Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

3183/2013. (X. 9.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a Kúria Mfv.III.10.100/2012/9. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a, továbbá 26. §-a és 28. §-a alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. Alkotmányjogi panaszában elsődlegesen az indítványozó a Kúria-felülvizsgálati eljárásban hozott - Mfv.III.10.100/2012/9. számú ítéletének felülvizsgálatát és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Másodlagosan kérelme arra irányult, hogy amennyiben az Alkotmánybíróság a panasz elbírálása során arra a következtetésre jut, hogy a bíróságok eljárása során az általa leírt alapjog-sérelmek nem állapíthatók meg, úgy az Abtv. 28. §-a alapján állapítsa meg a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (továbbiakban: régi Mt.) 6. § (3) bekezdése, valamint a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: új Mt.) 22. § (5) bekezdése alaptörvény-ellenességét, és semmisítse meg azokat.

[2] Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozó felperesként vett részt az első fokon a Pest Megyei Munkaügyi Bíróság előtt egy szakközépiskola alperes ellen közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetése és egyéb igények iránt indított perben.

[3] Az ítéleti tényállás szerint a peres felek 2005. augusztus 25-től 2007. július 15-ig terjedő időre határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt létesítettek tanári munkakör betöltésére, magyar nyelv és irodalom tantárgyak oktatása feladat ellátására. A felek a kinevezést 2005. december 19-én egy belső ellenőrzést követően a munkáltató alperes kezdeményezésére módosították. Egyrészt a határozott idő lejártát - arra való hivatkozással, hogy az eredeti kinevezésben elírás történt a dátum tekintetében - 2006. július 15-napjában, azaz egy évben határozták meg, másrészt pedig a helyettesített közalkalmazott nevét is feltüntették. Az alperes a 2006. június 1-én kelt, a felperes által június 16-án átvett intézkedésében tájékoztatta a felperest a határozott idejű jogviszony 2006. július 15-i megszűnéséről, a jogorvoslat lehetőségéről és a régi Mt. 202. §-a szerinti harminc napos keresetindítási határidőről. A felperes 2006. július 6-án kelt levelében a 2005. december 19-i kinevezés-módosítást az Mt 7. § (1) bekezdés alapján tévedés (tévedésbe ejtés) címén megtámadta azzal, hogy álláspontja szerint a jogviszony megszűnésének időpontja a korábbi, 2007. július 15-i időpont.

[4] Az indítványozó felperes többször módosított keresetében elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy jogellenes volt a határozott idő kikötése és közalkalmazotti jogviszonya határozatlan időre jött létre, melynek megszüntetése ezért jogellenesen történt. Másodlagos keresetében a régi Mt. 7. § (1) bekezdés szerinti tévedésre (tévedésbe ejtésre), mint megtámadási okra hivatkozott a 2005. december 19-i kinevezés-módosítás kapcsán, mivel szerinte annak aláírásakor az új lejárati időpont nem szerepelt az okiraton, azt később írták rá, továbbá tévedése a helyettesített közalkalmazott személye, illetve annak helyettesítése tekintetében is fennállt. Mindkét kereseti kérelme tekintetében kérte a közalkalmazotti jogviszonya helyreállítását, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt.) 34. §-ának (közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetése esetén történő továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel kapcsolatos rendelkezések), illetve a régi Mt. 174. §-ának (munkáltató kártérítési felelősségére vonatkozó szabályok) alkalmazását. Harmadlagos és negyedleges kereseti kérelme nem vagyoni kártérítés megfizetésére irányult. 1 000 000 Ft megfizetésére azért kérte kötelezni az alperest a régi Mt. 5. §-a és az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 8. §-a alapján, mivel szexuális irányultsága miatt hátrányosan különböztette meg, amikor határozatlan időtartamú jogviszony helyett csak határozott időtartamú közalkalmazotti jogviszonyt létesített vele, illetve annak lejártakor nem kívánta őt továbbfoglalkoztatni. További 1 000 000 Ft megfizetésére pedig a régi Mt. 174. §-a alapján azért kérte kötelezni az alperes munkáltatót, mert a diákok és az alperesi kollégák részéről a jogviszony fennállása alatt több esetben atrocitások, megjegyzések érték ugyanezen okból, amik ellen a munkáltató alperes annak ellenére nem lépett fel, hogy azokról tudomása volt.

