32003L0018[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 2003/18/EK irányelve (2003. március 27.) a munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 83/477/EGK tanácsi irányelv módosításáról

Az Európai Parlament és a Tanács 2003/18/EK irányelve

(2003. március 27.)

a munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 83/477/EGK tanácsi irányelv módosításáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 137. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottságnak a szociális partnerekkel és a munkahelyi biztonsági, higiéniai és egészségvédelmi tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően tett javaslatára [1],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [2],

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően [3],

mivel:

(1) A munkavállalók azbesztnek való kitettség elleni védelmével kapcsolatos, 1998. április 7-i következtésében [4] a Tanács felkérte a Bizottságot, hogy tegyen javaslatokat a 83/477/EGK irányelv [5] módosítására, különös tekintettel arra, hogy a védintézkedéseket azokra összpontosítsák és azokhoz igazítsák, akik jelenleg a leginkább ki vannak téve a veszélyeknek, nevezetesen azok a munkavállalók, akik azbesztmentesítéssel foglalkoznak, illetve azok, akik szerviz- és karbantartási tevékenységük közben véletlenszerűen érintkeznek azbeszttel.

(2) Az említett következtetésben a Bizottságot felkérték továbbá arra, hogy a 83/477/EGK irányelv módosítására terjesszen elő javaslatokat, a krizotil expozíciós határértékeivel kapcsolatos behatóbb kutatások és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által elfogadott módszeren alapuló, a levegő azbeszttartalma mérése módszereinek fényében. Hasonló intézkedéseket kell tenni a helyettesítő szálak vonatkozásában is.

(3) A Gazdasági és Szociális Bizottság az azbesztről kialakított véleményében [6] felkérte a Bizottságot, hogy hozzon új intézkedéseket a munkavállalókat érintő kockázatok csökkentése érdekében.

(4) A krizotil-azbeszt forgalomba hozatalának és használatának az egyes veszélyes anyagok és készítmények forgalomba hozatalának és használatának korlátozására vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1976. július 27-i 76/769/EGK tanácsi irányelvben [7] kimondott, és 2005. január 1-jétől hatályba lépő tilalma jelentősen hozzájárul majd a munkavállalók azbesztnek való kitettsége jelentős csökkentéséhez.

(5) Minden munkavállalót védeni kell az azbesztnek való kitettség kockázata ellen, ezért a tengeri és légi közlekedésre vonatkozó kivételeket el kell hagyni.

(6) A szálak egyértelmű meghatározásának érdekében, ezeket vagy ásványtani megnevezésük, vagy Chemical Abstract Service- (CAS-) számuk szerint újra meg kell határozni.

(7) Az azbeszt forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó egyéb közösségi rendelkezések sérelme nélkül az azbesztnek való kitettséggel járó tevékenységek korlátozásának igen fontos szerepet kell játszania az ilyen kitettséggel összefüggő megbetegedések megelőzésében.

(8) Az azbesztnek való kitettséggel járó tevékenységek bejelentési rendszerét az új munkahelyzetekhez kell igazítani.

(9) Magas és előre meg nem határozható expozíciós szintjükre tekintettel fontos megszüntetni azokat a tevékenységeket, amelyeknél a munkavállalók az azbeszt kitermelése, azbeszttermékek előállítása és feldolgozása, illetve a szándékosan hozzáadott azbesztszálakat tartalmazó termékek előállítása és feldolgozása során azbesztszálaknak vannak kitéve.

(10) A levegő azbesztkoncentrációjának mérésére szolgáló mintavételi eljárásokat és a szálszámlálási módszert a legújabb szakmai ismeretekre való tekintettel pontosabban kell meghatározni.

(11) Annak ellenére, hogy eddig nem sikerült megállapítani azt az expozíciós küszöbértéket, amely alatt a rákbetegség kockázata nem áll fenn, csökkenteni kell az azbeszttel kapcsolatos foglalkozási expozíció határértékeit.

