BH 2019.11.302 I. A törvényes bíróhoz való jog biztosításának garanciája a bíróság átlátható ügyelosztási rendje, illetve kirendelés esetén annak megfelelő kiegészítése. Ha ez megvalósult, a kirendelt bírónak a kirendelés tartama alatt, a kirendelés helye szerinti bíróság nevében történő eljárása a rá kiosztott ügyben alappal nem kifogásolható, az a tisztességes eljárás követelményét nem sérti, a meghozott ítélet hatályon kívül helyezését nem alapozza meg.

II. Az ügyelosztási rendre a polgári jogi érvénytelenség szabályai nem alkalmazhatók [Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek., 1952. évi III. tv. (régi Pp.) 2. § (1) bek., 2011. évi CLXI. tv. (Bszi.) 8. §, 9. §, 2011. évi CLXII. tv. (Bjt.) 31. § (1)-(2) bek., 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (BÜSZ) 32. § (1) bek.].

Az első- és másodfokú ítélet

[1] Az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította a felperes kártérítés megfizetése iránti keresetét.

[2] Az ítélettel szemben a felperes fellebbezett; kérte annak hatályon kívül helyezését arra hivatkozással, hogy sérült a tisztességes eljáráshoz, a törvényes bírósághoz és a pártatlan ítélkezéshez fűződő alkotmányos joga.

[3] A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. Az indokolás szerint az elsőfokú bíróság az eljáró bíró személyének a megváltozását, annak indokait a 169. sorszámú végzéséhez mellékelt tájékoztatásban közölte a felekkel. A Pesti Központi Kerületi Bíróság elnöke 2017. május 26. napján kelt iratában az elsőfokú bíróság tájékoztatásával egyezően közölte, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság bíráját, dr. K. Z.-t 2015. szeptember 1. napjától 2016. március 31. napjáig, majd 2016. április 1. napjától 2016. december 31. napjáig terjedő határozott időtartamra a bírák jogállásáról és a javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 31. §-a alapján kirendelték a Fővárosi Törvényszékre. Tehát nem az ügy lett "áthelyezve egy alacsonyabb rendű bíróságra", hanem a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírája - akire az ügyet átszignálták - törvényes módon lett kirendelve a Fővárosi Törvényszékre. Ott mint a Fővárosi Törvényszék bírája ítélkezett attól függetlenül, hogy a tárgyalásokat ezt követően helyileg a Pesti Központi Kerületi Bíróság épületében tartották meg. Jogszabályban biztosított lehetőség alapján történt az eljáró bíró kirendelése. A felperes ez okból alaptalanul támadta az elsőfokú bíróság eljárásának a jogszerűségét.

A felülvizsgálati kérelem

[4] A felperes felülvizsgálati kérelmében abszolút hatályon kívül helyezési ok miatt a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését kérte. Állította, hogy az elsőfokú bíróság megsértette a törvényes bíróhoz való jogát.

A Kúria döntése és jogi indokai

[5] A felülvizsgálati kérelem érvelése az volt, hogy sérült a per tisztességes lefolytatásához fűződő jog az eljáró bíró személyében rejlő ok miatt, minthogy kirendelt bíróként járt el, másrészt sérült az észszerű határidőn belüli elbírálás követelménye.

