175/B/2006. AB végzés

Az alkotmánybírósági eljárás megszüntetéséről és az indítvány visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány és alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

1. Az Alkotmánybíróság az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 11. § (4) bekezdés b) pontja, 19. § (3) bekezdésében a "tulajdoni törzslapként" szövegrészből, illetve a 24. § (2) bekezdésében a "társasházanként tulajdoni törzslapon" szövegrészből a "tulajdoni" szó, 46. § második mondata, továbbá az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 52. § (1) bekezdés első mondatában a "társasház tulajdoni törzslapján" szövegrészből a "tulajdoni" szó alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást megszünteti.

2. Az Alkotmánybíróság az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 44. § (3) bekezdés második mondata, 47. § (4) bekezdésében az " , e végzése ellen felügyeleti jogkör gyakorlásának nincs helye" szövegrész, 54. § (6) bekezdése, 61/A. §-a, 63. § (2) bekezdés második mondata, 86. § második mondata alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.

3. Az Alkotmánybíróság az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 6. § (1) és (2) bekezdésében, 54. § (1) bekezdésében és 55. § (2) bekezdésében az "eszmei" szövegrész, valamint 52. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.

4. Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Bíróság 1.K.35762/2006/10. számú permegszüntető végzésével, illetve a Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság 53.Pf.634.382/2007/5. számú ítéletével összefüggésben előterjesztett alkotmányjogi panaszokat visszautasítja.

5. Az Alkotmánybíróság visszautasítja azt az indítványt, mely arra irányul, hogy az Alkotmánybíróság hivatalból állapítsa meg, hogy "társasházban a közös tulajdonú építményi- s berendezési részek birtoklása, birtokvédelme, használata s ezekre a rendelkezés csak az alapító okirat szerint illeti a tulajdonostársakat; s belső s külső jogviszonyt nem az ingatlan közigazgatási címe, nem a helyrajzi száma, s nem is a törzslap határozza meg".

6. Az Alkotmánybíróság visszautasítja azt az indítványt, amely arra irányul, hogy az Alkotmánybíróság adjon iránymutatást a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 8. § (2) bekezdése és 9. § e) pontja értelmezése és alkalmazása vonatkozásában.

7. Az Alkotmánybíróság visszautasítja azt az indítványt, amely arra irányul, hogy az Alkotmánybíróság határozata indokolásában meghatározott jogszabályhelyeket értelmezzen.

Indokolás

I.

Az indítványozó 2006. január 4-én kelt, a 80/2006. (XII. 20.) AB határozattal (ABH 2006, 892.) elbírált kérelmektől elkülönített indítványában egyrészt az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 11. § (4) bekezdés b) pontja alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt terjesztett elő kérelmet. Ezzel összefüggésben másodlagos és harmadlagos indítvánnyal is élt: kérte "megállapítani, hogy társasház földterület kerülhet nyilvántartásra s harmadlagosan felhívni a törvényhozót e »b« ponti társasháznak a földterülete kerüljön nyilvántartásra". Az indítványozó másrészt támadta az Inytv. 24. § (2) bekezdéséből a "tulajdoni" fordulatokat. Ezzel kapcsolatosan a másodlagos indítványa az volt, hogy "a 24. § (2) bek.-t úgy kell meghagyni, hogy a szövege a következő maradjon: »A társasházban a közös földterületet társasházanként törzslapon kell nyilvántartani«. Ha az Alkotmánybíróság kompetenciája hiányában nincs mód erre, akkor a jogalkotót és törvényhozót felhívni a módosítás szükségességére." Az Alkotmánybíróság főtitkára - 15 napos határidő tűzése mellett - felhívta az indítványozót, hogy jelölje meg, álláspontja szerint mely alkotmányos rendelkezéseket sértik a kifogásolt szabályok.