(12) A munkáltatókat kötelezni kell arra, hogy az azbesztmentesítési munkálatok megkezdését megelőzően állapítsák meg az azbeszt tényleges vagy feltételezett jelenlétét az érintett épületekben vagy berendezésekben, és adják át ezeket az információkat azoknak, akik az épület használata, illetve az épületen végzett karbantartási munkálatok, vagy az azokban, illetve azokon végzett tevékenységek során azbesztnek lehetnek kitéve.

(13) Biztosítani kell, hogy a bontási vagy azbesztmentesítési munkálatokat csak olyan vállalkozások végezzék, amelyek ismerik a munkavállalók védelmére megteendő valamennyi óvintézkedést.

(14) Gondoskodni kell az azbesztnek ténylegesen vagy várhatóan kitett munkavállalók külön oktatásáról annak érdekében, hogy az ilyen expozícióval összefüggő veszélyek jelentősen csökkenthetők legyenek.

(15) A 83/477/EGK irányelv szerinti expozíciós nyilvántartások és egészségügyi dokumentációk tartalmát összhangba kell hozni a munkájuk során rákkeltő anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló, 1990. június 28-i 90/394/EGK tanácsi irányelvben (hatodik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) [8] említett nyilvántartásokkal.

(16) Az azbesztnek való kitettség által érintett munkavállalók egészségügyi ellenőrzésére vonatkozó gyakorlati ajánlásokat az azbeszt okozta megbetegedések korai felismerésére vonatkozó legújabb orvosi ismeretek figyelembevételével naprakésszé kell tenni.

(17) Mivel a tervezett intézkedések célját, nevezetesen a munkájuk során azbeszttel kapcsolatos veszélyeknek kitett munkavállalók védelmét, tagállami szinten nem lehet kielégítően megvalósítani, és az intézkedések terjedelme és hatásai miatt az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség a Szerződés 5. cikkében megfogalmazott szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket fogadhat el. Az ugyanebben a cikkben megfogalmazott arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket.

(18) Az ebben az irányelvben szereplő módosítások konkrét hozzájárulást jelentenek a belső piac szociális dimenziójának kialakításához.

(19) A módosítások a lehető legkisebb mértékre korlátozódnak, hogy szükségtelenül ne nehezítsék a kis- és középvállalkozások alapítását és fejlődését.

(20) A 83/477/EGK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 83/477/EGK irányelv a következőképpen módosul:

1. az 1. cikkben a (2) bekezdést el kell hagyni;

2. a 2. cikk helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. cikk

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában az "azbeszt" a következő szálas szerkezetű szilikát:

- aktinolit azbeszt, CAS-szám: 77536-66-4, [9],

- grünerit (amozit) azbeszt, CAS-szám: 12172-73-5, [10],

- antofillit azbeszt, CAS-szám: 77536-67-5, [11],

- krizotil, CAS-szám: 12001-29-5, [12],

- krokidolit, CAS-szám: 12001-28-4, [13],

- tremolit azbeszt, CAS-szám: 77536-68-6 [14],"

3. a 3. cikkben:

a) a (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Amennyiben a munkavállalók expozíciója csak szórványos és alacsony intenzitású, és amennyiben a (2) bekezdésben említett kockázatértékelés eredményeiből egyértelműen kitűnik, hogy a munkaterület levegőjében az azbesztre megállapított expozíciós határértéket nem lépik túl, a 4., 15. és 16. cikk alkalmazásától el lehet tekinteni a következő munkáknál:

a) rövid idejű, nem folyamatos karbantartási munkálatok, amelyek során csak nem porló anyagokkal dolgoznak;

b) olyan, nem sérült anyagok roncsolásmentes eltávolítása, amelyekben az azbesztszálak szilárdan kötődnek valamilyen ágyazathoz;

c) jó állapotban lévő azbeszttartalmú anyagok betokozása, illetve beburkolása;

d) a levegő megfigyelése és ellenőrzése, illetve mintavétel annak megállapítására, hogy valamely adott anyag tartalmaz-e azbesztet."

