32003R0260[1]

A Bizottság 260/2003/EK rendelete (2003. február 12.) a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a juh- és kecskefélék fertőző szivacsos agyvelőbántalmainak felszámolása tekintetében, továbbá az élő juh- és kecskefélék, valamint a szarvasmarha-embriók kereskedelmére vonatkozó szabályok tekintetében történő módosításárólEGT vonatkozású szöveg

A Bizottság 260/2003/EK rendelete

(2003. február 12.)

a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a juh- és kecskefélék fertőző szivacsos agyvelőbántalmainak felszámolása tekintetében, továbbá az élő juh- és kecskefélék, valamint a szarvasmarha-embriók kereskedelmére vonatkozó szabályok tekintetében történő módosításáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a legutóbb a 92/118/EGK irányelvvel [1] módosított, egyes élő állatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állat-egészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelvre [2] és különösen annak 10. cikkére,

tekintettel a legutóbb az 1494/2002/EK bizottsági rendelettel [3] módosított, az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2001. május 22-i 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre [4] és különösen annak 23. cikkére,

mivel:

(1) A Tudományos Operatív Bizottság (TOB) a kiskérődzők anyagainak biztonságos beszerzéséről szóló, 2002. április 4-i és 5-i véleményében azt ajánlja, hogy ha valamely kiskérődző-gazdaságban surlókórt diagnosztizálnak, az egész állományt selejtezni kell. A TOB azonban jelezte, hogy az ARR/ARR prion-fehérje genotípusú juhok selejtezése csak kismértékű kockázatcsökkentési előnnyel járna. Ezáltal elkerülhetővé válik, hogy a betegségeket ne jelentsék be, valamint a kevésbé ellenálló fajták védelme érdekében a selejtezést fokozatosan kell megvalósítani.

(2) A juhok selejtezésével kapcsolatos fenti szabályoknak való megfelelés érdekében a tenyészjuhok Közösségen belüli kereskedelmére vonatkozó szabályokat módosítani kell, és az ARR/ARR genotípusú juhok kereskedelmére vonatkozó, a surlókórral kapcsolatos korlátozásokat hatályon kívül kell helyezni.

(3) A TOB a szarvasmarha-embriók biztonságosságáról szóló, 2002. május 16-i véleményében úgy határozott, hogy a Nemzetközi Embrióátültetési Társaság jegyzőkönyvei által előírtakon kívül más intézkedésre nincs szükség. 2002 májusi általános ülésszakán a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal ugyanezen tudományos megfontolások alapján arról döntött, hogy eltörli a szarvasmarha-embriókkal és petesejtekkel kapcsolatos valamennyi kereskedelmi feltételt. Ezért a szarvasmarha-embriók és petesejtek BSE-vonatkozású kereskedelmi feltételeit törölni kell a 999/2001/EK rendeletből, és a legutóbb az Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozási okmányával módosított, az Egyesült Királyságban a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalmára vonatkozó (BSE), a szarvasmarha-embriókat érintő egyes védőintézkedésekről szóló, 1992. május 14-i 92/290/EGK bizottsági határozatot [5] hatályon kívül kell helyezni.

(4) A 999/2001/EK rendeletet ezért ennek megfelelően kell módosítani.

(5) Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 999/2001/EK rendeletet VII., VIII. és XI. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

A 92/290/EGK határozat hatályát veszti.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

A VII. melléklet 2. b) alpontját és a VIII. melléklet A. I. a) iii. alpontját 2003. október 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2003. február 12-én.

a Bizottság részéről

David Byrne

a Bizottság tagja

[1] HL L 62., 1993.3.15., 49. o.

[2] HL L 224., 1990.8.18., 29. o.

[3] HL L 225., 2002.8.22., 3. o.

[4] HL L 147., 2001.5.31., 1. o.

