia fogadására kész, épületen belüli infrastruktúrához való csatlakozást;

12. "szolgalmi jogok": az (EU) 2018/1972 irányelv 43. cikkének (1) bekezdésében említett, valamely üzemeltető számára megadott azon jogok, amelyek alapján az köztulajdonban vagy magántulajdonban lévő ingatlanon, ilyen ingatlan felett vagy alatt eszközöket telepíthet abból a célból, hogy rendkívül nagy kapacitású hálózatokat építsen ki a kapcsolódó eszközökkel együtt.

3. cikk

A meglévő fizikai infrastruktúrához való hozzáférés

(1) A fizikai infrastruktúrát tulajdonló vagy ellenőrzése alatt tartó hálózatüzemeltetőknek és közszférabeli szervezeteknek - az üzemeltető írásbeli kérésére - teljesíteniük kell minden arra irányuló észszerű kérelmet, hogy az üzemeltető az adott fizikai infrastruktúrához a rendkívül nagy kapacitású hálózatok elemeinek, illetve kapcsolódó eszközöknek a kiépítése céljából hozzáférjen, és ezt tisztességes és észszerű feltételek - többek között méltányos árak - mellett kell megtenniük. A fizikai infrastruktúrát tulajdonló vagy ellenőrzése alatt tartó közszférabeli szervezeteknek az ilyen észszerű kérelmeket megkülönböztetésmentes feltételek mellett kell teljesíteniük. Az ilyen írásbeli kérelmekben pontosan meg kell jelölni, hogy a fizikai infrastruktúrának mely elemei tekintetében kérelmezik a hozzáférést, megjelölve a konkrét határidőket is. A tagállamok részletes követelményeket határozhatnak meg a kérelmek adminisztratív vonatkozásaival kapcsolatban.

(2) Amennyiben egy földterületen rendkívül nagy kapacitású hálózatok elemeinek kiépítése céljából létesítmények telepítését tervezik vagy ilyen létesítményeket telepítettek, az üzemeltető kérésére azok a jogi személyek, amelyek elsődleges tevékenységük keretében a földterület bérlői, vagy a földterület felett a tulajdonjogtól eltérő jogokat élveznek, illetve akik a földtulajdonosok nevében a bérleti szerződéseket kezelik, és az üzemeltetők jóhiszeműen tárgyalnak a szóban forgó földterülethez való hozzáférésről, többek között az árról is, melynek adott esetben tükröznie kell a piaci feltételeket, a nemzeti szerződési joggal összhangban.

Az e bekezdés első albekezdésében említett üzemeltetőknek és jogi személyeknek tájékoztatniuk kell a nemzeti szabályozó hatóságot az első albekezdéssel összhangban megtárgyalt megállapodások megkötéséről, beleértve a megállapodás szerinti árat is.

A tagállamok az ilyen megállapodások megkötésének elősegítése érdekében iránymutatást nyújthatnak a feltételek, így az ár tekintetében is.

(3) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a nem valamely hálózatüzemeltető tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló kereskedelmi magánépületek tulajdonosainak az üzemeltető írásbeli kérésére teljesíteniük kell minden arra irányuló észszerű kérelmet, hogy az üzemeltető az adott épületekhez - beleértve a tetőket is - rendkívül nagy kapacitású hálózatok elemeinek, illetve kapcsolódó eszközöknek a kiépítése céljából hozzáférjen, és ezt tisztességes és észszerű feltételek, valamint a piaci feltételeket tükröző méltányos árak mellett kell megtenniük. Mielőtt a hozzáférést igénylő fél ilyen kérelmet nyújtana be, a következő feltételek mindegyikének teljesülnie kell:

a) az épület a tagállamok meghatározása szerinti vidéki vagy távoli területen található;

b) a hozzáférés iránti kérelem tárgyát képező területen nem áll rendelkezésre ugyanolyan típusú - helyhez kötött vagy mobil - rendkívül nagy kapacitású hálózat, mint amilyet a hozzáférést igénylő fél kíván kiépíteni, és az egyablakos információs ponton keresztül gyűjtött, a kérelem időpontjában rendelkezésre álló információk alapján nincs is tervben ilyen hálózat kiépítése;

c) a hozzáférés iránti kérelem tárgyát képező területen nincs olyan fizikai infrastruktúra, amely hálózatüzemeltetők vagy közszférabeli szervezetek tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll, és műszakilag alkalmas a rendkívül nagy kapacitású hálózatok elemeinek fogadására.

A tagállamok összeállíthatják a kereskedelmi épületek azon kategóriáinak jegyzékét, amelyek közbiztonsági, védelmi, biztonsági vagy egészségügyi okokból mentesülhetnek az említett, hozzáférés iránti kérelem teljesítésének kötelezettsége alól. Ezt a jegyzéket és az említett kategóriák meghatározására alkalmazandó kritériumokat egy egyablakos információs ponton keresztül közzé kell tenni.

(4) A hozzáférés biztosítására vonatkozó tisztességes és észszerű feltételek, többek között az árak meghatározásakor, illetve a túlzottan magas árak elkerülése érdekében a fizikai infrastruktúrát tulajdonló vagy ellenőrzésük alatt tartó hálózatüzemeltetőknek és közszférabeli szervezeteknek adott esetben figyelembe kell venniük legalább a következőket:

a) a fizikai infrastruktúrához való hozzáférést kérelmező üzemeltetők és a hozzáférést nyújtó hálózatüzemeltetők vagy közszférabeli szervezetek között kötött meglévő szerződések és elfogadott kereskedelmi feltételek;

b) annak szükségessége, hogy a hozzáférést nyújtó félnek méltányos lehetősége legyen arra, hogy a fizikai infrastruktúrájához való hozzáférésnyújtás kapcsán felmerülő költségeit megtéríttesse, figyelembe véve azokat az egyedi nemzeti szintű feltételeket, üzleti modelleket, illetve esetleges árszabási struktúrákat, amelyek célja lehetőséget biztosítani a költségek méltányos megtéríttetésére; az elektronikus hírközlő hálózatok esetében a nemzeti szabályozó hatóság által előírt korrekciós intézkedéseket is figyelembe kell venni;

c) az érintett fizikai infrastruktúrához való hozzáférés biztosításából eredő további karbantartási és átalakítási költségek;

d) a kért hozzáférés hatása a hozzáférést nyújtó fél üzleti tervére, beleértve az azon fizikai infrastruktúrába eszközölt beruházásokat is, amelyhez a hozzáférést kérelmezik;

e) az üzemeltetők fizikai infrastruktúrájához való hozzáférés konkrét esetében bármely vonatkozó, a (13) bekezdés szerinti iránymutatás és különösen:

i. e beruházások gazdasági életképessége kockázati profiljuk alapján;

ii. a beruházás méltányos megtérülésének igénye és a beruházás megtérülésére vonatkozó esetleges ütemezés;

iii. a hozzáférés downstream versenyre gyakorolt esetleges hatása, és annak következtében az árakra és a megtérülésre gyakorolt hatás;

iv. a hozzáférés kérelmezésének időpontjában a hálózati eszközök esetleges értékcsökkenése;

v. a beruházás megvalósításakor készített, a beruházást alátámasztó esetleges üzleti esettanulmány, különösen a konnektivitás biztosítására használt fizikai infrastruktúrába való beruházást illetően; valamint

vi. a hozzáférést igénylő fél számára korábban felajánlott lehetőség - nevezetesen az (EU) 2018/1972 irányelv 76. cikke alapján - a fizikai infrastruktúra kiépítésébe való társberuházásra vagy a kiépítéshez való társulásra.

f) az üzemeltetők azon igényének mérlegelésekor, hogy a beruházásuk a releváns piaci feltételeket tükrözve, méltányosan megtérüljön, különböző üzleti modelljeik, különösen azon vállalkozások esetében, amelyek elsődlegesen kapcsolódó eszközöket biztosítanak és fizikai hozzáférést kínálnak egynél több, nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokat szolgáltató vagy ilyen hálózatok szolgáltatására engedéllyel rendelkező vállalkozás számára.