b) A 3. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A tagállamok a szociális partnerekkel a nemzeti jognak és gyakorlatnak megfelelően folytatott konzultációt követően, gyakorlati iránymutatásokat állapítanak meg a (3) bekezdés szerinti szórványos és alacsony intenzitású expozíció meghatározására.";

4. a 4. cikk a következőképpen módosul:

a) a 2. pont helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. A bejelentést a munka megkezdése előtt a munkáltatónak kell megtennie a tagállam illetékes hatóságának, a nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek megfelelően.

A bejelentésnek legalább a következők rövid leírását kell tartalmaznia:

a) a munkaterület helye;

b) a felhasznált, illetve kezelt azbeszt fajtái és mennyisége;

c) a végzett tevékenységek és az alkalmazott eljárások;

d) a résztvevő munkavállalók száma;

e) a munkálatok kezdete és időtartama;

f) a munkavállalók azbesztnek való kitettségének a korlátozására tett intézkedések.";

b) a 4. pont helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. Minden alkalommal, amikor olyan változás történik a munkakörülményekben, amely várhatóan jelentősen növeli az azbesztből, illetve az azbeszttartalmú anyagokból származó pornak való kitettséget, új bejelentést kell benyújtani.";

5. az 5. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

"Az azbeszt forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó egyéb közösségi rendelkezések alkalmazásának sérelme nélkül be kell tiltani azokat a tevékenységeket, amelyek során a munkavállalók az azbeszt kitermelése, azbeszttermékek előállítása és feldolgozása, illetve szándékosan hozzáadott azbesztszálakat tartalmazó termékek előállítása és feldolgozása során azbesztnek vannak kitéve, kivéve a bontásból és azbesztmentesítésből származó termékek kezelését és ártalmatlanítását.";

6. a 6. cikk helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. cikk

A 3. cikk (1) bekezdésében említett valamennyi tevékenység esetében a munkavállalóknak a munkájuk során az azbesztből vagy azbeszttartalmú anyagokból származó pornak való kitettségét a lehető legalacsonyabbra, de minden esetben a 8. cikkben megállapított határérték alá kell csökkenteni, különösen a következő intézkedések révén:

1. az azbesztből vagy az azbeszttartalmú anyagokból származó pornak ténylegesen vagy esetlegesen kitett munkavállalók számát a lehető legalacsonyabbra kell korlátozni;

2. a munkafolyamatokat úgy kell megtervezni, hogy ne keletkezzék azbesztpor, vagy ha ez nem lehetséges, akkor elkerülhető legyen az azbesztpornak a levegőbe bocsátása;

3. az azbeszt kezelésére szolgáló helyiségeknek és berendezéseknek rendszeresen és hatékonyan tisztíthatónak és karbantarthatónak kell lenniük;

4. az azbesztet, illetve a port kibocsátó azbeszttartalmú anyagokat megfelelően zárt csomagolásban kell tárolni és szállítani;

5. a hulladékokat össze kell gyűjteni, és a lehető leghamarabb el kell távolítani a munkahelyről, az azbeszttartalmat feltüntető címkével ellátott, megfelelően zárt csomagolásban. Ezt az intézkedést bányászati tevékenységekre nem kell alkalmazni. Az ilyen hulladékot a veszélyes hulladékokról szóló, 1991. december 12-i 91/689/EGK tanácsi irányelvvel összhangban [15] kell kezelni.";

7. a 7. cikk helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. cikk

(1) A kezdeti kockázatértékelés eredményeitől függően, és a 8. cikkben megállapított határértékek betartásának biztosítása érdekében rendszeresen mérni kell a munkahelyi levegőben lévő azbesztszálakat.

(2) A mintavételnek reprezentatívnak kell lennie a munkavállalók egyéni, azbesztből vagy azbeszttartalmú anyagokból származó pornak való kitettségét illetően.

