477/B/2001. AB végzés

indítvány visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 26. § (1) és (2) bekezdése, 39. §-a, 40. §-a, 42/A. §-42/D. §-ai, 50. § (1) és (2) bekezdése, 72. §-a, 77. §-a, a törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 26. §-26/C. §-ai, 31/A. § (1) és (2) bekezdése, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 66. §-a, 94. §-a, 95. § (1) bekezdés b) pontja, 95. § (2) bekezdése, a törvény végrehajtásáról rendelkező 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 72/B. §-a, 79. § (5) bekezdés c) pontja, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 4. § (3) bekezdés b) és e) pontja, 5. § (1) bekezdés b) pontja továbbá 5. § (3) bekezdés f) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.

INDOKOLÁS

Az indítványozók a beadványukban a gyermekgondozási díj bevezetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 1999. évi XCVII. törvény alkotmányosságát vitatják, és kérik az e törvénnyel módosított, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 26. § (1) és (2) bekezdése, 39. §-a, 40. §-a, 42/A. §-42/D. §-ai, 50. § (1) és (2) bekezdése, 72. §-a, 77. §-a, valamint az Ebtv. végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 26. §-26/C. §-ai, a 31/A. § (1) és (2) bekezdése, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 66. §-a, 94. §-a, 95. § (1) bekezdés b) pontja és 95. § (2) bekezdése, a Tny. végrehajtásáról rendelkező 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 72/B. §-a, 79. § (5) bekezdés c) pontja, továbbá a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 4. § (3) bekezdés b) és e) pontja, 5. § (1) bekezdés b) pontja és 5. § (3) bekezdés f) pontja alkotmányellenessége megállapítását és hatálybalépésük időpontjára történő visszamenőleges megsemmisítését.

Az indítványozók megjelölik az Alkotmány azon rendelkezéseit, melyekkel kapcsolatban a támadott rendelkezéseket aggályosnak vélik, így az Alkotmány preambulumát, 1. §-át, 2. § (1) bekezdését, 3. § (2) bekezdését, 4. §-át, a 7. § (1) és (2) bekezdését, a 8. § (1) és (2) bekezdését, a 13. § (1) bekezdését, 15. §-át, 16. §-át, 17. §-át 19. § (1), (2) és (3) bekezdését, 24. § (2) és (3) bekezdését, 54. § (1) és (2) bekezdését, 66. § (2) bekezdését, 67. § (1) és (3) bekezdését, 70/A. § (1), (2) és (3) bekezdését, 70/B. § (2), (3) és (4) bekezdését, 70/D. § (1) bekezdését, 70/E. § (1) és (2) bekezdését, 70/I. §-át, 70/K. §-át, 77. § (1) és (2) bekezdését.

Az indítványozók szerint az érintett szabályozás a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény több rendelkezését is sérti, ellentétes a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 1. § (1), (2) és (3) bekezdésével, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 28. § (1) bekezdésével.

A "nemzetközi jogi elvekkel" is ellentétesnek tartják a gyermekgondozási díj visszaállítását, és kezdeményezik, hogy az Alkotmánybíróság "az összes, a gyermekeket, a szülőket és a gyermekes családokat a gyeddel-gyessel, anyasági ellátásokkal, jóléti szolgáltatásokkal, kedvezményekkel érintő, a nemzetközi jogot a belsőbe beiktató és 2000. 01. 01 -én hatályban volt törvényt - a harmónia helyreállítása miatt - érvénytelenítse, azaz a kihirdető tv. alkotmányellenességét állapítsa meg".

A beadvány - az állami kötelezettséget csak nagyon általános formában rögzítő szerződési cikkek felsorolása mellett - hivatkozik valójában nem létező szerződési cikkre, illetve olyanokra is amelyek nyilvánvalóan nem állnak összefüggésben a beadvány tárgyával. Az indítványozók szerint a sérelmezett rendelkezések elsősorban a magasabb jövedelmű szülőket juttatja újabb bevételhez. Úgy vélik, hogy a jogszabály nem teljesíti a törvénymegalkotásról szóló országgyűlési határozatban megfogalmazott célokat.

Az Alkotmánybíróság eljárása alatt két indítványozó az indítványt visszavonta. A harmadik indítványozó nevében eljáró indítványt szerkesztő az Alkotmánybíróság felhívására nyilatkozatában elismerte, hogy az indítvány változatlanul nem tartható fenn, mert többször változtak a támadott jogszabályok, de a módosításokat nem ismeri, és csak azok vizsgálatát kéri lefolytatni, amelyek azóta nem változtak.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány nem támasztotta alá összefüggően, érdemi vizsgálatra alkalmas érvekkel a megsemmisíteni kért jogszabályi rendelkezések és az Alkotmány megjelölt rendelkezései között fennálló alkotmányjogilag értékelhető összefüggéseket, nem jelölte meg, hogy az alkotmányellenesség milyen indokok alapján áll fenn. Az indítványból egyértelműen nem tűnik ki, hogy mely jogszabályi rendelkezés konkrétan mely alkotmányi rendelkezéssel ellentétes, továbbá az sem, hogy a módosításokat követően mely rendelkezések alkotmányellenességét állítja. A beadvány az Alkotmánynak a mai jogrendszerben való érvényesülését általában is kétségbe vonja, és visszatérő jelleggel a beadvány benyújtásakor hivatalban lévő kormányt és annak ellenzékét általánosságban bírálja, nem pedig a hivatkozott jogszabályok konkrét alkotmányi kollízióját mutatja be.

Az indítvány nem felel meg az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 22. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek, mely szerint az indítványnak a kérelem alapjául szolgáló ok megjelölése mellett határozott kérelmet kell tartalmaznia. Az Alkotmánybíróság korábbi döntéseiben már kifejtette, hogy nem elegendő az Alkotmány egyes rendelkezéseire hivatkozni, az indítványban meg kell indokolni, hogy az Alkotmány egyes felhívott rendelkezéseit a megsemmisíteni kért jogszabály miért és mennyiben sérti. (472/B/2000. AB végzés, ABH 2001, 1655.; 494/B/2002. AB végzés, ABH 2002, 1783-1784.; 630/B/2003. AB végzés, ABH 2004, 2113, 2114.)

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a tartalmi követelményeknek meg nem felelő volta miatt az indítvány érdemben nem bírálható el. Ezért az Alkotmánybíróság gyakorlatának megfelelően (pl.: 652/B/1998. AB végzés, ABH 2000, 1062-1064.; 472/B/2000. AB végzés, ABH 2001, 1655.; 298/B/2001. AB végzés, ABH 2004, 2079, 2080.) az indítványt - mint érdemi vizsgálatra alkalmatlant - az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat 29. § d) pontja alapján visszautasította.

Budapest, 2005. november 21.

Dr. Bihari Mihály s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Bagi István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Erdei Árpád s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Harmathy Attila s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,

alkotmánybíró