(5) A fizikai infrastruktúrát tulajdonló vagy ellenőrzésük alatt tartó hálózatüzemeltetők és közszférabeli szervezetek az alábbi okok közül egy vagy több alapján megtagadhatják az adott fizikai infrastruktúrához való hozzáférést:

a) az a fizikai infrastruktúra, amelyhez a hozzáférést igényelték, technikai szempontból alkalmatlan a rendkívül nagy kapacitású hálózatok (1) bekezdésben említett elemeinek fogadására;

b) nem áll rendelkezésre elegendő szabad hely a rendkívül nagy kapacitású hálózatok (1) bekezdésben említett elemeinek, illetve az (1) bekezdésben említett kapcsolódó eszközöknek a fogadására, figyelembe véve többek között a hozzáférést biztosító fél jövőben felmerülő helyigényét is, amit kellően igazolnak, például hivatkozva nyilvánosan hozzáférhető beruházási tervekre vagy a jövőbeli igényekre fenntartott kapacitás tekintetében következetesen alkalmazott - a fizikai infrastruktúra összkapacitásához viszonyított - százalékos arányra;

c) a biztonsággal, a nemzetbiztonsággal és a népegészségüggyel kapcsolatos megalapozott indokok fennállása;

d) valamely hálózat, különösen a nemzeti kritikus infrastruktúra integritásával és biztonságával kapcsolatos, kellően megalapozott indokok fennállása;

e) a tervezett elektronikus hírközlési szolgáltatások és az ugyanazon fizikai infrastruktúrán keresztül nyújtott egyéb szolgáltatások közötti súlyos interferencia kellően megalapozott kockázatának fennállása;

f) rendelkezésre állnak az elektronikus hírközlő hálózatokhoz való passzív nagykereskedelmi fizikai hozzáférés olyan életképes alternatív módjai, amelyek alkalmasak rendkívül nagy kapacitású hálózatok szolgáltatására, és amelyeket ugyanaz a hálózatüzemeltető szolgáltat, tisztességes és észszerű feltételeket kínálva, illetve olyan vidéki vagy távoli területek konkrét esetében, ahol a hálózatot kizárólag nagykereskedelmi alapon üzemeltetik, és az közszférabeli szervezetek tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll, ezen hálózat üzemeltetője szolgáltat.

(6) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a fizikai infrastruktúrát tulajdonló vagy ellenőrző hálózatüzemeltetők és közszférabeli szervezetek megtagadhatják az adott fizikai infrastruktúrához való hozzáférést, amennyiben életképes alternatív módok állnak rendelkezésre az ugyanazon hálózatüzemeltető vagy ugyanazon közszférabeli szervezet által szolgáltatott rendkívül nagy kapacitású hírközlő hálózatokhoz való megkülönböztetésmentes, nyílt aktív nagykereskedelmi hozzáférésre, feltéve, hogy a következő mindkét feltétel teljesül:

a) a nagykereskedelmi hozzáférés ezen alternatív módjait tisztességes és észszerű feltételek mellett kínálják, az árat is ideértve;

b) a hozzáférést kérelmező üzemeltető kiépítési projektje ugyanazon lefedettségi területre vonatkozik, és ezt a lefedettségi területet nem szolgálja ki más, a végfelhasználók helyiségeit összekapcsoló üvegszálas hálózat.

Ezt a bekezdést csak azokra a tagállamokra kell alkalmazni, amelyekben 2024. május 11-én a megtagadás ilyen vagy azzal egyenértékű lehetséges indokát alkalmazzák, az uniós joggal összhangban lévő nemzeti jog szerint.

(7) A hozzáférésnek az (5) és a (6) bekezdésben említettek szerinti megtagadása esetén a fizikai infrastruktúrát tulajdonló vagy ellenőrzése alatt tartó hálózatüzemeltető vagy közszférabeli szervezet legkésőbb a hiánytalan hozzáférési kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül írásban közli a hozzáférést igénylő féllel a megtagadás konkrét és részletes indokait, kivéve a nemzeti jogban meghatározott nemzeti kritikus infrastruktúra esetében, amikor is nem követelmény, hogy a hozzáférést igénylő féllel közöljék a megtagadás konkrét és részletes indokait.

(8) A tagállamok létrehozhatnak vagy kijelölhetnek egy szervet, amely koordinálja a közszférabeli szervezetek tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló fizikai infrastruktúrához való hozzáférési kérelmeket, jogi és technikai tanácsadást nyújt a hozzáférési feltételekről folytatott tárgyalások során, valamint a 12. cikkben említettek szerint egy egyablakos információs ponton keresztül megkönnyíti az információszolgáltatást.

(9) Azokra a fizikai infrastruktúrákra, amelyek a nemzeti szabályozó hatóságok által az (EU) 2018/1972 irányelv alapján előírt, vagy az uniós állami támogatási szabályok alkalmazásából eredő hozzáférésnyújtási kötelezettségek hatálya alá tartoznak, mindaddig nem vonatkoznak az (1), (4) és (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségek, amíg a szóban forgó hozzáférésnyújtási kötelezettségek fennállnak.

(10) A fizikai infrastruktúrát vagy a bizonyos kategóriába sorolt fizikai infrastruktúrát tulajdonló vagy ellenőrzésük alatt tartó közszférabeli szervezeteknek építészeti, történelmi, vallási vagy környezeti értékük miatt, illetve közbiztonsági, védelmi, biztonsági és egészségügyi okokból lehetőségük van nem alkalmazni az (1), a (4) és az (5) bekezdést az említett fizikai infrastruktúrára, illetve a fizikai infrastruktúra említett kategóriáira. A tagállamok, illetve adott esetben a regionális vagy helyi hatóságok kellően megalapozott és arányos indokok alapján azonosítják a területükön található ilyen fizikai infrastruktúrát vagy a fizikai infrastruktúra ilyen kategóriáit. A fizikai infrastruktúra kategóriáit és az azok azonosítására használt kritériumokat egy egyablakos információs ponton keresztül kell rendelkezésre bocsátani.

(11) Az üzemeltetők jogosultak az elektronikus hírközlő hálózatoktól, illetve a kapcsolódó eszközöktől eltérő hálózatok kiépítése céljára hozzáférést kínálni a fizikai infrastruktúrájukhoz.

(12) A (3) bekezdés ellenére ez a cikk nem érinti a fizikai infrastruktúra tulajdonosának tulajdonjogát - amikor nem a hálózatüzemeltető vagy a közszférabeli szervezet a tulajdonos -, sem bármely egyéb harmadik félnek, így például az érintett földtulajdonosoknak vagy magáningatlanok tulajdonosainak a tulajdonjogát, továbbá adott esetben a bérlők jogait sem.

(13) Az érdekelt felekkel, a nemzeti vitarendezési testületekkel és adott esetben az érintett ágazatokban működő egyéb illetékes uniós szervekkel vagy ügynökségekkel folytatott konzultációt követően, valamint figyelembe véve a megszilárdult elveket és a tagállamok eltérő helyzetét, a Bizottság a BEREC-cel szoros együttműködésben iránymutatást adhat e cikk alkalmazására vonatkozóan.

4. cikk

A fizikai infrastruktúrával kapcsolatos átláthatóság

(1) Annak érdekében, hogy a 3. cikk szerint hozzáférést kérelmezhessen a fizikai infrastruktúrához, minden üzemeltető jogosult az egyablakos információs ponton keresztül - kérelem alapján - elektronikus formában hozzáférni a meglévő fizikai infrastruktúrára vonatkozó, alábbi minimális információkhoz:

a) georeferenciával ellátott elhelyezkedés és nyomvonal;

b) az infrastruktúra típusa és aktuális felhasználása;

c) kapcsolattartó pont.

E minimális információkat arányos, megkülönböztetésmentes és átlátható feltételek mellett, de minden esetben legkésőbb az információhoz való hozzáférés iránti kérelem benyújtásának napját követő 10 munkanapon belül hozzáférhetővé kell tenni. Kellően indokolt esetben ez a határidő egy alkalommal, öt munkanappal meghosszabbítható. A hozzáférést igénylő üzemeltetőket az egyablakos információs ponton keresztül tájékoztatni kell a határidő esetleges meghosszabbításáról.

Az e cikk alapján információkhoz való hozzáférést kérő üzemeltetőknek meg kell határozniuk azt a földrajzi területet, ahol rendkívül nagy kapacitású hálózatok elemeinek, illetve kapcsolódó eszközöknek a kiépítését tervezik.

A minimális információkhoz való hozzáférés korlátozható vagy megtagadható, feltéve ha az a közszférabeli szervezetek tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló bizonyos épületek biztonságára, a hálózatok biztonságára és integritására, a nemzetbiztonságra, a nemzeti kritikus infrastruktúra biztonságára, a közegészségre vagy a közbiztonságra, a bizalmas adatkezelésre, illetve üzemi és üzleti titkokra tekintettel szükséges.

(2) A tagállamok előírhatják, hogy az (1) bekezdés első albekezdésében említett minimális információkon túl további információkat kell megadni a meglévő fizikai infrastruktúrára vonatkozóan, például annak kihasználtsági szintjét illetően.