(3) A mintavételt a vállalkozás munkavállalóival, illetve munkavállalói képviselőivel folytatott konzultációt követően kell elvégezni.

(4) A mintavételt megfelelően képesített személyeknek kell végezniük. A vett mintákat ezt követően a (6) bekezdéssel összhangban szálszámlálásra felszerelt laboratóriumokban kell elemezni.

(5) A mintavétel időtartamának olyannak kell lennie, hogy a mérések vagy az idővel súlyozott számítások alapján reprezentatív expozíció legyen megállapítható a nyolcórás referenciaidőre (egy műszakra) vonatkoztatva.

(6) A szálakat, amennyiben van rá mód, PCM (fáziskontraszt-mikroszkóp) segítségével kell számlálni az 1997-es WHO (Egészségügyi Világszervezet) által ajánlott módszerrel [(*)] Determination of airborne fibre concentrations. A recommended method, by phase-contrast optical microscopy (membrane filter method) [A levegő szálkoncentrációjának meghatározása. Ajánlott, fáziskontraszt- optikai mikroszkópos (membránszűrős) módszer], WHO, Genf, 1997 (ISBN 92 4 154496 1). vagy más, egyenértékű eredményeket biztosító módszerrel.

A levegőben található azbesztnek az első albekezdés szerinti mérése céljából csak az öt mikrométernél hosszabb, három mikrométernél vékonyabb szálakat kell figyelembe venni, amelyeknél a hosszúság és szélesség aránya 3:1-nél nagyobb.";

8. a 8. cikk helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. cikk

A munkáltatók biztosítják, hogy a nyolcórás, idővel súlyozott átlagot (TWA) tekintve egyetlen munkavállaló se legyen 0,1 szál/cm3-nél nagyobb, levegőben lévő azbesztkoncentrációnak kitéve.";

9. a 9. cikkben az (1) bekezdést el kell hagyni;

10. a 10. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdésben az első albekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

"A 8. cikkben megállapított határérték túllépése esetén meg kell állapítani a túllépés okait, és a helyzet orvoslására a lehető leghamarabb megfelelő intézkedéseket kell tenni.";

b) a (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Amennyiben az expozíció más eszközökkel nem csökkenthető, és ha a határérték betartásához egyéni légzésvédő eszköz viselése válik szükségessé, ez az állapot nem lehet tartós, és a munkavállalókat csak a feltétlenül szükséges ideig érintheti. Az ilyen eszköz használatát szükségessé tevő munkavégzés tartama alatt gondoskodni kell a fizikai és klimatikus feltételeknek megfelelő szünetek beiktatásáról, szükség esetén a munkavállalókkal és/vagy képviselőikkel konzultálva, a nemzeti jognak és gyakorlatnak megfelelően.";

11. a szöveg a következő cikkel egészül ki:

"10a. cikk

A bontási vagy karbantartási munkálatok megkezdése előtt a munkáltatók, szükség esetén a helyiség tulajdonosától beszerezve a megfelelő információkat, megteszik a szükséges intézkedéseket a feltételezhetően azbeszttartalmú anyagok azonosítására.

Amennyiben valamely anyagban vagy épületben az azbeszt jelenléte kétséges, be kell tartani ennek az irányelvnek az alkalmazandó rendelkezéseit.";

12. a 11. cikkben az (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha egyes tevékenységek, például bontás, mentesítés, javítás és karbantartás esetében előrelátható, hogy a 8. cikkben megállapított határértéket a levegőben található azbeszt koncentrációjának korlátozására szolgáló műszaki megelőző intézkedések ellenére túllépik, a munkáltató meghatározza az ilyen tevékenységek végzésére kötelezett munkavállalók védelmének biztosítására tervezett intézkedéseket, különösen a következőket:

a) a munkavállalók ellátása megfelelő légzőkészülékkel és más egyéni védőeszközzel, amelyet viselniük kell; és

b) figyelmeztető jelzések kifüggesztése arról, hogy a 8. cikkben megállapított határértéket előreláthatóan túllépik, és

c) az azbesztből vagy azbeszttartalmú anyagokból keletkező por szétterjedésének megakadályozása a helyiségeken, illetve a munkaterületen kívülre.";

13. a 12. cikkben a (2) bekezdés első két albekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdésben említett tervnek elő kell írnia a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének biztosításához szükséges intézkedéseket.