Az indítványozó több hónap elteltét követően, 2007. január 18-ai beadványában az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. § d) pontja alapján "alkotmányjogi panaszt" terjesztett elő, s kérte "hivatalból eljárva megállapítani: társasházban a közös tulajdonú építményi- s berendezési részek birtoklása, birtokvédelme, használata s ezekre a rendelkezés csak az alapító okirat szerint illeti a tulajdonostársakat; s a belső s külső jogviszonyt nem az ingatlan közigazgatási címe, nem a helyrajzi száma, s nem is a törzslap határozza meg." Hivatkozott az Alkotmány 2. § (1) bekezdésére, 8. §-ára, 9. § (1) bekezdésére, 13. § (1) bekezdésére, 50. § (1)-(2) bekezdésére, 57. § (1) és (5) bekezdésére, 59. § (1) bekezdésére, 70/A. § (3) bekezdésére.

Az indítványozó 2007. január 26-án kelt beadványában - az abban foglaltak szerint - pontosította 2006. január 4-i kérelmét, illetve kiterjesztette indítványát. Előadta, hogy "az Inytv. 11. § (4) bek. b) pont felesleges s akadálya a jogbiztonságot jobban szolgáló nyilvántartásnak". Arra az esetre, ha e szabályt az Alkotmánybíróság nem semmisítené meg, úgy fogalmazott, hogy "erre kifejezetten szükséges alkotmánybírósági állásfoglalás az indokolásban, mert azt a hatóság s a polgáris s közigazgatási bíróság respektálni köteles, arra hivatkozni lehet." Az Inytv. 24. § (2) bekezdéséből a "tulajdoni" fordulat alkotmányellenességének megállapításával összefüggésben hivatkozott az Alkotmány 2., 8-9. és 13. §-aira. Ugyanezen alkotmányos rendelkezések alapján kérte megsemmisíteni az Inytv. 19. § (3) bekezdésében a "tulajdoni törzslapként" szövegrészből, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Inytv. vhr.) 52. § (1) bekezdésének első mondatában a "társasház tulajdoni törzslapján" szövegrészből a "tulajdoni" szavakat. Indítványa alátámasztásaként hivatkozott azokra az ügyekre, melyekben hatósági és bírósági eljárások voltak folyamatban, s amelyeknek ő közvetlen vagy közvetett érintettje volt. Alkotmánybírósági beadványához az említett eljárásokban hozott határozatokat csatolt, és kifogásolta a jogalkalmazó szervek jogszabály-értelmezését, gyakorlatát.

Az indítványozó indítványát további szabályokra is kiterjesztette. Kérte az Inytv. 44. § (3) bekezdés második mondata, 46. § második mondata, 47. § (4) bekezdés második mondat öt utolsó szava, 54. § (6) bekezdése, 61/A. §-a, valamint a 63. § (2) bekezdés második mondata alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését. E rendelkezések meghatározott kérdésekben kizárják a felügyeleti jogkör gyakorlását, illetve a jogorvoslati jogot, valamint a törlési kereset megindítására határidőt állapítanak meg. Az Inytv. 44. § (3) bekezdés második mondatával, az az a beadványok rangsorának megváltoztatásáról hozott körzeti földhivatali határozat vonatkozásában a felügyeleti jogkör gyakorlásának kizárásával összefüggésben az indítványozó előadta, hogy "[é]pp a több kontroll, ill. azzal való puszta fenyegetettség már jogbiztonság növelő, s a kiiktatása sérti az Alkotmány 2., 8., 13., s 50. §§-ait." Az Inytv. 46. § második mondat a a beadványok soron kívüli elintézése tárgyában hozott döntés ellen kizárja a jogorvoslatot. Ennek kapcsán az indítványozó kifejtette, hogy "a jogorvoslati jog kiiktatása logikátlan, mert a 2005. évi LXXXIII. tv több módosítása feljogosította a központi közigazgatási szerveknél (felettes szervnél, felügyeleti szervnél) a köztisztviselők a közigazgatási szerv illetékességi területén kívül ellenőrzést végezhessenek, addig ezt a lehetőséget vonja meg a felügyeleti jogkör gyakorlótól az elsőfokú szerv irányában." Az Inytv. 47. § (4) bekezdés második mondatában a "felügyeleti jogkör gyakorlásának viszont nincs" fordulat (2007. január 1-jétől hatályos szöveg szerint helyesen: " , e végzése ellen felügyeleti jogkör gyakorlásának nincs helye" szövegrész) az indítványozó szerint szintén az Alkotmány 2., 8., 13., és 50. §-ait sérti, mert logikátlan a felügyeleti jogkör kizárása. Az Inytv. 54. § (6) bekezdése, melynek értelmében a jogok bejegyzése, a tények feljegyzése, illetve az ezek törlése iránti eljárás során hozott földhivatali döntés ellen felügyeleti jogkör gyakorlásának nincs helye, álláspontja szerint azért alkotmányellenes, mert csökkenti az igénybe vehető jogorvoslatokat, s úgy nyitja meg a bírósági utat, hogy sor kerülhetett volna a "közigazgatási szférában való jogorvoslati lehetőség" kimerítésére. Az Inytv. 61/A. §-a, mely kizárja az újrafelvételi eljárást és a méltányossági eljárást az ingatlan-nyilvántartási eljárásban, az indítványozó érvelése szerint "az alkotmány behívott jogszabályai szerinti alapjogokat sért". Utalt emellett arra is, hogy a szabály ellentétes az Alkotmány 70/A. §-ával. Kifejtette, hogy "demokratikus jogállamban az alacsonyabb szintű jogszabály nem ütközhet magasabb szintű jogszabállyal védett alapjogra fennálló anyagi jogszabályba", s az eljárási szabályoknak alárendelteknek kell lenniük a tulajdonjogot védő anyagi jogszabályoknak. Az Inytv. 63. § (2) bekezdésének második mondata szerint a bejegyzéstől számított három év alatt lehet törlési keresetet indítani, ha kézbesítés nem történt. Az indítványozó szerint ez a rendelkezés ugyanolyan indokok alapján alkotmányellenes, mint az Inytv. - 80/2006. (XII. 20.) AB határozattal elbírált - 5. § (5) bekezdése.