(3) A hálózatüzemeltetőknek és a közszférabeli szervezeteknek legalább az (1) bekezdésben említett minimális információkat és adott esetben a (2) bekezdésben említett további információkat egyablakos információs ponton keresztül és elektronikus formában rendelkezésre kell bocsátaniuk, és változás esetén haladéktalanul frissíteniük kell azokat. Amennyiben a hálózatüzemeltetők vagy a közszférabeli szervezetek nem felelnek meg e bekezdésnek, az illetékes hatóságok az ilyen kérelem kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül kérhetik az (1) bekezdésben említett, hiányzó információk elektronikus formában, egyablakos információs ponton keresztül történő rendelkezésre bocsátását, a tagállamok azon lehetőségének sérelme nélkül, hogy az említett kötelezettség be nem tartása miatt szankciókat szabjanak ki a fizikai infrastruktúrát tulajdonló vagy ellenőrző hálózatüzemeltetőkre és közszférabeli szervezetekre.

(4) A tagállamok a lehető legrövidebb, de legfeljebb tizenkét hónapos átmeneti időszakra mentesíthetik a 3 500 főnél kevesebb lakosú településeket a (3) bekezdésben említett kötelezettség alól. A tagállamok ütemtervet határoznak meg, amely határidőket rögzít az (1) bekezdésben említett minimális információk egyablakos információs ponton keresztüli, elektronikus formátumban való rendelkezésre bocsátására vonatkozóan. Az említett mentességeket és ütemterveket egyablakos információs ponton keresztül közzé kell tenni. Ezen átmeneti időszak alatt az említett településeknek biztosítaniuk kell, hogy a rendelkezésre álló információk hozzáférhetőek legyenek az üzemeltetők számára.

(5) Az üzemeltető kifejezett írásbeli kérésére a hálózatüzemeltetőknek és a közszférabeli szervezeteknek teljesíteniük kell a fizikai infrastruktúrájuk konkrét elemeire irányuló helyszíni vizsgálat iránti észszerű kérelmeket. A kérelemben pontosan meg kell határozni az érintett fizikai infrastruktúra azon elemeit, amelyeket a rendkívül nagy kapacitású hálózatok elemeinek, illetve a kapcsolódó eszközöknek a kiépítése érint. A fizikai infrastruktúra meghatározott elemeinek helyszíni vizsgálatát arányos, megkülönböztetésmentes és átlátható feltételek mellett, a kérelem kézhezvételének napjától számított egy hónapon belül és az (1) bekezdés negyedik albekezdése szerinti korlátozásoknak megfelelően kell elvégezni. A tagállamok részletes követelményeket határozhatnak meg a kérelmek adminisztratív vonatkozásaival kapcsolatban.

(6) A tagállamok kellően megalapozott és arányos indokok alapján azonosíthatják a nemzeti jogban meghatározottak szerinti nemzeti kritikus infrastruktúrát vagy annak azon részeit, amelyekre nem vonatkoznak az (1), a (3) és az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségek.

(7) Az (1), a (3) és az (5) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben:

a) a fizikai infrastruktúra technikai szempontból alkalmatlan rendkívül nagy kapacitású hálózatok vagy kapcsolódó eszközök kiépítésére;

b) a meglévő fizikai infrastruktúra bizonyos meglévő típusaira vonatkozó, az (1) bekezdés első albekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettség a tagállamok által végzett költség-haszon elemzés és az érdekelt felekkel folytatott konzultáció alapján aránytalan lenne; vagy

c) a fizikai infrastruktúra a 3. cikk (10) bekezdésének megfelelően nem tartozik hozzáférésnyújtási kötelezettségek hatálya alá.

Az ilyen mentességek alkalmazására vonatkozó indokolást, kritériumokat és feltételeket egyablakos információs ponton keresztül közzé kell tenni, és be kell jelenteni a Bizottságnak.

(8) Az információkhoz e cikk alapján hozzáférő üzemeltetőknek megfelelő intézkedéseket kell tenniük a bizalmas adatkezelés, valamint az üzemi és üzleti titok tiszteletben tartása érdekében. E célból bizalmasan kell kezelniük az információkat, és azokat kizárólag hálózataik kiépítése céljából használhatják fel.

5. cikk

Az építési munkák összehangolása

(1) A fizikai infrastruktúrát tulajdonló vagy ellenőrzésük alatt tartó közszférabeli szervezetek és a hálózatüzemeltetők jogosultak arra, hogy a rendkívül nagy kapacitású hálózatok elemeinek, illetve a kapcsolódó eszközöknek a kiépítése céljából tárgyalásokat folytassanak üzemeltetőkkel az építési munkák összehangolására - többek között a költségek megosztására - irányuló megállapodásokról.

(2) A teljes egészében vagy részben közpénzből finanszírozott építési munkákat közvetlenül vagy közvetett módon végző, vagy végezni tervező, fizikai infrastruktúrát tulajdonló vagy ellenőrzésük alatt tartó közszférabeli szervezeteknek és hálózatüzemeltetőknek átlátható és megkülönböztetésmentes feltételek mellett kell teljesíteniük az üzemeltetők minden olyan, az építési munkák összehangolására irányuló észszerű írásbeli kérelmét, amelynek célja rendkívül nagy kapacitású hálózatok elemeinek vagy kapcsolódó eszközöknek a kiépítése. A tagállamok részletes követelményeket határozhatnak meg az ilyen kérelmek adminisztratív vonatkozásaival kapcsolatban.

Az építési munkák összehangolására irányuló kérelmeket teljesíteni kell, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a) az építési munkák összehangolása miatt nem merülnek fel megtéríthetetlen többletköltségek - ideértve a további késedelmek miatti többletköltségeket is - a szóban forgó építési munkákat eredetileg előirányzó, a fizikai infrastruktúrát tulajdonló vagy ellenőrzése alatt tartó közszférabeli szervezetnél vagy hálózatüzemeltetőnél, a költségek érintett felek közötti megosztásáról való megállapodás lehetőségének sérelme nélkül;

b) az építési munkákat eredetileg előirányzó, a fizikai infrastruktúrát tulajdonló vagy ellenőrzése alatt tartó közszférabeli szervezet vagy hálózatüzemeltető gyakorol továbbra is ellenőrzést a munkák összehangolása felett;

c) a kérelmet a lehető leghamarabb, ha pedig engedélyre van szükség az építési munkákhoz, legkésőbb egy hónappal azelőtt nyújtják be, hogy a végleges projektet benyújtanák az engedélyező hatóságokhoz.

(3) A tagállamok előírhatják, hogy amennyiben az építési munkák összehangolására irányuló kérelmet nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokat szolgáltató, vagy ilyen hálózatok szolgáltatására engedéllyel rendelkező vállalkozás nyújtja be egy közszférabeli szervezetek tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló, és nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokat szolgáltató vagy ilyen hálózatok szolgáltatására engedéllyel rendelkező vállalkozás számára, az ilyen kérelmeket észszerűtlennek kell tekinteni abban az esetben, ha az építési munkák rendkívül nagy kapacitású hálózatok kiépítéséhez járulnak hozzá, feltéve hogy az említett rendkívül nagy kapacitású hálózatok vidéki vagy távoli területen helyezkednek el, közszférabeli szervezet tulajdonában vagy ellenőrzése alatt állnak, és azokat kizárólag nagykereskedelmi alapon üzemeltetik.

(4) A nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokat szolgáltató vagy ilyen hálózatok szolgáltatására engedéllyel rendelkező valamely vállalkozás által egy másik, nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokat szolgáltató vagy ilyen hálózatok szolgáltatására engedéllyel rendelkező vállalkozáshoz benyújtott, építési munkák összehangolására irányuló kérelem észszerűtlennek tekinthető, ha mindkét következő feltétel teljesül:

a) a kérelem olyan területre vonatkozik, amely tekintetében sor került az alábbiak egyikére:

i. a szélessávú hálózatok - köztük a rendkívül nagy kapacitású hálózatok - hatókörének előrejelzése az (EU) 2018/1972 irányelv 22. cikkének (1) bekezdése szerint;

ii. az (EU) 2018/1972 irányelv 22. cikkének (3) bekezdése szerinti felkérés rendkívül nagy kapacitású hálózatok kiépítésével kapcsolatos szándék bejelentésére;

iii. nyilvános konzultáció az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok alkalmazásában;

b) a kérelmező vállalkozás az összehangolás iránti kérelem benyújtása szerinti időszak alatt folytatott, az a) pontban említett legutóbbi eljárások egyikében sem fejezte ki azon szándékát, hogy az abban a pontban említett területen rendkívül nagy kapacitású hálózatokat építsen ki.

Ha az összehangolás iránti kérelem az első albekezdés alapján észszerűtlennek minősül, az építési munkák összehangolását megtagadó, nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokat szolgáltató vagy ilyen hálózatok szolgáltatására engedéllyel rendelkező vállalkozásnak olyan fizikai infrastruktúrát kell kiépítenie, amely elegendő kapacitással rendelkezik ahhoz, hogy eleget tegyen harmadik felek esetleges jövőbeli észszerű hozzáférési igényeinek.