A tervben meg kell határozni különösen azt, hogy:

- az azbesztet, illetve az azbeszttartalmú termékeket a bontási technikák alkalmazása előtt el kell távolítani, kivéve, ha ez nagyobb veszélynek tenné ki a munkavállalókat, mint ha az azbesztet, illetve az azbeszttartalmú termékeket otthagynák,

- szükség esetén biztosítani kell a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett egyéni védőeszközt,

- az azbesztbontási és -mentesítési munka befejeztével a nemzeti jogszabályoknak és gyakorlatnak megfelelően igazolni kell az azbesztnek való kitettséggel járó kockázat megszűntét a munkahelyen.";

14. a szöveg a következő cikkekkel egészül ki:

"12a. cikk

(1) A munkáltatók kötelesek minden olyan munkavállalót, aki azbeszttartalmú pornak van vagy lehet kitéve, megfelelő oktatásban részesíteni. Az oktatásnak rendszeres időközönként kell történnie, és a munkavállaló számára ingyenesnek kell lennie.

(2) Az oktatásnak tartalmilag könnyen érthetőnek kell lennie a munkavállalók számára. Lehetővé kell tennie számukra, hogy megszerezzék a megelőzéshez és biztonsághoz szükséges ismereteket és szakértelmet, különös tekintettel a következőkre:

a) az azbeszt tulajdonságai és hatása az egészségre, beleértve a dohányzás ezt erősítő hatását;

b) a feltehetően azbesztet tartalmazó termék-, illetve anyagfajták;

c) a feltehetően azbesztnek való kitettséggel járó munkálatok, és az expozíció minimalizálására szolgáló megelőző ellenőrzések fontossága;

d) biztonságos munkavégzési módok, ellenőrzések és védőeszközök;

e) a légzőkészülékek szerepe, választéka, kiválasztása, korlátai és helyes alkalmazása;

f) sürgősségi eljárások;

g) dekontaminációs eljárások,

h) hulladékártalmatlanítás,

i) az orvosi felülvizsgálatok követelményei.

(3) Az azbesztmentesítésben dolgozó munkavállalók oktatásához való gyakorlati iránymutatások kidolgozására közösségi szinten kerül sor.

12b. cikk

A bontási és azbesztmentesítési munkálatok végrehajtása előtt a vállalkozásoknak igazolniuk kell e területre vonatkozó szakismereteiket. Az igazolás a nemzeti jogszabályoknak és/vagy nemzeti gyakorlatnak felel meg.";

15. a 14. cikk (2) bekezdésében a b) pont helyébe a következő rendelkezés lép:

"b) ha az eredmények túllépik a 8. cikkben megállapított határértéket, akkor a vállalkozás vagy telephely érintett munkavállalóit és képviselőit a lehető leggyorsabban tájékoztassák az ilyen túllépésről és annak okáról, konzultáljanak velük a meghozandó intézkedésekről, illetve veszélyhelyzet esetében tájékoztassák őket a megtett intézkedésekről.";

16. a 15. cikkben a 3. pont helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. A munkavállalóknak tájékoztatást és tanácsot kell adni egészségi állapotuk minden olyan vizsgálati lehetőségéről, amelyben az expozíciót követően részt vehetnek.

A munkavállalók egészségügyi ellenőrzéséért felelős orvos vagy hatóság jelezheti, hogy az egészségügyi ellenőrzést az expozíciót követően mindaddig folytatni kell, amíg ezt az érintett személy egészségének védelme érdekében szükségesnek tartja.