Az indítványozó részletesen ismertette az Inytv., valamint más jogszabályok [a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.), a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ttv.), az Inytv. vhr.] egyéb rendelkezéseinek általa helyesnek vélt értelmezését, illetve ezek egymáshoz való viszonyát. E körben hivatkozott az Alkotmány 59. § (1) bekezdésében foglalt magánlakás sérthetetlenségéhez való jog sérelmére is. Kifogásolta, hogy az érintett ügyben az eljáró hatóságok és bíróságok egymásnak ellentmondóan értelmezték és alkalmazták a támadott jogszabályi rendelkezéseket.

Az indítványozó 2007. február 8-án kelt beadványával újra kiegészítette indítványát, s a fentieken túl kérte az Inytv. 86. § második mondatának megsemmisítését. A kifogásolt szabály értelmében a rendezetlen tulajdoni állású ingatlanokkal kapcsolatos változás vezetésére irányuló eljárás engedélyezése tárgyában az ügyfél kérelmére hozott végzés ellen nincs helye felügyeleti jogkör gyakorlásának. Az indítványozó szerint e rendelkezés - az Inytv. 44. § (3) bekezdése, 46. §-a, 47. § (4) bekezdése, 54. § (6) bekezdése, 61/A. §-a és a 63. § (2) bekezdése kapcsán kifejtett okokból - sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdését, 8. § (1)-(2) bekezdését, 9. § (1) bekezdését, 13. § (1) bekezdését és 50. § (2) bekezdését.

Korábbi indítványait 2007. február 16-án kelt beadványával az indítványozó ismét kiegészítette. Eszerint a felügyeleti jogkört, fellebbezést vagy kifogást kizáró azon rendelkezések, melyeket előző indítványaiban támadott, sértik a jogbiztonság követelményét, illetve ellentétesek az Alkotmány 57. § (5) bekezdésében foglalt joggal is.

Az indítványozó 2007. március 21-én újabb beadványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, mely alkotmányjogilag értékelhető indokolást nem tartalmaz. Kérte viszont, hogy ha az Alkotmánybíróság a támadott "tulajdoni" fordulatokat nem semmisíti meg, akkor adjon iránymutatást a Ttv. 8. § (2) bekezdése és 9. § e) pontja értelmezésének és alkalmazásának vonatkozásában.