(5) A tagállamok kellően megalapozott és arányos indokok alapján azonosíthatják az építési munkák azon típusait, amelyek hatóköre korlátozottnak minősül például az érték, a méret vagy az időtartam tekintetében, vagy amelyek olyan nemzeti kritikus infrastruktúrához kapcsolódnak, amelyek a (2) bekezdés értelmében mentesülhetnek az építési munkák összehangolására vonatkozó kötelezettség alól. Az építési munkák ilyen típusaira vonatkozó mentességek alkalmazásának indokolását, kritériumait és feltételeit egyablakos információs ponton keresztül közzé kell tenni.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a fizikai infrastruktúrát tulajdonló vagy ellenőrző közszférabeli szervezeteknek és a hálózatüzemeltetőknek nem kell alkalmazniuk a (2) és a (4) bekezdést a nemzeti kritikus infrastruktúrához kapcsolódó építési munkák típusaira, vagy pedig a tagállamok által az e bekezdés első albekezdése alapján azonosított nemzetbiztonsági okokból.

A fizikai infrastruktúrát tulajdonló vagy ellenőrző közszférabeli szervezetek és a hálózatüzemeltetők dönthetnek úgy, hogy a (2) és a (4) bekezdést nem alkalmazzák a munkák azon típusaira, amelyeket a tagállamok e bekezdés első albekezdése alapján korlátozott hatókörűként azonosítottak.

(6) A BEREC 2025. november 12-ig, az érdekelt felekkel, a nemzeti vitarendezési testületekkel és adott esetben az érintett ágazatokban működő egyéb illetékes uniós szervekkel vagy ügynökségekkel folytatott konzultációt követően, valamint figyelembe véve a megszilárdult elveket és az egyes tagállamok sajátos helyzetét, a Bizottsággal szoros együttműködésben iránymutatást nyújt e cikk alkalmazására vonatkozóan, különös tekintettel a következőkre:

a) az építési munkák összehangolásával járó költségek megosztása az (1) bekezdésben említettek szerint;

b) azok a kritériumok, amelyeket a vitarendezési testületeknek az e cikk hatálya alá tartozó viták rendezésekor követniük kell; valamint

c) az építési munkák összehangolásának a (4) bekezdés szerinti megtagadása esetén az előrelátható jövőbeli észszerű igények kielégítéséhez elegendő kapacitás biztosítására vonatkozó kritériumok.

6. cikk

A tervezett építési munkák átláthatósága

(1) Az építési munkák összehangolásáról szóló, az 5. cikkben említett megállapodásokra irányuló tárgyalások lehetővé tétele érdekében a fizikai infrastruktúrát tulajdonló vagy ellenőrzése alatt tartó minden hálózatüzemeltető és közszférabeli szervezet elektronikus formában, egyablakos információs ponton keresztül elérhetővé teszi legalább a következő minimális információkat:

a) a munkák georeferenciával ellátott helye és azok típusa;

b) az érintett fizikai infrastruktúra elemei;

c) a munkák megkezdésének tervezett időpontja, valamint azok időtartama;

d) adott esetben a végleges projektnek az engedélyek megadására illetékes hatóságokhoz való benyújtásának becsült időpontja;

e) kapcsolattartó pont.

A fizikai infrastruktúrát tulajdonló vagy ellenőrzése alatt tartó hálózatüzemeltetőnek és közszférabeli szervezetnek gondoskodnia kell arról, hogy az első albekezdésben említett, a fizikai infrastruktúrájához kapcsolódó tervezett építési munkákra vonatkozó információk pontosak és naprakészek legyenek, és azokat egyablakos információs ponton keresztül haladéktalanul elérhetővé tegyék, amint az információ a hálózatüzemeltető rendelkezésére áll a következő hat hónapra tervezett építési munkáit illetően, de minden esetben - és amennyiben engedélyre van szükség - legkésőbb két hónappal az engedélykérelem illetékes hatóságokhoz történő első benyújtása előtt.

Az üzemeltetők jogosultak arra, hogy indokolt kérésre az első albekezdésben említett minimális információkhoz elektronikus formában, egyablakos információs ponton keresztül hozzáférjenek, megadva azt a területet, ahol a kérelmező üzemeltető rendkívül nagy kapacitású hálózatok elemeinek, illetve kapcsolódó eszközöknek a kiépítését tervezi. Az információkat az információhoz való hozzáférés iránti kérelem kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül, arányos, megkülönböztetésmentes és átlátható feltételek mellett rendelkezésre kell bocsátani. Kellően indokolt esetben ez a határidő egy alkalommal, öt munkanappal meghosszabbítható. A minimális információkhoz való hozzáférés csak akkor korlátozható, illetve tagadható meg, ha az a hálózatok biztonságára és integritására, a nemzetbiztonságra, a kritikus infrastruktúra biztonságára, a közegészségre vagy a közbiztonságra, a bizalmas adatkezelésre, illetve üzemi és üzleti titkokra tekintettel szükséges.

(2) A tagállamok kellően megalapozott és arányos indokok alapján azonosíthatják az építési munkák azon típusait, amelyek hatóköre korlátozottnak minősül például az érték, a méret vagy az időtartam tekintetében, vagy amelyek nemzeti kritikus infrastruktúrához kapcsolódnak, valamint azokat a vészhelyzeteket vagy nemzetbiztonsági okokat, amelyek indokolnák a minimális információk rendelkezésre bocsátására vonatkozó, az (1) bekezdés szerinti kötelezettség alóli mentességet. Az építési munkák ilyen típusaira vonatkozó mentességek alkalmazásának indokolását, kritériumait és feltételeit egyablakos információs ponton keresztül közzé kell tenni.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a fizikai infrastruktúrát tulajdonló vagy ellenőrzésük alatt tartó közszférabeli szervezeteknek és a hálózatüzemeltetőknek nem kell alkalmazniuk az (1) bekezdést a nemzeti kritikus infrastruktúrához kapcsolódó építési munkák típusaira, vagy pedig a tagállamok által az e bekezdés első albekezdése alapján azonosított nemzetbiztonsági okokból.

A fizikai infrastruktúrát tulajdonló vagy ellenőrzésük alatt tartó közszférabeli szervezetek és a hálózatüzemeltetők dönthetnek úgy, hogy az (1) bekezdést nem alkalmazzák az olyan típusú építési munkákra vonatkozó információkra, amelyek hatóköre korlátozott, valamint a tagállamok által e bekezdés első albekezdése alapján azonosított vészhelyzetek esetén.

7. cikk

Az engedélyek és szolgalmi jogok megadására vonatkozó eljárás

(1) Az illetékes hatóságok indokolatlanul nem korlátozhatják, illetve nem akadályozhatják a rendkívül nagy kapacitású hálózatok egyetlen elemének, illetve a kapcsolódó eszközöknek a kiépítését sem. A tagállamoknak minden tőlük telhetőt meg kell tenniük annak érdekében, hogy a rendkívül nagy kapacitású hálózatok elemeinek, illetve a kapcsolódó eszközöknek a kiépítéséhez szükséges engedélyek és szolgalmi jogok megadására alkalmazandó feltételekre és eljárásokra vonatkozó szabályok az ország egész területén egységesek legyenek.

(2) Az illetékes hatóságoknak egyablakos információs ponton keresztül, elektronikus formátumban elérhetővé kell tenniük az engedélyek és a szolgalmi jogok közigazgatási eljárások keretében történő megadására alkalmazandó feltételekre és eljárásokra vonatkozó valamennyi információt, beleértve az uniós vagy nemzeti jog által előírt némely vagy összes engedély, illetve szolgalmi jog alóli mentességekre vonatkozó információkat, valamint azt is, hogy miként lehet elektronikus úton benyújtani a kérelmeket, és hogyan lehet információt lekérdezni a kérelem elbírálásának aktuális állapotáról.

(3) Minden üzemeltető jogosult arra, hogy egyablakos információs ponton keresztül elektronikus formában benyújtsa az összes szükséges engedély, illetve azok megújítása vagy szolgalmi jog iránti kérelmet, és információkat kérdezzen le kérelme elbírálásának aktuális állapotáról. Az említett információk lekérdezése vonatkozásában a tagállamok részletes eljárásokat határozhatnak meg.

(4) Az illetékes hatóságok a kérelem kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül elutasíthatják az olyan kérelmeket - beleértve a szolgalmi jog iránti kérelmeket is -, amelyekre vonatkozóan az engedélyt kérelmező ugyanazon üzemeltető nem bocsátotta rendelkezésre egy egyablakos információs ponton keresztül a minimális információkat a 6. cikk (1) bekezdése első albekezdésének megfelelően.

(5) Az illetékes hatóságoknak az engedélyt - a szolgalmi jogok kivételével - a hiánytalan engedélykérelem kézhezvételétől számított négy hónapon belül kell megadniuk vagy elutasítaniuk.