[5] HL L 152., 1992.6.4., 37. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

A VII., VIII. és XI. melléklet a következőképpen módosul:

1. A VII. melléklet helyébe a következő szöveg lép:

VII. MELLÉKLET

A FERTŐZŐ SZIVACSOS AGYVELŐBÁNTALMAK FELSZÁMOLÁSA

1. A 13. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett felmérésnek azonosítania kell:

a) szarvasmarhafélék esetében:

- az abban a gazdaságban tartott összes többi kérődzőt, amelyhez az állat tartozik, és amelyben a betegséget megállapították,

- azon nőivarú állatnak, amelyben a betegséget megállapították, valamennyi utódát, amelyek a betegségnek az anyaállatban való klinikai megjelenését megelőző vagy követő két évben születtek,

- az azon kohortban lévő valamennyi állatot, amelyben a betegséget megállapították,

- a betegség lehetséges eredetét,

- annak az állatnak a gazdaságában, amelyben a betegséget megállapították vagy más gazdaságban lévő más állatokat, amelyek megfertőződhettek a TSE kórokozójával, vagy ugyanabból a takarmányból ettek, vagy ki voltak téve ugyanannak a fertőzési forrásnak,

- az esetlegesen fertőzött takarmány és egyéb anyagok forgalmát vagy a terjesztés bármely más eszközét, amely átvihette a TSE kórokozóját a kérdéses gazdaságból vagy gazdaságba;

b) juh- és kecskefélék esetében:

- az abban a gazdaságban tartott összes többi, juh- és kecskefélén kívüli kérődzőt, amelyben a betegséget megállapították,

- amennyiben megállapíthatók, a szülőállatokat, továbbá azon állatot, amelyben a betegséget megállapították, valamennyi embrióját, petesejtjét és utolsó utódát,

- azon gazdaságban, amelyben az állatban a betegséget megállapították, a második francia bekezdésen felsoroltakon kívül tartott összes többi juh- és kecskefélét,

- a betegség feltehető eredetét és a többi gazdaságot, amelyben vannak olyan állatok, embriók vagy petesejtek, amelyek megfertőződhettek a TSE kórokozójával, vagy amelyek ugyanabból a takarmányból ettek, vagy ki voltak téve ugyanannak a fertőzési forrásnak,

- az esetlegesen fertőzött takarmány és egyéb anyagok forgalmát vagy a terjesztés bármely más eszközét, amely átvihette a BSE kórokozóját a kérdéses gazdaságból vagy gazdaságba.

2. A 13. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott intézkedések tartalmazzák legalább az alábbiakat:

a) a BSE szarvasmarhafélében történő megállapításakor az 1. a) pont első, második és harmadik francia bekezdésében említett vizsgálattal azonosított szarvasmarhafélék leölése és teljes megsemmisítése. A tagállam úgy határozhat, hogy nem öli le és nem semmisíti meg valamennyi szarvasmarhafélét - az 1. a) pont első francia bekezdésében említetteknek megfelelően - annak az állatnak a gazdaságában, amelyben a betegséget megállapították, a fennálló járványügyi helyzettől és a gazdaságban tartott állatok nyomon követhetőségétől függően;

b) a TSE juh- vagy kecskefélében történő megállapításakor - 2003. október 1-jétől - az illetékes hatóság döntése szerint:

i. vagy az 1. b) pont második és harmadik francia bekezdésében említett vizsgálattal azonosított valamennyi állat, embrió és petesejt leölése és teljes megsemmisítése; vagy

ii. az 1. b) pont második és harmadik francia bekezdésében említett vizsgálattal azonosított valamennyi állat, embrió és petesejt leölése és teljes megsemmisítése az alábbiak kivételével:

- ARR/ARR genotípusú tenyészkosok,

- legalább 1 ARR allélt hordozó és VRQ allél nélküli tenyész anyajuhok, és

- legalább egy ARR allélt hordozó, kizárólag vágásra szánt juhok;

iii. ha a fertőzött állatot egy másik gazdaságból vitték be, az eset előzményei alapján a tagállam határozhat úgy, hogy a felszámolási intézkedéseket kiegészítve vagy azok helyett ilyen intézkedéseket alkalmaz abban a származási gazdaságban, amelyben a fertőzést megállapították. Azonban, egynél több állomány közös legeltetésére használt földterület esetén a tagállamok úgy határozhatnak, hogy - valamennyi járványügyi tényező vizsgálata alapján - az intézkedések alkalmazását egyetlen állományra korlátozzák,

c) a BSE juh- vagy kecskefélében történő megállapításakor az 1. b) pont második-ötödik francia bekezdésében említett vizsgálattal azonosított valamennyi állat, embrió és petesejt leölése és teljes megsemmisítése.