2007. június 11-én kelt beadványával az indítványozó ismét kiegészítette indítványát. Utalva az Abtv. 48. § (1)-(2) bekezdésére, az Inytv. 61/A. §-ának, 63. § (2) bekezdés második mondatának és 86. § második mondatának visszamenőleges hatállyal történő megsemmisítésére terjesztett elő kérelmet a Fővárosi Bíróság 1.K.35762/2006/10. számú permegszüntető végzésével összefüggően.

Az indítványozó 2007. augusztus 29-i beadványa további kiegészítést tartalmaz. Kérte az Inytv. vhr. 6. § (1) és (2) bekezdésében, 54. § (1) bekezdésében és 55. § (2) bekezdésében az "eszmei" szó megsemmisítését. Álláspontja szerint a kifogásolt fordulat következtében az érintett rendelkezések sértik az Alkotmány 8. § (2) bekezdését, 13. § (1) bekezdését, valamint 37. § (3) bekezdését. Utalva a Ptk., az Inytv. és a Ttv. rendelkezéseire, előadta, hogy ezek egyike sem tartalmazza az "eszmei" jelzőt, így az Inytv. vhr. támadott rendelkezései ellentétesek az említett törvényekkel. Emellett kifogásolta a bíróságok jogértelmezését és joggyakorlatát. Kérte, hogy a megsemmisítésre irányuló indítványa elutasítása esetén is állapítsa meg az Alkotmánybíróság a határozat indokolásában, hogy "az »esz-mei« fogalom irreleváns, mert az alapító okirat határozza meg a tulajdonosok jogát, ill. belső jogviszonyát s az érdekelt tulajdonosok közössége a külső jogviszonyt is - függetlenül a törzslaptól, ami regisztrációs irat".

Újabb, 2008. augusztus 28-án kelt beadványában az indítványozó a 2006. január 4-i indítványában foglalt indokolást visszavonta, de az Inytv. vhr. 52. § (2) bekezdésének teljes vagy részleges megsemmisítése vonatkozásában fenntartotta. Ebben az indítványában az Inytv. vhr. 52. §

(2) bekezdését egészében, illetve abból az "akkor is egy társasház", illetve "s ha a földrészleten több épület áll és a társasháztulajdon létesítését egy alapító okiratba foglalták" szövegrész megsemmisítését kérte. Az alkotmányellenesség alapjaként az Alkotmány 2. § (1) bekezdésének, 7. § (2) bekezdésének, 13. § (1) bekezdésének és 19. § (2)-(3) bekezdésének sérelmét jelölte meg. Utalt arra, hogy az Inytv. vhr. támadott szabálya ellentétes a Ptk. 140. § (1) bekezdésével, 148. § (1) bekezdésével, 149. §-ával és Negyedik Részével, a Ttv. 1. § (1) bekezdésével, 2. § (2) bekezdésével, 5. § (1) bekezdésével, 8. § (2) bekezdésével, 9. § e) pontjával, 63. § (1) bekezdésével, 41. § (3) bekezdésével, végül az Inytv. 24. § (1)-(2) bekezdésével. Álláspontja szerint e rendelkezés sérti a normavilágosság követelményét. Az Inytv. vhr. 52. § (2) bekezdésének megsemmisítését a Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság 53.Pf.634.382/2007/5. számú ítéletére "hatályosan" is kérte.

Emellett visszavonta az Inytv. 11. § (4) bekezdés b) pontja, 19. § (3) bekezdése, 24. § (2) bekezdése, 46. § (2) bekezdése, valamint az Inytv. vhr. 52. § (1) bekezdése vonatkozásában előterjesztett indítványait.

Az indítványozó végül 2008. szeptember 22-én kelt beadványában megismételte az Inytv. vhr. 52. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránti kérelmét. Egyúttal a Fővárosi Bíróság 1.K.35762/2006/10. számú permegszüntető végzése kapcsán "visszamenőleges normakontroll" kérelmet is előterjesztett, mivel a végzés - az Inytv. vhr. 52. § (2) bekezdésének alapján - arra alapozott, hogy csupán egy társasház van, s így a felperes nem rendelkezett perbeli jogképességgel. Úgyszintén kérte a támadott szabály visszamenőleges megsemmisítését a Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság 53.Pf.634382/2007/5. számú ítéletével összefüggésben.

II.

Az indítvány érdemi elbírálásra alkalmatlan.