Ezt a folytatólagos ellenőrzést az egyes tagállamok nemzeti jogszabályainak és/vagy gyakorlatának megfelelően kell végezni.";

17. a 16. cikkben a 2. pont helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. Az 1. pontban említett nyilvántartást és a 15. cikk 1. pontjában említett egészségügyi dokumentációt az expozíció végétől számítva legalább 40 évig meg kell őrizni, a nemzeti jogszabályoknak és/vagy gyakorlatnak megfelelően.";

18. a 16. cikk a következő ponttal egészül ki:

"3. Ha a vállalkozás megszünteti tevékenységét, a 2. pontban említett dokumentációt a nemzeti jogszabályoknak és/vagy gyakorlatnak megfelelően az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátani.";

19. a szöveg a következő cikkel egészül ki:

"16a. cikk

A tagállamok megfelelő szankciókat írnak elő, amelyeket az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti jogszabályok megsértése esetén kell alkalmazni. E szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.";

20. az I. mellékletet el kell hagyni;

21. a II. melléklet 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. A munkavállalók egészségügyi felülvizsgálatát a foglalkozás-egészségügy elveinek és gyakorlatának megfelelően kell elvégezni. Ez legalább a következő intézkedéseket foglalja magában:

- nyilvántartás vezetése a munkavállalók kórtörténetéről és szakmai pályafutásáról,

- személyes beszélgetés,

- általános klinikai vizsgálat, különös tekintettel a mellkasra,

- tüdőfunkció-vizsgálatok (légzési térfogat és légzésszám).

Az egészségi állapot ellenőrzésért felelős orvos és/vagy hatóság dönt a legújabb foglakozás-egészségügyi ismeretek figyelembevételével a további vizsgálatok, pl. köpetcitológiai tesztek, mellkas-röntgen vagy tomodenzitometriás vizsgálat szükségességéről."

2. cikk

(1) A tagállamok elfogadják azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2006. április 15-éig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2003. március 27-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

P. Cox

a Tanács részéről

az elnök

M. Stratakis

[1] HL C 304. E, 2001.10.30.,179. o. ésHL C 203. E, 2003.8.27., 273. o.

[2] HL C 94., 2002.4.18., 40. o.

[3] Az Európai Parlament 2002. április 11-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé), a Tanács 2002. szeptember 23-i közös álláspontja (HL. C 269. E, 2002.11.5., 1. o.) és az Európai Parlament 2002. december 17-i határozata (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). A Tanács 2003. február 18-i határozata (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

[4] HL C 142., 1998.5.7., 1. o.

[5] HL L 263., 1983.9.24., 25. o. A legutóbb a 98/24/EK irányelvvel (HL L 131., 1998.5.5., 11. o.) módosított irányelv.

[6] HL C 138., 1999.5.18., 24. o.

[7] HL L 262., 1976.9.27, 201. o. A legutóbb a 2001/91/EK bizottsági irányelvvel (HL L 286., 2001.10.30., 27. o.) módosított irányelv.

[8] HL L 196., 1990.7.26., 1. o. A legutóbb a 1999/38/EK irányelvvel (HL L 138., 1999.6.1., 66. o.) módosított irányelv.

[9] A Chemical Abstract Service (CAS) jegyzékében szereplő szám.

[10] A Chemical Abstract Service (CAS) jegyzékében szereplő szám.

[11] A Chemical Abstract Service (CAS) jegyzékében szereplő szám.

[12] A Chemical Abstract Service (CAS) jegyzékében szereplő szám.

[13] A Chemical Abstract Service (CAS) jegyzékében szereplő szám.

[14] A Chemical Abstract Service (CAS) jegyzékében szereplő szám.

[15] HL L 377., 1991.12.31., 20. o. A legutóbb a 94/31/EK irányelvvel (HL L 168., 1994.7.2., 28. o.) módosított irányelv.

--------------------------------------------------