[5] A 2006 augusztusában benyújtott keresettel kapcsolatban az első fokú bíróság az elsődleges és másodlagos kereseti kérelmek tekintetében megállapította, hogy a felperes ezen kérelmeket a régi Mt. 202. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt harminc napos jogvesztő határidőn belül terjeszthette volna elő, ami a munkáltató keresetben támadott intézkedése tekintetében 2006. július 17-én lejárt, így a Kjt. 21. §-ában és 34. §-ában foglaltak, valamint a régi Mt. 7. § (1) bekezdése vizsgálatára a bíróságnak nincs lehetősége, a keresetet pedig 2.M.1440/2010/3. számú ítéletében - valamennyi kereseti kérelem tekintetében - elutasította.

[6] Az indítványozó fellebbezése folytán másodfokon eljáró Pest Megyei Bíróság 8. Mf.22.206/2011/4. számú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletének a felperes elsődleges kereseti kérelmét elutasító rendelkezését hatályon kívül helyezte és ebben a részében a pert megszüntette, az ítélet egyéb rendelkezéseit pedig helybenhagyta.

[7] Az indítványozó a jogerős ítéletfelülvizsgálatát kérte a Kúriától. A felülvizsgálati eljárás során a Kúria Mfv.III.10.100/2012/9. számú ítéletében a jogerős ítéletnek az első fokon eljárt bíróság ítéletét megváltoztató részét a kártérítés címen előterjesztett kereseti kérelem tekintetében hatályon kívül helyezte és az elsőfokú ítélet elutasító rendelkezését helybenhagyta, a per megszüntetésére és a perköltségre vonatkozó további rendelkezését hatályában fenntartotta. A harmadlagosan és negyedlegesen előterjesztett kereseti kérelmek tekintetében megállapította, hogy az első- és másodfokú eljárás során a bíróságok tévesen értelmezték a személyiségi jog sérelmére, és az ez alapján érvényesíthető nem vagyoni kár megtérítésére vonatkozó szabályokat, ezért az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.

[8] Az indítványozó az alkotmányjogi panasz beadványának indokaként előadta, hogy álláspontja szerint a bírósági eljárások során az Alkotmányban, illetve az Alaptörvényben biztosított alapjogai sérültek. Megismételte a per során tett azon korábbi állítását, miszerint közalkalmazotti jogviszony létesítése során jogellenesen történt a határozott idő kikötése, jogviszonyát valójában határozatlan időre kellett volna létrehozni. Vitatta a bíróságok azon megállapítását, miszerint ügyében a régi Mt. 202. § (1) bekezdésében foglalt harminc napos keresetindítási határidő lett volna alkalmazandó. Állítása szerint a bíróságok jogellenesen mosták össze a közalkalmazotti jogviszony megszűnésére, és megszüntetésére vonatkozó szabályokat [Kjt. 25. § (1) és (2) bekezdés], ezzel elzárva őt a bírósági út igénybevételének lehetőségétől. A per során, valamint alkotmányjogi panasz beadványában is vitatta, hogy a 2006. június 16-án kézhez vett munkáltatói tájékoztató levél tartalmazta volna a jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatást, ennek hiányában pedig a keresetet az általános hároméves határidőn belül, az említett korlátozás nélkül nyújthatta volna be. Az eljáró bíróságok a tájékoztató levél tartalma tekintetében tanúk általi bizonyítás során állapították meg, hogy a munkáltatói tájékoztatás valamennyi szükséges elemet tartalmazta, noha - állítása szerint - a tanúk nyilatkozatai ellentmondásosak voltak, amelyek tisztázására irányuló indítványait a bíróságok indokolás nélkül utasították el. Az indítványozó szerint az említett döntéseikkel a bíróságok megsértették az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében, illetve a XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt indokolási kötelezettségre, a bírósághoz fordulás jogára és a tisztességes eljárásra vonatkozó követelményeket. Hasonló következtetésre jutott az alapperben másodlagosan megfogalmazott kereseti kérelme tartalmi elbírálatlansága kapcsán is, a tisztességes eljáráshoz való jogának sérelmét e tekintetben abban látta, hogy a 2005. december 19-én kelt kinevezés módosítás során a munkáltató által okozott tévedésbe ejtés következtében jogellenessé vált jogviszony-megszüntetés miatt a munkáltató részéről fennálló továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel kapcsolatos kérelmét a bíróságok szintén a harminc napos keresetindítási határidő elmulasztása miatt utasították el.