[6] Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése kimondja, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el. A régi Pp. 2. § (1) bekezdése értelmében a bíróságnak az a feladata, hogy - összhangban az 1. §-ban foglaltakkal - a feleknek a jogviták elbírálásához, a perek tisztességes lefolytatásához és észszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát érvényesítse. A 2011. évi CLXI. tv. (a továbbiakban: Bszi.) perben releváns időben hatályos 8. § (1) bekezdése alapján senki sem vonható el törvényes bírájától. E § (2) bekezdése szerint a törvény által rendelt bíró az eljárási szabályok szerint a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon működő, előre megállapított ügyelosztási rend alapján kijelölt bíró. A Bszi. 9. § (1) bekezdése értelmében az ügyelosztási rendet - a bírói tanács és a kollégiumok véleményének ismeretében - a bíróság elnöke határozza meg, legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 10. napjáig. Az ügyelosztási rend a tárgyévben szolgálati érdekből vagy a bíróság működését érintő fontos okból módosítható. Ha a bírót a bíróságra az ügyelosztási rend meghatározását követően rendelik ki, az ügyelosztási rendet ennek megfelelően ki kell egészíteni [Bszi. 9. § (2) bekezdés]. A Bjt. 31. § (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a bíró kirendelésére a törvényszék elnöke jogosult, ha arra a törvényszék és a járásbíróság, a törvényszék és a közigazgatási és munkaügyi bíróság között, továbbá ha a törvényszék területén működő járásbíróságok, vagy a törvényszék területén működő járásbíróság és a közigazgatási és munkaügyi bíróság között kerül sor. Egyéb esetben a kirendelésre az OBH elnöke jogosult. E § (2) bekezdése más szolgálati helyre a bíró kirendelését a bíróságok közötti ügyteher egyenletes elosztásának biztosítása vagy szakmai fejlődésének elősegítése érdekében teszi lehetővé. Ebben a jogszabályi környezetben kellett vizsgálni a felperes által sérelmezett bíró kirendeléseket, figyelembe véve azt a szempontrendszert is, amit az Alkotmánybíróság a határozataiban megfogalmazott. Azaz az intézkedésnek átlátható, előre rögzített, világos, objektív paramétereken kell nyugodnia, nem engedve teret a diszkrecionális jogkörnek, biztosítva a pártatlanság és a pártatlanság látszatának követelményét [36/2013. (XII. 5.) AB határozat].

[7] A fellebbezésben írtak alapján a másodfokú bíróság vizsgálta, hogy az első fokon az ítéletet meghozó bíró jogosult volt-e az eljárásra. Ennek keretében beszerezte a Fővárosi Törvényszék elnökének okiratát, amellyel dr. K. Z.-t, a Pesti Központi Kerületi Bíróság bíráját a Bjt. 31. § (1) és (4) bekezdése alapján - hozzájárulásával, a beosztásából eredő ítélkezési tevékenységének megtartása mellett - 2015. szeptember 1. napjától 2016. március 31. napjáig a Fővárosi Törvényszék Polgári Kollégiumához bírói munkakörbe kirendelte. Az ügy átosztását követően dr. K. Z. 2015. október 16. napján a kirendelésével kapcsolatos igazgatási jellegű intézkedésről a feleket tájékoztatta, azt a felperes akkori képviselője 2015. november 2. napján átvette. Emellett a Fővárosi Törvényszék internetes honlapján is közzétett, a 2015 októberétől hatályos beosztási és ügyelosztási rendjének IV. pontja tartalmazza a Pesti Központi Kerületi Bíróságról a Fővárosi Törvényszékre 2015. szeptember 1. és 2016. március 31. napja közötti időre kirendelt bírákat, így dr. K. Z.-t is. Dr. K. Z. az ugyancsak interneten elérhető, tehát közzétett ügyelosztási rend szerint a Pesti Központi Kerületi Bíróság polgári ügyszakos bírája.

[8] A törvényes bíróhoz való jog biztosításának garanciája az átlátható ügyelosztási rend, illetve kirendelés esetén annak megfelelő kiegészítése. A Fővárosi Törvényszék Polgári Kollégiumának 2015 októberétől hatályos beosztási és ügyelosztási rendje I. pontja alatt az elsőfokú, II. pontja alatt a másodfokú ügyszakban ítélkező bírák nevét, a tárgyalt ügyeik jellegét, tárgyalási napjait és azok helyét tartalmazza. A felülvizsgálati kérelemben megsértettként megjelölt rendelkezés ("Az ügyrendi szabályok az aláírás napján, míg az ügyelosztásra vonatkozó szabályok a 2011. május 1. napját követően benyújtott keresetlevelek vonatkozásában lépnek hatályba.") a III. pont alatt található, ami a Polgári és a Gazdasági Kollégium közötti ügyelosztás rendjét szabályozta. Mivel a perbeli esetben egyértelműen nem a Fővárosi Törvényszék két kollégiuma közötti ügyelosztásról volt szó, ez a szabály nem volt irányadó, és így az igazgatási intézkedés folytán nem is sérült.