Az illetékes hatóságoknak a kérelem kézhezvételétől számított 20 munkanapon belül meg kell állapítaniuk, hogy az engedélyek vagy szolgalmi jogok iránti kérelem hiánytalan-e. Az illetékes hatóságoknak az említett határidőn belül fel kell kérniük a kérelmezőt, hogy nyújtsa be az esetlegesen hiányzó információkat. Annak az illetékes hatóság általi megállapítása, hogy az engedélykérelem hiánytalan, nem eredményezheti az engedélykérelem elbírálására vonatkozó, a hiánytalan kérelem kézhezvételétől számított teljes négyhónapos időtartam felfüggesztését vagy megszakítását.

Az első és a második albekezdés nem érintheti az eljárás megfelelő lefolytatására vonatkozóan megállapított egyéb olyan konkrét határidőket és kötelezettségeket, amelyek az uniós jog vagy az uniós joggal összhangban álló nemzeti jog szerint az engedélyezési eljárásra - ezen belül a fellebbezési eljárásokra is - alkalmazandók, továbbá nem érintheti azokat a szabályokat, amelyek további jogokat biztosítanak a kérelmezőnek, vagy amelyek célja az engedélyek lehető leggyorsabb megadásának biztosítása.

A tagállamok megállapítják, majd egy egyablakos információs ponton keresztül előzetesen közzéteszik azokat az indokokat, amelyek alapján az illetékes hatóság kivételes és kellően megalapozott esetekben hivatalból meghosszabbíthatja az e bekezdés első albekezdésében és a (6) bekezdésben említett határidőket.

A meghosszabbításnak a lehető legrövidebbnek kell lennie, és nem haladhatja meg a négy hónapot, kivéve ha ez az engedélyezési eljárásra - ezen belül a fellebbezési eljárásra is - alkalmazandó egyéb olyan konkrét határidők vagy kötelezettségek teljesítéséhez szükséges, melyeket az eljárás megfelelő lefolytatása érdekében az uniós jognak, illetve az azzal összhangban lévő nemzeti jognak megfelelően állapítottak meg.

A meghosszabbítás nem kérhető olyan hiányzó információk beszerzése érdekében, amelyeket az illetékes hatóság elmulasztott bekérni a kérelmezőtől a második albekezdés alapján.

Az engedély vagy szolgalmi jog elutasítását objektív, átlátható, megkülönböztetésmentes és arányos kritériumok alapján, kellően meg kell indokolni.

(6) Az (EU) 2018/1972 irányelv 43. cikke (1) bekezdésének a) pontjától eltérve, amennyiben a rendkívül nagy kapacitású hálózatok elemeinek, illetve a kapcsolódó eszközöknek a kiépítéséhez az engedélyeken felül köztulajdonban, vagy adott esetben magántulajdonban lévő ingatlanokon, illetve azok felett vagy alatt - a tulajdonos előzetes engedélyével vagy a nemzeti joggal összhangban - megadandó szolgalmi jogok szükségesek, e szolgalmi jogokat az illetékes hatóságoknak a hiánytalan kérelem kézhezvételétől számított négy hónapon belül - vagy amennyiben az rövidebb, a nemzeti jognak megfelelően megszabott határidőn belül - kell megadniuk, kivéve a kisajátítás esetét.

(7) Az illetékes hatóságok megújíthatják a rendkívül nagy kapacitású hálózatok elemeinek vagy a kapcsolódó eszközöknek a kiépítéséhez szükséges építési munkákra az üzemeltetők részére adott engedélyeket, ha azok objektíven megalapozott okok miatt nem tudták megkezdeni vagy befejezni az építési munkákat az engedély érvényességének lejárta előtt. Az engedély megújítását az üzemeltetőkre kirótt további eljárási követelmények nélkül kell megadni.

(8) A tagállamok engedélyhez köthetik többek között a rendkívül nagy kapacitású hálózatok elemeinek, illetve a kapcsolódó eszközöknek az olyan építészeti, történelmi, vallási vagy környezeti értéket képviselő épületeken vagy helyszíneken történő kiépítését, amelyek a nemzeti jog értelmében védettek, vagy ha az közbiztonsági okokból, illetve a kritikus infrastruktúra biztonsága vagy környezetvédelmi okok miatt szükséges.

(9) A rendkívül nagy kapacitású hálózatok elemeinek, illetve a kapcsolódó eszközöknek a kiépítéséhez szükséges engedélyekre - a szolgalmi jogok kivételével - nem vethetők ki további díjak az (EU) 2018/1972 irányelv 16. cikkében értelemszerűen előírt igazgatási költségeken felül.

(10) A Bizottság nyomon követi e cikk tagállamokban való alkalmazását. E célból a tagállamok háromévente jelentést tesznek a Bizottságnak e cikk végrehajtásának állásáról, valamint arról, hogy az abban felsorolt feltételek teljesültek-e.

(11) Az e cikkben megállapított eljárás az (EU) 2018/1972 irányelv 57. cikkének sérelme nélkül alkalmazandó.

(12) Ez a cikk nem sérti a tagállamok azon lehetőségét, hogy további rendelkezéseket vezessenek be annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok felgyorsítsák az engedélyezési eljárást.

8. cikk

Az engedélykérelemről való határozat hiánya

(1) Amennyiben az illetékes hatóság a 7. cikk (5) bekezdésében említett, alkalmazandó határidőn belül nem hoz határozatot, az engedélyt az említett határidő lejártakor megadottnak kell tekinteni.

Az első albekezdés alkalmazandó, feltéve hogy az engedélyezési eljárás nem érinti a szolgalmi jogokat. Az üzemeltető vagy bármely érintett fél jogosult arra, hogy az illetékes hatóságtól - kérésre - írásbeli megerősítést kapjon adott esetben arról, hogy az engedélyt hallgatólagosan megadták.

A tagállamok biztosítják, hogy bármely érintett harmadik fél jogosult legyen beavatkozni a közigazgatási eljárásba és fellebbezni az engedélyt megadó határozat ellen.

(2) A tagállamok eltérhetnek e cikk (1) bekezdésétől, ha a vonatkozó engedélyezési eljárás során a következő jogorvoslati lehetőségek közül legalább egy rendelkezésre áll:

a) az az üzemeltető, amely kárt szenvedett amiatt, hogy az illetékes hatóság nem tartotta be a 7. cikk (5) bekezdésével összhangban meghatározott, alkalmazandó határidőt, a nemzeti joggal összhangban jogosult kártérítést követelni;

b) az üzemeltető bíróság vagy felügyeleti hatóság elé utalhatja az ügyet.

(3) Az e cikk (2) bekezdése szerinti eltérés esetében az érintett tagállam biztosítja, hogy a 7. cikk (5) bekezdésével összhangban meghatározott határidő lejártakor és az üzemeltető azon jogának sérelme nélkül, hogy e cikk (2) bekezdésével összhangban haladéktalanul jogorvoslatért folyamodjon, az illetékes hatóság vagy az adott tagállam által meghatározott bármely más szerv indokolatlan késedelem nélkül, az üzemeltető kérésére vagy hivatalból találkozóra hívja a kérelmezőt az engedélykérelemre vonatkozó határozat elfogadásának elősegítése érdekében. A találkozót az illetékes hatóságnak legkésőbb a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül össze kell hívnia. A találkozót követően az illetékes hatóság indokolatlan késedelem nélkül írásos beszámolót készít a megbeszélésről, melyben ismerteti az érintett felek álláspontját, és az üzemeltető számára megjelöli azt az időpontot, amikor az engedélykérelemre vonatkozó határozatot ki kell bocsátani.

9. cikk

Az engedélyezési eljárás alóli mentesség

(1) A következők bármelyikéből álló építési munkák nem képezhetik a 7. cikk értelmében vett engedélyezési eljárás tárgyát, kivéve ha az ilyen engedélyt más uniós jogi aktusok írják elő:

a) olyan javítási és karbantartási munkák, amelyek hatóköre korlátozott például érték, méret, hatás és időtartam tekintetében;

b) meglévő közművek vagy létesítmények korlátozott mértékű műszaki korszerűsítése, melynek hatása korlátozott; vagy

c) a rendkívül nagy kapacitású hálózatok kiépítéséhez szükséges kisléptékű építési munkák, amelyek hatóköre korlátozott például érték, méret, hatás vagy időtartam tekintetében.

(2) A tagállamok kellően megalapozott és arányos indokok alapján azonosítják az építési munkák azon típusait, amelyekre az (1) bekezdés alkalmazandó. Az építési munkák e típusaira vonatkozó információkat egyablakos információs ponton keresztül közzé kell tenni.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérve és a (2) bekezdésben meghatározott eljárásra is figyelemmel, az illetékes hatóságok előírhatják engedély beszerzését a rendkívül nagy kapacitású hálózatok elemeinek, illetve a kapcsolódó eszközöknek a kiépítésére a következő helyzetekben:

a) építészeti, történelmi, vallási vagy környezeti értéke miatt vagy a nemzeti jog szerint más alapon védett fizikai infrastruktúra vagy bizonyos kategóriába sorolt fizikai infrastruktúra esetében; vagy

b) amennyiben közbiztonsági, védelmi, biztonsági, környezetvédelmi vagy közegészségügyi okokból, vagy a kritikus infrastruktúra biztonságának védelme érdekében ez szükséges.