[9] Ugyancsak az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét állította annak kapcsán, hogy a Kúria - az indítványozó által a felülvizsgálati kérelemben a hasonló ügyekben alkalmazandó keresetindítási határidőkre vonatkozó ellentmondó ítélkezési gyakorlat egységesítésére vonatkozóan kért - jogegységi eljárást ügyével összefüggésben nem folytatott le.

[10] Az indítványozó az Alaptörvény ugyanezen rendelkezésében foglalt pártatlanság követelményének sérelmét is állította. Az ügyben eljárt bíróságok elfogultságát az ítélet perköltségről rendelkező részében foglaltakkal, az első és másodfokon eljárt bíróságoknak a hátrányos megkülönböztetésre alapított nem vagyoni kártérítésre irányuló kereseti kérelmek tárgyában meghozott döntéseivel, a per során tett különböző bizonyítási eljárások lefolytatására irányuló indítványainak elutasításával, továbbá az elsőfokú bíróság eljáró bírója ellen benyújtott kizárási indítványa elutasításával indokolta.

[11] Az indítványozó az alapvető jogainak sérelme körében hivatkozott még az Alaptörvény I. cikk (1) bekezdésének [alapvető jogok védelme], II. cikkének [emberi méltósághoz való jog], VI. cikke (1) bekezdésének [magánélet védelme, jó hírnévhez való jog], XII. cikke (1) bekezdésének [munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog], továbbá XV. cikke (1) és (2) bekezdésének [törvény előtti egyenlőség és a hátrányos megkülönböztetés tilalma] sérelmére is, azonban ezen alapjogi sérelmek tekintetében - azon túl, hogy a bíróságok eljárása számára kedvezőtlen eredménnyel zárult - semmilyen érdemi indokolást nem adott elő.

[12] A fent leírtakra tekintettel kérte az indítványozó, hogy az Alkotmánybíróság a Kúria Mfv.III.10.100/2012/9. számú ítéletének alaptörvény-ellenességét - az első- és másodfokú bíróságok ítéleteire is kiterjedően - állapítsa meg és semmisítse meg azokat.

[13] Az indítványozó a beadványában kérte továbbá, hogy amennyiben az Alkotmánybíróság a panasz elbírálása során arra a következtetésre jut, hogy a bíróságok eljárása során az általa leírt alapjog-sérelmek nem állapíthatók meg, úgy az Abtv. 28. §-a alapján állapítsa meg a régi Mt. 6. § (3) bekezdése, valamint az új Mt. 22. § (5) bekezdése alaptör-vény-ellenességét, és semmisítse meg azokat. Erre irányuló kérelmének indoka, hogy a fenti törvényhelyek a jogorvoslat lehetőségéről való tájékoztatás során nem teszik a munkáltató kötelességévé, hogy felsorolja a munkaviszony létesítésének feltételeit tartalmazó jogszabályhelyeket, ezáltal a közalkalmazotti jogviszony létrehozása során a munkáltató által határozott időre történően tett kikötés semmisségének megállapítására irányuló esetleges jogvita során a bírósági út igénybevételéhez, a hatékony bírói jogvédelemhez fűződő, az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében garantált jogát elvonják a munkavállalótól.

[14] 2. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság formai feltételeinek megfelel. Az indítványozó a Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott ítélete ellen az alkotmányjogi panaszt az elsőfokú bíróságnál az Abtv. 30. § (1) bekezdésében írt kézbesítéstől számított 60 napos határidőn belül terjesztette elő. Az alkotmányjogi panasz - az Alaptörvény I. cikk (1) bekezdése, II. cikke, VI. cikke (1) bekezdése, XII. cikke (1) bekezdése, továbbá XV. cikke (1) és (2) bekezdése, valamint a pártatlanság követelményének sérelme megállapítására vonatkozó kérelmek kivételével - megfelel az Abtv. 52. § (1b) bekezdés a)-f) pontjaiban foglalt feltételeknek.

[15] 3. Az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság tanácsa megvizsgálta az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26-27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29-31. § szerinti feltételeket.

[16] 3.1. Az Abtv. 27. §-ában, valamint 26. §-ában meghatározott egyedi ügyben való érintettség megállapítható: az indítványozó a peres eljárásban felperesként vett részt. A Kúria felülvizsgálati eljárásban meghozott ítélete ellen további jogorvoslat nem áll rendelkezésre; továbbá a vagylagosan előterjesztett alaptörvény-ellenes jogszabály megsemmisítésére irányuló kérelem tekintetében megállapítható, hogy a támadott jogszabályhelyekben foglalt rendelkezések közvetlenül hatályosultak a beadványo-zóval szemben és az azokkal szemben rendelkezésre álló jogorvoslatokat igénybe vette, ezért a panasz az Abtv. 27. § b) pontjában, illetve a 26. § (2) bekezdésben foglaltaknak is eleget tesz.

