ÍH 2011.146 SÚLYOSÍTÁSI TILALOM

A súlyosítási tilalom szabályainak alkalmazása a megismételt eljárásban sem mellőzhető, azonban az eljárási törvény taxatíve felsorolja azokat az eseteket, amikor a súlyosítási tilalom szabályai nem alkalmazhatók [Be. 405. § (1), (2) és (3) bekezdés].

A megyei bíróság K. Cs. vádlottat - a Be. XXVI. Fejezetének szabályait alkalmazva - 2007. szeptember 20. napján kelt határozatában vezető beosztású hivatalos személy által, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlottat a feltételes szabadság kedvezményéből kizárta, és 4 millió 430 ezer forint vagyoni előny megfizetésére kötelezte.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága felülvizsgálati eljárás keretében hatályon kívül helyezte a másodfokú bíróság ítéletét. A másodfokú bíróság eljárási szabálysértés miatt az elsőfokú bíróság ítéletét helyezte hatályon kívül, egyben az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította.

K. Cs. vádlott a másodfokú bíróság nyilvános ülésén úgy nyilatkozott, hogy a külön eljárás - lemondás a tárgyalásról - szabályainak az alkalmazását nem kéri, így a megismételt eljárást az általános szabályok szerint kell lefolytatni.

Ezt követően az elsőfokú bíróság két vádlott - H. L. elsőrendű és K. Cs. másodrendű vádlott - ellen külön vádirattal, de azonos vádirati tényállás alapján folyamatban lévő büntetőügyet - a másodfokú bíróság iránymutatásának megfelelően - a 2009. június 23. napján meghozott végzésével egyesítette.

Az ügyészség az I. rendű vádlottal szemben benyújtott és a II. rendű vádlottal szemben módosított vádat változatlanul fenntartotta.

Az így lefolytatott eljárás alapján H. L. I. r. vádlott bűnösségét a megyei bíróság gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által folytatólagosan kötelességszegéssel és üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntettében állapította meg és ezért 2 év 10 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte.

K. Cs. II. r. vádlottat a megyei bíróság vezető beosztású hivatalos személy által folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntette miatt 3 év 10 hónap börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte.

Az I. r. vádlottat 3 250 000 forint, a II. r. vádlottat 17 000 000 forint vagyoni előny megfizetésére kötelezte az elsőfokú bíróság.

Az ügyész mindkét vádlottat érintően tudomásul vette az ítéletet. Az I. r. vádlott és a védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan téves minősítés miatt és enyhítésért, a II. r. vádlott védője a tényállás téves megállapítása és helytelen jogi minősítés miatt felmentés érdekében fellebbezett.

A vádlottak és a védőik a másodfokú eljárásban is fenntartották a fellebbezéseiket.

A fellebbviteli főügyészség az átiratában az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta.

Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül a Be. 348. § (1) bekezdése alapján.

A másodfokú bíróság a felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárása során a perrendi szabályokat - a súlyosítási tilalommal kapcsolatos téves álláspont kivételével - maradéktalanul megtartotta. A bizonyítást teljes körűen lefolytatta, s minden, az ügy eldöntése szempontjából jelentőséggel bíró adatot, tényt feltárt és a logika szabályainak megfelelően értékelt.

A védői felvetésekre tekintettel, alapos részletességgel adott számot a vád törvényes voltáról, a II. r. vádlottnak az eljárás tárgyalásról lemondásos szakaszában tett beismerő vallomásának a felhasználhatóságáról.

A megyei bíróság - a tárgyalásról lemondás szabályai alkalmazásával meghozott - elsőfokú ítélete ellen az ügyész nem élt fellebbezéssel, azt tudomásul vette; ellene K. Cs. vádlott és a védője élt jogorvoslattal a minősítés megváltoztatása és enyhítés végett.

Ugyanígy a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága előtt folytatott felülvizsgálati eljárás sem K. Cs. vádlott terhére, hanem a javára, vagyis a védőjének indítványa alapján indult.