(4) A tagállamok előírhatják az e cikk hatálya alá tartozó építési munkák elvégzését tervező üzemeltetők számára, hogy a munkálatok megkezdése előtt értesítsék az illetékes hatóságokat az építési munkák megkezdésére irányuló szándékukról.

Az értesítésben csupán arról kell nyilatkoznia az üzemeltetőnek, hogy meg kívánja kezdeni az építési munkákat, valamint meg kell adnia az ahhoz szükséges minimális információkat, hogy az illetékes hatóságok értékelni tudják, hogy a szóban forgó munkák a (3) bekezdésben meghatározott eltérés hatálya alá tartoznak-e. E minimális információknak ki kell terjedniük legalább az építési munkák megkezdésének várható időpontjára, azok időtartamára, a munkálatok elvégzéséért felelős személy elérhetőségére és a munkálatok által érintett területre.

10. cikk

Az épületen belüli fizikai infrastruktúra és optikai kábelezés

(1) Minden olyan új építésű épületet és jelentős felújítási munkák alatt álló épületet, ideértve a közös tulajdonban lévő elemeket is, amelyre vonatkozóan építési engedély iránti kérelmet nyújtottak be 2026. február 12-ét követően, fel kell szerelni optikai technológia fogadására kész, épületen belüli fizikai infrastruktúrával, valamint épületen belüli optikai kábelezéssel, beleértve az addig a fizikai pontig való csatlakoztatást, ahol a végfelhasználó a nyilvános hálózatra rácsatlakozik.

(2) Minden olyan új építésű többlakásos épületet vagy jelentős felújítási munkák alatt álló többlakásos épületet, amelyre vonatkozóan építési engedély iránti kérelmet nyújtottak be 2026. február 12-ét követően, hozzáférési ponttal kell felszerelni.

(3) 2026. február 12-ig minden, a 2010/31/EU irányelv 2. cikkének 10. pontjában meghatározottak szerinti jelentős felújítás alatt álló épületet - ideértve a közös tulajdonban lévő elemeiket is - fel kell szerelni optikai technológia fogadására kész, épületen belüli fizikai infrastruktúrával, valamint épületen belüli optikai kábelezéssel, beleértve az addig a fizikai pontig való csatlakoztatást, ahol a végfelhasználó a nyilvános hálózatra rácsatlakozik, amennyiben ez nem növeli meg aránytalan mértékben a felújítási munkák költségeit, és amennyiben ez műszakilag megvalósítható. Az említettek szerinti jelentős felújítás alatt álló többlakásos épületeket hozzáférési ponttal is fel kell szerelni.

(4) 2025. november 12-ig a tagállamok az érdekelt felekkel konzultálva és az iparág bevált gyakorlatai alapján elfogadják az (1), a (2) és a (3) bekezdés végrehajtásához szükséges megfelelő szabványokat vagy műszaki előírásokat. Ezeknek a szabványoknak vagy műszaki előírásoknak könnyen lehetővé kell tenniük a szokásos karbantartási tevékenységeket az egyes üzemeltetők által a rendkívül nagy kapacitású hálózatokkal kapcsolatos szolgáltatások nyújtásához használt egyes üvegszálas kábelek tekintetében, és legalább a következőket kell tartalmazniuk:

a) az épület hozzáférési pontjára és az optikai interfészre vonatkozó előírások;

b) a kábelekre vonatkozó előírások;

c) a csatlakozókra vonatkozó előírások;

d) a kábelcsatornákra, illetve mikrocsövekre vonatkozó előírások;

e) az elektromos kábelezéssel való interferencia kiküszöböléséhez szükséges műszaki előírások;

f) a minimális hajlítási sugár;

g) a kábelezés telepítésére vonatkozó műszaki előírások.

(5) A tagállamok biztosítják a (4) bekezdésben említett szabványoknak vagy műszaki előírásoknak való megfelelés betartását. A megfelelés igazolására a tagállamoknak olyan eljárásokat kell kialakítaniuk, amelyek magukban foglalhatják az épületek vagy azok reprezentatív mintájának a helyszíni vizsgálatát.

(6) Az e cikkel összhangban felszerelt épületek önkéntes alapon és a tagállamok által meghatározott eljárásokat követve jogosultak az "optikai technológia fogadására kész" címke megszerzésére, amennyiben a tagállamok ilyen címke bevezetése mellett döntöttek.

(7) Az (1), a (2) és a (3) bekezdés nem alkalmazandó bizonyos épületkategóriákra, amennyiben az említett bekezdéseknek való megfelelés objektív elemek alapján aránytalan terhet jelent a költségek tekintetében az egyéni tulajdonosok vagy a tulajdonostársak számára. A tagállamok kellően megalapozott és arányos indokok alapján azonosítják az ilyen épületkategóriákat.

(8) A tagállamok kellően megalapozott és arányos indokok alapján azonosítják azokat az épülettípusokat - például a műemlékek, a történelmi épületek, a katonai épületek és a nemzetbiztonsági célokra használt épületek nemzeti jogban meghatározott konkrét kategóriáit -, amelyeknek mentesülniük kell az (1), a (2) és a (3) bekezdésben előírt kötelezettségek alól, vagy amelyekre ezek a kötelezettségek csak megfelelő technikai kiigazításokkal alkalmazandók. Az ilyen épületkategóriákra vonatkozó információkat egy egyablakos információs ponton keresztül közzé kell tenni.

11. cikk

Az épületen belüli fizikai infrastruktúrához való hozzáférés

(1) A (3) bekezdésre is figyelemmel és a tulajdonjogok sérelme nélkül, a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok valamennyi szolgáltatója jogosult arra, hogy hálózatát a saját költségén kiépítse a hozzáférési pontig.

(2) A (3) bekezdésre is figyelemmel, rendkívül nagy kapacitású hálózatok elemeinek kiépítése céljából a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok valamennyi szolgáltatója jogosult hozzáférni az épületen belüli bármely meglévő fizikai infrastruktúrához, amennyiben párhuzamos infrastruktúra kiépítése műszakilag nem lehetséges vagy gazdaságilag nem hatékony.

(3) A hozzáférési pont és az épületen belüli infrastruktúra használati jogával rendelkező minden félnek teljesítenie kell a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok szolgáltatóitól érkező, a hozzáférési ponthoz és az épületen belüli fizikai infrastruktúrához való hozzáférés iránti minden észszerű írásbeli kérelmet, mégpedig tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes feltételek mellett, adott esetben az árak vonatkozásában is. A tagállamok részletes követelményeket határozhatnak meg a kérelem adminisztratív vonatkozásaival kapcsolatban.

(4) Optikai technológia fogadására kész, épületen belüli fizikai infrastruktúra hiánya esetén a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok valamennyi szolgáltatója jogosult arra, hogy a tulajdonos és/vagy az előfizető beleegyezése esetén - a nemzeti joggal összhangban - hálózatát az előfizető területén, az épületeken belüli meglévő fizikai infrastruktúra felhasználásával zárja le, amennyiben az a (3) bekezdés szerint rendelkezésre áll és hozzáférhető, feltéve hogy ez minimálisra korlátozza a harmadik felek magántulajdonára gyakorolt hatást.

(5) Ez a cikk nem érintheti a hozzáférési pont vagy az épületen belüli fizikai infrastruktúra tulajdonosának a tulajdonjogát, ha az infrastruktúra vagy a hozzáférési pont használati jogával rendelkező fél nem azonos a tulajdonossal, illetve más harmadik felek - például a telek- vagy épülettulajdonosok - tulajdonjogát.

(6) A BEREC-nek 2025. november 12-ig, az érdekelt felekkel, a nemzeti vitarendezési testületekkel és adott esetben az érintett ágazatokban működő egyéb illetékes uniós szervekkel vagy ügynökségekkel folytatott konzultációt követően, valamint figyelembe véve a megszilárdult elveket és az egyes tagállamok sajátos helyzetét, a Bizottsággal szoros együttműködésben iránymutatást kell közzétennie az épületen belüli fizikai infrastruktúrához való hozzáférés feltételeiről - többek között a tisztességes és észszerű feltételek alkalmazásáról -, valamint azokról a kritériumokról, amelyeket a nemzeti vitarendezési testületeknek a viták rendezésekor követniük kell.

12. cikk

Az egyablakos információs pontok digitalizációja

(1) Az egyablakos információs pontokon megfelelő digitális eszközöket - például internetes portálokat, adatbázisokat, digitális platformokat vagy digitális alkalmazásokat - kell elérhetővé tenni, lehetővé téve az e rendeletben meghatározott valamennyi jog online gyakorlását és valamennyi kötelezettségnek való megfelelést.