1. Az Abtv. 20. §-a szerint az Alkotmánybíróság az arra jogosult indítványa alapján jár el. Mivel az indítványozó az Inytv. 11. § (4) bekezdés b) pontja, 24. § (2) bekezdése, 19. § (3) bekezdése, 46. § második mondata, továbbá az Inytv. vhr. 52. § (1) bekezdése tekintetében az indítványát visszavonta, az Alkotmánybíróság az eljárást - az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (a továbbiakban: Ügyrend, ABH 2003, 2065.) 31. § d) pontjára figyelemmel - megszüntette.

2. Az Abtv. 22. § (2) bekezdése ért elmében az indítványnak a kérelem alapjául szolgáló ok megjelölése mellett határozott kérelmet kell tartalmaznia. Ez azt jelenti, hogy az indítványozónak meg kell jelölnie nemcsak a jogszabályt, hanem a jogszabálynak azt a konkrét rendelkezését, amelyet az Alkotmánynak ugyancsak valamely konkrét rendelkezésébe ütközőnek tart (440/B/1993. AB végzés, ABH 1993, 910.). Egyúttal elő kell adnia, hogy a kifogásolt jogszabályhelyek meglátása szerint mennyiben és miért sértik a megelölt alkotmányos rendelkezéseket (472/B/2000. AB végzés, ABH 2001, 1655.; 494/B/2002. AB végzés, ABH 2002, 1783-1784.). Az Alkotmánybíróság visszautasítja az indítványt, ha az indítványozó nem támasztja alá összefüggően, érdemi vizsgálatra alkalmas érvekkel a megsemmisíteni kért jogszabályi rendelkezések és az Alkotmány megelölt rendelkezései között fennálló alkotmányjogilag értékelhető összefüggéseket, illetve nem jelöli meg, hogy az alkotmányellenesség milyen indokok alapján áll fenn. (477/B/2001. AB végzés, ABH 2005, 1596.)

Jelen ügyben az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványokban foglalt érvelés alkotmányjogilag értékelhető összefüggést nem tárt fel a támadott rendelkezések és a megjelölt alkotmányos §-ok között. Az indítványozó alapvetően a megelölt konkrét ügyek kapcsán felmerült jogértelmezési problémák miatt fordult az Alkotmánybírósághoz. Az ügyekben eljáró hatóságok és bíróságok jogalkalmazása vonatkozásában kérte a kifogásolt jogszabályok alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését, illetve helyes tartalmuk megállapítását.

A felhozott indokok nem arra vonatkoznak, hogy a támadott rendelkezések mennyiben sértik az Alkotmány megelölt §-ait, hanem hogy az indítványozó álláspontja szerint az érintett szabályokat - más jogszabályokkal való összevetésben - miként kell értelmezni.

A jogszabályok konkrét ügyekben történő értelmezése és alkalmazása nem alkotmánybírósági, hanem rendes bírósági feladat- és hatáskör. A bíróságok jogalkalmazását és jogértelmezését az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja és bírálhatja felül [44/1991. (VII. 28.) AB határozat, ABH 1991, 428, 433.], a bírósági jogértelmezést az Alkotmánybíróság nem helyettesítheti a sajátjával.

A fentiekre tekintettel az indítványozó által előterjesztett kérelmek egyrészt hiányosak, illetve egyébként érdemben nem bírálhatók el, másrészt elbírálásuk nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe. Ezért az Alkotmánybíróság az Inytv. 44. § (3) bekezdés második mondata, 47. § (4) bekezdésében az " , e végzése ellen felügyeleti jogkör gyakorlásának nincs helye" szövegrész, 54. § (6) bekezdése, 61/A. §-a, 63. § (2) bekezdés második mondata, 86. § második mondata, illetve az Inytv. vhr. 6. § (1) és (2) bekezdésében, 54. § (1) bekezdésében és 55. § (2) bekezdésében az "eszmei" szövegrész és 52. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt az Ügyrend 29. § b) és d) pontja alapján visszautasította.