3.1. Csak a következő állatok vihetők be az olyan gazdaság(ok)ba, amelyekben a 2. b) i. vagy ii. alpontnak megfelelően elvégezték a megsemmisítést:

a) ARR/ARR genotípusú hímivarú juhok;

b) legalább 1 ARR allélt hordozó, és VRQ allél nélküli nőivarú juhok;

c) kecskefélék, feltéve ha:

- a gazdaságban ARR/ARR genotípustól eltérő juhfélék nem találhatók,

- az állomány megsemmisítését követően megtörtént a gazdaság valamennyi állattartó épületének alapos takarítása és fertőtlenítése,

- a gazdaságot fokozott TSE-ellenőrzésnek vetik alá, beleértve a selejtezett, a gazdaságban elhullott és 18 hónaposnál idősebb minden kecskeféle vizsgálatát is.

3.2. Csak a következő juhféle tenyésztési termékek használhatók fel az olyan gazdaság(ok)ban, amely(ek)ben a 2. b) i. vagy ii. alpontnak megfelelően elvégezték az állatok megsemmisítését:

a) ARR/ARR genotípusú kosoktól származó sperma;

b) legalább 1 ARR allélt hordozó és VRQ allél nélküli embriók.

4. Egy legkésőbb 2006. január 1-jéig tartó átmeneti időszak alatt és a 3. b) alpontban említett korlátozástól eltérve - amennyiben nehéz ismert genotípusú helyettesítő juhféléket beszerezni - a tagállamok határozhatnak úgy, hogy engedélyezik ismeretlen genotípusú, nem vemhes bárányok bevitelét a 2. b) i. és ii. alpontban említett gazdaságokba.

5. A 2. b) i. és ii. alpontban említett intézkedéseknek valamely gazdaságban történő alkalmazását követően:

a) az ARR/ARR juhoknak a gazdaságból történő mozgatása semmilyen korlátozás hatálya alá nem tartozik;

b) a csak egy ARR allélt hordozó juhoknak a gazdaságból vágásra történő mozgatása csak közvetlenül emberi fogyasztásra vagy megsemmisítés céljából lehetséges;

c) a más genotípusba tartozó juhoknak a gazdaságból történő mozgatása csak megsemmisítés céljából lehetséges.

6. A 3. és 5. pontban említett korlátozásokat a következő időponttól további három éven keresztül kell alkalmazni a gazdaságra:

a) a gazdaságban lévő valamennyi juhfélének az ARR/ARR-státus elérési időpontja; vagy

b) azon utolsó időpont, amikor bármilyen juh- vagy kecskefélét tartottak a gazdaságban; vagy

c) a 3.1. c) alpont esetében a fokozott TSE-ellenőrzés kezdetének időpontja.

7. Ha az ARR allélnak a fajtán vagy a gazdaságon belüli gyakorisága alacsony, vagy amennyiben a beltenyészet elkerülésének érdekében szükségesnek ítélik, egy tagállam határozhat úgy, hogy:

a) legfeljebb két tenyészeti éven keresztül késlelteti az állatoknak a 2. b) i. és ii. alpontban említett megsemmisítését;

b) engedélyezi a 3. pontban említettektől eltérő juhféléknek a 2. b) i. és ii. alpontban említett gazdaságokba történő felvételét, feltéve, hogy azok nem hordoznak VRQ allélt.

8. A 4. és 7. pontban említett eltéréseket alkalmazó tagállamok jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az eltérések engedélyezéséhez használt feltételekről és kritériumokról.

2. A VIII. melléklet A. fejezetének címe és a VIII. melléklet A. fejezetének I. része helyébe a következő szöveg lép:

"A. FEJEZET

Az élő állatok Közösségen belüli kereskedelmének feltételei

I. Olyan feltételek, amelyek az állat származása vagy tartózkodása szerinti tagállam vagy harmadik ország kategóriájától függetlenül érvényesek

A következő feltételeket kell alkalmazni a juh- és kecskefélék kereskedelmére:

a) a tenyésztési célú juh- és kecskefélék vagy:

i. olyan gazdaságból származnak, amely legalább három éve eleget tesz a következő feltételeknek:

- rendszeres hatósági állatorvosi vizsgálatnak vetik alá,

- az állatokat megjelölték,

- nem állapítottak meg surlókórt,

- a gazdaságban mintavételezéssel ellenőrzést végeznek a selejtezésre szánt idős nőivarú állatokon,