[17] 3.2. Az Abtv. 29. §-a szerint az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be. Ezzel kapcsolatban az Alkotmánybíróság tanácsa a következőket állapította meg.

[18] A tényállás feltárása, a bizonyítékok mérlegelése és ennek alapján a következtetések levonása a rendes bíróságok feladata, amely önmagában alkotmányossági kérdést nem vet fel. A Kúria a támadott ítéletében részletesen megindokolta, hogy - az eljárt bíróságok által rögzített tényállás, a lefolytatott és a Kúria által is mérlegelt bizonyítási eljárások mellett - milyen érvek alapján változtatta meg részben a jogerős ítéletet, tartotta fenn hatályában az elsőfokú ítélet egy részét, továbbá a jogerős ítélet változtatással nem érintett részeit, és miért utasította egyes kereseti kérelmek tekintetében új eljárásra és új határozat meghozatalára az elsőfokú bíróságot, valamint utasította el a többi kereseti kérelem tekintetében a keresetet. Az indítványozó ezen döntés felülvizsgálatát kéri az Alkotmánybíróságtól.

[19] Az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kiküszöbölésére van hatásköre, ebbe azonban a bizonyítékok bírói mérlegelésének és a bírósági eljárás teljes egészének felül bírálata nem tartozik bele (3351/2012. (XII. 5.) AB végzés, Indokolás [7]). A támadott bírói ítélet értékelése ebben az ügyben az Alkotmánybíróság véleménye szerint nem alkotmányossági, hanem kizárólag törvényességi kérdés.

[20] A fentiek alapján az alapper elsődleges- és másodlagos kereseti kérelmével kapcsolatos bírósági döntések, továbbá a jogegységi eljárás kezdeményezésének elmulasztása miatti panaszelemeknek az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének sérelmére vonatkozó részei vonatkozásában az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés nem merült fel. A bírósági eljárásban az indítványozó alperes által állított jogellenességek tekintetében a bíróságok a felmerült szakjogi kérdésekben a tanúk meghallgatása, okiratok megvizsgálása és - bizonyos szakkérdések megválaszolása érdekében -írásszakértő bevonása útján lefolytatott bizonyítási eljárások segítségével megállapított tényállás alapján, a rendelkezésre álló bizonyítékok mérlegelésével döntöttek az irányadó keresetindítási határidő megállapításának kérdésében. Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján eljárva is csak a bírói döntést befolyásoló alapjogi sérelem, alaptörvény-ellenesség alapján jogosult az igazságszolgáltatás, mint önálló hatalmi ág hatáskörébe tartozó jogszolgáltató tevékenységbe beavatkozni. A bíró jogszabály-értelmezését csak abban az esetben vizsgálhatja felül, ha az ellentétes az Alaptörvénnyel, illetve az Alaptörvényben biztosított jogok sérelméhez vezet. Az indítványozó azonban nem állított olyan alaptörvény-ellenességet, amelyet alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként vagy a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességként lehetne értékelni. Önmagában az a tény, hogy a munkáltatónak az általa közölt intézkedés, vagy tájékoztatás megtámadására nyitva álló határidő mértékével - továbbá az ezzel azonos ténymegállapításra jutó bírósági ítéletben foglalt indokolással - az érintett személy, vagy szervezet nem ért egyet, alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása, vagy más tényleges alapjogsérelmet okozó jogalkalmazói tevékenység hiányában nem alapozza meg a bírói ítélet Alkotmánybíróság által történő felülmérlegelését, annak megsemmisítését. Mivel jelen ügyben alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés, vagy a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség nem állapítható meg, ezért az Alkotmánybíróság a bírósági eljárások felül bírálatára nem jogosult. A fentiek értelmében az alapper elsődleges és másodlagos kereseti kérelmével kapcsolatos, továbbá a jogegységi eljárás kezdeményezésének elmulasztása miatti panaszelemek nem felelnek meg az Abtv. 29. §-ában foglalt feltételeknek, így azokat az Alkotmánybíróság visszautasította.