3. Az Alkotmánybíróság - a ma is irányadó - 35/1991. (VI. 20.) AB határozatában megállapította, hogy az Abtv. 1. §-a, továbbá az Alkotmánybíróság hatáskörét megállapító egyéb törvényi rendelkezések alapján az Alkotmánybíróságnak önálló jogszabályértelmezési eljárásra hatásköre nincs, kivéve az Alkotmány értelmezésére vonatkozó hatáskörét (ABH 1991, 175, 176.). Tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróságnak az Abtv. szerint a bírói, jogalkalmazási gyakorlat alkotmányosságának a vizsgálatára nincs hatásköre, az Alkotmánybíróság az egységes jogalkalmazás kialakítására nem hozhat jogértelmező döntést, mert ezzel a Legfelsőbb Bíróság hatáskörét vonná el. Az Alkotmánybíróság jogszabály-értelmezést csak a hatáskörébe tartozó kérdés vizsgálatával összefüggésben végezhet. [57/1991. (XI. 8.) AB határozat, ABH 1991, 272, 276.] Az Alkotmányíróság - hatáskör hiányában - nem bírálhat el érdemben olyan indítványt, mely csak látszólag irányul valamely jogszabály hely alkotmányellenességének megállapítására, valójában azonban az érintett rendelkezés helyes és a bíróságokra irányadó értelmezésének megállapítására tartalmaz kérelmet. Ezért az Alkotmánybíróság az Ügyrend 29. § b) pontja alapján visszautasította azt az - "alkotmányjogi panasz"-nak nevezett - indítványt, amely arra irányul, hogy Alkotmánybíróság hivatalból állapítsa meg: "társasházban a közös tulajdonú építményi- s berendezési részek birtoklása, birtokvédelme, használata s ezekre a rendelkezés csak az alapító okirat szerint illeti a tulajdonostársakat; s belső s külső jogviszonyt nem az ingatlan közigazgatási címe, nem a helyrajzi száma, s nem is a törzslap határozza meg". Szintén visszautasította az Alkotmánybíróság azt az indítványt, melyben az indítványozó azt kérte, hogy az Alkotmánybíróság adjon iránymutatást a Ttv. 8. § (2) bekezdése és 9. § e) pontja értelmezése és alkalmazása vonatkozásában, illetve határozata indokolásában meghatározott jogszabályhelyeket értelmezzen.

4. Az indítványozó több esetben hivatkozott az Abtv. 48. §-ában szabályozott alkotmányjogi panasz intézményé re. Az egyik eset ben a Fővárosi Bíróság 1.K.35762/2006/10. számú permegszüntető végzésével összefüggésben kérte az Inytv. 61/A. §-ának, 63. § (2) bekezdés második mondatának és 86. § második mondatának visszamenőleges hatályú megsemmisítését. Egy másik kérelmében pedig a Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság 53.Pf.634.382/2007/5. számú ítéletére kiható hatállyal kérte az Inytv. vhr. 52. § (2) bekezdése megsemmisítését.

Az Abtv. 48. § (1)-(2) bekezdése értelmében az Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz az, akinek a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, illetőleg más jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az alkotmányjogi panaszt a jogerős határozat kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani.

A Fővárosi Bíróság 1.K.35762/2006/10. számú permegszüntető végzésével összefüggésben előterjesztett alkotmányjogi panasz tekintetében az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az nem felel meg a fenti törvényi feltételeknek, mivel nem került sor a jogorvoslati jog (fellebbezés) kimerítésére, illetve a bíróság a megtámadott törvényi rendelkezéseket az adott végzésben nem alkalmazta. Erre - valamint az indítvány fent említett hiányosságaira - tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 29. § d) és e) pontja alapján visszautasította.

A Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság 53.Pf.634.382/2007/5. számú ítélete alapján előterjesztett alkotmányjogi panasz szintén nem alkalmas az érdemi elbírálásra, mert a támadott jogszabályi rendelkezést a jogerős ítéletben a bíróság nem alkalmazta, illetve az indítvány - hiányosságai miatt - érdemi elbírálásra alkalmatlan. Emiatt az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 29. § e) pontjára tekintettel visszautasította.

Budapest, 2009. január 27.

Dr. Paczolay Péter s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Balogh Elemér s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lévay Miklós s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Trócsányi László s. k.,

előadó alkotmánybíró