(2) A tagállamok a digitális eszközök közötti átfedések elkerülése érdekében adott esetben összekapcsolhatnak, illetve teljes mértékben vagy részben integrálhatnak több olyan - meglévő vagy újonnan kifejlesztett - digitális eszközt, melyek támogatják az (1) bekezdésben említett egyablakos információs pontokat.

(3) A tagállamok létrehoznak egy egységes nemzeti digitális kaput, amelynek rendelkeznie kell a digitalizált egyablakos információs pontokhoz való zökkenőmentes hozzáférést biztosító közös felhasználói interfésszel.

(4) A tagállamok megfelelő technikai, pénzügyi és emberi erőforrásokat biztosítanak az egyablakos információs pontok kiépítésének és digitalizációjának támogatásához.

13. cikk

A jogviták rendezése

(1) Az ügy bíróság elé utalása lehetőségének sérelme nélkül bármely fél jogosult arra, hogy a 14. cikk alapján létrehozott illetékes nemzeti vitarendezési testülethez forduljon az alábbi jogviták esetén:

a) ha a meglévő infrastruktúrához való hozzáférést megtagadják, vagy a 3. cikk szerinti hozzáférési kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül nem született megállapodás a konkrét feltételekről, beleértve az árat is;

b) a 4. és 6. cikkben meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatban, beleértve azt az esetet is, amikor a kért információt nem nyújtják be az alkalmazandó határidőn belül;

c) ha az építési munkák összehangolására irányuló hivatalos kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül nem jött létre az 5. cikk (2) bekezdése szerinti megállapodás az építési munkák összehangolásáról; vagy

d) ha a 11. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett, épületen belüli fizikai infrastruktúrához való hozzáférésről a hivatalos hozzáférési kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül nem született megállapodás.

A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az (1) bekezdés a) és d) pontjában említett viták esetében - amennyiben az a jogalany, amelytől az üzemeltető a hozzáférést kérte, egyúttal az a jogalany is, amely jogosult a szolgalmi jogot biztosítani arra az ingatlanra, amelyen, amelyben vagy amely alatt a hozzáférés iránti kérelem tárgyát képező ingatlan található - a szolgalmi joggal kapcsolatos vitát szintén az illetékes nemzeti vitarendezési testület rendezheti.

(2) Az (1) bekezdésben említett nemzeti vitarendezési testületnek - teljes mértékben figyelembe véve az arányosság elvét és a vonatkozó bizottsági iránymutatásban vagy BEREC-iránymutatásokban megállapított elveket - a vita rendezése érdekében kötelező erejű határozatot kell hoznia az alábbi határidőknek megfelelően:

a) az (1) bekezdés a) pontjában említett jogviták tekintetében a vitarendezési kérelem kézhezvételétől számított négy hónapon belül;

b) az (1) bekezdés b), c) és d) pontjában említett jogviták tekintetében a vitarendezési kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül.

E határidők csak megfelelően indokolt kivételes körülmények esetén hosszabbíthatók meg.

(3) Az (1) bekezdés a), c) és d) pontjában említett jogviták tekintetében a nemzeti vitarendezési testület határozata a tisztességes és észszerű feltételek - adott esetben többek között a méltányos ár - megállapítására is irányulhat.

(4) A vitarendezési testületeknek a bizalmas adatkezelés és az üzleti titkok védelme elvének tiszteletben tartása mellett közzé kell tenniük a határozataikat. Az egyablakos információs ponton keresztül hozzáférést kell biztosítani a vitarendezési testületek által közzétett határozatokhoz.

Ha a jogvita egy üzemeltető infrastruktúrájához való hozzáféréssel kapcsolatos, és a nemzeti vitarendezési testület maga a nemzeti szabályozó hatóság, adott esetben figyelembe kell venni az (EU) 2018/1972 irányelv 3. cikkében meghatározott célkitűzéseket.

(5) Ez a cikk kiegészíti és nem érinti az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkével összhangban álló, bíróság előtti jogorvoslatot és eljárásokat.

14. cikk

Illetékes szervek

(1) A tagállamok létrehoznak vagy kijelölnek egy vagy több illetékes szervet a 13. cikk (1) bekezdésével összhangban a nemzeti vitarendezési testületre ruházott feladatok ellátására (a továbbiakban: a nemzeti vitarendezési testület).

(2) A nemzeti vitarendezési testület jogilag elkülönül és funkcionálisan független a vitában érintett fizikai infrastruktúrát tulajdonló vagy ellenőrzése alatt tartó minden hálózatüzemeltetőtől és közszférabeli szervezettől. Azok a tagállamok, amelyek a hálózatüzemeltetőket állami tulajdonban tartják vagy felettük ellenőrzést gyakorolnak, gondoskodnak arról, hogy a nemzeti vitarendezési eljárásokkal és az egyablakos információs ponttal kapcsolatos funkciók szervezetileg ténylegesen elkülönüljenek a tulajdonlással, illetve az ellenőrzésgyakorlással összefüggő tevékenységektől.

A nemzeti vitarendezési testületeknek függetlenül és objektíven kell eljárniuk, az eléjük terjesztett viták eldöntése során pedig nem kérhetnek vagy fogadhatnak el utasításokat más testülettől. A nemzeti joggal összhangban azonban felügyeletnek vethetők alá. A nemzeti vitarendezési testületek határozatainak felfüggesztésére vagy hatályon kívül helyezésére kizárólag az illetékes fellebbviteli szervek jogosultak.

(3) A nemzeti vitarendezési testület a rá ruházott feladatok ellátása kapcsán felmerült költségek fedezésére díjat szabhat ki.

(4) Minden érintett félnek teljes mértében együtt kell működnie a nemzeti vitarendezési testülettel.

(5) Az egyablakos információs pontok 3-10., 12. és 13. cikkben említett feladatait adott esetben a tagállamok által nemzeti, regionális vagy helyi szinten kijelölt egy vagy több illetékes szervnek kell ellátnia. Az e feladatok ellátása kapcsán felmerült költségek fedezésére díj szabható ki az egyablakos információs pont használatáért.

(6) A (2) bekezdés első albekezdése értelemszerűen alkalmazandó az egyablakos információs pont feladatait ellátó illetékes szervekre.

(7) Az illetékes szervek részrehajlás nélkül, átláthatóan és kellő időben gyakorolják hatáskörüket. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a hatóságok megfelelő technikai, anyagi és humán erőforrásokkal rendelkezzenek a rájuk bízott feladatok ellátásához.

(8) A tagállamok az egyablakos információs ponton keresztül közzéteszik az egyes illetékes szervek által elvégzendő feladatokat, különösen abban az esetben, ha e feladatokkal egynél több illetékes szervet bíznak meg, vagy ha a kijelölt feladatok megváltoztak. Az illetékes szerveknek adott esetben konzultálniuk kell egymással és együtt kell működniük a közös érdekű ügyekben.

(9) A tagállamok értesítik a Bizottságot azokról az illetékes szervekről - és azok felelősségi köreiről -, amelyeket ezzel a cikkel összhangban kijelöltek az e rendeletben előírt feladatok ellátására, majd legkésőbb a szóban forgó kijelölések, illetve módosítások hatálybalépésének napjáig az ezekben az adatokban bekövetkező változásokról.

(10) Az illetékes szerv határozatai ellen - a nemzeti joggal összhangban - teljesen független fellebbviteli szerv előtt lehet fellebbezni, ideértve az igazságszolgáltatási jellegű szerveket is. Az (EU) 2018/1972 irányelv 31. cikke értelemszerűen alkalmazandó az e bekezdés szerinti fellebbezésekre.

Az első albekezdés szerinti fellebbezési jog nem érintheti a felek azon jogát, hogy a jogvitát az illetékes nemzeti bíróság elé vigyék.

15. cikk

Szankciók

A tagállamok megállapítják az e rendelet és az e rendelet alapján a 14. cikkben említett illetékes szervek által elfogadott kötelező erejű határozatok megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést e szabályok végrehajtásának biztosítása érdekében. Az előírt szankcióknak megfelelőknek, hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

16. cikk

Jelentéstétel és nyomon követés

(1) A Bizottság 2028. május 12-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról. A jelentésnek tartalmaznia kell az e rendeletben foglalt intézkedések hatásának összefoglalását, valamint a célkitűzések tekintetében elért eredmények értékelését, ideértve annak elemzését is, hogy e rendelet hozzájárulhatna-e még jobban, és ha igen, miként, az (EU) 2022/2481 határozatban foglalt konnektivitási célértékek eléréséhez.