- csak olyan gazdaságokból visznek be nőivarú állatokat az adott gazdaságba, amelyek megfelelnek ugyanezen feltételeknek; vagy

ii. folyamatosan olyan gazdaságban vagy gazdaságokban tartották őket születésük óta vagy az utóbbi három évben, amely vagy amelyek megfelelnek az i. alpontban meghatározott feltételeknek; vagy

iii. 2003. október 1-jétől: ARR/ARR prion-fehérje genotípusú állatok, a 2002/1003/EK bizottsági határozat [1] I. mellékletében meghatározottak alapján.

Ha olyan tagállamba szánják őket, amelynek teljes területén vagy annak egy részén érvényben vannak a b) vagy c) pontban megállapított rendelkezések, meg kell felelniük a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően meghatározott általános vagy különös biztosítékoknak;

b) egy tagállam, amely teljes területére vagy annak egy részére vonatkozóan rendelkezik kötelezően vagy önkéntesen alkalmazott surlókór elleni nemzeti védekezési programmal:

i. az említett programot benyújthatja a Bizottságnak, különösen az alábbi adatok megadásával:

- a betegség megoszlása a tagállamban,

- a program indokai, figyelembe véve a betegség jelentőségét és a költség/haszon arányt,

- a földrajzi terület, amelyen a programot végrehajtják,

- a gazdaságokra vonatkozóan meghatározott státuskategóriák és az egyes kategóriákon belül elérendő szabványok,

- az alkalmazandó vizsgálati eljárások,

- a program ellenőrző eljárásai,

- azon intézkedések, amelyeket akkor kell alkalmazni, ha egy gazdaság bármely okból elveszti a státusát,

- azon intézkedések, amelyeket akkor kell alkalmazni, ha a program rendelkezéseinek megfelelően végzett ellenőrzések eredménye pozitív;

ii. az i. alpontban említett programot - a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően - az e pontban meghatározott kritériumok figyelembevétele esetén lehet jóváhagyni. A Közösségen belüli kereskedelemben megkövetelhető általános vagy különös kiegészítő biztosítékokat - a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően - ezzel egy időben vagy legkésőbb a program jóváhagyását követő három hónapon belül kell meghatározni. Az ilyen biztosítékok nem haladhatják meg a tagállamok által nemzeti szinten alkalmazott biztosítékokat;

iii. a tagállamok által benyújtott programok módosításait vagy kiegészítéseit a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően lehet jóváhagyni. A ii. alponttal összhangban meghatározott biztosítékok módosításait ugyanezen eljárásnak megfelelően lehet jóváhagyni;

c) amennyiben egy tagállam úgy ítéli meg, hogy területe vagy területének egy része mentes a surlókórtól:

i. megfelelő bizonyítékokat kell benyújtania a Bizottságnak, különösen az alábbi adatok megadásával:

- a betegségnek a területén való előfordulásának lefolyása,

- a szerológiai, mikrobiológiai, kórbonctani és járványügyi vizsgálatokon alapuló ellenőrző vizsgálatok eredményei,

- azon időszak, amely alatt az ellenőrzéseket végezték,

- a betegségtől való mentességre vonatkozó ellenőrzési intézkedések;

ii. a Közösségen belüli kereskedelemben megkövetelhető általános vagy különös kiegészítő biztosítékokat a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell meghatározni. E biztosítékok nem haladhatják meg a tagállamok által nemzeti szinten alkalmazott biztosítékokat;

iii. az érintett tagállam az i. alpontban említett - a betegségre vonatkozó - bizonyítékokban bekövetkezett bármilyen változást bejelenti a Bizottságnak. A közzétett adatok figyelembevételével a ii. alponttal összhangban meghatározott biztosítékokat a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban lehet módosítani vagy visszavonni."

3. A XI. melléklet D. részének 1. pontjából a következő szöveget el kell hagyni:

"Az Egyesült Királyságban a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalmára vonatkozó (BSE), a szarvasmarha-embriókat érintő egyes védőintézkedésekről szóló, 1992. május 14-i 92/290/EGK bizottsági határozat."

[1] HL L 349., 2002.12.24., 105. o.

--------------------------------------------------