[21] A jogegységi eljárás kezdeményezésének elmulasztása miatti panaszelem vonatkozásában az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy a Kúriának a bíróságok jogalkalmazása egységességének biztosítására vonatkozó kötelezettségét, a jogegységi határozatok meghozatalával kapcsolatos rendelkezést az Alaptörvény nem alapjogként, hanem a 25. cikk (3) bekezdésében, a bíróságokra vonatkozó rendelkezések között tartalmazza. Az ítélkezés egységességének biztosításával kapcsolatos eljárást, a jogegységi határozat meghozatalának szükségességével kapcsolatos döntést az Alaptörvény, valamint a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény vonatkozó rendelkezései (25-44. §) alapján a jogalkotó -a jogalkalmazás különböző szerveinek, testületeinek mérlegelésén alapuló eljárás útján - a bírósági szervezet feladat-és hatáskörébe utalta. A leírtaknak megfelelően a jogegységi eljárás lefolytatásának mellőzésére tekintettel benyújtott panaszelem az Abtv. 27. §-ában foglalt feltételeknek sem felel meg.

[22] A Kúria Mfv.III.10.100/2012/9. számú ítéletében a harmadlagos és negyedleges kereseti kérelmek tekintetében a jogerős döntés vonatkozó részeit - az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és azok tekintetében az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az Abtv. 27. §-a alapján alkotmányjogi panasz csak az ügy érdemében hozott, vagy a bírósági eljárást lezáró döntés ellen nyújtható be. Mivel a nem vagyoni kártérítés megállapításával kapcsolatos indítványelemek nem felelnek meg az Abtv. 27. §-ában, valamint az Ügyrend 32. § (3) bekezdése b) pontjában foglalt feltételeknek, ezért az Alkotmánybíróság azokat visszautasította.

[23] Az Alaptörvény I. cikk (1) bekezdésének, II. cikkének, VI. cikke (1) bekezdésének, XII. cikke (1) bekezdésének, továbbá XV. cikke (1) és (2) bekezdésének, valamint a pártatlanság követelményének sérelme tekintetében az alkotmányjogi panasz nem tartalmaz érdemi indokolást. Nem tekinthető érdeminek az indokolás, ha annak alapját mindössze az képezi, hogy valamely - egyébként törvényes keretek között lefolytatott, bizonyítási eljárások sorával megállapított tényállás alapján lefolytatott - bírósági eljárás során a panaszosra nézve kedvezőtlen döntés született, vagy ha az indítványozó indokolása oly mértékben hiányos, hogy végső soron nem létezőnek kell tekinteni. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a fenti panaszelemek nem felelnek meg az Abtv. 52. § (1b) bekezdése e) pontjában foglalt követelményeknek, ezért azokat visszautasította.

[24] Az alkotmányjogi panasznak a régi és az új Mt. egyes rendelkezéseinek alaptörvény-ellenessége megállapítására és megsemmisítésére vonatkozó részével kapcsolatban az Alkotmánybíróság a következőket állapította meg: a bírósági út igénybevételéhez és ezen keresztül a hatékony bírói jogvédelemhez fűződő, az Alaptörvény XXVIII. cikke (1) bekezdésében rögzített jog sérelme és a között, hogy a munkáltatónak az írásbeli intézkedése, vagy egyoldalú jognyilatkozata elleni jogorvoslat lehetőségével kapcsolatos tájékoztatási kötelezettsége körében a jogszabály nem nevesíti külön a jogviszony létrehozásának feltételeit tartalmazó jogszabályhelyek megnevezését, nem állapítható meg szoros oksági összefüggés. Erre tekintettel az alkotmányjogi panasz vonatkozó része nem felel meg az Abtv. 29. §-ában foglalt feltételeknek, ezért azt visszautasítja.

[25] Fentiek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 29. §-ában, valamint az 52. § (1b) bekezdése e) pontjában írott tartalmi feltételeknek, ezért annak befogadására nincs lehetőség. Az Alkotmánybíróság a kérelmet ezért az Abtv. 47. § (1) bekezdése, 50. §-a és az 56. § (1)-(3) bekezdései, valamint az Ügyrend 5. § (1) és (2) bekezdései alapján eljárva - az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontja, valamint 32. § (3) bekezdés b) pontja alapján - visszautasította.

Budapest, 2013. szeptember 30.

Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró

Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Salamon László s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Lévay Miklós s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szalay Péter s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/754/2013.

Tartalomjegyzék