A jelentésnek tartalmaznia kell az e rendelet hatályával kapcsolatos azon fejleményeket, amelyek potenciális hatással lehetnek a rendkívül nagy kapacitású hálózatok gyors és széles körű kiépítésére a vidéki, szigeti és távoli területeken, például a szigeteken, a hegyvidéki és a gyéren lakott régiókban, valamint a toronyinfrastruktúra piacának alakulására, továbbá a különböző felhordó hálózati megoldások, köztük a nagy sebességű digitális konnektivitás terén a műholdas felhordó hálózat elterjedésére.

(2) E célból a Bizottság tájékoztatást kérhet a tagállamoktól, amelyet indokolatlan késedelem nélkül kell benyújtani. Konkrétabban, a tagállamok 2025. november 12-ig - a Bizottsággal az (EU) 2018/1972 irányelv 118. cikke alapján létrehozott Hírközlési Bizottságon keresztül folytatott szoros együttműködésben - meghatározzák az e rendelet alkalmazásának megfelelő nyomon követését szolgáló mutatókat, valamint az időszakos adatgyűjtésre és az adatok Bizottságnak való bejelentésére szolgáló mechanizmust.

17. cikk

Az (EU) 2015/2120 rendelet módosításai

Az (EU) 2015/2120 rendelet a következőképpen módosul:

1. A 2. cikk az alábbi pontokkal egészül ki:

"5. »számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatás«: az (EU) 2018/1972 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( *1 ) 2. cikkének 7. pontjában meghatározott számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatás;

6. »belföldi hírközlési szolgáltatások«: olyan számfüggő személyközi hírközlési szolgáltatások, amelyek a fogyasztó belföldi szolgáltatója szerinti tagállamban indulnak, és ugyanazon tagállam nemzeti számozási tervében szereplő bármely vezetékes vagy mobil hívószámon végződnek;

7. »EU-n belüli hírközlési szolgáltatások«: olyan számfüggő személyközi hírközlési szolgáltatások, amelyek a fogyasztó belföldi szolgáltatója szerinti tagállamban indulnak, és egy másik tagállam nemzeti számozási tervében szereplő bármely vezetékes vagy mobil hívószámon végződnek;

2. Az 5a. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

"(7) 2029. január 1-jétől a szolgáltatók nem alkalmazhatnak eltérő kiskereskedelmi árakat a fogyasztókkal szemben a belföldi hírközlési szolgáltatások és az EU-n belüli hírközlési szolgáltatások tekintetében, feltéve hogy technikai szabályokat fogadnak el a biztosítékokra, például a fenntarthatóságra, a méltányos használatra és a csalás elleni intézkedésekre vonatkozóan. A Bizottság 2028. június 30-ig - a BEREC-cel folytatott konzultációt követően - az 5b. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben meghatározza az említett technikai szabályokat.

(8) A szolgáltatók önkéntes alapon 2025. január 1-jétől eleget tehetnek a (7) bekezdésben meghatározott azon kötelezettségnek, hogy ne alkalmazzanak eltérő kiskereskedelmi árakat. Ezek a szolgáltatók - a méltányos használatra vonatkozó feltételek mellett - mentesülnek az (1) bekezdésben megállapított kötelezettségek alól annak érdekében, hogy a fogyasztók hamarabb élvezhessék a belföldi és az EU-n belüli hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó egyenlő kiskereskedelmi árak előnyeit. E célból a Bizottság 2024. december 31-ig - a BEREC-cel folytatott konzultációt követően - végrehajtási jogi aktust fogad el a szokásos használati mintákon alapuló méltányos használatról és a csalás elleni intézkedésekről. Ezt a végrehajtási jogi aktust az 5b. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(9) A Bizottság 2027. június 30-ig - a BEREC-cel folytatott konzultációt követően - felülvizsgálja ezt a cikket, és hatásának értékelése alapján adott esetben úgy határozhat, hogy a módosítására irányuló jogalkotási javaslatot nyújt be.

(10) A (9) bekezdésben említett értékelésnek ki kell terjednie a következőkre:

a) az EU-n belüli hírközlési szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos nagykereskedelmi költségeik alakulása;

b) a verseny alakulása a számfüggő személyközi hírközlési szolgáltatások nyújtásának piacán, valamint az EU-n belüli hírközlési szolgáltatások kiskereskedelmi árait érintő tendenciák a különböző tagállamokban;

c) a fogyasztói preferenciák alakulása, valamint az olyan különleges ajánlatok és csomagok választása, amelyek számlázása nem az EU-n belüli hírközlési szolgáltatások tényleges fogyasztásán alapul;

d) a számfüggő személyközi hírközlési szolgáltatások nyújtásának nemzeti piacaira és különösen a fogyasztókkal szemben általában felszámított kiskereskedelmi árakra gyakorolt lehetséges hatás, figyelembe véve az EU-n belüli hírközlési szolgáltatások nyújtásának költségeit, valamint az intézkedéseknek a szolgáltatók bevételeire és lehetőség szerint a szolgáltatók beruházási kapacitására gyakorolt potenciális hatását, különös tekintettel a hálózatoknak az (EU) 2022/2481 határozatban meghatározott konnektivitási célokkal összhangban történő jövőbeli kiépítésére, amennyiben nem alkalmaznak már eleve további díjakat az EU-n belüli hírközlési szolgáltatásokra;

e) a kihasználtság, az elérhetőség és a versenyképesség mértéke a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatások, illetve az EU-n belüli hírközlési szolgáltatások bármely alternatívája tekintetében;

f) a díjcsomagok alakulása az EU-n belüli hírközlési szolgáltatások tekintetében, és különösen az, hogy a (8) bekezdésben előírt intézkedések végrehajtása milyen mértékben járult hozzá ahhoz, hogy a fogyasztókkal szemben felszámított, a belföldi és az EU-n belüli hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó kiskereskedelmi árak közötti különbségek idővel megszűnjenek.

(11) A (9) bekezdésben említett értékelés elvégzése érdekében a BEREC rendszeres alapon gyűjti a releváns információkat a nemzeti szabályozó hatóságoktól. Adott esetben a nemzeti szabályozó hatóságok más illetékes hatóságokkal egyeztetve is szolgáltathatják az érintett adatokat. A BEREC által e bekezdés alapján gyűjtött adatokat évente legalább egyszer közölni kell a Bizottsággal. A Bizottság a szóban forgó adatokat közzéteszi. Annak biztosítása érdekében, hogy a BEREC teljesíteni tudja az e bekezdés szerinti kötelezettségeit, a szolgáltatók kötelesek együttműködni azáltal, hogy a kért adatokat - beleértve a bizalmas adatokat is - a megfelelő nemzeti hatóságok rendelkezésére bocsátják."

3. A szöveg az alábbi cikkel egészül ki:

"5b. cikk

A bizottsági eljárás

(1) Az e rendelet 5a. cikke szerinti kötelezettségeinek teljesítése érdekében a Bizottságot az (EU) 2018/1972 irányelv 118. cikkének (1) bekezdésével létrehozott Hírközlési Bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e cikkre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni."

4. A 10. cikk (5) bekezdésében a "2024. május 14-én" dátum helyébe a "2032. június 30-án" dátum lép.

18. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) A 2014/61/EU irányelv 2025. november 12-ével hatályát veszti.

(2) E cikk (1) bekezdésétől eltérve, amennyiben e rendeletnek a 2014/61/EU irányelv rendelkezéseit felváltó rendelkezései későbbi időponttól alkalmazandók, az említett irányelv következő, a felváltó rendelkezéseknek megfelelő rendelkezései ugyanazon időpontig hatályban maradnak, az alábbiak szerint:

a) az említett irányelv 4. cikkének (2) és (3) bekezdése, 4. cikke (4) bekezdésének első mondata, 6. cikkének (1), (2), (3) és (5) bekezdése, valamint 7. cikkének (1) és (2) bekezdése 2026. május 12-ig hatályban marad;

b) az említett irányelv 8. cikkének (1-(4) bekezdése 2026. február 12-ig hatályban marad.

(3) A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat erre a rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni és a mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

19. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(2) Ez a rendelet 2025. november 12-től alkalmazandó.

(3) E cikk (2) bekezdésétől eltérve:

a) az 5. cikk (6) bekezdését és a 11. cikk (6) bekezdését 2024. május 11-től kell alkalmazni;

b) a 17. cikket 2024. május 15-től kell alkalmazni;

c) a 10. cikk (1), (2) és (3) bekezdését 2026. február 12-től kell alkalmazni;

d) a 4. cikk (3) bekezdését, a 6. cikk (1) bekezdését, a 7. cikk (2) és (3) bekezdését, valamint a 12. cikk (1), (2) és (3) bekezdését 2026. május 12-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

( ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/2184 irányelve (2020. december 16.) az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről (HL L 435., 2020.12.23., 1. o.).

( *1 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1972 irányelve (2018. december 11.) az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról (HL L 321., 2018.12.17., 36. o.)."